Történelem | Tanulmányok, esszék » A gótikus építészet

Adatlap

Év, oldalszám:2003, 4 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:249
Feltöltve:2006. november 09
Méret:84 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A gótikus építészet A 12. s zázad derekán új stílus született Európában A középkor addig uralkodó irányzatával, a puritán romanikával szemben fesztelenebb, könnyedebb és elegánsabb stílus vált uralkodóvá a 12–13. század során: a gótika Pontosan nem lehet meghatározni, hogy a “gótika” elnevezés honnan származik, mivel a gótok mint történeti népcsoport eredetileg skandináv néptörzs volt, amelynek vándorlásai során nem lehetett módjuk meghatározó építészetet létrehozni. Valószínűbb, hogy az itáliai reneszánsz humanistái, az ókori Róma eszményeit tekintették példaképnek, a “gótikus” jelzőt a “barbár” szinonimájaként használták. Építészeti vonatkozásban az első gótikus épületek Párizs környékén jöttek létre. Franciaországon és Anglián kívül a gótikus stílus Németországban, Skandináviában és KeletEurópában is meghonosodott. Eljutott Spanyolországba és Itáliába, de ott keveredett

a helyi építészeti hagyományokkal. A legmonumentálisabb épületei a gótikus székesegyházak. Létrejöttük három forrásból indul ki. Először: egy eredendő vágy a keresztény hit megdicsőítésére, másodszor: a püspökök, a módos polgárok vetélkedése, hogy a messziről látható templomokat az egész világ csodálja. Harmadszor: Istennek nemcsak jámborsággal, hanem “jó cselekedetekkel” is szolgálhatunk. A hatalmas székesegyházak karcsúságukkal, csúcsíveikkel, a földöntúli súlytalanság érzetét keltő támpillereikkel, támívekkel és szinte lebegő szobraikkal ma is lenyűgöző hatást keltenek. A magasba nyúló alak a hívő Isten felé irányuló törekvést testesíti meg A gótika építészete számos technikai újítást eredményezett: a bordás keresztboltozatot *, a gótikus csúcsívet, amely a román kori félkörív helyébe lépett, továbbá a * A dongaboltozatból kiindulva a keresztboltozatot két, egymást

derékszögben metsző dongából fejlődik ki. Az ezáltal képződött élek segítségével alakul ki a keresztboltozat. 2 támpillért * és a támívet . Az építőmesterek, hogy épületeik magasságát és az ablakok felületét megnöveljék, nem elégedtek meg a hagyományos keresztboltozattal, hanem karcsú támszerkezetes, bordás keresztboltozattal ellátott boltszakaszok változatos rendszerét alakították ki. A bordás keresztboltozat terhe egyszerre irányult oldalra és lefelé, a falakat az ablakfelületek áttörték, a terhet a támpilléreknek és a támíveknek kellett felvenniük. A középkori vallásos világkép egyik tényezőjét a jelképek alkották. Ezért a gótikus székesegyház alaprajza általában kereszt alakú, főbejárata a kereszt hosszanti szárának nyugati végén található, a s zentély pedig átellenben, a keleti oldalon áll, ahol Krisztus kereszthalált halt és feltámadt. A székesegyház három részből áll: a

hosszházból, a keresztházból és a szentélyből. A hosszház főhajója általában magasabb a mellékhajóknál; a főhajót a mellékhajóktól pillérkötegeken és féloszlopokon nyugvó csúcsíves árkádok választják el. A kereszt rövidebb szára, a keresztház elválasztja egymástól a hosszházat és a szentélyt. Általában három hajóra tagolódik, a vége kétoldalt kinyúlik a hosszház elé. A székesegyház belsejében alig észleljük a falakat. Az árkádok * fölött, a gádorban egy keskeny folyosó, a trifórium húzódik, amely csúcsíves, többnyire háromrészes tagokból álló árkádsort képez. A templom felső részén és a szentélyben a fény és a színes üvegfestményekkel gazdagon díszített, hatalmas ablakokon árad be. A karcsú oszlopok és mérművek * geometrikus mintákat hoznak létre. Ha kívülről nézünk egy székesegyházat, azonnal szembeötlik, hogy mi módon valósul meg a magasba törő erők és a lefelé ható

nehézkedés összhangja. A székesegyház külsejének * A templomon kívül elhelyezkedő pillér, amely felfogja a boltozati nyomást. * A falat és a támpillért összekötő szerkezeti elem. * Pilléreken vagy oszlopokon nyugvó boltív, illetve azok sora. * Egy bazilika főhajójának felső része, amelyben ablaksor húzódik. * A főhajó falában futó folyosó, szakaszonként három vagy ennél több árkádívvel. * Az ablak tagolásául szolgáló mértani, ornamentális díszítőforma. 3 tömör falát kapuk, ablakok, támívek és támpillérek, szobrok sokasága lazítja fel, ezért egy gazdagon tagolt, díszes építészeti rendszert láthatunk. A gótika nem elégedett meg a külsőleges tökéletes formával, hanem nagy fontosságot tulajdonított a szimbolikus tartalomnak. A súlytalanság hatásának kiváltása céljából mindent alkalmaznak, ami a magasba nyúló formák hangsúlyozását elősegíti. Az esztétikai szemponttól eltekintve

ezeknek megvan a statikai szerepük is: a fiatornyoknak * például az a feladatuk, hogy súlyukkal lefelé irányítsák a boltozat és a fal támívek által közvetített terhelését a támpilléreken. A tetőről lecsorgó esővizet ereszcsatornák továbbították a vízköpőknek, amelyeknek szörnyűséges külseje a rontó szellemek elijesztését szolgálta. Az egyházi építészetben a legapróbb részletekig mindennek: a kőből készült szobroknak, a kőfaragók valamennyi alkotásának, a domborműveknek, a tornyoknak és a kapuknak, a támpilléreknek és a támíveknek, az összes művészeti ág termékének megvolt a vallási jelentése. Európa-szerte a leghíresebb gótikus templomok: párizsi Notre-Dame, a r eimsi katedrális, a kölni dóm, a chartres-i székesegyház. A 19 s zázadban újra felelevenítik a gótikus stílust, kialakul a neogótika, melynek egyik legszebb példája a magyarországi Nagyboldogasszony (Mátyás)-templom. Világi épületeket –

várakat, házakat, városházakat, céhházakat, kórházakat, erődítményeket és hidakat – is emeltek gótikus stílusban. A világi építészet egyik legkiemelkedőbb példája az avignoni pápai palota. Az építészet mellett – és vele szoros összefüggésben – a szobrászat, a festészet és az iparművészet terén is bámulatos remekművek (gyengéd, karcsú szobrok, ragyogó, színes üvegablakok, monumentális oltárképek, pazar ötvöstárgyak, gyönyörű illusztrációkkal teli * Egy támpillér hegyes lezáródása. 4 kódexek) születtek. Ebben a korszakban vált az egyszerű kézműves fokozatosan művésszé: a gótika számos nagy mestere, így az Eyck-fivérek, Giotto, Simona Martini a festészetben vagy a Pisanók a szobrászatban.