Irodalom | Középiskola » Dr. Hauber Károly - Az istenes versek képalkotásának sajátosságai Ady Endre Az Illés szekerén című kötetének A Sion hegy alatt ciklusa alapján

Az istenes versek képalkotásának sajátosságai Ady Endre Az Illés szekerén című kötetének A Sion hegy alatt ciklusa alapján Dr. Hauber Károly, 2019 Dr. Hauber Károly, 2019 Az Illés szekerén (1908) Az Illés szekerén új szakaszt jelez a költő pályáján. Az Új versek (1906) és a Vér és arany (1907) világát négy téma határozta meg: Ugar, szerelem, pénz, halál Az Illés szekerén új témákat állít a középpontba: megjelenik a lét értelmetlenségének élménye Ebből keresi a kiutat a költő. A keresés egyik iránya: Isten S az is marad. Ettől kezdve minden Adykötetben külön ciklust kapnak az istenes versek Dr. Hauber Károly, 2019 Ady istenélménye • Ady Endre református (kálvinista) vallású volt, anyai ágon lelkészek is voltak felmenői között • Hitben nőtt fel: ezt kapta Érmindszenten a családtól, így nevelték a nagykárolyi piarista gimnáziumban és a zilahi református kollégiumban • Ifjúkorában az új

eszmék (mindenekelőtt Nietzsche) és az új élmények hatására eltávolodik Istentől. • Ám amikor találkozik az élet értelmetlenségével, újra felébred lekében a hit, s megpróbál visszatalálni Istenhez • Ez néha sikerül neki, néha nem. Hite a modern emberé: a deizmussal jellemezhető: Istenben hisz, de kételkedik az isteni gondviselésben. Ahogy barátja, Bölöni György írja: többnyire „hit és nem-hit között ingadozik” Dr. Hauber Károly, 2019 Az istenes versek képalkotása címszavakban • A képgazdagság jellemző rájuk. Az egyszerű szóképek közül a metafora, az összetett szóképek közül a szimbólum uralkodik, és sok a komplex kép is • Példák: -A Krisztus-kereszt az erdőn gyermekkort idéző képsora egyszerre szimbolizálja az Istentől való eltávolodást és visszatalálást - Az isten balján metaforákból építkezik • A képek többnyire látomásosak, s főleg gyermekkori élményekből táplálkoznak. A

felnőtt költő ezekből teremti újjá Isten alakját, hogy meglelje elveszett hitét • A leggyakrabban előforduló verstörténés: a beszélő és az Úr találkozása. Az egymásra találás olykor sikerül, olykor nem • A képstruktúra leggyakrabban ellentétre épül, ezzel is a modern ember hitét érzékeltetve Dr. Hauber Károly, 2019 Álmom: az Isten Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, Utam: a nagy Nihil, a Semmi, A sorsom: menni, menni, menni S az álmom: az Isten. Vele szeretnék találkozni, Az álmommal, nagy, bolond hitben S csak ennyit szólni: Isten, Isten S újból imádkozni. Nem bírom már harcom vitézül, Megtelek Isten-szerelemmel: Szeret kibékülni az ember, Mikor halni készül. Az Illés szekerén Sion hegy alatt ciklus 15 verséből ez mutatja meg legjobban az istenkeresés kiindulópontját Az első strófa a lírai én léthelyzetét rögzíti négy metaforával (az első kettő paradoxon is). Az „Batyum” főként a lét értelmetlenségére,

az „Utam” céltalanságára, a harmadik sor reménytelenségére utal. Ebben a helyzetben jelenik meg megoldáskét Isten. Milyen megoldás ez? Lelki békéhez vezet (2. strófa) és segít elviselni a halált (3. versszak) Dr. Hauber Károly, 2019 A Sion-hegy alatt felépítése, témája • A ciklus címadó, egyszersmind legjelentősebb költeménye az Úr és a • Miért nem találnak egymásra? lírai én találkozását, majd tragikus szétválását mutatja be • Nem az Úr az oka, hanem a beszélő. Az Úr szívesen segítene • A vers szerkezetileg négy egységre („Jó volt, kegyes volt az öreg.”) A tagolható: beszélő azonban hiába töri a fejét - Az első két strófa az Úr alakját rajzolja kétségbeesetten („Jaj, jaj, jaj, nem meg, amint hajnali misére harangozik emlékezem”) nem tudja - A harmadik versszakban a „rongyolt megszólítani, sem a neve nem jut lelkű” lírai ént látjuk eszébe, sem egy gyermeki ima. - A 4-6. szakasz szól a

beszélő és Isten • A kommunikáció meghiúsulása a találkozásáról. Csak előbbi beszél, de keresés kudarcát jelzi nem tud közel kerülni hozzá - A hetedik strófában az Úr eltűnik, a lírai én tragikus magánya zárja a művet Dr. Hauber Károly, 2019 A modern ember istenélménye A Sion-hegy alatt a modern ember istenélményét mutatja be. Azét, aki eltávolodott Istentől, nélküle azonban nem tud mit kezdeni magával. Erről írta 1970- es naplójában Márai: „A XVIII. század felszámolta a Vallást A XIX. század felszámolta az Istent A XX század felszámolja az Embert” S erről szól az egyik irodalmunk egyik legmegrázóbb istenes verse, Pilinszky Apokrifja. A beszélő a vers végén itt is eljut Istenhez, ám az nem tud segíteni, mert az ember olyannyira eltávolodott tőle: „Látja Isten, hogy állok a napon. Látja árnyam kövön és keritésen. Lélekzet nélkül látja állani árnyékomat a levegőtlen présben. Akkorra én már mint

a kő vagyok; halott redő, ezer rovátka rajza, egy jó tenyérnyi törmelék akkorra már a teremtmények arca. És könny helyett az arcokon a ráncok, csorog alá, csorog az üres árok.” Dr. Hauber Károly, 2019 A képalkotás sajátosságai • A vers Ady szimbolista költeményei közé tartozik. Szimbólumot, azaz egy olyan képsort vetít elénk, amely önálló életre kel, és másként elmondhatatlan érzéseket, gondolatokat fejez ki. • A szimbólum itt is egy látomásra épül, amelynek legérdekesebb része az Úr bemutatása. Alakja az ünnepekhez kapcsolódó (valószínűleg nagykárolyi) emlékekből építkezik: piros betűk, harang, róráté, azaz adventi hajnali mise. Személyiségében pedig kettősség figyelhető meg: jóságos, ugyanakkor kissé gyámoltalan öregember, mintha elveszítette volna hatalmát • Isten a versben nem szólal meg. Szeretetét gesztusok jelzik: simogatja, megkönnyezi az embert • És harangozik, egészen addig, míg

föl nem szalad a Sion-hegyre. A harangozás mintha a veszélyre figyelmeztetne. Az Isten nélküli létezés értelmetlenségére és reménytelenségére Dr. Hauber Károly, 2019 • E vers felesel az előzővel. Azt a mozzanatot jeleníti meg, amikor a beszélő közel került Istenhez. Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, • A találkozás életre szóló, sorsdöntő Csöndesen és váratlanul élmény. Ez avatja ifjúból férfivá A Átölelt az Isten. kulcshely: „És megvakultak hiú szemeim”. Azaz belátja az emberi lét Nem harsonával, korlátait, nem akar már Isten helyébe Hanem jött néma, igaz öleléssel, lépni. Nem jött szép, tüzes nappalon De háborus éjjel. • A pokolból jut föl a mennybe. Hogy eljusson a Teremtőhöz, meg kellett És megvakultak tapasztalnia a szenvedést, az emberlét Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom, tragikumát: „lelkem roskadozva vittem”, De őt, a fényest, nagyszerűt, „háborús éjjel” Mindörökre

látom. Az Úr érkezése Dr. Hauber Károly, 2019 • E költemény is a modern ember istenélményét mutatja be. S Goldmann gondolatvilága felől világítható meg a legjobban • Szerinte Isten van, de elrejtőzött a modern ember elő. Meg kell keresnünk. Milyen lehetőségeink vannak erre? - Beleszületünk a hitbe - Értelmünkkel belátjuk, lennie kell - Egy sorsfordító pillanatban jutunk el hozzá, egyszer csak megérezzük jelenlétét. Ezt nevezi isteni kegyelemnek Az isteni kegyelem verse Dr. Hauber Károly, 2019 A vers felépítése és képalkotása • Ez a vers is a lírai én és az Úr találkozását mutatja be. - Első része a beszélőt rajzolja (1-2. sor). - A második találkozásukat mutatja be (3-8. sor), az egymásra találást az ismétlődő „ölelés” jelzi - A harmadik strófában újra a lírai ént látjuk, de immár új létállapotban; az Istennel való találkozás más embert formált belőle. A lezárás jelzi: ez az állapot

végleges • A vers képei érzékeltetik: Ady istene személyes Isten, jószándékú emberként jelenik meg: átöleli azt, aki segítségre szorul • A képalkotás másik jellemzője az ellentétek alkalmazása: - A mélyen megélt lelki élmény bensőségességét a hangzavar és a csend szembeállítása („nem harsonával néma, igaz öleléssel) érzékelteti - Isten az igazán rászorulón segít, jelzi a „tüzes nappal” és a „háborús éj” szembeállítása. A Sionhegy alatt A tékozló fiú példázatára, ez Az elveszett juh történetére emlékeztet Dr. Hauber Károly, 2019 Két további vers témája és képalkotása • A mottóként a kötet élére állított Az Úr Illésként elviszi mind kezdetű alkotás az önmegvalósítás lázában égő, örökké nyugtalan embert (művészt) állítja elénk. A látomásos vers központi képe az ég felé rohanó Illés-szekér. Ez előbb a szív metaforája, majd szimbólummá válik. Fontos itt is az

ellentét (a hideg és a meleg szembeállítása) • Az Isten balján című költemény keretes szerkezetű. A keretrész az isteni gondviselés létezését hangsúlyozza, s arra utal, hogy a beszélő nem számíthat Isten kegyelmére (ld. a bal lator történetét) A vers többi része Istent mutatja be, szimbólum helyett sok metaforával • Milyen ő? Sokarcú és ellentmondásos (pl. sötétség – világosság) Nem látjuk, de mintha ő határozná meg a létezés egészét. Ott van „Minden gondolatnak alján” Dr. Hauber Károly, 2019