Történelem | Tanulmányok, esszék » Dobó István - Észtország, Szlovákia és Szlovénia fejlődése a rendszerváltástól napjainkig

Észtország, Szlovákia és Szlovénia fejlődése a rendszerváltástól napjainkig Tartalom 1, Rövid történelmi áttekintés az államok kialakulásáról 2 2, Gazdaság 7 3, EU-csatlakozás 15 4, Nemzetközi életbe való bekapcsolódás 17 5, Nato-hoz való csatlakozás 18 6, Életszínvonal 20 1 1, Rövid Történelmi áttekintés az államok kialakulásáról Szlovákia Az új államszervezet kialakulása 1992. szilveszter éjszakáján Pozsony központi terén és országszerte az új állam megszületését ünnepelték. Felvonták a szlovák nemzeti lobogót, felhangzott a himnusz, díszlövések dördültek, ünnepi beszédek hangzottak el, majd pedig népünnepély következett. A fényűző külsőségek azonban nem tudták feledtetni azt a tényt, hogy a közvélemény-kutatások adatai szerint Szlovákia lakosainak többsége nem támogatta az ország önállóságát. A hatalmon lévő politikai garnitúra nem adott módot állampolgárainak arra,

hogy azok népszavazás útján nyilvánítsanak véleményt. A valóságban tehát többen búcsúztak könnyekkel a cs eh-szlovák föderációtól, mint ünnepléssel. Az ünnepségsorozat másnap, az újév első napján ünnepi szentmise keretében folytatódott, majd a Szlovák Nemzeti Tanács ünnepi ülésén elfogadták a Szlovák Köztársaság létrejöttéről szóló nyilatkozatot. A nyilatkozatban ez állt: „A Szlovák Köztársaság, mint független, önálló jogállam a C seh és Szlovák Szövetségi Köztársaság két utódállamának egyike. A Szlovák Köztársaság államiságának alapelveit az alkotmány, a v ilág nemzeteihez és parlamentjeihez intézett nyilatkozat, illetve az Európa Tanácshoz való csatlakozás szándéka fejezte ki. A nemzetközi szerződések kötelezettségeinek felvállalása igazolja azt a politikai eltökéltséget, amely biztosítani kívánja a demokratikus több pártrendszert, valamint figyelembe veszi, és tiszteletben tartja

az emberi és állampolgári szabadságjogokat. A nevezett dokumentumok, és kötelezettségek teljesítésével létrehozza a szabadság, az igazságos rend és a béke alapvető garanciáit. „ A nyilatkozat a t ovábbiakban kifejezi azt a s zándékot, hogy Szlovákia csatlakozni kíván az ENSZ tagállamaihoz, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa kijelentette, hogy a demokratikus és humanista hagyományok nyomdokain kíván haladni, és szándékába áll a világ minden demokratikus országával felvenni és ápolni a diplomáciai kapcsolatokat. Szlovákiában az intézményrendszer egy részét újra ki kellett építeni. Ez főként a külpolitika területét érintette, ezen belül is a saját külképviseleti rendszer kiépítését, valamint egy saját hadsereg létrehozását és megszervezését. Azt a felvetést, miszerint a győztes politikai pártok csupán hatalmi pozíciójuk megőrzésére törekedtek, mi

sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az önállósulást követően egyik 2 utódállamban sem rendeztek parlamenti választásokat. Szlovákiában például a Szlovák Nemzeti Tanács korlátozott jogkörrel és kompetenciákkal rendelkező szervként lett megválasztva, a szétválás után viszont a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnevezéssel és egy szuverén ország törvényalkotó szervekén működött tovább. Az önálló Szlovák Köztársaság átvette, és kötelező érvényűnek tartotta a megszűnt állam törvényeit és nemzetközi kötelezettségeit. Az önálló Szlovák Köztársaságot rövid időn belül a világ majdnem mindegyik országa elismerte. Szlovákia nyitott a világ és Európa felé. 1993. január 19-én Szlovákia tagja lett az Egyesült Nemzetek Szövetségének 1993. június 30-án az Európa Tanács is felvette tagjai közé Szlovákiát 1993 októberében Luxemburgban Szlovákia aláírta az Európai Közösséghez való

társulásról szóló egyezményt. Külpolitika: (azért térek ki külön a szlovák külpolitikáre mert a kisebbség kérdésében a magyar származásúak vannak a legjobban érintve) Az EP képviselőinek egy 10 tagú csoportja (élén Nelly Maessa, a z öld frakció elnöke áll) aBizottság az Emberi Jogokért KözépEurópában nevű civil szervezettel együtt felrótta az EU-nak, hogy szemet huny a szlovákiai kisebbségek hátrányos megkülönböztetése felett. A képviselők osztják a belgiumi polgárjogi szervezetnek a Szlovákiában élő kisebbségek helyzetével kapcsolatos aggodalmait. Szlovákiáról készült elemzésben e Bizottság azt állapította meg, hogy a kormányváltás óta semmit sem javult az országban élő kisebbségek helyzete. A csoport állásfoglalásának politikai súlyt ad az, hogy a mostani szlovák kormányra nézve cseppet sem hízelgő vélemény mellé az EP egyes képviselői felsorakoztak, és magát a jelentést is a parlament

épületében ismertették. A szervezet az oktatástól kezdve az új nyelvhasználati törvényen át a közigazgatásig egy sor területet sorol fel, ahol megítélése szerit még mindig diszkriminálják a magyar kisebbség tagjait. Az alelnökasszony szerint “az EB nagyon gyakran szem elől téveszti, hogy Európának a kultúrák sokszínűségén kell nyugodnia”. Brüsszel - októberi ország értékelésében - kedvező képet festett az új szlovák kisebbségi ügyekben tett lépéseiről, és éppen arra hivatkozva javasolta a f elvételi tárgyalások megkezdését Pozsonnyal. Kvarda József az MKP közigazgatási alelnöke Brüsszelben elismerte, hogy történtek bizonyos előrelépések, ám véleménye messze eltért attól, amit az EB képvisel. Kvarda rámutatott, hogy az EU által éltetett nyelvhasználati törvény nagyon szűk lehetőségeket biztosít, mert egyetlen közigazgatási szervezetet sem kötelez a jogszabályok figyelembevételére. Az egymást

követő 3 közigazgatási reformokat is bírálta, amelyekkel szinte minduntalan a magyar kisebbség számára hátrányos területi korrekciókat hajtottak végre. Jelezte ugyanakkor, hogy a közigazgatás legújabb, papíron a napokban véglegesítendő reformja, a decentralizáció elvének érvényesítésével orvoslást jelenthet a m agyarok problémájára. Kvarda szerint Komárom központtal olyan regionális központ jöhet létre, ahol a magyar népesség aránya meghaladhatja az 50 %-ot. Sajtótájékoztatót tartottak a szlovákiai kisebbségek jogainak bővítése témájában az EP-ben. A szlovák parlament magyar koalíciójának alelnöke, Kvarda József elmondta, hogy az országban – ahol 15-20% között van a nemzeti kisebbségek aránya- a nyelvhasználat kérdésében a törvény nem ad teljes szabadságot, a saját nyelvhasználatát illetően. Az állami hivatalokban a magyarok általában nincsenek súlyuknak megfelelően képviselve. Frantisek Lipka

szerint a magyarok helyzete egyáltalában nem ilyen sötét, az emberi és kisebbségi jogok megfelelnek az EU normájának. Szlovénia Az új államszervezet kialakulása A 80-as évek közepén a fejlett gazdaságú Szlovéniában erősödött a Jugoszlávia elleni kritikus hang. Csökkenteni akarták az inflációt, megállítani a gazdasági hanyatlást A konföderáció új lehetőségeit keresték. Elkezdődött saját történelmük „fehér foltjainak” feltárása, s egyre kevésbé fogadták el, hogy a megtermelt javak nagy része a „nagy kalapba” kerül. Nyilvános vitákra került sor, tüntetések és sztrájkok következtek, erősödött a politikai és a nemzeti öntudat. A szabad választások és a pluralizmus iránti törekvése a Független Szlovénia iránti vágyat is jelentette. Ehhez az első lépés a szlovén alkotmány reformja volt Belgrád gazdasági embargóval válaszolt nem nagy sikerrel. 1990-ben tartották az első szabad választásokat, melyet

a DEMOS, az újonnan alakított pártok koalíciója abszolút többséggel nyert. Ezt politikai huzavona követte Belgrád és az elszakadni vágyó Ljubljana között. Aztán összetorkolódtak az események: egymás után váltak ki a tagköztársaságok a Jugoszláv Szövetségből, feltörtek az elfojtott nacionalista indulatok, és véres harcokba torkolltak. Szlovéniában azonban nyugodt maradt a helyzet Az 1990. d ecember 23-án tartott, a függetlenségről döntő népszavazás sikerrel végződött: a választók 88%-a a függetlenségre szavazott, melyet 1991. június 26-án jogilag is elismertek Mégsem dőlt el semmi. Míg Ljubljanában hatalmas tömeg ünnepelte a függetlenséget, a jugoszláv szövetségi hadsereg laktanyáiban harckészültség volt. A jugoszláv hadsereg egységei elfoglalták a szomszédos országok felé vezető határ átkelőket. Szlovénia a 4 kaszárnyák blokád alá való helyezésével válaszolt, és saját védelmére hivatkozva

megtámadta a hadsereget. Tíznapos háború után, amelynek csak kevesen estek áldozatul, július 7-én a szövetségi hadsereg feladta a harcot, és kivonult Szlovéniából. Csaknem 1500 éves történelme során Szlovénia végre először lett szabad. 1992 május 22-én vált az ENSZ tagjává, és egy évvel később felvették az Európa Tanácsba. Szlovénia az egyetlen a volt Jugoszláv tagállamok közül, amely az első körben kezdhette meg a csatlakozási tárgyalásokat, és léphet be az Európai Unióba. Mindezt valószínűleg az elmúlt éveket jellemző, folyamatos gazdasági és politikai stabilitásának köszönheti.Szlovénia a kivétel. A volt jugoszláv tagköztársaságban lezajlott rendszerváltás sokak szerint a balkáni sikertörténet. Ez persze nemcsak a ljubljanai vezetésnek, hanem az ország kedvező földrajzi helyzetének és nemzetközi megítélésének is köszönhető. Szlovénia, a volt Jugoszláviában elsőként 1991-ben vívta ki

függetlenségét. A jugoszláv hadsereg megpróbálta ugyan megakadályozni az elszakadást, Belgrád azonban végül viszonylag gyorsan és könnyen elfogadta a tagköztársaság kiválását. Szlovénia az egyetlen olyan volt jugoszláv tagköztársaság, ahol az 1991 tavaszán lezajlott kisebb összetűzésektől eltekintve, nem volt háború. Az ország már a kezdetektől fogva rendkívül jó kereskedelmi és politikai kapcsolatokat épített ki szomszédaival és az Európai Unió vezető hatalmaival, elsősorban Németországgal. Az alap, a jugoszláv külön utas politika is egyedül itt, Szlovéniában hozott kézzelfogható eredményeket. Ennek köszönhetően Ljubljanának szinte semmit sem kellett tennie ahhoz, hogy felzárkózzon a Nyugathoz. A szlovének életszínvonala eléri az uniós polgárok életszínvonalának 70 százalékát, és már most meghaladja a görögökét. Az infláció 8-9 százalékos, a hazai össztermék, pedig 1991 óta folyamatosan nő.

Szlovéniában az egy főre jutó GDP 10 ezer dollár körül van. Brüsszelben azonban nem nézik jó szemmel, hogy még mindig nem privatizáltak néhány nagy távközlési és biztosítási céget. Késik a pénzügyi szektor átalakítása is, a legtöbb bank még mindig állami tulajdonban van. A szlovének ugyanis féltő gonddal őrködnek nemzeti önállóságuk és értékeik felett, ám szakértők szerint a globalizáció korában és az uniós követelményeket figyelembe véve ez az álláspont hosszútávon tarthatatlan. Szlovénia ennek ellenére politikailag stabil A három nyelvű országot évek óta egy baloldali kormánykoalíció irányítja, amely kínosan ügyel az olasz és a magyar kisebbség egyenjogúságára. Megfigyelők szerint mindez elég lesz ahhoz, hogy az ország az elsők között csatlakozzon az Európai Unióhoz. Észtország Az új államszervezet kialakulása 5 Észtország 1918-ban, a breszt-litovszk-i béke megkötése után lett

először független. Az észt politikát ekkortól befolyásolta jelentősen a szovjet szomszédság. A szovjet csapatok 1940 júniusában foglalták el az országot, majd augusztusban Észtország a Szovjetunió része lett. Több tízezer észtet deportáltak Szibériába és Közép-Ázsiába, és ekkor kezdődött meg a nagyszámú orosz nehézipari munkás betelepítése az észt területekre. Az önállóságért küzdő mozgalmak az 1980-as évek végére erősödtek meg. Az 1988-as, úgynevezett "éneklő forradalomban" már az észtek egyharmada részt vett, nemzeti egységet és önrendelkezést követelve. Az ország függetlenségét 1991-ben ismerte el Oroszország, az orosz csapatok pedig 1994-ben hagyták el az országot. Ekkor lett a NATO partnere, 2004-től pedig rendes tagja lehet a szövetségnek. Észtország 1997-ben kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az EUval Az Észtországi Népfront szervezésében számos nagygyűlésre kerül sor, amelyeken az

észt érdekek érvényesítését követelik, megkezdődik az ún. daloló forradalom 1988. november 16 Az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsa kinyilatkoztatja Észtország szuverenitását a Szovjetunión belül, amelyet Moszkva nem ismer el. 1989. augusztus 23 Az ún. M olotov–Ribbentrop paktum évfordulóján a baltikumi népmozgalmak élő láncot szerveznek több mint 2 millió ember részvételével. 1990. március 11–13 Az Észt Kongresszus – 850 ezer regisztrált észt állampolgár képviselője – megkezdi az Észt Köztársaság újjáalapítását. 1991. augusztus 20 Az Észt Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa az Észt Köztársaságot ismét független állammá nyilvánítja, amit a Szovjetunió is elismer (szept. 6) 1991-től Az állampolgársági és határkérdés miatt feszült az észt–orosz viszony. 1991. szeptember 17 Az ENSZ felveszi tagjai közé Észtországot. 1992-ben bevezették az észt koronát. Az orosz csapatok 1994-ben hagyták el Észtországot

Észtország nem kapta vissza azokat a t erületeket, amelyeket 1944-45-ben csatoltak el. Ha azonban ezekről lemondana, akkor az Észt SZSZK utódjaként ismerné el magát. A mai Észt Köztársaság azonban az első köztársaság jogutódjának tartja magát (és a világpolitikában is ekként ismerik el), tehát nem engedhet meg olyan lépést, amellyel legálissá tehetné az 1940 és 6 1992 közötti állapotokat. Észtország hajlik a kompromisszumra, és hajlandó lenne lemondani ezekről a területekről, ha az új határvonalat rögzítő szerződésbe belekerülne, hogy Észtország szovjet megszállása törvénytelen volt. Erre azonban Oroszország nem hajlandó Oroszország arra számított, hogy szatelitállamként továbbra is a kezében tudja tartani a balti államokat. Miután várakozásai nem teljesültek, külpolitikai offenzívába kezdett, és elsősorban azzal vádolta Észtországot, hogy elnyomja a helyi oroszokat. Mindebből csupán annyi igaz, hogy

csak azok az orosz nemzetiségűek kaphattak automatikusan észt állampolgárságot, akiknek felmenői már 1940 előtt is Észtországban éltek. A többieknek állampolgársági vizsgát kell tenniük: észt nyelvi és állampolgári ismereteikről kell beszámolniuk. Az észt állampolgárság az európai átlaghoz képest könnyen megszerezhető. Ugyanakkor az észtországi oroszok Észtországban született gyermekei már automatikusan megkapják az állampolgárságot. Függetlenül attól, hogy észt állampolgárok-e, a helyi oroszok széleskörű jogokkal rendelkeznek: az általános iskolától az egyetemig anyanyelven tanulhatnak, a h ivatalokban oroszul is intézhetik ügyeiket, saját országos rádióadójuk van, a televízió gyakran sugároz orosz nyelvű műsorokat, a mozifilmek észt és orosz feliratosak. Különösen soknak tűnik ez, ha az Oroszországban élő más nemzetiségiek jogaival vetjük össze. Észtország az utóbbi években sikeresen stabilizálta

gazdaságát. Az egyik legesélyesebb EU-tagjelölt Politikai élete demokratikus és kiegyensúlyozott. Míg egy évtizeddel ezelőtt a boltok üresen tátongtak, ma minden kapható, és egyre inkább elérhető is. Az életszínvonal folyamatosan emelkedik Észtország Kelet-Közép-Európa legsikeresebb államának tekinthető.Észtország bevezeti saját konvertibilis valutáját, az észt koronát. Az év folyamán országgyűlési választásokat is tartanak. Jobbközép kormány kerül hatalomra Mart Laar vezetésével Lennart Meri lesz aköztársasági elnök, akit 1996-ban újraválasztanak. .1997 június 16 A politikai stabilitásnak és a sikeres gazdasági eredményeknek köszönhetően (több mint 10%os évi GDP növekedés) Észtországot is meghívják az EU bővítésének első fordulójába. 1999 A választásokon győztes hármas koalíció élén Mart Laar alakíthat kormányt. 2000. augusztus 7–13 IX. Nemzetközi Finnugor Kongresszus Tartuban, több mint 1000

résztvevővel 2001. szeptember 21 Arnold Rüütelt választják meg Észtország új köztársasági elnökévé. 2002 Januárban Süm Kallas alakít kormányt. Novemberben Észtország hivatalos meghívást kap a NATO-ba, decemberben pedig az Európai Unióba. 7 Megjegyzés: mind három ország különböző rögös úton keresztül kiharcolta önállóságát és elindultak a demokrácia útvonalán. 2, Gazdaság Egy főre jutó GDP Szlovákiában, Szlovéniában és Észtországban vásárlóerő paritáson Ország Vásárlóerő paritáson PPS EU-15 = 100,0 1996 1997 1998 1999 2000 1996 1997 1998 1999 2000 Észtország (EE) 6 100 7 000 7 600 7 800 8 500 33 36 37 37 38 Szlovákia (SK) 8 500 9 300 9 800 10 300 10 800 46 48 49 48 48 Szlovénia (SI) Uniós (EU-15) 12 200 13 200 13 900 15 000 16 100 66 68 69 70 71 átlag 18 500 19 400 20 300 21 200 22 500 100 100 100 100 100 Forrás: GDP EUROSTAT, www.europa A táblázatban jól megfigyelhetjük

mind a h árom ország a A GDP alakulását (1996-2000) a vásárlóerő paritáson. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy a gazdaságok jelent s előrehaladást mutassanak fel a nominális és a reálkonvergencia területein. A nominális konvergencia azt igényli a gazdaságoktól, hogy teljesítsék a legfontosabb makrogazdasági mutatókra vonatkozó maastrichti kritériumokat, ami szükségessé teszi a folyamatos és fenntartható dezinflációt, az árfolyamvolatilitás csökkentését, az államháztartási egyenlegek jelent s javítását, valamint a nominális kamatszint további csökkenését. A reál-konvergencia a jelenlegi EU-tagállamok és a csatlakozó gazdaságok között az egy főre és jövedelemszintben, az ár- és bérszintekben, valamint az aktuális és a hosszú távú egyensúlyi árfolyamok között meglévőrés csökkentését jelenti. A

reál- és nominális konvergencia feltétele és egyben a felzárkózási folyamat egyik további fokmérője a csatlakozó államok szerkezeti adottságainak közeledése az Európai Unió átlagához, ami első sorban a foglalkoztatás és kibocsátás ágazati szerkezetében meglévő eltérések csökkenését, az 8 üzleti ciklusok er teljesebb harmonizálását, a kereskedelem és pénzügyi áramlásokban az EU tagállamok meghatározó súlyának kialakulását jelenti. A rövid elemzés keretén belül a n ominális és reál-konvergencia állását mutatjuk be a 8 csatlakozó közép-európai és balti állam példáján. A nominális konvergencián belül kiemelt figyelmet kap az infláció és az államháztartási egyenlegek alakulása, míg a reál-konvergencia esetében a j övedelmi és bérszintek alakulása. A konvergencia alakulásában a r övid távú folyamatok mellett az elemzés röviden és vázlatosan áttekinti a f elzárkózást főbb elemeiben

középtávon, nehezít egyes tényezőket is. II. A nominális konvergencia Noha a nominális konvergencia nem el feltétele az Európai Unióhoz történ csatlakozásnak, a csatlakozó államoknak jelent s előrehaladást kell ezen a téren felmutatniuk, mert ez segíti az Egységes Piachoz történ alkalmazkodásukat, javítja versenyképességüket, és elmozdítja a reál-konvergenciát, valamint feltétele lesz az Euró-zónához történ csatlakozásnak (és az Európai Unióhoz történ csatlakozással automatikusan kialakuló ERM-II rendszerben való sikeres működésnek). A nominális konvergencia kritikus területei az infláció és az államháztartási egyensúly alakulása: ezek teljesülésének mértéke döntően meghatározza az adósságkritérium, az árfolyam-stabilitás és a hosszú lejáratú adósságon fennálló kamatszínvonal alakulását. Infláció. Az elmúlt két évben, államokban érzékelhetően felgyorsult a dezinfláció folyamata a csatlakozó,

a gazdaságok fenntartották az alacsony inflációt, illetve megközelítették, s t egyes esetekben el is érték a maastrichti inflációs kritériumot. A nyolc csatlakozó kelet-európai állam fogyasztói árindexe 2002-ben átlagosan már csak 3,3%-kal emelkedik, szemben a 2000ben mért átlagosan 6,6%-os növekedéssel, miközben a 2000-ben még 10% körüli inflációval rendelkező gazdaságok (mint például Szlovákia) is jelentősen méréskelték a pénzromlás ütemét. A felgyorsuló dezinflációban 3 jelentősebb tényez játszott szerepet Egyrészt a dezinflációt segítette, hogy a költséginfláció 2001-2002-ben jóval mérsékeltebb volt a megelőző 2 év átlagához képest, köszönhetően az importált infláció mérséklődésének. Az importárak lassuló növekedéséhez hozzájárult a mérsékeltebb infláció az Euró-zónában, valamint a nyersanyagárak (és cserearányok) korábbinál kedvezőbb alakulása. A költséginfláció szempontjából a

korábbi éveknél kedvezőbben alakulnak a mez gazdasági és az élelmiszerárak, amelyek súlya a fogyasztói kosárban számottevően meghaladja a fejlett országok átlagát. Az olaj- és nyersanyagárak mérsékeltebb növekedése, valamint az élelmiszerárak csökkenése nyomán a termel i árindex emelkedése a korábbi évekkel szemben 2001-ben és vélhetően 2002-ben is a fogyasztói árindex alatt, marad. 9 A fogyasztói árindex alakulása a Szlovákiában, Szlovéniában és Észtországban Az elért sikerek csökkentése a m aastrichti konvergencia-kritériumok által meghatározott szintre nehéz feladat lesz. Figyelembe kell venni például, hogy az elmúlt 1-2 évben az árak liberalizálása és az adórendszerek változása mérsékelten hatott az inflációra a politikai ciklus hatása miatt. Ráadásul a hatósági áras termékek köre a cs atlakozó államokban az árak 13% Szlovákia és 30% Szlovénia között alakul és ezek körében jelent s

árkiigazításra és liberalizálásra van szükség. A közép-európai és balti államokban az EU csatlakozás az árszerkezet jelentősebb átrendeződését eredményezheti és ez is okozhat átmeneti áremelkedést. Ezen belül különösen fontos a s zolgáltatások, és általában a k ereskedelembe nem kerül javak árának gyors emelkedése a csatlakozás, a gyors növekedés és a termelékenység növekedése eredményeképpen. Észtország gazdasági növekedése eléri a 6 százalékot; az ipari termelés 10 százalékkal bővül; a külkereskedelmi forgalom, pedig szintén két számjegyű növekedést mutat a Baltikum legészakibb, s egyben legkisebb államában. Észtország a G DP növekedését tekintve évek óta a közép- és kelet-európai reformországok élcsoportjába tartozik, sőt, sokan egyenesen gazdasági csodát emlegetnek vele kapcsolatban. Észtország vonzó befektetési telephelyet kínál a külföldi befektetők számára. A bérköltségek

versenyképesek (a havi átlagbér átszámítva 450 né met márka). A külföldi beruházások védelmét és a nyereségtranszfert törvény biztosítja, a b el- és külföldiek a földtulajdonszerzésnél egyenlő jogi elbírálást élveznek. Az észt gazdaság egyik húzóágazata az elmúlt években az információtechnológia lett. A szállítási és a kommunikációs lehetőségek korszerűek, a bankrendszer megbízható. Mindez azt eredményezte, hogy az egy lakosra jutó külföldi beruházások nagyságát tekintve Észtország Magyarország után a második helyen áll a közép- és kelet-európai országok sorában. A jelenleg 700 millió dollárt kitevő külföldi működő tőke 43 százaléka az ipari termelésbe, negyede a kereskedelembe, 14 százaléka, pedig a távközlésbe és a közlekedésbe folyt; a külföldi befektetések több mint négyötöde Tallinra és környékére koncentrálódik. Az Észtországban eddig befektetett külföldi tőke fele

Finnországból és Svédországból érkezett, míg például a német cégek (elsősorban közép- és kisvállalatok) részaránya ma még nem haladja meg a 3 százalékot. A befektetők - a bérek versenyképességében rejlő előnyök kihasználásán túlmenően - ugródeszkaként is szívesen igénybe vennék az országot az orosz piac felé. Az észt gazdaságban elsősorban a fa-, bútor- és textilipar, az újból magára találó gépipar, fémfeldolgozás és villamosipar iránt mutatnak érdeklődést a külföldiek, akik között olyan nagy cégek is megtalálhatóak, mint az ABB, a 10 Nokia, a S iemens, a R uhrgas és a D ynamit Nobel. Egy, a közelmúltban a m integy félezer német érdekeltségű észtországi cég körében végzett felmérés tapasztalatai egyrészt megerősítik a keretfeltételek összességében Kedvező voltát, másrészt felhívják a figyelmet azokra a problémákra, amelyek megnehezítik a külföldi cégek mozgását. E hiányosságok

sorában - egyebek között - az elmúlt évek magas (1996-ban 23,1 s zázalékos) Oroszországgal kötendő inflációját, a földreform szabadkereskedelmi vontatott megállapodás hiányát végrehajtását, említették. az Az adminisztratív akadályok közül a helyi hatóságok nehézkességét, az időt, rabló vámeljárásokat és a j ogalkalmazás körüli bizonytalanságokat emelték ki. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az unió-kibővítés első körébe szóló meghívó új lendületet ad majd az ország Nyugat-Európához fűződő gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak, s a külföldi cégek beruházási tevékenységének is. A vártnál kisebb GDP-növekedés Észtországban [FN, MTIEco] A tervezett 5,5 százalék helyett Észtország gazdasága az idén várhatóan csak 4,8 százalékkal növekedik - közölte az ország pénzügyminisztériuma. A tárca a v ártnál kisebb mértékű gyarapodást az európai és a világgazdaságban végbement

kedvezőtlen fejleményekkel, az ország jelentős kereskedelmi partnereinél tapasztalható lassuló gazdasági növekedéssel magyarázta. Észtországban a folyó fizetési mérleg deficitje 2001-ben a GDP 7,2 százalékát éri majd el, ez jövőre 6,9 százalékára mérséklődik. A közép- és kelet-európai tagjelölt országok közül magasan Szlovénia a legfejlettebb: az egy főre jutó GDP (vásárlóerőparitáson számolva) 2000-ben elérte a 16 100 eurót, ami az EU-átlag 71 százalékának felel meg. Ez azt is jelenti, hogy az egy főre jutó GDP meghaladja Görögország értékét, s megközelíti a portugál mutatót. Lassult a szlovén gazdasági növekedés Szlovénia gazdasága 2,1 százalékkal bővült a második negyedévben a tavalyi második negyedévhez képest – jelentették étfőn a szlovén statisztikai hivatalban. Az első negyedben 2,3 százalékos GDPnövekedést mértek az egy évvel korábbihoz képest Tavaly a második negyedévben 3,3

százalékkal nőtt a szlovén hazai össztermék az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A szlovén kormány erre az évre eredetileg 3,4 s zázalékos GDP-növekedést várt, tavasszal a pénzügyminiszter, Dusan Mramor 3-3,1 százalékra csökkentette a várakozást. Szlovénia hazai összterméke tavaly átlagosan 3,2 százalékkal nőtt. Adatok az ENSZ/EGB, 1998 és POPIN, 1999 szerint Észtország 11 Népesség Népsűrűség 2- ként Éves növekedés Születéskor várható életkor 1990 - 1995 férfiak % évek nők 1000 km 1458 32 0,58 65 Népsűrűség Éves növekedés 1990 - 1995 Születéskor várható életkor férfiak nők % évek 76 Szlovénia Népesség 2- 1000 km ként 1.987 98 0.29 70 Népsűrűség Éves növekedés 1990 - 1995 Születéskor várható életkor férfiak nők 78 Szlovákia Népesség 1000 km 2 - ként % évek 5.381 110 0.37 68 76 Népsűrűség tekintetében Szlovákia a legsűrűbben lakott

ország, míg Észtország messze lemarad mögöttük, viszont népesség növekedési üteme nagyobb, mint Szlovákiáé és Szlovéniáé. Messzemenően Szlovénia vezet. Eléri az Uniós átlag 71 %-át A táblázatból azt is leolvashatjuk, hogy megközelítőleg mind a három ország egyszerre fejlődik. Míg Észtország és Szlovénia 5 – 5 %-ot addig Szlovákia 4-ot fejlődött 1996 és 2000 év között. De viszont mind három ország növekedési üteme meghallatta az Uniós átlag növekedési ütemét. Szlováki megelőzi Észtországot de viszont alul marad Szlovéniával szemben. Szlovákia jelenleg az átmeneti állapotban lévő országok problémáival küzd: csökkenő ipari tevékenység, fokozódó munkanélküliség, romló talajerő-gazdálkodás és mezőgazdasági művelés. Okai az ipari szerkezetváltás, egyes ipari programok leállítása (acélipar, hadiipar), valamint a mezőgazdasági termelés állami támogatásának csökkenése. 2003 év március

elején a szlovák statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta azt a jelentését, amely szerint a hazai össztermék (GDP) a tavalyi negyedévben 2,4 % -kal nőtt az egy évvel azelőtti teljesítményhez képest, 1999. egészére pedig 1,9 %-kal 1998-ban még 4,4%-os volt a G DP növekedése, így az elemzők jelentős mérséklődésnek ítélik az 1,9%-ot. A szlovák export tavaly 7%-kal 439,7 12 milliárd koronára nőtt, az import pedig 2,5 %-kal 443,8 milliárd koronára csökkent. A tavalyi utolsó negyedévben 8,1 %-kal bővült a kivitel, a behozatal 4,9 %-kal csökkent, az 1998 utolsó negyedévéhez képest. Az ipari reálbérek 3,9 %-kal csökkentek januárban az előző év januárjához viszonyítva. Decemberben az ipari dolgozók reálkeresete még 9,1 %-kal csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Az ipari nominálbérek 9,2 %-kal nőttek januárban a tavalyi év januárjához képest. Az egy főre jutó GDP 9800 euró, ami az uniós átlag 42

százaléka. Ez a negyedik legalacsonyabb a tagjelöltek közül Az infláció 5,8 százalék Az észt gazdaság két legnagyobb problémája a magas munkanélküliség (12,4 százalék) és a folyó fizetési mérleg hiánya, ami eléri a GDP 10 százalékát Szlovákia gazdasága jelenleg ígéretes, de a politikai bizonytalanság továbbra is a befektetői szint alatt tartja az ország besorolását a hitelminősítőknél. Szlovákia gazdasága 4 százalékkal gyarapodik mind idén, mint jövőre A nagy folyómérleghiány és államháztartási hiány kiadáscsökkentésért és nyugdíjrendszer reformjáért kiált - írták az IMF szakértői. Áprilisban az IMF idénre 4,0 százalékos, jövőre 4,2 százalékos GDP-növekedést jelzett Szlovákiának. Az észt gazdaság egyik húzóágazata az elmúlt években az információtechnológia lett. A Szovjetunió összeomlása után Észtország legjelentősebb kereskedelmi partnereivé a skandináv országok - elsősorban

Finnország és Svédország - váltak. A jó gazdasági kapcsolatnak köszönhetően a balti államok uniós csatlakozását leginkább a skandináv országok támogatták. Bár jelentősége csökkent, az észt gazdaságot továbbra is nagyban befolyásolja az orosz piac is. Az 1998-as orosz pénzügyi válság után az észt gazdaság is visszaesett. Észtország enyhe szufficitje mellett a GDP 1,52%-át elér hiánnyal, küzd a k ét másik állam Ráadásul a d eficit fenntarthatósága kedvez: alacsony az államadósság, minimálisak a k amatkiadások, a k özép-európai államoknál kedvezőbbek a demográfiai folyamatok. Finnország az észtek legnagyobb segítsége minden téren, így a gazdaságban is. Amióta Észtország, a „kistestvér” független, a finnek sokat tettek az ország talpra állításáért: külön tanfolyamokon képezték ki a rendőrséget, a határőrséget és a honvédség tisztikarát. Számos finn cég áttelepült Észtországba, mivel ott

olcsóbb a munkaerő. Ugyan- akkor Dél-Finnországban megjelent az észt munkaerő – részben illegálisan (építőmunkások, takarítók, ápolószemélyzet stb.) Szlovákiában az államháztartási kiadások közül a folyó és a tőke jellegű, beruházási kiadások egyaránt dinamikusan növekednek. A kedvezőtlen konjunkturális hatások érvényesülnek a kiadások alakulásában is, első sorban, a magas munkanélküliség addicionális államháztartási kiadásokat tett szükségessé. Összességében a fiskális politikák lazulása már 2001-ben is jól látható a romló államháztartási és költségvetési egyenlegekből, és ez a folyamat gyorsult fel 13 2002-ben, amihez közel egyenlő mértékben járult hozzá a kiadások növekedése, illetve a bevételek csökkenése. Szlovákiában most jelentkeznek a korábban végrehajtott szerkezeti reformok költségei, amelyek a bankszektor konszolidálásával, illetve a pénzügyi fegyelem erősítésével

állnak összefüggésben. Szlovénia aránylag kis ország, ezért csak úgy fejlődhet eredményesen, ha nyitott, gazdasága kifelé irányul. Ezzel nem csak a k ülkereskedelmi áruforgalom és a szolgáltatások aránya növekszik a GDP-ben, hanem nemzetközivé válik a szlovén gazdaság is. Szlovénia árucsereforgalmának nagy részét az EU tagállamokkal valósítja meg; Németország (Bajorország), Olaszország (Friuli Venezia Giulia), Ausztria (Karintia és Stájerország) és Franciaország (gépkocsigyártás), Horvátország, az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Magyarország és Hollandia a fő kereskedelmi partnerek. A külkereskedelmi viszonyok politikájában és stratégiájában Szlovénia elsődleges célja saját piaci helyzetének erősítése az EU piacon, újabb piacok megszerzése az EU-ban, az elveszített délszláv piac egy részének visszaszerzése, nagyobb jelenlét biztosítása az Egyesült Államok és az egykori

Szovjetunió egyes volt tagállamainak piacán, valamint a CEFTÁN belül, ugyanakkor, pedig újabb, Európán kívüli piacok megszerzése. Az egy lakosra eső GDP vonatkozásában (az 1999-es előrejelzés 10.832 US $) Szlovénia megelőzi az összes többi csatlakozásra váró államot, összehasonlítható Görögországgal és Portugáliával, amelyek már tagjai az EU-nak. Szlovénia kétmillió lakosával – ebből 871000 az aktív lakosság száma, 1998-ban 18,8 m illiárd amerikai dollár GDP-t valósított meg, vagyis az egy főre eső GDP 9864 amerikai dollár (1998-as adat). Észtország gazdasági mutatói 1999 2000 2001 2002 A GDP értéke folyóáron Mrd EUR 4,8 5,5 6,1 6,8 A GDP növekedése változatlan áron % -0,7 6,9 5,4 5,8 Az egy főre jutó GDP folyó áron EUR/fő 3300 4000 4485 4996 Az infláció % 3,3 4,0 4,2 2,7 Munkanélküliségi ráta % 12,3 13,7 12,6 10,3 Az export értéke Mrd EUR 2,3 3,4 3,7 3,6 Az import

értéke Mrd EUR 3,2 4,6 4,8 5,1 Költségvetés egyenlege a GDP%-ban % -4,6 -0,7 0,4 1,1 14 Közvetlen tőkebefektetések Mrd EUR 2,4 2,8 3,6 4,0 Az 1999. évi visszaesést növekedés követte, 2002-ben a GDP 5,8 százalékkal emelkedett a munkanélküliség és az infláció egyaránt csökkent. A közvetlen külföldi befektetések állománya elérte a 4 milliárd eurót. Svédország, USA, Finnország a legnagyobb befektető a tőke elsősorban a szolgáltatásokba (ingatlanszektor, kereskedelem, közlekedés) áramlik. Az export értéke (3,6 M EUR) kissé csökkent, az importé (5,1 M EUR) 6,2 százalékkal nőtt. A kivitel fele Finnországba, Svédországba és Németországba került, behozatalban rajtuk kívül Oroszországnak van fontos szerep. Az EU tagállamok részesedése az exportban 70 százalék fölött van, az importban 65 százalék körül van. 3, EU-csatlakozá A részvételi arány az uniós népszavazásokon Észtország 64,02 Szlovénia

60,29 Szlovákia 52,15 Magyarország 45,62 Forrás: www.europaeuint Táblázatunk szerint Észtországban vették a legkomolyabban az az Unióhoz való csatlakozást a lakosság. Sajnos a táblázatban azt is megfigyelhetjük, hogy hazánk mind három országgal szemben alulmaradt leadott szavazatok arányában. Szlovákia Szlovákiában az urnákhoz járulhatnak az emberek, hogy igent, vagy nemet mondjanak arra, kérdésre: "Akarja-e Ön, hogy a Szlovák Köztársaság az Európai Unió tagországa legyen?" Az előző öt népszavazás a kellő részvétel híján érvénytelen volt. E körülmény folytán, és a sajtó részéről elégtelennek minősített EU-kampányt kísérő botrányok nyomán fokozódtak az alacsonynak jósolt részvétel miatti aggodalmak, ahogy a népszavazás napja közeledett. Szlovákiában nem attól tartanak, hogy többen mondanak nemet a csatlakozásra, mint igent, hanem attól, hogy a szükségesnél kevesebb ember szánja el magát arra,

hogy éljen a jogával és döntsön az ország jövőjéről. 15 Észtország Észtországban a legalacsonyabb, mindössze 39 százalékos az EU-csatlakozás támogatottsága a tagjelöltek közül, annak ellenére, hogy a bővítés legnagyobb pénzügyi nyertesei a b alti államok lehetnek. A közvélemény bizalmatlansága miatt az észt alkotmányt úgy módosítják, hogy a kormánynak lehetősége legyen kilépni az EU-ból. Észtország csatlakozását leginkább a skandináv országok támogatták, de kedvező az ország megítélése az összes EU-tag részéről, mivel gazdasága erősödik, versenyképessége, pedig folyamatosan javul. Egy 2002 szeptemberében készült felmérés szerint az észtek mindössze 32 százaléka gondolja úgy, hogy az országnak csatlakoznia kell az EU-hoz. A megkérdezettek 41 százaléka vélte úgy, hogy a csatlakozásból profitálhatnak, és csak 39 s zázalékuk mondta azt, hogy biztosan részt venne a csatlakozásról szóló

népszavazáson, és igennel szavazna. Elemzők szerint az EU-val szembeni észt bizalmatlanság oka, hogy sokan a Szovjetunióhoz hasonló szuperhatalomnak tartják az Uniót. Sokak szerint az észtek attól félnek, hogy az ország nehezen kivívott függetlensége kerül veszélybe a csatlakozással. Az észt parlament 2002 őszén a lakosság bizalmatlansága miatt úgy döntött, hogy a csatlakozás előtt olyan alkotmánymódosítást léptetnek életbe, amely lehetővé teszi, hogy az észt kormány kilépjen az EU-ból, ha az Unió föderális állammá válna. Nehezíti az ország EU-csatlakozásának elfogadását az is, hogy a tagjelöltek közül az észtek rendelkeznek a legkevesebb információval az EU-ról. Észtországban 2003 s zeptember 14-én tartják a n épszavazást a csatlakozásról. Szlovénia A közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy a szavazók többsége várhatóan támogatja majd az EU-csatlakozást Szlovéniában. Idén februárban a

megkérdezettek 62 százaléka voksolt volna igennel, mindössze 15 százalékuk ellenezte Szlovénia csatlakozását az Európai Unióhoz, további 23 százalék, pedig nem tudott vagy nem kívánt állást foglalni. Növekedett a bizonytalanok tábora Tavaly márciusban még 48 százaléknyi támogató állt szemben 33,3 százaléknyi ellenzővel, míg a bizonytalanok aránya 19,7 s zázalék volt. Egy év alatt tehát úgy növekedett Szlovéniában az EU-csatlakozás támogatottsága, hogy jobbára az ellenzők tábora csökkent, s 16 csak kevésbé a bizonytalanok aránya. Sőt, a bizonytalankodók tábora az utóbbi néhány hónapban még növekedett is valamelyest. Jól mutatja ezt a t avaly decemberi és az idén februári közvélemény-kutatási adatok összevetése. Decemberben volt a csúcson a csatlakozás támogatottsága 66,4 százalékkal Igaz, az ellenzők aránya (19,9 százalék) is magasabb volt a februárinál. A bizonytalanok tábora azonban jóval kisebb

volt, mint a legutóbbi felmérés idején: a februári majd egynegyeddel szemben tavaly decemberben a megkérdezettek mindössze 13,7 s zázaléka mondta azt, hogy nem tud dönteni. Összevető Mind három országnál, lakosságánál megfigyelhetjük a bizonytalanságot. Ezt a bizonytalanságot a nem régen megszerzett függetlenségnek a megtartása okozza. Mind a három ország lakossága fél, hogy nehezen megszerzett függetlenséget, ami kb. 10 é ve tart, könnyen feladják. Egy bizonyos réteg, pedig nem él a szavazati jogával Ez miért van? Szerintem ezt betudhatjuk érdektelenségnek (úgyis eldöntik helyettem, úgyis az lesz, amit a politikusok akarnak), vagy tényleg annyira bizonytalan, hogy nem tudja eldönteni, hogy mit akar. 4. Nemzetközi életbe való bekapcsolódás Országok EBESZ OECD NATO EU Észtország Észtország Szlovákia Szlovákia Szlovénia Szlovénia ET KEK CEFTA Észtország Szlovákia Szlovákia Szlovákia Szlovákia

Szlovénia Szlovénia Szlovénia Rövidítések: EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) – OSCE (program közép és kelet európai országoknak)) EU (Európai Unió) OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés szervezete) 17 NATO ET (Európa Tanács) KEK (Közép-Európai Kezdeményezés) CEFTA (Central European Free Trade Association) Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek mind a h árom ország tagja. Fontos számukra Európa biztonsága és az együtt működés. A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés szervezetének már csak Szlovákia a t agja. Az Európa Tanácsnak mind a h árom ország résztvevője. Összehasonlítva a három országot megfigyelhetjük, hogy a nemzetközi életbe Szlovákia kapcsolódott be a legjobban. A KEK–ben földrajzi elhelyezkedésük miatt csak Szlovákia és Szlovénia van jelen. 5, Nato-hoz való csatlakozás A NATO már nem az EU előszobája Az is megtörténhet persze, sőt

talán a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az EU-ra igent mondanak, a NATO-ra pedig nemmel voksolnak a szlovének. Ez annál is inkább előfordulhat, mert az iraki válság kérdésében a NATO-t sokan az Egyesült Államok háborús politikájával azonosítják, az Európai Uniót pedig a békés rendezés elkötelezett hívének tekintik. Ráadásul mára már a múlté az a történelmi pillanat, amikor a nehezen feledhető orosz hegemónia emléke, s a nagyon is élő szerb fenyegetés miatt a NATO-tagság az EU-csatlakozás valamiféle biztonságos előszobájának látszott. Megrendült a NATO bizalma Szlovákiában Pozsonyban óriási visszhangot keltett a titkosszolgálatokkal foglalkozó Janes Defence Digest (JID) lap cikke, amely meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, George Robertson NATO-főtitkár arra szólította fel a szövetség azon tagállamait, amelyek még nem ratifikálták Szlovákia tagságát, hogy visszavonásig függesszék fel a

folyamatot. Brüsszelt rendkívül aggasztják a legutóbbi szlovákiai események - írja a Magyar Hírlap. A lap szerint ez kihathat akár az ország uinós tagságára is. A JID szerint a NATO minden civil és katonai alkalmazottját utasította, hogy szüntessék be szakmai és személyes kapcsolataikat a szlovákokkal, így izolálták őket a NATO-központban. A NATO biztonsági hivatalának igazgatója összehívta a s zövetség biztonsági tanácsát, 18 amelyen részt vettek a t agok és a j elöltek Nemzetbiztonsági Hivatalinak igazgatói, csak a szlovákok számára fenntartott szék maradt üres. Brüsszel azonban cáfolta a JID értesüléseit Robert Pszczel, a NATO ideiglenes szóvivője cáfolta azt is, hogy bármiféle különutasítások vonatkoznának Szlovákiára. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nem volt hajlandó reagálni a JID állításaira, Rudolf Schuster államfő szerint ha a NATO-nak gondjai vannak Pozsonnyal, azt a szokásos diplomáciai

úton kell közölnie. Annyit azért elmondott, hogy bizonyos problémákat ő is észlel, s erre a NATO-tagállamok Pozsonyban akkreditált nagykövetei felhívták a figyelmét, hivatalos figyelmeztetést azonban eddig nem kapott. Szlovéniában népszerűtlen az Észak-atlanti Szerződés . Szlovéniában NATO-csatlakozás népszerűsége jóval kisebb, mint az uniós belépésé, s az sincs kizárva, hogy az urnához járulók többsége nemmel szavaz az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe történő belépésről. Kétségkívül nem tesz jót a NATO népszerűségének az iraki válság, a h áborús veszély, illetve az ennek kapcsán a NATO-n belül is tapasztalható széthúzás. Ugyanakkor a Szerbiában Zoran Djindjics miniszterelnök meggyilkolása után esetleg kialakuló instabil állapottól való félelem könnyen a NATO-csatlakozás irányába tolhatja a tétovázó szavazókat. E szempontból meghatározó lehet, hogy a szlovén választók számára még alig

több mint egy évtizedes emlék a J ugoszláviából való kiszakadás miatt kirobbant fegyveres konfliktus. A kettős referendumon az is előfordulhat, hogy a NATO ellenzői egyúttal az EU-tagság kérdésében is nemmel szavaznak. Szlovén kormányzati álláspontok szerint azonban ez a veszély nem komoly, sőt, inkább az EU-csatlakozás vonzó perspektívájától remélik, hogy a két kérdésben egyszerre megrendezett döntésben a szavazók többségét 2003. március 23-án a NATO-csatlakozás mellé állítja 6, Életszínvonal Táblázat: Elégedettség az életszínvonallal Közép- és Kelet-Európában. A válaszadók százalékában. Ország Inkább elégedett Inkább elégedetlen Magyarország 69 31 Szlovákia 66 34 Szlovénia 78 22 Forrás: GfK Piackutató Intézet 19 Szlovénia és Észtország harminc év múlva olyan életszínvonalon élhetnek, mint mondjuk a svájci polgárok. A becslés egyik leghangsúlyosabb eleme a jól átgondolt

gazdaságpolitika szükségessége, amely meggyorsíthatja a felzárkózást. Sajnos hazánkat is megelőzik, mert nekünk 34 évet becsülnek (a legjobb esetben is). Vásárlóerőben: Közép- és Kelet-Európában az első négy helyet szlovének foglalják el, Szlovénia áll legelöl 6435 euróval. Ez egyrészt az európai tizenkilencedik helyhez, másrészt a többi közép- és kelet-európai ország közül való kiemelkedéshez elég. A második helyen álló Magyarország mutatója ugyanis már csak 3213, Szlovákia és Észtország messze lemaradva. Szlovákiában és Szlovéniában a megkérdezettektől, hogy ki mire költene több pénzt az első helyre az utazás és a nyaralás került. A szlovénok második legtöbb pénzt autóra költenének ezzel szemben Szlovákiában a második helyen a lakberendezési cikkek találhatók. Észtország függetlenség korai évei óta, amelyeket még az élelmiszerjegyek, a kenyérért való sorban állás, az

üzemanyaghiány és a magas infláció jellemeztek, az észteknek sikerült magukat összeszedniük: az életszínvonal már megközelíti a nyugatit, de az árak még megfelelnek a kis költségvetéssel utazóknak Azért tértem ki az életszínvonalra, mert szerintem az egyik leglényegesebb dolog napjainkban és egy ország lakosságának helyzetét ez mutatja meg igazából. 20 Felhasznált irodalom - Dusan Kovác: Szlovákia történet, 1998 - Turisztikai Rt: Szlovénia Útikönyv, 1997 - Kereső - Figyelő - HVG - Réti Tamás: Csehország és Szlovákia gazdasága, 2002 21