Történelem | Középiskola » A Sumer állam és Egyiptom összehasonlítása

Két ókori-keleti állam összehasonlítása A Sumer állam és Egyiptom összehasonlítása Államtípus: Sumerek: rabszolgatartó társadalom. Egyiptom: rabszolgatartó társadalom. Államforma: Sumerek: despotikus királyság. Egyiptom: despotikus királyság. Állam kiterjedése: Sumerek: Tigris és Eufrátesz folyók között, Mezopotámiában terül el. Ie 3000 körül jön létre Egyiptom: Nílus völgyében fekszik. Ie IV évezredben alakul, sémita-hamita nyelvcsaládhoz tartozó nép élt itt. A társadalom szerkezete: Sumerek: A társadalom két nagy csoportját a szabadok és a rabszolgák tették ki. A rabszolgák általában a hadifoglyokból kerültek ki. A közrendű szabadokat földközösségi parasztok, bérlők, bérmunkások, kézművesek és kereskedők alkották. A parasztok kötelezettségei a közmunkában való részvétel, az adózás és a katonáskodás voltak. A kizsákmányoltak körébe tartoztak a király alkalmazottak, hivatalnokok tisztviselők.

Katonai-papi és hivatali arisztokrácia is volt. A király egyben a főpap is Egyiptom: rabszolgák és szabadok. Rabszolgák: hadifoglyokból Szabadok, közrendűek: parasztok, iparosok (⇒elnyomott osztályok). Közrendűek kötelezettségei: munka, termény, termék szolgáltatás. Uralkodó osztály: arisztokrácia Fáraó: istenkirály Gazdaság: Sumerek: Öntözéses gazdálkodás. Szerszámok: ásó, ekevas, sarló Terményeik: árpa, len, köles, lencse, búza, olajosnövények, datolya, füge, alma, körte, szőlő. Állataik: juh, disznó, szarvasmarha. Az iparban megjelenik a korongos fazekasság, építőipar, járműkészítés, fegyver és szerszámkészítés, fémipar (réz, ezüst). Kereskedelem: import: fémek, drágakövek, fa Export: mezőgazdasági termények. Pénzgazdálkodás: ezüstpénz Közlekedés: kerekes kocsi, hajó, karaván. Földtulajdonok: papi és királyi, paraszti földközösségi, földművesek bérletgazdaságai. A földeket a rabszolgák

művelték Egyiptom: Öntözéses gazdálkodás. Termények: gabona, gyümölcsök, zöldségek Fejlett állattenyésztés. Ipar: kőfeldolgozás, papirusz-, bőr-,agyag- és ékszeripar Kereskedelem: import: réz. Export: termelésfelesleg Rabszolgáknak a termelésben nem volt komolyabb szerepük. A legtöbb föld a fáraó tulajdonában volt, paraszti földtulajdon nincs Külkapcsolatok: Sumerek: A sumér városok egymástól függetlenek voltak. Állandó harcban álltak a szomszéd népekkel és egymással. Egyiptom: Az i.e III évezred végére bővülnek csak kapcsolatai, Palesztina és Etiópia felé Háborúk: Sumerek: Az i.e III évezred közepe felé az akkádok meghódítják Sumert és létrehozzák az első világbirodalmat. A sumer birodalom egyszer még visszanyeri szabadságát, de 2000 körül a sémik végképp leigázzák. A nép és a nyelv kihal Egyiptom: A III évezredben nem volt jelentősebb háború. Csak később a középbirodalmat lovas harcikocsikkal

támadó Elő-Ázsiai hikszoszok rohama döntötte meg. Egy évszázad idegen uralom. Vallás: Sumerek: Nincs a világfolyamatoknak sem eleje, sem vége: örök körforgás. Többistenhit Hisznek a pokol és a feltámadásban is, minden ember bűnösnek születik. Szent állat: a bika Egyiptom: Többistenhit. A világjobbító isten, Ozirisz, akinek felesége Izisz Gyermekük Hórusz, aki aztán minden fáraóban megtestesül. Fáraó: sólyomisten A lélek csak addig halhatatlan, meddig van hova hazajárnia, míg a t est megmarad. Ezért bebalzsamozták, bepólyázták a halott fáraó testét, ez a múmia. Szent állat: szkarabeuszbogár Művészet, tudomány: Sumerek: i.e 3000 táján már ismerték a rovásírást: kihegyezett írónáddal írtak a puha agyagba Csillagászati vizsgálatok, naptárkészítés, 12 állatövre osztás. Kialakítják a számrendszert (60as) Gyógyítás: sebek, ficamok, törések kezelése Irodalom: Gilgames eposz Építészet: templomok. Egyiptom:

Csillagászat, naptárkészítés, geometria. Írás: hieroglifák Gyógyítás: sebek és ficamok ellátása. Vegyészet: erjesztés, festékkészítés Építészet: piramisok Festészet: síkban ábrázolás, az alakokat profilból ábrázolják. Jelentős szobrászat