Irodalom | Középiskola » Király Zsófia - Ady Endre szerelmi költészete

Ady Endre szerelmi költészete Életrajz: (1877-1919) • • • • • • Érmindszenten született gyermekkorától kezdve kiválasztottnak tekintették  meghatározta az életét o 6 ujjal született: magyar hitvilágban: ha valaki több csonttal született, akkor táltosnak vagy sámánnak tartották o egyik rokona az Ady családnév téves etimologizálásával Ond vezérig vezeti vissza Iskolái: Zila, Debrecen o beiratkozik a jogi egyetemre, de ott hagyja  újságírónak áll: Nagyváradi Napló, Budapesti Napló, Nyugat című folyóiratnak lesz meghatározó alakja, a Holnap című antológia egyik szerzője (Nagyváradon) o Holnap antológia: új nemzedékek tagja írtak benne, szerkesztői: Babits Mihály, Juhász Gyula első meghatározó múzsája + szerelme: Diósi Ödönné Brüll Adél (Léda) o szenvedélyes, de zaklatott kapcsolatuk volt  viharos véget ért o megismerteti vele Párizst, a modern nyugati (francia) művészetet, költészetet

második szerelme: Boncza Berta o levelezés útján ismerkedik meg vele, személyes találkozásuk után hamarosan feleségül veszi (egyetlen felesége) o verseiben Csinszkának nevezi alkohol problémái lettek, majd 1919-ben tüdőgyulladásban életét veszti Művészetének jellemzői és korszakai: • • • • • • szimbolista költőnek nevezték, de nagyon kevés tisztán szimbolista műve volt szimbolista mellett hatottak még rá a kor művészetének irányzatai o szimbolizmus: 19. század második felének stílusirányzata, elsősorban a lírában jelenik meg, összetett jelképeket jelenít meg, távoli képzett társítások, asszociációk, kedveli a szinesztéziát | legjelentősebb alakja (Ady példaképe): Baudelaire  modern irodalom kezdete: 1857: A romlás virágai (kötet) o impresszionizmus: 19. század közepén megjelenő stílusirányzat, impresszió = benyomás szóból származik, a világ hangjait és képeit akarja visszaadni, irodalomban

erőteljes hang-, és képhatásokra törekszik  nominális stílus, a névszó (főnév, melléknév) dominál o szecesszió: 19. század végén, elvágyódás, kiszakadás térben és időben, orientalizmus, díszítettség, túlzsúfoltság és keleti motívumok jelennek meg o dekandencia (életérzés): a vágyott, szépített halál gondolata  az éltet, egészséget negatívnak tekinti lázadó író, a modern magyar líra megteremtője (3. kötetével teremti meg: Új versek 1906) motivikus-tematikus költő, köteteiben témák szerint rendszerezi a költeményeket, tudatos szerkesztésű kötetek (egymást erősítő versek) pl: Daloló Párizs | minta: Baudelaire ciklusokba sorolja a verseit, aminek címet is ad (ált. a ciklus utolsó versének címe) címadás: több mint 80%-a 3 szóból áll • • • • verselése: kevert (ütemhangsúlyos és időmértékes verselésűek is), Németh László úgy nevezte verselését: Ady megújítja az ősi magyar

tagoló verselést (tagoló verselés: szavak természetes tagolódása, szótagszám adja a ritmust) (korai) köteteiben található ciklusba nem sorolt vers, s kötet elején  programadó vers (ars poetica) a ’10-es évek közepéig az állandó költői jelenlét programját vallja  minden évben ad ki kötetet Nietzsche filozófiája (a saját koráig az embernek volt egy norma pl: vallás, amihez igazodni tudtak): 20. századi ember alapvető gondolata: a világ szétesésének gondolata + megkérdőjelezi Isten létét „Isten meghalt és mi öltük meg”  szétesnek az emberi értékek „minden EGÉSZ eltörött” Témái: 1) magyarság-versek: Ady magyarnak vallja magát, de a korabeli magyarságot bírálja, ostromolja, (megrekedt a 19. században és nem képes a megújulásra, a megújulásra vágyó és tehetséges embereket visszahúzza) 2) ugar-versek: a magyarság versekhez szorosan kapcsolódnak, ugar: elmaradottság, kulturálatlanság jelképe 3)

Párizs-versek: ugar versekkel szemben állnak, Párizs: a modern kultúra fellegvára, az ellenkezője Magyarországnak 4) pénz-versek: a modern, nagyvárosi ember egyik életérzését fogalmazza meg  mennyire meghatározó az ember egyéni és szociális fejlődésében a pénz 5) halál-versek: dekadencia, élettel, egészséggel szemben a vágyott halál jelenik meg, ami megnyugvást hoz magával 6) Istenes-versek: Ady vallásossága paradox jellegű, forrása: Balassy féle Istenes, kálvinista, protestáns vallásos költészet | paradox: egyik vers: erős hit  másik vers: kétely önmaga gyarlóságának tudatában bűnbocsánat vágya, személyesek, gyötrődés, vívódás 7) háború ellenes költészet: Ady első pillanattól kezdve háború ellenes volt, háború: az értékeket elpusztító erő Szerelmi költészete: nagyon erőteljes visszhangot váltott ki a korabeli művészeti életben, főként a korai szerelmi költészete • 2 korszakra osztható 1.

múzsa: Diósi Ödönné Brüll Adél (Léda) | 1904-1912/13 o több kötetben is megjelennek ilyen versek, ciklusosan o maga a múzsa is rosszallást váltott ki a korabeli közízlésből (házas + idősebb Adynál) o Ady verseiben megjelenő nő ideál, nem egyezik meg a korabeli elvárttól o perdita-kultusz  prostituált (Reviczky): mindegy mit gondol róla a társadalom o erkölcsileg tiszta utcalány: környezete miatt kellett utcalánnyá válnia o szociál darwinizmus: a létért való küzdelem elvét kiterjeszti a szerelemre is (küzdelem férfi és nő között) • o szerelem jellemzője: szenvedély, akár szélsőségesen | Baudelaire gondolat: szerelembe kéj és kín együtt jár | legnagyobb fájdalom: ha az okozza, akihez a legjobban vonzódunk | küzdelem összekapcsolódik az elmúlással és a halállal 2. múzsa: Boncza Berta (Csinszka) | 1913-’19 o Halottak élén című kötetben találhatóak, ciklusban o 1910-es évek második felében megváltozik

Ady költészete (sok kritika éri, nem képes megújulni, ismétli önmagát)  kiüresednek a versei, elvesztik a feszességüket, koncentrációjukat, ütemhangsúlyos verselésű művek (jogosak a kritikák, Ady nem fogadja el őket) o legfontosabb gondolata: új szemlélet, modernt akar írni  versei letisztulnak, leegyszerűsödnek (ez általában is jellemző a költőknek az utolsó korszakukra) o nyelvezete: egyszerű, rövidülnek a versei, népdalszerű forma, ritmusa/verselése is egyszerűsödik, költői eszközök eltűnnek o szerelmi érzés: meghitt, bensőséges, harmonikus, nyugalmat adó (életrajzi háttere: Csinszka ápolja Adyt) Héja-nász az avaron: (1905) • • • • • • • • szerelmi költészetének első korszakába tartozik műfaj: dal, elégikus tartalmú szerelem diszharmóniája jelenik meg (szerelmet magányos módon ábrázolja + fiatal héja pár elmúló héja pár) szerelmespárt jelképező galambok helyett, héjákat említ

(ragadozómadár) szerelemnek a küzdelem jellege jelenik meg, párhuzam: elmúlás – szerelem évszak metaforika: nyár = boldogság  szükségszerű az elmúlás  ősz = elmúlás szerelem tragikuma: az öregedő héja pár is egykor fiatal volt, nyárban éltek forma: 3 soros versszakok (rímelése: aax), 3 versszak Lédával a bálban: (1907) • • • • • • • szerelmi költészetének első korszakába tartozik más a jelentés alkotása a mű fő szervező eleme az ellentét: fiatal pár – fekete pár (őket összekapcsolja a rózsakoszorú), sikolt a zene (auditív ellentét), tornyosul – omlik (térbeli ellentét), forró pára – téli szél, boldog – bús, vígterem – némán, régen a fekete pár is ugyanolyan boldog, fiatal volt  előre vetíti a fiatalok sorsát táncterem metafora: bekerülés: születés, kilépés: halál  Arany Jánosnál is megjelenik (Kertben) műfaja: dal, elégikus | felidézi a középkori műfajt: haláltánc

(danse macabre) a halál megjelenik és mindenkit kitáncoltat az életből forma: 3 versszak, 4 sor, abab | diszharmóniáját az enjambement jelzi Őrizem a szemed: (1915) • • szerelmi költészetének második korszakába tartozik műfaja: dal, rövid terjedelmű • • • • forma: szabályos (4 sor, 4 versszak), rímelése: 1 és 3 vsz: keresztrím, 2 és 4 vsz: félrím, axax 7 szótagos, 2 ütemű, ütemhangsúlyos sort idéző egy fajta érzelem: harmonikus szerelem  szeretet mű szerkezeti sajátossága: o 1. és 3 vsz: változatlan formában megismétlődik, 2 fontos motívum: kéz + szem  nagyon szoros, bensőséges viszony, biztonság, meghittség | kézfogó: esküvő, eljegyzés | a szem az emberek érzelmeinek kifejezője | a lírai én és szerelme között 1 szó a különbség (vénülő)  Ady úgy érzi, hogy életenergiái elfogytak (betegség + kicsapongó élet) o 2. vsz: megjelenik a külvilág („világok pusztulása” –

világháború) | „ősi vad” – lírai én | házasság: külvilág előli menekülés/menedék o 4. vsz: bizonytalan a jövőben (élete, külvilág), utolsó sorok: szoros együvé tartozás érzése