Kémia | Általános Iskola » 20 alapvető kémiai definíció

20 alapvető kémiai definíció 1. Mit mond ki a Pauli elv? Az atomban nem lehet két olyan elektron, amelynek mind a négy kvantumszáma megegyezik. A Pauli-elv még egyszerűbben is megfogalmazható: egy atompályán maximálisan két elektron mozoghat. 2. Mi az energiaminimum elve? Egy atompályára belépő elektronok a lehető legalacsonyabb energiaszintű pályát töltik be. Ezt fogalmazza meg az energiaminimum elve. E szerint az elektronok a legkisebb energiájú szabad helyet foglalják el és akkor az atom alapállapotban van. 3. Mit nevezünk kovalens kötésnek? Az atomok között közös elektronpárral kialakuló kapcsolatot kovalens kötésnek nevezzük. Kovalens kötés általában a párosítatlan elektronok elektronpárba kapcsolódása révén jön létre. Ha a kötő elektronpárt ugyanaz az atom szolgáltatja a kötést datív kötésnek nevezzük. 4. Mit nevezünk ionos kötésnek? A kis elektronegativitású atomok a nagy elektronegativitású atomokkal ionos

kötést létesítenek. Az elektronegativitás a kötött atomok elektronvonzó képessége A kis elektronegativitású atom elektront ad le (kation), a nagy elektronegativitású pedig elektront vesz fel (anion). Az ellentétes töltésű ionokat az elektromos vonzóerő, az ionos kötés tartja össze. 5. Milyen a fémes kötés? A fémes kötésben a f ématomokat delokalizált (nincs helyhez kötve) elektronok tartják össze. Az elektronok a delokalizált molekulapályákat nem töltik be teljesen, ennek következtében kis energiák hatására elmozdulnak. A fémek elsőrendű vezetők 6. Mit nevezünk telített oldatnak? Amikor egy folyadékban adott hőmérsékleten és nyomáson több anyag már nem oldódik, beáll az oldódási egyensúly, telített oldat keletkezik. 7. Mi az oldhatóság fogalma? Az az anyagmennyiség, melyet 100 gramm adott hőmérsékleten és nyomáson telített oldatot tartalmaz, az anyag oldhatósága. A hőmérséklet növelésével egyes anyagok

oldhatósága jelentős mértékben megnő, másoké alig változik. 8. Mi a redoxireakció? Az elektronátmenettel járó reakciók a r edoxi-folyamatok, amelyekben az elektront leadó anyagok oxidálódnak, az elektron felvevő anyagok pedig redukálódnak. A redoxireakció az egyik anyag szempontjából oxidáció, a másik anyag szempontjából redukció. Pl. Zn + Cu2+ = Zn2+ + Cu 9. Mi a sav-bázis reakció? A protonátmenettel járó reakciókat sav-bázis reakcióknak nevezik. Savaknak nevezik azokat az anyagokat, melyek molekulája a vízmolekulának protont képes átadni. A bázisok olyan vegyületek, amelyek protont kötnek meg. 10. Mi az endoterm reakció? A kémiai reakció lefolyásához hőre van szükség, ez a reakció az endoterm reakció. Pl mészégetés CaCo 3 CaO + CO 2 11. Mi az exoterm folyamat? A kémiai reakció során hő szabadul fel, ez az exoterm reakció. Pl a mészoltás során hő szabadul fel: CaO + H 2 O Ca(OH) 2 12. Mi az addíciós reakció? Az

egyesülés vagy más néven addíció olyan reakció, amelyben két vagy több anyagból egyetlen termék képződik: CO 2 + H 2 O H 2 CO 3 Az addíció speciális esete a polimerizáció. A polimerizáció során azonos molekulák (monomerek) óriásmolekulává (polimerré) kapcsolódnak össze. 13. Mi a szubsztitúció? A szubsztitúció vagy helyettesítés olyan reakció, amelyben két vegyület atomjai vagy atomcsoportjai helyet cserélnek egymással. Pl CH 4 + Cl 2 CH 3 -Cl +HCl 14. Mi a pH fogalma? A kémhatás számszerűen a pH-val adható meg. A pH az oldat oxóniumion (H 3 O+) koncentrációjának negatív logaritmusa: pH = - lg (H 3 O+) 15. Mi az allotrópia? Az elemnek azt a tulajdonságát, hogy különböző kristályszerkezetű vagy különböző moláris tömegű módosulatokban fordulnak elő allotrópiának nevezik. Az allotróp módosulatok fizikai tulajdonságai eltérőek és kémiai tulajdonságaikban is tapasztalható különbség. Pl szén: gyémánt-grafit,

kén Rombos kén – monoklin kén 16. Mit nevezünk izomériának? Az azonos összetételű, de eltérő szerkezetű vegyületeket izoméreknek nevezzük. Az izomer vegyületeknek tulajdonságai különbözőek. Pl szőlőcukor – gyümölcscukor C 6 H 12 O 6 17. Mik az aminosavak? Az aminosavak a karbonsavak származékai. Az aminosavak molekuláiban a savas jellegű karboxilcsoporton kívül bázisos jellegű aminocsoport (-NH 2 ) is van. A jelentősebb aminosavakban az (-NH 2 ) csoport –COOH csoporttal szomszédos C-atomhoz kapcsolódik. 18. Milyen egységekből épülnek fel a nukleinsavak? A nukleinsavak az élő szervezet lényeges sajátságait hordozzák, az önreprodukciót és a genetikai információt. Hidrolízisük során foszforsav, cukor, nitorgéntartalmú heterociklusos vegyületek keletkeznek. Kétféle nukleinsavat különböztetünk meg: DNS, RNS. A nukleinsavakban a cukor és a foszforsav molekulák összekapcsolódásával (észterkötés) jön létre az

alaplánc, s ehhez kapcsolódnak a bázisok. DNS molekulákban adenin, guanin, citozin és timin, RNS molekulában adenin, guanin, citozin és uracil. 19. Mit nevezünk fehérjének? Azokat a polipeptideket, amelyekben 100-nál több aminosav kapcsolódik össze proteineknek vagy fehérjéknek nevezzük. A fehérjék kolloid sajátságú anyagok, legtöbbjük tartalmaz poláris csoportot, tehát vízben (vagy más oldószerben oldódik). Melegítés hatására kicsapódnak, deneturálódnak. 20. Mit nevezünk egyszerű- és összetett fehérjének? Egyszerű fehérjék, proteinek azok a fehérjemolekulák, amelyek hidrolízisével csak aminosavak keletkeznek (pl. albuminok, globulinok, vázproteinek) Összetett fehérjék, proteidek azok a molekulák, amelyek hidrolízisével aminosavakon kívül más természetű vegyületek is keletkeznek (pl. nukleoproteidek, amelyek a citoplazma és a sejtmag fontos alkotói, kromoproteidek, ilyen a hemoglobin)