Vallás | Tanulmányok, esszék » Szántai Pál - Az emberiség történelmének Isten általi meghatározottsága

Bibliai füzetek sorozat 5. füzet Szántai Pál Az emberiség történelmének Isten általi meghatározottsága Bibliai füzetek sorozat 5. füzet Előszó Kétségtelen az, hogy jelen írásommal is evangelizálni szeretnék. Vagyis azt szeretném, hogy egyre többen ismerjék meg Isten igéit, és ennek következtében egyre többen üljünk a hétvégeken, de akár a hétköznapokon is templomainkban. Én nem csak Egerben, hanem Egerfarmoson, – anyósomékkal együtt – is szoktam alkalmasint templomba járni. Kis közösség, kis templom. Azt tapasztaltam, hogy náluk is az általános trend érvényesül, miszerint az idős templomba járók kihalnak, a fiatalok közül pedig egyre kevesebben akarnak templomba járni. Kis templom révén ez jól látható. Jelen írásommal is szeretném ezt a trendet megfordítani Az emberiség a múltban, a jelenben, és a jövőben is a haszonra törekszik. Ez az írás alapvetően arra vállalkozik, hogy bemutassa azt, hogy az

emberiségnek milyen haszna származott Isten tevékenységéből. Ez a haszonelvű szemlélet alapvetően eltér az eddigi hit terjesztési gyakorlattól. A minap hallgattam a Szent István rádiót, ahol arról volt szó, hogy a prédikációk nem érik el a tőlük várt hatást, miszerint a hívekre azoknak olyan hatással kellene lenniük, hogy napokig arról beszéljenek. A hívek között azonban a prédikáció nem képezi beszélgetés tárgyát. Azt kell mondanom, hogy ez azért így nem igaz, de döntő mértékben ez a jellemző Ezzel kapcsolatban bennem felmerült a kérdés, hogy talán a prédikációk nem azokhoz a kérdésekhez kapcsolódnak, ami a mai embert foglalkoztatják. Lehet, hogy eljött az idő, hogy változtassunk a felolvasott szentírási idézeteken. Aktualizáljuk azokat, válasszunk olyan idézeteket, melyek a mai kérdésekre iránymutatóak. De az sem elképzelhetetlen, hogy a bibliai idézetek többnyire kapcsolhatóak mai problémákhoz, csak az

egyház nem akar konfliktusba keveredni, ezért óckodik valós problémák felvetésétől, hiszen azokban többnyire elkerülhetetlen az állásfoglalás. Az emberiség abban a hitben van, hogy a saját maga által választott utat járja. Mi alapján gondolhatja ezt? Az alapján, hogy az előtte álló lehetőségek közül minden esetben ő választ, ő hozza meg a döntést, hogy milyen úton akar járni. Ez kérem szépen mind igaz Ugyanakkor az is igaz, hogy ez a fajta gondolkodás sok más, releváns tényezőt számításon kívül hagy. Itt semmiképp nem akarnék jelen írás fő gondolatainak elébe menni, de hogy kételyt ébresszek a fenti módon gondolkodókban, egy-két dolgot bevezető képen meg kell jegyezzek. Amikor a zsidók nyomorúságban éltek Egyiptomban, mit gondolnak kedves olvasóim, miért keményítette meg Isten a fáraó szívét, aki így a sok csapás ellenére is üldözőbe vette a kivonuló izraelitákat? Hát azért, hogy nagy csodával

megmenthesse a zsidókat, aminek következtében Ő megkövetelheti parancsainak betartását. A zsidók 40 éves vándorlása alatt is számtalan csodával tartotta életben Isten a népét. A kánaáni letelepedést követően is számtalanszor megmentette a zsidókat a környező népek támadásaitól. Mindezek ellenére a zsidók egy idő után rendre eltávolodtak Istentől. Ezért Isten megbűntette őket, de elveszni népét soha nem hagyta, hanem megmentette. Isten azért volt ilyen megbocsájtó, mert tudta, hogy az új generációkra egyre kisebb hatással van a múltban tett csoda. Tudta, hogy minden egyes generációnak szembesülnie kell azzal, hogy Isten csodái nélkül elvesznek. A zsidó vallásnak azonban fenn kellett maradni a názáreti Jézus eljöveteléig, hogy Isten fia az emberiséget meg tudja váltani, és az izraelita hit alapjairól el tudja indítani a kereszténységet. Ezt a folyamatot lehetetlen lett volna embernek kézben tartani, de Istennek ez

semmiség volt. 2022. január 23 1 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet Vagy azt hiszik netán, hogy az a Jézus, aki számos csodát vitt végbe rövid földi élete alatt, akit a zsidók le akartak lökni már egyszer a hegy tetejéről, az az isteni Fiú nem lett volna képes megvédeni magát? De, képes lett volna. De a Fiúnak meg kellett halni igaztalan vádak alapján Pedig Heródes nem akarta elítélni, az ünnepre való tekintettel meg akart neki kegyelmezni, de a feltüzelt tömeg nem engedte meg. Heródes pedig mosta kezeit A sok tanítás, a számtalan megtett csoda és az igaztalan vádak okozta halál, majd a feltámadás kellett a keresztény hit kialakulásához és az elterjedéséhez. Isten tisztában van azzal, hogy újabb és újabb bizonyságok nélkül a népek ma is el fogják felejteni Őt. Ezt nyilván nem hagyhatja, mert akkor nem fog megdicsőülni Keresztény hitünk pedig nagy veszélyben van. Nézzünk csak végig azon az Európán, mely Istennek

köszönhette felemelkedését, és amelyet évszázadokon keresztül keresztény Európának hívtak, mert értékrendje szerint az volt. Épp tegnap mesélte az egyik ismerősöm, hogy amikor nemrég Hollandiában járt megdöbbenve látta, hogy hatalmas templomok már nem Isten házaként, hanem kiállító teremként, hangverseny teremként stb. funkcionálnak Azok a keresztények, akik hajdanán ezekbe a templomokba jártak már nem élnek, az új generációk pedig eltávolodtak Istentől, mert nélküle is biztosított számukra az anyagi jólét. Jaj neked Európa! Isten nélkül ki vagyunk szolgáltatva a természet és a társadalom törvényeinek. Nincs, aki megvédjen bennünket Itt van például a bevándorlási kérdés. Az európai unió vélt, vagy valós gazdasági megfontolásokból magára húzza az iszlámot. Ezek a bevándorlók nem fogják pótolni a hiányzó munkaerőt. Jelentős részük majd az államtól fogja várni, hogy tartsa el őket, illetve

bűnözésből fognak megélni. Tömeges megjelenésük következtében az arab tőkét sem lehet majd távol tartani. Az arab tőkével együtt pedig majd bejön a terrorista pénz is, mert nem lehet kiszűrni Majd akkor lesz kiáltozás és fogcsikorgatás. Lesz még Európában keresztény üldözés De lehet, hogy ehhez az iszlámra sincs már szükség. Itt vannak nekünk az érzékenyítők, akik már az iskolák előtt toporognak, hogy fiú gyermekeinknek női identitást sugalljanak. És ekkor még nem is említettem az LMBTQ jeles képviselőit. Mindezek ellenére abban biztosak lehetünk, hogy Isten meg fog dicsőülni. A kérdés az, hogy velünk, vagy nélkülünk. Már most is kevesen vagyunk, akik Isten tanításai szerint akarunk élni Egyre több a vasárnapi hívő, aki elmegy vasárnap a templomba, hétköznapjait pedig a mammon imádatában éli le. Ennek ellenére én azt mondom, hogy inkább legyen sok vasárnapi hívő Európában, mint muszlim. Bár úgy látszik

Istennek nem ez a véleménye Nem tesz az ellen semmit – legalább is most semmi nem látható belőle – hogy Európa a muszlimok kezébe kerüljön. De talán ez így is van jól Akiknek nem volt jó Jézus Krisztus, azok most ismerkedjenek meg Allahhal, és az ő követőivel. Lesz sírás rívás és fogcsikorgatás Azt szokták mondani, hogy a kutya is a jó dolgában veszik meg. A nagy gazdagságában már Európa sem tudja, hogy kínjába mit tegyen. Fognak még itt kiáltozni Isten segítségéért olyanok is, akik ezt soha nem gondolták volna. Azt szokták mondani, hogy zuhanó repülőgépen nincs ateista Biztosan lesznek olyanok is, akik átkeresztelkednek majd. Vonzó lehet számukra, hogy akár négy feleségük is lehet. Nem sokáig lesz már a bigámia büntethető (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az európai férfiak nagy része egy nővel sem bír el.) 2022. január 23 2 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet Megjegyzem ezen utóbbi sorokat nem

próféciának szántam. Azt viszont állítom, hogy a leírtakban nagy veszély rejlik. Ami ezt velem mondatja az a történelmi tapasztalat, társadalomismeret, és az ok – okozati összefüggések. Ugyanakkor azt is állítom, hogy az iszlám európai térhódítása nem fog örökké tartani, mint ahogy a zsidók babiloni száműzetése is véget ért. Azt azonban ki merem jelenteni, hogy ez sem fog elmúlni nyomtalanul, mint ahogy Ábrahám tette sem, amikor Hágártól fia született. Ő lett az első arab. És most Ábrahám bűne visszaköszön Most majd nekünk kell együtt élni velük Az biztos, hogy aki kitalálta, hogy migránsokkal kel pótolni az unióból hiányzó munkaerőt, az biztosan Európa és keresztény ellenes volt. Az is biztos, hogy Isten ezt a bajt is a javunkra fogja fordítani. Ugyanis az Európában lezajló társadalmi folyamatok, a migráció vészesen hasonlít a Római Birodalom bukása előtti helyzethez. Az erkölcsök ott is vészesen

fellazultak, a határokat pedig támadták a nomád népek. A kereszténység abból is megerősödve jött ki Jelenleg egy kicsit más a helyzet, mint a történelmi példában volt. Ott ugyanis a Római Birodalomban már a IV. században a keresztény vallás államvallássá vált, csak az egyház élén a császárok álltak. Ha nem döntötték volna meg a Római Birodalmat a nomádok, az egyház soha nem tudott volna a császároktól megszabadulni. Másrészről a nomádoknak kellett a kereszténység, mivel az egy fejlett egyisten hit volt, ugyanakkor tanításaiban elismerte a mindenkori fennálló hatalmat. Ehhez képest a mai helyzetről elmondható, hogy az iszlám hívei vallásukban rendkívül elkötelezettek. Híveik között van békés és harcias csoport egyaránt Én azt gondolom, hogy a kölcsönhatás eredményeként, ebből a kereszténység hitében megerősödve fog kijönni, amellett, hogy következményként megmarad az együttélés. Bevezetés Jelen

írásmű egy hipotézisen alapszik. A hipotézis röviden: Isten mindenható, az embert is Ő teremtette. Teremtményének szabad akaratot adott Előre látta az emberiség történelmének alakulását, azon belül az egyes ember sorsát. Ezért már a teremtés előtt tisztában volt vele, hogy az emberiség jelentős része fittyet hány az Ő parancsaira, tanításaira, megy a saját feje után. Előre látta azt is, hogy az első emberpár a tudást fogja választani Mindezek ellenére olyan embert teremtett, aki képes a teremtett világot megismerni, megérteni. Akik nem az Ő igéje szerint fognak élni és nem térnek meg földi életükben, azokat előre a kárhozatra ítélte. Ennek ellenére az emberiséget nem hagyta magára. Az emberek érzelmén, értelmén, a csodákon és a véletleneken keresztül folyamatosan beavatkozik az emberiség sorsának alakulásába, hogy akik benne hisznek el ne vesszenek, és már itt a földi életben megtalálják boldogságukat, amit

szüntelenül keresnek, és amely boldogság egyben a mennyei élet előfutára. Ezen grandiózus terv megvalósulása fogja jelenteni az Ő dicsőségét A hipotézis több kérdésben magyarázatra szorul. Az, hogy Isten mindenható, és az embert is Ő teremtette hitkérdés. Logikával nehezen bizonyítható A vita mindig odáig fajul, hogy a semmiből hogyan lehetett máskép az anyagi világ, mint teremtéssel. Én is akkor lettem másodszorra hívő, mikor az egyetemen sem tudtak erre más, elfogadható magyarázatot adni. A teremtés kérdése sem egyszerű. Vajon tényleg Isten teremtette az embert, vagy az állatvilágból fejlődött ki az ember, az ember és a majom közös őséből. A Wikipédia szerint dezoxiribonukleinsav a nukleinsavak csoportjába tartozó összetett molekula, amely a 2022. január 23 3 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet genetikai információt tárolja magában, ez az örökítőanyag. Sokak véleménye szerint a DNSünk annyira hasonlít az

állatokéhoz, hogy ebből adódóan eredetünk közös Véleményem szerint ez csak arra bizonyíték, hogy az élet földi formája sejt biológiailag a földi élővilág egészére közel azonos. Ami megkülönböztet valójában az állatvilágtól, a fizikai munkavégző képességünk, a tudás iránti vágy, és a tudás megszerzésének képessége. Isten előre látása azon alapszik, hogy Őt nem korlátozza be az idő. Egyszerre látja a múltat, jelent és a jövőt. Így azt is látja, hogy mi az a legkisebb beavatkozás, ami a helyes irányba tereli a történéseket. Mert azt biztosra veszem, hogyha az emberiséget Isten magára hagyta volna, az emberiség már rég végzett volna önmagával. Minden ember legfőbb vágya boldogan élni. A mai világban egyre inkább csak egy a biztos, a változás. A változás pedig hozhat számunkra kedvező, de akár kedvezőtlen következményeket is. Mi pedig folyton azt latolgatjuk, hogy vajon milyen változás fog következni,

és az ránk nézve milyen hatással bír. Ez a jövőért való aggódás rányomja bélyegét az életünkre Nem tudunk miatta semminek örülni. Minél inkább Isten igéje szerint élünk, a jövő iránti aggódás annál kevésbe érinti életünket. Valamilyen szinten a keresztény ember is foglalkozik a jövővel, de annak számára lehetséges kedvezőtlen hatásaival előre nem foglalkozik. Azt mondja, elég mának a maga baja. Ha pedig nem bír egy problémával, kéri Isten segítségét Hitetlen ember el sem tudja képzelni, milyen hatékonyan lehet így problémákat megoldani. Ha nem is hívő valaki, azt gondolja végig, hogy aggódó, szorongó lelki állapotban nem vagyunk képesek kreatív megoldásokat adni a problémákra. Ha a szorongástól mentesülünk, elménk felszabadul és nincs előtte akadály. A boldogság pedig viszonylati érzelmi állapot. Önmagunkban nehéz boldognak lenni Boldogságot legtöbbször akkor érzünk, ha valakivel jót tettünk, nemes

cselekedetet hajtottunk végre. Egy biztos, az tud boldogan élni, aki Isten igéje szerint él A haszon kettős: Aki követi Isten útját, az nem csak itt a földön elővételezi a menyországot, hanem már bízhat abban, hogy a túlvilágon is meg lesz a jutalma. Az emberi történelem befolyásolásának főbb mozzanatai Teremtés És most csapjunk a közepébe. Nézzük végig, hogy Isten mikor, milyen módon avatkozott bele az emberiség történelmébe, és azt is nézzük meg, hogy ezek a beavatkozások milyen következménnyel jártak. Isten az ötödik napon megteremtette saját képmására az embert a föld porából és az orrán keresztül életet lehelt belé. De Isten látta, hogy nem jó az embernek egyedül Álmot bocsájtott az emberre és a kivett oldalbordájából megalkotta az asszonyt. Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, feleségéhez ragaszkodik, és a kettő egy test lesz. (Ter 124 – 224) Gondoljunk bele, Isten, akit nem korlátoz az idő, tehát

egyszerre látja a múltat, jelent és a jövőt, aki ezért is mindentudó. Ennek az Istennek elsiklott volna a figyelme afölött, hogy az első emberpár enni fog a tudás fájának gyümölcséből parancsa ellenére? Ez abszurd lenne. Isten előre jól látta, hogy Ádám és Éva a tudást, és nem Őt választják. Ezért őket már eleve úgy teremtette, hogy képesek legyenek Nélküle, önállóan élni. Ez azt jelenti, hogy a természet viszontagságai ellenére is képesek legyenek életben maradni, szaporodni, és a fokozatosan gyarapodó tudásuk által egyre növekvő mértékben függetleníteni magukat a természettől. 2022. január 23 4 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet Az életben maradáshoz megfelelő fizikai képességek kellenek. Ezt az Isten megadta nekik Most vizsgáljuk meg a szaporodáshoz szükséges tulajdonságok meglétét. A hormonok a testünk mirigyeiben termelődnek, ha az agy a feldolgozott információra reagál. Ennek következtében

megváltozik a véráramban a hormonok mennyisége. A megváltozott hormonmennyiség biopszichológiai érzeteket kelt. Ilyen érzet többek között az öröm, az élvezet, a boldogság, a szerelem és az összetartozás érzése is. A párkapcsolat területén a dopamin hatására kialakul a nemi vágy. A tesztoszteron befolyásolja a férfi nemi vágyát, nélkülözhetetlen az erekcióhoz. Az endorfin hatására éljük át az orgazmust Az oxitocin segíti a párok egymáshoz kötődését. A tudás megszerzéséhez részben hormonális, részben agyi feltételek szükségesek. A dopamin megnövekedett mennyisége elégedettség érzetét kelti. Ilyen érzést élünk át, amikor céljainkat elérjük. A tanulás folyamatában a tudás elsajátítása ezért is a dopamin felszabadulását eredményezi. Ezzel motivál bennünket új ismeretek elsajátítására A szerotonin azon dolgozik, hogy kreatívak legyünk, vagyis képesek legyünk új problémák megoldására, új

technológia, technika kialakítására. A tesztoszteron az együttműködést segíti elő, nélkülözhetetlen az eredményes csapatmunkához. Az alábbiakban Síklaki István Bevezetés a coaching elméletébe és gyakorlatába című Módszertani felkészítője alapján foglalom össze az agy információszerzési és feldolgozási folyamatát. Az információ szerzés és feldolgozás szempontjából agyunkat két részre oszthatjuk, a tudattalan és a tudatos részre. Az információ az érzékszervekből a tudattalan részbe érkezik be. Ez a rész csillagászati méretekkel és összetettséggel rendelkezik Ehhez a részhez nem igen férünk hozzá tudatosan. Ebben a részben helyezkedik el a külső és belső világunk szimulációs modellje. Ez jósolja meg, hogy mi fog velünk történni, amit tenni vagy észlelni fogunk, s az érzékszerveinkből a modell irányítása alatt begyűjtött adatokat a jóslatok ellenőrzésére és az eltérések korrigálására használja.

Ez a tudattalan rendszer a működéshez fontosnak ítélt dolgokat osztja meg csupán a tudatos agyunkkal, olyasmiket, amire nincs kész, előre kialakított, automatikus válaszunk. A tudattalan agyrészünk tehát mérlegel, és csak a relevánsnak ítélt információt közli a tudatos aggyal. A tudatos agyunk a tanulás segítségével képes arra, hogy egyre valósághűbb modelleket állítson fel a tudattalan agy részére. Arra is képes, hogy bővítse a releváns információk körét, amiről szerzett információt a tudattalannak figyelni és továbbítani kell a tudatos agyunk felé. Agyunk fenti működése gondoskodik róla, hogy el ne vesszünk az információk tömegében. Ebből már jól látható, hogy a fejlődés kulcsfontosságú eleme a tanulás. A tanulásnak pedig lényegi kérdése, hogy mit tanulunk meg, és az mennyire segíti a valóság megismerését. A fentiekből jól látható, hogy Isten úgy teremtette meg az embert, hogy az rendelkezzen azokkal a

képességekkel, ami szükséges ahhoz, hogy hit nélkül is életképes, fejlődőképes legyen. A zsidó nép kialakulása Az Isten a kalderai Ur-Kaszdimban született Ábrámot választotta ki - mivel igaz embernek tartotta - hogy általa létrehozza a zsidó népet. Isten megszólította Ábrámot, s azt parancsolta neki, hogy hagyja el földjét, és menjen arra a földre, amit Ő mutat neki. Isten megígérte, hogy 2022. január 23 5 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet népét megsokasítja, nagy néppé teszi. Ábrám és unokaöccse Lót családjaikkal elindultak az ismeretlenbe. Az ígéret földjén Isten szövetséget köt Ábrámmal. Ábrám már 10 éve várt, hogy fia szülessen. Felesége akkor azt találta ki, hogy mivel ő már öreg volt utódot szülni, szolgálóját Ábrám vegye el másodfeleségként, Így majd Ábrámnak lehet utódja. Ábrámnak is tettszett az ötlet, Istent pedig nem kérdezték meg Ábrámnak nemsoká gyereke lett Hágártól.

Izmaelnek nevezték el A két asszony azonban nem jött ki egymással. „Szilaj ember lesz ez! Kezet emel mindenkire, de rá is mindenki, kárt tesz testvéreinek, ahol csak tanyázik!” – ilyen ígéreteket kapott fia felől Hágár. Isten ekkor megújította szövetségét Ábrámmal. Ábrám könyörgésére megígérte, hogy Izmael népét is megsokasítja. De azt is közölte vele, hogy szövetsége nem Izmaelre vonatkozik, hanem Izsákra, aki nemsoká meg fog születni. Ábrám neve pedig legyen ezentúl Ábrahám, sok nép atyja, feleségét pedig hívják ezentúl Sárának, fejedelemasszonynak. Izsákot és az egész családot pedig körbe kell metélni, ez a szövetség jelképe. Isten szavára végül is Ábrahám elbocsájtotta Hágárt és fiát Izmaelt. Izmael lett az első arab, Izsák pedig az első izraelita. Hát fenti ellentmondásos események közepette alakult ki a zsidó nép, úgy, hogy közben megszületett az első arab férfi. Éppen ezért az arabok és

a zsidók is Ábrahámot tekintik ősatyájuknak. Jól látható a fentiekből, hogy Isten a zsidó vallásra egy embert választott ki, akinek utódait megsokasítja. Ábrahám és felesége is már idősek és gyermektelenek voltak már a kiválasztáskor is, akik már lemondtak arról, hogy utóduk szülessen. Éppen ezért csoda kellett ahhoz, hogy Ábrahám felesége, Sára Ábrahámtól gyermeket foganjon. Isten a későbbiekben is sok csodát fog tenni a kiválasztott néppel, hogy azok életben maradhassanak. Ugyanakkor az is látható, hogy Isten a zsidókat megvédte, megőrizte annak ellenére, hogy nem hittek benne. Viszont nem védte meg őket tetteik következményétől Ábrahám hitetlenségének a következménye az arab nép létrejötte volt, akik a – jóslat szerint – a mai napig kezet emel mindenkire, és rájuk is mindenki. Miért volt fontos Istennek a zsidó vallás létrehozása? Mert ez jelentette az alapját a keresztény hitnek. A keresztény hit ugyanis

a zsidó hiten alapszik, annak egy tovább fejlesztett változata A keresztény hit nem tudott volna ugyanis megfelelő előzmény nélkül kialakulni. A kiválasztott nép hite A kiválasztott nép történelme során sok megpróbáltatáson ment keresztül, hitük egybefonódott történelmükkel. A zsidók története Izsákkal folytatódik, akinek megfelelő feleség kell, mert kánaánita leányt nem vehetett el. Ábrahám emlékezett azonban, hogy testvérének, Nahórnak van egy Rebeka nevű unokája, aki alkalmas lenne, hogy Izsák felesége legyen. Elküldte tehát szolgáját, hogy hozza el fiának Rebekát. A szolga megerősítést kért Istentől, és minden úgy is lett A megerősítésből látni lehetett, hogy Isten egyetért a házassággal. 2022. január 23 6 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet Jákob és Ézsau esete is bizonyítja, hogy a zsidók milyen fontosnak tartották Isten ígéretét. Jákob becsapta apját, hogy ő kaphassa meg az elsőszülöttnek

járó áldást. Az áldásból ugyanis gazdagság, hatalom származott, barátai áldottak lesznek, ellenségei kárhozottak. József Isten segítségével megmenekül a fáraó börtönéből, ahova – végső soron – testvérei álnoksága miatt került. Józsefet Isten azért segítette, mert a rabszolgaságban, a börtönben is megőrizte Istenben vetett hitét, melyet a fáraó előtt is megvallott. József története rávilágít az Isten gondolkodására. József – akit testvérei eladtak rabszolgának – végül is azzal, hogy Egyiptomban a fáraó helyettese lett, módjában állt megmenteni apját és egész családját az éhínségtől. Mivel Kánaánban is nagy éhínség volt, ezért József egész családja a fáraó engedélyével Egyiptom legtermékenyebb földjén Gósenben telepedtek le. Így Izrael fiai nem keveredtek az egyiptomiakkal. Gyorsan szaporodtak és nagyon megerősödtek Egyiptom élére azonban új uralkodó került, aki már nem ismerte

Józsefet. Az új fáraó kényszermunkára ítélte a zsidókat, és mindent elkövetett, hogy kiirtsa őket. Megszületett azonban Mózes, akit a fáraó leánya adoptált. Mózes így a fáraó udvarában a legjobb körülmények között nőtt fel, megismerve az egyiptomiak tudását. Mózes ennek ellenére népét választotta, ezért menekülnie kellett Egyiptomból. 40 év múlva azonban az Isten megszólította Mózest egy égő csipkebokorból, hogy vezesse ki népét, a zsidókat Egyiptom földjéről, mert ott nagyon szenvednek már. Mózes tehát Áronnal visszament Egyiptomba, ahol a fáraót felszólította Istene nevében, hogy engedje el népét. Isten előre megmondta Mózesnek, hogy megkeményíti a fáraó szívét, hogy ellenálljon a parancsnak, de Ő olyan csapásokat mér reájuk, ami miatt elengedi Őket a fáraó. Álljunk meg itt egy pillanatra. Isten megkeményíti a fáraó szívét, hogy ne engedje el a zsidókat? Igen. Mert így újabb és újabb és egyre

nagyobb csodákat kell tennie Ezzel gyakorlatilag hármas célt ér el Isten. Egyrészt ismerté válik a pogány népek között (ami jól fog jönni majd a kereszténység korában), másrészt a zsidók így valóban a saját, és kizárólagos, hatalmas Istenüknek fogják tartani, akivel szemben senkinek sincs esélye. Harmadrészt pedig végre elengedi a fáraó a kiválasztott népét. Isten tíz csapást mért az egyiptomiakra, melyeket Mózes jelére vitt végbe. Az utolsó csapás volt a legfájdalmasabb az egyiptomiak részére. Meghalt minden elsőszülöttjük Ez azért is fájdalmas volt, mivel ebben a korban még az elsőszülött örökölt vagyont és hatalmat egyaránt. Ugyanakkor meghaltak az állatok elsőszülöttjei is. Isten a zsidókat nem bántotta, mert azok bekenték bejárati ajtajukat a pászka bárány vérével. Ekkor a fáraó elbocsátotta a zsidókat. Kb 600 ezer férfi indult el Egyiptomból családjaikkal, állataikkal együtt. Isten újra

megkeményítette a fáraó szívét, aki csapataival együtt üldözőbe vette a zsidókat. A Nádas tengernél (Vörös tenger) érték utol őket. Mózes Isten segítségével ketté választotta a tengert, így a zsidók át tudtak kelni száraz lábbal. Amikor pedig a fáraó és a serege akart átkelni ugyanott, a víz összezárult és elnyelte a fáraót seregével együtt. Ez a csoda nagyon megerősítette a zsidókban hitüket. Dicsőítő énekeket zengtek Istenüknek 2022. január 23 7 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet A nehézségek megjelenését követően azonban rögtön elkezdtek lázadozni a zsidók. Isten, hogy véget vessen a lázadozásuknak, megitatta, hússal megetette, mannával jóllaktatta őket útjuk során. A Sínai – hegyen Isten előtárta népe előtt a parancsolatait, melyet népének kötelezővé tett. Az első négy Isten és az emberek közötti viszonyt szabályozta. A többi hat, az emberek egymás közötti viszonyait írta elő. Ezen

szabályok maradéktalan betartása azt eredményezi, hogy az emberek boldogan élhetnek a földön. Míg Mózes negyven napon és éjszakán keresztül fenn volt a Sínai hegyen, a zsidók megijedtek. Azt hitték, hogy Mózes már nem jön vissza hozzájuk. Nekik pedig kellett valami biztonság, amit láthatnak, ami kézzelfogható. Mivel sem Mózes, sem Isten nem volt látható számukra, ezért csináltak maguknak aranyból egy bikaborjút, és azt imádták. A zsidók Kánaán földjéig még többször fellázadtak. Isten megelégelte, és azzal büntette őket, hogy ameddig ez a lázadó korosztály ki nem hal, nem engedi be őket az ígéret földjére. De végre Isten megengedte nekik, hogy elfoglalják Kánaán földjét. Elérkeztek a Jordán partjához, amely akkor éppen áradt. Istennek újabb csodát kellett tenni, hogy a megáradt folyón átkelhessenek. A papok elől mentek a frigyládával, és a Jordán vize ugyanúgy szétnyílt, mint a kivonuláskor a Vörös

tenger. Kánaánban elterjedt a hír, hogy a zsidók ismét száraz lábbal keltek át a vízen. Jerikóban és a többi királyságban ettől nagyon megrémültek A zsidókkal ott van nagyhatalmú Istenük! Isten beváltotta ígéretét. Az Izraeliek mindent úgy tettek, ahogy azt a mennyei seregek fővezére megparancsolta. Izrael kürtjei megszólaltak, a zsidók nagyot kiáltottak, És erre Jerikó falai leomlottak. Az elfoglalt Jerikóból összegyűjtötték az aranyat és az ezüstöt, a rezet és a vasat, a várost pedig fölégették. Jerikó pusztulásának elterjedt a híre, a többi királyságban élők is elkezdtek rettegni. A következő célpont Aj városa volt. A zsidók megtámadták a várost és csúfos vereséget szenvedtek. Akkor eszméltek rá, hogy Isten most nem volt velük Józsué – Izrael vezetője – megtépte ruháit, földre borult és port szórt a fejére. Ezt követően az Isten szólott hozzá és elmondta neki, hogy Jerikónál valaki nagyot

vétkezett, mert saját maga számára vett el a zsákmányból. Másnap a zsidók sorsoláson keresztül megtalálták a bűnöst, aki be is vallotta bűnét. Ezt követően a zsidók Ákánt családjával, állataival együtt megkövezték, majd elégették Ezt követően a zsidók csellel bevették Aj városát. Mikorra Kánaán megerősített városait elfoglalták az izraeliták, közben Isten számtalan csodát tett. Megzavarta az ellenséget, aminek következtében a jelentős fölényben lévő ellenség megfutamodott az izraeliták elől. Máskor olyan jégesőt zúdított az ellenségre, hogy közülük többen haltak meg a jégtől, mint a zsidók kardjától. Volt olyan is, amikor Józsué szavára megállott a nap addig, míg a zsidók nem végeztek az ellenségükkel. 2022. január 23 8 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet Sajnálatos módon a legtöbb törzs nem tudta valamennyi pogány népet kiűzni. A mindennapi élet dolgaival kezdtek foglalkozni. Később

annyira megerősödtek, hogy adót vetettek ki rájuk Bárcsak távol tartották volna magukat a kánaáni népektől és szokásaiktól, akkor kevesebb baj esett volna! Ehelyett egyre inkább megbarátkoztak velük, és bálványimádó szertartásaikkal, melyek jobban vonzották őket, mint az Úr szolgálata. (1) A Baál vagy Astarte tiszteletére rendezett ünnepségek a kultikus paráznaság jegyében folytak. Azt mondhatjuk tehát, hogy Izráel szörnyű bálványimádásba süllyedt. Isten kénytelen volt megbüntetni őket, hogy ismét maga felé fordítsa népét. (1) A Bírák könyve Izráel történetének szomorú korszakát írja le. Visszatérő motívuma, hogy a nép vétkezik, az Úr megbünteti őket, az Úrhoz kiáltanak, és Ő bírák által ad szabadulást. (1) Isten sokszor üzeneteinek továbbítására angyalt küld. Többször olvasunk róla az Ószövetségben. Ő jelent meg Hágárnak a pusztában (1Móz 16,7); Ábrahámnak, amikor Izsákot készült

feláldozni (1Móz 22,11); Mózesnek a csipkebokorban (2Móz 3,2); Bálámnak az úton (4Móz 22). Ez az isteni küldött a nép képviselőinek jelenik meg Később megjelenik többek között Gedeonnak (Bír 6); Mánóahnak, Sámson apjának (Bír 13); Dávidnak Arauna szérűjén (2Sám 24,16); Illésnek (2Kir 1); az asszírok legyőzésére (Ézs 37,36). Még a Zsolt 34,8 is róla beszél. (1) A bírák ideje alatt is számos csodát tett Isten. Utolsó bírájuk Sámuel volt A filiszteusok leverése után a nép, élükön a vénekkel úgy döntöttek, hogy ők is királyt szeretnének, mint a többi nép. Isten megüzente Sámuellel, hogy ennek mi lesz a következménye. De a zsidók ennek ellenére ragaszkodtak az elképzelésükhöz. A nép sorsvetéssel döntötte el, hogy Saul legyen a király, akit Sámuel – Isten parancsára – már előzőleg felkent. Ebből az látszik, hogy Isten a véletlent is irányítja, ezzel befolyásolva a sorsot. Saul engedetlensége miatt

Isten új királyt kenetett fel Sámuellel. Az új király Dávid lett, aki felkenetését követően még sokáig nem tudta elfoglalni trónját. Dávid sokszor legyőzte a filiszteusokat. Dávid ígéretet kapott Istentől, hogy házából születnek Izrael királyai mindörökké. Érdemei ellenére ő is bűnös ember volt, Dávid ugyanis megkívánta Betsabét, aki terhes lett tőle, amíg férje háborúban volt. Hogy ez a bűn ki ne tudódjon, megölette Betsabé férjét, így el tudta venni annak asszonyát. Az Úr büntetése szerint fenti bűnéért nem távozik soha el a fegyver Dávid házából. A történet pikantériája az, hogy Betsabé fiút szült Dávidnak, aki Salamon nevet kapta. Ő követte Dávidot a trónon. Salamon vérvonala pedig elvezet Jézushoz Miért érdekes ez az összefüggés? Mert ebből azt a következtetést is lehetne levonni, hogy ahhoz, hogy az Isteni terv szerint Jézus megszületéséhez Dávidnak ezt a bűnt el kellett követnie. A bűnhöz

vezető vágy minden bizonnyal a sátán ügyeskedésének a következménye volt. Így akarta megszakítani Dávidtól Jézusig vezető vérvonalat. Azonban Isten a sátán ármánykodását is jóra tudta fordítani. Salamon az Istentől engedelmes szívet kért, hogy különbséget tudjon tenni a jó és a rossz között. Az Isten értékelte azt, hogy nem gazdagságot kért, ezért megadta neki a bölcsességet, és megkapta a gazdagságot is. Azonban Salamon sem tartotta be Isten minden parancsát 2022. január 23 9 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet Mintegy ezer felesége volt, jelentős számban közöttük pogány népek fejedelmeinek lányaival. Salamon a feleségeivel engedékeny volt. Kezdetben megengedte nekik saját isteneik imádását. A későbbiekben maga is imádni kezdte őket, sőt még dombot is építtetett nekik Ezért az Úr nem is engedte 40 évnél tovább uralkodni. Pontosan nem tudjuk, de nem élt 60 évnél tovább. Salamon liberális uralkodó

volt. Megengedte feleségeinek saját isteneik imádását, sőt velük tartott. Pontosan úgy, mint a mai uniós politikusok Ők is elhagyják a keresztény hitet és mindent megtesznek a népszerűségük érdekében. Láthatjuk, hogy ez hova vezetett Izrael kettészakadt. Gondoljunk csak vissza arra, amikor figyelmeztette az Úr Sámuelen keresztül Izrael népét, hogy a királyok majd hatalmas terhet rónak a népre, hogy ők maguk jólétben élhessenek. De a népnek nem egy láthatatlan isten, hanem egy kézzel fogható, látható uralkodó kellett. Salamon utolsó éveiben ez az adóteher már kézzel foghatóan megjelent. Végül is ennek a tehernek a megmaradása miatt lett Dávid házának királysága olyan kicsi. Csak Benjamin és Júda törzsei maradtak meg Dávid utódainak. Az Istentől eltávolodott 10 törzset sem hagyja magára Isten. Illés prófétát küldi hozzájuk, hogy figyelmeztesse őket bűnös életükre. Illés próféciájában hosszú szárazságos

időszakot jövendöl A szárazság három és fél évig tartott. Ez a büntetés a bűnös élet következménye Izrael Istene a büntetések által is befolyásolja a zsidók cselekedeteit. A szárazság utolsó időszakában Illés a Szidónhoz tartozó Sareptában lakott egy özvegyasszonynál. Az özvegyasszony fia váratlanul meghalt, amiért az asszony Illést hibáztatta Illés kérésére az Úr csodát tett, és feltámasztotta a fiút. Eljött a szárazság idejének vége. Illés összehívatta Izrael tíz törzsének fiait és Baál prófétáit, hogy Isten segítségével visszatérítse őket, és mind a tizenkét törzs újra együtt legyen. Illés egyedül legyőzte Baál prófétáit, mire a tíz törzs jelenlévő tagjai elkezdték Istent dicsőíteni. Illés parancsára pedig leölték Baál prófétáit. Ezt követően kiadós eső hullott Nagyon sok esetben úgy kerül új király a trónra, hogy megöli az előző királyt, Ezért Isten nem engedi sokáig

uralkodni. Több király is volt Izraelben, akik csak hónapokig uralkodtak Isten, hogy népét megtartsa az igaz úton prófétákat küldött a nép közé és a királyokhoz. Ezek a próféták Isten üzeneteit közvetítették. Sokszor szerencsétlenségről és vezeklésről beszéltek, ezért nem voltak népszerűek. A próféták könyvei 250 – 300 évet ölelnek át A zsidók történelmében ez elhelyezve a babiloni fogság előtti időszaktól a fogság utáni időszakra terjednek ki. Ezekről az időkről 16 próféta 17 könyvéből olvashatunk A 16 próféta közül kiemelkedik Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel. Ézsaiás és Mikeás próféták a Messiás eljöveteléről jövendölnek. A jövendölések szerint a Messiásnak sokat kell majd szenvednie, hogy övéinek elhozza az üdvösséget és létrehozza a béke birodalmát. Itt helyet kapnak majd zsidók és pogányok egyaránt. Mikeás azt is megjövendöli, hogy a Messiás Betlehemben fog születni, és

Ő nem földi uralkodó lesz, mivel nem csak Dávid utódja, hanem Isten fia is. 2022. január 23 10 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet És most foglaljuk össze az eddigieket. Isten a teremtés során olyan képességekkel látta el az emberiséget, amely minden további beavatkozás nélkül biztosította az emberiség fennmaradását, szaporodását, gyarapodását. Az életösztön segítségével képessé tette őket a védekezésre, a természet viszontagságaival szemben, támadásra és menekülésre az állatvilággal és embertársaikkal szemben. A tanulás pedig lehetőséget adott számukra a kiemelkedésre az állatvilágból és a természettől való függés folyamatos legyőzésére. Erős szexuális vágyaik következtében pedig benépesíthették a földet. Az ember közben rájött, hogy a természet és embertársaik kisajátítása révén javuló anyagi, hatalmi helyzete következtében fokozottan csökken a függősége a természettől és

embertársaitól. Ezért az egyéni stratégiáját a gazdagság, vagyon, hatalmi pozíció megszerzésére alapozta. Ezzel azonban másoknak szenvedést okoznak. Isten egy másik utat mutat be az emberiségnek A szeretet útját, mint közösségi választ az egyéni stratégia helyett. Ez már benne van az ószövetségben is, de igazán a kereszténység tanításaiban teljesedik ki. A keresztény hitet azonban nem lehetett a semmiből kialakítani úgy, hogy az emberiség szabad akarata is megmaradjon. Ehhez kellett egy előzmény, amely jó alapot jelentett a kereszténység kialakulásának. Ez az alap a zsidó hit volt. A zsidók ószövetségi történetéből láthatjuk, hogy milyen nehéz volt rávenni őket, hogy Isten parancsainak engedelmeskedjenek. Isten ehhez fűződő jogalapját abból vezethetjük le, hogy Isten egy ember, Ábrahám utódaiként hozta létre a zsidó népet. Csodák segítségével kimenekítette őket az egyiptomi fogságból és nekik adta

Kánaánt, azt a virágzó földet, amit akkor már erős, gazdag népek laktak. Kánaán elfoglalását és megtartását a zsidók nem tudták volna Isten nélkül megtenni. Isten nem csak a zsidókat ruházta fel ezen küzdelmekben földön túli erővel, képességgel, hanem sokszor angyalai révén, de akár személyesen is beavatkozott a zsidók oldalán. Cserébe elvárta, hogy Őt tiszteljék, parancsait betartsák Parancsaiban szabályozta a zsidó nép belső viszonyait is. Ezek nagyon közel álltak a leendő keresztény hit tanításaihoz. A hatalom és a vagyon utáni vágy, valamint a szexuális ösztönök a zsidóknál folyamatos engedetlenséghez vezettek. Engedetlenségüket Isten megtorolta A megtorlás miatt más hatalom után vágyódtak. Könnyen rávehetők voltak, hogy más istent imádjanak Ebből született az a vágyuk is, hogy királyuk legyen. Sok zsidónak kellett meghalnia azért, hogy a zsidó hit Jézus eljöveteléig fennmaradjon. De Isten nem csak a

halálukkal befolyásolta őket Sokszor érzelmeiket felpiszkálta annak érdekében, hogy a történet olyan fordulatot vegyen, ami egyezik a terveivel. Ezeket az érzelmi ráhatásokat nem csak a zsidók, hanem az ellenségeik vonatkozásában is alkalmazta. A történetekből az tűnik ki, hogy sokszor büntetett elszegényítéssel, és jutalmazott gazdagsággal, bőséggel. Sokszor megvédte őket a túlerőben lévő ellenségtől. Sokszor ígért, de mivel parancsait nem tartották be, elállt az ígérettől Isten a zsidók esetében alkalmazta a személyre szóló büntetést és a kollektív büntetést egyaránt. A kollektív büntetéssel kapcsolatban itt van például a ma is hatályban lévő Benes dekrétum, ahol a felvidéki magyarokat és németeket kollektíven bűnösnek találta 1945 után a fiatal csehszlovák törvényhozás. A kollektív büntetés pedig vagyonelkobzást, állampolgárságtól való megfosztást, kiutasítást jelentett. Mi magyarok a bőrünkön

éreztük tehát a kollektív bűnösség, büntetés igazságtalan voltát. Akkor Isten is igazságtalanul bánt volna a zsidókkal, a választott népével? A két eset között nem lehet párhuzamot vonni. Istennek egy egész népet kellett hitében megtartani. Amikor a nép követte Isten tanításait, akkor megvédte őket ellenségeiktől, békében boldogságban élhettek, vagyonuk gyarapodott. Amikor ösztöneik felülkerekedtek, királyaikat személy szerint is – mivel fejétől bűzlik a hal – a népet viszont kollektívan sújtotta. A népnek ugyanis nem feltétlen kellett követniük királyukat a bűnben Másrészt a kollektív büntetés arra sarkalja az egyéneket, hogy próbáljon meg visszatartani 2022. január 23 11 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet másokat a bűntől. Továbbá azzal is visszatartja az egyéneket a bűnelkövetésétől, hogy ezzel ártatlanokat és főként szeretteiket is veszélybe sodorják. Tehát ez a közösségen belül egy

visszatartó erő. Ugyanakkor csak sejthetjük, hogy azok a zsidók, akik kollektív büntetésben részesültek, valójában mind bűnösök voltak, mivel Isten ilyen precízen (személyre szólóan) tudta a történelmet befolyásolni, irányítani. Jól láthatóan mindent megtett terve érdekében, csak egyet nem. Nem vette el az ember szabad akaratát. Az újszövetség És most folytassuk történetünket az újszövetséggel. Betlehemben megszületik a várva várt Messiás. A zsidók azt várták tőle, hogy megmenekíti őket az elnyomó római hatalomtól, akiket egyébként éppen közülük az egyik pártütő hívott be Izraelbe. A Messiás azonban nem ezért jött le közénk, hogy a zsidó nép sorsát rendezze. Azért jött le, hogy egy új vallást - a kereszténységet – indítsa útjára. A keresztény vallás fő motívuma a szeretet Vallásunk azt parancsolja, hogy szeressük felebarátunkat, mint önmagunkat. Azt is mondja, hogy bocsássunk meg az ellenünk

vétkezőknek. De ne csak megbocsássunk, hanem szeressük is ellenségünket. Ez minden józan észnek ellentmond Vagy mégsem mond ellent? Más füzetben már kifejtettem, hogy számtalan félreértés vezethet el oda, hogy két ember egymás ellensége lesz. De nem csak a félreértések, hanem ösztöneink is ellenségeskedéshez vezethetnek Ösztöneink spontán megélése ugyanis másoknak sokszor kárt okoz. Ez pedig automatikusan ellenségeskedést szül. Előbb-utóbb az egyik fél támadásra szánja el magát Ha a másik ekkor megpróbál védekezni, és önvédelemből kardot ránt, a háborúnak nincs vége csak valamelyikük totális megsemmisülését követően. Ez a folyamat társadalmi szinten sem eredményezi az isteni terv megvalósulását. Isten szereti az embereket Még azokat is, akik Őt elutasítják, és gonoszságokat művelnek. Ezt várja el tőlünk is, hogy egyre kevesebb legyen a társadalmon belül az ellenségeskedés. Az ellenségeskedés ugyanis

további gonoszsághoz, bűnhöz vezet. Ezek pedig fájdalmat, boldogtalanságot szülnek, ami szintén nem segíti Isten terveinek megvalósulását. A remény Hogy miért a megtörtént körülmények között indult el a keresztény vallás, az jobbára érthető. Kellett egy nép, akik a kereszténységhez erősen közel álló vallást tudhatott magáénak. Ez lett a zsidó vallás. Ezt a vallást évszázadokon keresztül meg kellett őrizniük Ez jelenti ugyanis majd a kereszténység szellemi, érzelmi alapjait. Ezért Isten tűzzel – vassal megpróbálta a zsidókat hitükben megtartani. A zsidó hit megtartásának nem volt szabad túl jóra sikerülnie, hiszen akkor Jézus emberi sorsa nem tudott volna akkora hatást gyakorolni a zsidó népre. Jézus ugyanis isteni mivolta következtében végtelenül jó volt. Példával járt elől, tanította, hogy hogyan lehet embernek maradni. Ö ezt tehette, hiszen nem teremtett lény volt, akit az ösztönei folyton a bűnre

csábítanak. Éppen ezért jósága, szeretete másokat is arra késztetett, hogy ők is jók legyenek. Ráadásul ezt a makulátlan embert – aki annyi jót tett – kíméletlenül megkínozta a hatalom, majd kínhalállal sújtotta. Ez a keresztény hívőket mérhetetlenül lesújtotta. Azt hitték mindennek vége, mert a rossz legyőzte végérvényesen a jót Na ekkor jött az isteni terv utolsó mozzanata. Ez a végtelenül jó ember, akit igaztalanul megöltek, halálából feltámadt. Ez reményt keltett az emberekben Azt a reményt, hogy ha embertársuk tanításait követik, ők is feltámadhatnak. Ez a remény adta meg a végső késztetést, hogy 2022. január 23 12 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet érdemes jónak lenni. Ez a remény pedig már mindenkié lehet, aki a jóságot, szeretetet magáénak vallja. Van értelme az emberi életnek! Kereszténység és a hatalom Van még egy másik vetülete is a történetnek. Az új hit olyan jellemzőket hordoz, mint

az engedelmesség, alázat. Ezek a szeretettel párosítva rendkívül kedvező magatartási formát jelentenek a hatalom szempontjából. Első ránézésre azonban a regnáló hatalommal szembe helyezkedik. A római császárok ugyanis megkövetelték, hogy őket istenként imádja a nép Erre pedig a keresztény ember nem volt hajlandó egyisten hite miatt. A többisten hívők számára szinte mindegy volt, hogy egy istennel többe hisznek-e vagy kevesebbe. A keresztény hit tehát nyitott volt minden ember számára, ellentétben a zsidó vallással, amibe igazából bele kellett születni, mivel a zsidókat származási alapon tartották nyilván. A származás azért volt meghatározó, mivel a zsidó népet az Isten hozta létre úgy, hogy Ábrahám utódait megsokasította. Csodát tett velük, hogy a nagy és gazdag, erős népek között is fennmaradjanak. Életteret – Kánaánt – biztosította számukra a fennmaradásukhoz Ha eltértek parancsaitól, kollektíven

büntette őket, ha megtartották parancsait, meggazdagodtak, növekedtek. Kereszténység lényegi elemei És most a teljesség igénye nélkül nézzük, mit is tanított Jézus, mik a keresztény vallás fundamentális elemei. Jézus az Isten fia, aki született, de nem teremtett személy. A nem teremtettsége azt eredményezte, hogy mentes volt az ösztönöktől. Ezen mentessége egyben azt is jelentette, hogy nem vágyott hatalomra, dicsőségre, anyagi javakra, szexuális örömökre, így mentes volt a bűntől is. Annyira szerette az embereket, hogy bűneik megváltásáért a saját életével fizetett. Feltámadásával reményt adott az embereknek, hogy akik őt követik ne haljanak meg örökre. Tanításain keresztül olyan tudást adott át az emberiségnek, amely biztosítja már itt a földi létben is a boldogságot azoknak, akik ezen ismeretek szerint élnek. Tanításait példabeszédekben tárja fel hallgatói előtt, hogy azok megértsék. Tanításai egyrészt az

Atya és az emberek közötti viszonyról szól, másrészt az emberek egymás közötti kapcsolatáról. Tanításai olyan mélyrehatóak voltak, hogy Európa életében majd 2 évezreden keresztül meghatározó volt. Európát gazdaggá, hatalmassá tette Befolyásolta az egyén személyes és társadalmi létét egyaránt. A kereszténység terjedése De hát Benjamin és Júda törzséből hogyan jutott el a keresztény vallás Európába? Ebben kulcsszerepe volt Pál apostolnak. Pál apostol személye Ki is volt ez a Pál apostol? Saul (Pál) családja Tarzuszban lakott, az ottani diaszpórazsidósághoz tartozott. Tarzusz a mai Törökország területén található Személyiségét tehát két kultúra, a hellenista kulturális környezet és a zsidó neveltetés határozta meg. Benjamin törzséből származott. Apjától – aki farizeus volt – római polgárjogot örökölt Ez a jog komoly előnyökkel járt. Római polgárt nem lehetett ítélet nélkül megfenyíteni,

keresztre feszíteni, emellett 2022. január 23 13 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet bármely helyi ítélet ellen a császárhoz fellebbezhetett. Jeruzsálemi tanulmányai következtében ő is farizeussá nevelődött. (2) Ez a rövid információ is jól mutatja, hogy Saul kiváló választása volt Istennek. Isten ezért drasztikus lépéseket tett Saullal megszerzésére. Pál megtérése Saul Jeruzsálemből Damaszkuszba indult, hogy üldözze az ottani keresztényeket. Damaszkusz előtt egy hatalmas fény vakítja el, amitől megvakul. Ezt követően Saul szózatot hall az égből a feltámadott Jézustól. Jézus megparancsolja neki, haladéktalanul menjen Damaszkuszba, ahol majd további útbaigazítást kap. Ezek hatására Saul haladéktalanul engedelmeskedik Isten utasításának. Ezzel tulajdonképpen elkezdődött Saul megtérése, aminek végén Pál apostol lesz belőle. A keresztény hit hirdetését Pál ugyanolyan buzgósággal végezte, mint megtérése

előtt a keresztények üldözését. Meg kell értenünk a zsidókat. Ők is ugyanazt az egy, valós Istent imádták, mint akit mi keresztények is imádunk. Ennek ellenére az Isten tanítása nem volt teljesen ugyanaz Nem lehetett ugyanaz. Más volt az isteni küldetésük A zsidóknak zárt vallási közösségben összefogva ki kellet űzniük, ki kellet irtaniuk a Kánaán földjén élő népeket, hogy megteremtődjön a kereszténység bölcsője. Ezt szeretettel, az ellenség szeretetével nem lehetett megvalósítani. Az Igaz zsidó hívők számára a Jézus Krisztus által hirdetett ige éppen ezért csak egy zsidó szekta próbálkozásának tünt, amit ki kell írtani. Ezért tehát az Istennek elkötelezett zsidó hit áldozata lett Jézus is, az Isten fia. Jézus feltámadását a hithű zsidók nem fogadták el, hiszen Jézus a szemükben csak egy zsidó szekta vezetője volt. Számukra Jézus tanítása, feltámadása istenkáromlás volt, amit minden eszközzel el

kellet fojtani. Pál is ezen az állásponton volt, de a feltámadt Jézus Krisztus hatására megtért. Pál missziós útjai A megtérését követően missziós küldetésekbe kezdett. Útjai során keresztény hitközösségeket alapított, illetve a már létrejötteket megerősítette. Térített Ciprus szigetén, Fönícia és Szíria partvidékén, Kis-Ázsiában, Macedónia és Görögország területén. (3) Pál halála Pál a 3. missziós útját követően visszament Jeruzsálembe Ott zsidó vallási előírás állítólagos megsértése miatt meg akarták kövezni. Az utolsó pillanatban megjelent a római parancsnok és leállította őket. Pált hivatalosan letartóztatta, és elküldte Cézáreába a helytartóhoz, hogy ítéljen fölötte. Akkor Pál kijelentette:,, Római polgár vagyok A császárhoz föllebbezek! Rómába vitték. Nem tudjuk, mikor végezték ki ott, de ismerjük a helyet, ahol lefejezték: a Rómából Ostiába vezető út harmadik

mérföldköve mellett. (4) Pál teológiája Pál a hit Krisztusát állítja a középpontba. Pál nem annyira ismerteti, mint inkább értelmezi, alkalmazza Jézus tanításait az adott körülményekre tekintettel, másrészt pedig Jézus halálát és feltámadását állítja középpontba, más hangsúlyokkal, mint a szinoptikusok beszámolói. A korabeli Krisztus-hívő gyülekezetekben nyilvánvalóan ismert volt Jézus élete és szolgálata, lelki növekedésükhöz azonban az adott helyzetben annak felismertetésére és hangsúlyozására volt 2022. január 23 14 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet a legnagyobb szükség, hogy Jézus a mennyei Krisztus, a feltámadott Úr. Ezen evangélium hirdetését végezte Pál apostol. (5) Korintusból írta Pál legjelentősebb levelét a római egyházközséghez. Fordulópontot rögzít: Pál a birodalom keleti felében lezártnak tekinti a missziót, Rómán keresztül tovább akar menni, hogy Hispániát térítse. A

levél mindent összefoglal, ami a két évtizedben teológiailag kiérett benne. Kiegyensúlyozottan kifejti evangéliumát: a megigazulás egyedül csak a hitből van, a Törvény, a bűn és a halál alól való szabadság Isten műve Jézus Krisztusban. Hitének középpontja Isten szeretete, amitől semmi sem szakíthat el (Róm 8,38 s.k) A ,,választott nép sorsa felől föltett kérdés az evangéliumnak megfelelő választ kap: ,,Isten minden embert az engedetlenségben fogott össze, hogy mindenkin könyörüljön (Róm 11,32).(6) A megkeresztelt nem mentesül a helytállástól, ellenkezőleg, a történelmi döntés lehetősége épp most adott számára (vö. Róm 6) Tevékenysége nem esik a világon kívül Testben élni annyit jelent, mint párbeszédben lenni a világgal és megfelelni kihívásaira. , A test az Úrért van, az Úr pedig a testért (1Kor 6,13). A pneumatikus képzelgésekkel szemben Pál a szeretetet tette meg minden kegyelmi adomány

teljesülésének. A keresztény élet másokra irányul, józan szolgálat a világ hétköznapjaiban. Megköveteli, hogy tűrjük a feszültségeket, és vállaljuk saját helyzetünket. Ezekben valósítja meg a keresztény a hivatását Pál próbálja ellenfeleit megérteni és meggyőzni. Nem mindig sikerül neki Miközben a velük folytatott vitákban az ,,ő evangéliumát újra átgondolja, egy új korszak számára teszi érthetővé Jézus evangéliumát. (7) A kereszténység megerősödése A császárság kora A fentiekből tisztán látszik, hogy Pál apostol teológiai tevékenységével fejeződött be az a vallási irányváltás, amit Jézus indított el és munkált ki. Pál apostol személyes adottságai révén pedig az apostolok közül igazából ő volt az egyetlen alkalmas a pogányok közötti missziós tevékenységre. Most érthető igazán a feltámadt Jézus kemény fellépése, mely bizonyos fokig kényszerként is értelmezhető Saullal szemben, hogy

Pál apostol váljék belőle. És így a keresztény hit terjedt és erősödött. A császárok pedig egyre jobban üldözték őket A keresztény hívők személyes magatartása, viszonyulása másokhoz nemcsak a köznépben, hanem a gazdagabb rétegekben is egyre nagyobb szimpátiát keltettek. A keresztény hit terjedése, ezzel arányos erősödése, a velük szemben növekedő szimpátia végül is a társadalmi elfogadottságukat eredményezte annak ellenére, hogy a császárok üldözték őket, mert nem fogadták el a császárokat isteni személyként. Ekkor a császárok módszert váltottak Constantinus császár 313-ban rendeletet adott ki, melyben biztosította a keresztények és egyéb más vallású hívek számára a szabad vallásgyakorlatot. Kihasználta a kereszténység tanítói és egyes csoportjai közötti ellentéteket a vallási tanítások terén, és zsinatot hívott össze 325-ben Niceában, ahol is mindenkire kötelező hitelveket fogadtatott el.

Jézust isteni személyként fogadták el és kimondták, hogy a zsinaton elfogadott hitelvek el nem ismerőit eretnekeknek tekintik, és azokat a hatalom erejével is visszaszorítják. Ezzel a császárok bekebelezték a keresztény egyházat. Innen már csak egy logikai lépés volt, amikor 391-ben Theodosius császár államvallása tette a kereszténységet. Ez egyben azt is jelentette, hogy a többi vallást üldözendőnek nyilvánította és egyértelműen ő vált a keresztény egyházban vallási vezetővé. 2022. január 23 15 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet Itt most álljunk meg egy pillanatra. Ebből a rövid részletből nagyon fontos tanulságokat tudunk levonni. Első és a számunkra legfontosabb az, hogy íme a történelmi példa, mely szerint Istenbe vetett hitünk átsegít minden nehézségen. A második legfontosabb tanulság pedig az, hogy a hithű keresztény magatartás másokban kedvező fogadtatásra talál. Hát kérem a keresztény tanítások

igazságát a történelem már a kereszténység kezdetén visszaigazolta. Hitünk életképességének nincs is nagyobb bizonyítékra szüksége. Persze ezen részből a hatalommal kapcsolatban is életre szóló tanulságokat lehet levonni. Az első és legfontosabb az, hogy a hitnek a hatalommal összebútorozni kényelmes megoldás a hit megerősítése érdekében, de ez egyben zabla is az egyház szájában. A hatalom működésével kapcsolatban pedig jól láthatóan két eredményesen alkalmazható elvet is felhasználtak egyszerre a császárok: - Oszd meg és uralkodj! - Ha nem tudsz valamit megsemmisíteni, állj az élére! A kereszténység vonatkozásában a megosztottság már adott volt, már csak be kellett avatkozni az egyik oldalon a hatalom támogatásával, majd ebből a pozícióból az élére állni. Államvallás kora A keresztény vallás állami szintre emelésével az egyházra komoly feladatok hárultak. Legfőképpen olyan papok kellettek, akik a

nyilvánosság előtt képesek hirdetni az igét. Ezekhez kellettek olyan oktatók, akik felkészítik őket erre a feladatra. Ehhez kellett olyan írásba foglalt tananyag, amelyből lehet oktatni. Ehhez össze kellett gyűjteni azokat a műveket, amiből össze lehetett állítani a tananyagot. Bármennyire is nagy volt a Római Birodalom, ezt a feladatot kicsibe lehetett elkezdeni. Ez a fejlődési folyamat minden bizonnyal kevés tanulóval, még kevesebb oktatóval helyenként eltérő tananyaggal tudott elindulni. Egy azonban biztos volt A legnagyobb kapacitást a tudásanyag összegyűjtésére kellett koncentrálni. A IV. században alakultak ki a szerzetesrendek, melyek nyugaton könyveket másoltak, mellyel hozzájárultak az antik és a latin írásbeliség átmentéséhez. Ez mellett földet műveltek, mellyel a megélhetésüket biztosították. Az írásbeliség átmentéséből fejlődött ki annak a tudástárnak a felhalmozása, amely egyre alkalmasabb volt növekvő

színvonalú oktatási rendszer kialakítására. Európa felemelkedése keresztény alapokon Oktatási rendszer (8) Az államvallássá lett kereszténység sokszor már világi érdekek sodrásába került. A gyakran mesterkéltté, külsőségekkel terhessé váló hivatalos egyházi élet nem elégítette ki azokat a hívőket, akik a krisztusi tanításokat a maguk teljességében akarták megvalósítani, és tiszta, személyes vallási élményre vágyakoztak. Ők továbbra is a világtól való elvonulást, a remeteséget választották. Belőlük szerveződtek a IV század elején az első kolostori jellegű közösségek. Minden kolostorban folyt olvasástanítás. A nagy kolostorokban általában két iskola működött: egy belső iskola a leendő szerzetesek (oblátusok) számára, egy külső pedig a világi papok képzésére. Ez utóbbiban tanultak azok a gyermekek is, akiket szüleik szerzetesekkel taníttattak ugyan, de nem szánták őket egyházi pályára. 2022.

január 23 16 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet A korábbi korszakokban - a görög és a római nevelés időszakában - viszonylag kevesen tanultak meg olvasni. A kolostorok alapításával indult meg az olvasástanulásnak az első nagy hulláma, amely széles körre terjedt ki. A rendtagok ugyanis mindenkit maguk közé fogadtak, előkelő családok gyermekeit éppúgy, mint a társadalom alsó rétegeiből származó fiúkat. A szerzetesek a kolostorokban többirányú műveltségre tehettek szert. Legtöbbjük az olvasást sajátította el, és azokat az egyházi énekeket, amelyek a liturgia szerves részét alkották. A szerzetesek egy része - további tanulmányok után - kiemelkedett a kolostorok zárt közösségéből. Püspökként vagy állami tisztségviselőként, államférfiként a feudális államrendben jelentős szerepre tettek szert. Ehhez a klerikus műveltség magasabb szintjét is el kellett sajátítaniuk. Klerikusoknak nevezték a VI-XVI. században

azokat a férfiakat, akik az egyházi rendbe (klérusba) tartoztak. Igen összetett volt ez a réteg: az egyszerű falusi papoktól kezdve az érsekekig, püspökökig ide tartozott mindenki, aki az egyházhoz szorosabb-lazább szállal kapcsolódott. Volt köztük az alapvető ismereteket birtokló szerzetes és nagy műveltségű tudós. Ők töltötték be a korabeli világi "értelmiségi" funkciókat is: kancelláriákon, hiteles helyeken, a törvényhozás és jogalkotás számos területén, a közigazgatás posztjain teljesítettek szolgálatot. További tipikusan "értelmiségi" feladatuk volt a gyermekek oktatása-nevelése Az uralkodó osztály minél szélesebb körben kívánta terjeszteni az egyház tanításait, hogy ennek segítségével biztosítsa a társadalom életének zavartalanságát. Igen sok papra volt szükség ehhez. Erre a célra szerveződött a falvak plébániai oktatása, a plébániai iskola. Összegyűjtötték - akár a legalsóbb

néprétegekből is - a tehetséges ifjakat, hogy alapvető ismeretekkel és gyakorlati készségekkel felvértezve pappá képezzék ki őket. A plébániai oktatás tananyagát tehát az olvasás és az éneklés alkotta. A falusi plébánosoknak mindezeken túl a mise szentírási szövegeit, érthetően, szépen hangsúlyozva kellett felolvasniuk, tájékozottnak kellett lenniük a liturgikus előírások terén, ismerniük kellett az egyházi énekeket. Az elemi szintű klerikus műveltség tehát gyakorlatra irányuló, praktikus ismeret- és készség-együttes volt. A papi műveltség elsajátításának harmadik lehetséges színtere - a kolostorok és plébániák mellett - a székesegyházi iskola volt. Ezeket az iskolákat az egyházi központokban a püspöki vagy káptalani székhelyeken szervezték meg. A székesegyházi iskolák a falusi iskolák esetlegességével szemben a rendszeres oktatást képviselték. Feladatuk kezdetben az volt, ami a plébániákon: az elemi

szintű klerikus műveltség tanításával kellett biztosítaniuk az utánpótlást a papság számára. Az oktatás elemi szintjén tehát az olvasás és az éneklés volt az elsajátítandó tananyag. A plébániai iskolákban csak ezeket tanították. A kolostori és a székesegyházi iskolákban a későbbiekben magasabb szintű képzés is kialakult. Ez már a középfokú oktatási szintet jelentette. Itt a tantárgyak egymásra épültek Elsőként tanították a grammatikát, amely a latin írást, olvasást jelentette. A retorika a beszéd művészete volt A dialektika a logikus gondolkodás és vitatkozás művészete volt. Majd ezeket követte az aritmetika, asztronómia, geometria, és a muzsika. 2022. január 23 17 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet Nyugat-Európában a IX. század folyamán kialakult az oktatási-nevelési intézményrendszer alapszerkezete: A kolostori és székesegyházi iskolák a kor műveltségének közép- és felsőszintű

elsajátítására nyújtottak lehetőséget, a plébániai iskolák pedig az alapismeretek oktatását végezték. Az egyetemek kialakulásával új korszak vette kezdetét a műveltség elsajátításának történetében. Az egyetemek a fejlett kolostori és/vagy székesegyházi iskolákból nőtték ki magukat. Az első studium generale (egyetemes tanulmányok) Bolognában jött létre 1088-ban. Párizsban a XII. század első felében a Notre-Dame székesegyház és a Szent Genovéva-kolostor iskolájának összeolvadásából keletkezett az egyik legjelentősebb középkori egyetem, a Sorbonne. A párizsi egyetemnek - ez tekinthető a középkori egyetemek "prototípusának" - négy kara (fakultása) volt: három felsőbb (teológiai, jogi, orvosi) és egy alsóbb, a facultas artium, a filozófiai kar. Ez utóbbi előkészítő szerepet töltött be, itt sajátították el a hallgatók az alapvető tudományos műveltséget. Szükség is volt erre, mivel az Európa

különféle országaiból egybesereglett tanulni vágyó fiatalok nem rendelkeztek egységes tudásanyaggal. Az egyetemek oktatói szinte kizárólag a kiemelkedő tudással rendelkező szerzetesek, vagy nagy tudású papok közül kerültek ki. A középkori egyetemek fakultásainak egymásra épülését a következő ábra szemlélteti: orvosi kar jogi kar teológiai kar filozófiai kar A középkori egyetemek polgárai általában 6-10 esztendei szaktudományos stúdium után nyerték el a doktori címet. Az egyes európai egyetemeken nem mindegyik fakultás fejlődött egyenlő mértékben. Bolognában a jogi kar vált Európa-szerte ismertté. Nagy érdemeket szereztek professzorai a klasszikus római jogra alapozott világi jog kidolgozásában. Olyan egyetemes érvényű jogrendszert jelentett ez, amely azonos volt az egész feudális Európában, nem különbözött népenként, nemzeti hagyományonként. A párizsi egyetem a filozófiai alapozású teológia

művelésével tűnt ki. Fontos eleme volt ennek a "skolasztikus dialektika", illetve a skolasztikus bizonyítási mód, amely egyben oktatási módszert is jelentett. A skolasztikus filozófia legkiemelkedőbb képviselője Aquinói Szent Tamás (1225-1274) volt, aki a párizsi egyetem professzoraként alkotta meg a skolasztika szintézisét. "Summá"-jában hatalmas összefüggő szintézisbe ötvözte a középkor világképét. A dél-franciaországi Montpellier egyetemén az orvosi fakultás vált a XIII. század során európai hírűvé. Galénosz és Hippokratész művei alapján folyt az oktatás, amelyet az arab orvosok tanításaival egészítettek ki. Évszázadokon át ismert volt a középkorban az egészségügyi útmutató, melyet a Salerno kolostori iskolájában élő szerzetesek dolgoztak ki arab orvosok műveit latinra fordítva. Ez a mű (Regimen sanitatis Salernitatum) hexameteres verssorokba sűrítve tartalmaz - a kor tudományos

színvonalának megfelelő - egészségügyi ismereteket, orvosi tanácsokat. Az oxfordi egyetemi élet a XII.-XIII században bontakozott ki Oxfordban különös gondot fordítottak a természettudományok, az empirikus vizsgálatok és a nyelvek művelésére. A cambridge-i egyetemet 2022. január 23 18 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet 1209-ben alapították. Itt kezdetben folytonos az egyetem diákjai és a lakosság közötti viszály Itt kezdte a tanulmányait és lett 1669-ben a matematika tanszék vezetője Isaac Newton. A prágai egyetemet 1348-ban alapították. Az 1400-as évek elején itt volt dékán Husz János További egyetemek is alakultak, melynek színhelyei Bécs, Heidelberg, Köln, Erfurt, Lipcse. Bologna, Salamanca, Solerno, Padua, Arezzo, Sienna, Róma, Nápoly, Toulouse, Palencia, Lisabon stb. 1378-ban Európában összesen 31 egyetem létezett. (9) Tudásbázis megteremtése A kolostorokban a szerzetesrendek meghatározó szerepet játszottak a

kiemelkedő antik és latin művek összegyűjtésével és másolásával az antik és latin műveltség és írásbeliség átmentésében. A 9 századtól különösen nagy szerepet játszottak a bencés monostorok a kultúra átörökítésében. A 12 századig közülük kerültek ki a tudomány művelői. A 8. századból már több neves fordítóiskola híre is fennmaradt Ilyen volt a grammatikusok képzéséről híres Corbi. A másik híres fordítóiskola Cluny-ban működött A leghíresebb azonban Toledoban jött létre, ahol a keresztények, muszlimok és zsidók már hosszabb ideje éltek egymás mellett. (9) Az 5.-6 században olyan egyéniségek is éltek, akiknek életműve döntő hatással lett a keresztény középkorra: Szent Benedek, Boethius, Sevillai Szent Izidor, Cassiodorus. A vizigót egyház több nagy egyénisége közül minden bizonnyal Sevillai Szent Izidor püspöknek (570-636) volt a legnagyobb hatása az utókorra. Ő a szerzője az Etimológiák

húsz könyve című műnek, amely a középkor egyik legfontosabb tankönyve. Az Etimológiák enciklopédikus mű, a húsz könyv az ókor teljes tudásanyagát kívánta összegezni. Flavius Magnus Aurelius Cassiodorus (485-580) dél-itáliai birtokára, Scquillace mellett alapított kolostorába (Vivarium) húzódott vissza, ahol nagy súlyt szánt az antik kultúra ápolásának, az ókori szerzők másolásának. A szerzetesek számára teljes tantervet is kidolgozott Ez a későókor-kora középkor másik nagy hatástörténetű enciklopédikus műve. Az első része magába foglalja a Szentírás és az egyházi irodalmak ismertetését, míg a második rész a hét szabad művészetet tárgyalja. (10) A középkori keresztény európaiak számára a görög tudományosság volt a tudás egyik legfontosabb forrása. Míg a bizánciak közel voltak e kútfőkhöz, a nyugatiak számára szükséges volt a muszlimok közvetítő tevékenysége, akik viszont nem csupán a

görögség, hanem India, Kína, Perzsia, Szíria és az arabok kultúrkincsét is közvetítették. Az Abbászida dinasztia idején arab nyelvre átültetett műveket a spanyolországi Omajjádák lemásoltatták, s tőlük kerültek az európai keresztények tulajdonába, illetve az arab-héber-latin nyelven dolgozó fordítók kezébe. (11) A kora középkor gazdasága A nyugat-római birodalom bukása után a városok és a kereskedelem hanyatlásnak indult. Az emberek önellátó gazdaságra rendezkedtek be. Fokozatosan kialakult a feudális birtokrendszer Valamennyi földbirtok tulajdonosa a földesúr volt. A legjobb minőségű földek az ő kezelésébe maradtak Ez volt a majorság. A jobbágyok a földesúrtól a jobbágytelkeket csak használatba kapták A falusi földközösség közösen használta az erdőt, rétet, legelőt és a halastavakat. A mezőgazdaság fejlődése a VIII-IX században indult meg. A népesség számának jelentősebb növekedése maga után vonta

a nehezen művelhető, kötött talajú területek művelés alá vonását. A gazdaság kihívása új találmányt indukált Feltalálták a vasból készült nehézekét. Az ökör helyett lovat kezdtek igavonásra használni Nyakhám helyett a sokkal hatékonyabb szügyhámot kezdték használni. Később a lovak lábának védésére patkót használtak. A nagyobb termés érdekében a legelőváltó gazdálkodás helyett áttértek először a kétnyomásos, majd a háromnyomásos gazdálkodásra. A termény vonatkozásában a köles hegemóniáját megtörte az igényesebb búza, rozs, árpa. A fentiek nem múltak el következmények 2022. január 23 19 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet nélkül. Az eltérő termésszerkezet következtében megnőtt az előállított érték Ezt emelte a termésátlag növekedése is. A terméktöbblet keletkezése miatt újra kezdett fellendülni az árutermelés, ami maga után vonta a pénzgazdálkodás fejlődését is. Demográfiai

vonatkozása a folyamatnak a lakosság növekedése volt. (12) A mezőgazdaság fejlődését nagyban elősegítették a szerzetesrendek mezőgazdasági üzemei. Ezek a kor mintagazdaságai voltak. A bencés rendhez tartozók földet műveltek A monostorok környéke mindenhol rövid időn belül fejlett mezőgazdasági centrummá vált. Nagy kiterjedésű földterületekkel rendelkeztek, melyek biztosították a megélhetésüket. A ciszterciek olyan területeken telepedtek le, amelyek még nem voltak művelés alá vonva. Ilyenek voltak a fás, mocsaras területek Kiemelkedtek a zöldség, gyümölcs és a szőlőtermesztés területén. A munkát a laikus testvérek végezték A premontrei rend gazdálkodása hasonló volt a bencésekéhez. A mintagazdaságok eredményei pedig fokozatosan átkerültek a polgári életbe. A kereszténység, mint a fejlődés motorja Technikai fejlődés A technikai fejlődés területén azt kell megértenünk, hogy nehéz szétválasztani, hogy mi

volt az a technikai találmány, amit a tudás összegyűjtésével egyszerűen csak átvettek, alkalmaztak, és azt Európa szerte elterjesztették, mi volt az, amit tovább fejlesztettek és úgy terjedt el, mi volt az, ahol egyes találmányokat összekapcsoltak, amiből ezáltal új találmány keletkezett, mi volt az, amit az eredetitől eltérő területen használtak fel. Ugyanis, ha Európa technikai fejlődését vizsgáljuk ezen időszakban, az átvett találmányok hasznosításának mindegyik módja fellelhető. Ebből is jól látható, hogy a tudás átvételére milyen szerteágazó fejlesztési tevékenység épült rá, épült vele egybe. Hogy ez a fejlődési folyamat miért pont Európában csúcsosodott ki? Ez a nagy kérdés. A tudomány jelenlegi állása szerint erre azt lehet mondani, hogy hormonjaink jobban támogatták a tudás megszerzését és a problémamegoldást. És most nézzük a teljesség igénye nélkül, hogy – az átvett tudást és azok

továbbfejlesztését szét nem választva – milyen fejlesztési eredmények épültek be a gazdaságba. A Wikipédiában az alábbiakról olvashatunk: - Vetésforgó 8.század - Patkó 9. század - Szőlőprés 12. század - Vízcsatornák 5, század - Függő építészet 6.század - Artézi kút 12. század - Padlófűtés 9. század - Kémény 12. század - Futópaddaru 13. század - Helyhez kötött kikötői daru 13. század - Úszó daru 14. század - Mechanikus órák 13.-14 század - Nagyolvasztó kemence 1150-1350 - Hengernű 15. század - Árapály-malom 6. század Az izomerő helyett egy folyamatos, erősebb és megújuló energiára lett szükség. Megszülettek a malmok tervei. A folyamatos, tengelyre vitt körmozgás alkalmazása lett a technikai kitörés alapja A X- 2022. január 23 20 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet XII. században vízi, szél- és szárazmalmok épültek a földrész szerte Mindenre alkalmazható volt! A vízszintes főtengelyre csapolt

bütyöksor, illetve a forgattyúrendszeres közlőmű meghódította szakmákat, mert adoptálható volt őrlésre, törésre, hántolásra, zúzásra, fűrészelésre és sajtolásra: Általában, a termelékenységből kiszámolva egy malom jutott 40-50 családra. Egy malom átlagosan 50 család (300 fő) szükségletét látta el, a XIII. század végére Európában cirka 200 000 malom dolgozott. Folyamatos munkát számítva 40-45 fő munkáját helyettesítette egy malom Sőt, egy érctörő kalapács (1600 kg!) mozgatása minimálisan 50 munkást vett igénybe. Legalább tízmillió ember nehéz testi munkáját váltották ki ezek a gépek. Sorra születtek a találmányok: kallómalom és a kétszemélyes lábítós szövőszék X-XI században, a fonókerék XII. század vagy a fémtűs kártoló a XII században Posztóból Firenzében a XIV század végén a kibocsátás megközelítette a 100 000 véget! A XIV. századtól már egy rugós-lábítós eszterga képét

őrizte meg a párizsi Bible moralise egy miniatúrája. Sőt, megtalálták a differenciált egyidejű mozgáselemek összehangolásának a módját! Ennek prototípusát láthatjuk Villard de Honnecourt fűrészénél, amely fel és alá mozgó fűrészlapjával szinkronikusan tolja előre a gépezet a farönköt. Innen már csak egy lépés volt a szabályozás: egyszerű formája a malom üresjárati leszabályozása volt. Az őrlendő kifogyásakor a kövek szikra hullatása tüzet okozhatott, illetve rázkódni kezdett a szerkezet. Ezt megelőzendő a forgósebességet tapintó kilincsel, a fordulatingadozásokat (pl. szélmalom) pedig lendkerék segítségével szabályozták. Az antik vízóra (klepsydra) pontatlan és az északi területeken használhatatlan volt. A XIV században, valószínűleg a foliot-gátlóművet találták fel, mert az a korszak már a nagyszabású, bonyolult óraműveké. 1326 környékén építették a St Albans apátság óráját Még 1540-ben is

mutatta az időt! Voltak korukat messze megelőző újítások is. Ilyen monstrum volt a XIII század második felében feltalált selyemcérnázó malom. Ez a több orsós, vízzel hajtott, sok szerszámos munkagép egyesítette a malom erőátviteli rendszerének, valamint a kerekes órának az elvét. A technika történet első excentere, a sok ezer szabványos méretű alkatrészből álló gép műszaki bonyolultsági foka meghaladja a XVII. századi ipari forradalom első fonodai gépiét. Az antik hajók hajtásában a vitorla csak kisegítő szerepet kapott, ezért a szél ellen csak evezőkkel, és lebocsátott vitorlákkal haladhatott az oldalkormány miatt. Ez megváltozott, amikor a XII század első felében feltalálták a hajó farára, függőleges tengelyre erősített kormánylapátot. Ez lehetővé tette a nagyobb, összetettebb vitorlarendszer használatát. Hamarosan szél ellen, evező nélkül voltak képesek haladni a gyorsjáratú kogg-ok (XIII sz.) és

karavellák (XVsz) (13) Az építészetben az arab példák nyomán terjedt el Európában a kupola, a keresztboltozat, az erkély, a csigalépcső, a csúcsív, a kémény, és a talicska. „Visszakerült” Európába a keleten megőrzött antik építési gyakorlat is. A habarcs készítéséhez használatos mész mellett a 11 századtól fel-felbukkantak a természetes pótlékok; együttes alkalmazásuk már a 11. században beton-jellegű öntött elemeket is eredményezett. Ekkor tűnnek fel a favédelem korai vegyi megoldásai, valamint az épületek alsó szigetelése. (14) Gazdasági fejlődés (15) A fent vázolt technikai fejlődést követő árutermelés bővülése, ezek miatt a pénzmennyiség növekedése, és ennek hatására a demográfiai növekedés a kereskedelem, a 13. században gazdaságban forradalmi változásokat eredményezett. A kereskedelmi ügyletek számának ugrásszerű növekedése következtében az egyes kereskedelmi funkciók vonatkozásában

szakosodás következett be. Ennek folyamán a kereskedők szakosodtak export-importra, belföldi kereskedelemre, szállításra, ezen belül is tengeri vagy szárazföldi szállításra. 2022. január 23 21 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet A megfelelő tőkenagyság biztosítása érdekében részvénytársaságokat hoztak létre több évre. Mikor letelt a szerződésben meghatározott időtartam, az alaptőkét és a felgyülemlett nyereséget kiosztották a részvénytulajdonosok között, akik legtöbbször azonnal lekötötték pénzüket egy újonnan alakuló társaságban. A társaságok, illetve leány és társvállalatok megjelenésével megnőtt a jelentősége annak, hogy a kereskedők, kereskedő társaságok pontos információkkal lássák el befektetőiket, partnereiket. Ekkor vált nélkülözhetetlen elemmé a könyvvitel, mely a 12. században is létezett ugyan, csak igen kezdetleges formában. Az új évszázad kihívásának megfelelően immár minden

nagyobb vállalkozásnak több, különböző funkcióval bíró számlakönyve volt. E század újítása szintén a kettős könyvvitel, mely majdnem változatlan formában van jelen a mai gazdasági életben. Míg az otthon maradt kereskedőktől a külföldi megbízottjaikig, alkalmazottjaikig elért az áru, annak biztosításáról gondoskodni kellett. Az otthon maradt kereskedők pedig nem szerették volna egy személyben vállalni a szállítással járó kockázatot. Ennek a kockázatmegosztásnak a kezdetleges módszere a biztosítási kölcsön volt. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a szállítmányozó az általa szállított áru értékének megfelelő, vagy esetleg annak egy részét fedező kölcsönt adott a kereskedőnek, s ezt a biztosított, ha a kiszállítás meghiúsult, megtarthatta. Ha sikeresen leszállította az árut, akkor visszakapta ezt az összeget megtoldva a kockázat vállalásért járó összeggel (per nolo erischico). A mai értelemben vett

biztosítás az 1300-as években alakult ki. A kereskedők egymás közötti, illetve szállítóikkal és ügyfeleikkel szemben mutatott kölcsönös bizalom növekedése a kereskedelem rendszeressé válását segítette elő. Ez a bizalom volt az alapja olyan mai pénzügyi instrumentumok, mint a váltó kialakulásának. A váltó, mint fizetőeszköz elfogadása a kereskedelem szereplői között lehetővé tette, hogy sem a potenciális vásárlóknak, sem a kereskedőknek nem kellett magukkal vinniük nagyobb mennyiségű, és könnyen eltulajdonítható nemesfémet. Párhuzamosan a „nemzetközi” bankügyletek megjelenésével, a lokális, azaz helyi bankügyletek is fejlődésnek indultak. Ennek oka, hogy a jelentősebb kereskedővárosokban tevékenykedő pénzváltók tevékenységi körüket kibővítve pénzbetétek kezelésével, majd a betétek tulajdonosainak utasításait követő számlák közötti utalások végrehajtásával, ami a bankok kialakulásához

vezetett. A számlák közötti utalást azt tette lehetővé, hogy a bankok a város más bankjainál vezettek számlát, s így egy összefonódó bankrendszer alapjait teremtették meg. A 13. század során végbemenő változások a kereskedelemben, mint láthatjuk nem csupán a mai értelemben vett modern gazdaság alapjait teremtették meg, hanem sok esetben olyan újításokat hoztak melyek a mai napig változatlan formában, vagy alig változva maradtak meg, illetve olyan társadalmi változásokat indítottak útnak, melyek a városi polgárság megerősödéséhez, s ezen keresztül az egész feudális rendszer átalakulásához nyújtottak táptalajt. Összefoglalás Remélem olvasóim számára is ugyanaz a gondolatmenet látható ebből az írásból, mint számomra. Isten megteremtette az embert, társat adott neki. Őket olyan ösztönökkel látta el, amik következtében képesek voltak életük fenntartására, és az emberiség elterjesztésére. Isten előre

látta, hogy ezen ösztönök maradéktalan megélése azt fogja eredményezni, hogy az emberek egymásnak szenvedést fognak okozni. Ezért Ábrahámnak megígérte, hogy ha megtartja parancsolatait, utódait megsokasítja és gazdaggá teszi. Isten parancsai arra irányultak, hogy ezeket az ösztönöket az emberek saját akaratukból az ő parancsainak megfelelően korlátozzák. Leküldte a Földre fiát Jézus Krisztust, aki pedig halálával és feltámadásával reményt adott az embereknek, mely szerint, 2022. január 23 22 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet ha követik tanításait amellett, hogy nem halnak meg örökre, már itt a földön is boldogabb életet élhetnek. A 12 apostol segítségével pedig megalapította egyházát A 12 apostol Izraelben térítette a zsidókat a keresztény hitre, Pál apostol pedig a pogányok között végzett missziós tevékenységet. Jézus tanításai olyan maradandóak voltak, hogy segítségével a kereszténység ellen állt

a római császárok üldöztetésének is, akik végül is a Római Birodalom államvallásává tették a kereszténységet. Ezt követően a kereszténység kialakította a maga egyházi szervezetét, amely összegyűjtötte az antik és latin tudást melyre alapozva iskolákat alapított, ahol szerzetesek, leendő papok és világiak tanultak. Tudásuk gyarapítására megszerezték az arabok ismeretanyagát. Továbbá arab közvetítéssel megszerezték Ázsia más népének tudását is. Az Európába több hullámban érkező pogány népeket keresztény hitre térítették. Európa a keresztény hit és a pogány népek egymásra találása következtében jött létre. Az egyházi alapítású egyetemeken kiképzett egyházi és világi személyek lettek a tudományok hordozói. Segítségükkel a tudomány beépült a társadalomba, amely ott először technikai, gazdasági fejlődést eredményezett, később pedig már a középkorban, az egész társadalmat fellendítette.

A tudás eredményeinek hasznosításában természetszerűleg a rendek gazdaságai jártak az élen, ahonnan a módszerek, technikák átkerültek a gazdaság többi szereplőihez. Ez a tudásbázis teremtette meg az európai gyarmatosítás lehetőségét is. A gyarmatosítás következtében hihetetlen mennyiségben érkezett Európába olyan olcsó áru, amely a földrész gazdagságát eredményezte. A gyarmatosítás gazdasági következményei tehát tovább erősítették a gazdaságot. Európa felemelkedését tehát Isten alapozta meg, és valósította meg a kereszténység segítségével. 2022. január 23 23 Bibliai füzetek sorozat 5. füzet (1) (2) (3) (4) Katekéta Hitoktatói Tudás Tár weblap Horváth Orsolya: Páli levelek Sola Sciptura Teológiai Főiskola Budapest, 2012 Wikipédia Diós István: A szentek élete A Szent István Társulatnál megjelent két kötet elektronikus változata (5) Horváth Orsolya: Páli levelek Sola Sciptura Teológiai

Főiskola Budapest, 2012 (6) Diós István: A szentek élete A Szent István Társulatnál megjelent két kötet elektronikus változata (7) Diós István: A szentek élete A Szent István Társulatnál megjelent két kötet elektronikus változata (8) Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet/Középkor Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 1996 (9) Mikonya György: Az európai egyetemek története ELTE EÖTVÖS KIADÓ 2014 (10) Deák Viktória Hedvig: Egyetemes egyháztörténelem Sapientia Hittudományi Főiskola 2006 (11) Kéri Katalin: Nevelésügy a középkori iszlámban Pécs 2002 (12) A kora középkor gazdasága asztivaniskola.lapunkhu (13) Katona Zoltán: Technikai forradalom a középkorban multarnyai.hu (14) Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom attiladery.hu (15) Bartos Gergely: Kereskedelmi forradalom a középkorban multárnyai.hu 2022. január 23 24