Irodalom | Középiskola » A groteszk Örkény István egyperces novelláiban és Tóték című művében

13. tétel A groteszk Örkény István egyperces novelláiban és Tóték című művében Groteszk: A groteszk esztétikai minőség, mely egyúttal világ- és emberszemléletet is jelent. Régóta jelen van a művészetben, de a romantikában-korában bontakozik ki igazán. - keveredik benne a komikum és a tragikum => szélsőségesen össze nem illő elemeket társít, ami nevetséges és egyben borzongató hatást is kelt − képzavar, össze nem illő elemek, konfliktusok mindvégig feloldhatatlanok benne − gyakran ábrázol undort keltő, visszataszító elemeket (torzság, rútság) − kibillent a megszokott nézőpontból − reális – irreális, látszat – valóság, tragikum – komikum, fenségesség – alantasság, fantázia – naturalizmus egymásba folynak benne (paradoxonok) − nyelvhasználata és témái köznapiak − világa zárt, minden lehetséges benne (A groteszk rokona az Abszurd, ami mitikus, mesés, utópisztikus jellegű,

meghökkentő hatású mű, melyben az ábrázolt jelenetet lehetetlenségnek érezzük, ezáltal az író felhívja figyelmünket a többletjelentésre.) (Victor Hugo Cromwell című drámájának előszavában elméleti szinten is megfogalmazza a groteszk mibenlétét: "egyfelől megteremti a torzat és a szörnyűségest, másfelől a komikusat és a börleszket". Meghatározó a groteszk Gogol művészetében is; a Köpönyeget értelmezve Borisz Eichenbaum azt állítja, hogy a groteszk fordított értékrendű világ, melyben nem érvényesek a valóság törvényei. A groteszk tehát egymásnak ellentmondó esztétikai minőségek egymás mellé rendelése, és éppen ez az egymásnak való ellentmondás képes kifejezni a XX. Század emberének zaklatott világát. ) Az egyperces novellák: - Örkény István által teremtett kisepikai műfaj - sűrítéssel, tömörítéssel fejezi ki az író gondolatait - Örkény szerint azért rövidek, mert kevés szóval

szeretnének sokat mondani - az egyik oldalon a közlés minimuma áll (író) – másik oldalon a képzelet maximuma (olvasó) - több jelentésréteget tartalmaz <=mert tömör, rövid, néhol homályos utalásokkal, kihagyásokkal tarkított - témájuk a XX. század és a benne élő emberek problémái - Örkény maga is megfogalmazza az egypercesek lényegét a „Használati utasítás” ban „A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címekre ügyeljünk. A szerző rövidségre

törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppily fontos tartozékuk a cím Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában van a hiba Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek! „ Hogylétemről − Jó napot. - Jó napot. - Hogy van? - Köszönöm, jól. - És az egészsége hogy szolgál? - Nincs okom panaszra. - De minek húzza azt a kötelet maga után? - Kötelet? - kérdezem hátrapillantva. - Azok a beleim A novella csupán 30 szóból áll, és mégis képes egy mindennapi beszélgetésből a groteszk humor iskolapéldáját faragja. Az eszköz az, hogy a nap, mint nap gépiesen elismételt párbeszéd tartalmatlanságára világít rá azzal, hogy egy bél

kilógás sem zökkenti ki az egymásra valójában nem figyelő feleket. Sóhajnak beillő szózat egy ismeretlen rendeltetésű vasdarabhoz, mely a történelem viharain keresztül szép csöndben meglapult egy limlommal tele ládikóban, mert se nagyapámnak, se apámnak, se nekem nem volt merszünk szemétre dobni, és az utánam jövőnek se lesz - Túlélsz, pöcök. A novella mindössze két szó, melynek értelmét a cím adja. A cím több mint maga a novella, ezért ez a szerkezet ellentmondásos. A cím egy nem létező, jelentéktelen dolgot jár körül nagyon körülményesen és túlbonyolítva, míg a novella képes ugyanezt két szóban visszaadni. Szóvirágok Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik szeretett férjem elhunyta alkalmából jóleső szerencsekívánataikkal elhalmoztak. * Részeg halottakat nem szolgálunk ki! Ki látta kétéves, Zoli névre hallgató, nőstény, hosszú szőrű, szobatiszta középfülgyulladásomat? * Bajtársi

találkozó E hó 20-án a városligeti kertvendéglőben bajtársi összejövetelre hívom mindazokat, akik tíz évvel ezelőtt ugyanebben a kerthelyiségben történt agyonverésemen személyesen részt vettek. Néhai Ordódi B. * A sétányokon papírpénzt szétdobálni tilos! * Felkérjük t. Vendégeinket, hogy a női napozót férfi ivarszervekkel ne látogassák * Egy Volkswagen miért nem lehet boldog? * A zászlót etetni, piszkálni, ingerelni szigorúan tilos! Vigyázat! A kapu harap! A humor forrása, hogy a mindenki által ismert megfogalmazás megmarad, csak a tartalom változik, de így már egészen már értelmet nyer a szöveg. A tartalmi változás abból is fakad, hogy a közlésmódnak is önálló jelentése van. Következtetni tudunk belőle az elhangzás helyére, helyzetére. Pl újsághirdetés, köztéri felszólítás, kocsmai figyelmeztetés. Tóték: Keletkezéstörténet: - eredetileg filmforgatókönyvnek íródott Pókék, majd Csönd legyen!

Címmel - kisregény formáját 1966-ban nyerte el, a Kortárs című folyóirat közölte - 1967-ben mutatták be a drámaváltozatot (amit később több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert. A drámából egyébként1969-ben film is készült Fábri Zoltán rendezésében, ez az Isten hozta őrnagy úr.) Témája: - a szolgalelkűség, és a lázadás groteszk ábrázolása - háború és ennek hatása az emberekre, az ebből fakadó személyiségtorzulások Helyszín: - nem a front hanem Mátraszentanna A drámai szituáció - a fronton harcoló Gyula ráveszi parancsnokát, hogy töltse szabadságát a szüleinél - a szülők - fiuk túlélése érdekében - mindent megtesznek a vendégért - érkezését lázas készülődés előzi meg - az őrnagy komikus figura lenne, ha nem képviselne hatalmat Tóték szemében - idegrendszerét megviselte a frontszolgálat, hozzászokott a parancsolgatáshoz - az őrnagy már érkezésekor feszültséget kelt:

összetévesztik egy másik katonával csalódnak benne (külsőre mást vártak) - Tót tűzoltóparancsnok tekintélye az őrnagy érkeztével csorbul - a közösség (Ágika, Mariska) az őrnagyot fogadja el hatalomként, neki rendeli alá magát - Tót a beletörődéssel kiprovokálja magának, hogy megalázzák - az őrnagy rákényszeríti a családot, hogy vele együtt virrasszanak - látszatcselekvés: dobozolás - az őrnagy az egyre abszurdabb helyzetekben mindinkább megalázza Tótot - Tótnak fejébe kell húznia a sapkáját, zseblámpát kell a szájába vennie, stb. - különféle érthetetlen vádak, pl. szőrnagynak gúnyolta az őrnagyot A groteszk - a Tótékban az abszurditás az élet valóságos helyzeteiben jelentkezik, ettől groteszk - a valószerűséget dokumentumok is erősítik (pl. levelek) - a dráma egy mellékszereplő által válik groteszkké, abszurddá - a postás az első rész végén megsemmisíti a Gyula haláláról hírt adó levelet -

nyilvánvalóvá válik, hogy Tóték erőfeszítése hiábavaló - az őrnagy groteszk figura - egyszerre nevetséges és félelmetes - tettei és a Tótékra kényszerített viselkedés komikusnak hatnak - az általa képviselt hatalom mögött a háború, az elnyomás áll Expozíció: - pontos leírást kapunk a mátraszentannai életről, az ott élő emberekről, életkörülményekről − megtudjuk, hogy Tóték fia a fronton szolgál − megismerjük a postást, aki fontos szerepet tölt, be, hiszen általa érintkezik a két eseménysík − Tóték készülődnek az őrnagy fogadására Bonyodalom: − már rögtön a megérkezéskor összetévesztik az őrnagyot egy másikkal − lassan kiderül, hogy az őrnagynak elviselhetetlen szokásai, stílusa van − folyton megalázza Tótot, aki ebbe beleörül − dobozolási mániájával felborítja a család életmenetét Tetőpont: − amikor Tót és az őrnagy a budiban ülnek és söröznek=> Tót már a wc-n sem lehet

egyedül Végkifejlet: − az őrnagy elmegy, és azt hisszük minden helyre áll, de mégis visszatér − − Tót egyetlen kiútja a tett, de csak a dráma végén cselekszik 4darabra vágja az őrnagyot A dráma a későn cselekvő, korlátozott kisember és a hatalom viszonyáról szól. A szereplők jelleme: - a szereplők naiv, méltóságukat vesztett emberek, akiket a háború kisemmizett, kiszolgáltatottak. - a Tót családon belül a kiszolgáltatottság három embertípusa bontakozik ki: Mariska: az anyagi szeretetet képviseli, a maga primitív módján mindig Gyulára gondol, s Mindig rá hivatkozik, mikor nem férjének, hanem az őrnagynak ad igazat. Ágika: a túlbuzgó talpnyaló, aki „szerelmes" lesz a diktátorba, és saját érvényesülésének Lehetőségét látja benne. Tót Lajos: a maga egyszerűségében a lázadó, családja elnyomja, teljesen idegen tőle a diktatúra kényszere, mégis idomulnia kell hozzá. Cipriani: az elmeorvos teljesen

normálisnak találja Tótot, ezzel Örkény az egész társadalomról kimondja, hogy elmezavaros. Az őrnagy: eredendően nem egy hatalommal rendelkező ember, a háború tanította meg erre a viselkedésformára. Emellett megvan benne az uralkodásra való hajlam, mely nagyfokú korlátoltsággal és önhittséggel párosul, s mindezzel alacsonyságából fakadó kisebbségi érzését igyekszik kompenzálni. Értelmezési lehetőségek: - szolgalelkűség elítélése - felelősségtudat fontossága - magyarság passzívságának elítélése - háború teljes elembertelenítő hatásának bemutatása, kritikája