Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Dr. Kocsis György Gábor - Pedagógus burnout

Dr. Kocsis György Gábor PEDAGÓGUS – BURNOUT A pedagógus-kiégés lehetőségére egy nagyvárosi tanítónő esete hívta fel a figyelmem, s később vált bizonyossággá, hogy a pedagógus pálya hordozza magában ezt a lehetőséget, pedagógusok sokasága találkozik olyan stresszorokkal, amelyek praxisukban legalább egyszer, de akár többször is, kiváltják a burnout-ot, vagy kiégést. A tanítónő, Edit, negyvenes évei közepén pszichés zavarokat vett magán észre, álmatlanság, levertség, szívpanaszok, hasi panaszok, légzészavar, a gyerekektől való félelem, szexuális problémák. Orvoshoz fordult, depresszióra kezelték, hosszabb időt töltött kórházban, pszichotikus epizódokkal. A diagnózishoz adequatan kezelték, s hosszú táppénzes időszak után munkába állt. Néhány hónapos munka után visszaesett, s minden kezdődött előről Végül leszázalékolták és ma azért küzd, hogy visszakerüljön szeretett iskolájába, ahol több, mint

húsz évet töltött. Edit esete nem egyedülálló. Gyakran találkozhatunk olyan pedagógusokkal, akik szinte megmagyarázhatatlan betegségben szenvednek, s gyakran kerülnek pszichiátriai szakrendelésre és ellátásra. Kezdetben a család és a munkahely megértő és toleráns, de egyszer csak a családjuk felbomlik, és a munkaerőpiacon kívül találják magukat. Edit esete nem egyedülálló. Tennünk kell valamit a pedagógusok érdekében Meg kell tanítanunk őket arra, hogy a stressztelített környezet, ami az iskola, bunout-ot idézhet elő. Meg kell tanítanunk őket, hogy felismerjék a stresszorokat, az előjelző (prediktor) tüneteket, a szimptomatikus tüneteket, a megelőzés és gyógyulás lehetőségeit. Az iskolák vezetőit pedig arra kell felhívjuk, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a prevencióra, s a rekreációra, amelyek sokat segíthetnek a pedagógusoknak és tantestületeknek egészségük megőrzésében orvosi és pszichikai

szempontból, amit egészségvédelemnek nevezünk. 1 Mi a burnout syndroma – kiégés tünetegyüttes? Gary Vikesland [5.] szerint a kiégés az, amikor az egyén megnövekvő mennyiségű negatív stresszt tapasztal. Általában a legjobb alkalmazottaknál jelentkezik, mert általában a legjobbjukat nyújtják munkájukban. Több időt töltenek munkájukkal, a munkájukban személyesek és komolyak Azok, akik nem vonódnak be személyesen munkájukba, nem tapasztalnak kiégést önmagukon. Ezek az alkalmazottak az utolsók, akik észreveszik, hogy valami baj van velük, s addig elkövetik mindazt a hibát, amit elkövethetnek. Ezek az alkalmazottak háromszor gyakrabban jelentenek beteget. A kiégést valamely tartós stressz váltja ki, amellyel a s zemélynek folyamatosan meg kell küzdenie m unkavégzése során.A megtapasztalt kiégés egy stressztelített esemény, önmagában is, így aztán már nem csak az eredeti stresszel kell megküzdeni, hanem a burnout okozta

stresszel is, - kettős stresszterhelésként éli meg. A burnout önmagában is stresszor.Azt kell megértenünk, hogy a kiégés egy stresszláncolat része és egyben újabb stresszek (lehetséges) kiváltója, abban az esetben, ha nem ismerjük fel. A kiégés relatíve egyszerű probléma, s egyszerű a megoldás is. Nem szükséges rögtön pszichológushoz szaladni, vagy gyógyszeres megoldást keresnie háziorvosuknál. Akár egy nap alatt is, de legfeljebb néhány nap alatt kigyógyulhatunk. Ha nem gyógyul ki egy-két hét alatt, akkor depresszióról van szó. Nem értek egyet Vikesland utóbbi megállapításával. Úgy ítélem meg, hogy a burnout nem hasonlítható a depresszióhoz, hanem inkább a burnout mediátor a betegséghajlamaink és a betegség között. Arról van szó, hogy ha valakinek hajlama van depresszióra, hisztériára, alkoholizmusra, pszichoszomatikus megbetegedésekre, akkor a burnout az, ami kondukálja a betegség kialakulását. Tehát, ha nem

lett volna kiégés, nem betegedett volna meg a személy klinikai értelemben. A leginkább veszélyeztetett foglalkozási csoportok Minden olyan foglalkozás besorolható, ahol interperszonális folyamatok bipolárisak, a személy olyan problémák megoldásával vagy megoldhatatlanságával szembesül, ahol szükség van egy másik személy tudatos és aktív együttműködésére, ha ez az együttműködés valamely ok miatt nem valósulhat meg, aktív vagy passzív ellenállás miatt, vagy valamely objektív ok miatt, pl: életkor, hátráltatottság, pszichiátriai megbetegedés, súlyos fiziológiás kórfolyamatok, életmentés, akkor stresszt okoz. Általában a „szent” foglalkozásokat veszélyezteti a burnout: pszichológus, lelkész, orvos, ügyvéd, pedagógus, s általában a segítő foglalkozások képviselőit. Veszélyezteti a kiégés a vezetőket, üzletembereket, politikusokat is. Akik nem tartoznak a rizikócsoportba ők békés, nyugalmas munkát

végeznek, juhászok, halászok, kézművesek, művészek, s mindazok, akik hosszabb-rövidebb időre képesek önmagukat izolálni a többi ember aktív vagy passzív ellenállásától vagy az ellenállást kiváltó objektív okoktól. Pedagógusok szembesülése a kiégéssel Kay McSpadden [7.] pedagógusoknál a frusztrációt és a kiábrándultságot tartja fő oknak, amit a pedagógus nem vihet be az osztályba, s a társadalom, a szülők, az iskolai tisztségviselők támogatása hiányának következménye, s attól való szorongásuk, amely kihívásokat a tanítványai az osztályba hoznak magukkal. A probléma oka az, hogy a gyerekeknek hiányosságaik vannak, -egészségügyi, viselkedésbeli-, s főleg az iskolákban megjelenő „elüzletiesedésből” eredő hibák. A pedagógusok gyakran úgy érzik, hogy a tanulók jobban teljesíthetnének, ha ő maguk képzettebbek lennének, jobb elhelyezésük lenne és több eszközük, hogy megszabadulhatnánk a tanterv

szorításától. Néha a pedagógusok úgy érzik, hogy a társadalom elvárja tőlük, hogy egyetlen gyermek se maradjon le, s hogy ők az egyetlenek, akik fogják a gyerekek kezét. Remélhetőleg a társadalom egyszer magasabbra fogja értékelni a pedagógusok munkáját, mint ahogyan most mutatja, s az üzletemberek sajtókonferenciát tartanak, hogy bejelentsék, hogy egy bizottságot alakítanak, amely a tanári mesterséget tisztelt, és a t anulást az értékes elfoglaltság rangjára emelik. 3 Egyszer eltűnik a szegénység, a betegségeket képesek leszünk meggyógyítanunk, egyetlen gyermek sem születik közönyös szülőktől, de addig is mit tegyenek a pedagógusok? A fentiek egy pedagógus leveléből valók, írhatta volna egy hazai pedagógus is, bárhonnan, bármely iskolából, de egy amerikai pedagógus írta, bár az a sejtésem, hogy a világ bármely országából írhatta volna egy pedagógus, akinek van hite és elkötelezettsége szakmája iránt.

Mindennapos tapasztalatom, hogy a tanítás-tanulás folyamatában a b ipoláris pedagógiai folyamat akadályoztatottsága, objektíve, okozza a pedagógusok sokaságának a legtöbb stresszt. Elsősorban az iskolai teljesítményzavar, tanulási nehézség, beilleszkedési zavarok, az iskolai agresszió, s a szülők közönye. A megoldást a p edagógusok kiégésében ott látom, ha lényegesen több segítséget kapnak a helyi közösségektől és a társadalomtól, bár a segítő hálózat kiépült minden településen, kistérségben, városokban, ennek pozitív hatásain túl, kiterjesztve az iskolai stresszt nagyobb társadalmi környezetre, elosztva a burnout nyomását amivel a pedagógusok nap, mint nap szembesülnek. Pedagógus-stressz, pedagógus kiégés Susanne Carter [2.] a kiégést úgy definiálja, hogy foglalkozási kockázat minden segítő foglalkozásban, beleértve a pedagógusokat is. Említi Hendrikson-t [2.] aki fizikális, emocionális és attitűdbeli

kimerülésként írja le a pedagógusok kiégését, ami kényelmetlenségérzettel kezdődik, a tanítás öröme fokozatosan eltűnik. Bár a burnout lehet nagyon személyreszabott is –McGee-Cooper-t [2], aki általános „hiány” tünetcsoport listát állít össze: -energia -öröm -lelkesedés -elégedettség -motiváció -érdeklődés -lendület -életterv -ötletek -összpontosítás 4 -játék megengedése -önbizalom -humor A pedagógusok egy része elhagyja a pályát, másik része marad, de nyugdíjbavonulásukig vég nélkül számolják a napokat hétvégéig, a harmadik csoport marad a pályán, de megtanulja, hogyan küzdhet meg a stresszel. Az alapvető kulcs a megküzdéshez annak felismerése, hogy a kiégés nem egyszer fordulhat elő az életben. Ha megtanuljuk felismerni tüneteinket, megállíthatjuk, mielőtt tönkretenné az életünket, s visszatérhetünk egészségünkhöz gyorsan, ahelyett, hogy hosszú gyógyulási időszakra lenne

szükségünk. Magyarországon és a praxisomban is, pedagógusok sokan küzdenek a burnout-tal anélkül, hogy sejtenék a valódi okot. Csak azt tudják, érzik, hogy nincs velük valami rendben Az iskolákban dolgozó orvosoknak, pszichológusoknak (merem remélni, hogy vannak) eminens feladatuk, hogy odafigyeljenek a néma szenvedésre. Meg kell tanítani a pedagógusokat a stresszel való megküzdésre, a burnout tüneteinek felismerésére és a gyógyulás lehetőségére. Ma, sajnos még csak ott tartunk, hogy elkezdünk róla beszélni, mindig ez az első lépés, s rá kell irányítanunk erre a jelenségre az oktatásvezetők figyelmét és ki kell dolgozni a stratégiát a tanulók, elsősorban és a pedagógusok érdekében. Megkérdeztek pedagógusokat, akik hátráltatott gyerekeket tanítottak, hogy melyek azok a foglalkozási stresszek, amelyek kihatnak életvitelükre. A kutatás eredménye fontossági sorrendben: -az iskola inadekvát büntetéspolitikája -a

vezetők attitűdjei és viselkedése -a vezetők és tanácsadók értékelései -tanárok és más foglalkozásúak attitűdjei és viselkedése -munkatúlterhelés -gyenge karrierlehetőségek -a tanári foglalkozás alacsony státusza -a jó munka elismerésének hiánya -hangos, zajos tanítványok -szülőkkel való foglalkozás [2.] 5 A hátráltatottság fogalmát Magyarországon meglehetősen szűk értelemben használjuk, csak értelmi eltérésre értjük, értelmi fogyatékosságra . A hátráltatottság lehet viselkedéses eredetű, lehet szociális eredetű, lehet részképesség-kiesés hátterű, mindenképpen a bipoláris rendszer, ami az iskola, tanulói oldalára utal, nem hátrányos helyzetet jelent, hanem a tanulási folyamatban való részvételt hátráltató ok.A tanítás-tanulás folyamata kétpólusu, a pedagógus, ami az egyik pólus, a tanuló és a tanulók csoportja a másik pólus, kölcsönhatásban vannak, így a tanulói oldal

hátráltatottsága jelenti a legfőbb stresszkiváltó hatást a pedagógusra. A statisztikák szerint a három-tizennyolc éves korosztályok 10 %-a, egyes térségekben vagy településeken lényegesen nagyobb részben hátráltatott, nem beszélve az ilyen gyerekekből és számára létrehozott speciális csoportokról, osztályokról vagy iskolákról is,ahol a hátráltatott tanulók aránya 100%. (Természetesen ennek az írásnak nem az a cél ja, hogy ez utóbbi megoldást értékelje, mint gyakorlatot azonban megkérdőjelezheti, nemcsak a tanulók szempontjából, hanem a pedagógusok mentálhigiénéje szempontjából is.) Szóval ma ott tartunk, hogy a tanítás-tanulás bipoláris folyamatában mindkét oldal kitett extrém stressznek. A tanulók közül minden tizedik, de úgy becsülöm, inkább minden nyolcadik hátráltatott a fenti értelemben, s a burnout-tal csendben küzdő és megbetegedő pedagógusok arányát meg sem merem becsülni. Carter [2.]

közleményében utal arra, hogy milyen stresszokozta hatásokat találtak pedagógusoknál, az alábbiak szerint, fontossági sorrendben: -kimerültség érzése -frusztráltság érzése -„elegem van” érzése -stressz hazavitele -bűnösség érzése, hogy nem eleget teljesít -ingerlékenység érzése A fenti sorrendben foglaltak lehetnek tünetei depressziónak, neurózisnak, szorongásos neurózisnak, egyéb kórképeknek is, de pedagógusok esetén mindig gondoljunk stresszeredetű kiégésre, s alapos szakorvosi, szakpszichológiai vizsgálat nélkül ne adjunk diagnózist, s főleg figyeljünk tüneteinkre. 6 A megkérdezett pedagógusok –Carter [2.]- a stresszel való megküzdésre az alábbi stratégiákat használták, szintén fontossági sorrendben: -relaxáló tevékenységek -időtervezés és prioritások felállítása -diéta és testgyakorlás véghezvitele -problémák megbeszélése szakemberekkel -egynapos szabadság Az iskola részéről stratégiák

lehetnek , pedagógusoknak segítendő,hogy megszabaduljanak a stressztől: -időt adni a pedagógusoknak együttműködésre és beszélgetésre -műhelyek, szolgáltatások, tanfolyamok nyújtása -szóbeli dicséret, megerősítés, a munka elismerésének nyújtása -több támogatás nyújtása -szakértők, támogatószemélyzet, vallási segítség nyújtása -több,-választási lehetőséget biztosító-, továbbképzési alkalom ,a viselkedésükben eltérő és hátráltatott tanulókról is(!) -jobb kommunikációs- és döntés–bevonás építése a vezetőkkel. A fenti felsorolás jelzi a továbbképzés irányát és lehetőségeit, amit mindennapi tapasztalatom is megerősít. Általános a pedagógusok és tantestületek az enyhébb stresszeket, amelyek természetszerűen vezethetnek kiégéshez, öngyógyítással és egymás kölcsönös groomingolásával (ápolás) megoldanak. Nagyon nagy az érdeklődés a pedagógusok körében a továbbképzések iránt, s

minden olyan lehetőség iránt, ami új társas környezetet jelent számukra. Közoktatásvezetőket képezünk a Tanszéken, s nap-mint-nap megtapasztaljuk az ilyen visszajelzéseket, s ez végső soron a stresszel való megküzdés egyik gyakran használt stratégiája a kiégés elkerülésére, vagy az ebből való gyógyulásra. Megfontolandó egy iskolapszichológus és iskolasegítői szakemberhálózat és intézményrendszer kiépítése a meglévő pedagógiai szakszolgáltatói és nevelési tanácsadói rendszer mellett oly módon, hogy e segítő foglalkozású szakemberek beépülhessenek a tantestületek struktúráiba, amire igen szép példákat és kezdeményezéseket találhatunk olyan 7 iskolákban, ahol a pedagógusok és igazgatók találkoztak e problémával és tenni is akarnak . Az a feladat most, hogy ez ilyen pedagógiai-pszichológiai kultúra elterjedjen az országban. Antonion, Polichroni és Walters [1.] kutatták pedagógusok

stresszforrásait Általánosan stresszforrásnak tekinthetjük, fontossági sorrendben: -a tanulók fejlődéshiánya -korlátozott tanulói érdek -nehéz munkaterhelés -a kormányzati segítség hiánya -erőforrások és felszerelés lényeges hiánya -a tanulók növekvő létszáma -támogatószemélyzet hiánya -„bonyolult” tanulókkal való szembesülés -speciális figyelem az egyéni tanulókra -kollégákkal való közös munka hiánya. A fenti források általánosak, mindkét nemre igazak. Nem is ez a lényege, hanem, hogy a hazai pedagógusoknál is egyre inkább kiemelkedő stresszokokként is felsorolhatnánk a fentieket. Azt tételezem, hogy ugyanide lenne sorolandó nálunk a tanulók csökkenő száma is. Az idézett kutatók vizsgálták a nemi különbségeket is a stresszokokat illetően, mivel a nők és a férfiak eltérően reagálnak a stresszre. A nők ebből a szempontból lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak, mint a férfiak. A nők könnyebben

küzdenek meg, mint a férfiak Talán annyiban lehet tragikus a h elyzet, hogy ma Magyarországon a p edagógiában, talán a felsőoktatás a kivétel, döntően nők dolgoznak, s így lényegesen több pedagógusnő szenved stresszbetegségtől, mint egyébként a társadalmi arányuk engedné. Amikor ezt a cikket elkezdtem írni, egyre –másra olyan esetek jutottak eszembe, amelyekben nők szenvedtek csendben vagy hangosan a burnout-tól. Mindössze két férfival találkoztam, akik súlyos betegek voltak a kiégés miatt, bár ekkor ezt nem tudhattam. Az idézett kutatásból álljon itt két táblázat, hogy összehasonlítható legyen a nemi különbség női és férfi pedagógusok vizsgálata alapján: NŐK FÉRFIAK (fontossági sorrend) (fontossági sorrend) -a tanulók fejlődéshiánya -„bonyolult” tanulókkal való szembesülés 8 -a tanulók korlátozott érdeke -erőforrások és felszerelés jelentős hiánya -nehéz munkaterhelés

-támogatószemélyzet hiánya -speciális figyelem az egyéni tanulókra -tanulók fejlődéshiánya -folyamatos felelősség a tanulók iránt -tanulók korlátozott érdeke -növekvő tanulói létszám -növekvő tanulói létszám -tanterv szerint haladás -a kollégákkal való együttes munka hiánya -kormányzati segítség hiánya -folyamatos felelősség a tanulók iránt -erőforrások és felszerelés jelentős hiánya -nehéz munkaterhelés -jelentéktelen munkák, amelyek nincsenek -ritka lehetőség előléptetésre kapcsolatban a munkaköri leírással -a kollégákkal való együttes munka hiánya -speciális figyelem az egyéni tanulókra Az előző táblázat jól rávilágít a nemi különbségekre, jelzi a nők és férfiak közötti értékorientációs különbségeket, és attitűdbeli különbségeket. A nők inkább a gyermekközpontú beállítottságuk miatt veszélyeztetettek, a férfiaknál annyiban hasonló a helyzet, hogy azok az

esetek veszélyeztetik őket, amelyhez nőies értékorientációra lenne szükség, egyebekben a tanítás-tanulás objektív környezetéből éri őket a hiány okozta stressz. Abban egyet kell értenünk a kutatókkal, nemi különbségek vannak a pedagógus pályán a kiégés tünetegyüttes kialakulásában. Az oly divatos elnőiesedés közhellyel együttélhetünk még évekig, elemezhetnénk a pszichológiai és szociológiai, de oktatáspolitikai hátterét és mechanizmusait a jelenségnek, stresszelméleti-, és burnout tünetképzési szempontból is. Speciális képzettségű pedagógusok és a kiégés A speciális képzett pedagógusok, akik hátráltatott, részképesség-kieséses és viselkedészavaros gyerekekkel foglalkoznak: gyógypedagógusok, pszichopedagógusok, fejlesztőpedagógusok, pedagógusok, akik olyan iskolákban tanítanak, ahol az előző okok halmozottan jelen vannak, fokozottan ütköznek a kiégés fenyegetésével, bár nem tudják, hogy mi

történik velük, az első dolog amit észrevesznek, hogy elegük van az egészből, a végtelen értekezletekből, a papírmunka halmokból, és az állandó stresszből, s vándorol egyik krízisből a másikba. 9 Meg kell a pedagógusoknak tanítani, ki kell képezni őket, hogy felismerjék önmagukon a kiégés tüneteit, megelőzési módjait és a „gyógyulás” lehetőségét, még mielőtt komoly pszichológiai vagy orvosi beavatkozást vennénk igénybe. A három-tizennyolc éves korosztály speciálisan veszi igénybe nemcsak a s pecialista pedagógusokat, hanem a pedagógusok minden rétegét, akikkel rendszeresen találkozom és keresnek meg problémáikkal. A burnout felismerésére és nem diagnosztizálására(!) adom közre a következőket azért, hogy a tünetek esetleges jelentkezésekor ne hívjuk azonnal a háziorvosunkat vagy az iskolapszichológust (bár így lenne!). Tíz jel, ha közeli a burnout –Storm A. King [4] nyomán A békés park, amit

szeretsz, azt hiszed, hogy a te saját iskolád. -Annak a problémás gyereknek, akinek súlyos viselkedészavara és tanulási nehézsége van, azt hiszed, több öröme lesz az életben, mint neked. -A hálás tanuló, aki azt hiszi, hogy képes vagy vízen járni, ajándékot ad neked, erről az jut eszedbe, hogy kollégáidhoz képest értéktelen vagy. -Nézed az Óz, a cs odák csodája felújítását és az figyeled, hogy Dorothy-nak milyen viselkedészavara és tanulási nehézsége van. -A legjobb barátod gyerek eljön hozzád látogatóba és azon kapod magad, hogy azon gondolkodsz, hogyan kezelnéd a problémáját, ha tanítványod lenne. -Rájössz, hogy a barátaidnak nincsenek is gyerekei, hanem egy iskolai osztályt alkotnak együtt. -Ha a kollégáid megkérdeznek, hogy vagy, azt válaszolod, hogy belsőleg viselkedészavarod van és tanulási nehézséged, s ma aligha fogsz a tanulókkal foglalkozni. -A házastársad kér, hogy terítsd meg az asztalt, s azt

válaszolod, hogy hátráltatottságod miatt nem vagy képes elsajátítani ezt a tananyagot. -A serdülő lányodnak megtiltod, hogy fiúkkal randevúzzon, mert nem képes alkalmazkodni a házirendhez, szünetekben hangosan beszél és mindig otthon felejti az ellenőrzőkönyvét. Végül, de nem utolsósorban -Nagy családi összejövetelre készülsz, s magaddal viszed a Tantervet, minden eshetőségre 10 Komolyra fordítva a szót, néhány támpont, hogy a pedagógusok megállapíthassák burnoutveszélyeztetettségüket, ez nem jelenti azt, hogy súlyosan veszélyeztetett lehet valaki, aki észre veszi magán bármelyik jellemzőt és magára ismer, de kezdjen el rajta gondolkodni és kezdjen el rajta változtatni. Közreadom J. L Musick [3] intelmeit: 1. Magas teljesítmény-orientáció 2. Hajlam a segítség visszautasítására 3. Felelősség-áthárítás nehézsége másokra és a tanulókra, ha megalapozott 4. Magányos munkavégzés előnyberészesítése 5.

Problémák megbeszélésének kerülése másokkal 6. Külső okokra hivatkozás 7. Munkakapcsolat aszimmetrikus, mindig csak ad 8. Személyes azonosságtudatunkat munka-, és foglalkozásidentitás határozza meg 9. Gyakori öntúlterhelés, nehézséget jelent nemet mondani 10. Lehetőségek hiánya pozitív és időbeni visszajelzésre a munkaszerepen kívül 11. A „nem beszélni”, „nem kérni”, „nem érezni” törvényeknek való engedelmeskedés A fentieken minden pedagógusnak javaslom, hogy gondolkozzék el és ha szükségesnek érzi, változtasson, minden kis változtatás segít, hogy csökkentsék veszélyeztetettségüket a burnouttól vagy kiégéstől. A veszélyeztető tényezők mellett Musick [3.] meghatározza a „jó” felnőtt APGAR-t (az APGAR eredetileg az újszülöttek életképességi mutatója,kidolgozója Virginia Apgar, u.o) Ha az alábbiak közül ráismer néhányra, mint sajátjára, csökkenti veszélyeztetését: 1.

Elégedett vagyok ahogyan érzelmeim keletkeznek, nevetés, szomorúság, jókedv vagy esetleg harag 2. Elégedett vagyok, hogy életem prioritásai az enyémek és kifejezik értékeimet 3. Elégedett vagyok elköteleződésemmel személyes fejlődésemmel, változtatási kezdeményezésemmel és választásommal 4. Elégedett vagyok, ahogyan segítséget kapok másoktól, szakmailag és személyesen , amikor bajban vagyok 11 5. Elégedett vagyok a felelősséggel, amit vállalok jólétemért –fizikálisan, érzelmileg és spirituálisan A fentieket tekintse az olvasó jó tanácsoknak, s próbálja meg e szerint élni mindennapjait iskolában és iskolán kívül. Minél többen ismer önmagára, annál magasabb az APGAR-ja, de ne feledje, hogy nem vagyunk tökéletesek, hanem emberek. Mit tegyünk a kiégés megelőzése és a felépülés érdekében? -Fontos, hogy testi panaszaink jelentkezése esetén csökkentsük az igénybevételt, ami lehet néhány

órás könnyű sport, vagy alvás -Kerüljük a magányos tevékenységet, keressük barátaink és szeretteink társaságát -Változtassuk meg környezetünket, a szociális és tárgyi környezetünket is, ha szükséges, hagyjuk ott a jelenlegit -Csökkentsük az élettempónkat, különösen ott, ahol nagy nyomásnak vagyunk kitéve -Keressünk magunknak olyan tevékenységet, amivel kedvezünk önmagunknak -Tanuljunk meg nemet mondani -Tanuljunk meg visszautasítani és felelősséget áthárítani, ha adequat. -Rendezzük át az értékeinket, fontos – nem fontos -Szabályozzuk önmagunkat, bizonyosodjunk meg, hogy mit akarunk vagy mire van szükségünk, egyensúlyozzuk a munkánkat szeretettel/szerelemmel, szórakozással és lazítással. -Gondoskodjunk testi szükségleteinkről; evés, alvás, szexuális -Csökkentsük aggodalmainkat és szorongásunkat, ezek semmit nem változtatnak meg -Tartsuk meg a humorérzékünket, az emberek nem szenvednek burnout-tól, ha

vidámak Befejezésül A pedagógus burnout, kiégés, valóságos probléma az iskolákban. Fontos, hogy a pedagógusok és az iskolák adminisztratív vezetői ismerjék fel, hogy tenniük kell valamit a pedagógusok egészségének megőrzése érdekében, mert egészségesnek a tanulókat csak egészséges pedagógusok nevelhetik. 12 A stresszkörnyezet adott, nem szükségszerű, hogy a kiégés jelenséggel találkozzunk, de számolnunk kell azzal, hogy életünkben akár többször is találkozhatunk vele és jelentkezhetnek panaszaink. A figyelmeztető jelek megjelenésére azonnal kezdjük meg az öngyógyítást, mert elkerülhetünk komoly fizikális és mentális megbetegedést. Felelőssége van az iskola adminisztratív vezetőinek, a helyi közösségeknek és a társadalomnak. A pedagógusok burnout-ját pedig kutatni kell nálunk is, mert a valóság feltárása is sokat segíthet. Attól félek, hogy a pedagógus burnout-nak Magyarországon nagyobb a

látenciája, minthogy legpesszimistább becsléseinkben is gondolnánk. Te, aki ezt az írást elolvastad és jobban megérted önmagad vagy kollégáidat, máris közelebb kerültél egy jobb életminőséghez és tanítványaidhoz. A kiégésen felül lehet kerekedni, én már csak tudom. Barátsággal és szeretettel: Dr. Kocsis György Gábor 13 Irodalomjegyzék 1. Antonion, A.S; Polichrony, F; Walters, B, Sources of stress and professional burnout of teachers of special educational needs in Greece, Presented at ISEC 2000, http://216.23939100/search?q=cache:bNnsUhPyqCoc:wwwisec2000orguk/abstr act/papers p/polichroni 1htm. , 20021031 2. Carter, S., Organizing Systems to support competent Social Behavior In Children and Youth: Volume III, Teacher Stress and Burnout, http://216.23939100/searh?q=cache:1rZeOxjLLQC:interactuoregonedu/wrrc/Burnouthtml , 20021031 3. Musick, J. L , How Close Are You to Burnouth?, Family Practice Management /Apri/1997,

http://www.aafporg/fpm/970400fm/leadhtml ,20021027 4. King, S.A, Top ten signs are approaching burn-out http://webpages.charternet/stormking/toptenhtml, 20021031 5. Vikesland, G., Employee Burnout, http://wwwemployeremployeecom/Burnouthtml, 2002 1027 6. Burnout Preventional and Recovery, http://web.mitedu/afs/athenamitedu/user/w/c/wchuang/News/college/MITviewshtml,2002 1027 7. McSpadden K., Why teachers face burnout http://www.charlottecom/mld/observer/news/editorial/2781923htm, 20021031