Földrajz | Természetföldrajz » Az állóvizek felszínalkotó munkája

AZ ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A tengerek és tavak partvonala mentén különleges morfológiai tulajdonságú sáv jelölhető ki, amelynek változó szélessége az állóvíz szintváltozásainak (pl. árapály) mértékétől és a part lejtésétől függ. A tengerek és tavak mozgó víztömegének partszegélyi felszínformáló (romboló és építő) tevékenységét abráziónak nevezzük. Jelenleg kb. 150 000 km2-es területen alakítja a felszínt az „állóvíz” Transzgresszió – regresszió – eusztatikus szintváltozások A partszegély a szárazföld tartozéka, de formáit a víz alakítja A partfejlődést - a víz munkája (munkavégző képessége) A - a partszegély általános jellege (keresztmetszete) B határozza meg A. Az abrázió főleg mechanikai, valamint ehhez kapcsolódó kémiai és biológiai hatásokból áll I. Mechanikai hatások a víz mozgásformái szerint különböznek a/ Hullámzás: hatékonysága a szél

erejétől, tartósságától, irányától és a tenger mélységétől függ - hullámtörés, hullámnyomás (max. 30 t/m2) - hullámmarás (tengeri korrázió) - visszaáramlás (soog) - szállítás, osztályozás, felhalmozás A hullámzás munkavégzésének határai: 20 m-es mélységig törmeléktermelés, 300 m-es mélységig iszapmozgatás b/ Áramlások munkavégzése csak kivételes körülmények között jelentős. Fajtái: - szélkeltette áramlások keskeny szorosokban - hullámzás keltette áramlások hullámzásra nem merőleges partokon - az árapály keltette áramlások sebessége és munkavégző képessége az árapály szintkülönbségétől és a partok alakulásától függ Szerepük: - partrombolás (oldalerózió) - fenékmélyítés - apályáramlás-medrek (tidal creek) 2. Kémiai hatás a/ vízben oldott anyagok (pl. NaCl) hatása b/ oldott CO2 hatása: speciális karsztformák, mészkiválás c/ a hidrolízis főleg a szilikátokat bontja

3. Biológiai hatás a/ korállok, mészalgák b/ lithofag molluszkák c/ növények gyökerei 4. A dagály és apály következtében gyorsan váltakozó nedvesedés és kiszáradás különleges folyamatokat eredményez: a/ az aprózódás gyorsulása 1. térfogatváltozás (agyagásványok duzzadása) 2. hőmérsékletváltozás 3. sók repesztő hatása b/ lemosás apály idején c/ kémiai folyamatok felgyorsulása vízcsere következtében B. A tenger munkája a parttípusok függvényében A partszegély általános jellegét a partvidék domborzata szabja meg. Két fő megjelenési típus: meredek, magas part lapos, alacsony part Doveri sziklák Algéria 1. A meredek, magas partok abráziója Legerősebb a pusztítás az apály- és a dagályszint között abráziós fülke alatta abráziós törmeléklejtő abráziós kavicsokból felette omlások abráziós partfal (kliff); a partfal fokozatos hátrálása abráziós teraszt alakít ki. ÉK-Anglia

Boulogne (Franciaország) A/ Az abrázió szelektív denudáció 1. a rétegek településviszonyai Algéria: Kabiliai partok Pula 2. abráziós torony, kapu és híd, barlang Lipari-sziget Etretat (Franciaország) 3. Kliff típusok kőzetminőség szerint Mészkő (Dover) Gránit (Algéria) B/ A abrázió általános letaroló munkája Az abráziós terasz elegendően hosszú idő alatt kiszélesedik a szárazulat rovására (a kőzetminőség csak a lepusztulás sebességét befolyásolja) A terasz maximális mélysége 200 m - " - maximális szélessége 300 km Abráziós tönk 2. Lapos, alacsony partok abráziója Az épülő partok létrejöttének feltételei: hordalékbőség sekély tenger hullámmorajlás Ezek elsősorban a beltengerekben adottak a/ Homokos - kavicsos lerakódások 1. Épülő partra merőlegesen kifutó hullámok munkája A hullámmorajlás - soog interferenciájából keletkezik: - törmelékgát, előtte a

hullámmorajlás árka (gerend) - szegélyturzás (parti turzás) - lidó - lagúna - lidókapu, - apály- és dagálydelta ß. Turzásképződés ferdén partra futó hullámok esetében A turzás anyaga vándorol a part mentén: - turzáskampó Namíbia - rekesztőturzás Algéria Az öböl vízmélységének szerepe Wisztula-öböl Königsberg - tomboló - szárnyturzás - turzásháromszög b/ Iszapfelhalmozódás Képződése a hullámzástól védett, csendes partszakaszokra jellemző. Anyaga: 2-50 µ átmérőjű szemcsék (agyagásványok) maximum 20%-ban durvább szemcsék (kőzetliszt) szerves anyag (5-10%) vasoxid (3-6%) Watt-tenger Két szintet képez: slikke (alacsony marsch) - növényzet nélküli - sótűrő növények schorre (magas marsch) - a mezőgazdaság hasznosítja A kettő között éles perem Bergen op Zoom (Belgium) Alacsony és magas marsch (Hampshire)