Tartalmi kivonat
Játékos feladatlap farsangi ünnepkörhöz kapcsolódóan A feladatlap összeállítója Baksa Brigitta, a Hagyományok Háza Forgószél és Garabonciás országos hon- és népismereti vetélkedő feladatlapjainak kidolgozója Ajánlott életkor: 4.-8 osztályosok Javasolt munkaforma: egyénileg, párban, kiscsoportban, illetve kivetítve közösen 1. A palóc falvakban újév napján ilyen jókívánságokkal köszöntötték egymást az emberek: Boldog újévet kívánok az újesztendőben, Fehér kenyér dagadjon a nyárfa tekenőben! Hús, kenyér, és ruha legyen mindig bőven, A patikát felejtsük el az újesztendőben! Fogalmazd meg általánosan, hogy mire vonatkoztak a kívánságok! élelem, ruházat, egészség 3 pont 2. Vízkereszt napjával véget ért a karácsonyi ünnepkör, és elkezdődött a farsangi időszak A farsangi vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. Kezdőnapja állandó, a vége azonban változó időponthoz kötött. A farsangi szokások
„farsang farkára”, azaz farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre összpontosultak. Ebben az időszakban gyakoriak voltak az álarcos, jelmezes alakoskodások. Az állatalakoskodók az utcákat járva leggyakrabban gólyát, kecskét, lovat, medvét jelenítettek meg. A maskarás csoportok dramatikus játékokat is előadtak a mulatságok helyszínén vagy a házaknál. A párbeszédes jelenetben a lovat, kecskét gazdája vásárra vitte Az alkudozás közben az állat összeesett, holtan terült el, majd zeneszóra ismét feltámadt. Rajzold le, hogyan képzeled el az állatalakoskodók bármely csoportját farsang idején! A panyolai gólyaalakoskodókról készült rajz reméljük, segít fantáziád felébresztésében. 5 pont 3. A farsangi köszöntők gyakran bekormozott arccal, nyárssal a kezükben jártak házról házra és a jókívánságokért cserébe szalonnát kaptak. Ha lányok jártak köszönteni, tojást gyűjtöttek A farsangi
köszöntők Sósvertikéről való változatának egyik versszakát írhatod le, ha megfejted az alábbi rejtvényt. eD ój anlov, ah anóv De jó volna, ha vóna, téK ygan radós, annolazs, Két nagy sódar, szalonna, tniM a adneregretsem, Mint a mestergerenda, aH meken si antuj yge barad annolazs! Ha nekem is jutna egy darab szalonna. 4 pont 4. Farsangkor is mindig került az asztalra kalács, ami a magyar parasztkonyha legrangosabb ünnepi tésztaétele volt. A lakodalmi kalácsok egyik jellegzetes változataként nyugatról keletre terjedt el a több tésztarúdból kialakított kerek, rácsos-lyukacsos kalács. Keresd meg a Magyar néprajzi lexikon kalács szócikkében, milyen elnevezései ismertek ennek a tésztaételnek! kalinkó, rostélyos, mártott kalinkó, kucsos, rostáskalács, kúpos kalács kujcsos, ablakos kalács, rostás lepény, hat név felsorolása: 6 pont 5. A tél végének közeledtét jelzi Vízkereszt napja Írd ide az időpontját:
január 6 Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört és egyben a farsang kezdetét is jelzi. 2 pont A téli időszakban, főként a farsang időben fontos női munka volt a fonás és a szövés. Az asszonyok gondoskodtak a család ruházatáról. Kendert ültettek, ennek a rostjaiból fonalat fontak, amiből megszőtték a köznapi ruhák alapanyagát, a vásznat. A kamrában a kenderfeldolgozás eszközei beszélgetnek. Vajon melyik mondhatta? Írd a mondatok utáni négyzetbe annak a képnek a számát, amelyik az adott eszköz használatát mutatja, a vonalra pedig az eszköz nevét! (tiló, gereben, orsó, motolla, gombolyító, vetélő) Fogaimmal selymesre fésülöm a rostokat. 4 A karommal csattogok egy párat, és már hullik is a pozdorja. Én mérem meg a fonal hosszát. gereben 5 1 Csónakként suhanok a láncfonalak között. tiló motolla 6 vetélő A vetőfa és a csörlő is csak az én segítségemmel tud dolgozni. 3 gombolyító Ha megpördülök,
sodródnak rám a szálak. 2 orsó 12 pont 1. 4. 2. 5. 3. 6. 6. A szövegben megvastagított betűkből olvasd össze a fonásnak a képen is látható eszközét A farsangi időszakban még rendszeresen tartották a fonókat, ahová nemcsak a közösen végzett munka, hanem a szórakozás miatt is szívesen jártak a fiatalok. A fonóbeli szórakozás farsang idején érte el csúcspontját. Nemcsak különféle játékokat rendeztek a munka végeztével, hanem ilyenkor fogadták a farsangi alakoskodókat. Írd a vonalra a nevét: guzsaly 2 pont 7. A lányok a fonás során két ujjukat megnyálazták, úgy sodorták össze a rostszálakat Ezért mindig vittek magukkal aszalt gyümölcsöt, vagy savanyú káposztát, és abból rágcsáltak egy keveset, hogy legyen elég nyáluk. Sorolj fel legalább három gyümölcsfélét, ami leginkább alkalmas volt az aszalásra! szilva, alma, körte, sárgabarack 3 pont 8. Írd a vonalakra a farsangvégi napok elnevezését! A
farsangi szokások „farsang farkára”, azaz farsangvasárnap-ra, farsanghétdő-re és húshagyó kedd-re összpontosultak. Ebben az időszakban gyakoriak voltak az álarcos, jelmezes alakoskodások. 3 pont Írd az alábbi képek alá, hogy milyen állatot jelenítenek meg rajta a farsangi alakoskodók! gólya medve ló kecske 4 pont 9. Egészítsd ki a hiányos szöveget a megadott szavakkal! ördögkerék, koporsó, jankelék, kolompok, törökűzés birkabunda, sokácok A téltemető szokások legismertebb változata a Mohács környékén élő sokácok busójárása, amelyet szintén farsang végén tartanak. Csütörtöktől farsangvasárnapig a bekormozott arcú gyerekek, a jankelék rongyos ruhába öltözve kergetőznek, csúfolódnak a város utcáin. A felnőttek vasárnap csatlakoznak a mulatsághoz. A férfiak birkabundá-t, és jellegzetes fából faragott maszkot viselnek. A legügyesebbek ördögkerék-en ülve járják végig a város utcáit. Kereplők,
és kolomplok zaja kíséri őket. Így idézik fel a sok száz évvel ezelőtti törökűzés emlékét. Máglyára kerül a telet jelképező koporsó is 7 pont 10. Rajzolj le egy külön lapra (A/4) egy busóálarcot, úgy, ahogyan te elképzeled! Az elkészült rajzot ki is festheted! 5 pont 11. Farsang utolsó három napján kopogtattak be a házakhoz a köszöntő és adománykérő csoportok is. Tagold szavakra, sorokra az alábbi farsangi köszöntőt, és írd a vonalra a Sósvertikéről származó versikét! HIPPHOPPFÁRSÁNGLŐRINGIFÁRSÁNGITTŐTÉKAZÁRTÁNTNEMADJÁKAMÁJÁT CSAKASZALONNÁJÁTAKINEMÁDSZALONNÁTKIBÜKÖMAZABLAKÁT Hipp hopp fársáng, Lőringi fársáng. Itt őték az ártánt, Nem adják a máját, Csak a szalonnáját. Aki nem ád szalonnát, Kibüköm az ablakát. 7 pont 12. Jellegzetes játék volt a böjt és a farsang párviadalát megjelenítő Cibere vajda és Konc király küzdelme, amiben Cibere vajda a böjti ételt (ciberét), Konc király
pedig a húsos zsíros ételeket jelképezi. Szerinted a farsang végi küzdelemben ki lehet a győztes? Cibere vajda 2 pont 13. Sorolj fel öt jellegzetes böjti ételt! Legyen köztük olyan is, amit aszalt gyümölcsből lehet készíteni. nyers, ill. aszalt gyümölcsök, aszalt gyümölcsből készült leves, főtt tészták, főzelékfélék, korpából készült savanyú leves, tej, túró 5 pont 14. Az alábbi táblázatban a farsangi időszakról olvashatsz különböző állításokat Döntsd el mindegyikről, hogy igaz vagy hamis, és annak megfelelő betűt karikázd be az első két oszlop valamelyikében. A jól kiválasztott betűkből néhány farsangi szokás tartalmát olvashatod össze. igaz T Y Á T K hamis N É L R E Farsang A farsang vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. A farsangi időszak kezdőnapja és vége is állandó időpont. A „farsang farka” három napja farsangszombat, farsangvasárnap és farsanghétfő. Ebben az időszakban
gyakoriak voltak az álarcos, jelmezes alakoskodások. Az állatalakoskodók leggyakrabban gólyát, rókát, tehenet, medvét jelenítettek meg. M E A maskarás csoportok dramatikus játékokat is előadtak a mulatságok helyszínén vagy a házaknál. E Z A farsangi köszöntők bekormozott arccal jártak házról házra. T D A kezükben nyársat vittek. E É A jókívánságokért cserébe cukrot, csokoládét kapta. S T Ha lányok jártak köszönteni, tojást gyűjtöttek. 5 pont Megfejtés: téltemetés 1 pont 15. A farsangi szokások „farsang farkára”, azaz farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre összpontosultak. Ebben az időszakban gyakoriak voltak az álarcos, jelmezes alakoskodások. A farsangi köszöntők gyakran bekormozott arccal, nyárssal a kezükben jártak házról házra és a jókívánságokért cserébe szalonnát kaptak. Ha lányok jártak köszönteni, tojást gyűjtöttek Az alábbi rejtvényből megtudhatod, hogy a Zala megyei
Aszófőn hogyan kérték az adományt. D A M E N A H T S N O R Ú F I K Á Z A M T Á D N T N A K A G E R E Á N L S Z A L O N N O O N N Á T S Z A L Szalonnát, szalonnát Ha nem adnak szalonnát 16. Rajzold le a farsangi adománykérők csoportját! 5 pont 17. Az előkészületek azonban már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön kezdődtek Ezen a napon jó zsíros ételeket főztek és sokat ettek abban a hitben, hogy így bő lesz a jövő évi termés, és kövérre híznak a disznók. Ha a fenti szöveg hiányzó betűit pótolod és összeolvasod, megtudhatod, hogy milyen nevei voltak ennek a csütörtöknek. zabáló kövér 2 pont 18. Húzd ki a betűhalmazból azoknak az ételeknek, italoknak a nevét, amelyek ilyenkor gyakran kerültek az asztalra! kocsonya B T T G D T E P Á L I N K A K Á P O S Z T A O
E O Y Z Á CS G F Á N K O Á K Ó Ó S N L B G H Á Y L O Y Ú R A A R Í S A disznóhús káposzta fánk pálinka bor 6 pont A fennmaradó betűkből összeolvashatod, hogy mire használták az ételek megszárított, porrá tört maradékát. beteg állatok gyógyítására 2 pont 19. A farsangi ünnepnapok elmaradhatatlan étel a fánk Az országban mindenütt szokás volt a farsangi fánk sütése. Kérdezd meg nagymamádat, vagy más idősebb rokont, ismerőst, hogy a ti vidéketeken hogyan készítették el a farsangi fánkot! Érdeklődj, hogy a ti vidéketeken hogyan készítik ezt a tésztafélét! Írd le a receptjét!
5 pont 20. Vízkereszt napjával véget ért a karácsonyi ünnepkör, és elkezdődött a farsangi időszak A farsangi vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. Kezdőnapja állandó, a vége azonban változó időponthoz kötött. Írd a vonalra, hogy 2021-ben mikor lesz hamvazó szerda: 2021. február 17 2 pont Írd az alábbi mondat vonalaira a farsangvégi napok elnevezését! A farsangi szokások „farsang farkára”, azaz farsangvasárnap-ra, farsanghétfő-re és húshagyókedd-re összpontosultak. 21. Rajzold le egy A/4-es lapra, hogyan képzeled el az állatalakoskodók bármely csoportját farsang idején! Ebben az időszakban gyakoriak voltak az álarcos, jelmezes alakoskodások. Az állatalakoskodók az utcákat járva leggyakrabban gólyát, kecskét, lovat, medvét jelenítettek meg. A maskarás csoportok dramatikus
játékokat is előadtak a mulatságok helyszínén vagy a házaknál. A párbeszédes jelenetben a lovat, kecskét gazdája vásárra vitte. Az alkudozás közben az állat összeesett, holtan terült el, majd zeneszóra ismét feltámadt. Kecskealakoskodók 5 pont 22. A farsangi köszöntők gyakran bekormozott arccal, nyárssal a kezükben jártak házról házra és a jókívánságokért cserébe szalonnát kaptak. Ha lányok jártak köszönteni, tojást gyűjtöttek. D A M E N A H T S N O R Ú F I K Á Z A M T Á D N T N A K A G E R E Á N L S Z A L O N N O O N N Á T S Z A L A fenti betűhalmazból megtudhatod, hogy a Zala megyei Aszófőn hogyan kérték az adományt Szalonnát, szalonnát, Ha nem adnak szalonnát, Kifúrom a gerendát. 3 pont 23. A farsangi időszakban még rendszeresen tartották a fonókat, ahová nemcsak a közösen végzett munka, hanem a szórakozás miatt is szívesen jártak a fiatalok. A
nagylányok táncos fonója hat órakor kezdődött. Mindenki szépen felöltözött. A díszesen faragott guzsalyt gyakran jegyajándékba kapta a leány az udvarlójától. Mit jelentett a közösségben nyilvánosan használt jegyajándék? (Nézz utána a Néprajzi lexikonban!) A jegyesség elfogadása, és a közösséggel való tudatása 2 pont 24. Az alábbi mondatokban elrejtőztek a fonás eszközei? Keretezd be, és írd nevüket a vonalra! A vándor sóval szórta meg a kenyeret. orsó Mély árok kanyarog az út mentén. rokka 2 pont 25. A fonóbeli szórakozás farsang idején érte el csúcspontját Leginkább a játékokat várták A lányok játékai közül sokfelé ismertek voltak az énekes, táncos, illetve az ügyességet fejlesztő, testedző játékok. Az alábbi játékleírás megvastagított betűiből összeolvashatod az ügyességi játék nevét, és a települést, ahol ezt szívesen játszották. A körben ülő, fonogató lányok egy lapátra
izzó szenet vagy fadarabot tettek, s aztán maguk elé helyezték. Ezt a lapátot vándoroltatták körben Egy-egy szál nyújtása és orsóra csavarása közben mindegyik lány a lábával arrébb csúsztatta a szomszédjának. A parázs egyre lohadt, ezért a játék vége felé jól is, gyorsan is kellett fonni, mivel egyik lány sem akarta, hogy a vándorló parázs nála váljék hamuvá. Akiknél a parázsló tűz végkép eltűnt, annak büntetésből az asztal vagy a szék alatt kellett átbújnia. A játék neve: fonóverseny A település neve: Domaháza 2 pont 26. Országszerte ismert farsangi szokás egy vajda és egy király küzdelme Vízkeresztkor a király kerül ki győztesen – kezdődik a farsang –, húshagyókedden pedig a vajda győz, vagyis a böjt veszi át a hatalmat a farsangi konctól. A két betűképben szerepel a küzdelem szereplőinek neve. Fejtsd meg, és írd a vonalra a megoldást! Cibere vajda Konc király 27. Véget ért a karácsonyi
ünnepkör A tél végének közeledtét jelzi Vízkereszt napja Írd ide az időpontját! január 6. Ilyenkor a fiúgyermekek díszes süvegben, kiugratható szerkezetre szerelt csillaggal jártak házról-házra, és köszöntő énekük után adományokat kaptak a háziaktól. Az ének refrénjét rejti az alábbi rejtvény. Ha megfejtetted, írd a szöveget a vonalakra! Szép jel, és szép csillag Szép napunk támad, Szép napunk támad. 2 pont 28. Vízkeresztkor általános volt a vízszentelés A víz tisztító erejébe vetett hit alapján a szenteltvizet az élet minden területén, a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. A vízkeresztkor szentelt vizet Héromkirályok vizé-nek is nevezték. Fejtsd meg a képrejtvényt, és írd a fenti vonalra a szentelt víz elnevezését! 29. Vízkereszt egyben a farsang kezdetét is jelzi Az alábbi táblázatban a farsangi időszakról olvashatsz különböző állításokat. Döntsd el mindegyikről, hogy igaz vagy hamis,
és annak megfelelő betűt karikázd be az első két oszlop valamelyikében. A jól kiválasztott betűkből néhány farsangi szokás tartalmát olvashatod össze! igaz hamis Farsang T N A farsang vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. Y É A farsangi időszak kezdőnapja és vége is állandó időpont. Á L A „farsang farka” három napja farsangszombat, farsangvasárnap és farsanghétfő. T R Ebben az időszakban gyakoriak voltak az álarcos, jelmezes alakoskodások. K E Az állatalakoskodók leggyakrabban gólyát, rókát, tehenet, medvét jelenítettek meg. M E A maskarás csoportok dramatikus játékokat is előadtak. E Z A farsangi köszöntők bekormozott arccal jártak házról házra. T D A kezükben nyársat vittek. E É A jókívánságokért cserébe cukrot, csokoládét kapta. S T Ha lányokjártak köszönteni, tojást gyűjtöttek. Megfejtés: Az előző feladat megfejtését ábrázolja a kép.
Hol készült? Mohácson 2 pont Hogyan nevezik azt a szokást, amelynek része? busójárás 2 pont Ha az alábbi betűket helyes sorrendben összeolvasod, megtudhatod ebben a szokásban szintén résztvevő jellegzetes szereplő nevét, aki rongyokba öltözve, hamuval, liszttel telt zsákkal járja az utcát. ELENKAJ jankele 2 pont 30. A farsangi időszakban gyakran rendeztek bálokat Ezek a fiatalság kedvelt táncalkalmai voltak. Szívesen táncoltak a legények a lányokkal, de egyedül is megmutatták tánctudásukat. Egymással versengtek, ki tud szebb motívumokat. Írd a képrejtvények alatti vonalra a bennük rejtőzködő két tánctípus nevét! csárdás legényes 3 pont 31. Az alábbi szavakkal egészítsd ki a hiányos szöveget! böjtfogószerda, csonkacsütörtök, szentelt barka, hamvazás, farsangi, szárazszerda, hiedelem, aszalószerda, pap, feje A farsangi időszak húshagyó keddel véget ér. Hamvazó szerda már a nagyböjt kezdete A nap többféle
elnevezése: böjtfogószerda, szárazszerda, aszalószerda, utal a hozzá kötődő hamvazás egyházi szokására, másrészt jelzi a böjt kezdetét. A templomban a mise után az elmúlt évi szentelt barka hamuját a pap megszenteli és keresztet rajzol a hívek homlokára. Általános hiedelem szerint úgy vélték, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. A hamvazószerdát követő csonkacsütörtök-ön még el lehetett fogyasztani a farsangi ételek maradékát. Ezután már nem tartottak bálokat egészen húsvétig. A fiatalok legfeljebb énekes játékokat játszottak vasárnaponként. 10 pont 32. Melyik ismert szokásról szól az alábbi leírás? A bekormozott arcú gyerekek rongyos ruhába öltözve kergetőznek, csúfolódnak a város utcáin. A felnőtt férfiak vasárnap csatlakoznak a mulatsághoz. Ők birkabundát és jellegzetes fából faragott maszkot viselnek. Kereplők, és kolompok zaja kíséri őket A szokás neve: busójárás Melyik városhoz
kötődik? Mohács Melyik népcsoport szokása? sokac 3 pont 33. Nemrég ért véget a karácsonyi ünnepkör Ezt az időszakot zárja Vízkereszt napja, és egyben jelzi farsang kezdetét. Írd ide Vízkereszt naptári időpontját: január 6. 2 pont Január havának ezen jeles napján általános volt a vízszentelés. A víz tisztító ereje az emberi élet minden szakaszában fontos szerepet játszott. Szentelményként jelen volt a bölcsőtől a koporsóig. A vízkeresztkor szentelt vízzel meghintették a házakat is, hogy távolt tartsák villámcsapást, a boszorkányok rontását. A pap ilyenkor szentelt krétával felírt három betűt és az aktuális évszámot az ajtó szemöldökfájára. A betűk a napkeleti bölcsek nevének (Caspar, Melchior, Balthasar) kezdőbetűit, más értelmezés szerint a „Christus Mansionem Benedicat” latin áldás („Krisztus áldja meg e házat!”) kezdőbetűit jelzik. Ha összeolvasod a megvastagított betűket, akkor megtudod,
hogyan nevezték másképp a vízkeresztkor szentelt vizet. Írd le a megfejtést! háromkirályok vize 2 pont 34. Farsang a lakodalmak ideje is volt egyben Azok az eladó sorban lévő lányok, akik nem mentek férjhez farsangban, számíthattak rá, hogy a legények megleckéztetik, kicsúfoljál őket. Ilyen vénlánycsúfoló szokásokról olvashatsz a Magyar néprajzi lexikon vénlánycsúfolás szócikkében. http://mek.oszkhu/02100/02115/html/5-1271html Az olvasott szöveg alapján válaszolj az alábbi kérdésekre! Az olvasott szöveg alapján válaszolj az alábbi kérdésekre! Mi volt a szokás leggyakoribb időpontja? Mi volt a szokás legelterjedtebb módja? húshagyókedd túskóhúzás, tőkehúzás Minek a paródiájával egészítették ki helyenként? Mely országrészeken terjedt el ez a szokás? lakodalom Dunántúl, Kelet-Magyarország, Erdély 7 pont 35. Számtalan szokás kapcsolódik még farsang időszakához, amelyek többsége „farsang
farkára”, azaz farsangvasárnapra, farsanghétfőre Farsangi adománygyűjtők Sajónémeti és húshagyókeddre összpontosult. Ebben az időszakban gyakoriak voltak az álarcos, jelmezes alakoskodások. A farsangi köszöntők gyakran bekormozott arccal, nyárssal a kezükben jártak házról házra és a jókívánságokért cserébe szalonnát kaptak. Ha lányok jártak köszönteni, tojást gyűjtöttek. Az alábbi rejtvényből megtudhatod, hogy a Baranya megyei Kákics településen hogyan kérték az adományt. H I P P H O P P T Á N Y T N E F R S A K A S M Á Á C J Á T Z A R Z T Á A D S A Á N N O L J Á K J Á M A K Á N É T L Ö T T I G Hipp, hopp fársáng! Itt ölték az ártányt. Nem adják a máját, Csak a szalonnáját. 4 pont 36. Keresd meg az alábbi betűhálóban a Brassó környékén jellemző különleges tánc eszközeinek nevét. Írd le ezeket a vonalakra A fennmaradó betűkből
összeolvashatod a tánc nevét, és az időszak megnevezését, amikor ezt táncolták. C S Ö R G Ő F A R csörgő S A R K A N T Y Ú sarkantyú Á K O L O M P S A kolomp K N K O R B Á C S Á G F A K A R D B N L A P O C K A O Y R I C T E B E A korbács fakard lapocka csákány a tánc neve: borica ideje: farsang 9 pont 37. Farsang ideje jár, amelyhez számtalan szokás kapcsolódott országszerte Ebben az időszakban gyakoriak voltak az álarcos, jelmezes alakoskodások. Tegyél X-et az alábbi képek közül azok alá, amelyeket leggyakrabban jelenítettek meg az állatalakoskodók! A fennmaradó képeken lévő állatok nevét írd a betűrács hiányos oszlopaiba. A negyedik sorban így kialakuló szót másold a rács melletti vonalra! 4 pont X X X X B K K M I A U A R C T L Y A A C K A O C S A O N 4 pont A megfejtés a téli időszak egyik kedvelt étele. Írd le a vonalakra,
hogy milyen alapanyagokból készül! ívz, sertésköröm, esetleg sertésfül vagy sertésfarok, sertésbőrke, sertéscsülök, só, egész bors, fokhagyma 38. Farsang utolsó három napján kopogtattak be a házakhoz a köszöntő és adománykérő csoportok is. Tagold szavakra, sorokra a körkörös szöveget, és írd a vonalakra a farsangi köszöntőt! Hipp, hopp fársáng, lőringi fársáng, Itt öték az ártánt, Nem adják a máját, Csak a szalonnáját. Aki nem ád szalonnát, Kibüköm az ablakát 3 pont