Irodalom | Középiskola » A görög líra - A történelmi változások hatása

Adatlap

Év, oldalszám:2003, 12 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:195
Feltöltve:2007. április 28
Méret:106 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Felvilágosodás Magyarországon A felvilágosodás mint egyetemes, nemzetközi eszmerendszer Európa országaiban eléggé változatos képet mutat. E sokféleség főleg azzal magyarázható, hogy más és más volt mindenütt a történelmi-társadalmi helyzet. Kelet-Európában - s így nálunk is, Magyarországon - a társadalmi megkésettség s a polgárosodás hiánya miatt az új eszmék csak viszonylag későn, a 18. század harmadik harmadában s bizonyos mértékig átalakulva, új célkitűzéseket teremtve terjedtek el. Magyarországon mindenekelőtt a több évszázados gyarmati függés következtében nem volt számottevő polgárság, éppen ezért az új világszemlélet iránt elsősorban néhány nagy műveltségű főúri család és főleg a közép- és kisnemesség értelmiségivé váló rétege lehetett fogékony. S mivel végeredményben az uralkodó osztály tagjai lettek nálunk "felvilágosodottak", a nyugati polgárság forradalmi eszméi

szükségszerűen át is alakultak: a f elvilágosodás magyar hívei az új gondolatokból leginkább az elmaradottság leküzdését, a mindenáron való kulturális haladás elodázhatatlan igényét vették át, s a magyar nyelv "pallérozásának", "csinosításának", művelésének feladatát sürgették. A magyar felvilágosodás első szakaszában, melyet 1772-től 1795-ig számítunk, a nemesség által vezetett nemzeti mozgalom célkitűzései nem estek egybe általában (minden író, gondolkodó esetében) a t ársadalmi átalakulás, haladás eszméivel. Nem sajátos magyar jelenség ez: az idegen uralom alatt élő közép- és kelet-európai kis népek is mind a nemzeti kultúra alapjául szolgáló nyelv fejlesztését tekintették ekkor legfőbb céljuknak. A felvilágosodás termékenyítő terjedését tette lehetővé, hogy Mária Terézia (1740-1780 között uralkodott) 1760-ban magyar nemzeti testőrséget állított fel Bécsben, s az

európai kultúra egyik központjának számító császárvárosban magyar vidéki nemesifjak művelődhettek, látóhatáruk kitágult. Rádöbbentek a m agyar parlag elmaradottságára, és céljaik érdekében megszervezték az első magyar írói társaságot. Ennek a csoportnak vezetője Bessenyei György volt II. József felvilágosodott abszolutizmusa idején (1780-1790) még könnyebben terjedhettek a modern gondolatok. A "kalapos király", aki azért nem koronáztatta meg magát, hogy ne kössék meg a kezét az alkotmány előírásai, több reformintézkedést hozott: feloszlatta a szerzetesrendeket, államosította az iskolákat, enyhítette a jobbágyterheket, készült a n emesség megadóztatására. Ezeket az előremutató törekvéseit azonban összekapcsolta központosító célkitűzéseivel, s be akarta vezetni a német nyelv használatát a magyarországi hivatali életben is az addig használt latin helyett. II. József politikája megosztotta a magyar

értelmiséget, a magyar írókat Voltak, akik szívvellélekkel támogatták felvilágosodott szellemű törekvéseit: ezek voltak a " jozefinisták" (részben a védelmébe vett protestáns értelmiség számos tagja). A jozefinisták polgárosodást akartak, a társadalmi rend modernizálását, de nem küzdöttek a n emzeti függetlenségért. - Azok a köznemesek viszont, akik szembeszállottak saját előjogaik csorbítása miatt II. Józseffel, harcoltak németesítő törekvései ellen; bár konzervatívok voltak politikai szempontból, akarva-akaratlanul a nemzeti függetlenség harcosai lettek. Sőt, még a francia forradalmat is hajlandók voltak üdvözölni: nem láttak benne kezdetben mást, mint zsarnokellenes felkelést. A nemesi ellenállás hívei a németesítés ellen tiltakozva védték a m agyar nyelv ügyét is, divatba hozták a m agyaros öltözködést, a magyar ételeket, a régi hagyományokat. îgy a Bessenyei által elindított kulturális

program sok pontjában találkoztak a jozefinisták és a nemesi-nemzeti patrióták. Sajátos kelet-európai helyzet alakult ki: sze