Történelem | Középiskola » A kora középkor gazdasága

~1~ A KORA KÖZÉPKOR GAZDASÁGA 1. Előzmények: a) A nyugat-római birodalom bukása után a városok fejlődése és a távolsági kereskedelem hanyatlásnak indult, a barbár hódítók nem igényelték ezek fenntartását b) az élet igazi értékmérőjévé a földbirtok vált (rá alapozódott a hűbéri láncolat kialakulása is). c) az emberek önellátó gazdálkodásra rendezkedtek be: mindent megtermeltek önmaguknak, amire szükségük volt. d) Fokozatosan kialakult a falusi földközösség rendszere:  a közösséghez tartozó valamennyi földbirtok tulajdonosa a földesúr  a használat szempontjából azonban a birtok 3 részre osztható:    majorság a földesúr saját kezelésben maradó birtokrésze a legjobb minőségű földek tartoznak ide jobbágytelek a földműves (jobbágy) része, amit csak használatra kapott meg. részei a telek (házhely), kert és a szántóföld. közösen használt részek erdő rét, legelő halastó malom 2. Nagy

gazdasági változások: megújuló mezőgazdasági technika: a) A fejlődés igényei: A mezőgazdasági technika fejlődése a Karoling-korszakban (VIII. - IX század) indult meg. A Frank Birodalom szívében, a Rajna és a Loire mentén, a könnyen művelhető földeken a népesség száma hatalmasan felduzzadt:  szükségük volt új földterületekre, hogy a gyarapodó népességet el tudják tartani,  ostrom alá vették a nehezebben művelhető, kötött talajú földeket is, erdőket irtottak és mocsarakat csapoltak le,  a földművelés kiterjesztése maga után vonta újabb és újabb találmányok kialakulását. ~2~ b) Új találmányok megjelenése: Az új szántóföldek feltörése új találmányokat kívánt meg: Az ökör helyett lovat kezdtek el igavonásra használni. nehézeke (vasból): a keményebb, sziklás talajokat is fel tudják szántani a faeke csak a lazább talajokkal bírt  szügyhám:  patkó: (a nyakhám helyett) védi a

lovak lábát a a nyak helyett a kemény talajokon is szügyre teszik a hámot a honfoglaló magyarok oka: a nehézeke terjesztették el húzása miatt a ló ne Európában fulladjon meg A népesség eltartása miatt a primitív erdőégetést és a legelőváltó gazdálkodást felváltotta a kétnyomásos, helyenként már háromnyomásos művelési mód.  A kétnyomásos földművelésben a vetésre alkalmas földet 2 részre osztották fel. mindkettőt felszántották, de csak az egyik részébe vetettek, a másikat pihenni hagyták (ugar). A két területet időnként váltogatták, tehát földjük feléről arathattak. 1. év: 1 fele: szántóföld (megművelik) 2. fele ugar (legeltetnek) ~3~ 2. év: 1. fele: ugar (legeltetnek) 2. fele szántóföld (megművelik)  A háromnyomásos földművelésben a határt most már nem 2 hanem 3 részre osztották. Egyikbe az őszi, másikba tavaszi gabonát vetettek, s csak 1/3-át hagyták ugarnak. A földművelésnek ez a

módja növelte a gabona termőterületét. 1. év: 1 harmad: szántó 2. harmad: ugar 3. harmad: szántó 2. év: 1 harmad: szántó 2. harmad: szántó 3. harmad: ugar 3. év: 2. harmad: szántó 3. harmad: szántó 1. harmad: ugar Egyszerre a föld 2/3 részét művelik meg. Minden évben más terület az ugar  a földet gyakrabban trágyázták. ~4~ 3. A fejlődés következményei: a kölest felváltotta az igényesebb búza, rozs, árpa és a lovak etetéséhez szükséges zab nőtt a termésátlag (az elvetett mag kétszerese helyett 3-6-szorosát kapták) a jobbágy többet termelt saját és földesura szükségleténél, s a fölösleget a piacon értékesíthette. Megindult az önellátó gazdálkodás felbomlása a mezőgazdaság és a kézművesipar különvált, kialakult az árutermelés és pénzgazdálkodás  a jobbágy a fölösleges terményét pénzért adta el, és szintén pénzért iparcikket vásárolt  a földesurak is igyekeztek a

számukra fölösleges mezőgazdasági terményeiket a piacon eladni, jobbágyaiktól terményjáradék helyett egyre inkább pénzadót kívántak a piacok mellett kialakultak a középkori városok Ezek olyan helyeken alakultak ki, amelyek közel feküdtek a távolsági kereskedelem útvonalaihoz megerősítettek (biztonságosak voltak a kereskedőknek) és forgalmasak voltak. (eladható legyen minél több áru Pl  földesúri várak mellett (védelmet ad , sokan kérnek háborúban menedéket)  templomok körül (a heti nagymisére sokan összejönnek) A mise napjának elnevezése (vasárnap) is a vásárnap szóból alakult ki.  útkereszteződéseknél (nagy átmenő forgalom)  folyami átkelőhelyek mellett (szintén nagy átmenő forgalom)  hegy és síkság határvidékén (eltérő árukat lehetett cserélni, pl. a síkság gabonáját vagy tenyésztett állatait a hegyekben vadászott állatbőrökre, vagy kitermelt fára, kőre, építőanyagokra)