Középiskola > Műelemzések > Timár Mihály kettős élete

Timár Mihály, Jókai "az arany ember" című regényének főse lelkiismeretes, becsületes ember. Nem lopott soha senki pénzéből, pedig megtehette volna. Sorsa úgy alakult, hogy életét két helyen éli, az egyik helyen elismerést, tiszteletet, megbecsülést kap, élete másik színterén pedig szeretet, szerelmet és boldogságot .

Mihály egy szerencsés véletlen folytán mesés kincsekhez jut, erkölcsileg eléggé megkérdőjelezhető módon. Egy árva leány kincse az, de nem akarja azt a lányt nevelő családnak odaadni, mert biztos benne, hogy azok eltékozolnák, ugyanakkor szeretné a lány helyzetét megkönnyíteni, életét boldoggá tenni, hiszen beleszeretett. Lelki vívódása ekkor kezdődik, lelkiismerete szerint ő tolvaj, hiszen a kincs nem az övé. Ő azt a kincset befekteti, és minden üzlet, vállalkozás, amihez hozzákezd, kész aranybányává válik, hamar szerez magának hírnevet, ezért őt az "arany emberként" kezdik emlegetni. Feleségül veszi Tíméát, de hamar rájön, hogy a lány szerelmet nem, csak hálát érez iránta. Lelke kissé megnyugszik, hiszen már visszaadta a pénzt, amit tőle elvett, de Tíméa nem őt szerette, és ez pokollá tette mindkettejük életét. Mihály menekült otthonról, a munkába temetkezett, és ebben megnyugvást talált. Hideg fejjel gondolkodott az üzleti életben, és minden sikerült neki, de nem kapott szerelmet a feleségétől, és ez arra késztette, hogy visszamenjen a "senki szigetére". Mihály 3 évvel ezelőtt járt ott először, akkor is csak egy napot töltött el a sziget lakóival, mégis szeretetet és megértést tanúsítottak iránta. Most, hogy újra itt volt, ismét megtalálta azt a nyugalmat, amit sehol máshol. Noémi iránta érzett őszinte szerelmét viszonozza. Itt a szigeten boldogság veszi körül, a társadalom, és a pénz, az üzlet nem hiányzik neki, de lelkiismerete nem hagyja nyugodni, mivel Komáromban a hagyta a feleségét aki hűségesen de boldogtalanul várja és ezzel saját magát teszi tönkre. Mihály magát vádolja ezért a helyzetért, hiszen ő nem kérdezte, Tíméát, hogy szereti-e, csak a saját érzéseivel törődött, amikor feleségül vette. Mihály a "senki szigetét" és Komáromot egyaránt otthonának tekinti, ám ez további bonyodalmakhoz vezet, mert Noémi gyermeket szül Mihálynak. Így már két "lopás" szárad a lelkén, ellopta Tíméa boldogságát, és Noémi szívét is. Amíg nem dönt a két élete között, szenvedés vár a feleségére, rá, és Noémire egyaránt.

Első fia halála után összeomlik, magát érzi felelősnek. Kétségbeesett gondolat fordul meg a fejében, megpróbálja lezárni komáromi életét, és elmegy a "senki szigetére" meghalni, azzal a gondolattal, hogy Noémivel közösen vetnek véget életüknek. A szigetre érve azonban olyan meglepetés fogadja, amitől azonnal elszállnak komor, kétségbeesett gondolatai. Amíg ő távol volt, megszületett másik fia, Mihály újra élni akar. Teréza anya halálával viszont egyértelmű döntéshelyzetbe kerül, mert Noémit nem hagyhatja egyedül, tehát neki mellette a helye. Mihály kihallgatja felesége beszélgetését azzal a férfival, akibe Timea szerelmes, és megtudja, hogy felesége nem hajlandó tőle elválni, nem azért, mert szereti őt, hanem azért, mert hálát érez iránta, és megesküdött, sosem hagyja el. Mihály reménytelennek érzi sorsát, nem tudja feloldani a kialakult helyzetet. Elutazik a balatoni villájukba, hogy nyugodtan gondolkodhasson, és Krisztyán Tódor váratlan felbukkanása és tragédiája adja a nem várt megoldást a kezébe. Komáromi életét végleg lezárja, tulajdonképpen megszökik Timea mellől és végleg a senki szigetére költözik. Hogy lelkiismerete teljesen nyugodt legyen, küld egy levelet feleségének, amiben tájékoztatja arról, hogy élete veszélyben van a hálószobájában lévő festmény mögött lévő rejtekhely miatt. A sors iróniája, hogy ennek a levélnek az elküldésével kételyt ébresztett Tíméában, hogy vajon meghalt-e valóban a férje, nem követett-e el esküszegést és lehet-e maradéktalanul boldog a szeretett férfival.

Mihály sok bonyadalmat okozott, és lelkiismerete szerint sokat lopott, de sikerült ezt mind helyreigazítani, és végül a szeretet választotta egy pénz nélküli szigeten a gazdagság helyett.

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.

• Tímári László - Közlekedési balesetek büntetőjogi elbírálása / 2007, 8 oldal
  
  
• Timár Krisztina - Csend a fényben és beszéd a sötétségben, az én utazásaim Emily Bronte költészetében / 2010, 11 oldal
  
  
• Timár-Dr. Borzán - A bankok és biztosítók együttműködése napjainkban / 2013, 16 oldal
  
  
• Kelemen-Timár - Utazó biológusok / 2017, 7 oldal
  
  
• Dr. Timár András - A közúti költségek / 2006, 66 oldal
  
  

Babits háború alatti versei pacifisták, nacionalizmus ellenesek. Az avantgárd felé törekszik. Ezek a művei nem túl jelentősebbek, jelentősebb a kihatásuk a 19-es évekre, amikor Babits fordulatot vesz, a klasszicizálódás és a konzervativizmus lesz rá jellemző. Ez azt jelenti, hogy az egyén szempontjából vizsgálja a dolgokat, ő van az értékrend középpontjában. Emiatt nevezi magát...

Ha megkérnénk bárkit az országban, hogy nevezzen meg, mondjuk öt olyan írót, vagy költőt, akit a legjelentősebbnek tart Magyarországon, két név egészen biztos szerepelne a felsorolásban. Az egyik Arany Jánosé, a másik Petőfi Sándoré. Ennek a két hatalmas személyiségnek barátian bensőséges, őszinte levelezése ennek a tanulmánynak a tárgya. Felesleges volna a két életrajzzal...

Szereplők: Levetinczy Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, később földbirtokos nemes, kereskedő Fabula János, a Szent Borbála kormányosa, később komáromi sáfár Trikalisz Euthym (eredeti nevén: Ali Csorbadzsi), Kandia kormányzója, később sztambuli khazniár Csorbaffy Timéa Zsuzsánna, Trikalisz Euthym lánya, Timár felesége, majd Kacsuka felesége Teréza, özvegy...