Szociológia | Tanulmányok, esszék » Társadalomtipusok és társadalmi változások

Társadalomtípusok és Társadalmi változások A modern társadalom és a változások Az iparosodással (indusztrializáció) a korábbi mezőgazdasági társadalmak iparivá alakultak, az agrárszféra háttérbe szorult. A városiasodás (urbanizáció) a korábbi falvakban, kis zárt közösségekben élők élete is alapvetően változott. A korábban megszokott közös szokások, az ismertség és az értékrend átalakult Fokozott alkalmazkodóképességet igényelt. A megszokott világkép alapvetően változott, az így gerjesztett beilleszkedési nehézségek növelték a devianciát a társadalmakon belül. A modernizáció a politikában is változásokat hozott Jogegyenlőséget a korábbi tekintélyelvű berendezkedéssel szemben, azonban ez sokszor erőszakkal járt (forradalmak), ezzel félelem is ébredt az emberekben. Az új politikai berendezkedések igen instabilnak bizonyultak (Franciaország erre jó példa). A hírközlés és a közlekedés fejlődése

ledöntötte a közösségek közötti korlátokat. A radikális változások egyre sűrűbben követték egymást, nyilvánvalóvá vált, hogy nem jön vissza a korábbi „biztonságos világ”. Társadalomtípusok Polarizált társadalmak – kétpólusú társadalmi rendszer, óriási szakadék a szegények és a kis számú gazdag réteg között. Ezek a társadalmak nem kellően stabilak A mobilitás mértéke csekély (mert a szegény rétegek számára esélytelen a feljebb jutás – jó példa az indiai kasztrendszer). Differenciált, azaz tagolt társadalmak (lépcsőzetes hierarchia) Több réteg helyezkedik el egymáson, jelen van a középosztály, melynek jelentős stabilizáló szerepe van – minél szélesebb ez a r éteg, annál inkább. Ezeket nevezzük meritokratikus társadalmaknak, ezt érzékeljük demokratikusnak. Itt viszonylag nagy a nyitottság, lehetséges a r étegváltás Ideális nyílt társadalom: a s aját érdemek döntik el, ki hova tartozik.

Meritokrácia: mindenki olyan helyre jusson, amilyet megérdemel Relatív esélyegyenlőség van. Az iskolarendszert azért hozták létre, hogy leküzdjék az otthonról hozott egyenlőtlenségeket. Ma az egyenlőtlenség csökkenéséért harcolnak, de az egyre inkább nő Meritokratikus társadalom Létezik a társadalmon belül az „esélyegyenlőség”, az egyént a teljesítménye alapján ítélik meg. Ez a nyitott társadalmak jellemzője, lehetséges a társadalmi rétegek közötti váltás. A cél az, hogy a társadalmak minél nyitottabbak legyenek. Diktatúrák Totalitárius diktatúrák – A 20. század első felében a totalitárius diktatúrák kialakulása volt jellemző(Sztálin és Hitler). Ez a rendszerfajta igyekszik a teljes uralmat megszerezni és gyakorolni, be kíván avatkozni az alattvalók magánéletébe is és megköveteli a lelkesedést. Nagymértékben militarizált, akkor is háborús pszichózist szítanak, amikor nincs háborús helyzet. Így

próbálják meg uralmukat legitimizálni Külső és belső ellenség folyamatos keresése és felmutatása jellemző. A sztálinizmus nem kezdeményezett külső konfliktust, fellépése kevésbé volt agresszív, mint a náci Németországé, ezért maradhatott fenn sokkal hosszabb ideig. A sztálinizmus ellenségképe nem faji, hanem osztályharc alapú. Mindkét rendszer a további (általuk nem támogatott) ideológiát tudománytalannak nevezi Autokratikus diktatúrák – Nem avatkoznak a lakosság magánéletébe, cserébe nem kérdőjelezhető meg a tekintélyelvű uralkodó hatalom létjogosultságát. Ezek főleg a posztsztálinista rendszerek, de találhatók jobboldaliak is. A későbbi fasiszta diktatúrák főleg befelé fordulva hadakoznak, nem antiszemiták, hanem nacionalisták. 1