1466 márciusában írta ezt az epigrammába (epigramma: disztichonban -egy hexameter és egy pentameter sor kapcsolata- írt rövid, tömör, előkészületből és csattanóból álló sírfelirat) sűrített elégiát. Az elégia itt már nem csupán a disztichonban írt (általában epikus jellegű) művet jelenti, mint a görögöknél, hanem a rezignált, szomorú hangvételű filozofikus verset általános értelemben. Később Schiller fogalmazza meg a definícióját. Szerinte ha a költő nem találja fel ideálját a valóságban, akkor az ábrázolási attitűd rezignált lesz. Így keletkezik az elégia.
Külső látvány, természeti jelenség a vers ihletője: a pécsi püspök abban az időben a Mecsek lapos lejtőjén valóban láthatott idő előtt virágpompába öltözött mandulafát. A túl korai virágzás a pusztulás képzetét is szükségképpen fel kellet, hogy keltse, s emellé a féltő aggodalom, a részvét, a tragikus vég előérzete magától értetődően társult; az élet két pólusát egyszerre idézte fel a költői képzelet.
A természeti kép és az egyéni sors közötti összefüggés, párhuzam ezután már önként kínálkozott.
Már az első sorok is mitologikus nevek révén szólalnak meg. A Heszperiszek kertjének csodás szépsége jól ismert fogalom volt mindazok előtt, akik a görög mondavilág kalandos történeteit olvasták már, és Héraklész esetét is ismerték: ő kapta feladatként, hogy szerezze meg a mesés kertből a csodás aranyalmákat. Az olvasó számára ez az a kert –ahol Zeusz és Héra násza is volt- a létező legszebb helynek számított.
Homérosz olvasói számára egyértelmű, hogy itt az Odüsszeusz által bebolyongott ókori mediterrán világ legszebb kertjéről van szó, hiszen az Alkinoosz király uralma alatt álló szigeten, a phaiákok birodalmában a hazafelé tartó görög vándor ugyancsak jól gondozott, csodás fákban gyönyörködhetett. Még ebben a kertben is csodának számított volna, ha a „hősi Ulysses” a pannóniaihoz hasonló szépségű fácskát látott volna.
A Boldogok Szigete (más néven: elíziumi mező) a görög irodalomban az az idillikus hely, ahol halála után mindenki elnyerheti időtlen boldogságát, így ennek a „bő rétjei” a gyönyörűség legfelső fokát idézik.
S mindez –a három mitológiai helyszín együttesen- sem képes felmutatni azt a szépséget, amelyet „pannon-föld északi hűs röge” elővarázsolt. Ezzel le is zárul a vers első része, a lírai helyzet bemutatása. A második négy sor az ellenpólus, a virágzás következményeinek felmérése. Bármiféle tér és-vagy idő-diszkrepancia pusztulásra ítéli az élőlényeket, a gondolatokat, eszméket, megnyilatkozásokat, kommunikációs szándékokat. Tehát: ha nincs itt az ideje, nem érdemes életet, értékeket, személyiséget felmutatni, a kor ugyanis nem érti és nem tűri. Ugyanakkor valószínűleg nem tehet mást az új értékek képviselője, minthogy megfogalmazza és felmutassa önmagát, különben a létezése teljességgel értelmetlen.
Phyllis királylány mondája a hiábavaló várakozás, a beteljesületlen remény, a fájdalmas epekedés tragédiája. A trójai háborúból hazatérő Démophoón athéni király jegyezte el őt, de a lakodalom előtt a vőlegénynek haza kellett utaznia ügyei rendezésére. Azonban a királylány hiába várta vissza, s csalódása öngyilkossághoz vezetett. Az istenek –halála után- mandulafává változtatta a trák király szomorú végzetű leányát.
A fecske a magyar fordításban egyszerűen a tavasz előhírnökeként jelenik meg, a latin szöveg azonban itt gazdagabb: Progné királylány neve az eredetiben, ő a monda szerint fecskévé változva menekült üldözői elől.
A szöveg első és második fele ellentéteket feszít egymásnak, élet és halál, virágzás és pusztulás képei rémlenek fel egymással szemben.
A négy disztichonból álló vers formai szempontból epigramma, azonban líraisága, gondolatgazdagság egyben felül is emeli ezen a tradicionális műfajon. A szokványos csattanós-szellemes megfigyelésből a bölcselkedő, érzelemgazdag elégia irányába mozdul el.
Janus pontosan érzékelte helyzetét. Nem remélte, hogy poézisének rügyei szárba tudnak szökkenni, virágai terméssé tudnak érlelődni.
Saját sorsát tekintve előérzete beteljesült. A magyarországi költészet viszont átvészelte a zúzmarás időket, s néhány évtized múltán új rügyfakadás s új virágzás indult meg a janusi kezdeményezések nyomán.
Az Audi A4 a német Audi felső-középkategóriás modellje. A modellt 1994 óta gyártják ezen a néven, elődje Audi 80 néven futott. Az Audi az első-generációs A4-est 1994-ben dobta piacra. Ez a modell a Volkswagen B padlólemezére épült, csakúgy mint a Volkswagen Passat. Akárcsak a Passatban, az A4-esben is hosszirányban beépített motort találunk elsőkerék- vagy négykerékmeghajtással. Eredetileg az A4-est 4-ajtós szedánként mutatták be. A kombi változat egy évvel később jött.
A LEGO történeteA LEGO az egyik legsikeresebb építőjáték védjegye. Az eredetileg kis családi vállalkozás napjainkra a világ egyik legelismertebb játékgyártójává nőtte ki magát. A cég nevét 1934-ben találta ki az alapító. Alapja a "leg godt" kifejezés, ami dánul annyit tesz: "jót játszani". (Elterjedt, de téves az a feltételezés, hogy a szó latin eredetű és azt jelenti: "összerakok", mivel a lego latinul azt jelenti, hogy olvasok).
Az acélról átlagembereknekAz acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.
Kapcsolódó doksikRégi irodalmunk egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Törökországi levelek című művét nem Magyarországon, hanem Rodostóban, Rákóczi inasaként írta a fejedelem ösztönzésére. A műnek eredetileg nem Törökországi levelek volt a címe. A jelenlegi címet Kulcsár István találta ki, amikor 1794-ben megjelentette. A leveleskönyvnek nincs tervszerűen elrendezett szerkezete, mivel a különálló...
Ágis tragédiájaSpártában Leónidas királyi kastélyát látjuk. Főbb szereplők: - Leónidas – laceriémoni király - Ámfares – nagy görög vezér, a király titkosa - Ágézilaus – főember, királyi tanácsos, csalárd barát és hazája árulója - Ágis – nagy görög herceg, igaz hazafi - Ágiaris – Ágis felesége - Ágisztrat – Ágis édesanyja, hercegné -...
A pénz és a becsületérzetI. Vagyoni vagy szellemi szegénység? „A szegénység és gazdagság nem pénz, hanem jellem kérdése.” „A szellemi milliomosok” II. Goriot apó önzetlen szeretete Rastignac és az élni tudás Előítéletek és tanácsok A pénz hatalma A pénz szaga és egy mai ember gondolatai III. Záró gondolatok Manapság a pénz a legnagyobb gond és...