Gépészet | Felsőoktatás » Hőszükséglet-számítás

HŐSZÜKSÉGLETSZÁMÍTÁS Ő É Á Í Á HŐTECHNIKAI MÉRETEZÉSEK Az épületek fűtési hőszükséglet-számítását az MSZ 04-140/3 szabvány tartalmazza. Ennek s számos ámos változata álto ata volt olt a az é évek ek során során. Ke Kezdetben detben a számítási eljárást az jellemezte, hogy meghatároztunk egy alaphőveszteséget az előzőekben felírt összefüggés alapján. A hőfokhídtól független hatásokat pótléktényezőkkel vették figyelembe, illetve a levegő beszűrődését (a filtrációt) az ablak hőátbocsátási tényezőjén keresztül súlyozták. Az 1987 98 óta érvényes é é yes s szabvány ab á y pót pótlékok é o helyett e yett inkább ább a fizikai jelenségeket leíró képletek alapján igyekszik a kiés bejutó hőáramokat meghatározni. Ezen számítások célja a fűtőberendezés egyes elemeinek méretezéséhez szükséges hőigények meghatározása. Ezért mértékadó állapothoz tartozó jellemzőket

ajánlanak a szabványok. A sokéves meteorológiai adatokhoz tartozó külső levegőhőmérséklet, szélsebesség, szélsebesség intenzitás értékekből valószínűségi alapon egyfajta kockázatot vállalva határozták meg a szabvány készítői a méretezési alapértékeket. p Ennek megfelelően a méretezési külső hőmérséklet az évek során jelentősen változott. Talán Szeged városában volt a legnagyobb változás a méretezési hőmérséklet értékében (-12; -15; -20; -15; -13 OC) az elmúlt ötven év alatt. alatt Napjainkban amikor a fűtéskorszerűsítési folyamat felgyorsulását tapasztaljuk a tervezés során, az eredeti tervek felhasználásakor a méretezési külső hőmérséklet értékére különös hangsúlyt g y kell helyezni. y Az üzemeltetési tapasztalatok alapján a fűtővíz méretezési hőmérsékletét ennek figyelembevételével kell meghatározni. A helyiség elhelyezkedésén, a nyílászárók arányán és

elhelyezkedésén túl a külső hőmérséklet és szélnyomás is jelentősen befolyásolja a filtrációt filtrációt, hőveszteséget hőveszteséget. A nyílászárók korszerűsítése során a Iégtömörség igen nagymértékben megjavult, így a helyiség hőszükséglete a felére is lecsökkenhet. lecsökkenhet Napjainkban nem a szűrődés nagyságának a meghatározása a legnagyobb gond, hanem a minimális friss levegő mértékének megállapítása és annak a levegőnek a bejuttatása a legnehezebb feladat. Az épületek hővédelméről szóló EN 832 Európa szabvány külön érdekessége, g , hogy gy n < 0,5 , értéket nem tart megfelelőnek. Ennek oka nemcsak az emberek számára szükséges frisslevegő igényben, hanem a hőhídaknál esetleg fellépő penész elkerülésében is keresendő. Ha az épület szerkezetek nem teszik lehetővé ezt az átlagos minimális légcserét légcserét, akkor vagy szellőztetéssel, szellőztetéssel vagy

szellőztető rések kialakításával kell az n = 0,5/óra légcsereszámot biztosítani. A méretezési é t é i állapottól áll ttól ttovábbi ábbi eltérés lté é jjelentkezik l tk ik a hőátbocsátási tényező értékében annak ellenére, hogy ezt el szoktuk hanyagolni. Méretezési állapotban a szabvány a külső hőátadási tényezőnek 24 W/m2K értéket ajánl, melyet a szélsebesség függvényében gg y módosít. A hőátadási tényező azonban függ a hőmérsékletkülönbségtől is. Ez vonatkozik a belső hőátadásra is, ahol a méretezési 8 W/m2K K-től től eltérően a hőátadási tényező a felére is csökkenhet. Ez a falsarokban penészesedést is okozhat Az utóbbi időben különös jelentőséget kap a napsugárzás hatása. hatása Az ebből származó hőnyereség igen jelentős lehet. Mégis a hősszükséglet-számításnál igen kis szerepet szánhatunk csak ennek a hőforrásnak. hőforrásnak Részben méretezési állapotban a

sugárzás intenzitása töredéke az áprilisinak, részben az á árnyékolás ék lá jjelentősen l tő rontja tj a napsütés üté hatékonyságát. Az emberi hőérzetet jelentősen befolyásolják a hideg felületek. A közepes sugárzási hőmérséklet kb. 5O%-ban, míg a levegő g hőmérséklete a másik 5O%-ban határozza meg hőérzetünket. Mivel méretezési állapotban a külső határoló szerkezetek felületi hőmérséklete alacsonyabb alacsonyabb, ezért azonos hőérzethez magasabb léghőmérsékletre van szükség. E i tt is Emiatt i növekszik ö k ik a méretezési é t é i hő hőszükséglet. ük é l t Összefoglalva: bár a hőszükségletet alapvetően a méretezési hőfokhíd határozza meg, átmeneti állapotban egyre nagyobb szerepet kap a filtráció, a szél, a napsugárzás és a hőérzet. A hőveszteség alatt a helyiségből kiáramló hőt értjük értjük, míg a hőszükséglet a helyiség teljes hőegyensúlya alapján a fűtéssel

pótlandó hőáramot fejezi ki akkor, ha a hőé hőérzetnek t k megfelelő f l lő optimális ti áli h helyiséghőmérséklet l i é hő é ékl t uralkodik. A hőveszteség és a hőszükséglet közötti legnyilvánvalóbb különbséget az alábbi példa alapján szemléltethetjük. Hőszükséglet alatt a fűtéssel bejuttatandó hőáramot értjük. j Ha egy helyiségben kikapcsoljuk a fűtést de a szomszédos helyiségek hőmérsékletét változatlan értéken tartjuk, akkor helyiségünkben a hőmérséklet lecsökken. Az így kialakuló helyiség-hőmérséklet igen magas lehet. Ezt a hőveszteséget a szomszédos helyiségekből beáramló hő fedezi. fedezi Természetesen a napsütés és a belső hőfejlődés további érdekes meggondolásokra adhat alapot. Hőfogyasztás : A hőveszteség és a hőszükséglet hőáramok. A hőfogyasztás egy adott időszak alatt összegződött hőmennyiség. A hőveszteség és a hőszükséglet taglalásánál láttuk, hogy

a méretezési és az átmeneti áll lapot t a hőf hőfokhídon khíd kí kívül ül iis lé lényegesen eltér lté egymástól. á tól Ez az eltérés minden esetben a kisebb hőszükséglet irányába jelentkezik. Tehát a hőátadási tényezők, a filtráció, a napsütés, a szél hatás csökkenti a hőszükségletet. g Ha a belső hőfejlődést is figyelembe vesszük a hőszükséglet a fűtési határhőmérsékletnél nulla. Az általános hazai gyakorlatban ez az érték 12 oC külső hőmérséklet közelében van. Az épületek hőszükségletével három önálló szabvány foglalkozik: MSZ.04140/2-91 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. HŐTECHNIKAI MÉRETEZÉS MSZ.04 140/3-87 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET-SZÁMÍTÁS EN 832: Épületek hővédelme. Fűtési hőfogyasztás számítása. Lakóépületek