Művészet | Művészettörténet » Bergendi Rita - Művészettörténet a kezdetektől az ókor végéig

MŰVÉSZETTÖRTÉNET A KEZDETEKTŐL AZ ÓKOR VÉGÉIG ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET A művészet születése: mióta létezik a művészet és melyek az első művészeti alkotások? Honnan alakulnak ki a formák és milyen ábrázolási módozatok léteztek elsőként? Miért és hogyan született a művészet? Milyen célt szolgált? SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM AZ ŐSKORI MŰVÉSZET Az emberiség története, kialakított kultúrája szempontjából beszélhetünk őskorról vagy kőkorszakról. A kőkorszak ie 2,4 millió évvel ezelőtt kezdődött és kb az i e 4 évezredig tartott. Az őskor három szakasza az őskőkor (paleolitikum), átmeneti kőkorszak (mezolitikum) és az újkőkor (neolitikum). Ebben a korszakban az egyedfejlődés nyomán kialakul a Homo Sapiens, azaz a „gondolkodó ember”. Már a paleolit korban használni kezdenek olyan eszközöket, melyeket szorosan már nem tudunk a mindennapi élethez kapcsolni, s ezek már a vallás vagy a művészet

kezdetének számíthatnak. Készítőiknek ezek a tárgyak használati tárgyak, de nem tudjuk, ezeket hogyan használták, hogy pontosan milyen célt szolgáltak. A neolitikus korszaktól kezdve pedig egyértelműen megfigyelhető az emberi szépérzék megnyilvánulása. A kőkorszak művészetén igazából az első ember által készített, legrégebbi tárgyakat értjük, melyek célszerűségükkel tűnnek ki. Az újkőkorban megváltozik mindez, a célszerűség háttérbe szorul; de újszerűséget hoznak: a természet, testformák pontosabb megfigyeléséről tanúskodnak az alkotások. • A barlangrajzok Az első művészeti alkotások 30 000 évvel ezelőtti időből származnak. A leghíresebbek a barlangfestmények; ma mintegy 200 őskori falfestményt rejtő barlangot ismerünk. A leghíresebb barlangok a franciaországi Lascaux-barlang, illetve a spanyolországi Altamira-barlang. Magyarországon a Szeleta-barlangban található barlangfestmény. A barlangrajzok

alapvető jellemzője, hogy az állati alakokat – többnyire bölényeket, vadlovakat, szarvasokat - a legjellemzőbb nézetből, oldalirányból ábrázolták, és mozdulat közben. Nem az apró részleteket adják vissza, hanem a lényeget leegyszerűsített formában Tudatos kompozíció és szerkesztés hiányzik. Színezéshez vörös, sárga, fekete színeket használtak; a porrá zúzott anyagokat vízzel, zsírral, vérrel elkeverve vitték fel a falra. 1. ábra Bölény ábrázolása a Lascaux-barlang falán 2. ábra Bölények a Lascaux-barlang falán (Bikák terme) 3. ábra Bölények az Altamira-barlang falán 4. ábra Bölény az Altamira-barlang falán • Szobrok és az őskorból. Az őskori kézművesség Ezek a szobrocskák többnyire állatokat vagy nőket, mint a termékenység jelképét, az élet forrását ábrázolnak. Az emberszobrocskák kis méretűek, kb 10 cm magasak Jellemzőjük, hogy végtagjaik sokkal elnagyoltabbak, véznábbak,

ellenben törzsükkel, mely sokkal nagyobb. A paleolit kőszobrocskák álló helyzetben ábrázolják az emberi alakokat, míg a neolit korra ez megváltozik. Az újkőkorból többször ülő helyzetű, kifejezéstelen arcú, jellegtelen fejű emberi szobrok kerültek elő. Az alakok stilizáltak és szinte mértani ábrázolásúak A természet geometrikus díszítőelemekben jut kifejezésre. A szobrok legtöbbje agyagból készült, a bekarcolt minták pedig ruhákat, ékszereket vagy tetoválást ábrázolnak. Az állatokat ábrázoló szobrocskák az állatok pontos megfigyeléséről tanúskodnak. Az őskorban készül emberábrázolások közül a leghíresebb a Willendorfi Vénusz, mely i.e 30 000 évvel készült vörös mészkőből. Nem az aprólékos kidolgozás jellemzi, hanem a leegyszerűsített formák. A mindössze 11 cm magas alkotás eltúlzott arányai az anyaságot, termékenységet jelképezhetik. A Magyarországról előkerült kökénydombi Vénusz mintái

karcolással készültek. 5. ábra Willendorfi Vénusz 6. ábra Kökénydombi Vénusz Ezen kívül még előfordultak faragott bálványok (idolok), szerencsét hozó tárgyak (kabalák), bajtól, ártó szándéktól megóvó átfúrt állatfogak, bűvös erejű tárgyak (amulettek). Kerámiaművességre jellemzőek az ember és állat alakú edények, temetkezési urnák, melyek agyagból készültek. Az edényeken látható ábrázolások célja a túlvilág, a termékenységi varázslatok szolgálata. A díszítő motívumok geometrikus elemek (kör, háromszög, spirál, cikk-cakkos vonal), vagy esetleg a szövés, fonás mintái. • Az építészet kezdetei A neolitikus korban az éghajlat melegebbé vált, és ezzel együtt a földművelés és állattenyésztés is fellendült. Ahogy az emberek életmódja megváltozott, úgy az használati tárgyak is megsokasodtak (pl.: fazekasság, kő- és csonteszközök), vele együtt pedig az építészet is fejlődött,

differenciálódott. Ebben a korban azonban még nem beszélhetünk a mai értelemben vett lakóházakról, vagy templomokról; többségük csak kőből, agyagtéglából felrakott szállások, esetleg temetkezési szokásokkal, rítusokkal kapcsolatos építmények. Az óriási kövekből összeállított építmények között megkülönböztetünk a magányosan álló sziklákat (menhír), az asztalszerű sziklaegyütteseket (dolmen), és kőköröket (cromlech). A leghíresebb kőkör az angliai Salisbury közelében lévő Stonehenge. A kör alakban felállított kövek, kőkapuk egy kőoltárt vesznek körbe. Az építők nagyon jó csillagászati és matematika ismeretekkel rendelkeztek, ennek bizonyítéka, hogy a nyári napforduló idején a nap megvilágítja az oltárkövet a sarokkő tetején át. Csak találgatni tudjuk, vajon milyen célt szolgált igazából ez az építmény. Feltehetően a Nap szentélye volt, vallási szertartások tere, esetleg temetkezési

helyként szolgált. 7. ábra Menhír 8. ábra Dolmen 9. ábra Cromlech 10. ábra Stonehenge TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Mi jellemzi a barlangrajzokat? Milyen élőlényeket ábrázoltak ezeken? Melyik a két leghíresebb barlang, ahol barlangfestményeket találtak? Mit tudunk a Stonehenge-ről? Milyen típusú kövekből áll? Milyen

szobrok készültek az ókorban? Mi jellemzi ezeket? Mondjunk néhány példát is! Megoldás Mi jellemzi a barlangrajzokat? Milyen élőlényeket ábrázoltak ezeken? Állati alakokat – többnyire bölényeket, vadlovakat, szarvasokat - a legjellemzőbb nézetből, oldalirányból ábrázolták, és mozdulat közben. Nincs tudatos kompozíció és szerkesztés Színezéshez vörös, sárga, fekete színeket használtak. Melyik a két leghíresebb barlang, ahol barlangfestményeket találtak? a franciaországi Lascaux-barlang, a

spanyolországi Altamira-barlang Mit tudunk a Stonehenge-ről? Milyen típusú kövekből áll? Az óriási kövekből összeállított építmények között megkülönböztetünk a magányosan álló sziklákat (menhír), az asztalszerű sziklaegyütteseket (dolmen), és kőköröket (cromlech). A leghíresebb kőkör az angliai Salisbury közelében lévő Stonehenge. A kör alakban felállított kövek, kőkapuk egy kőoltárt vesznek körbe. A nyári napforduló idején a nap megvilágítja az oltárkövet a sarokkő tetején át. Milyen szobrok készültek az ókorban? Mi jellemzi ezeket? Mondjunk néhány példát is! A szobrocskák többnyire állatokat vagy nőket, mint a termékenység jelképét, az élet forrását ábrázolnak. emberszobrocskák kis méretűek, végtagjaik elnagyoltak újkőkorból többször ülő helyzetű, kifejezéstelen arcú, jellegtelen fejű emberi szobrok kerültek elő. Az őskorban készül emberábrázolások közül a leghíresebb a

Willendorfi Vénusz, magyar viszonylatban pedig a Kökénydombi Vénusz. ÓKOR EGYIPTOM MŰVÉSZETE AZ ÓKORBAN • Egyiptom Egyiptom az ókori folyami kultúrák közé tartozó, gazdag és erős ország volt. A Nílus mentén elterülő Alsó- és Felső-Egyiptom i.e 2900-ban egyesült Ménész fáraó uralma alatt Az ókori Egyiptom történetét – ahogy a művészetét is korszakoljuk – három részre lehet osztani, megkülönböztetve az uralkodókat, uralkodóházakat: az Óbirodalom (i.e 2650-2150; III-VI dinasztia), a Középbirodalom (i.e 2100-1750 körül, XI-XII dinasztia), az Újbirodalom (ie 15501070, XVIII-XX dinasztia) kora Egyiptom hanyatlani kezdett, ie IV században Nagy Sándor hódította meg. Egyiptom nagyságához hozzájárult, hogy korán kialakult egy egységes írásrendszer, amely elég fejlett volt nemcsak a mindennapi életben szükséges dolgok feljegyzéséhez, hanem a tudományos felfedezések és az irodalmi alkotások leírásához is. Az

egyiptomiak hite szerint a halhatatlanságot az biztosította valaki számára, ha neve fennmaradt, ezért a legtöbben igyekeztek legalább a nevüket feljegyeztetni a sírkamrákban. Az egyiptomi írásrendszer megfejtése igen sokat segített az egyiptomi kultúra feltárásában, az egyiptológia, mint tudományág kialakulásában. A hieroglifák bonyolult képírás, melyben minden kis képnek külön jelentése van. A megfejtését a francia Jean-François Champollionnak köszönhetjük • Az egyiptomi építészet Az egyiptomi építészet legfontosabb alkotásai a vallással és temetkezéssel kapcsolatosak. Az épületek sajnos ma már csak romokban láthatóak, de ebből is sejthető, hogy eredetileg milyen hatalmas épületek voltak. A tudósok és kutatók rekonstrukciós rajzokat készítenek a megtalált romok alapján, melyek az épületek eredeti állapotát mutatják. Ezek sokban segíthetnek feltárni az akkori életmódot, az építmények funkcióit. Az

épületek, melyeket feltártak templomok, síremlékek, lakóépületek, paloták. A templomok általában egy tengelyen helyezkedtek el, a nagy főkapun keresztül egy oszlopokkal szegélyezett udvarba, oszlopcsarnokokba juthatunk. A templomegyüttes legmélyén állt a szentély, ahova csak a főpapok és fáraó léphetett be. A templomokba, az istenek palotáiba az isteneket ábrázoló szobrokat helyeztek el. A fáraókat istenként tisztelték, és igen sokszor templomokat emeltek tiszteletükre. A templomok közül a legismertebb az Abu-Szimbelben álló II. Ramszesz sziklába vágott temploma. Az Újbirodalom korában az isteneknek a Nílus jobb partján, Karnakban, Luxorban, Edfuban emeltek templomokat. A templomba vezető utat két szfinx-sor szegélyezte, a bejáratnál két obeliszket helyeztek el. Ezek a templomok igen nagyok, több fedett és fedetlen helyiségből álltak. 11. ábra Abu-Szimbel, II Ramszesz temploma 11. ábra Karnaki templom 13. ábra Karnaki

templom 14. ábra Karnaki templom 15. ábra Luxori templom 16. ábra Luxori templom Az oszlop a legfontosabb építőelem a gerendák és pillérek mellett az egyiptomi építészetben. Ezek hármasát gerendás szerkezetnek nevezzük. Az oszlopok felfelé sudarasak, függőleges vájatsorral mélyítettek. A lábazat alacsony hajlásszögű csonkakúp Az oszloptörzs kialakítása jellemzően valamilyen növény utánzata, az oszlopfő részén virágminta, lótusz, papirusz figyelhető meg. 17. ábra Egyiptomi oszlopok és mintázatuk A sírépítmények, olyan kisméretű sírkamrák, ahol a bebalzsamozott halottak elhelyezhették. Több helyiség is volt egy sírépítményen belül - az "útravalók" tárolására. A föld felszíne alatt helyezkedtek el, de erre erőteljes felépítmény került. Az elsők voltak a masztabák, melyek rejtették az elhunytak testét; téglalap alapú csonka gúlára emlékeztetnek. Az uralkodó családok ilyenen sírkamrákba

helyezte halottjait és használati tárgyaikat. Később már az uralkodó hű embereinek is adományozhatott ilyet, így a magas rangú udvari emberek is ilyenekbe temetkeztek, s a piramisok közelében helyezkedtek el. A legnagyobbak azonban a piramisok. Az első lépcsős piramist Dzsószer fáraó építette még az Óbirodalom korában. Úgy készült, hogy különböző méretű masztabákat emeltek egymás fölé Az aknát bonyolult folyosórendszer vette körbe. 18. ábra Dzsószer fáraó piramisa Szakkarában A többi híres piramis Gízában található, Kheopsz, Khefren, és Mükerinosz fáraók építtették a Középbirodalom korában. A legnagyobb Kheopsz piramisa, eredetileg 146 méter magas és 230 méter széles, 2,5 tonnás kövekből álló monstrum. A piramis más épületekkel együtt alkotta a fáraó piramiskerületét. Ide tartozott a völgytemplom, a halotti templom és a piramis és az ezeket összekötő folyosó. A fáraó temetésén a fáraó

múmiáját hajón hozták a völgytemplomba, és innen vitték a halotti templomba. Több napos szertartás után vitték a testet a piramisba. Elhunyt fáraót továbbra is istenként tisztelték, ételt és ajándékokat vittek neki a templomba később is. 19. ábra Gizai piramisok A már említett sírok mellett feltártak a régészek különböző barlangsírokat is, melyek függőleges falba vésett helyiségek. Falukat domborművek díszítették A közemberek lakóépületei egy vagy több helyiségből álló agyag-, vagy sárkunyhók voltak. Az előkelő és magasrangú családok azonban palotákat emeltettek maguknak. Ezeknél a nyitott előtérből nyílt a központi fogadóterem, és a többi lakóhelyiség. Az udvart fallal vették körbe. A palotákhoz gazdasági épületek is tartoztak, raktárak, kisebb műhelyek, és a kiszolgáló személyzet cselédlakásai. • Egyiptom szobrászata A művészek nem a jelennek, hanem az örökkévalóságnak dolgoztak. A

templomokban a szobrok és a domborművek az uralkodók. Az evilágban szerzett érdemeket átörökítették a túlvilágra. (A domborművek a falba mélyítettek, laposak) A szobrok jellemzője, hogy a felhasznált anyagban is különbséget tesznek közember és nemes között. A fáraók szobra nemes kőzetből, gránitból, márványból készült, míg az átlagembert ábrázoló szobrok egyszerű anyagból, mészkőből, agyagból, fából készült. Arcok eszményítése, idealizálása is jellemző az egyiptomi szobrászatra. Alapvetően szimmetrikusak, szigorú geometria uralja a formákat. Jellegzetes a tömbszerű tömegkezelés, a merev mozdulatlanság, a frontalitás. A perspektívát még nem alkalmazták, a figura talpon, mereven áll, esetleg ül. Gyakoriak a szobrokon a hieroglifák A mindenki által ismert alkotás minden bizonnyal a Kheopsz fáraó piramisa mellett álló Szfinx. Az óriási oroszlántestű, emberfejű szobor a fáraó hatalmát hivatott

jelképezni. Maga az alkotás régebbi, mint a piramisok, és így az örökkévalóság jelképének tekinthették. Ezért is díszítették későbbiekben a templomokat kisebb szfinx-szobrokkal. 20. ábra Szfinx A fáraóábrázolások – ahogy korábban említettük – méltóságteljesek, tömbszerűen mintázottak, szimmetrikusak. Szemből, azaz frontálisan ábrázolták az uralkodót Khefren fáraó szobrát a halotti templomban találták meg. Igen kemény kőből készült, magassága 168 cm. A frontális ábrázolás miatt a testtartás az uralkodói hatalmat hangsúlyozza A szobron látható sólyom az egyik egyiptomi istenség, Hórusz napisten, akinek földi alakja a fáraó. 21. ábra Khefren fáraó szobra A Nofretete királynő mészkőszobra minden oldalról kidolgozott kerekszobor. Kecses tartása, finom arcvonásai királynői fenségét hirdetik. A szobor szemei hegyikristályból készültek, mely élethűvé teszi a szobrot; de a bal szemet nem sikerült

befejeznie a készítőnek. A hagyományoktól eltérően a királynőt valósághűen ábrázolta. 22. ábra Nofretete királynő szobra • Az egyiptomi festészet Az élet mindennapi eseményeit örökítették meg, de általánosított, elvont formákkal. Az alakok mérete változott, mégpedig aszerint, hogy milyen rangja volt életében. A festmények a sziklasírokban, koporsókon fordultak elő. Jellemző rájuk, hogy az alakokat szigorú szabályok szerint festették meg: nincs egységes nézőpont, több nézőpontból (oldal-, elölnézet) ábrázolták ezeket. (legnagyobb felület törvénye) A síkszerű ábrázolás, szalagszerű kompozíció, az egymás feletti elrendezést tiszta élénk színekkel emelték ki még jobban. 23. ábra Halottak Könyve, Ozirisz 24. ábra Nebamon sírja TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések Milyen korszakokra bontjuk az ókori Egyiptom történelmét?

Milyen részekből állt egy templom? Hol találhatók a legnagyobb templomok Egyiptomban? Mit tudunk a piramisokról?

Mit jelképez a Szfinx? Jellemezd az egyiptomi szobrászatot! Említs példát is! Hogyan ábrázolták a képeken az embereket, a különböző alakokat?

Megoldások Milyen korszakokra bontjuk az ókori Egyiptom történelmét? Az Óbirodalom (i.e 2650-2150; III-VI dinasztia), a Középbirodalom (ie 2100-1750 körül, XI-XII. dinasztia), az Újbirodalom (ie 1550-1070, XVIII-XX dinasztia) kora Milyen részekből állt egy templom? A nagy főkapun keresztül egy oszlopokkal szegélyezett udvarba, oszlopcsarnokokba juthatunk, és a templomegyüttes legmélyén állt a szentély. Hol találhatók a legnagyobb templomok Egyiptomban? Abu-Szimbel, Karnak, Luxor, Edfu Mit tudunk a piramisokról? A legnagyobb sírépítmények Egyiptomban. Az első lépcsős piramist Dzsószer fáraó építtette

Szakkarában: itt különböző méretű masztabákat emeltek egymás fölé. A többi piramis Gízában található, Kheopsz, Khefren, és Mükerinosz fáraók építtették. A legnagyobb Kheopsz piramisa, eredetileg 146 méter magas és 230 méter széles, 2,5 tonnás kövekből álló monstrum. A piramis más épületekkel együtt alkotta a fáraó piramiskerületét Ide tartozott a völgytemplom, a halotti templom és a piramis és az ezeket összekötő folyosó. Mit jelképez a Szfinx? Az óriási oroszlántestű, emberfejű szobor a fáraó hatalmát hivatott jelképezni. Maga az alkotás régebbi, mint a piramisok, és így az örökkévalóság jelképének tekinthették. Ezért is díszítették későbbiekben a templomokat kisebb szfinx-szobrokkal. Jellemezd az egyiptomi szobrászatot! Említs példát is! A felhasznált anyagban is különbséget tesznek közember és nemes között. (A fáraók szobra - nemes kőzet, gránit, márvány; átlagembert ábrázoló

szobrok - egyszerű anyag, mészkő, agyag, fa) Jellemző az arcok eszményítése, idealizálása; szimmetria, szigorú geometria; a tömbszerű tömegkezelés, a merev mozdulatlanság, a frontalitás. Gyakoriak a szobrokon a hieroglifák. Pl: Khefren fáraó szobra, Nofretete királynő mészkőszobra Hogyan ábrázolták a képeken az embereket, a különböző alakokat? Az alakok mérete rang szerint változott, az alakokat szigorú szabályok szerint ábrázolták: több nézőpontból (oldal-, elölnézet), A legnagyobb felület törvénye szerint a legjellemzőbb nézetből ábrázoltak. MEZOPOTÁMIA MŰVÉSZETE AZ ÓKORBAN • Mezopotámia Mezopotámia Egyiptom után a másik nagy folyam kultúra az ókorban. Mezopotámia területén, a Tigris és az Eufrátesz völgyében két nép is vezető szerephez jutott. A déli részeken a sumérok éltek, akik az I. és III Uri dinasztia alatt (ie 2500-2400; ie 2050-1950) uralkodtak. A két időszak között pedig az északi

részeken lakó akkádok ragadták magukhoz az uralmat. ie XVIII században Hammurapi Babilon központtal egyesítette Mezopotámiát, majd Asszíria emelkedik ki i.e 7 században, melytől Babilon visszaveszi a hatalmat a következő században. Babilon később a perzsa támadások áldozatává válik A kultúrájuk, hitviláguk legalább olyan gazdag, mint Egyiptomé. A bonyolult írásrendszerük az ékírás, mely eleinte tárgyakat, majd az absztrakció fejlettebb fokán fogalmat vagy (leggyakrabban) szótagot jelöltek. A XIX sz első felében megfejtett mintegy 550 jel a sumér-akkád kultúra közvetítésén túl más nyelvek (elámi, hettita) átírására is szolgált. • A mezopotámiai építészet Mezopotámia kultúrtörténete Egyiptoméhoz hasonló. Ugyanakkor építészetükben megfigyelhető eltérés: jelentős belső tereket alkotnak. A lépcsőzetes felfelé keskenyedő épületformát zikkuratnak nevezzük, melyeket csillagvizsgálóként is használták. A

legfelsőbb szinten állt az isten szentélye. Az épület alapanyaga szárított agyagtégla volt (Követ csak törvényoszlopokhoz, istenszobrokhoz, pecsétnyomókhoz használtak) 25. ábra Zikkurat Az agyagtéglák mázzal való bekenése és kiégetése után csodálatos színű építőanyagot kaptak. Ilyet használtak Babilonban az Istar-kapu megépítéséhez. Állatalakok díszítették: világos színű bikák, sárkányok csillogtak a sötét háttérben. A bika a sumerek szent állata, a sárkány pedig Babilon jelképe. 26. ábra Istar-kapu (Pergamen Múzeum, Berlin) 27. ábra Sárkány alakja az Istar-kapu mintázatában Mezopotámiával kapcsolatban két legendás épület is megemlíthető. Az egyik a Bibliából is ismert „Bábel torony”, mely valószínűleg több zikkurat egymásra építéséből jöhetett létre legtetején a szentéllyel, de mivel agyagtéglából készült, nem maradt fenn. A másik építészeti alkotás a világ egyik csodájának

tartott Szemiramisz függőkertje, amely többszintes, teraszokra épített kertet II. Nabukodonozor építette feleségének Akik a sivatag felöl közelítették meg Babilont, már messziről láthatták a vörös téglás teraszokat. • A mezopotámiai szobrászat A palotaépítészet díszítőeleme a színes mázzal bevont, égetett téglából kirakott dombormű. Mezopotámiában azonban csak ilyen domborművek maradtak fenn, festmények nem. Ezen falképeknek a témája többnyire harci jelenet. Az ábrázolásnál szintén a szembe- és az oldalnézetek váltogatása figyelhető meg, amely már az egyiptomi ábrázolásmódra is jellemző volt. A sumerek királyaik, isteneik szobrát kőből faragták ki. A szobrokra jellemző, hogy zömökek, szimmetrikusak, tömbszerűen mintázottak. Többször ékírásos feliratot is helyeztek a szobrokra. Az akkádok már aprólékosabban dolgozták ki szobraikat 28. ábra Sumer szobrok Esnunnaból A II. Sarrukín király

khorszabadi palotájának kapujában álltak egykor a szárnyas bika szobrok. Magasságuk majdnem 4 méter, súlyuk 14 tonna Az állat feje emberi fej, a szakálla részletesen kidolgozott, ahogy a fejdísz, a szárnyak. Érdekessége, hogy öt lába van az alaknak, így előröl is és oldalról is elegendő lábat láthatunk. 29. ábra Szárnyas bika szobra (Louvre, Párizs) Az asszírok nagy és kiemelkedő uralkodója, Asszurbanipál rettenthetetlen vadászként jelenik meg a Ninivében talált domborműveken. A reliefen egy oroszlánvadászat jelente látható Az uralkodó íjjal, lándzsával, tőrrel győzi le az oroszlánt, mindez mutatja erejét, határozott megjelenését. A király ruhája, a lovának szerszámai részletesen megmunkáltak A domborművön takarással jelzik a térbeliséget, egymásmögöttiséget. A dombormű mozgalmas, köszönhetően az épp mozdulat közben, feszülő izomzattal ábrázolt állati és emberi alaknak. 30. Asszurbanipál vadászat

közben 31. Asszurbanipál oroszlánvadászata • A mezopotámiai festészet A mezopotámiai faldíszítés szerepét freskók, mozaikok, domborművek töltötték be. A festészetnek fontos szerepe lehetett, de csak nagyon szerény számú lelet maradt fenn. A paloták díszítéséül szolgáltak, témájuk a domborművekével mutat hasonlóságot. A festmények mellett igen kedvelt díszítés volt a mozaik, a falak színes mázas téglákkal való beborítása. Pl: Istar-kapu Mázas téglából kirakott oroszlán és sárkány, egy-egy példánya a százhuszonöt állatfigurának, amely a Felvonulási út elejét díszítette. Ez az út átszelte Babilont az Istar-kaputól a nagy zikkurratig. A fehér, vörös és sárga színű, kitátott szájú oroszlánfigurák, valamint más állatok magassága a két métert is meghaladja. (Lásd a 26 ábrát) A festményeken az alakok ábrázolása hasonlít az egyiptomi ábrázolásokhoz, itt is a nagy felületek törvénye a

döntő. A korból fennmaradt utolsó festett képeken már az egész testet oldalról ábrázolják, de a szemet és arcot még elölnézetből. TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések Melyik két népet tudjuk Mezopotámiához kötni? Mi jellemzi az építészetüket? Milyen jellegzetes épületeket emeltek? Hozz példát is! Melyik két legendás épület köthető Mezopotámiához?

Mi jellemzi a mezopotámiai szobrászatot? Hogyan ábrázolták az alakokat a képeken? Megoldások: Melyik két népet tudjuk Mezopotámiához

kötni? sumerek, akkádok Mi jellemzi az építészetüket? Milyen jellegzetes épületeket emeltek? Hozz példát is! Jelentős belső tereket alkotnak. A lépcsőzetes felfelé keskenyedő épületformát zikkuratnak nevezzük, melyeket csillagvizsgálóként is használták. A legfelsőbb szinten állt az isten szentélye. Az épület alapanyaga szárított agyagtégla volt Az agyagtéglák mázzal való bekenése és kiégetése után csodálatos színű építőanyagot kaptak. Pl: Istar-kapu Melyik két legendás épület köthető Mezopotámiához? Bábel tornya, Szemiramisz függőkertje Mi jellemzi a mezopotámiai szobrászatot?A domborművek témája többnyire vadászat vagy harci jelenet. Az ábrázolásnál a szembe- és az oldalnézetek váltogatása figyelhető meg A sumerek királyaik, isteneik szobrát kőből faragták ki. A szobrokra jellemző, hogy zömökek, szimmetrikusak, tömbszerűen mintázottak. Hogyan ábrázolták az alakokat a képeken?

Szerény számú lelet maradt fenn. A fennmaradt festményeken az alakok ábrázolása hasonlít az egyiptomi ábrázolásokhoz, itt is a nagy felületek törvénye a döntő. A korból fennmaradt utolsó festett képeken már az egész testet oldalról ábrázolják, de a szemet és arcot még elölnézetből. GÖRÖG MŰVÉSZET A Földközi-tenger medencéjében is új kultúra bontakozott ki. Új művészeti és hatalmi központok létesültek: Kréta, Mükéné, Athén. A görög művészet később a római művészet alapjává válik. • A krétai kultúra Krétán az első bevándorlók az i.e III évezredben érkeztek, és városokat alapítottak A városok élén királyok álltak, többemeletes palotákat építettek: gazdagon díszítve freskókkal, oszlopsorokkal, vízvezetékekkel, szökőkutakkal, csatornákkal. Mivel a királyok irányították a közigazgatást, gazdasági életet, a palotákhoz csatlakoztak a műhelyek, raktárak épületei is. Az előkelő

réteg is ilyen palotákban lakott, többnyire hajótulajdonosok voltak. A szigeten a virágzó kultúra természeti csapások sorozata miatt hanyatlott le az i.e 1400-as években A krétai kultúra csúcspontja a knósszoszi palota, mely fénykorát az i.e 1600 és 1400 között élte Az épületegyüttes 150 méter hosszú, szélessége 100 méter. A Knósszoszban feltárt palotamaradványok tanúskodnak a kor igényeiről és az alaprajzi elrendezés bonyolultságáról. A palota helyiségei önmagukban elég szűkek, a legjellemzőbbek a világító udvarok és a pilléres termek, nagy szerep jut a fürdőszobának, melyek a csatornahálózattal ellátott palota tartozékai voltak. Építési anyag a mészkő volt, míg a falak burkolására gondosan elkészített alabástromlapok szolgáltak. Az oszlopok fából készültek, amelyek felfelé vastagodtak 32. ábra Knósszoszi palota romjai 33. ábra Knósszoszi palota romjai Krétán nem volt templom, az isteneket

barlangokban, a szabad ég alatt vagy a palotában imádták. A palotákban voltak vallási szimbólumok, Knósszoszban egyfajta palota-kápolna kultusz maradt az utókorra. A kultusztárgyak közül a legtitokzatosabb a híres kígyós istennő alakja, aki a krétai plasztika első számú tárgya. A knósszoszi palotában talált nőszobrocska kígyókat tart a kezében, fejdíszén egy macskaféle ragadozó ül. Talán egy papnőt vagy Földanya istennőt ábrázol. Vallásos gondolatokkal teli udvari művészet ez, melynek freskói a legszembetűnőbb emlékek. 34. ábra Kígyóistennő 35. ábra Minószi nők A palota freskói vidám, életteli alkotások, de nem valóságos színekkel készültek. A növényeket is egyszerűsítve festették le, színük akár kék is lehetett. I.e 1450 után a mükénéiek valószínűleg elfoglalták Knósszoszt Jelenlétük bizonyítéka az újító szellemű stilizálás, amely megjelenik a motívumokban, a vázákon, a gyűrűkön. A

témák: ünnepélyesen vonuló alakok, bikaviadalok, jellegzetes állat- és növényalakok és a tenger. Az emberi alakok ábrázolására az a jellemző, hogy ez is kötött, akárcsak az egyiptomi, azonban attól határozottan elüt, de a természetet alaposan megfigyelő alakítás mellett rokonságot mutat az archaikus görög művészettel. A díszítmények többsége spirálisan épül fel, de jellemző a finom stilizálás is. Főbb motívumok a polipok, a növények, a leghíresebbek a lelőhelyük után elnevezett Kamares-vázák és a palotastílusú edények. Az eleven természet ábrázolását háttérbe szorítja a rend és nagyság érzékeltetése. 36. ábra Kamares-váza • A mükénéi kultúra A Balkán déli részére indoeurópai eredetű görög népek érkeztek, közülük az akhájok letelepedtek, és erődöket építettek. Mükénét ők alapították Az erődök a gazdagsági és politikai irányítás központjai voltak, vastag fallal vették őket

körbe. A raktárkészletet agyagtáblákon tartották nyilván, szótagírást alkalmaztak. A király az állami élet irányítása mellett a katonai vezető réteggel folyamatosan zsákmányszerző hadjáratokat folytatott. Bronzfegyverekkel, harci szekerekkel harcoltak. A mükénéi kultúra idejét az ie XVI-XIII századra teszik. A mükénei Fellegvár az i.e XIV-XIII században épült, erődített királyi székhely volt Heinrich Schliemann kutatta a területet és akadt rá a hatalmas küklopsz-körfalra, ahonnan az Oroszlánkapu nyílik. Ez a kapu 3,1 méter széles és 2,85 méter magas, felfelé keskenyedő nyílást a keretező szárköveken nyugvó, felül domború, hatalmas kőgerenda hidalja át. 37. ábra Oroszlános-kapu Mükénében az Athreus-kincsesház vagy Agamemnón sírja legmonumentálisabb az i.e XIV századból. A várdombtól nyugatra emelkedő lejtőkben ie XV-XIII századi, különféle típusú sírokat tártak fel. Közöttük kilenc kör alaprajzú,

méhkas formájú álboltozattal fedett, nagyméretű föld alatti sírépítményt (tholosz). A föld alatti építmény bejáratához a lejtőbe vágott, szabályos alakú kőtömbökből rakott támfalakkal közrefogott, nyitott folyosó (dromosz) vezet. 38. ábra Athreus-kincsesház Az égei művészet végét a dórok vándorlása és betelepülése okozta. Ennek a kultúrának a szépségei a görögök már csak Homérosz elbeszéléseiből ismerik. • A görög kultúra a mükénéi kor után Az i.e VIII-I században még három nagyobb korszakot különítenek el az ókori görög történelemben, mely egyben kultúrtörténeti korszakolás is. A görög őskor vagy homéroszi kor (i.e 2 évezred végétől az ie VIII sz végéig) után, melyben a nagy törzsi vándorlások lezajlottak, és amelyben a görög kultúra alapjai megszülettek, következett az archaikus kor (i.e VII-VI század) Ebben a korszakban kialakult a rabszolgatartó társadalom. Fokozódott a vagyoni

egyenlőtlenség, főként az árutermelés és a pénzgazdálkodás fejlődése nyomán. A hajózás és a kereskedelem fejlődése nyomán megindult a gyarmatvárosok alapítása a szigetvilágban. Az arisztokrata uralom főként a dór városokban maradt fenn, ezek leghatalmasabbja Spárta. A demokratikus fejlődés erőssége Görögország másik élre törő városa, Athén volt. A virágkor vagy klasszikus kor (i.e V-IV század) a perzsa háborúk után következő időszakot a görög kultúra és művészet virágkorának nevezzük. A Periklész vezetése alatt Athéné marad a politikai, gazdasági, egyben a kulturális vezető szerep a görögségen belül. A demokratikus Athén és az arisztokratikus Spárta között az ellentétek a 30 éves peloponnészoszi háborúhoz vezettek, a háború Athén, és az athéni kultúrán nevelkedett Nagy Sándor alakítja ki. Hatalmas birodalmat hoz létre, mely azonban halála után szétesik. Késővirágzás vagy hellenisztikus kor

(i.e IV-II század) a görög kultúrának talán legharmonikusabb időszaka. Nagy Sándor halála után a birodalom széthullott - az utódállamokat hellenisztikus királyságoknak nevezzük. Ie II században Róma meghódította a görög városokat, majd hatalmát kiterjesztette a hellenisztikus királyságokra is. • A görög építészet A görögség tette le az európai kultúra, ezen belül az európai építészet alapjait. Az ókori kelet és az égei kultúra építészetének egyes elemeit felhasználva templomaival új monumentális építészetet hozott létre, és ezt a legmagasabb művészi színvonalra fejlesztette. A templomokon kristályosodnak ki a görög építészet jellegzetességei: az égei palotacsarnokból (megaron) árnyékadó, oszlopsoros tornácok hozzáadásával kialakuló, téglalap alaprajzú, vagy pedig kör alaprajzba foglalt, egyszerű téregyüttes; a támaszgerendás, síkmennyezetes felépítés; a lépcsős alépítményre helyezett,

oszlopsorokkal határolt, oromzatos nyeregtetővel lefedett, tömbszerű, zárt tömeg. A templomokon alakulnak ki a támaszgerendás szerkezeti rendszer megfogalmazásaként az oszloprendek formái és harmonikus arányai. Ezek határozzák meg az épületek megjelenését a legapróbb részletekig Az építészet középpontjában tehát a templomépítés állott. A görög templomtípus a lakóházból fejlődött ki, melynek feladata az istenszobor őrzése, és az áldozati adományok elhelyezése volt. A legrégebbi időkben a templom egyhajós terem volt, belső oszlopsorokkal. Az oszlopok fából, a falak vályogból voltak. A kifejlődött templom általában hosszúkás négyszög, téglalap alaprajzú. Fontos része az egyhajós, vagy oszlopsorokkal három hajóra osztott cella, mivel itt őrizték annak az istennek a szobrát, amely tiszteletére állították a szentélyt. A görög építészet alapvető alaktani eleme az oszloprend, mely meghatározza az oszlopsor

szerkezeti elvét és arányait. Az épületek művészi megjelenését és részletképzését is az oszloprend adta meg Három alapvető fajtája a dór, az ión és a korinthoszi, melyek már a klasszikus kor tudatos művészi alkotásai voltak. Az oszloptípusok jellemzői: mind vájatos és lefelé vastagodik - Dór: nincs talapzata - Ión: díszített talapzata van, az oszlopfő csigavonal alakban díszített - Korinthoszi: legdíszesebb, talapzata díszített, az oszlopfő levelekkel ékesített kehelyre hasonlít 39. ábra Görög oszlopfők: dór, ión, korinthoszi A Parthenon Athénban az egyik leghíresebb görög templom. Az együttes főépülete az Akropolisz legmagasabb részén, a fennsík déli szélén Athéna Parthenosz, a Szűz Athéné tiszteletére i.e 447 és 438 között épült A szobordíszeket Pheidiasz mester készítette: a szentélyében állt a 12 méter magas, elefántcsont és aranyborítású gyönyörű Athéné-szobor a legismertebb.

Lépcsős alépítményre épült a téglalap alaprajzú körben oszlopsoros építmény Az oszlopokon gerendák nyugszanak, a tetőzet nyeregtető, az oromzat pedig háromszögű, melyet domborművek díszítenek. 40. ábra Parthenon • A görög szobrászat A görög szobrászatban a testi tökéletesség találkozik az erkölcsi értékkel, a szép a jóval. A görög szobrok az emberiesség kifejezői (az egyiptomiakkal ellentétben, akik a túlvilági életnek szobrászkodtak). Isteneiket is saját képükre mintázták, műveikre így jellemző az antropomorfizmus (emberalakúság), és az ember arányaira utaló emberközpontúság. A tökéletes szépségű, arányos emberi alakokat akarták megmintázni, ezért ruha nélkül is ábrázolták modelljeiket. Az archaikus szobrászatra még a sematikus szobrok a jellemzőek, melyek frontális beállítottságúak, hasonlóan az egyiptomi szobrokhoz. Arckifejezésük merev, mosolyukat archaikus mosolynak is nevezik a

merevség miatt. Jellemzően ruha nélkül ábrázolták az alakokat, de akadtak ruhás ábrázolás is. A klasszikus kor szobrászai az emberi test harmonikus arányait keresték. A templomokban egyre több szobor kapott helyet, szerves részét képezte. Az alkotásokról elveszett a merevség, derű és egyensúly jellemzi őket. Mindennek mértéke az ember lett A férfialakok mintázásakor az olimpiai győztesek testfelépítése volt a minta. A korszakban már kialakított szabályrend szerint alkottak, alkalmazták a kontraposzt beállítást, és ellentétes irányú mozdulatokat is képesek voltak megmintázni. A leányokat ábrázoló szobrok elnevezése a koré, a fiúkat ábrázoló szobroké pedig a kurosz. Az emberi mezítelenségnek tiszta és erkölcsös ábrázolására születtek meg az úgy nevezett apolló-szobrok. A hellenizmus korszakában a szobrokra a szenvedélyes mozgás, a személyes érzelmek, drámaiság jellemző szemben a klasszikus kor

visszafogottságával, harmóniájával. Testtartásuk rugalmasságot, magabiztosságot sugároz. A művészek már nem tömbszerűen mintáztak, a formák között mertek üres, lyukas részeket hagyni. A domborműveken, frízeken, síremlékeken alkalmazták. A legismertebb alkotás Müron bronzszobra, a Diszkoszvető, mely római másolatban maradt fenn. Márványból készült, i.e 450 körül, a klasszikus korban Az alkotó a diszkoszvetés mozdulatát egyetlen testtartásba sűrítette, és az izomkötegek igen pontosan ábrázoltak. Az alak felső része a hátravetett vállával és karjával szimmetrikus. A karok kontúrja a hátrahelyezett bal láb vonalában folytatódik, és félkört alkot. A szoborban a stabilitás elemei is érvényre jutnak, a bal láb szilárd függőlegese, mely felett az ifjú jobb válla van, az egész alak támaszát képezi. A kerek körvonalú fejnek a kerek diszkosz felel meg Ha a szobor előtt állunk, és csak a körvonalakat figyeljük,

felfedezzük az egyiptomi tradícióhoz fűződő szálakat: a lehető legjellemzőbb nézetből ábrázolt. A törzs elölről, a végtagok oldalról Müron, ahelyett, hogy a különböző szemszögből mutatott részeket valamilyen természetellenes pózba rakta volna össze, élő modellt állított be, hogy a mozgás lendületében, de hitelesen mintázza meg a testet. 41. ábra Müron: Diszkoszvető (Louvre, Párizs) A szenvedélyes mozgás és erős érzelmek ábrázolásának példája a Laokoón-csoport néven ismert szoborcsoport. Laokoón, az Apollón-templom egyik papja, a trójai háború idején élt Trójában A szobor gyermekeivel együtt ábrázolja őt, ahogy két kígyó megtámadja őket. A gyermekek kicsinyített felnőttként jelenik meg, testarányaik nem gyermekek méretei. A mozgalmasság felerősíti az életért vívott harc reménytelenségét. 42. ábra Laokoón-szoborcsoport • A görög festészet A görög festészet fennmaradt alkotásai

közül a legfontosabbak a festett vázák. Falfestményeket nemigen hagyományoztak ránk, s ami fennmaradt, az is római kori másolatban, illetve vázaképeken. A görögök edényeit nagy változatosság jellemzi: különböző formájú és nagyságú edényeket alkalmaztak tárolásra, ivásra. A kerámiákra különböző képeket festettek, ami miatt keresettek voltak más országokban is. A vázaképeket a görög mitológia és élet jellemző jeleneteit örökítik meg. A díszítés elemei lehetnek geometrikus stílusú, feketealakos stílusú és vörösalakos stílusú vázák. Először festették majd kiégették az agyagedényeket, így nyerték el végleges, különleges formájukat. Gyakran sírokba helyezték a halottak mellé. A három stílus az elkészítésben különbözött egymástól: - Geometrikus stílus: mértanias díszítés, gyakran háromszög, négyszög alkalmazása. Az emberi alakok is leegyszerűsítettek. 43. ábra Geometrikus stílusú váza

- Feketealakos stílus: vörös színű alapozásra festették a fekete alakokat, melyeket igen nagy gonddal rajzoltak meg, de még mindig leegyszerűsítettek. 44. ábra Feketealakos váza - Vörösalakos stílus: az edényt vörösre festették, majd fekete vázzal vonták be és alakok helyét üresen hagyták. Később vékony vonalakkal rajzolták meg a részleteket 45. ábra Vörösalakos váza TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Mit tudunk a krétai és mükénéi civilizációról? Milyen korszakokra bonthatjuk az ókori görög történelmet?

Mi jellemzi a knósszoszi palota festményeit? Nevezd meg és jellemezd a görög oszlopok fajtáit! Milyen híres épület áll Athénban?

Milyen görög vázafestési stílusokat ismersz? Mi jellemzi a görög szobrokat? Hasonlítsuk össze a különböző korszakok szobrait!

Megoldások Mit tudunk a krétai és mükénéi civilizációról? Krétán az első bevándorlók az i.e III évezredben érkeztek A városok élén királyok álltak, többemeletes palotákat építettek: gazdagon díszítve freskókkal, oszlopsorokkal, vízvezetékekkel, szökőkutakkal, csatornákkal. Kultúrájuk csúcspontja a knósszoszi palota A Balkán déli részén az akhájok letelepedtek, és erődöket építettek. Ők alapították Mükénét Az erődök a gazdagsági és politikai irányítás központjai voltak, vastag fallal vették őket körbe, folyamatos zsákmányszerző harcokban vettek részt. A mükénéi kultúra idejét az ie XVI-XIII. századra teszik Ie 1450 után a mükénéiek valószínűleg elfoglalták Knósszoszt Milyen korszakokra bonthatjuk az ókori görög történelmet? A görög őskor vagy

homéroszi kor (i.e 2 évezred végétől az ie VIII sz végéig); virágkor vagy klasszikus kor (i.e V-IV század); késővirágzás vagy hellenisztikus kor (ie IV-II század). Mi jellemzi a knósszoszi palota festményeit? A palota freskói vidám, életteli alkotások, de nem valóságos színekkel készültek. A növényeket is egyszerűsítve festették le, színük akár kék is lehetett. Nevezd meg és jellemezd a görög oszlopok fajtáit! Az oszloptípusok jellemzői: mind vájatos és lefelé vastagodik. Három alapvető fajtája a dór, az ión és a korinthoszi. Dór: nincs talapzata; Ión: díszített talapzata van, az oszlopfő csigavonal alakban díszített; Korinthoszi: talapzata díszített, az oszlopfő levelekkel ékesített kehelyre hasonlít. Milyen híres épület áll Athénban? Parthenon Milyen görög vázafestési stílusokat ismersz? A vázaképeket a görög mitológia és élet jellemző jeleneteit örökítik meg. A díszítés elemei lehetnek

geometrikus stílusú, feketealakos stílusú és vörösalakos stílusú vázák. Mi jellemzi a görög szobrokat? Hasonlítsuk össze a különböző korszakok szobrait! Az archaikus szobrászatra még a sematikus, frontális beállítottságú szobrok a jellemzőek. Arckifejezésük és mosolyuk merev. Jellemzően ruha nélkül ábrázolták az alakokat, de akadtak ruhás ábrázolások is. A klasszikus kor szobrászai az emberi test harmonikus arányait keresték. Az alkotásokról elveszett a merevség, derű és egyensúly jellemzi őket Mindennek mértéke az ember lett. A korszakban már kialakított szabályrend szerint alkottak, alkalmazták a kontraposzt beállítást, és ellentétes irányú mozdulatokat is képesek voltak megmintázni. A hellenizmus korszakában a szobrokra a szenvedélyes mozgás, a személyes érzelmek, drámaiság jellemző. Testtartásuk rugalmasságot, magabiztosságot sugároz. ETRUSZK MŰVÉSZET (I.E VII- IV SZÁZAD) Az i.e II-I évezred

fordulóján Itáliában több néptörzs telepedett meg A déli területeket (Campania, Szicília) az i.e VIII század folyamán a görög telepesek lepték el, az északnyugati partvidéket az etruszkok foglalták el. A két terület és nép között a latinok és egyéb kisebb törzsek telepedtek le. Az i.e VII-V század között az etruszkok hatalma alá került Közép-Itália, a terület neve így lett Etruria. Kultúrájukat nagyban érték keleti és görög hatások, írásukat az utóbbiaktól vették át. Az etruszkokról úgy tudjuk, hogy a matematikában (tizenkettes számrendszer), gyógyászatban, csillagászatban kiemelkedően jártasak voltak. • Etruszk építészet Etruria mocsaras területein, - a lecsapolások mellett - a fő feladat az utak, hidak, csatornák, csatornarendszerek megépítése volt, ismereteink legnagyobb része azonban csak a sírokból előkerült leleteken alapul. Az építészetük alapvető jellemzője, hogy kőalapra építkeztek, mely

kövek vulkanikus eredetű kövek voltak. A templomaik, lakóházaik mintaként szolgáltak a későbbi római kori építészete számára. Ilyen alkalmazható „minta” volt a fedetlenül hagyott átrium, a négyszögű udvar, ahonnan a lakószobák ajtai nyíltak. Más építőanyagot is alkalmaztak, ezek a kő, fa, agyag voltak. Különféle épületszerkezeteket alkalmaztak, jellegzetesek voltak az álboltozatos lefedések, a dongaboltozat, a gerendás áthidalás, oszloptámaszok. Tulajdonképpeni boltíves megoldást ők „találták fel” A boltív kődarabokból kialakított félkörív. Pilléren vagy támfalon (2) nyugszik, a legmagasabb pontján a zárókő (3) helyezkedik el. A pillérek közti távolságot fesztávnak (4) nevezzük Minden követ ék alakúra faragtak, és ezáltal tovább adták a súlyt egymásnak, és így a teljes súlyt a falazat (1), vagy a pillér tartja. 46. ábra A boltív szerkezete Az etruszk templom cellája hosszirányban három részre

osztva, a hármas kultusznak megfelelően; kettős, sőt hármas oszlopos nyitott előcsarnoka volt, hátát tömör fal alkotta. Architektúrája az ógörög fatemploméval egyezett; tetőszerkezetét fából ácsolták össze, s a fedélszéket festett cserepekkel borították. 47. ábra etruszk templom rekonstrukciója Az etruszk lakóház középpontja tehát az átrium volt, amelyet lakószobák vettek körül. A világosság vagy a bejáraton, vagy a compluviumon át, a négy oldalról behajló mennyezet világító-nyílásán, felülről jutott az átriumba. 48. ábra etruszk lakóház A síroknak több típusa ismert. A leggyakoribb a sziklába vágott; mások külső formája a kerek halom (tumulus), amelynek alsó szegélye egy magas, peremes kőfal. Ezt az utóbbi sírtípust a rómaiak is átvették. A nagyméretű sírkamrákhoz vagy a sugarasan elhelyezett fülkékhez föld alatti folyosón keresztül lehetett eljutni. A sírkamrát vagy sziklafalba vésték,

vagy - a sík vidékeken - faragott kövekből építették, majd kapu alakú földhányással fedték. 49. ábra Etruszk sír belseje • Etruszk szobrászat Az etruszk szobrok többnyire máz nélküli agyagból készültek (terrakotta), de akadnak a korszakban bronzból készült alkotások is. Kissé merev testtartások jellemzik az alakokat, de az ábrázolásmód plasztikus, realisztikus. A szobrokat festék tette még életszerűbbé A bronzszobrok legismertebbje az úgynevezett Capitoliumi farkas. 50. ábra Etruszk párt mintázó szobor 51. ábra Capitoliumi farkas • Etruszk festészet Mivel a halotti kultusz igen erős volt, a sírkamrák falait falfestményekkel borították el. Fejlett rajztechnikával a vakolatba karcolták a körvonalakat, és élénk színekkel festették meg az előre kialakított alakokat, alakzatokat. Témaként az életmód, a szokásaik, a szertartásaik jelenhetett meg, vagy mitológiai jeleneteket festettek a falra.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Mit tudunk az etruszkokról? Milyen részekből áll a boltív? Mi az átrium?

Mi jellemezte az etruszk templomokat? Megoldás Mit tudunk az etruszkokról? Az i.e VII-V század között az etruszkok hatalma alá került Közép-Itália, a

terület neve így lett Etruria. Kultúrájukat keleti és görög hatások érték, írásukat az utóbbiaktól vették át A matematikában, gyógyászatban, csillagászatban kiemelkedően jártasak voltak. Milyen részekből áll a boltív? A boltív kődarabokból kialakított félkörív. Pilléren vagy támfalon nyugszik, a legmagasabb pontján a zárókő helyezkedik el. A pillérek közti távolságot fesztávnak nevezzük Minden követ ék alakúra faragtak, és ezáltal tovább adták a súlyt egymásnak, és így a teljes súlyt a falazat, vagy a pillér tartja. Mi az átrium? Az etruszk lakóházakban központi helyet elfoglaló négyszögű udvar, ahonnan a lakószobák és a többi helyiség ajtai nyíltak. A világosság a négy oldalról behajló mennyezet világítónyílásán, felülről jutott az átriumba Mi jellemezte az etruszk templomokat? Az etruszk templom cellája hosszirányban három részre osztva; kettős, sőt hármas oszlopos nyitott

előcsarnoka volt, hátát tömör fal alkotta. Architektúrája az ógörög fatemploméval egyezett; tetőszerkezetét fából ácsolták össze, s a fedélszéket festett cserepekkel borították. A RÓMAI MŰVÉSZET (I.E VI SZÁZAD-ISZ IV SZÁZAD) Róma a Tiberisz mentéi hét dombon alakult ki i.e 753-ban Ebből az egyetlen városból nőtte ki magát az ókor legnagyobb világbirodalmává. Történelmét három szakaszra bonthatjuk, melyek megfelelnek az államformák váltakozásának. A királyság korában (ie 753-510) az etruszkok nagy hatással voltak Róma életére. A hét királyból négy etruszk származású volt Igen sok dolgot vettek át kultúrájukból, legtöbbet a hitvilágukból, de a városépítészeti tudományukat is előszeretettel hasznosították továbbra is. A köztársaság korában (i.e 510-31) zajlottak le a plebejusok küzdelmei a patríciusok ellen, és a társadalom átalakult, gazdaságilag, jogilag differenciálódott. A köztársaság

egyre mélyülő válságának egyik megoldását a hadsereg átalakításában látták, mely hadsereg az egyeduralmi törekvésekkel fellépők erősítője lett. A császárkor (i.e 31- isz 476) az egyeduralom korszaka, és a hódításoké A Római Birodalom hatalmassá növi ki magát, szinte fél Európa és Földközi-tenger partvidéke az övé volt. A korszakban már a kereszténység is megjelenik, előbb üldözik és tiltják, később azonban Constantinus császár szabad vallásgyakorlatot ad nekik, mígnem a kereszténység államvallássá válik. A birodalomnak új fővárosa is lesz: Konstantinápoly, és ekkortól kezdve a nyugati és keleti rész eltávolodik egymástól, végül 395-ben két részre szakad. A KeletRómai Birodalom tovább él, később Bizánci Birodalom néven; de a Nyugat-Római Birodalom nem kerülte el a végzetét, 476-ban - folyamatos támadások miatt meggyengülve – elbukott. • A római építészet Alapvetően sokat merít az etruszk

építészetből, annak jellegzetességeiből, szerkezeti elemeiből. Nagy hangsúlyt kapott a városi középületek kialakítása és templomépítés A fórumok, közterek, fürdők, cirkuszok, színházak, paloták, levéltárak, díszkutak, hidak, utak, csatornák, vásárcsarnok, bérházak, vízvezetékek, diadalívek megépítése, művészi kivitelezése a városok nagyságát, főként Róma nagyságát hirdették. A tervszerűség és a gyakorlatiasság volt a fő szempont a városépítésnél, Vitruvius: Tíz könyv az építészetről című munkáját a reneszánsz építészetben is követendő példaként tartották számon. Az építészetre jellemző a mértaniság, mértani alakzatokat alkalmaznak alapként. A téralakításban a négyszög alaprajzú hosszanti terek, szabványos sokszög vagy kör alaprajzú központos terek a jellemzőek. A bejáratot kiemelik, a belső kiképzést fülkékkel teszik változatosabbá. Az épületek szerkezetében használták a

síkfödémet és a boltozást (donga-, kereszt-, gömb-, kolostorboltozat). Támaszgerendás és teherhordó szerkezetekként oszlopok és pillérek sorát alkalmazták. Az oszlopfők lehettek: dór, ión és korinthoszi, ahogy a görögből átvették, ezenkívül toszkán és kompozit; az oszlopok nyújtott talapzattal rendelkeztek. Az épületek anyaga kő, beton, égetett agyagtégla, falazóhabarcs (homok, oltott mész), vakolóhabarcs (téglapor és gipsz) Padlózatra márvány vagy mozaik került. Az épülettípusok több fajtáját is megkülönböztetjük: - Az átriumos lakóház az utca felé zárt, belül nyitott udvar. A családi élet színhelye a csarnokszerű átrium, ahová a ferde tetőről medencében gyűjtik össze a vizet. Ide nyílt az összes lakótér. Az etruszkoktól vették át - A törvényépületek, kereskedelmi épületek, a bazilika többnyire háromhajós, megemelt középhajóval. A bazilikát később az ókeresztény és bizánci

művészeti is átveszi. - A katonai épületek két fajtája a castrum, a fallal körbevett négyszög alakú katonai tábor. és a preatorium, a parancsnoki épület A városokat fallal is körbevették védelmi célból, őrtornyokat, kapukat állítottak fel. - Colosseum a kör, vagy ovális alakú építmény oszloprendes árkáddal rendelkezett. A római építészet remeke a Pantheon. „A minden istenek” templomát Agrippa császár építtette Az előcsarnok oszlopai egyetlen kőből faragottak. A templomcsarnok kör alaprajzú, falai 7 méter vastagok, melyen a kupola 43,2 méter átmérőjű. A megvilágítást a kupola tetején lévő 9 méter átmérőjű környílás biztosítja. 52. ábra Panthenon felülnézetből A másik híres építmény a Colosseum Rómában. A Vespasianus emeltette amphiteátrum alaprajza ovális, hosszúsága 188 méter, szélessége 156 méter, magassága 48,5 méter. A porondján állatviadalokat, gladiátorjátékokat rendeztek, a

nézőtér 50 000 férőhelyes volt. Az építmény négyszintes, három emeleten árkádos nyílások sorjáznak. Érdekessége, hogy az alsó sort dór, a középsőt ión, a legfelsőt korinthoszi oszlopok díszítették. Ezt nevezik colosseummotívumnak 53. ábra Colosseum 54. ábra Colosseum belülről • A római szobrászat Eleinte itt is görög hatás érvényesült, de később ez megszűnik. A fennmaradt szobrok között igen sok az államférfiakról készített portré, épp ezért állíthatjuk, hogy a portréművészet igen magas színvonalú volt. Ezek a képmások ugyan hasonlítanak a görög portrékra, de nem idealizáltak voltak ezek, a rómaiak sokkal inkább reálisan ábrázoltak minden szépítés nélkül, de minden tulajdonságot is jelezni tudtak. A portrék jellemzői az egyén élethű ábrázolása, erőt és nemes öntudatot sugároz. A portrék között van mellszobor és egész alakos portré. Részletesen ábrázolja a tóga-, a haj- és

szakállviseletet, de mindez idealizált. A ruha nélküli ábrázolás ritka Megszületett egy új szobrászati technika is: a viaszveszejtéses bronzöntés, melynek lényege, hogy a viaszréteggel bevont modell köré agyagköpenyt vonnak, hevíteni kezdik a mintát és így a viasz kiolvad, és a helyébe lehet önteni az olvasztott bronzot. A szobrászat fő témája a saját tetteik, múltjuk megörökítése. A történelmi domborművekkel épületeket, diadalíveket, oszlopokat, síremlékeket díszítettek. Ezeken kívül vallási témájú szobrokat alkottak. A domborműveken a síkból alig emelkedtek ki a figurák a síkból, ennek ellenére nem okozott gondot a sokféle mozdulat ábrázolása. A figurák mozgása természetes, a ruházat ábrázolása igen pontos. Az egyetlen lovasszobor mely fennmaradt a korból, Marcus Aurelius szobra. A nagyméretű bronzszobor arcvonásai méltóságteljesek, de emberségesek. Nyugodt a testtartása, mozdulatai; higgadtság árad a

szoborból. 55. ábra Marcus Aurelius lovasszobra • A római festészet Igen sok elpusztult az idők folyamán, sokat a házak falára festettek. Pompeji városát ugyan a Vezúv elpusztította, de éppen így maradtak meg a legépebben a falfestmények. Az épületek gyakran mozaikkal díszítettek. A mozaikművészet alkalmazott díszítő részeket (ornamentika), és szívesen ábrázoltak velük mitológiai hősöket. Gyakran előfordult, hogy a lakóház szobáinak falaira nem létező szobákat festettek fel. A térbeliség látszatát takarással, halványabb színekkel, árnyékok jelölésével érték el. 56. ábra Római mozaik TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Milyen történelmi korokra lehet osztani az ókori Róma történetét?

Milyen jellemzőkkel bírtak a római építmények? Sorolj fel néhány épülettípust! Mi jellemzi a Colosseumot? Milyen építészeti jellegzetességgel rendelkezik?

mi jellemzi a szobrászatot? Említs példát is! Mit tudunk a római mozaikokról? Megoldások: Milyen történelmi korokra lehet osztani az ókori Róma történetét?

A királyság kora (i.e 753-510), a köztársaság kora (ie 510-31), a császárkor (ie 31- isz 476). Milyen jellemzőkkel bírtak a római építmények? Sorolj fel néhány épülettípust! Jellemző rájuk a mértaniság, a téralakításban a négyszög alaprajzú hosszanti terek, szabványos sokszög vagy kör alaprajzú központos terek a jellemzőek. A bejáratot kiemelik, a belső kiképzést fülkékkel teszik változatosabbá. Az épületek szerkezetében használták a síkfödémet és a boltozást; oszlopok és pillérek sorát alkalmazták. Az épületek anyaga kő, beton, égetett agyagtégla, a padlózatra márvány vagy mozaik került. Épülettípusok: törvényépületek, kereskedelmi épületek, a bazilika, átriumos lakóház, katonai épületek (castrum, preatorium), colosseumok, amphiteátrumok. Mi jellemzi a Colosseumot? Milyen építészeti jellegzetességgel rendelkezik? Vespasianus emeltette amphiteátrum alaprajza ovális. A porondján

állatviadalokat, gladiátorjátékokat rendeztek, a nézőtér 50 000 férőhelyes volt. Az építmény négyszintes, három emeleten árkádos nyílások sorjáznak. Érdekessége, hogy az alsó sort dór, a középsőt ión, a legfelsőt korinthoszi oszlopok díszítették. Ezt nevezik colosseum-motívumnak Mi jellemzi a szobrászatot? Említs példát is! Eleinte itt is görög hatás érvényesült. A portréművészet igen magas színvonalú volt: reális és élethű ábrázolás, erőt és nemes öntudatot sugároznak. Van köztük mellszobor és egész alakos portré. Részletesen ábrázolja a tóga-, a haj- és szakállviseletet A szobrászat fő témája a saját tetteik, múltjuk megörökítése. A történelmi domborművekkel épületeket, diadalíveket, oszlopokat, síremlékeket díszítettek. Pl: Marcus Aurelius lovasszobra Mit tudunk a római mozaikokról? A mozaikművészet alkalmazott díszítő

részeket (ornamentika), és szívesen ábrázoltak mitológiai hősöket. Gyakran a lakóház szobáinak falaira nem létező szobákat festettek fel A térbeliség látszatát takarással, halványabb színekkel, árnyékok jelölésével érték el PANNONIA (I.E I – ISZ III SZÁZAD) I.e I század végén a Dunántúl Pannónia provincia néven római fennhatóság alá került A nagyon jól védhető természetes határa a Duna volt. A fontos hadi és kereskedelmi utak (Borostyánút) mentén és találkozásánál központok jöttek létre. Az állandó katonai táborok mellett polgárvárosok alakultak ki, ahol kereskedők, iparosok, közigazgatási tisztviselők alkották a polgárságot. Pannónia fontosabb települései: - Aquincum – Óbuda - Intercisa – Dunaújváros - Scrabantia – Sopron - Savaria – Szombathely - Arrabona – Győr - Gorsium – Tác, Fövénypuszta - Sopianae – Pécs - Ulcisia Castra – Szentendre 57. ábra Traianus császár

oszlopának részlete Aquincum első maradványait a 18. században tárták fel Aquincum római település és katonai tábor a mai Budapest (Óbuda) területén. Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet 89 körül alapítottak a Duna jobb partján és lett Alsó-Pannónia központja. Virágkora a II-III századra esett A mai Aquincumi Múzeumot a polgárváros romjai veszik körül. A romkertben jól kivehetőek az egykori város különböző épületei: a piac, a Mithrász-szentély, a nagy közfürdő, és a fórum. A fedett részen falfestmények, sírkövek, szobrok láthatók. Az állandó kiállításon pedig többek között a 228-ból származó víziorgona rekonstruált, ma is megszólaltatható példánya tekinthető meg. 58. ábra Aquincum 59. ábra Aquincum, polgárváros TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Mi volt Pannonia jelentősége?

Melyik város volt a központ és miért jelentős? Milyen római emlékeink vannak az óbudai Aquincumi Múzeumban?

Megoldások: Mi volt Pannonia jelentősége? I.e I század végén római fennhatóság alá került Fontos hadi és kereskedelmi utak (Borostyánút) mentén és találkozásánál jöttek létre a központok. Az állandó katonai táborok mellett polgárvárosok alakultak ki. Melyik város volt a központ és miért jelentős? Aquincum római település és katonai tábor volt a mai Budapest (Óbuda) területén, melyet 89 körül alapítottak a Duna jobb partján és Alsó-Pannónia központja lett. Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik. Milyen római emlékeink vannak az óbudai Aquincumi Múzeumban? A romkertben jól kivehetőek az egykori

város különböző épületei: a piac, a Mithrászszentély, a nagy közfürdő, és a fórum. A fedett részen falfestmények, sírkövek, szobrok, a kiállításon pedig egy víziorgona is látható. A MITOLÓGIA – AZ ŐSKORI, EGYIPTOMI, GÖRÖG-RÓMAI HITVILÁG Az őskori ember hitvilágát meghatározta a természet, és az őt körülvevő környezet: vagy a tárgyaknak tulajdonítottak különleges tulajdonságokat (fetisizmus), vagy a természeti jelenségeket személyesítette meg (animizmus), ez utóbbiból alakulhatott ki később a sokistenhit (politeizmus), valamint az egyistenhit (monoteizmus). A különféle szertartásokkal befolyásolni kívánták a természeti erőket, ez a mágia, pedig áthatotta mindennapjaikat. Az állatokat is különféle ősök szellemi megnyilvánulásának vélték (totemizmus). Már ismerték a tabu fogalmát, mely vallási jellegű babonás tilalmat jelent. Az egyiptomi istenhit a totemizmus maradványait őrzi. Isteneik között

kezdetben még állatok is szerepeltek, melyek később emberi vonásokat vettek fel (antropomorfizmus). Például Ré, a napisten, sólyomfejű emberként jelenik meg az ábrázolásokon, a később vele egyesülő Amon thébai főisten pedig kosfejű emberként. A túlvilágról alkotott elképzelésük szerint a lélek átvándorol egy másik világba, ahol hallhatatlanként létezik tovább. Úgy tartották, az embernek két lelke van. Ka, az rész, amelyik az ember halála után a test mellett marad, Ba pedig amelyik a túlvilágra kerül. úgy tartották, annak, akinek a lelke jó, az a holtak birodalmában Ozirisszel egyesül. Ozirisz a termékenység és egyúttal a holtak birodalmának istene. Vagyis a világ keletkezéséről, a természet és a társadalom működéséről kialakult egyiptomi képzeteteket a többistenhit hatotta át. Maga a fáraó is az istenek közé tartozott A művészet is az ő túlvilági életével és a halotti kultusszal függött össze. A

piramis is a felemelkedést szimbolizálja, ahogy a fáraó lelke felszáll az égbe. A piramisok és a további templomok halotti emlékhelyek voltak, melynek falát a napi életből vett jeleneteket ábrázoló domborművek borították, hiszen a hitük szerint az élet nem szűnt meg a halál után. A koporsókat is díszes festményekkel díszítették. A halottak temetése és mumifikálása hosszadalmas folyamat, több napos esemény volt. A mumifikálás a test bebalzsamozása. A túlvilági élet feltétele a holttest épségben való megőrzése volt. A balzsamozást, múmiakésztést csak az ezzel hivatásszerűen foglalkozó emberek végezhették. A kiszárított testet gyantával, fűszerekkel töltötték meg, a kiemelt belső szerveket külön edénybe helyezték. A testek végül vászoncsíkokba tekerték Az uralkodó temetésén a múmiáját hajón hozták a völgytemplomba, és innen zárt folyosón a halotti templomba. Több napos szertartás után helyezték el a

piramisban a testet, vele együtt kedvenc tárgyait, különböző edényeket, élelmet, hogy semmiben ne szenvedjen hiányt a túlvilágon. Az egyiptomiaknak mítoszokban szerepel a teremtés, a világ keletkezésének kérdésköre is. Hitük szerint a világot nem kellett teremteni, hiszen kaotikus formában mindig is létezett. Ez a hit módosult annyiban, hogy hozzátették, a világ egyidős az istenekkel, akik emberi módon származnak egymástól. A teremtést a mindenek fölött uralkodó isten végezte el Az ókori görög mitológia értékes forrás lehet, melynek szereplői, történetei a mükénéi korból származnak, még ha a feljegyzések későbbiek is. Homérosz Iliasz és Odüsszeia című eposzai nagyban táplálkoznak a mitologikus történetekből, isteneket jelenít meg a maga valójukban, és megmutatja, hogyan gondolkodtak saját isteneikről: az istenek az emberek képmásai, emberi alakúak, hasonlóan viselkednek, veszekszenek, megsérülhetnek, de

halhatatlanok. A trójai háborúról szóló mítoszokat követve tárta fel Mükénét, a fellegvárat Heinrich Schliemann is. A görögök sokistenhívők, azaz az élet minden területéhez, fogalomhoz kapcsoltak egy-egy istenséget. Ezekből az etruszkok igen sok istenséget átemelnek saját vallásukhoz, s későbbi római korokban ezen istenek köre még ki is bővül. Az etruszk hitvilágban is a halottak kultusza játszott fontos szerepet. A sírok falfestményei a földi és túlvilági életből, etruszk mitológiából való jeleneteket ábrázoltak. Ahogy fentebb már volt szó róla, a római isteneket azonosítani lehet görög párjukkal, hiszen sokat a görög mitológiából vettek át. Többnyire a „szakterületük” is ugyanaz, de akad azért olyan, akinek ez a tevékenységi köre kibővült. A tizenkét főisten mellett megszámlálhatatlan mellék és kisebb isten található a római mitológiában. Van olyan, aki csak egyszer bukkan fel egy töredékes

forrásban és pontosan nem is ismerjük, hogy mely területnek volt az istene. A teljes mitologikus képhez a félistenek és isteni, csodás eredetű lények is hozzátartoznak. Az istenségeket csoportosítani a következőképpen lehet: - foglalkozások istenei (pl.: Liber a szőlőművelés istene), - elvont fogalmak istenei (Iustitia az igazság védelmezője), - az állami élettel kapcsolatos istenek (főként a tizenkét főisten sorolható ide; pl.: Neptunus, a hajózás istene) Az isteneknek szentélyeket állítottak és áldozatokat mutattak be nekik. De ettől függetlenül nem volt olyan szoros a kapcsolat az istenekkel, mint például az egyiptomiaknál. TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Mit jelentenek az alábbi kifejezések? Totemizmus: Animizmus:

Fetisizmus: Monoteizmus: Politeizmus: Antropomorfizmus: Kicsoda Ozirisz az egyiptomi hitvilágban? Hogyan képzelik az egyiptomiak a túlvilágot?

Mi jellemzi a görög mitológiát? Hogyan csoportosíthatjuk a görög isteneket? Megoldások: Mit jelentenek az

alábbi kifejezések? Totemizmus: különféle ősök szellemi megnyilvánulásává tenni különböző állatokat. Animizmus: a természeti jelenségek megszemélyesítése, felruházása lélekkel. Fetisizmus: a tárgyaknak különleges tulajdonságokat tulajdonítani. Monoteizmus: egyistenhit, egy istenben való hit. Politeizmus: sokistenhit, sok istenben való hit. Antropomorfizmus: Emberi tulajdonságok átvitele az élettelen tárgyra vagy jelenségre. Kicsoda Ozirisz az egyiptomi hitvilágban? Hogyan képzelik az egyiptomiak a túlvilágot? Ozirisz a termékenység és egyúttal a holtak birodalmának istene. Az egyiptomiak hite szerint az élet nem szűnt meg a halál után. A túlvilágról alkotott elképzelésük szerint a lélek átvándorol egy másik világba, ahol hallhatatlanként létezik tovább. Úgy tartották, az embernek két lelke van. Ka, az rész, amelyik az ember halála után a test mellett marad, Ba pedig amelyik a túlvilágra kerül. úgy

tartották, annak, akinek a lelke jó, az a holtak birodalmában Ozirisszel egyesül. A művészet a fáraó túlvilági életével és a halotti kultusszal függött össze. Mi jellemzi a görög mitológiát? A görögök sokistenhívők, az élet minden területéhez, fogalomhoz kapcsoltak egy-egy istenséget. Ezekből az etruszkok igen sok istenséget átemelnek, s rómaiaknál ezen istenek köre még ki is bővül. Homérosz Iliasz és Odüsszeia című eposzai nagyban táplálkoznak a mitologikus történetekből, és megmutatja, hogyan gondolkodtak saját isteneikről a görögök: az istenek az emberek képmásai, emberi alakúak, hasonlóan viselkednek, veszekszenek, megsérülhetnek, egy különbség van az emberektől, az istenek halhatatlanok. Hogyan csoportosíthatjuk a görög isteneket? A foglalkozások istenei (pl.: Liber a szőlőművelés istene); elvont fogalmak istenei (Iustitia az igazság védelmezője); az állami élettel kapcsolatos istenek (főként a

tizenkét főisten sorolható ide; pl.: Neptunus, a hajózás istene) ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Az alábbi felsorolásból válaszd ki és húzd alá azokat, melyek a Willendorfi Vénuszra jellemzőek! aprólékosan kidolgozott, csontszobor, nincs kidolgozva aprólékosan, részletesen kidolgozott, 50 centiméter magas, vörös mészkő, a termékenység szimbóluma, eltúlzott arányok, nem részletesen kidolgozott, 11 centiméter magas 2. feladat Írd be a táblázatba az alábbi állítások betűjelét! Egy betűt több helyre is be lehet írni! a, kőszerszámokkal készülhetett b, több tonnás kövekből áll c, óriási kőkör d, vallási szertartások színtere lehetett e, magányosan álló kőoszlop f, temetkezési hely g, asztalszerű építmény h, Nap szentélye Dolmen Menhír Cromlech/Stonehenge 3. feladat Egészítsd ki a mondatokat! Az Újbirodalom korában az isteneknek a Nílus jobb partján, -ban, -ban, -ban emeltek templomokat. A

templomba vezető utat két -sor szegélyezte, a bejáratnál két -et helyeztek el. Az első sírépítmények voltak a , melyek téglalap alapú csonka gúlára emlékeztetnek. A legnagyobbak azonban a Az első lépcsős piramist fáraó építtette. Gízában található , , fáraók piramisa. A piramis más épületekkel együtt alkotta a fáraó . Ide tartozott a , a , a piramis és az ezeket összekötő folyosó. 4. feladat Melyik terület művészetéhez köthető az alábbi kép? Min szerepel díszítésként eredetileg? Minek a jelképe? 5. feladat Nevezd meg a görög oszlopfajtákat és jellemezd őket a kép alapján!

6. feladat Írd a képek alá a milyen stílusban készültek a vázák! A, B, C, 7. feladat Mit ábrázol a kép? Mit jelölnek a számok a képen? 8. feladat Írd a felsorolt példák betűjelét a táblázat megfelelő rovatába! Őskor Egyiptom Mezopotámia Hellász Római Birodalom Építészet Szobrászat Festészet a, Colosseum b, Parthenon c, Marcus Aurelius lovasszobra d, Pantheon e, Willendorfi Vénusz f, Müron:

Diszkoszvető g, Stonehenge h, Istar-kapu i, Nofretete királynő szobra j, Minószi nők képe a knósszoszi palotában k, zikkurat l, szakkarai lépcsős piramis m, Assurbanipál oroszlánvadászata n, menhír ny, bölények az Altamira-barlang falán p, feketealakos váza q, dolmen r, Laokóon-szoborcsoport s, Oroszlános kapu sz, Nebamon sírja t, Athreuszkincsesház ty, Szfinx MEGOLDÁSOK 1. feladat Az alábbi felsorolásból válaszd ki és húzd alá azokat, melyek a Willendorfi Vénuszra jellemzőek! aprólékosan kidolgozott, csontszobor, nincs kidolgozva aprólékosan, részletesen kidolgozott, 50 centiméter magas, vörös mészkő, a termékenység szimbóluma, eltúlzott arányok, nem részletesen kidolgozott, 11 centiméter magas, 2. feladat Írd be a táblázatba az alábbi állítások betűjelét! Egy betűt több helyre is be lehet írni! a, kőszerszámokkal készülhetett b, több tonnás kövekből áll c, óriási kőkör d, vallási szertartások

színtere lehetett e, magányosan álló kőoszlop f, temetkezési hely g, asztalszerű építmény h, Nap szentélye Dolmen a, b, f, g, Menhír e, Cromlech/Stonehenge a, b, c, d, f, h 3. feladat Egészítsd ki a mondatokat! Az Újbirodalom korában az isteneknek a Nílus jobb partján, Karnak-ban, Luxor-ban, Edfu-ban emeltek templomokat. A templomba vezető utat két szfinx-sor szegélyezte, a bejáratnál két obeliszk-et helyeztek el. Az első sírépítmények voltak a masztabák, melyek téglalap alapú csonka gúlára emlékeztetnek. A legnagyobbak azonban a piramisok. Az első lépcsős piramist Dzsószer fáraó építtette Gízában található Kheopsz, Khefren, Mükerinosz fáraók piramisa. A piramis más épületekkel együtt alkotta a fáraó piramiskerületét. Ide tartozott a völgytemplom, a halotti templom, a piramis és az ezeket összekötő folyosó. 4. feladat Melyik terület művészetéhez köthető az alábbi kép? Min szerepel díszítésként

eredetileg? Minek a jelképe? Mezopotámiához köthető, az Istar-kapu egyik mozaikja, mely sárkányt ábrázol,mely Babilon jelképe. 5. feladat Nevezd meg a görög oszlopfajtákat és jellemezd őket a kép alapján! 1, Dór: nincs talapzata, 2, Ión: díszített talapzata van, az oszlopfő csigavonal alakban díszített 3, Korinthoszi: legdíszesebb, talapzata díszített, az oszlopfő levelekkel ékesített kehelyre hasonlít 6. feladat Írd a képek alá a milyen stílusban készültek a vázák! A, feketealakos stílusú váza B, geometrikus stílusú váza C, vörösalakos stílusú váza 7. feladat Mit ábrázol a kép? Mit jelölnek a számok a képen? Boltív. A jelölések: 1, falazat 2, pillér 3, zárkő 4, fesztáv 8. feladat Írd a felsorolt példák betűjelét a táblázat megfelelő rovatába! Őskor Egyiptom Mezopotámia Hellász Építészet Szobrászat Festészet g, n, q, e, ny, l, ty, i, sz, h, k, m, b, s, t, f, r, j, p, Római Birodalom

a, d, c, a, Colosseum b, Parthenon c, Marcus Aurelius lovasszobra d, Pantheon e, Willendorfi Vénusz f, Müron: Diszkoszvető g, Stonehenge h, Istar-kapu i, Nofretete királynő szobra j, Minószi nők képe a knósszoszi palotában k, zikkurat l, szakkarai lépcsős piramis m, Assurbanipál oroszlánvadászata n, menhír ny, bölények az Altamira-barlang falán p, feketealakos váza q, dolmen r, Laokóon-szoborcsoport s, Oroszlános kapu sz, Nebamon sírja t, Athreuszkincsesház ty, Szfinx IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Beke László: Műalkotások elemzése. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 Gombrich, Erich H: A művészet története. Gondolat Kiadó, Budapest, 1978 Környeiné Gere Zsuzsa - Reegnné Kuntler Teréz: Tér-Forma-Szín. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1978 László János: A szobrászat, építészet, festészet kincsei. Az őskor és az ókor művészete Mozaik Kiadó, Szeged 2001 AJÁNLOTT IRODALOM Castiglione László: Görög művészet.

Képzőművészeti Alap, Budapest, 1961 Castiglione László: Római művészet. Corvina Kiadó, Budapest, 1978 Székely András: Az ókori Kelet művészete. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1983 Tóth István: A rómaiak Magyarországon. Gondolat Kiadó, Budapest, 1975