Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Kidolgozott makroökonómia tételek

Makroökonómia tételek 1. A közgazdaságtan tárgya, módszere, feladata Közgazdaságtan tárgya: az erőforrások elosztása. A gazdaság ill a társadalom számára rendelkezésre álló erőforrásokat el kell osztani a gazdaság szereplői között. A közgazdasági elemzés módszere a modellezés. A modellek a gazdaság leegyszerűsített összefüggéseit mutatják be. Tartalmazzák a termelés és a kínálat legfontosabb összefüggéseit, a munkapiac és a foglalkoztatás általános összefüggéseit, a pénz- és értékpapírpiac működésének sajátosságait, az állam költségvetési és monetáris politikájának hatását, az árszínvonal alakulását meghatározó tényezőket. A makroökonómiában több egymástól alapvetően eltérő nézetrendszer, illetve modell alakult ki, melyek elsősorban a piac és az állam szerepét értelmezik és értékelik: a keynesinánus, neoklasszikus modell. A modellek a gazdasági élet döntéssorozatait és kapcsolatait

tartalmazzák. Egy ország gazdasági szereplőinek összességét, a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszerét nemzetgazdaságnak nevezzük. A makroökonómia a gazdaság egészében érvényesülő összefüggésekkel foglalkozik. A makroökonómia feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a gazdaság egészének kapcsolatait, mozgását jellemzik. A makrogazdaságtan foglalkozik a nemzetgazdaság teljesítményét meghatározó tényezőkkel, a pénzfolyamatokkal, az árszínvonal alakulásával, a munkanélküliség okaival, a gazdasági ingadozások sajátosságaival és a kormányzati gazdaságpolitika lehetőségeivel és hatásaival. A makroökonómia azokat a folyamatokat igyekszik bemutatni és elemezni, amelyek az egyéni cselekedetek összességének eredményei. Gazdasági szereplők: - háztartás: a munkapiacon szerzett jövedelmeket a háztartások két célra használhatják: fogyasztási cikket vásárolnak belőle vagy megtakarítják. -

vállalatok: termelési lehetőségeik alapján döntenek a számukra legjobb eredményt adó termelés mennyiségéről. Meghatározza a fogyasztási cikkek és tőkejavak kínálatát Ezt az összesített kínálatot aggregált kínálatnak – összkínálatnak – nevezzük. - kormányzat. Az állam vásárlásaival az aggregált keresletet alakítja, a jövedelmek átcsoportosításával a háztartások döntéseit befolyásolja. - külföld Makroökonómia kialakulása: 1936. Keynes- A foglalkoztatás, a kamat, a pénz általános elmélete A gazdaság egészében érvényesülő összefüggésekkel foglalkozik, amelyek valamennyi gazdasági szereplőt érintenek – költségvetési hiány Kialakulásának oka: bizonyos gazdasági problémákat – foglalkoztatás – mikroökonómiai szintről képtelenség volt magyarázni. A piaci automatizmusok ezen a munkapiacon nem érvényesülnek  nem törekednek az egyensúlyra. Keynes: Miért nem működnek az automatizmusok? Mit

kell tenni a kormányzati politikának? A kormányzat makroökonómiai lépései hatással vannak a gazdaság szereplőinek életére. Célkitűzések: 1. Magas szintű foglalkoztatás biztosítása, alacsony szintű munkanélküliség A kormányzat mit tehet, milyen eszközökkel? Teljes foglalkoztatás: a munkanélküliség viszonylag alacsony szinten van (4-6%) = U (unemployment) munkanélküliség természetes rátája. Ma mo-on 7% a munkanélküliség. 2. Gyors és tartós gazdaság növekedés (hosszú táv) – kormányzat biztosítja Gazdasági növekedés: egy meghatározott időszakban (ált. 1 év) keletkező reál GDP emelkedést jelent, vagyis az áru és szolgáltatások volumenének bővülését. GDP = Y, g =gazdasági növekedés üteme dY/Y=g Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 1 d = változás Magyarországon ma 4-5%-ot mondanak a GDP növekedésre. A GDP határozza meg a jólétet. Magyarország: 8-9000 USD/fő a GDP – ennyi a gazdaság

termelése, EU átlag 20.000 USD/fő Ez az oka annak, hogy Nyugat-Európában egy átlagos polgárnak 2-szor akkora az életnívója, mint nekünk. Hosszú távon csak a gazdaság növekedése határozza meg a jólétet. GDP: bruttó hazai termék. A makroökonómia központi kategóriája A GDP egy adott országban, adott időszak alatt megtermelt és végső felhasználásra kerülő áruk és szolgáltatások összessége. Két oldalról lehet megközelíteni: Termékoldal: - fogyasztási javak = C - beruházási javak = I - kormányzat által nyújtott szolgáltatások = G - export, külföldi értékesítés = X - import = M GDP = Y = C+I+G+X-M A GDP nem tartalmaz halmozódást! Jövedelemoldal: - a gazdaságban keletkezett jövedelmek = W - a vállalatok nyeresége = P - állam jövedelme = T - amortizáció (tárgyi eszközök elszámolt értékcsökkenése) = A GDP = W+P+T+A 10.000 Mrd Ft 1998-ban A két oldal mindig fillérre pontosan megegyezik. GDP – A = NDP (nettó hazai

termék) Miért a GDP használata terjedt el: - könnyebben kiszámolható - az amortizáció elszámolása mindig bizonytalan A GDP-t jövedelemnek is nevezik – az amortizáció nem az! Termékoldal: Fázisok Mg. vállalkozás Malomipar Pékség Kiskereskedelem értékesítés bevétele 90e 220e 350e 400e – értékesítés Összesen anyagköltség 90e 220e végső 350e amortizáció + jövedelem hozzáadott érték 20e 70e 30e 100e 20e 110e 10e 40e 80e = 320e = 400e Y=C=400e Jövedelemoldal: amennyi a végső értékesítés, annyi a gazdaságban keletkezett jövedelem. C≡W+P+A Y* potenciális GDP = a teljes foglalkoztatás mellett megtermelt áruk és szolgáltatások forint összege (Magyarországon 12.000 Mrd Ft) 3. A konjunktúra szabályozás megvalósítása, a konjunkturális kilengések csillapítása. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 2 A gazdaság hol túlságosan fellendül, hol túlságosan depressziós: túlfűtött a gazdaság

– inflációs nyomás Y - trend – átlagos alakulás depressziós szakasz – megnő a munkanélküliség 4. t A konjunktúra szabályozás célja, hogy a kilengések amplitúdóját mérsékelje (teljesen megszűntetni nem lehet. Jó kormányzati döntéssel tompítani lehet a recessziót Stabil (1-2%-os infláció) árszint megvalósítása úgy, hogy az árakat a szabad piaci erők határozzák meg.A szabad áralakulás nem jelenti a szükségszerű inflációt (EU országok inflációja 2% alatti). Magyarországon a kormányzati prognózis 6-7% infláció. Nálunk miért kétszámjegyű az infláció? Miért nem emelkednek az árak az EU-ban? A mai infláció legfontosabb oka a bérek növekedése: bér-ár spirál. A bérek és az árak egymást erősítő és gerjesztő folyamatát jelenti. Probléma: a bérek 1%-os növekedése (ceteris paribus) 1%-os áremelkedést okoz.A bérek növekedése nem mindig okoz inflációt – ha van gazdasági növekedés, a bérnövekedés

= a GDP (a gazdasági teljesítmény) növekedési ütemével. W = bér π = inflációs ráta bérnövekedési ütem: dW/W, GDP növekedési ütem: dY/Y dW/W – dY/Y ≈ π 13-15%-os bérnövekedés mínusz 4-5%-og GDP növekedés = 9-10%-os inflációs ráta. EU csatlakozáshoz dW/W = dY/Y. A bérek növekedése akkora inflációs nyomást okoz, amennyivel meghaladja a gazdasági kibocsátás növekedésének ütemét. Makroökonómiai eszközök: Költségvetési politika: (kormányzat) a kormányzat adókkal és a transzferekkel (juttatások) befolyásolja a magánszektor jövedelmi helyzetét és ezen keresztül hat az árupiaci kereslet csökkenésére, növelésére. Monetáris politika: a jegybank dolgozza ki és hajtja végre. Részei: - pénzkínálat szabályozása: a forgalomban lévő pénz mennyiségét szabályozzák (nyíltpiaci műveletek) - kamatpolitika: befolyásolni tudja a gazdaságban kialakuló kamatszinteket. - árfolyam-politika: ma Magyarországon csúszó

árfolyamrendszer van. Ez azt jelenti, hogy a jegybank előre meghirdetett módon és mértékben értékeli le a forintot. Jelenleg a havi leértékelési ütem 0,6%, 7-8%/év Jövedelempolitika: (legkisebb jelentőségű) ennek keretében a kormányzat a munkaadók és –vállalók képviselőivel egyeztet a jövőben várható bér- és árpolitikai irányelvekről. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 3 2. A makroökonómiai alapösszefüggések, termék és jövedelemáramlás a szektorok között Az árupiac tényezői: 1. A kibocsátás Az árupiacon megjelenő összes kibocsátás a gazdaság egészének termelése. A termelés flow jellegű mutató, mindig csak adott időszak termelése mérhető. Az árszínvonal a termékek árának súlyozott átlaga. Jele : P (price) A reálkibocsátás a termékek és szolgáltatások összes mennyisége. A nominális kibocsátás ezen jószágmennyiség pénzben kifejezett értéke. A nominális kibocsátás a

reálkibocsátás és az árszínvonal szorzata. A nomináljövedelem az a pénzösszeg, amennyit realizálunk A reáljövedelem a pénzben realizált jövedelem vásárlóereje, kifejezi, hogy mennyi terméket tudunk belőle vásárolni. A bruttó kibocsátás egy adott időszakban egy országban megtermelt összes termék és szolgáltatás összértéke. A bruttó kibocsátásban un közbülső termékek is szerepelnek, melyek más termékek alapjául szolgálnak. Halmozódás kiküszöbölése érdekében a gazdaság össztermelésébe csak a végső felhasználásra kerülő termékeket és szolgáltatásokat számítjuk bele. A termék értékének egy jelentős részét teszik ki a tőkejavak értékcsökkenése. Ha minden vállalat és ágazat összes kibocsátása, vagyis a bruttó kibocsátás értékéből levonjuk a termelő fogyasztást megkapjuk a végső felhasználásra rendelkezésre álló termékek értékét. Egy gazdaság végső felhasználásának értékét a

hozzáadott érték fejezi ki., amely a bruttó kibocsátás értékének a termelő fogyasztás feletti része. Az árupiaci kibocsátást a hozzáadott érték nagyságával azonosítják. 2. A végső felhasználás A bruttó jövedelem az összes bevételnek az a része, amelynek elköltése nem korlátozott, szabadon felhasználható. Zárt gazdaságban a végső felhasználás a következőkből áll: - A fogyasztás a nettó jövedelemnek az a része, amelyet a háztartások fogyasztási cikkek vásárlására költenek. A megtakarítások a pénztőke piacán jelennek meg kínálatként. - A tőkejavak beszerzése és termelésbe állítása a beruházás. A bruttó beruházás két részre bontható: elhasznált tőkejavak pótlására, és a tőkeállomány bővítésére. A nettó beruházás a bővítő beruházásokat tartalmazza. Az amortizáció jövedelem, nem közvetlenül kötött a felhasználása, ugyanakkor költség is. - a kormányzati áruvásárlás. Termelés

és értékesítés, jövedelem és kiadás Egy gazdaságban adott időszak alatt megtermelt végső felhasználásra kerülő áruk összértéke, a hozzáadott érték megegyezik a gazdaság szereplőinek bruttó jövedelmével. Jelölések: Y – Kibocsátás (Yield=hozam) C – Fogyasztás (Consumption) I – Beruházás (Investment) G – Kormányzati áruvásárlás (Goverment) Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 4 Azonosságok: Kétszektoros modell: vállalatok és háztartások találhatók. A megtermelt termékmennyiség megegyezik az eladott termékmennyiséggel, vagyis a megtermelt javakat elfogyasztják vagy beruházzák. Kibocsátás = Fogyasztás + Beruházás Y=C+I A teljes jövedelmet fogyasztásra v. megtakarításra használják fel S = Megtakarítás (Saving) : a jövedelem fogyasztásra el nem költött része Kibocsátás = Fogyasztás + Megtakarítás Y=C+S Összegezve : C+I=Y=C+S C+S = C+I  S≡I Beruházás=Megtakarítás Egy

kétszektoros gazdaságban a megtakarítás mindig megegyezik a jövedelem és a fogyasztás különbségével. A beruházásokba a készletek változását is beleértik, az eladatlan készletek a vállalatok nem szándékolt beruházásaivá válnak, hiszen lekötik a vállalatok profitjának és egyéb jövedelmeinek egy részét. Egy kétszektoros modellben a megtakarítások mindig egyenlőek a beruházásokkal. Egyensúly akkor van, ha a tervezett beruházások egyenlőek a tervezett megtakarításokkal. Értelmezhető: - ex post: mindig fennáll, utólagos tényleges - ex ante: szándékokat, terveket illetően. Árupiaci egyensúly esetén áll csak fenn I=S Háromszektoros modell: vállalatok, háztartások, kormányzat YDI = a magánszektor nettó (rendelkezésre álló) jövedelme – a háztartások ezt költhetik el. T = adók (Tax) TR = transzferek A megtermelt termékmennyiséget három formában használják fel: Y = C+I+G Az adóval csökkentett és transzferekkel

növelt jövedelem a rendelkezésre álló jövedelem, amely felett közvetlenül rendelkezik a magánszektor. Jele: YDI (Disposable) YDI = Y-T+TR A magánszektor most ezt a rendelkezésre álló jövedelmet használhatja fel fogyasztásra és megtakarításra YDI = C+S A realizált jövedelem egy részét adófizetésre használják, ugyanakkor a transzferek növelik a felhasználható jövedelem nagyságát: C+S = Y-T+TR Y-ba behelyettesítünk, mert Y= C+I+G C+S = C+I+G-T+TR (C kiesik) I-re rendezzük az egyenletet: I= S+(T-G-TR) T-G-TR = az állami költségvetés megtakarítását jelenti: a G és a TR a kiadásokat, a T a bevételeket jelenti. Ha a bevételek nagyobbak mint a kiadások akkor a kgv szufficites, ha a kiadások nagyobbak mint a bevételek akkor deficites.  SG SG+S = I  Ha figyelembe vesszük a kormányzatot is, akkor a beruházások = magánszektor megtakarításai + állami megtakarítások. A magánszektor beruházásai mindig megegyeznek a magánszektor

és a költségvetés együttes megtakarításaival. S=I+(G+TR-T) Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 5 Négyszektoros modell: - a külgazdasági kapcsolatok hatása. Háztartások, vállalatok, állam, külföld Ha az export és az import értéke megegyezik, akkor a belföldön felhasználható jövedelmek nem változnak. A külkereskedelem hatására a kibocsátás és eladások viszonyát kifejező azonosság: Y+IM=C+I+G+X ,ahol IM- import reálértéke, X- export reálértéke. Y = C+I+G+X-M YDI = Y-T+TR (YDI = C+S) C+S = C+I+G+X-M-T+TR I=S+(T-G-TR)+IM-X M-X = SK (külföld megtakarítása) I = S+SG+Sk Ha SG csökken: - vagy SK nő (fizetési mérleg romlik) - vagy I csökken (a gazdasági növekedés motorja!) Mindkettő kedvezőtlen. A jövedelmek áramlása a szektorok között W/P=reálbér B=kötvény névértéke (Bond) N= alkalmazott munkások száma (Number of labourers) W= nominálbér (Wages) P=árszínvonal (price) ∏=reálprofit Kétszektoros

gazdaságban az összes nettó jövedelem: Y=W/P*N+iBv+∏ Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 6 3. Az árupiaci egyensúly keynesi esete Nagyon rövid távon a vállalatok nem tudják megváltoztatni termelésüket, ezért a kereslet és a kínálat eltérése a készletek nagyságának változásában tükröződik. Rövid távú makrogazdasági egyensúly akkor valósul meg, ha minden piacon egyidejűleg megvalósul az egyensúly: a pénzpiacon, az értékpapírpiacon, a munkapiacon és az árupiacon egyaránt. Egyensúly akkor van, ha a kiadások összege és a kibocsátás megegyezik a kereslettel. A kibocsátás jellemzői: - az összkereslet határozza meg a kibocsátás egyensúlyi szintjét, - az egyensúlyban minden szereplő annyit költ, amennyi a keresletének nagysága, - a kínálat alkalmazkodási mechnaizmusa biztosítja, hogy rövid távon a kibocsátás mindig közeledik az egyensúlyi érték, a kereslet felé. A fogyasztási függvény a

jövedelem és a fogyasztási kereslet közötti kapcsolatot fejezi ki, megmutatja, hogyan függ a fogyasztási kereslet a jövedelemtől. C=f(Y) Fogyasztási javak iránti kereslet meghatározása (Keynesi abszolút jövedelem hipotézis): A fogyasztási kereslet mindig a rendelkezésre álló jövedelemtől függ. C=C0+c’*Y C0 a fogyasztási keresletnek azon része, amely nem függ a jövedelemtől –autonóm fogyasztás. c’*Y a fogyasztásnak a jövedelemtől függő része c’ a fogyasztási határhajlandóság. Azt fejezi ki, hogy a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel nő a fogyasztás. C’=dC/dY, ahol a dY a jövedelem változást jelöli, a dC- a fogyasztási keresletnek a jövedelem változásának hatására bekövetkezett változását mutatja. (Magyarországon: 0,9 a fogy. Határhajlandóság) C’ a fogyasztási függvény meredeksége A fogyasztási függvényre mindig igaz 0<c’<1 közé esik. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem növekedésével a

háztartások nem a teljes többletjövedelmüket fordítják fogyasztásra, hanem egy részét megtakarítják. A fogyasztási és a jövedelem aránya a fogyasztási hányad, amit c-vel jelölünk: c= A fogyasztási függvény C(Y) C0 A kínálati függvény egy origóból induló 45°-os egyenes, aminek minden pontjában a kibocsátás egyenlő a tényleges – ex post - fogyasztással, mivel egyenlőre azt feltételezzük, hogy a gazdaságban a teljes kibocsátást fogyasztásra fordítják. Keynesi kereszt diagramm: C E C YE Y Bármely pontjában a kereslet = kínálat, az árupiacon egyensúly van! C = C0+c’Y C0 Ha Y>YE, túlkínálat van, Ha Y<YE, túlkereslet van. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 7 Az autonóm kereslet növekedésének jövedelemsokszorozó hatását kifejező szorzószámot multiplikátornak nevezzük. A kiadási muktiplikátor megmutatja, hogy az autonóm kereslet egységnyi változása mekkora változást idéz elő

a keresletet és kínálatot kiegyenlítő jövedelemben és a kibocsátásban. Kiadási multiplikátor nagysága mindig nagyobb 1-nél. A multiplikátor értéke annál nagyobb, minnél nagyobb a fogyasztási határhajlandóság. Az autónom fogyasztás növekedésének multiplikatív hatása Keynesi megtakarítási függvény A fogyasztási fv. párja A megtakarítás megegyezik a jövedelem és a fogyasztási kiadások különbségével: S=Y-C S=Y-(C0+c’Y) S=-C0+(1-c’)Y S = -C0+s’Y s’ = 1-c’ = megtakarítási határhajlandóság. A megtakarítás a jövedelem növekvő függvénye. A megtakarítási függvény meredeksége kifejezi, hogy mennyivel változik a megtakarítás, ha a jövedelem egységnyivel nő. Ez az együttható a megtakarítási határhajlandóság. Jele: s’ s’=dS/dY =1-c’ A megtakarítási hányad (s) az összes megtakarítás és az összes jövedelem hányadosa. C’+s = 1 A fogyasztási határhajlandóság és a megtakarítási

határhajlandóság összege mindig 1. Kereszt diagramm, a megtakarítási függvény C Y=C E1 C E S C0 I Y0 Y1 Y -C0 E1 = a beruházások és a megtakarítások egyensúlyban vannak. Makroegyensúly tökéletes piacok esetén (klasszikus) - tökéletesen működő piacok esetén minden piacon megvalósul az egyensúly. A nominálbér azonnal igazodik az árszínvonal változásához. - Tökéletes piacok esetén az összkereslet és összkínálat mindig a potenciális kibocsátás mellett kerül egyensúlyba egymással. A keresleti oldal a nominális értékeket határozza meg - Ha valamelyik autonóm tényező megnő, akkor az összkeresleti függvény felfelé tolódik, túlkereslet alakul ki az árupiacon, nő az árszínvonal, magasabb árszínvonalhoz kisebb reálpénzmennyiség tarozik, nő a kamatláb, csökken a beruházási kereslet. - Ha valamilyen okból az összkínálat megnő, akkor túlkínálat jön létre, árszínvonal csökken, reálpénzmennyiség nő,

kamatlábak csökkennek, a beruházási kereslet nő. - Tökéletes piacok esetén a makroegyensúly reálnagyságait csak a kínálati tényezők határozzák meg. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 8 Árupiaci egyensúly piaci tökéletlenségek esetén, a Keynesiánus modell: - az összkereslet-összkínálat megegyezhet, de nincs arra garancia, hogy a potenciális kibocsátás szintjén fog megvalósulni. A potenciálisnál kisebb jövedelem munkapiaci túlkínálatot eredményez. - A potenciálisnál kisebb egyensúlyi kibocsátás okai (piaci tökéletlenségek): - Munkapiacon: rögzített nominálbérek - Árupiacon: a beruházok kamatrugalmassága - Pénzpiacon: a vagyontartás végtelen kamatrugalmassága - az Ys függvény alakja rögzített nominálbérek esetén megtörik, így a YD csak kivételes esetben metszi az összkínálati függvényt (Ys-1) a potenciális kibocsátásnál - rögzített nominálbérek esetén az összkínálati függvény a

potenciális kibocsátáshoz tartozó árszínvonalnál magasabb árszint esetén negatív meredekségű (>YS) - ha állandó munkakínálatot feltételezünk, akkor kiiktatjuk az Ys függvény negatív meredekségű szakaszát (>Ys) A likviditási csapda Alacsony kamatláb esetén a vagyontartók mindegyike a kamatláb növekedésére számít. Ekkor a kötvényárfolyam csökkenése várható, senki sem akarja értékpapírban tartani a vagyonát, mindenki inkább pénzben. A vagyontartási pénzkereslet ilyen kamatszinten végtelenül rugalmassá válik, a gazdaság bármennyi többletpénz felszív, kamatláb változás nélkül, az LM függvény egy szakasza vízszintes lesz. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 9 4. A keynesi fogyasztási modell és a tapasztalatok A fogyasztási függvényt először 1936-ban Keynes „ A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete” c. könyvében jelent meg Keynes először kapcsolta össze a

fogyasztási keresletet a jövedelmek alakulásával. A keynesi modell legfontosabb jellemzői: - - a modell az abszolút jövedelemhipotézisre épül, mely szerint egy adott időszak fogyasztási kereslete az adott időszakban realizált jövedelemtől függ. A jövedelem növekedésével a fogyasztás részaránya csökken, a megtakarítási hányad növekszik. (Keynes: a jövedelem csökkenésével a háztartások nem csökkentik arányosan fogyasztásukat, hanem igyekeznek megtartani korábbi fogyasztási szintjüket. Adott időszakon belül a nagyobb jövedelmű háztartások jövedelmük nagyobb hányadát fordítják megtakarításra.) A fogyasztási határhajlandóság kisebb, mint a fogyasztási hányad. Rövid távon a fogyasztási hányad a jövedelem változásával ellentétes irányban változik. Fellendülés idéjén csökken, visszaesés idején növekszik. Hosszú távon a fogyasztási hányad állandónak bizonyul. Tapasztalatok a fogyasztási kereslet

tulajdonságairól - a magasabb jövedelmű csoportok fogyasztási hányada kisebb. A jövedelem növekedésével a fogyasztási hányad csökken. Ha a jövedelem ingadozik, akkor a fogyasztási határhajlandóság kisebb, mint a fogyasztási hányad. Hosszú távon a fogyasztási hányad állandó, a fogyasztási határhajlandóság egyenlő a fogyasztási hányaddal. A hosszú távú fogyasztási arány idővel (nagyon hosszú távon) nő. - A fogyasztás nem csak a jövedelemtől, hanem a vagyon nagyságától is függ. - A fogyasztás fenti tulajdonságainak magyarázatára 3 fontos elmélet született: - relatív jövedelmhipotézis - permamens jövedelemhipotézis - életciklus-elmélet. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 10 5. A relatív jövedelemhipotézis Duesenberry „egy adott időszak fogyasztása az adott időszak jövedelme mellett a jövedelem korábbi alakulásától függ.” Az egyének fogyasztási színvonala az addig elért

legmagasabb jövedelemtől függ. Ha a jövedelem csökken a korábbi jövedelemhez képest, akkor az egyének közvetlenül nem vagy alig mérséklik a korábban megszokott fogyasztásukat. Ha a jövedelem növekszik akkor ezzel arányosan növekszik a fogyasztás is. Ezt „rancsi hatás”-nak nevezik - - - Hosszú távon az ilyen fogyasztói magatartás. Állandó fogyasztási hányadot eredményez. Ha az aktuális jövedelem megegyezik az addigi legmagasabb jövedelemmel, akkor a fogyasztási hányad állandó. Ha az aktuális jövedelem Y0, akkor a fogyasztási kereslet C0. Ha a jövedelem csökken Y0-rólY1-re, akkor a fogyasztás C1-re csökken. Rövid távon tehát a megtakarítás változik úgy, hogy továbbra is fenntartható legyen a korábbi fogyasztási szint. Ha a jövedelem nő Y0-ról Y2-re akkor a fogyasztás arányosan nő C2-re, ha azonban most csökken a jövedelem vissza Y0-ra, akkor a fogyasztás már nem C0, hanem C3 lesz, mert a fogyasztás már a nagyobb

jövedelemhez igazodik. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 11 6. Az életciklus elmélet Az életciklus elmélet szerint az egyének fogyasztásukat teljes életükre tervezik meg. Arra törekednek, hogy egész életükre nagyjából állandó v. enyhén növekvő fogyasztást tudjanak biztosítani. Fiatalkori jövedelmük viszony alacsony, majd életük végén egyáltalán nincs. Ezért megtakarításaikat úgy kell alakítani, hogy a felhalmozott vagyon biztosítása életük végén is a kívánt fogyasztási szintet. Az életciklus elején hiteleket vesznek fel, amit a közepén törlesztenek vissza Az életciklus modell egyszerűsített változatánál eltekintünk az idő szerepétől és minden évben azonos nagyságú jövedelmet feltételezünk, és figyelmen kívül hagyjuk a megtakarítással szerzett jövedelmet és az örökséget. - A modellt az egyéni fogyasztói magatartás alapján mutatjuk be. Fogyasztó életciklusa T év, és ebből, Tj

évig tud dolgozni, éves átlagos reálbér: J, az átlagos Éves fogyasztás: C. az élet során szerzett teljes jövedelem: Tj*J. Ez a teljes jövedelem meghatározza az életciklus alatti fogyasztás maximális nagyságát, ezt lehet fogyasztásra fordítani. C*T=JTj - Fogyasztó célja, hogy a teljes életciklus alatt, minden éven ugyanakkora nagyságú fogyasztást tudjon elérni, függetlenül attól, hogy realizál-e jövedelmet vagy sem. Az összjövedelem egy évre jutó nagysága állandó, akkor valósul meg. - Az egy évre jutó fogyasztás nagyságát a Tj/T hányados adja, vagyis a munkával töltött évek és a teljes életciklus aránya. Ez a hányados megmutatja a fogyasztási hányadot, C/J-t, ami kifejezi, hogy egy év jövedelméből mennyit lehet fogyasztásra fordítani. A megtakarítás nagysága az a jövedelem, amit nem költenek el fogyasztásra: S=J-C=JTj/T*J=J - A megtakarítási hányad, S/J attól függ, hogyan oszlik meg az életciklus a kereső

és az inaktív évek között, de ennek nagyságát az inaktív évek és a teljes életciklus aránya határozza meg. A megtakarítási és a fogyasztási hányad összege 1. Megtakarítás csak a jövedelemszerző időszakban lehetséges, és éppen akkorának kell lennie, mint amekkora a fogyasztás nagysága a jövedelem nélküli időszakban. (J-C)*Tj=C(T-Tj) Amíg a fogyasztó megtakarít, addig növekszik a vagyona. A vagyongyűjtés egyetlen célja a nyugdíjas évek alatti fogyasztás biztosítása, ezért a vagyont az életciklus végére felélik. Akinek a munkajövedelmen kívül örökölt vagyona is van, az ezzel a vagyonnal növelhető a fogyasztás nagyságát. Örökölt vagyon: Ö A T évi fogyasztás összegét az örökölt vagyon és a munkával szerzett jövedelem együttesen biztosítja: C*T=Ö+JTj - Az éves fogyasztás nagysága az örökölt vagyon nagyságtól, a szerzett jövedelem nagyságától, valamint a munkában töltött évek és a teljes

életciklus arányától függ. - Hogyan lehet az egyéni fogyasztást összkereslettel aggregálni? Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 12 Ha minden egyén élete során felhalmozott megtakarítást élete végén feléli, akkor a gazdaság nem takarítana meg. Ha a lakosság nő, több a fiatal a megtakarítás pozitív A fogyasztási függvény: C=a’A+c’Y, ahol A a felhalmozott vagyon nagyságát, a’, pedig megmutatja, hogy a vagyon egységnyi változásával mennyivel változik a fogyasztás. A függvény azt fejezi ki, hogy a fogyasztási kereslet a vagyon és a jövedelem függvénye. A fogyasztási hányad a magatartási paraméterektől (a’ és c’), valamint a vagyon és a jövedelem arányától függ. A magatartási paramétereket állandónak feltételezzük Fogyasztási hányad= - A vagyon és a jövedelem aránya: rövid távon a vagyon nagysága nem változik, a jövedelem növekedésével csökken, a jövedelem csökkenésével nő.

hosszú távon a vagyon nagysága nő, mégpedig a jövedelem növekedésének arányában, a fogyasztási hányad állandó, nagyon hosszú távon a vagyon nagysága gyorsabban nő, mint a jövedelem, a fogyasztási hányad nő. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 13 7. A permamens jövedelemhipotézis Friedman dolgozta ki, a modell alapfeltevése, hogy a fogyasztás nem az aktuális jövedelemtől, hanem a hosszú távú átlagjövedelemtől, az úgynevezett permamens jövedelemtől függ. Fogyasztási függvény: ahol a fogyasztás a permamens jövedelem hányada: C=cYp. A fogyasztás a permamens jövedelemmel arányosan változik. Az egyenlet szerint a fogyasztás a permamens jövedelemmel arányosan változik. Mivel a permamens jövedelem egy hosszú távú átlag, ezért a fogyasztási hoszzú távon a jövedelem hányada. Permamens jövedelmet felbecsülhetjük, ha az elmúlt év jövedelméhez hozzáadjuk az elmúlt és az idei év között

bekövetkezett jövedelem változás hányadát. A permamens jövedelem a mai és a múltbéli jövedelem súlyozott átlaga. A súlyok összege 1 és minnél régebbi jövedelemről van szó, az annál kisebb súllyal szerepel. A permamens jövedelem hipotézis szerint a hosszú és rövid távú fogyasztási hányad eltér egymástól. Az alacsonyabb rövid távú fogyasztási hányadot az idézi elő, hogy az aktuális jövedelem növekedéséről az egyén nem tudhatja biztosan, milyen tartós lesz. Ezért nem fogja fogyasztását a magasabb jövedelemhez igazítani. Ha azonban tartósnak bizonyul, akkor teljesen alkalmazkodik a fogyasztás a magasabb jövedelemhez. Y0 az aktuális jövedelem, megegyezik a perm. jövedelemmel. A fogyasztás cY0, a hosszú és a rövid távú fogyasztás ugyanakkora: a P pontban metszi egymást a hosszú és rövid távú fogy. Függvény. Ha a jöv nő Y’-re, akkor rövid távon a fogyasztás P’-be mozdul el, a fogyasztási hányad csökken ,

mert a fogyasztás nem nő arányossan a jövedelemmel. Ha a jövedelemnövekedés tartósnak bizonyul, akkor a rövid távú fogyasztási függvény felfelé tolódik, mert a permamens jövedelem Y’-re nőtt. Az új fogyasztási egyensúly P’’-ben alakul ki. A permamens jövedelemhipotézis és az életciklus elmélet eredménye kombinálható: C=a’A+cYp Azt fejezi ki, hogy a fogyasztási kereslet a vagyontól és a permamens jövedelemtől függ. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 14 8. A beruházási kereslet Beruházásnak nevezzünk minden olyan kiadást, amely a gazdaság tőkeállományának fenntartására és bővítésére irányul. A tőkeállomány mindazon javak összessége, amelyeket a vállalati és a háztartási szektor tartósan, több éven keresztül használ. A háztartások fogyasztási célú beruházásokat hajtanak végre, a szükségletek és a megtakarítás motiválják. Sajátos formája a beruházási keresletnek a

készletek változása A készletek döntő szerepet játszanak a piaci egyensúlytalanságok kiegyenlítésében, a piac ex post azonosságainak megteremtésében. A készletek változását együtt kezeljük a vállalatok többi beruházásával Beruházási keresleten a vállalatok beruházási szándékait értjük. A vállalatok azért szereznek be tőkejavakat, hogy segítségével termelt termékeket és szolgáltatásokat értékesítsék, és ebből profitra tegyenek szert. A beruházási kereslet elemzése szükségessé teszi, hogy vizsgálódásunkat hosszú távra is kiterjesszük. Az időbeni eltéréseket a jelenérték számítás módszerével hidaljuk át A vállalatok beruházási keresletét az határozza meg, mennyi terméket akarnak eladni. Ehhez mekkora tőkeállományra van szükség. Adott termelési mennyiség és adott árak mellett a beruházásra csak a meglévő tőkeállomány fenntartásához van szükség: a beruházás nagyság megegyezik a pótlások

nagyságával. A bővítő beruházások nagysága elsősorban a tervezett kibocsátás növekedésétől függ. Nettó beruházás = kibocsátás növekedése + tőkejavak hatékonysága. Hatékonyság = egységnyi inputra jutó kibocsátás. Ha a hatékonyságot egyetlen termelési tényezőre és egyetlen kibocsátott termékre vonatkoztatjuk, akkor termelékenységnek nevezzük. A termelékenységet kétféle módon mérhetjük: - az összes termelés és az összes input arányával, - a termelésváltozás és az inputváltozás arányával. Ha az összes termelést viszonyítjuk az összes input mennyiségéhez, akkor átlagos termelékenységről beszélünk, vagy röviden átlagtermékről. Teljes tőkeállomány: K Tőke átlagtermelékenysége = Y/K Azt fejezi ki, hogy a rendelkezésre álló teljes tőkeállomány egy egységére mennyi jut a teljes kibocsátásból. A tőke határtermelékenysége azt fejezi ki, mennyivel változik a kibocsátás, ha egy egységgel

változtatjuk a tőkeállományt: dY/dK A termelési mutatók reciprokával határozhatjuk meg a kibocsátás növekedésének tőkeigényét. A K/Y arány azt fejezi ki, hogy egységnyi termeléshez mennyi tőkére van szükség. Ezt a mutatót tőkeigényességnek avagy tőkekoefficiensnek nevezzük. Meghatározhatjuk egy adott kibocsátás változás beruházásigényét: A fejlett piacgazdaságban minden egyes szabad pénzegység tőkévé változtatható. A vállalat csak akkor fogja saját megtakarításait saját üzemeinek fejlesztésére fordítani, ha legalább átlagos kamatot meghozza. A piaci kamat minden beruházás nettó, vagyis amortizáció mentes hozamának alternatív költsége, opportunity cost-ja. A piaci kamatláb a beruházási kereslet egyik meghatározó tényezője. A kamat a kölcsönkapott pénz használati díja, egy meghatározott nagyságú pénzösszeg. Nagysága a kölcsönadott pénzösszegtől és a kamatlábtól függ. A kamatláb a kamat és a

kölcsönadott összeg aránya, százalékban kifejezve. A nominális kamatláb a kölcsönért ténylegesen fizetendő kamat és a kölcsönadott összeg aránya. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 15 A reálkamatláb kifejezi, hogy a kölcsönadott pénz reálértékét milyen arányban gyarapította a kamat. A reálkamatlábat kiszámíthatjuk a nominális kamatláb és az árindex ismeretében i = nominális kamatláb d = reálkamatláb A piaci kamatláb a különböző lejáratú és kockázatú befektetések kamatlábainak (hozadéki rátáinak) súlyozott átlaga. Ha a beruházás több éven keresztül térül meg, kétféle számítási módszert használhatunk: - várható hozamok jelenértékét, - a befektetés hozadéki rátáját, a belső kamatlábat: Egy t év múlva várható x összegű bevétel jelenértéke PV, ha PV-t ma a piaci kamatláb mellett befektetve t év múlva pontosan x összeghez jutnánk, kamatos kamatot számítva. ahol Rt a

beruházás t-edik évben várható hozama. Az így kiszámított érték a beruházás tőkésített értéke. A beruházást akkor érdemes megvalósítani, ha a tőkésített érték meghaladja a beruházás bekerülési értékét, tehát PV>1. Ha a beruházás tőkésített értékéből levonjuk a beruházás bekerülési értékét, akkor megkapjuk a beruházás nettó jelenértékét. A nettó jelenérték a beruházás várható hozam diszkontált összegének (a jelenértéknek) és a befektetett összegnek a különbsége. A nettó jelenértéket NPV (Net Present Value) jelöljük NPV = ∑[Rt/(1+i)t]-I0 Rt = bevételek n év múlva I0 = beruházások összege (1+i)t = jelenérték - Ha NPV > 0, a beruházást érdemes megvalósítani, a befektetés belső kamatlába meghaladja a pénzpiaci aktívák kamatlábát. iB>i Beruházás profitot is hoz a befektetett tőkén felül - Ha NPV = 0, a befektetés jövedelme éppen olyan, mintha a befektető a pénzpiacon

fektette volna be pénzét. iB=i A beruházás éppen a piaci kamatlábnak megfelelő összegű jövedelmet hoz. - Ha NPV < 0, a befektetés hozadékrátája kisebb mint a piaci. iB<i A beruházási terv elvethető, nem szabad megvalósítani. A kamat és az NPV egymással ellentétesen változnak  a beruházás és a kamat ellentétesen változik: dI/di<0 A belső kamatláb a beruházás átlagos jövedelmezőségi rátája: az a kamatláb, amely mellett a beruházás nettó jelenértéke nulla. Ezt a jövedelmezőségi rátát a makroökönómiában a tőke határhatékonyságának nevezik. Jele: r Kiszámítása: A beruházási függvény: A beruházási keresletet meghatározza: - a beruházási igény, - az aktuális piaci kamatláb, - a beruházás várható határhatékonysága. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 16 A beruházási kereslet az aktuális piaci kamatlábtól és a jövedelmezőségre vonatkozó - η-val jelölt

várakozásoktól függ. I = f(r,η), ahol r = reálkamatláb, η = gazdasági szereplők várakozása r = [(1+i/1+π)-1] ·100; vagy r = i- π Beruházási multiplikátor: 1. I = 1 MFt 2. dC1 = 900000 Ft 3. dC2 = 810 e Ft ∑10 Mft Y = C+I Y = C0+C’·Y+I Y(1-C’) = C0+I Y = (1/1-C’)· (C0+I) dY = (1/1-C’)·dI i = nominális kamatláb π = inflációs ráta 1 MFt-tal nő a GDP (fogyasztás, bér) C’ = 0,9 ennyivel nő a GDP (fogyasztási javak eladás, jövedelem) ennyivel nő a GDP (1/1-C’) = beruházási multiplikátor. A beruházások egységnyi növekedése mekkora GDP növekedést indukál. A multiplikátor hatás lefele is érvényesül!! Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem: A beruházási kereslet független az aktuális jövedelemtől, adott piaci kamatláb (i0) mellett rövid távon az árupiacon autonóm keresletként jelenik meg, minden jövedelemszintnél azonos értéket vesz fel. YD=C(Y)+I(i0), ahol D a szándékolt kereslet. A beruházások

értékével az összkereslet megnő, így az egyensúlyi jövedelem is nagyobb lesz mint Y0, az ábra szerint Y0’ értéket vesz fel. Az egyensúlyi jövedelem azt fejezi ki, hogy milyen kibocsátás ill. jövedelem mellett egyezik meg a kereslet a kibocsátással. A 45°-os kínálati függvény azokat a pontokat tartalmazza, ahol a kibocsátás megegyezik a jövedelemmel. YS=YD=Ye Az árupiacon az egyensúlyi jövedelem nagyságát a jövedelemtől független keresleti tényezők és a multiplikátor szorzata határozza meg. Az egyensúly szűken értelmezett árupiacra vonatkozik, ahol az árak rögzítettek és a vállalatok képesek és hajlandóak bármekkora keresletet kielégíteni. Egyensúly esetén a beruházás megegyezik a megtakarítással. S=I Y= Az árupiaci egyensúly jellemzői: - Az árupiaci kereslet fogyasztási és beruházási keresletből áll. A fogyasztási kereslet az aktuális jövedelem függvényében változik, míg a beruházási kereslet független

az aktuális jövedelemtől. - A fogyasztási kereslet rövid távon lassabban növekszik, mint a jövedelem, ezért csak egyetlen jövedelem nagyságnál egyezik meg az árupiaci összkereslet a kibocsátással. - A beruházási kereslet a piaci kamatlábtól és a profitvárakozásoktól függ, amelyek az aktuális jövedelemtől függetlenül határozzák meg a beruházási keresletet. - Az árupiac mindig közelít az egyensúly felé. - Az egyensúlyban a tervezett árupiaci kereslet megegyezik a kibocsátással, tehát a jövedelemmel. Ebben a pontban a tervezett beruházások értéke megegyezik a szándékolt megtakarítások nagyságával. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 17 9. A pénzkereslet motivációi A pénzpiac a szűken vett pénz (M’) keresletének és kínálatának összessége. A pénzkínálat a forgalomban lévő készpénz és bankszámlapénz mennyiségét jelenti. A pénzkereslet a gazdasági szereplők által tartani kívánt

készpénz és bankszámlapénz összege. A pénzkínálat legfontosabb jellemzői: ♦ A pénz kínálatát a bankrendszer határozza meg. ♦ A pénzkínálat megegyezik a szűken vett pénz forgalomban lévő mennyiségével. ♦ A kereskedelmi bankok pénzkibocsátása a hiteligények és saját hitelnyújtó képességük (likviditásuk) mértékétől függ. Pénzteremtő lehetőségeit a központi bank kötelező tartalékráta, a refinanszírozási kamatláb, a nyílt piaci műveletek (értékpapír, valuta adásvétele) segítségével szabályozza. ♦ A forgalomban lévő jegybank pénz mennyisége a kereskedelmi bankok pénzteremtő hitelei révén multiplikálódik. ♦ Közvetlenül nem függ a gazdaság reáltényezőitől, a gazdasági folyamatok szempontjából külső adottság. ♦ A pénzkínálat a forgalomban lévő nominális pénzmennyiség, amelynek reálértéke az árszínvonaltól függ. A reálpénzkínálat a nominális pénzkínálat és az árszínvonal

hányadosa M/P. Pénzkereslet (MD): azt mutatja meg, hogy a gazdaság szereplői egy adott időszak folyamán átlagosan mennyi pénzt (M1) tartanak maguknál a vásárlások lebonyolítására, vagy óvatossági megfontolásból. A pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény A pénzkereslet 3 alapvető motívuma: Tranzakciós pénzkereslet: a szokásos kiadások fedezetére tartott pénzkészlet. A vásárlások volumene arányosan változik a reáljövedelemmel: minél magasabb a reáljövedelem annál több tranzakciót bonyolítanak le egy meghatározott idő alatt. A reáltényezők határozzák meg a reálpénzkeresletet, a nominális pénzkereslet pedig a reáltényezők és az árszínvonal határozza meg. MD= P*L(Y;i), ahol L = reálpénzkereslet P = árszínvonal MD= nominális pénzkereslet - Óvatossági pénzkereslet: az a pénzmennyiség, amit előre nem látható kiadásokra tartanak. Alternatív költsége a kamat, amiről

lemondanak a jövedelem pénzben való tartása miatt. Függ: - reáljövedelemtől - kamatlábtól Az átlagos tranzakciós pénzkereslet a reáljövedelem bizonyos hányada (hányad: k) A tranzakciós pénzkereslet függvénye: Lt=f(Y)=k*Y - Vagyontartási (spekulációs) motívum: a vagyon megőrzését vagy likviditását biztosítandó eredményhez pénztartási igény. Elsősorban a reáljövedelemtől függ Magasabb jövedelműek váratlan kiadásai is nagyobbak lesznek. Tartásának alternatív költsége a kamat, amiről lemondanak a jövedelem pénzben való tartása miatt. L=f(Y;i) Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 18 10. Az IS görbe származtatása, jelentősége IS görbe beruházás-megtakarítás (árupiaci egyensúlyt mutatja): azon jövedelem és kamatláb kombinációkat mutatja, amelyek mellett az árupiac egyensúlyban van. A függvény az árupiaci egyensúly pontjait tartalmazza, adott autonóm kereslet mellett. i C,I i i0 i0 i1

i1 I Beruházási függvény (Y’<0) Y Keynesi fogyasztási függvény Y Egyensúlyi GDPszint i0 kamatláb mellett I0 beruházást tud megvalósítani. Y0 távolságot a 2 függvényről átrajzoljuk a 3 függvényre. C+I1 függvény feljebb csúszik párhuzamosan, mert alacsonyabb kamatlábat választottunk. E1 ponthoz Y0 GDP szint tartozik IS görbe tulajdonságai: negatív meredekségű  a kamatlábak csökkenésével a beruházások nőnek, ami a multiplikátor hatásán keresztül az egyensúlyi GDP növekedését váltja ki. meredekségét meghatározza: - beruházások kamatérzékenysége, növekszik, akkor egységnyi kamatváltozás nagyobb változást idéz elő az árupiaci keresletben, a kamatláb egységnyi növekedése nagyobb mértékben csökkenti az egyensúlyi jövedelmet. Az IS függvény laposabb lesz. Nulla piaci kamatláb mellett találkozik egymással, ugyanis a beruházások kamatérzékenysége nem befolyásolja sem a beruházási sem az

összkereslet nagyságát. - a fogyasztási határhajlandóság: Ha a fogyasztási határhajlandóság értéke növekszik, akkor a multiplikátor számértéke nagyobb lesz. Ez nem befolyásolja az egyensúlyi jövedelmet a piaci kamatláb azon értéke felett, ahol a beruházási kereslet már nullává válik. Az új IS függvény egy pontból indul ki a régivel. A kamatláb csökkenésével és a beruházási kereslet emelkedésével a magasabb számértékű multiplikátor által előidézet jövedelemnövekmény egyre nagyobb lesz, s így az új IS-függvény pontjai egyre távolabb kerülnek a régi függvény pontjaitól. Az IS görbe laposabb lesz Fogyasztási határhajlandóság: dI·(1/1-C’) (a két GDP közötti távolság) Ha a kamatláb csökken, a beruházás nő. A GDP növekedését meg kell szorozni a multiplikátorral: - - az IS görbétől jobbra az árupiacon túlkínálat van, balra túlkereslet. A függvénynek az origótól, illetve a tengelyektől való

távolságát az autonóm tényezők határozzák meg. Ha az autonóm tényezők növekednek, akkor a függvény Y-tengely mentén jobbra tolódik, a függvény meredeksége nem változik, az eltolódás mértékét az autonóm tényező változása és a multiplikátor szorzata ( ) adja meg. mozgását meghatározó tényezők: jobbra (kifelé tolja): - kormányzati kiadások növelése - TR növekedése - autonóm fogyasztás növekedése - adó csökkenése Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 19 Példa: kormány növeli kiadásait: - kötvénykibocsátás. összkereslet: Y=C+I+G Ugyanígy működik a TR-kiadások, adók stb.  IS és IS’ között a távolság: G·(1/1-C’) = dY Az IS függvény tulajdonságai: ♦ Az IS függvény a kamatláb és a jövedelem azon kombinációit adják, amelyek mellett az árupiac egyensúlyban van. ♦ Az IS függvény negatív meredekségű, mert a kamatláb növekedése csökkenti a beruházásokat, mai csökkenő

árupiaci keresletet és csökkenő kibocsátást eredményez. ♦ A függvény meredekségét a fogyasztási határhajlandóság és a beruházások kamatérzékenysége határozza meg. Ha a fogyasztói határhajlandóság vagy a kamatérzékenység nő, akkor a függvény meredeksége csökken. ♦ Az autonóm tényezők változásának hatására az IS függvény az Y tengely mentén jobbra tolódik. ♦ Az IS függvénytől jobbra (Felfelé) elhelyezkedő pontok az árupiaci túlkínálatot jelzi: a függvénytől balra (lefelé) elhelyezkedő pontok pedig az árupiaci túlkereslet esetei. ♦ Az IS függvény stabil egyensúlyi pontok halmaza, mert az automatizmusok a kibocsátás kiigazításával kialakítják az árupiaci egyensúlyt, vagyis az IS függvényen lévő jövedelemkamatláb-kombinációt hoznak létre. ♦ Az IS függvény a beruházás és a megtakarítás egyensúlyát tükrözi, a két függvényből is levezethetőek az árupiaci egyensúlyt biztosító

kamatláb- és jövedelemkombinációk. IS görbe speciális esete - beruházási csapda: A gazdaságban olyan kedvezőtlen várakozások vannak, hogy a beruházások nem reagálnak a kamatlábak változására. A monetáris politika megsemmisült eszköz – fiskális politika Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 20 11. Az LM görbe származtatási jelentősége A pénzpiacon a kamatláb változása hozza egyensúlyba a pénzkeresletet a reálpénzkínálattal. LM (pénzkeresleti-kínálati –Liquidity-Money-) görbe: A pénzpiaci egyensúlyt mutatja, azon jövedelem és kamatláb kombinációkat, amelyek mellett a pénz kereslete és a pénz kínálata egymással megegyezik. Van keresleti (MD) és kínálati (MS) oldala Pénzkínálat: Pénz: M0: monetáris bázis M1: kp + folyószámlákon lévő lekötetlen pénzek (tranzakciós, vagy szűken vett pénz) M2: M1 + lekötött folyószámlapénzek M3: M2 + értékpapírok Ms = külső adottság (1999-ben

13-16%-kal növelni az M1-et – jegybank) Pénzkereslet: Megmutatja, hogy a gazdasági szereplők egy adott időszak folyamán átlagosan mennyi pénzt tartanak maguknál a vásárlások lebonyolítása céljából és óvatosságból a váratlan kiadások fedezésére. Miért tartanak az emberek maguknál ilyen alacsony kamatlábú aktívákat, miközben magasabb kamatért le lehet kötni? Példa: Nettó jövedelem = 90e Ft az átlagos pénzkereslet 45 e Ft A pénzkereslet függ a jövedelmektől, a kamatlábaktól: MD= f(Y,i) LM görbe levezetése: Az LM görbe azon jövedelem és kamatláb-kombinációk összessége, amely mellett a pénzpiac egyensúlyban van. Ms-t adottnak vesszük (jegybank meghatározza), Y0 adott, és ehhez rajzolunk egy pénzkeresleti függvényt: ez csak a kamatlábaktól függ. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 21 Ms=MD. E0 pontban Ha a kamatláb i0: a pénzpiac egyensúlyban van: MS=MD Y1: rögzített jövedelem mellett E1-nél

MD=MS, a hozzá tartozó kamatláb i1. Nagyobb jövedelemszinthez nagyobb kamatláb tartozik. A’: a pénzkereslet nő a pénzpiacon, túlkereslet alakul ki Ha a kamatláb nő az visszaveti a túlkeresletet. A forgalomban lévő reálpénzmennyiség növekedésével a pénzpiac egy alacsonyabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba, az LM- függvény lefelé tolódik. LM’: ha a reálpénzkínálat nő LM jobbra tolódik. Oka: - több pénz kerül a forgalomba (MNB) - árszínvonal csökken. LM”. Ha a reálpénzkínálat csökken LM balra tolódik Oka: - kevesebb pénzt bocsát ki az MNB - árszínvonal nő Tulajdonságai: - - Az LM görbe a kamatláb és a reáljövedelem azon kombinációit tartalmazza, amelyeknél a pénzpiac egyensúlyban van. A pénzpiac esetén az értékpapírpiac is egyensúlyban van. Így az IS függvény egyben az értékpapírpiac egyensúlyát biztosító Y és i kombinációit jelenti. pozitív meredekségű: ha a jövedelem nő, a kamatlábaknak

emelkednie kell, hogy a pénzpiac egyensúlyban maradjon. egy LM görbe mentén a reál pénzkínálat adott meredekségét meghatározza: - pénzkereslet jövedelemérzékenysége - pénzkereslet kamatérzékenysége Minél magasabb a jövedelem- és minél kisebb a kamatérzékenység, annál meredekebb az LM görbe. mozgása: pénzkínálat növekedése  kifelé tolja árszínvonal változása  balra mozdul az LM görbétől jobbra lefelé túlkereslet, balra felfelé túlkínálat van a piacon Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 22 12. Az aggregált keresleti függvény levezetése IS-LM görbék segítségével Aggregált keresleti függvény (YD) Az árszínvonal és a GDP (jövedelem) szintek azon kombinációi, amelyek mellett az áru és a pénzpiac egyensúlyban van. Az áru és pénzpiac együttes egyensúly akkor létezik, ha találunk egy olyan reáljövedelem és kamatláb kombinációt, amelynél mindkét piac egyensúlyban van. Mivel a

függvény (az IS és LM) meredeksége ellentétes előjelű, ezért metszeni fogják egymást. Ez jelenti a két piac együttes egyensúlyát. Az árszínvonal és a pénzkínálat adott, a vállalati szektor kínálata alkalmazkodik az adott árszint melletti kereslethez. A multiplikátor kifejezi, hogy egységnyi autonóm keresleti tényező (C0 és I0) mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelem nagyságát, adott árszínvonal és nominális pénzkínálat mellett. A multiplikátor értékét meghatározza a fogyasztási határhajlandóság (c’), a beruházások és a pénzkereslet kamatérzékenysége (a és h) és a pénzkereslet jövedelemérzékenysége (k). P = árszínvonal - egy LM görbe mentén a pénzkínálat adott - árszínvonal csökken, LM elmozdul jobbra P1<P0. Csökkenő árszínvonalhoz nagyobb kibocsátási szint tartozik. 1. P: árszínvonal csökkenése, 2. M/P: reál-pénzkínálat nő 3. i: kamatlábak csökkennek 4. I: beruházás nő

(multiplikátor hatás) 5. I*1/s=dY: GDP nő Tulajdonságai: - Az IS függvénytől jobbra felfelé elhelyezkedő pontok árupiaci túlkínálatot, balra lefelé túlkeresletet testesítenek meg. - Az LM függvénytől balra felfelé pénzpiaci túlkínálatot, jobbra lefelé túlkeresletet jelentenek. - negatív meredekségű, meredekségét meghat: - fogyasztási határhajlandóság - beruházások kamatérzékenysége. - A pénzkereslet jövedelem – és kamatérzékenysége - bármely pontjában az áru és pénzpiac egyensúlyban van, Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 23 - mozgását azok a tényezők határozzák meg, melyek mozgatják az IS, LM görbéket: autonóm keresleti tényezők összege, nominális pénzkínálat, autonóm pénzkereslet. A nominális pénzmennyiség növekedése bővíti az összkeresletet, az aggregált keresleti függvényt jobbra eltolja és megnyújtja. Speciális esete - beruházási csapdával kapcsolatos: Ha

beruházási csapda áll fenn, akkor YD alakja függőleges lesz. Hiába esik az árszínvonal, nem lehet több terméket eladni. Az összkeresleti függvény tulajdonságai: - - Az összkeresleti függvény aggregált kereslet egyensúlyi értékei és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejezi ki. Egy összkeresleti függvény adott nominális pénzkínálathoz tartozik. Az árszínvonal csökkentésével folyamatosan csökken az egyensúlyi kamatláb is, az összkereslet pedig növekszik. Az árszínvonal változása a pénzpiac közvetítésével hat az árukeresletere, a reálpénzkínálat változása miatt változik a kamatlába, ami megváltoztatja a beruházási keresletet. A beruházási kereslet növekedése vagy csökkentése működésbe hozza a multiplikátor mechanizmust, mert a keresletváltozás jövedelemváltozást idéz elő, s ez a fogyasztási keresletet növeli vagy csökkenti. Az összkeresleti függvény minden egyes pontja az áru – és pénzpiac

egyensúlyát feltételezi, minden pontja egy adott IS és változó helyzetű LM görbe metszéspontja. Az összkeresleti függvény meredekségét az IS- és LM függvény meredeksége határozza meg. Az összkeresleti függvény origótól való távolsága az autonóm keresleti tényezők összegétől és a nominális pénzkínálat nagyságától függ. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 24 13. A keynesi munkapiac ismertetése A termelési függvény: a felhasznált termelési tényezők és a kibocsátás között kapcsolatot fejezi ki. Két termelési tényezőt feltételez: Y=f(K,N), ahol K a tőke, N a munka. Rövid távon a tőkeállomány nagysága adott, a kínálat a felhasznált munka mennyiségének megváltoztatásával alakítható. Ha a munka nő, a kibocsátás is nő, a függvény pozitív meredekségű A munka határtermelékenysége azt fejezi ki, mennyivel változik meg a termelés a munka mennyiségének egy-egy egységgel való

növekedésével. A munka határtermelékenysége = határterméke a termelési függvény N szerinti deriváltja. Jele: MPN A termelési függvény A határtermék függvény Rögzített tőkeállomány mellett a munka határtermelékenysége az alkalmazott munkások számának növekedésével folyamatosan csökken. A munka határterméke folyamatosan csökken, és a termelési függvény maximális értéknél éri el a nullát. A termelési függvényből vezetjük le a határtermékfüggvényt. A termelési függvény helyzetét meghatározza a rendelkezésre álló tőkeállomány nagysága. Minél nagyobb a tőkeállomány annál több terméket lehet ugyanannyi munkával előállítani, a függvény felfelé tolódik és megnyúlik. Munkakereslet A profit akkor maximális, ha a függvény N szerinti deriváltja nulla értéket vesz fel. A profitmaximum feltétele, adott tőkeállomány mellett addig kell növelni a felhasznált munka mennyiségét, míg annak határterméke

meg nem egyezik a reálbérrel. A munkakeresleti függvény a reálbér és a munkamennyiség azon összetartozó értékeit tartalmazza, amelyeknél adott termelési függvény mellett a vállalti szektor maximális profitot éri el. A keresleti függvény negatív meredekségű. Munkakínálat A munkapiac egy nemzetgazdaságban adott időszakban jelentkező összes munkakereslet és kínálat, valamint azok kölcsönhatása. A munkapiacon a munka, mint termelési tényező adásvétele történik A foglalkoztatást az un. számított létszámban fejezzük ki A munkapiaci kínálat a háztartások által eladni kívánt munkamennyiség. A munkakínálat csak egy minimális bérnél kezdődik. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 25 Egy ország lakosságának az a része, amelyik koránál és egészségi állapotánál fogva képes lehet munkavégzésre, alkotja a munkaképes népességet. A munkaképes népesség azon része, amelyik semmilyen körülmények

között nem kíván munkát vállalni, mert megélhetését más forrásból biztosítja, az inaktív népesség. Ebbe a csoportba tartoznak a munkaképes eltartottak, a munkán kívüli jövedelemforrásból élők és a munkavállalásban korlátozottak. A teljes munkakínálatot a munkaképes lakosságból az inaktív népességen felüli rész nyújtja. Ezt a lakosságcsoportot aktív népességnek nevezzük. Egy adott időszakban egy ország munkaerőpiacán munkát vállalni szándékozók adják az aktív népességet. A aktív népesség létszáma az adott időszak maximális munkakínálata, az ország munkaerő kapacitása. Az aktiv népességnek a munkaképes lakosságon belüli arányát aktivitási rátának nevezik, amit százalékban határoznak meg. A munka kínálata az adott munkamennyiségért kapható reálbér függvénye. Az egyének munkakínálata egy ideig növekszik, ha növekszik a reálbér. A növekvő reálbér nagyobb szükségletkielégítést tesz

lehetővé, ezért az egyének hajlandóak nagyobb áldozatot, és több munkát vállalni. A növekvő reálbérek mellett hajlandóak lemondani a szabadidő egy újabb egységéről Minden egyén számára létezik egy minimális bér, amely alatt nem hajlandó munkát vállalni. Az összesített munkakínálati függvény és tulajdonságai: - A kínálati függvény meredeksége attól függ, hogy a lakosság milyen mértékben kénytelen már a minimális reálbérnél is munkát vállalni. - A fejlett országokban rugalmasabb a munka kínálata, mint a fejletlenebbekben. - A munka kínálata felülről korlátozott: maximális nagyságát egy adott ország aktív lakossága határozza meg. Minimális értékét a minimális bér határozza meg Ns=f(W/P) - Munkapiac egyensúly akkor alakul ki, ha a kereslet és a kínálat megegyezik egymással. Munkapiac és foglalkoztatás, munkapiaci egyensúly: Tökéletes munkapiac esetén a reálbér mozgása követi a piaci mozgásokat. Ha

a munkapiac tökéletesen működik, akkor hosszabb távon a tényleges foglalkoztatás a munkapiac egyensúlyi létszámának felel meg. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 26 14. Az aggregált kínálati függvény levezetése Aggregált kínálati görbe: Megmutatja, hogy különböző árszínvonal mellett mekkora volumenű GDP kibocsátásra hajlandó a vállalkozói szektor. A nominálbér rögzített!: W (konstans). Reálbér viszonylag magas Az árszínvonal emelkedik P1-re, így a reálbérek csökkenek. Tulajdonságai: - mozgatja: a bérszínvonal változása: nő  az áraknak is nőni kell. Összkínálati függvény (Ys) tökéletes munkapiac esetén: Tökéletes munkapiac esetén a kibocsátás független az árszínvonal nagyságától. A gazdaság mindig a potenciális kibocsátás szintjén termel. A teljes foglakoztatáshoz tartozó kibocsátást potenciális kibocsátásnak nevezzük. Az összkínálati függvény rögzített

nominálbérek esetén: Rögzített nominálbérek esetén az Ys függvény pozitív meredekségű, ha az árszínvonal kisebb, mint az egyensúlyi reálbért biztosító árszínvonal. Ha az árszínvonal magasabb, mint az egyensúlyi reálbérhez tartozó árszint, akkor az Ys függvény negatív meredekségű. A függvény a potenciális kibocsátás nagyságánál megtörik. A rögzített nominálbérek változása az összkínálati függvény minden egyes pontját megváltoztatja: az Y tengely mentén eltolja és megnyújtja. A munkakínálat változásának hatására az Ys függvény pozitív meredekségű szakasza meghosszabbodik, a munka kínálata által meghatározott negatív meredekségű szakasz pedig eltolódik a munkakínálat változásának megfelelően. Árupiaci egyensúly Rövid távú makrogazdasági egyensúly akkor valósul mg, ha minden piacon egyidejűleg megvalósul az egyensúly: a pénzpiacon, az értékpapírpiacon, árupiacon egyaránt. Kidolgozott

makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 27 Tökéletes munkapiac esetén az összkínálat minden árszintnél megegyezik a potenciális kibocsátás nagyságával. Ha pld valamely autonóm keresleti tényező megnövekszik, akkor az összkeresleti függvény felfelé tolódik. Túlkereslet alakul ki az árupiacon, aminek következtében növekszik az árszínvonal. A magasabb árszínvonalhoz kisebb reálpénzmennyiség tartozik, ezért növekszik a kamatláb, csökken a beruházási kereslet. Az összkereslet – összkínálat egyensúlya magasabb árszinten, de változatlan kibocsátás mellett alakul ki. Tökéletes piacok esetén az összkereslet és az összkínálat mindig a potenciális kibocsátás mellett kerül egyensúlyba egymással. A keresleti oldal a nominális értékeket határozza meg Tökéletes piacok esetén a makroegyensúly reálnagyságait csak a kínálati tényezők határozzák meg. Érvényesül a Say-törvény: A kínálati oldal megteremti az

egyensúlyhoz szükséges keresletet. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 28 15. Az állami beavatkozás célja és szerepe Az - állam a gazdaságban betöltött szerepét rendszerint három csoportba szokás sorolni: allokációs újraelosztási stabilizációs szerep. Az allokáció funkciói: Minden olyan kormányzati tevékenységet összefog, amely az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét és minőségét befolyásolja. Ilyen pld közoktatás nyújtás, cigaretta adóztatás, a mezőgazdasági termelők támogatása. Ezt az allokációs funkciót a közjavak, az irányított elosztású javak és a külső gazdasági hatások (externáliák) léte teszi szükségessé. A közjavak: a fogyasztói nem rivalizálnak egymással, és senki sem zárható ki a fogyasztásból. E termékből nem csökken a rendelkezésre álló mennyiség. Ezeket az állam képes megszervezni és az adókból fizeti pld. közvilágítás Tiszta közjavak

esetén a javak fogyasztásából senki sem zárható ki, akár fizetett érte, akár nem pld. árvízvédelem, szúnyogirtás Irányított elosztású javak: a fogyasztók nem fogyasztanának annyit az adott termékből, amennyit a közösség szükségesnek tartana, ezért az államnak kell ösztönöznie az állampolgárokat a fogyasztásra (pld. közoktatás, védőoltás) A társadalom közös érdeke, hogy ne történjen meg a fogyasztásból való kizárás. Küldő gazdasági hatások: a piaci gazdasági tevékenység olyan mellékhatásai, amelyek ellenértékét nem lehet realizálni. Pozitív externália esetén nagyobb a hasznosság, mint amennyit megfizetünk Negatív externália esetén káros mellékhatás ér, aminek a költségeit nem a kár okozója fizeti ki. Pld természetes vizek szennyezése. Az újraelosztási funkció: A termelési tényezők annak arányában kapnak jövedelmet, amilyen arányban hozzájárulnak a termék létrehozásához. Ez az ún

funkcionális jövedelemelosztás Olyan mértékű egyenlőtlenséget eredményez, amelynek a társadalom jelentős rétegeinek elszegényedését eredményezheti. Ez feszültséghez vezethet. Ezért az állam feladatának tekinti a jövedelmek újraelosztását a társadalom tagjai között. Legfontosabb eszköz: adóztatás, transzferek nyújtása Stabilizációs funkció: Legfontosabb állami feladat a gazdasági stabilitás biztosítása: Egyenletes gazdasági növekedés, a teljes foglalkoztatás és az árstabilitás biztosítása, a belső-külső piaci egyensúly fenntartása. Legfontosabb célkitűzés, hogy megakadályozza a kibocsátás és ezzel a foglalkoztatás ingadozásait. Az állami beavatkozás eszközei: Megkülönböztetünk: 1. árupiacra, pénzpiacra vagy jövedelmekre hat: - költségvetési politika - monetáris politika 2. eszközök alkalmazásának jellege szerint: - automatikusan vagy - diszkrecionálisan (esetileg) alkalmazott eszközök. A

költségvetési politika: Az állami költségvetés a kormányzat, a központi és helyi állami szervek bevételeinek és kiadásainak összessége. - Bevétele: a gazdasági szereplők befizetéseiből származó adók. Adó = mindazon állami bevétel, amelynek befizetését az állami szervek törvényekkel v. egyéb kényszerítő eszközökkel érik el Fajtái: egyösszegű, és jövedelemtől függő adók. - Kiadásai: állami transzferek (a magánszektor jövedelmét változtatják meg), állami kiadások (állam közvetlenül áruvásárlásra fordít) Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 29 - Költségvetés egyenlege: - deficit - szufficit A költésvetés hiányát hitel felvétellel kell fedezni. A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összesége. A monetáris politika A kormányzat – a központi bank- azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a

pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban lévő pénzmennyiséget. Központi bank alakítja. Eszközei: - kötelező tartalékráta - refinanszírozási kamat - nyílt piaci műveletek - árfolyampolitika. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 30 16. A költségvetési politika eszközei és hatásmechanizmusa Az állami költségvetés a kormányzat, a központi és helyi állami szervek bevételeinek és kiadásainak összessége. - Bevétele: adó, vám, illeték (törvény teszi kötelezővé) Adó: mindazon állami bevétel, amelynek befizetését az állami szervek törvényekkel v. egyéb kényszerítő eszközökkel érik el. Lehet: egyösszegű adó (ingatlan, gépjármű, örökösödés), jövedelemtől függő adó (SZJA, nyereségadó). - Kiadása: állami transzferek, állami kiadások, vásárlások (állami beruházások) A költségvetési politika állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó

döntések összessége. Adók hatása 1. Az egyösszegű adók hatása: Csökkentik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, következtében csökken a fogyasztási kereslet, az összkereslet csökkentését eredményezi.: C(YDI)=C0+c’*YDI A fogyasztási kereslet csökkenése nem azonos értékű a jövedelem csökkenésével., a rendelkezésre álló jövedelemtől függ. T0=egyösszegű adók nagysága YDI=Y-T0 Módosított fogyasztási függvény: C=C0+c’(Y-T0) A jövedelem T0-al csökken, de a fogyasztási kereslet csak c’T0-é csökken a függvény lefelé tolódik. Egyensúlyi jövedelem most is megfelel a fogyasztási és beruházási kereslet összegének: Y=C0+c’(Y-T0)+I1 Az egyensúlyi jövedelem nagysága Y= Mennyivel változtatja meg egységnyi adó az egyensúlyi jövedelmet? Az egyösszegű adó minden egysége csökkenti az autonóm fogyasztási keresletet c’*T0 nagysággal. Az autonóm kereslet egységnyi változása 1/1-c’ összeggel

változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet, mégpedig követve azt. Az egyösszegű adó c’/1-c’ szeresével változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet, csökkentve azt. Ezt az együtthatót adómultiplikátornak nevezzük Az adómultiplikátor megmutatja, hogy az egyösszegű adó milyen mértékben hat az árupiac egyensúlyi jövedelmére. Adómultiplikátor nagysága: Az adókmultiplikátor abszolút értéke kisebb, mint a kiadási multiplikátoré. Az egyösszegű adó nem befolyásolja az IS függvény meredekségét, csak az origótól való távolságát. Az IS függvény –c’/1-c’*T0al balra tolódik. Az adómultiplikátor hatása az IS függvényre 2. Jövedelemtől függő adó hatása - Csökkentik a rendelkezésre álló jövedelmet - Adókulcs: a jövedelemnek az a hányada (százaléka) amit adóként fizetnek be. - lineáris: a jövedelem nagyságától függetlenül azonos százalékú adót kell fizetni - proresszív: a jövedelem növekedésével

növekszik a fizetendő adó hányada - degresszív: a magasabb jövedelemből egyre kisebb hányadot kell befizetni, a jövedelem növekedésével csökken az adókulcs. Adókulcs jele: z - Átlagos adókulcs: ténylegesen befizetett adó/realizált jövedelem hányadosa - Fizetendő adó nagysága: z*Y C(YDI)=C0+c’(Y-zY) Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 31 A fogyasztási függvény változása jövedelemtől függő adó hatására a A jövedelemtől függő adó megváltoztatja a kiadási multiplikátor nagyságát. Mivel c’<1 és z<1, ezért c’(1-z)<c’. Ebből az következik, hogy a multiplikátor csökken. Az IS függvény meredeksége abszolút értékben csökken. Az összkeresleti függvény balra eltolódik. A költésvetési kiadások hatása 1. Az állami transzferek hatása A TR növeli a lakosság és a vállalatok (pld. termelői támogatás) rendelkezésre álló jövedelmét, nő a fogyasztási kereslet. Fogyasztási

függvény módosul: C=C0+c’(Y+TR) A TR multiplikatív hatása azonos mértékű, de ellenkező előjelű, mint az egyösszegű adóké. A fogyasztási függvényt és az IS-t ellenkező irányban változtatják meg. TR hatása a fogyasztási függvényre Ha a kormány a TR-ket adóval fedezi, akkor az árupiaci egyensúlyi jövedelem nem változik, és az összkereslet változatlan. 2. A kormányzati áruvásárlások hatása: A kormányzat ilyen célú kiadásai autonóm keresleti tényezőként jelenik meg. A kormányzati áruvásárlások multiplikatív hatása azonos mértékű a többi autonóm tényező sokszorozó hatásával. Az IS függvény DY=(1/1-c’)*G nagysággal jobbra felfelé tolja. Az összkeresleti függvény azonos mértékben tolódik jobbra felfelé. Milyen hatása van a kormányzati beruházásnak, ha azokat teljes egészében adókból fedezik? - ha a kormányzati beruházásokat adókból fedezik, G=T0 - az egyösszegű adó hatását az

adómultiplikátor fejezi ki, az adó hatására a jövedelem csökken: DY= - mivel ezt az összeget a kormány áruvásárlásra fordítja, a jövedelem nő. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 32 - A növekedés és a csökkentés összege adja a végső jövedelem változást. (G=T0, T0 helyébe G-t helyettesítjük) a kormányzati beruházás multiplikátora 1, de a kormányzati kiadások növelik az árupiaci keresletet. Egyensúlyban lévő költségvetés és egyösszegű adók alkalmazása esetén a kormányzati áruvásárlások hatására az árupiaci egyensúlyi jövedelem a kormányzati kiadások összegével egyenlő. Ezt az összefüggést Haavelmo-tételnek nevezzük. Csak konstans kamatláb és beruházási kereslet, valamint változatlan árszínvonal mellett érvényes. 3. A költésvetési egyenleg hatása Költségvetési szufficit hatása Nem változtatja meg az árupiaci összkeresletet. A kormány a többletből értékpapírt vásárol,

árfolyam nő, piaci kamatláb csökken, nő a vagyontartási pénzkereslet, a kormány pénzbeni megtakarítása átkerül a magánszektorhoz. A vagyontartási célú pénzkeresleti függvény origó felé való elmozdulásának hatására az LM függvény jobbra tolódik LM(P1)’-be. Ennek következtében a pénz- és árupiac együttes egyensúlyát biztosító jövedelem nő, így az összkeresleti függvény YD-ből YD’-be tolódik. Ha az adótöbblet csökkenti az árupiaci keresletet az IS függvény balra tolódik. A végső hatás attól függ, hogy a szufficit felhasználásával hogyan tudja a kormány befolyásolni a vagyontartók magatartását. A költségvetés defficit hatása A defficit szükségessé teszi, hogy a kormány hitelt vegyen fel, értékpapírt bocsát ki, árfolyam csökken, a piaci kamatláb nő, a kormány pénz von el a vagyontartóktól. Az LM függvény balra tolódik, az YD összkeresleti függvény is. A kormány túlköltekezése

következtében az IS görbe jobbra tolódik. A deficit finanszírozásának hatására az LM görbe balra tolódik. A végső hatás azon múlik, melyik tényező változása erősebb, az árupiaci keresleté, vagy a pénzpiacé. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 33 17. A monetáris politika hatásmechanizmusa A monetáris politika a kormányzat – a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban lévő pénzmennyiséget. A monetáris politika eszközeivel a központi bank a forgalomban lévő pénzmennyiséget szabályozza. - Pénzmennyiség szabályozása - Kamatpolitika - Árfolyampolitika (Magyarországon csúszó árfolyamrendszer. A központi bank előre meghatározott mértékben értékeli le a forintot.) - Jövedelempolitika: a kormányzat, a szakszervezetek és a főbb munkaadók, tárgyalások keretében igyekeznek megállapodni a jövőbeni bér

és árakról. A keynesiánus modell feltételezése szerint a pénzkereslet a kamatláb és a reáljövedelem függvénye. A pénzmennyiség változása a reáljövedelemre is hat. Ha a központi bank intézkedése hatására nő a pénzkínálat, akkor nő a vagyontartási célra rendelkezésre álló pénzmennnyiség, kamatláb csökken, nő a beruházási kereslet, így az összkeresleti függvény felfelé tolódik, expanzív pénzpolitikának nevezik. Minél laposabb az összkínálati függvény annál nagyobb mértékű a reáljövedelem növekedése és annál kisebb mértékű az árszínvonal változása. Ha a pénzmennyiség csökken, a pénzpiac egy magasabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba, a kamatlábak nőnek, a beruházás csökken, egyensúlyi jövedelem csökken, az összkeresleti függvény balra tolódik, restriktív monetáris politikának nevezik. Az összkeresleti függvény eltolódása miatt a makroegyensúly egy nagyobb kibocsátásnál (Y2) és

magasabb árszínvonal (P2) mellett alakul ki. A kedvezőtlen pénzpiaci hatások elkerülhetők v. mérsékelhetők, ha a központi bank a deficitet a forgalomban lévő pénzmennyiség növelésével finanszírozza. Stabilizációs politika A kormányzati kiadások növekedésével a kamatláb növekszik, ezért a magánberuházások csökkennek. Az állami áruvásárlások ezen következményét kiszorító hatásnak (crowding effect) nevezik. A kiszorító hatás mértéke adott kormányzati keresletbővítés mellet az IS és Lm függvények meredekségétől, azok kamatrugalmaságától függ. A keresletnövekedés az összkeresleti függvényt jobbra tolja. Túlkereslet alakul ki a gazdaságban, ami az árszínvonal növekedéséhez vezet, ezért a Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 34 reálpénzkínálat csökken, a pénzpiac csak magasabb kamatláb mellett kerülhet egyensúlyba. Az LM-görbe eltolódik LM’-be. A kamatlábat a jövedelem

növekedése mellett az árszínvonal emelkedése is növeli. A kormány képes ellensúlyozni a kiszorító hatást, ha a költségvetési politikát kiegészíti a monetáris politikával. A keresletnövelő gazdaságpolitika mindenképpen növeli az árszínvonalat. Likviditási csapda A likviditási csapdából adódó munkanélküliséget csak a költségvetési politika eszközeivel lehet felszámolni. A költségvetési politika hatására az IS függvény jobbra tolódik, növekszik az egyensúlyi jövedelem és ezzel az összkeresleti függvény jobbra tolódik. A költségvetési politika képes arra, hogy kilendítse a pénzpiacot a likviditási csapdából: erősen növekszik a kormányzati kiadás, a kamatláb elkezd változni, az összkeresleti függvény merevsége is megszűnik. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 35 18. A munkanélküliség okai és fajtái Munkapiaci egyensúly akkor van, ha a kereslet egyenlő a kínálattal. W/Pe reálbér

mellett a munka kereslete egyenlő a kínálattal, a munkapiac Ne létszám mellett kerül egyensúlyba. Tökéletes munkapiac esetén a reálbér mozgása követi a piaci mozgásokat, tükrözi a piac helyzetét. Ha a munkapiac tökéletesen működik, akkor a tényleges foglalkoztatás a munkapiac egyensúlyi létszámának felel meg. A teljes foglalkoztatás az aktív népesség foglalkoztatását jelenti. Munkaképes lakosság: a lakosság azon része, akik koruknál és egészségi állapotuknál fogva alkalmasak munkavégzésre. Inaktív népesség: a munkaképes lakosság azon része, akik semmilyen körülmények között nem vállalnak munkát, mert megélhetésüket más forrásokból biztosítják. Aktív népesség: munkaképes lakosság – inaktív népesség. Az aktív lakosság 2 csoportba sorolható a munkapiac szempontjából: - Foglalkoztatottakra (adott időszak alatt minimális mennyiségű munkát végzett) - Munkanélküliekre (az aktív népesség azon része,

amelyik adott időszakban nem rendelkezik munkahellyel) L* teljes foglalkoztatás LA aktív népesség L* = Y U = UN Teljes foglalkoztatás Ls=LD A munkanélküliség okai: - A természetes rátából fakad, ha a munkapiacon egyensúly van: D=S. A munkaerőnek a kínálati összetétele nem felel meg a munka kereslet által támasztott igényeknek (szakmák meg nem felelése) - Regionális (területi) elhelyezkedéssel van probléma. Bp-en 3% körüli a munkanélküliség, vidéken túlkínálat van. - A munkaerőnek a nem vagy a kor szerinti megoszlása nem felel meg a munkaerőpiaci igényeknek. A munkanélküliség fajtái: - Kényszerű munkanélküliség: a reálbérek túl magas szinten kerülnek rögzítésre, a kínálat meghaladja a keresletet. Adott reálbérek mellett a munkakínálók nem találnak állást W/P>(W/P)* S-D: a kényszerű munkanélküliek aránya - Önkéntes munkanélküliség: az aktív népesség azon része, akik az adott reálbérek mellett nem

vállalnak munkát. Adott reálbérek mellett nem hajlandók munkát vállalni Önkéntes munkanélküliség = Aktív népesség – adott reálbérben munkát vállalók  LA-S Önkéntes munkanélküliség mindaddig létezik amíg a reálbér el nem éri azt a szintet, ahol az aktív népesség teljes egésze kínálja munkáját. - Természetes rátából fakadó munkanélküliség: ha a munkapiacon egyensúly van: D=S. A munkaerőnek a kínálati összetétele nem felel meg a munka kereslet által támasztott igényeknek (szakmák meg nem felelése) Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 36 A munkanélküliség formái: - frikcionális (vagy surlódásos) a munkapiaci kereslet és kínálat találkozásának nehézségeiből adódok: időre van szükség, míg az üres állás és a munkavállaló találkozik. - Strukturális munkanélküliség abból fakad, hogy a munka keresletének és kínálatának összetétele eltér egymástól. A szakmai, kor, nem,

regionális összetétel eltérései miatt a munkavállalók egyes csoportjai munka nélkül maradnak. Túlkereslet és túlkínálat a munkapiacon - ha a reálbér magasabb, mint az egyensúlyi, akkor a munka kereslete kisebb, mint a kínálata, a munkapiacon túlkínálat alakul ki. A munkapiaci túlkínálat kényszerű munkanélküliséget eredményez. Ha túlkínálat van a munkapiacon a vállalati szektor csak annyi munkást fog alkalmazni, amennyi a számára a legnagyobb profitot biztosítja. - Ha a reálbér alacsonyabb az egyensúlyinál, akkor a munka kereslete haladja meg a kínálatot, túlkereslet alakul ki a munkapiacon. A túlkereslet mértéke megegyezik az adott reálbérhez tartozó kereslet és kínálat eltérésével. Ha túlkereslet van, akkor a vállalati szektor nem tud a kínált mennyiségnél nagyobb létszámot foglalkoztatni, nem talál a munkapiacon több munkaerőt. A tényleges foglalkoztatás (Nf) nagyságát mindig a munkapiac rövidebb oldala

határozza meg: az adott reálbérhez tartozó kereslet és kínálat közül a kisebb mennyiség adja a tényleges foglalkoztatott létszámot. A tényleges foglalkoztatás a reálbér függvénye. - ha a reálbér kisebb, mint a munkapiac egyensúlyát biztosító értéke, akkor a foglalkoztatás tényleges nagyságát a munka kínálata határozza meg. - Ha a reálbér magasabb, mint az egyensúlyi, akkor a foglalkoztatás nagyságát a munka kereslete határozza meg. Megfelelő mértékű kormányzati beavatkozással akár a teljes foglalkoztatást is elérheti. A munkanélküliséggel szemben a legnyomósabb érv az, hogy a gazdaság nem használja ki a rendelkezésre álló kapacitásait. Ha a kormányzati beavatkozás hatására a munkanélküliség csökken, ebből a kormánynak nagyobb adóbevétele, az egyéneknek növekvő rendelkezésre álló jövedelme származik. A munkanélküliség csökkentése érdekében eszközölt kormányzati kiadásokat a lakosságnak kell

megfizetnie. A kormány minden keresletnövelő intézkedése növeli az árszínvonalat, inflációt idézhet elő. Két fontos kormányzati beavatkozást korlátozó tényező: - a munkanélküliség természetes rátája, - a munkanélküliség csökkentése és a kibocsátás növekedése közötti kapcsolat. A munkanélküliség természetes rátája az a munkanélküliségi arány, amely hosszú távon létezik, még rövid távon sem csökken lényegesen ezen szint alá. A természetes munkanélküliségi ráta melletti kibocsátás a hosszú távon elérhető maximális kibocsátás, amit gyakran potenciális kibocsátásnak is neveznek. Okun törvény: Ha a munkanélküliségi ráta 1% ponttal meghaladja a természetes rátát, akkor a kibocsátás (GDP) 3% ponttal marad el a potenciális kibocsátástól. ahol, U a munkanélküliségi ráta Un a munkanélküliség természetes rátája. A tényleges kibocsátás százalékos eltérése a potenciálistól: Ezt az eltérést

kibocsátási résnek nevezik. (100-Y)/100 = 3(9-6)  91%-on áll a jelenlegi kibocsátás Magyarországon. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 37 19. Az infláció okai és fajtái Az infláció az árszínvonal viszonylag tartós növekedése. A pénz elértéktelenedését, vásárlóerejének csökkentését jelenti, megzavarja a piac működését. Mértéke: - kúszó (évente néhány %) - vágtató (két esetleg három jegyű) - hiperinfláció ( havonta 50% is lehet) Az inflációs ráta az árszínvonal növekedési üteme két időpont, vagy két időszak között. Okai: ♦ keresleti infláció: azt az árszint növekedést, amit az összkereslet növekedése idéz elő, kereslet „húzta” inflációnak v. keresleti inflációnak nevezzük Ha a keresleti függvény YD1-ből YD2-be megy, akkor a kibocsátás növekedésével (Y1-Y2) az árszínvonal is nő P1-P2-re. Az összkeresleti függvény felfelé tolódik. Infláció kiindulhat az : -

árupiacról: az autonóm kiadási tényezők növekedésével a reálkereslet megnő. Túlkereslet alakul ki. Ezért nő az árszínvonal, aminek hatására a kínálat igazodik a kereslethez - Akkor is felfelé tolódik, ha nő a forgalomban lévő pénzmennyiség = pénzinfláció - Minden kormányzati beavatkozás (költségvetési, monetáris) ami a kereslet növekedésen keresztül igyekszik mérsékelni a munkanélküliséget inflációs hatással jár. - Ha a kínálat valamilyen okból nem reagál a kereslet változására, akkor a kereslet növekedése kizárólag az árszínvonalat növeli. Kínálati infláció: ha az inflációt az összkínálat csökkentése idézi elő, akkor kínálati inflációról beszélünk. Ha a kínálati függvény balra felfelé tolódik Ys1 – Ys2-be, akkor a kibocsátás csökkentése mellett (Y1 – Y2-re) az árszínvonal növekszik P1-ről P2-re. Tolódását több tényező válthatja ki: pld. a termelési tényezők ára megnő Ekkor

az összkibocsátás költségei nőnek, ezért az összkínálati függvény balra tolódik. Ezt a költséget költség „tolta” inflációnak, költséginflációnak nevezzük. A bér – ár spirál A legfontosabb költségtényező a munkabér. A kínálati függvény eltolódása az árszínvonal növekedéséhez vezet. Ez csökkenti a reálbéreket Ezért a munkavállalói szövetségek a nominálbérek további növekedését követeli. Tovább tolódik a kínálati függvény A nominálbérek növekedése árszínvonal növekedést vált ki, ami újabb nominálbér növekedést eredményez. Ezek egymást erősítő folyamatok. A bér- ár spirál egy olyan folyamat, amelynek során a nominálbérek és az árszínvonal egymás növekedését gyorsítják. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 38 20. A Phillips görbe összefüggés lényege A Phillips-görbe a munkanélküliség és az infláció közötti kapcsolatot írja le, amellyel Phillips

eredetileg az infláció egyik okát tárta fel. Phillips szerint „a munkapiac állapota azaz a munkanélküliség aránya meghatározza a nominálbérek növekedési ütemét és ezzel az árszínvonal változását is.” Modelljében a munkanélküliség százalékos változása a független, a nominálbér százalékos változása a függő változó. A munkanélküliségi rátákat sávokra osztja: 0-2, 2-3, 4-5, 5-7, 7-11 százalékos munkanélküliségnél vizsgálja a nominálbérek százalékos változását. A munkanélküliség csökkentése a munkapiacon a munkakereslet növekedésétől fakad, ekkor a nominálbérek növekedési üteme gyorsul, mert a vállalatok növekvő keresletüket csak magasabb nominálbérek mellett tudják kielégíteni. A munkanélküliség csökkentése az árszínvonal növekedéséhez, inflációhoz vezet. Ha a munkanélküliség csökken, akkor az infláció gyorsul. A munkanélküliség növekedésével az árak nem csökkennek arányosan,

mert a nominálbérek lefelé merevek, így a görbe csaknem vizszintessé válik. Eredeti Phillips-görbe Módosított Phillips görbe A ’70-es években megkérdőjelezték a Phillips görbét. Az infláció gyorsulásával a munkanélküliség is növekedett, stagflációnak nevezték el. Arra jutottak, hogy a Phillips görbe rövid távon érvényes Oka az inflációs várakozásokban keresendő. Az inflációs várakozások: adaptív várakozások hipotézise (Friedmann) „a gazdasági szereplők a múltbéli eseményeket vetítik ki a jövőre. Az elmúlt idő inflációs rátáját átlagolva, annak fennmaradására számítanak. Így döntéseiket az elmúlt időszak inflációs rátájának fennmaradását feltételezve határozzák meg.” A lejátszódó folyamat stagflációs jellegű: növekvő árszínvonal, csökkenő kibocsátás és növekvő munkanélküliség. Ha a vállalati szektor 10%-os inflációval számol, akkor ugyanezt a reálkibocsátást 10%-al

magasabb áron kínálja, mint korábban. Ezért a várt infláció nagyságával a kínálati függvény felfelé tolódik A nominálbéreket is a várt infláció mértékével kell emelni. A keresleti oldal is reagál a várakozásokra – a keresleti függvény felfelé tolódik. Ha a várt infláció mértéke P1-P0, akkor a nominálbéreket W1-re kell növelni, hogy a korábbi reálbérszint a várt infláció mellett is fennmaradjon. Ekkor Y0 kibocsátás a várt P1 árszinten alakul ki. Az inflációs várakozások felgyorsítják az inflációs folyamatot és csökkentik a kibocsátás nagyságát. Az IS függvény az inflációs várakozások mértékével jobbra tolódik Hosszú távon a munkanélküliség még az infláció árán sem csökkenthető. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 39 21. Az infláció hatása a gazdaságra és az antiinflációs politika tartalma Az árszínvonal növekedésének mértékében egységnyi pénz vásárlóereje

csökken. A nominális kibocsátás értéke ennek ütemében növekszik, így az összes realizált jövedelem ugyancsak azonos ütemben nő, tehát a kiadások is azonos ütemben növekednek. Az infláció nem azonos mértékben érinti az egyes áruk (árucsoportok) árát. Ahol az ár lassabban növekszik, mint az inflációs ráta, ott csökken a reáljövedelem. Az infláció hatása mindig kiszámíthatatlan. A kormányok szintén veszthetnek vagy nyerhetnek az infláció következtéven. A pénz vásárlóerejének csökkentésével csökkenthet adóbevételeik reálértéke. Progresszív adóztatás esetén viszont a növekvő nomináljövedelemből növekszik az összes adóbevétel, ami ellensúlyozhatja a reálérték csökkenését. Kidolgozott makroökonómia tételek (2000, 40 oldal) 40