Egészségügy | Tanulmányok, esszék » Balázs Boglárka - Antihisztaminok és a Novorin a mindennapi gyakorlatban

GYÓGYÍTÁS Antihisztaminok és a Novorin a mindennapi gyakorlatban A nátha a leggyakoribb infectiosus megbetegedés. Az akut náthát vírus okozza Különböző típusú vírusok hasonló tüneteket idéznek elő. Így például az adeno-vírus az egész légzőtraktust megbetegítheti Az influenzavírusok szintén akut felsőlégúti megbetegedést hozhatnak létre. Infekciókat okozhat az úgynevezett rhino-vírus, amelynek már több mint száz típusát izolálták Az akut, fertőzéses nátha esetében a meghűlés elősegíti a betegség keletkezését. A nátha cseppfertőzés útján terjed, a vírusos fertőzés később gennyes fertőzéssel kombinálódhat. Balázs Boglárka Szent János Kórház A rhinitis, más néven coriza a felső légutak leggyakoribb megbetegedése. Az emberek az európai, északamerikai és ázsiai kontinensen leggyakrabban náthában betegszenek meg A nátha minden ember életében többször fordul elő. A vírusos infekciók, amelyek az

általános náthát okozzák, igen gyakoriak, és az élet folyamán többször ismétlődnek. A nem fertőzéses, allergiás rhinitisek száma is az egész világon állandó növekedési tendenciát mutat. A RHINITIS DEFINÍCIÓJA A rhinitis az orr nyálkahártyájának és submucosájának gyulladásos folyamatokkal jelzett elváltozása, amelyben az alábbi tünetek legalább egyike hetente több napon keresztül, napi egy vagy több órán át fennáll: orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, orrviszketés. Az utóbbi évek korszerű képalkotó eljárásainak ismeretében tudjuk, hogy az akut nátha is érinti a felnőtt betegek 85%-ában a paranazális sinusok nyálkahártyáját is, ezért helyesebb, ha a rhinosinusitis elnevezést használjuk. A RHINOSINUSITIS DEFINÍCIÓJA Az orr és orrmelléküregek nyálkahártyájának váladékképződéssel kísért gyulladása és ödémás duzzanata, amely általában 4 héten belül gyógyszeres terápiára jól reagál. A

recidiváló formát évi 4, legalább 10 napig tartó akut epizódok jellemzik. A kezelés után legkorábban négy héttel készített CT negatív vagy mérsékelten patológiás. Az akut recidiváló forma átmenet a krónikus rhinosinusitis felé, hátterében rendszerint infundibuláris elváltozás található. A gyakorlatban majdnem mindig rhinosinusitis formájában zajlik. Az akut esetek túlnyomó többségében az arcüregek önálló vagy domináló érintettségét jelenti. Ritkábban, elsősorban gyermekkorban az akut ethmoiditis tünetei állnak előtérben, de izolált homloküregi és iköböli folyamat is előfordulhat nasz elhúzódó, mert a vírusos folyamat bakteriálisba torkollik, a beteg a javasoltnál tovább használja az orrcseppeket. MILYEN KÖVETELMÉNYEKNEK KELL MEGFELELNIE AZ IDEÁLIS ORRCSEPPEKNEK? A BETEG PANASZAI RHINOSINUSITISBEN 1. Azonnali, hosszan tartó hatás, amelynek effektusát nem csökkenti az ismételt használat. 2. Hosszú ideig

tartó használat esetén sincs „rebound” nyálkahártya-duzzanat. 3. Nincs mellékhatása az orr mucociliáris rendszerére. 4. Nincs szisztémás mellékhatása A duzzadt orrnyálkahártya következtében gátolt orrlégzés kellemetlen érzése mellett a folyamat arcüregtáji feszítő érzést, fájdalmat okozhat. Az üregek kivezető járatainak elzáródása miatt az üregekben vákuum keletkezik, és a negatív nyomás szívó hatást gyakorol az üregek bélésére. Ezáltal helyi, pangó váladék keletkezik Az esetek jelentős részében a fülkürt funkciója is zavart szenved, tehát a beteg halláspanaszt is érez, sok esetben a szívóhatás olyan fájdalmat okozhat a fülben, amely a középfülgyulladás érzetét kelti a náthás betegben. A rhinosinusitis kezdetén az orrnyálkahártya duzzadt és száraz, az orrlégzés gátolt, majd ezt bőséges, vizes jellegű orrváladékozás követi, gyakran tüsszögéssel. A betegek többsége orvosa segítségével,

vagy magától igyekszik csökkenteni a nátha kellemetlen tüneteit, megpróbál javítani legalább az orrlégzésén, ezért valamilyen orrcseppet vagy orrsprayt kezd használni, orvosi vagy gyógyszerészi utasítás szerint. Az orrán levegőt jól kapó beteg el is felejti, hogy csepegtetnie kell az orrába. Ha az orrlégzési pa- A xylometazolin megfelel ezeknek az elvárásoknak, sajnos azonban hosszú használat után kialakulhat a „rebound”-effektus: a rhinitis medicamentosa. A rhinitis medicamentosának sokféle definíciója ismeretes. Mondhatjuk, hogy a rhinitis chronica egyik formája, amely egy orrcsepp tartós használata következtében jött létre. A beteg annyira hozzászokik az orrcsepphez, hogy nélküle úgy érzi nem kap jól levegőt az orrán, és egyre gyakrabban igényli az orrcseppeket. A vasoconstrictor hatás elmúlásával vasodilatatio lép fel, ami újabb cseppentésre kényszeríti a beteget. Sok esetben igazi gyógyszerfüggőség lép fel.

Valamennyi orrcsepp tartalmaz valamilyen tartósítószert, hogy megakadályozzák az oldatban a mikroorganizmusok elszaporodását. Ez a szer a legtöbb esetben a benzalkonium, amely a baktériumok falának elroncsolásával fejti ki hatását. Emellett számos mellékhatása ismert: asztmás betegben bronchusgörcsöt válthat ki, valamint károsíthatja a granulocyták chemotaxisát és fagocytozisát. MAGYAR ORVOS | 37 GYÓGYÍTÁS A Fül-orr-gégészeti Szakmai Kollégium ajánlása szerint „A nyálkahártya-lohasztó orrcseppek használata ne legyen hosszabb 7 napnál”. A kevert és más hatóanyagokkal vegyített és hígított orrcseppek ennél hosszabb ideig is használhatók orvosi ellenőrzés mellett. Ha a beteg orrlégzési panaszai nem oldódnak meg 7–10 nap alatt, az egyéb felsőlégúti, paranazális szövődmény kialakulására utal. Ilyenkor fül-orr-gégészeti gondos vizsgálat, és megfelelő kezelés szükséges. Legtöbb esetben az arcüreg gennyes

gyulladása áll fenn, amely speciális kezelést igényel. A korszerű, széles spektrumú, az anaerob kórokozókra is ható antibiotikumok elterjedésével szerencsére lecsökkent az arcüreg-öblítések száma, azonban sok esetben csak így gyógyítható meg a beteg. A NOVORIN ORRCSEPPRŐL Az 1960-as években felfedezett imidazolin-származékok az oxymetazolin és a xylometazolin direkt módon az alfa-adreno-receptorokra hatnak és ideális nyálkahártya-lohasztóknak számítanak. A Novorin xylometazolin hydrochloridum, átlátszó, színtelen oldat. Sympatomimetikus hatású imidazolin-származék. Közvetlen alfa2-receptor agonista Az orrnyálkahártyán alkalmazott készítmény vasoconstrictiót okoz, csökkenti az orrnyálkahártya-ödémát, a garat- és orrnyálkahártya-hiperémiát, valamint a váladék mennyiségét. A nyálkahártyán való alkalmazás után a hatás 5–10 percen belül elkezdődik és 5-6 óráig tart. A vasoconstrictio akár 8–12 órán

keresztül is fennáll Az orrnyálkahártyán megfelelő módon alkalmazott készítmény lokális vasoconstrictiót vált ki. Nem szívódik fel klinikailag jelentős mennyiségben, nem okoz szisztémás hatást TERÁPIÁS JAVALLATOK Adjuváns terápiában: 1. Vírusos vagy bakteriális eredetű akut rhinosinusitis. 2. Recidiváló akut vagy krónikus rhinosinusitis. 3. Allergiás rhinosinusitis 4. Tuba catarrhus vagy otitis media – a fülkürt elzáródásának megszüntetésére. Monoterápiaként az előbbi megbetegedésekben különböző oldatokkal vegyítve, amelyek nyákoldók, antibiotikus oldatok, antihisztaminok, esetleg lokális szteroidok lehetnek. A felhígított oldat nem irritálja a beteg fájdalmas orrnyálkahártyát. Milyen esetekben szükséges hosszabb ideig gondoskodni gyógyszeresen az orrlégzésről? 38 | MAGYAR ORVOS Az akut náthát kivéve az összes rhinosinusitisben! A rhinosinusitisek csoportosítása a Fül-orrgégészeti és a Pulmonológiai

Szakmai Kollégium ajánlásával I. Allergiás 1. Szezonális 2. Perenniális II. Fertôzéses 1. Virális 2. Bakteriális 3. Specifikus III. Egyéb etiológiájú 1. Idiopátiás (NARES) 2. Hormonális 3. Foglalkozási 4. Környezeti 5. Élelmiszer 6. Gyógyszer 7. Emocionális 8. Atrophiás A világ valamennyi országában, így hazánkban is az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megemelkedett az allergiás betegek száma, különösen az allergiás náthák száma emelkedett. Az iparilag fejlett országokban a lakosság 15–35%-a szenved allergiás rhinosinusitisben AZ ALLERGIÁS RHINOSINUSITIS TÜNETEI A vizes orrfolyást, tüsszögést és orrdugulást gyakran kísérik szemtünetek: viszketés, könnyezés, periorbitális ödéma formájában; valamint az orr- és torokviszketés. Gyakori a szénanátha és a különböző súlyosságú asztma bronchiale együttes előfordulása. Sok esetben fáradtság, fejfájás, a koncentrálóképesség csökkenése egészítheti ki a

tüneteket. A panaszok súlyossági foka erősen változó, az enyhétől a munkaképességcsökkenésig A szezonális allergiás rhinitis kiváltó okai különböző virágporok, pollenek és gombaspórák lehetnek. A nagy tömegben könnyű polleneket termelő, szélporozta növények jelentős számú allergiás betegnél váltanak ki tüneteket. Hazánk éghajlati viszonyai között az allergiás szezon már februárban elkezdődhet a kora tavasszal virágzó bokrok és fák pollenjei miatt, ilyenek a mogyoró, a nyír, az éger és a kőris. Igen jelentős az április végétől júliusig tartó „fűszezon”, amikor a füvek és egyes gabonafajták, a rozs és a kukorica klinikailag súlyosabb tüneteket váltanak ki A gyomok, ürömfélék, az útfű, a parlagfű és a csalán augusztustól októberig pollinálnak, és tartják fenn az allergiás szezont. Hazánkban a parlagfű kiemelten súlyos problémát jelent, mivel gyakorlatilag az egész ország területe

nagymértékben fertőzött. Júliustól októberig a különböző gombaspórák, az Alternaria és a Cladosporium magas légköri koncentrációja vált ki allergiás tüneteket érzékeny egyének esetében. A légköri pollenkoncentráció pollencsapdák segítségével jól mérhető. A pollenszám folyamatos regisztrációja segítséget nyújt a betegeknek a preventív gyógyszerek szezon előtti alkalmazásában. Mint ismeretes a légköri pollenkoncentráció és a betegpanaszok súlyossága között nincs egyenes összefüggés, mivel a panaszokat az időjárási viszonyok, a szél, az esős és napsütéses órák száma, a felhőzet és a hőmérséklet jelentős mértékben befolyásolják. Bizonyos élelmiszerek és pollenek között keresztreakciók fordulhatnak elő: parlagfűérzékeny betegeknél allergiás tüneteket provokálhat a dinnye és a banán. Fekete üröm esetében a zeller és néhány fűszer. Nyírfapollen-allergiásoknál az alma, a cseresznye, a

mogyoró és az őszibarack. A perenniális rhinitisben a tünetek hasonlóak, mint a szezonális formában, azzal a különbséggel, hogy általában a gátolt orrlégzés az uralkodó tünet és szemtünetekkel csak elvétve találkozunk. Az egész éven át tartó náthás panaszok, az allergén expozícióval párhuzamosan gyakran intermittáló jellegűek, és az esetek egyharmadában pollenózissal, szezonális náthával is kombinálódnak. A leggyakoribb allergének a háziporatkák, ezek a Dermatophagoides pteronysses és farinae. Allergizálhatnak az állati szőrök, leggyakrabban a macska, kutya, nyúl és tengerimalac. Szóba jöhetnek: az állati hám, a testnedvek és a gombaspórák. Igen gyakran, főleg gyermekkorban élelmiszerek is kifejezett perenniális allergiás tüneteket okoznak, ilyenek a tej, tojás, szója, vaj, vanília. Felnőttkorban foglalkozási allergének, vegyszerek is okoznak perenniális tüneteket. AZ ALLERGIÁS NÁTHA KIALAKULÁSA Az allergiás

rhinitis az orrnyálkahártya allergén által kiváltott, IgE mediált gyulladásos kórképe. Az azonnali típusú allergiás reakció kiváltásáért felelős antigén az orrnyálkahártyán keresztül jut be a szervezetbe Az allergént antigén reprezentáló sejtek veszik fel és prezentálják a T-helper2 (Th2)-lymphocytáknak Az aktivált Th2 sejtekből származó citokinek hatására a B-lymphocyták IgE termelő plazmasejtekké alakulnak. A termelődött antigén specifikus IgE az effektor sejtek – hízósejtek, basophil és eosinophil granulocyták – felszínén lévő receptorokhoz kötődik, ennek hatására gyulladásos mediátorok szabadulnak fel, amelyek az allergiás reakció során bekövetkező patofiziológiai folyamatokért felelősek. A RHINOSINUSITISEK KONZERVATÍV KEZELÉSE A melléküreg-gyulladások kialakulásában a szájadékok elzáródásának központi sze- GYÓGYÍTÁS repe van, ezért az akut és krónikus folyamatok kezelésében a terápia

célja: 1. A szájadékok szabaddá tétele 2. A szellőzés és drenázs biztosítása 3. A mucociliaris rendszer működésének helyreállítása A kezelés összetevői: Gyógyszeres terápia, betegoktatás, fizikális terápia. A gyógykezelésben alkalmazható gyógyszerek szisztémás vagy helyileg ható készítmények lehetnek. A kezelőorvos a tünetek látható és a betegek által elpanaszolt szimptómákra a következő gyógyszereket rendelheti: 1. Antibiotikumok 2. Dekongesztánsok 3. Mukolitikumok, köptetők 4. Antihisztaminok 5. Szteroidok 6. Lokális szteroidok 7. Láz- és fájdalomcsillapítók 8. Nemszteroid gyulladáscsökkentők 9. Intravénás immunglobulin 10. Leukotrienantagonisták 11. Cytokinantagonisták A háziorvoshoz forduló lázas, náthás beteg esetében fertőzéses náthára gondol a kezelőorvos és orrcseppeket, lázcsillapítót és ágynyugalmat javasol. Amennyiben a panaszok nem mutatnak egy hét után sem javuló tendenciát, úgy a

következő lépés már antibiotikumok és antihisztaminok rendelése. Nincs bizonyíték arra, hogy az antihisztaminoknak terápiás hatása lenne általában a rhinosinusitisben. Sőt, az első generációs antihisztaminok jelentős antikolinerg hatásuk révén pökképződést és stasist okozhatnak. A stasist okozó hatásukkal elősegítik a nyákpangást, és ezzel rontják a gyógyulási esélyeket. Csak allergiás nátha talaján kialakult rhinosinusitis kezelésében indokolt antihisztamint adni az allergiás nátha kezelésére. Napjainkban már a második generációs antihisztaminok is a birtokunkban vannak, így a betegek kezelése lényegesen egyszerűbb lett, mivel ezeknek a gyógyszereknek már nincs antikolinerg hatásuk, nem álmosítanak, a betegek munkavégzését nem gátolják, az autóvezetést nem befolyásolják. Amennyiben az orvoshoz forduló beteg rhinosinusitise valóban allergiás eredetű, úgy az antihisztamin-terápiára előbb-utóbb, általában

jól reagál. Sajnos azonban számtalan esetben teljes tünetmentesség nem érhető el, bizonyos esetekben, például terhességben és szoptatás időszakában pedig ellenjavalltak. Még a jól reagáló esetekben is szükség van egy bizonyos időre, néhány napra, amíg az antihisztamin kifejti hatását és a beteg panaszai, főleg az orrdugulás megszűnnek. A betegek és az orvosok jelentős száma nem szívesen alkalmaz szteroidkezelést még lokális szteroidokat sem. A betegek panaszát pedig orvosolni kell Ezekben az esetekben fordulunk a Novorin orrcseppekhez, amelyek alapoldatban vagy különböző szerekkel társítva a betegek életminőségét azonnal javítják Az antihisztamin hatás kialakulása után már nem szükséges az elhúzódó csöpögtetés, így nem alakul ki a rhinitis medicamentosa. ÖSSZEFOGLALÁS Az ember általában orrlégzőnek születik. Szakkönyvek leírják, hogy ha egy csecsemőnek bedugul az orra, és nem szelel, nem minden esetben jut

eszébe, hogy kinyissa a száját, és ott vegyen levegőt. Minden bizonnyal a „bölcsőhalál” egyik oka is egy ilyen gátolt orrlégzés rovására írható. Az orr szerepe a szagok identifikálásán és a hangképzés befolyásolásán kívül az alsó légutak védelmét is biztosítja. Az orrban lévő MAGYAR ORVOS | 39 GYÓGYÍTÁS nyálkahártya az orrkagylók barlangostestein keresztül az orron átáramló levegőt megszűri, megnedvesíti, felmelegíti és tisztítja. A szájon át vett és használt levegő száraz, hideg és poros. Ezáltal az alsó légutak, főleg a tüdő szennyeződését okozza, mivel a nyálkahártya felületére lerakódva a légcserét gátolja. A szagok, illatok felismerése sokszor életmentő lehet, míg az egyénre jellemző beszédhang az orrlégzés károsodása miatt a fülnek kellemetlen orrhangzósságot hozhat létre. Az ember megfelelő életminőségéhez hozzátartozik a jó orrlégzés. Az orrlégzés javítására

orrcseppeket vagy orrsprayt használhatunk Sajnos az ideális, az elvárásoknak megfelelő orrcsepp, amely hosszabb használat után sem károsítja az orrnyálkahártyát és nem alakul ki hozzászokás, nem létezik. A 40 | MAGYAR ORVOS gátolt orrlégzés és az ezzel kapcsolatos tünetek és panaszok miatt azonban mégis szükséges orrcsepp alkalmazása, de csak rövid ideig, 7–10 napig. Az allergiás náthák antihisztamin-kezelésének beállításakor is néhány napig szükséges valamilyen orrcsepp alkalmazása. A legjobban tolerálható vegyület a xylometazolin, amely gyermekeknek és felnőtteknek megfelelő erősségben kapható. A Novorin orrcsepp külön előnye, hogy jól kombinálható más gyógyszerekkel, felhígítva nem izgatja a beteg orrnyálkahártyát, és így adott nem súlyos esetekben monoterápiaként is alkalmazható. 2. Hirschberg A, Böszörményi N Gy, Herjavecz I, Kadocsa E., Katona G, Mezei Gy, Tóta J, Vóna I., Z Szabó L: Állásfoglalás

és ajánlás a rhinitis diagnosztikájához és kezeléséhez. Magyar Orvos Rhinitis melléklete, 2004. 3. Huszka János: Az orrcseppek hatása az orrnyálkahártyára http:/www.priorycom/med/ rhinitis.htm https://wwwdokinet/tarsasag/ tudogyogyasz/upload/tudogyogyasz/document/ Rhinitisprotokoll2001.htm 4. Jakabfi Imre, Révész György: Fül-orr-gégegyógyászat Medicina Könyvkiadó. Budapest, 1973 5. Kadocsa E, Koreck I A, Bella Zs, Csoma Zs, Ignácz F., Alexa M, Dobozy A, Jóri J, Kemény L: Intranasalis fototerápia:új eljárás allergiás rhinitisben. Fül-orr-gégegyógyászat. 2006;52(2):108–114 6. Ludwig Endre: Diagnosztikus és terápiás ajánlások az infektológia területeiről. Mediton Kiadó Budapest. 2005 IRODALOM 7. Novorin 0,1% és 0,05% orrcsepp Xylometazoline ATC RO1AA07 Polfa Warszawa. Poland Pharmaindex gyógyszerinformáció. 2006 1. Balogh K, Augusztinovicz M, Koppány J: Az allergiás rhinitis prevalenciája Budapesten és Pest megyében 2002-ben.

Allergol Klinik Immunol 2003;6:23–29 8. Ribári Ottó: A rhinitisek osztályozása és elkülönítő diagnózisa. Háziorvos Továbbképző Szemle 1996;176–179