Egészségügy | Farmakológia » A mozgások supraspinalis szerveződése

A mozgások supraspinalis szerveződése VOR VHF Omnidirectional Range navigációs rendszer Vestibuloocularis reflex A vestibuloocularis reflex (VOR) • Cél – A retinán leképezett kép fixációja a fej mozgásának ellenében A vestibuloocularis reflex (VOR) Szerveződés Ép agytörzset igényel NYSTAGMUS Ép frontalis szemmozgató areát igényel A VOR reflexköre 5 5 1. Szenzor: Félkörös ívjáratok 2. Afferens szár: VIII. agyideg 3. Központ: Agytörzs 4. Efferens szár: III. és VI agyidegek 5. Effektor: m. rectus medialis és lateralis oculi 4 4 1 3 2 Nystagmus • Mikor látunk nystagmust? Kizárólag a forgás kezdetén és végén, SOHASEM alatta (zárt szemeket feltételezve). Amikor a forgás megáll, ellenkező irányú nystagmus jelentkezik. • Hogyan adható meg a nystagmus iránya? • Kiváltható-e nystagmus a fej forgatása nélkül? OPTOKINETIKUS NYSTAGMUS A nystagmus jelentősége • Lassú komponens: – Az

agytörzs épségét feltételezi • Gyors komponens: – A cortex épségét feltételezi • A félkörös ívjáratok stimulálása: – Minden működik: Szabályos nystagmus – Corticalis károsodás: Csak a lassú komponens látható – Agytörzsi károsodás: Nem tapasztalható szemmozgás Hogyan váltható ki nystagmus a nem kooperáló (eszméletlen) betegeken? • CALORICUS stimuláció Meleg folyadék Hideg folyadék ELFELÉ A HIDEGTŐL A testtartás és izomtónus szabályozása Az izomtónus szabályozása Cortex cerebri Nucleus ruber Gátló hatású formatio reticularis Nucleus vestibularis lateralis -motoneuronok -motoneuronok (antigravitációs izmok) Decerebrációs rigiditás Cortex cerebri Nucleus ruber Decerebráció Gátló hatású formatio reticularis Nucleus vestibularis lateralis -motoneuronok -motoneuronok (antigravitációs izmok) Dekortikációs rigiditás (Wernicke-Mann tartás) Cortex cerebri Dekortikáció

Nucleus ruber Gátló hatású formatio reticularis Nucleus vestibularis lateralis -motoneuronok -motoneuronok (antigravitációs izmok) CEREBELLUM Cerebellum • Medialis rész (Archicerebellum) – A törzs izmainak koordinációja • Járás és az egyensúly megtartása – Az extraocularis izmok koordinációja • Lateralis rész (Kisagyi féltekék: Paleo- és neocerebellum) – Nagy ügyességet kívánó mozgások koordinációja A cerebellum szövettana Kisagyi laesiók • Medialis rész: – Törzs- és járási ataxia (a beteg a sérülés oldala felé deviál) – Nystagmus (Súlyosbodik, ha a beteg a sérülés felé tekint) Kisagyi laesiók 2. • Kisagyi féltekék – Ataxia – Dysmetria – Intentiós tremor – Dysarthria (skandáló beszéd) – Dysdiadochokinesis – Adiadochokinesis – Az izomtónus megváltozása Cortex cerebri Kisagykéreg Nucleus ruber Mély kisagyi magvak Gátló hatású formatio reticularis Nucl.

vestibularis lat -motoneuronok -motoneuronok Cortex cerebri Kisagykéreg Nucleus ruber Mély kisagyi magvak Gátló hatású formatio reticularis Nucl. vestibularis lat -motoneuronok -motoneuronok Kisagyi laesiók 2. • Kisagyi féltekék – Ataxia – Dysmetria – Intentiós tremor – Dysarthria (skandáló beszéd) – Dysdiadochokinesis – Adiadochokinesis – Az izomtónus megváltozása – Dyssynergia (a mozgások dekompozíciója) – Visszacsapódási tünet A basalis ganglionok Putamen Nucleus caudatus Agykamrák Hypothalamus A basalis ganglionok kapcsolatai Cortex Cortex GP Int Striatum Thalamus GP Ext Nucleus subthalamicus Substantia nigra Colliculus superior Nucleus ruber : Dopaminerg pályák Cortex cerebri Kisagykéreg Substantia nigra GP Nucleus ruber Mély kisagyi magvak Gátló hatású formatio reticularis Nucl. vestibularis lat -motoneuronok -motoneuronok A basalis ganglionok károsodásának

tünetei • Plusz (vagy hyperkineticus) tünetek – TREMOR – RIGIDITÁS – CHOREA – ATHETOSIS – BALLISMUS • Mínusz (vagy hypokineticus) tünetek – AKINESIA Mi a közös az alábbi személyekben? Ébredések (Awakenings;1990) Parkinson-kór (avagy paralysis agitans) James Parkinson 1755 - 1828 (1817) Parkinson-kór • Parkinsonos triász: – Akinesia – Rigiditás – Tremor • Ok: – A dopaminerg nigrostriatalis pálya károsodása A basalis ganglionok kapcsolatai Cortex Cortex GP Int Striatum Thalamus GP Ext Nucleus subthalamicus Substantia nigra Colliculus superior Nucleus ruber A basalis ganglionok kapcsolatai Cortex GP Int Thalamus Striatum Substantia nigra A „közvetlen” kör A basalis ganglionok kapcsolatai Cortex GP Int Striatum Thalamus GP Ext Nucleus subthalamicus Substantia nigra A „közvetett” kör Cortex cerebri Kisagykéreg Substantia nigra GP Nucleus ruber Mély kisagyi magvak Gátló hatású

formatio reticularis Nucl. vestibularis lat -motoneuronok -motoneuronok A basalis ganglionok kapcsolatai Cortex Cortex GP Int Striatum Thalamus GP Ext Nucleus subthalamicus Substantia nigra Colliculus superior Nucleus ruber Parkinson-kór • Parkinsonos triász: – Akinesia – Rigiditás – Tremor A thalamus aktivitásának csökkenése mind a közvetlen, mind a közvetett kör érintettségével • Ok: – A dopaminerg nigrostriatalis pálya károsodása • Kezelés: – L-DOPA alkalmazása AKINESIA Huntington-chorea • Incidencia: 5-10/100 000 • Autosomalis domináns, teljes penetráció. • 4-es kromoszóma A GABA-erg neuronok pusztulása George Huntington (1850-1916; 1872) Hemiballismus • Az egyik oldali nucleus subthalamicus károsodása • Jellegzetes, nagy amplitúdójú ballisticus mozgások A mozgások szervezésébe bevont kérgi területek Primaer mozgatókéreg Supplementer motoros area Sulcus centralis Premotor

cortex Frontalis szemmozgató area A motoros homonculus