Történelem | Középiskola » A nagy földrajzi felfedezések és az eredeti tőkefelhalmozás

A nagy földrajzi felfedezések és az eredeti tőkefelhalmozás A XIV. sz gazdasági, népességi megtorpanását a XV sz közepétől lassú fejlődés váltotta fel: egységes nagy államok alakultak, fejlődött az ipar, a mezőgazdaság, növekedett a népesség ⇒ Ny.-Eu nem tudja népességét elég élelemmel ellátni ⇒ mind több mg-i terméket importál ⇒ kereskedelmi fellendülés, kontinentális munkamegosztás: K-Eu: mg (búza) ↔ NyEu: ipari termék (posztó) A növekvő kereskedelem következményei: - nemesfém éhség - új út kell a keleti kereskedelem lebonyolításához, török hatalom megjelenése miatt (Konstantinápoly elfoglalása, 1473.) ⇓ - új tengeri utak keresése ⇓ Nagy földrajzi felfedezések: 1471.: portugálok átlépik az Egyenlítőt 1487.: megkerülik a Jóreménység-fokát 1498.: Vasco de Gama (portugál) Afrikát körülhajózva eljut Nyugat-Indiába 1492. VIII 3-X 12: Kolumbusz Kristóf első útja, az Újvilág felfedezése ⇒

spanyolok előretörése 1493-96.: Kolumbusz 2 út ja, 1498-1500: Kolumbusz 3 út ja ⇒ arany, ezüst, drágakövek, növényi és ásványi anyagok, olcsó munkaerő, beláthatatlan lehetőségek, gigantikus haszon 1519. VIII-1522 IX: Fernando Magellán expedíciója a Föld körül (Magellán az út során meghal, 18 e mber (265-ből) és 1 hajó (5-ből) tér vissza sikeresen, elsőként körülhajózva a Földet) Több tényező segítette a megvalósítást: - megépítik az első caravellákat (több árbocos, magas építményű, hátsókormányos, 200500 tonnás) - araboktól átvett iránytű - a XIII-XIV. században tett utazások eredményeként bővültek a földrajzi ismeretek - elfogadják, hogy a Föld gömbölyű (Ptolemaiosz) A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a nemegyszer isteni eredetűnek tartott hódítókat (Cortez: 1519., Alvarando: 1523, Pizarro: 1531), később, mikor rájöttek, hogy csak kirabolják őket szembefordultak A harcokban százezrek, a

behozott járványokban milliók haltak meg. A felfedezések következményei: - Európába nemesfém áradat indul meg (1521-1600.: 16 ezer t ezüst, 200 t arany) - új növények: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, tök, gyapot, kaucsuk, kakaó, kinin, vanília. - új területek: bányák, cukor-, gyapot-, dohányültetvények: az indiánok gyengének bizonyultak a rabszolga munkára ⇒ rabszolga-kereskedelem Afrikából Amerikába A élelmiszer iránti nagy kereslet hatására a XVI. sz közepétől mezőgazdasági termékek (főleg a gabona) ára nőtt, ezt az iparcikkek árai, a bérek nem követték. Az ipari termelés növelését sürgette az iparcikkek (főleg a posztó) iránt megnőtt kereslet, valamint a K.-Eu-i piaci lehetőségek (a k-eu-i országokban a mezőgazdaságra álltak rá ⇒ ipari termelés visszaesett) Ezt a nagy kereskedelmet segítette lebonyolítani az Újvilágból beáramló nemesfémtömeg, ami tovább növelte

az árakat. A megnövekedett keresletet a céhek kereteiben nem lehetett kielégíteni ⇒ élelmes vállalkozók kijátszották azt kiadási rendszer (olcsó textíliát falusi lakossággal készíttették el). A drágább, finomabb (luxus)cikkeket manufaktúrákban készítették (vállalkozó műhelyében a vállalkozó nyersanyagával és (kezdetben kézi)szerszámával dolgozó fizetett munkások állítanak elő olcsón több árut ⇒ munkamegosztás) ⇒ sok kézműves ment tönkre, de a kereskedővállalkozók kezében nagy tőke halmozódott fel. Angliában és a Németalföldön játszódott le először az a folyamat, amelyek eredményeként a földjüket vesztett parasztokból és a tönkrement kézművesekből kialakult a bérmunkások rétege. Angliában ez a folyamat a posztóipar föllendülésével függ össze A gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a f öldbirtokosokat, hogy juhtenyésztéssel foglalkozzanak ⇒ növelni kellett a legelők nagyságát

⇒ kisajátították az addig közös legelőket + pusztán hagyott területeket, majd egyes paraszti földeket vettek el. Az elrabolt földeket sövény és kőkerítésekkel vették körül ⇒ bekerítés. Az új jelenség a XVII, de főleg a XVIII sz-ban vált általánossá és igazán súlyossá. A földjükről elkergetett parasztok, tönkrement kézművesek számára egyetlen megélhetési forrás maradt: a tőkés vállalkozók manufaktúráiban munkát vállalni. (Ezt a folyamatot szigorú törvények is segítették (pl.: Anglia 1597 Erzsébet törv), büntették a csavargókat, munkakerülőket) Angliából a XVIsz végére Eu legjelentősebb állama vált, I Erzsébet uralkodása idején gazd-i és pol-i téren is jelentőssé vált A társadalmi összetétel megváltozott, a kereskedelemből meggazdagodó polgárság egyre nagyobb hatalomra tett szert A polgárságnak szüksége volt a tengereken a királyi hatalom védelmére, ezért tudomásul vette a korlátlan

királyi hatalmat. Így az abszolút monarchia, amely VIII Henrik alatt kezdett kialakulni, I Erzsébet korában kiteljesedett Azonban 1588 után, miután a tengerekről eltűntek a spanyol és portugál konkurensek, a polgárságnak nem volt szüksége a királyi védelemre, többé nem volt hajlandó az ebből származó terhek elviselésére sem. A helyzet Erzsébet halála után, a Stuartok uralkodása alatt mérgesedett el Azt a történelmi folyamatot, amelyben a kisárutermelő parasztokat és a kézműveseket a termeléshez, illetőleg a létfenntartáshoz szükséges eszközeiktől megfosztják és ezek vagy az ezek megvásárlásához szükséges összeg mások kezében felhalmozódik, eredeti (= kezdeti) felhalmozásnak nevezzük. Ennek során alakultak ki a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei. Ezzel együtt a világkereskedelem is kialakult, melynek a központja a spanyol-németalföldi Antwerpen lett. Ugyanakkor a kontinentális munkamegosztás révén

a Kelet-Európában megtermelt mg.-i terményeket nagy haszonnal lehetett értékesíteni. Ez az itteni földbirtokosokat arra ösztönözte, hogy bekapcsolódjanak az agrárterményekkel való kereskedelembe ⇒ fokozódó mértékben vették igénybe a j obbágyaik terményjáradékait + k iterjesztették a m ajorságukat, amit robotmunkával műveltettek ⇒ parasztot megfosztották szabad költözködési jogától második jobbágyság ⇒ megmerevedő feudalizmus: keleti területek a mg.-ra álltak be és nem fejlődtek A nemzetközi munkamegosztás következtében Mo.- on is a mg, elsősorban az állattenyésztés és a bortermelés került előtérbe, ami ezek fejlődésére kedvezően hatott, viszont káros volt az ipar számára. Emellett emelkedett a g abona iránti kereslet is ⇒ agrárkonjuktúra ⇒ a földesurak növelték az allódiumok területét + emelték a robotot + növelték a jobbágyok terményadóját + kialakult a 2. jobbágyság ⇒ növekedett a

főnemesség hatalma