Nyelvtanulás | Magyar » Antalné-Raátz - Magyar nyelv és kommunikáció tankönyv 11-12. évfolyam számára

Adatlap

Év, oldalszám:2005, 178 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:1656
Feltöltve:2007. január 21
Méret:900 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Frida003 2014. február 08
  Köszönöm szépen a segítséget ahhoz, hogy elkerülhettem egy rossz pontszámú nyelvtan dolgozatot.
tjuci.95 2013. október 31
  Kár, hogy csak ez a nyelvtan tankönyv van fent, de ez is nagyon sokat segített! Köszönöm!
merle 2013. március 12
  Köszönöm a feltöltést, életmentő volt.

Új értékelés

Tartalmi kivonat

ANTALNÉ DR. SZABÓ ÁGNES-DR RAÁTZ JUDIT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Tankönyv a 11-12. évfolyam számára Átdolgozott kiadás NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST A tankönyv engedélyszáma: 13829-1/2003 Bírálta: DR. GRÉTSY LÁSZLÓ főiskolai tanár Fedélterv: KOLOSVÁRY BÁLINT Illusztrációk: LEHOCZKI ISTVÁN Felelős szerkesztő: DR. TAKÁCS EDIT ISBN 963 19 4793 9 Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. A kiadásért felel: Pálfi József vezérigazgató Raktári szám: 01131-1231/1 Felelős szerkesztő: Takács Edit Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Orlai Márton Grafikai szerkesztő: Megyeriné Kovács Katalin Terjedelem: 16,08 (A/5) ív 2. kiadás, 2004 Formakészítés: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Stúdió A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző ALFÖLDI NYOMDA Rt. munkája A nyomdai megrendelés törzsszáma: 9483.4901 Készült Debrecenben, a 2004. évben Felelős

vezető: György Géza vezérigazgató TARTALOM BEVEZETŐ . 9 MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ TANKÖNYV A 11. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT . 13 FOGALMAZÁSI KALAUZ . 17 A VITA . 17 JELEK ÉS JELTÍPUSOK. 22 A JELEK CSOPORTOSÍTÁSA . 22 A SZAVAK JELENTÉSE . 23 Mi A STÍLUS? . 25 BESZÉD, NYELV, SZÖVEG, STÍLUS . 26 A ZENEISÉG STÍLUSESZKÖZEI . 29 A SZÓKINCS STILISZTIKAI VIZSGÁLATA . 33 A SZÓALAKOK ÉS A MONDATFORMÁK MINT STÍLUSESZKÖZÖK AZ ALAKZATOK . 38 . 43 . 47 A SZÓKÉPEK . 48 A KÉPSZERŰSÉG EGYÉB STÍLUSESZKÖZEI . 52 A KÉPEK ÉS A KÉPI ÁBRÁZOLÁS A NEM NYELVI STÍLUSESZKÖZÖK . 55 A HANGZÓ SZÖVEG . 55 A SZÖVEG KÉPE . 56 A SZÖVEGFORMÁLÁS MINT STÍLUSESZKÖZ . 60 A STÍLUSRÉTEGEK ÉS A STÍLUSÁRNYALATOK . 63 A MAGÁNÉLETI SZÖVEGEK STÍLUSA . 63 5 11 A KÖZÉLETI SZÖVEGEK STÍLUSA . A HIVATALOS SZÖVEGEK STÍLUSA. A TUDOMÁNYOS SZÖVEGEK STÍLUSA . A SAJTÓSZÖVEGEK STÍLUSA . A SZÉPIRODALMI SZÖVEGEK

STÍLUSA . A STÍLUSÁRNYALATOK . 64 66 67 68 70 71 FOGALMAZÁSI KALAUZ . 72 Az ESSZÉ . 72 NYELVMŰVELŐ MOZGALMAK RÉGEN . 74 A NYELVMŰVELÉS NAPJAINKBAN . 78 NYELVHELYESSÉG ÉS NYELVHASZNÁLAT . 78 MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ TΑΝΚÖΝΥV A 12. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA 85 A NYELV ÉS AZ EMBER . 87 A NYELV ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ . 87 A NYELV ÉS A TÁRSADALOM . 88 A NYELV ÉS A GONDOLKODÁS . 89 A NYELVEKRŐL ÁLTALÁBAN . 90 A NYELVEK EREDETE . 90 A NYELVEK TÍPUSAI . 92 AZ ÍRÁS TÖRTÉNETE . 94 A MAGYAR NYELV ÉVEZREDEI . 98 A NYELVROKONSÁG BIZONYÍTÉKAI . 99 A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK FŐBB KORSZAKAI . 1 04 A NYELVTÖRTÉNETI KUTATÁSOK FORRÁSAI . 1 07 A HANGRENDSZER VÁLTOZÁSA . 112 NYELVTANI RENDSZERÜNK KIALAKULÁSA, VÁLTOZÁSA . 116 A MAGYAR HELYESÍRÁS TÖRTÉNETE . 119 SZÓKINCSÜNK BŐVÜLÉSE . 122 JELENTÉSVÁLTOZÁSOK . 126 AZ IRODALMI NYELV KIALAKULÁSA . 1 29 A HATÁRON TÚLI MAGYAROK NYELVHASZNÁLATA . 1 32 A KETTŐSNYELVŰSÉG, A KÉTNYELVŰSÉG ÉS A

KEVERTNYELVŰSÉG . 1 33 NYELVI TERVEZÉS, NYELVI POLITIKA . 135 A NYELVI TERVEZÉS. 135 A NYELVI POLITIKA . 1 36 FOGALMAZÁSI KALAUZ . 138 A FELELET . 1 38 KÉSZÜLÜNK AZ ÉRETTSÉGIRE . 140 ÁLTALÁNOS ISMERETEK A NYELVRŐL . 141 6 NYELVTÖRTÉNET . SZÓKINCSTAN . HANGTAN . ALAKTAN . SZÓTAN . SZÓSZERKEZETTAN . MONDATTAN . JELENTÉSTAN. KOMMUNIKÁCIÓTAN . SZÖVEGTAN. STÍLUSTAN . RETORIKA . NYELVMŰVELÉS . HELYESÍRÁS . SZÖVEGSZERKESZTÉS . 144 147 149 152 155 157 159 161 163 166 169 172 175 177 179 7 BEVEZETŐ „A műveltség megszerzéséhez három dologra van szükség: természeti adottságra, tanulásra és gyakorlásra." (Arisztotelész) Szervusz! Köszöntünk újra, egy évfolyammal feljebb, egy újabb magyar nyelvi tankönyv megismerésének a kezdetén. Néhány hasznos tanáccsal szeretnénk segíteni abban, hogy minél eredményesebben és minél nagyobb kedvvel tanulj ebből a tankönyvből. Fontos, hogy ne a tankönyv leckéjének az

elolvasásával kezdd a tanulást, mert így megfosztod magad az ismeretek fölfedezésének örömétől. Azt szeretnénk, ha kísérleteznél anyanyelveddel, ezért először mindig a munkafüzet feladataival próbálkozz! Ha az órán mind megoldottátok, akkor olvasd át őket újra! Sokkal nagyobb örömed lesz a magyar nyelv tanulásában, ha először Te próbálod megfogalmazni az új nyelvi szabályt a munkafüzet feladatai alapján. Ezután már bátran fordulhatsz a tankönyv leckéihez. A tankönyvben összegyűjtve, rendszerezve találod meg mindazt, amit meg kell tanulnod. Gondolkozz el a példákon, majd figyelmesen olvasd el a magyarázatokat! Az apróbb betűkkel szedett szövegrészek kiegészítő tudnivalókat, a témához kapcsolódó érdekességeket tartalmaznak. A fontosabb ismereteket a l eckékben színes téglalapokkal emeltük ki. A vastag betűvel kiemelt kulcsszók irányítanak abban, hogy mi kerülhet egy-egy összefoglaló füzetvázlatba vagy

felelettervbe. Ha mindent elolvastál és megértettél, minden fontos tudnivalót megjegyeztél, akkor biztosan tudsz majd válaszolni a leckéket záró kérdésekre. Ismereteid rendszerezésében segítenek a m unkafüzet leckéit záró felelettervek, az ismétlőfejezetek és az összefoglaló táblázatok. Miről fogsz tanulni az anyanyelvi órákon az elkövetkező két esztendőben? Folytatod azoknak az eszközöknek megismerését, amelyek a sikeres kommunikációhoz szükségesek. Sok újat tanulhatsz a nyelvekről, a magyar nyelv történetéről, a nyelvművelésről. Folytatod az ismerkedést a magyar nyelvészeti szótárakkal, folyóiratokkal, kézikönyvekkel. 9 Gyarapítod tudásodat a szövegről és a stílusról. Gyakorlati segítséget kapsz ahhoz, hogyan felelj okosan, és mitől lesz eredményes az érettségi és a felvételi vizsgád. Szeretnénk, ha sok örömed telne ennek a tankönyvnek a használatában és a munkafüzet gyakorlatainak a megoldásában.

Ehhez sok sikert és jókedvet kívánunk! A szerzők 10 MAGYARNYELVÉSKOMMUNIKÁCIÓ Tankönyv a 11. évfolyam számára KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT Az anyaggyűjtés Az előző években megtanultad, hogy egy dolgozat, egy kiselőadás elkészítéséhez vagy egy vitához milyen módon tudsz anyagot gyűjteni. Már tudod, hogy a könyvtárban található kézikönyveket, szótárakat, lexikonokat csak ott helyben olvashatod. A kölcsönözhető könyveket azonban hosszabb időre haza is viheted. Egy-egy témához a s zakirodalmak felkutatásában sokat segíthet a könyvtári katalógusrendszer. Ha ismered a keresett mű szerzőjét, a mű címét, akkor a betűrendes katalógust érdemes használnod. Ha még a gyűjtőmunkád elején vagy, akkor a választott témád szerint is kereshetsz a szakkatalógusban (vagy tárgykatalógusban). Itt eligazít a művek témák szerinti és az ETO-szám szerinti csoportosítása. Élhetsz a ma már egyre inkább elterjedt

formával, a számítógépes anyaggyűjtéssel is. Ennek több módja lehet Használhatsz például olyan CD-ket, amelyek számodra fontos információkat tartalmaznak, de gyűjthetsz anyagot az internetes keresők valamelyikén is. Hasznos oldalakat lehet letölteni a Magyar Elektronikus Könyvtárból (MEK). Az internet még arra is lehetőséget ad, hogy idegen nyelvű irodalmakhoz, idegen országok elektronikus könyvtári állományához is hozzáférj. Foglald össze, hogy mit jelent a könyvtárközi kölcsönzés! Az idézés és a hivatkozás Az összegyűjtött anyag kijegyzetelése, elrendezése után következhet a dolgozat vázlatának összeállítása, majd a dolgozat megírása vagy a vitában elhangzó beszéd összeállítása. Egy nagyobb lélegzetű dolgozat, például egy tanulmányi verseny pályamunkája vagy egy vitában az érvelésed akkor lesz hiteles, ha más művek, más szerzők gondolataira is utalsz. Az idézetekkel alátámaszthatod saját

megállapításaidat, vagy éppen vitába szállhatsz velük. 13 Az idézés történhet szó szerint vagy csak utalásszerűen, a leírtak tartalmára vonatkoztatva. A szó szerinti idézésnek nagyon sok formája van Most csak a leggyakoribbakat tekintjük át. Megnevezhetjük a szerzőt és a művet is. Zárójelben adjuk meg a kiadás évét és az idézet oldalszámát. Kiss Jenő Magyar anyanyelvűek -magyar nyelvhasználat című munkájában (1994:93) írja: „Bármely nyelvnek kisebbségi nyelvként való használata természetes módon vonja maga után a nyelvhasználat speciális, az anyaországitól eltérő módosulását." Itt az idézés szabályainak megfelelően kerülhet a szerző neve és a mű címe az idézet végére is, vagy akár meg is szakíthatja az idézetet. Egyszerűbb és áttekinthetőbb az a forma, amikor csak a szerző nevét tüntetjük föl, és a neve után zárójelben megadjuk a mű kiadásának évét, valamint az idézet oldalszámát.

„Bármely nyelvnek kisebbségi nyelvként való használata természetes módon vonja maga után a nyelvhasználat speciális, az anyaországitól eltérő módosulását" -jegyzi meg Kiss Jenő (1994:93). Természetesen a szerző neve itt is több helyen állhat. Ha nem akarjuk kiemelni a szerző nevét, vagy ezt már korábban megtettük, akkor az idézet után zárójelben a kiadás évével és az oldalszámmal az alábbi formában közölhetjük. „Bármely nyelvnek kisebbségi nyelvként való használata természetes módon vonja maga után a nyelvhasználat speciális, az anyaországitól eltérő módosulását" (Kiss 1994:93). Előfordul, hogy az idézet szövegéből valamit ki akarunk hagyni. Ilyenkor a hiányzó részt zárójelbe tett három ponttal szokás jelölni: „Bármely nyelvnek kisebbségi nyelvként való használata természetes módon vonja maga után (.) az anyaországitól eltérő módosulását" (Kiss 1994: 93). Az sem ritka, hogy az

idézetet nem az eredeti mondat elején kezdjük. Ilyenkor az idézőjel után tegyünk három pontot, s a mondatot kisbetűvel folytassuk: „.kisebbségi nyelvként való használata természetes módon vonja maga után a nyelvhasználat speciális, az anyaországitól eltérő módosulását" (Kiss 1994: 93). A nem szó szerinti, azaz tartalmi idézéskor fontos a szövegbe beépíteni a szerző nevét és művének az évszámát, esetleg az oldalszámot is. Ennek a következő formáit használhatod: • Az anyanyelv több módosuláson megy keresztül, ha kisebbségi nyelvként használják (Kiss 1994). • Az anyanyelv több módosuláson megy keresztül, ha kisebbségi nyelvként használják (Kiss 1994: 93). • Kiss Jenő (1994) megállapítása szerint is az anyanyelv több módosuláson megy keresztül, ha kisebbségi nyelvként használják. 14 Az irodalomjegyzék Minden olyan nagyobb terjedelmű dolgozat végére, amelyekhez mások munkáit fölhasználtuk,

gondolataikat idéztük, illik irodalomjegyzéket készítenünk. Ebben a szerzők nevét betűrendben föl kell sorolni, valamint megnevezzük azokat a munkákat, amelyeket elolvastunk, amelyekből idéztünk. Az egyes művek adatait pontosan meg kell adni. A következő adatokat szokás feltüntetni az irodalomjegyzékben: a szerző nevét (ha több szerző van, akkor az б vagy a könyv szerkesztőjének nevét), a mű címét, a kiadó nevét, helyét és évszámát. Ezeket az adatokat többféle sorrendben jegyezheted le. Például: Kiss Jenő: Magyar anyanyelvűek - magyar nyelvhasználat Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994 Újabb és egyre gyakoribb forma, hogy a szerző neve után áll az évszám, majd a mű címe, kiadója és a k iadás helye: Kiss Jenő 1994. Magyar anyanyelvűek - magyar nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó Ha egy könyvnek több szerzője van, akkor az ő nevüket a könyvön található sorrendben újuk, és a nevek közé nagykötőjelet

teszünk: Kósa László-Szemerkényi Ágnes 1973. Apáról fiúra Móra Kiadó, Budapest. Az sem ritka, hogy egy művet sokan írtak, ilyenkor a szerkesztő nevét adjuk meg, s a neve mellett zárójelben jelöljük, hogy б szerkesztette a művet: Keszler Borbála (szerk.) 2000 Magyar grammatika Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Az idegen szerző (szerzők) nevét is a magyar névsorrendnek megfelelően írjuk, vagyis a családnév után áll a keresztnév. De a neveket vesszővel választjuk el, így jelezve az eredeti sorrendtől való eltérést: Crystal, David 1998. A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest Ha egy újságból vagy egy folyóiratból használsz föl valamilyen cikket, akkor annak az adatait a következő sorrendben jegyezd le: a szerző neve, a tanulmány címe, a folyóirat neve, kiadásának éve (száma), majd utána kettőspont és az oldalszámok, azaz hányadik oldaltól hányadikig tart a megjelölt cikk. Például: Zimányi Árpád: Az idegen

szavak helyesírásáról. Édes Anyanyelvünk 2000 4 s zám 9 o Ekkor is élhetünk az újabban elterjedt formával: Zimányi Árpád 2000. Az idegen szavak helyesírásáról Édes Anyanyelvünk 4: 9 Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a számítógép segítségével a világhálóról gyűjtünk adatokat. Ezekre is illik hivatkoznunk Ilyenkor a szerző és a cikk címe után föl kell tüntetnünk azt az internetcímet, amelyen a felhasznált munka elérhető. Ha az internetről felhasznált irodalomnak, adatnak nincs szerzője vagy címe, akkor is adjuk meg az elérhetőségi címet. A felhasznált irodalmak fölsorolását minden esetben a szerzők neve szerint rendezzük betűrendbe. 15 Az anyaggyűjtést segítik: a könyvtári betűrendes és szakkatalógus, valamint az internet keresőprogramjai. A dolgozatban vagy egy vitában idézett szerzőkre minden esetben utalni kell. A felhasznált műveket az írásbeli munka végén betűrendben szokás megadni. 1. Sorold fel az

anyaggyűjtés módjait! 2. Foglald össze, milyen módon hivatkozhatunk a szövegen belül a felhasznált irodalmakra! 3. Szemléltesd példákkal, hányféle módon idézhetsz szó szerint egy műből! 4. Indokold meg, miért van szükség az irodalomjegyzékre! 5. Írd le egy könyv és egy folyóirat adatait úgy, ahogyan az egy irodalomjegyzékben szerepelne! 16 FOGALMAZÁSIKALAUZ . alapvető feltétele minden jó és helyes beszédnek, hogy a szónok elméje világosan lássa az igazságot abban a kérdésben, amelyről szólni akar." (Platón) A vita • Nevezz meg olyan időszerű vitatémákat, amelyekről mostanában sokat lehet hallani a televízióban vagy a rádióban! Az élet minden területén előfordul vita. Ha egy témán belül két ember ellenkező véleményt képvisel, vitáról beszélünk. Vitatkozunk otthon, az iskolában, a munkahelyen, sőt még az utcán is. Általában azért vitatkozunk, hogy megvédjük az álláspontunkat, és megcáfoljuk a

másik fél érveit. A vita szó helyett használhatjuk latin eredetű megfelelőjét, a disputa elnevezést is. A vitatkozik latin eredetű megfelelője a disputál vagy a disputamozgalomban elterjedő disputázik ige. A vitatkozásnak is van tudománya (Ennek versenyszerű változatáról olvashatsz bővebben Szálkáné Gyapay Márta Gyakorlati retorika című könyvében. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999) Ha eredményesen akarsz vitatkozni, akkor tanulj meg kritikusan gondolkodni, légy tájékozott, ennek érdekében végezz kutatómunkát! A vita művészetét már az ókori görögök is tanították. 17 Miért vitatkozunk? A vita elsődleges célja a tanulás. Nem azért vitatkozunk, hogy győzzünk, hanem azért, hogy tanuljunk. A jó vitában a szembenálló feleknek nem az a céljuk, hogy legyűrjék a másikat, hanem az, hogy együtt, közös belátással közelebb jussanak az igazsághoz. Vitatkozni bármiről lehet, de a nyilvános vita tárgya általában valamilyen

időszerű, közérdekű kérdés. Hogyan vitatkozzunk? Figyeld meg a televízió vitaműsoraiban, hogyan vitatkoznak az emberek! Gyűjtsd össze a vitatkozó felek pozitív és negatív tulajdonságait! A vitában nagyon fontos a becsületesség és az őszinteség. Őszintének kell lennünk amikor érvelünk, amikor válaszolunk a másik fél kérdéseire. Be kell ismernünk, ha kiderül, hogy nincsenek jól alátámasztva érveink, vagy érvelés közben logikai hibát követtünk el. Ha őszinték vagyunk, kivívjuk ellenfeleink, bíráink tiszteletét, elismerését. A vita sohasem személyekről szól, hanem eszmékről, véleményekről Ezért sohasem szabad személyeskedni, a másik ember személyét támadni. Az eszmék harcában egy másik vélemény ellen csak jól felépített érvekkel lehet szembeszállni. A jó vitatkozó türelmes, mindent megtesz azért, hogy megismerje a másik álláspontját, igyekszik megérteni az ellenkező véleményt alátámasztó érveket.

Vitatkozni csak udvariasan, higgadtan lehet. A jó vitapartner rendelkezik a kritikai gondolkodás készségével. Ez a gondolatok és érvek felismerését, megfogalmazását és igazolását jelenti. Ennek segítségével leszel képes a vitatémát feldolgozni és világos, jól szerkesztett érvrendszert fölépíteni. A kritikai gondolkodás segít abban, hogy kövesd vitapartnered gondolatmenetét, megértsd érveit, és felismerd, hol vannak a gyenge pontjai. Fölkészülés a vitára Idézd fel, mit tanultál az anyaggyűjtés módjairól! Ha alaposan fel akarsz készülni a vitára, akkor próbálj mindkét oldal mellett érvelni: egyszer az állító, azután a tagadó oldalon. Ha ezt teszed, akkor fogod igazán megérteni a probléma lényegét, körültekintőbb, 18 megfontoltabb leszel. Ehhez azonban kutatómunkára, információgyűjtésre van szükséged. Az érveléshez előzetesen kell összegyűjtened az anyagot Gyakran elegendő az, ha csak a logika és a

mindennapi példák segítségével támasztod alá a véleményedet, vagyis a logikai gondolkodás segítségével te magad alkotod meg legfontosabb érveidet. Van olyan eset is, amikor külső forrásokból származó bizonyítékokra, adatokra, mások véleményének az idézésre van szükséged. A vitára való felkészüléshez bármit használhatsz. Olvass könyveket, újságokat, kutass a könyvtárban! Hasznos segítőtársad lehet az internet. De személyesen is megkérdezheted mások véleményét a témakörrel kapcsolatban. Sohasem maradhat el a kérdés nyugodt végiggondolása, azaz fogalmazz meg te magad is következtetéseket saját tapasztalataidra, olvasmányélményeidre építve. A vitára való felkészüléshez hozzátartozik a szerkesztés, az összegyűjtött anyag elrendezése, az érvek hatásos beszéddé szerkesztése. Érdemes előzetesen kiválasztani közülük az erős, azaz az építő, valamint a gyenge érveket. A vita menete A tételmondat A vita

általában tételmondattal kezdődik. A tételmondat olyan rövid és egyszerű állítás, amely meghatározza, hogy miről vitatkoznak a szembenálló felek. Ilyen tételmondat volt a retorikai fejezetben a következő állítás: Az iskolai menzákon népszerűsíteni kell a magyar konyha ízeit. A jó tételmondat magában foglalja az állítás és a tagadás lehetőségét is. A fogalmak meghatározása A vita kiindulópontja, hogy meghatározzuk a tételmondatban szereplő fogalmakat. Előfordul, hogy emberek csak azért vitatkoznak, mert ugyanazt a fogalmat másképpen értelmezik. A magyar konyha ízeinek népszerűsítéséről vitatkozva tisztázni kell, hogy a vitatkozó felek mit értenek a magyar konyha ízein, és miképpen értelmezik a népszerűsítés szót. A meghatározás jelöli ki a vita határait, leszűkíti a vita témáját. Ezáltal válik világossá a vitázók számára, hogy miről szólhat és miről nem szólhat a vita. A pontos definíciók képezik

az alapját a saját érvek fölépítésének és a másik fél megértésének. A fogalmak meghatározásában segítenek az értelmező szótárak. 19 Az érvelés Érveléshez fölhasználhatunk bármilyen érvfajtát, alkalmazhatjuk bármelyik érvelési módszert: akár a dedukciót, akár az indukciót. Meggyőzőek és hatásosak leszünk, ha érveléskor személyes példát, élményt is elmesélünk, ha szaktekintélyeket idézünk, ha minél több bizonyítékot, adatot gyűjtünk össze, hasonlatokat (analógiákat) is fölhasználunk. Tehát fontos, hogy minél változatosabban érveljünk. A jó vitapartner mind az ér zelmekre, mind az észre kíván hatni, tehát nemcsak hatásos, hanem meggyőző is. Akkor leszel sikeres a v itában, ha érvelésed világos és logikus. Vita közben mindenképpen hangozzanak el az erős érvek, a vita zárásakor, az összefoglaló részben pedig hasznos megismételni őket. Az érvelés végén általában következtetéseket

fogalmazunk meg. A keresztkérdések A vitában a beszéd ugyanolyan fontos, mint a hallgatás, a másikra való odafigyelés. Akkor tudod megcáfolni a másik fél érveit, ha türelmesen meghallgatod, ha megpróbálod megérteni őket. Ezért vita közben érdemes jegyzetelni. A másik meghallgatása után keresztkérdéseket lehet feltenni a vitapartnerednek. Ezeknek az a céljuk, hogy meggyengítsék az ellenfél érveit, és a sajátunkat megerősítsék. A keresztkérdések segítenek tisztázni a v itapartner állásfoglalását, illetve kiemelik a másik fél értelmezésének és érvelésének a hibáit. A cáfolat A keresztkérdésekre adott válaszok segítenek a cáfolat megfogalmazásában, azaz a másik fél véleményének a tagadásában. Fontos, hogy a másik fél erős, építő érveit megcáfoljuk, vagy bebizonyítsuk, hogy hibás a t ételmondat fogalmainak az értelmezése, téves analógiákat használ, nem logikus a következtetése. Az összegzés A vita

zárásakor mindegyik vitapartner lehetőséget kap arra, hogy összefoglalja véleményét, kiemelje a vitának a fontosabb ütközőpontjait, rámutasson saját érveinek az erősségére, a szembenálló fél főbb gyengéire. Az összegzésben nem célszerű új érveket fölhozni, inkább erős érveinket ismételjük meg. 20 A bíró és a vitavezető feladata A vitát gyakran egy harmadik, kívülálló fél dönti el, őt nevezzük bírónak. Ha bíró követi a vita folyamatát, akkor az a célunk, hogy bizonyítsuk számára, a mi véleményünk a helyes, a másik álláspontja a téves Ha vitavezető vesz részt a vitában, akkor az ő feladata a vita levezetése, s б figyel az igazságos időbeosztásra is. A vitavezető végig pártatlan marad, nem állhat egyik fél oldalára sem. Abban segít, hogy ne durvuljon el a vita, vagyis ügyel a megfelelő stílusra, figyelmezteti a személyeskedő vitapartnereket. Vitatkozni csak udvariasan, nyugodtan érdemes, ne engedd,

hogy az érzelmek, indulatok kerekedjenek felül rajtad! Ha figyelembe veszed a v itatkozásnak ezeket a szabályait, akkor a v ita valódi szellemi erőpróba, játék, igazi kihívás lesz számodra. A vitát megelőzi az alapos fölkészülés. A vita menete: a tételmondat megfogalmazása, a f ogalmak értelmezése, a vitapartnerek érvelése, a keresztkérdések, az ellenvélemény cáfolása, az összegzés. A vitában gyakran bíró vagy vitavezető vesz részt. 1. Nevezd meg a vitatkozás viselkedési szabályait! 2.Hogyan kell fölkészülni egy vitára? 3.Mi a vita menete? 21 JELEK ÉS JELTÍPUSOK „ezer (.) hang: mindegyik mögött, bár elzengtek, annyi kép röpködött." (Szabó Lőrinc) Sorold föl, milyen jelek segítségével tudunk kommunikálni! Az előző években már sokat megtudtál a különféle jelekről. Megtanultad, hogy a jel olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást

jelent, mint amit a megjelenéskor közvetlenül felfogunk. Bármilyen jelenség lehet jel, ha az jellé válik, jelként működik, és jelként fogják fel. Tehát jelnek azt tekintjük, amit a jelet használó csoport elfogad, és a neki tulajdonított jelentésben használ is. A jeleknek tulajdonított jelentés legtöbbször közmegegyezésen (konvención) alapul Ilyen közmegegyezésen alapulnak például a közlekedési táblák jelei, egy-egy állam jelképei (zászló, címer stb.), és így jönnek létre a nyelvi jelek is. A jelek sohasem önmagukban vannak jelen, hanem más jelekkel együtt. Így egy jel több jelrendszernek lehet a tagja A jelek csoportosítása A jelek gazdagságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani. Korábbi tanulmányaidból már ismered azt a felosztást, melynek a jelek eredete az alapja. Eszerint beszélhetünk természetes jelekről (pl a tűz füstje, a befagyott tócsa jege) és mesterséges

jelekről (pl. a közlekedési táblák, a karjelzések, az írásjelek). Csoportosíthatjuk a jeleket úgy is, hogy milyen viszony van a jel (a jelölő) és a között a valóságdarab között, amelyet jelöl (a jelölt dolog). Ha a jelölő és a jelölt dolog között valamilyen hasonlóság van (pl. egy fénykép, egy térkép), akkor ikonról beszélünk. Az olyan jeleket, amelyek nem hasonlítanak a jelölt dologra, de van közöttük valamilyen valóságos kapcsolat, valamilyen (ok-okozati, logikai, térbeli vagy időbeli) érintkezés, indexnek nevezzük. Ilyen indexek a közlekedési jelző22 táblák köréből a haladási irányt jelölő tábla vagy a nyelvtanfüzetben a könyvtárhasználat jele. A jelek többségénél azonban a jelölő és a jelölt dolog között nincs semmiféle kapcsolat, csupán megállapodás, hagyomány köti össze őket. Idesoroljuk például a nemzeti lobogó színeit, a matematika jeleit és a legtöbb nyelvi jelet is. Ezt a jeltípust

szimbólumnak nevezzük A szavak jelentése • Vizsgáld meg az idézetben szereplő szavak jelentését! Mit jelentenek szövegkörnyezet nélkül, és mit jelentenek a szövegben? „Gondosan öltöztek s ruháikon kefék, vállfák és vasalások hosszú fegyelme látszott." (Németh László: Égető Eszter) A fegyelem szót hallva sok minden felidéződik bennünk, a szó jelentését a Magyar értelmező kéziszótár így adja meg: „1. A közösség eredményes működését biztosító szabályok megtartása / Az e szabályokkal biztosított rend. () 2 Cselekvésbeli, magatartásbeli tudatos rendszeresség és mértéktartás." Mindennapi tapasztalataink alapján fegyelme van az iskolának, a diáknak, az embereknek stb. Németh László szövegrészletében azonban a fegyelem szó a kefék, vállfák, vasalások konkrét főnevekkel kerül birtokviszonyba. Az idézetben a fegyelem szó értelme közel áll a nyom szó jelentéséhez, de sokkal árnyaltabb,

kifejezőbb annál. S képzettársítás révén a szó jelentéséhez hozzákapcsoljuk nemcsak a ruhákat, hanem azok viselőit, környezetüket is. Tehát a szövegben a fegyelem szó az alapjelentéséhez képest új értelmet kap. A fegyelem szónak ez a jelentésbeli többlete a szövegkörnyezet hatására idéződik fel bennünk. Minden nyelvi elemnek van valamilyen, a körülöttünk levő valóságra vonatkozó elsődleges jelentése, alapjelentése, idegen szóval deno-tatív jelentése. Ezt olvashatjuk a fegyelem szó mellett a Magyar értelmező kéziszótárban. A szavak denotatív jelentését szövegkörnyezet nélkül is megértjük. De a nyelvi elemek a szövegben kaphatnak másodlagos, származékszerű jelentést is. Ezt a nyelvi elemek konnotatív jelentésének nevezzük. A fegyelem szó konnotatív jelentését a Németh László-szövegrészletben egyetlen szóval nem tudtuk megfogalmazni, de közelállónak érezzük a nyom szó jelentéséhez. Amikor tehát egy

szót olvasunk a szövegben, felidéződik bennünk a szó denotatív jelentése, de 23 a szövegkörnyezet hatására a s zóhoz új képzettársítások (asszociációk) is kapcsolódnak, azaz hat ránk a szó konnotatív jelentése is. Ez különösen igaz a szépirodalmi művekre. Amikor valamilyen irodalmi alkotást olvasunk vagy hallunk, értjük a szavak elsődleges alapjelentését, és megfejtjük a szóhoz a szövegben társuló többletjelentéseket is, vagyis mindkétfajta jelentés egyszerre hat ránk. A műben levő nyelvi elemek denotatív és konnotatív jelentésének a megfejtését kettős kódolásnak nevezzük. A konnotáció a szöveg egy-egy részletéhez kapcsolódik, de áthangolja a s zöveg egészét, hat az egész műre. A társadalom életében nemcsak különféle viselkedési szabályok alakultak ki, hanem jellemző egy-egy korra az is, hogy milyen szabályokhoz igazodnak a kommunikációs helyzetekben, a nyelvi kifejezésmódban. Az egyes korokban

másmás a beszéd és a l ejegyzett szövegek stílusa A stílus folyamatosan változik és alakul napjainkban is. Az egyes stíluseszközök hatása leginkább abban rejlik, hogy eltérnek ezektől a kialakult stílusbeli szabályoktól. A jel olyan (látható, hallható, tapintható stb.) érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint ami a megjelenéskor közvetlenül felfogható. A jelek lehetnek természetesek vagy mesterségesek A jeltípusok: ikon, index, szimbólum. A szavaknak lehet denotatív és konnotatív jelentésük A szavak konnotatív jelentését a szövegben érthetjük meg. 1. Mit nevezünk jelnek? 2.Mutasd be példákkal a jeltípusokat! 3.Mit nevezünk a szavak denotatív és konnotatív jelentésének? 24 Ml ASTÍLUS? „.a stílus helyessége a gondolat helyessége" (Babits Mihály) Mit értesz a stílus szón? Milyen jelentéseit ismered ennek a szónak? A stílus szó a köznyelvben sokfélét jelent:

nyelvi kifejezésmódot, sajátos magatartásbeli szokást, jellemző viselkedési módot, modort. Beszélhetünk életstílusról, munkastílusról, egyéni stílusról és korstílusról is. A stílus eredetileg annak az íróvesszőnek a neve, amelynek a hegyes végével a rómaiak a viasztáblába vésték a betűket, tompa végével pedig elsimították a tévesen írt szöveget. Ebből az ókori használatból fejlődött ki a szónak a nyelvi vonatkozású jelentése. Napjainkban a stílus szón olyan kifejezésmódot értünk, amely a szöveg egyes nyelvi és nem nyelvi elemeinek céltudatos kiválasztása és összekapcsolása által jön létre. Ebben benne foglaltatik a szövegelemek gyakorisága is, összevetve azt a köznyelvben való előfordulásukkal. A szövegelemek kiválasztásának és összekapcsolásának az a célja, hogy a kommunikációs tényezőknek megfelelő nyelvi változat jöjjön létre. A szöveg stílusát már az ókori retorika nagy mesterei is

vizsgálták. Arisztotelész, a görög kultúra kiemelkedő alakja Rétorika című művében a szónoki beszédet elemzi, és a stílus három fontos tényezőjeként a szónokot (a beszélőt), a hallgatóságot és a beszéd tárgyát nevezi meg. Arisztotelész három stílusnemet különböztet meg: az egyszerű, a közepes és a fennkölt stílust. 25 Ε három stílusnem megteremtéséhez a szavak kellő kiválasztását, a szavak egybefűzésé-nek harmóniáját és a művészi alakzatok, szóképek alkalmazását javasolja. Arisztotelész munkáiban szinte a napjainkban is használt összes stilisztikai fogalom őse megjelenik. A római kultúra nagy mestere, Quintilianus szerint az igényes szónok stílusa világos és ékes. Ő is fontosnak tartja, hogy a stílus összhangban álljon a beszéd tárgyával és a mondanivalóval. Híres római mesterek voltak Cicero és Cornificius is Beszéd, nyelv, szöveg, stílus Amikor a nyelvet bármilyen közlésre felhasználjuk,

mindig beszédet kapunk, azaz a beszéd a tudatunkban elraktározott nyelvből születik. Amikor a beszéddel kapcsolatban a megfogalmazás módját vizsgáljuk, már stílusról beszélünk. A nyelv tehát az anyagraktár, a b eszéd, illetve a stílus a megvalósulás. Szöveg és stílus egyszerre születik a beszédben, a stílus milyenségét a kommunikációs tényezők szabják meg. Stílus nincsen szöveg nélkül, és minden szövegnek van stílusa A stílusvizsgálatokat tehát csak a szövegben érdemes elvégezni. Bármilyen nyelvi egységnek (hangnak, szóelemnek, szónak, szószerkezetnek, mondatnak) lehet stílusértéke a szövegben, és kihat a szöveg egészére, a teljes szöveg jelentésére. Így a nyelv, a beszéd, a szöveg és a stílus szorosan összetartozó fogalmak. De nemcsak a szövegeknek van stílusuk, hanem stílusa van egy szövegtípusnak, szerzőnek, kornak is. A stíluseszközök Minden szövegalkotó válogat és kombinál, amikor szóban vagy

írásban fogalmaz. Választási lehetőségünk minden nyelvi szinten van Választhatunk különféle hangzású és jelentésű szavak közül. Választhatunk a közvetlen (betű szerinti) és a közvetett (metaforikus, képi) kifejezésmód közül. Rendelkezésünkre állnak különféle választható mondatszerkesztési megoldások, mondatformák. Fogalmazhatunk például mellérendelő összetett mondatokban, többszörösen összetett, terjedelmes körmondatban vagy rövid mondatos, szaggatott stílusban. Jellemző a szövegalkotóra a bekezdések terjedelme is. Kosztolányi Dezső írásait általában erősen tagolta, Krúdy Gyula és a maiak közül Nádas Péter nagyobb tömbökből építkezik. Választási lehetőségnek kell tekintenünk a műfajt is A műfajnak és a műfaji sajátosságoknak is lehet hírértékük. A stíluseszközök kiválasztását és társítását (kombinációját) meghatározzák a kommunikációs folyamat tényezői (a szövegalkotó, a

szöveg26 befogadó, a téma, a kommunikáció célja és a beszédhelyzet). A szövegbefogadók (a hallgatók vagy olvasók) számára a kommunikációs tényezőktől függően bárminek lehet hírértéke, kifejezésbeli többlete, más szóval stílusértéke a szövegben. Így stíluseszközzé válthatnak: a hangok, a tőtípusok és a toldalékváltozatok, a szavak, a szószerkezetek, a mondatok és a szöveg megformáltsága, valamint a szöveg nem nyelvi jelei is. Amikor a szövegelemek gyakoriságát kutatjuk, mindig a hasonló típusú, hasonló kommunikációs helyzetű szövegekhez viszonyítunk. Sőt valamely elem gyakoriságát a szöveg többi részletéhez képest is vizsgálhatjuk. A stíluseszközök alkalmazásának a célja, a stílus lényeges eleme a hatás és az esztétikum (= a valóságban és a művészi alkotásokban megnyilvánuló szépség). Amikor a stíluseszközök közül válogatunk, és elrendezzük őket, arra törekszünk, hogy

közleményünk minél hatásosabb, minél kifejezőbb (idegen szóval: expresszív) és a lehetőségekhez mérten minél szebb legyen. Célunk a kommunikációs körülményeknek (a kommunikációs célnak, helyzetnek, a szövegbefogadóknak stb.) való megfelelés, idegen szóval az adekvátság is A stílus a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezése által jön létre, ennek a célja a kommunikációs körülményeknek való megfelelés és a hatáskeltés. Bármilyen nyelvi és nem nyelvi szövegelemnek lehet stílusértéke. Mi határozza meg a stílust? • Milyennek képzeled a képen látható személy levelének a stílusát? 27 Sokféle tényező határozza meg, hogy milyen stílusban fogalmazunk. Amikor szóban vagy írásban szöveget alkotunk, hatnak stílusunkra a magyar nyelv sajátosságai. Minden kornak más-más a stílusa, mások például a nyelvi divatok is. A korstílus jegyeit is akarva-akaratlanul magunkon hordozzuk, így az hat szövegalkotásunkra.

Mindannyian valamilyen kisebb közösséghez is tartozunk, és sok mindent átveszünk iskolatársaink, barátaink, családtagjaink stílusából, tehát fontos tényező a csoportstílus. Amikor fogalmazunk, mindig a beszédhelyzetnek megfelelő műfaj, szövegtípus szabályaihoz igazodunk, tehát figyelembe vesszük a kiválasztott szövegtípus stílusbeli követelményeit. A kommunikációs körülményekhez is igazodunk, tehát hatnak a stílusra a kommunikációs folyamat tényezői is. Különböző helyzetekben különféle stílusú szövegeket alkotunk. A szöveg stílusa természetesen függ a szövegalkotótól és a befogadótól, és fontos az is, hogy milyen a kapcsolat közöttük, továbbá mi a közlést közvetítő csatorna, mi az üzenet tárgya, és mi a közlés célja. Befolyásolja a stílust a közlemény formája is (szóbeli vagy írásbeli szöveget alkotunk-e), és a kód, vagyis az, hogy milyen kommunikációs jelek közül válogatunk. • Találj ki

olyan helyzetet, amikor Németh László korábban elemzett szövegrészletében a fegyelem szónak ironikus jelentése lesz! Minden szöveget átszőnek a szövegalkotó egyéni ízlésének sajátosságai, mindenkinek van egyéni stílusa. A szöveg stílusát meghatározzák: a kommunikációs tényezők, az illető nyelv stílusa, a korstílus, a csoportstílus, a szövegtípus stílusa és az egyéni stílus. 1.Mit jelent a stílus fogalma? 2.Hogyan függ össze a beszéd, a nyelv, a szöveg és a stílus? 3.Mit nevezünk a szavak denotatív és konnotatív jelentésének? 4.Sorold fel a stílusmeghatározó tényezőket! 5.Bizonyítsd példával, hogyan hatnak egy szöveg stílusára a bemutatott stílusmeghatározó tényezők! 6.Milyen a te egyéni stílusod? Jellemezd! 28 A ZENEISÉG STÍLUSESZKÖZEI „A hang a szépség virága." (Zénón) Olvass verseket oly nyelveken is, amelyeket nem értesz. Ne sokat, mindig csak néhány sort, de többször egymás után.

Jelentésükkel ne törődj, de lehetőleg ismerd az eredeti kiejtésmódjukat, hangzásukat. Így megismered a nyelvek zenéjét, s az alkotó-lelkek belső zenéjét. S eljuthatsz oda, hogy anyanyelved szövegeit is olvasni tudod a tartalomtól függetlenül is; a vers belső, igazi szépségét, testtelen táncát csak így élheted át. (Weöres Sándor: A versről) A szöveg - ahogyan Weöres Sándor is megfogalmazta - hangzásával is hat ránk. Bár a hangoknak önmagukban nincs jelentésük, de van esztétikai hatásuk, kifejezőerejük. Mit mondanak a hangok? Milyen hangokat tartasz vidámnak és szomorúnak? Így ír az u hangról Radnóti Miklós: ha megharagszol, ép olyan vagy, mint az ú, mélyhangu, hosszan zengő és sötét, (.) (Radnóti Miklós: Hasonlatok) Radnóti Miklós szövegrészlete is bizonyítja, hogy a hangok és a h angkapcsolatok kellemes vagy kellemet29 len benyomást kelthetnek bennünk. A hangok képzési sajátosságaiból fakadó eltérések

miatt egyes szavakat, szövegrészleteket jól hangzónak, míg másokat rosszul hangzóknak érzünk. A jóhangzást (eufóniát) fokozzák például a zöngés mássalhangzók (ballag), vagy előidézheti a magánhangzók változatossága is (fülemüle). Rosszhangzást (kakofóniát) eredményezhet a mássalhangzók torlódása (strand), a magánhangzók egyhangúsága (megvesztegethetetlen). Egyes hangokat vidámabbnak, világosabbnak érzünk (i, e), míg másokat inkább sötétebbnek, szomorúbbnak (u, ο). Α hangokkal a szövegben érzelmeket, állapotokat fejezhetünk ki. Ezt a hatást, kifejezőerőt hangszimbolikának nevezzük. A hangok hatása függ szövegbeli gyakoriságuktól. A zeneiség stíluseszközei a szövegnek azt a jelentését erősítik fel, amely egyébként a szövegben benne van. Vajda Jánosnak hanghatásokban gazdag Nádas tavon című versében a kellemes ringatózás érzését erősítik fel, fejezik ki a gyakran ismétlő nt, nd, ng hangkapcsolatok.

Mint az árnyék, leng a csónak, Mint az árnyék, olyan halkan, Észrevétlen, mondhatatlan Andalító hangulatban. (Vajda János: Nádas tavon) A szöveg hanghatását erősíti az is, ha ugyanaz a hang ismétlődik a szavak elején. Ezt a jelenséget betűrímnek, idegen szóval alliteráció-nak nevezzük. Az alliteráció az egyik legősibb stíluseleme a népköltészetnek is. Fáradhatatlan felhők görgetik az égen lomha lavináikat. Hallotátok hírét Híres Barassónak? (Szabó Lőrinc: Pannón ősz) (Népballada) A hangutánzó és a hangulatfestő szavak stílusereje Különösen nagy kifejezőerejük van a szövegben a hangutánzó és hangulatfestő szavaknak. Mivel hangalakjuk is felidézi vagy sejteti a szavak jelentését, képzeletmozdítóbbak, hatásosabbak „szürke" társaiknál. A harangszót érzékelteti Arany János a következő versrészlet hangutánzó szavaival: Zendül, kondul szent harangszó, Csengve, bongva messze hangzó. (Arany János:

Az ünneprontók) 30 Az emberi hangot utánzó szavak sokat elárulnak az ember körülményeiről, kedélyéről, belső állapotáról is. Tamási Áron szívesen élt a hangutánzó szók kifejezőerejével regényeiben: Hümmögött egyet a legény, utána Lőrincre nézett. (Tamási Áron: Teremtett világ) A hangutánzó szókhoz hasonlóan hatásuk van a szövegben a hangulatfestő szóknak, melyek hangalakjukkal nem utánoznak semmit, hanem érzékeltetik, felidézik a fogalom jelentését, pontosabban annak hangulatát. Ezek itt mind sötéten, zárt szemmel, bumfordi módra, szétszórva álldogálnak. (Móricz Zsigmond: Új földesurak) A szöveg vagy szövegrészlet hanghatását fokozzák azok a kifejező hangalaki újítások is, amelyekre egy-egy szó szokásos hangalakjának a megváltoztatása a jellemző. Mókás hangulatot kelt hangzásával például Petőfi versében a szokatlan igealak. Sétifikáltam így én is Valaha, Merthogy voltam, voltam én is Katona.

(Petőfi Sándor: Nézek, nézek kifelé) Kedélyes hangulata van szokatlan hangzása miatt Tamási Áron igealakjának. Az öreg Ehedi lassan odacsosszintott a vaskályha mellé. (Tamási Áron: Szegénység szárnyain) Rímesen és ritmusosan Az irodalmi művekben és a népköltésekben a rím is fokozza a z eneiséget. A sorvégi hasonló hangzású hangok összecsengése valamilyen hangulatot kelt, összekapcsolja a rímelő szavakat jelentésben, ezáltal erősíti, módosítja a szöveg jelentését. Rengeteg erdők rejtelmes mélye Rejti el őket nappal is éjbe. (Kozma Andor: A magyarok szimfóniája) 31 A szöveg zenei hatását fokozza a ritmus is. A gyors mozgást sugallják Petőfi Sándor versében a rövid szótagok. Ninini: Ott az ürge, Hű, mi fürge, Mint szalad! (Petőfi Sándor: Arany Lacinak) Különleges hatása van annak, ha a sor végén nem ott törjük meg a versmondatot, ahol ezt a természetes tagolás kívánná. .s ott messzebb, kint a réten a

permeteg sötétben borzong a félreugró nyulak nyomán a fűszál. (Radnóti Miklós: A mécsvirág nyílik) Ennek a sorvégi áthajlásnak, idegen szóval enjambement-nak (ejtsd: anzsambman) a szerepe szövegkörnyezettől függően lehet a gondolat megszakítása vagy továbblendítése, esetleg tartalomkiemelés vagy feszültségkeltés. A hangzó szöveg A hangzó szöveg hatását fokozzák a mondatfonetikai és a szövegfonetikai eszközök is. Közleményünk értelmét erősíthetjük, sőt módosíthatjuk is, ha élünk a hangsúlyozásban, a hangszínváltoztatásban, a hanglejtésváltozatokban és a beszéddallamban rejlő lehetőségekkel. Az sem mindegy a hallgatókra gyakorolt hatás szempontjából, hogy beszéd közben mikor tartunk szünetet, milyen hangerővel és milyen gyorsan beszélünk. A zeneiség stíluseszközei a szövegben: a hangok zenei hatása, a hangszimbolika, az alliteráció, a hangutánzó és a hangulatfestő szavak használata, a hangalaki

újítások, a rím, a ritmus, a mondat- és szövegfonetikai eszközök. 1.Melyek a zeneiség stíluseszközei? 2.Keress irodalmi olvasmányaidból példákat a zenei stíluselemekre! 3.Tanulj meg egy-egy példát szépen kiejtve, könyv nélkül! 32 A SZÓKINCS STILISZTIKAI VIZSGÁLATA „Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. A szavakat is Egyetlen szó, egy tájszó se maradjon kint. Semmi sem fölösleges." (Kányádi Sándor) A magyar irodalomba tévedve föl kellett figyelnem valóságos helyzetemre, miszerint nem erdőbe, hanem bokorba születtem, az anyanyelv diribdarabjai közé, ahol minden, amiből a legkisebb költőnek is föl kellene ruházkodnia: csupa maradvány, foltnak való, szalagvég, elhullajtott kacat. Téli estéken Arany Toldija tartott ébren, azzal a döbbenettel, mint mikor a szilvafáról a hátamra esve szavamat vesztettem. Nem ismerjük a nyelvünket! - kezdett sajogni bennem a f elismerés. Nálunk mint valamely nagy csata után, veszteségek

és hőstettek számbavételeként szólt a mese. Ha ugyan mesélés volt az: a kényszerű sietség a történet csattanója felé, csupaszon sántáló mondatok buktatói között; a helyzetek, fordulatok, lelkiállapotok szószegény elnagyolása; a képzelet mögött kullogó kifejezőkészség (megfogalmazás) elesettsége; feltáratlan maradt a természet, névtelen virágaival és egyetlen esőjével, amely - későbbi megfigyeléseim szerint - sohasem szemerkélt, nem zengett, suhogott, nem dobolt, nem paskolt, semmilyen más változatában meg nem jelent, mindig csak esett. (Sütő András: A világ birtokbavétele) Sütő András írásában a szegényes kifejezések, a nyelvi szürkeség miatt kesereg. A szó kitüntetett szerepéről, a szavak kiválasztásának fontosságáról szól. Meggyőző erővel bizonyítja, hogy a szavaknak is van kifejezőerejük, a szavak is kaphatnak a szövegben stílusbeli többletet. Amikor az író a szókészletből választ, már számol

a szó denotatív és konnotatív jelentésével is. Sütő András írásában a képzelet mögött kullogó kifejezést olvasva felidéződik bennünk a kullog igének az alapjelentése, melyhez a szövegben újabb értelem, a szürke kifejezésmód jelentés társul. Többletjelentést kap a s zövegben a csupasz melléknév is a csupaszon sántáló mondatok szövegrészletben. Ezek az elemzések is bizonyítják, hogy meghatározza a szöveg stílusát, a szöveg jelentését, hogy - amikor fogalmazunk - milyen szó- és kifejezéskészletből válogatunk. 33 A hangalak és a jelentés kapcsolatának stílusvizsgálata A szöveg kifejezőereje sokszor a szavak többértelműségéből, többjelentésű szavak használatából fakad. Minden ember legyen ember És magyar. (Vörösmarty Mihály: Fóti dal) • Magyarázd meg a két ember szó jelentését az idézetben! Többjelentésű szavak keletkeznek metaforikus és metonimikus névátvitellel is. Ez a forrásuk a hegyláb,

asztalláb stb szavaknak és а jó tollú író kifejezésnek. Ezekről A szóképek fejezetben fogsz részletesen tanulni. Stíluseszközzé válhatnak a s zövegben szóval homonimák is. Hangulatteremtő íróink, költőink. Indulok. Értem Jól tudom: értem, értem üzenget a zsenge határ. (Áprily Lajos: Tavaszodik) az azonos alakú szavak, idegen hatásukat gyakran aknázzák ki Jaj de nagy volt az a mérték, Mivel a bánatot mérték! (Népdal) Sütő András korábban elemzett írása a rokon értelmű szavak, idegen szóval szinonimák használatában rejlő kifejezésbeli lehetőségekről szól. Mennyivel színesebbek, szemléletesebbek a s zövegben a szemerkél, suhog, dobol, paskol igék, mint a „szószegény" esik kifejezés! A szövegalkotó mindig a tudatában levő szinonimasorból válogat a beszédhelyzetnek, a szövegkörnyezetnek megfelelően. Közlésünk árnyaltsága, pontossága attól is függ, hogy a megfelelő rokon értelmű szót

választjuk-e ki. Az ellentétes jelentésű szavakban, idegen szóval antonimákban rejlő stíluserőt nemcsak a népköltészet, hanem íróink, költőink is kiaknázzák. Fekete városban fehér torony látszik. Az élet harcterén Láttam a babámat, más ölibe Egymásba játszik gyakran bűn, játszik. erény. (Népdal) (Gyulai Pál: B. Kemény Zsigmond sírjánál) 34 A szókincs mint stíluserő A szöveg vagy szövegrészlet stílushatása gyakran származik abból, hogy a szövegalkotó milyen szókincsrétegből meríti a szöveg szavait, kifejezéseit. A tájnyelvi szavaknak környezetfestő, hangulatfelidéző szerepük lehet a szövegben. Népi alakok beszédében természetes módon keverednek a tájnyelvi szavak a köznyelvi kifejezésekkel: Az ördög emelgette helyben a lábait szaporán: - A hideg mindjárt megveszen. - Gyere bé s fűtőzzél meg! (Tamási Áron: Ördögváltozás Csíkban) Más nyelvváltozatok szavai is hozzájárulhatnak a szöveg

kifejezőerejének az erősítéséhez, a környezet hitelesebb megrajzolásához. József Attila a külváros hangulatát idézi a szakszók használatával. .hol a fémkeblű dinamókat szopják a sivalkodó transzformátorok, itt élünk mi. (József Attila: Munkások) A korhűség igényét szolgálják azok a szavak, amelyek nyelvünkből ugyan már kivesztek, csak az írók, költők használják fel őket a szöveg hatásosságának a fokozására. Áprily Lajos versében ezért van nagyobb stílusértéke az ősrégi, archaikus verő szónak, mint a kalapács alaknak. Előbb csak a kiskalapács szólt, a mester indított vele, kondult a középső s utána a nagy verő zúgott bele. (Áprily Lajos: A régi házban) Az írók, költők, újságírók gyakran élnek azzal a stíluseszközzel, hogy olyan szavakat alkotnak, amelyek nem léteznek. A szövegkörnyezet teszi érthetővé ezeket az új szóalkotásokat, neologizmusokat. Különösen gazdag ilyen költői leleményekben

Juhász Ferenc költészete. Még csak annyit: biztos vagyok abban, hogy nyelvünk (ez a voltaképpen természeti nyelv) hatalmas virágzás, hajlékonysági-bomlás előtt áll. Most kezd nyelvünk élni csak igazában! S nekünk, magyar költőknek kötelességünk ezt a v irágzást segíteni: minden lehetséges mutációt létrehozni, keresztezni és szaporítani, új szó-létezőket kitenyészteni, akár szókentaurokat, hattyúlovakat, rákliliomokat, rózsacsődöröket, pókkristályokat, zsiráf-angyalokat, szó-embernö35 vényeket, csönd-harkályokat és szemgolyó-ősfákat, új-szavakkal terhes kozmosz-csikóhalakat nemzeni, kihordani, szülni. Minden ilyen kísérlet fontos és számontartandó! (Juhász Ferenc: Mit tehet a költő? - részlet) Az idegen szavak is sokféle stílushatást eredményezhetnek a szövegben. Fokozó szerepű az idegen szó a következő versrészletben. Persze nagyon szép, nagyon impozáns fogadtatás kellene. (Kaffka Margit: Színek és

évek) A szófajok stílushatása A szöveg jelentését meghatározza a szófajok kiválasztása is, különösen, ha a szokásosnál nagyobb számban szerepelnek a szövegben. Többnyire állapotszerűséget, mozdulatlanságot sugall az a szöveg vagy szövegrészlet, amelyben nem találunk igét, amelyet a névszói, idegen szóval nominális stílus jellemez. Piros Ősz, piros Föld, piros Ég, De a gondolatok ma: kormok, De a gondolatok feketék. (Ady Endre: Nóták piros ősszel) Az igéket halmozó szöveg stílusát idegen szóval verbális stílusnak nevezzük. Az igenevek halmozásával teszi szemléletesebbé az állapotleírást Ady Endre másik versrészletében. Remegve, bújva, lesve, lopva Nézni egy idegen halottra. (Ady Endre: Sírni, sírni, sírni) A szöveg hírértékét növeli, ha egy szó a köznyelvitől eltérő szófaji szerepben szerepel a szövegben. Ezt a jelenséget szófaji átcsapásnak nevezzük A következő példában a szórend mutatja, hogy két

főnév melléknévi szerepet kap a szövegben. Óh igen, a fényt, napot, a derűt azt kellene most visszahozni, hogy átjárjanak új, forró áramok, .nem ezek a jegesmedve s rozmár hidegek. (Szabó Lőrinc: Mozart hallgatása közben) 36 A tulajdonneveknek hangulatkeltő hatását kiaknázva sok írónk talál ki beszélő neveket. Gondolj Lázár Ervin mesefiguráinak nevére: Dömdödöm, Mikkamakka stb.! Csokonai A méla Tempefői című színművében nem véletlenül adta hőseinek a következő nevet: Gróf Fegyverneki, Báró Serteperti, Tökkolopi stb. Általános emberi tulajdonságot is ki lehet fejezni tulajdonnévvel: Úgy szeretnék gyáván kihunyni S meg kell maradnom Herkulesnek. (Ady Endre: A muszáj-Herkules) A szólások, közmondások szintén hangulatosabbak, színesebbek, kifejezőbbek köznyelvi megfelelőiknél. Arany János a szóláshasonlatban rejlő kifejezőerőt használja ki a következő versrészletében: Szidja, mint a bokrot; akármit

csináljon, Azt se tudja szegény, mék lábára álljon. Ha leül, az is baj; ha feláll, az is baj, Pedig áldott ember Jóka, mint a friss vaj. (Arany János: Jóka ördöge) A bemutatott vers- és prózarészletek is szemléltetik, milyen ereje van a szónak, milyen gazdagság rejtőzik szókincsünkben. Törekedj arra, hogy amikor fogalmazol, a kommunikációs körülményeknek leginkább megfelelő, leghatásosabb kifejezések közül válogass! Stílusteremtő lehetőségek a szó- és kifejezéskészlet szintjén: a többjelentésű, az azonos alakú, a rokon értelmű, az ellentétes jelentésű szavak; a tájnyelvi és a csoportnyelvi szavak; a különféle szófajú szavak; a tulajdonnevek; az állandósult szókapcsolatok használata. 1.Milyen stílusteremtő lehetőségeket kínál számunkra a szókincs? 2.Gyűjts példákat olyan reklámszövegekre, amelyekben a szavak, kifejezések megválasztásának van kifejezőereje! 3.Fogalmazz olyan szöveget, amelyben nagy

szerepük van az állandósult szókapcsolatoknak! 37 ASZÓALAKOKÉS A MONDATFORMÁK MINT STÍLUSESZKÖZÖK „A mondat a stílus törzse, a szavak a lombozat." (Arany János) • Fogalmazzátok meg egyszerű mondatban, összetett mondatban és többszörösen összetett mondatban, mi Arany János mondatának a jelentése! Amikor szöveget alkotunk, nemcsak a szavak közül, hanem a különféle grammatikai formák közül is válogatunk. Hasonló jelentésű szavakat, szószerkezeteket és mondatokat különféle grammatikai alakokkal fejezhetünk ki. A következőkben a stílus szempontjából vizsgáljuk a mondatépítésben részt vevő szótő- és toldalékváltozatokat, a s zórendet, a s zószerkezeti megoldásokat és a mondatformákat. A szóalakok mint stíluseszközök A szóalkotás módja is stílushatás forrása lehet. A képzett szavak stílushatását akkor fedezzük fel igazán, ha összevetjük őket nem képzett változatukkal. A gyakorító ige

képzője kedélyességet, szinte idillikus hangulatot sugall a következő népdalban. A lábával csak úgy ringatgatja, Szép szavával csak ezt dúdolgatja. (Népdal) Kedveskedést, érzelmi melegséget éreztetnek a következő sorokban a kicsinyítő képzők. Alatta folyik el Egy szép patakocska, Oda jár friss vízre Egy pár galambocska. (Népdal) 38 A mellérendelő szóösszetételben rejlő elevenséget aknázza ki Petőfi Sándor a János vitéz részletében: Dúlt-fúlt lluskának gonosz mostohája, Hol marad, hol lehet oly soká leánya? (Petőfi Sándor: János vitéz) A szóalakok megválasztásával is sokféle stílusszínezetet adhatunk a szövegnek. Emelkedettséget, fennköltséget sugároz a szenvedő igealak a következő versrészletben: Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong, s lehull a porba, Amelyből vétetett. (Ady Endre: A föl-földobott kő) A tárgyatlan ige tárgyas használata szokatlanságával hat: A fák vörös virágokat

lázadnak éjjel. (Radnóti Miklós: Tavaszi vers) A mondatformák mint stíluseszközök A három jelzős szószerkezet egymás mellé rendelése az egyik hatáskeltő eszköz a következő közmondásban: Széles asztal, keskeny abrosz, vékony vacsora. (Közmondás) Különleges hatása van a következő verssornak amiatt, hogy a rokon értelmű szavak más-más mondattani szerepben vannak: Sírok, zokogok keseregvén. (Csokonai Vitéz Mihály: Édes keserűség) A szóösszetétel és a szószerkezet egymásutánisága kelt feszültséget Petőfi Sándor versrészletében: Lennék én folyóvíz, hegyi folyam árja. (Petőfi Sándor: Lennék én folyóvíz) 39 A bővítmények közül stílushatásukat vizsgálva kitüntetett szerepe van a költői jelzőnek: A mindennapi gond veti Reám kegyelmes, jó ködét. (Tóth Árpád: Őszi vihar) Kifejezőereje lehet a mondatterjedelemnek, a m ondat szerkezettípusának. Gyakran épülnek be a mondatokba szervetlenül

megszólítások, indulatszók, felelőszók. A tagolatlanul kapcsolódó megszólítás is lehet stílusélénkítő a szövegben. Meghitt hangulatot kelt Juhász Gyula versében a Tisza megszólítása: Te vagy szívemnek legrégibb szerelme, Szép, szőke tündér, édesbús Tiszánk. (Juhász Gyula: A Tiszához) Az állító és tagadó mondatforma szembeállítása gyakran a gondolat kifejezésének, a mondanivaló erősítésének az eszköze: Tisza be nem vette, Partjára vetette. (Népdal) Rózsa mindig nyílnál, el sem is virulnál! Szerelem, szerelem, jaj be áldott volnál! (Arany János: Toldi szerelme) Arany János versrészlete azt is szemlélteti, hogy a különböző mondatfajtáknak, a mondat modalitásának is lehet stílusértékük a szövegben. Különféle érzelmek megszólaltatói a felkiáltó mondatok, ezért nagyobb érzelmi hatásuk van általában, mint a kijelentő mondatoknak. Figyelemfelhívó, nyomósító szerepük lehet a szövegben a kérdéseknek.

Különösen nagy meggyőző erejük van a költői kérdéseknek, melyek valójában nyomatékos állítások: S ha élet ez álom, miért oly zsibbatag, Kimerült, kifáradt, egykedvű, sivatag? (Arany János: Ha álom ez élet) 40 A mondaton, tagmondaton belüli szórendnek és a mondatrendnek (a tagmondatok rendjének) van stílushatása a következő szövegrészletekben. Érzelemfokozó, ünnepélyességet keltő szerepű Vörösmarty versrészletében a nyomatékos szórend: Hazádnak rendületlenűl Légy híve rendületlenűl Légy híve, oh magyar. hazádnak, oh magyar (Vörösmarty Mihály: Szózat) Hírértéke van annak, ha megváltozik a szokásos szórend. A szokatlan szórendet mint stíluseszközt idegen szóval inverziónak nevezzük. Drámai hatást, feszültséget kelt a közbeékelés a következő idézetben, hiszen megszakítja a gondolat ívét: Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál. (Vörösmarty Mihály: Szózat) A körmondat A

mondatszerkezeti formáknak is lehet stílusteremtő erejük. Pátoszos hatása van Eötvös József bonyolult körmondatának: Ha, mikor ezen idő el fogott telni, a nemzet azon öntudattal tekinthet vissza múltjára, hogy hivatását betöltötte; - ha az utódok akkor pirulás nélkül emlékezhetnek a régiekről, mert az ősöktől vont határokat megtartották, mert munkásságuk által termékenyíték a mezőt, melyen azok véröket ontották, s a magyar név nem szenvedett csorbát egy ezredév használata alatt; - ha nemzeti művelődésünk nagy épületjén, melynek Kazinczy alapjait rakta le, tovább dolgozva, azt oly magasra visszük fel, hogy a magyar nép e békésebb kifejlés korszakában ismét azon helyet foglalja el, melyet egykor neki haditettei szereztek; - s ha, midőn közülünk sokan pihenni mentek, gyermekeink e hon ezredévi létét ünnepelve, hálát mondanak a világ urának, ki e nemzetet e földre vezette, és fenntartotta annyi viszontagságok

között, Európa népei részt vesznek e nemzet örömében, mely egy ezredév előtt mint fergeteg csapott le közéjök, de csak hogy melléje állva, századokon át a kereszténységnek, azaz a civilizációnak bajnoka legyen, s a végső napig minden téren, hol annak nagy érdekei kérdésben forognak, az első sorba álljon, küzdve, mint férfiúhoz illik, saját lobogója alatt, de az emberiség közös ügyeiért; ha a n agy remény, melyért ivadékok véröket ontották, mely ezreket lelkesített, mellyel Kazinczy sírjába szállt, beteljesült: akkor e nemzet lerótta tartozását azok iránt, kik életöket jövőjének szentelék, s Kazinczy érdeme jutalmazva lesz. 41 A klasszikus körmondat két logikai részből áll: az előkészítő részben az azonos típusú mellékmondatok fokozzák az érdeklődést, feszültséget teremtenek; a főmondat(ok)ból felépülő utószakasz pedig feloldja ezt a feszültséget, kielégíti az érdeklődést. Klasszikus

körmondatokat találunk például Kölcsey Ferenc és Eötvös József beszédeiben. A barokk körmondat alá- és mellérendelések bonyolult szövevénye. A tagmondatok egymásba kapcsolódása arányosan tagolt, szimmetrikus és ritmikus szerkezetet hoz létre. A barokkosan zsúfolt mondat gondolatmenete a végén lezárul, tovább már nem nyújtható. Barokk körmondatok fordulnak elő például Pázmány Péter beszédeiben. A romantikus körmondat nyitott szerkezetű mondat. A szerkezet hatalmas ívét mellérendelések aprózzák fel, a mellérendelő tagmondatokon belül mellérendelő szószerkezetek is előfordulhatnak. A mellérendelések száma elvben tetszés szerint szaporítható. A romantikus körmondat különösen alkalmas indulatkeltésre Kossuth Lajos igen kedvelte beszédeiben ezt a mondatformát. • Gyűjts példákat a körmondat típusaira híres magyar szónokok beszédeiből! Az előzőekben elemzett példák nagyszerűen szemléltetik, milyen fontos, hogy

szövegalkotáskor a kommunikációs célunkhoz és a körülményekhez leginkább illő szóalakot, mondatformát válasszuk ki. Ezért, amikor fogalmazol, ne állj meg annál az első mondatváltozatnál, amely először eszedbe jut! Ne sajnáld az időt arra, hogy próbálgasd a különböző grammatikai formákat, és elemezd, melyiknek milyen a stílushatása a szövegben! A különféle nyelvtani formáknak is stílushatásuk lehet a szövegben: a szóalakoknak, a szószerkezeti megoldásoknak, a szórendnek, a mondatformáknak, a mondatfajtáknak és a mondatrendnek. 1.Milyen mondatépítő stíluseszközöket tudsz megnevezni és példákkal szemléltetni? 2.Válassz ki egy irodalmi művet! Vizsgáld meg két szomszédos mondatát, és alakítsd át a mondatokat többféleképpen úgy, hogy a tartalmuk ne nagyon változzon! Mi a különbség a mondatváltozatok stílushatása között? 3.Írj változatos modalitású mondatok fölhasználásával egy monológot! 42

AZALAKZATOK „Formát keresni minden gondolatnak." (Juhász Gyula) A szöveget úgy alakítjuk, hogy a kommunikációs céloknak minél jobban megfeleljen. Ezeknek a szövegátalakító eljárásoknak az eredményeként születnek az alakzatok. Ezek az átalakító műveletek a szöveg valamely részletéhez, valamely nyelvi szintjéhez kötődnek: átalakíthatunk hangsort, szóalakot, mondatformát vagy szövegrészletet. Eszerint megkülönböztetünk hangalakzatokat, szóalakzatokat, mondatalakzatokat és gondolatalakzatokat. Az alakzatokat már az ókori retorikákban is tanították mint a szónoki beszéd legfontosabb hatáskeltő eszközeit. Mindegyik szövegátalakító műveletet azért végezzük, hogy a szöveg nagyobb kifejezőerőt kapjon. Az alakzatokat aszerint is csoportosíthatjuk, hogy milyenfajta átalakítást végzünk a szövegben. Egyes alakzatok a hozzátoldás műveletével születnek, megismételjük például a szó eleji hangot, a teljes szót, a

mondatot. Mások az elhagyás műveletének az alakzatai Idesoroljuk például a kötőszónak az elhagyását és a hiányos szerkezetű mondatok alkalmazását. Az is előfordul, hogy fölcserélünk a szövegben nyelvi elemeket. A fölcserélés alakzatai közé tartozik például a szokatlan szórendű mondat, a jelző és a jelzett szó elválasztása más szó közbeékelésével. Újakra is kicserélhetjük a n yelvi elemeket, így születnek a kicserélés alakzatai, például a túlzás. • Elemezd a következő alakzattípusokat abból a szempontból is, hogy milyen szövegátalakító művelet eredményeként születtek! Az egyik legfontosabb alakzat az ismétlés, vagyis a hangalak megkettőzése, a szöveghez való hozzáadása. Az ismétlés helye és a megismételt szövegegység fajtája szerint különböztetjük meg az ismétlés fajtáit. Beszélhetünk szóismétlésről: Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom, Minden madár társat választ, virágom,

virágom. (Népdal) 43 Nemcsak szavakat, hanem szókapcsolatokat, sőt egész mondatokat is megismételhetünk. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. (József Attila: Tiszta szívvel) Gyakran állandóságot érzékeltet, a gondolat kifejezőerejét erősíti, és egyfajta játékosságot is kölcsönöz a szövegnek a refrén. A következő két sor refrénszerűen visszatér Petőfi Sándor költeményében: Mily édes az élet! Mily szép a világ! (Petőfi Sándor: Mily szép a világ!) • Olvasd el a teljes Petőfi-verset! Keress olyan Petőfi-verseket, amelyekben nem refrénszerűen ismétlődnek a teljes mondatok! A szavak, szószerkezetek módosított alakú ismétlése egyszerre keltheti az állandóság és a v áltozás érzetét. Ennek igen hatásos fajtája a tő-ismétlés (figura etimologica), amikor ugyanannak a szótőnek különböző alakváltozatait ismételjük meg egymás után. Egy kis független

nyugalmat, Melyben a d al megfoganhat, Kértem kérve. (Arany János: Epilogus) Amikor hasonló felépítettségű szerkezeteket állítunk egymás mellé, párhuzamos szerkezetet (= gör.-lat paralelizmust) kapunk Párhuzam lehet a tagmondatok, a mondatok vagy nagyobb szövegegységek között: Hervadt az a rózsa, Kinek színe nincsen, Bágyadt az a madár, Kinek társa nincsen. (Népdal) Máskor éppen az ellentét (gör. antithesis) hordozza a stílushatást, amikor az értelmi és érzelmi nyomatékosítás kedvééit állítunk szembe ellentétes jelentésű szavakat, kifejezéseket, tagmondatokat, mondatokat vagy nagyobb szövegrészeket: 44 Felmentem a hegyre, lenéztem a völgybe, Ott láttam a babám egy kovácsműhelybe. (Népdal) Hatásos gondolaterősítő stíluseszköz a látszólagos vagy álellentét, a paradoxon: Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szertenézett, s nem lelé Honját a hazában. (Kölcsey Ferenc: Himnusz) A mondandó

erősítését, a sokoldalú megvilágítást szolgálja, ha azonos mondatrészi szerepben levő, nem rokon értelmű szavakat sorolunk fel. Ezt az alakzatot felsorolásnak nevezzük. Az emberöltő kel, nő, zajg, bomol, Küzd, hömpölyög, él s éltet szűntelen. (Arany László: A délibábok hőse) A részletezés a felsorolással rokon stilisztikai alakzat. A mondanivaló aprólékos kibontásával, újabb fogalmi jegyek megnevezésével kelt érzelmi telítettséget, segíti a fogalomtisztázást: Tavaszodik, lágy az idő, Kihajt a fű, kövéren nő. (Arany János: Haj, ne hátra, haj előre) A halmozás azonos szófajú és mondatrészi szerepű, gyakran rokon értelmű szavak, kifejezések együttes megnevezését jelenti. A halmozást is a közlésvágynak, a szabatosság igényének, az érzelmi elragadtatás kifejezésének a célja hozza létre: Sírjatok, szemeim, Hulljatok, könnyeim, Gyakran áztassátok Elhervadt orcáim! (Népdal) A fokozás olyan alakzat, amelyben

egy tartalmi és hangulati skála sorrendjében soroljuk fel a rokon értelmű szavakat, kifejezéseket: 45 Hej, ne búsulj s ne bánkódj, Ne is siránkozzál! (Népdal) Bátor Opos száguld, csak alig zabolázza haragját, Menne, rohanna, repülne, de nem hozhatja vezérét. (Vörösmarty Mihály: Cserhalom) A túlzás az érzelmi hatás kedvéért felnagyítja vagy éppen ellenkezőleg, kicsinyíti a jelenségeket: Tenger virág nyílik tarkán körülötte. (Petőfi Sándor: János vitéz) Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben. (Arany János: Toldi) A túlzással rokon stíluseszköz a gúny és az irónia. A nevetségesség forrása az irónia. A látszólagos magasztalás mögött elítélés, elmarasztalás bújik meg, melyet a szövegkörnyezet leplez le: Ha az éjet kinn töltöm, Gyönyörű mulatságocska lesz, Nedves háttal sáros földön. (Petőfi Sándor: Bolond Istók) A gúny a képtelenségig felnagyítja egy jelenség negatív vonásait: Sehallselát

Dömötör buta volt, mint hat ökör. (Weöres Sándor: Sehallselát Dömötör) Az alakzatok az alaki és tartalmi erősítés stíluseszközei a szövegben. Az alakzatok leggyakoribb fajtái: ismétlés, párhuzamosság, ellenté-tezés, felsorolás, részletezés, halmozás, fokozás, túlzás, humor, irónia, gúny. 1.Milyen alakzatokat ismersz? Mi a szerepük a szövegben? 2.Tanulj meg mindegyik alakzatra egy-egy példát könyv nélkül! 3.Keresd meg a könyvtárban Comificius retorikáját! Gyűjts példákat különböző alakzatfajtákra a stílusról szóló IV. fejezetből! 46 A KÉPEK ÉS A KÉPI ÁBRÁZOLÁS „Szerelmes vagyok rejtelmes szavakba, Melyek nagy órák lázában fogantak, És pirosan és égőn és ragyogva Új színeket lopnak az alkonyainak." (Juhász Gyula) • Idézd fel, milyen szóképekről tanultál az irodalomórákon! Tudsz-e egyegy példát mondani rájuk emlékezetből? Mind a köznyelvben, mind az irodalmi alkotásokban a

szemléletesség és a hatásosság gyakori eszköze a képszerűség, a képi ábrázolás. Nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken. (Radnóti Miklós: Erőltetett menet) A Radnóti-versben összekapcsolódó szavak a szövegkörnyezet hatására képes értelmet kapnak. A képek csak a szövegkörnyezetben értelmezhetők képnek, és a képi ábrázolás e kettős szerepében rejlik stílushatásuk. A képek egyrészt a dolgokat magyarázzák, megvilágítják, szemléltetik, tehát a megértést szolgálják. Másrészt a névcserével vagy névátvitellel elképzeltetnek, szemléltetnek, meglepetést keltenek, tehát érzelmi, hangulati hatásuk van. A képi ábrázolás érzékletessége megsokszorozza a gondolatsor erejét Az ember mindig is törekedett arra, hogy gondolatait minél érzékletesebb képekben fejezze ki. Ezt bizonyítják a népdalokban is gyakorta előforduló képek: Nyújtsd ki, babám, ölelőre Fehér hattyúkezedet! (Népdal) Játszik a szél a Balaton

homokos partjával. (Népdal) A képek jelentése három elemből tevődik össze: az azonosítottból (kéz), az azonosítóból (hattyú) és az azonosítást jelző tulajdonságból (fehérség). A képalkotásra a köznyelvben is találunk példákat, tehát 47 használunk köznyelvi képeket is: Bogaram! Nyulacskám! Képet rejtenek a következő kifejezések: a kancsó füle, a hegy gerince, és így fül és a gerinc szó alkalmilag vagy állandósult jelleggel - többjelentésűvé válik. • Gyűjtsd köznyelvi és sajtónyelvi szóképeket! A szólásokban, közmondásokban is sok a képes kifejezés: Áll, mintha gyökeret vert volna a lába. (Szólás) A nyakába veszi a határt. (Szólás) A képi ábrázolás ereje attól is függ, mennyire eredeti a kép, mennyire szokatlan az azonosított és az azonosító összekapcsolása. A szóképek A szóképek (idegen szóval trópusok) egy része névátvitellel (metafora), másik részük névcserével keletkezik

(metonímia). • Idézd fel, mit tanultál irodalomórán a metaforáról! A névátvitelre épülő szóképek A metafora (= átvitel) a leggyakrabban előforduló szókép. A metafora a névátvitellel két fogalmat kapcsol össze valamilyen szemléletbeli vagy szerepbeli hasonlóság alapján. Annál nagyobb a metafora hangulati ereje, minél eredetibb, minél távolabbi dolgokat kapcsol össze. 48 Majd ég dörrent, felhő repedt, hosszúhajú zápor esett és csattogva szerteszállt. (Radnóti Miklós: Zápor után) Alakja szerint a m etafora kétféle lehet: teljes vagy csonka. A teljes metafora kéttagú; mind az azonosított, mind az azonosító megjelenik a szövegben. Hálót fon az est, a nagy barna pók. (Juhász Gyula: Tiszai csönd) Az egyszerű csonka metafora egytagú, csak az azonosító elemet tartalmazza, hiányzik az azonosított megnevezése: Vígan élem világom, Ne ítélj meg, virágom! (Népdal) Más-más a metafora kifejezőereje a szófajától

függően is. Megkülönböztetünk főnévi, melléknévi (melléknévi igenévi) és igei metaforákat: Milyen szépen lépegetnek itt, a fejükön áthajló fűzfák szellős alagútján. (Németh László: Égető Eszter) Őrzöm is, szinte mind a költeményeket, azokat a rügyező napokat, amikor együtt vágtuk ketten a rendet. (Tamási Áron: Dalos madár) Éjjel szelíden csőszködött a hold. (Szabó Lőrinc: Egy volt a világ) A metaforával rokon, ugyancsak hasonlóságon alapul a megszemélyesítés. A megszemélyesítés élettelen dolgokat élőként mutat be. A megszemélyesítéssel megeleveníthetjük a természeti jelenségeket, a tárgyakat, a fogalmakat, az állatokat: emberi cselekvéseket kapcsolunk hozzájuk, vagy emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel őket: Valami titkot súg a végtelenség. (Juhász Gyula: Tájkép) Mosolygó és síró pillantások alatt biztatgatják egymást cihelődő szavak. (Illyés Gyula: A ház végén ülök) 49 A szinesztézia

(= együttérzés, összeérzés) különféle érzéki benyomásokat kapcsol össze egy képben, s e nagyfokú sűrítő erejében rejlik stílusértéke. Hull a sötét, de ne félj! megszólal a néma, ezüst éj. (Radnóti Miklós: Virágének) A metaforás névcserének azt a fajtáját, amikor egy elvont fogalmat elevenítünk meg egy érzéki képben, képsorban, allegóriának (= gör. képletes beszéd) nevezzük Az allegorikus ábrázolásban a kettős értelem egyidejűleg érvényesül. Mind a képi, mind a gondolati tartalom megtartja önállóságát, és a képsor minden mozzanatának megfeleltethető a jelentés egy-egy eleme. Közismert Arany Jánosnak a Toldi IV. énekében olvasható álomallegóriája Majd az édes álom pillangó képében Elvetődött arra tarka köntösében, De nem mert szemére szállni még sokáig, Szinte a pirosló hajnal hasadtáig. Mert félt a szúnyogtól, félt a szúrós nádtól, Jobban a nádasnak csörtető vadától, Félt az

üldözőknek távoli zajától, De legis-legjobban Toldi nagy bajától. A szimbólum (= gör. ismertetőjel, bélyeg, jegy) ködösebb, homályosabb szókép az allegóriánál és a metaforánál, mert egymástól távol levő dolgokat kapcsol össze. A szimbólum valamely gondolat, eszme, érzelem jelképe. A köznyelvben is gyakran használunk szimbólumokat. Ilyen köznyelvi szimbólumok: a rabságot jelképező lánc, a házastársi hűséget szimbolizáló gyűrű. A költői szimbólumok építenek az olvasók képzettársításos készségére, sejtéseire, megérzéseire. A szimbolizmus mint stílusirányzat a szimbólumok egész rendszerét tudta megteremteni. Hatásos szimbólumokban gazdag pl Ady Endre költészete Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar. (Ady Endre: A magyar Ugaron) 50 A névcserére épülő szóképek Nem névátvitelre, hanem névcserére épül a metonímia (= gör. névcsere) Ha két

fogalom között ok-okozati kapcsolat vagy bármilyen (pl. térbeli, időbeli, rész-egész) érintkezés van, akkor az egyik nevet fölcserélhetjük a másikkal, azt a másik értelmében használhatjuk. Térbeli érintkezés ad okot a következő szövegrészletben a ház metonímia használatára, a szó a benne élő embereket helyettesíti. Édes anyám asszony, ne féljen kegyelmed, Nem hozok a házra semmi veszedelmet! (Arany János: Toldi) Időbeli érintkezés címén évszakokat jelölnek az évszakokra jellemző kifejezések. Visszajő tavaszra, rózsavirágzáskor. Ha akkorra sem jő, búzaaratáskor, ha akkorra sem jő, szilvaaszaláskor. (Népdal) Az anyagnév cserélődik fel a belőle készült eszköz nevével. Tegnap este jöttem meg a csatából, Leesett a vas a lovam lábáról. (Népdal) Az ok és az okozat is fölcserélődhet a metonimikus képben: Előtte sivár halom mered, Két szeméből a bánat ered. Szegény diák. (József Attila: A vergődő diák) A

metonímia alfaja a s zinekdoché (= együttérzés, veleérzés), melynek több típusát szoktuk megkülönböztetni. A rész megnevezése jelöli az egész fogalmát a következő szóképben: Itthon vagyunk; pata és küllő a tanyaház előtt megállnak. (Erdélyi József: A tanyára) 51 A tágabb körű nemfogalom és a szűkebb körű fajfogalom fölcserélése a szinekdoché másik fajtája: Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él. (Balassi Bálint: Egy katonaének) Szinekdoché úgy is keletkezhet, hogy egyes számú szót használunk többes számú helyett: Már búcsúzott az élet, eltávozott a szerelem, fáradt sugár mosolygott a gyér, pirosló levelen. (Kosztolányi Dezső: Egy nyári dél álma) A szóképekkel szemléletesebbé, kifejezőbbé tehetjük beszédünket, írásunkat. Próbálj te is fogalmazásaidban szóképeket alkotni! A képszerűség stíluseszközei a szóképek: a metafora, a m egszemélyesítés, a szinesztézia,

az allegória, a szimbólum, a metonímia és a szinekdoché. 1.Hasonlítsd össze a szóképek fajtáit! Miben különböznek egymástól, és miben hasonlítanak? 2.Gyűjts további példákat irodalmi olvasmányaidból a szóképekre! 3.Tanulj meg minden szóképre egy-egy irodalmi példát könyv nélkül! A képszerűség egyéb stíluseszközei Bár a hasonlat nem szókép, hanem alakzat, mégis ebben a f ejezetben tárgyaljuk, hiszen szerepe megegyezik a szóképekével. A hasonlat képszerűségével szemléltetni, érzékeltetni kíván: közös tulajdonságuk alapján kapcsol össze, állít párhuzamba két dolgot. A következő hasonlatban a magány állapota a hasonlított, és az almahéj a hasonló, a hasonlítás alapja pedig az, hogy az almahéjhoz hasonlóan a magány is teljesen betakarja az embert. Mint héj az almát, borít a magány. (Szabó Lőrinc: Roppant világ) 52 Fontos a hasonlat nyelvtani formája, megszerkesztettsége is, hiszen változatos nyelvi

formában jelenhet meg a szövegben: Él bennem is mindez, mint tünde álom. (Madách Imre: Az ember tragédiája) Csomókban hull már a napfény s aranymedveként nyalja a tüzes pocsolyákat. (Radnóti Miklós: Hőség) Patak módra folyt a sárgalé a sáncban. (Arany János: A nagyidat cigányok) A körülírás mind a köznyelvnek, mind a népköltészeti és irodalmi alkotásoknak kedvelt stíluseszköze. A fogalom közvetlen megnevezése helyett valamilyen jellemző jegy kiemelésével idézzük fel az elhallgatott fogalmat. Zászlódat látom, Bulcsú, s szemem árja megindul. (Vörösmarty Mihály: Zalán futása) Azokban a szövegekben is van kifejezőerejük, amelyekben a körülírt fogalommal együtt jelennek meg: Alig várja, hogy virradjon, Hogy a hajnal meghasadjon. (Népdal) Gyakran találkozunk metaforás körülírással is: Vissza akart ültetni bennünket a vidámság ágaira. (Tamási Áron: Hazai tükör) Körülírásos kifejezéseket gyakran azért

használunk, hogy valamilyen fogalmat tapintatból, szeméremből vagy illendőségből ne mondjunk ki; helyette szépítő kifejezést, idegen szóval eufemizmust alkalmazunk. Az eufemizmus egyik gyakori eszköze éppen a körülírásos kifejezés. A legtöbb eufemisztikus kifejezés a halál szóhoz kapcsolódik. Dalos Eszter csak nem jött ki, temetőbe költözött ki. (Arany János: Tengeri hántás) 53 Máskor egyetlen szóval szépítjük meg a valóság tényeit: Ami még lopható s egyáltalán mi még emelhető vala: magas elődeid már mind elemelék. (Illyés Gyula: Óda egy hivatalba lépő afgán miniszterhez) A komplex kép Ha a szóképek és az alakzatok egymásba kapcsolódnak, összefonódnak a szövegben, összetett kép, idegen szóval komplex kép születik. • Állapítsd meg, milyen szóképek fonódnak össze a következő versben! Futtam, mint a Farkas leszek, takaros. szarvasok, lágy bánat a Varázs-üttön megállok, szememben. Famardosó ordas

társam mind farkasok űznek vala habos; mosolyogni szivemben. próbálok. Agancsom rég S ünőszóra fülelek. elhagyám, törötten ing Hunyom szemem az ágon. Szarvas voltam álomra, setét hajdanán, farkas leszek, eperlevelek hullanak a azt bánom. vállamra. (József Attila: Bánat) József Attila költeményében a versindító hasonlathoz (Futtam, mint а szarvasok) szinesztéziás jelzős kifejezés kapcsolódik (lágy bánat). Az ember másik arcát, másik lényét egy metafora fejezi ki a következő sorokban (famardosó farkasok űznek vala szivemben), ez egyben ellentétben áll az első két sor képével. A versben többszörös metaforák ötvöződnek stilisztikai alakzatokkal (szarvas voltam -farkas leszek). Az ellentétes képek erejét erősíti egy sajátos költői szóösszetétel is (varázs-üttön). A vers képsorai az emberi magatartásformák hasonlóságát és különbözőségét ábrázolják szemléletesen. A képi síkok közötti vibrálás az ember

kétféle arcának az ellentétességét tükrözi. A képszerűség egyéb stíluseszközei: a h asonlat, a körülírás és az eufemizmus. Ha több kép, alakzat egymásba fonódik a szövegben, komplex kép jön létre. 1.Fogalmazd meg, mit nevezünk hasonlatnak, körülírásnak és eufemizmusnak! 2.Tanulj meg két-két példát minden stíluseszközre! 3.Alkoss saját példákat a tanult szóképekre és a képi ábrázolás egyéb módjaira! 4.Hogyan születik a komplex kép? 54 A NEM NYELVI STÍLUSESZKÖZÖK . az írás szegényes dolog az eleven szóhoz képest." (Platón) A hangzó szöveg • Nevezd meg, hogy milyen nem nyelvi jelek kapnak szerepet a képen látható beszédhelyzetben! Ha szóban fogalmazunk, a hallgatók nemcsak a szöveg nyelvi jeleire, a szavakra és a mondatokra figyelnek. Ahhoz, hogy a nyelvi jelekkel kifejezett üzenetet fölfogják, mondandónkat követni tudják, fontosak számukra a hangzó szöveg nem nyelvi jelei is. Sokféle érzést,

gondolatot tudunk közvetíteni hangunkkal attól függően, mekkora hangerőt, milyen hangsúlyozást, hangmagasságot, hangszínt, tempót választunk, hol és mekkora szünetet tartunk szövegmondás közben. Ezekkel a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel jelezzük például, ha egy új gondolatsort nyitunk, vagy lezárjuk a gondolatmenetet, vagy előrejel-zünk, sejtetünk valamit. Ugyanazzal a nyelvi formájú mondattal kérdezhetünk, kijelenthetünk vagy felkiálthatunk. Ez kedves Ez kedves? 55 Ez kedves! Fontos, hogy a szövegfonetikai eszközök használata összhangban legyen a szöveg mondandójával, a szövegalkotó szándékával. A hangzó szöveget nemcsak hangjelek kísérik, hanem különféle kifejező mozgások is. Élőszóban megerősítő vagy megkérdőjelező szerepük lehet a szemmozgásoknak, az arcjátéknak, a gesztusoknak, egész testtartásunknak. A szövegbefogadó nemcsak azt értelmezi, amit a szavak közvetítenek, hanem a látványt is.

Szerepe van annak is, milyen távol állunk partnerünktől, mekkora közöttünk a távolság. Ugyanakkor az is jelent valamit, ha elhallgatunk, vagy éppen nem szólalunk meg. Meghatározó az öltözékünk, a külsőnk stílusa is. • Próbáld meg ugyanazt a szöveget szomorúan, bizakodva és ironikusan felolvasni! Figyeld meg, hogyan változik a szöveg jelentése! A hangzó szöveg nem nyelvi stíluseszközei: a mondat- és szövegfonetikai eszközök, a tekintet, az arcjáték, a g esztusok, a testtartás, a térköz, a hallgatás, külső megjelenésünk. A szöveg képe ÉJFÉL MAGYAR ÍRÓK MISZTIKUS NOVELLÁI A NOVELLÁK AT BÁLINT ALADÁR GYŰJTÖTT E ÖSSZE GYOMA 1917 KNER IZIDOR KIADÁSA LILLA ANAKREONl DALOK · ÓDÁK MAROSVÁSÁ RHELYI GONDOLATOK · A LÉLEK HALHATA TLANSÁG A DOROTT YA ANTHOLOGI A CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY KÖLTEMÉNY EIBŐL RÉGI HÁZAK ELFAKULT ÍRÁSOK + K1120K А МАGYAR MÚLTBÓL + ÍRTA SACELLÁRY PÁL G ÁΥ ΝΟΜ KNER IZIDOR

KÖLTSÉGÉN ÉS BETŰIVEL. 1921. Budapest, 1926 A könyvborítók nemcsak nyelvi jelekkel, hanem nem nyelvi eszközökkel is hatnak ránk. Az írott szöveg megértését segítik a szövegben levő kiemelések, a betűtípus, a tagolás, a színek és a szöveghez tartozó 56 rajz is. Ezek a n em nyelvi alkotóelemei a s zövegnek szolgálhatják az értelmi, érzelmi kifejezést, tehát stíluseszközök is egyben. A fotón levő szöveg alkotója különösen szívesen élt a kiemelések tagoló, értelmező szerepével. A szöveg hatását fokozzák a szövegben alkalmazott különféle tagolójelek (pöttyök, vonalak, csillag stb.) is Árulkodnak a szövegben az új bekezdések, hiszen a szöveg tagolása, a tördelés módja is hat az olvasóra. Másképpen olvassuk és értjük ugyanazokat a gondolatokat egy tagolás nélküli, egytömbös és egy világosan tagolt, áttekinthető szövegben. A szöveg képében rejlő stíluslehetőségeket messzemenően kiaknázzák a

költők. Gondoljatok a képversekre! Szinte irányítják a szövegben az olvasó tekintetét a betűformák: a dőlt, félkövér vagy ritkított betűs kiemelések; a kisbetűs és nagybetűs változatok. Kosztolányi Dezső így fogalmazta meg a szöveg képében rejlő stílushatást: Ha olvasunk, akkor a szöveg betűjegyei hatnak szemidegünkre, érzeteket és képzeteket keltenek lelkünkben, úrrá lesznek ottan, s elhessegetik azokat az érzeteket és képzeteket, melyek addig foglalkoztatták. (Kosztolányi Dezső: Táncoló betűk) A szöveg képének a megtervezésekor érdemes a sortávolságra és a margóra is odafigyelni. A színek, a keretek, az aláhúzások stílusos használatával is fokozhatjuk a szövegnek az olvasóra gyakorolt hatását. A számítógépes szövegszerkesztés a szöveg nem nyelvi jeleinek a változatos, kifejező használatát teszi lehetővé. Segítségével többféle bekezdést nyithatunk, a betűméretek és a betűformák gazdag

kínálatából választhatjuk ki a kommunikációs célokra leginkább megfelelő betűnagyságot és -alakot. Aláhúzhatjuk, keretbe foglalhatjuk a szövegrészeket, vagy különféle háttérmintázatokkal emelhetjük ki a fontosabb információkat. A szövegben való eligazodást segítik a tagolójelek; számítógéppel könnyen szerkeszthetünk áttekinthető táblázatokat és szemléletes ábrákat. A térbeli elrendezést is a kommunikációs céloknak, pl. a figyelemfelhívó szerepnek megfelelően tervezhetjük meg. Többféleképpen tördelhetjük a szöveget, átalakíthatjuk többhasábos szöveggé. A számítógép segítségével a s zöveget és a kiegészítő képek arányos és esztétikus elhelyezését többféleképpen is kipróbálhatjuk. A szövegtípustól és a kommunikációs körülményektől függően más-más margót, eltérő sortávolságot, betűközt alkalmazhatunk. Érdemes megtanulni és kiaknázni a s zámítógépes szövegszerkesztésben

rejlő lehetőségeket. A gondosan kialakított és kifejező szövegkép zavartalanabbá teszi a kommunikációt. 57 Milyen legyen a szöveg központozása? Amikor írásban fogalmazunk, az írásjelekkel jelezzük a beszéd ritmusát, tagolását; az írásjelek segítik a szöveg összefüggő olvasását. A központozás részben a grammatikai szerkezetektől függ (pl. vesszőt teszünk a tagmondatok határára, az értelmező jelzős szószerkezetbe), részben pedig a szöveg jelentésének, stílusának megfelelően alkalmazzuk az írásjeleket. Ez utóbbi esetben az írásjelek is rendszert alkotnak, a szövegben ugyanabban a helyzetben következetesen használjuk őket. Az írásjelek alkalmasak stilisztikai különbségek, kifejezésbeli árnyalatok jelzésére is. A mondatvégi írásjelek megválasztását a grammatikai forma, a mondat fajtája határozza meg, ugyanakkor jelezhetjük velük a mondatnak a formától eltérő szerepű használatát (Ki érti ezt?!).

Tehát a kérdőjellel nemcsak kérdést, hanem mondat közben zárójelben alkalmazva megkérdőjelezést, bizonytalanságot is jelezhetünk. A felkiáltójel pedig az indulat erejét is szemlélteti. A pontosvesszővel általában nagyobb tömböket jelzünk a szövegben, ezeket élőszóban szövegfonetikai eszközökkel határoljuk el. Így pontosvesszőt teszünk a többszörösen összetett mondatban szorosabban összetartozó tagmondatok határára, de használjuk az elkülönítésre felsorolásban is. A kettőspontot élőszóban szünettel jeleníthetjük meg; írásban azt mutatja, hogy utána részletezés vagy magyarázat következik. A zárójelek beékelődést jelölnek, de alkalmazhatunk helyettük gondolatjelpárt is. A zárójelbe vagy gondolatjelek közé került, kevésbé fontos beszédrészeket élőszóban gyorsabban, halkabban, mélyebb hangfekvésben mondhatjuk. De a mondat végén egyedülálló gondolatjelet utólagos megjegyzés, hozzátoldás jelzésére

vagy a megnyilatkozás befejezetlenségének, a gondolatnyi szünet kifejezésére is használhatjuk. Az írásjeleket részben jelezzük a hangos beszédben is. Ugyanakkor az írásjelek egy részét, pl. a vesszőket bizonyos szöveghelyzetekben a hangos beszédben elnémítjuk. Ha minden vesszőt egyformán életre keltenénk, beszédünk akadozóvá, töredezetté válna. Máskor pedig a központozás hiánya ellenére tartunk szünetet Tehát a hangos szövegben -ha szükséges - az írott szöveg írásjeleit a kommunikációs céloknak megfelelően átértékelhetjük. Ha a szöveg mondanivalója úgy kívánja, és ezt a mondatszerkezet is igényli, célszerű többféle írásjellel tagolni a szöveget. Az írásjelek árnyalt és változatos alkalmazásával többletjelentést is adunk a szövegnek, és segítjük az olvasó szövegértését. De nem érünk el kedvező hatást az írásjelek változatosságával, ha nem társul mindehhez valamiféle célszerűség,

következetesség és rendszerszerűség. Ahogyan a stíluseszközök alkalmazása58 ban is érdemes egységre és harmóniára törekednünk, ugyanúgy kell tennünk a szöveg központozásakor is. Ha azonos helyzetekben azonos írásjeleket választunk, a szöveg hasonló mozzanatait az írásjelekkel is egymáshoz fűzzük. Bármilyen kis szövegrészletről is legyen szó, mindig a szöveg egésze szempontjából kell kiválasztani a legmegfelelőbb szövegképet. Soha ne felejtsd el, hogy munkád külső formája is árulkodik rólad! Az írott szöveg nem nyelvi stíluseszközei: ábrák, tagolás, tördelés, tagolójelek, kiemelések, betűtípus, színek, keret, aláhúzás, írásjelek. 1. Milyen nem nyelvi jelek lehetnek stíluseszközök a hangzó szövegben? 2.Mi a szerepük a mondat- és szövegfonetikai eszközöknek? 3.Milyen nem nyelvi stíluseszközöket alkalmazhatunk az írott szövegben?