Történelem | Középiskola » Történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2007

Adatlap

Év, oldalszám:2007, 51 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:381
Feltöltve:2007. június 02
Méret:2 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 9 8:00 ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2007. május 9 Név: . osztály: Történelem Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 0713 Történelem középszint Név:. osztály: Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg,

térkép)! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok elkészítéséhez az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (fejlődés, változás, termelés stb), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), amelyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy

mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga 0713 2 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. A feladat az ókori Róma történelmére vonatkozik Válassza ki a következő felsorolásból a megfelelő évszázadot, és írja a térképvázlatok betűjele mellé! Ezután nevezzen meg három olyan provinciát, amely a c térképvázlat korszakában a birodalomhoz tartozott! Használja a történelmi atlaszt is! (Elemenként 0,5 pont.) Időszakok: Kr. e XI sz, Kr e X sz, Kr e VIII sz, Kr e II sz, Kr. u II sz, Kr u VI sz a: . c: provinciák: . . . b: 3 pont 2. A feladat a középkori céhes iparral kapcsolatos

Rendelje a táblázatban felsorolt fogalmakhoz az odaillő forrásrészlet számát! (Egy fogalomhoz több szám is tartozhat!) (Soronként 1 pont.) „Mi, Frankfurt posztókészítő mesterei, az alábbiakban a főbíró urak és az egész tanács tudomására hozzuk jogainkat és szokásainkat, ahogyan azokat ősidőktől fogva megőriztük. írásbeli vizsga 0713 3 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: 1. Szegéllyel ellátott posztót céhünk egyetlen tagjának sem szabad készíteni, csakis a főbírók megrendelésére, akik családjaikkal együtt viselhetnek ilyen posztót. [] 5. Olyanoknak, akik nincsenek benne céhünkben és nem élnek városunkban, tilos posztóra alkalmazott pecsétünket használni. [] 9. Ősidőktől fogva szokásban van nálunk, hogy mesterségünk szükségleteivel kapcsolatban minden rendelkezést magunk adhatunk ki, kivéve, ha olyan rendelkezésekről van szó, amelyek a város bíráinak vagy a tanácsnak a

hatáskörébe tartoznak [] A bírságokat és büntetéseket, amelyeket nálunk megállapítottak, és amelyeket mi is megtartunk, az alábbiakban soroljuk fel. 12. [] Ha valahol szegéllyel ellátott vagy helyenként bevágott posztót találnak, vagy pedig olyat, amelyről kiderül, hogy hulladékból vagy gyapjúcafatokból készült, vagy amelyet világos fonallal javítottak meg, az ilyen posztót el kell kobozni a mestertől, az utóbbi pedig fizet egy font heller bírságot. [] 24. Ha valakinél elrejtett szövőszéket találnak, 1 márkát fizet utána [] 31. Akit éjjeli munkán tetten érnek, 1 márkát fizet [] 35. Ha valamely mester bolyhozza a posztót, és a két mester feljelentést tesz, hogy azt rosszul mosta ki, a hibás fizet egy verdung büntetéspénzt és bead egy negyed bort a céhházba 47. Senki sem csalhatja el más embereit, sem munkást, sem munkásnőt Bírságpénz: fél márka.” (A frankfurti posztókészítők 1345 évi szabályzatából) Fogalom

Forrásrészlet száma a) kontár b) a minőség szabályozása c) a verseny korlátozása 3 pont 3. A feladat Magyarország középkori történelmére vonatkozik Döntse el a forrás és ismeretei alapján, igazak vagy hamisak az állítások! Tegyen X jelet választott állításához! (Elemenként 0,5 pont) „Ezután Julianus barát, aki egyedül maradt, nem tudva, hogy miként juthat tovább, szolgája lett egy mohamedán papnak és feleségének, akik Nagy-Bolgárországba készültek utazni, s meg is érkeztek ide. Ennek az országnak egyik nagy városában, mely állítólag ötvenezer harcost tud kiállítani, a barát egy magyar nőt talált, aki a keresett földről erre a vidékre ment férjhez. Ez magyarázta a barátnak az utat, hogy merre menjen, s azt állította, hogy kétnapi járóföldre biztosan megtalálja azokat a magyarokat, akiket keresett. Így is történt. Megtalálta pedig őket a nagy Etil [Volga] folyó mellett. Kik látván őt s megértvén, hogy

keresztény magyar, nagyon örvendeztek megérkezése felett. Körülvezették őt házaikban és falvaikban, és keresztény magyar véreik királyáról és országáról behatóan tudakozódtak. Bármit mondott nekik a hitről vagy egyebekről, a legfigyelmesebben hallgatták, mivel teljesen magyar a nyelvük; megértették őt, és ő írásbeli vizsga 0713 4 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: is azokat. Pogányok, akiknek semmi tudomásuk nincs Istenről, de bálványt sem imádnak, hanem úgy élnek, mint az állatok. Földet nem művelnek, lóhúst, farkashúst és efféléket esznek, kancatejet és vért isznak. Lovakban és fegyverekben bővelkednek, és igen bátrak a harcban. A régiek hagyományaiból tudják, hogy ezek a magyarok tőlük származnak, de hogy hol vannak, nem volt tudomásuk róla.” (A forrás Julianus útjáról szól, aki 1235-36-ban a király utasítására a magyarok elszakadt törzseinek felkutatására indult

keletre) Megállapítás a) Julianus szerzetes volt. Igaz Hamis b) Julianus Béla herceg, a későbbi IV. Béla megbízásából kelt útra c) Utazása a tatárjárás előtt történt. d) A végső útbaigazítást egy mohamedán paptól kapta. e) Feladatát, a keleti magyarok megtalálását teljesítette. f) Julianus és a keleti magyarok könnyen megértették egymást. g) Az ottani magyarok egyistenhívők voltak. h) A megtalált magyar népcsoportot IV. Béla Magyarországra telepítette. 4 pont 4. A feladat a kora újkori európai történelemre vonatkozik Ismeretei alapján egészítse ki a kép magyarázó szövegét! (Elemenként 1 pont.) A francia király látogatása egy faliszőnyegüzemben. a) főminisztere, Colbert 1662-ben Királyi Kárpitszövő Műhely és a Korona Kárpitszövői néven szervezte újjá a párizsi írásbeli vizsga 0713 5 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: faliszőnyeg-készítést. Charles le Brun

(1619-1690), a képen látható faliszőnyeg készítője került a műhely élére, és itt készült a . b)-ban és más királyi palotákban is látható szemet gyönyörködtető kárpitok nagy része. A kitűnően működő c) [üzem] ötezernél is több faliszőnyeget állított elő. a) A király neve: b) A királyi székhely neve: . c) Nevezze meg a szövegben előforduló üzemszervezeti formát! . d) Nevezze meg a főminiszter által megvalósított gazdaságpolitikát! 4 pont 5. A feladat Magyarország XVIII századi történelmére vonatkozik Oldja meg ismeretei és a térkép alapján a feladatokat! Magyarország legritkábban lakott területei 1720-ban a) Válassza ki, melyik állítás melyik nyílra vonatkozik! Írja az állítás számjelét a nyilak végéhez! (Elemenként 0,5 pont.) 1) Az uralkodóház által szervezett betelepítéssel kerültek Magyarországra. A népcsoport neve: . 2) Önkéntes bevándorlás során telepedtek be. A népcsoport neve: .

írásbeli vizsga 0713 6 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: 3) A belső vándorlásban leginkább ez a nem magyar népcsoport volt érintve. A népcsoport neve: . b) Nevezze meg a fenti népmozgások egy okát! . (1 pont) c) Nevezzen meg egyet a népmozgások idején uralkodó Habsburgok közül! . (1 pont) 5 pont 6. A feladat a XIX század eszmeáramlataira vonatkozik Nevezze meg a források alapján a XIX. század négy legfontosabb eszméjét (ideológiáját)! (Elemenként 1 pont.) a) „Egy új kormány alakításának puszta gondolata elegendő ahhoz, hogy undort és félelmet váltson ki belőlünk. A Forradalom korában (az író az angol forradalomról beszél) azt akartuk, s ma is az a célunk, hogy mindazt, amink van, őseink örökségeként birtokoljuk. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy ne oltsunk be örökségünk törzsébe semmilyen sarjat, amely nem felel meg az eredeti növény természetének” (Edmund Burke) b) „A

proletariátus arra használja majd fel politikai uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden tőkét, hogy az állam, azaz az uralkodó osztállyá szervezett proletariátus kezében centralizáljon minden termelési szerszámot és a lehető leggyorsabban fejlessze a termelőerők tömegét []. Amikor majd a fejlődés folyamán az osztálykülönbségek eltűntek, és minden termelés a társult egyének kezében összpontosult, akkor a közhatalom elveszti politikai jellegét” (Karl Marx és Friedrich Engels) c) „Az egyén szabadságának tehát korlátozottnak kell lennie: nem lehet más emberek kárára. De ha másokat saját ügyeiben nem zavar valaki, egyszerűen csak saját meggyőződése és megítélése szerint cselekszik a rá tartozó dolgokban, ugyanazok az okok, amelyek indokolták, hogy a vélekedésnek szabadnak kell lennie, azt is indokolják, hogy az egyénnek megengedjék, hogy saját számlájára nézeteit zavartalanul átültesse a

gyakorlatba.” (John Stuart Mill) d) „A népek nem egyik napról a másikra érlelik meg kultúrájuk legjavát: semmiféle idegen nyelv ezt ki nem kényszerítheti. A nemzeti talajon növekszik a kultúra legjobban, sőt mondhatnám, csak a nemzet öröklött és tovább öröklődő nyelvében tud fejlődni.” (Johann Gottfried Herder) a.) b.) c.) d.) írásbeli vizsga 0713 7 / 32 4 pont 2007. május 9 Történelem középszint 7. Név:. osztály: A feladat a kiegyezésre vonatkozik. A szöveg alkotója tartalmi hibákat vétett. Keresse meg a hibás szövegelemeket! Írja a táblázatba a tartalmilag téves szavakat (állításokat) a javítással együtt! (Elemenként 0,5 pont.) „A kiegyezéssel létrejött államalakulat két egymás mellett létező tagállam szövetsége volt: az Osztrák Királyságé és a Magyar Királyságé. A két államnak közös az uralkodója, V. Ferdinánd, és vannak közös ügyei Mindkét ország kormánya az uralkodónak

felelős. A kiegyezés értelmében közös a hadügy, az oktatásügy, és az ennek fedezésére szolgáló pénzügy. A közös hadsereg sok nemzetiségű volt, mint ahogy a birodalom is. A közös hadseregnek a latin volt a vezényleti nyelve” Sorrend Hiba Javítás a) b) c) d) e) 5 pont 8. A feladat modern kori fogalmakra vonatkozik Írja a felsorolt történelmi jelenségek számát a megfelelő meghatározás betűjele mellé! (Elemenként 1 pont.) a) . : eredetileg egy óindiai nép neve; a hitleri Németországban a nem zsidók elnevezésére, ill. a faji ideológiában a vezetésre hivatott „északi faj” megjelölésére használták. b). : az OSZDMP II kongresszusán (1903) a forradalmi irányzatot valló többség, az osztályharcos marxizmus híveinek Lenin által kidolgozott ideológiája, 1917 végétől pedig hatalmi politikai gyakorlata. c). : tagadja az emberi faj egységét, s az emberiségen belül felállított minőségi szempontok szerint több fajt

különböztet meg. Egyes típusokat, etnikai, nemzeti felekezeti stb. csoportokat olykor politikai elfogultságból a többiek elé helyez. d). : az első világháború után kialakult szélsőjobboldali politikai mozgalom, majd uralmi rendszer Olaszországban. e). : politikai és eszmei irányzat, amely a Rerum novarum (1891) pápai enciklika szociális tanításai alapján alakult ki Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Magyarországon. írásbeli vizsga 0713 8 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: 1. fasizmus 2. bolsevizmus 3. árja 4. fajelmélet 5. keresztényszocializmus 5 pont 9. A feladat Magyarország gazdaságtörténetére vonatkozik Válaszolja meg röviden ismeretei alapján a táblázathoz kapcsolódó kérdéseket! (Elemenként 0,5 pont) A fogyasztói árak alakulása 1914-23 Árucikk neve Mennyiségi egység Ár koronában 1914 1923 Liszt (főző) 1 kg 0,41 2000 Kenyér (barna) 1 kg 0,30 1 460 Marhahús 1 kg 2,0 17

600 Sertéshús 1 kg 1,92 20 000 Szalonna 1 kg 1,60 17 000 Zsír 1 kg 1,52 16 000 Burgonya 1 kg 0,14 625 Cukor 1 kg 0,82 8 800 Só 1 kg 0,26 1 450 Vaj 1 kg 3,60 24 000 Tojás 1 db 0,07 850 Tej 1 liter 0,28 1 370 Szén 1 mázsa 3,96 27 325 a) Hányszorosára nőttek hozzávetőleg a húsok és zsiradékok árai 1914 és 1923 között? . b) Hogyan nevezzük az adatok által tükrözött jelenséget? . c) Válassza ki a jelenség két fontos okát a következő felsorolásból aláhúzással! A nagy világgazdasági válság Az I. világháború A közös pénzügyminisztérium hibái A trianoni béke (az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése) A Dawes-terv 2 pont írásbeli vizsga 0713 9 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: 10. A feladat Magyarország II. világháború utáni történelmére vonatkozik Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.) Népmozgások Magyarországon a második világháború

után „Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát állami kezelés alá veszik []. Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni: a német vagy magyar nemzetiségű személyeket. [] Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e dekrétum hatálybalépése napján elveszti csehszlovák állampolgárságát. [] bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik [] elvesztették csehszlovák állampolgárságukat. [] Az állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintett személyeknek a köztársaság hatóságai vagy szervei által őrizetbe vételét a törvény által engedélyezett eseteken

kívül is, vagy ideiglenes őrizetben (fogságban) tartásuk meghosszabbítását a törvényben engedélyezett időtartamon túlmenően is törvényesnek kell tekinteni.”(Beneš csehszlovák elnök dekrétuma; 1945) a) Emeljen ki a rendeletből két olyan megkülönböztető intézkedést, amely a csehszlovákiai magyarságot sújtotta a II. világháború után! . . írásbeli vizsga 0713 10 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: b) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással azt a korabeli elvet, amely a rendelet alapját alkotta! - Truman-elv - a kollektív bűnösség elve - nemzetiszocializmus - New Deal c) Karikázza be a térképvázlaton azt a nyilat, amely a dekrétum további következményét jelzi! d) Mivel magyarázható a szlovákok Csehszlovákiába települése? e) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással, miért került sor a magyarországi németek kitelepítésére! - Csak ötven éve telepedtek Magyarországra.

- Németországnak szüksége volt rájuk a háborús veszteség pótlására. - A győztesek az egész nemzetiséget felelősnek tartották a nácikkal való együttműködésben. 3 pont 11. A feladat a fejlődő világ alapvető problémáira vonatkozik Válaszoljon a kérdésekre a karikatúrák és ismeretei felhasználásával! A) kép B) kép Karikatúra az 1980-as évekből Karikatúra Észak és Dél kapcsolatáról a) Határozza meg, hogy az „A” kép szerint kiktől vártak segítséget a fejlődő világ országai problémáik megoldásához 1990-ig! (1 pont) . írásbeli vizsga 0713 11 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: b) Említsen két olyan problémát a karikatúra alapján, amire a fejlődő országok megoldást vártak! (Elemenként 0,5 pont) 1. 2. c) A „B” képen mit jelképez Észak és Dél? (Elemenként 0,5 pont) Észak: . Dél: . 3 pont 12. A feladat a magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatos

Válaszoljon a kérdésekre az ábra, a szöveg és ismeretei felhasználásával! Országgyűlési képviselők 386 fő Egyéni választókörzet 176 fő Területi pártlista 152 fő Országos pártlista 58 fő Szavazólap Országgyűlési képviselő választásra Szavazólap Országgyűlési képviselő választásra . év, hó, nap . megye . szavazókörzet . év, hó, nap . megye . szavazókörzet Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet Érvényesen szavazni csak egy listára lehet Baba Éva Micsoda János Rettenetes Elek Vezér Lehel O O O O O Nemtudomka Párt Nemtudomka Párt Repülni Vágyó Párt Független jelölt Nemzeti Kürt Párt Baba Éva A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. I. szavazólap írásbeli vizsga 0713 O Repülni Vágyó Párt O Nemzeti Kürt Párt Micsoda János Vezér Lehel A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.

II. szavazólap 12 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: Az országgyűlési képviselők választása általános és egyenlő választójog alapján, közvetlenül és titkosan történik. A képviselők arányosra törekvő vegyes választási rendszer keretében jutnak mandátumhoz. E szerint a képviselők részben egyéni választókerületekből, részben pártok választási listáiról jutnak a törvényhozói testületbe a) Kiknek a szavazatai alapján juthatnak be a képviselők az Országgyűlésbe? (1 pont) . b) Hol kell győznie annak az országgyűlési képviselőjelöltnek, akit a választók közvetlenül választanak meg? (1 pont) . c) Kik kerülnek be az országgyűlésbe a pártokra leadott szavazatok alapján? (1 pont) . d) Kikre szavazhatunk az 1. (Elemenként 0,5 pont.) I. szavazólappal? 2. II szavazólappal? 4 pont írásbeli vizsga 0713 13 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: II.

SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: kidolgozandó: egy, az egyetemes történelemre vonatkozó feladat, kettő, a magyar történelemre vonatkozó, egy rövid és egy hosszú, különböző korszakokra vonatkozó feladat. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Korszakok, témák A feladat típusa Egyetemes 13. A reformáció rövid történelem 14. A francia forradalom rövid 15. A Rákóczi-szabadságharc rövid 16. A XIV-XV. századi városok Magyar 17. Nemzetiségi kérdés 1848-1849-ben történelem 18. Budapest a dualizmus idején 19. Magyarország eladósodása 20. A szovjet hadsereg Magyarországon hosszú rövid hosszú rövid hosszú Segítségül megadjuk a helyesen kiválasztott feladatok sorszámainak lehetséges kombinációit. Jelöljön meg egy oszlopot az alábbi táblázatból! Karikázza be a

választott oszlop betűjelét! Feladattípus A B C D E F G H I J K L rövid 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14. rövid 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19. hosszú 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18. A feladatok közül csak a választott hármat dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A feladatok kidolgozása előtt tanulmányozza a 2. oldalon található útmutatót! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga 0713 14 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: 13. A feladat a reformációhoz kapcsolódik (rövid) Mutassa be ismeretei alapján és a források elemzésével a reformáció két fő irányzatának lényeges vonásait! Használja a történelmi atlaszt! „5. A pápa nem enged és nem is engedhet el semmiféle büntetést, csak azt, amit vagy a maga vagy a kánonok rendelkezése alapján kiszabott. 6. A

pápa nem bocsáthat meg egy vétket sem, legfeljebb kihirdeti és megerősíti az Isten bocsánatát; vagy pedig bocsánatot oszt bizonyos, az ő hatáskörébe tartozó esetekben, s aki ezt nem ismeri el, annak vétkes tartozása éppenséggel megmarad. [] 20. A pápa tehát az »összes büntetések elengedése« alatt csak az általa kiszabott összes büntetést érti, nem pedig általában mindent. 21. Ennélfogva tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt tanítják, hogy a pápa búcsúja az embert általában minden büntetés alól feloldja és üdvözíti. 47. Fel kell világosítani a keresztényeket, hogy a búcsúvásárlás nem kötelező, hanem önkéntes dolog.” (Luther 95 pontjából; 1517) „Ezért hiábavaló és lehetetlen bárkinek is megparancsolni, vagy bárkit is erőszakkal kényszeríteni, hogy így vagy úgy higgyen Miként merészkedhet a dőre világi hatalom megítélni és irányítani olyan titkos, lelki, rejtett dolgot, amilyen a hit?” (Luther;

1521) „Isten örök elhatározása, amellyel önmagában elhatározta, hogy akarata szerint mi történjen minden egyes emberrel. Isten ugyanis nem egyforma állapotra teremtett mindenkit, hanem némelyeket örök életre, másokat pedig az örök kárhozatra rendelt már kezdettől fogva.” (Kálvin; 1537) A Genfben megjelent könyvek száma a XVI. század közepén írásbeli vizsga 0713 15 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 14. A feladat a francia forradalomra vonatkozik (rövid) Mutassa be ismeretei és a források alapján XVI. Lajos helyzetét és szerepét a francia forradalom 1789-1792 közötti szakaszában! Kronológia: 1789. X 5-6: a

Versailles-ban tüntető tömeg követelésére a királyi családi Párizsba költözik 1791. VI 20-21: XVI Lajos családjával együtt külföldre próbál szökni, sikertelenül 1791. IX 13: a király szentesíti a nemzetgyűlés által elfogadott új alkotmányt 1792. IV 20 : francia hadüzenet I Ferencnek, Csehország és Magyarország királyának 1792. VIII 10: a nemzetgyűlés megvonja a királytól a hatalmat „A nemzet, minden hatalom forrása, csak átruházással gyakorolhatja e hatalmakat. A francia alkotmány képviseleti: képviselője a törvényhozó testület és a király. [] Franciaországban egyetlen hatalom sem áll a törvény felett, a király csak általa uralkodik, és csak a törvény nevében követelhet engedelmességet. [] írásbeli vizsga 0713 16 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: A király egyetlen rendeletét sem lehet végrehajtani, ha nincs aláírva általa s nem ellenjegyezte a miniszter vagy az ügyosztály

irányítója. [] Abban az esetben, ha a király megtagadja egy határozat elfogadását, elutasítása csak felfüggesztő érvényű lehet. Amennyiben a határozatot hozó törvényhozás után két másik törvényhozás is egymás után bemutatja ugyanazt a határozatot ugyanazokkal a szavakkal, a király köteles elfogadni azt.” (Az 1791-es alkotmány) A korlátozott monarchia – XVI. Lajos és alattvalói egy angol karikatúrán A szöveg fordítása: „Szentesítsd a dekrétumokat [a nemzetgyűlés döntéseit], Monsieur Veto!” írásbeli vizsga 0713 17 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért Pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 15. A feladat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozik.

(rövid) Mutassa be a Rákóczi-szabadságharc első időszakát ismeretei és a források alapján! Válaszában érintse a hadsereg-szervezési kérdéseket és a külpolitikai helyzetet! Használja a történelmi atlaszt! „[] megszálltunk egy Klimec nevű faluban, a Magyarországot és Lengyelországot elválasztó Beszkid-hegyek lábánál. Ez, ha jól emlékszem, 1703 június 16-án volt [] elrendeltem, vezessék hozzám a hegy túlsó oldalán tartózkodó csapatokat. Déltájban érkeztek, botokkal és kaszákkal felfegyverezve. Ötszáz ember helyett alig volt kétszáz gyalogos, rossz parasztpuskákkal felszerelve, velük ötven lovas. Vezérük Esze Tamás volt, egy paraszt, tarpai jobbágyom [] A népség parancsnokai között csak Móriczot és Horváthot lehetett katonának nevezni, Majos, aki velem jött, nemességének előjogán akarta őket vezényelni, de részegeskedő, pimasz és összeférhetetlen fiatalember volt, s ezért nem alkalmas erre a tisztségre. De ez

a népség nem is akarta a parancsait követni, a magyar nép és nemesség között fennálló természetes gyűlölet miatt. Végeredményben azonban mindnyájan olyan tudatlanok és összeférhetetlenek voltak, hogy még egy tizedes feladatát sem voltak képesek ellátni. De minthogy a nép tisztelte őket, nem lehetett elvenni a rangjukat, egyébként akkor nem is lehetett volna a helyükre jobbakat találni.” (II Rákóczi Ferenc emlékirata a szabadságharc kezdetéről) „[] a hadak, nem találván több ellenséget, s azt vélvén, hogy egész Magyarország meghódításával biztonságba jutottak, a maguk dolgával kezdtek törődni és az ellenségtől ejtett prédával visszavonultak. Mindent megkíséreltem Felség ami tőlem tellett, hogy a szerte kóborló hadakat összegyűjtsem, mégis mivel a nagyon kemény szigorúságnak kárát vallhattam volna oly hadi nép közt, amelyet mind a szabadság túlzottan tágas felfogása, mind személyem igen nagy kedvelése

lelkesít, a fenyegetéseket ígéretekkel és kedvükben járással váltogattam, nehogy bármit is elmulasszak, amivel hazámnak és Felségednek ügyét előbbre vihetem.” (Rákóczi levele XIV. Lajosnak; 1704) „A höchstädti csatavesztés [] megfosztott még a reményétől is annak, hogy egyesülhessek a bajor választófejedelemmel. Ez a remény volt egyetlen alapja annak, hogy belefogtam a háborúba, melynek nehézségeit nagyon is előre láttam.” (Részlet Rákóczi Ferenc emlékiratából) írásbeli vizsga 0713 18 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: A katonai erőviszonyok alakulása a Rákóczi-szabadságharcban írásbeli vizsga 0713 19 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 16. A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik (hosszú) Mutassa be ismeretei és a források alapján a XIV-XV. századi magyarországi városok és mezővárosok jogi helyzetét és gazdasági szerepét! Térjen ki Magyarországnak az európai gazdaságban betöltött szerepére is! Használja a történelmi atlaszt! Buda vonzáskörzete. A szűkebb kör falvai jobbágyi függésben vannak a várostól, élelmiszereiket a város piacára viszik. A tágabb körzet lakossága bekapcsolódik a város kereskedelmébe. „Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, Komárom városunkat népessé és népek sokaságával ékessé akarván tenni, említett városunk népeit és polgárait abban a kegyben és különleges kiváltságban részesítettük, hogy a közöttük felmerülő minden perben csak az általuk választott villicus [bíró] hozhat ítéletet; ha pedig

villicusuk a per súlyos volta miatt erre nem lenne elégséges, akkor az ilyen ügyeket elbírálás végett a mi jelenlétünk elé, vagy amennyiben szükséges, tárnokmesterünk elé kell áttenni; továbbá minden telkük, illetve egész házhelyük után földbér címén, a használatban levő dénárokban, évi két részletben, fél fertót [kb. 30 g ezüst] tartoznak fizetni, biztosítjuk számukra azt is, hogy ha közülük bárki örökös hátrahagyása nélkül hal meg, [] minden vagyonukról, bárkinek a javára, szabadon írásbeli vizsga 0713 20 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: végrendelkezhetnek; megengedtük nekik ezenfelül, hogy a Vág folyón túl levő területen, saját szükségletükre, szénát és nádat szabadon kaszálhatnak; végül biztosítjuk a részükre, hogy minden portékájukkal és bármiféle áruikkal országunkban mindenütt, szárazon és vízen egyaránt, tekintélyünk oltalma alatt, szabadon és

akadálytalanul közlekedhessenek.” (A komáromi polgárok kiváltságlevele; 1331) A magyar királyság városhálózata a 14. század első felében „A város bírájának és esküdtjeinek megválasztása előtt választassék meg száz alkalmas személy minden mesterségből, ezek szabad választási joggal rendelkezzenek, és ők döntsék el, hogy közülük kit válasszanak meg bírónak. A plébánost a polgárok és nem a földesúr választja. Mindennap szabad piacot tarthatnak körükben a földesúr tisztjeinek erőszakoskodása nélkül. Az árukkal le és felfelé közlekedő hajók és sajkák, valamint a bárhonnan árut hozó kocsik, amikor Újlak városában évi vásárt tartanak, ebben az időben ne Kispesten, hanem a városi lakóknál szálljanak meg, és kötelesek árujukat nem máshol, hanem egyedül Újlak város piacán értékesíteni.” (Újlak város XV századi jogkönyvéből) írásbeli vizsga 0713 21 / 32 2007. május 9 Történelem

középszint Név:. osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 0713 22 / 32 Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: 17. A feladat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetére vonatkozik (rövid) Mutassa be ismeretei és a források alapján a nemzetiségi kérdés alakulását az 1848-49es forradalom és szabadságharc idején Magyarországon! „Én soha, de soha a magyar szent korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és népfajok, akik más nyelvet beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen.” (Kossuth Lajos a szerbek küldöttségének; 1848. március 27) „ne járuljunk a magyar

szabadság asztalához, mert azon minden falat mérgezett.” (Simion Barniut, az erdélyi románság egyik vezetője; 1848. május) „A nemzet képviselői s az ország főrendjei Magyarország népeihez. Atyánkfiai! Szólunk hozzátok, magyarok, németek, tótok, oláhok, rácok, horvátok, oroszok! Szólunk elárult közös hazánk nevében, mellyet a királyt környező cselszövők gonosz hálóval körülkerítettek Ott állunk, hogy élet és halál, szabadság és szolgaság között van választás.” (Az első népképviseleti országgyűlés irataiból; 1848 december) „A harc közöttünk és a szerbek között felette kegyetlenül folyt, az utóbbiak a hadifoglyokat könyörtelenül lemészárolták, sőt még a holttesteket is lefejezték és megcsonkították. Részünkről is a csatamezőn csak ritkán nyert valaki pardont” (Klapka György; 1848 nyara) „Egy van, mi különösen szívemen fekszik, mert Magyarhon jövője, véleményem szerint attól függ.

Különféle nemzetiségek iránt legyünk jogkiosztásban mentől bőkezűbbek. Nemcsak Ausztria halt meg, hanem Szent István Magyarországa is Mire annyi vér és áldozat? Hogy nyomorú plántai [palántaszerű] életet éljünk, mintegy melegágyi üveg alatt? Nem! Sorsunk a világ legnagyobb dicsősége leend, vagy halál. Liberté, égalité, fraternité [szabadság, egyenlőség, testvériség], még nem elég. A népek nemzetiségi életet is kívánnak élni Olly rendszert kellene állítanunk, melly által a nemzetiség egysége hiányát az egyéni nemzetiségi jogok egyeztetése és méltánylata által pótolják.” (Teleki László levele Kossuthnak; 1849 május) „ Tiszta román megyékben és hatóságokban, vagy pedig ott, hol a többséget a román ajkúak teszik, a tanácskozások szintúgy román, mint magyar nyelven tartathatnak; nem különben a jegyzőkönyv is mind a két nyelven szerkesztendő. Az országgyűléssel, kormánnyal és hatóságokkal a

levelezések magyarul történnek, kivévén azon közléseket, melyek oly törvényhatóságok között válttatnak, hol mind a két nyelv használtatik hivatalosan; ez esetben a levelezés román nyelven is eszközöltethetik.” (Magyar-román megbékélési tervezet; 1849 július 14) írásbeli vizsga 0713 23 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért Pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 18. A feladat a dualizmus korára vonatkozik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a főváros dualizmus kori fejlődését, gazdasági, politikai, kulturális szerepét! Térjen ki a budapesti várospolitika jellemzésére is! Használja a történelmi atlaszt! ”2. § Az áru- és értéktőzsde

célja: mindennemű kereskedelmi javaknak, veretlen aranynak és ezüstnek, pénznemeknek és váltóknak, a magyar iparvállalatok által fensőbb engedély folytán kibocsátott részvények és kötvények eladását és vevését; végre zálog-biztosítási üzleteket megkönnyíteni” (A pesti áru- és értéktőzsde alapszabályaiból; 1865) „A mi a létrejött elhatározásokat illeti, jelezzük, hogy a központi csarnok czéljára az ú. n sóházi telek van kiszemelve, melyet a Vámház körút, Pipa utcza, Csillag utcza és Sóház utcza határolnak s melyet mi is a legalkalmasabbnak tartottunk. [] Kívánatosnak jeleztük továbbá, hogy a szabályozás alkalmából a Sóház utcza lehetőleg kiszélesíttessék, mert előre látható, hogy ezen utczában a közúti vaspályai írásbeli vizsga 0713 24 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: közlekedés berendezése szükségessé fog válni.” (A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a

fővárosi vásárcsarnok létesítéséről; 1889-1891) Fővárosi fenntartású iskolák (1873-1915) Tanév Iskola Osztály Tanerő Tanulók száma Férfi nő fiú Leány Együtt 1873/74 82 385 215 85 10 744 6 675 17 419 1884/85 103 675 446 241 19 025 13 668 32 693 1894/95 124 1 128 989 476 33 495 21 552 55 047 1904/05 265 2 033 1 678 1 130 51 920 39 262 91 182 1914/15 427 2 926 2 022 2 294 58 990 48 646 107 636 Év Vízmű, vízellátás a fővárosban Csővezeték hossza (méter) Vízzel ellátott házak Villanyvilágítás a fővárosban Év Fogyasztók száma 1874 104 485 1 335 1895 2 954 1885 218 420 6 643 1900 7 543 1895 469 496 11 940 1905 15 754 1905 665 404 13 453 1910 32 044 1915 869 225 17 425 Az Erzsébet híd építése; 1903 írásbeli vizsga 0713 25 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: A Baross tér a Keleti pályaudvarral 1910 körül „Nagyméltóságú

Miniszter Úr! Az utóbbi éveknek megváltozott gazdasági viszonyai az életszükségleteknek általános megdrágulása vezetvén, ez az állapot főként az élelmi czikkek beszerzésénél érezteti nyomasztó hatását. [] Ezen viszonyokkal szemben a főváros tétlenül nem maradhat, hanem egyesen kötelessége egyrészt olyan irányban intézkedni, hogy a fogyasztó közönséget az üzérkedések, és jogosulatlan áremelkedések ellen megvédje, másrészt, hogy a drágulást a lehetőséghez képest ellensúlyozza, illetve mérsékelje.” (A fővárosi közgyűlés felterjesztése kenyérgyár létesítése ügyében; 1907) írásbeli vizsga 0713 26 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont

írásbeli vizsga 0713 27 / 32 Elérhető Elért Pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: 19. A feladat a Kádár-korszakra vonatkozik (rövid) Értelmezze ismeretei és a források alapján Magyarország eladósodásának folyamatát és a jelenség okait! Kronológia: 1968: 1972: 1973: 1975: 1979: az MSZMP gazdasági reformja (az „új gazdasági mechanizmus”) az MSZMP leállítja a gazdasági reformot az első olajárrobbanás a „tervszerű eladósodás” politikájának kezdete a második olajárrobbanás; az élelmiszerek, energiahordozók, szolgáltatások árainak 20-50%-os emelése 1982: Magyarország csatlakozik a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz, az élelmiszerek és energiahordozók árainak újabb növelése (20-25%), a beruházások és az import erőteljes visszafogása a fizetőképtelenség elkerülésére 1985: az MSZMP XIII. kongresszusa fejlesztési és növekedési programot

hirdet meg Az eladósodás folyamata, 1970-1996 Bruttó külső adósság: az ország teljes külföldi adósságállománya. Nettó külső adósság: a bruttó külső adósság csökkentve az ország külföldi követeléseinek összegével. írásbeli vizsga 0713 28 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 20. A feladat Magyarország II világháborús történetéhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be Magyarország felszabadításának hadműveleteit és a szovjet megszállás körülményeit 1944-45-ben! Térjen ki a Vörös Hadsereg politikai szerepére, és mutassa be a lakossághoz való viszonyát! Használja a történelmi atlaszt! „A németek

valóban varázslók. Sikerült megvalósítaniuk a csodát, hogy minden tisztességes ember őszintén és forró reménykedéssel várja az oroszokat, a bolsevistákat, akik valóságosan mint felszabadítók érkeznek. Én is így vártam az oroszokat.” (Márai Sándor: Napló; 1944 október 17) „A nyilas hatalomátvétel után és a visszavonulások során az országot a Wehrmacht szisztematikusan kifosztotta. Ennek során számos erőszakoskodás és egyéni rablás is történt. A magyar államvasutak guruló állományának 70%-a, az iparkészleteinek és gépparkjának jelentős része a Birodalomba került [.] A háború utolsó hat hónapjában a szarvasmarha-állomány 44%-a, a lóállomány 56%-a, a juhállomány 80%-a és a nemzeti vagyon 40%-a semmisült meg vagy került elhurcolásra.” (Ungváry Krisztián történész) A Magyarország területén szembenálló szovjet és német erők 1944 végén Élő erők és eszközök Arány Személyi állomány Szovjet

csapatok Német-magyar csapatok (Wehrmacht és (Vörös Hadsereg) Magyar Királyi Honvédség) 528 000 127 000 Lövegek 10 867 2 800 3:1 Aknavetők 3 974 880 9:2 Harckocsik 565 kb. 140 4:1 írásbeli vizsga 0713 29 / 32 4:1 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: „A három csatorna, melyeken át a magyar nemzeti vagyon nagy része ezekben az években elszivárgott a Szovjetunióba – a harcokat követő helyi zsákmányolás, aztán a jóvátétel és a potsdami határozat alapján »közös« német-magyar javakból a szovjetnek juttatott gyárak, kisajátított iparvállalatok, ez volt a három csatorna -, azokban a hetekben még szervezetlen volt, csak a »zabra«, a zsákmányolás ipara működött tökéletesen Mindent vittek, amit láttak. A szomszédos villaházat szemem láttára, fényes nappal ürítették ki; elvitték, teherautóra rakták a bútorokat, a berendezési tárgyakat, még a parkettát is felszedték és a

Bergmann-csöveket is kiszakították a falakból: csak a könyveket hagyták a polcokon A falu, a környék lakóhelyei hamarosan hangos, siránkozó panaszkodástól visszhangzottak. A parasztság mentette értékeit, ahogy tudta; elásták a búzát, a bort, a burgonyát, erdőbe rejtették a tehenet, a disznót, a lovat, bekormozták a lányok arcát, »stary babá«-nak, öregasszonynak álcázták, kendőzték a fiatalabb, szemrevaló személyeket, ahogy a fiatal férfiak ijedtükben szakállt növesztettek, »stary papá«-nak, öregembernek mutatták magukat, mert híre járt, hogy az oroszok összeszedik és elviszik a fiatalabb férfiakat. [] A parasztok [] hamarosan észrevették, hogy a legtöbb orosz nemcsak kapzsi és harácsoló martalóc, hanem korrupt is: tehát trafikálni kezdettek velük. Az orosz elvitte a lovakat, de másnap új karaván érkezett, zsákmányolt lovak ezreit hajtották pálinkára szomjas muszkák, és a parasztok egy liter pálinkáért – ez

volt az ára – vásároltak egy másik lovat.” (Márai Sándor: Föld, föld!) A budai Alagút bejárata 1945 februárjában írásbeli vizsga 0713 30 / 32 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 0713 31 / 32 Elérhető Elért Pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 2007. május 9 Történelem középszint Név:. osztály: maximális elért pontszám pontszám 1. Az ókori Róma 2. Középkori céhes ipar 3. A középkori Magyarország 4. A kora újkori Európa 5. Magyarország újranépesítése 6. XIX századi eszmerendszerek I. Egyszerű, rövid 7 A kiegyezés feladatok 8. Modern kori fogalmak 9. Magyarország a húszas években 10. Népmozgások Magyarországon a II

világháború után 11. A fejlődő világ 12. Magyar országgyűlési választások I. Összesen 13. A reformáció 14. A francia forradalom 15. A Rákóczi-szabadságharc 16. A XIV-XV századi városok II. Szöveges kifejtendő 17. Nemzetiségi kérdés 1848-49-ben feladatok 18. Budapest a dualizmus idején 19. Magyarország eladósodása 20. A szovjet hadsereg Magyarországon II. Összesen I. + II ÖSSZESEN: 3 3 4 4 5 4 5 5 2 3 3 4 45 12 12 12 21 12 21 12 21 45 90 javító tanár Dátum: elért pontszám programba beírt pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok javító tanár jegyző Dátum: . írásbeli vizsga 0713 Dátum: . 32 / 32 2007. május 9 ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2007. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 0713 TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba kell beírni a tanuló által elért összes/teljes pontszámot. A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket

fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található. I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • • ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor

minden egyes hibátlan válaszelemért 1-1 pont adható; ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5-0,5 pont adható. írásbeli vizsga 0713 2 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl”-val kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz-hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem

adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A szöveges feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen három feladat értékelhető: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat. A két magyar történelemre vonatkozó feladatnak különböző korszakokra kell vonatkoznia. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén Ha három feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb

pontveszteség éri; • azt az egy (kettő) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van három olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 15, 18 vagy 14, 15, 18) Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nincs három olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 15, 20 feladatok

megoldását kell értékelni 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. írásbeli vizsga 0713 3 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához: A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni. • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és

következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • A műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a megfelelő forrásokat, és tude lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor

adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használta a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és

helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. írásbeli vizsga 0713 4 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi

elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és a tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre

nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásoknál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó

válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. írásbeli vizsga 0713 5 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor

adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl. a bevezetés, tárgyalás,

befejezés közül valamelyik hiányzik) A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is és értékelhető Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb 4-5 sort jelent 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó

feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (2) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni! 8. Számítsa ki a három esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! (Ha az összesített vizsgapontszám 0,5-re végződik, nem kell kerekíteni.) írásbeli vizsga 0713 6 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II összetevőben elért pontszámokat! (Ha a feladatlap összpontszáma 0,5-re végződik, akkor sem kell kerekíteni.) Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv

alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 OSZTÓSZÁM 2 12 Hosszú választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 0713 Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 OSZTÓSZÁM 2 21 7 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Az ókori Róma (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) Kr. e VIII sz b) Kr. e II sz c) Kr. u II sz vagy II sz Provinciák: a történelmi atlasz megfelelő lapjáról leolvasható bármely provincia elfogadható. 2. A középkori céhes ipar (Soronként 1 pont, összesen 3 pont) a) 5 b) 12, 35 c) 1, 24, 31, 47

(Legalább három elemnek szerepelnie kell!) 3. A középkori Magyarország (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) a) igaz b) igaz vagy hamis c) igaz d) hamis e) igaz f) igaz g) hamis h) hamis 4. A kora újkori Európa (Összesen 4 pont) a) XIV. Lajos b) Versailles vagy Párizs c) manufaktúra d) merkantilizmus 5. Népmozgások (Összesen 5 pont) a) Nyilak végére írt megfelelő szám. (Elemenként 0,5 pont) 2. 3. 1. írásbeli vizsga 0713 8 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 1) németek (svábok) (0,5 pont) 2) románok (0,5 pont) 3) szlovákok (0,5 pont) b) A török hódítás vagy a török elleni felszabadító harcok következtében az ország népessége jelentősen csökkent, egész területek néptelenedtek el vagy a be- és áttelepülők gazdasági lehetőségekhez, adókedvezményekhez jutottak. (1 pont) (Más, tartalmilag helyes megoldás is elfogadható.) c) III. Károly vagy Mária Terézia vagy II József (1

pont) 6. Ideológiák (Összesen 4 pont) a.) konzervativizmus vagy konzervatív ideológia/eszme b.) szocializmus vagy szocialista ideológia/eszme vagy kommunizmus vagy kommunista ideológia/eszme vagy marxizmus c.) liberalizmus vagy liberális ideológia/eszme vagy szabadelvűség d.) nacionalizmus vagy nacionalista ideológia/eszme vagy nemzeti eszme 7. Kiegyezés (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont) Sorrend Hiba Javítás a) Osztrák Királyság Osztrák Császárság b) V. Ferdinánd I. Ferenc József vagy Ferenc József c) az uralkodónak felelős a parlamentnek (az országgyűlésnek) felelős d) oktatásügy külügy e) latin német (Az elempárok tetszőleges sorrendben beírhatók.) 8. Modern kori fogalmak (Elemenként 1 pont, összesen 5 pont) a: 3 b: 2 c: 4 d: 1 e: 5 (Elfogadhatók a helyes válaszok akkor is, ha a feladat kipontozott részére kerültek.) 9. Magyarország a húszas években (Elemenként 0,5, összesen 2 pont) a) kb.

tízezerszeresére b) infláció (pénzromlás) (Esetleg elfogadható az áremelkedés is.) c) Az I. világháború A trianoni béke (az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése) írásbeli vizsga 0713 9 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 10. Magyarország a II világháború után (Elemenként 0,5, összesen 3 pont) a) Pl. állampolgárság elvesztése, magánvagyon állami kezelése, munkakötelezettség b) a kollektív bűnösség elve c) A Csehszlovákiából Magyarországra irányuló magyar népmozgás bekarikázása. (Esetleg szövegszerű utalás erre a nyílra a feladat kipontozott részén.) d) A csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezménnyel. (Más, tartalmilag helyes megoldás is elfogadható.) e) A győztesek az egész nemzetiséget felelősnek tartották a nácikkal való együttműködésben. 11. A fejlődő világ (Összesen 3 pont) a) Az USA-tól és a Szovjetuniótól vagy a szocialista országoktól és a

tőkés országoktól vagy a szuperhatalmaktól. (1 pont) b) 1. éhínség vagy élelmiszerhiány vagy túlnépesedés vagy ideológiai probléma 2. eladósodás vagy adósság átvállalás (Elemenként 0,5 pont.) c) Észak: a gazdag országokat vagy az európai, észak-amerikai, ausztráliai régiót vagy a fejlett országokat Dél: a szegény országokat vagy a dél-amerikai, afrikai, dél-ázsiai régiót vagy a fejlődő országokat (Elemenként 0,5 pont.) (Más, tartalmilag helyes megoldás is elfogadható.) 12. Országgyűlési választások (Összesen 4 pont) a) A szavazásra jogosult állampolgárok vagy választópolgárok szavazati alapján. (Az is jó megoldás, ha a vizsgázó leírja a választásra jogosultság kritériumát.) (1 pont) b) Az egyéni választókörzetben vagy az egyéni jelöltek között. (1 pont) c) A pártok által jelölt országgyűlési képviselők vagy a pártlistán szereplő képviselők. (1 pont) d) 1) Egyéni választókerületi listán

lévő emberekre. 2) Pártokra. (Elemenként 0,5 pont.) írásbeli vizsga 0713 10 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. A reformáció (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó bemutatja a lutheri és a kálvini reformáció lényeges vonásait a hittételek, az egyházszervezés és a Feladatmegértés 4 kulturális következmények tekintetében. A források segítségével lényeges összefüggéseket tár fel. M A vizsgált jelenséget elhelyezi térben és időben. Tájékozódás térben és T A vizsgázó rögzíti a reformáció térbeni kiterjedését, a 4 időben kálvinizmus központjaként Genfet (Svájcot) jelöli meg. Az időszak 1517 (Luther fellépése) és a következő évtizedek. M Helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a Szaknyelv feladathoz kapcsolódó történelmi fogalmakat. 4 alkalmazása T Használja az általános történelmi

fogalmakat: pl. vallás, hitszakadás, egyház, kultúra, iskoláztatás, könyvnyomtatás, anyanyelv; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. katolikus, pápa, reformáció, protestáns, lutheránus (evangélikus), kálvinista (református), bibliafordítás, eleve elrendelés. M A válaszba beépülnek a forrásokból leolvasható Források használata információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von 4 le. T Rögzíti az idézetek fő gondolatait (a pápai hatalom elvetése, a Szentírás elsődlegessége, eleve elrendelés) és a grafikon adatait, vagy értelmezi a búcsúcédulák problémáját, és ezek alapján megállapítja, hogy a reformáció a középkori egyház elveivel szemben fogalmazta meg alaptanításait, illetve utal a kulturális következményekre. M A válasz megvilágítja a reformáció fő irányzatait és a Eseményeket alakító művelődésre gyakorolt hatását. 6 tényezők feltárása T Pl.:

rögzíti, hogy mindkét irányzat a tekintélyét vesztett katolicizmus bírálatára épül, megállapítja, hogy a lutheranizmus kétségbe vonja a pápa vallási szerepét és előtérbe helyezi a hitet, vagy a kálvinizmus szerint egyedül Isten végzése az ember üdvösségre vagy kárhozatra ítélése (predesztináció). T Pl.: rögzíti, hogy a protestáns vallásosság igényelte követelményeknek feltétele a Szentírásban és a vallási kérdésekben való tájékozottság, és megállapítja, hogy ehhez az anyanyelvű iskoláztatás és az olvasottság ad alapot. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 2 nyelvhelyesség válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Összpontszám 24 Vizsgapontszám 12 írásbeli vizsga 0713 11 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 14. A francia forradalom (rövid) Szempontok Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség írásbeli vizsga 0713 Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a francia forradalom adott szakaszának (alkotmányos királyság) bemutatásával, benne a király 4 szerepével foglalkozik. M A jelenséget elhelyezi térben és időben. T: A vizsgázó a jelenséget az 1789-92 közti időre helyezi. 4 Térbeliség: Franciaország, Párizs. M Helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a feladathoz kapcsolódó történelmi fogalmakat. 4 T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. forradalom, alkotmány, vétójog, uralkodó; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. alkotmányos királyság, királyi vétó, ellenjegyzés joga M A válaszba beépülnek a forrásokból kibontható információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von 4

le. T Pl.: az alkotmányrészletek alapján megfogalmazza a királyi végrehajtó hatalom elméleti korlátait, és megállapítja, értelmezve a karikatúrát, hogy a forradalom menetében éles szembenállás jellemezte XVI. Lajos és a tömegek viszonyát; vagy megállapítja a király fenyegetettségét, értelmezi a „Monsieur Veto” kifejezést. M A válasz bemutatja, milyen körülmények okozták a király és alattvalói közötti ellentétet. T Pl.: rögzíti a király és a tömegek szembenállását a forradalom kezdetétől, és megállapítja ennek néhány okát (pl. a király rugalmatlan gondolkodásmódja, az alkotmányozó nemzetgyűlés egyes intézkedései, a király szökési kísérlete, a háború kérdése Franciaország és az európai hatalmak között). T Pl.: rögzíti, hogy az 1791-es alkotmány a királynak korlátozott vétójogot biztosított, és megállapítja, hogy ezzel a tekintélyét vesztett XVI. Lajos alkalmanként élt is, kiváltva a

felfegyverzett tömegek erőszakos fellépését, vagy megállapítja, hogy Franciaország államformája alkotmányos királyság volt. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Összpontszám Vizsgapontszám 12 / 19 6 2 24 12 2007. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 15. A Rákóczi-szabadságharc (rövid) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség írásbeli vizsga 0713 Műveletek, tartalmak Pont A jelölt a szabadságharc kezdeteit mutatja be. A válaszba beépíti a források lényegi tartalmát is. 4 M A témát elhelyezi térben és időben. T A vizsgázó a szabadságharc első időszakát 1703-05-re 4 helyezi, esetleg utal az 1707-08-as eseményekre. Térbeliség:

Magyarország, utalásokkal az európai összefüggésekre. M Helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a feladathoz kapcsolódó történelmi fogalmakat. 4 T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. hadsereg, szabadságharc, szövetség; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. fejedelem, kuruc, labanc. M A válaszba beépülnek a négy forrásszemelvény adta információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von 4 le. T Pl.: rögzíti a szabadságharc kezdeti nehézségeit (hadseregszervezés, nemesek és jobbágyok ellentéte), és megállapítja az atlasz segítségével, hogy a kuruc hadsereg az ország jelentős részét felszabadította, utalhat a hadsereg létszámára is. M. A válasz felvázolja, milyen körülmények között érte el a szabadságharc kezdeti sikereit. T Pl.: rögzíti, hogy Rákóczi a Magyarországot ért sérelmek 6 miatt indított szabadságharcot, és megállapítja, hogy

politikai ígéreteivel maga mellé tudta állítani mind a nemességet, mind a parasztságot. T Pl.: rögzíti, hogy Rákóczi a külpolitikai helyzet ismeretében kezdte meg a szabadságharcot, ennek kapcsán utal a spanyol örökösödési háborúra és a XIV. Lajos potenciális szövetséges szerepére. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. 2 A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Összpontszám 24 Vizsgapontszám 12 13 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 16. A városok és mezővárosok gazdasága (XIV-XV sz) (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása írásbeli vizsga 0713 Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a hazai városi fejlődés jogi, gazdasági oldalát ismerteti. Megkülönbözteti a sajátos

várostípusokat 8 Mindezt az egész ország gazdasági életének keretébe illeszti, és utal Magyarország helyére az európai gazdasági munkamegosztásban. A források alapján lényeges megállapításokat tesz. M A vizsgált jelenséget elhelyezi térben és időben. T A témát az Anjouk és Zsigmond korára teszi. Említi a 4 bányavárosok körzeteit, ill. néhány fontos várost (pl Pozsony, Buda, Körmöcbánya). M Helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a feladathoz kapcsolódó történelmi fogalmakat! 4 T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. városi önkormányzat, kiváltság, piac, gazdaság, társadalom, jog; pénzadó, hospesek, árutermelés; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, árumegállító jog, vásártartás, harmincad, városi tanács, bíró, szászok, céh, városfal. M A válaszba beépülnek a forrásokból szerzett

információk s a belőlük levonható következtetések. T Pl.: rögzíti az 1331-es oklevélből az uralkodó biztosította kiváltságokat, és következtet gazdasági jellegükre. 8 T Pl.: rögzíti az újlaki jogkönyv mezővárosi kiváltságait, és kiemeli a gazdasági jellegűeket. T Pl.: a térképvázlatok alapján rögzíti a városhálózat elhelyezkedését, és utal a városi vonzáskörzetre; megállapítja a történelmi atlasz segítségével a városok kapcsolódását a kereskedelmi utakhoz. M A válasz bemutatja, milyen természeti, gazdasági, társadalmi és politikai körülmények között bontakozott ki a hazai városfejlődés. T Pl.: megállapítja, hogy a szabad királyi városok királyi alapításúak, és rögzíti a magyar királyok városfejlesztő szerepének nyugati mintáit (bányászok, iparosok, 10 kereskedők betelepítése, Károly Róbert pénzügyi reformjai, Zsigmond városfejlesztő intézkedései). T Pl.: rögzíti, hogy a mezővárosok

földesúri alapításúak, utal szerepükre a mezőgazdasági árutermelésben (bor, szarvasmarha). T Pl.: rögzíti, hogy a bányavárosok fejlődése összefügg az ország természeti adottságaival; utal a bányászat királyi monopóliumára és az aranybányászat jelentőségére, Károly Róbert bányabér-rendeletére. T Pl.: rögzíti Magyarország helyét az európai munkamegosztásban és megállapítja, hogy Magyarország kivitelének nagy részét az arany, ezüst, réz és a mezőgazdasági termények szolgáltatták. 14 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. Összpontszám

Vizsgapontszám 8 42 21 17. A nemzetiségi kérdés 1848-49-ben (rövid) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0713 Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó bemutatja a nemzetiségi kérdést a forradalom és szabadságharc keretei között kb. az áprilisi törvények 4 létrejöttének idejétől a nemzetiségi törvény megalkotásáig. Gondolatmenetében támaszkodik a forrásokra. M Az eseményeket elhelyezi időben és térben. T A problémát 1848 márciusa és 1849 júliusa közti időben vizsgálja. 4 Térbeliség: Magyarország, benne főleg a jelentős magyarellenes mozgalmak helyszínei (Délvidék, Erdély, Horvátország); a magyarországi nemzetiségek regionális elhelyezkedésének ismerete (történelmi atlasz). M Helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a feladathoz kapcsolódó történelmi fogalmakat. 4 T Használja az általános történelmi fogalmakat:

pl. nemzet, nemzetiség, nemzetiségi kérdés, törvényhozás, illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. forradalom és szabadságharc, áprilisi törvények, nemzetiségi törvény, nemzeti eszme, politikai nemzet. M A válaszba beépülnek a forrásokból kibontható információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von le. 4 T Pl.: rögzíti, hogy a nemzetiségi kérdés a forradalom és a szabadságharc egyik legnagyobb feszültségforrása; megállapítja a magyar álláspont változását (Kossuth- és Teleki-szemelvény), utal a szabadságharc végi kompromisszum lehetőségére is. 15 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató M A válasz bemutatja, hogyan alakultak a forradalom és szabadságharc idején a nemzetiségi kérdést meghatározó 6 körülmények. T Pl.: rögzíti, hogy az áprilisi

törvények „az egy politikai nemzet” elv alapján nem foglalkoznak a nemzetiségek sajátos problémáival, megállapítja, hogy részben emiatt a horvát, a szerb, a román és az erdélyi szász mozgalom a szabadságharc ellen fordult, vagy utal a bécsi udvar megosztó törekvéseire. T Pl.: rögzíti, hogy a szabadságharc utolsó szakaszában rendezte az országgyűlés a nemzetiségi törvényt, megállapítja ennek megkésettségét. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási 2 hibát. Összpontszám 24 Vizsgapontszám 12 18. A főváros a dualizmus korában (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0713 Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a főváros dualizmus kori fejlődéséről ír gazdasági, politikai és kulturális nézőpontból. A 8 várospolitikát a

mellékletek alapján mutatja be. M A jelenséget elhelyezi időben és térben. T A főváros jellemzőit a kiegyezés és az I. világháború 4 között vizsgálja (1867-1914). Térbeliség: Buda és Pest, a főváros központi fekvése, Budapest létrejötte. M A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a feladathoz kapcsolódó történelmi 4 fogalmakat. T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. urbanizáció, várospolitika, városrendezés, világváros, közművek; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. főváros, infrastruktúra, városépítés. M A válaszba beépülnek a forrásokból kibontható információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von 8 le. T Pl.: rögzíti Budapest gazdasági központ jellegét (tőzsdei alapszabály). Megállapítja, hogy Budapest az ország közlekedési, kereskedelmi és pénzügyi központja. T Pl.: rögzíti a fővárosi közoktatás gyors

növekedését (községi iskolák táblázata), megállapítja ennek demográfiai okát esetleg kultúrpolitikai alapjait. T Pl.: rögzíti a várospolitika szerepét az életviszonyok javításában, megállapítja a közművesítés és a lakosság ellátásának fejlődését (vásárcsarnok, kenyérgyár). 16 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató M A válasz bemutatja, hogyan vált Budapest az ország tényleges gazdasági, politikai és kulturális központjává, s milyen szerepet játszott ebben a fővárosi várospolitika. T Pl.: rögzíti a főváros lakosságának és gazdaságának gyors ütemű gyarapodását, utal az ipari forradalom új szakaszával való összefüggésre, vagy értelmezi Budapest világvárossá válását. T Pl.: rögzíti, hogy Budapest politikai központ, megállapítja, hogy itt található a királyi palota, a

miniszterelnökség, a minisztériumok és az Országgyűlés. T Pl.: rögzíti, hogy Budapest szellemi központ is: megállapítja, hogy itt tömörülnek az irodalmi, művészeti, tudományos intézmények (pl. Akadémia, egyetemek, múzeumok, nyomdák, kiadók). T Pl.: utal arra, hogy az előrelátó várospolitika támogatja a főváros fejlődését, megállapítja szerepét a főváros belső negyedeinek tervszerű kiépítésében, az infrastruktúra fejlesztésében. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. Összpontszám Vizsgapontszám 10 8 42 21 19. Magyarország eladósodása (rövid) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása írásbeli vizsga 0713

Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően az eladósodás folyamatának okait keresi meg a szűkebb és tágabb gazdasági és politikai környezetben. A 4 grafikonból számszerű adatokat emel ki. M A témát elhelyezi térben és időben. 4 T A vizsgázó az időszakot a kádári „puha diktatúra” éveinek minősíti (kb. 1963-1988) Térbeliség: Magyarország a szocialista országok közé tartozott. M A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a témával kapcsolatba hozható történelmi fogalmakat. 4 T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. reform, gazdaságpolitika, teljes foglalkoztatottság, életszínvonal; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. Kádár-rendszer, világgazdaság, cserearányok 17 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési

útmutató M A válaszban beépülnek a grafikonból szerezhető információk, s belőlük a vizsgázó következtetésekhez jut. 4 T Pl.: rögzíti az eladósodás jelenségét és megállapítja, hogy 1970-1990 között az adósságspirál változó ütemben kúszik felfelé (kivétel 1981-83), majd 1985 után rohamosan növekszik.∗ M A vizsgázó bemutatja, milyen körülmények növelték az adósságállományt. 6 T Pl.: rögzíti, hogy a kádári vezetés ragaszkodik az életszínvonal fokozatos emeléséhez mint a rendszer legitimációjának fő támaszához, és megállapítja, hogy ezt azonban csak külföldi kölcsönökkel tudta biztosítani. T Pl.: rögzíti, hogy a szocialista tervgazdaság rugalmatlan volt és számos hibás döntést hozott (pl. a gazdasági reform leállítása 1972-ben), megállapítja, hogy a rendszer a kedvezőtlen külgazdasági változások kivédésére nem tudott jó döntéseket hozni (pl. olajárrobbanás, cserearányok romlása). A

kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 2 válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Összpontszám 24 Vizsgapontszám 12 20. A szovjet hadsereg Magyarországon (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a II. világháború utolsó szakaszának magyarországi eseményeit tárgyalja, elsősorban a szovjet 8 hadsereg tevékenységét értékeli katonai szempontból, megszálló funkcióiban és a civil lakossághoz való magatartását illetően. Ebben a keretben értelmezi a forrásokat. M A témát elhelyezi térben és időben. 4 F: A szovjet hadsereg magyarországi szerepét 1944-1945-ben vizsgálja, elsősorban a jelenlegi ország területen. M A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és 4 a szovjet hadsereg magyarországi hadműveleteihez, valamint a megszálláshoz tartozó történelmi

fogalmakat. T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. hadművelet, felszabadítás, megszállás, nemzeti vagyon, civil lakosság; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. hadifogság, deportálás ∗ Az esszében elfogadható mind a XII., mind a XIII kongresszusi sorszámra való hivatkozás is (a vizsgázói feladatlapban a XII. sorszám szerepelt) írásbeli vizsga 0713 18 / 19 2007. május 9 Történelem középszint Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség írásbeli vizsga 0713 Javítási-értékelési útmutató M A válaszba beépülnek a forrásokból kibontható információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von le. T Pl.: rögzíti, hogy a magyar lakosság egy része felszabadítóként 8 várta a szovjet hadsereget, és megállapítja, hogy a visszavonuló német katonaság kifosztotta az országot. T Pl.: rögzíti a

fontosabb hadműveletek lefolyását (történelmi atlasz), és megállapítja ezek szerepét a háború menetében. T Pl.: rögzíti a szovjet megszállás tényét, és utal a kiábrándultságra, amelyet az ország szervezett kifosztása és a katonák szervezetlen rablásai és erőszakcselekményei váltottak ki. M A válasz bemutatja, milyen körülmények miatt tekinthették a kortársak a szovjet jelenlétet egyszerre felszabadításnak és 10 megszállásnak. T Pl.: rögzíti, hogy a hadműveletek során a szovjet hadsereg felszabadította az országot a német megszállástól, és megállapítja, hogy ezzel megszűnt a nyilas diktatúra és pl. a zsidók elhurcolása. T Pl.: rögzíti, hogy a Szovjetunió a szövetséges hatalmak döntése értelmében jogot kapott a megszállt Magyarország, mint legyőzött tengelyhatalom életének irányítására, és megállapítja, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány is csak a megszálló hatalom jóváhagyásával

alakulhatott meg és működhetett. T Pl.: rögzíti, hogy bár a Szovjetunió segítséget nyújtott az ország életének újraindításához (pl. politikai pártok, 1945-ös választások), de megállapítja, hogy tevékenységének negatív hozadéka az ország intézményes kifosztása, civilek elhurcolása, a diktatúrára törekvő MKP támogatása. T Pl.: rögzíti a korszak néhány meghatározó politikai és katonai eseményét (nyilas diktatúra, Budapest ostroma, fegyverszünet), és megállapítja, hogy a magyar politikai vezetés nem tudott a problémákra hatékonyan reagálni. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. 8 Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. Összpontszám 42 Vizsgapontszám 21 19 / 19 2007. május 9