Középiskola > Műelemzések > Egy dunántúli mandulafáról

Pénzügyi tudatosság képzés indul, értékesítési szándék nélkül: Bővebben itt

1466 márciusában írta ezt az epigrammába (epigramma: disztichonban -egy hexameter és egy pentameter sor kapcsolata- írt rövid, tömör, előkészületből és csattanóból álló sírfelirat) sűrített elégiát. Az elégia itt már nem csupán a disztichonban írt (általában epikus jellegű) művet jelenti, mint a görögöknél, hanem a rezignált, szomorú hangvételű filozofikus verset általános értelemben. Később Schiller fogalmazza meg a definícióját. Szerinte ha a költő nem találja fel ideálját a valóságban, akkor az ábrázolási attitűd rezignált lesz. Így keletkezik az elégia.

Külső látvány, természeti jelenség a vers ihletője: a pécsi püspök abban az időben a Mecsek lapos lejtőjén valóban láthatott idő előtt virágpompába öltözött mandulafát. A túl korai virágzás a pusztulás képzetét is szükségképpen fel kellet, hogy keltse, s emellé a féltő aggodalom, a részvét, a tragikus vég előérzete magától értetődően társult; az élet két pólusát egyszerre idézte fel a költői képzelet.

A természeti kép és az egyéni sors közötti összefüggés, párhuzam ezután már önként kínálkozott.

Már az első sorok is mitologikus nevek révén szólalnak meg. A Heszperiszek kertjének csodás szépsége jól ismert fogalom volt mindazok előtt, akik a görög mondavilág kalandos történeteit olvasták már, és Héraklész esetét is ismerték: ő kapta feladatként, hogy szerezze meg a mesés kertből a csodás aranyalmákat. Az olvasó számára ez az a kert –ahol Zeusz és Héra násza is volt- a létező legszebb helynek számított.

Homérosz olvasói számára egyértelmű, hogy itt az Odüsszeusz által bebolyongott ókori mediterrán világ legszebb kertjéről van szó, hiszen az Alkinoosz király uralma alatt álló szigeten, a phaiákok birodalmában a hazafelé tartó görög vándor ugyancsak jól gondozott, csodás fákban gyönyörködhetett. Még ebben a kertben is csodának számított volna, ha a „hősi Ulysses” a pannóniaihoz hasonló szépségű fácskát látott volna.

A Boldogok Szigete (más néven: elíziumi mező) a görög irodalomban az az idillikus hely, ahol halála után mindenki elnyerheti időtlen boldogságát, így ennek a „bő rétjei” a gyönyörűség legfelső fokát idézik.

S mindez –a három mitológiai helyszín együttesen- sem képes felmutatni azt a szépséget, amelyet „pannon-föld északi hűs röge” elővarázsolt. Ezzel le is zárul a vers első része, a lírai helyzet bemutatása. A második négy sor az ellenpólus, a virágzás következményeinek felmérése. Bármiféle tér és-vagy idő-diszkrepancia pusztulásra ítéli az élőlényeket, a gondolatokat, eszméket, megnyilatkozásokat, kommunikációs szándékokat. Tehát: ha nincs itt az ideje, nem érdemes életet, értékeket, személyiséget felmutatni, a kor ugyanis nem érti és nem tűri. Ugyanakkor valószínűleg nem tehet mást az új értékek képviselője, minthogy megfogalmazza és felmutassa önmagát, különben a létezése teljességgel értelmetlen.

Phyllis királylány mondája a hiábavaló várakozás, a beteljesületlen remény, a fájdalmas epekedés tragédiája. A trójai háborúból hazatérő Démophoón athéni király jegyezte el őt, de a lakodalom előtt a vőlegénynek haza kellett utaznia ügyei rendezésére. Azonban a királylány hiába várta vissza, s csalódása öngyilkossághoz vezetett. Az istenek –halála után- mandulafává változtatta a trák király szomorú végzetű leányát.

A fecske a magyar fordításban egyszerűen a tavasz előhírnökeként jelenik meg, a latin szöveg azonban itt gazdagabb: Progné királylány neve az eredetiben, ő a monda szerint fecskévé változva menekült üldözői elől.

A szöveg első és második fele ellentéteket feszít egymásnak, élet és halál, virágzás és pusztulás képei rémlenek fel egymással szemben.

A négy disztichonból álló vers formai szempontból epigramma, azonban líraisága, gondolatgazdagság egyben felül is emeli ezen a tradicionális műfajon. A szokványos csattanós-szellemes megfigyelésből a bölcselkedő, érzelemgazdag elégia irányába mozdul el.

Janus pontosan érzékelte helyzetét. Nem remélte, hogy poézisének rügyei szárba tudnak szökkenni, virágai terméssé tudnak érlelődni.

Saját sorsát tekintve előérzete beteljesült. A magyarországi költészet viszont átvészelte a zúzmarás időket, s néhány évtized múltán új rügyfakadás s új virágzás indult meg a janusi kezdeményezések nyomán.

Kapcsolódó olvasnivalók

Az Audi A4

Az Audi A4 a német Audi felső-középkategóriás modellje. A modellt 1994 óta gyártják ezen a néven, elődje Audi 80 néven futott. Az Audi az első-generációs A4-est 1994-ben dobta piacra. Ez a modell a Volkswagen B padlólemezére épült, csakúgy mint a Volkswagen Passat. Akárcsak a Passatban, az A4-esben is hosszirányban beépített motort találunk elsőkerék- vagy négykerékmeghajtással. Eredetileg az A4-est 4-ajtós szedánként mutatták be. A kombi változat egy évvel később jött.

A LEGO története

A LEGO az egyik legsikeresebb építőjáték védjegye. Az eredetileg kis családi vállalkozás napjainkra a világ egyik legelismertebb játékgyártójává nőtte ki magát. A cég nevét 1934-ben találta ki az alapító. Alapja a "leg godt" kifejezés, ami dánul annyit tesz: "jót játszani". (Elterjedt, de téves az a feltételezés, hogy a szó latin eredetű és azt jelenti: "összerakok", mivel a lego latinul azt jelenti, hogy olvasok).

Az acélról átlagembereknek

Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Törökországi levelek

Régi irodalmunk egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Törökországi levelek című művét nem Magyarországon, hanem Rodostóban, Rákóczi inasaként írta a fejedelem ösztönzésére. A műnek eredetileg nem Törökországi levelek volt a címe. A jelenlegi címet Kulcsár István találta ki, amikor 1794-ben megjelentette. A leveleskönyvnek nincs tervszerűen elrendezett szerkezete, mivel a különálló...

Ágis tragédiája

Spártában Leónidas királyi kastélyát látjuk. Főbb szereplők: - Leónidas – laceriémoni király - Ámfares – nagy görög vezér, a király titkosa - Ágézilaus – főember, királyi tanácsos, csalárd barát és hazája árulója - Ágis – nagy görög herceg, igaz hazafi - Ágiaris – Ágis felesége - Ágisztrat – Ágis édesanyja, hercegné -...

A pénz és a becsületérzet

I. Vagyoni vagy szellemi szegénység? „A szegénység és gazdagság nem pénz, hanem jellem kérdése.” „A szellemi milliomosok” II. Goriot apó önzetlen szeretete Rastignac és az élni tudás Előítéletek és tanácsok A pénz hatalma A pénz szaga és egy mai ember gondolatai III. Záró gondolatok Manapság a pénz a legnagyobb gond és...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!