Irodalom | Tanulmányok, esszék » Csokonai Vitéz Mihály költészetének stílus- és műfajbeli gazdagsága

Adatlap

Év, oldalszám:2005, 4 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:1401
Feltöltve:2006. szeptember 13
Méret:148 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Anonymus 2015. június 18
  Nagyon hasznos volt irodalom tételkidolgozás közben. Precíz és minden fontos, lényeges dolog benne van.

Új értékelés

Tartalmi kivonat

Témakör: PORTRÉK Csokonai Vitéz Mihály költészetének stílus-és műfajbeli gazdagsága 8. tétel Csokonai Vitéz Mihály költészetének stílus- és műfajbeli gazdagsága Csokonai Vitéz Mihály rendkívül fontos szerepet töltött be a magyar irodalom történetében. Stílusszintézist teremtett, összegzője volt a különböző stílusirányzatoknak, hatásoknak. Költészete műfajilag és hangnemben is rendkívül változatos volt, sokszínűség, jellemezte. 1773-ban született Debrecenben. Apja- Csokonai József- borbély és seborvos volt Korai halála miatt az özvegynek és két fiának el kellett hagyniuk addigi otthonukat, és egy nádfedeles házban húzták meg magukat. Az anyjuk kosztos diákok tartásával tudta biztosítani megélhetésüket. 1780-tól a kollégium tanulója, 1788-ban a főiskolai tanfolyamra iratkozott be, majd teológushallgató lett. 1790 körül diáktársaival olvasótársaságot, „önképzőkört” szervezett Nyelveket

ismerő, széles látókörű hallgató volt. 1792-től Kazinczyval levelezett. Ekkor születtek meg legkiválóbb filozófiai költeményei: Az estve, Konstancinápoly. 1794-ben a gimnáziumi poétaosztály vezetésével bízták meg tanárai, akik a jövő nagy professzorát látták már benne. 1795-ben azonban kizárták a kollégiumból különböző szabályszegések, istentiszteletek kerülése és sajátos pedagógiai módszerei miatt. A kicsapatás után jogot tanulni ment Sárospatakra, de itt sem bírta sokáig. 1796-ban abbahagyta tanulmányait, nem szerzett főiskolai oklevelet. Pozsonyba ment az országgyűlésre, hogy mecénásokat találjon verses hetilapja, a Diétai Magyar Múzsa számára. A példányokat nem tudta eladni, s csak Széchényi Ferenc grófnak köszönhette, hogy megszabadult a börtönnel fenyegetőző kiadójától. Komáromban összeismerkedett Vajda Juliannával –Lillával – egy kereskedő lányával, de míg a költő állás után járt, a

lányt a szülei férjhez adták egy gazdag dunaalmási kereskedőhöz. Ez tudatosította Csokonaiban társadalmi száműzöttségét. Egy ideig bolyongott Keszthelyen, Kaposváron, Nagybajomban. Egy évet töltött Sárközy István Somogy megyei alispán kisasszondi kastélyában. 1799-1800 között a csurgói gimnázium helyettes tanára. Ekkor írta a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban, A magyar verscsinálásról közönségesen című verseit, belefogott Vergilius Georgica tankölteményének fordításába, megírja a Dorottya című epikai alkotását. Cultura, Az özvegy Karnyóné s a két szeleburdiak (színművek) alkotásait diákjaival elő is adatta. Az állásából távozván minden terve zátonyra futott. Debreceni háza leégett (1802), tüdőbaja súlyosbodott. Utolsó éveiben már szinte alig írt, csak verseit rendezgette (1804-ben jelent meg a Dorottya című vígeposza, melyben az antik fenségesség és a népies profanitás ütköztetésével, a

stílusok és a hangnemek keverésével ért el stílushatást). 1804-ben Nagyváradon Rhédey Lajos gróf feleségének temetésén megfázott, amikor felolvasta nagy filozófiai művét, a Halotti verseket. 32 évesen, 1805. január 28-án halt meg Költészete, poétai ízlése rendkívül széles skálán mozgott: verseiben fellelhető a kor valamennyi művészeti törekvése. A különböző stílusirányzatok nem egységbe forrasztva, hanem egymás mellett és után élnek nála, s ez teszi költészetét oly kedvesen bájossá, zseniálisan sokszínűvé. A klasszicizmus stílusában Csokonai az embert mint gondolkodó lényt határozza meg. Az emberi lét kérdéseire keresi a választ. Jellemzője a műfajok világos elkülönítése, a 1 Témakör: PORTRÉK Csokonai Vitéz Mihály költészetének stílus-és műfajbeli gazdagsága 8. tétel hagyományok által szembesített poétikai szabályok normaszerű betartása. Kedvelt műfaja a gondolati óda. A debreceni

kollégiumban végzett versgyakorlatok (sententia, pictura) vegyítésével nő ki a 90-es évek első felének nagy filozófiai lírája, melyben bátorsággal szólaltatja meg a felvilágosodás legfőbb gondolatait. Csokonainak a felvilágosodás eszméit képviselő műve a Konstancinápoly - amelyben Voltaire egyházellenességének hatása érezhető- valamint Az estve- melyben Rousseau szentimentalizmusa és filozófiai felfogása tükröződik. A Konstancinápoly (végleges formáját 1794-ben nyerte el) című gondolati (bölcseleti) költeménye természetleírásba ágyazott valláskritika: az elképzelt Kelet színpompás leírása szinte észrevétlenül hajlik át valláskritikába, a végén pedig a felvilágosodás győzelmének hite szólal meg. A „pictura” a vers első harmadában a térbeli rendező elvet követi: kívülről, a tenger felől közelít a városhoz, majd a konstantinápolyi utcák színes forgatagát villantja fel a dúsgazdag törökök kérkedő

pompájával. Ezután egy belső, intim térbe kalauzol a leírás, a szultán háremébe. Az ámulatot sugallószínlelő színes leírás komolyságát itt a csintalan érzékiség pajzánsága váltja fel a „dámabibliothéka” metafora kibontásával A költői játékosságot a Múzsa óvó figyelmeztetése fokozza. A zárt térből újra a szabadba jutunk, a csodálkozó leírás tárgya most a „roppant templomok” mérete. A leírást követő elmélkedő részben (sentencia) az időbeli szerkezeti elv érvényesül (jelen, múlt, jelen, jövő). A templomok bemutatása filozófiai általánosításba vált át: a vallási fanatizmus sötétségének szarkasztikus ostorozása közben a felvilágosodott költő felidézi az eszményített múltat, a rousseau-i ősállapotot. A költő a mohamedán vallásról beszél, de egy-két utalás világossá teszi, hogy a keresztény vallási elvakultság hasonlóképpen száműzi az észt és a virtust, s nem fogadja be az

„emberséges ember”-t. Jövendölés, boldogító látomás zárja le az új világot, melyben megvalósulhat a testvériség eszméje. Csokonai rendíthetetlenül hisz az eljövendő „boldog kor” utópiájában, de ennek megvalósulását csak a „késő századoktól” reméli! Versformája: páros rímű tizenkettes. A rokokó stílusirányzatában írt műveire a könnyedség, a miniatürizálás, a bájosság, a szerelmi-erotikus téma, a rózsa-, méh-, virágmotívumok, a túldíszítettség, a halmozás, a játékosság, a kecsesség, valamint a dekorativitás jellemző. Ezekben a versekben Csokonai a magánszféra felé fordul, mivel itt találja meg az apró örömök önfeledt pillanatait. Kedvelt műfaja a dal. A rokokó életérzéséhez simulnak a görög Anakreón modorában írt költeményei. 1802-ben rendezte sajtó alá ezeket Anakreoni dalok címmel (21 db) Többségükben rövid terjedelmű alkotások, és valamennyinek versformája az ún. anakreóni

sor. Ebben a stílusban írt versei: Tartózkodó kérelem, A boldogság, Az esküvés, A pillantó szemek. A Tartózkodó kérelem (1803) miniatűr remekmű. Kettős hangszerelésű: sorait egyszerre lehet ütemhangsúlyosan és időmértékesen is skandálni (szimultán verselésű). A kétféle ritmuselv egymásra játszatása gazdagítja a verses szöveg zeneiségét, sajátos belső feszültséget is létrehoz. A vers alapja a „szerelem tűz”- motívum A boldogság (1797) című anakreóni dal két részből (leírásból és tanulságból) áll. A leíró részt a „most” és az „itt” határozói névmások vezetik be. Az első részben az időt, a boldogság pillanatát ragadja meg, melynek oka Lilla. A második egységben a boldogság táját, a környezetét írja le. A pillanat és a hely egységének gyönyörűségét két költői kérdéssel is 2 Témakör: PORTRÉK Csokonai Vitéz Mihály költészetének stílus-és műfajbeli gazdagsága 8. tétel

nyomatékosítja Csokonai. A válasz nélkül maradt kérdések lezáratlansága a boldogság időtlen, örökké tartó állapotát sejteti. A rokokótól elsősorban létélménye választja el a szentimentalizmust. A rokokó kecsesjátékos verseinek örömérzetét a Lilla elvesztése miatti kiábrándult csalódás szomorúsága, fájdalmas szenvedése váltotta fel, s ez új irányt adott Csokonai költészetének. E versekben a világból, a társadalomból kitaszított vagy onnan önként távozó ember fájdalma szólal meg. Kedvelt műfaja az elégia. Csokonai legfontosabb szemléletbeli jellemzője a természet és természetesség központba állítása. A versekben megszólaló költői én olyan magasabb rendű boldogságra vágyik, amely messze meghaladja a földi létezés lehetőségeit. Csokonainak szentimentalista időszakában írt művei: A tihanyi Ekhóhoz , A Magánossághoz ( elégico- óda), Tüdőgyúladásomról. A tihanyi Ekhóhoz első változata A füredi

parton címmel 1796-ban vagy 1798ban keletkezett. 1803-ban került a Lilla-dalok közé; az eredeti vers átírásával Műfaja: elégia A létösszegző vers témája a magány, hangneme kevert (retorikus és elégikus). Jellegzetessége: „ekhós” vers – minden 8. sor a 7 megismétlése, „visszhangja” Szerkezete – gondolatmenete: I. rész (1-2 versszak): felütés: az Ekhó megszólítása A lírai én magányosan üldögél „a halvány holdnak fényén”, a füredi parton. A túlparti tihanyi visszhangot szólongatja A megszólítást megismétli a 2. versszak 6 sorában („És te, Nimfa!”), és tovább erősíti a 3 versszak elején: hiszen az ekhó (visszhang) csak azt tudja ismételni, amit a „Zordon erdők, durva bércek, szirtok” elzengtek, elharsogtak. II. rész (4-6 versszak): Csokonai elmagányosodásának okait sorolja fel, utalva életének meghatározó mozzanataira (a Debreceni Kollégiumból való kicsapatás, lehetséges pártfogók és mecénások

könyve, Lilla másé lett). III. rész (7-10 versszak): a költő levonja a következtetést: nincs keresnivalója az emberi társadalomban! Rousseau példáját szeretné követni: egy remetelakban élni le hátralevő életét; kivonulni a társadalomból, „vissza a természetbe”! Rousseau-ra utal az „ember és polgár” fogalompár is: a magának élő ember és a köznek alárendelt polgár. A vers zárlata: a halál. Csokonai már csak az utókor ítéletében, elismerésében bízik! Stílusa: kevert: klasszicista költőre vall a vers szerkezetének logikus felépítése, az ok és okozat összefüggéseinek láttatása; szentimentális költőt mutat a magány témává emelése (mint a Magánossághoz című versében is). A szerkesztésben is követhető az érzelmi meghatározottság: az I. rész erőteljes hangzású felütésétől a II rész meditatív lebegtetésén keresztül a III. rész, a zárlat lefelé, az emberi élet végpontjához érkezik, csendes

beletörődéssel. Verselése: időmértékes, változatos szótagszámú, trochaikus sorokból áll. Rímképlete: a b a b c c d d. Szótagszáma: 10-7-10-7-8-10-7-7 A Lilla- ciklus harmadik könyvének végére helyezte a poétai románc lezárásaként A Reményhez (1803) írott költeményét. Különös hatású vers ez: a teljes lemondást, a reménytelenséget és halálvágyat csengő- bongó, a rokokó könnyedségét megőrző forma fejezi ki, s így az érzelmi- gondolati tartalom ellentétbe kerül a külső formával. E verse retorikus felépítettségű, értékszerkezete ellentéten alapuló, azaz az eszmény és valóság szembeállítása mutatkozik meg a műben. Műfaja összetett, mert három műfaj ismérvei fedezhetők fel benne: óda ( a Remény istenasszonyához intézi szavait, fennkölt témája: a reménytelenség); elégia (fájdalmas, lemondó hangneme miatt); dal (könnyed formája, játékos rímtechnikája miatt). Hangneme is kevert: uralkodó hangneme

elégikus. 3 Témakör: PORTRÉK Csokonai Vitéz Mihály költészetének stílus-és műfajbeli gazdagsága Szerkezete: 1. versszak 2. versszak A remény allegorikus megjelenítése (csalfa istenasszony) boldogság, tavaszi virágoskert jelen múlt (távolabbi) 3. versszak 8. tétel 4. versszak Búcsú a Reménytől, búcsú az élettől. Reménytelenség. boldogtalanság, hervadó, pusztuló kert múlt (közeli) jelen Verselése: 5-6 szótagos, trochaikus lejtésű sorok váltakoznak, sok áthajlással. A 16 soros strófa 4x4-es keresztrímes egységekből áll. Rímképlete: a b a b c d c d e f e f g h g h (keresztrímes) Csokonaira a népiesség is igen nagy hatást gyakorolt. Herder népköltészet- értelmezése nyomán hazánkban is megkezdődött a népköltészeti alkotások gyűjtése, amely Csokonainál még nem volt tudatos költői program. A népdalokat gyűjtő Csokonai azonban írt olyan költeményeket is, amelyekben már a magyar parasztdalok nyelve,

ízlése is jelen van. A népiességét a nyersebb, hétköznapi, olykor szabad szájú nyelvhasználat, az egyszerű hang és formavilág jellemezte. Nem maradhatott továbbá el ezekből a művekből a humor és a játékos, pajzán erotika sem. Kedvelt műfaja a dal volt Csokonai alkotásai közül ide tartozik a Szegény Zsuzsi, a táborozáskor; Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz, Jövendölés az első oskoláról a Somogyban. Ebben a versben a táj elbájoló szépségére való rácsodálkozás szembekerül a műveletlenség sivárságával. Hangot kap benne a távoli jövő ígérete, a remény: ez a vidék még „új Helikon”, a műveltség fellegvára is lehet! A strófák utolsó sorában a költő csattanószerűen sűríti össze gondolatait. Csokonai Vitéz Mihály költészete más korok nemzedékeire, azok íróira és költőire is nagy hatást gyakorolt. Petőfi Sándor a vándor poéta alakját festi le játékos életképben, amelyben jól érezhető Csokonai

hatása. Jókai Mór az És mégis mozog a Föld című regényében a költő személyét is megidézte, de rendkívül nagy hatást gyakorolt a Nyugat első nemzedékére is, leginkább Adyra és Tóth Árpádra. 4