Kereskedelem | Turizmus » Dénes Renáta - Lenti idegenforgalmi fejlettsége

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR Lenti idegenforgalmi fejlettsége Gyógy- és egészségturizmus lehet ségei Lentiben Küls szakmai konzulens: Czupi Sándorné Operatív konzulens: Dr.Halász Imre Dénes Renáta Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003 TARTALOMJEGYZÉK Bevezet 1 MAGYARORSZÁG – NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ - LENTI.1 3.1 Magyarország idegenforgalmáról1 3.2 A Nyugat-Dunántúli Régió idegenfoegalmi kínálata3 3.3 Lenti idegenforgalmi kínálata8 3.31 2 Lenti térségbemutatása.12 LENTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK IDEGENFORGALMAT EL:SEGÍT: TEVÉKENYSÉGE.13 2.1 Idegenforgalmi adó.16 2.2 Szolgáltatási infrastruktúra.17 2.3 Szabadid s intézményhálózat.19 2.4 Ingatlanvagyon.20 2.5 Településmarketing.22 2.6 3 2.51 SWOT-analízis.22 2.52 Javaslatok, lehet#ségek.24 Beruházások.25 GYÓGY- ÉS EGÉSZSÉGTURIZMUS LENTIBEN.26 3.1 Magyarország egészségturisztikai

helyzetének tükrében.26 3.2 Lenti Város Önkormányzatának tevékenységének tükrében.30 3.21 A kezdetek.30 3.22 Lenti Városi Strand.31 3.23 Lenti Gyógyfürd# Kft.37 3.231 Árpolitika39 3.232 Mérlegelemzés42 3.24 Marketing.45 3.25 Versenytársak bemutatása.46 3.251 Szlovén fürd#városok47 3.252 Osztrák fürd#városok48 3.253 Környez# magyar fürd#városok49 3.254 Következtetések50 3.26 A gyógyfürd rövidtávú fejlesztési terve, és a jöv lehetséges mérlege.51 4 MELLÉKLETEK.52 4.1 1számú melléklet: A turizmus területi tervezését érint legfontosabb hatályos jogszabályok 4.2 2számú melléklet: Az üdül terület terület-felhasználási programja 4.3 3számú melléklet: A külföldi állampolgárok által történt ingatlanvásárlások kimutatása 4.4 4számú melléklet: Az erdei kisvasút személyfuvarozási díjszabása 4.5 5számú melléklet: A Lenti Tourinform Iroda mJködési szabályzata 4.6 6számú melléklet: A Lenti

Gyógyfürd Kft cégbejegyzése 4.7 7számú melléklet: Programajánló 2002-es évre 4.8 8számú melléklet: Képek Lentir l, és a térségr l Bevezet Szakdolgozatom témája egy dunántúli kisváros, Lenti idegenforgalma, az önkormányzat idegenforgalmi tevékenysége, és a f turisztikai „attrakció”, a gyógyfürd bemutatása. Ezt a témát azért választottam, mert tanulmányaim során már többször írtam házi dolgozatot Lentir l, a gyógyfürd r l, és a térség közel áll hozzám, hiszen eddigi életem nagy részét e településen töltöttem el. A turizmus az élményszerzés céljából tett utazás – bár szinte világszerte iparrá vált, mégsem azonosítható egyszer* üzleti vállalkozással. Sokkal több annál Az utazás, az üdülés, a pihenés, a fizikai és a szellemi megújulás, a föld kincseinek megismerése mellett a közvetlen emberi kapcsolatok kialakítását, egy valószer* világkép formálását is lehet vé teszi. Az

idegenforgalom gazdasági jelent sége Magyarországon a 90-as évtizedben felértékel dött, mert hatékonyan szolgálja a lakosság életkörülményeinek javulását, és mert mind szervesebb része lett a nemzetközi és a nemzeti politikai és gazdasági folyamatoknak. Az idegenforgalom hat az igénybe vett területre. Ez el nyös hatás lehet, mert foglalkoztatási és plusz jövedelemszerzési lehet séget biztosít a lakosság számára, továbbá javul a település infrastrukturális ellátottsága, kedvez bbé válnak a szolgáltatások körülményei, valamint az idegenforgalom ösztönzi a tanulást. Természetesen a turizmusnak káros hatásai is vannak, ilyen, amikor az infrastruktúra túlzott igénybevétele miatt id el tt elhasználódik az állomány, vagy a kell figyelem hiánya miatt károsodik a környezet. A nemzeti idegenforgalom a lakosság aktív közrem*ködése nélkül nem fejl dhet a kívánt színvonalra. Az a tény, hogy az idegenforgalom egyre

fontosabb szerepet tölt be az ország és kistérségünk életében, indokolja annak áttekintését, hogy a kistérség hogyan él, hogyan gazdálkodik idegenforgalmi adottságaival, s milyen adottságokkal rendelkezik. 1. Magyarország – Nyugat-Dunántúli Régió - Lenti Magyarország Nyugat-dunántúli Régiójában fekv Lenti város turisztikai kínálati struktúrája adottságaiból fakadóan sz!k kör!. Ezért csak úgy tud megfelelni a kívánalmaknak, ha integrálja kínálatába környezetének ajánlatait, illetve meglév adottságaira építve programot, sokszín! turisztikai terméket teremt. 1.1 Magyarország idegenforgalmáról Európa szerepe az idegenforgalomban meghatározó, hiszen az utazók 58 százaléka az öreg kontinenst választja célpontul, így az ágazat adja a földrész teljes jövedelmének 5,5 százalékát. Látogatottság szempontjából Magyarország 15,6 millió, legalább egy éjszakát eltölt vendéggel a tizenharmadik helyen

áll. A világ turisztikai bevételeib l legnagyobb arányban az Egyesült Államok részesedik, Magyarország 3,4 milliárd dolláros bevétele ennek alig huszonötöde. E 0,7 százalékos részesedés a 38. helyhez elegend 1. Táblázat A MAGYAR TURIZMUS SZÁMOKBAN Megnevezés 2000 2001 2002 (I-X.) Devizabevétel a turizmusból (millió Euró) 3722 2926 1575 Beutazók száma (ezer f ) 31141 30679 26985 Kiutazók száma (ezer f ) 11065 11167 10855 Eltöltött éjszakák száma (ezer) 30738 20906 26402 Kihasználtsági mutató (%) 46,7 47,8 42,0 Forrás: KSH, Gazdasági Minisztérium A magyar turizmus1 megítélése és az ágazat helyzete 1945 óta több változáson ment át. A szocializmusban nem termel ágazatként tartották nyilván, mely az utazás korlátozásával még politikai gondokat is okozhatott. 1963-ban beindult a KGST országok közötti turizmus a kölcsönös vízumkényszer eltörlésével és nyitás történt a szervezett turizmus

felé. 1 A turizmus területi tervezését érint legfontosabb hatályos jogszabályokat az 1.számú melléklet tartalmazza 1 Kiemelked korszaka volt a 70-es években az osztrák hitelb l épített szállodák megjelenésének Máig sem ideje, volt mely hasonló beruházásokhoz fellendülés. az A fordulat állam után vállalt garanciát. a turizmus a liberális gazdaságfelfogással találta szemben magát, hiányzó jogi, gazdasági szabályzók, stb. Ekkor lett a turizmus nálunk is tömegjelenség. Magyarország turizmusára a magas turistaforgalom és az alacsony realizált jövedelem volt a jellemz . A szerényebb bevétel okai az elmaradott infrastruktúrában, az alacsony színvonalú szolgáltatásokban és turizmusunk szerkezetében keresend k. Ki kell emelni a feketegazdaság magas arányát a turizmusban Az utóbbi évek emelked bevételeinek magyarázata egyrészt a szektor teljesítményének növekedésében, másrészt a bevételek

“kifehéredésében” keresend k, azaz egyre több bevétel tev dik át a legális gazdaságba. Fajlagos mutatóink összevetése az Európai Unió mutatóival azt mutatják, hogy jelenleg sok tekintetben nem vagyunk versenyképesek az Unióval szemben. Versenyképességünket csak az infrastruktúra fejlesztésével és korszer! turisztikai termékek megteremtésével tudjuk javítani. A versenyképességünk megteremtésének egyik útja a földrajzi helyzetünkb l adódóan kialakult tömegturizmust is figyelembe véve a sajátosságainkon alapuló exkluzív turizmus megteremtése lehet. Magyarországon a turizmus a gazdaság egyik legjelent sebb ágazata. A globalizálódó világgazdaságban a turizmus az egyik nemzetközileg is versenyképesnek tekinthet szektor, mivel egyaránt igaz rá az, hogy termékei iránt folyamatos kereslet tapasztalható, illetve az, hogy az országnak jók az adottságai az adott termékek el állításához. 2. Táblázat Év 1996 A

DEVIZABEVÉTELEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Magyarországra Deviza bevételek Deviza Egyenleg (millió látogató külföldi (millió Euró) kiadások Euró) (ezer f8) (millió Euró) 39.833 2.571 764 1.806 1997 37.315 3.070 820 2.251 1998 33.624 3.134 993 2.141 1999 28.803 3.197 1.119 2.078 2000 31.141 3.722 1.190 2.533 2001 30.679 4.391 1.462 2.930 Forrás: Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv 2001 2 A nemzetközi turistaforgalomban Magyarország inkább fogadó országnak tekinthet , azaz a külföldi turisták jóval többet költenek Magyarországon, mint a magyar turisták külföldön. A 2000-es millenniumi rekordév után, ami 7%-os forgalomnövekedést generált a turizmusban, a gazdasági recesszió, majd a szeptember 11.-i események jelent sen visszavetették az utazási kedvet világszerte. 2001-ben a második világháború óta el ször 1,3%-kal csökkent a turistaérkezések száma. Az év els nyolc hónapjában mind a vendégek, mind a

vendégéjszakák száma csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken. A nyár végéig 4,3 millió látogatót és 13,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami a megel z id szakához képest egy-, illetve négyszázalékos év azonos mérsékl dést jelent. A turizmusból származó devizabevétel 2002 els negyedévében 697 millió Euró volt, ami 9,3%-kal alacsonyabb az el z évinél. A turizmus aktívuma ugyanakkor elérte a 329 millió Eurót, ami 27,9%-kal marad alatta a 2001.els negyedévinek. A külföldi vendégek utáni szállásdíjbevételek növekedésének lassulását ellensúlyozta a szálláshelyek vendéglátási és egyéb bevételeinek, valamint a belföldiekt l származó szállásdíjbevételek inflációt jóval meghaladó ütem! b vülése. Az ágazat nyereségességének fennmaradását segíti a turisztikai hozzájárulás eltörlése 2002-t l, melynek mértéke a kereskedelmi szálláshelyek esetében az éves nettó árbevétel 2%-a volt.

1.2 A Nyugat-Dunántúli Régió idegenforgalmi kínálata A Nyugat-Dunántúli Régió jelenleg három megyét foglal magába: Zala, Vas és Gy r-Moson-Sopron megyét, kivéve a Balaton melletti településeket. Sajnálatos, hogy az idegenforgalmi régiók módosítása során Zalakaros is a Balaton Régióhoz került. Jelenleg a Területfejlesztési törvény hét tervezési-statisztikai régiót ismer, míg az idegenforgalomban kilenc régió létezik. A hét tervezési-statisztikai régió még kiegészült a Balaton és a Tisza-tó idegenforgalmi régióval, melyek a környez régiókból szakítottak területet maguknak. A Régió közvetlenül határos az Európai Unióval (EU), melyb l fakadóan a közeli Ausztria számos esetben el nyösebb lehet ségeket biztosít a közlekedési kapcsolatokat illet en (közlekedési folyosók, tervezett autópálya és vasútvonal fejlesztések). A terület a nemzetközi közlekedésben a négy országgal határos elhelyezkedésb l

fakadóan jelent s tranzitforgalmat bonyolít, különösen az osztrák határszakaszon. A közúthálózat kiépítettségi foka nyugat-kelet irányban (M1 autópálya) jóval felülmúlja az észak-déli tengely 3 fejlettségét. Jelenleg a turizmus m!ködésének akadálya az id szakosan fellép határátlépési nehézség. A több órás várakozás és annak híre elriasztja a turistákat A régióban tarka, színes kulturális kínálat létezik. Nemzetközi jelent ség! fesztivál, program kevés van. Nagyobb számú turistát vonzó esemény a régióban jelenleg nincs, de van néhány olyan esemény vagy rendezvény, amely megfelel fejlesztések révén nagyobb tömegek vonzására is alkalmas lehet. Néhány országos jelent ség! rendezvény: Sopron Ünnepi Hetek, Tavaszi Napok, Gy ri Nyár, Barokk események, Tavaszi Fesztivál, Sitkei Kastélykoncert, Szombathely Savaria Karnevál, Tavaszi Napok, Szent Márton Napok, K szeg Várszínház, Szüret, Mosonmagyaróvári

Nyári Fesztivál, Nagykanizsa Jazzfesztivál, Lenti Kerka menti Kulturális Napok, Sárvár Néptánc Fesztivál, Elektroakusztikai Világtalálkozó, Vasvár Hegyháti Napok. A falusi települések nagy részén csak fedetlen futballpálya található. Több helyen van lehet ség teniszezésre, kiemelked a lovaglóhelyek száma. Minden vízparti település kínál fürd zési és csónakázási lehet séget. Kerékpározásra sok helyen van lehet ség, de több helyen szorgalmazzák a jelenlegi kerékpárút-hálózat kib vítését. Sok helyen van falusi tekepálya, kedvelt a horgászat is. A régióban több kerékpárút található, ezek kerékpározásra kijelölt kis forgalmú utak vagy töltésen vezetett kerékpárutak. A víziturizmus egyik meghatározó ága lehet a régió aktív turizmusának, ugyanis a régió igen kedvez adottságokkal rendelkezik. A Rába méltán lett versenytársa a Tiszának, bár annak jelent ségét még nem éri el, továbbá igen fejl dik a

Szigetköz ágrendszerének, és a Fert tónak víziturizmusa is. A víziturizmus alapinfrastruktúrája jelenleg kevéssé kiépített, a hiányzó kiköt k, WC-k, kempingek miatt nagy a környezeti terhelés. A vadkempingek szeméthegyeit az önkormányzatok nem tudják kezelni. A régióban jelent s számban vannak lovaglási lehet ségek. A lovasiskolák és a több napos túrát kínáló vállalkozások a régióban egyaránt megtalálhatók. Megrendezésre kerülnek továbbá különféle lovas-rendezvények, díjugrató és fogathajtó versenyek is. Néhány regionális jelent ség! település a lovasturizmus szempontjából: Sopron, Mosonmagyaróvár, Sárvár, Gy r, Egervár, Lenti, Gosztola, Rádiháza. A horgászturizmus a régióban olyan regionálisan vagy országosan ismert horgászhelyekre alapul, amelyeken a biztos halhozam, a népszer! (ponty, süll , harcsa, keszeg, kárász) vagy az egyedi fajták kifogásának lehet sége jelenti a sajátos vonzer t. A Duna, a

Rába, Mura, a Fert tó az agyag és kavicsbánya tavak kínálta horgászati lehet ségek 4 sok horgászt vonzanak a régióba. A horgászat turisztikailag akkor értékelhet , ha a horgászás szerelmesei vagy a velük együtt utazó családtagok, barátok idegenforgalmi szolgáltatásokat is igénybe vesznek. Régiónk déli része gazdag mind erd területben, mind vadállományban. Az olasz, osztrák, német vadászok kedvelt terepe Vas és Zala megye. Zalában a táj jellegzetes ételei közé tartozik a krumpli prósza, a dödölle, füstölt túró. A többi táj jellegzetes ételei elt!n ben vannak. Az Nrségben jelent s még a tökmagolaj Magyarország borvidékei közül a Pannonhalma-Sokoróalja, Soproni, Zalai található itt, és részben a Somlói érinti a régiót. Borutak mindenhol kialakulóban vannak A borfajták közül a legnevesebb a soproni kékfrankos, emellett a magyar és világfajták számtalan jó bort adó fajtája megtalálható a régióban. A

régió természeti adottságai között a sajátos klímával rendelkez hegységek mellett legnagyobb értéket a régió termálvíz kincse jelenti, amelynek többsége gyógyhatású, differenciált igények kielégítésére alkalmas (pl. csontrendszer, mozgásszervi, emészt szervi, n gyógyászati, hurutos, idegrendszeri, pajzsmirigy, légz rendszeri betegségek, fogbántalmak kezelése). A gyógy-, illetve termálturizmus a régió turizmusának kiemelked jelent ség! és nagy fejl dési lehet séggel rendelkez területe. A régió nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan nagy számú, b viz!, magas h fokú termálvizet kínáló fürd vel rendelkezik. A statisztikai régió területén összesen 22 településen található gyógy-, illetve termálfürd , amelyek között nemzetközi hír! is van és további 15 településen terveznek fürd nyitást. A gyógyturizmusnak egyre növekv szerepe van az egészség meg rzésében, betegségek megel zésében

(prevenció), a gyógyításban (terápia), az utókezelésben (rehabilitáció), a fizikai és mentális kondicionálásban (fitness). A turisták költési szintje, tartózkodási ideje, az igénybe vett szolgáltatások mennyisége, min sége a gyógyturizmusban az átlagot messze meghaladja. A szezonalitást gyakorlatilag kiküszöböli, ezért a kihasználtság, a jövedelmez ség viszonylag magas. A kedvez adottságaink ellenére a gyógyvízkincs eredményes hasznosítását számos körülmény akadályozza. Nemzetközi jelent ség! fürd helynek számít a régióban Bükfürd , de emellett számos országos jelent ség! fürd hely van, ilyen Sárvár, Mosonmagyaróvár, Gy r, Balf, Lenti. Regionális jelent séggel bírnak Csorna, Szombathely, Kapuvár, Mesteri, Hegyk , Borgáta, Kehidakustány, Vasvár, Lipót, Pet háza, Zalaegerszeg. A régió az ország egyik legfejlettebb gazdasággal rendelkez területi egysége. Itt bonyolódik az ország határforgalmának

mintegy fele, ezen a térségen keresztül kapcsolódik 5 Magyarország és Kelet – Európa egy része az európai Unióhoz. A régió egy f re es GDP-je a KSH 2001.évi adatai szerint 1301000 Ft Ez alapján a régió második helyet foglalja el az országban a Közép-Magyarországi Régió után. Magas a külföldi t ke aránya és kedvez a humáner források min sége és az iskolázottsági szint is. Gond a bels közlekedési kapcsolatok fejletlensége, ez a turizmusra is kihat és a kutatás-fejlesztési kapacitás is gyenge. Az alacsony munkanélküliség jelenleg a beruházókat elriasztja Az idegenforgalomnak pedig sok viszonylag alacsonyabb képzettség!, szezonmunkásra lenne szüksége. A térség idegenforgalmára jellemz , hogy itt található az ország összes kereskedelmi szállásfér helyeinek több mint 15 %-a és a térség a vendégforgalomból is hasonlóképpen részesedett. A külföldiek aránya a vendégforgalomból 47 %-os volt, akik els sorban a

termál és gyógyvizek fürd helyeit látogatták. A statisztikák szerint a régió Budapest és a Balaton után a legnagyobb vendégforgalmat bonyolítja le. A régió jellemz it a vendégérkezések száma alapján a többi régióval összehasonlítva 12-13%-os a részesedése. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégek 9-10%-a érkezik ebbe a régióba. A régió vendégéjszakák alapján számított piaci részesedése 11,8% Itt kell szólni az 1998. október 7-én Kismartonban aláírt West / Nyugat Pannonia Eurégiós együttm!ködésr l is, melyet Vas és Gy r-Moson-Sopron megye, illetve Burgenland tartomány hozott létre. 1999-ben csatlakozott Zala megye is 6 3. Táblázat A RÉGIÓ TURIZMUSA SZÁMOKBAN Megnevezés 2000 Egységek száma a régióban Kereskedelmi szálláshely 557 Szálloda 144 Camping 59 Fizet vendéglátás 5.965 Falusi vendéglátás 1.488 Magánszállás 7.453 Fér8helyek száma Kereskedelmi szálláshely 48.956 Szálloda

17.622 Camping 15.355 Fizet vendéglátás 29.977 Falusi vendéglátás 7.704 Magánszállás 37.681 Külföldi vendégek száma Kereskedelmi szálláshely 417.936 Szálloda 285.578 Camping 65.728 Fizet vendéglátás 65.721 Falusi vendéglátás 22.840 Magánszállás 88.561 Belföldi vendégek száma Kereskedelmi szálláshely 542.235 Szálloda 326.847 Camping 10.613 Fizet vendéglátás 29.199 Falusi vendéglátás 17.179 Magánszállás 46.378 Külföldi vendégéjszakák száma Kereskedelmi szálláshely 1.954283 Szálloda 1.351720 Camping 390.810 Fizet vendéglátás 452.388 Falusi vendéglátás 121.058 Magánszállás 573.446 Belföldi vendégéjszakák száma Kereskedelmi szálláshely 1.659463 Szálloda 1.052445 Camping 35.384 Fizet vendéglátás 199.277 Falusi vendéglátás 66.278 Magánszállás 265.555 2001 567 143 60 6.090 1.575 7.665 50.282 18.486 15.231 30.769 8.126 38.895 414.648 286.012 63.236 69.541 24.148 93.689 515.073 318.397 10.124 25.564 13.075 38.639

1.983223 1.363569 394.812 447.176 126.399 573.575 1.474844 943.286 30.088 153.902 52.318 206.220 Forrás: Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv (2000, 2001) 7 1.3 Lenti idegenforgalmi kínálata Lenti a Dunántúl délnyugati részén található. Közigazgatásilag Zala megyéhez tartozik. A szlovén határtól 7 km-re, a horvát határtól 15 km-re, az osztrák határtól 50 km-re fekszik. A megye negyedik városa, mind id ben, mind nagyság szempontjából Közúton a 75-ös f út vonalán, valamint a 6 km-re lév rédicsi határátkel helyt l induló 86-os úton érhet el. Az egykor elmaradott nagyközség néhány évtized alatt, nem kismértékben fekvésének köszönhet en, fejl d várossá alakult át. Lenti idegenforgalmi vonzáskörzetének természeti képét els sorban a magas erd sült dombok, és völgyek váltakozása határozza meg, ideális terepet biztosítva a gyalogtúrázáshoz, tereplovagláshoz, kerékpározáshoz. A környezet változatos

természeti élményfotózásra, vadmegfigyelésre ad lehet séget. Városi rangot 1979. január 1-én kapott, ekkor olvasztotta magába a környez községeket: Bárszentmihályfát, Lentikápolnát, Lentiszombathelyt, Máhomfát és Mumort. E városrészekben ma településrészi önkormányzatok m!ködnek. Mára a térség sokirányú központjává fejl dött a város. A város síkságon helyezkedik el, hátárában több domb is található, melyek a Zalai dombság részét képezik. A város határában gondozott erd k húzódnak A Lenti környéki erd k területaránya eléri a 40%-ot. A környék gazdag vadállománnyal is rendelkezik Sok a vadászható nagyvad, számottev a vaddisznó, z, fácán, és a nyúl állomány. A térség turisztikailag legjelent sebb adottsága a feltárt hévíz készlete. Lenti megközelítésére minden irányból lehet ség kínálkozik, mivel egy közlekedési csomópontban helyezkedik el. A rédicsi határátkel hely Lentit l 6 km-re

található Ezen keresztül bonyolódik Magyarország, Ausztria, Szlovákia egyes területei fel l az Adriai tenger felé men turistaforgalom. A környék látnivalóinak jelent s része a Lentihez közeli településeken található. Lenti nagy történelmi múlttal rendelkez település. Írott története a 13századtól van Nova fel l érkezve a városba, a Kerka folyón átkelve pillantja meg az idelátogató az L alakú, 18.században, barokk stílusban épült építményt, egy – ma m!emlék jelleg! – jelenleg üresen álló magtárat, melyet a hajdani lenti vár helyén, anyagának felhasználásával emeltek. A várnak a török id kben jelent s szerepe volt, a török betörések ellen védte NyugatMagyarországot, illetve Ausztria keleti tartományait. Az épület körül kis horgásztó, el tte barokk Keresztel Szent János-szobor található. 8 A körforgalomnál egy virágokból épített hatalmas páva fogadja tavasztól szig a vendéget. A városban egyébként

is kellemes hatást kelt a sok hangulatos fa- és virágkompozíció. A település f terének közepén áll a m!emlék jelleg! római katolikus templom. A város képét a továbbiakban kiskereskedelmi üzlethelyiségek, vendéglátóegységek határozzák meg. Az idelátogatók következ állomása minden valószín!séggel az egyre terjeszked üdül övezet lesz. Az üdül övezet központja a város turizmusát meghatározó gyógyfürd A gyógyfürd közvetlen közelébe épültek az elmúlt években a jelent s vendégforgalmat bonyolító appartmanok, panziók, vendéglátóegységek, és a „zimmer frei-turizust” képvisel magánszálláshelyek. Jelenleg Lentib l déli irányba indul gyalogos túraösvény, melynek hossza 90 km, és útja során mintegy 20 települést, és további 10 településeken kívül es természeti és kulturális látványpontot érint. A legkiépítettebb területek a Budafapusztai Arborétum, Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet

egyes területei, és a Lenti Parkerd . Sajnos a jelenlegi túraútvonalak többsége hosszú, részlegesen vagy egyáltalán nem kiépített, és hiányoznak a túra tervezését segít információs anyagok, tájékoztató táblák. Lenti a Göcsej és az Nrség területével együtt szerepel az országos kerékpártúrákat ajánló magyar és idegen nyelv! kiadványokban. Jelenleg Lentib l a következ irányban van önállóan kiépített kerékpárút, ezek a kerékpárutak els sorban a Lenti városmaghoz csatolt településekkel való összeköttetést biztosítják. A részleges kiépítetlenség ellenére, a jelenleg meglév útvonalak kiváltják a legforgalmasabb közutakat és összefügg programajánlat alapjául szolgálhatnak. Lenti és turisztikai vonzáskörzete az ország egyik legerd sültebb területe. Tájképi szempontból meghatározóak az erdei fenyvesek, tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, bükkösök és ártéri ligeterd k. A térség a dél-nyugat

dunántúli nagyvadas vadgazdálkodási területhez tartozik. Legjellemz bb nagyvadjai a gímszarvas, dám, z, vaddisznó Lentiben a Szabadság Vadásztársaság, az Olajbányász Vadásztársaság, és a Horváth Vadászatszervez jelent sebb vendég-szervez Iroda vadásztársaságok. A vadásztatás zárt piaci értékesítési rendszerben m!köd drága turisztikai program. A vadásztatás sajátos arculatú, hangulatú program és háttér-infrastruktúrát igényel: vadászház, szállítás, szállítmányozás, min sít pontok, A térségben a legnyagyobb erd gazdálkodó a Zalerd stb. Rt., melynek kezelésében több 9 vadaskert is van. Ezek fenntartásának els dleges célja a vadásztatás Vadaskertek: Zalabaksa- Kerkakutas (dámkert), Zalabaksa- Kálócfa (vaddisznóskert), Lenti- Hernyék (vaddisznóskert). Nem vadásztató turizmus számára turisztikai jelleg! vadbemutatás nincs a területen. Ezzel még nem merült ki a lehet ségek száma Lentiben, hiszen itt van

még a kisvasút. A keskeny nyomtávú vonat a szomszédos falu, Csömödér vasútállomásáról indul és egészen Kistolmácsig közlekedik. Útja közben érinti Páka, Dömefölde, Kányavár, Lasztonya és Bázakerettye falvakat. A kis g zöst Erdélyb l szerezték be és szármatása miatt Ábelnek keresztelték el. Ipari hasznosítása mellett személyszállítási feladatokat is ellát, f leg a turisták azámára biztosít élvezetes erdei kirándulást. Lenti a megyei kereskedelmi fér hely kapacitásnak körülbelül 3%-át képviseli. Jelenleg Lenti 11 kereskedelmi szálláshellyel, illetve 161 regisztrált magán-szálláshellyel rendelkezik. A város kereskedelmi szálláshelyein megszálló vendégek száma az elmúlt években ingadozó számot mutat. Ennek a változásnak oka lehet a vendégszám éves változása, ingása, illetve az a tény, hogy a vendégek jelent s része el szeretettel vesz igénybe magán, esetenként nem regisztrált szálláshely lehet

ségeket. A város szállásfér helyeiben els sorban a I.-II kategóriás besorolású családias jelleg! panziók, és az egész évben üzemel kemping dominálnak. Ezt a kínálati struktúrát egészítik ki fizet vendéglátás keretein belül értékesített szobák. 4. Táblázat A VÁROS SZÁLLÁSHELYKÍNÁLATA ÉS KAPACITÁSA Kapacitás Szoba/fér8hely Szálláshely megnevezése (étterem+terasz Appartman/fér8+különterem) hely Városi gyógyfürd és Strand 6/18 Aranykorsó Söröz , Panzió és Étterem 30 7/16 Favorit Panzió és Étterem 50+12+40 8/20 Salamon Söröz 60+30 Hubertus Panzió és Étterem 60+40 9/23 Kerka Szálloda és Étterem 90+60 11/22 Zéta Panzió és Étterem 100+80 28/57 ill. 6/6 Heidi Panzió 13/26 Gosztola Gyöngye Étterem és Panzió 120+40 30/60 Aloe Vera Panzió 6/12 Castrum Gyógykemping 152 parcella Denis Étterem és Panzió 70+50+50 11/30 Silvanus Panzió és Appartmanház 29/60 ill. 4/8 Vadvirág Panzió 9/18 Forrás: Lenti Város

Polgármesteri Hivatala Közigazgatási Osztály 10 Sportolásra a város 3 futballpályája, a tekepálya, valamint nyáron a teniszpálya nyújt lehet séget. Lovaglásra is lehet ség nyílik A Konkoly Lovas-iskola éves díjugrató versenyének bemutatója látványos program minden évben. A városban egy mozi m!ködik, mely inkább a helyi lakosság szórakoztatását szolgálja. A város kulturális centruma a m!vel dési központ, mely szintén a helyi lakosságot szolgálja ki kulturális rendezvényeivel, ismeretterjeszt el adások szervezésével, szakkörök helyszínének biztosításával. E mellett a minden évben megrendezésre kerül Kerkamenti Kulturális Napok rendezvényeinek jelent s része is a M!vel dési Központ termeiben kerül megrendezésre, így válik a ház a város vendégei számára is nyitottá. A város legnagyobb kulturális eseménysorozataként 24 éves múltra tekint vissza. Szabadtéri programjai közé tartoznak tánc és zenei programok,

szüreti felvonulás, kézm!ves vásár, beltéri programjai között pedig ismeretterjeszt és kulturális el adások tartoznak. E programsorozat részét képezik a Nemzetközi Úszóverseny, a Díjugrató Lóverseny, és a Lenti Nemzetközi Vásár és Kiállítás is. A városnak saját tánccsoportja, és fúvószenekara van. A városi Tourinform Iroda 1998 májusában kezdte meg m!ködését. Információs körzetébe tartozik a városon kívül Göcsej, Hetés területe is. Feladatköre: eligazítás, komplex informálás, önkormányzati szint! marketing feladatok ellátása, kapcsolattartás az idegenforgalmi vállalkozásokkal, piackutatás, igényfelmérés. A turisztikai szakma tájékoztatása a térség lehet ségeir l, a város idegenforgalmi elképzeléseinek véleményezése, az önkormányzat segítése a turisztikai beruházások lebonyolításában, pályázatok elkészítése, imázs formálása. A turizmus regionális irányítását a Nyugat-dunántúli

Regionális Idegenforgalmi Bizottság látja el, a megyei idegenforgalmi döntést hozó szervezet a Zala megyei Önkormányzati Közgy!lés Turisztikai Bizottsága, a megyei végrehajtó szervezet a Zala megyei Turisztikai Hivatal, a városi el terjeszt és döntést hozó szervezete a Lenti Város Önkormányzati Közgy!lés Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottsága, a városi végrehajtó szerv pedig a Tourinform Iroda. A városban m!köd idegenforgalmi szolgáltatók: Holiday Idegenforgalmi Szolgáltató Iroda, Zalatour Lenti Irodája, Horváth Vadászatszervez Iroda. A helyi utazásszervez k be- illetve kiutaztató irodák. A város és környezete turisztikai programjainak értékesítése csomagkínálatok hiányában nem jelennek meg a kínálatban. A gyógy- és strandfürd egyedül szervezi nemzetközi utaztatói kapcsolatait. 11 1.31 Lenti térség bemutatása Szécsisziget községben található a 18. században épített Szapáry kastély Itt került

elhelyezésre a Trinet Natúrpark magyarországi központja. Az ország négy natúrparkja közül három a régióban található. A környezet- és természetvédelem terén nagyon fontosak, a megyei és regionális intézkedések és tervezések mellett, a határokon átnyúló programok és intézkedések is. A „Hármashatár” Natúrpark éppen ezért jött létre magyar- szlovén- horvát együttm!ködésben. Az információcsere elengedhetetlen az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén, de épp ilyen fontos a természeti értékek védelme, és meg rzése az utókor számára. A különféle turisztikai ágak közül az ökoturizmus kínál jelenleg kedvez perspektívát, ennek kialakítása, fejlesztése szintén a térség érdekeit szolgálja. A város és a Natúrpark együttm!ködésének alapjai a kölcsönös vendéginformálásban, kölcsönös szolgáltatás értékesítésben, figyelemfelkeltésben, közös és összehangolt piaci

megjelenésben, illetve a szakmai tervezésben való együttm!ködésben testesül meg. A Nyugat Zala vidékének ismertsége az elmúlt években nem ment át dinamikus változásokon. A vendég a látogatható, programba szedhet természeti értékekr l csak a természetjáróktól, információs irodáktól kaphatott némi tájékoztatást. A Natúrpark munkájával ez a helyzet megváltozhat, és az eddig rejtett, ugyanakkor bemutatható értékek ismertté, élvezhet vé válhatnak. Csesztreg m!emlék templomát és helytörténeti múzeumát érdemes megtekinteni. Pásztorháza a múlt században épült. Nemesnépen található a megye egyik legszebb szoknyás haranglába. Múlt században épült házsora is érdekes látnivaló. A falu védett tölgyessel is büszkélkedhet A faluban m!köd ideiglenes határátkel hely Szlovénia felé nyit kapcsolatot. Az Abbházia Country Club lovaglási, teniszezési és még több spotolási lehet séget kínál nyugodt, szép

környezetben. A pórszombati és szilvágyi erd kben gazdag gombalel helyek találhatók. A pusztaapáti vadászkastély a külföldi vadászok fellegvára. Ennek közelében található az ország egyik természetes körülmények között él híres dámvad populációja. Gosztola az ország legkisebb faluja. Az idelátogató vendéget barátságos környezet! tó, sz l helyek, borpincék várják olcsó szálláshelyekkel. Rédics nemzetközi határátkel hely, mely jelent s forgalmat bonyolít le mind személy, mind áruszállítás területén. 12 2. Lenti Város Önkormányzatának idegenforgalmat el8segít8 tevékenysége Egy ország turizmuspolitikája megmutatja, hogy az állam mennyire elkötelezett az ágazat versenyképességének megtartásában és fejlesztésében. A turizmuspolitika fontos tényez je, hogy hol a helye és milyen a jelent sége a törvénykezésben és a végrehajtásban, mekkora arányú az ágazat költségvetési támogatása, hogyan érintik

az adótörvények a turizmus vállalkozóit. A turizmuspolitika része a turizmussal kapcsolatos országos koncepciók, stratégiák, marketingtervek kidolgozása és következetes megvalósítása, továbbá az ágazat munkaer -gazdálkodásának nyomon követése is. A turizmus irányítóinak az a szerepe és felel ssége, hogy megfelel infrastrukturális, közgazdasági és jogi környezetet biztosítsanak a fejlesztésekhez, ösztönözzék a stratégiába ill elképzeléseket, és korlátozzák a turizmus versenyképességét gátló tendenciákat. 1.számú ábra A TURIZMUS KOORDINÁCIÓS RENDSZERE MAGYARORSZÁGON Országgy!lés Miniszterelnöki Hivatal ISM,FVM, NKÖM,OM,EüM, GKM,BM,PM,KüM Miniszterelnöki Hivatal Turizmus Államtitkárság Forrás: Gazdasági Minisztérium 13 A Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) feladata, hogy meghatározza a régió területfejlesztési programját és koordinálja annak végrehajtását. A RIB-ek, a megyei, ill. a

regionális területfejlesztési tanácsok mellett a helyi önkormányzatok is jelent sen hozzájárulnak a turizmus területfejlesztésben játszott szerepének érvényesítésében. A helyi önkormányzatok feladata, hogy a fogadó területeket infrastrukturális szempontból alkalmassá tegyék a turizmus kiépülésére, fejlesztésére, a településen található turisztikai vonzer k állapotát meg rizzék, fennmaradásukat el segítsék. Ugyancsak az önkormányzat feladata, hogy a terület teherbíró képessége és a turizmus fejlesztése közötti összhangot kontrollálja, a környezettel összhangban álló turisztikai termékek fejlesztését ösztönözze, és bevonja a helyi közösséget a fejlesztés el készítésébe és a végs döntésbe. A település, térség piacon elfoglalt pozíciójának javítása már csak azért sem elhanyagolható, mert a turizmusból származó haszon többrét!. Az els dleges hasznot a turisták költekezése és az

általa teremtett munkahelyek jelentik. A másodlagos haszon a multiplikátor – azaz más ágazatok gazdasági eredményességét közvetlenül befolyásoló képesség - hatás révén keletkezik. A harmadlagos haszon az állami és helyi adóbevételek formájában jelenik meg A turisztikai vállalkozások által el állított termékek, szolgáltatások önmagukban ritkán értékesíthet k gazdaságosan. A turista nem egy szállodai szoba kedvéért indul útra, hanem azoknak a természeti és m!vi vonzer knek az összességéért, amit az adott ország, térség, táj kínál, amelyek egyedivé, megkülönböztethet vé teszik az adott területi egységet a turisztikai kínálati piacon. Éppen e sajátossága miatt a turizmus települési, térségi szint! promócionálásáért nem tehet k felel ssé kizárólag a versenyszférában tevékenyked vállalkozások, hanem elengedhetetlen a non-profit és közszolgálati szféra szerepvállalása, amely verseny-semleges módon

biztosítja a települési, térségi idegenforgalmi vonzer k, szolgáltatások piacra segítését. A turisztikai helytermék olyan tényez ket is tartalmaz, mint megközelíthet ség, térségen belüli közlekedési lehet ségek, általános településkép, egészségügyi ellátás, kulturális és sportlétesítmények, szolgáltatások stb., amelyek megfelel színvonalon való biztosítása már a közszféra - legtöbbször az önkormányzat feladata. A helyi önkormányzatok érdekeltsége a turizmus fejlesztésében: 1) Közvetlen érdekek: 14 X Idegenforgalmi díjbevételek a szálláshelyek forgalma alapján, ezek még állami támogatással is kiegészülnek. X A szolgáltatási infrastruktúra fejl dése, az ebb l nyerhet helyi adók gyarapodása. X A kiszolgáló települési sport, kulturális, szabadid s intézményhálózat és létesítmények kihasználtságának növekedése, a bevételekb l fenntartásuk könnyebbé válik. X A települési ingatlanvagyon

és benne az önkormányzati kézen lév vagyon jobb hasznosulása (épületek, üzletek eladása, bérletbe adása, új pl. szálláshelyteremt beruházásoknak telek eladása). 2) A helyi önkormányzatok közvetett érdekeltségei: X A település és térségmarketing er sítése. X Az idegenforgalom magasabb igényszintjeit kielégítend a település kulturáltsága, környezeti állapota javítandó, a turizmus kihívása ösztönzi a helyi társadalmat, az önkormányzatot is a gyors és hatékony cselekvésre. X Az idegenforgalom markáns gazdaságfejlesztési irányt jelenthet a településeknek, amelyre felf!zhet a többi ágazat fejlesztése is. X Vállalkozásösztönzés, új tudás megjelenése a turizmus révén. X A turisták érdekl dése a helyi identitást er síti, a civilszféra izmosodását, az összefogás, a közös cselekvés igényét hozza felszínre. Lenti város újonnan megválasztott polgármestere Nógrádi László. Az önkormányzat

jelenleg átalakulás alatt van. Döntéseket a képvisel testület hozza. A képvisel testület a következ állandó bizottságokat hozta létre: Pénzügyi és városfejlesztési bizottság Ügyrendi bizottság Szociális és egészségügyi bizottság Lakásügyi bizottság M!vel dési és sport bizottság 15 Idegenforgalmi bizottság jelenleg nincs, és az idegenforgalmi referens jelenléte is hiányzik az önkormányzatnál. Érdemes megvizsgálni az említett közvetlen és közvetett érdekek szempontjából az önkormányzat idegenforgalmi tevékenységét egy olyan városban, amelynek megvannak az adottságai, hogy - f ként a gyógy- és egészségturizmus és a bevásárló turizmus révén építsen a turizmusra. 2.1 Idegenforgalmi adó A turizmus legf bb önkormányzati bevétele, az idegenforgalmi adó. Itt visszautalva a fenti felsorolásra, ahol a helyi önkormányzatok közvetlen érdekeltségei kerültek felsorolásra a turizmus fejlesztésében, az

els közvetlen érdek: „idegenforgalmi díjbevételek a szálláshelyek forgalma alapján, amelyek állami támogatással is kiegészülnek”. Ez lenne az idegenforgalmi adó, melyet városunk önkormányzata 1993. Január 1-jét l alkalmaz Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként tartózkodik az önkormányzat illetékességi területén, illetve akinek az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épülete van, amely nem min sül lakásnak. A tartózkodás utáni idegenforgalmi adó mértéke 1999-t l 200 Ft/ f / vendégéjszaka. Az üdül lakosságtól ilyen címen beszedett adó minden egyes forintjához a költségvetés – felhasználási kötelezettség nélkül – 2 forint állami hozzájárulást biztosít. 5. Táblázat TARTÓZKODÁS UTÁNI IDEGENFORGALMI ADÓ ALAKULÁSA Év 1998 1999 2000 2001 Adózók száma Tartózkodás utáni idegenforgalmi adóbefizetés (Ft) 83 78 81 80 3.345900

6.492000 6.758338 12.780900 Vendégéjszakák száma 33.459 34.163 33.790 32.850 Forrás: Lenti Város Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztály A 2001.évi megnövekedett idegenforgalmi adóbevételt a Lenti Castrum Camping befizetése magyarázza. A Camping évekre visszamen leg 2001-ben fizette meg adótartozását, és a késedelmes fizetés miatti késedelmi kamatokat, ami több, mint 6.000000 16 Ft volt. Ezért a 2002-es évre el irányzott 8000000 Ft-os idegenforgalmi adóbevétel, az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve, igen optimistának t!nhet. Lenti városában az évek során a vendégek száma és a kereskedelmi szálláshelyek, illetve a fizet -vendéglátók száma fordított arányban változott, azaz amíg a fér helyek száma folyamatosan n tt, addig a városba látogató (regisztrált, tehát nem átutazó) vendégek száma csökkent. 6. Táblázat Év 1998 1999 2000 2001 2002.I-VIII-ig A VENDÉGEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Vendégek száma az

Külföldi Belföldi Összes el8z8 év %-ában 5927 784 6711 91,2 5898 937 6835 101,8 5679 761 6440 94,2 4922 885 5807 90,2 3103 604 3707 91,3 Forrás: Lenti Városi Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztály A 2002-es év decemberében egy hét alatt két újabb étterem-panzió nyílott, és egy harmadik étterem-panzió januári nyitást tervez. 7. Táblázat A SZÁLLÁSHELY KÍNÁLAT ALAKULÁSA LENTIBEN 1998-TÓL Kereskedelmi Fér8helyek Fér8helyek Év Magánszálláshely szálláshely száma száma 6 431 164 735 1998 10 530 143 580 1999 11 550 158 640 2000 11 600 162 652 2001 11 600 161 650 2002.I-VIII-ig Forrás: Lenti Városi Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya 2.2 Szolgáltatási infrastruktúra és az adóvonzatok Az önkormányzat közvetlen érdekei közül a második: „szolgáltatási infrastruktúra fejl dése, az ebb l nyerhet helyi adók gyarapodása”. A szolgáltatási infrastruktúra az évek során folyamatosan fejl dött. Egyre több kereskedelmi

vendéglátó- és szálláshely várja vendégeit (ahogy azt a fenti táblázat is mutatja), egyre több kiskereskedelmi egység nyílik, és a város egyik nevezetessége, a heti két alkalommal megrendezésre kerül piac is folyamatosan terjeszkedik. Számokban 17 kifejezve jelenleg közel 300 kiskereskedelmi egység m!ködik a városban. Az elmúlt években a kereskedelmi egységek száma jelent s növekedést mutatott. Ezen egységek többnyire ruhanem! és textilüzletek A város kereskedelmi ellátottsága turisztikai szempontból jónak mondható. A városban több, mint 700 vállalkozás m!ködik, melynek 80%-a egyéni vállalkozási forma. Ennek a magas aránynak az oka, hogy a piaci árusok, mint magánvállalkozók m!ködnek. A szolgáltatási infrastruktúra b vülése a helyi ipar!zési adót növeli, azaz az önkormányzat adóbevételét. Az ipar!zési adót Lenti önkormányzata 1999-ben vezette be Az adó mértéke az adóalap 2%-a, illetve ideiglenes jelleg!

ipar!zési tevékenységnél a napi átalány 5000 Ft, piacozó tevékenységnél 500 Ft. Lentiben minden héten kétszer, csütörtökön és szombaton tartanak vásárt. A piac város központjában kerül megrendezésre két helyszínen. Az önkormányzat helyfoglalási díjbevételben részesül, melyet a Lenti lakosokra kedvezményesen vet ki. 8. Táblázat A PIACI ELÁRUSÍTÓ HELYEK BÉRLETI DÍJAI A kedvezmény Helyfoglalási figyelembevételével havi Elárusítóhely díj Ft/m2/hó helyfoglalási díj 2000 2001 2002 Vásártér F útvonal F útvonal mögötti terület Korona étterem melletti terület Járda Volt játszótér területe Tartalék vásártér 1.számú terület els része (Sport étterem mellett) 1.számú terület középs része (Sport étterem mellett) 1/A.számú kispiac (b vítés) 2.számú terület (Szabadság tér) 3.számú terület (lezárt parkoló) 4.számú terület (Posta mellett) 6000 4000 4600 3000 3000 4110 2740 3151 2055 2055 4740 3160

3634 2370 2370 5400 3600 4140 2700 2700 6000 4110 4740 5400 4000 2740 3160 3600 2000 6000 6000 4600 1370 4110 4110 3151 1580 4740 4740 3639 1800 5400 5400 4140 Forrás: Városi Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya Napjainkban már több száz árus várja a vásárlókat. Annak idején, a határok megnyitásával fellendült a kereskedelem, f leg a határ-közeli kisvárosokban. Lenti is ilyen kisvárosnak tekinthet . Vendégei, éppen a három határ közelsége miatt, Szlovéniából, 18 Ausztriából és Horvátországból érkeznek. Többen kizárólag vásárlási céllal, célirányosan Lentibe indított autóbuszokkal érkeznek. Nem meglep , hogy a város egyik f bevételi forrásaként a bevásárló turizmust említik: 2000.évi piaci befizetés: (421 elárusítóhely: 287 Lenti, 134 vidéki) Helypénz: 101.895268 Ft -ÁFA: 25.473817 Ft +Ipar!zési adó: 4.460500 Ft 80.881951 Ft 2001.évi piaci befizetés: (421 elárusítóhely: 296 Lenti, 124

vidéki) Helypénz: 148.364000 Ft -ÁFA: 37.091000 Ft +Ipar!zési adó: 5.635000 Ft 116.908000 Ft 2002.évi befizetés: (421 elárusítóhely, 33 szabad hely) Helypénz: 141.629400 Ft -ÁFA: 35.407350 Ft +Ipar!zési adó: 5.200000 Ft 111.422050 Ft A 2002-es évre a bevásárló turizmus visszaesést mutat. Megváltoztak a vásárlási szokások, csökkent a vásárlókedv. Egyre kevesebb vendég érkezik Lentibe vásárlás céljából, ezért lehetséges, hogy míg régebben verseny volt az árusok között, hogy helyet szerezzenek maguknak, ma már több felszabadult elárusítóhely is van. 2.3 Szabadid8s intézményhálózat A harmadik közvetlen érdek: „a kiszolgáló települési sport, kulturális, szabadid s intézményhálózat és létesítmények kihasználtságának növekedése, a bevételekb l fenntartásuk könnyebbé válik”. Az önkormányzat egyik intézménye a Sólyom László M!vel dési Központ. Jelenleg 15 alkalmazottat foglalkoztat. A

M!vel dési Központ kiállításokat, bálokat, ritkán 19 vásárokat, és még ritkábban színházi el adást is szervez. Fenntartása költséges, a város kulturális életéhez azonban nem olyan színvonalon, és formában járul hozzá, ahogy azt egy ilyen fejlettség! kisváros igényelné. A szabadid s intézményhálózat nem épült ki Lentiben. A két éve nyílott teniszpályák bezártak, így sportolási lehet séget az 1978-tól üzemeltetett fürd kínál. A fürd jelenleg két részb l áll: a fedett uszodából, és strandfürd b l. Labdajátékra a három darab futballpálya, és a tekepálya nyújt lehet séget. Kerékpározás a kiépített kerékpárutakon, és alsóbbrend! közutakon lehetséges. A kerékpározókat kiszolgáló szolgáltató rendszer még hiányzik (kölcsönzés, javítás, parkolás, pihen pontok). Jelenleg a következ kiépített kerékpárutakat lehet igénybe venni: Lenti – volt laktanya, Zajda Lenti – Lendvadedes Lenti –

Rédics Lenti – Kerkateskánd Lenti – Tornyiszentmiklós 2.4 Ingatlanvagyon A negyedik a közvetlen érdekek sorában: „A települési ingatlanvagyon és benne az önkormányzati kézen lév vagyon jobb hasznosulása (épületek, üzletek eladása, bérletbe adása, új pl. szálláshelyteremt beruházásoknak telek eladása)” Az elmúlt években az önkormányzati ingatlanok értékesítése felgyorsult. Lenti gazdasági növekedése, a szolgáltatások b vülése, a választék kiszélesedése magával hozta a helyi lakosok gazdagodását, valamint a várost felkeres k számát. Többen közülük itt szeretnének élni, ha nem is egész évben, hanem csak pár hónapra évente. A részben letelepedni vágyó emberek nagyobbik fele külföldi állampolgár, többségében német és osztrák állampolgárok. A rendszerváltás után egyre több falusi épületet vettek külföldiek hazánkban, f ként olyan frekventált helyen, értem ezt turisztikai szempontból, ahol

megvan minden számára szükséges dolog: csend és nyugalom, természet közelsége, de ugyanakkor a város közelsége, ahol létfenntartó és szórakozási szükségleteit kielégítheti, illetve a teljes közm! és infrastruktúra. Ezt az igényt észrevéve, és pontos felmérések alapján, amely segítségével meghatározható volt az idelátogató külföldiek tulajdonságai (id sek, tehet sek, de nem 20 gazdagok), valamint a gyógyfürd vonzásából adódóan, az önkormányzat üdül telkeket alakított ki, amelyek nagy része mára már el is kelt. Látva a megnövekedett igényeket, és a város fejl dését, célszer!vé vált az üdül terület b vítése, illetve közm!vesítése. Az üdül telkek eladásával, illetve az urbanizációs mutató növekedésével a város közvetlenül és közvetetten is jelent s bevételt tudhat magáénak. Az üdül terület terület-felhasználási programját a 2.számú melléklet tartalmazza A külföldi állampolgárok

ingatlanvásárlása 1998-ban volt a legmagasabb. Els sorban családi házakat, gazdasági épületeket a Lentihegyen , illetve kevés számban kiesebb alapterület! lakásokat vásároltak az osztrák és német állampolgárságú külföldiek. Üdül telkeket építési szándékkal vásároltak. A vásárlási kedv alábbhagyott az elmúlt években. A külföldiek ingatlanszerzését az 1994.évi LV.törvény, valamint a 7/1996.(I18)Kormány rendelet szabályozza E rendelkezések kimondják, hogy külföldi jogi-, vagy magánszemély term föld kivételével vásárolhat ingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes Közigazgatási hivatal vezet jének engedélyével. Az engedély kiadását megel z en a Közigazgatási Hivatal az illetékes önkormányzat polgármesterének nyilatkozatát kéri arról, hogy az ingatlanvásárlás nem sért-e önkormányzati érdeket. Építészeti és városképi szempontból pozitívnak ítélhetjük meg a külföldiek

ingatlanvásárlásait2, hiszen a megvásárolt épületeket és azok környékét komfortossá és esztétikussá alakítják. A szintén önkormányzati tulajdont képez Lenti várat 1994-ben értékesítették egy külföldi állampolgárnak, a Lenti Város Önkormányzati Képvisel Testületi ülésének jegyz könyve alapján 27.045000 Ft értékben A vár eredeti állapotának visszaállítása hozzájárulhatna a város kulturális turizmusának fejl déséhez, de a városnak sajnos még arra sincs pénze, hogy a várat visszavásárolja. Az évek során történtek ugyan helyreállítási kísérletek, természetesen a város részér l, a német tulajdonos azonban nem igyekszik pénzt fektetni a felújításba. A vár közvetlenül a városba vezet 75-ös út mellett található. Még ma is lehangoló látvány fogadja az ideérkez turistákat. Egyik oldalról a gyógyfürd fejlesztése, az idegenforgalom 2 A külföldi állampolgárok által történt

ingatlanvásárlások kimutatását a 3.számú melléklet tartalmazza. 21 fellendítése a cél, másik oldalról viszont egy fontos idegenforgalmi attrakció mellett siklanak el. 2.5 Településmarketing A helyi önkormányzatoknak közvetett érdekei is f!z dnek a turizmus fejlesztéséhez. A településmarketing olyan módszer, amelyet a települések arra tudnak felhasználni, hogy javítsák versenyképességüket a piacon. Ma már nem szokatlan, ha településeket termékként emlegetnek. A helymarketing feladata, hogy a település teljesítményének eladását jól menedzselje, amihez nemcsak a vállalkozói, fogyasztói csoportok elvárásaira alapoz, hanem a potenciális lakosok, turisták, beruházók igényeit is számításba veszi. A térség Lenti város irányításával gazdasági átalakuláson megy keresztül, amely során több fejleszt elképzelés született meg. A fejlesztési elképzelések alapjául a nemzetközi és a hazai (Phare CBC, Gazdasági

és Közlekedési Minisztérium általi) támogatási rendszerekbe való bekapcsolódás, és ezt el segít lobbykapcsolatok kiépítése, valamint a beruházási kedv növelése, a befektet i kapcsolatok kiépítése szolgál. A marketingstratégia meghatározásakor ezt figyelembe kell venni. A marketingstratégia meghatározásához el ször helyzetelemzést kell végezni, melyet a SWOT-analízis módszerével célszer! elvégezni. 2.51 SWOT- analízis Er sségek: Szlovén, osztrák, horvát határ közelsége, jelent s tranzitforgalom Folyamatosan fejl d gyógyfürd kedvez árszínvonallal Érintetlen természeti környezet, sok erd Szlovéniához és Horvátországhoz képest olcsó piac Rendezett, hangulatos belváros Törekvés a kézm!ves hagyományok meg rzésére Gyengeségek: Lemaradás a szomszédos régiókhoz képest A gyógyfürd hátterét biztosító városi kórház hiánya A fürd egyediségének hiánya, szinte nincs marketingtevékenység 22 A természeti

adottságok nem jelennek meg a turisztikai kínálatban Kereskedelmi központ hiánya, zsúfolt belváros a piacnapokon Szálloda, gyógyszálló hiánya Kézm!vességre alapozott kínálati rendszer kidolgozatlan Az idegenforgalmi vállalkozások egymástól függetlenül dolgoznak Kevés a nemzetközi kapcsolat Kevés a képzett szakember Lehet ségek: Közös piaci megjelenés a „szomszédokkal” Az átmen forgalom egy részének városban tartása Fürd egyedi arculatának kialakítása a meglév adottságok felhasználásával Jellegzetes városkép kialakítása A vendégkör kiszélesítése Ökoturisztikai programok Lehatárolt piactér kialakítása, dekoratívabb standok Kézm!ves tevékenységek oktatása, nyilvános bemutatók EU csatlakozás után a határok jobb átjárhatósága Veszélyek: Az er s közúti tranzitforgalom okozta környezeti terhelés Színvonalfejlesztés hiányában besz!kül a fürd piaci köre Összehangolt marketing hiányában lelassul az új

beruházások megtérülése A vár állagromlása A piaci tömeg alkalomszer!en nagyobb környezeti terhelést jelent a városnak A bevásárlók nem nyerhet k meg egyéb turisztikai kínálat számára Nagyobb kapacitású szálláshelyek hiánya az érdemi turisztikai fejlesztések gátja lehet Unalmas kisvárosi hangulat A vendégek átutazók maradnak 23 2.52 Javaslatok, lehet8ségek Lenti város önkormányzata 1997-ben hozta létre a Tourinform Irodát3, mely térségi idegenforgalmi és turisztikai feladatokat lát el. Az Iroda f feladatai közé tartozik a településmarketing el segítése, többek között kérd ívek készítése, piackutatás, a város attrakcióinak „reklámozása”. Véleményem szerint, ez lehetne az alapja a településmarketingnek, mint az önkormányzat egyik közfeladatának. A Zala Megyei Önkormányzat által támogatva útikönyv jelent meg a megyér l, melyben szerepel Lenti is. A könyv jellegzetessége, hogy angol és német

nyelven is utat mutat. Az Interneten wwwzalaszamhu/utikonyv címen megtalálható útikönyv szintén magyar, német és angol nyelven tájékoztat a megyér l. Fontos hangsúlyozni a kiadványok többnyelv!ségét a külföldi vendégek tájékoztatása érdekében. Az útikönyv mellett Zaláról CD és video is készült, mindekett n megtalálható Lenti városa. A Tourinform Iroda feladata lenne felhívni az idelátogatók figyelmét ezekre a kiadványokra. A város aktív szerepet vállal két kistérségi együttm!ködés munkájában, ezek a Kerkamenti települési Szövetség, illetve az Nrség-Göcsej-Hetés Települési Területfejlesztési Társulásnak. 1994-ben jött létre a megállapodás az Nrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás (30 településb l áll, 2003. Január 1-jét l Lenti központtal) és Lendva község központú szlovén önkormányzati szövetség között. A szlovén- magyar megállapodás érinti az információs rendszer,

a vállalkozások, a mez gazdaság, és környezetvédelem, a fejlesztések, és a Lenti város turizmust épít közös piaci bemutatkozás témakörét. kapcsolatot tart fenn az osztrák fürd várossal, Bad Radkersburggal. A kapcsolat lényege a két város fürd inek közös megjelenése a turisztikai piacon. Ennek érdekében, a városok finanszírozásában, a fürd t bemutató prospektus készült, melyt l Lenti az osztrák piacon való hatékonyabb megjelenést várja. A továbbiakban fontos lenne, hogy Lenti és idegenforgalmi kínálata magyar és nemzetközi utazási irodák kínálatába is bekerüljön. Ennek megvalósításához els ként b séges programkínálatot kellene kidolgozni. A jelenlév idegenforgalmi vállalkozások közös kiajánlási programokat dolgozhatnának ki, el térbe helyezve a város legf bb turisztikai vonzerejét, a gyógyfürd t. 3 Az Iroda m!ködési szabályzatát a 5.számú melléklet tartalmazza 24 A Gönczi Ferenc

Gimnázium és szakközépiskola néhány éve indította útjára az idegenforgalmi ügyintéz képzést, ezen kívül nyelvi képzés is folyik a középiskolában. Ennek ellenére a városban még mindig szakember hiány van. Hiány mutatkozik például a gyógyászat területén, a marketing, és a vendéglátás területén is. Itt jelenik meg a munkahely hiány problematikája is. A képzett fiatalok ugyanis inkább a nagyobb városokat részesítik el nyben, a vállalkozások pedig megelégszenek a kevésbé képzett, de olcsóbb munkaer vel. Munkahelyteremtésre lehet ség kínálkozik egy cserépgyár létesítésével, mely a Lenti- Mumor agyagkincsét lenne hivatott kiaknázni. Továbbá javasolt a nemzetközi kapcsolatok b vítése. 2.6 Beruházások Az önkormányzat az elmúlt 5 évben beruházásait is az idegenforgalom határozta meg, mivel a f bb beruházások az infrastruktúra kiépítésére irányultak. 9. Táblázat AZ ELMÚLT 5 ÉV FSBB

BERUHÁZÁSAI Beruházás összege Állami támogatás Beruházás Építés ideje (ezer Ft) (ezer Ft) Üdül terület b vítése 1998-2000 36.041 TEKI4: 20.000 Lenti-Máhomfa 1998 26.333 UKIG5: 18.217 kerékpárút építése Információs 1999-2000 1.758 táblarendszerek Labdarúgópálya 2000 3.690 ISM6: 3.378 megvilágítása Lentiszombathelyen 2000-2001 41.128 UKIG: 23.845 kerékpárút építés Hegyi utak 2002 30.343 VFC7: 17.142 kivitelezése Forrás: Lenti Városi Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztály 4 TEKI: Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás UKIG: Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 6 ISM: Ifjúsági és Sportminisztérium 7 VFC: Vidékfejlesztési célel irányzat 5 25 2. Gyógy- és egészségturizmus Lentiben A Föld vízkészletei részben látható módon a felszínen helyezkednek el folyók, tavak, tengerek formájában. Ugyanakkor hatalmas vízmennyiségeket rejt a föld mélye is Ezek részben a beszivárgó

csapadékból, részben az izzó k zetek g zéb l erednek. Miközben a vizek a felszín felé törnek, a legkülönböz bb összetétel! k zeteken haladnak át, amelyb l ásványi anyagokat oldanak ki. Ezeknek a vizeknek a h mérséklete tág határok között váltakozik. Egy adott területen a felszín alatti vizek h mérsékletét a geotermikus gradiens határozza meg, ez az érték azt jelzi, hogy a felszínt l lefelé haladva hány méterenként n 1 C°-kal a talaj h mérséklete. Az európai átlag 33 m, a magyarországi 18 m, ez magyarázza, hogy itt sokkal kisebb mélységb l lehet termálvizet nyerni, mint másutt. Ebb l adódik, hogy Magyarország ebben a vonatkozásban egyedülálló helyet foglal el Európában. A természetes forrásokból és fúrt kutakból naponta mintegy 350.000 m3 termálvíz tör a felszínre. 3.1 Magyarország gyógy- és egészségturisztikai helyzetének tükrében Magyarország területének közel négyötödén találhatunk hévizet,

vagyis a hazai el írások szerint 30ºC-nál magasabb hõmérséklet! forrásokat és kutakat. Ez a kit!n adottság annak köszönhet , hogy az ország területén a geotermikus gradiens értéke a világátlag másfélszerese – Magyarországon a felszínt l a mélybe haladva százméterenként átlagosan 5ºC-kal növekszik a hõmérséklet. A hazánkat magába foglaló Pannonmedencében a földkéreg mintegy 10 km-rel vékonyabb a világátlagnál A vékony, mindössze 24-26 km vastagságú földkéreg miatt pedig a forró magma közelebb van a felszínhez, így a kéregben rejt z hévizek is magasabb h fokúak. A geotermikus gradiens az országos átlagot meghaladó érték! a Dél-Dunántúlon és az Alföldön, országos átlag alatti a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken. Magyarországon jelenleg 1289 hévízkutat tartanak nyilván. Ebb l – közel 140 településen – mintegy 270 kút szolgál fürdési célokat. A gyógyászati hasznosítás azonban ennél már

jóval szerényebb, hiszen hazánkban mindössze 40 gyógyszálló m!ködik, gyógyfürd min sítéssel pedig csak 39 fürd rendelkezik. A hasznosítatlan hévízkutak tehát hatalmas, ma még kiaknázatlan lehet séget rejtenek. 26 A hévíz-el fordulások nagyobb részénél – a víz összetétele alapján – lehetséges a gyógyvízzé nyilvánítás is, ami a szükséges orvosi vizsgálatok, tesztek elvégzése alapján, utólagos min sítéssel történhet. A hazai gyógyvizek különösen alkalmasak mozgásszervi megbetegedések, b rbetegségek, n gyógyászati panaszok, keringési betegségek kezelésére illetve rehabilitációjára, valamint ivókúra formájában számos emészt szervi bántalom kiegészít terápiájára. A gyógyvízzé nyilvánítás meglehet sen hosszadalmas folyamat Ezért a gyógy- és termálturizmus fejlesztésében – a természeti adottságok oldaláról meghatározva – el bb a termálturizmus kerülhet az el térbe, míg a

gyógyturisztikai fejlesztés csak egy kés bbi szakaszban, vagy a már gyógyvízzé nyilvánított termálvizekkel rendelkez fürd knél gyorsulhat fel. Az egészségturisztikai piac gyors növekedésének egyik oka, hogy ez az ágazat – a turizmus más területeivel összehasonlítva – számos egyedi el nnyel rendelkezik. Ezen a területen gyakorlatilag nem érvényesül a szezonalitás hatása. Jellemz , hogy amíg a hazai szállodák telítettsége a január-február hónapokban rendkívül alacsony, addig a gyógyszállók forgalma ebben az id szakban is magas. Az átlagos tartózkodási id – a turizmus más ágainál tapasztalható három–öt nappal szemben – jóval hosszabb, a piacvezet országokban nyolc–tíz nap között mozog, mely tendencia jellemz Magyarországra is: amíg a hazai kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek átlagos tartózkodási ideje 2000-ben átlagosan 3,1 nap, addig a gyógyszállókban 3,7 nap volt. A fajlagos költés – a

gyógyászati és kiegészít szolgáltatások igénybevétele következtében – átlagosan mintegy egyharmadával magasabb, mint a turizmus más területein. A bevételek jelent s része devizában jelentkezik. Az egészségturizmus el nye tehát, hogy egyaránt alkalmas a külföldi és a belföldi vendégforgalom növelésére, az egy látogatóra jutó fajlagos költés emelésére, mindenek el tt a turisztikai szezon meghosszabbítására, és végs soron Magyarország turisztikai vonzerejének növelésére. A legtöbb termálhellyel rendelkez k sorában Magyarország az ötödik a világon, Japán, Olaszország, Izland és Németország mellett. 2002 áprilisi adatok szerint összesen 1289 termálforrás, 39 gyógyfürd , 5 gyógy-barlang, 48 elismert ásványvíz-, illetve 136 gyógyvízforrás, 4 gyógyiszaplel hely, és egy mofetta található hazánkban. A felmérések szerint a külföldiek több mint 10 százaléka kifejezetten a gyógyfürd k miatt keresi fel 27

hazánkat, ezért is van az, hogy a turizmusfejlesztési program kiemelt területe a gyógyfürd k, egészségközpontok támogatása. Magyarországon a gyógy- és termálvizekre támaszkodó egészségturizmusban rejl lehet ségek – a kedvez természeti adottságok ellenére – ma még javarészt kihasználatlanok. Amíg hazánkban az egészségturizmus dönt en a klasszikus gyógy-szolgáltatásokra és az id sebb korosztályokra épül, addig ebben az ágazatban Európa-szerte - a szolgáltatások széles és szervezett kínálatával - a több generációt is megcélzó, komplex fejlesztés került az el térbe. Magyarországon hiányzik az egészségturisztikai szolgáltatások, a szükséges alap- és a turisztikai infrastruktúra, valamint a települési környezet turisztikai célú összehangolt fejlesztése, a marketing tevékenység többnyire nem veszi kell en figyelembe a célcsoportokat. A sz!k keresztmetszetek mellett további hiányosságok tapasztalhatók a fürd

helyek színvonalában, a szabályozásban és az emberi er források terén. Hazánkban ma mintegy 350 közfürd ben több mint 1200 fürd medence található, amelyeknek természetesen csak kisebb hányada használ termálvizet. A medencéknek azonban mindössze egyharmada felel meg a modern egészségügyi és technológiai követelményeknek, többségük átépítésre, korszer!sítésre szorul. A medencék átépítése rendkívül költséges, olykor – különösen m!emlékek, vagy kiemelt építészeti környezetben fekv fürd k esetében – drágább lehet, mint az új medencék építése. A fürd k fizikai állapotán túl további gondot jelent a fürd helyek közlekedési elérhet sége, valamint a fürd helyi szolgáltatások viszonylag alacsony színvonala. Magyarországon a gyógy- és termálturizmus szabályozása jelenleg csupán a gyógyfürd k egészségügyi szabályozására korlátozódik. Hasonlóképpen nehézségeket okoz a gyógyfürd i kezelések

egészségbiztosítási elszámolása. Többek között ezt jelzi, hogy a gyógyfürd i kezelések támogatására költött összeg az elmúlt tíz esztend átlagában nem haladta meg a gyógyszertámogatás 1–1,5%-át. Ez pedig nemcsak a magyar lakosság – ezen belül f ként az id sek és nyugdíjasok – gyógyulási lehet ségeit korlátozza, hanem veszélyezteti a külföldi vendégforgalom jöv jét is. A biztosítási támogatás hiánya csökkenti a belföldi keresletet, az alacsony belföldi kereslet pedig akadályozza a nemzetközileg is versenyképes kínálati struktúra kiépülését. A gyógy- és termálturizmus fejlesztését, a fejlesztéssel megnyíló új piaci lehet ségeket alapvet en befolyásolja a szolgáltatásokban közrem!köd k szakmai 28 felkészültsége. E téren kedvez , hogy a magyar orvosok szaktudása nemzetközileg is elismert. Ugyanakkor a fizikoterápia, és különösen a balneoterápia az utóbbi évtizedekben – mind a képzésben,

mind pedig a tudományos munkában – háttérbe szorult. Noha az utóbbi években a szakorvosok száma növekedett, számuk még mindig nem elégséges a már m!köd gyógyturisztikai létesítményekben fogadott vendégek ellátásához. Hasonlóképpen kevés a képzett gyógytornászok száma, továbbá a piac által leginkább igényelt képzett wellness szakemberek száma. A hazai gyógy- és termálturizmus az 1990-es években – állami támogatás híján – stagnált, egy enyhe növekedés is csak az évtized végén kezd dött. Jelent s és célirányos állami támogatás nélkül a következ évtizedben is ennek a trendnek a folytatódásával számolhatnánk. A Széchenyi Terv keretében megvalósuló tízéves egészségturizmus fejlesztési programmal azonban a hazai egészségturizmus – ezen belül a gyógy-és termálturizmus, valamint a wellness-turizmus egyaránt – gyors növekedési pályára állítható. Az állam a Széchenyi Tervhez kapcsolódva már a

2001–2002-es költségvetésben jelent s támogatást biztosított a gyógy- és termálturizmus fejlesztésére. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a területen az állami támogatás jól hasznosul, egy forintnyi támogatás a vállalkozások és az önkormányzatok oldaláról további két-három forintnyi fejlesztési forrást mozgat meg. A valódi áttörés és az új növekedési pálya fenntartása pedig azzal biztosítható, hogy az állam a tízéves fejlesztési programban az egészségturizmus fejlesztésére – társfinanszírozásként – évente 10–15 milliárd forintot fordít. További pótlólagos támogatási forrást jelent, hogy hazánk Európai Uniós csatlakozása után a Strukturális Alapokból évente 5–8 milliárd forintnyi támogatás érkezhet az egészségturisztikai fejlesztésekre. A külföldiek több mint 10 százaléka kifejezetten a gyógyfürd k miatt keresi fel hazánkat, ezért a turizmusfejlesztési program kiemelt

területe egészségközpontok a gyógyfürd k, támogatása. Az egészséges életmód egyre kibontakozó világtrendjét, valamint a hazai szolgáltatások fejlesztéseit figyelembe véve a Magyar Turizmus Rt. a 2003-as évre meghirdette az egészségturisztikai kampányévet. A Magyar Turizmus Rt. 2003-ban 152 hazai és nemzetközi kiállításon, köztük 12 speciális egészségturisztikai vásáron vesz részt, amelyeken a standot díszít egészségturisztikai látványelemeken kívül ízelít t ad a hazai gyógyszolgáltatásokból. 29 A magyar jog szerint termálvíznek azt a természetben el forduló vizet nevezzük, amelynek h mérséklete 30 C°-nál magasabb. Ásványvíz az a természetben el forduló víz, amelynek 1 literében 1000 mg-nál több oldott ásványi anyag van, vagy bizonyos biológiailag aktív anyagok egy meghatározott küszöbértéket meghaladó mennyiségben fordulnak el benne. (Ivás céljára szolgáló vizek esetén, alkalmazkodva az

Európai Unió követelményeihez, ezt az értéket az utóbbi években 500 mg/l-re szállították le.) A gyógyvíz olyan ásványvíz, amelynek orvosi kísérletekkel bizonyított gyógyhatása van. A gyógyvíz elnevezés engedélyezéséhez - mely az Egészségügyi Minisztérium joga gyakran többéves vizsgálatokra és úgynevezett kett s-vak kísérletek - elvégzésére van szükség. Nem véletlen, hogy évente sok millió ember tölti a szabadságát ezeken a helyeken, hiszen a rendszeresen ismételt fürd kúra komoly szerepet játszik nemcsak a betegségek kezelésében, hanem megel zésében is. 3.2 Lenti Város Önkormányzatának tevékenységének tükrében A fürd turisztikai vonzer . A fürd terméket teljessé tev köré telepednek a különböz , a turisztikai szolgáltatást nyújtók, a szállást, a vendéglátást és a szabadid eltöltésének lehet ségeit b vít kínálatok. A fürd k fejlesztése túlnyomórészt közpénzb l valósul meg. Ennek

oka, hogy a közvetlen megtérülés a fürd bevételeib l nehezen képzelhet el. A közvetett, tehát a generált el nyökb l keletkez bevételek és hasznok, mint a direkt adók és a foglalkoztatás növekedéséb l adódó személyi jövedelem növekedés a segélyek elmaradása b ségesen honorálja a befektet államot és önkormányzatot. A továbbiakban arról szeretnék írni, hogy mindez hogyan mutatkozik meg Lentiben, a határ menti kisvárosban. Az gyógy- és egészségturizmus Lentiben a gyógyfürd révén tudott megtelepedni. A fürd önkormányzati tulajdonban van, üzemeltet je a Lenti Gyógyfürd felel sség! Társaság. Az önkormányzat gyógy-turizmust segít Korlátolt tevékenységét a fürd fejl déstörténetének tanulmányozásával lehet végig követni. 3.21 A kezdetek 30 A jelenlegi Gyógyfürd története az 1960-as évek közepéig nyúlik vissza. Egy olyan kisváros életében, ahol az ipari létesítmények száma kevés, természeti

adottságai leginkább a mez - és erd gazdaságok számára kedvez ek, sikertörténetnek számít ez. A ’60-as években a Lenti járás termel szövetkezetei bevételeik növelése céljából rostlen termesztésébe kezdtek. Ezt feldolgozásra a megyén kívülre szállították Kézenfekv nek látszott, hogy az iparban szegény vidéken, Lentiben kellene üzemet telepíteni. Az elgondolás a Könny!ipari Minisztériumban is támogatták Az el készítés során merült fel, hogy a technológiához nagy mennyiség! meleg vízre van szükség, ezért feltételnek szabták egy termálkút fúrását. Az elkészült tervek alapján 1964-ben készült el az els termálvízkút. A lengyár telepítése meghiúsult, mivel a vízhozam nem volt elegend , így a kút hasznosítására tíz évig (1977-ig) nem került sor. A lengyár elmaradt megvalósítása lehet vé tette, hogy a termálvízkincs hasznosítását más módon oldják meg. Ekkor merült fel a fürd építésének ötlete,

csakhogy a megye anyagi forrásai nem tették lehet vé két fürd létesítését, és a vezetés már korábban elkötelezte magát Zalakaros fejlesztése mellett. A fürd végül társadalmi munkával épült meg. A m!szaki átadásra 1978. Július 21-én került sor, amikor egy 12,5×25 méter alapterület! sportmedencét, egy termálmedencét, egy pancsolót és a szükséges kiszolgáló létesítményeket, egy kabinsort, a bejárat mellett ruhatárat, és egy vendéglátóegységet adtak át. A fürd üzemeltetése 1982-t l 1990-ig a Város Költségvetési Üzemének a kezében volt, 1991-t l 2000-ig önálló intézményként m!ködött az önkormányzat felügyelete alatt, 2000-t l pedig korlátolt felel sség! társasági formában m!ködik. 3.22 Lenti Városi Strand A Lenti Városi Strand két f foglalkozású és kilenc id szakos alkalmazottal kezdte meg a fürd a m!ködést. A kezdeti id kben a belép feln tteknek 10 Ft, diákoknak és katonáknak 7 Ft, gyerekeknek és

nyugdíjasoknak 5 Ft volt. Mivel a strand használata a sz!ken szabott három nyári hónapra korlátozódott, ezen id szak rövidnek bizonyult ahhoz, hogy idegenforgalmi vonzat alakuljon ki, így 1981-ben felmerült, hogy szükség lenne egy fedett fürd építésére. Elkészültek a tervek, majd a pénzügyi források engedte ütemben elkezd dött az építkezés is. 31 A Hazafias Népfront Országos Tanácsának köszönhet en a város jelent s forráshoz jutott. A környékbeli lakosság összefogását díjazandó nemzeti zászlót, és több millió forint jutalmat adományoztak a városnak. Így a fedett uszoda mellett elkészülhettek a kiszolgáló létesítmények is, az öltöz , a vendéglátóegységek, a vizesblokkok, a raktárak és a pénztárak. A gépészeti rész az épület alatt a pincében került elhelyezésre A fedett uszodában három medence került kialakításra: egy nagy versenymedence, mely 33,3×15,5 méteres, egy kisebb gyermekmedence és egy

termálmedence. 1990 Szeptember 11-én került sor az uszoda felavatására, így befejez dött a fürd építésének nyolc éves id szaka. A Gyógyhelyi és Gyógyfürd i F igazgatóság 1988-ban 524/Gyt/88 szám alatt nyilvánította gyógyvízzé a Lenti-I jel! kút vizét. A Lenti-I jel! kút vize alkálihidrogénkarbonátos, kovasavas termálvíz Bakteriológiai szempontból a víz nem esik kifogás alá. A gyógyvízzé nyilvánítási eljárás lefolytatása során bizonyítást nyert, hogy a gyógyvíz gerinc és izületi elváltozások, különféle keringési zavarok gyógyítására alkalmas. A Népjóléti Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürd ügyi F igazgatóság 102/Gy/1994. számú határozata a Városi Gyógyfürd és Strand elnevezés használatát engedélyezte. 1995-t l a fedett fürd ben lehet ség nyílik gyógyászati tevékenység folytatására, melynek tárgyi feltételeit 1994-ben teremtette meg az üzemeltet önkormányzat. Ekkor történt

meg a három darab fizikoterápiás készülék beszerzése, az iszapkompressz kezeléshez szükséges helyiség kialakítása, a gyógytornaterem kialakítása, felszerelése, vizi- gyógytornára alkalmas medence kialakítása, orvosi masszázshoz a feltételek biztosítása. Így elkezd dhettek a gyógykezelések a két f egészségügyi dolgozó és egy f szakorvos szakmai irányításával. Az 1995-ös évben további beruházásokra került sor, ilyenek voltak: járdaburkolat készítése a strand területén, termálmedence burkolat pótlása, hangosítás és térvilágítás korszer!sítése, b vítése. A gyógyászat területén megállapodást, illetve szerz dést kötött a Strand a Zala Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral az érvényes orvosi beutalóval rendelkez betegek gyógykezeléseinek finanszírozásának tárgyában. Az 1996-os év a Strandfürd területén lév vendéglátóegységeket felújították és b vítették, valamint egy melegkonyhás

étterem építésére is sor került. Szükségessé vált a 32 vendégek részér l használt szociális rész b vítése és felújítása a kulturáltabb kiszolgálás érdekében. Ebben az évben készült el a 144 m2-es vízfelület! hidromasszázs medence is. A biztonságos üzemelés és a vízfelület b vítése miatt a két 1995-ben fúrt kút üzembe helyezése is megtörtént, ezek csatlakozása a meglév rendszerhez, valamint az új medence vízellátásához szükséges rendszer kiépítésére is sor került. 1997-ben tárgyaló helyiség kialakítására került sor. A hidromedence köré egy térelválasztó kerítés épült. Fagylaltos pavilon telepítésére került sor Elkészült a téli parkoló szilárd burkolatú beköt útja. A gyógyászat területén újabb gyógyeszköz, egy víz alatti vízsugármasszázsra alkalmas kád került beszerzésre, illetve üzembe helyezésre. A berendezéssel történ kezeléseket is téríti a Megyei

Egészségbiztosítási Pénztár. 1998-ban két nagyobb beruházás fejez dött be: a fürd területb vítés 3,5 hektár bekertelése, tereprendezése, illetve a nyári fogadóépület „A” szárnyának átépítése, felújítása, 6×3 ágyas szálláshelyek kialakítása. 1999-re tervezett beruházás a fedett fürd b vítése volt. Az el zetes tervek szerint a fedett részt 260 m2-rel kívánták b víteni, ezzel növelni a pihen tér és az öltöz k nagyságát, és erre építeni egy emeletet is, ahol „beauty és wellness” szolgáltatásokat terveztek kialakítani. Az önkormányzat a fedett fürd rekonstrukciójára 1998-ban 97.000000 Ft fejlesztési célhitelt vett fel, 5 éves futamid re, 18,3%-os kamattal. A törlesztés ütemét az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. úgy határozta meg, hogy az önkormányzat 1999 Március 31.-én 2000000 Ft-ot, majd negyedévente 5000000 Ft-ot köteles fizetni A kamat terhelése szintén negyedévente történt. 2.számú ábra Le

nti V á rosi Gyógyfürd é s S tra nd lá toga tottsá ga 300000 250000 200000 150000 Látogatók száma 100000 50000 98 19 94 92 90 88 86 84 82 80 96 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 78 0 Forrás: Lenti Városi Polgármester Hivatal Gazdasági Osztály 33 A fürd látogatottsága 1992-es évet követ en folyamatosan n , ez is indokolta az 1994 óta végrehajtott beruházásokat. 10. Táblázat Év 1994-1995 1996 1997 1998 1999 FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN Fejlesztés Anyagi vonzat Két új kút fúrása 25.000000 Ft Fedett úszómedence vízforgatásos technológiával való 11.000000 Ft felszerelése Gyógyászat beindítása 2.000000 Ft Büfésor felújítása, melegkonyhás étterem létesítése 21.000000 Ft Küls téri hidromasszázs medence építése 30.000000 Ft Téli parkoló beköt útjának elkészítése 8.000000 Ft Fedett rész tetejének és kiszolgálóhelyiségeinek 160.000000 Ft rekonstrukciója Nyári bejárat

„A” épület felújítási munkái, szálláshelyek kialakítása Fedett rész b vítése 80.000000 Ft Forrás: Lenti Városi Polgármester Hivatal Gazdasági Osztály 11. Táblázat Év 1993 1994 1995 1996 1997 1998 A FÜRDS KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI Bevételek Kiadások (ezer forint) Támogatás (ezer forint) (ezer Teljesített Dologi Személyi Üzemelési Felhalmozási forint) 11.437 15.789 12.177 3.612 3.857 743 15.690 19.086 13.360 5.031 2.748 695 28.950 69.651 22.830 6.999 3.080 37.043 60.310 79.424 15.273 8.427 3.051 52.163 52.031 57.426 27.848 9.957 2.740 14.627 37.981 37.814 11.999 6.187 150.000 Forrás: Lenti Városi Polgármester Hivatal Gazdasági Osztály A táblázatból látszik, hogy a fürd üzemeltetését a tulajdonos önkormányzat évente hárommillió forint összeggel támogatta. A felhalmozási célra átvett pénzeszközök évente a tervezett beruházások forrásigénye szerint alakultak. A fel nem használt pénzeket a fürd

minden éven visszaforgatta a fejlesztésekbe. A dolgozói létszám az évek során jelent s mértékben nem változott, ahogy azt a táblázat is mutatja. Növekedés az állandó jelleggel foglalkoztatottak számában figyelhet meg. A közhasznú foglalkoztatottak alkalmazásának el nye, hogy a közhasznú foglalkoztatási programokhoz az állam jelent s járulékkedvezményt nyújt. 34 12. Táblázat FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA Állandó Közhasznú Szezonális 14 4 17 4 15 17 4 15 17 4 15 19 4 15 22 2 15 Év 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Összesen 18 36 36 36 37 39 Forrás: Lenti Városi Polgármester Hivatal Gazdasági Osztály A gyógyfürd 1994 óta folytat gyógyászati tevékenységet, amely reumatológiai szakrendelésen alapuló különböz gyógyászati szolgáltatásokat foglal magába. Ezek a következ k: gyógytorna, fizikoterápia (elektromos kezelések, iszappakolás, tangentor), gyógymasszázs. 3.számú ábra Gyógyá sz a ti össz e sít 1997-re 300

Gy ógy medenc e Is z appakolás Igénybevev k száma 250 Gy ógy mas s z áz s V íz s ugár mas s z áz s V íz i torna 200 150 100 Cs oportos torna Gy ógy ús z ás December November Október Szeptember Augusztus Július Június Április Március Február Január 0 Május 50 Hón ap Forrád: Lenti Város Polgármesteri Hivatala Gazdasági Osztály A diagrammból kit!nik, hogy a legkedveltebb szolgáltatások a gyógy medence, az iszappakolás, és a gyógy masszázs. A víz alatti csoportos torna, és a gyógy úszás sajnos érdekl dés hiányában a felesleges szolgáltatások közé tartoznak. Feltétlen megérné a szolgáltatások körét b víteni, színvonalát javítani, ugyanakkor a nem keresett szolgáltatásokat megszüntetni. 35 1994-t l a gyógyászat egy f szakorvost szerz déses munkaviszonyban, és két f szakasszisztenst f állásban foglalkoztat. 13. Táblázat Év 1994 1995 1996 1997 1998 A GYÓGYÁSZAT BEVÉTELEINEK

ALAKULÁSA Kezelések száma Bevétel 1.159 1.260 400.000 Ft 6.076 1.000000 Ft 6.989 1.250000 Ft 7.411 1.325500 Ft Forrás: Lenti Város Polgármesteri Hivatala Gazdasági Osztály A gyógyászat az évek során veszteségesen m!ködött, mert az egészségbiztosító térítési díjai annyira alacsonyak voltak, hogy a minimális m!ködési költségeket sem fedezték. A kiadás majdnem duplája volt a bevételeknek. Ezen a helyzeten kellet változtatnia a vezetésnek. Els ként szervezeti átalakításokat hajtottak végre: a gyógytornász szolgáltatást végz cég „munkaidejét” napi négy órában szabták meg, a fizikoterápiás szakasszisztens mellé négy órában kisegít t alkalmaztak, és hat órában alkalmaztak még egy gyógy massz rt. Ezzel azt akarták elérni, hogy napi 15-20 beteget el tudjanak látni, s így a kapacitás jobb kihasználásával csökkentsék a veszteséget. A másik tendencia, amit el térbe helyeztek a szerkezeti átalakítás

mellett, hogy növelik a külföldi betegek arányát, hiszen k képesek megfizetni egy gyógykúra valós költségeit. Ennek keretében készültek újabb szórólapok, reklámanyagok, és a fürd próbált kapcsolatot teremteni utazási irodákkal. A gyógyfürd igazgatója, Kutfej Attila, így fogalmazta meg a szükséges teend ket: „.áttörést ezen a területen csak az hozhat, ha utazási irodák szervezetten hoznak ide, kimondottan gyógykezelésre vágyó csoportokat. Ennek azonban a fürd t l független feltételei vannak: nagyobb, komolyabb gyógyászat, megfelel szint! szálláshely építése, a gyógyászatot kiegészít egészségvéd szolgáltatások megléte (pl.: fittness, alakformáló torna), szépségszolgáltatások kialakítása (pl.: fodrász, manik!r)” Az önkormányzati testületi ülések jegyz könyvei szerint a gazdálkodás kérdéskörét érint legjelent sebb önkormányzati döntés 1999-ben a gyógyfürd , mint költségvetési intézmény

megszüntetése, és korlátolt felel sség! társasággá történ alakítása volt. 36 3.23 Lenti Gyógyfürd8 Kft Az 1992.évi XXXVIIItörvény 90§ kimondja, hogy az alapító a költségvetési szervet megszüntetheti, ha az ellátandó feladat más módon, vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthet . A Lenti Gyógyfürd Kft.8-t az alapító – Lenti Város Önkormányzata – a Lenti Gyógy- és Strandfürd üzemeltetésére hozta létre. A Társaság 1999 November 30-án aláírt szerz dés alapján jött létre, 3.000000 Ft törzst kével, amelyet az alapító készpénzben teljesített. 1999 November 21-én az Alapító Okirat módosításával a Társaság törzst kéjét 800.000000 Ft-ra emelte fel, amelyb l az apport 790000000 Ft-ot tett ki Az alapítást komoly vita el zte meg, mert el kellett dönteni, hogy milyen társasági forma alakuljon, részvénytársaság, vagy korlátolt felel sség! társaság. A korlátolt felel sség! társaság alakulása

mellett többen szavaztak, mondván: „.a Kft feletti tulajdoni joggyakorlás, a gazdaság és egyéb tevékenység ellen rzése, kézbentartása, a vagyon gyarapítása e gazdasági formáció keretében jobb.” A Kft bejegyzésére 1999. December 14-én került sor A Kft-vé alakuláskor az önkormányzat 800.000000 Ft-os vagyont adott át, biztosította a váltáskor az egy havi bért a dolgozóknak, vállalta és tovább fizeti a fürd rekonstrukcióval kapcsolatos beruházási hitelt és annak kamatait, el készítette a beruházáshoz a tartalékterületet, és a nyári bejáratnál parkolót építtetett. Az átvételi körülmények véleményem szerint igen kedvez ek voltak ahhoz, hogy az újonnan alakult Társaság el nyös feltételekkel kezdhesse meg tevékenységét. A Lenti Gyógyfürd Kft. pályázatokon összesen 16600000 Ft vissza nem térítend támogatást kapott, melynek megoszlása: Területfejlesztési Tanácstól a fedett fürd b vítésére kapott támogatás:

12.000000 Ft Ifjúsági és Sportminisztériumtól a fedett fürd b vítésére: 2.000000 Ft Nyugat-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottságtól szauna-blokkok építésére 2.600000 Ft Az üzleti tervben megfogalmazott beruházások, és a jelent sebb tervek közül 2001.év februárjában fejez dött be a fedett fürd b vítése 350 négyzetméterrel, amely öltöz t, pihen teret, szauna-blokkokat (n i-férfi blokkok, g zkamrával, merül medencével, hideg vizes zuhannyal), éttermet foglal magába. Ennek tetejére építettek egy 150 négyzetméteres szolgáltató részt, üzlethelyiségekkel, amiket bérbe adtak. Ezek a helyiségek 8 A Lenti Gyógyfürd Kft. cégbejegyzését a 6számú melléklet tartalmazza 37 a fodrászat, kozmetika, szolárium, pedik!r- manik!r, masszázs. A szabadtéri gyógymedence felújítása is megtörtént. 2002-re valósult meg a m!ködési feltételként szerepl központi el írás, a medencék vízvisszaforgató berendezéssel

történ ellátása is. A beruházások finanszírozásában fontos szerepet játszottak a vissza nem térítend beruházások, valamint az üzlethelyiségek és az étterem esetében több évi bérleti díj el rebeszedése. A szervezi átalakítás során négy részleg alakult ki: m!szaki részleg, gyógyászat, szolgáltatás, és az adminisztráció. 14. Táblázat FOGLALKOZATOTTAK SZÁMA Év 2000 2001 2002 MUszaki részleg 10 10 7 Gyógyászat Szolgáltatás Adminisztráció Összesen 5 5 6 12 (nyáron 20) 12 (nyáron 20) 20 3 3 4 30 (nyáron 38) 30 (nyáron 38) 37 Forrás: Lenti Gyógyfürd Kft., Kutfej Attila ügyvezet igazgató Amíg a fürd az önkormányzat intézményeként m!ködött, a foglalkoztatottak száma akkor sem volt több. A gyógyászatban dolgozók létszáma b vült, ennek oka a szolgáltatások b vülése lehet. A gyógyászat részlegen folyamatos betegszám növekedést regisztrálnak. A Kft-nek szerz dése van a Lenti Rendel intézettel is. A

szerz dés foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás ellátására köttetett, amit következ k szerint biztosít: Külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatok végzése (pl.: el zetes, id szakos, ill. soron kívüli vizsgálat), valamint az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatok kezdeményezése Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása Munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata Egyéni véd eszközzel kapcsolatos tanácsadás Közrem!ködés az els segélynyújtás, és a sürg s orvosi ellátás megszervezésében, és az els segélynyújtás szakmai felkészítésében A Kft. szintén szerz dött a Ghada-Fouad Bt-vel, drHamadeh Fouad ügyvezet igazgatóval, reumatológiai szakrendelés szolgáltatás biztosítására. A gyógyászati 38 tevékenység olyannyira felfejl dött, hogy 2001-t l további helyiséget, és 1 f plusz munkaer t kapott (árbevétel: 4.476000) A fürd 6 darab 2-3 ágyas szobával rendelkezik,

és mivel a fürd területén van, el nyben van a környez panziókkal szemben. Szálláshelyeiken (6 szobában) 2300 vendégéjszakát értékesítettek. (árbevétel: 5486000) Id közben az önkormányzat továbbra is törleszti a rekonstrukciós beruházási hitelt, és fizeti a kamatait. Mivel a város költségvetési évek óta hiánnyal küszködik, 2001-ben az önkormányzat a negyedévente A fürd hitel átütemezését 2.500000 Ft-ot, határozta törleszti el. Meghosszabbított a fennálló futamid vel, 50.000000 Ft-ot. vezet sége szerint ez így helyénvaló, mivel a hitelt nem a Kft vette fel. Könnyítés a fürd nek az is, hogy olyan gazdasági társaság, melyben az önkormányzat tulajdoni hányada 100%, mentes az ipar!zési adó alól. A Kft-nek jelent s bevétele származik a beszedett bérleti díjakból. Az ügyvezet igazgató Úr az üzleti titok megsértésére hivatkozva csak hozzávet leges adatokkal tudott szolgálni a bérleti díjak

nagyságát illet en. A szépségápolás szolgáltatásai, a kozmetika, a fodrászat, a szolárium terembérleti díjai 40.000-60000 Ft között mozognak, míg a vendéglátás bérleti díjai 120.000-250000 Ft közötti összeget tesznek ki havonta A vendégszám, a jelent s fejlesztések ellenére sem mutatott jelent sebb növekedést. 2000ben 260000 belép t regisztráltak, 2001-ben 265000 belép t, 2002 December 10-ig pedig 255.000 vendég látogatta a gyógyfürd t A térség szolgáltatásainak árai a környez országokhoz képest kedvez ek. A régió országai közötti gazdasági különbségek ezt az el nyt valószín!leg hosszú távon fenntartják. Ahhoz azonban, hogy az egyoldalú, külföldi vendégkör felé irányultság megsz!njön, és a tervezett kínálati struktúraváltás hazai vendégköre megalapozódjon, a belföldiek számára vonzó ár- és kedvezményrendszer kialakítása szükséges. 3.231 Árpolitika A Lenti Gyógyfürd Kft határozott

árpolitikával rendelkezik. belép jegyeinek árát a belföldi versenytársakéhoz igazítják. Az árkövet A fürd stratégiában Zalakarost tekintik domináns versenytársnak, és általában 20%-kal maradnak a zalakarosi árak alatt. Jelenlegi árak: 39 Belép k: Feln tt: 550 Ft Nyugdíjas 400 Ft Gyermek (14 éves korig): 300 Ft Úszójegy (17 óra után): 350 Ft Kombinált jegy 1.150 Ft (belép , hidro-masszázs medence, szauna, pihen ágy) Heti feln tt bérlet: 6.500 Ft Éves bérletek: Feln tt 28.000 Ft Nyugdíjas 12.000 Ft Fürd szolgáltatások: Hidro-masszázs medence: 300 Ft Szauna+g zkamra: 300 Ft Pihen ágy (fedett fürd ): 200 Ft Pihen ágy (szabadtér): 500 Ft Kabin bérlése (szabadtér): 500 Ft Úszósapka: 400 Ft Gyógyászati szolgáltatások: Els orvosi vizsgálat 2500 Ft Kontroll vizsgálat 1500 Ft Gyógymasszázs 800 Ft Gyógytorna csoportos 750 Ft Gyógytorna egyéni 1800 Ft Vízalatti sugármasszázs (tangentor)

1050 Ft Iszappakolás 990 Ft Ultrahang 750 Ft Interferencia 850 Ft Iontoforézis 850 Ft Diadinamika 850 Ft Gyógymedence 850 Ft Kínai akupresszúra 1.500 Ft Gyógykúrák: Nagykúra (orvosi vizsgálat, kontroll vizsgálat, 15 kezelés - 5 nap) 16.000 Ft 40 Kiskúra (orvosi vizsgálat, kontroll vizsgálat, 5 kezelés - 5 nap) 6500 Ft Immuner sít magneoterápiás kúra (3 kezelés - 3 nap) 4000 Ft Nagykúra plussz (nagykúra+immuner sít magneoterápiás kúra) 18.500 Ft A gyógykúrák ára tartalmazza a kezelések ideje alatt a fürd belép t is! A vezetés véleménye az, hogy mindent annyiért kell adni amennyiért lehet, de emellett azért meg kell kérni a nyújtott szolgáltatások árát. Manapság egy fürd belép annyiba kerül, mint egy mozijegy, vagy még kevesebbe. Egy fürd m!ködtetéséhez azonban milliárdos infrastruktúra szükséges, csak ezzel biztosítható a fürdési élmény létrejötte. A fürd szolgáltatás a költségekhez

képest nincsen megfizetve a vendégek által. Elég csak arra gondolni, hogy egy hasonló kategóriájú fürd ben, például Szlovéniában 1500 Ft körüli a jegyár. Ausztriában közel 5000 Ft-os jegyárak vannak, igaz ott a szolgáltatások színvonala tökéletesen igazodik az árhoz. Reálisan 800 Ft-os jegyárral már a szolgáltatást is megfizetettnek lehetne tekinteni, és ez elegend lenne ahhoz is, hogy a min ségi fejlesztéseket a kívánalmaknak megfelel ütemben tudják megvalósítani. Vannak projektek, amik ugyanolyan fontosak, és egyszerre kellene ket realizálni, de a jelent s költségek miatt minden évben csak egy-egy elképzelés valósulhat meg. A reális 800 Ft-os ár mellett azonban a hazai vendégek száma még kevesebb volna az alacsony fizet képes kereslet miatt. Az árpolitika részét képezi egy speciális kedvezmény nyújtása is, amelyet a helyi lakosoknak nyújt a fürd . A helyiek 3000 Ft-ért éves bérletet válthatnak korlátlan fürd

használattal. A kedvezmény már a fürd megnyitása óta él, és a Lentiek remélik, hogy ez még jó néhány évig így is marad, hiszen a fürd nem is létezhetne a helyiek összefogása, társadalmi munkája nélkül. A fürd be való belépés és a parkoló használata ingyenes. Vendégeik kapnak egy napijegyet, amivel korlátlanul léphetnek be a fürd be. A fürd területén kialakított szálláshelyek 2-3 ágyasak, TV-vel, fürd szobával és WC-vel felszereltek. A parkolást és a gyógyfürd be való korlátlan belépést a szobaárak tartalmazzák. 2 ágyas szoba: 3 100 Ft /f /nap egy éjszakás felár 3 500 Ft /f /nap 1 ágyas szoba: 3 600 Ft /f /nap reggeli: 500 Ft /f /nap 41 3.232 Mérlegelemzés A cég neve Lenti Gyógyfürd Kft. Székhelye 8960 Lenti, Táncsics M út 2/A M!ködési formája korlátolt felel sség! társaság (kft). Tulajdonosa Lenti Város Önkormányzata. A céget az alapító a lenti gyógy- és strandfürd üzemeltetésére hozta

létre Az alapító okirat a f tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatásokat, az egyéb szálláshely értékesítést, betegellátással kapcsolatos tevékenységeket teszi lehet vé. A betegellátásra 2001 év elején a kft egy betéti társaságot (bt) hozott létre, és a szükséges helyiségeket bérbe adja, így elkerülve az áfa anomáliákat. 15. táblázat EGYSZERVSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEGE „A” változat Eszközök (aktívák) adatok ezer Ft-ban Sorszám Tétel megnevezése 2000.év 2001.év 01 819.772 834.742 A. Befektetett eszközök 02 I. Immateriális javak 175 175 03 II. Tárgyi eszközök 819.597 834.070 04 III. Befektetett pénzügyi eszközök 497 05 36.968 25.498 B. Forgóeszközök 06 I. Készletek 07 II. Követelések 6.741 3.311 08 III. Értékpapírok 27.729 9.695 09 IV. Pénzeszközök 2.498 12.492 10 210 121 C. Aktív id8beli elhatárolások 11 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 856.950 860.361 Források (passzívák) 12 803.931 809.935 D. Saját t8ke 13 I.

Jegyzett t ke 800.000 800.000 14 II. Jegyezett de még be nem fizetett t ke 15 III. T ketartalék 16 IV. Eredménytartalék -1.349 3.931 17 V. Lekötött tartalék 18 VI. Értékelési tartalék 19 VII. Mérleg szerinti eredmény 5.280 6.004 20 E. Céltartalékok 21 28.587 18.455 F. Kötelezettségek 22 I. Hátrasorolt kötelezettségek 23 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 24 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 28.587 18.455 25 24.432 31.971 G. Passzív id8beli elhatárolások 26 FORRÁSOK ÖSSZESEN 856.950 860.361 Forrás: Lenti Gyógyfürd Kft. Egyszer!sített éves beszámoló 2001 42 Az idegenforgalmi létesítményeket jellemz fokozott beruházási igénynek eleget téve 2000 évben 8.185000 Ft, 2001 évben 56226000 Ft érték! új beruházást (étterem, szolgáltató részleg, medence) helyeztek üzembe. A forgóeszközök értéke jelent sen csökkent, mivel az értékpapír készlet egy részét a beruházások finanszírozásához használták fel. A passzív

id beli elhatárolás 16.351000 Ft összegben tartalmazza a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást. A különbözet az el re beszedett bérleti díjak még elhatárolt részével kapcsolatos. 16. táblázat EGYSZERVSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ „A” EREDMÉNYKIMUTATÁSA Tételszám Tétel megnevezése 2000.év 2001.év I. Értékesítés nettó árbevétele 92.214 103.641 II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek 274 4.347 IV. Anyagjelleg! ráfordítások 36.190 42.501 V. Személyi jelleg! ráfordítások 33.879 39.303 VI. Értékcsökkenési leírás 17.277 18.753 VII. Egyéb ráfordítások 219 2.168 A. 4.923 5.263 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye VIII. Pénzügyi m!veletek bevételei 914 2.549 IX. Pénzügyi m!veletek ráfordításai 914 2.549 B. Pénzügyi mUveletek eredménye 5.837 6.465 C. Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek 249 XI. Rendkívüli ráfordítások 117 710 -117

-461 D. Rendkívüli eredmény 5.720 6.004 E. Adózás el8tti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség 440 5.280 6.004 F. Adózott eredmény G. Mérleg szerinti eredmény 5.280 6.004 Forrás: Lenti Gyógyfürd Kft. Egyszer!sített éves beszámoló 2001 Az eredménykimutatás összköltséges eljárással készült. A rendkívüli bevétel a fejlesztési támogatás miatt elszámolt értékcsökkenést, a rendkívüli ráfordítás pedig a véglegesen adott támogatást takarja. A társasági adó alapja 6.004000 Ft, összege 0 Ft A társasági adó alapját növel tételek az értékcsökkenés: 20.371000 Ft, és az adott támogatás: 711000 Ft; csökkent tételek az értékcsökkenés: 20.371000 Ft A társasági adó törvény alapján lehet ség van térségi kedvezmény igénybevételére. Az 56226000 Ft érték! aktivált beruházás 6%-a – 3.374000 Ft – adókedvezményként igénybe vehet 43 17. táblázat MÉRLEGELEMZÉS 2000. 2001 Mutató megnevezése Magyarázat

év év A vállalkozás vagyoni helyzetére vonatkozó mutatók: A vállalkozás összes eszközén belül nagy Tartósan befektetett 95,67 97,02 hányadot tesznek ki a tartósan befektetett eszközök aránya % eszközök. A befektetett vagyonra a saját t ke 98%-os Befektetett eszközök 98,07 97,03 illetve 97%-os fedezettséget nyújt. 100% fedezettsége % fölött igazán elfogadható. A tárgyi eszközökre a saját t ke 98%-os Tárgyi eszközök 98,09 97,11 illetve 97%-os fedezetet nyújt. 100% fölött fedezettsége % lenne igazán elfogadható. Az összes forrásból a cég ilyen arányú idegen Idegen t ke aránya % 6,19 5,86 t két használ. A saját t ke aránya a meghatározó. A saját t ke és a jegyzett t ke viszonyát Saját t ke növekedése 1,00 1,01 mutatja. Elfogadható, mert 1 alatt vagyonvesztést mutatna. Az árbevételben az összes eszköz ennyiszer Eszközök fordulatszáma 0,11 0,12 fordul meg. Mutatja, hogy a nettó árbevételben a saját Saját t ke

fordulatszáma 0,11 0,12 t ke hányszor térül meg. Ezen értékek alacsonynak számítanak. Egységnyi saját t ke minimális adózott T kehatékonyság % 0,66 0,74 eredményt hoz a cégnek. A likviditási helyzetre vonatkozó mutatók: Rövid távú likviditási A cég rövid távú fizet képessége elfogadható, 129,0 138,0 mutató I. % hiszen 100% feletti. Hitel fedezettség mutató A cég követelései nem biztosítanak megfelel 23,0 18,0 % fedezetet a kötelezettségeire a mutató szerint. Az alaptevékenységb l származó jövedelem Dinamikus likviditási 17,0 29,0 17%-os, illetve 29%-os fedezetet biztosít a mutató % cégnek. Ez elég alacsony fedezet Hosszú távú likviditási Nemzetközileg elfogadott a 30%, és az 17,0 29,0 mutató % afölötti. 2001-re javuló tendenciát mutat Eladósodottsági mutató: Itt is megmutatkozik, hogy a Eladósodottság mértéke 3,56 2,28 kötelezettségekre a saját t ke nem nyújt % megfelel fedezetet. Jövedelmez8ségi mutatók:

Árbevétel-arányos üzemi 100 Ft nettó árbevételre 5,34 Ft, illetve 5,08 5,34 5,08 eredmény % Ft üzleti eredmény jut. T ke-arányos eredmény 100 Ft saját t kére jutó eredmény aránya igen 0,61 0,65 % alacsony. Forrás: Lenti Gyógyfürd Kft. Egyszer!sített éves beszámoló 2001, és Kiegészít melléklet 44 3.24 Marketing A marketingstratégia meghatározásához el ször helyzetelemzést kell végezni, melyet a SWOT-analízis módszerével célszer! elvégezni. A lenti gyógyfürd SWOT- analízise: Er sségek: Kedvez árak A jegyárak több szolgáltatást tartalmaznak Összetett, stabil vendégkör Vonzó, szép természeti környezet Tiszta strand, megfelel szint! szolgáltatásokkal Közvetlen közelben több szálláslehet ség Határ közelsége Gyengeségek: Kevés sportolási lehet ség Nyáron túlzsúfoltság Téli kihasználtság elmarad a lehet ségekt l Wellness kategóriába tartozó kínálati elemek hiánya Gyógyszálló hiánya Lehet ségek: A

beépítetlen területek beépítése, további vízfelületek létrehozása Wellness elemek beépítése a kínálatba Pályázatok készítése, a további fejlesztésekhez Veszélyek: A szolgáltatások b vülésével folyamatosan emelkednek az árak is A környez falvak, kisvárosok fürd létesítményei elszívják a vendégeket A jelenlegi „szegényebb” külföldi vendégkör az EU csatlakozás után elveszhet A Lenti Gyógyfürd Kft, mint a legjelent sebb turisztikai szolgáltató, önállóan szervezi saját kommunikációs programját. Az alkalmazott reklámeszközök: prospektusok, hirdetések, vásárok, PR. A fürd két színvonalas, nagy alakú prospektussal rendelkezik. Ezek a kiadványok els sorban a szakmai közönségnek készültek, utazási irodák, buszos beutaztatók tájékoztatására, magyar és német nyelven is megjelentek. A nagy alakú prospektus rövidített 45 változatai, a kisebb prospektusok bárki által hozzáférhet k, de lévén kevés

információs pont, csak kevés helyen. A kiadványrendszer új elemeit jelenthetik a konkrét szolgáltatási-csomag ajánlatokat tartalmazó, illetve a magyar fürd kkel közösen készített kiadványok. A sajtóhirdetések közvetlenül kapcsolódnak a fürd PR tevékenységéhez. PR riportok, cikkek jelennek meg napilapokban (Népszabadság, Zalai Hírlap, stb.), szakmai lapokban (Turizmus Panoráma), amelyek célja a pozitív image kialakítása és fenntartása, megkedveltetése a lakossággal. A sajtóhirdetések mellett TV reklámokkal hívják fel a figyelmet a közvetlen régiókban szolgáltatásaikra. A kiállításokon, vásárokon való megjelenés jó alkalom a vállalkozás, a szolgáltatás bemutatására a potenciális ügyfelek és partnerek részére, illetve a partnerek és a konkurencia minél jobb megismerésére. A manapság már mindenképpen szükség van az Internetes bemutatkozásra is. A fürd nek is van saját honlapja, ahol az érdekl d hasznos

információkat talál a fürd történetér l, szolgáltatásairól, árairól, és a színes fotók által valós képet kaphat a fürd r l. 3.25 Versenytársak bemutatása Lenti versenytársainak meghatározásánál azon települések jöhetnek számításba, amelyeket földrajzi közelségük9 indokol, illetve hasonló adottságokkal10 rendelkeznek Ennek alapján Szlovénia határmenti területein fekv tekinthet települések közül versenytársnak Moravske Toplice, Radenci, Lendava, továbbá az Ausztriában található Loipersdorf, Bad Radkersburg11. A versenyképességet meghatározó legfontosabb tényez k: A.) A gyógyvíz min sége, és hazai, külföldi ismertsége: Termálvíz hatásának ismertsége Bizonyos termálvizek hatásainak ismertetése betegek számára Gyógyvízzel történ ivókúrák hatásának ismertetése Gyógyiszapok hatásainak ismertetése a reumás mozgásszervi és posttraumás kórképekre B.) A gyógyhely egészének komplex gyógyhatása,

városkép, üdül helyi légkör, gyógyirányítási szervezet 9 Kb. 50-100 kilométeres körzetben találhatók Az adottságok alatt azonos vagy hasonló vonzer k meglétét és a turisztikai szolgáltatások közelálló min ségét értem. 11 Idesorolható, mert Lenti és e város között együttm!ködési kapcsolat indult el a közös piaci megjelenés terén. 10 46 C.) Közlekedés, infrastrukúra színvonala: A gyógyhely kedvez megközelítése Autóutak kihasználása A földrajzi fekvés kihasználása (határhoz való közelség) Az infrastruktúra színvonala D.) Kapcsolódó vonzástényez k kihasználása: Kulturális, történelmi Speciális érdekl dés (hobby, lovaglás, vadászat stb.) Természeti különlegesség E.) A vendégfogadó város vendégszeretete, a kínálók közösségi érzése, egységes megjelenése F.) Ár és szolgáltatások min ségének megfelel aránya, egyensúlya 3.251 Szlovén fürd8városok Lentit l 20 km-re fekszik Lendva.

Gyógyvizét az 1960-as években fedezték fel olajkutatás során. A potenciális versenytársak közül a legközelebb ez áll Lentihez, els sorban a kisvárosi jelleg és a fürd fejlettségét illet en. A fürd t viszonylag modern A termálfürd bejárata a Lipa szálloda hallján keresztül vezet. Strandrésze kiterjedt Vize nátriumhidrogén-karbonátos, magas parafintartalom jellemzi, különösen a b rre jó hatású. Reumatikus megbetegedésekre, égési sérülések rendellenességeire, n gyógyászati megbetegedések megel zésére, mozgásszervi operációk utókezelésére, súlyos izületi megbetegedések gyógyítására is alkalmas a gyógyvíz. Gyógyászati részlege a következ szolgáltatásokat kínálja: szállodában elhelyezett víz alatti masszázs, galvánfürd , elektroterápia, gyógytorna. Egyéb szolgáltatásai közé tartoznak: iszappakolás, szauna, szolárium, fittness stúdió, szépségfarm, mini-golf, bowling. Összehasonlítva a Lenti

gyógyfürd vel, talán Lendava szélesebb kör! szolgáltatásokkal rendelkezik. A gyógyászati szolgáltatások és a szépségfarm mellett lehet ség van az úszáson kívül egyéb sportok !zésére is. Ez Lentiben még kiforratlan, megvalósítása várat magára. Lentit l 55 km-re, domb lábánál fekszik Szlovénia egyik gyógyfürd helye, Moravske Toplice. Fiatalságának köszönhet en kit!n legfiatalabb állapotban van, modern kínálattal rendelkezik. Négy kútból nyerik a hidrogén-karbonát tartalmú gyógyvizet, 47 mely összehangolja a szervezet m!ködését, fájdalomcsillapító és nyugtató hatása van, tágítja az ereket, állandósuló reumatikus gyulladások ellen, s tüd betegségek kezelésére is jó hatású. Három darab fedett és hat szabadtéri medencével rendelkezik A gyógyászati részleg szolgáltatásai: hidromasszázs, akupunktúra, masszázs, pezsg fürd . Élményfürd zési lehet ség is adott. Egyéb szolgáltatások:

szauna, fittness stúdió, szolárium, szépségfarm, fogászat, gyermek meg rzés. El nye, hogy a fürd mellett sportparkot is kialakítottak A felsoroltak alapján nem is igazán tekinthetjük versenytársnak, hiszen a szolgáltatások köre jóval szélesebb, és rendelkezik olyan szolgáltatásokkal is, lásd élményfürd , amelyek Lentiben nem adottak. Radenci Lentit l 65 km-re fekszik. Itt található a Banovci Termálfürd , mely 1460 m2-en terül el, és tíz medencével várja az idelátogatókat. A gyógyvíz karbon-dioxid és hidrogén-karbonát tartalmú, szív és vérkeringési zavarok, vese és hólyag betegségek ellen, anyagcsere rendellenességek gyógyítására alkalmas. A gyógyászati részleg vízalatti masszázs, ivókúra, kádfürd szolgáltatásokkal várja a vendégeket. Mivel az élményfürd zés itt is adott, valójában a Banovci Termálfürd vel sem hasonlítható össze a Lenti gyógyfürd . 3.252 Osztrák fürd8városok Az osztrák kisváros, Bad

Radkersburg, 70 km-re fekszik Lentit l. Fürd jének gyógyvize nátrium-hidrogénkarbonátos, reuma, degeneratív gerinc-, és izületi elváltozások, krónikus n gyógyászati betegségek, anyagcserezavarok kezelésére, balesetek, m!tétek utáni rehabilitációra, idegkimerültség kezelésére alkalmas. Ausztria egyetlen vesebetegeket kezel gyógyfürd je. Szolgáltatásai: termálmedencék, pezsg fürd , súlyfürd , inhalációs terem, torna, diétás program, iszappakolás, masszázs (gyógy-, sport- és talpmasszázs), gyógynövény pakolás. Itt is adott az élményfürd zés lehet sége, valamint egy 170 ágyas szálloda várja vendégeit. Az osztrák gyógycentrum, a Therme Loipersdorf, a loipersdorfi gyógyvízre épül. Az ásványi anyagokban gazdag, jelent s gyógyerej! víz 1100 méter mélységb l tör fel. Nátrium-klorid-hidrogénkarbonátos víz. Több, mint 3000 m2 nagyságú vízfelület, hullám és Acapulco fürd vel12, óriáscsúszda, ugrótorony,

vízeséssel és szök kutas medencével. Szauna-falu 1500 m2-en. A gyógyászatban, f ként a mozgásszervi megbetegedések kezelésében, nagy sikerrel alkalmazzák a természetes kéntartalmú, vulkanikus anyagot, a 12 Acapulco fürd : szök kút a vízben. 48 „Fango”-t. A gyógyvíz hátgerincfájdalmak, ízületi fájdalmak, izomfájdalmak, mozgásszervi megbetegedések, m!téti utókezelések, vegetatív idegrendszeri kezelések kúrálására alkalmas. Nemzetközi színvonalú golfpályával rendelkezik Az el bbiekben felsorolt osztrék fürd kkel nem lehet együtt említeni a Lenti fürd t, sem a város, sem a gyógyfürd nem konkurálhat az osztrák gyógy- és élményfürd k turisztikai kínálatával. A magyar és az osztrák gyógyfürd k vendégköre nem egy piaci szegmensb l kerül ki. A Lenti gyógyfürd külföldi vendégei a „szegényebb” rétegb l kerülnek ki, számukra Lenti árai igen kedvez ek. Az osztrák gyógyfürd k árai jóval a magyar

árak felett vannak, és a kínálat is magasabb színvonalat képvisel. Lenti város turisztikai versenytársait Szlovénia keleti területén és Magyarország nyugat-délnyugati fürd i körében kell keresni. Er s a versenyhelyzet Lendvához képest, mivel a Lenti fürd jelenleg kedvez bb árszínvonalat képes nyújtani. Az ár ebben a vendégkörben meghatározó motiváció. Ugyankkor, a fürd jöv beni fejlesztései valószín!leg Lenti fürd jének szolgáltatásait is némileg megdrágítják, így ez az el ny is csökkenhet. 3.253 A környez8 magyar fürd8városok A régióban az elmúlt két évben több fürd nyitotta meg kapuit, így Bázakerettye, Kehidakustány, Zalaegerszeg településeken nyílott fürd . A zalaegerszegi Aquapark kínálata más, mint a lenti fürd é, így nem lehet versenytársnak említeni. Magyarország nyugati felében, Keszthelytõl 25, Hévíztõl 10, a Sármelléki repül tért l 10 kilométerre dél-nyugatra új termálparadicsom

született. A Zala-völgyében fekvõ Kehidakustány varázslatos tájával és 43 C°-os termálvizével évek óta a turisták, pihenni és gyógyulni vágyók második otthona. Jelenleg termálstrand, 4 csillagos szálloda, II osztályú étterem és kávézó, szauna, fitness terem, billiárd, asztalitenisz, masszázs, fodrászat várja vendégeit. 2002 második félévétõl 1600 m2 vízfelület!, részben fedett, részben szabadtéri élményfürd vel, szaunákkal, poll bárral, salátabárral gazdagodik a szállodakomplexum, átadásra kerül a szálloda csúcstechnológiával felszerelt gyógyászati részlege, mely mozgásszervi betegségek gyógyítására és megelõzésére egyaránt kiválóan alkalmas. A 4 hektáron elterülõ strandfürdõben jelenleg 6 medence üzemel A medencék vize különbözõ hõfokú. A legkisebbeket gyermekpancsoló várja, a felnõttek feszített víztükrû hideg vizes vagy 27 C° termálviz! úszómedencében úszhatnak. A Kehida

Termál 49 Gyógy- és Élményfürdõ gyógyászata a kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos víz hatásán alapszik. Belép jegy: Felnõtt napi 600,-Ft Gyermek napi 300,-Ft Felnõtt heti 3.000,-Ft Gyermek heti 1.500,-Ft Lentinek komoly versenytársa lesz a Letenyén épül termálfürd . A közel 6 hektáros szabad területen nemrégiben termálfürd építését kezdte meg az önkormányzat Letenyén. A 200 millió forintos beruházás üzleti tervét az elkészült M7-es autópálya által megnöveked forgalomra, a szlovén, illetve horvát határok közelségére és a térségi igényekre alapozzák. A Zala-megye nyolcadik termálfürd jeként megépül termálstrandot – melyet a kés bbi fejlesztési periódusban téliesíteni is fognak – 2003. májusában vehetik birtokba a fürd z k 3.254 Következtetések Lenti sz!k környezetének és a legfontosabb küld -országok fürd kínálatáról elmondható, hogy követve az egészségturizmus nemzetközi

tendenciáit, szolgáltatási struktúrájuk az eltér korosztályi igényeknek és motivációknak megfelel en összetett, ötvözi a wellness kínálatát és a mindenki számára szóló strandélmény, szórakozás lehet ségét. Az elmúlt évek fejlesztési eredményeképpen a nyugati tendenciákat követve KeletSzlovénia jelent sebb fürd i új, attraktív, sokszín! és vonzó kínálattal jelentek meg, így Lenti, és a Nyugat-Dunántúli Régió számára is jelent s konkurenciát jelentenek. A régiós fürd k mindegyike törekszik valamennyi szolgáltatástípusban látványt, személyre szóló, egyedi élményt nyújtani látogatóinak, amit csak az adott fürd ben szerezhet meg a vendég. A fürd k a különböz motivációkat, korosztályi igényeket követve, három alapvet funkcionális egységb l állnak: Élményfürd : változatos szórakozási- és játéklehet ségekkel els sorban a fiatalabb korosztály számára. 50 Wellness részleg: a regeneráció, a

kikapcsolódás, relaxáció, test és lélek ápolásának helyszíne. Mozgás és sport tere: szabadtéren és fedett térben egyaránt Lenti „kincse” a termálvíz, amely idecsalogatja a vendégeket, csakhogy az újonnan A épül fürd k, az újabb beruházásokat megvalósító fürd k már ötvözik szolgáltatásaikba a gyógy- és egészségturizmus egyre inkább elterjed wellness elemek teljes hiánya a lenti gyógyfürd „ágazatát” a wellness-turizmust. A kínálatából jelent s hátrányt jelent a környez fürd kkel szemben, hiszen legtöbbjük már rendelkezik ilyen elemekkel, vagy ha még nem rendelkezik, akkor tervbe vette a megvalósítását. A lenti gyógyfürd középtávú fejlesztési terve egy vonzó fürd komplexumot mutat be, mely b velkedik wellness elemekkel, és korunk igényeinek megfelel en b víti a strandélményt növel elemeket. A megvalósításhoz a fürd nek t kére lenne szüksége, ami megoldható lenne például

részvénytársasági formában részvénycsomagok értékesítésével, befektet k szerzésével, ami megoldható úgy is, hogy az önkormányzat ellen rzési jogát megtartja. 3.26 A gyógyfürd8 rövidtávú fejlesztési terve, és a jöv8 lehetséges mérlege Az elkövetkez években a strand tartalékterületének beépítésére is sor kerül. A Lenti Gyógyfürd Kft a már meglév 8 medence mellé egy új szabadid s-családi medence építését tervezi, amely a maga óriási vízfelületével Zala megye legnagyobb medencéje lesz. A 150 millió forint érték! beruházás célja kett s: egyfel l kialakítani egy igazi 3 generációs fürd t, másfel l pedig olyan egyedi arculatot adni a fürd nek, ami megkülönbözteti Lentit a többi fürd t l. A pályázó Lenti Gyógyfürd Kft 75 millió forint támogatásban részesül a beruházás megvalósításához. Lenti fürd jének vendégköre rendkívül összetett, az év során gyakorlatilag minden korosztály megjelenik. A

téli id szakokban a fürd rendelkezésre álló beltéri kiépítettsége miatt a strand jelleg megsz!nik, és els sorban a napi sport, és a gyógyászat dominál. Ezért a domináló vendégkör télen f leg az 50 és azon felüli korosztályból, míg nyáron a fiatal, els sorban gyerekekkel érkez családokból kerül ki. Az évek során kialakult jelenlegi stabil látogatói kör a fürd fejlesztés során is meghatározó. A több generációs fürd jellegét érdemes megtartani 51 A fürd gyógyászati alapszolgáltatásai iránti kereslet kiszolgáló kapacitását növelni kell, de a szolgáltatások körét ki kell egészíteni a wellness kategóriába tartozó, nem betegségre alapozó kínálati elemekkel. A gyógyászat ezen a szinten nem lesz alkalmas arra, hogy megkülönböztesse Lentit a többi fürd t l és jelent s volumen növekedést eredményezzen a vendégek számát tekintve. A fürd be érkez családok jelent s részét a téli id szakban is meg

kell tudni tartani, ezért a fejlesztés során a beltérben „családi programhelyszíneket” kell kialakítani. Az év minden id szakában olyan kiegészít szolgáltatásokat kell a fürd nek kínálnia, ami alátámasztja „töltse nálunk szabadidejét” felfogást, és képes kielégíteni a vendégek igényeit az egész napos tartózkodásuk során. A fejlesztés fokozatosan drágítja a fürd használatát. Ezért még a legátgondoltabb marketingmunka mellett is valószín!síthet , hogy a fürd jelenlegi vendégköre részben kicserél dik. Ehhez a fejlesztés során kialakult kínálatnak olyan piaci értéket kell képviselnie, amely megállja a helyét a magasabb igény! vendégek el tt is. A fürd fejlesztésének folyamatossága és az egyes szakaszok piaci el készítése nagy garanciát jelent a lehetséges szálloda befektet k számára is. Már a fejlesztés els szakaszában szükség van a szálláshelyteremtésre, különben a fürd a kínálathoz közvetve

kapcsolódó szolgáltatási hiány miatt nem tudja a vendégszámot növelni. A fürd fejl dése és annak vendégköre jelent s mértékben meghatározhatja a város fejl dési irányát is. Ezért rendkívül fontos a folyamatos vendégösszetétel és igénykövetés 52 BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZET KÖNYVTÁRA 8900 ZALAEGERSZEG, GASPARICH U. 18/A PF: 67 TEL.: (92) 509-940 (OLVASÓSZOLGÁLAT), 509-938 (VEZET ) FAX: 509-930 Web: http://www.pszfzbgfhu/konyvtar E-mail: konyvtar@pszfz.bgfhu FIGYELMEZTETÉS Az archívumból a mellékletek hiányoznak, a hallgató által leadott digitális példányban nem szerepeltek, csak a nyomtatott példányban találhatóak meg! Irodalomjegyzék (1) Zákonyi Ferenc: A Dunántúl gyógyfürd i és fürd i (2) Mundruczó Györgyné, Graham Stone: Elmélet és gyakorlat (3) Lenti város

turizmusfejlesztési koncepciója és feladatterve (4) Lenti Gyógyfürd középtávú fejlesztési terve (5) Egészségturizmus tízéves fejlesztési programja (6) Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv (1997-2001) (7) Lenti Városi Polgármesteri Hivatal Képvisel Testületi Ülések Jegyz könyvei (8) A Gazdasági Minisztérium honlapja (www.gkmhu) (9) Világgazdaság Évkönyv 2002 (10) CompLex CD Jogtár (11) A Magyar Turizmus Rt. honlapja (wwwhungarytourismhu) (12) Péteri Gábor: Önkormányzati gazdálkodás (13) Dr.Csefkó Ferenc: Önkormányzati iránytH (14) Puczkó László & Rátz Tamás: A turizmus hatásai (15) A terület- és településfejlesztés kézikönyve (16) Dr.Fendrik Gyula: A Zala Megyei Önkormányzat négy éve (1998-2002) Összefoglalás Szakdolgozatom témája egy dunántúli kisváros, Lenti idegenforgalma, az önkormányzat idegenforgalmi tevékenysége, és a f turisztikai „attrakció”, a gyógyfürd bemutatása.

Európa szerepe az idegenforgalomban meghatározó, hiszen az utazók 58 százaléka az öreg kontinenst választja célpontul, így az ágazat adja a földrész teljes jövedelmének 5,5 százalékát. Látogatottság szempontjából Magyarország 15,6 millió, legalább egy éjszakát eltölt vendéggel a tizenharmadik helyen áll. A világ turisztikai bevételeib l legnagyobb arányban az Egyesült Államok részesedik, Magyarország 3,4 milliárd dolláros bevétele ennek alig huszonötöde. E 0,7 százalékos részesedés a 38. helyhez elegend Magyarországon a turizmus a gazdaság egyik legjelent sebb ágazata. A globalizálódó világgazdaságban a turizmus az egyik nemzetközileg is versenyképesnek tekinthet szektor, mivel egyaránt igaz rá az, hogy termékei iránt folyamatos kereslet tapasztalható, illetve az, hogy az országnak jók az adottságai az adott termékek el állításához. A Nyugat-Dunántúli Régió jelenleg három megyét foglal magába: Zala, Vas és

Gy r-Moson-Sopron megyét, kivéve a Balaton melletti településeket. Magyarország kínálatában a szakemberek véleménye szerint a kulturális- és örökségturizmus, az aktív turizmus, a gasztronómiai- és borturizmus, a falusi turizmus, a gyógy- és egészségturizmus, valamint az üdülések rendelkeznek azzal a vonzer vel, amely meghatározó mértékben formálhatja az ország idegenforgalmi arculatát és a vendégek visszatérését válthatja ki, ezért a Nyugat-Dunántúli Régió vonzer inek felsorolásakor els sorban ezek bemutatására koncentrál a dolgozat. Lenti a Dunántúl délnyugati részén található kisváros. Az egykor elmaradott nagyközség néhány évtized alatt, nem kismértékben fekvésének köszönhet en, fejl d várossá alakult át. A vendégszeretettel párosul a megkapó természeti környezet, és a felüdülést nyújtó kikapcsolódási lehet ségek. A gyógyulni vágyókat a hírneves gyógyvíz, a sportolni vágyókat a fest i tájat

átszel kerékpárút, vagy a lovaglási lehet ség csalogatja. A város tervezett turisztikai fejlesztései, lehet ségei függnek az önkormányzat anyagi helyzetét l is. A turisztikai helytermék olyan tényez ket is tartalmaz, mint megközelíthet ség, térségen belüli közlekedési lehet ségek, általános településkép, egészségügyi ellátás, 1 kulturális és sportlétesítmények, szolgáltatások stb., amelyek megfelel színvonalon való biztosítása már a közszféra - legtöbbször az önkormányzat feladata. Érdemes a helyi önkormányzatok közvetlen és közvetett turizmus fejlesztési érdekeinek szempontjából az idegenforgalmi tevékenységet vizsgálni egy olyan városban, amelynek megvannak az adottságai, hogy - f ként a gyógy- és egészségturizmus és a bevásárló turizmus révén - építsen a turizmusra. A legtöbb termálhellyel rendelkez k sorában Magyarország az ötödik a világon, Japán, Olaszország, Izland és

Németország mellett. A felmérések szerint a külföldiek több mint 10 százaléka kifejezetten a gyógyfürd k miatt keresi fel hazánkat, ezért is van az, hogy a turizmusfejlesztési program kiemelt területe a gyógyfürd k, egészségközpontok támogatása. Az gyógy- és egészségturizmus Lentiben a gyógyfürd révén tudott megtelepedni. A fürd önkormányzati tulajdonban van, üzemeltet je a Lenti Gyógyfürd felel sségB Társaság. Az önkormányzat gyógy-turizmust segít Korlátolt tevékenységét a fürd fejl déstörténetének bemutatásával követi végig a dolgozat. A jelenlegi gyógyfürd története az 1960-as évek közepéig nyúlik vissza. Egy olyan kisváros életében, ahol az ipari létesítmények száma kevés, természeti adottságai leginkább a mez - és erd gazdaságok számára kedvez ek, sikertörténetnek számít ez. A fürd üzemeltetése 1982-t l 1990-ig a Város Költségvetési Üzemének a kezében volt, 1991-t l 2000-ig

önálló intézményként mBködött az önkormányzat felügyelete alatt, 2000-t l pedig korlátolt felel sségB társasági formában mBködik. Az önkormányzati testületi ülések jegyz könyvei szerint a gazdálkodás kérdéskörét érint legjelent sebb önkormányzati döntés 1999-ben a gyógyfürd , mint költségvetési intézmény megszüntetése, és korlátolt felel sségB társasággá (Kft.) történ alakítása volt A Kft. mBködését a jelenlegi kínálaton, a foglalkoztatottak számának alakulásán, a gyógyászati részleg alakulásán, az árpolitikán, mérlegelemzésen, és a versenytársak bemutatásán keresztül mutatja be a dolgozat. A fürd fejl dése és annak vendégköre jelent s mértékben meghatározhatja a város fejl dési irányát is. Ezért rendkívül fontos a folyamatos vendégösszetétel és igénykövetés 2