Zene | Zenetörténet » Johann Sebastian Bach

Johann Sebastian Bach (Eisenach, 1685. március 21 – Lipcse, 1750 július 28) barokk kori német zeneszerző, orgonista, hegedűművész, a protestáns egyházi zene jeles képviselője.  A zenével először négyévesen került kapcsolatba apjának és másodunokatestvérének, köszönhetően, aki megismertette a gyermeket a templom orgonájával, 1692–1693. tanévre beíratták az eisenachi „latin iskolába” Itt tanult meg olvasni, írni, itt ismerte meg a kátét, a zsoltárokat, valamint a Bibliát úgy német, mint latin, nyelven.  A korabeli feljegyzések szerint a gyermek Bachnak átható erejű, csengő szopránhangja volt, és szinte bizonyos, hogy buzgón részt vett az akkoriban divatos utcai éneklésekben. A fiú korán, mindössze kilencévesen veszítette el édesanyját 1694. májusában Az özvegy apa még abban az évben, novemberben újra nősült: elvette a polgármester leányát. De három hónap múlva, 1695. február 24-én az édesapa,

is hirtelen meghalt Az akkori idők szokása szerint az idősebb testvér magához vette elárvult öccseit. Középiskola:  Ohrdrufban tanulmányait a líceumban folytatta amelyet, Comenius reformja nyomán, modern szellemben megújítottak. A diákság szociális összetételének haladó voltát bizonyítja az a kortársi szólásmondás, hogy : „Emst herceg parasztjai jobb nevelésűek, mint másutt a nemesek”.  A gyermek Sebastian ebben az iskolában jól megalapozott, humanista szellemű általános műveltséget szerzett. Az eltöltött öt év alatt döntött úgy az ifjú Bach, hogy az orgonistai pályát választja. Bátyjától tanult zeneszerzést is Innen ered az a történet, miszerint Bach éjjelente titokban másolt számára tiltott kottákat, és ennek köszönhető, hogy öregkorában látása erősen megromlott. Lüneburg:  A családi hagyomány szerint gyalog tette meg az út javarészét Lüneburgba. Bach ekkor tizenöt éves volt, és a

kor szokása szerint ideje volt, hogy magáról gondoskodjék, a saját lábára álljon. 1700 április 3-án felvették az ösztöndíjas kórusba mindjárt a kis létszámú elit együttesbe, az úgynevezett Mettenchorba, ahol fizetésük, alig maradt el a prefektus vagy az adjunktus fizetése mögött. Az ösztöndíjas gimnazista a zeneórákon és a zenei szolgálaton kívül az iskola általános-tagozatát is látogatnia kellett. Iskolai eredményei nem ismertek. Tanulmányai befejezése előtt váratlanul elhagyta Lüneburgot: 1703 áprilisában állást vállalt a weimari herceg öccsének udvari zenekarában mint hegedűs, Bach mellett az együttesnek tagja volt még a kalandos életű Johann Paul Westhoff, aki kamarai titkár és hegedűművész volt Weimarban. Mint komponista arról volt nevezetes, hogy a polifón hegedűjáték és a hegedű-szólószonáta irodalmának művelője, s ezen a téren Bach későbbi híres hegedűszonátáinak közvetlen mintaképe volt.

Arnstadt:  1703. március 17-én került kapcsolatba egy orgonavizsgálat kapcsán az arnstadti polgármesterrel, aki az év augusztusában átcsábította Arnstadtba, és kinevezte orgonistának. Bach arnstadti évei alatt mutatkoztak meg zeneszerzői tevékenységének első híres alkotásai, ebben az időben vált érett mesterré, művésszé. Bachnak minden oka megvolt arra, hogy a városban magát jól érezze és kedvére muzsikálhasson. a templomi munka mellett, bőven maradt ideje zeneszerzésre. Ebben az időben írta két érdekes csembalóművét, az egyiket bátyjának, Johann Jakobnak ajánlotta. Bach e korszakának művei csak töredékben ismertek. Az első fennmaradt nagyszabású műve a Denn du wirst meine Seele nicht in der Hölle lassen (Mert lelkemet nem fogod a kárhozatban hagyni) című kantáta. Ezt a művet mindvégig nagyra becsülte, majd harminc év múlva átdolgozta. Lübecki utazás:  Bach életének eddig jelentősebb pillanata az

1705-ös lübecki utazása volt. Ez a lübecki látogatás volt az utolsó láncszem a fiatal Bach művészi fejlődésében, hiszen ahol eddig járt, ott már megismerte mindazt, amit a közép- és észak-németországi templomi zene orgonaművek, motetták és kantáták formájában jelentőset produkált.  Az arnstadti szolgálatot otthagyta és 1707 szeptember elején elköltözött, a mühlhauseni Szent Balázs-templom orgonistája lett. Itt alapított családot Megbecsülése és sikerei ellenére alig egy év múlva, 1708. június 25-én elbocsátását kérte.  1707- ben vette el feleségül másod-unokatestvérét, Maria Barbara Bachot, az évek során hét gyermeke: öt fiú és két leány született, de csak 3 fiú érte meg a felnőttkor. Weimar 2. rész  A kötheni herceg szolgálatába állt. Itt írta kamara- és versenyműveinek jelentős részét A kilencéves weimari korszak Bach életének és művészpályájának döntő jelentőségű

periódusa volt, alkotó munkájának legtermékenyebb szakasza és a gazdag termésű kantáta-kompozícióban is döntő fontosságú időszaka volt. 1708-ban Bach magasabb rangban és jobb fizetéssel foglalta el állását, mint öt évvel ezelőtt: udvari orgonista és kamaramuzsikus minőségben alkalmazták. Itt ismerte meg behatóbban a kortárs olasz mesterek zenéjét; különösképpen Arcangelo Corelli, Giovanni Legrenzi és Antonio Vivaldi művei érdekelték, amelyekből több jellegzetes témát átvett, sőt teljes műveket is felhasznál.  Bach Weimarban komponált orgonaművei két nagy csoportra oszthatók: szabad kompozíciókra (prelúdiumok, fantáziák, toccaták és fúgák) és kötött dallamú korál feldolgozásokra. A korabeli olasz kamarazene hatása alatt formái szabályosabbak, témái dallamosabbak, polifon munkája pedig tisztultabbá lett. A weimari időszakban Bachot sűrűn hívták orgonapróbára közeli és távolabbi városokba. 1714

március 2-án kinevezték koncertmesternek 1714 őszén Bach a kasseli udvarnál vendégszerepelt, és a feljegyzések szerint a kasseli herceg saját drágaköves gyűrűjét adta ajándékba a zeneszerzőnek elismerésként rendkívüli teljesítményéért. Weimarban a kapcsolata az uralkodó herceggel fokozatosan megromlott: ennek biztos jele volt, hogy 1716-ban, amikor a karmester meghalt, állását nem Bach kapta meg. 1716 januárjában Bach a weimari zenekarral egy hercegi esküvőn találkozott Lipót anhalt–kötheni herceggel, aki fel is ajánlotta neki a karmesteri állást Köthenben. Bach sietve el akarta foglalni új állását és mielőbb szabadulni szeretett volna a weimari udvartól, de mivel nem kérte elbocsátását előző munkaadójától, a weimari herceg érvényesítette feudális jogát, és nem akarta Bachot elbocsátani, büntetésül november elején négyheti szobafogsággal büntették. Lipót herceg:  Kötheni évei alatt Bach szinte teljesen

abbahagyta az orgonakompozíciót, itt nem nyilvánosan történtek az orgonajátékok, hanem zárt körökben, azaz kamarazenei keretek között. Bach fúgaművészete ekkor forrt ki. Lipót herceg nagy tiszteletben tartotta zeneszerzőjét, 1718 őszén született fiacskájának a herceg, annak testvérei voltak a keresztszülei. Ugyancsak a megbecsülés jele volt, hogy amikor a herceg nyaranta Karlsbadba utazott üdülni, legalább két alkalommal (1718-ban és 1720-ban) magával vitte karmesterét, Bachot és vele a hat legkiválóbb muzsikusát is. Itt ismerkedett meg Bach Keresztély Lajos brandenburgi őrgróffal, aki aztán zenekari koncerteket rendelt nála. Ez a nyári találkozás lett a híres Brandenburgi versenyek sorozatának indítója.  1720. július 7-én súlyos csapás érte: váratlanul elhunyt felesége, halála után rövidesen ismét megnősült: 1721. december 3-án Anna Magdalena Wilkent vette el. Házasságuk 29 esztendeje alatt 13 gyermekük

született, hat fiú és hét leány, akik közül azonban a legtöbben már csecsemőkorban meghaltak. Lipcsei évek:  1723-ban, a zenerajongó kötheni herceg halála után Bach megpályázta és elnyerte a lipcsei Tamás-templom kántori állását. A próbajáték 1723 február 7-én volt, bemutatkozó darabja a Jesu nahm zu sich die Zwölfe (BWV 22) kantáta volt. Bach életéből huszonhét évet töltött Lipcsében a városi tanács szolgálatában mint a Tamás-iskola kántora.  Az első években feltűnő lendülettel vetette magát a munkába, és nagyszerű művek egész sorát alkotta. Bach Weimarban és Köthenben kisszámú, arisztokrata közönség műértő körének muzsikált. Lipcsében most először nyílt alkalma zenéjével polgári tömegek elé lépni.  1728-ig tovább viselte a kötheni udvari karmester címet. 1729-től 1736-ig a weißenfelsi udvar karmesteri címéinek birtokosa, 1736-tól haláláig pedig a drezdai udvartól kapott

Hofkompositeur címet viselte.  A kantátáinak megírásához természetesen szüksége volt jó librettókra is, itt Kapcsolatba lépett Christian Friedrich Henricivel (közismertebb nevén Picander), akinek ismerte költői tehetségét. Amikor Bach kész zeneműve alá új szöveg kellett, Picander mindig rendelkezésére állt, ügyesen és gyorsan elkészítve a kívánt új szöveget.  1729-ben Bach átvette Collegium Musicum vezetését. Ez az együttes egy diákokból összeállított, de világi zenélésre szakosodott zenekar volt. Bach a zenekarral általában kortárs olasz és német zenét adott elő, de gyakran használta saját világi kantátáinak (például Parasztkantáta, Kávékantáta, Vadászkantáta stb.), ezeknek humoros szövege van, frissen szerzett csembalóversenyeinek bemutatására. 1728 novemberében meghalt Lipót kötheni herceg, Bach régi barátja és pártfogója, a gyászzene megkomponálása és vezetése a címzetes kötheni

karmesterre, Bachra hárult. Bach ekkor éppen a Máté-passión dolgozott, és nem volt ideje arra, hogy Lipót herceg halálára az alkalomhoz illő, nagyszabású új kompozíciót készítsen, ezért a passió készülőben levő részleteit használta fel a kötheni gyászzene céljára. Librettistája, Picander írta hozzá az új alkalmi szöveget. 1729 februárjában a közeli Weißenfels hercegi vette pártfogásába Bach-ot. Különösen jelentős tevékenységet fejtett ki a szász királyi család tiszteletére szerzett művek terén 1732–1734 között, számos jelentős művet írt, miséket, kantátákat, zongoraversenyeket. Az 1740-es évekre Bach visszahúzódott a Neuekirche komponistai, illetve a Collegium Musicum karnagyi státuszába. 1747 májusában meghívást kapott II. Frigyes porosz királytól (akinek az udvarában dolgozott Bach Carl Phillip Emanuel nevű fia is). A király egy rövid zenei idézetet adott Bachnak, aki ebből helyben fúgát dolgozott ki.

Állítólag ebből készült a Musikalisches Opfer, Egy későbbi munkaciklusának az eredménye A fúga művészete, melyet már 1742-ben megírt ugyan, de még 1749-ig dolgozott rajta. Bach élete utolsó éveiben bekapcsolódott a lipcsei Zenetudományi Társaságba. A társaság alapítója Lorenz Mizler, valamikor Bach tanítványa volt Lipcsében. Bach a Vom Himmel hoch da komm ich her ismert korál dallamára szerzett hatalmas kánonvariációkat ajánlotta fel e célra. Ez a műve aztán 1748-ban Nürnbergben nyomtatásban is megjelent. Az alapszabály szerint a társaság könyvtárában el kellett helyezni a tagok képmását is, ennek köszönhető Bach leghitelesebb arcképe, Elias Gottlob Hausmamn drezdai udvari festő munkája 1747-ből. Rohamosan gyengülő látása miatt halála előtt szemműtétet végeztek el rajta, amely nem sikerült, Halála előtt tíz nappal úgy látszott, mintha látása hirtelen megjavult volna: reggelre egészen jól látott, és a

világosságot is jól tűrte. Néhány órával később azonban szélütés érte (valószínűleg ez volt a második). Ezt hatalmas láz követte, aminek következtében az orvosok közbenjárása ellenére 1750. július 28-án, este negyed kilenc órakor elhunyt. Érdekességek:  Három nappal később a Szent János-templom melletti temetőben földelték el. Sírjának pontos helyét kő vagy más jel nem őrizte meg; ezt már a 19. század közepén is csak a Tamás-iskola kórusnövendékeinek szájhagyománya vélte ismerni. Ennek alapján 1894-ben exhumáltak egy sírt, és a maradványokat a Szent János-templomban temették újra. Bach feltételezett földi maradványait 1950-ben a Tamás-templomba vitték át.  Bach halála után Anna Magdalena rövid időre még megkapta a várostól az özvegyi kegydíjat, majd hamarosan sötét nyomorba süllyedt. Saját gyermekei még kiskorúak voltak, az első házasságból maradt, tekintélyes pozíciókban

elhelyezkedett zenész fiúk pedig mit sem törődtek mostoha anyjuk sorsával. Így történhetett, hogy nem egészen tíz évvel Bach halála után, 1760. február 27-én Anna Magdalena, mint koldusasszony (Almosenfrau) halt meg Lipcsében. Hatása a kultúrára:  Hatása a zenekultúrára felmérhetetlen. Művei mély intellektuális tartalmuk és tanító jellegük miatt zeneszerzők nemzedékeire hatottak.  Bach művészetében barokk hangszeres polifónia fejlődésének csúcspontjára érkezet. E stílus legfontosabb műfaja, a fúga  Művészete a barokk kor zenei törekvéseinek hatalmas összefoglalása, több ezer felhasználással a hangosfilm és a filmművészet egyik leggyakrabban felhasznált szerzője a jelenkorig.  A filmek, amelyekben felcsendül Bach zenéje:  Robert De Niro: Bronxi mese  Steven Spielberg: Schindler listája  Federico Fellini: Az édes élet  Richard Attenborough: A híd túl messze van Felhasznált

irodalom: https://hu.wikipediaorg, https://wwwbachueberbachde  linkek:  https://www.youtubecom/watch?v=hbQORqkStpk  Bach Brandenburg Concertos 1 - 6, Claudio Abbado  https://www.youtubecom/watch?v=IzZqeWNpe3U  J.S Bach: Oboe Concertos  https://www.youtubecom/watch?v=t0hHa4hPkA8  Bach - Menuett G dur BWV.Anh114  https://www.youtubecom/watch?v=-OqSGhlsdgQ  Bach: Menuet in F Major, BWV Anh. 113  https://www.youtubecom/watch?v=aGbPXyu5F28  J.S Bach - Cantata BWV 136 "Erforsche mich, Gott, und erfahre mein Herz" (JS Bach Foundation)  https://www.youtubecom/watch?v=ShZbWiUphmw  Bach: Máté passió 1. rész  https://www.youtubecom/watch?v=c OVXUR9abc  Bach - Cantate BWV 212 - Mer hahn en neue Oberkeet  https://www.youtubecom/watch?v=GBABI12V5eI  J.S Bach: Parasztkantáta Köszönöm hogy elolvastad és megnézted. Viktor