Vallás | Keresztény » Szántai Pál - A keresztény közgazdaságtan

Bibliai füzetek sorozat 2. füzet Szántai Pál A keresztény közgazdaságtan Bibliai füzetek sorozat 2. füzet Köszönetnyilvánítás Ezen füzet megírásában feleségem igen sokat segített. Ő is közgazdász, így a Bibliából kiolvasott közgazdasági felismeréseimet azonos szemléletmód alapján tudtuk értékelni, értelmezni. Köszönet neki a kitartó segítségért. 2020. április 11 2 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet Előszó Előre meg kell jegyeznem, hogy senkinek sincs garanciája arra, hogy felhőtlen boldog életet tud élni. Jézus úgy biztat bennünket, hogy vegyük vállunkra a keresztet, és kövessük Őt. A kereszt ugyanis a szenvedés, a megpróbáltatás jelképe lett Krisztus óta. Ugyanakkor a kereszt magában rejti a reményt is. Nemcsak egy végső reményt, ami a mennyországot hozza el számunkra, hanem azt a közvetlen reményt is, hogy még itt, a földön is lehetünk boldogok. Egy biztos, hogy ez az isteni felszólítás,

ha megfogadjuk, végül is sokkal boldogabb, nyugodtabb életet jelenthet számunkra. Ennek biztosítékai az Istenbe vetett hit, a hitből fakadó bizalom Istenben, és a bizalmat erősítő türelem. A földi boldogság emberrel szemben támasztott legfontosabb követelményei tehát a hit, bizalom és a türelem. És itt vannak még azok is, akik hit nélkül, de keresztény erkölcsök szerint élnek. Őket Isten keresztény erkölcseik megtartása érdekében erősíti. 2020. április 11 3 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet Bevezető Életünk jelentős részét munkával töltjük el. Munkába járással együtt ez még alkalmazotti státuszban is eléri a tíz órát. 8 óra kell az alvásra, hiszen az emberi szervezet ekkor regenerálódik A maradék 6 órában elvégezzük az otthoni munkát, neveljük gyerekeinket. Hétvégén jut idő kirándulásra, szórakozásra is. Ez egy ideális állapot Mivel a társadalom vagyoni és jövedelmi szempontból egyre gyorsuló

iramban szakad ketté, ezért sokak számára nagy a kísértés, hogy szabadidejük terhére többet dolgozzanak, ezáltal többet keressenek. Sokan vállalnak másodállást, mellékfoglalkozást Ez megerőltető, de így tudnak javítani a család anyagi helyzetén. Vidéken, sok helyen a ház mellett kert is van, ahol meg tudják termelni azokat a kerti növényeket, amelyeket főzéskor felhasználnak, nem kell miattuk elmenni a boltba. Ez is idő Falun ezen felül még állatokat is tartanak Az állatokkal az a baj, hogy minden nap többször etetni kell őket. Ki is kell takarítani helyüket Az állattartás is időigényes, de legalább megéri. A téli disznóvágásoknak egyébként is van valamiféle varázsuk Még sötét van, amikor a rokonság már ott van az előszobában. Viccelődnek, sztorikat mesélnek régebbi vágásokról Az amúgy is jó hangulatot megfejelik egy – két pálinkával, és már mennek is ki leölni a disznót. Édesapám hentes volt, ezért

nálunk minden évben volt disznóvágás. Sok munka volt vele, de egészen nyárig megvolt a családnak a hurka, kolbász, sonka. A zsír pedig csak ősz felé fogyott el Itt is felvetődött az idő kérdése. Óriási dilemma: több időráfordítással többet dolgozni és így jobb anyagi feltételt biztosítani a megélhetéshez, vagy kevesebbet dolgozni, ezáltal szűkösebben élni, de többet együtt lenni a családdal. Szüleim előtt ez a kérdés nem volt kérdés. Ők dolgoztak reggeltől estig, és ha maradt egy kis idejük, akkor a szomszédokkal, barátokkal kvaterkáztak egyet. Mivel szombaton is munkanap volt, ezért a vasárnap a pihenést és a családi együttlétet szolgálta. Ezzel a feszített munkával tudtak mindig egy kicsit félretenni. Nem is emlékszem arra sem, hogy ők valaha is nyaralni mentek volna Tv-t nézni is csak a szomszédoknál tudtunk kisgyerekkoromban. Nem hiszem, hogy ez az életmód azért volt általános, mert nem volt akkor is több

kikapcsolódási, szórakozási és pihenési lehetőség. Ezek az emberek így nőttek fel, az ő szüleik is már kisgyermek koruktól bevonták őket a munkába. Évszázadokon keresztül így működött ez A kisgyermekek belenőttek a szüleik életmódjába. Az egyes nemzedékek életmódjában mindig volt egy minimális fejlődés. A fejlődésnek az volt az oka, hogy a szülők szerették volna, ha gyerekeiknek jobb sorsuk lenne, mint nekik volt, ezért mindig egy kicsivel könnyebbé tették gyerekeik életét, mint nekik volt. Jelen írásban egyrészt tehát arra keressük a választ, hogy mi a jobb stratégia: a nagyobb elkölthető jövedelem érdekében minél többet dolgozni, vagy egy elfogadható jövedelemszint mellett megpróbálni boldog életet élni. Másrészt azt is tudni szeretnénk, hogy ha már vállalkozunk, azt milyen szabályok betartásával tegyük. Mindkét kérdésre a választ a Biblia segítségével próbáljuk megtalálni. Azért hívjuk

segítségül a bibliai tanításokat, mert ezek arról szólnak, hogy hogyan kell emberként élni. Bármit csinálunk is, azt emberként tesszük. A Biblia tanításai tehát az életünk minden síkjára, minden pillanatára vonatkozik Vannak ugyan más világvallások is, melyek szintén adnak tanításokat az életről. Az előző füzetből azonban azt is jól láthattuk, hogy vagy túl hamar alakultak ki, a társadalmi fejlettség alacsonyabb szintjén, ezáltal nem tudtak örök érvényű tanításokat adni a világnak. Vagy mint az iszlám, lekésték az optimális időpontot és mivel nem rendelkeztek egy majd kétezer éves előélettel sem, mint ami a keresztények esetében a zsidók voltak, így nem volt nekik esélyük felvenni a versenyt a keresztény vallással. 2020. április 11 4 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet Hipotézis Jelen próbálkozás egy hipotézisen alapszik. Azon hipotézisen, hogy az emberiség fejlődését a zsidókeresztény, egymásra

épülő vallási kultúra alapozta meg Ugyanakkor ez a keresztény kultúra jelentheti a jelenlegi kiutat is a társadalomban kialakult zsákutcákból, mert jelenünket és jövőnket Isten alakítja. Ebből következően az igazi kérdés az, hogy felismerjük-e Isten útját, hogy tudjunk hozzá alkalmazkodni, nem csak azért, hogy saját eszközeinkkel segítsük Isten országának megvalósulását, hanem önző emberi mivoltunkból fakadóan sokkal inkább azért, hogy nekünk jobb legyen. Nem kétséges ugyanis, hogy Isten végbeviszi tervét. Akár velünk, akár nélkülünk Akkor inkább velünk együtt vigye végbe és mi is részesüljünk előnyeiből. A keresztény közgazdaságtan A cím arra utal, hogy ez az elmélet biztosan nem a nagyvállalatok közgazdaságtana, hanem azon kényszervállalkozóké, kisvállalkozásoké, ahol nincs pénz arra, hogy egyetemi végzettségű közgazdászt alkalmazzanak, így a tulajdonos a közgazdasági kérdésekben a saját

ismereteire van hagyatkozva. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a keresztény világ társadalmai olyan irányba változnak, melyek nem kedveznek az alacsony jövedelmű rétegeknek. Fokozatosan növekszik az alsó és a legfelső decimálisak közötti vagyoni és jövedelmi különbség. A társadalom mintegy szétszakad gazdagokra és szegényekre Ezért növekszik a relatív elszegényedés. Egyre több ember él viszonylag alacsony jövedelemből, míg mások milliárdos vagyonra tesznek szert. A vagyonos, vállalkozó réteg megszerzi, megveszi magának és vállalkozásának azt a közgazdasági tudást, ami segítségével eligazodhat piacgazdasági viszonyaink között. A szegény illetve a relatíve szegény az, aki sokszor a saját kárán veszi a leckéket a modern közgazdaságtanból. Ezért a Jóisten az alacsony jövedelmű háztartások, a kényszer vállalkozók, a kisvállalatok számára külön közgazdaságtant állított fel. Ezt nevezem én a keresztény

közgazdaságtannak. Ez a közgazdaságtan alapjaiban, elveiben lényeges eltérést mutat a mai modern közgazdaságtantól. Míg a modern közgazdaságtan állandó változáson, megújuláson megy át, addig a keresztény közgazdaságtan változatlan, örök igazságokon alapszik. XVI. Benedek Pápa azt írja A názáreti Jézus c könyvében, hogy az újraolvasás, az elmélyítések folyamatában az ige fokozatosan nyitja meg benső lehetőségeit, amelyek mintegy csírák készen álltak, ám csak az új helyzetek kihívásai, az újabb tapasztalatok közepette bontakoznak ki. Vagyis az új kihívásokra a Bibliában az újraolvasás során ott a válasz. Hát kérem, ha problémánk van, olvassuk bátran a Bibliát, mert ott van benne a megoldás. A Bibliában igen kevés a direkt gazdasági tartalmú példabeszéd. Akkor hogyan lehet egy egész közgazdasági elméletet ennek alapján felépíteni, kérdezhetné valaki. Az a szép, hogy a keresztény közgazdaságtan

alapvetően a Biblia emberekről szóló tanításaira alapoz. Arra épít, hogy egyfajta ember létezik Ugyan az az ember nem más sem gazdasági, sem magánszemélyként. Amit tehát a Biblia mond az emberre, magatartására, Istenhez és más emberhez való viszonyára, azt alkalmazni lehet, sőt célszerű alkalmazni az emberre, mint vállalkozóra is. Háztáji gazdaság A falusi embernek kora reggeltől késő estig megvolt az elfoglaltsága a háztáji gazdaságában. Ez a gazdaság egyben vállalkozás is volt, hiszen nem csak a család szükségleteire termelt, hanem a megtermelt felesleget értékesítették. A falusi életforma tehát egy olyan vegyes létforma, amelyben együtt jelenik meg az önellátás és a vállalkozás. A gyerekek pedig kiskoruktól fogva részesei ennek Mondhatni a gazdálkodás művészetét és konkrét teendőit már az anyatejjel szívták magukba. A családi 2020. április 11 5 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet gazdálkodásnak a

legszigorúbbak a szabályai, hiszen ha valamit rosszul csinálnak, közvetlenül a család megélhetését veszélyeztetik. A családi gazdálkodás ki van téve – leginkább a földművelés vonatkozásában – a természet viszontagságainak. Ezért is van az, hogy a földműveléssel foglalkozó kis gazdaságokban tevékenykedő falusi emberek sokkal inkább keresztény életformát folytatnak, hiszen a természettel szemben csak Isten segítségében bízhatnak. Makro ökonómia Növekedés Az egész gazdaság a növekedésre van beállítva. Növelni kell a piaci részesedést, a jövedelmezőséget, a társaság vagyonát. Így lehet stabilan növekvő a befektetők haszna A befektetők biztosítják a vállalkozás induló tőkéjét, majd várnak, hogy év végére mekkora nyereséget termelt befektetésük. Az igazán nagy befektetők ezt a tőzsdén teszik meg. A tőzsde egy olyan befektetési lehetőség, ahol a pénztőkével rendelkezők a tőzsdére vitt

vállalkozások részvényeinek vásárlásán keresztül fektetik be pénzüket az egyes vállalkozásokba. A tőzsdével szembeni bizalom megőrzése érdekében törvények védik a részvénykereskedelem tisztaságát. A részvénypapír tulajdonosi jogokat testesít meg Ilyen jog a szavazati jog is, mellyel a részvény tulajdonosa a közgyűlés alkalmával élhet. Szavazati joga általában arányos a tulajdoni hányadával. Amennyiben a szavazatok többségét birtokló tulajdonosok egy akaraton vannak, dönthetnek a társaság működésének alapvető kérdéseiben, mint a nyereség felosztása, ügyvezető, könyvvizsgáló megválasztása, tőkeemelés, és még minden olyan kérdésben, amit a társasági szerződés a tulajdonosok hatáskörébe rendel. Amennyiben a befektetők hozamelvárásainak adott vállalkozás nem felel meg, a befektetők eladják a vállalkozás részvényeit, és helyette olyan vállalkozás részvényeit vásárolják meg, melynek nagyobb a

befektetett tőke egységére jutó hozama. Ez a folyamat a nyereséges vállalkozások részvényeinek árfolyamát – a kereslet – kínálaton keresztül – megemeli, a kevésbé nyereséges vállalkozások részvényeinek árfolyamát pedig lecsökkenti. A tőzsde színfalai mögött tehát a vállalkozások iszonyatos versenyt folytatnak a minél nagyobb nyereségért. A fentiekből jól látható, hogy a tőzsdén a vállalkozások versenyeznek a profitért. Ez a verseny kíméletlenül igénybe veszi a vállalkozások dolgozóit. Azt az első számú vezetőt, akinek a cége nem jól teljesít, a részvényesek elküldik. Hogy ez ne fordulhasson elő, az első számú vezető kíméletlenül dolgoztatja a beosztottait, azok pedig a saját beosztottaikat. Akit elküldenek, életmódja, egzisztenciája veszélybe kerül. Hogy ez ne történjen meg, erőn felül dolgozik, az aggódás miatt pedig tele van stresszel. A következő részből pedig jól láthatjuk majd, hogy az

elosztás rendszerén keresztül szinte az egész társadalom a növekedésben érdekelt, mert így juthat többletjövedelemhez. Sok tudományos műben olvashatjuk ugyanakkor, hogy ez az erőltetett növekedés sok kár okozója. A magam részéről nehezen tudom elképzelni, hogy valaki egyszerre legyen keresztény és a fogyasztói társadalom megbecsült tagja. A fejlődésnek nem a fogyasztásban, hanem a lelkiségben kell inkább megmutatkoznia. A visszafogott fogyasztás ugyanakkor magában rejti, hogy a kereslet csökkenése miatt az árak is csökkennek, de legalább is nem növekednek olyan dinamikusan, mint a fogyasztói társadalomban. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a kereslet beszűkülése miatt az új technikáknak, technológiáknak nem lesz olyan magas az ára. Ebből kifolyólag a fogyasztók szélesebb tömegei is hozzá juthatnak az új fejlesztésekhez. Az új fejlesztéseknek ezáltal csökken a presztízsértéke Ez csökkenti a hiteligényt, ami

automatikusan csökkenti az előre hozott vásárlást. 2020. április 11 6 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet Igen. Ebben benne van az is, hogy a gazdaság stagnál, vagy csak minimálisan (1% alatt) növekszik Amiben az is benne van, hogy az alacsonyabb technológiai szintű termékek árai pedig csökkennek. Így azonban ezekhez azok a kisvállalkozások is hozzájuthatnak, akik eddig az elavult technikákat csak 1020 éves használt gépekként tudták megvenni állami támogatás nélkül. Elosztás A fogyasztói társadalom egyik legjelentősebb kérdése, hogyan alakul a megtermelt javak elosztása a társadalom egyes szereplői között. Az elsődleges elosztás a gazdasági élet szereplői között zajlik le A másodlagos elosztásban döntő szerep az államé. Az állam az adózás rendszerén keresztül – alapvetően az elsődleges elosztásban részesülőktől elvonja bevételük egy részét. Ebből a bevételből fedezi az állam a kiadásait, mint

például a honvédelem, az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, és a saját kiadásait. A mai modern elosztási rendszerben az állami bevételek egy része címkézve van. Például a nyugdíjbiztosítás kiadásait a nyugdíjjárulékokból kell finanszírozni. Az állam ezzel védekezik az ellen, hogy az átlagéletkor növekedéséből fakadó egyre növekvő nyugdíjkiadások ne tudják felborítani a teljes állami költségvetést. A jövedelmek újraelosztásában tehát meghatározó szerepe van az államnak. A fent említett állami feladatokon kívül az államnak még számos költséges feladata van Finanszíroznia kell a szociális hálót is. A szociális hálón keresztül azokon kíván segíteni, akik önhibájukon kívül nehéz anyagi helyzetbe kerültek. Így kaphatunk például munkanélküli segélyt is Nyilvánvaló, hogy mindegyik feladat elbírna a jelenleginél lényegesen több forrást is annak ellenére, hogy államunk rendkívül sokat áldoz

szociális és jóléti kiadásokra. Többlet jövedelem az egyes célokra csak úgy lehetséges, ha más céloktól elvonjuk, vagy a gazdaság növeli a megtermelt jövedelmet. Az elosztás mértéke és módja ezen a szinten törvényileg szabályozott. Az elosztásba minden érdekvédelmi szervezet bele kíván szólni. Ezt legeredményesebben a hatalmon lévő pártok tehetik meg De ezek is megosztottak a gazdasági érdekcsoportok által. A színfalak előtt és mögött tehát hihetetlen harc folyik a többlet pénzekért. Viszonylagos közmegegyezés létrejöhet azokban az országokban, ahol a külkereskedelmen keresztül el tudják vonni a más országokban megtermelt jövedelmet. A keresztény vallás egészen máshogy közelít a társadalmi egyenlőtlen elosztáshoz. Nem további viszályt akar szítani, hanem az egyén lelkiismeretére apellálva, az emberek egymás megsegítésére helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor a Karitász szervezetén keresztül az egyház maga is

részt vesz a támogatási tevékenységben. A külkereskedelmen keresztül a megtermelt javak és szolgáltatások egyre nagyobb hányada realizálódik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fejlettebb országok vállalatai a magas technikai színvonalú termékeik értékesítésén keresztül kivonják a jövedelmet a fejletlenebb országokból. Ennek következtében növekszik a fejlett országokban az elosztható javak mértéke. A fejletlen országokra jellemző az alacsony feldolgozottsági szint. A fejlett országok vállalatai éppen ezért tőlük vásárolják a nyersanyagot, alapanyagot, és a félkész terméket nyomott áron. A külkereskedelmen keresztül tehát a fejletlenebb ország szegényedik, a fejlett pedig tovább gazdagodik. Szerencsére ma már nem ilyen sematikus a helyzet. Sok multinacionális vállalat először az alacsony bérek vonzása miatt jelentős mértékben helyezett ki termelést fejletlen országokba. A termelés egyre növekvő kihelyezésével ott

növekedett a munkakultúra színvonala. Egyre fejlettebb technológiát is hatékonyan tudtak alkalmazni. Ennek a folyamatnak a következtében növekedett a belső piacuk is, és egyben csökkent a lemaradásuk. Igen, Kínáról van szó, amely ország ma már gazdasági és politikai téren egyaránt világhatalmi tényezővé vált. A külkereskedelem tőlük már nem elszívja a jövedelmet, hanem gazdagítja őket. Élhető társadalom A Földet az emberiség örökbe, a mi generációnk csak kölcsönbe kapta. A ma élő generációnak kötelessége azt úgy átadni a következő generációnak, ahogy ők kapták. Ennek azonban feltételei 2020. április 11 7 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet vannak. Ezek elsősorban környezetvédelmi feltételek Meg kell állítani a légkör további felmelegedését. Ehhez csökkenteni kell a légszennyezés kibocsájtást, a légszennyezés ugyanis rombolja a légkör ózonburkát. Nem szabad továbbá engedni a Föld tüdejének,

az erdőknek a kiirtását Az élhető társadalom ugyanakkor nem növekedésorientált. A növekedés ugyanis sok esetben összefüggésben van a károsanyag kibocsájtással. Gazdasági szerkezet A nagyvállalatok tőkeigényesek, a kisvállalatok pedig alapvetően munkaerő igényesek. Ebből is következően a nagyvállalatok viszonylagosan kevesebb munkaerőt foglalkoztatnak, mint a kisvállalatok. A nagyvállalatok foglalják el a gazdaság kulcspozícióit, a kisvállalatok pedig rugalmasan alkalmazkodnak a piac változásaihoz. A kisvállalati rugalmasság jórészt abban áll, hogy a piac változásának következtében egyesek tönkremennek, más piaci szegmensben pedig új kisvállalatok keletkeznek. Ebből következően a kisvállalati lét nagyon instabil Az multinacionális nagyvállalatok nemzetközi szinten működnek. A termelésükhöz ott szerzik a nyersanyagot, ahol az a legolcsóbb Ott gyártanak, ahol a gyártási feltételek a legkedvezőbbek. Ezek a cégek

támogatásokat kapnak adott országtól, ahol beruháznak. Az önkormányzattól, ahol megvalósítják az általában zöldmezős beruházást, szintén kedvezményekben részesülnek. Termékeiket a világban mindenütt értékesítik Amennyiben romlik adott országban a termelési feltétel, rövid időn belül másik országba teszik át termelésüket. A nyereségüket pedig ott realizálják, ahol legkedvezőbbek az adózási feltételek Ezzel szemben a kisvállalkozások a vállalkozók lakhelyén vagy annak közelében működnek. Vevőik általában működésük közvetlen közelében egzisztálnak. Ezek a kisvállalkozók nem tudnak, de nem is akarnak elmenni. Ez a szoros emberi és üzleti kapcsolat azzal az előnnyel is jár, hogy a termelők, szolgáltatók nem tehetik meg, hogy rossz minőségű terméket, szolgáltatást nyújtsanak vevőiknek. Illetve megtehetik, de csak egyszer. Azt követően a vevőik nagy része el fog pártolni tőlük Ez a legkeményebb

minőségellenőrzés a világon. De más módon sem ajánlatos egymást becsapniuk A falu közvéleménye szinte közvetlenül befolyásolja az ott lakók cselekedeteit. Ez egy olyan automatizmus, mely szinte azonnal bünteti az erkölcstelen magatartást. Mikro ökonómia Vállalkozási forma A vállalkozásokat többféle módon tipizálhatjuk. Ami érdekes a mi számunkra az a mikro,- és kisvállalkozás, más megközelítésben az egyéni vállalkozás, betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság. Keresztény vállalkozások esetében alapvetően ezek jöhetnek szóba Egy cégcsoport tulajdonosa úgy vélekedett, hogy a nagy multinacionális részvénytársaságok is Isten teremtményei. Azok is Istentől vannak, mivel Istennek minden fölött hatalma van A tanítások ilyentén értelmezése félreértésen alapszik. Isten valóban mindenható Hatalmában lenne, hogy minden úgy történjen, ahogy ő akarja. Isten azonban az embernek saját akaratot adott Nem

bábfigurákat akar mozgatni, hanem azt szeretné, ha saját akaratunkból tennénk azt, ami jó. Sokszor nem az Isten tanításai, elvárásai alapján döntünk, hanem vágyaink alapján és még azt is hihetjük, hogy Isten is ezt akarja, mivel mi hívő lelkek vagyunk. Hát kedves olvasóim a hit önmagában nem garantálja, hogy döntéseink Isten akarata szerint valók. Zsolt 31.24 Szeressétek az Urat mind, ti övéi! Akik hűek hozzá, azokat az Úr oltalmazza, de bőven megfizet azoknak, akik elbizakodva cselekszenek. 2020. április 11 8 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet Egyébként is, ha a földi életünkben – Isten mindenhatósága következtében – minden Isten akarata szerint történne, akkor nem lenne bűn sem, nem lenne mit meggyónnunk. Isten azonban szabad akaratot adott nekünk. Szabadok vagyunk a jóra, de a rosszra is Visszatérve az eredeti kérdéshez, azért ajánlott az ismertetett vállalkozási formák alkalmazása, mert ezek kicsik, illetve

általában személyi egyesülésen alapulnak. A többiek – így kifejezetten a részvénytársaság, a holding szervezet, tehát a nagyvállalatok – döntően tőkeegyesítő társaságok. A tőkeegyesítő társaságokkal pedig az a baj, hogy célkeresztjében a tőke hasznosulása áll. A jövedelmezőség mindenáron való növelése, a vagyonosodás. Ez nem Istennek tetsző cél Ezzel nem azt akarom mondani, hogy keresztény vállalkozás nem lehet jövedelmező, vagyona nem gyarapodhat. Sőt, a keresztény vállalkozásnak ez velejárója, de biztosan nem elsődleges célja, inkább keresztény működésének következménye. Amikor Isten látja, hogy a vállalkozásunkat a Neki tetsző módon vezetjük, a vállalkozásunk nagyobb nyereségével biztat, támogat bennünket. A fentiekből az is kiderül, hogy a sok dolgozót foglalkoztató vállalkozás első számú vezetője már csak azért sem tud megfelelni Isten elvárásainak, mert idő hiányában nem tud annyi időt

szánni dolgozóira, hogy azokat olyan szinten megismerje, hogy szeretet közösséget tudjon belőlük létrehozni. Keresztény vállalkozás célja Minden vállalkozás azzal a céllal jön létre, hogy a tulajdonosnak hasznot, a munkavállalóknak megélhetést biztosítson. Ez nincs máshogy a keresztény vállalkozásnál sem Abban van az eltérés, hogy mindezt hogyan kívánják elérni. A keresztény vállalkozás esetében úgy vélik, elsősorban is jó terméket kell gyártani. Hát ez a mondat is magyarázatra szorul Nem ennek kell a világ legjobb műszaki paramétereivel rendelkezni, de adott technológiai szinten jó minőségűnek kell lennie. Nem a vágyaink, hanem valós szükségleteink szerint kell jónak minősülnie. Tudom, nem könnyű ennek meghatározása Itt van például a mobil telefon. Az okos telefon használata már annyira elfogadott, hogy csak az idős emberek használnak sima mobilt. Ők is csak azért, mert képtelenek koruknál fogva a

működését megtanulni. Tehát a többi embernél szinte elvárás Az okos telefonokon belül is nagy a választék Van olyan, ami azért kívánatos, mert tulajdonosairól tudható, hogy jómódúak, hiszen még használtan is igen magas az ára. Ezek a presztízs termék Használója jó anyagi körülményeit bizonyítja vele A látszat Azok vagyunk, ami látható belőlünk. Gyártsunk, vásároljunk olyan termékeket, amikre valóban szükségünk van. Ez azonban feltételezi, hogy önmagunkat, igényeinket alaposan ismerjük Másodsorban a vállalkozás – mint szervezet – olyan közösség, ahol elsődleges cél a szeretet törvényének megvalósulása. Ezen szervezeti cél elérése alapvetően akkor lehetséges, ha legalább az első számú vezető keresztény értékrend szerint él. Ő az ugyanis, aki a szervezeten belüli munkatársi viszonyokra döntő hatással van. Aki ártó szándékkal a közösség összetartó erejét szándékosan bomlasztja, azt

eltávolítja. Aki ezt tudatlanságból teszi, azt megpróbálja a helyes útra terelni. Közösséget bomlasztja különösen az, aki másokat megszól, vagy mások titkait kibeszéli, bár legyenek azok akár igazak is. Közösséget bomlasztó tevékenység továbbá az is, ha szervezeten belül olyan kis csoportok alakulnak ki, akik a többiek érdekei ellen fejtik ki tevékenységüket. Ezeket a klikkeket fel kell számolni A jó vezető támogatja azokat, akik tudásukkal, munkájukkal segítik a kevésbé hozzáértőket, lemaradókat. Igazságos és méltányos Aki hibázik, és ezzel kárt okoz, azt büntetés helyett inkább tanítja, megismerteti munkája fontosságával, hogy legközelebb elkerülhesse a hibákat. Lehetőséget teremt, hogy munkaidőn kívül is – kötetlen körülmények között – találkozhassanak dolgozói, ahol mélyebben megismerhetik egymást. A jó vezető empatikus dolgozója gondjai, bajai iránt, próbál segíteni neki benne és másokat is

erre ösztönöz. A jó vezető bízik dolgozóiban, segíti kibontakozásukat, szakmai fejlődésüket. Az ilyen vezető jó alapot teremt arra, hogy vezetése alatt kialakulhasson a szeretetközösség. 2020. április 11 9 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet Egy szeretetközösségben a krízis helyzet is könnyebben átvészelhető. A dolgozók még jobban összefognak közösségük érdekében, és olyan hihetetlen teljesítményekre lesznek képesek, amit pénzzel nem lehetne elérni. Egyébként is – felmérések szerint – a fizetés a munkahely megítélésben csak harmadik-negyedik helyen szerepel. A munkavállalók ösztönösen jól döntenek Munkával töltenek el napi 8 órát. Nagyon nem mindegy, hogy azt milyen munkahelyi légkörben teszik A munkahelyi stressz rendkívül kártékony az egészségre. Ilyen munkahelyen a dolgozókat minden betegség eléri, illetve a betegségen kívül is mindent megtesznek, hogy ne kelljen dolgozni menniük. Kiesett idejük

pedig arányosan rontja a vállalkozás teljesítményét. Emberi tulajdonság, hogy nehezen változtatunk. Sokszor még a biztos rosszhoz is ragaszkodunk, mert azt már ismerjük és úgy - ahogy kezelni is tudjuk. Egyszer azonban a pohár betelik Munkahelyet váltunk. A munkahelyi fluktuáció – bizonyos nagyság felett – nagyon kártékony tud lenni A kisvállalkozásoknál – döntő részben – a folyamatok, tevékenységek írásban nincsenek leszabályozva. Ember sincs arra, hogy az új dolgozót betanítsa. Ilyen körülmények között az új dolgozó sok kárt, többletmunkát okoz, mikorra betanul. Ha a dolgozók cseréje nagy számban történik, akkor akár kaotikus állapotok is kialakulhatnak, ami könnyen a vállalkozás létét is fenyegetheti. Keresztény vállalkozásnál nem jellemző a munkahelyi fluktuáció. Ahol jól érezzük magunkat, ott maradni szeretnénk. A keresztény vállalkozás gazdálkodása visszafogott. Fölösleges dolgokra nem költ

Törekszik arra, hogy kiadásai ne haladják meg bevételeit. Ha bevételei meghaladják kiadásait, a többletből tartalékot képez beruházásokra, esetleg a rosszabb időkre. Keresztény vállalkozásra jellemző, hogy becsületesen adózik. Nem teheti meg, hogy az állam közösségi feladatainak finanszírozásából kihúzza magát. Jézusnak feltették a kérdést, hogy szabad-e adót fizetni a császárnak. Lk 20.25 Ő pedig ezt mondta: Adjátok meg ezért a császárnak ami a császáré, és az Istennek ami az Istené. Pedig nagy a kísértés. Minden egyes adóforint megtakarítás eredményt növelő Különösen érdekes ez a kérdés a kényszervállalkozások esetében. Ők nem tudják megfizetni a jövedelmet terhelő adók és járulékok általános mértékét, mivel piaci helyzetük vonatkozásában kiszolgáltatottak. Szerencsére kormányunk gondolt erre, és kedvezményes adótétel segítségével megteremtette számukra is a becsületes adózás

lehetőségét. A keresztény vállalkozás korrekt ügyfélkapcsolatot ápol. A keresztény vállalkozást a bajban ismerni meg. A meghibásodott termékük garanciális javítása, cseréje nem vita tárgya Amelyik vállalkozás a fenti módon működik, már megérdemli azt, hogy keresztény vállalkozásként emlegessék. Tudom, ez a cím ma még kicsit lehet, hogy nevetségesként tűnhet sok ember szemében Az azonban biztos, hogy amelyik vállalkozás így működik, az sikeres lesz, mert Isten támogatja. Környezetemben már ismerek több olyan vállalkozást, amelynek tulajdonosa nyíltan vállalja keresztény hitét. Kisvállalkozási döntéselmélet Egy vállalkozás – vezetési, irányítási szempontból – döntések sorozatából áll. Sok esetben nyilvánvaló, hogy melyik a helyes döntés, de számos esetben ez előre nem tudható. Tipikusan ilyen döntés a fejlesztési, beruházási döntés. Ezen döntések nagyfokú bizonytalanságot rejtenek magukban Mik

lehetnek ezek: - Melyik fejlesztési lehetőséget válasszam? - Az új termék/szolgáltatás iránt mekkora lesz a kereslet? - Milyen erős a versenytársak piaci helyzete? - A termék bevezetése járni fog-e jelentős többlet költséggel? - A fejlesztéssel kapcsolatos új ismereteket milyen gyorsan fogják a dolgozók elsajátítani? 2020. április 11 10 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet És még számtalan olyan tényezőt lehetne felsorolni, melyek a fejlesztés bizonytalanságát növelik. Az első igazi döntés ebben a helyzetben az, hogy a lehetséges fejlesztések közül melyiket valósítsam meg. Melyik fog legjobban illeszkedni a vásárlói igényekhez. Ehhez meg kell tudni határozni célpiacunkat Tisztában kell lennünk azzal, hogy a megcélzott vásárlók milyen szempontok alapján vásárolnak. Most fejlesszünk, vagy még várjunk? Ugyanakkor a legtöbb vállalkozó igazából szinte csak a termeléshez ért. A vállalkozás pedig kicsi ahhoz, hogy

szakemberekkel marketing tanulmányt készítessen. Mit lehet ilyenkor tenni? A kisvállalkozók ilyenkor elkezdenek tájékozódni. Érdeklődnek potenciális vevőknél, beszélgetnek más, hasonló cipőben járó vállalkozókkal, majd meghozzák a döntést. A keresztény döntéselmélet nem pontosan így működik. A keresztény ember nem saját akaratát akarja megvalósítani, hanem Isten akaratát. Úgy gondolja, hogyha Isten jobban tudja azt, hogy neki mire van szüksége, akkor azt is jobban tudja, hogy vállalkozásának mire van szüksége. Ezért a döntési helyzetet is úgy alakítja ki, hogy Isten bele tudjon szólni. Isten azonban akár jól, akár rosszul döntünk, nem fog bekiabálni, hogy mi a helyes döntés. Bár itt meg kell jegyeznem, hogy az Isten biztosan sugallta már nekünk a helyes döntést. Mi azonban sokszor annyira szeretnénk valamit, hogy ezt meg sem halljuk Akkor mégis mit kellene tennünk a helyes döntés érdekében. Ilyenkor olyan döntési

helyzetet kell kialakítani, amiben meghatározó szerepe van a véletlennek. Ezzel kapcsolatban már említettem, hogy keresztény ember esetében véletlenek nincsenek. Isten a véletleneken keresztül avatkozik be életünkbe. Mint ahogy mondja is a Bibliában, hogy sokan lesznek olyanok, akik ezeket a csodákat nem látták, de mégis hisznek. Ebben az esetben ez a mi iránymutatásunk A véletlenen keresztül beavatkozik Isten, de a beavatkozás ellenére mégsem látható csoda. Mondok rá egy egyszerű esetet a saját életemből. A televíziónk már huszonnégy éves volt Már tíz éve technológiai váltás következett be a televíziók piacán, megjelentek a digitális készülékek. Sőt már pár éve a LED TV-k is. A mi tévénken sokszor már élvezhetetlen volt a képminőség A család lázadás előtti állapotban volt. Vegyünk már egy rendes tévét! Az egyik áruház DM lapjában akkor jelent meg, hogy nagyon kedvező áron lehetne egy LED tévéhez jutni, de

áruházanként csak 3 darab tévé van. Amikor ezt megnéztük, akkor már az új kínálat első napja letelt. Azt gondoltam, ha Isten is úgy gondolja, akkor lesz ebből még holnap is. A fiam megnézte, hogy mikor nyit az áruház Megbeszéltük, hogy nyitásra mi is ott leszünk. 8-ra ott is voltunk Mikor odaértünk, kiderült, hogy az áruház 7-től már nyitva van, csak a fiam elnézte. Ekkor már teljesen nyugodt voltam, mert tudtam, ha Isten mást akar, akkor már tegnap elfogyott, de ha tegnap nem is, ma reggelre már biztosan. Bementünk, még 2 db volt, választani is tudtunk. A véletlen tehát megmutatta, hogy Isten egyetért a beruházással A készülékek árai olyan kedvezőek voltak, hogy az első nap el kellet volna fogyniuk. Nem ez történt Isten támogatta elképzelésünket. Keresztény embernek nem kell félni a véletlentől. Számára véletlenek nincsenek A véletlenek nem mások, mint Isten beavatkozásai érdekünkben. A véletlen szerepére,

eldöntendő kérdésekben, több helyen is rátalálhatunk az Ótestamentumban. A honfoglalás első lépéseként a zsidók Jerikót vették be. Isten megmondta nekik, hogy a Ráháb házában lévőkön kívül mindenkit öljenek meg, anyagi javaikból nem szabad zsákmányolni, hanem azt fel kell gyújtani. A város lakói ugyanis annyira romlott életet éltek, hogy megmentésük csak ártott volna a zsidóknak. A parancs ellenére a Júda házából való Ákán és családja nem semmisítettek meg minden értéket, hanem tettek el belőle maguknak. Ezért Isten büntette az egész népet, nem volt mellettük, amikor a következő várost, Ait el akarták foglalni, ezért vereséget szenvedtek. A vereség okát Isten tudatta Józsuéval, aki ezt elmondta az egész népnek. Azt is hozzátette, hogy másnap isteni sorsvetés által keresik meg a bűnösöket. A sorsvetés során pedig Isten egyenesen a vétkesekre mutatott A másik példa, amit említenék, a zsidóság azon

vágyához kapcsolódik, mely szerint szerették volna, ha nekik is, mint a környező népeknek, lenne egy hús – vér királyuk. Isten ezt végül is megengedte nekik, de király csak az lehetett, akit Ő jelölt ki erre a feladatra. Isten Sault jelölte ki, akit a sorsválasztás előtt 2020. április 11 11 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet már fel is kent Sámuel, az utolsó bíró. Végül is a sorsválasztás Isten akaratát teljesítette be, Saul lett a király. A fenti két példából is jól látható, hogy fontos kérdések esetén Isten akaratának megismerésére a zsidók a sorsválasztást alkalmazták. Ügyfélkapcsolatok Vevőinkkel kölcsönös függésben vagyunk. Függünk tőlük, mivel azt szeretnénk, hogy tőlünk vásároljanak. Ők pedig függnek tőlünk, mert jó minőséget remélnek Amikor tőlünk vásároltak, abban bíztak, hogy tőlünk az árnak megfelelő technikai színvonalú és minőségű árut kapták. Ne okozzunk nekik

csalódást! Ugyanis leggyorsabb és leghatékonyabb a negatív reklám. Amennyiben pedig vevőink elégedetlenek, rossz hírünket keltik. Ezzel kapcsolatban olvastam egy könyvet, ami nagyon tetszett Arról ír, hogy a vevőnek mindig igaza van. Ezt hallva, biztosan sokaknak feláll a szőr a hátán Hány olyan reklamációról hallottak, ami teljesen jogosulatlan volt. Ugyanakkor, ha jól belegondolunk, ez a megközelítés teljesen a bibliai tanításokon alapszik. Persze, hogy a vevőnek nincs mindig igaza. Persze, hogy egy pofon után ne tartsuk oda a másik orcánkat is. Persze, hogy ne szeressük ellenségeinket Vagy mégis? A szerző azt próbálja bizonygatni, hogy sokszor jobban járunk, ha elfogadjuk a vevő reklamációját, még ha nincs is igaza. Aki ugyanis ilyen termék megvásárlásán gondolkodik, az biztosan megkérdezi a környezetét a vevői tapasztalatokról. A potenciális vevő pedig úgy gondolkodik, hogy ha valami elromolhat, az el is romlik. Ezért

számára nagyon nem mindegy, hogy az illető cég hogyan kezeli a reklamációt. Ha tudomására jut egy ilyen rosszul kezelt reklamáció, az képes akár öt pozitív véleményt is közömbösíteni. Gazdálkodás Gazdálkodás területén ajánlom a visszafogottságot. Gazdasági pályafutásunkat ne azzal kezdjük, hogy nagy értékű laptopot, mobiltelefont, gépkocsit vásárolunk. Pedig erre vágyunk Higgyék el, tudom, hogy milyen nagy a kísértés. Amikor a 90-es évek közepén először lettem egy 320 M Ft-os törzstőkéjű cég társügyvezetője, négy hónapon belül már egy középkategóriás céges AUDI személygépkocsival jártam. Egy évvel később pedig már egy Mercédesz 300 E 24-es gépkocsi volt személyes használatomban. Másfél év múlva pedig e mellett egy Nissan 300 ZX gépkocsit is rendszeresen vezethettem. Mára mások lettek a szempontjaim A családban ma is két kocsi van, egy 17 éves Suzuki és egy 18 éves Skoda. A Skoda gázüzemű,

tehát lényegesen olcsóbb vele járni, a Suzuki pedig köztudottan olcsó üzemeltetésű. Néha menet közben imádkozok, hogy csak szerencsésen haza is érjek A fentiekből sok tanulságot le lehet vonni. Leginkább azt, hogy ha szükség van a vállalkozásunkban gépekre, nem biztos, hogy újat kell vásárolni. (Kivéve, ha pályázat keretében a beruházás nagy részét az állam támogatja.) Azt is végig kell gondolni, hogy olyan gépet vegyek-e, ami a jelenlegi igényeimet kiszolgálja, vagy olyat, ami a jövőbeni termékfejlesztésünkhöz is illeszkedik, de valamivel drágább. Mi nem vagyunk tőkeerősek, ezért a beruházásainkat nagyon komolyan végig kell gondolni. A mai világban pedig legdrágább termelési tényező a munkaerő. Tőkénk nincs, a munkaerő drága Be vagyunk szorítva. Ebből következően a mi működési területünk nem lehet más, mint olyan terület, amelyet nem lehet gépesíteni. Pontosabban gépesítés mellett sem lehet kihagyni a

hozzáértő munkaerő alkalmazását, ezért ezeket a magas bérköltségeket meg kell fizetnie a piacnak. Mik lehetnek ezek a területek? Ilyen terület a karbantartás, javítás, üzemeltetés, speciális termékek kereskedelme, szolgáltatása és gyártása, illetve a kis szériás gyártás. Van még egy nagy terület, ahol mi vagyunk a versenyképesek, amit nagyban nem érdemes csinálni. Ezek a kézműves termékek előállítása. Tipikusan ilyenre szerveződnek a családi vállalkozások Törvényeink szerint gazdálkodásunk eredményességéről nekünk is kell nyilvántartást vezetni. Ezzel általában egy hozzáértő könyvelőt bízunk meg. Sokan esnek abba a hibába, hogy a könyvelőtől elvárják, hogy legyen egyben gazdasági, pénzügyi és adózási tanácsadójuk is. Fizetni azonban csak a 2020. április 11 12 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet könyvelésért akarnak. Ha sok adót kell fizetni, mindenki szidja a könyvelőt Én ilyenkor mindig azt

mondom, hogy amiben nem állapodunk meg, amiért nem is fizetünk, azt ne is várjuk el. Egyébként is a tanácsadás komplex feladat. Ha például csökkenteni akarjuk adóterhelésünket, az általában konstrukciós átalakítást is igényel. Ezzel párhuzamosan változik a közgazdasági működés és a jogi háttér is. Beláthatjuk, hogy egy ilyen módosítás nem könyvelői feladat, hanem tanácsadói kompetencia. Ezt azért tudom ilyen biztosan állítani, mert én is tanácsadói munkát végzek Beszerzés Minden kisvállalkozás esetében – költségek szempontjából – a beszerzés az egyik kiemelt terület. Ezt szinte minden esetben a vállalkozó, vagy valamelyik családtag végzi, mert alkalmazottak esetében nagy a csábítás a vállalkozó megrövidítésére. Akkor pedig indokolatlanul megnövekszik a vállalkozás költsége. A kisvállalkozásoknak pedig kicsi a nyeresége ahhoz, hogy ilyen indokolatlan költségnövekedést elbírjon. Tervezés A

kisvállalkozások döntő része nem készít pénzügyi tervet. Sem apparátusa, sem ideje nincs rá Termelési tervet szoktak általában készíteni, ahol elosztják az egyes kapacitásokat a különböző termelési feladatok között annak érdekében, hogy az átfutási idő minél gyorsabb legyen. Ezeket a terveket általában havi, bonyolultabb termelési rendszerek esetén heti bontásban készítik. Humán erőforrás Mint már többször is említettem, a dolgozóinkkal való alapvető viszonyunkat a szeretet határozza meg. Tisztelettel bánunk velük, ha hibáznak, nem büntetünk, hanem inkább tanítjuk őket, hogy legközelebb ne kövessenek el hibákat. Megbeszéljük velük terveinket, elképzeléseinket, mert a közös bölcsesség előre vihet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy átengedjük a döntést nekik, de mindenképpen jelenti azt, hogy érdekeiket figyelembe vesszük, álláspontjaikat mérlegeljük. A szeretet azt sem jelentheti, hogy mindenki azt

csinál, amit akar. Mindenkinek meg van határozva a feladata, ezen belül kell – a vállalkozás érdekei figyelembe vételével – a legjobban teljesíteni. Hibáikért - végső esetben - a büntetés sem maradhat el. Gyermekeinket is szeretjük, de ha a büntetések sorozatosan elmaradnak, egyrészt kezelhetetlenekké válnak, másrészt nem ismerik meg azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell majd venni felnőttként döntéseiknél. Másrészt az ember képes a jó és a rossz megkülönböztetésére. Ennél fogva makacs engedetlenségükért Isten is megbüntette a zsidókat. Higgyék el kedves olvasók, keresztény embernek büntetni a legnehezebb Büntetni nem is azért kell, mert egyébként lassan, de biztosan tönkremegy a vállalkozásunk. Büntetni annak a munkahelyi közösségnek érdekében kell, akik boldogan dolgoznak a vállalkozásunkban. A dolgozók béreit rendszeresen, időben fizetjük, mert az Írás is mondja, méltó a munkás a bérére. Mt

24.14 Szegény és nélkülöző munkás bérét, akár testvéreid közül való, akár azok közül az idegenek közül, akik országodban, városaidban élnek, ne tartsd vissza. Munkaerő szükséglet esetén olyat veszünk fel, aki a feladatra szakmailag alkalmas, de emberileg is megfelelő. Azt gondolom, hogy az emberi megfelelés betanított munka esetén fontosabb a gyakorlatnál, mivel betanítani könnyebben lehet valakit, mint negatív emberi hozzáállásából kizökkenteni. Iskolához kötött szakmák esetén mindkét tényező egyaránt fontos Elbocsájtásokhoz a rossz döntéseink vezetnek. Ilyenkor ne kész tények elé állítsuk dolgozóinkat Jó, ha problémáinkról folyamatosan tájékoztatjuk őket, már csak azért is, mert így tudnak legtöbbet tenni a megoldásért. 2020. április 11 13 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet Bérezésben legyünk igazságosak. Aki legtöbbet tesz le a közért, az kell, hogy a legtöbb bért kapja Ugyanakkor nem lehet

figyelmen kívül hagyni a szociális helyzetet sem. Jelenleg is van lehetőség dolgozókat szociális helyzetük alapján támogatásban részesíteni adómentesen. Vállalkozásunk egyéb jellemzői A mi közgazdasági kategóriáink eltérnek a modern közgazdaságtan kategóriáitól. A miénk a megélhetés, együttműködés, szeretet, csupa nem számszerűsíthető fogalom. A modern közgazdaságtan kategóriái a fejlesztés, növekedés, profit és az osztalék. A modern reklám vágyakat kelt, valódi szükségleten felüli fogyasztásra sarkal. Persze, mi is szeretnénk, ha minél több terméket el tudnánk adni, de meg kell elégednünk azzal a bevétellel, amihez Isten hozzásegít bennünket. Mindig kapunk annyit, amire szükségünk van Ha nem futja mindenre, akkor nézzük végig, hogy mikre is akarunk költeni, mert biztosan nincs mindenre igazán szükségünk. Tehát mi reklám helyett inkább tájékoztatunk, és valós igényeket elégítünk ki. Nincs

szükségünk hitelre, vagy ha van, akkor már rég rossz úton járunk. Az Isten – mint már az előbb is említettem – nekünk is, vállalkozásunknak is ad annyi pénzt, amennyire szükségünk van, sőt hogy nyugodtak legyünk, még tartalékot is tudunk képezni. MT 15.6 Az Úr, a te Istened megáld téged, amint megígérte, úgyhogy minden népnek kölcsönözhetsz, neked azonban nem kell kölcsönt kérned, így számos népen uralkodhatsz, ők azonban nem uralkodhatnak rajtad. MT 28.12 Az Úr feltárja előtted bőséges kincstárát, az eget, s a megfelelő időben esőt ad földednek, s úgy megáldja kezed minden munkáját, hogy sok népnek adhatsz kölcsönt, magadnak azonban nem kell kölcsönt kérned. Tartalékra szükség van, hiszen mindenki hozhat időnkét rossz döntést. A tartalék egy részét véleményem szerint – közösségi szintű szolidaritási alapba kellene helyezni Ez az alap lenne forrása a bajba jutott vállalkozások megsegítésének.

Ezen témán belül foglalkoznunk kell még a szervezeti struktúrával. Ez a kérdés igazából azon vállalkozás, cégcsoport esetében bír jelentőséggel, ahol jelentős számban dolgoznak munkavállalók. Mint már említettem ezen szervezeteknél nagyon nehéz megteremteni a szeretetközösséget. De itt is lehet olyan működési környezetet kialakítani, ahol a dolgozók képességei, tenni akarásuk kibontakozhat, ahol munkájukkal elégedettek a munkavállalók. Ahol felelős döntéseik eredményeként elismerik őket. Jan Carlzon svéd közgazdász már a 80-as évek közepén alkalmazta azokat a vezetési elveket, amik a mai napig jó irányt mutatnak. Az alábbi axiómákból indult ki: - Minden ember azt szeretné érezni, hogy szükség van rá. - Minden ügyfél azt szeretné, hogy az ő problémáját fontos problémaként kezeljék és megoldják. - A probléma ott legyen kezelve, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre. - Az egyedi, gyors probléma

kezelés a leghatékonyabb. - Delegáljuk bátran a felelősséget az információhoz, ezzel nőni fog a hatékonyság. Ezen elvek alapján újragondolta a vállalati struktúrát. Szerinte a felső vezetés feladata, hogy a vállalati szintű döntések meghozatalával a vállalat működését irányítsa, ellenőrizze. A középvezetés ezeket a döntéseket fordítsa le, közvetítse a területükön dolgozó végrehajtók szintjére. A végrehajtók az így értelmezett vállalati döntések alapján hozzák meg egyedi döntéseiket. Ez a működési rendszer azt eredményezi, hogy a felső vezetés döntésein keresztül valóban vezeti a vállalatot, és nem foglalkozik a döntésképtelenség miatt alulról érkező döntési helyzetek megoldásával. A középszintű vezetés nem egy újabb irányító szint, hanem egy értelmező, magyarázó, 2020. április 11 14 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet képző szint. A dolgozók nagy tömege pedig a feladat elvégző,

probléma esetén döntéshozó szint Ez a megoldás tipikusan jó például a szépségápolási vállalkozásokra. Működési környezet Mi olyan környezetben vagyunk képesek működni, ahol vannak személyes kapcsolatok, sőt ez a jellemző. Személytelen működési környezetben sok előnyös jellemzőnk nem tud kibontakozni Ezért a mi működési környezetünk alapvetően a vidék. Ott az emberek ismerik egymást Vidéken belül pedig leginkább területünk a község, vagy a falu. Minél kisebb a település, az ott élő emberek között annál közvetlenebb a viszony. Annál inkább nyilvánvaló az egymásra utaltság, annál szükségszerűbb az egymás segítése. A keresztény közgazdaságtan és a legújabb felismerések a vezetéstudományban Először vizsgáljuk meg a keresztény ember cselekedeteinek szükséglet kielégítési indítékait Maslow szükséglet hierarchiája tükrében. Fiziológiai szükséglet Maslow-nál ezek a szükségletek az éhség,

szomjúság, alvás és a meleg. A keresztény embert is ugyan ezek a fiziológiai szükségletek jellemzik. Biztonság iránti szükséglet Maslow-nál ez egyrészt jelenti az élet biztonságát, másrészt a rendet, állandóságot, és kiszámíthatóságot, melyek biztosítják azt, hogy az egyén a jövőben is kielégíthesse fiziológiai szükségleteit. Keresztény ember meg tudott élni a sötét középkorban is, mert bízott Istenben Neki nem kell más biztonság, elég az Istenbe vetett hit. Közösség iránti szükséglet Minden ember vágya jó közösség része lenni. Ez a keresztény embert is ugyanígy jellemzi, hiszen az Isten az embert társas lényként teremtette. Elismerés iránti szükséglet Maslow.nál fenti szükséglet a megbecsülésben, a státuszban, a hatalomban, a tiszteletben, és az önbizalomban nyilvánul meg. Ezeket két szóban tudnám összegezni, hatalom és pénz Ugyanakkor látnunk kell, hogy minden ember kimondhatatlanul vágyik az

elismerésre. A pénznek ezért is nagy a kísértő hatása, mert az jól látható és ezáltal automatikusan hozza az elismerést. Sokkal többet kell azért küzdeni, míg valakiről mások számára is nyilvánvaló lesz, és hogy el is ismerjék, hogy ő jó ember. Önmaga helyett Istenben bízik. Jól tudja, hogy önmagától nem képes olyan eredményeket hozni, mint Isten segítségével. Mások tiszteletétől nem lesz felfuvalkodott, hanem alázatos marad A hatalmi pozíció nem szédíti el, azt szolgálatnak tekinti. Önmegvalósítás iránti szükséglet Maslow szerint az önmegvalósítás annyit jelent, mint azzá válni, amire képesnek érezzük magunkat. Ez a valóságban sokszor annyit jelent, hogy jól fizető állásba kerülni. Keresztény ember a karizmáját keresi Azokat a képességeket, melyekhez Isten által jutott. Tudja, hogy tartalmas élete csak olyan területen lehet, ahol a kapott képességeket kamatoztatni tudja. Mindkét motivációs elméletre

jellemző, hogy az alsóbb szintű szükséglet kielégítését követően az ember figyelme az eggyel magasabb szintű szükséglet felé irányul. A maslow-i modell a fogyasztói társadalom modellje. Ez nyilvánvaló a magasabb szintű szükségletek tartalmából, ahol jól kivehetően a háttérben ott a pénz, mint motivációs tényező. Keresztény embernél a háttérben Isten és az általa nyújtott biztonság, boldogság és a beteljesült karizmánk áll. Amíg a maslow-i modell az ember és a pénz viszonyán alapszik, a keresztény modell lényege az ember Istenhez és rajta keresztül a többi emberhez fűződő viszonya. Mint látható Maslow modellje a polgári közgazdaságtan alapjain áll. 2020. április 11 15 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet Az utóbbi időben egy amerikai vezetéstudományi kurzust hallgattam végig. Rendkívül meglepődtem Ők is felismerték azt, amit Jézus már 2000 évvel ezelőtt megmondott. Az alábbiakban – a teljesség

igénye nélkül – tanításaikból adok egy rövid ismertetőt. Ezt a kurzust az a barátom tartja, aki új vállalkozást és közösséget épít most. Bob Johnson azt állítja, hogy mindenki a motivációi alapján cselekszik, de senki sem motiválható. Ahhoz, hogy valakit megkíséreljünk motiválni, ahhoz olyan környezetet kell teremteni, amiből az egyén magától motiválódik. A környezetnek olyan ismérvekkel kell rendelkeznie, mint az elismerés, elfogadás, és megemlítette a szeretetet is. Én a környezet általános fogalma helyett konkrétan a munkatársi közösséget mondanám. A sok pozitív jelző helyett pedig egyszerűen úgy fogalmaznék, szeretet közösség. Tudom, ez a mai szemmel annyira tudománytalan Szerintem Bob Johnson is úgy gondolja, mint én, csak ezt így kijelentve nagyon tudománytalannak tartja. A szeretetközösség ugyanis nem tudományos, hanem vallási kategória. Ezért nem mondja ki a teljes igazságot, csak majdnem Én befejeztem

az ő félbehagyott gondolatát. Ne szégyelljük, hogy a mi tudományunk 2000 éves! Zig Ziglar egyik előadásában a tehetséget vizsgálta. Azt állította, hogy a felső vezetők körében elvégzett felmérések azt bizonyítják, hogy a tehetségnek becsület nélkül nincs értéke. A becsület keresztény erény. Becsületesnek lenni annyit jelent, hogy a másikat nem csapjuk be, nem vezetjük félre Akkor is megmondjuk az igazat, ha ez számunkra kellemetlen. Ravasz embereknél tapasztaltam azt a technikát, hogy a lódítást úgy alkalmazzák, hogy az ne legyen bizonyítható akkor sem, ha elég sok időt képesek vagyunk rászánni az utánjárásra. De érzi azt az ember, hogy átverték, csak nem tudja bizonyítani Egy biztos, az ilyen emberekkel nem kötünk barátságot, sem üzletet. Nem is erőlködünk, hogy bebizonyítsuk hamisságát. Egyszerűen azt mondjuk, lelke rajta Zig Ziglar egyébként nem csak vezetési, hanem életviteli tanácsadó is. Ő ugyanazt az

elvet vallja, mint mi. Az ember ugyanaz, akár magánszemélyként, akár gazdasági szereplőként nyilvánul is meg Ezáltal az emberi személyiséget ő is komplexként kezeli. A kurzus egy másik előadásában azt tanácsolja hallgatóinak, hogy ha valakit kudarc ér, ne azon siránkozzon, hanem reménykedjen a jövőben. Keresztény ember számára különösen fontos a remény. A remény, hogy sorsa rövid időn belül jóra fordul. XVI Benedek Pápa A keresztény reményről szóló enciklikájában ezt így fogalmazza meg: „Végső soron nem a kozmosz elemei, az anyag törvényei uralkodnak a világ és az emberek fölött, hanem egy személyes Isten uralkodik a csillagok, azaz mindenek fölött; nem az anyag és a fejlődés törvényei a végső valóságok, hanem az értelem, az akarat, a szeretet – egy Személy. És ha mi ismerjük ezt a Személyt és ő ismer minket, akkor az anyagi rend kérlelhetetlen hatalma immár valóban nem a végső; akkor nem vagyunk a

mindenségnek és törvényeinek a rabszolgái, hanem szabadok vagyunk.” De ugyanígy fontos, sőt fontosabb a végső remény, fáradozásunk jutalmaként az ígéret elnyerése. Ugyancsak Zig Zigler Hívta fel a figyelmet arra, hogy az ember éhezik a szeretetre és a törődésre. Amelyik munkahelyen ezeket megkapják, onnan nem fognak elmenni. Ezekből a kiragadott példákból jól látható, hogy az emberi pszichikum egyre mélyebb megismerése következtében a tudomány egyre inkább közelít a bibliai tanításokhoz. Keresztény közgazdaságtan törvényei A megdicsőülés törvénye A megdicsőülés törvénye azt mondja ki, hogy vállalkozásunk akkor halad jó úton, ha Isten folyamatosan meg tud benne dicsőülni. A megdicsőülés egy folyamat Akkor kezdődik, amikor azt érezzük, hogy a véletleneken keresztül a vállalkozásunk egyre jobban működik. Az Isten támogatása pedig feltételezi, hogy vállalkozásunk külső és belső kapcsolataiban működik a

szeretet. Kevés, vagy egyáltalán nincs 2020. április 11 16 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet panasz termékeinkre, vevőink elégedettek. Bevételeinkből jól gazdálkodunk, többször is meggondoljuk, hogy mire költünk. Munkavállalóink elégedettek, feladataikon keresztül lehetőséget kapnak képességeik kibontakoztatására. A vállalkozás a vonatkozó törvények betartásával működik Ha a vállalkozásra mindez jellemző, és mellette vallási hovatartozásunkat sem rejtjük véka alá, Isten megdicsőül bennünk. A megdicsőülés számunkra úgy jelentkezik, hogy vállalkozásunk egyre fokozódó lendületet kap, vagyis egyre növekvő mértékben élvezzük Isten támogatását. Egy dologra azonban nagyon kell vigyáznunk. Ne szálljon fejünkbe a dicsőség El kell azt fogadnunk, hogy ez nem a mi dicsőségünk, hanem Istené. MTörv 8.12 Amikor majd jóllaksz, szép házakat építesz, s bennük laksz, MTörv 8.13 jószágod és nyájad szaporodik,

ezüstöd és aranyad gyűlik, s mindened, amid csak van, gyarapszik, MTörv 8.14 szíved ne váljék elbizakodottá, ne felejtsd el az Urat, a te Istenedet, aki kihozott Egyiptom földjéről, a szolgaság házából; MTörv 8.15 átvezetett a mérges kígyók és skorpiók lakta nagy és félelmetes pusztán meg a víztelen sivatagon, aki a kősziklából vizet fakasztott neked, MTörv 8.16 a pusztában pedig mannával táplált, amelyet atyáid sem ismertek, hogy így megalázzon és próbára tegyen, végül azonban jóra fordíthassa sorod. MTörv 8.17 Nehogy azt gondold akkor magadban: saját erőmből s kezem munkájával teremtettem meg ezt a jólétet. Isten adta a képességeinket, Isten vezetett el a vállalkozásunkhoz. Sok gondja, baja volt velünk, mikorra megértettük, hogy a mi vágyaink vállalkozásunkkal kapcsolatban nekünk ugyan esetlegesen hozhat dicsőséget, de Istennek nem. A véletleneken keresztül Ő egyengette vállalkozásunk útját is Miért ennyire

fontos, hogy Isten megdicsőülhessen? A válasz roppant egyszerű. A tulajdonosnak a jobb eredményekért, a kereszténységnek az eredményesebb evangelizáció érdekében. Minél több olyan példa jelenik meg az emberek előtt, mely azt üzeni nekik, hogy Isten útját járva érhetünk el maradandó sikereket, annál nagyobb lesz a keresztény vallás vonzása, és végül mindenki a győztes csapathoz akar majd tartozni. Egyébként pedig annál jobban gyarapodik vállalkozásunk is Amennyi jót teszünk a világgal, mi is legalább annyi jóra számíthatunk. Ez a törvény azért került az első helyre, mert a legátfogóbb törvény. Az összes többi törvénynek érvényre kell jutnia ahhoz, hogy ez a törvény érvényesülni tudjon. A szeretet törvénye A szeretet is átfogó törvény, csak másféle képen. A szeretetnek át kell hatnia az egész működésünket A szeretet ad életet az egész vállalkozásunknak, az működteti, az a lelke. Hat a belső és

külső kapcsolatainkban. A szeretet a közjó társadalmi erőforrása Hatására könnyebb az életünk, vagyis kevesebb a gondunk, mert aki szeret, az szeretetre méltó. Akit pedig szeretnek, annak segítenek A fenntarthatóság törvénye A fogyasztói társadalom velejárója a növekedés. Az emberek – a fejlett társadalmakban – a valós szükségletükön felül fogyasztanak. Ezzel foglalkozó irodalmak szerint folyamatosan növekszik a kommunális hulladékunk. Az emberek megvásárolják az élelmiszert, esznek belőle, majd kidobják, mert már nem friss. A használt ruhakereskedelem (a turik) lekörözik az olcsó termékek piacát A 2020. április 11 17 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet turikban vásárolt ruhák jelentős része esetében nem látszik, hogy használtak, és márkás cuccokat is ki lehet fogni. Ez abból fakad, hogy vásárolunk egy ruhát, egy-két hónap múlva megunjuk és kidobjuk Ezeket a vásárlásokat nem valós szükségletek

indukálják, viszont egyre növekvő keresletet támasztanak. Ez a növekedés motorja Ha éppen nincs pénzünk, kapunk áruhitelt Ennek következtében jövőbeli bevételünk terhére vásárolunk. Ha ezt társadalmi szinten vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a bankrendszer pénzteremtő folyamatán keresztül a jövedelmeket jelentősen meghaladó kereslet jelentkezik. A növekedés ezzel pótlólagos erőforrást kap Ezt a növekedési ütemet Földünk egyre nehezebben viseli. Egyre nagyobbak az ózon lyukak, elolvad a sarki jég, szennyeződik a légkör és a víz, felmelegedik a levegő, az erdők kiirtása miatt csökken az oxigén termelés. Lassan nem férünk a szeméttől Édesapám azt mondta, hogy a pénzt könnyű megkeresni, de nehéz megtartani. Én most már ezt úgy módosítanám, hogy megkeresni sem olyan könnyű, de akkora a csábítás a vásárlásra, hogy pillanatok alatt el lehet költeni. És ami a lényeg, vásárlásainkat meg is tudjuk magunknak és

másoknak is indokolni. Erre szoktam én mondani, hogy költéseink többszörösét is meg lehetne indokolni, nem ez a kérdés, hanem az, hogy valós szükségleteinknél ne költsünk többet illetve, legalább ne költsünk többet jövedelmünknél. Meg se gondolnánk, hogy minden egyes forint felesleges kiadása újabb koporsószeg a Föld nevű bolygó testében. Mindenkit arra biztatok, jól gondolja meg, hogy mire ad ki pénzt Ha csak a valós szükségleteinkre költünk és így vissza fogjuk a fogyasztásunkat, biztosíthatjuk a fenntartható fejlődést. A kölcsönös függés törvénye Bármennyire is hihetetlen, a társadalom, így a gazdaság szereplői is kölcsönösen függnek egymástól. A vállalkozó függ a dolgozóitól, hiszen azok teljesítménye meghatározza az ő eredményét. A dolgozó egzisztenciálisan függ munkáltatójától. Mindegyik vállalkozás függ a vevőitől bevételei, és mindegyik vevő függ a beszállítójától a határidő és

minőség vonatkozásában. Ez a törvény azt sugallja, hogy ne éljünk vissza látszólagos hatalmi helyzetünkkel. A rászorultság törvénye Minden vállalkozás életében felmerül olyan probléma, amelyet saját erejéből képtelen megoldani. Biztosan van azonban környezetében olyan, aki a problémáját orvosolni tudja. Amennyiben a vállalkozó a környezetével jó viszonyt ápol, esetleg önzetlenül is segít azok gondjain, akkor biztosan számíthat arra, hogy neki is segíteni fognak. Az élet szépsége az, hogy ez általában nem a viszonosság elvén alapszik, hanem az egyiknek én segítek, a másik nekem segít. Segítsünk tehát másokon, mert soha nem tudhatjuk, kire szorulunk majd rá! A folyamat törvénye Machiavelli mondotta, hogy a cél szentesíti az eszközt. Esetünkben ez pont fordítva van Helyesen kell megválogatni az eszközöket ahhoz, hogy célunkat elérhessük. Jól kell működtetni a vállalkozásunkat ahhoz, hogy eredményt hozzon. A

célhoz vezető folyamatnál dől el, hogy célunkat el tudjuk-e érni Tehát a folyamatra, annak kialakítására kell az energiánk döntő részét fordítani, így automatikusan elérhetjük célunkat is. Ez tehát azt kell, hogy jelentse, hogy terveinkben nem számszaki profit elérését kell számításokkal alátámasztani, hanem azokat a folyamatokat kell leírni, amik a jó működést garantálják. A véletlen törvénye Keresztény ember számára véletlenek nincsenek. Megsegítésünkre Isten a véletleneket használja fel Így igazából soha nem tudható biztosan, hogy Isten, vagy tényleg a véletlen okozta-e a szerencsénket. Hívő ember azonban tudja, hogy a nagy számok törvénye szerint rendszeresen nem lehet senkinek 2020. április 11 18 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet szerencséje. A nagy számok törvénye tehát esetünkben nem jut érvényre Tudja, hogy az ő folyamatos szerencséje mögött Isten áll. Ne akarjunk tehát biztosra menni a magunk

erejéből, mert az egyrészt sok energiát emészt fel, másrészt meggátoljuk Istent, hogy érdekünkben a folyamatokba beavatkozzon. A véletlen velünk van, mert a véletlent Isten befolyásolja A bizalom törvénye Isten nem mindig úgy segít, ahogy mi szeretnénk. Előfordulhat az is, hogy segítségét katasztrófaként éljük meg. Keresztény ember nem veszti el Istenbe vetett bizalmát, bármi történik is vele Amikor sorsunk rosszra fordul, lehet, hogy Isten csak próbára tesz bennünket. Az is lehet, hogy hosszabb időn keresztül sem fordul jobbra sorsunk. MTörv 8.2 Gondolj az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven éven át vezetett a pusztában, hogy megalázzon, próbára tegyen, megvizsgálja szívedet, vajon megtartod-e majd parancsait vagy sem. MTörv 8.3 Megalázott és hagyta, hogy éhezz, aztán mannával táplált, amelyet nem ismertél és atyáid sem ismertek, hogy megtudd: nemcsak kenyérrel él az ember, sokkal inkább azzal él az ember,

ami az Úr szájából jön. Legyünk türelmesek, mert nem létezik bizalom türelem nélkül. Ha Isten látja, hogy a belé vetett bizalmunk türelmes, meggyőzzük, hogy hitünk állhatatos. Amennyiben Isten nagyobb, fontosabb feladatra szán bennünket, hitünket próbára teszi. Bízzunk tehát Istenben türelmesen! Bízni Istenben, amikor a világ a tudásban, a pénzben bízik? Azoknak, akik azt hiszik, hogy a többségnek mindig igaza van, én André Kosztolányit hoznám fel példának. Ő zsidó származású magyar pénzember volt. Kortársai tőzsdeguruként emlegették Több könyvet is írt a tőzsdéről Ő tanácsolta, hogy a tőzsdével mindig szembe kell menni. Ő is így vagyonosodott Akkor kinek is van igaza? Annak a sok ezer tőzsdézőnek, akik árfolyam zuhanáskor minden részvényüket eladják, hogy mentsék a menthetőt, vagy neki, aki a nagy árzuhanáskor olcsón felvásárol, és amikor már meredeken emelkedik a részvények árfolyama, akkor elad. Tehát

ő olcsón vásárolt és drágán adott el Amit a többiek elvesztettek, ő tette zsebre. Hát kérem ennyit arról, hogy ha sokan csinálnak valamit, az biztosan jó Egy biztos, vállalkozásunk nem lesz sétagalopp. Isten mindig gondoskodik róla, hogy – időnként legalább is – fejünk fölött ott lebegjen Damoklész kardja. A fenyegetettség érzése ugyanis nagyban segít bennünket, hogy soha el ne feledjük, rá vagyunk szorulva Isten segítségére. Ezekben a szituációkban nagyon fontos, hogy el ne veszítsük fejünket, ne kezdjünk el kapkodni, ne akarjuk magunk megoldani a problémát, amit teljesen át sem látunk, és nem rendelkezünk a megoldás eszközeivel sem. Kiálljuk a próbát, ha ilyenkor kitartóan várjuk Isten segítségét De ne csak Istenben bízzunk! Bízzunk embertársainkban is! Ezt azonban ne tegyük felelőtlenül. Aki már egyszer méltatlanná vált bizalmunkra, hétszer is gondoljuk meg, amíg újra bízunk benne. De bocsássunk meg neki, ha

őszintén megbánta tettét. A mának elég a maga baja Minden esetben a jelen problémáira kell összpontosítani. A múlton rágódni, elemezgetni badarság. Ha valamit elrontottunk javítsuk ki, de ne gyötrődjünk rajta Isten úgyis átfordítja a rosszat jóra, ha az Ő útját járjuk. A jövőért sem kell aggódnunk Ne kezdjünk latolgatni az egyes események bekövetkeztének valószínűségét. Ha változtatnunk kell, Isten úgyis elénk hozza a megoldást. A fentiekből jól látszik, hogy Istennel kell foglalkoznunk. Életünket az Ő tanításaihoz kell igazítanunk. Elmélkednünk azon kell, hogy ez mennyire sikerült, illetve hogyan tudnánk ebben eredményesebbek lenni. 2020. április 11 19 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet Az aránytalanság törvénye Ez a törvény a végére került, de ezt ajánlom leginkább az olvasók figyelmébe. Ez a törvény arra mutat rá, hogy amit teszünk másokért, a közjóért, annál sokkal többet kapunk vissza

Istentől. Ez természetesen nem csak miránk, magánszemélyekre, hanem vállalkozásunkra is ugyanígy vonatkozik. Hogy milyen közvetlenül hat ez a törvény, erre személyes példámat hoznám elő. A 2000-es évtized második felében egy cégcsoportnál dolgoztam. Az egyik alkalommal be kellett mennem az önkormányzathoz adóügyben. Visszafelé menet egy templom előtt vitt el az utam, aminek bejáratánál egy szegény ember koldult. Szokás szerint nyúltam a pénztárcámhoz, de nem volt benne apró Kicsit gondban voltam, hogy most mit tegyek, de aztán elővettem egy ötszázast és odaadtam neki. Szegény nagyon hálásan köszönte. Mikor visszaértem a céghez, a főnököm hívatott Előadta, hogy mivel többször kell majd autóval járnom ügyet intézni, ezért benzinre 5000 Ft költségátalányt kapok jövő hónaptól. Mondanom sem kell, hogy kocsival alig kellett járnom, de az átalányt minden hónapban megkaptam. A keresztény hit nyújtotta megoldások a

gazdasági élet nehézségeire Iránytű életünkben Jól jegyezzük meg, a hitünk legyen iránytű életünkben. Bármi is történik, ne adjuk fel elveinket Sokszor van úgy, hogy könnyebb megoldás kínálkozik. Ne engedjünk a kísértésnek, mert később megbánjuk Rászorultság, segítség Ha jószándékú segítséggel találkozunk, bátran fogadjuk el és köszönjük meg. Ha nem vagyunk rászorulva a segítségre, köszönjük meg, de ne vegyük igénybe. Vigyázzunk, mert a jószándék leple alatt rossz hátsó szándék is meghúzódhat. Ezért fontos, hogy ismerjük, akitől a segítséget elfogadjuk Anyagi nehézségek Ha pénzügyi gondjaink keletkeznek, valamit rosszul csináltunk. Először vizsgáljuk meg céljainkat, neme túlságosan sokba kerülnek, olyanok-e esetleg, amire Isten szerint még nem érettünk meg Ha itt mindent rendben találunk, akkor nézzük át a konkrét kiadásainkat, és próbáljuk visszafogni. Ha ezután sem jutottunk

eredményre, kezdjük a fenti folyamatot elölről. Kölcsönt semmi esetre sem javaslok A kölcsönt felvenni könnyű, a látszólagos pénzbőség könnyelműségre csábít, ezért visszafizetni annál nehezebb lesz. Vállalkozásunk nem csak a túlköltekezés miatt kerülhet bajba. Gondot okozhat még a csökkenő piac, de akár a nem kézbentartott növekedés is. Egyre azonban biztosan számíthatunk Isten sem személy szerint ránk, sem vállalkozásunkra nem fog nagyobb terhet rakni, mint amit elbírunk. Tudáshiány Kisvállalkozásunkban egyetlen olyan tudáshiány van, ami nem pótolható. A szakmai ismeret Mástól ne féljünk. A többiben Isten tud támogatni Változás, bizonytalan jövő Ne féljünk a változástól. Ha szükséges, Isten elénk hozza a konkrét megoldást Figyeljünk az isteni sugallatra is. Magamról tudom, hogy ez nem megy könnyen, gyakorolni kell Ha fogadóképesek vagyunk rá, Isten ezt begyakoroltatja velünk. Kezdetben nem kell nagy

dolgokra gondolni Átfut az agyunkon egy gondolat, amit meg kellene csinálni. Mi természetesen elhárítjuk, azzal, hogy ráérünk még vele, most egyébként is más dolgom van. Azután, bumm! Beigazolódik, hogy Isten adta a 2020. április 11 20 Bibliai füzetek sorozat 2. füzet gondolatot, és mi hibáztunk, nem vettük figyelembe. Ezek a hibák azonban könnyen orvosolhatóak, és általuk megtanulunk figyelni Isten sugallatára. Összefoglaló Ezen füzet megírásával több célom is volt. Az első és legfontosabb az, hogy a keresztény gondolkodású kisvállalkozóknak adjak egy viszonylag összefogott elképzelést arról, hogy ebben a fogyasztói társadalmi környezetben hogyan lehet keresztény módon, eredményesen vállalkozást működtetni. Próbáltam a legfontosabbnak ítélt területekkel kapcsolatban egy-két olyan tippet adni, amelyek betartása meghozhatja számukra a sikert, vállalkozásuk Isten általi támogatását. Már előre látom, hogy a

közgazdász társadalom döntő része koncepciómat kivitelezhetetlennek fogja tartani, minősíthetetlen jelzőkkel fogják illetni. Azonban higgyék el, az út járható, vállalkozásomat én is ezen elvek szerint vezetem. Nagyon fontos, ezért itt is kihangsúlyozom, ne törekedjenek gyors sikerre. Csinálják jól, ez majd meg fogja hozni a sikert is. Ne a profitra törekedjenek, de kerüljék el a veszteséges gazdálkodást is Egyik sem járható út. Számunkra, ami járható út, a bibliai tanítások betartása A jó út elsődlegességgel bír, az eredmény ennek függvényében majd megadatik. Amitől kiemelten óvni szeretném olvasóimat az a türelmetlenség. Ha belátjuk, hogy van időnk, akkor egyrészt nem próbáljuk meg kezünkbe venni az irányítást, hanem átengedjük azt Istennek. Másrészt nem is próbálunk meg erőn felül teljesíteni. Így nem megy rá az egészségünk, családunkkal is többet tudunk lenni. Fogadjuk el amit Zig Zigler is tanácsol

nekünk. Első a házastársunk, második a családunk, és csak harmadik helyen szerepel a munka. Egy jó házasság biztos támaszt jelent a vállalkozásunkhoz Felmérések szerint azok a vezetők tudnak sikeresebbek lenni, ahol jó a családi háttér. Írásomban többször is írtam arról, hogy a magánszféra és a gazdasági szféra csak viszonylagosan különül el egymástól. A viszonylagos elkülönültség mellett számtalan szálon kapcsolódik egymáshoz Azt is merném állítani, hogy elkülönültségük mellett megvan az egységük is. Szakmailag azt kell látni, hogy ez az írás a tudomány szempontjából még csak nem is koncepció, hanem egy lazán kapcsolódó megoldások halmaza. Több időráfordítással biztosan ki lehetett volna dolgozni egy összerendezett koncepciót. Amiért ez mégis így jött létre, az azért van, mert többen is figyelmeztettek, hogy ezzel a témával életem végéig lehetne foglalkozni, akkor sem érnék a végére. Hagyjak

lehetőséget másnak is, hogy továbbvihesse elkezdett gondolataimat. Higgyék el, semmit sem szeretnék jobban. Ugyanakkor tudom jól, hogy bizonyos témák elméleti kidolgozására én személy szerint képtelen is lennék, hiszen gyakorlati közgazdasági ismereteim egy kis elméleti közgazdasági tudással megspékelve, aki ráadásul keresztény hitismeretekben alig jártas, képtelen ezt a témát tudományos igénnyel feldolgozni. Hát, aki lát benne fantáziát, segítsen! Másrészt azért is fejeztem be írásomat ebben az állapotban, mert úgy gondoltam, kétszer ad, aki gyorsan ad. Utószó Kedves olvasóim! Ez az írás a keresztény közgazdaságtanból csak a felszínt mutatta be. Azt a részt, ami már képes a vállalkozó szellemű keresztényeknek vagy keresztény erkölcs szerint élőknek megfelelő iránytűt biztosítani ahhoz, hogy ne lépjenek bele a fogyasztói társadalom közgazdasági tanításainak csapdáiba. 2020. április 11 21 Bibliai

füzetek sorozat 2. füzet Nem lesz könnyű megmaradni a fent ismertetett elvek mellett. A média segítségével olyan irreális vágyakat tápláltak belénk, ami arra ösztönöz bennünket, hogy lépést tartsunk fogyasztásunkban a legújabb fejlesztésekkel, noha az általuk nyújtott lehetőségeket jelentős mértékben nem is tudjuk kihasználni. Minden azt sugallja ugyanis, hogy az vagy, amid van Ilyen környezetben csak szívós, szisztematikus törekvéssel tudunk megmaradni a keresztény közgazdasági elveink mellett. Higgyék el, a kevesebb a több. 2020. április 11 22