Oktatás | Pedagógia » Németh Dóra Katalin - Kisgyermeknevelés

Kisgyermeknevelés Németh Dóra Katalin Tanársegéd Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet I. A nevelés, kisgyermeknevelés fogalmának értelmezése. A nevelés társadalmi szerepe. Nevelési, reformpedagógiai irányzatok. A nevelés A nevelés fogalma • A nevelés • Változás, fejlődés • A gyermek általában passzív szereplő, „elszenvedi” a nevelést/ aktív, cselekvő részese a nevelési folyamatnak • A fejlesztő hatás elemei: tervezettség, szervezettség, irányítottság • A nevelés „hatás”, „hatásrendszer” • Folyamat • Eredmény • Képesség, erő • A fejlesztő hatás lehet • Tervszerű (intézményes) • Spontán (intézményen kívüli) • Környezeti tényezők • Hatással van a tervszerű hatótényezőkre • A nevelés lényeges tartalmi, fogalmi jegyei: • Fejlődés, fejlesztés, hatás, tervezés, irányítás, tevékenység, tevékenykedtetés

A nevelés fogalma • NEVELÉS • Az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti az egyén képességeit, kialakul értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását • Csak az emberre jellemző • Történeti jellegű • Nemzeti jellegű • Tudatos, tervszerű és szervezett konkrét emberi tevékenység • Fejlesztő hatású, célja az egyéni képességek kibontása • Egyetemes, folyamatos • Biztosítja az emberiség fennmaradását, az egyetemes értékek átszármaztatását • Kétirányú folyamat, jellemzője a nevelő és a nevelt kölcsönös kapcsolata, hatása • Történeti áttekintés • Őskor • Hagyományőrző, asszimilációs funkció • A nevelés • a tapasztalatok átvétele – átadása • Az életszabályok közvetítése • A legfontosabb ismeretek átadása • Játékos keretek közt • Módszere a

szemléltetés, bemutatás • Alapértékek, etikai normák • Bátorság, erő, ügyesség, segítőkészség, az ellenség gyűlölete, a szülők tisztelete Történeti áttekintés • Ókor • Görög nevelés • Meghatározók a társadalom igényei • A nevelés célja az erkölcsösség elsajátítása • Platon: a nevelés az idősebb generáció erkölcsének átadása az ifjabb nemzedékek számára • Spártai nevelés • Edzett, bátor és engedelmes katonákra volt szüksége a társadalomnak • Római nevelés • Erős ember, római polgár (erő, hatalom) Történeti áttekintés • Középkor • • • • A nevelés célja az erkölcsi tökéletesség Központi eleme a vallás Meghatározó az egyház szerepe (iskolák) Voluntarista • Nem az értelem, hanem az erkölcsi akarat kifejlesztése a cél Történeti áttekintés • Humanista nevelés • Cél a tökéletes ember kialakítása • Homo universalis (világi műveltség) • Az

iskolák felügyeletét átveszi az állam • Comenius (1592-1670) • Az első részletesen kimunkált pedagógiai rendszer • Nevelési koncepciójának alapja az oktatás • • • • Ez szűk tevékenységi bázis A tanulást nem kellően motiválták A gyerek passzív befogadó Az irányítás, értékelés, minősítés alapja a pedagógus tekintélye Történeti áttekintés • Herbart (1776-1811) • Az első lélektani alapozású pedagógiai rendszer • A nevelés fogalmában megjelenik a nevelés célja is • erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsi normák megvalósítása • céltudatos, tervszerű, szervezett nevelő hatások révén • A nevelés mindenható ⇒ minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi eszmék • „nevelés-oktatás” • „az igazi nevelés legfőbb eszköze az oktatás a legtágabb értelemben” A nevelés jellemzői • A nevelés csak emberre jellemző. • Természeti jellegű, hiszen minden kornak

megvolt a maga felfogása a nevelésről. • Nemzeti jellegű, mert minden egyed nevelésében érvényesülnek az adott ország hagyományai, értékei. • A nevelés: tudatos, tervszerű, szervezett A nevelés jellemzői • Fejlesztő hatású, célja az egyén képességeinek kibontása. • Egyetemes és folyamatos, amely biztosítja az emberiség fennmaradását, az értékek átszármaztatását. • Bipoláris (kétirányú) folyamat, melynek jellemzője a nevelő és nevelt kölcsönős kapcsolata, hatása. • Sztohasztikus A nevelés jellemzői • A nevelésben érték és valóság, • pedagógiai értékeszme és valóságos gyermeki fejlesztés, fejlődés szintézise valósul meg konkrét tevékenység által. • nevelés lényeges fogalmi jegyei: fejlődés, fejlesztés, hatás, tervezés, irányítás, tevékenység, tevékenykedtetés. • tervszerű (intézményes) fejlesztő hatás, amelynek meghatározott célja van, és ennek eléréséhez tudatos

eljárásmódokat alkalmaz. • spontán (intézményen kívüli) fejlesztő hatás; ide tartozik minden környezeti tényező. • • spontán hatás mindig kihat a tervszerű, intézményes hatótényezőkre, azok szerepét erősíti vagy gyengítheti. A nevelés jellemzői • Érték és nevelés • A nevelés: értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamatnak kell lennie. • A nevelés eredménye attól függ, hogy milyen szubjektív viszonyok, értékek alakulnak ki az emberben. • Életfeladatainak a megoldására készíti fel az embert. Nevelési irányzatok • A nevelés szűkebb értelmezése • A nevelés a nevelő szándékos, tudatos és tervszerű hatása a növendékre • A nevelés – hatás • A gyermekre irányul • A nevelő szempontjából cselekvés • A nevelés tágabb értelmezése • Nevelés valamennyi hatás, amely a gyermeket a társas együttélés folyamán éri • Kölcsönös, állandó • az emberi

együttélés alapfunkciója ⇒ mindenki mindig mindenkit nevel • A nevelés folyamat Nevelési irányzatok • A nevelés 20. századi megújulása (Bábosik) • – Nevelési koncepciók cél- és értékelméletük kidolgozottsága, a megvalósítás szándékosságának tudatossága alapján • NORMATÍV ÉRTÉKRELATIVISTA Nevelési irányzatok • Normatív nevelési koncepciók • Fontosnak tartják a hosszabb távon fennmaradó emberi-etikai értékek, magatartási normák közvetítését • Tudatosan törekszenek az elfogadott magatartási normák közvetítésére és interiorizálására a nevelés által • Ezek az értékek, normák konstruktív szerepet töltenek be az egyén életében, magatartásában, életvezetésében • Nem jelent automatikusan konzervativizmust • A direkt nevelési módszerek alkalmazásának kedvez • A nevelő hatások fő forrása a pedagógus • A gyermek elsősorban befogadó a pedagógus a társadalmi tartalmak

vonatkozásában szelektáló, preferáló, közvetítő szerepet tölt be Nevelési irányzatok • Értékrelativista nevelési koncepciók • Az értékrelativista koncepciók nem dolgoznak ki részletes érték – és normarendszert • E szerint a felfogás szerint a magatartási normák vagy erkölcsi értékek közvetítése helyett a gyerekeket életszerű körülmények között kell tevékenykedtetni, s ezáltal tapasztalatokhoz juttatni ⇒ normák • Jellemzője az indirekt nevelési módszerek alkalmazása • A nevelő közvetlenül nem hat a gyermekre • A nevelő hatások forrása • A kortárs interakciók • A feladatok • Segíti a gyermeki önállóság és autonómia kialakulását • Hátránya • Nem kívánatos ösztönzők és magatartásformák is megerősödhetnek Nevelési irányzatok • . Napjaink alternatív irányzatai • az alternatíva nem más, mint választható tevékenységi mód. • gyökerei a reform pedagógiák: • a.,

normatív jellegű dolgok helyett értékrealista célok • b., gyakorlati tapasztalatok • c., életszerű körülmények közötti tevékenykedés • d., motiválás • e., indirekt irányítás (megváltozott tanári szerep) Reformpedagógiai irányzatok • Az alternatív iskolák eltérnek a többségitől: • külső környezetükben • tananyag elrendezésében • gazdag széles tevékenységrendszer • az oktatási időtartam tagolódásában (heti terv) • az alkalmazott tanulás szervezési módokban • értékelésban • motivációban • tanárszerep megváltozik II. A kisgyermekkor mint az egyéni életutat meghatározó életszakasz. A kisgyermeknevelés főbb feladatai az érzelmi fejlődés és a szociális kompetencia fejlődése segítésében. A kigyermekkor mint az egyéni életutat meghatározó életszakasz • Születés után: testi és lelki képességek fokozatos differenciálódása • Csecsemő: a kívülre került magzat • Az anya

és a gyermek szimbiotikus kapcsolata • A gyermek számos képesség alapjának birtokában születik, de ezek kialakítása, elsajátítása a szociális környezettel való interakció során megy végbe • A nevelés feladata biztosítani a képességek gyakorlásához szükséges lehetőségeket A kigyermekkor mint az egyéni életutat meghatározó életszakasz • Kialakul a gyermek kompetenciaérzése (személyes képességeink megtapasztalása) • Spontán érés, pszichés struktúrák kiépülése • Felnőtt közvetítése: mindennapi élet, értékek, normák, szabályok, szokások átadása • Kultúra átvétele • Harmónikus és aktív módon, belső egyensúlyának megbomlása nélkül tudjon beilleszkedni a közösségbe. A kigyermekkor mint az egyéni életutat meghatározó életszakasz • A kora gyermekkor jelentősége a tanulásban: korai életkorban bevésődő minták • Korai évek prevenciós és korrekciós potenciállal rendelkeznek

Érzelem, érzelmi kompetencia • Az érzelmek szerepe: információ, energia • Társas helyzetekben szabályozzák az emberek közötti kapcsolatokat • Kommunikáció: jelzés a másiknak intrapszichés állapotunkról • Érzelem és cselekvés szorosan összetartoz(hat) • Felnőtteknél a kultúra ezt szabályozza • Érzelmi intelligencia szerepe az életünk során A kigyermekkor mint az egyéni életutat meghatározó életszakasz • Érzelmek azonosítása magunkban, másoknál és különböző helyzetekben • Bázisérzelmek kifejezése, felismerése • Felnőttek szerepe: élő tükör, érzelmi állapotok megnevezése érzelmi percepció, EQ- 4 pillére érzelmi integráció, érzelmi megértés, az érzelmek szabályozása. Érzelmi percepció • Érzelmek azonosítása magunkban, másokban • Saját és mások érzelmeinek megkülönböztetése • Igények és a hozzá kötődő érzelmek felismerése • Nem csupán regisztálni, hanem

értelmezni kell az érzelmeket (düh-oka) Az érzelmek, és az ezeket kiváltó belső történések szavakban megfogalmazhatók • Kulturálisan szabályozott érzelem-levezetés Érzelmi percepció • A nevelő modell szerepe • Az érzelmekre vonatkozó beszéd a másik mélyebb • megértését eredményezi, és a kapcsolat minőségének gazdagodását is hozza. • Érzelmekről történő beszéd kb. 18 hónapos korban • 28 hónapos kor: distressz előzményei: ki miért szomorú • 2-3 éves kor: honnan származnak az érzelmek • Mentalizáció : önmagunkat kívülről látni Érzelmi percepció • Képesség a saját és mások mentális állapotaira történő odafigyelésre • Őszinte és hiteltelen megnyilvánulások megkülönböztetésének képessége Felnőtt minta • A kisgyermeknevelő mintája: a szavak és a tettek egysége • A nem hiteles kommunikáció elbizonytalanítja a gyermeket Érzelmek integrációja • Fontos, hogy a

gyermek a felnőttel való kommunikáció kapcsán ne csupán lezáró mondatokat, utasításokat kapjon • Közös interakció-kommunikáció kiszélesítése • A gyermek segítséget kap érzelmei rendezéséhez • Az érzelmek adta információk hasznosítása Az empátia • Empátiás köteléket létrehozó projektív identifikáció • A gyermek nem tudja igényeit olyan árnyaltan kifejezni, mint ahogy a felnőtt saját életében tapasztalja • Ezért a kisgyermekek ellátása során rendkívül fontos az empátia Érzelmek szabályozása • Érzelmeink igazítása helyzetekhez, tevékenységekhez • Keletkező érzelmek: indulatok, szorongások, feszültségek kezelése • Nyitottság a saját és mások pozitív és negatív érzelmei iránt • Képesség mások hangulatának fokozására, vagy elrontására • Tapasztalat: mások megértik, érzékelik érzelmeimet • Nevelő: a gyermek érzelmi megnyilvánulásainak szabályozása: stimulálás,

csitítás, regulációs tevékenység • Negatív érzelmek tompítása • A felnőtt érzelmi-fizikai jelenléte, rendelkezésre állása Érzelmek szabályozása • Kialakul a gyermek saját belső szabályrendszere • Idővel képes lesz saját erős, elszabaduló reakcióit a viselkedés szintjén fokozatosan fékezni, szabályozni • Pozitív projekció: gyermek negatív érzelmeit a felnőttre vetíti, aki pozitiv érzésekkel válaszol • Érzelmi önkontroll: késztetések késleltetése Ha elégtelen az ellátás • Szociális környezet a. a szülők közti konfliktus, b. szülői depresszió vagy más pszichiátriai problémák, c. elhanyagolást, bántalmazást és a szülő-gyermek kapcsolat hasonló tényezői, d. rossz szocioökonómiai körülmények, e. nagyméretű család, f. szülői bűnözés Szociális kompetenciák • Az ember születésétől kezdve szociális környezete által meghatározott lény, szüksége van másokra • Rosszul

viseljük a társas izoláltságot: szociális ingerkeresés • Szociális viszonyítási pontok: énkép kialakulása, biztonság A társas környezet szerepe a korai években • Gyermek beleszületik a szociális kapcsolati rendszerbe • Nem marad életben gondoskodás nélkül • A környezet minősége is meghatározza a fejlődés minőségét • Ha nem elégséges, deficitek keletkeznek: beilleszkedési és alkalmazkodási sikertelenség • A gyermek is mint individuum, hatással van a környezetére • Extroverzió-introverzió • A személyiségjegyek alakulhatnak a környezet hatására A gyermek szociális környezetét meghatározó főbb tényezők: • a gyermek és szülő/felnőtt kapcsolat állandósága, annak érzelmi minősége; • a felnőtt minták milyensége; • a felnőtt által közvetített értékek, normák, szabályok megléte, minősége, stabilitása. A felnőttek értékekkel kapcsolatos bizonytalansága zavarok forrása lehet • Az

értékek állandósága nem jelent merevséget, nem zárja ki a bizonyos a helyzetek és szükség diktálta rugalmasságot; • kellő mennyiségű, minőségű közös idő a gyermek és a mintaként szolgáló modell között. • A felnőttel töltött minőségi idő alapbázisa az egészséges érzelmi-szociális fejlődésnek. Szociális kompetenciák • Korai években szeretetre épülő, bensőséges viszony • A felnőtt, mint modell, külső szociális minta • Sokféle, érzelmileg gazdagon színezett interakció • A gyermek ellátásnak minősége • Bevezetés a mindennapi élet szokásrendjébe • A szociális tér kezelésének képessége A tanulás módjai a szocializáció, a szociális készségek terén • Megfigyeléses tanulás: modellálás, a felnőtt viselkedésének utánzása • Sikeressége függ: idő, kötődés, jutalom-büntetés • Formálás: az elvárt viselkedés megerősítése, a nem kívánt gátlása • Direkt instrukció:

utasítás, pontos feladat A szociális készségek alakulásának folyamata • Ösztöndominancia: nem tudja szükségletei kielégítését késleltetni. • Késleltető tényezők frusztrációt okoznak • Szeretetteljes környezet: a frusztráció elviselésének képessége • Minták alapján az elvárt viselkedési szabályok elsajátítása • Külső értékek átvétele: szófogadás • A szocalizáció mellékterméke: a pszichológiai én A szociális kapcsolat, a szociális kompetenciák jelei • A környezettel való interakció ( mocorgás) –figyelemfelhívás • Szociális mosoly-felélénkülési reakció • 8 hónapos kor: a gyermek szorongása az idegenekkel szemben • A fejlődés során a gyermek fokozatosan meghatározza önmagát mint különálló egységet • Öneszmélés: 2 éves kor • Dacos magatartás: a megerősödő én önállósági törekvései Szociális kapcsolat, szociális kompetenciák jelei a kortársakkal • 4-5

hónapos korban észreveszik társukat, mosolyognak • 6-12 hónap: megérintik egymást, közös több elemből álló utánzásos tevékenység, huzavona • 12-18 hónap : csökken a közdelem, nő az együttműködés közös cél követése, cselekvés összehangolása • 18-24 hónap: a gyermek cselekvését inspirálja a másik reakciója, játékszerrel lép interakcióba • 2-3 év: páros, 3-4 főből álló csoport, rövid időre szóló játék A szociális készségek kibontakozásának feltételei • A szabályok betartásának feltételei Értse meg, mit várnak el tőle Legyen motivált a szabályok tartására Akarati erő jelenléte A társas szabályok egy része konvencionális Másik része személyközi elvárások, értékek adják Szabálykövetés, normativitás hároméves korig: • Az egyéves gyermek bizonyos helyzetekben már képes átérezni mások lelkiállapotát, pl. észleli, ha társa sír, vagy szomorú • A 16–24 hónapos

gyermeknél megfigyelhető altruisztikus viselkedés (amikor pl. gyöngéden viselkedik síró, szomorú társával). • 17–19 hónaposan a gyermeknek kifejezett hajlandósága van a felnőtt elvárásainak teljesítésére. Olyan, mintha tudna a szabályról az adott helyzetben (figyeli a felnőtt arcát, reakciói adnak neki támpontot, hogy mit tegyen, vagy ne tegyen). • A 24 hónaposok, azokban a helyzetekben, melyek ismétlődnek, és vele kapcsolatosak, már ismerik a szabályt, de nem biztos, hogy követik. A szabály betartásának valószínűsége még csak 20–40%-os. • A harmadik évben már van tudása a gyermeknek a mindennapi élet során szükséges, elvárt társas szabályokról, azokat többé-kevésbé képes is betartani, ezek szerint igyekszik cselekedni, azaz elég jól irányítható. Dacos ellenállása a külső akarattal, szabályelvárással lassan csökkenő tendenciát mutat. • E téren is nagyon nagy egyéni eltérések vannak a gyerekek

között, hisz egy kisgyermek szabálytartása sok tényezőtől függ A korai években bontakozó szociális-érzelmi készségek • Az intimitás, az elfogadás, a szeretet, a szeretetreméltóság érzésének megtapasztalása • Bizalom • Hatni tudás • Altruizmus • Kötődés Kötődés • 0-2 hónap: meg nem különböztető szociabilitás • 2-7 hónap: megkülönböztető szociabilitás • 7hónap-2 év: specifikus kötődés: kiemelt személy • 2-3 év: partnerség szakasza: Kötődési mintázatok: (Mary Ainsworth) • Biztonságosan kötődő • Bizonytalanul kötődő • Bizonytalan elkerülő A korai években bontakozó szociális-érzelmi készségek • Utánzás • Engedelmesség • Azonosulás, identifikáció • Interiorizáció • Késleltetés • Frusztráció, alkalmazkodás • Ellenállóképesség • Belátás • Autonómia, a függés fokozatos feladása A korai években bontakozó szociális-érzelmi készségek •

Kommunikáció • Kooperáció • Dominancia és alárendelődés a kapcsolatokban • Barátság, versengés • Érdekütközések, konfliktusok kezelése A társas kapcsolatok segítségével megszülető további képességek • Szociális összehasonlítás képessége • Realitásérzék • Önvédelem • Belső értékrend Érzelmi és társas kompetenciák fejlesztése • biztonságot nyújtó nevelői magatartás • a szakember érzelmi elérhetőségét és hitelességét, az érzelmek kifejezésére való ösztönzés • pozitív és bíztató üzenetek rendszeres közvetítése, • a világos elvárások és határok megfogalmazása • együttlét helyzetei az énérvényesítés, a tolerancia, az empátia gyakorlásának színterei, • az együttélés szabályainak elfogadtatására Érzelmi és társas kompetenciák fejlesztése • mások iránti nyitottság megőrzése • a kisgyermekek beszédkészségének fejlesztése érdekében az

ingerekben gazdag, tiszta nyelvi környezet biztosítása, • kommunikációs kedv felkeltése és fenntartása a bölcsődei nevelésgondozás minden helyzetében, mondókák, énekek, versek, mesék közvetítésével. Különös figyelem: • Sajátos nevelési igény • Hátrányos helyzetű gyermek • Szükség esetén segítő szakemberek bevonása III. A gyermek fejlődése és a felnőtt szerepe a fejlődési folyamat segítésében. A gyermeki fejlődés nyomon követésének módszerei, a fejlődés jellemzőinek értelmezése, pedagógiai hasznosítása A felnőtt szerepe a fejlődés támogatásában • a biztonság és a szeretet nyújtása, • a feltételek megteremtése (tárgyi környezet szerepe), • motiválás: megerősítés, támogató jelenlét, az elsajátítási motiváció, vagyis a kompetenciaigény elfogadása és bátorítása, az önállósodás segítése. A felnőtt szerepe a fejlődés támogatásában • A nevelésben mindig részt

vesz egy, a felnőtt által megalkotott gyermekideál • Reagáló felnőtt: gyermek tevékenységének, viselkedésének értékelése • Didaktikus felnőtt: előre megfogalmazza az elvárásait, irányt mutat, keretet szab • Késztetés és segítés keveréke (Nagy József, 2009) A felnőtt szerepe a fejlődés támogatásában • Késztető pedagógia: elvárásokból indul ki, túlsúlyban az uniformizáló megoldások, normatív értékelés • „letanítás stratégiája”: meghatározott idő áll rendelkezésre egy adott készség elsajátításához, a minimális szint után továbblépünk • Kisgyermeknevelés területén pl. szobatisztaság kérdése A szülő célként kezeli a köztudatban élő időpontot Szokáskialakítási próbálkozások Bagatelizáló viselkedés A felnőtt szerepe a fejlődés támogatásában • Segítő pedagógia: a gyermekből indul ki, erőteljes a differenciálás, rugalmas időkeret • Megtanítás

stratégiája: a tanulás az elsajátításig tart, nem az adott időkeret leteltéig • Értékelés: előre meghatározott kritériumok szerint • A gyermek igényeihez igazodó differenciált bánásmód A felnőtt szerepe a fejlődés támogatásában • Támogató nevelés: • A felnőtt a gyermek fejlődésének jellemzőire építve • A gyermek pillanatnyi idényeihez is alkalmazkodva • Differenciáltan, a lehető legoptimálisabb szint elérését célozva • Segíti a gyermek fejlődését • A felnőtt a megerősítő-támogató módszereket alkalmazza többségében A felnőtt szerepe a fejlődés támogatásában • Elsajátítási motiváció: az egyén késztetése képességeinek fejlesztésére mindenféle külső jutalom nélkül • Sikeres tevékenység megerősítést ad • Biztonságot adó környezet és magatartás Kompetenciakésztetés • 2 hónap: új ingerek keresése, a környezet felfedezése • 9-10 hónap: Kitartóan

próbálkozik a cél elérése érdekében • 1 év: képes a saját kompetenciáinak bemérésére, maga a tevékenység fontosabb, mint az eredmény Laevers és Declercq: jól-lét és bevonódás fokozása érdekében: • 1. A csoportszoba berendezése során vonzó játékterületeket kell kialakítani. • 2. A játékterületek ellenőrzése során a nem vonzó elemeket jobbítani szükséges. • 3. Új és nem szokványos anyagok, tevékenységek bevezetése Laevers és Declercq: jól-lét és bevonódás fokozása érdekében: • 4. A gyermekek érdeklődési területeinek feltérképezése, az azokhoz illeszkedő tevékenységek biztosítása. • 5. A folyamatban lévő tevékenységek támogatása, melybe beletartozik a stimulálás és a tartalmi gazdagítás is. Laevers és Declercq: jól-lét és bevonódás fokozása érdekében: • 6. A gyermekek számára biztosított szabad kezdeményezések körének bővítése. Ezekben a helyzetekben az

ésszerű szabályok kialakítása is fontos. • 7. A felnőttnek fel kell tárnia az egyes gyermekekkel való viszonyának és a gyermekek egymással való viszonyainak jellemzőit, és törekednie kell ezeknek a kapcsolatoknak a jobbítására. Laevers és Declercq: jól-lét és bevonódás fokozása érdekében: • 8. Olyan tevékenységek bevezetésére is szükség van, melyek során a viselkedés, az érzelmek és az értékek világa fedezhető fel a gyermek számára. • 9. A felnőttnek fel kell figyelnie az érzelmi problémával küzdő és a fejlesztést igénylő gyermekekre is, fontos feladata a jól-lét és a bevonódás lehetőségeinek megteremtése számukra. A szociális környezet, a felnőtt meghatározó szerepe • A gyermek számára nélkülözhetetlen a felnőtt szerepe • A korai években a hétköznapok történései befolyásolják • Tapasztalási lehetőségek: fizikai környezet, idő, • Személyközi térben áramló tartalmak A

fejlődés nyomon követése, értékelése és ennek eszközei: a mérés és a megfigyelés • Mérés és értékelés: vitatott, kérdéses témakör • a gyermek viselkedésének, tevékenységének és fejlődésének valamiféle értékelése a családi és az intézményes nevelésben egyaránt. • Szülők mérése: más, a környezetben élő hasonló korú gyermekek Értékelés: saját elvárásaiknak ideológiának megfeleltetés A fejlődés nyomon követésének eszközei: mérés, értékelés: Típusok • Diagnosztikus értékelés: helyzetfeltárás, • Formatív: nevelési folyamat menet közbeni átalalkítása • Szummatív: egy nagyobb szakasz lezárásának minősítése Iskoláskor előtti szakaszban a diagnosztikus mérésen van a hangsúly, cél a fejlődés alakulásának nyomon követése Mérés • Mérés: egy standardhoz való viszonyítás • Kisgyermekkorban kevés standardizált mérési eszköz áll rendelkezésre • Fejlődési

kritériumok mentén történő nyomon követés • Gyakori elutasítás: személytelen, túl normatív • A nyomon követés és a mérés egyaránt kiegészítik egymást • Más-más szerep a pedagógiai munkában • Fontos kérdés a szubjektivitás • Milyen gyakran? Kogníció • A szülők gyakran jelentős erőfeszítéséket tesznek a gyermek kognitív fejlődése érdekében • A programokon való részvétel nem a gyermek érdeklődéséből fakad • Korai, de erőltetett fejlesztésnek nincs kutatási eredménnyel alátámasztott pozitív hatása Ki értékeli a fejlődést? • Az értékelő kompetenciái • Mennyire ismeri a gyermeket • Meghitt kapcsolat: gyermeki biztonságérzet Szokásos módon tevékenykedik Gyakorlati tapasztalatok? Mi a cél? • A gyermek még alaposabb megismerése • A fejlődés eredményesebb támogatása • A mérés-értékelés folyamatosan jelen van • Hogyan hasznosíthatjuk az eredményeket ? •

Gyermekek megerősítése, szülők tájékoztatása • Egyénre szabott fejlődéssegítés Pedagógus a mérés- értékelés folyamatában • Mennyire felkészült az eredmények értelmezésére? • Normatív szemlélet: figyelmen kívül hagyja az egyén sajátosságait • DE! : fontos, hogy a környezet észrevegye a fejlődésbeni lemaradásokat • Előzetes tájékozódás (anamnézis, családlátogatás, előzetes dokumentációk Etikai kérdések • Mérésben érintettek tájékoztatása • Adatok, információk tárolása, betekintési lehetőség • Az adatok, dokumentumok átadása-óvodába lépéskor A fejlődés nyomon követésének mozzanatai • a gyermek megismerése, • a fejlődés nyomon követésére alkalmas módszer(ek) megismerése, • a célok megfogalmazása, • a fejlődés nyomon követése (megfigyelés, mérés), • a tapasztalatok és a kapott eredmények elemzése, értékelése, • a további feladatok megfogalmazása.

IV. A nevelési folyamat A nevelési folyamat tervezhetősége. Célok, tartalmak, módszerek, eszközök rendszere, egymáshoz való viszonya. A nevelési folyamat • A nevelés egy folyamatban valósul meg • Folyamat • • Időben egymás után végbemenő történések, változások egységes, összefüggő sora, láncolata • Nevelési folyamat • A nevelés komplex folyamat melyben biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatnak • Sztochasztikus jelegű • • • • • A hatás és annak eredménye között nem mutatkozik azonnal ok-okozati kapcsolat Eredményei nem számíthatók ki egyértelműen A végeredmény több megoldású lehet Spontán tényezők is érvényesülhetnek Azonos tényezők más-más eredményre vezethetnek A nevelési folyamat • Nevelés: értékközvetítés vagy értékteremtés • Érték: minden olyan produktum, amelynek kettős funkciója van, egyrészt hozzájárul a szűkebb és

tágabb emberi közösségek fejlődéséhez, tehát határozott közösségfejlesztő funkcióval rendelkezik, másrészt elősegíti az egyén fejlődését, azaz individuális funkciót is betölt. • Nevelési érték: az egyén konstruktív életvezetése • Konstruktív életvezetés: szociálisan értékes és egyénileg is eredményes életvezetés A nevelési folyamat • Az értékek rendszere: (Bábosik István) A nevelési folyamat • A nevelés azon hatások összessége, melyeknek célja, hogy az egyént életfeladatai megoldására képessé tegye • Közege a társadalom • A nevelés alkalmassá tesz a társadalomba való bekapcsolódásra úgy, hogy egyéni céljai is megvalósulhassanak • A nevelés mint folyamat újra és újra megoldja feladatát • A tudás és tapasztalat generációk közötti átszármaztatását • Az egyén bevezetését a társadalomba • Az értékfelismerő és értékteremtő készség és képesség kialakítását

• A nevelési folyamat szabályozottsága szerint lehet • IRÁNYÍTOTT • SZABAD A nevelési folyamat • Irányított nevelési folyamatfelfogás • A normák, értékek konkrétan, deklaráltan vannak jelen • A folyamat irányítója a pedagógus • A gyerekek előre megtervezett, megszervezett tevékenységformákat hajtanak végre • A pedagógus munkájának jellemző jegyei • • • • Direkt irányítás Értékelésközpontúság Folyamatos, erős kontroll A szabályozás • Hibája: serdülőkorban nem hatékony A nevelési folyamat • Szabad nevelési folyamatfelfogás • Kizárja a nevelési folyamat külső, pedagógusok általi irányítását • A nevelés önkibontakozási folyamat, amelyet a gyermek spontán érdeklődéséhez, szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz kell igazítani • A nevelő feladata csupán a feltételek megteremtése a gyermek tevékenységéhez, érdeklődésének kielégítéséhez (facilitátor) •

Hátránya: nincs támpont a követendő, vagy elutasítandó magatartásformák tekintetében A nevelési folyamat • A nevelési folyamatfelfogások a megvalósítási bázisuk szerint BEFOGADÁSRA ÉPÜLŐK AKTIVITÁSRA ÉPÜLŐK A nevelési folyamat • Befogadásra épülő nevelési folyamat • • • • A pedagógus személyét helyezi a középpontba A fejlesztő hatások fő forrása a pedagógus Elutasítja a gyermeki aktivitás és érdeklődés meghatározó szerepét Módszere • Passzív befogadás • A kényszerítő, utasító, szankcionáló hatások gyakori alkalmazása • Kevésbé hatékony A nevelési folyamat • Aktivitásra épülő nevelési folyamat • A valós, folyamatos gyermeki tevékenységet helyezik a nevelés középpontjába • Széles tevékenységi lehetőséget biztosít a gyermek számára • A tevékenységformákat a pedagógus biztosítja, de bevonja a gyermeket a tervezésbe, szervezésbe, értékelésbe • A

folyamatirányítás indirekt • A motiváció szerepe Nevelési cél • CÉL • A tevékenység várható eredményének képzete • NEVELÉSI CÉL • Kifejezi, hogy a nevelés során milyen értékekkel, képességekkel rendelkező emberré kívánjuk nevelni a gyermeket • Célkitűzés • Funkciója a nevelés perspektívájának meghatározása • Lehet: • Szubjektív • Objektív • A nevelési célban egy értékrendszer fogalmazódik meg • Embereszmény • Életeszmény • MOBILIZÁLÓ SZEREPE VAN Nevelési cél • A nevelési cél mindig attól függ, hogy mit tartunk értéknek, értékesnek • Történeti áttekintés • Spárta • Engedelmes, edzett katona • Athén • A test és a szellem harmonikus képzése • A jó és a szép (kalokagathia) • Erkölcsösség • Róma • Jogokkal rendelkező állampolgár • Keresztény nevelés • Tökéletes élettel felkészülni a túlvilági boldogságra • Reneszánsz nevelés

• Klasszikus embereszmény • Életművész • A kultúra és a művészetek ismerője • Humanista nevelés • Okos, emberséges, humánus ember • Pragmatista nevelés • A gyakorlati élet számára hasznos ismeretek szerzése Nevelési cél • Tartalma szerint azt jelenti, hogy mit akarunk elérni, milyen értékekkel, képességekkel rendelkező emberré kívánjuk nevelni a tanulókat. • A célkitűzés a nevelés perspektívájának megjelölése. • Ez lehet szubjektív szükségletre épülő és lehet a társadalom objektív szükségletrendszerére épülő. • A nevelési célban mindig megfogalmazódik egy értékrendszer, melyhez ember- és életszemlélet kötődik. • A nevelés céljának a kitűzése szoros kapcsolatban van az értékelmélettel. • A nevelés célja, társadalmi korok, nézetek szerint változik. Nevelési cél • Eszmény • Az eszmény mintakép, példakép, valamilyen jelenségnek, magatartásnak, cselekvésnek,

szemléletileg megragadott teljessége, tökéletessége. • Különböző korok meghatározott nevelési céljaiban különböző embereszmények jelentek meg. Pl: kereszténység eszményképe Jézus, a spártaiaké a tökéletes katona. • Az ember a maga eszményképét nem egyformán alkotja meg. Mindenki • azzal a tulajdonsággal ruházza fel, amelyet ő értékesnek tart. Ez függ az egyéni értékrendszerétől, jellemétől, világnézetétől, a kor társadalmi értékeitől. • Az eszményképet az értelem, az értékek mellett a vágy, a képzelet is alkotja. Az eszménynek ösztönző, irányító és viszonyítási szerepe van a nevelésben. Nevelési cél • Eszmények • A kitűzött nevelési célok, azokban megfogalmazott ember-és életeszmények akkor jelentenek dinamikus fejlődési erőt, ha ezekkel a neveltek életkoruknak megfelelően, mindennapi tevékenységükben találkoznak. • Az általános eszménynek valóságos motiváló tényezővé

kell válnia. Természetesen nem lehet minden időben érvényes és minden ember számára általános nevelési célt kitűzni. • A nevelési cél nem lehet csak normák gyűjteménye. A másságot, különbözőséget figyelembe kell venni. Nevelési cél • A nevelési cél érvényességét az alábbi tényezők megléte dönti el • legitim • ellenőrizhető, átlátható • kritériumokat fogalmaz meg a mindennapok gyakorlásához • megvalósítható, helytálló • megfogalmazását a nevelési gyakorlat empirikus vizsgálata előzte meg Nevelési cél • A nevelés célja • embereszménye a művelt, szuverén, öntevékeny, konstruktív, • magatartásában egyetemes értékeket követő, szociális személyiség legyen. • A nevelési cél nem csak normatívák gyűjteménye. • A különbözőség figyelembe vétele feloldja a merev kategóriákat. Lsd: Allport – egységesség és differenciáltság Nevelési cél • A társadalom és a

nevelés kapcsolata. A nevelés feladatrendszere • Korunk egyik legfontosabb jellemzője, az értékátrendeződési folyamatok felgyorsulása. • A pedagógia feladata a valóság megértésére és formálására alkalmas készségek, képességek kialakítása. • A megfogalmazott nevelési célnak, annak tartalmának, értékrendszerének legyen kapcsolata a napi élettel, a mindennapok valóságával. Nevelési cél-nevelés és társadalom • Érték és norma • Az emberek fejlődésük, fejlesztésük folyamán fokozatosan sajátítják el a társadalmi viselkedés szabályait, a viselkedést irányító értékeket. • Általában azért jön létre normakövető viselkedés, mert az emberek félnek a normaszegés következményeitől. • Ha a normákhoz értékek kapcsolódnak, és az emberek egymás között is értékesnek tartják a normakövető viselkedést, az már annak egy magasabb foka. Nevelési cél-nevelés és társadalom • Értékek

választása • Az értékek kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak. • Az érték választáson alapul, amely során tudatosan előnyben részesítünk valamit egy másik dologgal szemben. Ugyanaz a dolog, pl szeretet, tanulás, vagy a siker az • egyik embernek lehet érték, míg a másiknak nem, vagy kevésbé. • A választás már az egyén értékelő rendszerének működésére utal. Nevelési cél-nevelés és társadalom • . Az értékek és a normák meghatározzák magatartásunkat • formális normák - jogszabályok, szabályzatok tartalmaznak • informális normák - mindenki betart, még akkor is, ha azt hivatalosan nem írják elő • egyetemes normák - mindenkire minden helyzetben vonatkoznak • speciális normák - egy sajátos csoportba érvényesek • alternatív normák - döntési helyzetben vagyunk, hogy elfogadjuk-e Nevelési cél-nevelés és társadalom • Attitűd

• A normák elsősorban a viselkedés szabályaira vonatkoznak, az értékek vélemények arról, hogy mi a jó és a rossz, helyes vagy helytelen. • Az értékekkel kapcsolatban megjelenik még egy fogalom az attitűd. • Az attitűd az egyénnek pszichés és intellektuális készenléte, képessége, hogy bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Nevelési cél-nevelés és társadalom • Értékinteriorizáció • Az érték a személyiség legmélyebb beágyazott, eligazodást segítő támpontja, mely szilárdságot, biztonságot, következetességet képes nyújtani, az embernek a társadalomban zajló élethez. • Az értékelés pedig az egyén által működtetett értéktudat. • objektív (biológiai és társadalmi szervezetek működéséhez szükségesek) n szubjektív értékekre (egy adott rendszer önnön működéséhez szükségesek). • A valóság objektív értékei az egyén személyiségén keresztül haladva

és ezáltal megismerve válhatnak szubjektív értékké. • Az erőltetés, sürgetés képmutatáshoz vezethet, mert akkor csak deklaráció (kijelentés) szintjén történik meg az elfogadás. Létrejön a „kettős értéktudat". Nevelési cél-nevelés és társadalom • A nevelés feladatrendszere • A nevelésnek, a nevelés elméletének elsődlegesen egyetemes értékeket kell megfogalmaznia, ill. célját ebből levezetnie • Az értékközvetítés mindig egy kölcsönösségi folyamatot tételez fel. Ennek a folyamatnak közvetítő közege a tevékenység. Ez azért nagyon lényeges, mert önmagában vett nevelés nem létezik. • Az oktatás révén annak tartalmával értékeket, mintákat közvetítünk. Így az oktatás nagyon fontos nevelési tényező. • A nevelés feladatrendszerén olyan tevékenységek együttesét és azok hierarchizált rendszerét értjük, amely hozzásegíti a gyermeket személyisége teljes kibontakozásához. A

bölcsődei nevelésgondozás országos alapprogramja. A bölcsődei nevelés- gondozás országos alapprogramja • Jelenleg hatályos változat: 2017 01. 01 A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának felépítése • 1. Bevezetés • 2. A bölcsődei nevelés • 3. A bölcsődei nevelés alapelvei • 3.1 A család rendszerszemléletű megközelítése • 3.2 A koragyermekkori intervenciós szemlélet befogadása • 3.3 A családi nevelés elsődleges tisztelete • 3.4 A kisgyermeki személyiség tisztelete • 3.5 A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe • 3.6 A biztonság és a stabilitás megteremtése • 3.7 Fokozatosság megvalósítása • 3.8 Egyéni bánásmód érvényesítése • 3.9 Gondozási helyzetek kiemelt jelentősége • 3.10 A gyermeki kompetenciakésztetés támogatása • 4. A bölcsődei nevelés feladatai • 4.1 A családok támogatása, annak erősségeire építve a szülői kompetencia

fejlesztése • 4.2 Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása • 4.3 Az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztése • 4.4 A megismerési folyamatok fejlődésének segítése • 5. A bölcsődei nevelés főbb helyzetei • 5.1 Tanulás • 5.2 Gondozás • 5.3 Játék • 5.4 Mozgás • 5.5 Mondóka, ének • 5.6 Vers, mese • 5.7 Alkotó tevékenységek • 5.8 Egyéb tevékenységek • 6. A bölcsődei nevelés megvalósításának sajátos feltételei • 6.1 „Saját kisgyermeknevelő”-rendszer • 6.2 Gyermekcsoportok szervezése • 6.3 Tárgyi feltételek • 6.4 Napirend • 7. Családok támogatásának módszerei és lehetőségei • 7.1 A családlátogatás • 7.2 Beszoktatás (adaptáció) - szülővel történő fokozatos beszoktatás • 7.3 Napi kapcsolattartás • 7.4 Egyéni beszélgetés • 7.5 A szülőcsoportos beszélgetések • 7.6 Szülői értekezlet • 7.7 Indirekt kapcsolattartási formák • 8. A

bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató kapcsolatrendszere • 9. Alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások V. A nevelés színterei Szocializáció, nevelés, művelődés. A gyermek a nevelési folyamatban A posztmodern kor és a gyermek, paradigmatikus változások. A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei. A nevelés színterei • A fejlesztő hatásnak két formája van • tervszerű (intézményes) fejlesztő hatás, amelynek meghatározott célja van, és ennek eléréséhez tudatos eljárásmódokat alkalmaz. • spontán (intézményen kívüli) fejlesztő hatás; ide tartozik minden környezeti tényező. • • spontán hatás mindig kihat a tervszerű, intézményes hatótényezőkre, azok szerepét erősíti vagy gyengítheti. Szocializáció • A környezet • Az embert körülvevő természeti és társadalmi tényezők összessége, amellyel az ember kapcsolatba lép, az hat rá. • természeti,

társadalmi környezet • makro- mikro környezet • élettelen és élő környezeti tényezők • Minden személy beleszületik egy adott természeti, társadalmi környezetbe, amely annak minden hatótényezőjével együtt jelenik meg az egyén életében. Szocializáció • Környezeti dimenziók • első dimenzió: az a hely, ahol az egyén él, az éghajlati viszonyok, a természeti adottságok, fizikai környezet • második dimenzió: maga a település, nagysága, infrastruktúrája, története, hagyományai, az emberi viszonyok • harmadik dimenzió: az adott terület kultúrája, az iskola, a kulturális intézmények Szocializáció • Beszélhetünk közvetlen és közvetett környezetről. • közvetlen környezet: áttétel nélkül hat az egyénre. Ilyenek az ember egyedi, konkrét kapcsolatai. • közvetett környezet: az áttétek révén hatást gyakorló elemeket fogta ja magába. Szocializáció • A szocializáció és a nevelés

összefüggése • Szocializáció: folyamat, mely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a különböző csoportoknak és a társadalomnak többékevésbé hasznos tagjaivá váljanak. (Közösség normáihoz alkalmazkodás folyamata) • Elsősorban a családban, másodsorban intézményekben illetve csoportokban sajátítja el. Szocializáció • Utánzás mint tanulás • Utánzás útján = gyermekkorban valakit, kamaszkorban valamit. Mit utánozunk: • identifikáció: amivel érzelmileg azonosulunk • interakciók: amivel találkozunk • interiorizáció: belsővé válás Szocializáció • • • • • • • • Individualizáció - individuum kialakulása öröklött - hozott genetikus tulajdonságok veleszületett - méhen belüli időszakban szerzett - szülés után Individualizáció Az én - individuum képes lesz a környezetből kiemelni önmagát

Individualizáció és a szocializáció a fejlődés folyamatainak két egymástól elszakíthatatlan oldala • Úgy hasonlítson, hogy különbözzön! • Gyermek „fontos másoktól" kap szociálisan közvetített képet önmagáról. Szocializáció • Az „ÉN" három formája • szubjektív én (egyén önmagáról alkotott képe) • optatív én (önmagával kapcsolatos vágyakat tartalmazza) • tulajdonított én (mások véleményének összessége) • Három együtt - önmagunkról alkotott kép. Szocializáció • Intézmények • • elsődleges intézmények több az elvárás, kevesebb az alku lehetősége • másodlagos intézmények • (projektív rendszer) – család, több lehetőség van az alkudozásra Alku • A szocializáció kétirányú folyamat, mely az alkudozások sorozatában valósul meg. • Csecsemő is formálja apját és anyját =szülővé. • A szocializációs folyamatban a gyermek aktív résztvevő.

Szocializáció • Alku • A családban azt jelenti, hogy a gyermek olyan szociális pozícióval rendelkezik, melyben • eleget kell tennie a család többi tagja részéről vele szemben támasztott igényeknek és elvárásoknak, • ugyanakkor joga van arra, hogy cserébe szintén igényekkel lépjen fel családtagjaival szemben. Családi szocializáció • Nő munkában állása: kevesebb időt tölt a gyermekével. Szocializáció és nevelés lehetőségét áthárítják az intézményekre (bölcsőde, óvoda) • GYES: visszautalta a nőt a háztartásba, bezártság (pl. lakótelepi lakásba) új szocializációs problémákat alakított ki. • Városiasodás: faluról beáramló munkaerő. A gyermek apa nélkül nő fel Sőt: • külföldi munkavállalás • Szülő a gyermeknevelés során saját múltbeli tapasztalatait használja fel. • (Ez lehet jó is, de pontosan kell emlékeznie!) A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei 3.1 A család

rendszerszemléletű megközelítése • A bölcsődei nevelésben elsődleges szempont a család működésének megismerése, megértése. • A rendszerszemlélet lényege, olyan komplex látásmód alkalmazása, amely nem csak a kisgyermeket, hanem a családot is kiindulópontnak tekinti. • Az interakciós mintákat a kisgyermek visszatükrözi: képet kaphatunk a család erősségeiről és gyengeségeiről. • erősségek hangsúlyozása - hozzájárulhat a család életminőségének javításához. A bölcsődei nevelés- gondozás alapelvei 3.2 A koragyermekkori intervenciós szemlélet befogadása • Minden olyan tevékenységet, amely a kisgyermek sajátos szükségleteinek meghatározását és figyelembevételét szolgálja. • A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató funkcióját tekintve alkalmas színtér a koragyermekkori intervenció szemléletének alkalmazására. • A kisgyermeknevelő feladata az esetlegesen felmerülő

fejlődésbeli lemaradások, megtorpanások felismerése és jelzése. A bölcsődei nevelés- gondozás alapelvei 3.3 A családi nevelés elsődleges tisztelete  A kisgyermek nevelése a család joga és kötelessége. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és azokat erősítve vesz részt a gyermekek nevelésében.  Mindezek értelmében fontos a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató életébe. A bölcsődei nevelés- gondozás alapelvei 3.4 A kisgyermeki személyiség tisztelete • A kisgyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum, egyéni szükségletekkel rendelkező, fejlődő személyiség. • Különleges védelem, bánásmód illeti meg. • A bölcsődei nevelés a gyermeki

személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul az alapvető gyermeki jogok tiszteletben tartásával. • Figyelmet kell fordítani az etnikai, kulturális, vallási, nyelvi, nemi, valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek iránti tolerancia kialakítására. A bölcsődei nevelés- gondozás alapelvei 3.5 A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe • a korosztály életkori sajátosságaiból adódóan meghatározó a kisgyermeknevelő szerepe • személyiségén keresztül hat a kisgyermekre és a családra. • A feladatok színvonalas megvalósítására megfelelő szakmai kompetenciával és identitással, kellő önismerettel, magas szintű társas készségekkel bíró szakember képes. • a kisgyermeknevelő felelős a szakmai tudása szinten tartásáért, gyarapításáért, szakmai kompetenciái fejlesztéséért. A bölcsődei

nevelés- gondozás alapelvei 3.6 A biztonság és a stabilitás megteremtése • A kisgyermek egyéni igényeitől függő bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, szolgáltatóhoz történő beszoktatásra, adaptációs időszakra úgy tekintünk, mint a kisgyermek elveszett biztonságának újrateremtésére. • A kisgyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága („saját kisgyermeknevelő”-rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A bölcsődei nevelés- gondozás alapelvei • A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. • A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak

minden formájától való védelmet is. A bölcsődei nevelés- gondozás alapelvei 3.7 Fokozatosság megvalósítása • A fokozatosságnak a bölcsődei nevelés minden területét érintő bármely változás esetén érvényesülnie kell. • A kisgyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új dolgok, helyzetek megismerését, a szokások kialakulását. A bölcsődei nevelés- gondozás alapelvei 3.8 Egyéni bánásmód érvényesítése • A kisgyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a kisgyermeknevelő elfogadó, empatikus, hiteles nevelői magatartása. • A bölcsődei nevelésben figyelembe kell venni a kisgyermek spontán érésének, egyéni fejlődésének ütemét, a pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, kompetenciáját, nemzetiségi/etnikai, kulturális és vallási hovatartozását. • A fejlődés ütemét mindig magához a gyermekhez viszonyítva kell megítélni.

• Minden új fejlődési állomásnak kiindulópontja maga a gyermek. • Ezért fontos, hogy a bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, szolgáltatóhoz járó kisgyermekek mindegyike egyéni szükségleteihez igazodó mértékben részesüljön érzelmi biztonságot nyújtó gondoskodásban és támogatásban. A bölcsődei nevelés- gondozás alapelvei • 3.9 Gondozási helyzetek kiemelt jelentősége • A gondozási helyzetek a kisgyermeknevelő és a kisgyermek interakciójának bensőséges, intim helyzetei. • A gondozási helyzetek megvalósulása során a nevelésnek és a gondozásnak elválaszthatatlan egységet kell alkotnia. • A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem korlátozódhatnak a gondozási helyzetekre. • A fiziológiás szükségletek kielégítése megteremti a magasabb rendű szükségletek kielégítésének feltételeit. • A professzionális gondozás, hozzájárul a személyes kapcsolatok

pozitív alakulásához és a nevelési feladatok megvalósulásának egyik kiemelt színtere. A bölcsődei nevelés- gondozás alapelvei • 3.10 A gyermeki kompetenciakésztetés támogatása • A korai életévekben alapozódnak meg a kognitív, érzelmi és társas kompetenciák, ezért támogatásuk kiemelt jelentőséggel bír a bölcsődei nevelésben. • Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a kisgyermek a játékon, a gondozási helyzeteken és egyéb tevékenységeken keresztül ismeretekhez, élményekhez, tapasztalatokhoz jusson, átélhesse a spontán tanulás örömét, megerősödjön benne a világ megismerésének vágya. • Kíváncsiságának fenntartásával, pozitív visszajelzések biztosításával segíteni kell önálló kezdeményezéseit, megteremtve ezáltal az egész életen át tartó tanulás igényének, folyamatának biztos alapjait. VI. Család és bölcsőde együttműködése. Bölcsődei nevelés- gondozás országos

alapprogramja • A bölcsődei nevelés középpontjában a kisgyermek és közvetett módon a kisgyermeket nevelő családok állnak. • Az Alapprogram a családra, mint komplex rendszerre tekint, melynek értelmében nem csak a kisgyermek nevelését-gondozását, hanem az egész család támogatását célozza meg. • A bölcsődei nevelés mindezt (a nevelést) olyan szemlélettel és módszerekkel teszi, amelyek segítik a családi nevelés elsődlegességének tiszteletét. Bölcsődei nevelés- gondozás országos alapprogramja • A bölcsődei nevelés további célja, hogy a koragyermekkori intervenció szemléletének széles körű értelmezésével összhangban minden kisgyermekre és családjára kiterjedő prevenciós tevékenységet folytasson. • A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató családbarát intézményként, szolgáltatásként hozzájárul a családok életminőségének javításához, a szülők munkavállalási esélyeinek

növeléséhez. Bölcsődei nevelés- gondozás országos alapprogramja • 3. A bölcsődei nevelés alapelvei - 31 A család rendszerszemléletű megközelítése A család rendszerszemléletű megközelítése értelmében a bölcsődei nevelésben elsődleges szempont a család működésének megismerése, megértése. A rendszerszemlélet lényege, olyan komplex látásmód alkalmazása, amely nem csak a kisgyermeket, hanem a családot is kiindulópontnak tekinti. Az interakciós mintákat a kisgyermek visszatükrözi, ezáltal képet kaphatunk a család erősségeiről és gyengeségeiről. Az erősségek hangsúlyozása által a szakember hozzájárulhat a család életminőségének javításához Bölcsődei nevelés- gondozás országos alapprogramja • 3.3 A családi nevelés elsődleges tisztelete  A kisgyermek nevelése a család joga és kötelessége. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a családi nevelés értékeit,

hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és azokat erősítve vesz részt a gyermekek nevelésében.  Mindezek értelmében fontos a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató életébe. Bölcsődei nevelés- gondozás országos alapprogramja • 3.5 A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe A bölcsődei nevelésben a korosztály életkori sajátosságaiból adódóan meghatározó a kisgyermeknevelő szerepe, aki személyiségén keresztül hat a kisgyermekre és a családra. Bölcsődei nevelés- gondozás országos alapprogramja • 4. A bölcsődei nevelés feladatai • 4.1 A családok támogatása, annak erősségeire építve a szülői kompetencia fejlesztése • A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, mint a kisgyermekes családokkal kapcsolatba kerülő első gyermekintézmény

jelentős szerepet tölt be a szülői kompetencia fejlesztésében. • A család erősségeinek megismerése, támogatása a pozitívumok kiemelésével valósul meg. • A családi és bölcsődei nevelés összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti egyenrangú, konstruktív, kölcsönös bizalmon alapuló partneri kapcsolat elengedhetetlen feltétel a kisgyermekek harmonikus fejlődéséhez. • A szülő ismeri legjobban gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a kisgyermeknevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. • A kisgyermeknevelő, mint szakember, szaktudására, tapasztalataira építve, a szülők igényeihez igazodva közvetíti a kora gyermekkori fejlődéssel, neveléssel kapcsolatos ismereteket, módszereket. Bölcsődei nevelés- gondozás országos alapprogramja • 6. A bölcsődei nevelés megvalósításának sajátos

feltételei 61 „Saját kisgyermeknevelő”-rendszer A kisgyermeknevelő a bölcsődei nevelés szakembere, aki személyiségével, nevelői attitűdjével mintát jelent a családok és a gyermekek számára egyaránt. Családok támogatásának módszerei és lehetőségei • a családban hatékonyan működő erőforrások felkutatására és ezen erőforrások eredményes működtetésére irányul • hozzájárul a család szocializációs funkciójának minél szélesebb körű kibontakozásához • szem előtt tartja a családi nevelés elsődlegességét, a bölcsődei ellátás családi nevelésre való épülését • A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, mindegyik más-más szerepet tölt be, ezért célszerű párhuzamosan minél többet alkalmazni belőlük. Családok támogatásának módszerei és lehetőségei Családlátogatás • Célja a családokkal való kapcsolatfelvétel • a kisgyermek és a szülők otthoni környezetben

való megismerése. • Lehetőség szerint az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt, a kisgyermek ébrenléti idejében kerüljön sor • arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a kisgyermeknevelőket, akikre gyermekét bízza. • A családlátogatás fontos színtere a bizalmi kapcsolat megalapozásának, ami feltétele a későbbi jó együttműködésnek. Családok támogatásának módszerei és lehetőségei Beszoktatás (adaptáció) - szülővel történő fokozatos beszoktatás • A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. • Az anya, az apa vagy más családtag jelenléte biztonságot ad, segíti a kisgyermeknevelő és a gyermek között az érzelmi kötődés kialakulását, ezzel a gyengéd átmenetet, az új környezethez való alkalmazkodást. • A szülővel történő fokozatos beszoktatás

folyamata során a kisgyermeknevelő tovább építi a bizalmi kapcsolatot, a szülő információt nyújt a bölcsődei nevelés tartalmáról és a kisgyermekfejlődés sajátosságairól. Családok támogatásának módszerei és lehetőségei Napi kapcsolattartás • A napi kapcsolattartás célja a rövid, kölcsönös informálás a kisgyermek érzelmi állapotáról, hangulatáról, az őt érintő napi történésekről, változásokról. • Az egyéni igények, kérések megfogalmazására is ezen alkalmakkor kerül sor. • Az interakciós helyzetet a pozitív hangvétel jellemzi, de a negatív eseményekről is tényszerű tájékoztatás történik, a szakmai etikai szabályoknak és az időkereteknek megfelelően. Családok támogatásának módszerei és lehetőségei Egyéni beszélgetés • Az egyéni beszélgetés a kisgyermek fejlődéséről szóló részletes, kölcsönös tájékozódást vagy a hosszabb megbeszélést igénylő kérdések, nevelési

problémák közös átgondolását szolgáló találkozási forma. • Kezdeményezheti a szülő, a kisgyermeknevelő, a bölcsődevezető. • A szakmai kompetencián túlmenő kérdésben kérhető egyéb szakember közreműködése. Családok támogatásának módszerei és lehetőségei A szülőcsoportos beszélgetések • A szülőcsoportos beszélgetések a bölcsődei nevelési évenként legalább három alkalommal szervezett tematikus beszélgetések a csoportba járó kisgyermekek szüleit foglalkoztató aktuális nevelési témákról. • A csoportos beszélgetéseket a kisgyermeknevelők vezetik, a szülőkkel kialakított partneri viszonyra építve. • A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. • Lehetőség van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására, ezáltal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. • A kisgyermeknevelőktől kapott indirekt megerősítések

befolyásolhatják a szülők nevelési szokásait Családok támogatásának módszerei és lehetőségei Szülői értekezlet • Bölcsődén belül a szülői értekezlet a szülők általános és az adott gyermekcsoportra vonatkozó tájékoztatását, valamint a gyermekeket érintő, a szülőkkel közösen meghozandó döntések elősegítését szolgálja. • Egy nevelési éven belül három alkalommal célszerű szülői értekezletet tartani (beszoktatások előtt, a beszoktatásokat követően és a nevelési év vége felé), de a bölcsődét, vagy az adott gyermekcsoportot érintő különleges helyzetekben rendkívüli szülői értekezlet összehívására is sor kerülhet Családok támogatásának módszerei és lehetőségei Indirekt kapcsolattartási formák • Az indirekt tájékoztatási formák jól kiegészítik a direkt kapcsolattartási formákat. • Az írásbeli tájékoztatók, hirdetőtáblák, honlap, szórólap, közösségi oldalakon való

megjelenések lehetőséget adnak az ismeretterjesztésre. Alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások • A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató az alapellátás elsőbbsége mellett családtámogató szolgáltatásokat szervezhet. • Ilyen szolgáltatások lehetnek a játszócsoport, az időszakos gyermekfelügyelet, a gyermekhotel, a nevelési tanácsadás, a játék- és eszközkölcsönzés. • Mindezeket bármely család igénybe veheti. • A kisgyermekek és családjaik számára nyújtott szolgáltatások esetében kiemelten fontos elkülöníteni és meghatározni az alapellátás és a szolgáltatások különbözőségeit és jellemzőit. Alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások • A jó minőségű szolgáltatás megvalósításához a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket biztosítani kell. • Valamennyi szolgáltatási forma megvalósításánál figyelembe kell venni

a bölcsődei nevelés alapelveit, különösképpen a koragyermekkori intervenció szemléletének befogadását. • A szolgáltatások működtetésénél is kiemelt jelentőségű a kompetenciahatárok betartása. • Az egyes szolgáltatások jellemzőit, az igénybevétel lehetséges módjait valamint a díjazást egyértelműen megfogalmazva, írásban kell rögzíteni. VII. A tanulók megismerése és megértése A valóság megismerése. Értelmi nevelés Empirizmus, pragmatizmus, konstruktivizmus a nevelésben. Értelmi nevelés • Tanulás • Az elsajátítás valamilyen formája, minden tevékenység, amit azelőtt nem tudtak. • kondicionáló tanulás: új ismeretek, információk elsajátítása • instrumentális tanulás: próbálkozó jellegű tanulás • heurisztikus: felfedezés • empirizmus (perceptuális), pragmatizmus Értelmi nevelés • A tanulás • A tanulás az embernél fogalmi szinten történik. A jelzőrendszerek segítségével,

belátáson, megértésen alapszik. • A pedagógusok segítségével a gyerekek birtokba veszik a korszerű műveltség alapjait. • A tanulás során elsajátítjuk az ismeretek feldolgozását is. • A tanulás szocializációs folyamat és személyiségfejlesztő. • A tanulás egyben a képességek fejlődését és az intelligencia kialakulását is elősegíti. • Az iskola szervezi, és tudatosan irányítja. Értelmi nevelés A tanulás típusai A tanulás tudatossága szerint: • a., szándékos tanulás (célra irányult, figyelem, akarati erőfeszítés, összpontosítás) • b., nem szándékos (spontán) tanulás (pl kisgyermeknél utánzás, játék közben) A tanulás tartalma szempontjából: (mit tanulunk) • a., perceptuális tanulás: az első jelzőrendszerbeli (érzékszervekkel): színek, formák, ízek, szagok, hangok, dallamok, térbeli viszonyok • b., motoros tanulás: mozgásos műveletek: mozdulatok, cselekvések, helyváltoztató mozgások

(járás, futás), manipulációs mozgások (írás, rajzolás) • c., verbális tanulás: a második jelzőrendszer (ingere a szó) szintjén a nyelvi jelzőrendszer segítségével történő megismerés. Ez feltételezi az értelmes, gondolkodva tanulást • d., szociális tanulás: a társas kapcsolatokról, a szerepekről, értékekről, viszonyulásokról tanulunk. A tanulás típusai Értelmi nevelés • Az absztrakció szempontjából: • a., tapasztalati tanulás • cselekvő tanulás • szemléletes tanulás • b., értelmező tanulás: felfedező értelmezés, feltárás és megértés, alkalmazó értelmezés -> tevékenység megtervezése, kivitelezése. Fejlett absztrakciót kíván, fejlett tanulási motivációt feltételez Pl nyelvtanulás • A segítség szempontjából: • a., önálló tanulás (már a reformpedagógia) • b., szociális (tanulni tanítás) Tanítás-oktatás-képzés • A tanítás: az ismeretek megszerzését biztosító tanári

munka, az ismeretek közvetítését, az ismeretek együttes feldolgozását, a tanulást segíti • Oktatás: a közös tevékenység megszervezése a folyamat egészének irányítása. • Képzés: ennek a munkának a fejlesztő hatása, az ismeretek feldolgozásával, gyakorlásával a jártasságok, készségek, képességek kialakítása. • materiális képzés (ismeretanyag) • formális képzés (gondolkodni tanít) Értelmi nevelés • Aktív tudás • A korszerű didaktikai felfogás a konkrét és az absztrakt, a tény és az általánosítás egységét vallja. • A tények önmagukban, általánosítások nélkül nem adnak teljes ismeretet, és az általánosítások kellő tények nélkül megalapozatlanok maradnak. • Mindkettő tudását meg kell kívánnunk a • tanulóktól, hogy tudásukat aktív módon, saját ismereteik felhasználásával szerezzék meg. Értelmi nevelés • Ismeret • A megismerési tevékenység eredményeképpen

létrejövő tudattartalmak, amelyek a valóság tényeinek, jelenségeinek és a közöttük levő összefüggéseknek különböző szintű tükröződései, s amelyek végül is a • tudományban nyernek kifejezést • A tudás fogalma, típusai, szerkezete • A tudás a tanulás (a megismerési folyamatok) egyik, kétségkívül a legfontosabb eredménye. A tudás képződésének alapvető folyamatait elemezve megállapítást nyert, hogy az sokrétű, rendkívül bonyolult folyamatból áll. • A kognitív pedagógia központi kategóriája a tudás. • A tudás a megismerő folyamatok (tanulás) eredményeként a tudatban létrejövő pszichikus képződmények rendszere. Értelmi nevelés • A tudás két fő összetevője: • Amelyek a megismerés eredményeképpen jönnek létre, ezek az ismeretek. • A másik a cselekvéssel, tevékenységgel kapcsolatos tudati képződmények bonyolult rendszere, amelyek a képesség jellegű tudást jelentik. Értelmi

nevelés • A tudás tárgya: • az objektív világ és benne önmagunk Alanya: • az emberi szubjektum, amely a tanulás folyamatában leképezi a világot A tudás • másodlagos v. tartalomtudás, ismeretjellegű – teoretikus, deklaratív (kifejtett) iskola ezt hangsúlyozza / mit? • elsődleges v. eszköztudás, minimális kompetencia – procedurális (tapasztalati) emóciók, operatív, praktikus tudás / hogyan? Értelmi nevelés • Hogyan alakul ki a tudás a gyermekekben? • Induktivitás – utánzás, megfigyelés • Szavak, könyvek pedagógiája – teoretikus tudás, deduktivitás • Szemléltetés pedagógiája – empirizmus – induktivitás • Cselekvés pedagógiája – pragmatizmus • Konstruktivizmus – gyermektudomány, előzetes tudás; tudós és gyermek tudása: • jelentős mennyiségi különbség, illogikus érvelésre mindketten képesek. Értelmi nevelés • Eszköztudás és tartalomtudás • eszköztudás – az új

információk felvételét, feldolgozását teszi lehetővé, az önálló tanulást és a tanultak alkalmazását teszi lehetővé • pl. beszéd, írás, olvasás, fogalmazás, nyelvi tudás, ábrázolás, informatikai tudás, gondolkodás képessége, tanulási stratégiák ismerete és alkalmazása nem kötődik egy-egy tantárgyhoz, ezért tantárgyak feletti tudásnak is nevezzük • MINIMÁLIS KOMPETENCIA = nélküle nincs ismeretszerzés és alkalmazás, minden tanuló számára szükséges – l. kompetencia mérések • tartalomtudás – egyedi módon rögzülnek, konkrét dolgokra vonatkoznak, lezárt, fejlődésre kevésbé alkalmas struktúrákat alkotnak: vers definíció, fogalmak Értelmi nevelés • A megszerzés módja szerint • elsődleges tudás – forrása a valóság, megszerzése: közvetlen tapasztalatszerzés – pl. tudós új felfedezése, a felfedezés élménye, ezért tartós • másodlagos tudás – forrása az emberi kultúra,

megszerzése: nyelvi jelrendszer segítségével, iskolában túlnyomórészt ilyen tudáshoz jutnak a tanulók • Az iskolában: szimulálni kell az elsődleges tudást, lehetőséget kell adni a felfedezésre, olyan pedagógiai szituációkat kell teremteni, amelyben a gyermek átélheti a felfedezés élményét. Értelmi nevelés • • • • • • • • • • • ISMERET – az objektív valóság képei, a valóságot tükrözik absztrakt módon TEVÉKENYSÉG – az ember és a valóság kapcsolata révén jön létre Ismeret Tevékenység Képesség KÉSZSÉG + JÁRTASSÁG + ISMERET = KÉPESSÉG (MAGASABB SZINTEN SZERVEZŐDÖTT) A tudás dinamikus, a személyiség folyamatosan változó tényezője! Képességfejlesztő, vagy ismeretközpontú-e a magyar oktatás? Felgyorsult információs áradat Értelmi nevelés • 5.1 Tanulás • A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődei ellátást nyújtó intézményben,

szolgáltatónál nincs helye. • A bölcsődei nevelés területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük. • Tanulás, minden olyan tapasztalat-, illetve információszerzési folyamat, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben, illetve a gondolkodásban, valamint elősegíti, hogy a gyermek megismerje önmagát és környezetét. • A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenységekbe ágyazottan történik. • A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. Értelmi nevelés • A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és a kommunikáció. • A tanulás formái az utánzás, a spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. • A kisgyermeknevelőnek a sajátos nevelési igényű

gyermekek esetében szem előtt kell tartania, hogy náluk más jellegű és hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat. • A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. • A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók. Figyelembe kell venni azoknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek nem a magyar az anyanyelvük. Empirizmus • Tapasztalati megismerésre épülő felfogás • Az érzékszervek jelentős szerepet töltenek be a tanulás folyamatában • Comenius szenzualista pedagógiája: szemléltetés, ingergazdag környezet • Mai eredmények: gyermeket ért korai ingerek, tapasztalási lehetőségekben gazdag környezet Pragmatizmus • John Dewey • A tanulás tapasztalás és cselekvés • A tanulás folyamata egy cselekvéses szituáció • A pedagógus támogató, facilitáló szerepet tölt be • A reformpedagógiák

hasznosították ezt a koncepciót • Ismeretátadás helyett felfedezés tevékenykedtetés Konstruktív pedagógia • A megismerési folyamat helyett a gyermek belső világára koncentrál • A tudás nem kész rendszer, melyet a gyermek a pedagógustól átvesz • A tudást a gyermek önmagában alkotja, konstruálja meg • Önmagát megteremtő gyermek ( self-made child) • Fontos a gyermekek előzetes tudásának feltárása • Segítő tanulási környezet kialakítása Konstruktivizmus • Jean Piaget • A tudás az agy konstrukciós működésének eredménye • Seymour Papert: a gyermekek önkéntelenül érdeklődnek környezetük iránt • A tudást aktív, felfedező tevékenység közben szerzik meg • A nevelő részéről komoly felkészülést igényel VIII. Öröklés – környezet - nevelés összefüggései. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése. A tehetségnevelés problematikája. Öröklés – környezet- nevelés •

Ókor • Platon: az ember a nevelés által lesz igazán emberré • Arisztotelész: az állam alkotmánya a törvényeken és a nevelésen nyugszik • Középkor • A kereszténység is elismeri a nevelés fontosságát • Erasmus: a nevelés teszi az embert emberré • Újkor • Pestalozzi, Descartes, Locke, Kant – a neveléstől várják az emberiség felemelkedését • Locke: „tabula rasa” elmélet • XIX. sz • Megrendül a nevelés mindenhatóságába vetett bizalom • A jellem és az akarat születésünk után alig változnak – az erények és a bűnök velünk születnek (Schopenhauer) • Lombroso: „született gonosztevő” típusa Öröklés – környezet- nevelés • Elméletek: • Biogenetikus elméletek (az átöröklés elmélete) • Szociáldeterminizmus irányzata (a környezet meghatározó szerepe) • Konvergencia elmélet (a kéttényezős elmélet) • Tudományos tény: • Egyetlen személyiségvonás, vagy tulajdonság

sem kizárólagosan öröklött, vagy kizárólag környezeti eredetű • Allport elmélete: • SZEMÉLYISÉG = ÖRÖKLÉS * KÖRNYEZET Öröklés – környezet- nevelés • SZEMÉLYISÉG • Biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások együttesen határozzák meg, egymással kölcsönhatásban • Genotípus – öröklöttség (a szülőktől örökölt gének összessége) • Fenotípus (a genotípus azon része, melynek megfelelő tulajdonságok megjelennek az utódon) • A biológiai öröklés • Az öröklődés az a folyamat, amely során az utódokban megjelennek a szülőktől örökölt gének és kromoszómák, ill. ezek kombinációja • A személyiség erős biológiai gyökerekkel rendelkezik • A gyermek adottságait befolyásolni csakis külső hatásokkal, elsősorban neveléssel lehet • A „minta” öröklődése • Az utód a fejlődés korai szakaszában a szülőktől, elsősorban az anyától látott és tanult mintákat

követi, utánozza • Imprinting • Az élet korai szakaszában igen gyorsan végbemenő nem tudatos bevésődési folyamat Öröklés – környezet- nevelés • A szociokulturális öröklődés • Értékek átvétele • Elsődleges közvetítő – a család • Nyelvi kód öröklődése • A nevelés szempontjából az öröklődés: • • • • összetett több tényezős folyamat Az utódban megjelennek a szülők biológiai tulajdonságai Végbemegy a „minta” átvétele Lehetőség nyílik a társadalomban felhalmozott értékek átadására átvételére Öröklés – környezet- nevelés • A környezet • Az embert körülvevő természeti és társadalmi tényezők összessége • A valóság azon része, amellyel az ember kapcsolatban áll • Lehet • • Természeti – társadalmi környezet Makro – mikro környezet • • A környezet • A társadalmi környezet hatótényezői • • Első dimenzió – környék •

Második dimenzió – a település • Harmadik dimenzió – az adott terület kultúrája • Természeti viszonyok, adottságok • Nagysága, infrastruktúrája, objektív adottságai, története, hagyományai, szomszédság, emberi viszonyok, lakókörnyezet • • • A kultúra közvetítő közegei A terület értékrendszere, a helyi társadalom normarendszer Társadalmi szervezetek Öröklés – környezet- nevelés • A környezet • Közvetlen környezet • Azon elemek melyek áttételek nélkül hatnak • Az ember egyedi kapcsolatai • A lakóhely anyagi, tárgyi és kulturális körülményei • Közvetett környezet • Áttételek révén hatást gyakorló elemek Öröklés – környezet- nevelés • Az öröklés és a környezet hatásainak kapcsolódási pontjai • A szülők utódjaiknak a génjeiket és az otthoni környezetet adják • genotípus ⇔ nevelési környezet • Az általános intelligencia részben öröklődő

• Az intelligens szülők stimuláló környezetet biztosítanak (Az intézményes nevelés szerepe a hátrányok kompenzálásában) • Interakció • A különböző személyek ugyanarra a környezetre eltérő módon reagálnak • Az egyén személyisége sajátos választ vált ki másokból • A személyiség alakítja környezetét Öröklés – környezet- nevelés • A nevelés • • • • Fejlesztő hatások összessége Hatásrendszer és folyamat A személyiség fejlődését befolyásoló tényezők: öröklődés, környezet, nevelés A személyiségfejlődés aspektusai • • • • Biológiai: élő organizmus Pszichológiai: pszichikus szerkezet és funkció Szociológiai: társas lény Pedagógiai: a személyiség fejlesztése Öröklés – környezet- nevelés • A nevelés tényezői messze felülmúlják a biológiai faktorokat • A legtöbb kisgyermekkori viselkedési probléma a gyermek – környezete kölcsönhatás eredménye • A

nevelésnek integráló szerepe van a három tényező viszonyában • A nevelhetőség kérdése • • • • Mit tud, hol tart a a gyermek a fejlődében Hogyan tud változtatni a nevelés A gyermek távlati fejlődésének lehetőségei A gyermeki fejlődés szociális beágyazottságának szintje (család) • (Illyés Sándor: Nevelhetőség és általános iskola) Öröklés – környezet- nevelés • • A nevelés korlátai • Külső, vagy belső eredetű zavarok ⇒ nehezítik a tervszerű nevelést • Forrásai • A szociális kapcsolatok megromlása • Fizikai zavarok • A zavaró tényezők a személyiség harmonikus fejlődését gátolják • Érzelmi, értelmi, erkölcsi zavarok • A beszédfejlődés zavarai • Idegrendszeri zavarok Sajátos nevelési igény • Történeti áttekintés : Magyarország: 1970es évekig nem volt szervezett formában korai fejlesztés • A fejlődési problémával felismert gyermekek otthon nevelkedtek •

Esetleges fejlesztés: család sajátos ismeretségi köre (gyógypedagógus, pszichológus ) Sajátos nevelési igény • Korai fejlesztés: • Érzékszervi, testi, értelmi és beszédfogyatékos, autista, illetve több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő 0-5 éves korú gyermek diagnosztizálására, fejlesztésére, szülői tanácsadásra irányul. Korai intervenció • A gyermekre szabott, tervezett, a fejlődéshez folyamatosan alklamazkodó komplex fejlesztés eredményeképpen a a szociális tanulás eredményeként a gyermeket eljuttassa a napi rendszerességű intézményes ellátás felé. Korai intervenció • Az első évek pozitív tapasztalatai – jótékony hatás az agy fejlődésére • Gondolkodás, nyelvelsajátítás, szociális kapcsolatok kialakításának képessége • Az első 5-6 év dinamizmusában nem is hasonlítható össze a későbbi

életszakaszokkal • A fejlődést nemcsak biológiai hanem szociális és értelmi sérülések is gátolhatják Korai intervenció • Biológiai és környezeti tényezők figyelembevételével- a már meglévő vagy kialakuló fogyatékosságokat megelőzzük, vagy csökkentsük a gátló tényezőket • Funkciók hanyatlásának megakadályozása • Kialakuló kompetenciák kezelése • A szülők- család alkalmazkodásának elősegítése Korai intervenció folyamata • 1. Eltérő fejlődésmenet észlelése -mely életszakaszban és milyen pontossággal diagnosztizálják a sérülést Gyermekorvos, védőnő felkészültsége, Szülők. Környezet tájékozottsága Korai intervenció folyamata • 2. komplex diagnózist megalapozó vizsgálatok Orvosi, gyógypedagógiai, pszichológiai vizsgálaton vesz részt Szakértői vélemény: nem csak az elmaradást mutató, hanem a fejlesztés alapjait jelentő azokra építhető képességeket is leírja

18 hónap alatt: ha van gyermekneurológiai szakorvos által készített diagnózis és terápiás javaslat, nem kell új szakértői vizsgálat A korai fejlesztésre és a gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot Korai intervenció folyamata • Eredmények megbeszélése a szülőkkel Lehetőleg apa, anya együtt Addigi ellátással kapcsolatos tapasztalatok Lehetőséget biztosítani a kérdéseknek a kételyek tisztázásának A fejlesztés igénybevétele mindig a szülő joga! Korai intervenció folyamata • 3. Gyógypedagógiai fejlesztés Heti rendszerességgel Egyéni fejlesztési terv alapján Egyénileg vagy csoportosan Ambuláns formában, vagy az intézményben Kis lépésekben történő fejlesztőmunka Kisgyermeknevelővel együttműködve mind az otthoni mind az intézmányi gyakorlást biztosítva A fejlesztés területei észlelés, hallás, látás, nagymozgás, finommotorika ,

kognitív funkciók, kommunikáció, beszéd, szociális-érzelmi terület, önkiszolgálás Korai intervenció folyamata • Mozgásra és játékra épül • Kommunikációs helyzetek • Tárgyi környezet megismerése • Kognitív funkciók fejlődése • Érzelmek és gondolatok kifejezése-válasz • Szocio-kognitív fejlődés Korai intervenció folyamata-mit tehet szülő • Aktív részvétel a fejlesztésben • Szülői tanácsadás: életkörülmények megismerése, nevelési-fejlesztési tanácsok • Csak teljesíthető feladatok (lelkiismeret-furdalás, bűntudat kizárása) • Terápiás szolgáltatások, a családi összetartás megerősítése Korai intervenció folyamata • Kontrollvizsgálatok-folyamatdiagnosztika • Ráépülő, másodlagos tünetek • A gyermek intézményi elhelyezése- szegregált vagy integrált ? Kisgyermeknevelő számára nyújtott tanácsadás • A gyermek csak akkor emelhető ki a családból, ha az

veszélyezteti a gyermek Sajátos nevelési igényű gyermekek a bölcsődében • 2011. évi CXC Törvény a nemzeti köznevelésről: „az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral) küzd.” Törvényi szabályozók • 1997. évi XXXI tv : A böcsöde végezheti a fogyatékos gyermek nevelését és gondozását • 2011. CXC tv : Ha egy gyermek a harmadik életévét betöltötte, de fejlettsége alapján még nem érett az óvodai nevelésre, 6 éves koráig részt vehet a bölcsödei nevelésben. Szegregációtól az integrációig • 1980-as évekig jól kiépült szegregált nevelési oktatási

intézményrendszer • Főleg orvosi szemlélet, a sérülésre összpontosít • A szegregáció miatt megbomlott a szocializációs folyamatok és a pszichés fejlődés egyensúlya • Többségi pedagógia: a gyerekeket homogén csoportként kezelték Szegregációtól az integrációig • 1960-as évek, USA: emberjogi mozgalmak-gyermekjogok • Minden gyermeknek joga a településen belül, legközelebbi intézményben megkülönböztetés nélküli ellátást kapni • Családi,rokoni körben, barátságos szomszédságban felnőni • Orvosi modellel szembeni szociális modell Szegregációtól az integrációig • Nem a sérülésen, hanem a gyermek egyéniségén van a hangsúly • Deficitről az erősségekre, szükségletek feltérképezésére • Integráció-inklúzió • Integráció: egy –egy gyermek beilleszkedése a meglévő programba. • Inklúzió: kis kivétellel minden gyermeket a lakhelyéhet legközelebbi intézménybe vesznek fel, amely

felkészült a fogadásukra Szegregációtól az integrációig • Befogadás személete: figyelembe veszi az egyéni szükségleteket, megszünteti a megkülönböztetést, elkülönítést • Deszegregáció Szegregációtól az integrációig • Szociális integráció: egy épület, de külön csoport az SNI gyerekeknek • Részleges integráció: a nap egy szakaszában közös, ezen kívül külön foglalkozások • Teljes integráció: a nap minden szakaszában együtt vannak, csak korai fejlesztésre viszik külön a gyermekeket. Szegregációtól az integrációig • Spontán integráció: csak a beiratkozás utaán, a bölcsödei évek alatt derül ki az SNI. A kisgyermeknevelők az együttnevelésre nincsenek felkészülve. • Tudatos integráció: a bölcsőde az alapító okiratban is jelöli SNI gyermekek fogadását, szakmailag felkészült Sajátos nevelési igény • Hideg: a kisgyermeknevelő nem tudja érzelmileg elfogadni a gyermeket.

Nonverbális jelzésekben elutasítás • Meleg: érzelmileg elfogadó, SNI bölcsődés számára biztonságot nyújt Sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásának feltételei • A bölcsődei játékeszközök mellett egyeztetni a korai fejlesztést végző gyógypedagógussal • Fogadó kisgyermeknevelők is rendelkezzenek alapvető kompetenciákkal, mely az elfogadást erősíti Sajátos nevelési igény: Sérüléstípusok • Látássérült: az a gyermek, akinek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0–0,33 (0–33%-os látásteljesítmény) közötti, illetve a látótér 10 fokos, vagy annál szűkebb. • vak: látóképesség teljes hiánya (vízus: 0); • aliglátó: fényérzéstől a 10%-os látásélességig; • gyengénlátó: látásteljesítményük 10–33%-ig terjed, Sajátos nevelési igény: Sérüléstípusok • Hallássérülés: csökkent hallási

képességet, esetleg a hallás teljes hiányát jelenti. A károsodás foka attól függ, hogy milyen hangerőt hall meg valaki (dB=decibelérték) és milyen hangmagasságon (Hz=frekvencia). A jól halló ember nagyjából 20000 Hz-ig hall. • súlyos fokú hallássérülés – ahol a hallásveszteség 90 dB, illetve e feletti (minimális hallásmaradvány is lehet); nagyothallás, ezen belül: • súlyos nagyothallás: 60–90 dB a hallásveszteség, • közepes nagyothallás: 40–60 dB a hallásveszteség, • enyhe nagyothallás: 25–40 dB a hallásveszteség. Sajátos nevelési igény: Sérüléstípusok • Testi fogyatékosság (mozgáskorlátozottság) • végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok; • petyhüdt bénulást okozó kórformák; • a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek; • egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó • kórformák; • halmozott sérüléssel

járó különböző kórformák és károsodás Sajátos nevelési igény • 1973: dr. Katona Ferenc: Fejlődésneurológiai Osztály, Svábhegyi Állami Gyermekgyógyászati Intézet Nem megfelelő fejlődésű újszülöttek és csecsemők Kezdetben csak orvosi ellátás • 1986-1989: Bölcsődék Országos Módszertani Intézete (BOMI) 0-6 éves korú fogyatékkel élő gyermekek bölcsődei gondozásanevelése Sajátos nevelési igény • 1991: Budapest, Czeizel Barbara : Korai Fejlesztő Intézet megalapítása Gyermekorvos, gyógypedagógus, gyógytornász • 1993. évi LXXIX tv 30 §: sérüléstípustól függően a korai fejlesztést és gondozást gondozó felkészítés keretében kell biztosítani Otthoni ellátás, bölcsődei, gyermekotthoni gondozás Vállalkozó bölcsődék is szegregált vagy integrált formában fogadhatják a gyermekeket Sajátos nevelési igény • 1997. XXXI tv A gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról: • 15/1998. (IV 30) NM rendelet A fogyatékos gyermekek szakértői bizottság vizsgálatai és szakértői véleménye alapján kerülhet abba az intézménybe, ahol az adott fogyatékosságtipus fogadása történik • 2011 évi CXC. tv A nemzeti köznevelésről: A korai fejlesztés a pedagógiai szakszolgálat feladatainak körébe sorolja A bölcsődei integrációs nevelés nem szűnt meg de a gyógypedagógusok mindennapi jelenléte igen Sajátos nevelési igény: Sérüléstípusok • Értelmi akadályozottság: Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és/vagy környezeti hatások eredőjeképpen alakul ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától, az első évektől kezdve számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott Sajátos nevelési igény • enyhe értelmi fogyatékosság (tanulásban

akadályozottság); • középsúlyos értelmi fogyatékosság (értelmileg akadályozottság); • súlyos értelmi fogyatékosság (értelmileg akadályozottság); • legsúlyosabb értelmi fogyatékosság. Sajátos nevelési igény: enyhe értelmi fogyatékosság • Emlékezés, figyelem, észlelés, motivációs bázis, finommotorika, beszédfejlődés- társakhoz képest gyengébb teljesítmény, nehezen felkelthető érdeklődés • Többségében ép társaikkal együtt: felvételkor nem merülnek fel problémák • Ritkán merül fel az integrációs nevelés szükségessége Sajátos nevelési igény: enyhe értelmi fogyatékosság • A szakértői véleményben meghatározott képességek fejlesztése • 3 éves kor után: szerepel a véleményben az intelligenciahányados is: 50-69 IQ • Fejlesztésük: oligrofénpedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus • Tanácsadói munkája segíti a kisgyermeknevelőt a

tevékenységek tervezésében Sajátos nevelési igény: értelmi akadályozottság; középsúlyos értelmi fogyatékosság • Jelentősen meglassúbodott fejlődési ütem( mozgás, beszéd, kognitív és pszichés funkciók) • Monotonitás, sztereotipiák, fantáziátlanság a játéktevékenységekben • Önkiszolgálás életkorához viszonyított alacsonyabb szintje • IQ: 35-49 Sajátos nevelési igény: értelmi akadályozottság, középsúlyos értelmi fogyatékosság • Szokások, önállóság kialakulásához több időre van szükség cselekvésbe ágyazott gondolkodás biztosítása • Alapfunkciók (kúszás, mászás, járás) • Beszédindítás, beszédértés fejlesztése • Nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése Sajátos nevelési igény: Sérüléstípusok • Beszédfogyatékosság: beszéd és nyelvi teljesítmények súlyos zavara • Oka: idegrendszer sérülése, mentális reatardáció, környezeti ártalom • Gyakran

társul magatartási vagy tanulási zavarral • Nehezen tudják magukat megértetni: szorongás/agresszió • Beszédfogyatékosság ≠ beszédhiba!! Sajátos nevelési igény: Beszédfogyatékosság • Gazdag nyelvi környezet, motiváció és minta • Nagyobb hangsúlyt kap a kommunikáció, illetve a logopédia szakos gyógypedagógus által végzett terápia • Gesztusok és egyszerű kérések; nyelvtani elemek Sajátos nevelési igény: Pervazív fejlődési zavar • „A szociális, kommunikációs és kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé-kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. A súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességűek egyénileg változó támogatásra szorulnak” (Kanyik–Szilágyiné, 2008) Sajátos nevelési

igény: Pervazív fejlődési zavar • A személy csak önmagára és a vele kapcsolatos ingerekre reagál • Szélsőséges érzelmi kifejezések, szemkontaktus hiánya, furcsa hanghordozás • Főleg organikus okokra vezethető vissza • Sérülés a kommunikáció, szociális képességek és viselkedésszervezés területén Sajátos nevelési igény: Pervazív fejlődési zavar Jellemző tünetek a csecsemőkorban: • Szociális készség: a szociális mosoly elmaradása; elmarad a másik arcának figyelése; az érdeklődés elmaradása a másik személy, közös együttlét iránt; az egyedüllét kielégíti. • Kommunikáció: preverbális kommunikáció hiánya; szegényes mimika; ritka a szemkontaktus felvétele. • Viselkedés: sztereotíp módon ismétlődő viselkedés. Sajátos nevelési igény: Pervazív viselkedési zavar • Jellemző tünetek a kisgyermekkorban: • Szociális készség: a kortársak és felnőttek iránti érdeklődés hiánya;

közös tevékenység hiánya; esetleges interakciók során kevés szemkontaktus; szívesebben van egyedül, aminek ellentmondani látszik, hogy az anyáról nehezen választható le; a mimika szegényessége vagy hiánya. • Kommunikáció: megkésett beszédfejlődés; gyakori echolália; nem figyel a beszédre – olyan, mintha „nem akarná megérteni”; ritka szemkontaktus; a mimika, gesztusok szegénysége/hiánya. • Viselkedés, merev gondolkodás: sztereotip tevékenység a tárgyakkal; különös érdeklődés; furcsa, ismétlődő repdeső, pörgető, lábujjhegyező mozdulatok; erős ragaszkodás a megszokott dolgokhoz, napirendhez; a változások erős érzelmi kitörésekkel kísért elutasítása. Sajátos nevelési igény: Sérüléstípusok • Pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők • A bölcsődei intézményes nevelésben is érvényesülnek a társadalmi együttélés szabályai • A

szubkultúrából érkező gyermek nem tudja mikor szegi meg a szabályt • Pedagógus nem ismeri a hátteret, olyat vár el amit a gyermek nem ért Sajátos nevelési igény: tanulási-, figyelemvagy magatartászavar • A negatív visszacsatolás alapján két válasz: • Aktív elkerülő magatartás: menekülés vagy támadás • Passzív elkerülő magatartás: szorongás, tehetetlenség • Számukra nincs speciális intézmény, az ép gyerekekkel együtt nevelik • A fejlesztést megfelelő szakos gyógypedagógus végzi A kisgyermeknevelő korai fejlesztést támogató munkája • Megismerni a gyermek szociokultúrális környezetét • A problémák megoldásában a szülők többnyire szívesen együttműködnek • A gondozási folyamat közben létrejövő kapcsolat minősége is meghatározza a gyermek fejlődését • A kisgyermeknevelő elfogadó, a fejlődő légkör bizalmi, pozitív hangulatát megteremtő személyisége A kisgyermeknevelő korai

fejlesztést támogató munkája • Egyénre szabott, személyre szóló, támogató tevékenység • Differenciálás • Sikeres gyakorlás révén kialakul a kompetenciaélmény • Önálló étkezésre/öltözködésre szoktatás esetén is a sérülés mértékét figyelembe kell venni A kisgyermeknevelő korai fejlesztést támogató munkája • Szobatisztaságra szoktatás: • A gyermek vegatatív idegrendszere 2-2,5 éves korban válik képessé az ürítés szabályozására • Belső motiváció éa a felnőtt dícsérete által alakul ki • Értelmi sérülés esetén nincs belső motiváció- sok örömteli dicséret szükséges IX. Erkölcsi nevelés A jellem szerkezete és fejlesztése. Feldolgozása önálló munka az alábbi szakirodalmak alapján: • A Bölcsődei Gondozás - Nevelés Országos Alapprogramja. Nemzeti Családés Szociálpolitikai Intézet, 2004 • Podráczky Judit (szerk. 2015): Szemelvények a kisgyermeknevelés köréből 1.

Dombóvári Szecsox Nyomda KFT • Nyitrai Ágnes (szerk. 2015): Szemelvények a kisgyermeknevelés köréből2 Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Kaposvár • Nyitrai Ágnes (szerk, 2015): Kisgyermekek nevelése a családban és a bölcsödében. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Kaposvár X. Társas kapcsolatok A társas kapcsolatok értékei. Egyén, csoport, közösség A kortárscsoport szerepe a nevelési folyamatban. Egyéni és közösségi nevelés Humanizmusra nevelés. Csoport • • • • • • • • • • • • • A csoportról általánosságban: Csoport: kettőnél több egymással tartósan interakcióban lévő személyek összessége. Létrejöttének célja lehet: kapcsolatok ápolása közös feladatok megoldása tagok viselkedésének befolyásolása. Működését jellemzi a: közös cél együttes tevékenység kohézió csoportstruktúra. Csoport • A csoport jellemezhető: létszámával: • kis csoport: 3-25 fő ismerik egymást

mindenki állandó kapcsolatban van a másikkal • nagy csoport: 50 főig ismerik egymást, de nincsenek közvetlen kapcsolatban a másikkal, alcsoportokra tagolódik • tömeg: 50 főnél több nem ismerik egymást a tagok nincsenek interakcióban egymással kialakulásának körülményeivel: • formális: meghatározott célok hozzák létre mesterségesen pl.: iskolai osztályok • informális: rokonszenv, vagy közös érdeklődés hozza létre pl.: baráti csoportok • Csoport • a személyre gyakorolt hatás alapján: • elsődleges: a tagok ismerik egymást, gyakori interakciók, érzelmi kötődés jellemzi pl.: család • másodlagos: formális keretek tartják össze, lazább érzelmi kötöttség személytelenebb kapcsolat jellemzi, kevésbé befolyásolják tagjaikat p.: munkahely • • A csoport tagság lehet: beleszületett: pl. család szerzett: pl: sportköri tagság • • Idő kell hozzá, hogy egy csoport összeszokjon és kialakuljon a tagokban a

csoporthoz tartozás érzése. Csoport • A csoport fejlődés fázisai: • alakulás • Viharzás • normaképzés • működés • megszűnés Csoport • Alakulás: a csoporttagok megismerik egymást, és önmagukat bemutatják. Minél sokoldalúbb és intenzívebb a bemutatás, annál előbb van esélye a csoportnak közösségé formálódni. • Viharzás: a pozíciókért, szerepekért vívott harc jellemzi egymás erőinek összemérése rivalizálás. Ilyenkor határozzák meg a csoport hierarchiában elfoglalt helyeket • Normaképzés: a csoportra jellemző értékek, viselkedési stílus és a csoport szabályok kialakulása. A viharzáskor pozícióba került csoporttagok nagyobb eséllyel befolyásolhatják a csoportnorma kialakulását. • Működés: a csoport előtt álló feladatok megoldása (csak az előző három szakasz után következhet, mert ha ezek nem megoldottak a csoport nem lesz képes a működésre koncentrálni csak a csoportfejlődési

feladatokkal foglalkozik) • Megszűnés: a csoport céljai megvalósultak és nincs új cél, vagy a meglévő konfliktusok miatt a tagok menekülnek. • Ezek jellemzik az iskolai osztályt is!!! Csoport • A működő csoportokban jellemző szerepek alakulnak ki. (osztályban is!) A szerepek a következők lehetnek: • vezető: lehet formális a ténylegesen kinevezett vezető • Informális, akire társai úgy érzik érdemes hallgatni. Ha egy iskolai csoportban a két vezető egybe esik könnyebb dolga van a tanároknak, ha nem és a két vezető értékrendje egymástól eltér a csoport csak zökkenőkkel működhet. • bohóc: nagy népszerűségre tehet szert, mint vicces ember de sokszor nem lehet tőle valóban komoly munkát várni. Ezért általában nem is veszik őket komolyan • bűnbak: a rendbontásért, vagy egyéb problémákért bizonyos személyt tesznek felelőssé a csoportban. Ezeknek a gyerekeknek, akik a csoport perifériáján lévő személyek

nincsenek barátaik, önbecsülésük sérül és a csoport agressziójának céltáblájává válnak. XI. A kisgyermeknevelő szerepe, kompetenciái. A kisgyermeknevelő kompetenciái (Gyöngy Kinga) • Az ideális kisgyermeknevelő ( önbevallás alapján) Érzelmi melegség és érdeklődés Érett személyiség és pszichés jóllét Jó kommunikációs és interperszonális képességek Elméleti-gyakorlati szakmai tudás Képzés • 2009: BA szak • Képzésük korábban egészségügyi, majd szociális ágazati szakképzés keretében történt • A pedagógusképzésbe kerülés: a gondozás mellett a nevelési tevékenység is hangsúlyos legyen a képzés során • Oktatók: nem ismerik eléggé a bölcsődék világát Képzés • 1. Milyen kisgyermeknevelőt képezzen a felsőoktatás? • Mik a kisgyermeknevelő szakma személyi kívánalmai? Ezek képezhető kvalitások vagy veleszületett jellegüktől fogva a kiválasztásra kell-e

hangsúlyt fektetni? • Milyen kihívások elé állítja a szakma a munkavállalót és ezeken milyen típusú képzettség segítheti át a kisgyermeknevelőt, azaz milyen copingra van szükség? • 2. Vannak-e olyan viselkedésszervezési fogások, amelyekről a gyakorló kisgyermeknevelők beszámolnak a szakirodalom azonban nem említ? Az ellátás személyi feltételeinek pedagógiai aspektusai • Ezen korosztály nevelésekor minden helyzetben fontos a felnőtt nevelő jelenléte • Fokozott fizikai és érzelmi biztonság, intimitás igény • Konkrét segítség a hiányzó képességek miatt • Más korosztályhoz képest több regulációs feladata van Az ellátás személyi feltételeinek pedagógiai aspektusai • Személyiségével megfelelő szociális környezetet biztosít( érett személyiség) • Éretlen személyiség: érzelmeiben instabil, viselkedésében rapszódikus • Érzékeny, válaszkész a gyermek problémáira • Társas-emocionális

környezet Az ellátás személyi feltételeinek pedagógiai aspektusai • Rugalmas, mozgósítható tudás, mely bővíthető, gyarapítható • Igény az önfejlesztésre, munkája minőségére • Monitorozza saját nevelői hatékonyságát • Legyen nyitott a gondjaira bízott gyermekek és családjuk iránt XII. Konfliktusok a nevelési folyamatban. A pedagógiai kommunikáció. Konfliktus • Latin „ confligere”-harc, fegyveres összeütközés • Mára változott a szó jelentése: egyaránt jelent egyáni belső vívódást és másokkal való ellentétet. • Egyes tudományágak más más módon viszonyulnak a konfliktus fogalmához ( pedagógia, pszichológia, szociológia) A konfliktus fogalmának pedagógiai megközelítésénél azokra a konfliktusokra kell főleg gondolni, amelyek valamilyen pedagógiai folyamat során alakulnak ki. A konfliktus értelmezése Szekszárdi Júlia szerint: • „A konfliktus olyan ütközés, amelynek során

igények, 26 szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek kerülnek egymással szembe.” A konfliktus folyamatjellegű Van előzménye, érési ideje, csúcspontja, leszálló ága, és következménye Konfliktusok kialakulását elősegítő tényezők • Versengő légkör • Barátságtalan légkör • A vezetők túlzott hatalomhasználata • Büntetés • Gúnyolódás • Minősítés Konfliktusok típusai megjelenési helyük szerint • Makrostrukturális Globális szintű vagy társadalmi viszonyrendszerben jelenik meg • Mikrostrukturális Nyílt (manifesztált): a konfliktus a felszínre kerül, jellemzően heves lefolyású Rejtett( lappangó-latens) : nem kerül felszínre az emberi pszichikumban játszódik le (intraperszonális)  nagy energiát von el a szervezettől, sebezhetőbbé, érzékenyebbé téve az egyént Következményeik szerint: Konstruktív: Destruktív:

Tisztességes versenyhelyzet egyenlő felek között, A végkifejlet nem előre meghatározott. Gazdagítja az egyén önismeretét, Növeli a csoport kohézióját, Az adott kapcsolatot megerősíti. Tisztességtelen versenyhelyzet egyenlőtlen felek között, a végkifejlet előre meghatározott. Hatása negatív, az érintettek önbizalma megrendül,  a csoportkohézió csökken, megjelenik az erőszak. A kiváltott hatás időbeli lezajlása szerint • Központi konfliktus: Erős, hosszú ideig tartó összecsapás. • Peremkonfliktus: Kisebb mélységű és rövidebb ideig hat, záros határidőn belül megoldható. A perem és a központi konfliktus között a határvonal nem éles, csak a szubjektív megítélésen múlik. • Extrém konfliktus: Hatása tartós, megoldása pedagógiai eszközökkel többnyire nem lehetséges. Megoldásához külső szakemberekre (pszichológus, gyógypedagógus) és nem ritkán a hatóság

bevonására is szükség van. • Látszatkonfliktus: A pillanatnyi helyzet spontán termékei, hatása jelentéktelen. Ilyenek például az április elsejei diákcsínyek. Túlértékelésük valódi konfliktushoz vezethet Intenzitásuk és fokozatuk szerint: • Nézeteltérés: Egy konkrét szituációhoz kötött, ami az esetek többségében a helyszínen megoldható. Lényegében nem érinti mélyen az adott kapcsolatot. • Összecsapás: Ha a feszültség a felek között növekszik, akkor a nézeteltérés összecsapásba megy át. Ilyenkor a kapcsolat is veszélybe kerül. • Végső összecsapás: Ennek a hatására a kapcsolat átalakul, végleg megszakad, az érintettek képtelenek az egymás közötti kommunikációra. Kimenetelük szerint • Megszakított: A konfliktus megszakítása, abbahagyása után a felek igyekeznek a kapcsolatukat úgy folytatni, mintha semmi sem történt volna. • Az egyik fél győzelmével végződő: A saját álláspont

rákényszerítése a másikra. A győztes – vesztes szituációban csak a győztes céljai érvényesülnek. • Kompromisszumos: Bizonyos fokig az ellenfél érdekei is érvényesülnek. A konfliktus lezárása után a kapcsolat továbbra is fennmarad. • Álláspontváltoztató: A másik fél álláspontjának elfogadása, ami az erőviszonyokat a szemben álló javára billenti. A csoportok közötti kapcsolat típusa szerint • Instrumentális: Azok a konfliktusok kerültek ebbe a kategóriába, amelyek a munkamegosztás kommunikációs zavaraiból, pontatlan feladatmeghatározásokból, félreértésekből és az egyetértés hiányából adódnak. • Szocioemocionális: Azok a konfliktusok tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek sértik az ember magáról alkotott véleményét. Legtöbbször ezek a konfliktusok a bizalommal és a másik elfogadásával kapcsolatban hozhatók kapcsolatba, amelyek élénk érzelmi megnyilvánulással is járhatnak. A csoportok

közötti kapcsolat típusa szerint • Tárgyalási: A tárgyalásokon mindkét fél megpróbálja a saját érdekét előnyben részesíteni. A vita tárgyát az egyenlőtlen elosztási viszonyokból adódó nézeteltérések válthatják ki, ami gyakran veszekedésbe is torkollhat. • Hatalmi és függőségi konfliktusok: Ezek a konfliktusok az egyének és csoportok rivalizációja miatt jönnek létre. A szerepváltások újabb konfliktusok kialakulását idézhetik elő, ami a változásokkal szembeni ellenállást is magával hozhatja. Értékkonfliktus Érdekkonfliktus Kiváltó okok szerint Információs eredetű konfliktus Kapcsolatikonfliktus Strukturális konfliktus Ténykonfliktus Valódi konfliktus Álkonfliktus Megnyilvánulásuk szerint Áttételes konfliktus Téves konfliktus Lappangó konfliktus Hamis konfliktus Elkerülhetetlen Bekövetkezés indokoltsága szerint Elkerülhető Kívánatos Egyén-egyén Egyén-csoport Részvevők szerint

Egyén- intézmény Csoport-csoport Csoport-intézmény Intézmény-intézmény 1. A „Szemet szemért, fogat fogért” elv, ami az önbíráskodásra épül. Konfliktusok kezelése 2. „Akit megdobnak kővel, dobja vissza kenyérrel” elv a megbocsátani tudáson alapszik, melynek megvalósulása napjaink erőszakkal teli világában elképzelhetetlennek tűnik. 3. A „Kard által vész, ki kardot ragad!” elv, mely a kölcsönösségen alapul. Konfliktuskezelő stratégiák 1. Önérvényesítő – Competing (győztes – vesztes vagy versengő) : Az egyén erősen érvényesíteni akarja saját érdekeit a másik fél rovására, s bármely befolyásolási módot latba vet, hogy nyerő helyzetbe jusson. A felek a konfliktus megoldása során nem működnek együtt, a konfliktust harcként értelmezik, amelyben az emberi kapcsolatok nem számítanak. Alkalmazója szereti a nyílt összetűzéseket, amelyekben gyakran használja a megfélemlítést. Magatartását

önző viselkedésmód jellemzi, sikerei biztonságot, büszkeséget és egyéni beteljesülés érzést nyújtanak. Az aszimmetrikus kapcsolatokra jellemző, ahol a vesztes rendszerint a kisebb hatalommal rendelkező lesz. Konfliktuskezelő stratégiák • 2. Önalávető – Accomodating (alkalmazkodó vagy engedékeny) A versengés ellentéte. Aki ezt választja, az lemond saját érdekeinek, vágyainak érvényesítéséről a partner javára és az emberi kapcsolatokra teszi a hangsúlyt. Inkább feladja saját célját és alkalmazkodik a másikhoz a kapcsolat érdekében. A stratégia mögött a bölcs belátás, a békülékenység és a másik véleményének az elfogadása is meghúzódhat. Használata némely esetben kitaszítottsággal és kiközösítéssel járhat. Konfliktuskezelő stratégiák • 3. Elkerülő – Avoiding (kitérő vagy elhárító) Alkalmazója a helyzet elemzése, a viszony minősítése alapján, valamint a győzelmi esélyek mérlegelése

alapján használja. Leginkább akkor használatos, amikor valaki kevés információval rendelkezik, és abban bízik, hogy az idő múlásával több információhoz juthat. Nem szeret másokkal ellentétbe kerülni, nem tulajdonít nagy fontosságot sem a célok elérésének, sem az emberi kapcsolatoknak. A nyugalom és csend érdekében alkalmazója visszahúzódik, elkerüli, elhárítja a fenyegető helyzetet, nincs energiája, ideje foglalkozni a problémával. Konfliktuskezelő stratégiák • 4. Együttműködő – Collaborating (problémamegoldó): Az elkerülés ellentéte. A felek nemcsak saját, hanem a másik fél érdekeit is elfogadják, és olyan megoldásra törekszenek, amelyik mindkét fél számára teljesen megfelelő. A közösen elfogadott megoldás mellett mindkét fél elkötelezett. A megoldáskeresés folyamatában lehetőség adódik egymás mélyebb megismerésére, a szándékok, szükségletek feltárása során a kapcsolat elmélyülhet, és

lehetőség nyílik egymás eddig nem ismert értékeinek felfedezésére. Fontosnak tartja mind a célok elérését és az emberi kapcsolatok megtartását. Előszeretettel használják a nyílt beszélgetéseket, amelynek eredményeképpen teljesíthetők a saját, illetve a másik fél igényei. A konfliktust megoldásra váró kérdésként értelmezi. A feszültségek csökkentésére törekszik, ami sok időt és energiát vesz igénybe. Konfliktuskezelési stratégiák • 5. Kompromisszumkereső – Compromising (tárgyaló): Egyenrangú felek között gyakori megoldásmód, időt és lehetőséget ad jobb megoldások keresésére, nem rombolja a kapcsolatot. A cél valamilyen kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálása, amely részlegesen mind a két fél számára megfelelő. Miután felismerték a felek, hogy egyikük sem érheti el azt, hogy csak az ő szempontjai érvényesüljenek, olyan középutas megoldást keresnek, amelyben többékevésbé teljesülnek

céljaik. Módszerük a tárgyalás közbeni alkudozás, 49 amelyben arra törekednek, hogy mindkét fél egyenlő mértékben mondjon le. Mindketten nyernek és veszítenek is valamennyit. Pedagógiai kommunikáció Pedagógiai kommunikáció • A pedagógiai kommunikáció pedagógiai céloknak alávetett és pedagógiailag szabályozott, intézményesült, többé-kevésbé tervszerűen előkészített és lefolytatott kommunikáció, mely a nevelők és növendékek közvetlen személyes kapcsolataiban, a nevelők által irányított, ill. befolyásolt személyközi kapcsolatokban megy végbe Pedagógiai kommunikáció sajátosságai • Pedagógiai célzatosság: • A pedagógus, mint kommunikátor, és mint kommunikáció-szervező a tevékenységeit általában pedagógiai céloknak rendeli alá. Hogy milyen mértékben, az függ: a szabályozottság fokától, a tanár szerepfelfogásától, kommunikációs helyzettől, a kommunikáció színterétől. •

Intézményesültség: • A pedagógiai kommunikáció zöme olyan intézményekben zajlik, melyekben a státusból adódó szerepek – részben az ebből adódó megfogalmazott szabályok is – körülírják a kommunikáció elvárt (kötelező, ill. elfogadott vagy tilalmazott) módját, formáit, stílusát • Tervezettség: • A tanár által tervezett kommunikáció: előadása, magyarázata, vázlatai, taneszközök alkalmazásával történő közlései, indító és ellenőrző kérdései. Kulcskérdés az idővel való gazdálkodás. • Interperszonalitás: • A pedagógiai kommunikáció egyben interkommunikáció, melynek egyik oldalán mindig a tanuló, vagy a tanulócsoport áll, aki közvetlenül tanárával kerül interaktív kapcsolatba. • A pedagógiai kommunikáció jelen van a pedagógus és a tanulók, a tanulók és tanulók, valamint tanulás tárgya és a tanulók között. Írott és íratlan egyezmények alapján jönnek létre a kapcsolat

különböző típusai. • A Bölcsődei Gondozás - Nevelés Országos Alapprogramja. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2004. Felhasznált irodalom • Dombi Alice – Oláh János – Varga István (2007): A neveléselmélet alapkérdései I-II. APC Stúdió, Gyula • Dombi Alice – Soós Katalin (szerk.) (2010): Fejezetek a kisgyermeknevelés köréből. APC Stúdió, Gyula • Bábosik István (2003): Alkalmazott neveléselmélet. OKKER Kiadó, Budapest • Kozma Béla (1996): Pedagógia I., II Comenius Bt, Pécs