Szociológia | Felsőoktatás » Szociológia jegyzet

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 71 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:488

Feltöltve:2007. április 28.

Méret:490 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Szociológia jegyzet 1. fejezet: A szociológia mint tudomány Alapfogalmak és szakkifejezések       Struktúra: Legelvontabb értelemben azt jelenti, hogy egy adott sokaság nem egyszerűen azonos sajátosságokkal bíró egyedek halmaza, hanem a s okaság tagjai eltérő pozíciókat foglalnak el, és e pozíciók miatt meghatározott viszonyban állnak egymással. A társadalmon belül több nagyobb tömb van, melyeknek helyzete eltérő, és ez a helyzet meghatározza e tömbök tagjainak életkörülményeit, gondolkodását. Intézmény: Egy adott társadalmi tevékenység elvégzésének módja, az ehhez kapcsolódó szabályok, normák és értékek. Pl család, vállalat, egyház, stb Kultúra: Egy adott társadalomra, csoportra jellemző normák és értékek, mindennapi és tudományos ismeretek, irodalmi, művészeti, zenei alkotások, és ember alkotta tárgyi környezet. Homo oeconomicus: A klasszikus közgazdaságtan emberképe, miszerint az ember

önérdekét követi, minden döntésével arra törekszik, hogy saját hasznát növelje. Homo sociologicus: A szociológia emberképe, miszerint az ember tevékenységében elsősorban a társadalmi normáknak igyekszik megfelelni. Ezek egyike lehet az anyagi siker, de több tényező is szerepet játszik ebben. Ideológia: Ideológiának nevezzük azokat az eszméket, amelyek valamely társadalmi csoport, osztály, stb. érdekeit szolgálják, és e csoport viselkedésének adnak látszólag tudományos, morális, filozófiai vagy vallási alátámasztást, azt sugallva, hogy ez a viselkedés szükségszerű és helyes, mindenkinek a javát szolgálja. Tágabb értelemben minden eszmerendszer, mely a társadalmat leírja, értelmezi, ideológia. A szociológus szerepe Raymond Aaron szerint alapvetően háromféle lehet:  az uralkodó tanácsadója  a nép orvosa  a tudomány főpapja A szociológiai kutatások objektivitása    A szociológusnak tisztában kell

lennie azzal, hogy munkáját – mint mindenki másnak – befolyásolja saját társadalmi helyzete. Törekedni kell az objektív igazság feltárására. Saját vélemény közlésénél a nézőpontot, saját értékeit is meg kell határozni. A társadalmi valóság feltárásának a társadalmi viszonyok javulásához kell vezetniük. 1  A kutatás során végig szem előtt kell tartani, hogy a nyert tudományos megállapításokat milyen célra, mely ügyek alátámasztására lehet felhasználni. 2 2. fejezet: A szociológia története  Már az ókorban is foglalkoztak a t ársadalmi élet kérdéseivel (Platón, Arisztotelész), később az utópiák szerzői (Thomas Morus) és a felvilágosodás korabeli politikai filozófusok fogalmaztak meg a társadalomra vonatkozó gondolatokat. A szociológia önálló tudományként azonban csak a XIX. századra, az iparosodás korára különült el Az előfutárok    Claude Henri Saint-Simon: Durkheim

szerint az első szociológus. Törvényszerűségeket keresett a társadalmak fejlődésében. A társadalmat két erő: a megszokás és az újításra való hajlam mozgatja. Stabil és kritikus időszakok váltakozása a történelemben Három nagy társadalmi típus: teológiai, katonai, ipari. Utóbbiban uralkodó osztály az értelmiség, a menedzserek. Az ipari társadalom elméletének első megfogalmazója August Comte: A „szociológia” szó kitalálója, a tudomány kialakulásának igénye először nála fogalmazódik meg. Cél a társadalom természettudományokhoz hasonló, determinisztikus alapon történő feltérképezése, változások előrejelzése. Három korszak: teológiai, metafizikai, pozitív. Utóbbiban ipari társadalom, menedzseruralom, ahol mindenki a megérdemelt pozícióba kerül – a meritokrácia előfutára. Alexis de Tocqueville: Valóságos társadalmi helyzetek (pl. francia forradalom) elemzése, demokrácia kutatása. Ha a demokrácia a

liberalizmus felé halad, akkor liberális is marad Szabadság megőrzése az egyenlőséget kívánó társadalomban: szabadság a hatalom törvények szerinti gyakorlása, önkényeskedés hiánya (civiltársadalom). A forradalmak nem a legínségesebb időkben törnek ki, hanem amikor a mélyponton levő gazdaságipolitikai helyzet elindul felfelé, de nem javul olyan gyorsan, mint ahogy ezt a társadalom elvárná. Az „alapító atyák” Karl Marx, Friedrich Engels: Szociológia, közgazdaságtan, filozófia.  A kapitalista rendszer elemzése: Tőkések kizsákmányolják a munkásokat (angliai tapasztalatok). A kapitalizmust idővel szükségszerűen váltja fel a szocialista rendszer, ahol a jövedelmeket a végzett munka arányában osztják el. Termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele, tervezés, proletárdiktatúra.  Formációelmélet: rabszolgatartó, feudális, kapitalista, szocialista társadalmak, a fejlődés csúcsa a kommunista társadalom. Az

ázsiai termelési mód (állami földek) miatt nem általános érvényű elmélet.  A kapitalista társadalom után szükségszerűen következik a szocialista – a marxi jóslattal ellentétben nem a legfejlettebb, hanem a legelmaradottabb társadalmakban valósult meg.  Gazdasági válságok ismétlődő megjelenése: 1929-es világválság megingatta a kapitalizmust, azóta azonban nem történt hasonló.  Munkásosztály elnyomorodása: abszolút (egyre alacsonyabb életszínvonal) és relatív (tőkés osztályhoz képest). Értéktöbblet-elmélet: minden áru értéke arányos az előállítására fordított munkával. Marx szerint a munkának két értéke van: használati 3     értéke (előállítható áruk értéke) és értéke (az az árumennyiség, amit reprodukcióra, létfenntartásra kell fordítani). A nagyobb használati érték és az érték közti különbséget „zsákmányolja ki” a tőkés. Osztály: termelőeszközökhöz

való viszony tekintetében azonos egyének csoportja. Két típusú: magának való (azonos helyzet nem tudatosul, nem folytatnak osztályharcot) és magáért való (tudatos közösség, osztályharc az érdekérvényesítésért). A tőkés társadalomban két osztály: kizsákmányolók és kizsákmányoltak. Konfliktus az emberi társadalmak lényegéhez tartozik. Marx szerint ez a s zocialista államban eltűnik. A mai konfliktuselmélet szerint a konfliktusok pozitív szerepet játszanak a társadalmak fejlődésében. Marxnál a történelmet a forradalmak viszik előre Ezzel szemben áll a f unkcionalista harmóniaelmélet, eszerint a t ársadalmak lényege az együttműködésben rejlik. Elidegenedés: Elsősorban munkaviszonyokban, a bérmunkás nem érzi sajátjának a termékét, kiszolgáltatottnak érzi magát a tőkésnek. Gazdasági alap a történelem mozgatóereje, minden más csak felépítmény, ami visszahat az alapra. Az alap két része a termelőerők és a

termelési viszonyok Émile Durkheim  Marxéval ellentétes szocialista nézetek. Célja a l iberalizmus hosszú távú fenntartása, a szocialista forradalom elkerülése. A társadalmi integrációt előfeltételei kereste  Szolidaritás két fajtája: mechanikus (hasonló gondolatok, hasonló munka) és szerves (munkamegosztáson alapuló, együttműködést célzó).  Anómia fogalom kidolgozása, a társadalom normáinak meggyengülését értette alatta. Deviáns viselkedéssel is foglalkozott. Öngyilkosság 3 típusa: egoista, altruista, anómiás  Vallási kutatások: nagy jelentőség. A primitív társadalom a totemállatban magát a társadalmat imádja. Ennek analógiája a m odern vallásban – túlzottan leegyszerűsített vallásfogalom, a mai szociológia nem használja.  Szociológia tudományának elfogadtatása a f rancia tudományos életben. Társadalmi tényeket csak más társadalmi tényekkel lehet magyarázni. Statisztikai módszerek

használata Max Weber  Marx véleményét kiegészítette, egyes pontokon vitatta. A konfliktusoknak nagy jelentőséget tulajdonított, de a forradalmaknál jobban érdekelték a társadalmi változások.  Négydimenziós társadalomszerkezet: gazdaság, hatalom, életmód, megbecsültség.  Politika: hatalom és uralom megkülönböztetése. Legitimitás három fajtája: tradicionális, karizmatikus, racionális. Modern fejlődés a racionalitás jegyében  Háromfajta társadalmi cselekvés: érzelmileg motivált, értékracionális, célracionális.  Bürokrácia: a s zervezetek az ügyeket meghatározott szabályok szerint intézik. Pontos munkamegosztás, kiszámítható működés. A szocializmusban túlburjánzik  Vallásszociológia: protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. A kapitalista fejlődést meghatározzák a gazdasági nézetek.  Kevésbé természettudományos felfogás, „megértő” szociológia. Szubjektív tényezők

figyelembevétele, „miértek”. Ideáltípus: valamely jelenség lényeges jellemzőinek összefoglalása. A társadalomban nem determinisztikus, hanem valószínűségi jellegű összefüggések érvényesülnek. 4 A klasszikusok kortársai        Herbert Spencer: Állami beavatkozás nélküli tőkés iparosítás híve. Szociáldarwinizmus: természetes szelekció a társadalomban, szociálpolitika értelmetlensége, individualizmus. Vilfredo Pareto: Eredetileg közgazdász, szociológiában Marxszal vitatkozik. A történelem hatalmi elitek körforgásának története. Nincs fejlődés, a társadalmi igazságtalanság állandó. Emberi cselekedetek vizsgálata: a r acionális cselekedetekkel a közgazdaságtan, az irracionális ösztönökkel, valamint az ezeket igazoló ideológiákkal a szociológia foglalkozik. Georg Simmel: Társas kapcsolatok feltárása, a szociológiát összefoglaló tudománnyá („a társadalomtudományok geometriája”)

fejlesztené. A pénz filozófiája című művében a pénz elterjedése és az elidegenedés közti kapcsolatot taglalja. Ferdinand Tönnies: Közösség és társadalom, személyes kapcsolatok háttérbe szorulása. Thornstein Veblen: Fenegyerek, „újgazdag-jelenség” kritikája, „dologtalan osztály”. Az intézményes közgazdaságtan első képviselője, szerinte a haszonmaximalizálás mellett a közösségi szokások, társadalmi intézmények is jelentős szerepet játszanak. Charles H. Cooley: Elsődleges csoportok (család, játszótárs, szomszédság) meghatározó szerepe a személyiség fejlődésében. Gorge Herbert Mead: Szociológia központjába az emberek közötti kapcsolatokat állítaná (szimbolikus interakcionizmus). Reaktív és felépített én megkülönböztetése A két világháború közötti szociológusok      Polányi Károly: Gazdaság a t ársadalomba beágyazottan működik. Alternatív gazdasági mechanizmusok a piac

mellett: reciprocitás (kölcsönösség), redisztribúció (újraelosztás). Mannheim Károly: Tudásszociológia megalapítója, alapkérdés: hogyan lehet a társadalom tagjaként tárgyilagos ismereteket szerezni arról? Florian Znanieczki és William I. Thomas: A lengyel paraszt Európában és Amerikában Az embernek 4 kí vánsága van: elismertség, új tapasztalatok, körülmények alakítása, biztonság. Ezeket közvetítő struktúrákon keresztül igyekeznek érvényesíteni Robert E. Park és Ernest W Burgess: Chicagói városökológiai iskola alapítói Többváltozós statisztikai vizsgálatok. Lynd házaspár: Egy amerikai kisváros kulturális antropológiai vizsgálatán keresztül mutatták be a társadalom gyors változását. A második világháború utáni évtizedek Professzionalizálódás: egyértelmű paradigma, egzakt tudománnyá válás. Szakszociológiák kialakulása a társadalmi igényeknek megfelelően. Középszintű elméletek (Merton):

általános elméletek és munkahipotézisek között. Karl Popper: Empirikus kutatás elméletének kidolgozása, falszifikacionalizmus módszertana. Lépésenkénti társadalomjavítás Strukturalista funkcionalizmus  Funkcionalizmus: harmóniaelmélet, Durkheimig nyúlik vissza.  Bronislaw Malinowski: Társadalmi hiedelmeknek mindig van funkciója.  Talcott Parsons: 4 társadalmi funkció: politika, gazdaság, kultúra, személyiség. Elméletét Robert Merton egészítette ki az intézmények diszfunkcióival (hátrányos hatások) és a nyílt-rejtett funkciók megkülönböztetésével.  Strukturalizmus: a nyelvtudományból indult ki, jelentős képviselője Claude Lévi-Strauss.  Rokonsági struktúrák, gazdasági cserekapcsolatok, emberek közötti érintkezés, kommunikáció, mítoszok struktúrája.     5 Marxizmus  A kelet-európai marxizmus tudományosan nem vehető komolyan.  Frankfurti iskola: Marxizmus és pszichoanalízis

ötvözete. Antiszemitizmus eredetének kutatása (tekintélyelvű személyiség, előítéletek, konzervativizmus). Jelentős képviselői Erich Fromm és Jürgen Habernas. Neoweberiánius irányzat: weberi örökség követése, harmónia- és konfliktuselméletek szintézise Gerhard Lenski: Hatalom és privilégium könyv; konfliktus a társadalom alapvető  jellemzője, társadalmi különbségek a hatalomban gyökeredznek, ennek különbségei eredményezik a privilégiumok különbségeit, amikben a társadalmi különbségek nyilvánulnak meg.  Raymond Aaron: Kapitalizmus és szocializmus az ipari társadalmak egy-egy változata. Pierre Bourdieu: Háromféle tőke: anyagi, kulturális és kapcsolati. A társadalmi pozíció  reprodukciójában egyre nagyobb szerepe van az utóbbi kettőnek.  Anthony Giddens: Strukturálódásnak nevezi azt a f olyamatot, amelynek során a f ejlett társadalmak gazdasági osztályai társadalmi osztályokká válnak, lezárul a

mobilitás. Ralf Dahrendorf: Konfliktus gyökere nem a magántulajdon, hanem a hatalom és a  hatalomnélküliség szembenállása. Az osztály a hatalomról, a hatalom a politikáról szól A gazdasági jólét és a szolidaritás (szociálpolitika) folyamatos ellentmondásba kerül. Szimbolikus interakcionizmus: Mead klasszikus elméletére támaszkodik  Mikroszociológia, emberek közti kapcsolatokat, pszichológiai jelenségeket vizsgál.  Jelentős képviselők Erving Goffmann (deviáns viselkedés) és Harold Garfunkel. Fenomenológiai szociológia: Jelenségek lényegének, értelmének megismerése.  Edmund Husserl, Peter Berger, Thomas Luckmann Új elméleti orientációk az 1980-as és 1990-es években Egyén és társadalom viszonyának megváltozása.  Korábban úgy gondolták, hogy a társadalom az egyénektől függetlenül létezik, az egyén nem tudja befolyásolni a determinisztikus törvényeket követő társadalmi struktúrát. Giddens azonban egyre

nagyobb hangsúlyt helyezett az egyéni „action”-ökre, szerinte a struktúrák azért léteznek, mert az egyének ezeknek megfelelően cselekednek.  A 90-es évek elején elterjedt a r acionális választás elmélete (Anthony Downs), amely szerint minden ember a hasznát akarja maximalizálni.  James Coleman mérsékeltebb, szerinte egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalmi szervezetek, az ezekben felmerülő problémák kezeléséhez újfajta közösségek és szabályok szükségesek. Szükség van általánosan elfogadott morális értékekre Normák és értékek – lehetséges-e egyetértés?  Funkcionalisták és a frankfurti iskola képviselői szerint a konszenzus, az értékekben és érdekekben való megegyezés a társadalom alapja.  John Rawls szerint a két legfőbb érték a szabadság (amíg mások szabadságát nem sérti) és az egyenlőség (elsősorban esélyek egyenlősége). E kettő maga után vonja a társadalmi igazságosságot. Később

megtagadja ezt az álláspontot, kifejti, hogy az értékekben nem lehet megegyezni, csak a demokratikus eljárási szabályokban (Politikai liberalizmus című könyv). Mikro-makro dilemma  Immanuel Wallerstein kifejti, hogy a kis, perifériára szorult országok (pl. Magyarország) fejlődését a világrendszer nagy erői határozzák meg. 6 Bourdieu az egyéni viselkedés és a makrostruktúrák közti kapcsolatot vizsgálta. A cselekvő emberek által létrehozott struktúrákban való elhelyezkedés befolyásolja az egész egyéniséget.  Habernas foglalkozott makro- (kapitalizmus), és mikrokérdésekkel (kommunikáció). Igazságosság, konfliktus vagy harmónia?  A Davis–Moore-féle funkcionalista rétegződésvizsgálat kimutatta, hogy mindenki annyi presztízst kap a társadalomban, amennyit az általa végzett munka a társadalomnak ér. Társadalmi változások iránya  Francis Fukuyama: A Szovjetunió felbomlásával véget ért az emberiség

fejlődése, győzött a liberális piacgazdaság. A jövő kényelmes, de kissé unalmas lesz  Posztmodern irányzat: nem állapíthatók meg fejlődési tendenciák, el kell felejteni ezeket.  Modernizációs elmélet: az iparitársadalom-elméletek gazdasági determinizmusának kritikája. A modern társadalom az ipari termelés túlsúlya mellett piacgazdaságot, demokráciát, modern kultúrát és mentalitást jelent. Ennek iskolapéldája az USA  A magyar szociológia rövid története A századforduló után  Változatos elméleti háttér, a H uszadik Század c. folyóira és a Társadalomtudományi társaság köré tömörülnek. Jászi Oszkár és Szabó Ervin még csak a s zociológia határterületeivel (politológia, társadalomtörténet) foglalkoztak.  Braun Róbert, Leopold Lajos és Buday Dezső már szociológiai tanulmányokat írtak.  A világháború alatt megszűnt iskola helyébe a 30-as években a falukutató (szociográfiai) irányzat

lépett. Jelentős képviselők Illyés Gyula, Kovács Imre, Féja Géza, Erdei Ferenc Utóbbi alkotta meg a kettős társadalom elméletét. 1945 után  Szalai Sándor ELTE-tanszékvezető ír összefoglaló művet, utána letartóztatják.  Bibó István főbb témái: kelet-európai államok nyomora, eltorzult magyar alkat, zsidókérdés.  60-as évektől új lendület: megalakulnak a szociológiai kutatás intézményei (pl. KSH) Első nagy kutatások problémái: jövedelemkülönbségek, mobilitás, idősek helyzete, város- és faluszociológia, lakótelepek, öngyilkosság, alkoholizmus, időmérleg, stb.  A 70-es évek szociológiaellenes párthatározatai ellenére a t udomány fennmaradt és fejlődött. Középtávú kutatások indultak egyre fejlettebb módszerekkel, megalakult a Magyar Szociológiai Társaság, a TÁRKI, megindult a szociológusképzés. 1989 után  Megszűntek a tabutémák, megnyíltak a nemzetközi kapcsolatok.  Csökkentek a

kutatásra fordítható erőforrások, egyes intézmények megszűntek.  A publikációs lehetőségek beszűkültek, sok szociológus elhagyta a pályát. A jövő  Rendszerváltozás beható szociológiai vizsgálata.  1918 és 1945 utáni időszakok (át)értékelése, társadalmi-gazdasági károk feltárása.  Szociológiai elméletekkel való viszony tisztázása, eredeti marxizmus „rehabilitálása”.  Módszertani igényesség az adatfelvételekben, feldolgozásban, közzétételben. 7 3. fejezet: A szociológia módszertana A szociológiai vizsgálat célja valamely társadalom vagy társadalmi csoport megismerése, alapvető jellemzőinek feltárása, legtöbbször azonban valamely probléma megértése, valamilyen összefüggések magyarázata, a jelenségek okainak felderítése. A szociológiai vizsgálat lépései 1. A probléma megfogalmazása (pl az alkoholizmus súlyos probléma) 2. Elméleti hipotézisek: ehhez vagy felhasználnak korábbi

elméleteket, vagy újakat találnak ki (pl. ott gyakoribb az alkoholizmus, ahol a kultúra ezt elnézi) 3. Operacionalizálás: mérhető formában fogalmazzák meg az elméleti hipotéziseket, számszerűsítenek (mérhetjük az alkoholizmust a szeszesital-fogyasztás mennyiségével, vagy a májzsugorodás okozta halálesetek számával) 4. Adatgyűjtés: ehhez többféle módszer létezik, pl: • publikált statisztikai adatok másodelemzése • egyéni adatok másodelemzése • dokumentumok (újság, napló, levelek) elemzése • megfigyelés (ez lehet külső, amikor a kutató nem vesz részt a jelenségben, pl. a kocsmában nem iszik, és lehet belső, amikor a kutató maga is részt vesz a jelenségben, pl. a kocsmában együtt iszik, beszélget a többiekkel) • esettanulmány (valamit nagyon alaposan vizsgálnak) • kísérlet • mélyinterjú, életrajzi módszer, kötetlen beszélgetés (irányított beszélgetés) • kérdőíves adatfelvétel, vagy survey-módszer

5. Elemzés: elemezzük a gyűjtött adatokat, ennek alapján következtetéseket fogalmazunk meg arról, hogy a vizsgált jelenségnek milyen jellemzőit mutattuk ki, és hogy a kiinduló elméleti hipotéziseink mennyire igazolódtak be vagy cáfolódtak meg. 6. Az eredmények közzététele: tanulmányokban vagy könyvekben közzétesszük a kutatás eredményeit. Pontosan ki kell fejteni az alkalmazott hipotéziseket, a módszereket, a mintavételt, definiálni kell a fogalmakat, be kell mutatni a használt elemzési módszereket. A mintavétel Akkor alkalmazzuk, ha nincs lehetőség a vizsgált személyek teljes körét, a teljes sokaságot kérdőívvel megkérdezni. A statisztikai mintavétel elmélete szerint megfelelően kiválasztott minta esetén elég a teljes sokaságnak egy kis részét megkérdezni ahhoz, hogy meglehetősen pontos adatokat kapjunk a teljes sokaságról, és a kapott eredményeket viszonylag kis hibahatárral kiterjesszük az egész sokaságra. A

megfelelő mintavétel azt jelenti, hogy a mintába kerülő személyeket, családokat, stb. véletlenszerűen kell kiválasztani (randomizálás). Az ilyen mintát reprezentatív mintának nevezzük Elvben a vizsgált sokaságról teljes listával kell ehhez rendelkeznünk. Egyszerűbb a helyzet népszámlálások után, mert ekkor teljes listák készülnek. 8 Előfordulnak olyan társadalmi jelenségek, amelyeket nem vagy csak nagyon nehezen lehet lakossági listákból választott mintákon vizsgálni. Ilyenek egyrészt a nagyon ritka jelenségek (pl. prostitúció), másrészt az ún rejtett populációk (pl a kábítószeresek) Ilyenkor a mintát lehet pl. a kérdéses populációval foglalkozó intézmény listái alapján választani, vagy a hólabda-módszerrel megkeresni a v izsgálandó személyeket (ismerősök által bővíteni a kört). Lehet a v izsgálatot megfigyeléssel (pl. egy galeri megfigyelésével) kezdeni Gondosan kell eljárni, nehogy a m egkérdezetteket

valamilyen hátrány érje azért, mert bekerültek a szociológiai vizsgálat mintájába. A mintavételi arány és a minta nagysága alapján pontosan meg lehet határozni, hogy a kapott adatok milyen hibahatárok között tekinthetők pontosnak. Főleg a minta nagysága befolyásolja a pontosságot. Ha a mintába került személyek egy részét nem sikerült megtalálni, vagy megtagadják a válaszadást, az torzíthatja az eredményt. Ezek ugyanis különös emberek Az eredmény közzétételekor fel kell tüntetni a nem sikerült megkérdezések számát. A kérdőívkészítés A kérdések lehetnek: Zárt vagy strukturált kérdések: a kérdőíven szerepelnek különböző válaszlehetőségek. Egyszerű a feldolgozás és a kódolás, de információveszteséget okozhat (a megkérdezett pl. nem nevezhet meg olyan értékeket, amely nem szerepel a kérdőíven). Nyitott vagy nem strukturált kérdések: a megkérdezett személy fogalmazza meg a válaszát. A bonyolultabb

kérdéseknél gyakori mód. Sok olyan információt adhatnak, amelyre a kérdőív készítésének a kutató nem is gondolt. A kódolás és elemzés nehezebb • • • • • A kérdőíven szereplő kérdéseknek világosnak kell lenniük. Zárt kérdéseknél tisztázni kell, hogy egy vagy több választ is alá lehet-e húzni. Ne tegyünk fel olyan kérdést, amely a megkérdezett személyt riasztja, sérti. A kérdezés ne legyen túl hosszú. Ajánlatos a kérdőívet a vizsgálat megkezdése előtt kisebb számú megkérdezésével kipróbálni. Ez az ún próbakérdezés Megkérdezés vagy interjú személy Történhet személyes felkeresés, postán kiküldött, vagy másképpen átadott kérdőív önkitöltése útján. A személyes megkérdezés időigényesebb és költségesebb, de kisebb az adatszolgáltatás megtagadásának és a pontatlan kitöltésnek a veszélye. 9 Vélemények és attitűdök mérése skálákkal Speciális kérdésekkel lehet

attitűdöket mérni, erre az ún. skálatechnikát használják A különféle skálák olyan kérdésekből vagy kérdéssorozatokból állnak, amelyekre az adott válaszok alapján nemcsak típusokba lehet az attitűdöket sorolni, hanem legalább a sorrendjüket, néhol az attitűdök egymástól való távolságát is meg lehet határozni. Bogardus-skála esetén valamely attitűd erősségének növekvő intenzitási fokát jelzik (pl. adott faj egyedével milyen kapcsolatot venne szívesen). A Lickert-skála 5 vagy 7 f okozatú, egy-egy kijelentéssel való egyetértést méri a “t eljesen egyetértek” választól az “egyáltalán nem értek egyet” válaszig. Kódolás Számmal ellátjuk az információkat. A FEOR (foglalkozások egységes országos rendszere) 8 számjegyből álló kódokkal jelöli meg a különböző foglalkozásokat. Célszerű külön kódszámot fenntartani az ismeretlen, egyéb válaszoknak. Mérési szintek • • • • Nominális szint:

a változó különböző értékei azt fejezik ki, hogy egy vagy két különböző típusról van szó, például: férfi vagy nő. Ordinális szint: a válaszkategóriák sorba rendezhetők, de a közöttük lévő távolságokat nem lehet összehasonlítani (pl. milyen valaki egészségi állapota) Intervallumszint: A különböző válaszkategóriák egymás utáni sorrendje és a közöttük lévő sorrend is meghatározható, de mivel nincs a skálán zérus pont, nem tudjuk megmondani, hogy az egyik kategória hányszor magasabb vagy jobb a másiknál (pl. hőmérséklet mérése, intelligencia mérése). Aránymérő szint: ismerjük az intervallum szint jellemzőit, és a zérus szintnek is van értelme (pl. személyes jövedelem mérése) Egyszerű statisztikai mutatók • • • • Számtani átlag Medián: amely fölött ugyanannyi érték helyezkedik el, mint alatta Módusz: az a kategória, amelybe a legtöbben tartoznak. Szórás: kiszámítják minden egyes egyedi

megfigyelés és az átlag különbségét, ezt a különbséget négyzetre emelik, összeadják az összes így kiszámított és négyzetre emelt különbséget, és elosztják a kapott összeget az egyedi megfigyelések számával, majd az így kapott számból négyzetgyököt vonnak. Képletben: σ = ∑ (Y i − Y )2 i N N – megfigyelések száma Y i – az egyes megfigyelt értékek Y – a megfigyelt értékek átlaga 10 • Jövedelmi decilis eloszlás: a mintát sorba rendezve meghatározzuk, hogy a legmagasabb jövedelmű 10 százalék az összes jövedelemből mekkora arányban részesül, ill. a többi decilis az összes jövedelem hány százalékát kapta. Az így kapott arányszámok azt is kifejezik, hogy a kérdéses decilis átlagjövedelme a nagyátlag hány százalékával egyenlő. Két- és többváltozós elemzési módszerek • • • • • • • • • Chi-négyzet: nominális változók esetén alkalmazzák. Először meghatározzák

az értékeket, ha nem lenne a két nominális változóval mért jelenség között semmilyen összefüggés, majd kiszámítják a k ülönbségeket a t énylegesen megfigyelt értékek és a k ét változó függetlensége esetén várható értékek között. Minél nagyobb a két változó között különbségek összege, annál erősebb a két változó közötti kapcsolat. Varianciaanalízis: egyik változónk nominális, a másik pedig intervallum- vagy aránymérő szintű változó. A varianciaanalízis segítségével megállapíthatjuk, hogy az utóbbi változó szóródásából mennyit magyaráz meg a nominális változó. Kétváltozós Pearson-féle korreláció- és regresszióelemzés: mindkét változónk intervallum- vagy aránymérő szintű. A korrelációs együttható kifejezi, hogy milyen erős a két változó közötti kapcsolat, a regressziós egyenlet pedig azt fejezi ki, hogy az egyik változó milyen mértékben függ a másik változó értékétől.

Útelemzés: különböző változók között ok-okozati kapcsolatokat tételezünk fel, és több regressziós egyenletet becsülünk meg, az eredményeket pedig egy útmodellben mutatjuk be. LISREL-módszer: az útelemzés továbbfejlesztett változata. Az egyes változókat nem mérjük közvetlenül, hanem faktoranalízis útján állítjuk elő, több változóból Faktoranalízis: nagy számú változónk van, amelyeket össze akarunk vonni 2-4 változóba, faktorba. A faktoranalízis a változókat tehát kisebb számú faktorba vonja össze, majd kiszámítja a faktorsúlyokat. Faktorpontszámmal lehet jellemezni a vizsgált tényezőket Klaszteranalízis: nagy számú megfigyelési egységet kisebb számú típusba akarunk összevonni. A kutató dönti el, hogy a megfigyelési egységeket hány klaszterbe kívánja összevonni. A klasztereket a szociológusnak kell elneveznie és értelmeznie Több dimenziós skálázás: kisebb számú megfigyelési egység között

hierarchikus sorrendet akarunk létrehozni és a köztük lévő távolságokat akarjuk mérni. A dimenziókat a kutatónak kell értelmeznie. Loglineáris elemzés: 3-4 nominális változó alapján készített kereszt-táblázatokat akarunk összehasonlítani. 11 4. fejezet: Egyenlőtlenség és szegénység Alapfogalmak Társadalmi egyenlőtlenség: az egyének, családok, és a különböző társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat. Egyenlőség: Megkülönböztethető a pozíciók egyenlősége (a társadalom minden tagjának foglalkozásától, iskolai végzettségétől, stb. függetlenül egyenlő a jövedelme + az élethelyzete), és a pozíciókba való bejutás esélyeinek egyenlősége (a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van arra, hogy a magasabb jövedelmet és más privilégiumokat biztosító pozíciókba bejusson) Igazságosság: Az a társadalom, vagy jövedelem elosztás, stb., amelyet a társadalom minden

tagja elfogadhatónak tartana egy olyan kiinduló helyzetben, amikor még nem tudja, hogy kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb pozíciót fog elfoglalni a társadalomban. Méltányosság: Az a társadalmi berendezkedés, jövedelemelosztás, stb., ahol minden állampolgár akkora javadalmazásban részesül, amely arányos a t ársadalomnak nyújtott szolgálatával. A szegénység A szegénység fogalmát a hagyományos fajtájú hátrányos helyzet megjelölésére, és inkább az alacsony jövedelem és az ebből adódó egyéb hátrányok megjelölésére szokták használni. Depriváció: megfosztottság, hátrányos helyzet (nélkülöz olyat, ami a többség rendelkezésére áll, és kívánatos, elérendő minimum). Többszörösen hátrányos helyzet: egynél több hátrány Abszolút szegénység: az egyén vagy a család a létminimum alatt él. Relatív szegénység: az egyén vagy család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól.

Háztartáspanel-felvétel: ugyanazokat a személyeket és háztartásokat évről évre felkeresik, és vizsgálják. Szegénységi küszöb: Az a jövedelemszint, amelynél kisebb jövedelműeket szegénynek tekintjük. Ez lehet a létminimum, de meghatározható például az átlagjövedelem bizonyos %ában Létminimum: a szegénységi küszöb meghatározásának egy módja. Ha súlyozzák a családtagokat, akkor ekvivalencia-skáláról beszélünk. Létminimum: Az az összeg, amely egy embernek szükséges ahhoz, hogy alapvető szükségleteit minimális szinten ki tudja elégíteni. Kiszámítása: összeállítanak egy, a tápanyagszükségletet fedező, lehető legolcsóbb étrendet és ennek árához hozzáadják az egyéb szükségletek fedezésének becsült költségeit. Jövedelmi deciliseloszlás Elméletek 1. Az egyenlőtlenségek szükségszerűek, kívánatosak • Elitista álláspont: az elit az átlagnál tehetségesebb, intelligensebb, stb., ezért magasabb

jövedelmeket érdemelnek. • Libertariánus álláspont: minden állami beavatkozás sérti a gazdagok szabadságjogait. • Funkcionalista szociológiai iskola: a fennálló jövedelemeloszlás azt tükrözi, hogy a társadalom tagjai mennyire hasznos funkciót töltenek be a társadalom számára. 12 2. A mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható, de az esélyek legyenek egyenlőek Akik erre az álláspontra helyezkednek, azokat Amerikában liberálisnak, Európában szociáldemokratáknak nevezik. Az igazságos társadalom két fő elve: • a társadalom minden tagjának egyenlő joga van az alapvető szabadságjogokhoz • a társadalmi egyenlőtlenségeket úgy kell elrendezni, hogy azok hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák 1. Teljes egyenlőség = egalitárius álláspont Marx és Engels szerint a k ommunista társadalomban a t eljes egyenlőség megvalósul. A szocializmusban ezt sem lehetségesnek, sem kívánatosnak nem tartották, ehelyett a

munka szerinti elosztást hirdették. Az egyenlőtlenség és a szegénység okai Ezek különböző irányzatok: 1. Biológiai adottságok: nem lehet bizonyítani, hogy az intelligencia szintjét valóban döntően az öröklött génállomány határozza meg. 2. A gazdasági társadalmi rendszer jellege és működése 3. Műveltség és iskolai végzettség 4. A csonka családok válnak szegénnyé 5. A szegény rétegbe tartozóknak egy egészen különös viselkedési norma és értékrendszere, vagyis kultúrája van. Ez megakadályozza őket abban, hogy a szegénységből kiemelkedjenek, viszont az ezzel járó terheket könnyebben elviselik. 6. Különféle demográfiai események (Özvegyülés, válás, az átlagosnál több gyermek születése). Szegénység fejlődő országokban A fejlődő országok a GDP nagy részét költik élelmiszerre, a népesség eltartására, így beruházásra, a gazdaság fejlesztésére keveset tudnak fordítani. A szegény népesség

száma és aránya Dél-Ázsiában, azon belül Indiában a l egmagasabb. Alig kisebb a s zegények aránya a Szaharától délre fekvő ún. Fekete-Afrikában Szegénység a fejlett országokban Harrington 1963-ban mutatott rá arra, hogy Amerikában a népesség jelentős része szegény. A szegénység ellen küzdött Kennedy és Johnson. 1960-tól rendszeresen kiszámítják a létminimum alatt élők számát. Svédországban a hosszú szociáldemokrata kormányzás tudatos politikája következtében a jövedelmi egyenlőtlenség a fejlett tőkés országok között a legkisebb. Általában a fejlett országokban relatív szegénységi küszöböt használnak Szociális szegénység: a megkérdezettek megmondják, hogy mekkora az a jövedelem, amiből még éppen ki lehet jönni. Az így kiszámított létminimum magasabb a hivatalosnál Minden fejlett országban 5 és 20 % közötti szegénységet mutatnak ki. 13 Kik a szegények: • munkanélküliek • egy szülő él

a gyermekeivel • gyakori az egyedül élő idős nők között • etnikai kisebbség • bevándorlók • vendégmunkások Kétharmad – társadalom: a társadalom kétharmada jómódú, de egy leszakadó egyharmad rész tartósan és reménytelenül szegény marad. A szegénység nagyobb része nem tartós Magyarországi helyzet A 45 előtti időszakról nincsenek pontos adatok. A szocialista korszakban, amikor hivatalosan is tagadták a szegénység létét, létezett szegénység. A szegénység alakulása: 1. 1978-ig a reálbér nőtt, utána csökkent 2. Az egy főre jutó reáljövedelem 1978-tól kevésbé nő, 90-től csökken 3. Nőtt a lakosság jövedelemkiegészítő tevékenysége 4. A mezőgazdasági kistermelésben a szegények, a nem mezőgazdasági gazdaságban a jobb anyagi helyzetűek vettek részt, ez széthúzta a jövedelem-különbségeket. 5. 1978-tól növekvő az infláció 6. 1962-től 82-ig csökkent a jövedelem-egyenlőtlenség, ezért csökkent a

szegénység, de 1982-től ismét nő a létminimum alatt élők száma. A szegénység összetételének változásai 1. Korábban a szegénység a falvakban koncentrálódott, 87-re nőtt a városi szegénység 2. A 60-as évek elején a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak között több volt a szegény, mint a szakképzetlen munkások között. 1987-re megfordul ez a különbség 3. Az 1960-as években több a szegény nyugdíjas, 1987-től ez már nem jellemző 4. A szegénység áttevődött az idősekről a gyermekekre A szegénység 95-ig megnőtt. Két közvetlen oka az infláció és a munkanélküliség 1996-ban a népességnek több mint egyharmada szegény. A középrétegek is lecsúsznak A szegények típusai 1. A hagyományos szegénység: szakképzetlen munkások és a mezőgazdasági fizikai munkások. 2. “Új” szegénység: a rendszerváltás óta munkanélküliek 3. Demográfiai szegénység: a n yugdíjak reálértékét bizonyos fokig sikerült

megvédeni az inflációtól, a nyugdíjasokat nem fenyegeti a munkanélküliség és az idősebb korú alacsony nyugdíjúak kihalnak, ezért kevesebb a szegények között az idősek aránya. A szegénység áttevődött a gyermekekre. 4. Az etnikai szegénység: A roma etnikumhoz tartozó népességnek az átlagosnál jóval nagyobb része szegény. 14 Jóléti állam és jóléti programok Titmuss modelljei: 1. reziduális modell: csak az kap támogatást, akik képtelenek a piacon megfelelő jövedelemhez jutni. Pl USA 2. teljesítmény modell: a támogatásokat a korábbi járulék befizetésekhez kötik Pl Németország. 3. Intézményes modell: alanyi jogon adott támogatások, pl Svédország G. Esping-Andersen modelljei: 1. liberális modell: rászorultsági elven alapul 2. konzervatív modell: veszélyeztető körülmények esetén támogat 3. Szociáldemokrata modell: célja az egyenlőség, a támogatást állampolgári jogon nyújtja A jóléti állam problémái: A

jóléti állam ellenzői szerint a támogatások megterhelést jelentenek a gazdaságnak, és csökkentik az egyén munkateljesítményének növelésére való hajlandóságát. Jóléti állam hívei szerint a nagy tömegnél szélsőséges szegénység sok közvetett költségeket jelent a társadalomnak. A jóléti állam további kiépítését gátolta: 1. véget ért a II világháborút követő fellendülési korszak + 1973-ban olajválság 2. Megnőtt a munkanélküliség (többlet megterhelés a jóléti rendszernek) 3. Öregedő népesség: kevesebb állampolgár járulékaiból kell növekvő számú állampolgár juttatásait kifizetni. A magyar jóléti rendszer programjai: nyugdíj, családi támogatás, táppénz, munkanélküli segély, szociális segély, ingyenes egészségügyi ellátás és oktatás, lakástámogatás. Szükség van a jóléti rendszer reformjára. 15 5. fejezet: Társadalmi szerkezet és rétegződés Alapfogalmak Társadalmi szerkezet: A

társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyok. Státusz: A társadalmi szerkezeten belül státuszok vannak. A státuszok betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek és ezek a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elő az őket betöltök számára. Szerep: Valamely státuszhoz tartozó viselkedési minták, jogok és kötelezettségek együttese. Társadalmi rétegződés: Különböző ismérvek (foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely) alapján definiált társadalmi kategóriák, helyzetének, életkörülményeinek, életmódjának különbségei, e rétegek hierarchikus sorrendje különböző dimenziókban. Társadalmi osztály: A termelőeszközök tulajdona, vagy annak hiánya alapján megkülönböztetett társadalmi kategória. Marx szerint 3 osztály van: • Termelőeszközöket nem birtokló munkások • Csak saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárok •

Tőkések, akik bérmunkásokat foglalkoztatnak Társadalmi réteg: foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, a jövedelem nagysága, stb. alapján hasonló helyzetben lévők csoportja. Státuszcsoport: Az egyéneknek, vagy családoknak az a csoportja, amelynek tagjai Kolossi Tamás által megkülönböztetett 7 dimenzióban együttvéve hasonlóan helyezkednek el, tehát hasonló az anyagi színvonaluk, fogyasztásuk, életmódjuk, lakásuk, lakókörnyezetük, munkájuk és a hatalmi pozíciójuk. Elit: A társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő, kis létszámú, az uralkodó osztálynál kisebb csoport. Vizsgálati módszerek Survey-módszer Önbesorolás Presztízsvizsgálat (vagy 3-5 fokozatú skálán értékelik a foglalkozásokat, vagy sorba rendezik, és a sorszámokat átlagolják). Ált a presztízsrangsor állandó, mert a foglalkozások fontossága nem változik. Társadalmi-gazdasági státusz: A foglalkozási csoportok átlagos jövedelme és átlagos

iskolai végzettsége alapján kiszámított, a presztízshez hasonló pontszám. • • • Elméletek Harmóniaelmélet: az együttműködés jellemző, a konfliktus kivételes és diszfunkcionális jelenség. Konzervatívok Davis és Moore szerint a társadalomban különféle funkciókat kell ellátni, amelyek eltérő fontosságúak, és eltérő képesség, ismeret szükséges hozzájuk. Ahhoz, hogy a legmegfelelőbb emberek kerüljenek a fontosabb funkciókba, őket jobban meg kell becsülni, jobban meg kell fizetni. A jövedelemkülönbségek tehát funkcionálisak, indokoltak = amerikai strukturalista-funkcionalista irányzat. Konfliktuselmélet: a konfliktus viszi előre a társadalmi fejlődést, tehát ez jellemzi a társadalmat. Radikálisok Marx és Engels osztályharc-elmélete Pareto szerint a régi és új elit harcol egymással 16 Csereelmélet: a társadalom tagjai egymással cserélnek. Kényszerelmélet: a társadalmat a hatalommal rendelkezők által

alkalmazott kényszer jellemzi. G. Lenski szerint a különbségek alapja a hatalmi különbség, vagyis az erőszak alkalmazásának lehetősége. De a társadalom működéséhez kell a legitimitás, ezért a hatalmon levők a jövedelem egy részét átengedik a hatalom nélkülieknek. A társadalmi szerkezet dimenziói, okai 1. Marx és Engels szerint a termelőeszközökhöz való viszony 2. Max Weber szerint: • Gazdasági dimenzió (termelőeszközökhöz való viszony + munkaerőpiaci helyzet) – gazdasági osztály • Hatalom (a politikai hatalom nem feltétlenül függ össze a tőketulajdonnal) • Rend (megbecsültség, előkelő életmód, életvitel) Három osztályt különböztet meg: • Birtok szerinti osztály • Jövedelem szerinti osztály • Társadalmi osztály: ezen belül könnyű a társadalmi helyváltoztatás, mobilitás, szokásos a házasságkötés, nehéz átlépni a határait. 3. Geiger szerint több dimenzió is van Osztály helyett jobb a

réteg fogalom használata Egyik réteg jobb, másik rosszabb helyzetben van. Életmód, életkörülmények, gondolkodásmód, stb is meghatározó. A középréteg jelentőssége megnő 4. Ossowski nemcsak a termelőeszköz tulajdonát, hanem a fogyasztási javak rendelkezésre álló mennyiségét és a hatalmat is figyelembe veszi. 5. Lenski szerint hétféle osztályrendszer él egymás mellett: 1 politikai-hatalmi, 2 vagyonitőketulajdoni, 3 foglalkozási (meghatározó), 4 iskolai végzettségi, 5 faji, etnikai, vallási, 6 nemek szerinti, 7. Életkori 6. Bourdieu szerint 3 féle töke van: pénztöke, kulturális töke (műveltség) és szociális töke (kapcsolatok). Ezek konvertálhatóak Hatalomelméletek Mills: egy szűk hatalmi elit uralkodik az USA-ban Dahrendorf: a gazdasági hatalom birtokosai állnak a hierarchia csúcsán Gyilasz: újosztály-elmélet: a s zocialista és kapitalista ugyanolyan osztálytársadalom, csak a szocializmusban az állam és a

pártbürokrácia a termelőeszközök tényleges tulajdonosa, és ezáltal az uralkodó osztály. Társadalmi helyzet és társadalmi miliő Hradil nevéhez fűződik mindkét fogalom. A társadalmi helyzet megkülönböztet több elitet, a normálkeresőket aszerint, hogy a munkanélküliség mennyire fenyegeti őket. A társadalmi miliő elsősorban életmód, kultúra, és az értékek által meghatározott társadalmi csoportok, pl. magas szintű konzervatív, hagyományos munkás, stb. 17 A társadalmi helyzet hatása az egyén életére, nézeteire Weber szerint a t ársadalmi pozíció meghatározza az ember életesélyeit (milyen valószínűséggel jut magas jövedelemhez, szerez magas iskolai végzettséget, jut börtönbe, stb.) A társadalmi helyzet meghatározza, hogy az egyén kikkel barátkozik, házasodik, életmódot, mit olvas, milyen sportot űz, hol tölti a szabadságát, a politikai preferenciákat, stb. Marx szerint van magának való osztály (nem

harcol kollektívan érdekei érvényesítéséért) és magáért való osztály. A társadalmi kategóriák száma 1. Kettő (dichotóm modell): Marx és Engels – osztályharc Pareto – elitek harca 2. 5-10: érdekkonfliktusok vannak 3. Nagyszámú kategória: atomizálódott társadalom, sok kis csoport verseng egymással A modellek presztízscsoportokon alapulnak Általánosan használt modell: • Vezetők és értelmiségiek • Technikusok és irodai foglalkozásúak • Önálló kisiparosok, kereskedők • A szolgáltatások területén dolgozó félig szellemi, félig fizikai foglalkozásúak (jegykezelő) • Szakmunkások • Szakképzetlen munkások • Parasztok Nemzetközi tendenciák • • • • • • • Nő a szellemi és csökken a fizikai foglalkozásúak aránya Nő a harmadik szektorban, a szolgáltatások területén dolgozók aránya Növekszik a munkásosztály differenciálása (szakképzettek és szakképzetlenek közötti távolság) Sok

helyen kialakulóban van egy új szegény réteg (tartós munkanélküliek, betegek, rokkantak, etnikum, vendégmunkások) A gazdasági szervezetek méretei nőnek, tovább bürokratizálódnak. Nő az állam bürokratikus apparátusa is. Ezzel szemben nő a kis gazdasági egységek száma Nem tűnik el a kispolgárság. Növekszik a nyugdíjból élők száma. Az osztályok elhalása, változása A munkásosztály Nyugat-Európában és Észak-Amerikában elpolgárosodott, gondolkodásmódban megmaradtak munkásoknak. Hogy elhalnak-e osztályok, vagy megmaradnak, nem dőlt el a vitában. 18 de a Magyarországi helyzet 1945 előtt • az ország lakosságának fele a mezőgazdaságból élt, mert az iparosodás kezdeti szakaszban volt • a középosztály kicsi volt (1/5) • a legszegényebbek a mezőgazdasági munkások, a mezőgazdasági cselédek és a kisbirtokos parasztok voltak • igen nagy volt a jövedelemegyenlőtlenség (a bányászok, kohászok jobban kerestek)

A két világháború között Kettős társadalom jellemző: - történelmi-nemzeti (rendies) pl. egyházak, arisztokrácia államhivatalnokok, nagybirtokosok, nemzeti kispolgárság - modern polgári, pl. kapitalista vállalkozók, polgári származású arisztokrácia, kapitalista kispolgárság, szabad értelmiségiek, munkásság, 1945 után: Két osztály és egy réteg: munkásosztály (állami tulajdonon keresztül részesül a termelőeszközből) és termelőszövetkezeti parasztság (szövetkezeti tulajdonon keresztül), ill. az értelmiségi-szellemi réteg. “Maradék” kategóriák: kulákok, kisiparosok, egyéni gazdálkodó parasztság. Ez a modell nem alkalmas 1960-tól a társadalom vizsgálatára Ferge Zsuzsa ezért kidolgozott egy másik modellt = munkajelleg-csoportok • Vezető és értelmiségi • Középszintű szellemi • Irodai • Szakmunkás • Betanított munkás • Segédmunkás • Mezőgazdasági fizikai, vagyis paraszt • Nyugdíjas Ezt

alkalmazva kiderült, hogy - Magyarországon jelentős a jövedelemkülönbség - A szellemi kategórián belül és a munkásságon belül is nagyok az eltérések - A hierarchikus sorrend hasonló a Nyugaton megfigyelthez. Az egyes dimenziókban megállapítható társadalmi egyenlőtlenségek nagyobbak voltak, mint a jövedelmi különbségek, minél inkább haladunk az anyagi jellegű dimenzióktól a nem anyagi, kulturális jellegűek felé, annál nagyobbak ezek a különbségek. A szocialista rendszerben számos rejtett mechanizmus működött, amely a privilegizált rétegeket még privilegizáltabbá tette, a hátrányos helyzetűek hátrányait pedig növelte. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan nő a szellemi foglalkozásúak, a vezetők, az értelmiségiek, a munkások, a szakmunkások aránya. 19 Kolosi Tamás 7 di menzió szerint csoportosította a cs aládokat (fogyasztás, kultúra-életmód, érdekérvényesítés, lakás, lakókörnyezet, anyagi színvonal,

munkamegosztás) 1. Elit családok 2. Városias felső réteg (csak a lakáshelyzete rosszabb az elitnél) 3. Falusias felső réteg (lakókörnyezete rosszabb az elitnél) 4. Fogyasztói magatartású középréteg ( fogyasztása eléri az elit szintjét, de anyagi és érdekérvényesítési helyzete átlag alatti) 5. Városias jómódú munkások (anyagi, lakás, lakókörnyezet kedvező, fogyasztás és művelődés elmaradott) 6. Rossz anyagi helyzetű középcsoport (anyagi színvonal és fogyasztás átlag alatti) 7. Falusias középcsoport (lakás, lakáskörnyezet elmaradott) 8. Érdekérvényesítő alsó csoport ( ált hátrányos, kivéve: érdekérvényesítés) 9. Jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport (háztáji munkával magasabb jövedelem, de általában elmaradottak) 10. Városias alsó csoport (csak a lakókörnyezet kedvező) 11. Enyhén deprivált csoport (fogyasztásuk jobb, a többi dimenzió kedvezőtlen) 12. Deprivált csoport (minden dimenzió

tekintetében elmaradottak) A társadalomszerkezet befolyásolása • • • • • • Politikával, erőszakkal (pl. szocialista társadalom létrehozása, Kuba, stb) Szociálpolitikával Adópolitikával Kis- és középvállalkozások támogatásával Állami alkalmazottak bérén keresztül Oktatáspolitikával 20 6. fejezet: Város és falu Alapfogalmak Város: Az a település, amelynek az adott időpontban városi, államigazgatási rangja, pozíciója van. Saját lakossága és a környező falvak számára ellát bizonyos központi funkciókat, magasabb szintű iskolák, egészségügyi intézmények és művelődési intézmények találhatók benne. A város lakossága heterogén, az emberi kapcsolatok személytelenek, a szomszédság, a család szerepe meggyengül, ezért gyengébb az egyén viselkedésének társadalmi kontrollja, gyakoribb a deviáns viselkedés. Falu: Az a település, amelynek a rangja községi. A falut a társadalmi kapcsolatok szorosabb

volta, hagyományosabb gondolkodás, a társadalmi normákhoz való nagyobb fokú alkalmazkodás, és a nyugodtabb életmód jellemzi. Agglomeráció: azok a községek, kisebb városok, amelyeknek a lakosság szoros és mindennapos kapcsolatban áll a nagyvárossal (pl. ingázók) Tanya: a falvak és városok zárt beépítésű részén kívül fekvő, egyedül álló vagy csak kevés lakóépületből álló települések és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek. Külterületi lakott hely: tanya, a belterületeken kívül fekvő lakott helyek, pl. bakterház, üdülök, stb. Urbanizáció, szegregáció, slum, invázió, szukcesszió, filtráció Urbanizáció: A városi népesség növekedése (városodás), vagy a települések városias jellegének erősödése (városiasodás). Szuburbanizáció: A városi népesség egyik, többnyire jobb módú része elhagyja a város központi részeit, és a városkörnyéki kertes, családi házas övezetbe költözik.

Szegregáció: A településeken, elsősorban nagyvárosokon belül elkülönülnek a különböző társadalmi rétegek és etnikai csoportok lakóhelyei. A szegregáció többnyire azzal jár, hogy a szegényebb és kisebbségi etnikumhoz tartozó népesség lakta városrész leromlik. Slum: A leromlott fizikai állapotú és szegények által lakott városrész angol neve. Invázió: Valamely társadalmi réteg, vagy etnikai csoport tagjai kezdenek tömegesen beköltözni a településbe, vagy városrészbe. A korábban szokásos tevékenységek mellé újabb tevékenységfajták települnek. Szukcesszió: Valamilyen újfajta lakosság kiszorítja a t elepülés, vagy városrész régebbi lakosságát, azaz az újfajta lakosság tömegesen költözik be, a régi lakosság viszont elköltözik. A gazdasági tevékenység összetétele megváltozik, kicserélődik. Filtráció: Az adott lakások egyre szegényebb személyek, családok lakóhelyeivé válnak. A lakók fokozatosan jobb

lakásokhoz jutnak, tehát a lakáskategóriák között fölfelé mozognak. A lakások egyre alacsonyabb társadalmi helyzetű családok otthonává válnak, tehát lefelé mozognak. 21 Vizsgálati módszerek • • • • • A települések népességszám szerinti kategorizálása. A városokat két vagy több kategóriára osztjuk fel (pl. megyei városok: Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Győr). Megyeszékhelyeket elkülöníthetjük Regionális vizsgálatnál 19 megyét és Budapestet különítjük el. Nagyobb régiókat is elkülöníthetünk: Dunántúl, Alföld, Északi-középhegység. Gazdasági fejlettség alapján is csoportosíthatunk: Budapest, a főváros körüli központi megyék, északnyugat-dunántúli megyék, déli megyék, északkeleti megyék. Elméletek A modern urbanizáció ciklikus: 1. Városrobbanás (nő a városok népessége) 2. Relatív dekoncentráció (városnövekedés csökken, fejlődnek az elővárosok, a falvak között elválnak a

fejlődök és a hanyatlók) 3. Dezurbanizáció (nő a falusi népesség száma, aránya) Magyarország jelenleg a második szakaszban van. Az életmódbeli különbségek Város “társadalom”, személytelen cserekapcsolatok, szerződések szabályozzák az életet kifinomultság, változatosság, szabadság, tolerancia az emberi kapcsolatok elszemélytelenednek, közömbösek, csömör, a lakók személyiségüknek csak egy részével vesznek részt az emberi kapcsolatokban nagyobb fokú az elidegenedés, az anómia, a deviáns viselkedés és a dezorganizáció Falu “közösség”, személyes kapcsolatok etnocentrizmus z emberi kapcsolatokban a lakók teljes személyiségükkel részt vesznek elidegenedés, anómia nem Kevesebb a deviáns viselkedés Városökológiai elméletek jellemző. A koncentrikus körök elmélete (Park és Burgess) • A városközpont az üzleti övezet (áruházak, bankok, szállodák, szórakoztató intézmények, stb.) • Átmeneti övezet

(leromló bérházak, szegények laknak itt. Az üzleti negyed közelében levő bérházakat nem éri meg restaurálni, mert úgyis megveszik, hiszen terjeszkedik az üzleti övezet) • Harmadik gyűrű: jobb helyzetű munkások élnek bérházakban • Negyedik övezet: munkások családi házai • Ötödik övezet: új bérházak • Nagyváros körül van az ingázók lakásainak az övezete = cs aládiházas külvárosi terület, szuburbia 22 Másik elmélet szerint vannak ipari, kereskedelmi és lakóterületi szektorok. Ezek kialakulásában a fő közlekedési utak játszanak szerepet. A jó levegő és a domborzat is befolyásoló. Harmadik elmélet szerint a nagyvároson belül több városmag van, ezek köré szerveződnek a városrészek. Megkülönböztethetünk egy-egy országon belül centrumot, perifériát és félperifériát. Nemzetközi tendenciák • • • • • • Urbanizáció 1960-ig, utána elindult a szuburbanizáció. Az utolsó 10-15 évben

új tendencia jelent meg: nőtt a nagyvárosok körüli falusias területek népessége, sokan kiköltöznek a városból. 1980-tól ismét urbanizáció jellemző Észak-Amerikában, sok nyugat-európai országban, Japánban, de a növekedés üteme lassabb. Egyesek szerint a Kondratyev-ciklussal párhuzamos a városnövekedés is. A fejlődő országokban a városodás folytatódik. A falusi szegénység elöl sokan a városokba menekülnek, hátha kapnak alkalmi munkát. A világ 20 legnagyobb népességű városából 17 fejlődő országban van. A világ 5 legnagyobb népességű városa: Mexikóváros, Sao Paulo, Tokió, Kalkutta, Bombay. Szegregáció és slumosodás a nagyvárosokban. Pl USA Stockholmban és Párizsban sikerült ezt megszüntetni tudatos városépítési politikával. A volt szocialista országokban sok az 50-100 éves leromlott lakóház, amit nem újítottak fel. Nem bizonyított a nagyvárosban élők kapcsolatainak elszemélytelenedése. A hanyatló

falvakban és a kisvárosokban magas a lelki problémák gyakoriság. Magyarországi helyzet • • • • • • • 1995-ben a népesség 18,8%-a lakott Budapesten 44 %-a városban 37,2 %-a községekben Ha a városiasodottságot vizsgálnánk, Magyarország meglehetősen elmaradott képet mutatna. Eddig ilyen vizsgálat nem volt 1990 óta a városodás üteme erősen lelassult, Budapest népessége kissé csökkent. Kevés új lakás épül. Nem feltétlenül kívánatos, hogy a városokban lakó népesség aránya növekedjen (slum, nyomornegyedek, deviáns viselkedés stb. miatt) Cél: minden lakos számára elérhetőek legyenek a városi élet által nyújtott előnyök, hozzáférhetőek legyenek a városi funkciók. A szocialista országokban a városfejlődés késleltetve ment végbe. Az ipar ui háttérbe szorította az infrastruktúrát. A meglévő városok is sok tekintetben falusiasak maradtak 1945 után sok tanyát építettek. Egy ideig úgy gondolták, hogy a

tanyák nem fejleszthetők, nem nyújthatnak korszerű életkörülményeket az ott élők számára. A tanyák azonban 1990 óta jelentősen sokat termelnek, és ugyan néhol fogy a számuk, a Duna-Tisza közén és máshol fejlődnek, fenn fognak maradni. A településhálózat hiányos, vannak városhiányos részek. A főváros kiemelkedik 1950-től kezdik meg a vidéki nagyvárosok fejlesztése, hogy Budapestet ellensúlyozzák. Ezenkívül még 106 középfokú központ várossá fejlesztését irányozták elő, de a kiválasztás sem volt mindig szerencsés, így ez nem nagyon sikerült. 23 • • • • • • • • • • • • 1980-ban cél a községek népességmegtartó erejének fokozása. De mivel erre nem volt pénz, nőttek a hátrányok. 1990 után a települések önállósága megnőtt, de emiatt magukra vannak utalva. A községekben a szegények aránya nagyobb, mint a városokban, és különösen Budapesten. A községekben az országos

átlagnál magasabb a m unkanélküliségi arány, és a munkanélküliség hosszabb ideig is tart. A lelki problémák a községekben gyakoribbak. A megyék közötti jövedelmi különbségek 1960 ót a kissé csökkentek. Budapest vezet, utána jön a központi régió, azután az északnyugati-dunántúli és a déli régió, a keletiészakkeleti régió elmarad. A nyugati határszélhez közeli területek relatív jövedelmi helyzete javult. Budapest és a körülötte levő megyék előnyösebb helyzetűek (centrum), mint a központtól távol fekvő megyék (periféria). Az ÉNY-i országrész fejlettebb a K -DK-inél. A nyugat-európai hatások ugyanis őket előbb érték el. Budapest kerületei igen eltérő helyzetet mutatnak. A budai kerületek nagy rész a legjobb társadalmi helyzetű rétegek lakóhelye. Az V kerület az üzleti központ, de ma már nem a privilegizált réteg lakik itt. A VII és VIII kerületben a legelterjedtebb a szegénység A szegregáció

megfigyelhető a főúthoz való távolság esetén ill. egy-egy lakóházon belül is Kétféle lakáshozjutási lehetőség: - magántulajdonban levő lakások vásárlása, építése - állami lakáskiutalás Ez alapján vannak új és régi állami bérlakásban élők (mindketten a reálisnál alacsonyabb lakbért fizetnek), új családi házakban és régi családi házakban, parasztházakban élők. A legjobb módú rétegek kaphatnak inkább állami bérlakást, míg a szegények kénytelenek önerőből építkezni. (A lakásokat a társadalmilag hasznosabb emberek kapták meg) A lakótelepeken a középrétegek laknak, nem a rászorult szegények. A lakók ált elégedetlenek a lakásukkal, nincsenek személyes kapcsolatok – sokan el akarnak költözni. A rendszerváltás után az állami tulajdonban lévő lakásokat olcsón eladták a lakóknak. A szegények nem tudták megvásárolni a lakásukat. Az önkormányzatok nem emelték fel a lakbéreket a piaci ár

színvonalára, hogy a szegényebbek is ki tudják fizetni. A lakásépítés csökkent, az épülő lakások nagy része családi ház. Területfejlesztési politika • • • A települések fejlődését kormányzati és helyi államigazgatási döntésekkel lehet befolyásolni. A költözködés megtiltása nem hatékony. Jobbak a gazdaságpolitikai eszközök Még jobb a fejlesztési források elosztása. A kormányzati szinten elosztott erőforrásokat lehetőleg az elmaradott területek fejlesztésére kell fordítani. Kell tudatos várospolitika, nem szabad hagyni a várost spontán fejlődni, mert ez pl. nyomornegyedek kialakulásához vezethet. Megoldás lehet új lakótelepek építése, vagy a leromlott házak teljes átépítése. De vizsgálatok kimutatták, hogy a lakók ezekben idegenül érzik magukat. Jobb a leromlott városrészek fokozatos restaurációja Ez ugyan költséges, de a városrészek leromlásából és a szegregációból származó közvetett

költségek (bűnözés) sokkal magasabbak. 24 Lakáspolitika • • • A magántulajdonban levő családi házak és társasházak építésének ösztönzése előnyös hitelekkel. Magántulajdonban levő nagy bérházak építésének elősegítése. Minimális állami és önkormányzati lakásállomány és új lakásépítés fenntartása, alacsony lakbérű lakások juttatása a rászorultaknak. 25 7. fejezet: Társadalmi mobilitás és vándorlás Alapfogalmak Társadalmi mobilitás: Az egyén, vagy család társadalmi helyzetének változása, átlépése az egyik társadalmi osztályból, rétegből a másikba. Ez tulajdonképpen a társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé mozgás (vertikális). Elvben lehet horizontális mobilitásról is beszélni. Elsősorban a foglalkozás alapján definiált társadalmi kategóriák közötti mozgást tekintjük társadalmi mobilitásnak. A kulturális felemelkedés csatornája szűkebb, mint a

foglalkozási kategóriák szerinti mobilitásé, és éppen a műveltség határozza meg a legerősebben a státuszmobilitást. Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitás: A társadalmi mobilitásnak az a fajtája, amikor a gyermek felnőttkori társadalmi pozíciója eltér szülei társadalmi pozíciójától. Nemzedéken belüli (intragenerációs) mobilitás: A társadalmi mobilitásnak az a fajtája, amikor az egyén foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe. Házassági mobilitás: A férj és a f eleség más-más társadalmi rétegbe tartozik. Az egyén a házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe. Nyitott és zárt társadalom: Nyitott az a társadalom, amelyben a mobilitási esélyek egyenlőtlensége csekély, könnyű átlépni egyik társadalmi rétegből a másikba. Zárt társadalom esetén az esélyegyenlőtlenségek nagyok, az egyik rétegből a másikba való átlépés nehéz. Vándorlás (migráció):

olyan lakóhely-változtatás, amely településhatár átlépésével jár. Állandó népesség: adott településen állandó lakóhellyel rendelkezik. Lakónépesség: az állandó lakóhellyel rendelkezők száma + ideiglenesen bejelentett népesség – az állandó lakóhellyel rendelkezők közül azok, akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük is van. Állandó vándorlás: állandó lakhely megváltozik. Ideiglenes vándorlás: új ideiglenes lakóhelyre költözés. Ingázás: Az egyén lakóhelye és munkahelye más-más település területén fekszik. A lakóhely és a munkahely közötti utazás, az ingázás naponta, vagy ritkábban történik. Nemzetközi vándorlás: Országhatárokat átlépő lakóhelyváltozás. Ezt az államok engedélyhez kötik. A letelepedési és a m unkavállalási engedély még nem jelenti az állampolgárság megadását. Vándorlási egyenleg: Az odavándorlás és elvándorlás különbsége belföldi vándorlás esetén, nemzetközi

vándorlásban pedig a bevándorlás és kivándorlás különbsége. Vizsgálati módszerek ISA-paradigma: a Nemzetközi Szociológiai Társaság (ISA) dolgozta ki ezt a módszert az 1950-es években. Ez egy elméleti és módszertani megközelítés Először összeállítják a mobilitási kereszttáblázatokat. Ezekben 5-10 nagyobb osztályt, réteget különböztetnek meg Az egyik tengelyen az elért, a m ásikon a s zármazási kategóriákat mutatják ki. A táblázat minden egyes cellájába azoknak a száma kerül, akik a megfelelő társadalmi kategóriából indultak és a megfelelő kategóriába érkeztek. Az ilyen táblázatokat aztán vízszintesen és függőlegesen százalékolják. Ha a százalékos arányok azt fejezik ki, hogy egy-egy társadalmi kategóriákból származók közül hányan kerülnek a különféle társadalmi kategóriákba, kilépési mobilitási arányszámokról beszélünk. Amikor pedig a százalékos arányok azt fejezik ki, 26 hogy az

egy-egy kategóriába tartozók hogyan oszlanak meg származás szerint, akkor belépési mobilitási arányszámokról beszélünk. Az ilyen mobilitási táblázatból ki lehet számítani az összes mobilak arányát, vagyis azoknak a százalékos arányát, akik a táblázatban a nagy átlón kívüli cellákban helyezkednek el. Strukturális mobilitás: azoknak az aránya, akik szükségképpen mobilak voltak a származási és az elért társadalmi helyzetek megoszlása közötti eltérés miatt. A strukturális mobilitást úgy számítjuk ki, hogy a két széleloszlást egymásból kivonjuk, és a különbséget összegét vesszük. Az összes mobilitás és a strukturális mobilitás különbsége a cirkuláris mobilitás. Stratifikációs paradigma, útelemzés: 50-100, vagy még ennél is több kis foglalkozási réteget különböztet meg. Egy 100 fokú skálán minden ilyen kis rétegnek meghatározott skálapontszámot adnak, amelynek alapja egy presztízs skála, vagy a t

ársadalmi-gazdasági státusz-skála. Mobilitásnak tekintjük ebben az esetben az elmozdulást ezen a s kálán fölfelé, vagy lefelé. Az útmodellek kifejezik, hogy különböző tényezők, amelyeket az egyéni mobilitást meghatározó oknak tekinthetjük, hogyan befolyásolhatják az egyén által elért társadalmi pozíciót, iskolai végzettségét, stb. Loglineáris paradigma: Összehasonlító elemzésekre alkalmas. Megmutatja, hogy két ország, vagy időszak mobilitási arányszámainak különbségeit csupán az eltérő strukturális adottságok okozzák-e, vagy pedig a származás és az elért helyzet közötti kapcsolat erőssége is különbözik. Az esély-hányadosok értéke nem függ a táblázat széleloszlásaitól. Ezek az elemzések többnyire azt mutatták ki, hogy a fejlett országok nyitottsága között nincs nagy különbség, és az adott országban történeti korszakonként sem nagyon változik a társadalom nyitottsága. Az elért

társadalmi-foglalkozási pozíció elsősorban az iskolai végzettségtől függ. Az apa, vagy a szülök társadalmi helyzete elsősorban az összeírt iskolai végzettségén keresztül befolyásolja az összeírt foglalkozási pozícióját. A belső vándorlás: A belső állandó és ideiglenes vándorlástól a bejelentkezések és kijelentkezések alapján folyamatosan gyűjtenek adatokat és évente közzéteszik ezeket. Az odavándorlók illetve elvándorlók számát a település összes népességéhez viszonyítják és ezrelékben adják meg. Ez az odavándorlási és elvándorlási arányszám. A kettő különbsége a vándorlási egyenleg, amely megmutatja, hogy egy adott település népessége adott évben hány ezrelékkel nőtt, vagy csökkent a belső vándorlás következtében. A nemzetközi vándorlás mértéke világszerte és különösképpen a fejlett országokban, erősen megnőtt. Nincsenek pontos adatok, mert igen jelentős az illegális

vándormozgalom, és a nagy turista forgalom. Magyarországon a szocializmus idején a határátlépéskor statisztikai adatlapot kellett kitölteni. Akik nem tértek vissza külföldről, azokat disszidáltaknak nevezik. 1990 óta nincs ilyen statisztika. 27 Elméletek A társadalmi rendszerek hatása a m obilitásra: A kasztrendszerű társadalmakban nem volt átlépési lehetőség az egyik kasztból a másikba. A rabszolga rendszerben is mérsékelt volt a mobilitás, bár a rabszolgákat tulajdonosaik felszabadíthatták, így azok a szabad osztályokba léphettek át. A rendi társadalomban viszonylag gyakran adtak magasabb rendi státuszt a társadalom egyes tagjainak, a másik csatorna a p apság volt. A szocializmus ideológusai a mobilitási esélyek egyenlőségét hirdették. Egyes korszakokban a tőkés, vagy kulák származás egyenesen hátrányt jelentett a privilegizált társadalmi pozíciók elérésében. A strukturális tényezők hatása a mobilitásra: A

gazdaságilag nem fejlődő társadalmakban a társadalmi-foglalkozási struktúra változatlan marad, ezért nincs lehetőség új pozíciókba történő bejutásra. A lefelé irányuló mobilitás gyakoribb volt, mint a fölemelkedés Az iparosodás megindulása után a mobilitás felfelé irányult. Az “amerikai álom”: elterjedt az a mítosz, hogy Amerikában kellő szorgalommal bárki nagy karriert csinálhat. Ez vonzotta a bevándorlókat Mobilitás a posztindusztriális társadalmakban: Itt egyre nagyobb szerephez jut a tudás, a műveltség, ez pedig kevésbé örökíthető át a családon belül, mint a vagyon. Minél nyitottabb egy posztindusztriális társadalom, annál sikeresebb az országok versenyében. Környezet és öröklés: Mobilitás a szociális társadalmakban: A szocialista átalakulás után ténylegesen megnőtt a mobilitás. Ennek oka a meggyorsult iparosítás volt A mobilitás társadalmi hatásai: Marx szerint a mobilitás stabilizálja a

társadalmi rendszert. Ezért nem tartották kívánatosnak a t ársadalmi nyitottság növekedését. Max Weber szerint társadalmi osztályon belül az egyéni és nemzedékek közötti mozgás könnyű és gyakori, kívülről bejutni, vagy az osztályból kikerülni viszonylag nehéz és ritka. Mobilitás és társadalmi egyenlőtlenség: Az egyenlőtlenség lehet pozíciók közötti különbség, illetve pozíciókba való bejutás esélyeinek különbsége. (Ez a mobilitási arányszámokban jut kifejezésre.) A hozzárendelés elve azt jelenti, hogy a t ársadalom tagjának veleszületett tulajdonságai (nem, bőrszín, osztályhoz tartozás) jelölik ki a társadalmi pozícióját, a teljesítmény elv viszont azt jelenti, hogy mindenkinek az egyéni teljesítményétől függ, milyen társadalmi pozícióba kerül. Meritokrácia: Olyan elképzelt társadalom, amelyben az egyén társadalmi pozíciója nem a társadalmi származásától, hanem tehetségétől, szorgalmától

és teljesítményétől függ. Az ember, mint vándorló lény: Az ember rendkívüli módon vándorlásra kész élőlény. A nemzetközi vándorlások hozzátartoznak az emberiség történetéhez. McNeil amerikai történész szerint a gazdasági és kulturális fejlettségnek az adott korszakban legmagasabb szintjén álló népességek sok esetben nem voltak képesek a népesség egyszerű reprodukcióját biztosítani, ezért beáramló tömegek pótolták a hiányt. Az őslakosság és a bevándorlók részben külön etnikumként éltek együtt, részben fokozatosan összekeveredtek. A keveredés következtében pedig új népességek, társadalmak, kultúrák alakultak ki. A belső vándorlás átmenetének elmélete: A premodern társadalmakban a vándorlás csekély és cirkulációs jellegű. A korai átmeneti társadalomban megnő a falvakból a városokba és a gyéren lakott határterületekre irányuló vándorlás. A késői átmeneti társadalomban csökken a

falvakból a városokba, és a határterületekre irányuló vándorlás, de erősödik a cirkulációs (oda- el) vándorlás. A fejlett ipari társadalomban csökken a falvakból a városokba irányuló vándorlás, nő a városok közötti cirkulációs vándorlás. A posztindusztriális társadalomban csökken a cirkulációs vándorlás. 28 Feltételezik, hogy a közlekedés tökéletesedésével együtt nőni fog az ingázás. A vándorlások mindig szelektívek, vagyis a vándorlók nem és életkor szerinti összetétele nem egyezik meg sem a k ibocsátó, sem a b efogadó ország vagy terület népességével. Ez súlyos társadalmi problémákat okozhat. Fölévándorlás: a bevándorló népesség az új lakóhely társadalmának kedvezőbb helyzetű rétegeibe kerül, vagy oda emelkedik fel. Alávándorlás: a b evándorlók az új lakóhely társadalmának a l egalacsonyabb szintjére kerülnek. /pl: vendégmunkások/ Nemzetközi vándorlások átmenetének elmélete:

A demográfiai átmenet második és harmadik szakaszában, amikor a s zületési arányszám magasabb a halálozásénál, a népesség gyorsan szaporodik, erős kivándorlás jellemző. A negyedik szakaszban, amikor a két arányszám kiegyenlítődik, illetve az ötödik szakaszban, amikor a népesség fogyni kezd, erős bevándorlás jellemző. Nemzetközi tendenciák • • • • • • A társadalmi mobilitás korszakonként ingadozik. Lipset vizsgálata szerint a társadalmi mobilitás minden fejlett, iparosodott társadalomban kb. egyforma, tehát ezt a társadalmi rendszer és a nemzeti sajátosságok nem befolyásolják lényegesen. A társadalmi mobilitás nagyrészt strukturális tényezőktől függ. A kapitalista és szocialista országokban nagyjából hasonlóak a mobilitási viszonyok. “FJH” tétel: A mobilitási esélyek relatív egyenlőtlenségei minden fejlett országban és minden korszakban nagyjából azonosak. Minél fejlettebb a társadalom, annál

nyitottabb. A gazdasági fejlődés ugyanis megköveteli, hogy a t ársadalom tagjai ne származásuk, hanem képességeik és munkateljesítményük alapján nyerjék el pozíciójukat. Az iskolai végzettség hatása az egyén társadalmi pozíciójára igen erős. A szülői család társadalmi helyzetének hatása nem gyengül, hanem közvetve a gyermekek iskolai végzettségén keresztül érvényesül. A belső vándorlás növekszik és kiegyenlítettebbé válik. Mozgatóerők: munkahely szerzés és kellemes lakóhelyi környezet. Ahogyan az életszínvonal emelkedésével a lakáshoz jutás és lakáscsere egyre kisebb probléma, úgy nő a lakosság vándorlási hajlandósága. Nemzetközi vándorlás: A vendégmunkások bevándorlását 1970 óta korlátozzák. Ezért gyakori az illegális bevándorlás és a menekültek beáramlása. Magyarországi helyzet • • • A mobilitás volumene a szocialista iparosodás időszakában nőtt meg. Volumene a rendszerváltozás

után sem változott. Magyarországon a szocialista átalakulás után elsősorban a strukturális mobilitás növekedett meg, a cirkuláris viszonylag keveset változott. 1945 után a legnagyobb a munkás- és parasztcsaládok gyermekeinek aránya az általános és középiskolai tanárok között, valamint az agrárértelmiségben. Legkisebb az írók, művészek, társadalomtudósok, jogászok és orvosok rétegeiben. A fiatalabb nemzedékben csökkent az értelmiségen belül a m unkás- és különösen a p arasztszármazásúak aránya. Ennek okai, hogy a nemzedéknek nagyobb része származik szellemi foglalkozású családokból, illetve az értelmiségnek számszerű növekedése is lelassult. Ez fékezte a munkáscsaládok gyermekeinek beáramlását. 29 • • • • • • • • A szakmunkások között többségben vannak a férfiak. A szakmunkások fiainak közel fele maga is szakmunkás lesz, ők alkotják a magyar munkásság nagy szaktudású és erős

hagyományokkal rendelkező magját. A betanított munkások és a segédmunkások közel fele mezőgazdasági családokból származik. A rendszerváltás után az értelmiségen belül csökken a nem értelmiségi származásúak aránya, a szakmunkásságon belül nő a többgenerációs munkások aránya, a parasztságban pedig csökken a paraszt származásúak aránya és nő a munkásszármazásúaké. E változások abba az irányba hatnak, hogy az értelmiség és a munkásság jobban elkülönül majd egymástól, mint a szocialista korszakban. A parasztság viszont közeledik a munkásrétegekhez. 1945 után a magyar társadalom nyitottabbá válik, de a t ársadalmi származás hatása még mindig lényeges. Mobilitási esélyek egyenlőtlensége hazánkban hasonló, mint a nyugati kapitalista országokban. Gyakori a parasztságból a munkásságba irányuló mobilitás. Visszatérő mobilitás: értelmiségi származásúak nem jutottak be az egyetemekre, évekig

munkásként dolgoztak, majd a sikeres felvételi és a diploma megszerzése után maguk is értelmiségiek lettek. A rendszerváltozás-kori elitcsere is egyfajta mobilitás. 1981-től 89-ig nőtt a hatalmi elitben az értelmiségi és szellemi származásúak, valamint a felsőfokú végzettségűek aránya. Aki a társadalmi hierarchia csúcsáról származik az többnyire ott is marad. Aki pedig a társadalom alsóbb rétegeihez tartozott, az nagyrészt nem tudott onnan kitörni = a társadalmi reprodukció vastörvénye. A vándorlás • A belső vándorlás 1957-ig nőtt, aztán csökkent. Az utolsó két és fél évtizedben hazánkban lényegesen csökkent a belső vándorlás, bár az utolsó években az állandó vándorlás kissé újra nőtt. • Korábban elsősorban a községekből a fővárosba irányult a vándorlás, majd a községekből a városokba. 1995-ben ez megfordult Az észak-keleti elmaradott megyékből való elvándorlás ma is folytatódik. • Az

ingázók száma nő, gyakoribb a férfiak illetve a szakképzetlen munkások rétegében. • A belső vándorlás volumene valószínűleg szinten marad, de nem feltétlenül irányul a falvakból a városok felé. Ha a városok és falvak életkörülményei közötti különbségek mérséklődnek, a munkahelyek kínálata kiegyenlítettebbé válik, és ha javulnak a közlekedési viszonyok, akkor lehetséges, hogy megáll a falvak elnéptelenedése. • Ha az ország régiói közötti egyenlőtlenség ismét megnő, akkor az elmaradott régiók lakossága ismét a fejlődő régiókba fog költözni. • Nemzetközi vándorlás: alakulása függ a s zomszédos és közeli országok gazdasági és politikai helyzetétől és Magyarország bevándorlási politikájától. 30 Társadalompolitika • • • • • Jó, ha a mobilitási esélyek különbségei minél kisebbek, de ezeket nagyon nehéz befolyásolni. Az adminisztratív eszközök nem hatékonyak Jobb megoldás,

a különböző régiók illetve a városok és községek iskolai ellátottságának az iskolák minőségi színvonalának kiegyenlítése, az oktatás támogatása, különféle mellékutak nyitva tartása. Tandíj bevezetése csökkenti a mobilitást Az egyirányú tömeges vándorlást a fejlettségi különbségek hosszú távú csökkentésével lehet mérsékelni. A kétirányú, tehát csere jellegű vándorlás visszafogása értelmetlen Valószínűleg nemsokára az összes fejlett ország kénytelen lesz nemzetközi vándorlási politikáját liberalizálni. A bevándorlás gyakran kifejezetten hasznos az adott országnak, mivel többnyire fiatal felnőttek vándorolnak be, és sokan közülük olyan munkakörökben helyezkednek el, ahol a helyi lakosság nem kíván munkát vállalni. Azonban a különböző kultúrájú emberek együttélése problematikus lehet. 31 8. fejezet: Népesség, népesedés, egészségügyi ellátás Alapfogalmak Demográfia: a

népességszámmal és a népesedési folyamatokkal foglalkozó tudomány. Malthus elmélete korlátozták az európai népességek a s zületéseket, így a katasztrófák elmaradtak. Magyarországon 1982 óta folyamatosan csökken a népesség. Az egészség szociológiája foglalkozik a halálozásokkal szorosan összefüggő egészségi állapottal és az egészséget befolyásoló társadalmi tényezőkkel. Az orvosi szociológia az orvos-beteg kapcsolattal és az egészségügyi ellátás működésével foglalkozik. A pszichiátriai szociológia a mentális betegségek okait vizsgálja. Termékenység: a szülőképes korban levő női népességre vagy annak egy részére jutó születések száma. Halandóság = a halálozások korcsoportonkénti valószínűsége = a halandósági tábla mutatói = a születéskor várható élettartam (ezeket értjük alatta) Reprodukció = a népesség újratermelődése = a népesség száma és összetétele hosszú távon hogyan alakul.

Morbiditás = a betegségek előfordulásának gyakorisága. Kétféle mutatója van: • Incidenciamutató: kifejezi, hogy hányan betegednek meg • Pervalenciamutató: hányan vannak beteg állapotban. Egészséges az, akinek az életműködései az adott környezetben kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus, és a társadalom elvárásainak képes megfelelni. Módszerek • • • Népszámlálások (1784-87, 1851, 1857, 1870 óta tízévente) Népmozgalmi statisztikák (születések, halálozások nyilvántartása) Kérdőíves módszer Mutatószámok Nyers élveszületési arányszám: évi születések száma évközi népesség Általános termékenységi arányszám: évi születések száma 15-49 éves nők száma Korspecifikus termékenységi arányszámok: adott korcsoportba tartozó nők által szült gyerek adott korcsoportba tartozó nők száma Teljes termékenységi arányszám: a korspecifikus termékenységi arányszámok összege 1550 évig (ennyi

gyereket szülnének) 32 Bruttó vagy n yers reprodukciós együttható: teljes termékenységi arányszám csak lányszületések figyelembevételével. (ennyi lánygyerek születne) Nettó vagy tiszta reprodukciós együttható: bruttó mutató csökkentve a 0-14 éves csecsemőés gyermekhaladósággal és a 15-49 éves korú nők halandóságával. Magyarországon ez kb 22,5%-kal kisebb a bruttó mutatónál A reprodukció ténylegesen attól függ, hogy egy női nemzedék ( születési kohorsz) hány gyereket szül. Pontosabb adat a kohorsz termékenységi és reprodukciós együtthatója Ehhez nagyon pontos statisztika kell több évtizedre visszamenőleg. Nyers halálozási arányszám: adott évi halálozások száma évközi népesség száma Korspecifikus halálozási arányszám: Ált. a 2 nemre külön számolják egy-egy korcsoporton belül meghaltak száma korcsoport létszáma A születéskor várható élettartamot a halandósági tábla segítségével

határozzák meg. Az adott koréves halálozási adatokat az adott életkort megélők számához viszonyítják. Külön számolják mindkét nemre. Halálozási arányszámokat számítanak halálokok szerint Csecsemőhalandósági arányszám: az összes 1 éven aluli meghaltak száma az összes újszülöttek száma (adott évben) Természetes szaporodási arányszám: nyers élveszületések – nyers halálozási arányszám. A tényleges szaporodási arányszám figyelembe veszi a vándorlásokat is. Elméletek Malthus elmélete: A népesség mértani haladvány szerint nő, míg a népesség ellátásához szükséges fogyasztási javak csak számtani haladvány szerint. Amikor a kettő közötti különbség nagyon nagy lesz, tehát a népesség száma és a f ogyasztási javak száma elválik egymástól, különböző “fékek” lépnek életbe, mint pl.: háború, járványok, természeti katasztrófák, stb. A demográfiai átmenet elmélete: A halandóság hosszú

távú javulását és az azt követő termékenységcsökkenést nevezzük demográfiai átmenetnek. 5 egymást követő fázisa van: 1. A halálozási és születési arányszám is igen magas 2. A halandóság javulni kezd, a népesség gyorsan nő 3. A halálozási arányszám tovább csökken, de csökken a születési arányszám is A népesség növekedése továbbra is gyors. 4. A halálozási arányszám csökkenése megáll, a születési arányszám tovább csökken, ezért a népesség növekedése lelassul. 5. Mindkét arányszám egy alacsony szinten stabilizálódik, a népesség növekedése megáll A halandóság javulását a fejlődéssel, a születések csökkenését a városiasodással, az életszínvonal és az iskolai végzettség emelkedésével, a modern gondolkodásmóddal magyarázták. De ez nem tökéletes, ui mindenhol más ok miatt indult meg az arányszám csökkenése. Pl a fejlődő országokban A demográfiai átmenet mára minden fejlett országban

végbement. 33 A termékenység elmélete: A. Sauvy nevéhez fűződik (francia demográfus és közgazdász) Szerinte a házaspárok anyagi helyzetüktől, jövőbeli jövedelmük alakulásától és a társadalmi közhangulattól (pl. gyerekellenes-e vagy sem) függően döntenek a gyerekvállalásról. A termékenység közgazdaságtani elmélete: G. Becker szerint a házaspár úgy dönt a gyerekvállalásról, mint a hosszú távú beruházásról A hasznokat, örömöket és a költségeket és a jövedelmét mérlegeli. A gazdasági fejlődéssel ugyan nő a jövedelem, de nőnek a költségek is, ezért lehet, hogy kevesebb gyereket vállalnak. Az anya lekötöttsége keresetkiesést okoz. A gyerekek száma és minősége között helyettesítési viszony áll fenn: kevés, de jobban iskolázott gyermek jobb, mint több, de kevésbé iskolázott. R. A Easterlin szerint a h ázaspárok elképzelései, igényei, preferenciái a g yerekkel kapcsolatban nemzedékről

nemzedékre változnak. A fiatalok a gyerekkori életszínvonalat meg akarják tartani. A termékenység szociológiai elmélete: A családok nem kalkuláció alapján döntenek, hanem követik azokat az értékeket és viselkedési normákat, amelyeket a t ársadalmi környezetükben elfogadnak. A gazdasági prosperitás, a kedvező jövő felfelé, a tartós depresszió és a pesszimista jövőkép lefelé módosítja a társadalom által ideálisnak tartott gyerekszámot. Egyesek szerint a nők karrierambíciója, egyenjogúságra törekvése is csökkenti a gyerekszámot. Halandósággal kapcsolatos elméletek: Feltételezik, hogy a közegészségügyi viszonyok javulása és az életszínvonal emelkedése játssza a fő szerepet. Az orvostudomány fejlődésének egészen a XX századig kis hatása volt A szociológia a m egbetegedésben és a h alálozásban szerepet játszó közvetlen és közvetett társadalmi tényezőket hangsúlyozza, nem tagadva a biológiai adottságok

szerepét sem. A társadalmi tényezők típusai: • Egészségkárosító tényező lehet természeti adottság (éghajlat) vagy a környezetszennyezés eredménye. • Életmód károsító elemei (cigi, ital, kábítószer, kevés mozgás) • Életmódot és körülményeket nem tudják javítani az emberek (éhezés, szegényes táplálkozás, egészségtelen lakás) Nemzetközi tendenciák A világ népessége igen gyorsan nő. Lassan elérjük a maximumot A népesség növekedése kb 10 000 évvel ezelőtt, a mezőgazdaság megindulása idején, és a XVIII. században indult meg 1994-ben a föld népessége kb. 5,6 milliárd fő Halandóság: a letelepedés során a járványok növelték, a XVIII. századtól csökken a betegségek visszaszorulásával. A XX század közepétől a fejlődő országokban is csökken Az AIDS figyelmeztető jel: lehetnek még váratlan tendenciák. A halandóság leginkább társadalmi okoktól függ. Társadalmi osztályonként és

rétegenként eltérő Termékenység: még a fejlődő országokban sem 12 körüli (ennyire képes egy nő). Okok: sokan nem házasok, megözvegyülnek, születéskorlátozási módszerek alkalmazása (abortusz, hosszú szoptatás). A születéskorlátozás először Franciaországban terjedt el, Magyarországon 1890 körül. Mélypont az 1929-33-as válság idején Ma Izlandon és Írországban magasabb a gyermekszám az egyszerű reprodukciót. Ma a családok kevesebb gyereket kívánnak, mint 2535 évvel ezelőtt 34 Magyarországi helyzet A honfoglaláskor kb. 400 e zer magyar élt itt, 1200 kör ül 2 m illió, 1500-ban 3,5-4 millió 1949-ben 9,2 m illió. Sok a háborús veszteség 1980-ban 10,7 millió fő, utána folyamatos csökkenés jellemző. A halandóság javult 1960-ig, 1966-ban csúcsértéket mértek, azóta a növekedés lassul. Ma a férfiak várható életkora az 1920 évi szinten áll. Míg a felnőtthalandóság romlott, a csecsemőhalandóság javult, de

még így is viszonylag magas. Oka: gyakori a koraszülés A halandóság romlása inkább a férfiakat érinti, főleg a középkorúakat. Ennek okai: infarktus, agyvérzés, májzsugorodás, tüdőrák, öngyilkosság, stb. A májzsugorodás 5-szörösére, a tüdőrák 2-szeresére nőtt. A nők helyzetét a szívkoszorúér-betegségek, a m ájzsugorodás, az emlő- és vastagbélrák, és az öngyilkosság rontja. A rossz egészségi állapot és a korai halál elsősorban a fizikai foglalkozásúaknál jellemző. Budapest kerületeiben a halandósági eltérés igen nagy. A magas vérnyomás, az alkoholizmus, a dohányzás, a gyakori öngyilkosság jellemző hazánkban. Ennek okai: 1. Nem megfelelő táplálkozás: sok kalória, sok szénhidrát, zsír, kevés zöldség, gyümölcs 2. Munkahelyi egészségi ártalmak: zaj, por, életveszély, rezgés, vegyi anyag, hő, stb 3. Lakókörnyezeti ártalmak: szennyezett levegő, stb 4. Hosszú munkával töltött idő, hajszolt

munkavégzés: főleg a hátrányos helyzetűeknél Ennek oka a reálbérek csökkenése. 5. Kevés szabadidő: fentiek következménye Inkább tévénézés mozgás, sport helyett 6. Nem mennek sokan üdülni: nem tudjuk a fáradtságot kipihenni 7. A magyar lakosság jelentős részének lelki egészségi állapota is problematikus Gyakori a neurózis, depresszió. Ezek oka valószínűleg a társadalmi rendszer, a szocializmus sajátosságai, és az egészségügyi ellátás rossz működése. Az egészségügyi helyzet okai: 1. Az egészségügyre fordított kiadások aránya Magyarországon igen alacsony (3-3,5%), a fejlett országokban kb. 10% A maradékelv alapján részesülnek a költségvetésből, más érdekek jobban érvényesülnek. 2. Az egészségügyi intézmények nem érdekeltek abban, és nincsenek rákényszerítve arra, hogy hatékonyan gazdálkodjanak (tovább benntartják a beteget, mert az ápolási napok után kapják a pénzt). 3. A körzeti orvosok

hajlamosak arra, hogy a szakrendelőkbe irányítsák betegeik egy részét Az ambuláns szakrendelők inkább kórházba utalják a beteget. Ok: túlterheltség, ami fokozatosan felfelé tolódik. A gyógyítás elembertelenedik 4. Alacsony orvosi fizetések Hálapénz elfogadható 5. Ápolónők és középszintű személyzet hiánya Ok: alacsony jövedelem Mindenki elégedetlen, kiszolgáltatott. A gazdagabbak jobb ellátást kaptak (kapcsolatok révén). A termékenység: Országosan 1890 ót a csökken. Az 1930-as évektől kezdve nem érjük el az egyszerű reprodukciót sem. Az egyszerű reprodukcióhoz 2,1-2,2 termékenységi arányszám kellene, ami 10-15%-kal magasabb termékenységet jelent. A házaspárok rendszerint 2 gyereket terveznek Az 1965-ben alkalmazott népesedéspolitika (családi pótlék emelése, gyes bevezetése) hozzájárult a csökkenés megfékezéséhez. 35 Társadalompolitika Meg kell indítani a javulást. Ehhez az eszközök: 1. Elő kell

segíteni az egészséges életmódot 2. Szemléletváltás kéne: az egészséget tartsuk fontosabbnak 3. Környezetvédelem, munkahelyi higiéné 4. Több kiadást kéne fordítani az egészségügyre 5. Az egészségügyi kiadások racionális felhasználása 6. Az egészségügyi ellátást a lakosság szükségleteihez kell igazítani A népesség elöregszik. Kevesebb embernek kell többet eltartania Támogatni kell a gyermekes családokat. 36 9. fejezet: Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok és gyermekek Alapfogalmak Időskor határa: 60 év felett öreg, 70 év felett “idős öreg” (nyugdíjkorhatár országonként eltérő). Vannak aktív idősek, nyugdíjasok is, őket meg kéne különböztetni A fiatalkor alsó határa 17-18 év (sok helyen a nemi érettséget veszik alapul). A fiatalkor felső határa 30 év (mert 18 évesen kevesen alapítanak családot és dolgoznak) A csecsemőket és a gyermekeket együtt vizsgáljuk. Módszerek • •

Népszámlálások Szociológiai adatfelvételek (1980-as években ifjúságkutatás, 1960-as években a nyugdíjasok vizsgálata. Elméletek A nemek közötti különbségek okai: az egyik elmélet szerint biológiai, genetikai okok vannak, a másik szerint a pszichológiai és szociológiai eltérések fontosabbak. Sex: angolul a genetikailag meghatározott nem, gender: a nő és férfi pszichológiai-szociológiai különbségei. Megkülönböztetjük a nemi szerepeket és a nemi identitást. Nemi szerepek: azok a társadalmi szerepek, tevékenységek, magatartások, amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár. Nemi identitás: az egyén melyik nemhez tartozónak érzi magát. A genetikai különbségek oka: a 23. kromoszómapár nőknél XX, férfiaknál XY A gyerek neme attól függ, hogy a hím ivarsejtből az X vagy az Y kromoszóma egyesül-e a női ivarsejtből származó X kromoszómából. A pszichológiai-szociológiai különbségek a társadalmi környezet

hatására alakulnak ki. Eltérő a nevelés A fiúk agresszívebbek, a lányok több érzelmet mutatnak ki. Mead vizsgált olyan törzset, ahol a két nemet ugyanúgy nevelték, és ott a két nem egyformán férfiasan/nőiesen viselkedett. A nemek közötti munkamegosztás: A funkcionalista iskola szerint a nemek közötti különbségek azért fordulnak elő, mert a neme közötti munkamegosztás és s szerepek ebből fakadó eltérései előnyösek a társadalmak számára. A férfi alkalmasabb vadászatra, csak a nők tudnak gyereket szülni T. Parsons és R Bales szerint minden családban kell egy instrumentális (megélhetést biztosító) ember, és egy expresszív (érzelmi) ember. A modern gazdaságban már nem kell nagy fizikai erő, ezért a nemek közötti munkamegosztás sokkal kevésbé szükségszerű. A konfliktuselméleti irányzat a férfiak hatalmi pozíciójára helyezik a hangsúlyt. A férfiak dominanciája, a nők elnyomása az emberiség történetének

legáltalánosabb egyenlőtlenségi viszonya. Ez okozta a feminista mozgalmakat 37 1. 2. 3. 4. 5. 6. Az egyén életciklusának szakaszai: Csecsemőkor – 1 éves korig Gyermekkor – 1-től kb. 12 éves korig Serdülőkor - 12-től 14-16 éves korig Ifjúság – 14-16-tól a tanulmányok befejezéséig Felnőttkor – a nyugdíjkorhatárig Időskor – a nyugdíjkorhatár felett Ezek nem teljesen pontosak. Posztadoleszcencia (utóserülőkor): a 18 évesek nagy része még tanul, nem dolgozik, tehát gyermekstátuszban van. Fel kéne osztani az időskort 2 szakaszra: az elsőben az ember még erejének és szellemi képességeinek teljesen birtokában van, a másodikban nem. Átmeneti rítusok: ünnepélyes ceremóniák, amelyek az egyes szakaszokat elválasztják (érettségi bankett, diplomaosztás). A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása: Az egyes életszakaszok jobban elkülönülnek és a felnőttkor előtti és utáni

életszakaszok meg is hosszabbodnak a fejlett társadalmakban. Korábban a gyerekek korán dolgoztak A felnőttkorral járó lehetőségek hiánya fiatalkori elégedetlenséget okozhat. A korai nyugdíjazás az aktív időseknek gond. Régen fokozatosan és később váltak ki az idősek a munkából. Nemzetközi tendenciák A nők hátrányai a világ különböző országaiban: Angliában az elmúlt 150 évben a férfiak a házimunka, a kereső munka (férfiaknak nagyobb bér), a fizikai erőszak, a szexuális kapcsolatok és a kulturális intézmények területén nyomták el és zsákmányolták ki a nőket Walby szerint. A kereső munkavállalás és a nők részvétele a munkában csökkenti az egyenlőtlenségeket. A szolgáltatási szektor kiterjedése a nőknek kedvez Az egyenlőtlenség oka lehet az adott társadalom kultúrája, a vallás (az isten férfi vagy nő). A nők részvétele a politikában igen alacsony = közéleti patriarchátus. A skandináv országokban

jobban érvényesülnek a női jogok, a mohamedán országokban erős a férfiuralom. A nyugdíjrendszer problémái: a népesség öregedése jellemző. Az eddig alkalmazott nyugdíjrendszer lényege: az aktív népesség által befizetett nyugdíjjárulékból fizetik a nyugdíjakat. Ez a kirovó-felosztó nyugdíjrendszer Most kevesebben fizetik több ember nyugdíját. Általában az idősek életszínvonala nem romlott A nagyon idősek elhelyezése otthonokban nem megoldott, a családok látják el, ez többletmunka, teher. Magyarországon nagyon alacsony a nyugdíjkorhatár, viszont sokan nyugdíjasként is dolgoznak. Az ifjúság problémái: II. világháború után kedvező a helyzetük 1968-ban diáklázadások: hátrányos helyzet a növekvő infláció, az 1973-as olajárrobbanás, a növekvő munkanélküliség, stb. miatt Sok fiatal munkanélküli, kevés bér, inkább később vállaltak gyereket. Eltávolodtak a felnőttektől, saját szubkultúrájuk alakult ki,

élesedtek a nemzedékek közötti konfliktusok. Yuppie: felfelé törekvő értelmiségi, felsőfokú végzettségű, a reklám, bankok, marketing, jog és a szolgáltatások területén dolgoznak. Gyors karrier, sok munka, jómódjukat mutogatják, nem házasodnak, ált. gyermektelenek A gyermekek relatív elszegényedése a fejlett országokban: ez általános tendencia 38 Magyarországi helyzet Nők: szocialista korszakban majdnem teljes körű foglalkoztatás, ez a rendszerváltás után csökkent. A munkanélküliség a férfiaknál nagyobb A foglalkoztatás-csökkenés nem sújtotta jobban a nőket. A nők között több a szellemi, többségben vannak a kereskedelemben és a szolgáltatásokban, kisebbségben az építőiparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban és az iparban. Kevés a szakmunkás és a vezető, több a betanított munkás. Kevés bányász, kohász, kőműves, mérnök és járművezető, sok óvónő, tanító, tanár, gyógyszerész, számviteli

foglalkozású és pénztáros. Ált azonos férfi és nő orvos és egyetemista van. Főleg nők végzik a háztartási munkát, ezért többet dolgoznak A társadalom létfeltételeinek megteremtése és reprodukciója a nőket jobban terheli. A nők halandósága ennek ellenére kedvezőbb: átlagosan 9 évvel tovább élnek (jobb az alkalmazkodóképességük). Idősek: arányuk nő, kb. 20% Ok: javul a halandóság, nő az átlagos élettartam, és alacsony a születésszám. A nyugdíjrendszer felborulhat A szegényebb idős nyugdíjasok meghalnak, és helyükbe lépnek a magasabb nyugdíjjal rendelkezők. A nyugdíjakat nem emelik automatikusan az inflációval, ezért reálértékük csökkent. Azonban kis részük szegény csak. Probléma az elmagányosodás, főleg özvegy nők esetében A nők nyugdíja ált. alacsonyabb Fiatalok: 1970-es évektől csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya. A felsőfokú oktatásban részt vevők száma stagnált, mert az

intézmények korlátozott számú hallgatót vehetnek fel. Ennek az oka: ha túl sok az a felsőfokú végzettségű, aki nem talál munkát, akkor nagy lesz az elégedetlenség. Viszont jelenleg az alacsony végzettek nem nagyon találnak munkát. Ha a fiatal nem képes ugyanazt a v égzettséget megszerezni, amit a szülei, akkor kisebb jövedelemre, perspektívára s zámíthat, elégedetlen lesz. 1980-as évektől nőtt a diákok száma. 1996-ban már kevesebben jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Ok lehet: tandíj, rosszabb helyzetűek a családok Manapság kevesebb a szellemi foglalkozású, mint régebben. A fiatal férfiak több mint fele szakmunkásként dolgozik. A diplomások között nő a nők aránya Többen végeztek főiskolát, mint egyetemet, mert az egyetemen képzettek száma nem nőtt, a főiskolák kiterjedtek. A főiskolai diploma kisebb értékű. A rendszerváltás után a közgazdászdiplomások esélyei javultak. A munkanélküliség a 15-19 évesek

között különösen magas, de magas a 20-24 évesek között is, ezen belül az alacsonyabb végzettségűek között. Mivel az életkorral együtt emelkedik az átlagos jövedelem, a fiatalok hátrányban vannak. Pályakezdéskor az alacsonyabb végzettségű szakmák jobban fizetnek, de a nyugdíj előtti kereset kedvezőtlen (pedig ez határozza meg a n yugdíj összegét). A pályakezdéskor a m agasabb végzettségűek és szakképzettségűek előnye viszonylag csekély, a halmozott életkeresetük (mivel tovább tanulnak) hosszú évekig alacsonyabb a szakképzetlen munkásokénál és a mezőgazdasági fizikaiakénál. Legfőbb probléma a lakáshoz jutás Egyre nagyobb szerepet kap a szülőktől kapott segítség. Posztadoleszcencia Magyarországon: sok fiatal felnőtt (néha a házasságkötés és a gyermekek születése után is) a szülőknél él. Németországban hamarabb leszakadnak Bár ott magasabbak a lakbérek, de ki tudják fizetni szülői segítséggel. Ott

többen rendszeresen segítik a gyereküket, nálunk gyakoribb az egyszeri támogatás. 39 Gyermekek: sok a szegény közöttük. A családi pótlék elmarad a g yerek költsége és a létminimum mögött is. Minél több gyermek van a családban, annál rosszabb a család jövedelmi helyzete. A gyermekek között nő a szegények aránya, főleg 1990 óta A volt szocialista országokban a gyerekek a rendszerváltás legnagyobb vesztesei közé tartoznak. Társadalompolitika A nők hátrányainak mérséklési lehetőségei: a l ányok iskolai végzettségének emelése a fiúkéhoz hasonló szintre már megtörtént nálunk. Azonban míg a középfokú végzettségűek közül a fiúk inkább szakmunkások lesznek, a lányok között sok a betanított munkás. A fizetésbeli és előrejutási egyenlőséget nehéz megteremteni, viszont segíthet az óvodai ellátás, a részmunkaidős foglalkoztatás és a háztartási robotgépek. A magyar nyugdíjrendszer problémái: túl

alacsony a nyugdíjkorhatár, (60 és 55 év) és a nyugdíj nincs indexálva (nem nő az inflációval párhuzamosan), ezért elértéktelenedhet. Megoldás: emelik a befizetendő járulékot, csökkentik a nyugdíjakat, áttérünk a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre. Ez azt jelenti, hogy a b efizetett járulékokból egyszerre kéne tőkefedezetet teremteni és a folyó nyugdíjakat kifizetni. A szociális otthonok színvonala rossz, a beteges öregek ellátása nem megoldott. Támogatni kéne az időseket gondozó családokat. Családpolitika: eddig volt családi pótlék, gyermekgondozási díj (2 évig jár, a korábbi fizetés meghatározott százaléka), gyermekgondozási segély (3 évig, fix összeg, szülési szabadság (teljes fizetést megkapta), gyermeknevelési támogatás (kis jövedelműeknek vagy 3-nál több gyerekeseknek a legkisebb 8 éves koráig). A családi pótlék reálértéke egyre csökkent, 1996-tól jövedelmi helyzethez kötik. Megszűnt a

gyermekgondozási díj A családi támogatások rendszerét meg kell reformálni. 40 10. fejezet: Faj, nemzet, etnikai csoport, kisebbségek Alapfogalmak Faj: Az emberek olyan csoportja, amelyet biológiailag örökölt (vagy örököltnek gondolt), testi jellemzők, elsősorban a bőrszín alapján definiálnak. Leggyakrabban a fehér, fekete és sárga fajt (rasszt) szokták megkülönböztetni. A fizikai antropológia a kaukázoid, a mongoloid és a negroid rasszt különbözteti meg egyéb test jellemző alapján. Ezeken belül több alrassz van. A rasszok között nincsenek nagy biológiai különbségek A faj társadalmi fogalom tehát Nemzet: Azon személyek csoportja, akik az adott nemzet tagjainak tekintik magukat, illetve akiket társadalmi környezet a n emzet tagjának tart, és akiknek közös a n emzeti identitásuk (közös nyelv, kultúra, szokások, lakóterület, történelem, stb.) Általában létezik egy állam, ami a nemzeté. A francia nemzetfogalom

szerint a n emzet tagja mindenki, aki az adott állam polgára. A német kulturális nemzetfogalom szerint a nemzet tagja az, aki a nemzet nyelvét beszéli, a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát. Nemzeti kisebbség: Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzethez tartozóknak tekintik magukat, vagy akiket a többségi nemzet nem tart tagjának. Ők nem a többségi nemzettel identifikálják magukat, hanem vagy egy másik olyan nemzettel, amelynek van saját állama, vagy egy olyannal, amely saját állam létrehozására törekszik. A kisebbség vallási alapon is elkülönülhet. (a zsidók például a többségi nemzet tagjának tartják magukat, tehát vallási kisebbségnek tekinthetők) Etnikai csoport: Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik közös kulturális identitás tudatával rendelkeznek, amely megkülönbözteti őket a többségtől, vagy a többi etnikai csoporttól. Egy embernek lehet több identitása is

(kettős állampolgárság). Rasszizmus: A rasszizmus szerint az egyik faj magasabb rendű, mint a többi. Nem bizonyították a fajok közötti genetikai különbséget. Etnocentrizmus: Az a felfogás, hogy a saját etnikai csoport, vagy nemzet magasabb rendű a többieknél. Nemzettudat: a csoporton belüliek (in-groups) között összetartás van, a csoporton kívüliekkel (out-groups) szemben közömbösek. A nemzeti összetartozás, a patriotizmus, a liberális nacionalizmus sok előnnyel jár a társadalomnak. A más nemzetekkel, kisebbséggel szembeni ellenérzés veszélyes. Agresszív nacionalizmus: Az a f elfogás, amely szerint a nemzetnek – amelyhez az egyén tartozik – más nemzetekkel, vagy a t ársadalmon belüli kisebbségekkel szemben, amelyeket nem tekintenek a nemzet részének, harcolni kell a nemzeti érdekek érvényesítéséért. Előítélet: Negatív érzelmi viszonyulás valamely csoport tagjaival szemben csak azért, mert a kérdéses csoport tagjai.

Lehet pozitív is Sztereotípia: Torzításokon, túlzásokon és leegyszerűsítéseken alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese, valamely csoporttal szemben. Diszkrimináció: Egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon, hogy valamely meghatározott csoport tagjai. Sztereotípia (egy csoportot koszosnak tartok) előítélet (nem akarok vele érintkezni) diszkrimináció (nem alkalmazom munkásnak) 41 Módszerek • • Attitűdkérdések, skálatechnika A diszkrimináció kutatása: jövedelem, lakásviszony, stb. mennyivel rosszabb – ez nem bizonyít feltétlenül. Elméletek A nemzettudat a török fenyegetettség majd a hódoltság idején erősödött meg. Az agresszív nacionalizmus kialakulásának és erősödésének okai: • Idegen állam általi elnyomás, vagy ennek fenyegetése • A nagy nemzeti kudarcok (bűnbak kell), pl. háborús veszteség, gazdasági válság • Ha a kisebbség privilegizált helyzetben van, gazdagabb,

sikeresebb Egy nemzet agresszív nacionalizmusa az ellenségnek tekintett nemzet hasonló agresszív reakcióit erősíti. Egyéni szinten az okok: • Frusztráció, sikertelenség (másra akarják hárítani) • Autoritárius személyiség (nevelés eredménye az ilyen személyiség) • Hatalmi és anyagi érdek (pl. zsidóellenesség) • Szocializáció útján sajátítja el az egyén, nem velünk született. Nemzetközi tendenciák A feketék helyzete az USA-ban: Kennedy és Johnson is próbálta a feketék hátrányos helyzetét csökkenteni. Kialakult ugyan egy fekete középréteg, de mivel ezek elköltöztek a f ekete negyedből, az ott maradók helyzete még rosszabb lett. Leromlottak az iskolák, az infrastruktúra, stb. A multikulturális társadalom: USA = olvasztótégely A modern társadalmakban különböző kultúrákhoz tartozók élnek együtt és együttműködnek. Ezt elősegítik: • A nemzetállam politikai hatalmának decentralizációja. • A régiók

és helyi közösségek politikai szerepének erősödése. • A nemzeti identitás megőrzésének nemzetközi jogi garantálása. • A többes identifikáció elterjedése (vallási, helyi, világnézeti stb. identitás, nem csak nemzeti). • A nemzetközi civiltársadalom kialakulása. Az autoritárius személyiség: a potenciálisan fasiszta személy jellemzői • Elfogadja a konvencionális értékítéletet. • Alárendeli magát kritika nélkül a vezetőknek. • Agresszív azokkal szemben, akik nem hajlandók magukat alávetni a vezetőknek. • Idegenkedik a gazdag érzelmi élettől, a képzelettől, a személyességtől, a gyengédségtől. • Hajlamos a merev gondolkodásra. • Nagyra értékeli a férfiasságot, az erőt, a hajthatatlanságot. • Embergyűlölő, az embert alapvetően rossznak tartja. • Hajlamos azt hinni, hogy a társadalomban veszélyes erők, összeesküvések uralkodnak. • Fontos neki a szexualitás, mások szexuális kilengései. • A

családban az apa rideg, követelő, büntető. Elveket fogalmaz meg és követését várja el 42 Magyarországi helyzet A nemzettudat Magyarországon: egyesek szerint elterjedt nálunk az agresszív nacionalizmus, mások szerint nálunk kiveszett a nemzeti identitás érzése. Egy empirikus vizsgálat sem támasztja alá egyik állítást sem. Hazánkban legalacsonyabb az egyetértők száma a “harcolnunk kell az országunkért, akár igaza van, akár nincs” kijelentéssel, közepes a bevándorlókkal szembeni ellenségesség, viszont élen állunk a szomszédos országok területének egy részével szemben jogosnak tartott igény esetén. Ennek a trianoni igazságtalanság az oka. A roma kisebbség helyzete: a legnagyobb és a diszkrimináció által leginkább veszélyeztetett csoport a cigányság Magyarországon. A cigányok nagy része magyar anyanyelvű A vizsgálatok szerint a cigányok az átlagnál jóval hátrányosabb helyzetben vannak, és a hátrányok egyre

nő. A rendszerváltás során sokan vesztették el a munkahelyüket Velük szemben erősek a negatív vélemények. A statisztika szerint a cigányok megemlített rossz tulajdonságai csökkentek, ez némileg ellentmond a közvéleménynek. A vizsgálattal minden rendben, tehát ezt a eredményt elfogadhatjuk. A zsidó vallási kisebbség és az antiszemitizmus: a 2 vi lágháború között Magyarországon a legnagyobb létszámú (vallási) kisebbség a zsidóság. Számuk kb 1941-ben 400 ezer, 1945-ben 200 ezer (deportálások miatt), a zsidótörvények szerint 90 e zer volt. Kb 200-300 ezer áldozata volt a holocaustnak. De a többi országhoz képest még mindig nálunk élték túl a legtöbben a háborút. Pontos létszámuk ismeretlen A zsidók ált magasabb végzettségűek és kedvező helyzetűek voltak. Az antiszemitizmusról nincsenek pontos adatok Társadalompolitika Kormányzati eszközökkel nehéz befolyásolni az előítéleteket. De oda kell rájuk figyelni, mert

súlyos tragédiákat okozhatnak. 43 11. fejezet: Család Alapfogalmak Társadalmi intézmények: A normák és értékek valamilyen egymással összefüggő tevékenységekre vonatkozó elfogadott rendszere, amelyek a t ársadalmi életet szervezik oly módon, hogy a társadalom tagjai a t ársadalom számára szükséges funkciókat ellássák. (Család, oktatási rendszer, gazdasági rendszer, kormányzat, stb.) Csoport: Az egyének olyan együttese, amelyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek, kötnek össze. Kiscsoport: olyan csoport, amelynek a tagjai olyan kis létszámúak, hogy egymást személyesen ismerik, és szoros kapcsolatban vannak. Formális csoport: Olyan csoport, amelyet szervezeti szabályok definiálnak. (vállalati osztály) Informális csoport: nem formális szabályok, hanem személyes kapcsolatok, szimpátiák, közös érdekek és azok képviselete definiálja, tartja össze. Elsődleges csoport: olyan kis csoport, amelyben a csoporttagok teljes

személyiségükkel részt vesznek. A kapcsolatok sokoldalúak, érzelmileg színezettek Itt megy végbe a g yermekek szocializációja, személyiségük fejlődése. Az elsődleges csoportok többi tagjától kapott pozitív visszajelzések, szerető elfogadás és elismerés szükséges ahhoz, hogy az egyénben saját magáról reális énkép alakuljon ki. (Család, rokonság, barátok) Család: Együtt élő kis csoport, amelynek tagjait házassági vagy leszármazási, más szóval vérségi kapcsolat köti össze. A statisztika csak a szülőket és gyermekeiket számítja a családhoz. Három családtípust különböztet meg: házaspárt, a h ázaspárt gyermekkel, és egy szülőt gyermekkel. (=családmag, vagy nukleáris család) Háztartás Az együtt lakó és a m egélhetési költségeket megosztó együttfogyasztó emberek csoportja. A háztartás tagjai nem szükségképpen egy család tagjai, vagy rokonok A háztartás típusok lehetnek: 1. Nukleáris családi

háztartás: Olyan háztartás, amelyben csak egyetlen család van, vagy nukleáris család tagjai (és esetleg háztartási alkalmazottak) élnek. 2. Kiterjesztett családi háztartás Olyan háztartás, amelyben egy családmagon kívül családmaghoz nem tartozó rokon, vagy rokonok élnek. 3. Több családmagból álló háztartás: Olyan háztartás, amelyben egynél több családmag él együtt. Több, sajátos típusa van: • szülök egyetlen házas gyermekkel • házas szülök több házas gyermekükkel (nagycsalád) • házas testvérek együttéléssel A kiterjesztett és a több családos típust összetett háztartásnak nevezzük. 4. Olyan háztartások, amelyeknek tagjai közül senki sem tartozik ugyanazon családmaghoz Pl. két egyedülálló unokatestvér 5. Egyszemélyes háztartás A háztartáshoz tartozhatnak a szolgák, gazdasági vagy háztartási cselédek és más lakók. Házasságkötés: az a cselekmény, amelyen felnőttek házastársi – családi

kapcsolatot létesítenek egymás között. A házasság maga a kapcsolat Szociológiai értelemben házasság az együttélés is. Monogám házasság: egy férfi és egy nő együttélése. Poligám házasság: egy férfinek vagy nőnek több házastársa van. Poligínia: egy férfinek több felesége van. 44 Poliandria: egy nőnek több férje van. Csoportházasság: több férfi és több nő él együtt közösen házas kapcsolatban. Incestus: a vérrokonok tiltott házassága, illetve a vérrokonok között tiltott szexuális kapcsolat. Endogámia: csoporton belüli házasságkötés. Exogámia: csoporton kívülivel kötött házasság Homogámia: egy adott társadalmi osztályon, rétegen, felekezeten, etnikumon belüli házasságkötés. Heterogámia: a vőlegény és a menyasszony más-más osztály, stb. tagja Válás: a házasság felbontása, illetve a két házastárs különválása. Családi állapot lehet: hajadon, házas, elvált, özvegy Módszerek • • •

• Népmozgalmi statisztika Nyers házasságkötési és válási arányszám: a h ázasságkötés és válás számát osztják az összes népességszámmal. Korspecifikus házasságkötési és válási arányszám: korcsoportonként adják meg az 1000 házas családi állapotra jutó válások számát, illetve a n em házasok számára jutó házasságok számát. Népszámlálás: Elméletek A családfejlődés evolucionista elmélete: a fejlődés első szakaszaiban csoportházasság létezett, ezután a többnejűség, majd a fejlettség magasabb szintjén a monogámia vált általánossá. Antropológiai vizsgálatok ezt megcáfolták. Kimutatták, hogy a monogámia a leggyakoribb házasságtípus az emberiség történetében, de gyakran előfordul poligínia is. (Ez a fejlettség alacsonyabb szintjén gyakoribb volt) A háztartások történeti változásai Európában: Le Play szerint a t öbbcsaládos háztartásból a nukleáris típusba haladunk. Parsons szerint a

családmagra korlátozó háztartás mozgékonyabb, ezért jobban megfelelnek a társadalmi követelményeknek. Családi funkció: A család 5 f unkcióját szokás megkülönböztetni: termelés, fogyasztás, demográfiai reprodukció, a gyermekek szocializációja és a felnőttek pszichés védelme. A modern társadalomban eluralkodnak a célirányos kapcsolatok, ugyanakkor az embernek szüksége van érzelmekre, intimitásra, amelyet csak a p árkapcsolatokban és a cs aládban találhat meg. Megerősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága, viszont csökkent a család termelési és fogyasztási funkciója. A szerelem és a szexualitás történelmi változásai: A hagyományos társadalomban az érzelmek alárendelt szerepet játszottak a párkapcsolatokban. Az 1700-as évek második felében indult meg Nyugat-Európában az első szexuális forradalom. Az 1960-as években újabb szexuális forradalom ment végbe, vagyis általánossá váltak a

házasság előtti szexuális kapcsolatok, amelyek változatlanul intenzív érzelmekkel kapcsolódtak össze. Háború a család körül: Három tábor létezik: 1. A kritikus tábor: a kritikus tábor szerint a család a nők elnyomásának és a gyermekek személyiség fejlődése eltorzításának intézménye. Szerintük a nemek közötti kapcsolatok lényege a harc, az anyaság = rabszolgaság. Szerintük kívánatos lenne a család eltűnése a társadalomból. 2. A neotradicionalista ellenzi a családok felbomlását Ellenzik az abortuszt is 3. Szakmai tábor szerint a családok problémája súlyos és meg kell őket oldani 45 A család, tehát a t ársadalom számára fontos intézmény, az államnak el kell fogadnia, hogy többféle családforma létezhet. Korlátozni kell az állami beavatkozást a családba A gyermekek helyzete a cs aládban: A reneszánsz korszakig szülök nem szerették különösen gyermekeiket, mivel sok csecsemő és kisgyermek meghalt, és a

nagyon szeretett gyermek sorozatos elvesztése nagy érzelmi terhet jelentett volna. A XVIII században csökken a csecsemő és gyermekhalandóság, ezért kialakul a gyermekkor, egy külön életszakasz. Korábban a gyermekeket hamar felnőttként kezelték, ma a kisgyerek iskolába jár és játékokat kap. A modern korban a gyermekkor fokozatosan meghosszabbodott A felnőttek és idős szüleik közötti kapcsolat: Sok esetben eléggé intenzív marad. (a szülök sokáig támogatják gyermekeiket). Nemzetközi tendenciák 1. Az első házasságkötés átlagos életkora Ny-Európában magasabb volt mint K-Európában Ez az un. N y-Európai késői házasságkötési minta Ez azzal függött össze, hogy az írott jog, vagy a szokásjog azt írta elő, hogy fiatal felnőtt férfi akkor köthet házasságot, ha önálló gazdasággal, vagy keresetforrással rendelkezik. Keleten a szülök befogadták házas gyermekeiket. (nagycsalád) 2. Az átlagos első házasságkötési

életkor a II világháború után fiatalodott 1960-tól az életkor ismét emelkedett. 3. Megnőtt a házasságon kívül együttélők aránya 4. Nőtt a házasságon kívüli születések aránya Itt két típust különböztetünk meg: fiatal egyedülálló nők szülnek gyereket, mert nem törődnek a fogamzásgátlással, vagy nem tudnak róla, hogy ez szükséges. A másik típus a házasságszerűen együttélő párok tudatosan tervezett gyermekei, pl. Skandináviában 5. Nőtt a válási arányszám Sokan újraházasodnak 6. Nő az egy szülő és gyermek/ek/ típusú háztartások aránya 7. Megnőtt az egyszemélyes háztartásban élők aránya (özvegy nők, az elváltak nem házasodnak újra). 8. Csökken a családok átlagos gyerekszáma Egyesek szerint ezek a tendenciák ciklikusak, mások szerint visszafordíthatatlanok. Egyesek szerint a tendenciák okai az értékváltozások. Más szerint az anómia elterjedése növeli a válásokat. A társadalom tagjainak már

nem a nagy többsége járja végig a következő életpálya szakaszokat. 1. gyermekkor 2. fiatalkor 3. munkavállalás, családalapítás 4. gyermekes családban szülő 5. a gyermekek elköltözése után idősebb házaspár 6. özvegység Más életszakaszok is előfordulhatnak, illetve megváltozik az életszakaszok sorrendje. A posztmodern családra jellemző, hogy az egyén szabadon választhat a különböző családformák között. (Pluralizálódás) 46 Magyarországi helyzet Háztartás nagyság és háztartástípusok: 1960 óta vannak adatok, amelyek szerint a háztartások nagysága, taglétszáma csökkent. A fiatal házasok sokszor élnek valamelyik fél szüleivel, illetve gyakori, hogy a megözvegyült szülő egyik házas gyermekéhez költözik. A háztartás nagyság csökkenésének oka még, hogy csökkent a g yerekek száma. Az átlagos háztartás nagyság valamivel nagyobb Magyarországon, mint Ny-Európában és Amerikában. Házasságkötés: a

fejlett országokhoz képest közepes szintű. A nők házasságkötésének életkora alacsony (1995-ben 22,2 év). A férfiaké 25 év, a férjek és feleségek közötti átlagos korkülönbség 2,8 év. A Ny-Európai tendenciától eltérően, ahol a házasságkötés előtti együttélés gyakori, Magyarországon elsősorban elvált és özvegy nők élnek élettárssal. Válás: A házasságok kb. 46 % -a bomlik fel Valószínűleg sok olyan házaspár van, amelynek tagjai külön élnek, de jogilag nem váltak el. A válások növekedésének oka, hogy kevesebb kötelék tartja össze a házasságot, és könnyebb a válás. Mivel nőtt az átlagos életkor, a hosszabb idő alatt valószínűbb volt a válás, mint korábban. A házasságon kívüli születés: Az utóbbi években erősen nő, de még mindig sokkal alacsonyabb, mint egyes észak-európai országokban. Általában az alacsonyabb iskolai végzettségűek között fordul elő. A családok életciklusának

változásai: Egy 20-25 éves korban házasságot kötő pár akár 40-45 évig is együtt élhet, szemben a néhány száz évvel ezelőtti 20-30 évig tartó házasságokkal. Általában a házasság első öt évében születnek meg a gyerekek. Mivel a férfiak átlagosan 9 évvel korábban halnak meg, és 3 évvel idősebbek feleségüknél, a nők átlagosan 12 évi özvegy életre számíthatnak. A házastársak kiválasztása: Az érzelmek fontos szerepet játszanak. Régen a g azdálkodó családok működéséhez mindig kellett egy-egy felnőtt férfi és nő. Ma már egy egyedülálló felnőtt is képes megélni. A heterogámia elsősorban azokban a rétegekben nagy, ahol lényeges a férfi többlet ( szakmunkás férfiak ), vagy nőtöbblet, egyszerű szellemi foglalkozású nők. Csökkent a homogámia a mezőgazdasági fizikaiak között és nőtt az értelmiségiek között. A család funkcióinak változása: Korábban a t ermelés túlnyomó része családi keretben

történik, ma túlnyomó részt családon kívül folyik. Jelentős azonban a háztáji gazdálkodás, a házilag végzett lakásépítés, barkácsmunka. A család szerepe a gyerek szocializációjában: nőtt. A régebben a nevelésben részt vevő más társadalmi intézmények (távoli rokonság, szomszédok, ifjúsági egyesületek) szerepe gyengült. Ahol a család nem tud a helyükre lépni, ott sokszor az utca negatív szocializáló hatása érvényesül. A család szocializációs szerepének hiánya deviáns viselkedéshez vezethet, ez az állami gondozásban vett gyermekeknél kimutatható. A család az egyén számára biztos szerető és megbecsülő hátteret nyújt, ezáltal segít a feszültségek és a kudarcok elviselésében. A család gondozza az idős embereket és betegeket is. A családra vonatkozó társadalmi normák: Többnyire hagyományos értékeket és normákat tartják fontosnak. A legpozitívabban értékelik a házastárssal és gyermekkel élő

családformát A gyermekes szülök nagy többsége szerint a gyermekeseknek jobb az életük, mint a gyermekteleneknek. A megkérdezettek több mint a fele szerint jobb az élete a dolgozó nőnek, mint a nem dolgozónak. Társadalompolitika A család funkcióit az állami intézmények nem kívánják és nem is képesek átvenni. Jellemző a házas nők majdnem teljeskörű foglalkoztatása, habár ez nehézséget okoz a család ellátásában. Egy intézmény sem képes azonban jelenleg a családdal egyenértékű, vagy azt megközelítő ellátást nyújtani a gyermekek és az idős emberek számára. Problémás a fiatal házaspárok lakáshoz jutása. A családok életszínvonalát erősen differenciálja az eltartott gyerekek száma 47 12. fejezet: Oktatás Alapfogalmak Oktatás: a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek átadása a gyerekeknek és a f iataloknak. Funkciói: Az ismeretek átadása, a n evelés vagy

személyiségfejlesztés, és a társadalmi integráció. A hagyományos társadalmakban főképpen a család, rokonság és a helyi közösség keretében történt az oktatás, a modern társadalmakban egyre inkább az iskolákban. Nevelés: a viselkedési normák megtanítása, a mögöttük álló értékek átadása, a s zemélyiség fejlesztése. Emberi beruházás: Azok a ráfordítások, amelyek az egyén munkájának a termelékenységét közvetlenül, a tárgyi termelőeszközöktől függetlenül növelik. Pl: oktatás, egészségügy Módszerek • • Iskolai végzettségi arányszámok: a legegyszerűbb mutatók kifejezik, hogy mekkora rész ért el különböző iskolai szinteket. A megfelelő végzettségűek arányát célszerű az olyan életkorú népességhez viszonyítani, amely ezt a végzettséget elérhette. Beiskolázási arányszámok: kimutatják, hogy a megfelelő életkorban lévők mekkora %-os aránya jár óvodába, általános iskolába,

középiskolába, felsőfokú iskolába. Az adott iskola nappali oktatásban részt vevők számát osztják az ezen iskolába járók szokásos életkori csoportjainak (a szokásos életkorban levő népesség) létszámával. Gond, hogy ezek csak a nappali tagozaton tanulókat veszik figyelembe. Szokás az oklevéllel, diplomával rendelkezők számát a megfelelő korú népességéhez viszonyítani. Ugyanis az intézetben tanulás még nem jelenti, hogy a tanuló a végzettséget meg is szerzi. Elméletek Az iskola szerepe: a szülök már nem képesek a gyermek munkavégzéséhez szükséges tudást átadni, mert az ismereteik elavultak, és nem specifikusak. Az iskola szerepe ezért egyre nő A tudás válik a gazdasági és társadalmi fejlődés fő hajtóerejévé a posztindusztriális társadalomban. Szükség van folytonos képzésre, felnőttképzésre Az emberiberuházás-iskola elmélete: a gazdasági fejlődéshez szükséges, hogy minél többen minél magasabb

végzettséget és szakképzettséget szerezzenek. Ezek kellenek a modern társadalmak demokratikus politikai rendszerének működéséhez is. Bourdieu szerint az iskolák rejtetten kijelölik a tanulók helyét a társadalomban, a társadalmi mobilitást csatornázzák, rejtett társadalmi diszkriminációt érvényesítenek, ezzel megvalósítják a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését (= társadalmi reprodukció). Miller szerint “papírkórság” jellemző: bizonyos munkakörök, beosztások betöltéséhez egyre inkább szükséges bizonyos iskolai bizonyítványokkal rendelkezni. Ez megakadályozza a hátrányos helyzetű tehetségesek felemelkedését Illich szerint az iskola a k isközösségi autonómiát ássa alá, az egyes emberek kezdeményezőkészségét elcsökevényesítik. A jelenlegi kötelező tanterves és vizsgáztató rendszert fel kéne váltania a saját motivációra épülő tanulásnak. 1960-as években azt mondták, hogy az iskola csökkenti

a mobilitási esélyeket, 1970-es évektől azt gondolják, hogy ez nem igazán van így: az oktatás keveset tehet. 48 Kulturális töke és nyelvi készségek: a szülői házban és baráti csoportokban elsajátított kultúra olyan meghatározó erejű, hogy egyesek szerint az iskola képtelen változtatni rajta. Ez a kulturális örökség (nyelvhasználat, könyvek, különórák, stb.) a kulturális töke Bourdieu szerint ennek az átörökítése a pénztökéhez hasonló. Bernstein a nyelvi készségre helyezi a hangsúlyt. Az otthon elsajátított nyelvi készség ui befolyásolja a gondolkodást, a kifejezésmódot (ezt az iskolák megkövetelik). Öröklés: Az intelligenciahányados egy másik magyarázat szerint öröklött. USA-ban kísérlet: a gyerekeket keverték (buszozás), hogy mindenki hozzáférjen a jobb iskolákba, és általános iskolai előkészítő programokat vezettek be. A vita a fajok közötti állítólagos örökölt intelligenciakülönbségek

körül még mindig folyik. Az intelligenciateszt sem biztos, hogy jó Az öröklést nem lehet mérni, mert már magzati korban kezdődik a környezet hatása. A meritokratikus társadalom: kívánatos. De mivel az érdem az iskolai végzettségre és az osztályzatokra egyszerűsödik le, kérdés, hogy tényleg a tiszta jeles tanuló lesz a legértékesebb a társadalomnak? A másfajta teljesítményeket lehetetlen objektíven mérni. Nemzetközi tendenciák Az iskolai végzettség és a b eiskolázási arányszámok növekedése: a f ejlett országokban az 1950-es évektől oktatási robbanásról beszélhetünk. A fejlett országokban az általános iskolában a beiskolázás 100%, a középfokú oktatásban 85%-nál magasabb, a felsőfokú oktatásban 20-40%. Az iskolai végzettség emelkedése lényegesen hozzájárult a fejlett országok gazdasági fejlődéséhez. Az iskolai végzettség hatása az életpályára: egyre erősebbé válik. A társadalmi származás

közvetetten érvényesül: az elért iskolai végzettség erősen függ a szülök társadalmi helyzetétől. Kimutatható a Funkcionális alfabetizmus: az a jelenség, hogy az egyén elvégezte ugyan az iskola néhány osztályát esetleg a 8 általánost is, mégsem képes úgy olvasni, hogy a szöveget megértse és nem képes mondatokat leírni. Az USA-ban a teszteredmények romlottak Japán kezdi utolérni az USA-t: a japán iskolákban sokkal nagyobb a verseny, a teljesítménykényszer (és sajnos a stressz is). A tömeges iskolázás a tanár-diák kapcsolat elszemélytelenedéséhez és a színvonal romlásához vezet. 1968-as diáklázadás: a gazdaság fejlődése nem biztosította a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyek a végzettek számának azonos ütemű fejlődését. Ezért a nagyobb iskolai erőfeszítés ellenére sem változott relatív helyük a társadalmi hierarchiában. Magyarországi helyzet A magyar népesség iskolai végzettsége: az

adatokból úgy tűnik, hogy látványosan emelkedett. Az oktatás kiterjesztése azonban a beiskolázási arányszámok vizsgálata szerint lelassult, sőt az 1970-es évek végén megállt. Ennek oka a numerus clausus (zárt szám): Az oktatáspolitika, amely az adott iskolába, vagy iskolatípusba felvehető tanulók számát, vagy valamilyen kritérium alapján kiválasztott hallgatók arányát meghatározza. Ezt a túlképzéstől és az ez okozta állástalanságtól való félelem miatt vezették be. A rendszerváltás után az iskolák szabad kezet kaptak. A létszámok nőttek, de még mindig elmaradnak az európai átlagtól. Sok tanuló elavult szakmát tanult, megszűntek a nagyüzemek oktatóműhelyei A GDP-ből oktatásra fordított kiadások aránya csökkenni kezdett. Az oktatás minősége jó 49 Iskolázottság és társadalmi helyzet: egyre inkább meghatározza az iskolai végzettség a társadalmi helyzetet. A vezetők között nőtt a felsőfokú

végzettségűek aránya Kimutatható a család társadalmi helyzetének hatását a g yermek iskolai végzettségére. A különbségek már általános iskolában nőnek, és az egyetemeknél ill. az azon belüli szakokon még nagyobbak Jobb származású gyerek meg a népszerűbb ágakra, egyetemre, a hátrányos származásúak alacsonyabb színvonalú iskolába jutnak be. Az oktatásból kimaradtak helyzete: akik a 8 os ztályt sem tudják elvégezni (4-5%), azok felemelkedése esélytelen. Az alacsony végzettségű és ezért szegény réteg valószínűleg egész életében hátrányos helyzetben marad, és ezt át is örökíti az utódainak. A kisegítő iskolák: ide járnak azok, akiknek speciális oktatásra van szükségük (4-5%), mert nem tudnának megfelelni az általános iskolai követelményeknek. Ők rendszerint szakmát is tanulnak később, nem kerülnek olyan hátrányos helyzetbe, mint akik lemorzsolódnak. Kimutatták, hogy a diákok általában tanulmányilag

túl vannak terhelve, kevés a szabadidejük, ezért a változatos életmód, a széles körű tájékozódás, az elmélyedés bizonyos dolgokban erősen korlátozottak. Egyoldalú és beszűkült életvitelű személyiségtípusok alakulnak ki Társadalompolitika A felsőfokú túlképzés hátrányai: • A felsőfokú képzés igen drága, tehát veszteséget jelent, ha a végzettek nem tudnak diplomájuknak megfelelő munkakörbe jutni. • Akik nem jutnak értelmiségi munkakörbe, elégedetlenek lesznek. Magyarország erősen elmaradt a nálunk valamivel fejlettebb országok iskolai végzettségi színvonalától. Jó lenne a tankötelezettséget 16 é ves korig, a munkábaállás idejéig kitolni Összevonhatnák a középiskolai és szakmunkás képzést, de kérdés, hogy ez nem okozza-e majd a minőség romlását? Sokan elitiskolákat hoznának létre. PhD = tudósképzés: ma az egyetemek feladata, korábban az MTA-é volt. Az oktatás finanszírozási problémákkal

küzd, alacsony a tanárok fizetése. Megoldás: tandíj, magánegyetemek 50 13. fejezet: Gazdaság Alapfogalmak A gazdaságszociológia azt vizsgálja, hogy a döntéseknél a rövid távú profitmaximalizáláson kívül milyen más motívumok játszanak szerepet. Adam Smith: szabad verseny optimális, az egyéni érdekek összege a társadalmi érdekkel egybeesik. Marx: termelőerők és a termelési viszonyok között ellentmondás Weber: tudati viszonyok fontosak Schumpeter: a gazdaságot a vállalkozók mozgatják Polányi Károly: a gazdaság a társadalomba ágyazottan működik Parsons és Smelser: a g azdaság a p olitika, kultúra és a s zemélyiség alrendszerével együtt működik Az információs hiány okozta tranzakciós költségek csökkentése érdekében az emberek intézményeket hoznak létre. Új elméleti irányzat a racionális választás elmélete. Informális gazdaság: azok, a többnyire kis méretekben folytatott gazdasági tevékenységek,

amelyek nem jelennek meg a h ivatalos nemzeti jövedelem számításokban, de a társadalom jólétét növelik. Második gazdaság: a magyarországi szocialista társadalmi rendszerben azok a többnyire kis méretű tevékenységek, amelyeket többnyire a főmunkahelyen töltött idő után végeztek, vagy amelyeket háztartásbeliek, nyugdíjasok, más inaktív személyek végeztek jövedelmük kiegészítése céljából, és amelyek a társadalom jólétét növelték. Szürke gazdaság: a kifejezetten nem tiltott gazdasági tevékenységek, amelyek növelik a társadalom jólétét, de kibújnak a jövedelemadó fizetésének kötelezettsége alól. Fekete gazdaság: a társadalom jólétét nem növelő, kifejezetten bűnöző jellegű haszonszerző tevékenységek. A gazdaságszociológia típusai, a gazdasági szakszociológiák: munkaszociológia, ipari és agrárszociológia, üzemszociológia, háztartás-szociológia Szervezet: a társadalom tagjainak többé-kevésbé

személytelen kapcsolatokra épülő nagyobb csoportja, amelyet konkrét cél megvalósítására hoztak létre, és amelynek tevékenységét pontosan szabályozzák. Struktúrája van, hierarchikus viszonyokkal Lehet formális és informális (íratlan szabályok, normák). Intézmény: A társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek alapvető módja, mintája. Az intézményekhez normák és értékek tartoznak, amelyek az intézményesült viselkedést előírják, továbbá megszegését büntetik. Bürokrácia: Weber szerint a bürokrácia azt jelenti, hogy a szervezetek az ügyeket pontosan meghatározott szabályok szerint intézik. A bürokraták között pontos munkamegosztás érvényesül. Szakismereteik, pontosan megfogalmazott követelmények alapján választják ki őket. A bürokrácia működése tehát kiszámítható 51 Módszerek • • • • • Nincs kialakult sajátos módszertan. Survey-módszer, esettanulmány, modellezés. A

második gazdaságot nehéz teljesen feltárni. Szociometria: segítségével fel lehet tárni a munkahelyen levő informális csoportokat. Attitűdvizsgálat Elméletek A gazdasági élet szereplőinek motivációi: Homo oeconomicus: A klasszikus közgazdaságtan emberképe, amely mindig racionálisan dönt, cselekszik, továbbá a haszna maximalizálására törekszik. Individualista, másokkal nem törődik. Homo sociologicus: Az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. E normák hátterében értékek állnak, amelyekkel a t ársadalom tagjainak többsége egyetért. Két irányzat: egyik szerint a homo oeconomicus modellel meg lehet magyarázni a nem gazdasági viselkedést, mások szerint a gazdasági viselkedésben is kimutathatók nem racionális motívumok. Simon korlátozott racionalitás – elmélete: a racionalitás a társadalmi korlátok között érvényesül. Sen háromféle indítékot különböztet meg: önzést, szimpátiát és

az elkötelezettséget. Lindenberg homo socio-oeconomicus emberképe: az ember racionálisan dönt egy adott tartományon belül, amit a társadalmi normák határoznak meg. Elmondhatjuk, hogy az ember bizonyos döntéseknél homo oeconomicusként, máshol sociologicusként viselkedik. Gazdasági mechanizmusok: reciprocitás, redisztribúció, piac: Polányi Károly szerint a gazdaság 3 mechanizmus alapján működik: reciprocitás (ajándékok), redisztribúció (központi újraelosztás), piac. A családtagok és barátok között szerepe van az ajándékozásnak, a jóléti rendszer redisztribúciót valósít meg, és a piac mindig érvényesül (legfeljebb feketepiacként). Tehát ezek egymás mellett élnek. Vita a s zociális gazdaságról: Kornai János szerint a s zocialista tervgazdálkodás hiánygazdaság. Addig nincs piac, amíg a termelőeszközök állami tulajdonban vannak Menedzserek forradalma: utóbbi évtizedekben kialakultak a multinacionális vállalatok, amiket

a menedzserek vezetnek. Egyesek szerint a m enedzserek nem a nyereséget maximalizálják, hanem a vállalat hatalmát növelik, mások szerint a menedzserek a tőkések érdekeit képviselik. A bürokratikus szervezetek: A bürokrácia jellemzői: • Szakismereten alapuló munkamegosztás • Uralmi hierarchia • Előrelépés pontos szabályok szerint • Ügyintézés pontos szabályok szerint • Ügyintézésről írásos dokumentumok • A bürokraták teljes munkaidős állásban és kereset fejében dolgoznak. • A kapcsolatok személytelenek. A bürokrácia Weber szerint fejlettebb, racionálisabb forma, mint a korábbiak. 52 A bürokrácia hátrányai: • Növekedésre törekszik • Mindenki addig emelkedik a hierarchiában, amíg olyan szintre nem jut, ahol már nem tud megfelelni a feladatnak • A működés válik céllá • Oligarchizálódási tendencia • Merevvé válás A hátrányok ellensúlyozását egyes gazdaságszociológusok a

munkásönkormányzatoktól remélik. A gazdasági fejlődés társadalmi korlátai: a gazdasági fejlődésnek nemcsak ökológiai, hanem társadalmi korlátai is vannak. Például: • Minél több embernek van ún. pozicionális jószága, annál inkább veszít az értékéből (ritka drága autó). • Mindent meg lehet vásárolni (kommercializálódás), ez időbe telik, ezért az emberi kapcsolatok leromlanak. • Mindenki az önérdekét követi, ez káros (pl. bíróság lefizethető) Nemzetközi tendenciák A tudományos munkaszervezés és az emberi kapcsolatok irányzat: a munka termelékenységét növelni lehet Taylor szerint tudományos munkaszervezéssel (kevés felesleges mozdulat, könnyebb gépkezelés), pl. szalagrendszerű termelés Ez tényleg bevált Mayo vizsgálatai kimutatták, hogy a munka termelékenysége nem annyira a tárgyi munkakörülményektől (pl. világítás) és a munka megszervezésétől (szünetek) függ, hanem inkább attól, hogyan érzik

magukat a munkások a munkahelyen. Meghatározó az emberi kapcsolat, az informális csoportkapcsolat. Javasolta tanácsadók alkalmazását, akikkel a munkások megbeszélhetik problémáikat. Gépesítés és automatizálás: a munka örömet okoz, az ember életének az értelme. A felaprózott, gépesített munka monoton, a munkás nem látja munkájának eredményét, ami az ipari munkás elidegenedéséhez vezet. Kellene: a m unka humanizálása Az automatizálás munkanélküliséget, a mikroelektronika “szellemi munkanélküliséget” okozhat. Autonóm munkacsoportok és a munkás-önigazgatás: Autonóm munkacsoport: új munkaszervezési forma, amely szerint a munkafeladatokat nem az egyes munkások kapják, hanem teljes munkacsoportok, amelyek azután saját elgondolásaik szerint tervezik meg azok elvégzését. Hatékony Munkásönkormányzat: olyan szervezeti formák, amelyekben a munkavállalóknak beleszólásuk van munkahelyük gazdálkodásának, szervezetének, a

munkakörülmények kérdéseibe. Az eredmények ellentmondóak, még nincsenek alapos elemzések A munkaerőpiacok: szegmentáltak (pl. férfi-női, teljes vagy részleges munkaidős foglalkoztatás, hazai és külföldi). A munkások egy része jól keres és biztos az állása, a másik résznél fordítva (a cég őket bocsátja fel és veszi fel legkönnyebben, ezáltal rugalmas). Munkanélküliség: A munkanélküli ember nehéz anyagi helyzetbe kerül, elvesztik életük értelmét adó tevékenységüket, elvesztik önbecsülésüket. Anyagi és lelki válság, amelyek deviáns viselkedéshez vagy szélsőséges politikai mozgalmak támogatásához vezethet. A keynesi gazdaságpolitika és a b everidge-i szociálpolitika 1970-ig megoldotta a munkanélküliség problémáját. Keynesi gazdaságpolitika: az állam a pénzmennyiségen és az állami beruházásokon keresztül úgy alakítja az összkeresletet, hogy az ne maradjon el a j avak és szolgáltatások 53

összkínálatától, úgyhogy elkerülhető legyen a gazdasági depresszió és a nagy tömegű munkanélküliség. Beveridge-i szociálpolitika: a második világháború alatt W. Beverigde angol liberális politikus által kidolgozott szociálpolitika, amely gondoskodik arról, hogy a társadalom egyetlen tagja se kerüljön lényegesen hátrányos helyzetbe. Az 1980-as évektől újra nőtt a munkanélküliség a fejlett kapitalista országokban. A tartós munkanélküliség leszegényedéshez és a társadalomból való kiszakadáshoz vezethet. Informális gazdaság: Az informális gazdaság kreatívabb, hatékonyabb a hivatalosnál, itt intenzívebben is dolgoznak. Sok szolgáltatás háztartási munkává válik (mosás, javítás) A szolgáltatási társadalom helyett kialakul az önmagát kiszolgáló társadalom. Magyarországi helyzet Üzem- és munkaszociológiai vizsgálatok: A tervgazdaságban kényszer jellemző, ami nem elegendően növelte a munkatermelékenységet.

1968-tól anyagi ösztönzés (feszes munkanormák, a bérek arányosak a munkateljesítménnyel). Ez taktikázáshoz, teljesítményvisszatartáshoz vezetett A kulcsmunkások a legszakképzettebbek, a l egjobban ismerik az üzem működését, ezért magasabb béreket tudnak kiharcolni. A szakképzetlenek a munkaerőhiányt kihasználva munkahely-változtatások útján próbálnak magasabb bérhez jutni. A munkateljesítmény nemcsak az anyagi ösztönzéstől, hanem az üzemi hatalmi viszonyoktól is függ. A szocialista időszakban a magyar munkások a vizsgálatok szerint legalább olyan intenzitással dolgoznak, mint az amerikaiak, csak őket a munkanélküliség akkor nem fenyegette. Az amerikai bére azonban biztosabb volt (garantált bérminimum, azon felül darabbér). A vállalatok és a kormány közötti alku: A szocializmus alatt jellemző a puha költségvetési korlát. Kornai János vezette be ezt a fogalmat Lényege, hogy a s zocialista gazdasági rendszerben a v

állalat bevételei, saját pénzeszközei nem szabtak kemény korlátot a vállalat kiadásainak, amely korlát túllépése a vállalat csődjével fenyegetett. A szocialista gazdasági rendszerben ugyanis a vállalatok számíthattak arra, hogy a kormányzattal való alkun keresztül pótlólagos szubvenciókhoz, hitelekhez vagy egyéb kedvező feltételekhez juthatnak, így elkerülhetik a veszteségessé válást és annak következtében a csődöt. A vállalati vezetés fő célja nem a nyereség maximalizálása, hanem a kormányzattal szembeni előnyös alkupozíció. A második gazdaság: a szocialista gazdaság mellett működő, erősödő, magánjellegű és piaci elven működő gazdaság (kettős gazdaság). 1980-tól ösztönzik Először a mezőgazdaságban alakult ki (háztáji gazdaságok). Az így szerzett jövedelem a nagy időráfordítás miatt jelentős volt. 1980-as évek közepéig a jövedelemegyenlőtlenségeket csökkentette, utána növelte Vállalati

gazdasági munkaközösségek: 1980-as évektől vgmk (alkalmazottak csoportja): a tagok a vállalattal szerződést kötöttek bizonyos munkafeladatok elvégzésére, amelyet munkaidőn kívül, a vállalat gépeivel végeztek. Ez többletjövedelmet, a vállalatnak rugalmasságot jelentett, de növelte a munkásságon belüli különbségeket. Ezek tulajdonképpen autonóm munkacsoportok. A privatizáció: nem tisztán magántulajdonban levő vállalatok jöttek létre, hanem keverék, rekombináns tulajdoni formák, amelyekben az állami és a m agántulajdon egyaránt szerepet játszik. Az új gazdasági elit és a magánvállalkozók: a s zocialista korszak végének menedzserei jelentős részben megőrizték pozíciójukat, nehezen törhettek be új vezetők. A második gazdaságban azok a legsikeresebbek, akiknek a családja a mezőgazdaság kollektivizálása előtt legalább közepes nagyságú gazdasággal rendelkezett. Az önálló vállalkozásba kezdést illető

derűlátás erősen visszaesett. A fiatalok, a férfiak és a szakmunkás végzettségűek hajlamosabbak a vállalkozásra. 54 A munkanélküliség: 1992-ben csúcsérték 663 ezer fő, 1994 végén 520 ezer. Munkanélküli az, aki a megelőző hónapban egyáltalán nem dolgozott, aktívan keresett munkát és készen áll arra, hogy azonnal munkába lépjen. Nagyobb az arány a fiatalok, az alacsony iskolai végzettségűek, a községi lakosok és a romák között, Szabolcs, Borsod és Nógrád megyében, kisebb Budapesten, Győr és Vas megyében. Sokan inaktívvá válnak, tanulnak, korkedvezménnyel nyugdíjba mennek inkább. A háztartások alkalmazkodása a g azdasági nehézségekhez: A háztartások 40%-ának nincs pénzzavara, a többieknek havonta-kéthavonta, vagy ritkábban van. Ők rokontól vagy szomszédtól kapnak segítséget, ill. csökkentették kiadásaikat A magyar háztartások többsége lényeges anyagi problémákkal küszködik. Társadalompolitika

1968 után lecsökkent az állami beavatkozás a gazdaságba, a rendszerváltás után még inkább. Az államnak szabályokat kell alkotnia. 1950-60-as évben a t eljes foglalkoztatás és a növekedés, 1970-es évektől az árstabilitás a legfontosabb a gazdaságpolitikában. A humanizálás növeli a teljesítményt. 55 14. fejezet: Állam, kormányzat, politika Alapfogalmak A politika a társadalom egyik alrendszere, ahol a d öntéseket meghozzák, végrehajtását biztosítják, kikényszerítik. A hatalom megszerzésére és megtartására, az állami döntések meghozatalára való részvételre, és a döntések befolyásolására irányuló tevékenység. A politikai szociológia a törvényszerűségeket, a társadalmi hátteret, és a társadalmi szerkezettel és folyamatokkal való összefüggéseket vizsgálja, főleg empirikus adatgyűjtéssel. Állam: Az a politikai intézmény, amely egy pontosan körülhatárolt földrajzi területen egyedül alkalmazhat

kényszert. Kormányzat: Azok az állampolgárok, akik állami hivataluk folytán jogosultak erőszakot alkalmazni a társadalomban. Hatalom: Az a viszony, amelyben a hatalmat birtokló személynek módja van arra, hogy a hatalmának alávetett személyt rábírja, hogy szándékainak megfelelően viselkedjék. Ez lehet kényszerű, illetve legitim. A legitimnek tekintett hatalmat uralomnak nevezik Uralom: A jogosnak, vagy legitimnek tekintett hatalom. A hatalomnak alávetettek elfogadják a hatalmat birtokló utasításait. Három típusa: 1. Tradicionális uralom: a hatalom hagyományokon alapul 2. Karizmatikus uralom: a legitimitás alapja az uralkodó személyisége, képessége Olykor nagy célokat értek el, máskor katasztrófát okoztak az uralkodók. 3. Racionális-legális uralom: alkotmányjogi szabályok szerint került az uralkodó uralomra, aki az érvényes jogszabályoknak megfelelően gyakorolja uralmát. Demokrácia: Olyan politikai rendszer, amelyben a t ársadalom

tagjai békés, és intézményesített eszközökkel leválthatják azokat, akiknek a kezében a hatalom van. Demokratikus az a politikai rendszer, amelyben a döntéshozók formalizált versengési mechanizmus útján, vagyis választások útján kerülnek hatalomra, a döntéseket állandó versenyhelyzetben hozzák, pártok és nyomást kifejtő csoportok folyamatosan próbálják befolyásolni a d öntéseket, a h atalom gyakorlása alá van vetve a t ársadalom egyetértésének, különféle intézményi mechanizmusokon (pl. parlament) keresztül, és a hatalmat intézményes korlátok (alkotmány, jog) között gyakorolják, amelyek védik az egyént, a kisebbségeket, a magánérdeket. Típusai: közvetett, képviseleti (népszavazás, képviselők választása) és közvetlen. Totalitárius rendszer: Olyan diktatórikus politikai rendszer, amely nemcsak a politikai ellenzékiséget nem tűri, hanem a társadalom tagjainak mindennapi életébe, gondolkozásába is bele

kíván avatkozni. Jellemzők: egypártrendszer, ideológia, a kommunikáció csatornáinak monopolizálása, politikai rendőrség, politikai perek, stb. Autoritárius rendszer. Olyan diktatórikus politikai rendszer, amely semmilyen ellenzéki politikai tevékenységet nem tűr meg, de a társadalom tagjainak magánéletébe nem szól bele. Párt : Olyan szervezett politikai csoport, amelynek célja a politikai hatalom megszerzése és megtartása. Nyomást kifejtő csoport: Olyan szervezett politikai csoport, amelynek célja nem a politikai hatalomra jutás, hanem a politikai döntések befolyásolása, saját körülhatárolt érdekeinek megfelelően. Pl lobby Mozgalom Olyan, viszonylag kevéssé szervezett politikai társulás, amelynek célja a társadalom alapvetőnek tartott problémájának megoldása, legtöbbször a társadalom alapvető 56 megváltoztatása. Ennek érdekében a t ársadalom összes tagját, vagy legalább azok többségét próbálja mozgósítani. Pl

zöldmozgalom Az állampolgárok érdekeiket érvényesíthetik: szavazással, lobbyzással, békés tiltakozással (aláírásgyűjtés, tüntetés), erőszakos akciókkal (blokád, vandalizmus), terrorcselekménnyel, forradalommal. A demokrácia a békés eszközöket engedi meg Civiltársadalom: A társadalomnak azok az autonóm szervezetei, (egyesületek, egyházak, stb.), amelyek nem függnek az államtól Mások beleértik azt a m agatartást, hogy az állampolgárok részt vesznek közügyekben, az udvariasságot, a toleranciát, a vitára való készséget, a kompromisszumkészséget, stb. Jóléti állam: Azoknak a j óléti programoknak az összessége, amelyen keresztül az állam messzemenően gondoskodik polgárainak jólétéről. A jóléti államok a II világháború után fejlődtek ki Nyugat-Európában. Az általuk nyújtott támogatások méretei és konkrét típusai is eltérőek. Marshall szerint az állampolgároknak 3 féle joga van: 1. Polgári jogok

(szabadságjogok) 2. Politikai jogok 3. Szociális jogok Jóléti programok: Ide soroljuk a nyugdíjat, a táppénzt, a baleset-biztosítást, a munkanélküliségi biztosítást, a családi támogatásokat, az ingyenes egészségügyi ellátást, esetleg az ingyenes oktatást is. Módszerek • • • Survey-módszer Közvélemény-kutatás Helyi társadalom vizsgálatánál mélyinterjú, írásos dokumentumok elemzése Elméletek Az állam: a marxisták szerint az állam az uralkodó osztály érdekeit szolgálja ki, a fennálló rendszer fenntartására törekszik. Az ellentétes felfogás szerint az állam független a gazdasági uralkodó osztálytól, annak érdekeitől. Arra törekszik, hogy a többség megelégedésére kormányozzon, az érdekellentéteket kiegyenlítse, a közrendet biztosítsa, az országot megvédje. Minél demokratikusabb a politikai rendszer, annál inkább figyelembe kell vennie az államnak a többség érdekét és kívánságait. A pluralista

elmélet szerint a végső döntés sok különböző érdekcsoport közötti vitában és versenyben alakul ki. Az elitelmélet szerint egy szűk elit hozza meg a döntéseket A jóléti állam problémája: egyre nőnek a jóléti programok, és az állam ezt nem tudja finanszírozni. A nemzetállam: A nemzettudat már évszázadok óta létezik, de a XVII-XVIII. században jelent meg először a nemzetállam eszméje. Ez azt jelenti, hogy a nemzet minden tagja legyen egy adott nemzetállam alattvalója, és egy állam minden polgára legyen az államalkotó nemzet tagja. A nemzetállam tehát ki kívánja terjeszteni fennhatóságát, területét minden, az adott nemzet tagjának tekintett személyre, és az állam minden polgárát akár erőszak árán is a nemzet tagjává akarja tenni. Az EU egy nemzetállam fölötti politikai egység Demokrácia és gazdasági fejlettség: tendencia a d emokratizálódás, de a d emokrácia és a gazdasági fejlettség kapcsolata nem

bizonyított. Állampolgári kultúra: az állampolgárok tájékozottak és elkötelezettek politikai kérdésekben, aktívan részt vesznek a politika vitákban, és racionálisan gondolkoznak a politikai kérdésekről. 57 Totalitarizmuselméletek: a totalitárius rendszerek hatalomra jutását elősegíti: • Gazdasági válság • Tömeges munkanélküliség • Gazdasági lecsúszás • Háborús veszteség, nemzeti kudarc, megaláztatás-élmény • Megkésett modernizáció • Tömegtársadalom, elgyökértelenedés, a m arginalizálódott értelmiségiek értékvesztése, nihilizmusa • Autoritárius személyiség • A szabadság és individualizmus sokaknak teher, probléma, kell, aki dönt helyette. Demokrácia és piacgazdaság: kérdés, hogy a piacgazdaság működéséhez kell-e a demokrácia (volt rá példa, hogy nem), ill. kell-e a demokrácia működéséhez piacgazdaság Kornai János szerint a totalitárius rendszer nem egyeztethető össze a

piacgazdasággal. Mi alapján támogatják az emberek a pártokat: • Objektív, gazdasági érdekek, a társadalomban elfoglalt helyzet • Világnézet • Egyéni személyiség pszichológiai jellemzői Nemzetközi tendenciák A demokráciák számának változása: a demokratikus politikai rendszerű országok száma nőtt az elmúlt 2 évtizedben. A 2 világháború között elterjedt a diktatúra Utána megkezdődött a demokratizálódás, pl. Portugália, Spanyolország, Görögország, Brazília, Argentína, stb 1989től Kelet-Európában is Az állampolgárok érdeklődése, részvétele a választásokon sok helyütt csökkent = politikából való kiábrándultság. A pártok támogatottsága: csökkent. Kérdés, hogy fennmarad-e a jobbközép konzervatívliberális és a balközép szociáldemokrata kettősség Kiábrándulás a politikából: Ciklikusság: egy korszakban a társadalom tagjai a jólétüket akarják növelni, nem foglalkoznak politikával, majd amikor

kiábrándultak az anyagi javakból, a jólétből, ismét a politika felé fordulnak, majd ha ebből kiábrándulnak, ismét visszahúzódnak a magánéletbe. Helyi hatalmi viszonyok: a felső osztálynak van beleszólása bizonyos helyeken az önkormányzatba. A jóléti juttatások: nőttek a kiadások, ami vagy költségvetési deficithez, vagy adóemeléshez vezet. Lehet azonban, hogy az elszegényedés közvetett költségei még ennél is nagyobbak lennének. Magyarországi helyzet A piacgazdaság és a d emokrácia támogatottsága: Magyarországon a j elenlegi gazdasági rendszert kedvezőtlenebbül ítélték meg, mint a szocialistát. A jelenleginél kedvezőbbnek ítélték az 5 év múlva várható rendszert. De nem akarnak visszatérni a totalitárius rendszerhez Egy nem jelentéktelen kisebbség visszatérne a kommunista rendszerhez. A pártok szavazótáborának összetétele: az MDF-re értelmiségiek és parasztok, az MSZP-re a felsővezetők, az SZDSZ-re a

vezetők, a Kisgazdapártra a parasztok, a FIDESZ-re az értelmiségiek és az alsóvezetők szavaztak többségben. Három osztály (értelmiségi elit, a vállalkozók, és a munkások) különül el, és három politikai pártcsoport (nemzeti-keresztény, 58 liberális, szocialista). A politikai vélemények még nem kristályosodtak ki, sok az ingadozó szavazó. Közvélemény a jóléti juttatásokról: a szocializmus idején nagy összegeket osztottak el, de nem a leginkább rászorulók kapták, nagy volt a pazarlás. A nyugati társadalmakban megerősödött a neoliberális felfogás (mindent meg kell fizetni). A juttatások finanszírozása nehézségekbe ütközik. Ezért csökkenteni kell őket, legalábbis növelésüket meg kell állítani A vizsgálatok szerint a m agyar népesség nagy része (miután megtudta, hogy a jóléti programokért mennyi adót kell fizetni) többségben nem támogatja az állam teljes kivonulását a jóléti szolgáltatások

területéről, és azok piacosítását. Társadalompolitika A politikai demokrácia függ a demokratikus kultúrától és a civiltársadalom fejlődésétől. A politikai rendszerváltozáshoz 6 hónap kell, a gazdaságihoz 6 év, és a demokratikus viszonyok megteremtéséhez és megszilárdításához 60 év. 59 15. fejezet: Életmód Alapfogalmak Időmérleg-felvétel: A szabadidő, illetve a mindennapi tevékenységek gyakoriságát és időtartamát vizsgálja. Hippi-mozgalom: A hippik egy, az uralkodótól eltérő, alternatív életmódot próbáltak megvalósítani. Miliő: Az életmód és értékek alapján meghatározott társadalmi kategóriák. Életmód: A szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere. (Milyen, hol, kik vesznek részt, miért, mit jelent számukra) Életstílus: adott társadalmi körülmények között viszonylagos szabadsággal megválasztott tevékenységek és az ezekkel kapcsolatos preferenciák.

Életvilág: A mindennapi életnek azok az elemei, amelyeket a társadalomban élő ember adottnak vesz. (embertársak, környezetünk tárgyai) Praxis: A mindennapi tevékenységek és ezeknek a cselekvő számára való értelme. A gyakorlatban megnyilvánuló értékek, ízlések. Bourdieu által használt fogalom Habitus: A mindennapi tevékenységek és ízlésválasztások mögött meghúzódó alapvető és következetes beállítódás, attitűd. A habitus kifejezi, hogy az egyén mely társadalmi osztályhoz tartozik. Bourdieu által használt fogalom Módszerek Időmérleg-technika: lényege, hogy a m egkérdezett személyek naplót vezetnek tevékenységükről. A feldolgozásnál három alapvető mutatót szokás kiszámítani: - a napi 24 óra áltagos felosztása különféle tevékenységek és helyszínek között - az adott tevékenységben a kérdezettek közül naponta részt vevők aránya - azoknak átlagos ideje, akik az adott tevékenységben a vizsgált napon

részt vettek. Három nagy összevont kategóriát különböztetnek meg: a fiziológiai szükségleteket szolgáló tevékenységekkel töltött idő, a munkával töltött idő és a szabadidő. Háztartás statisztika: a megkérdezettek a háztartás összes jövedelmét és kiadását naplószerűen vezetik. Megfigyelés és élettörténet Elméletek Az életmód szerepe Max Webernél: a társadalom tagjai nemcsak gazdasági helyzet és hatalom szerint rendeződnek a társadalom hierarchiájában, hanem az életmódjuk, megbecsülésük, presztízsük szerint is. Hivalkodó fogyasztás: A gazdagok hivalkodó fogyasztással akarják megmutatni, hogy mennyire megengedhetik maguknak a fényűzést. Az időfelhasználás szociológiája: Felmérések szerint a kereső munka mellett sok időt vesz igénybe a háztartási munka. Az ipari társadalom után nemcsak a s zolgáltatási társadalom következik, hanem az önmagunkat kiszolgáló társadalom is. Munkás életmód és a s

zegénység kultúrája: Máig vita folyik arról, hogy a modern szakmunkások magas keresetük és életszínvonaluk mellett is megtartják-e a hagyományos munkásosztályra jellemző életmód számos jellemzőit, vagy elpolgárosodnak. 60 Praxis és habitus Bourdieu-nél: A habitus jellemzi és egyben definiálja a társadalmi osztályokat. Az életmód a társadalmi struktúrában elfoglalt pozíciót tükrözi és meg is határozza, hogy az egyén milyen társadalmi osztályhoz tartozik. Bourdieu életmód alapján is definiál osztályokat. Pl a tőkéseket és az értelmiségieket az uralkodó osztályon belül Társadalmi miliők: Hradil 1980 körül az akkori NSZK-ban a következő társadalmi miliőket különbözteti meg: magas konzervatív, kispolgári, hagyományos munkás miliő, hátrányos helyzetű hagyományos munkás miliő, feltörekvő miliő, technokrata-liberális, hedonista és alternatív-baloldali miliő. A miliők változnak, elsorvadnak, újak tűnnek

fel Nemzetközi tendenciák A szabadidő növekedése: Lassan nő a szabadidő mennyisége. Egyes kutatók szerint az ipari forradalom előtt volt több szabadideje az embereknek, pl.: télen a parasztságnak nem volt munkaalkalma. A nők munkába állása csökkentette a szabadidőt Az emberek a megnövekedett szabadidő nagy részét TV nézésre fordítják. A háztartás gépesítése lerövidíti a házimunkát, de az életszínvonal emelkedése növeli a házimunka iránti igényeket. Lassan haladunk a “cs ináld magad” társadalom és életmód irányába. A férfiak és a nők életmódja közötti különbségek eltűnőben vannak. A nők is dolgoznak, a férfiak részt vesznek a házimunkában és a gyermeknevelésben. Tehát a legtöbb fejlett országban nő a szabadidő Időmérleg-vizsgálatok: A fejlett kapitalista országokban rövidebb volt az egy felnőttre jutó átlagos napi munkaidő, mint a szocialista országokban. Egyéb vizsgálatok Magyarországi

helyzet Időmérleg-vizsgálatok: Az emberek Magyarországon igen sokat dolgoztak. A főfoglalkozás mellett sokan végeztek jövedelemkiegészítő tevékenységet, házimunkát, házilagos építési és javítási munkát, idős emberek gondozását, stb. A munka intenzitása meglehetősen nagy volt A közlekedés is sok időt vesz el, az ingázók aránya igen magas. Jövedelemkiegészítő munkák: Leggyakoribb a mezőgazdasági kistermelés. (2/3) 1978-tól más ágazatokban is elterjedt. Legtöbbször a rokonok, szomszédok, barátok összefogtak a házépítésnél, és egymásnak segítenek. A szabadidő elszegényesedik: elterjed a televíziózás. Ez elmossa a társadalmi rétegek közötti műveltségbeli különbségeket Újabb tendenciák: A főfoglalkozásban végzett munkaidő csökkent. Csökkent a főállású munkahellyel rendelkezők aránya is. Azonban a főmunkahelyek elvesztése, illetve a munkaidő megrövidülése nem vezetett az egyéb jövedelemkiegészítő

tevékenységek növekedéséhez. Csökkent a h áztáji gazdálkodás. Mivel csökkent a m agánlakás építés, visszaesett az építési munkára fordított idő. Több időt fordítunk a fiziológiai szükségletekre A kulturális tevékenységekre fordított idő tovább csökkent. Kissé nőtt a testedzésre fordított idő A megnövekedett szabadidő nagy részét azonban a televíziózás tölti ki. A férfiak és nők életmódja közötti különbség: a magyar társadalomban igen erősen különbözik a férfiak és a nők életmódja, és lényegesek a társadalmi rétegek közötti különbségek. Jólétünk biztosításának terhe nagyobb mértékben nehezedik a nők vállára A nők hosszabb kötött ideje elsősorban a hosszabb háztartási munkaidő következménye. A társadalmi rétegek életmódjának különbségei: a vezetők és értelmiségiek kötött ideje a legrövidebb. A mezőgazdasági fizikaiaké a leghosszabb 1993-ra a felsővezető és értelmiségi

férfiak munkával lekötött ideje erősen megnőtt, a betanított és segédmunkás férfiaké viszont 61 erősen lecsökkent. Az alacsony jövedelmű rétegek jövedelemkiegészítő lehetőségei visszaszorultak, tehát nőttek a jövedelem-különbségek. Életstílus csoportok: Az életstílus 9 dimenziója: 1. háztartási, fogyasztási szokások 2. lakásberendezés 3. lakáskultúra 4. tárgyi környezet 5. második gazdaságbeli tevékenység 6. intellektuális tevékenységek 7. rekreáció 8. szokások 9. emberi kapcsolatok intenzitása Ezek alapján 10 életstílus csoportot különböztetünk meg: 1. elit 2. intellektuális orientáció 3. családorientált 4. a hierarchiában magasabb helyzetű rétegek mintáját követő 5. tárgyorientált 6. emberi kapcsolatokban gazdag 7. emberi kapcsolatokban szegény, elmagányosodott 8. a hátrányos helyzetét a második gazdaságban tett nagy erőfeszítésekkel kompenzáló 9. robotoló 10. elesett, szegény Hazánkban a

legnagyobb a 8, 9 és 10 sz. csoport Szegények és romák életmódja: A közvélemény szerint a cigányság jelentős részének életmódja lényegesen eltér a magyar társadalom többségétől. A szegény népesség életkörülményei és életmódja elkülönül a társadalom többi részétől és bár ebbe a rétegbe a cigányság 2/3-a beletartozik, a nagy többség nem cigányokból áll. A nem cigány szegények elfogadják a társadalomban vezető szerepet játszó értékeket, különösen a munkát. A cigányok a munkát elutasítják és az örömökben gazdag életet tekintik a legfőbb értéknek. Ezek az értékkülönbségek feltehetően lényegesen befolyásolják életmódjukat is Társadalompolitika Az életmód nagyrészt spontán alakul, állami politikával nem lehet irányítani. Az állami politika azonban hatással lehet az életmódra. A második és informális gazdaságban végzett munka nagy intenzitásának hátránya a rendkívül nagy

munkaterhelés, amely miatt kevés idő és energia marad művelődésre, társas kapcsolatokra, pihenésre, testedzésre, és valószínűleg rontja a halandóságot, növeli a deviáns viselkedések számát. Kívánatos lenne a jövedelemkiegészítő tevékenységek feltételeit javítani, könnyíteni. Ezt elő lehet segíteni foglalkoztatás politikával (rugalmas és részmunkaidős munkahelyek), adópolitikával és hitelpolitikával. 62 16. fejezet: Kultúra, értékek és normák, szocializáció Alapfogalmak Kultúra: Az irodalmi, művészeti, zenei alkotások, ezek ismerete és élvezete, másrészt az ember alkotta tárgyak, illetve a társadalom viselkedési szabályai, normái, értékei, a hiedelmek, a vallás, továbbá a hétköznapi, tudományos ismeretek és a nyelv. Tehát a kultúra tárgyakból, tudásból és értékekből, normákból áll. Minden társadalomnak van kultúrája, ezek nagyon eltérőek. A kultúra folyamatosan változik Kulturális

késés: A konkrét szükségletek, a természeti – gazdasági – társadalmi körülmények változása általában gyorsabb, mint a kultúra, más szóval a kultúra elmaradhat a külső feltételek változása mögött. Szubkultúra: A társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra. A mai társadalmakon belül többé-kevésbé különbálló szubkultúrák élnek. Ezek életkor, és nemek szerint is eltérőek Kulturális pluralizmus: több szubkultúrának egy társadalmon belüli együttélése. Az ilyen társadalom multikulturális társadalom. Norma: Bizonyos viselkedési szabályok, amelyeket egy közösség vagy egy társadalom követ. Normák nélkül a társadalom tagjai kiszámíthatatlanok lennének és ezáltal lehetetlenné válna az együttműködés. Vannak jogi, erkölcsi, valláserkölcsi normák A norma megszegését mindig valamilyen szankció bünteti. Egy adott társadalomban ellentmondásosak is lehetnek a normák. Ellentétbe kerülhetnek a

különböző osztályok és más csoportok által elfogadott normák. A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak Különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el. Az a tény, hogy valamilyen normát egy társadalomban elfogadnak, nem jelenti azt, hogy ez a norma előnyös. Értékek: Olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak. Szocializáció: az a f olyamat, amelynek során a megszületett csecsemő személyisége fokozatosan kialakul és a g yermek elsajátítja a t ársadalmi normákat és értékeket, valamint megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik, de a felnőttkorban is folytatódik. Legfontosabb intézménye a család, az iskola, a barátok és a televízió. Szerep: Viselkedési minták, jogok és kötelezettségek. Különböző

státuszokhoz különböző szerepek tartoznak. Státusz: a társadalomban elfoglalt pozíció. Egy embernek több státusza van párhuzamosan Reszocializáció: A gyermekkorban elsajátított normák és értékek helyére a felnőttkori szocializáció során más értékek és normák léphetnek. Internalizálás: Az a folyamat, amelyben az egyén olyan mértékben sajátítja el az értékeket és normákat, hogy akkor is azoknak megfelelően viselkedik, ha nem számít külső negatív szankcióra a norma megszegése esetén. Ez azt jelenti, hogy valaki belső meggyőződésből viselkedik a normáknak megfelelően. Életminőség: Az egyénnek az élet nem anyagi dimenzióiban való jólléte. A magas anyagi életszínvonalon kívül lelki szükségletek kielégítése (emberi kapcsolatok) is szükséges ahhoz, hogy az ember igazán jól érezze magát. Jólét: anyagi javakkal való ellátottság. Jóllét: Nemcsak anyagi javakban, hanem szellemi javakban való ellátottság.

Ehhez hasonló a boldogság fogalma. 63 Kulturális szakszociológiák: értékszociológia, művelődés szociológia, az irodalom, a művészet és a zene szociológiája, divatszociológia. Módszerek Rokeach, Inglehart és Kohn módszere az értékek vizsgálatára: • Skálatechnikával attitűdök mérése. • Rokeach 18 cél- és eszközérték fontossági sorrendjét állapította meg. Célérték pl az érdekes élet, a béke, az egyenlőség, eszközérték például a hatékonyság a munkában, az önfegyelem, a türelem. • Inglehart vizsgálatában 4 fő társadalompolitikai cél közül a két legfontosabbat és további 2x4 tételből 2 legfontosabbat kellett kiválasztani. • Kohn a gyermeknevelésnél fontos tulajdonságokra és a gyermekek tulajdonságaira kérdezett rá. Attitűdök vizsgálata: Attitűdnek nevezik az egyénnek azt a lelki és szellemi készségét, hogy bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Az

attitűdök hátterében értékek állnak. Az attitűd inkább konkrét helyzetre vonatkozik, míg az érték általános kérdésekre. Az élet minőségének vizsgálata: Történhet kérdőíves megkérdezéssel, a részvétel gyakoriságának vizsgálatával, részletes interjúval. Elméletek A gazdasági alap és a k ultúra kölcsönhatásai: Marx szerint a gazdaságtól függ a t udati viszony, amely visszahat a gazdaságra. Weber szerint a tudati viszonyoknak fontos szerepük van a gazdasági – társadalmi fejlődés előremozdításában, vagy hátráltatásában. Értékek változásának elméletei: A modern emberre a teljesítményorientáltság a jellemző. Az 1960-as évek közepe óta az értékek változására figyeltek fel a s zociológusok. A fiatalok között egyre kisebb az értéke az anyagi javaknak, karriernek és egyre fontosabbá válnak az emberi kapcsolatok, kulturális értékek, függetlenség és szabadság. A nevelés dilemmái: kérdés, hogy a

szigorú, vagy az engedékeny nevelés-e a h elyesebb, illetve kívánatos-e, hogy a t ársadalom tagjai tökéletesen beilleszkedjenek a t ársadalomban (konformitás). A teljes konformitás ugyanis a társadalom teljes megmerevedéséhez vezet A változások úgy következnek be, hogy egyesek nem konform módon kezdenek viselkedni. Megkülönböztetünk belülről és kívülről irányítható embert. A modern tömegtársadalomban egyre inkább eluralkodik a kívülről irányított típus, ez káros tendencia. Az élet minőségének három dimenziója: birtoklás, szeretet, létezés, vagy önmegvalósítás. A birtoklás szintjét méri az életszínvonal, a szeretet és létezés szintjét az élet minősége. Az objektíven mért jelenség a jólét, a szubjektíven mért megelégedettség a boldogság. Nem az a leginkább boldog, akinek objektív életkörülményei a legkedvezőbbek. Nemzetközi tendenciák Az értékek változása: A fejlett országokban nagyobb

fontosságot tulajdonítanak az egyéni teljesítménynek. Materialista az, aki a közrend fenntartását és a infláció leküzdését tartja fontosnak, posztmaterialista pedig az, aki az állampolgárok politikai döntésekbe való nagyobb beleszólását és a szólásszabadságot tartja nagyon fontosnak. Kutatások szerint a 70-es évek eleje óta a p oszt-materialisták aránya minden Ny-Európai országban emelkedett. A poszt64 materialisták aránya a fiatal nemzedékekben magasabb. Magyarországon a l egnagyobb a materialisták aránya. Megkülönböztethetünk autoritárius, tekintélyelvű személyiséget és nyitott személyiséget. Hogy ki melyik típusba tartozik, azt a végzett munka jellege erősen befolyásolja. (önálló, felügyelt, változatos vagy rutinszerű munka) A szocializációt befolyásoló körülmények: A legtöbb szociológus és pszichológus szerint az engedékeny nevelés jobb, mint a szigorúbb. A l egjobb a szeretetteljes, de ugyanakkor

követelményeket támasztó nevelés. Totális intézmény: a bekerülő személy teljes személyiségének uralására törekszik. Ilyen az elmekórház, a börtön, a hadsereg, egyes szerzetes rendek, a nemzeti szocialista koncentrációs táborok és a szovjet munkatáborok. Sokan képesek voltak ellenállni a szélsőséges reszocializációnak, átnevelésnek. Az élet minőségének vizsgálata: A fejlett országokban általában a családdal a legelégedettebbek az emberek és a közállapotok különböző elemeivel, közintézményeivel a legelégedetlenebbek. Magyarországi helyzet A tradicionális értékek uralma: A legfontosabb értékek sorrendben: család, nyugalom, megbecsülés, anyagi előrejutás, hit, szabadság és kötetlenség, hedonizmus (minden perc szépségének kiélvezése), siker, fatalizmus (nem tőlem függ, mi történik), munka. Az eszközértékek között előtérbe került az értelmesség, megelőzve a morális értékeket. Normák és

életminőség a magyar társadalomban: Elterjedt az a meggyőződés, hogy a siker, előrejutás, karrier, meggazdagodás érdekében meg kell szegni bizonyos normákat. A magyar társadalom meglehetősen elégedetlen helyzetével és kilátásaival. A családon, rokonságon és baráti körön belül a kapcsolatok igen szorosak. Hiányzik a tágabb társadalmi környezet iránti bizalom. Sokan állítják, hogy az életüknek semmi értelme és haszontalannak érzik magukat Könyvolvasás, televíziózás: A magyar emberek nem nagyon olvasnak. A leggyakrabban Jókai Mór, Móricz, Mikszáth, Gárdonyi, Verne és Dumas műveit olvassák. A televízió gyakori nézése, a művelődésre egyenlősítő hatással volt. Társadalompolitika Egy-egy társadalom értékeit nem lehet gyorsan megváltoztatni. Az értékek és az élet minősége is a civiltársadalom intézményeiben formálódnak ki, és ott módosulnak. Kerülendő az állami beavatkozás az értékrendszerbe. 65 17.

fejezet: Deviáns viselkedés Alapfogalmak Deviancia: normaszegés. A deviancia nem szükségképpen káros A szociológiában csak azt tekintjük annak, ami az egyén és a társadalom számára káros. Deviáns viselkedés: normaszegő viselkedés, vagyis azok a viselkedések, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Pl bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, lelki betegségek. Módszerek Statisztikai mutatók: öngyilkossági arányszámok, ismertté vált bűncselekmények és elkövetők száma, vádlottak száma, elítéltek száma, Viktimológiai felvételek: a lakosságot kérdőívvel megkérdezik, követtek-e el ellene bűncselekményt. Ez nagyobb a statisztikai adatok által kimutatottnál, mert pl sok kisebb lopást neveznek meg. Az alkoholizmus becslési módszerei: Az orvosi definíció szerint alkoholista az, akinél már kialakult a függőség, nem tud uralkodni ivásán (Két dolgot jelent: nem képes lemondani

a mindennapi ivásról, vagy a teljes lerészegedésről). Szociológiai értelemben alkoholista az, akinek az életében az alkohol fogyasztása súlyos problémát okoz. A legtöbb esetben a függőség kialakulásával együtt jelentkeznek a problémák, de olykor korábban is. Epidemiológiai vizsgálat: olyan kérdőíves adatfelvétel, ahol a fogyasztás mennyiségére és az alkohol okozta problémákra kérdeznek rá, ebből következtetnek az alkoholizmusra. Jellinek-képlet: az adott évben májzsugorodásban meghaltak számának 60%-át (ezt okozza kb. az alkohol) szorozza 144-gyel = a súlyos alkoholisták száma Becsülhetjük az egy főre jutó alkoholfogyasztásból a súlyos fogyasztók számát. Epidemiológiai vizsgálatok: a k ábítószer-fogyasztók számának mérésénél nagy a bizonytalanság. Az epidemiológiai felvételnél nagyobb a letagadás esélye A mentális vagy lelki betegségek mérése is problémás. Az elmebetegség a legszűkebb fogalom, a

mentális betegség tág értelmű. Epidemiológiai vizsgálatnál a tünetekre kérdeznek rá Elméletek A deviancia funkciói és diszfunkciói: a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik, hanem az adott társadalom értékítéletéből, az elfogadott normákból (Durkheim). A bűnözés társadalmi haszna, hogy az elítélésen keresztül megszilárdítja a normákat és a közösségi összetartás érzését. A teljesen konform társadalomban, ahol senki sem tér el az elfogadott normától, minden fejlődés leáll, ezért kell a deviancia. Meg kell találni egy olyan szabályozást, amely elég toleráns bizonyos mennyiségű deviancia elviseléséhez, de nem engedi, hogy a deviancia dezintegrálja, felbomlassza a társadalmat. A szociológiai elméletek jellemzői: vannak biológiai, pszichológiai, közgazdaságtani és szociológiai elméletek. A szociológiai elméletek nem a d eviáns viselkedés okait, hanem a társadalmi gyakoriságának

magyarázatait kutatják, a társadalmi okokat kívánják feltárni. Biológiai elméletek: Korábban összefüggést láttak a koponyaalkat és az áll, valamint a bűnözés között. Ezt megcáfolták Nemrég kromoszóma-rendellenességgel hozták kapcsolatba, de nem bizonyított. Az elmebetegségnél és az alkoholizmusnál lehetnek genetikai okok, de ez sem bizonyított. Pszichológiai elméletek: akut feszültséghelyzetre vagy az egész személyiségfejlődésre helyezik a hangsúlyt. Frusztráció-agresszió elmélet Az egyén a f eszültségek szorításában belemenekül a devianciába. A pszichoanalitikus elméletek a személyiségfejlődésben (szülő66 gyerek kapcsolat) keresik a deviancia okát. A pszichopata személyiségben nincsenek morális gátlások, megértés, együttérzés, hajlamosak a bűnözésre, agresszióra. A szocializáció zavarai: Az egészséges személyiségfejlődéshez, szocializációhoz harmonikus családi háttér és baráti kapcsolatok

kellenek. Ha ez hiányzik, az egyénnél személyiségfejlődési és szocializációs zavarok léphetnek fel, azaz nem tudja elviselni a feszültségeket, és ez vezet devianciához. A bűnözés magyarázata a racionális választás elmélete alapján: valószínű, hogy a vagyon elleni bűncselekményeket elkövetők jelentős része nem mérlegeli a következményeket, a hasznokat és a költségeket. Kulturális elméletek: Szinte minden társadalomban engedélyezték egyes lelkiállapotokat befolyásoló szerek használatát. Az egyes kábítószerek és alkohol fogyasztása egyes társadalmakban nem minősül deviáns viselkedésnek, a másikban igen (zsidóknál elítélik a részegséget, íreknél nem). Azokban a társadalmakban gyakoribb valamely deviáns viselkedési forma, amelyek azt engedélyezik vagy hallgatólagosan elfogadják, eltűrik, kevésbé korlátozzák. Chicagói iskola bűnözéselmélete (differenciális asszociáció elmélet): akik gyakrabban kerülnek

kapcsolatba bűnözőkkel, nagyobb valószínűséggel válnak ők maguk is bűnözővé. A deviáns viselkedés gyakoriságát befolyásolja: hozzáférési lehetőségek, a normák, és a társadalmi kontroll erős vagy gyenge volta. Anómiaelméletek: Az anómia a társadalmi normák meggyengülésének állapota. Ez ált a gyors és nagy társadalmi változások miatt erősödik fel. Ez okozza a deviáns viselkedések gyakoriságát. A hirtelen társadalmi változások ugyanis feszültséget teremtenek, norma- és értékzavart, válságokat okoznak (anómiás állapot). Merton szerint az anómia a társadalomban elfogadott célok és megengedett eszközök közötti ellentmondás. Például a karrierhez tanulás kell. A legszegényebbek nem tudják a cél t a m egengedett eszközökkel megvalósítani, ezért gyakori az anómia. Elidegenedés: hatalomnélküliség, az élet értelmetlensége, az elmagányosodás, az önmagától való elidegenedés, az önértékelés elvesztése,

és a normanélküliség határozza meg, okozza. A deviáns személyek a t ársadalmi viszonyok áldozatai, nem, vagy csak kis részben hibáztathatók viselkedésükért, megsegítésük a társadalom kötelessége. Minősítési elmélet: Az, hogy valamilyen viselkedés deviánsnak minősül-e, nem magán a viselkedésen múlik, hanem az egyes erre kijelölt intézmény válaszreakcióján. Ha valakit pl elmebetegnek minősítenek, akkor azonosul vele, tényleg azzá válik. Nemzetközi tendenciák Öngyilkosság: a statisztika szerint 1960 óta hazánkban a legmagasabb a világon. Utánunk jön Ausztria, Svájc, Németország, Dánia, Csehszlovákia. Bűnözés: nem lehet jól összehasonlítani a büntetőjog eltérései miatt. A statisztika szerint USA-ban gyakoribb az erőszakos bűnözés, mint Nyugat-Európában. Oroszországban és Ukrajnában megerősödött a bűnözés. Jellemző a szervezett bűnözés: nagyméretű, jól szervezett bandák hajtanak végre

bűncselekményeket. Alkoholizmus: az egy főre jutó szeszesital-fogyasztás és a m ájzsugorodásban meghaltak aránya alapján vizsgálódtak. Franciaországban, Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban elterjedt az alkoholizmus. Nálunk a legmagasabb a májzsugorodásban meghaltak száma. Az egy főre jutó alkoholfogyasztásban az első 10 hely valamelyikén, az égetett szeszesitalok fogyasztásában az elsők vagyunk. A II világháború után nőtt minden fejlett országban az alkoholfogyasztás, 1-2 évtizede megállt. Kábítószer-fogyasztás: drog minden olyan termék, amely befolyásolja a mentális működést és ítélőképességet, és fogyasztását tiltják, továbbá minden olyan nem tiltott termék, amelynek 67 fogyasztása veszélyes, és visszaéléshez vezet. Nem minden szer drogként való besorolása egyértelmű (pl. marihuána) Nagy drogcsoportok: 1. Ópium és származékai (morfium, heroin) 2. Stimulánsok (kokain, amfetamin) 3.

Hallucinogén szerek (LSD, hasis, marihuána) 4. Oldószerek gőzei (ragasztó) 5. Orvosi vényre kapható gyógyszerek (altató, nyugtató) Lelki betegségek: nincsenek az elmebetegségről pontos adatok. A különféle deviáns viselkedések előfordulása, időbeli tendenciája, gyakorisága országonként nagyon eltérő. Magyarországi helyzet Öngyilkosság: kb. minden 40 e mber volt öngyilkos 1994-ben Háromnegyedük férfi A világranglistát vezetjük évek óta. Bűnözés: az elítéltek száma nagymértékben függ a büntetőjogtól és a bíróságok gyakorlatától. A bűnök 3-e vagyon elleni. A cselekmények 5-10%-át külföldiek követik el Az elítéltek többsége fiatal felnőtt férfi. Alkoholizmus: nincs pontos adat. Kb 1 millió fő Az egy főre jutó szeszfogyasztás átlagosan 10,5 liter. Az alkoholizmus rohamosan terjedt hazánkban A felnőtt férfiak között a leggyakoribb, de terjed a nők és a fiatalok körében is. A többség alkalmi, társasági

fogyasztó Az absztinensek aránya kicsi. Kábítószer-fogyasztás: 1960-as években jellemző a szipuzás, utána jöttek a drogok. Évi 25-30 ezer fiatal próbálja ki. A kábítószer-fogyasztás a h átrányos helyzetű rétegekben gyakoribb Leggyakoribb a marihuána és a nyugtatók használata. Korábban több volt a fiú fogyasztó, mára a szám kiegyenlítődött. Még nem terjed járványszerűen, valószínűleg nem is fog, mert nagyon szűk a fizetőképes kereslet (bár bűnözéssel pénzt lehet szerezni a drogra). Lelki betegségek: gyakoribb a szegények, munkanélküliek között. A neurotikusok és a depressziósok között nagyobb a nők aránya, és számuk az életkorral emelkedik. A deviáns viselkedés okai Magyarországon: Akut feszültséghelyzet: családi konfliktus, a család hiánya, szülő elvesztése, a szülök szeretetlen magatartása, elmagányosodás, nőzavarok kapcsolatai, munkahelyi problémák, történelmi helyzet. Érvényesülhet a

példamechanizmus, a korábbi minta követése. Az öngyilkosság, mint a szorongástól való menekülés nálunk szinte hősies cselekedet, amit sok író, költő és politikus hajtott végre. Az ivás is elfogadott, sőt kötelező. Az élet nagy fordulópontjait mértéktelen ivással illik megünnepelni A dél-délkeleti megyékben a legmagasabb az öngyilkossági arány. Nálunk nincs “erőszakkultúra”, ezért alacsony viszonylag a bűnözés szintje. A vizsgálatok szerint 1978-90-ig nőtt az anómia, az elidegenedés, 1990-től nem nőtt tovább, de még így is elég magas. Erre jelenleg nincs magyarázat. Az általános fejlődésből való kimaradás, a hanyatlás is okozhat anómiát, nemcsak a gyors változások. Az elmúlt évtizedekben, de legalább 1941 ót a anómia- és elidegenedésválság jellemző. Okai lehettek a történelmi megrázkódtatások, a háborús vereségek, a rendszerváltozások, az erőltetett iparosítás, stb. A deviáns viselkedés inkább

a hátrányosabb helyzetű rétegeknél jellemző. Kevéssé fejlettek a mentálhigiénés segítséget, pszichiátriai ellátást nyújtó intézmények, sok ember magára marad a problémájával. 1990 óta az öngyilkosság csökkent, a vagyon elleni bűnözés nőtt. Társadalompolitika A deviáns viselkedés gyakoriságának csökkenése érdekében a kulturális normák és értékek, a mindennapi élet feszültséginek területén és a szocializáció által lehet valamit tenni. Szükséges a deviáns viselkedést mutatók és a v eszélyeztetettek segítése. Kellenek nevelési tanácsadók, családvédelmi központok, pszichológiai tanácsadók, egészségügyi intézmények. 68 18. fejezet: Vallás Alapfogalmak Vallás: minden olyan eszmerendszer, amely az emberi és a társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára vonatkozó válaszokat fogalmaz meg. Durkheim szerint a s zent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok egységes rendszere.

Profán mindaz, ami az adott társadalomban mindennapos, szokásos, adottnak vehető. A szent dolgok nem hétköznapiak, földöntúliak, meghaladják a közvetlen élettapasztalatokat. A vallásosság dimenziói: • Hit bizonyos vallási tételekben • Bizonyos rituálék gyakorlása, bennük való részvétel. • Vallási ismeretek • Vallási élmények • A vallás által előírt erkölcsi normák megtartása. Egyház: Nagyobb létszámú társadalmi szervezet, a t agság nagyrészt beleszületik, elkülönült és képzett papsága van, a tanítást és az intellektuális elemeket hangsúlyozza. Az adott társadalom teljes, vagy majdnem teljes népessége hozzátartozik, ezáltal az egyház összekapcsolódik az állammal. Szekta: kisebb létszámú, a tagsághoz egyszeri felnőttkori csatlakozás, megítélés szükséges. Többnyire nincs specializált papsága. Az érzelmi elemeket és a vallásos élményeket hangsúlyozza. Más egyházak és szekták tagjait általában

nem tartja hívőnek, ezért azok megtérítésére törekszik. Felekezet: Félúton van a szekta és az egyház között. Olyan egyház, amely elfogadta, hogy több vallású társadalomban él, toleráns a többi felekezettel szemben. Felekezetek függetlenek az államtól. Kultusz: Olyan formátlan vallási, vagy nem vallási csoportosulást jelent, amely valamely hit, vagy rituálé körül alakul ki. Új vallási mozgalmak: A közelmúltban megjelent szekta és kultusz jellegű mozgalmak. Civil vallás: Az állampolgári kultúrának vannak olyan elemei, amelyek vallási tartalmúak, mindenki által elfogadottak, de nem kapcsolódnak egy meghatározott egyházhoz. Egy amerikai szociológus által használt fogalom. Fundamentalista: azok a vallási mozgalmak, csoportok, közösségek, amelyek erősen ragaszkodnak néhány – sokszor leegyszerűsített – hittételhez, és ezeket a tételeket hajlamosak ráerőszakolni a tágabb társadalmi környezetükre, a tételektől való

eltérést, a hitetlenség megnyilvánulásának, eretnekségnek tekintik. Módszerek A vallásszociológiai vizsgálatokban nem találhatunk általánosan elfogadott módszereket a vallásosság mérésére. Gyakori a megfigyeléses módszer 69 Elméletek A vallás funkciója a t ársadalomban: Durkheim szerint minden társadalomnak szüksége van rituálékra, amelyek a társadalom tagjai számára tudatosítják azokat az értékeket, amelyekre a társadalom együttműködése és integrációja támaszkodik. A vallás a társadalom tagjai számára valamilyen közös értelmezési terepet nyújt az élet értelméről, az értékekről, a normákról, továbbá elősegítik a társadalmi integrációt, az összetartozás érzését, közösségeket teremtenek és legitimálják a fennálló társadalmi intézményeket. A gazdaság és a v allás összefüggései: Marx szerint a v allás és az egyház mindig a fennálló viszonyok megmaradásában érdekelt erők oldalán

áll, azokat szolgálja. Weber kimutatta, hogy a vallás lényegesen befolyásolta az adott gazdasági rendszer kialakulását. Különösen fontosnak találta a protestantizmus hatását a kapitalizmus kifejlődésére. Bizonyos esetekben a vallás és az egyház ma is a társadalmi változás egyik lényeges tényezője lehet. A szekularizáció elmélete: A szekularizáció a vallás és az egyház szerepének, befolyásának gyengülése. Az első szekularizációs elméletek szerint a gazdasági és társadalmi fejlődéssel a racionális gondolkodás elterjedésével párhuzamosan a vallás fontossága csökkent. Majd teljesen megszakad az emberek kapcsolata az egyházakkal, az egyház szerepe fokozatosan megszűnik. A szekularizáción belül több, egymással csak lazán összefüggő folyamatot különböztetünk meg. 1. a racionális gondolkodás elterjedése (a racionalitás valószínűleg nem fogja tudni teljesen elnyomni az érzelmi elemeket) 2. a nem sajátosan vallási

feladatok (államigazgatás, oktatás, betegápolás) elvégzésének függetlenülése az egyházaktól. Ezáltal az egyházak a v allási igényeikre összpontosíthatnak 3. Átalakul az egyházak szervezete, gyengül a hierarchia, erősödik a kis spontán vallási csoportok önállósága, erősödik a laikusok szerepe a vallási tevékenységekben. Valószínű, hogy a szekularizáció nem az egyház és a vallás elhalásához, hanem változásához fog vezetni. Nemzetközi tendenciák Szekularizációs tendenciák: Az 1990-es évek nemzetközi vizsgálata szerint Svédországban és Franciaországban a legkisebb, Írországban és az USA-ban a legmagasabb a vallásosak aránya. A szocialista országok közül Lengyelországban a legnagyobb a vallásosak aránya. Sok NyEurópai országban csökken a vallásosak aránya, Amerikában a terjedés figyelhető meg Fundamentalizmus: A fejlett országokban mindenütt, de leginkább Amerikában erősödik. Új vallási mozgalmak: Pl.

Hare Krisna, szcientológia Egyes országokban a mohamedanizmus politikai hatalomra jutott (pl. Irán) Az új vallási mozgalmak terjedésének oka lehet egy általános kulturális, vagy értékválság, az elmagányosodás, elgyökértelenedés. Magyarországi helyzet A magyar társadalom felekezet szerinti összetétele: Magyarországon legtöbb a katolikus, azután következnek a reformátusok és az evangélikusok, majd az izraeliták. A holocaust és a kivándorlás miatt csökkent az izraeliták száma. Csökkent az evangélikusok száma is, ennek az oka valószínűleg a németek kitelepítése és a szlovákok áttelepülése Szlovákiába. Leginkább a magas iskolai végzettségűek között találunk felekezeten kívülieket Az evangélikusok iskolai végzettsége a legmagasabb a statisztika szerint. 70 A vallásosság változásának tendenciái: 1972-ben vallásos volt 46 %, az ezt követő években folyamatosan csökkent az arányuk. 1978-ban 36 % jelenti a

mélypontot, azután lassan emelkedik az arány, 1990-ben már 51 %. Korábban a nők, idősek, a községi lakosok és az alacsony iskolai végzettségűek között volt nagyobb az átlagosnál a vallásosak aránya. 1978 után a fiatalok, a nagyvárosi lakosok és a magas iskolai végzettségűek között terjedt a vallásosság. A magyar társadalom viszonylag kicsi, de növekvő része vallásos, abban a szigorú értelemben, hogy az egyház tanításait követi és rendszeresen jár templomba. Egy ennél kisebb, és csökkenő rész ateista. A társadalom 70-80 %-a részben közömbös, részben laza kötödést mutat az egyházakhoz. Az egyéb vallásúak (szekta, kis egyház, stb.) vallásgyakorlása intenzívebb, mint a nagy felekezetek, vagy történeti egyházak híveié. Erősen visszaszorult a régi, un né pegyházi vallásosság, amelyben a f iatalok nagy része szinte beleszületett a gyülekezetbe. A vallási tételeket egészen kevesen ismerik a vallásosak közül. Az

ateisták tudása is gyenge Társadalompolitika Az államnak és az egyházaknak eltérő a funkciója, ezért mind az állam, mind a vallás számára hátrányos, ha az állam bele kíván avatkozni az egyházba. A szocialista korszak bizonyítja, hogy káros, ha az állam megpróbálja a v allásosságot visszaszorítani, és az ateista ideológiát terjeszteni. Az állam politikai szerepe, hogy megteremtse a lehetőséget a vallásgyakorlásra Az államnak el kell döntenie, hogy mely vallási mozgalmak sérthetik az alapvető emberi jogokat. 71