Szociológia | Szociális munka » Kurila Levente Péter - A szociális esetmunka irányzatai

Alapadatok

Év, oldalszám:2022, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:14

Feltöltve:2022. június 25.

Méret:713 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

A szociális esetmunka irányzatai: A különböző irányzatok, elméletek összehasonlítása során világossá vált, hogy mindegyik ugyanazt tekinti a beavatkozás alapvető céljának: valamilyen módon segíteni egyéneket, családokat, csoportokat és rendszereket abban, hogy várakozásaik teljesüljenek, s kiaknázzák a bennük rejlő emberi lehetőségeket A lényeg: ugyanazt a célt gyakran sokféle úton el lehet érni; vagyis könnyen lehetséges, hogy a különféle elméletek bármennyire eltérőek is, végső soron ugyanazokat a végkifejleteket tudják elérni Pszichoanalitikus elmélet: • ez a legtöbbet bírált elmélet, • a szociális munka gyakorlatában valószínűleg ez a legnagyobb hatású (mindent áthat, egyetemes, folyamatos), • abból indul ki, hogy gyakran adódnak olyan élethelyzet-problémák, amelyeket a fejlődési fixáció (megakadás, rögzülés) vagy a regresszió (visszafejlődés, visszalépés egy korábbi szintre) idéznek elő,

• a problémamegoldás ebből az elméleti alapból táplálkozik. Funkcionális elmélet: • ez a valaha már túlhaladottnak tartott elmélet továbbra is hatással van a szociális munka gyakorlatára, • a figyelmet a kliens belső erőforrásaira és a személyiség egészséges, működőképes összetevőire irányítja, • fontos, hogy a környezet, az idő és a rendelkezésre álló külső-belső erőforrások hogyan hasznosíthatók, • célszerűnek bizonyul olyan helyzetekben vagy környezetekben, ahol a tekintély nagy szerepet játszik. Gestalt-elmélet: • nemcsak terápiás módszer, hanem humanisztikus tömegmozgalom is, • arra ösztönzi a segítőket, hogy a kliensekkel együtt dolgozva: bátran vállalják önmagukat, ne riadjanak vissza az új dolgoktól, legyenek kreatívak és támaszkodjanak a képzelőerejükre, • jól alkalmazható olyan ügyfelek esetében, akik teljes és integrált énképre törekednek, • ez az elmélet ahhoz kívánja

hozzásegíteni a klienseket, hogy énjükkel + életükkel szoros és tudatos kapcsolatot alakítsanak ki. Kognitív elmélet: • erős hatással van a gyakorlati szociális munkára, • fokozott jelentőséget tulajdonít a racionális (értelmi) képességeknek, • olyan esetekben bizonyul hasznosnak, amikor az ügyfelek képesek arra, hogy végiggondolják és megtervezzék a helyes megoldásokat, • a hangsúly a felelősségvállalásra helyeződik, • cél: a kliens cselekvőképességét hatékonyan hasznosítva tudjon boldogulni a jelennel és jobban működni a jövőben. Behaviorista (viselkedésmódosító) irányzat: • elméleti alapja: a tanulásról és a viselkedési technikák széles köréről szóló elméletek, • cél: meghatározott változások elérése a kliens viselkedésében, • segíti az ügyfeleket abban, hogy viselkedésük eredetének, összefüggéseinek megismerése nélkül módosítsák azokat a területeket, ahol működési zavaraik

vannak (pl.: az az ember, aki változtatni tud • evési szokásain és ezáltal javul az egészségi állapota, sokkal jobban jár, mintha meg kellene értenie, hogy miért eszik túl sokat). Egzisztencialista megközelítés: • ez nem annyira terápiás rendszer, mint inkább alapja annak, hogy a kliens megértse: önmagát, másokat, az emberi viszonyokat és ezekből következtetéseket vonjon le, • valószínű, hogy aki segítőszakmában dolgozik, az némiképp az egzisztencialista gondolkodás hatása alatt áll; és ez a hatás a gyakorlati munkában is érződik, • jelentősége a következő: egyre több ember problémái forognak az azonosságukat és az elidegenedettségüket érintőkérdések körül; az ő esetükben az egzisztencialista perspektíva valóban hasznosnak bizonyul. Kommunikációs elmélet: • elsősorban azzal foglalkozik, hogy az emberek hogyan közvetítenek és fogadnak információkat, • a segítők számára nélkülözhetetlenül

fontos általános elméleti alapot nyújt a gyakorlati munka minden területén, • abban segít, hogy nyitva tartsuk és hatékonnyá tegyük a terápiás folyamatot, • az elmélet nagy szerepet játszik a házassági tanácsadásban és a családterápiában. Problémamegoldó irányzat: • régi keletűelmélet, • azt hangsúlyozza, hogy saját probléma-megoldási folyamatainkra támaszkodva próbáljuk megérteni a klienst + azt a valóságot, amelyben működik, • segít az adott körülményekhez illeszkedő célokra felbontani a helyzetet, • hasznos lehet zavaros, kusza, bonyolult esetek megoldásában. Feladatközpontú irányzat: • hasonló az előzőekben tárgyalt probléma-megoldó irányzathoz és a következőkben ismertetésre kerülő kríziselmélethez, • rövid, időben korlátozott beavatkozásokra épít, • hasznos olyan esetekben, amikor egyrészt: takarékosan kell bánni a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal; másrészt: azt akarjuk, hogy

a kliens nagyobb szerepet vállaljon a segítő kapcsolatban + fokozzuk az önállóságát, • fontos: világos, egyértelmű és megvalósítható célok kitűzése (mind a szakemberek, mind pedig az ügyfelek részéről), • jelentősége abban áll, hogy ezek a célok túlmutatnak az eredeti problémán, s ezáltal tanulási tapasztalathoz juttatják a klienst. Kríziselmélet: • ez az elmélet elősegíti azt, hogy megértsük az életük során különféle traumákon átesett személyek viselkedését és annak várható alakulását, • a lényeg: a krízis miatt a gyors cselekvés, azonnali beavatkozás, • lehetővé teszi, hogy gyorsan tudjuk felmérni az ügyfél helyzetét és kidolgozni a kríziseknek megfelelő célkitűzéseket és megoldási lépéseket, • ez az elmélet segít egyrészt: feltárni a krízisek dinamikáját, másrészt: egy sor jól bevált stratégiát nyújt ahhoz, hogyan csökkentsük a krízisek hatását, • cél: az ügyfél

pszicho-szociális működésének visszajuttatása legalább a krízis előtti vagy akár annál magasabb szintjére (ez utóbbi az ún. „kreatív krízis”) Ego-pszichológia / (én-pszichológia): • a terápia a személyiség tudatos + nem tudatos összetevőre, valamint a klienst körülvevő külső valóságra összpontosítja a figyelmét, • különösen hasznos olyan helyzetekben, amelyekben az ügyfél csak akkor tud tovább fejlődni és lépni, ha megismeri én-jét, a különbözőviselkedéseit, és ezekből következtetéseket von le önmaga számára, • fontos: sok kliens igényli azt, hogy a segítő megértse életének alakulását és sokat lendíthet rajta, ha a szociális munkás megértést tanúsít iránta. Kliensközpontú irányzat: • olyan esetekben hasznos, ha céljaink a következők: az ügyfél o képes legyen túljutni szenvedő, tehetetlen, cselekvésben akadályozott állapotán; o átcsoportosítsa személyisége erőforrásait, o

pozitív értelemben elfogadja önmagát és megbékéljen önmagával; • a végeredmény: a kliens hatékonyabban el tudja érni kitűzött céljait, • a segítőfolyamat kulcs szavai: empátia, kongruencia (egybevágóság), előítéletektől mentes elfogadás. Családterápiás elmélet: • elméleti + terápiás alapot nyújt a családdal összefüggő helyzetek kezeléséhez, • ez az elmélet elősegíti az egyéni problémák megértését és kezelését is, mert tisztázza, hogy az egyes problémák mennyiben családi eredetűek, • a családterápia iránt nagy az érdeklődés, mivel ez a megközelítés válaszolni tud a családok életében előforduló összetett, bonyolult és súlyos problémákra. Tranzakció-analízis: • nagyon népszerű irányzat, • hatásos és hasznos olyan ügyfelek esetében, akik fölöslegesnek tartják, vagy nem akarják azt, hogy hagyományos pszichoterápiában részesüljenek, • a lényeg: az „eltolás”,

„eltolódás”; ami azt jelenti, hogy a negatív dolgokról a pozitívra kell helyezni a hangsúlyt, • egészség-orientált = a betegség helyett az egészségre koncentrál, • fontosnak tartja annak eldöntését, hogy a kliens milyen személlyé akar válni, és milyen kapcsolatot kíván kialakítani másokkal, • nagy jelentőséget tulajdonít az ügyfél számára vonzó csoportmunkának. Pszicho-szociális irányzat: • széles körben alkalmazható, • az ügyfél + a környezete kritikus viszonyát és e kettő interakcióját állítja a középpontba, • igen hasznos olyan esetekben, amikor az a cél, hogy az ügyfél egyrészt: megismerje személyiségét, valamint a személyiségére ható társadalmi tényezőket; másrészt: megoldásokat találjon a saját és a környezete problémáira