Biológia | Vizi élővilág » Az Eger-környéki melegvizek élővilága

AZ EGER - KÖRNYÉKI MELEGVIZEK ÉLŐVILÁGA Rohanó világunkban időszerű megpihenni gyógyvizeinknél, gyógyfürdőinknél. Az orvostudománynak köszönhetően már sok betegséget sikerült legyőznünk, de vannak még ma is olyanok, amelyeket csak a gyógyító erejű vizek orvosolnak. E tekintetben kedvező helyzetben van hazánk. Több, mint 400 ismert hévízével, melynek, mintegy harmadát hasznosítjuk egészségügyi célokra, egészségvédelemre. Az országon belül kedvező helyzetben van Eger, a város több száz éves fürdőkultúrával rendelkezik, radioaktív vizei az ország első helyén állnak. Az egri melegvizeket azonban nem csak gyógyító hatásuk tette világhírűvé, hanem a bennük kitűnő élőhelyre talált egzotikus állat- és növényvilág is. Az egzotikus flóra kialakulásának előfeltételeit adják a vizek fizikai és kémiai sajátosságai. Az egri melegvizek eredetét kutatva az oligocén korba kell visszalépnünk. Mintegy 40 millió

évvel ezelőtt törésvonalak keletkeztek a triász mészkőrétegekben és megnyitották az utat a mélyben lévő víz számára. A források száma több, mint ötven, az egri fürdő területén és azok közelében fordulnak elő. A víz besorolása: radioaktív, egyszerű termális víz Ez azt jelenti, hogy az 1 l iter vízben oldott anyagok összessége nem éri el az 1000 m g-ot, hőmérséklete pedig meghaladja a 2 5°C - ot. A radioaktivitás mértéke az egyes forrásoknál eltérő, növények fejlődésére is kihat, a mésztartalommal, a CO 2 mennyiséggel és a hőmérséklettel együtt. A vizek növényzete így sajátosan alakult A legelterjedtebbek a tündérrózsák, amelyek virágzásuk idején sokszínűen díszítik a medencét. A Nymphaceae családba tarozó tündérrózsák közül sok változat él itt. Az öblös, fogas levelű, lilás-pirosas Indiai vöröslótusz hosszúvirágú változata, a Fehérlótusz az afrikai eredetű Kék tündérrózsa. A virágok

színskáláját a Sárga tavirózsa egészíti ki. Élénksárga virágaival gyönyörű színhatást ér el. A töndérrózsák királynője: Victoria amazonica Poepping, melynek természetes élőhelye az Amazonas folyó vidéke. Óriási úszólevelei fejlődnek, melyek hazájában a 4 m-es átmérőt is elérik. A virág bimbója emberfej nagyságot is megközelíti, amiből 30-40 cm átmérőjű virágok fejlődnek. A virágok reggelre becsukódnak, a következő, délután nyíló virág sötétebb színű. hazájában lisztet készítenek a terméséből Egerben 1955ben járt sikerrel az a törekvés, hogy virágzó példányokat neveljenek fel A tündérrózsák másik képviselője a Tüskéslevelű tündérrózsa ( Eceryale pherox Sallisb). hazánkban itt virágzott először szabad vízben. Sajátossága, hogy rendkívül tüskés, ráncos levelei vannak A tüskék a levélerekből erednek, virágjaik lilás - pirosas színűek, kellemes illatúak. Ázsiai eredetű,

rövid ideig él. Az indiai- és távol - keleti édesvizekben élő Indiai lótusz (Nelumbo nucfera Gaertu). Tölcsérszerű levelei a víz felett állnak, ezek fölé magasodnak a tűzpiros virágok. Itt él a tündérhínár-félék (Cabombaceae) családjába tartozó Carolinai tündérhínár, melynek virágzó példányait az év minden szakában megfigyelhetjük. A Ligetszépe - félék családjába tartozó Tóalma természetes előfordulási helye az USA keleti része, Pensylvánia és Delawer államoktól délre, egészen Dél-Karolináig. Hőigénye 18 - 25°C Kedveli a m ocsaras területeket. A hazai Tóalma és a Pirosfonákú tóalma is tenyészik itt megtaláljuk még ezekben a vizekben a Söllőhínár - féléket, Tárnics - féléket, Tátogatókat, Medveüröm - féléket, Kankalin - féléket, Hídőr - féléket, Békatutaj - féléket, Békaszőlő - féléket. Az egri melegvizek trópusi növényei mellett jellegzetes állatvilág jött létre. Él itt

Közönséges hidra (Hydra vulgaris), amely karcsú, virágvázára emlékeztető állat. Az orális póluson találjuk szájnyílását (stoma), ami egy kúpszerű kiemelkedés, középen foglal helyet. Körülötte sugárirányban helyezkednek el a tapogatók (tentaculum), melyekkel táplálékát a szájnyíláshoz juttatja. A karok csalánsejtjei bénítják meg a zsákmányt Ismert, hogy a hidrák sós, savas, szennyezett vizeket kerülik. A meleg víz lefolyásaiban, köveken, vízinövényeken gyakori a Foltos planária (Eupalnaria tigrina ). Általában karcsú, megnyúlt testű 5-10 mm hosszúságú állat Testét csillók borítják, ez teszi lehetővé könnyed siklómozgását. Amerikában általánosan elterjedt örvényféreg - faj. Európába az akváriumi növényekkel került be hazánkban a Lukács - fürdő ás a Római - fürdő langyos vizű vizes árkaiból került elő. A kopoltyús Édesvízi gilisztát 1951 találták meg itt. Kb 12 c m hosszúságú

gyűrűsféreg, az iszapban készített függőleges csövekben él. Teste hátsó részén kiálló, fonalas bőrkopoltyúk vannak, a kopoltyú gyors mozgatásával biztosítja magának az oxigént. Él itt Csigapióca és Halpióca is, amelyek a hideg vízből jutottak át a strand lefolyóiba. Sok ízeltlábú faj is él a langyos vizekben. Kagylósrákok (Ostacoda sp): 0,5 - 8 mm-es rákocskák, testüket kétoldali meszes, kemény kagyló borítja, melybe pálcalábaikat be tudják húzni. Csápjaik segítségével a fajok többsége képes kisseb távokra úszni Részben az aljzaton, részben a növényzeten mászkálnak. Gyakoriak a Víziászkák (Asellus sp)Számos rovarfaj él itt. Például a Sárgaszegélyű csíkbogár (Dytiscus marginalis):30-35 mm-es teste áramvonalas, felül erősebben domború, mint alul, szervezete a ragadozó életmódhoz alkalmazkodott. Színe sötét olajzöld, a test körben sárgán szegélyezett. A lábak sárgák, 3 l ábánának lábfején

és lábszárain úszóserték vannak. Lárvái a nagyobb halivadékokat is megtámadják Vízi botpoloska (Ranata linearis) is gyakori. 30-40 mm (légzőcső nélkül) hosszúságú poloskafaj. Légzőcsővel lélegzik, ami a potrohvégből ered Feje kicsiny, rövidebb, mint az előtor, pajzsa jól fejlett. Színe szürkés, sárgás - barna Érdekes csigafaj található itt, ez a Melegvizi folyamcsiga (Fagotia accicularis). Hazánk több melegvizében megtalálható, az egri vizekben előfordulása tömeges. Ez az állat a Folyamcsiga melegvízhez alkalmazkodott típusa, ami alaki szempontból is leválasztható a törzsfajról. Sárgás, világosbarna, lilás - vöröses egyedei élnek keverten egymás mellett A Hegyes hólyagcsiga (Physa acuta) szintén rendkívüli mennyiségben népesíti be az egri vizeket. Az ikrás halak a víz nagy mésztartalma miatt nem voltak képesek elterjedni ezekben a vizekben, mert vékony mészburok rakódtak az ikrákra, így az ivadékok nem tudtak

kibújni. Közülük a legkisebb a Szivárványos guppi (Lebisles petieneates). A 4-5 cm nagyságú nőstények a 2-3 cm-es hímekkel együtt változatos színekben fordulnak elő. Eredeti hazája Dél - Amerika, Trinidad, Venezuela, Barbados. Rendkívül igénytelen és szapora faj, a nőstény 3 hetes "terhesség" után hozza világra eleven utódait. A guppinál sokkal nagyobb a Mexikói kardfarkú hal (Xiphophorus helleri). 10 - 12 cm-es nyúlánk hal. A hímnek hosszú "kardfarka" van, mely a farokúszó sugár nélküli nyúlványa (56cm) eredeti hazája Mexikó, Guatemala Számos változata van, bár a l egjobban ismert a vörös. Sõt vannak megnyúlt úszójú és kettõs kardú, ún lyraformák is A hím farokúszó alsó szegélye hosszabbodott meg "kard" alakba. Az ivar ennek kifejlõdése elõtt is megállapítható a farok alatti úszó alapján (mint az összes többi elevenszülõ halnál a nõstényé legyezõ, a hímé pálca alakú).

Ennél a fajtánál érdekes az ivar átalakulás, a nõstény hímmé változik, különösen ha öreg, vagy ha élõsködõkkel fertõzött. Kb 100 mm hosszú, elevenszülõ, mindenféle eleséget megeszik (már-már zabál), elevenszülõ. Megtalálhatjuk még a Yukatáni fogaspontyot (Poecilia /Mollienisia/ sphenop ) is. Hazája Mexikótól Kolumbiáig terjed. Legelterjedtebb típusa a Poecilia velifera - hoz némileg hasonló, azzal a különbséggel, hogy hátúszója jóval kisebb, úszósugarainak száma 8-9, míg a Poecilia velifera - é 18. Õshazájában több színváltozata ismeretes Két fõ típusa a mexikóiöböli és a P anama-csatorna övezeti A mexikói-öböli változat alapszíne zöld, a hát-és a farokúszó sárgás árnyalatú. A panamai változat hátúszójában sok a vörös szín, míg a farokúszót vörös szegély díszíti. A hím 7 cm, a nõstény 10 cm hosszú Megtaláható még a Vitorlás fogasponty (Poecilia /Mollienisia/ velifera). Hazája

Yukatán Hossza 10-12 cm. A hím háta sötét olajzöld Az oldalakat gyöngyház ragyogású pikkelysorok díszítik. Ráesõ fényben az egész oldal kékesen irizáló Óriási, vitorlaszerûen kifeszíthetõ hátúszójának alapszíne kék. A hátúszót hat hosszanti sorban fekete foltok díszítik A nõstény méretei azonosak a hímével, hátúszója azonban sokkal kisebb. Az egri melegvizek ismertetett növényei és állatfajai nagy értéket jelentenek mind tudományos, mind gazdasági szempontból. Az utóbbi időkben azonban a medencék állapota és a t enyészhelyek felszámolása miatt számuk fogyatkozik. Fontos tennivaló lenne ezek megőrzése, így egy viruló trópusi életközösség létrehozása az egri melegvizekben