Ezoterika | Tanulmányok, esszék » Hagyományos kínai orvoslás

Hagyományos Kínai Orvoslás Nem a Világmindenséget kell beszűkíteni a megértés korlátai közé, -amit eddig többnyire tettek az emberekhanem inkább a megértést kell kitágítanunk, megnagyobbítanunk, hogy befogadja a Világmindenség képét olyannak, mint amilyennek azt tapasztaljuk. Francis Bacon Az európai gyógyászati iskola Kiváló Elsősegélyben Intenzív ellátásban Gyógyszerkémiában Kutatáselméletben Technikai fejlődésben Diagnosztikában Műtéti technikában Az európai gyógyászati iskola DE Prevencióban Krónikus betegségek ellátásában = népbetegségekben ?! Keleti gyógyászatok Indiai gyógyászat. Perzsa Gyógyászat Görög gyógyászat Unami Kínai gyógyászat Tibeti gyógyászat Megközelítés Megismerni egy gyógyászati iskola filozófiáját, működési logikáját Nyitottan A közös fogalmakat nem a saját logikánk szerint értelmezve Nem tagadva azt a saját ismereteinket védendő Kutatni az

utat, ahogy eljut az eredményig Az eredményből visszafelé levezetni a mi tudományos isnereteink szerinti analógiákat Nem vagyunk mindentudók, a mi tudásunk is fejlődik, amit ma nem értünk, holnap magyarázni tudjuk Legyünk alázatosak az élet csodáival Alapgondolatok Sejtközötti állomány Hyaluronsav Szaprofiták Kommunikáció – biofotonok Viz (struktúra, információ tárolás, redox potenciál) Sav-bázisegyensúly Lerakódások Fraktál elmélet Ismétlődés a részekben – mikrorendszerek Gondolkodás, tudat felépülése Fraktál Mikrorendszerek Mikrorendszerek Fogászati akupunktúra Kézen lévő pontok Csakrák Akupunktúra Tudat Mi az akupunktúrás pont? Mérhető elektromos ellenállás Fokozott oxigénfelhasználás Tapintható Meridián érzet Az AP keleti elmélete Két alap tulajdonság Jin -Jang Ős dialektika Az anyag kettőssége Sötét és anyagi Jin Világos, aktív a Jang

Jin-Jang ellentétpárok Jin Éjszaka, ősz -tél, víz Nőiesség, szaporodás Hideg, belső Lefelé terjedő Passzív, halvány, fehér Üres gyenge lassú Arc, mellkas, has Jang Nappal, tavasz-nyár, tűz Férfiasság, szaporítás Meleg, külső Felfelé mozgó Aktív, vérbő, vörös Teli erős gyors Hát, hátsó testfél Alapvető szubsztanciák Qi – mozgáshoz kapcsolódó energia Részei: Eredeti, velünk született qi Táplálkozási qi Légzési qi Ősi gi – mellkasban lévő energiák (qi tengere) Funkciói: Mozgás forrása és kísérője Test védelmezője Táplálék feldolgozása és átalakítása Szervezet homeosztázisának fenntartója Hőszabályzás, keringés őre Zavarai: qi hiány, összeomlás, pangás, lázadó qi Jing Öröklött (velünk született) és táplálkozás útján szerzett alkotja a teljes jinget, amely az élet folyamatában csökken. Jing – szervek lassú mozgásáért felel Qi a test gyors mozgásáért A qi a jingből

alakul ki, de visszahat rá a táplálkozás energiájával Shen A lélek, amely megszabja a vitalitást, az egyéni reakciókat, a személyes tudatot. A Qi, Jing és Shen alkotja az embert Energia áramlás Meridiánok Meridián Tüdő Vastag bél Gyomor Lép – Hasnyálmirigy Szív Vékonybél Hugyhólyag Vese Perikardium Hárommelegítő Epehólyag Máj Elülső-középső Hátulsó középső Maximális aktivitás 04 – 06 06 – 08 08 – 10 10 – 12 12 – 14 14 – 16 16 – 18 18 – 20 20 – 22 22 – 24 24 – 02 02 – 04 éjszaka nappal 5 fázis (őselem) Anya – fiú szabály Őselemi kapcsolatok, anya – fiú szabály Ártalmas hatások, a szél Szél: jang jelenség. Külső: vándorló fájdalom, viszketés, huzat, lázas állapot, náthás tünetek Belső: idült dysharmónia jele, szédülés, fülzúgás, paresthezia, bénulás, görcsök Szél a májhoz tartozik A hideg Jin jelenség (tél) Külső hideg:

fázás, hideg végtag, kívánja a meleget. Qi keringése megfagy, merevség, egy helyre localizálódó fájdalom. Belső hideg: jang elégtelen működése. Lassúság, megdermedés, aluszákonyság, szellemi lassulás, Vesékhez tartozó klimatikus faktor Tűz vagy forróság Jang jelenség. Hirtelen heveny gyulladás, láz, a beteg hideget kíván. Megtámadja a vért és a shent, ezért vérzés, tudatzavar, delírium jelentkezik. A belső szervek jin – jang egyensúly megbomlásából ered Nedvesség Jin természetű. Külső nedvesség: gyorsan alakul ki. Végtag duzzadt, nehéz oedémás. Belső nedvesség lassan alakul ki Nyálka: nyálkás váladékozás (lép és vese dysharmonia esetében gyakori). Nyálka csomósodást (tu), tüdőben váladékozást okoz. Jellemzője a vaskos, ragacsos lepedékű nyelv, csusszanó plzus Szárazság, nyári forróság Jang jellegű. Szárazság folyadékveszteséggel jár, forróság a hővel rokon. Száraz

nyelv, bőr, bogyós széklet. Szervek Jin: Jang: Szív Hármas melegítő Szívburok Vékonybél Tüdő Vastagbél Lép Gyomor Máj Epehólyag Vesék Hugyhólyag Szervek feladatai: Szív: „a vér és véredények ura”, a shen székhelye. „A szív a nyelvre nyílik, a szív ragyogása az arcon nyilvánul meg” Szívburok: szív védelmezője, a shen másik lakhelye Tüdő:”a tüdő kormányozza a qit”. „A tüdők mozgatják a vízcsatornákat”. A tüdők szabályozzák a hőháztartást, védenek az ártalmas hatások ellen. „ a tödők az orrba nyílnak” Szervek feladatai: Lép: Emésztést szabályozza. Kormányozza a véredényeket. Szabályozza az izmokat, a petyhüdt nyelv lépgyengeségre utal. Máj: „a szervezet császára”.”beállít és egyenletessé tesz, áramoltat és eloszlat”. Vesék: Tárolják az eredeti jinget (ősi energiát). Az élet gyökerei. Az ősi energia csökkenése

felel az öregedésért. Modern magyarázat Tapasztalati magyarázat 1. Szív 2 Tüdő 3 Máj 4 Vese 5 Uréter 6 Hugyhólyag 7 Vékonybél 8 Gyomor, hasnyálmirigy 9 Méh 1. Szív 2 Tüdő 3 Máj 4 Vese 5 Uréter 6 Hugyhólyag 7 Vékonybél 8 Gyomor, hasnyálmirigy 9 Méh