Biológia | Állatvilág » Vadászati állattan

Vadászati állattan Ragadozók Kutyafélék Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) A nyestkutya pofáján fekete álarc található (hasonlít a mosómedvéhez), de a feje nagyobb, erős pofaszakáll és gyűrű nélküli farok jellemzi.  A testhossza 60-65 cm, a farokhossza 15-20 cm, míg a testtömege 6,510 kg. Nyoma nagyon jellemző, az ujjpárnák jellegzetesen sugárirányban (?) szétállnak (néha a középső ujjpárna részben összenőtt), a karmok látszódnak (4 db).  A fogképlete: 3142 3143  Japán, Szibéria, Észak- és Észak-Kelet-Kína, Mandzsúria, KeletMongólia és Észak- Vietnám az eredeti elterjedési területe. 1928-1950 között 9000 db egyedet telepítettek be a Szovjetunió európai részeire, ahonnan terjeszkedni kezdett és ma már Észak-Franciaországban is megtalálható.  Magyarországon 1961-ben a Lónyai-erdőben bukkant fel először, majd Békés, Somogy, Vas, Fejér és Pest megyében regisztrálták a jelenlétét. 

Jellemzően sík területeken, vizes részekhez közel fordul elő. Ritkán látható, rejtett életmódot folytató ragadozó, hangot is ritkán ad. Leginkább a nyomából lehet következtetni a jelenlétére.  A nyestkutya monogám, párzása február-április hónapok között. A nőstény 52-79 nap után 6-10 kölyköt ellik kotorékban. A kotorékot elfoglalja a rókától is, vagy akár a borztól, azonban sokszor egy kotorékban fordulnak elő. Táplálékában az egerek, békák, tojások és fiókák (földön fészkelő madarak esetében), rákok, piócák, rovarok és gyümölcsök is megtalálhatók. Invazív faj, ezért egész évben vadászható  ürülék Nyom Farkas (Canis lupus) A faj fokozottan védett Magyarországon.  Holarktikus elterjedésű faj sok alfaj (pl. kutya, dingó is)  Magyarországon a 20. században már csak szórványos előfordulásai voltak Duna-Tisza köze és a Dunántúl déli része, Északi-khg keleti

területei.  Az Aggteleki-karszton és a Zempléni-hg-ben szaporodó egyedek, családok is előfordulnak/élnek.  Testhossza 100-140 cm, testtömege 40-70 kg.  Fogképlete: 3142 3143  Változatos élőhelyeken fordul elő tajga, tundra, sztyepp, sivatag, hegyvidék, mérsékelt övi erdők  Ragadozó, a kisemlősöktől a nagytestű patásokig mindent elfogyaszt, de ezeket inkább télen nagy hóban, amikor legyengültek, vagy betegek, illetve falkában vadássza le.  Csoportos életmódot folytat, falkákban él, bár ez populáció sűrűség függő.  Territóriumot tartanak akár 500 km2  A falkát a domináns hím és nőstény vezeti.  Monogám faj a falkán belül is csak a domináns egyedek szaporodnak.  A szaporodási időszak január-március, utána 62-70 nap a vemhesség és 3-8 kölyköt fial a szuka.  1 hónapig csak szopnak, nyár közepén már önállóan vadásznak.  Az ivarérettséget 2 évesen érik el. 

Farkas nyoma Vadászati állattan Ragadozók Macskafélék Vadmacska (Felis silvestris) Az európai vadmacska Skóciában, Elzász-Lotharingiában, a Harzhegységben, az Ibériai- félszigeten, Olaszországban, Szardínián, Szicílián, a Kárpátokban, Magyarországon és a Kaukázusban fordul elő. Közeli rokonai (núbiai vadmacska, indiai sztyeppmacska) Afrikában a Jóreménység-fokig, Ázsiában Dél-Kínáig találhatók meg. Magyarországon nagyobb, zártabb, zavartalan erdőségekben (középhegységek, dombvidéki erdők) és ártéri erdőkben (Dráva, Duna Gemencnél, Tisza) él.  Állománya Nyugat-Európában növekedett a visszatelepítéseknek köszönhetően. Magyarországon csökken a populáció-sűrűsége és az elterjedési területe is. A Kaukázusban állítólag jelentős állománya él még, de ott nem végeznek létszámbecsléseket a fajra és szabadon vadászható.  Testhossza 100 cm, ebből a farka több mint 1/3. Marmagassága 40 cm,

testtömege 5-10 kg. A kandúrok nagyobbak  A fogképlete: 3131 3121.  A vadmacska mindig vadas (sárgás-barna, cirmos) bundájú, nincs benne fekete egybefüggő folt, vagy vörös, kevés a fehér szőrszál is.  A pofán két oldalt 2-2 sötét csík húzódik, a fejtetőn 4 csík húzódik le a tarkóra, amelyek egy sötét gerincvonalban egyesülnek. Ez a vonal nem húzódik rá a farokra, ahogy azt sokszor láthatjuk a házimacskáknál.  A testoldalon, a lábakon sötét, elmosódott csíkok találhatók. A kontrasztosság a házimacskákra jellemző.  A hasoldalon sötét pettyeket láthatunk, az állon, a torkon, a mellkason lehet egy kisméretű (max. 20 Ft-os nagyságú) fehér folt  Az ágyék szőrzete a felnőtt egyedeknél mindig tiszta sárgásbarna és ráhúzódik a combok belső felületére. A karmok szaruszínűek, a talpon a párnák mindig feketék.  A farok egyenletesen dús szőrzetű, vastag, nem vékonyodik el a vége

felé. A farok vége mindig fekete, a farkon kevés (3-5 db) záródó fekete gyűrű található. A farok a test hosszához viszonyítva rövidebb a vadmacskánál. A hátsó lábuk hosszabb, mint a házimacskáknak  Az ivarérettséget 10 hónaposan érik el, de ez főleg a kandúroknál nem jelent szaporodásban való részvételt is. Két szaporodási idénye (pacsmagolás) van, február-márciusban a fő időszak, és nyáron (június-július) lehet egy második alom (nálunk ritka).  A kandúrok keresik fel a nőstények otthonterületeit. 60-70 nap vemhesség után 2-4 vak kölyök születik valamilyen eldugott helyen (farakás alatt, faodúban, sziklaüregben, rókakotorékban).  3-4 hónapos korra válnak függetlenné. A nőstények az anyjukhoz közel telepednek le, míg a kandúrok elvándorolnak egészen messzire is akár. Sok hím egyed nem is telepedik le, hanem ún nomád életmódot folytat.  A kandúrok mozgáskörzete nagyobb (300-900 ha) és

kevésbé ragaszkodnak hozzá, mint a nőstények (300-400 ha). De! a szaudi sivatagban 5300 ha-os nőstény mozgáskörzetet is mértek!  Táplálékuk főként kisemlősök, énekes madarak, vadgazdálkodási jelentősége kicsi (minimális mezei nyúl és fácán fogyasztás). Házi kosztot, háziállatokat nem fogyaszt, mivel messze elkerüli a lakott területeket.  Állománya folyamatosan csökken, aminek okai az élőhely-vesztés (öreg erdők kitermelése és helyettük intenzíven művelt erdők telepítése), hibridizáció a házimacskával, orvvadászat, közlekedési elhullás és a házimacskák által közvetített halálos fertőzések.  Vörös könyves faj, aktuálisan veszélyeztetett és védett 1974 óta, majd 2012 óta fokozottan védett.  A házimacska populációt 400 millióra becsülték 20 évvel ezelőtt a világon.  Hiúz (Lynx lynx) A faj fokozottan védett Magyarországon.  Az Alpoktól Szibérián át a Távol-Keletig ér az

elterjedési területe, délen a Tibeti fennsíkig.  Európában szigetszerű populációi élnek Skandináviában, a Kárpátokban, az Alpokban és a Balkánon.  Svájcba, Németországba és Franciaországba visszatelepítették, innen kerültek azután Belgiumba.  Magyarországon a 80-as évekig kipusztultnak tekintették, majd az Északi-khg-ben jelent meg újra Börzsöny, Mátra, Zemplén, Aggtelek.  Testhossza 80-100 cm, testtömege 20-30 kg.  Fogképlete: 3121 3121  A vörös vagy vörösbarnás hát sötét foltozású. Rövid, szinte csonkának ható farka fekete végű.  Arcát alulról viszonylag hosszú pofaszakáll keretezi hallást segíti  A fülén hosszú fekete bojt található.  Élőhelyigény szempontjából a hiúz is specialista a nagykiterjedésű lombhullató és tűlevelű erdők lakója.  Magányosan él, territoriális. Mozgáskörzete akár 60 km2 is lehet  Ragadozó, a kisemlősök, madarak mellett a kistestű

patásokat is elkapja.  Pacsmagolás február-március.  65-75 napos vemhesség után 2-3 kölyköt fial, akik 5-6 hónapos korukig szopnak, bár 8 hetes koruktól már esznek húst.  A következő szaporodási időszak végéig anyjukkal maradnak.  Az ivarérettséget a nőstények 20-22, míg a hímek 34-36 hónaposan érik el.  Hiúz nyom Vadászati állattan Ragadozók Medvefélék Barna medve (Ursus arctos) A barna medve fokozottan védett Magyarországon 2012 óta.  Oroszországban él a faj nagy része (kb. 100 000 egyed), míg az USA és Kanada területén kb. 58 000, Európában 14 000 példány található  A világon az egyedszáma meghaladhatja a 200 000-et.  Az európai barna medve mellett pl. a szíriai, a tibeti, a kamcsatkai, a hokkaidói barna medve, a grizzly és a kodiak medve az alfajai.  170-220 cm a testhossza, 90-120 cm a marmagassága, a testtömege pedig 100-340 kg. De az észak-amerikai alfajok akár a 800 kg-ot is

elérhetik. Fogképlete: 3142/3143  Hazánkban az utóbbi 20 évben hétszer fordult elő.  Mindenféle élőhelyen előfordul az elterjedési területén. Ázsiában a sztyeppéken, északon bozótos területeken, míg a mérsékelt égövben az erdők jelentik a fő élőhelyét.  Az 5000 m tengerszintfeletti magasságig is felhatol.  Tápláléka rendkívül változatos. A növényevő medvefélék és a ragadozó jegesmedve között egyfajta átmenetet képez. A grizzly pl inkább tisztán ragadozó azokon az élőhelyeken, ahol sok a patás és halban gazdagok a folyók.  Magányos életmódot folytat, territoriális faj. Közép-Európában akár 2500 ha lehet a territórium mérete.  A nőstények mozgáskörzete a 400 km2-t is elérheti, míg a hímeké ennek háromszorosa.  Télre (november-március) nyugalmi állapotba kerül, ásott üregekbe, barlangokba húzódik meg.  A párosodás május-június között zajlik. Az embrionális diapauza

késő őszig tart.  Az 1-3, ritkán 4 bocs januárban születik meg a hibernáció alatt. Szemük csak 4-5 hetesen nyílik ki.  4 hónapig szoptatja a bocsokat az anyamedve, de 2-3 évig együtt élnek.  A nőstények 3 évesen ivarérettek, de csak 4-5 évesen vemhesülnek először és 2-4 évente lesznek újabb kölykeik. 30-35 évig élhetnek  Barna medve nyoma Barna medve ürüléke Vadászati állattan Ragadozók Mosómedvefélék Mosómedve (Procyon lotor)      Észak- és Közép-Amerika közönséges faja. Európába betelepítették, Németországban (1927, 1934), Azerbajdzsánban és Belorussziában (1936) hoztak létre nagyobb állományokat, majd a II. világháború alatt egy tenyészetből is kiszabadultak. Jelenleg Lengyelország, Csehország, Svájc, Ausztria, a Benelux államok, Észak-Franciaország, Oroszország és a Balti államok területén fordul elő. Magyarországon Lövőnél (Győr megye) és a

Szigetközben figyelték meg, de több észlelés is volt, főleg a Dunántúlon. Bizonyító példány került elő 1998 szeptemberében Gödöllőről, ahol egy vemhes nőstényt fogtak be. A mosómedve hasonlít a borzra a fehér-fekete csíkozottság miatt és a nyestkutyára is az álarca miatt, de a nyestkutya bundája nem tartalmaz fehér színt, valamint erős pofaszakálla van. A világos pofán, a szemek vonalában fekete sáv húzódik (álarc), farka feketén gyűrűzött és a vége is fekete. A lábfejek csupaszak. Teste szürkés-sárga, szürkésbarna, háta gyakran fekete Testtömege 3-10 kg, testhossza 30-70 cm. Fogképlete: 3142 3142. A mosómedve mindenevő, gyümölcsök, víziállatok, madártojás, fióka is előfordul a táplálékában, de lakott településeken nagy kuka fosztogató hírében áll. Invazív faj, egész évben vadászható Mellső láb Hátsó láb Ürülék Vadászati állattan Ragadozók Menyétfélék Menyét (Mustela nivalis)

     A legkisebb termetű ragadozó emlős. Európában, Ázsia mérsékelt égövi zónájában, Észak-Amerikában és Afrika északi részein is előfordul. Bokroscserjés erdei tisztások, rétek-legelők, lucernások gyakori lakója A vakond járatait is szereti, télen lakott területekre is behúzódik. Farka és hátoldala egész évben egységes barna színű, bár télen szürkés árnyalatúnak tűnik. A hím testtömege 60-120 g, testhossza 17-22 cm A nőstény testtömege 30-60 g, testhossza 12-17 cm. Fogképlete: 3131 3132. Tápláléka elsősorban apró rágcsálókból (70%), madarakból (15%) áll, de a patkányt és a nyúlfiakat is megtámadja. Fő ivarzási periódusa februármárcius idején Egy szaporodási idényben a nőstény több kannal is párosodhat. 5-6 hetes vemhesség után, 3-7 db alig 1 g-os csupasz, vak kölykök születnek. 6-8 hétig szopnak, 3 hónapos korra elérik a kifejlett méreteket. 2-3 hónaposan önállóak lesznek, a

nőstények már születési évükben is kölykezhetnek. Védett Nem keverendő a szintén védett hermelinnel! A hermelin nagyobb termetű, mint a menyét. A farka hosszabb, nincs pofafoltja, télen fehér a bundája, a farok vége azonban mindig fekete. Menyét Hermelin nyáron télen Nyest (Martes foina) Közép- és Dél-Európában honos, de Ázsiában is megtalálható  Magyarországon általánosan elterjedt, az emberi településeken is (pl. Budai vár) előfordul (kőnyest). Komoly károkat tud okozni az állatállományban és emellett a házakban, kocsikban (szigetelések, kábelek elrágása).  Alapszíne szürkésbarna, a torokfolt rendszerint fehér, villásan elágazik és a mellső lábakra ráhúzódik. Szutyakja világos hússzínű A talp és ujjpárnák csupaszok, ezért a nyoma tisztán kirajzolódik.  Fogképlete: 3141 3142.  A P3 külső oldala domború, az M1 külső oldala homorú és a belső résszel egyenlő méretű (szabályos

nyolcas).  A párzási időszak június-augusztus között. A vemhesülés után diapauza februárig. A nőstény április-májusban 3-6 csupasz és vak kölyköt hoz a világra. Tápláléka gyümölcsökből, rovarokból, kisemlősökből, madarakból, tojásból stb. áll Vadászható egész évben  Nyest és nyuszt. Nyuszt nyoma Közönséges, avagy házi görény (Mustela putorius) Egész Európában elterjedt, kivéve Skandinávia középső és északi részeit, Izlandot, a Brit-szigetek és a Balkán déli részeit illetve Szardínia és Korzika szigetét. Kelet felé terjeszkedik Mezőgazdasági területek közelében él, lakott területekre is behúzódik. Falvakban gyakoribb, mint városokban. Károkat okozhat az állatállományban  Bundája barnás-fekete alapszínű, az orr, a szemsáv illetve a pofa egy része sárgásfehér, orrhegye fekete. A hím testtömege 1-1,5 kg, a nőstényé 0,6-0,9 kg. Testhossza 35-45 cm, farok hossza 13-19 cm 

Fogképlete: 3131 3132.  Szaporodási időszaka elhúzódik márciustól júliusig. 40-43 napos vemhesség után 3-7-11 db kölyköt fial a nőstény, amelyek 9-10 g tömegűek, vakok, finom szürkés-fehéres szőrzettel borítottak. Ritkán kétszer is szaporíthat egy évben. Az utódok 4-5 hétig szopnak, a szemük a szoptatás végére nyílik ki, 9 hónaposan lesznek ivarérettek.  Tápláléka rágcsálókból, békákból, halakból, földön fészkelő madarakból, rovarokból és gyümölcsökből áll. Tenyésztett változata a vadászgörény (Mustela putorius furo). Vadászható faj, idénye július 1 – február utolsó napja között.  Házi görény Molnár görény Borz (Meles meles)      A Skandináv-félsziget északi részétől eltekintve egész Európában megtalálható. Terjeszkedő, jól alkalmazkodó faj, Magyarországon mára szinte csak a viharsarokban nincs. Domb és hegyvidéki erdők lakójából fokozatosan intenzív

mezőgazdasági területekre tért át (Dévaványa). Testhossza 70-90 cm, a farok 11-17 cm-es, füle 4-5 cm hosszú. Testtömege kifejletten 10-15 kg. A megnyúlt fejen két oldalt végig húzódó fekete sáv látható. A bunda alapszíne szennyes sárga, de a fedőszőrök szürkés-fehéresfeketék, ezért az összbenyomás szürke, őszülő Fogképlete: 3141 3142, de az első előzápfog hiányozhat, vagyis leggyakrabban: 3131 3132. Az egyedek 1,5 évesen ivarérettek. Július-augusztus folyamán párzanak A kölykezés február-március hónapokban zajlik le. A vemhességi idő: 7 hónap, de blasztula állapot után decemberig “lefagy”. 2-4 db vak (csak 1 hónap múlva nyílik ki a szemük) és csaknem csupasz utódot fial, amelyek 2 hónapig szopnak, fél év múlva válnak önállóvá. A menyétfélék közül az egyetlen nem magányos faj. Télen kevésbé aktív, de nem alszik téli álmot. Magyarországon vadászható 2001-től, idénye július 1től február utolsó

napjáig tart Nyom Kotorék latrina (kakigödör) Vidra (Lutra lutra)  Eurázsia jellegzetes, mindenhol előforduló ragadozója volt. Ma már csak ott fordul elő, ahol ezt a vízminőség lehetővé teszi. Hazai elterjedésére jótékony hatással volt a halastó program, viszont itt nagy károkat képes okozni. Halakban gazdag, tiszta vizek mentén jelenik meg. Az egyedek territoriálisak A fiataloknak általában el kell hagyniuk az anyjuk területét, ami sok vadütközéshez vezet.  Prémje sötétbarna, feje lapított, lábain úszóhártyák vannak. Testtömege kifejletten 7-14 kg, testhossza 60-95 cm, farok hossza 2555 cm. Nagy talppárnája, kis ujjpárnái és úszóhártyája van, ezért jellegzetes nyomot hagy maga után. A víz alatt az orr- és a fülnyílások bezáródnak, a szemet pedig a szemhéjmirigy váladéka védi.  Fogképlete: 3141 3132  A párzási idény január-február hónapokra esik. Két hónapos vemhesség után 2-4 csupasz és

vak kölyköt hoz a világra a nőstény. A szoptatás két hónapig tart. Kilenc hónaposan válnak önállóvá, ivaréretté azonban csak 1,5-3 évesen. Magyarországon fokozottan védett. Vidra vár, nyomok a parton és csúszásnyomok