Gazdasági Ismeretek | Társadalombiztosítás » Nyugdíjrendszer Magyarországon

Nyugdíjrendszer Magyarországon TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés . 2 I. Elméleti háttér 4 I. 1 Nyugdíjrendszer Magyarországon 4 I. 2 Nyugdíjrendszerek az Európai Közösség országaiban 6 I. 3 Nyugdíjrendszer kialakulásának okai 6 I. 4 Nyugdíjrendszer történeti áttekintése Magyarországon 7 I. 5 Nyugdíjpénztári piac jelenlegi helyzete 10 I. 6 Pénztárak működése 15 I. 7 Pénztárak szervezeti felépítése 16 I. 8 Pénztárak bevételei és kiadásai 18 I. 9 Nyugdíjpénztárak Magyarországon 18 I. 9 1 Magánnyugdíjpénztári hozamok 20 I. 9 2 Nyugdíjpénztárak Internetes oldalai 22 I. 9 3 Az OTP Magánnyugdíjpénztár 23 I. 9 4 Nyugdíjpénztári Szövetség 29 I. 10 Verseny 30 I. 11 Reklám tevékenység és akciók 31 II. Kutatás célja, problémafelvetés 35 II. 1 Hipotézisek 35 III. Fogyasztói magatartás vizsgálata 37 III. 1 Fogyasztási magatartást befolyásoló tényezők 37 III. 1 1 Kulturális tényezők 38 III. 1 2 Társadalmi

tényezők 40 III. 1 3 Személyes jellemzők 42 III. 1 4 Pszichológiai tényezők 43 III. 2 Kommunikációs célok meghatározása 46 III. 3 Az OTP Magánnyugdíjpénztár reklámtevékenysége: 49 III. 4 Üzenet 51 III. 5 Fogyasztói magatartás folyamatai 51 IV. Kutatás célja, módszerei, körülményei 54 IV. 1 A kérdőív kialakítása: 54 IV. 2 A kérdőíves kutatás eredményei 55 V. Javaslatok az OTP Magánnyugdíjpénztár marketingtevékenységének a javítására 68 Idegen nyelvi összefoglaló71 Befejezés .74 Irodalomjegyzék75 Mellékletek 1 Bevezetés Az elmúlt évtizedben jelentős reformlépés történt a társadalombiztosítás területén. Az 1990-es évek elején a nyugdíjrendszerben fontos változások történtek. A foglalkoztatottság csökkentése, a munkanélküliek számának növekedése, a járulékfizetők számának csökkenését eredményezte, mert a munkájukat elvesztők közül sokan az előrehozott nyugdíjazást, valamint a

rokkantságot választották. A társadalombiztosítási nehézségek egyik oka az, hogy a nyugdíjbiztosítás kifizetéseit az adott időszakban befolyt bevételekből fedezik. Ez az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer Tehát az aktív dolgozók és munkaadóik által befizetett összegekből történik az adott időszak idős korosztályainak a nyugdíjfizetése, vagyis az időseket a munkaképes korúak „tartják el”. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága attól függ, hogy finanszírozható-e: adott évi bevételei fedezik-e kiadásait. A bevételek a járulékfizetők számától és a befizetett járulék mértékétől függnek, a kiadások pedig a nyugdíjasok számától, valamint a nyugdíjak összegétől. Az elkövetkezendő időben azonban a munkaképes korú lakosság számának várható csökkenésével a folyó kifizetések fedezete mérséklődni fog. A nyugdíjas évek anyagi biztonságának a m egteremtése, a b iztonságos

anyagi háttér kialakítása, az aktív években elért életszínvonalnak a megőrzése tette fontossá az öngondoskodás új formáinak a kialakítását, a nyugdíjpénztárakat. A probléma megoldását segíthetik az önkéntes kölcsönös, valamint a magánnyugdíjpénztárak, amelyek működését szabályzó 1993. év végén és 1994. év elején, illetve a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályokat 1997. év végén fogadták el Szakdolgozatomban az 1998-tól hárompillérű nyugdíjrendszer második elemét alkotó magánnyugdíjpénztárak működésének főbb jellemzőit, továbbá primer kutatásom segítségével a magánnyugdíjpéztárt választók magatartását mutatom be. Dolgozatom első részében az elméleti hátteret mutatom be. Foglalkozok a magyar nyugdíjrendszerrel, a rendszer kialakulásának okaival, történeti áttekintésével, valamint a nyugdíjpénztári piac jelenlegi helyzetével. Az első fejezetben a pénztárak

működését, szervezeti felépítését, pénztárak bevételeit és kiadásait, továbbá ebben a fejezetben mutatom be a nyugdíjpénztárakat Magyarországon, beszámolók a pénztárak között kialakult 2 versenyről, és elemzem a p énztárak reklámtevékenységét. Részletesen bemutatom az OTP Magánnyugdíjpénztárat. Dolgozatom második részének témája, a m agánnyugdíjpénztár választásával kapcsolatos problémák, a vizsgálatom célja, valamint megfogalmazom hipotéziseimet, melyek a kutatásom tárgyát képezik. A harmadik részben elméleti szinten foglalkozom a f ogyasztói magatartást befolyásoló tényezőkkel: kulturális, társadalmi, személyes, pszichológiai. Bemutatom a fogyasztási magatartás modelljét. A negyedik fejezetben a saját primer kutatásomat és annak eredményeit mutatom be. A kutatásom célja, hogy egyetemista, valamint főiskolai hallgatók körében megismerjem azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják őket a

magánnyugdíjpénztár választásnál. Választ szeretnék kapni arra is, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a magánnyugdíjpénztárakról. A kutatásom eredményét a jövőben az OTP Magánnyugdíjpénztár is fel tudja majd használni a marketingtevékenysége során. Dolgozatomat a k utatás során kapott eredmények tapasztalatainak az összegzésével zárom, melyekből következtetéseket vonok le, javaslatokat teszek a k apott eredmények függvényében. 3 I. Elméleti háttér I. 1 Nyugdíjrendszer Magyarországon Magyarországon a nyugdíjrendszert a szociálpolitika részének tekintik. A nyugdíjaknak több típusa létezik, én részletesen az öregségi nyugdíjjal foglalkozom. Az öregségi nyugdíj alapját, az aktív évek alatti befizetések képezik. Ez a megközelítés leginkább az un tőkefedezeti rendszerhez hasonlít. 1 A nyugdíjak finanszírozásának három fő változata van: • Felosztó-kirovó rendszer • Várományfedezeti rendszer

• Tőkefedezeti rendszer „A felosztó-kirovó rendszer azon az egyszerű elven alapszik, hogy a kifizetéseket és a bevételeket az egyes egyének életpályáján elválaszthatjuk egymástól, azaz a mostani idős generáció nyugdíját a jelenleg aktívak befizetéseiből fedezik, a jelenlegi aktívak nyugdíját pedig majdan az akkori aktívak befizetései fedezik.” 2 A várományfedezeti rendszer lényege: adott időszakban (felhalmozási időszak) csak befizetések történnek, kifizetések nem. Abból a célból hozták létre, hogy az idős korban a befizetett összegből és azok hozamaiból meg tudjanak élni. Tőkefedezeti rendszer: a befizető jövedelmi és a majdani nyugdíja között kapcsolat jön létre. A befizetéseket külön egyéni tőkefedezeti számlán tartják nyilván. A befizetéseket ez által nyomon lehet követni, mindig pontosan lehet tudni, hogy mekkora összeget halmozott már fel a befizető. A tőkeszámlán befizetett összegnek a

mindenkori hozammal növelt összeg alapján alakul ki a tulajdonos várható nyugdíja. A felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszernek is vannak kockázatai. A felosztó-kirovó rendszer kockázata: mivel nem kell befektetéssel foglalkozni működtetése olcsóbb, viszont a kockázata, hogy az aktív keresők létszáma csökken, és veszélyezteti a rendszert. Ez több 1 Ékes Ildikó: Életmód-Életszínvonal, Budapest, Rejtjel Kiadó 2002 Banyár József- Mészáros József: Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Budapest Gondolat Kör Kiadó 2003. 40o 2 4 okból is előfordulhat: egyrészt, mert csökken a munkaképes-korú lakosság száma, másrészt csökken az aktív népesség körében a foglalkoztatottság, harmadrészben pedig a rejtett gazdaság megjelenése miatt. Ezek a tényezők együttesen tették szükségessé a nyugdíjrendszer átalakítását. A tőkefedezeti rendszer kockázata: ennek két oka van, az egyik a nem megfelelő befektetési

forma, ennek következményei lehetnek az alacsony hozamok, legrosszabb esetben, pedig csődbe is mehet a társaság. A másik oka pedig a magasabb működési költség, amely szintén a hozam csökkenését eredményezi. Jelenleg Magyarországon vegyes rendszer működik, létezik felosztó-kirovó és tőkefedezeti rendszer. Összefoglalva tehát az alábbi rendszerek működnek egymás mellett: • Kötelező felosztó-kirovó rendszer • Kötelező magán tőkefedezeti rendszer • Önkéntes magán tőkefedezeti rendszer Az állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését garantálja, akkor is biztosítja a kifizetést, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapba befizetett járulékok nem fedezik a folyósítandó nyugdíjak összegét. 3 Különbség a Társadalombiztosítás és a Magánnyugdíjpénztárak között 1. ábra Társadalombiztosítás Magánnyugdíjpénztár A befizetés nem ellenőrizhető A befizetés ellenőrizhető Nem örökölhető

Örökölhető Egyszerű életjáradék Négyféle, választható szolgáltatás típus Forrás: Saját 3 www.magyarországhu 2006január 31 5 I. 2 Nyugdíjrendszerek az Európai Közösség országaiban Az Európai Közösség országai az egységes nyugdíjrendszert nem alakították ki. A rendszerek kialakításában fontos szerepük volt a történelmi hagyományoknak, illetve a második világháborút követő újjáépítésnek és a gazdaság alakulásának. A fedezeti rendszer nagyobb részben csak három országra jellemző: Egyesült Királyság, Dánia és Hollandia. A többi országban jellemzően felosztó-kirovó rendszer működik. A legtöbb helyen több pilléres rendszer alakult ki, mely pillérekre az alábbiak a jellemzőek: Első pillér: általános állampolgársági, vagy helyben lakási feltételekhez kötött, döntő többségben alapellátást nyújtó, adóból finanszírozott rendszer. Második pillér: munkanyugdíj, mely a befizetett

járulékokból finanszírozott és a kifizetések valamilyen szinten arányosak a befizetésekkel. Harmadik pillér: önkéntes, nyugdíjbiztosítás, vagy ezekhez hasonló megoldást jelent. A nyugdíjrendszerek általános struktúrája 2.ábra 1.pillér Flat-rate rendszer Társadalombiztosítási nyugdíj (felosztó-kirovó rendszer) 2.pillér Jövedelemfüggő szolgáltatás-meghatározott (felosztó-kirovó rendszer/tőkefedezeti rendszer) 3.pillér Életbiztosításon alapuló nyugdíj-megtakarítási tervek (túlnyomó részben) Forrás: Green Paper: Supplementary Pensions in the Single Market 2.old www.europaeuint/comm/internalmarket/en/finances/pensions/gppensenpdf I. 3 Nyugdíjrendszer kialakulásának okai Demográfiai okok: Nagy kihívást jelentenek az öregedő népességgel összefüggő nyugellátások, ezzel szembe kell néznie az Európai Unió tagállamainak is, így köztük Magyarországnak is. A nyugdíjhelyzet tagállamonként változik, amely függ az adott

tagállam lakosságának a d emográfiai struktúrájától. Két tényezőből ered a lakosság demográfiai öregedése: 1 az átlagos élettartam meghosszabbodásából, 2. a születések számának alakulásából 6 Az eltartottak demográfiai aránya függ a foglalkoztatási lehetőségektől és a munkafeltételektől. A nyugdíjrendszer kialakulása hosszú időre nyúlik vissza, több évszázados fejlődés eredményeként jött létre. „A biztosítás kialakulásának kezdeti szakasza visszavezethető a Római Birodalom időszakára, amikor a személybiztosítási tevékenység folytatására különböző egyesülések jöttek létre”. 4 A születéskor várható élettartam megnőtt, beköszöntött a „demográfiai rend” korszaka. Kialakult a standardizált életpálya, mely egy három szakaszos életpályát jelent: inaktív (0-18ig), aktív (a „munkával eltöltött idő), inaktív (nyugdíjas évek). Ez azt jelenti, hogy egy áltagos embernek az

aktív évei alatt meg kell keresni mindazt, amit élete során elfogyaszt. A gyermekkori fogyasztásainkkal tartozásunk keletkezik, azokkal szemben, akik ezt nyújtották, ez a társadalom részéről befektetésnek is tekinthető. Ezt a későbbiekben úgy fizetik vissza a társadalomnak, hogy felnőtt korban az egyének gyermekeket nevelnek, valamint adókat fizetnek. Azok, akik nem vállalnak gyereket, vagy nem „eleget” azokat tőkefelélőknek is nevezhetünk. Nyugdíjas korban pedig ismét inaktívvá válnak, itt az egyén a saját életpályája során megtermelt, de fel nem élt jövedelmét fogyasztja el. Ehhez szükséges egy mechanikus intézményrendszer, melyet nyugdíjrendszernek nevezünk. 5 I. 4 Nyugdíjrendszer történeti áttekintése Magyarországon Kezdetben a nyugdíjakra vonatkozó törvény csak a közszolgálatban dolgozókra vonatkozott. Az 1912. é vi LXVtc, mely 1913 j anuár 1-jén lépett hatályba, szabályozta a k özszolgálati alkalmazottak és

hozzátartozóik nyugdíjjogosultságát. A törvény nyugdíjat biztosított a bírák, ügyészek, tanárok, stb., valamint az említettek özvegyei, árvái számára A nyugdíjat közvetlenül az állami költségvetésből finanszírozták. Az 1928. é vi XLtc nyugdíjrendszere: a törvény kiterjedt az ipari és kereskedelmi alkalmazottak öregség, rokkantság, valamint özvegység és árvaság ellátására. Azonban ez a törvény sem rendelkezett a mezőgazdaságban dolgozókról, valamint a tengeri hajózókról és a 4 Tudnivalók a magánnyugdíjpénztárakról, Állami Pénztárfelügyelet 1999 5 Banyár József- Mészáros József: Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Budapest Gondolat Kiadó Kör 2003 23.o 7 vízi társulásokról sem. 6 Ekkor a nyugdíjkorhatár 65 év volt, a kötelező járulékok mértéke 5 %. A nagyon rövid múlttal rendelkező nyugdíjalapok a második világháború során tönkrementek a tulajdonukban lévő

ingatlanokat ért károk és a hiperinfláció következtében. Így az akkori társadalmi, gazdasági berendezkedésnek megfelelően felosztó-kirovó elven működtetett rendszert vezettek be 1950 körül, a korábbi tőkefedezeti rendszerrel szemben. „1959. január 1-vel hatályba lépett az 1958évi 40sz törvényerejű rendelettel megalkotott harmadik egységes nyugdíjrendszer.” 7 Mindez jól működött addig, amíg a központilag irányított gazdaságban az állami vállalatok biztosították a teljes foglalkoztatottságot és járulékbefizetést. A 80-as évek végén a gazdasági nehézségek felszínre hozták a társadalombiztosítás problémáit is. A foglalkoztatottak és a kereső képes lakosság száma és az általuk fizetett járulékok is folyamatosan csökkentek. Az állam a gyakorlatban nem volt képes a rendszert működtetni. 1988-ban leválasztották a társadalombiztosítást az állami költségvetésről. 1990. január 1-jén átadták a

társadalombiztosításnak az egészségügy finanszírozását is. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben az átalakulást az 1993. é vi XCVI Törvény az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról, valamint az 1997. é vi társadalombiztosítási törvénycsomag valósította meg. 8 Az Országgyűlés elfogadta azt a koncepciót, mely szerint a nyugdíjrendszer három pilléren nyugszik, és finanszírozása vegyes rendszerben történik. Az Országgyűlés által elfogadott reformcsomag, 1998 január 1-jei hatállyal kettéosztotta az addig egységes kötelező nyugdíjrendszert. 9 (3ábra) • Első pillér: felosztó-kirovó elvű kötelező nyugdíjbiztosítás: • Második pillér: tőkefedezeti elven működő magán-nyugdíjpénztárak • Harmadik pillér: önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak • Negyedik pillér: Nyugdíj-előtakarékossági számla 6 Dr. Botos József: A magyar társadalombiztosítás kialakulása és fejlődése,

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi kar 13.o 7 Takács György: Önkéntes és magánpénztárak, Corvinus Kiadó 1999 8 Tudnivalók a magánnyugdíjpénztárakról Állami Pénztárfelügyelet 1999 9 Augusztinovics Mária-Gál Róbert Iván-Matits Ágnes-Máté Levente- Simonovits András- Stahl János: A magyar nyugdíjrendszer az 1998-as reform előtt és után, Közgazdasági Szemle, XLIX.évf, 2002 június 8 3.ábra A nyugdíjrendszer elemei 1998-tól 1. pillér 2. pillér Társadalombiztosítási 3. pillér Magánnyugdíj pénztárak nyugdíj Kötelező, Önkéntes nyugdíjpénztárak Szolgáltatásai de a járulék Pályakezdőknek kötelező mértéke eltérő (zárt rendszer) Szabad elhatározástól függő /2002-ben nem volt kötelező a tagság/ Sajátjogú nyugdíj Egyösszegű Egyösszegű szolgáltatás Öregségi nyugdíjszolgáltatás Nyugdíjjárulék Rokkantsági Nyugdíjjáradék Kombinált szolgáltatás Baleseti

rokkantsági Egy életre szóló Hozzátartozói nyugellátás Elöl garanciatartamos Özvegyi nyugdíj Hátul garanciatartamos Árvaellátás Később/több életre szóló Szülői nyugdíj Baleseti hozzátartozói nyugdíj Időskorúak járadéka Forrás: Budapesti Értéktőzsde Az első pillért az állami rendszerek képezik, amelyben kötelező a részvétel. A rendszerek felosztó-kirovó alapon kerülnek finanszírozásra, az aktív munkavállalók befizetései fedezik a jelenlegi nyugdíjasok kifizetéseit. A nyugdíjak kifizetését az állam garantálja és a rendszert közintézmények igazgatják. Az Európai Közösségek tagállamaiban a nyugdíjak különböző technikákkal követik az inflációt és a gazdasági növekedés változásait. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerek kiadásai jelentős mértékben különböznek a társadalom gazdasági és demográfiai helyzetétől függően. A következő táblázatban (4. ábra) a nyugdíjkorhatár

alakulását mutatom be különböző országokban. 9 Nyugdíjkorhatár alakulása Ország Nyugdíjkorhatár Férfi Nő 65 60 (65-re)* 65 60 (65-re)* 67 67 65 65 60 60 65 65 65 65 60 (65-re)* 55 (60-ra)* 65 62 65 65 65 62 65 60 (65-re)* 10 4. ábra Minimum nyugdíjkorhatár Férfi Nő 57 52 55 55 60 60 56 56 55 55 58 58 55 55 55 50 55 55 60 59 Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Németország Írország Olaszország Portugália Svédország Svájc Egyesült Királyság Magyarország 62 62 60 55 Forrás: Reforming, Public Pensions (p.80) by the Organization for Economic Cooperation and Development, 1988b. Paris, France 11 A nyugdíjkorhatár felemelése, egyrészt növelte a munkaerőpiac kínálatát, így a nyugdíjrendszer válságához vezető utat rövidtávon erősítette, másrészt a nyugdíjba vonulók számát csökkentette, amely a nyugdíjrendszer pénzügyi terheit csökkentette. 12 Más szerző szerint idézve: „A korhatár emelése tehát

javítja a nyugdíjrendszer pénzügyi helyzetét, de növeli a szociális ellátó rendszer és így az állami költségvetés terheit.” 13 I. 5 Nyugdíjpénztári piac jelenlegi helyzete Magánnyugdíjpénztár: • „A társadalombiztosítási nyugdíjat részben helyettesítő, • a magánnyugdíj fedezetére kötelező nyugdíjjárulékot (tagdíjat) gyűjtő, azt befektető, • a befizetéseket és a hozamokat egyéni számlán jóváíró, • a nyugdíjkorhatár elérésekor nyugdíjszolgáltatást nyújtó, arról gondoskodó, és 10 * Várható emelkedés mértéke Maximiliane Szinovacz, Davic J. Ekerdt, Barbara H Vinick editors: Families and Retirement, Sage Publications 69.o 12 Czagány L.- Garai L 2004: A szociális identitás, az információ piac SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2004. JATEPressm Szeged, 372o 13 Augusztinovics 1996, 29.o 11 10 • az önkormányzatiság elvén működő, azaz a tagok tulajdonában lévő intézmény.” 14

Az OTP Magánnyugdíjpénztár a következő képen határozta meg a magánnyugdíjpénztárak fogalmát: „A magánnyugdíjpénztárak a magyar nyugdíjrendszer második pillérét alkotják. Olyan tőkefedezeti és non-profit elvű társulások, amelyek tagjaik számára arra adnak lehetőséget, hogy előre gondoskodjanak nyugdíjas éveik anyagi biztonságáról. A pénztárak a nyugdíjbiztosítási ellátások mellett nyugdíjszolgáltatást nyújtanak tagjaik részére.” 15 Magánnyugdíjpénztár megfogalmazása más szerző szerint: „A kötelező társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíjrendszer részeként működő önálló jogi személy, amely a kötelező tagdíjbevételeiből és befektetései hozamaiból teljesíti nyugdíjszolgáltatási kötelezettségét tagjai, illetve azok kedvezményezettjei számára.” 16 Ebben a részben bemutatom a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos ismereteket. Az önkéntes pénztárakra vonatkozó

1993. é vi XCVI törvény mintájára dolgozták ki a vegyes rendszerbeli magánnyugdíjpénztár intézményét. „A magánnyugdíjpénztári rendszer létrehozásának a célja: • az állam újraelosztó szerepének csökkentése a kötelező és az önként vállalt előgondoskodás megteremtésével; • a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerre háruló terhek fokozatos, hosszú távú csökkentésével egy hatékonyabban működő, az egyéni érdekeltséget jobban figyelembe vevő nyugdíjrendszer kialakítása, amely egyidejűleg a tőkepiac fejlődéséhez is hozzájárul.” 17 A következő ábrán az önkéntes- és magánnyugdíjpénztári tagság alakulását mutatom be. (5.ábra) 14 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2005 évi prospektus OTP Magánnyugdíjpénztár prospektusa 2004. március 16 Dr. Botos József: A magyar társadalombiztosítás kialakulása és fejlődése Budapest 1998 17 Barta Judit: A kötelező nyugdíjrendszer, Novotni Kiadó

2001. 15 11 Önkéntes- és magánnyugdíjpénztári taglétszám alakulása (ezer fő) 5.ábra Magánnyugdíj 3 000 2 500 2 253 Önkéntes nyugdíj 2 377 2 304 2 214 Ezer fő 2 000 1 500 1 153 1 242 1 219 1 180 1 000 500 0 2001 2002 2003 2004/III Forrás: www.pszafhu Magánnyugdíjpénztár tagsággal kapcsolatos előnyök: • Nem jelent plusz kiadást: a bruttó keresetből kötelezően levont nyugdíjbiztosítási járulék kerül megosztásra: 8 % 18 tagdíj a magánnyugdíjpénztárba kerül, 0,5 % járulék pedig a Tb-be. • A befizetések nyomon követhetőek: a tagdíjbefizetéseket és a jóváírt hozamot a pénztártagok egyéni számláján tarják nyilván, melyről a tagok minden évben egyenlegértesítőt kapnak. • Örökölhető: a pénztártag kedvezményezettet jelölhet meg, amennyiben nincs megjelölve kedvezményezett, abban az esetben a t örvényes örököst illeti az egyéni számlán összegyűjt összeg a pénztártag halála

esetén. Tehát a befizetett összeg nem vész el a tag halálakor. • Állami garancia védi: A Pénztárak Garancia Alapja vállal felelősséget (mögötte állami költségvetés áll), a pénztártagok magánnyugdíjpénztárba felhalmozott tőke kifizetésére. • Adókedvezmény vehető igénybe, a saját tagi kiegészítés után • Személyre szabott szolgáltatást nyújt: nyugdíjba menetelkor négy féle járadékszolgáltatás és az egyösszegű kifizetés közül lehet választani. (a jelenleg érvényes jogszabályok szerint) 18 2004-2006-ig: 8%, 2003-ban: 7% és 1998-2002-ig 6% a tagdíj mértéke 12 • Biztosabb alapokon áll a majdani nyugdíj: vegyes finanszírozású rendszer, melynek hatására a majdani nyugdíjat a magánnyugdíjpénztártól és a Tb-től is kapja a tag. • A törvény lehetővé teszi, hogy a pénztártag, vagy munkáltatója az előírt tagdíjat 10 %-ra egészítse ki. 19 A magánnyugdíjpénztárakkal

kapcsolatos előnyök felsorolása után, bemutatom a negyedik pillért az un. előtakarékossági számlát és az ezzel kapcsolatos előnyöket Mivel ez egy viszonylag új lehetőség a másik három pillérhez képest, sokak által szerintem még nem ismert a jelentősége, ezért úgy gondoltam, hogy röviden bemutatom a dolgozatomban. A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI törvény rendelkezik Előtakarékossági számla: Ma világszerte problémát jelent a társadalom elöregedése. Beindult az aktív munkaképes korosztálynak a népességen belüli arányának a csökkenése, az idős inaktívak egyre többen vannak, a fiatalok száma pedig csökken. Fel kell ismerni, hogy fontos szerepe van az öngondoskodásnak. Ezen ismeretek figyelembevételével, születetett meg az új nyugdíjszámla, az un. n yugdíj-előtakarékossági számla Ez egy „értékpapír számla”, amelyre az emberek a megtakarításaikat helyezhetik el, abban az esetben,

ha úgy döntenek, hogy azt az összeget a nyugdíjas évei előtt nem kívánják használni, és az általa tervezett életszínvonalat fenn akarja tartani magának. Az új nyugdíjszámlát a normál értékpapírszámlához lehet hasonlítani, a különbség annyiban áll, hogy amíg az utóbbiról bármikor kiveheti a befektető a pénzét, addig a nyugdíj-előtakarékoskodó azonban várhatóan csak komoly korlátozásokkal teheti ezt meg. Ez a gyakorlat a világ számos országában működik és elsősorban az adókedvezmények különböztetik meg a számlákat. Ezzel a számlával kapcsolatban még sok nyitott kérdés van, ezek megoldása folyamatban van. 20 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján (www.pszafhu) megtalálható az összes olyan pénzügyi szolgáltató, aki nyugdíj-előtakarékossági számla vezetésére jogosult. 19 20 www.otpbankhu Figyelő 2005.április 7-13 60o 13 Az OTP Bank Rt. 2006 II negyedévében várhatóan elindítja új

termékét, az un n yugdíjelőtakarékossági számlát A nyugdíj-előtakarékossági számla olyan megtakarítási forma, amely segítségével előre van lehetőség takarékoskodni a nyugdíjas évekre. 21 Ez két számlát jelent, egyrészt egy folyószámlát, amelyről az utalásokat lehet teljesíteni, másrészt egy speciális értékpapírszámlát. A negyedik pillérnél az ügyfélnek magának kell eldönteni, hogy melyik megtakarítási befektetést választja, ezek kizárólag értékpapír-típusú formák lehetnek. Hátránya lehet, hogy bizonyos pénzügyi jártasságot igényel a megfelelő ajánlat kiválasztásához. 22 Az így elhelyezett pénzösszeg után előtakarékossági támogatást lehet kapni, valamint a tranzakciók nyeresége, hozama adómentességet élvez, kivétel ez alól az osztalékból származó jövedelem. Az OTP a Nyugdíj-előtakarékossági számlát a következő belföldi és külföldi (magyarországi illetőségi) magánszemélynek

ajánlja: • Aki a nyugdíjas éveire előre gondolva szeretne előtakarékoskodni. • Akinek számít, hogy a befektetéseiből származó megtakarításait gyarapítsa (kamat- és árfolyam- nyereségadó mentesen) • Aki a befektetés hozamát növelni szeretné az állami támogatás évenkénti összegével • Aki a tőkepiacon elérhető befektetéseknek a kiemelkedő hozamát hosszú távon szeretné kihasználni Előnyei a Nyugdíj-előtakarékossági számlának: • Kedvezmények: az előtakarékossági támogatás önálló, tehát nem része az öngondoskodást szolgáló más kedvezményeknek, így az önkéntes tagság mellett is további adókedvezmény vehető igénybe. • Adómentesség: nyugdíjszolgáltatásnak minősülő felhasználás esetén a megtakarítások hozama mentesül az árfolyamnyereség- és a kamatadó alól. • Előtakarékossági támogatás: az évente befizetett össszeg 30 %-a, maximum 100.000 Ft. • Kedvező díjak: a

pénzszámlára befizetett összeg és az APEH-tól kapott előtakarékossági támogatás díjmentesen befektethető. 21 22 www.otpbankhu Piac Profit X.évfolyam 2006január 14 • Diverzifikáció: a különböző értékpapírok között a megtakarítások szabadon oszthatók 23 Nyugdíj-előtakarékossági számlával kapcsolatos nyitási feltételek: Nyugdíjelőtakarékossági számla nyitási lehetőség az OTP Bank értékpapír-forgalmazással foglalkozó bankfiókjaiban van. A számla nyitásához személyazonosító okmány szükséges A Nyugdíj-előtakarékossági számla két összekapcsolt számlából áll. Az egyik számla a befizetések és átutalások nyilvántartására szolgál, a m ásik pedig a b efektetések nyilvántartására, szolgáló értékpapír számla. A két számla nyitására és zárására kizárólag csak együtt van lehetőség. Nyugdíjelőtakarékossági számlát kizárólag csak magánszemély nyithat, minimum 5.000 Ft befizetés

kell teljesíteni a nyugdíjelőtakarékossági pénzszámlára. Nyugdíjas, a hatályos törvények értelmében nem nyithat ilyen jellegű számlát. A számla forintban vezethető és ezen kerül jóváírásra az APEH által átutalt előtakarékossági támogatás. A nyugdíjelőtakarékossági számla vezetéséért az OTP Bank a számlán tartott éves átlagos értékpapír állományra vetített évi 1 %-os, de minimum 2.000 Ft-os díjat számít fel I. 6 Pénztárak működése A magánnyugdíjpénztárak nonprofit szervezetek. A nyugdíjpénztárakat a tagok saját elhatározásukból hozzák létre, saját és munkáltatóik tagdíjbefizetéseiből, adományokból, támogatásokból teremtik meg a működés feltételeit, illetve a későbbi kiegészítő nyugdíjuk alapjait. Tevékenységükbe tartozik a tagok befizetéseinek, (ezek főként járulékok) gyűjtése, nyilvántartása az egyéni számlákon, valamint a befizetett tagdíjak befektetése, mindez annak

érdekében, hogy a tagok nyugdíjba vonulása után jövedelmet biztosítsanak számukra. A magánnyugdíjpénztárat alapíthatnak: 24 23 24 • Munkáltató, több munkáltató közösen • Szakmai kamarák külön-külön vagy együttesen www.otpbankhu Dr. Botos József: A magyar társadalombiztosítás kialakulása és fejlődése, Budapest 1998 15 • Munkavállalói érdekképviseletek • Nyugdíjbiztosítási önkormányzat • Önkéntes pénztár I. 7 Pénztárak szervezeti felépítése A pénztár tulajdonosai a pénztár tagjai, akik a tulajdonosi jogaikat közgyűlésen gyakorolhatják. Közgyűlés A pénztár legfőbb szerve a tagok érdekét képviselő közgyűlés, részközgyűlés, vagy küldöttközgyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni. A küldöttközgyűlés feladatai: • Szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása • Igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, díjazásuk

megállapítása • Ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, díjazásuk megállapítása • Pénztár pénzügyi tervének elfogadása • Dönteni a különböző érdekképviseleti szervekhez történő csatlakozásról, kiválásról • Könyvvizsgáló megválasztása és felmentése • Beszámoló elfogadása Igazgatótanács Az igazgatótanács a pénztár ügyvezető szerve. Gondoskodik a közgyűlés határozatainak a végrehajtásáról, a pénztár könyveinek a szabályszerű vezetéséről, üzletpolitikájának kialakításáról és a nyugdíjpénztár zavartalan működéséről. Az igazgatótanács feladata, hogy elkészítse és a közgyűlés elé terjessze a pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervét, valamint a mérlegét és az éves beszámolóját. Ellenőrző bizottság A pénztár köteles tagjai közül ellenőrző bizottságot választani, melynek a feladata a nyugdíjpénztár gazdálkodásának

rendszeres vizsgálata. Az ellenőrző bizottság észrevételeit, évente a közgyűlés elé terjeszti. 16 A pénztár köteles ügyvezető igazgatót alkalmazni. Ügyvezető igazgató csak olyan személy lehet, aki a pénztárral munkaviszonyban áll. Az ügyvezető felelős a közgyűlés, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság határozatainak a végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért, folyamatos ügyviteléért, valamint a munkáltatói jogokat is gyakorolja. A magánnyugdíjpénztár köteles alkalmazni még: számviteli rendért felelős vezetőt, befektetésért felelős vezetőt, aktuáriust, könyvvizsgálót, jogászt és belső ellenőrt. A pénztárnak számlavezetőt és letétkezelőt kell választani, továbbá lehetősége van arra, hogy a vagyonkezelést és a pénztári adminisztrációt egy külső szervezethez kihelyezheti. A törvényben meghatározottakon túl, kormányrendelet is szabályozza a pénztárakat a:

működésére, befektetésére, számvitelére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és a tagok tájékoztatására vonatkozóan. A tagoknak évente minimum egyszer tájékoztatást kell adni az egyéni számlájának az egyenlegéről, és az auditált éves beszámolójának egy egyszerűsített változatát nyilvánosságra kell hozni. A pénztárak tevékenységének a szabályszerűségét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzi. A PSZÁF felügyelete kiterjed: • Engedélyezési, ellenőrzési és intézkedési jogköre van • A pénztárak központi nyilvántartását működteti • Meghatározza a befektetésekre vonatkozó kötelező hozamot • Felügyeleti biztost nevez ki a tartósan rosszul működő pénztárakhoz • Kétévente kötelezően, köztes időben bármikor jogosult vizsgálni a pénztárakat, hogy biztonságosan működik-e a p énztár, tevékenységes megfelel-e a j ogszabályoknak, szabályzatoknak, felügyeleti

határozatoknak. 25 • Jóváhagyja a pénztár szabályzatait • Információs szolgáltatásokat nyújt • Szakértői szolgáltatásokat nyújt • Szabálytalanság esetén bírságot kiszabására jogosult. 25 Tudnivalók a magánnyugdíjpénztárakról Állami Pénztárfelügyelet 1999. 17 I. 8 Pénztárak bevételei és kiadásai A magánnyugdíjpénztár bevételeit legnagyobb részben a munkáltatói befizetések teszik ki. A kötelező mértékű 8 %-os tagdíjat a munkavállaló vagy munkáltatója kiegészítheti 10 %-ra. Az egységes magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke a munkavállaló bruttó bérének a 8 %-a. A pénztárak a bevételeikből képzett tartalékokból finanszírozzák a kiadásaikat. A pénztártagok által befizetett összeget a p énztár a j ogszabály által megengedett módon befekteti. A befektetés rendjéről és módjáról, a nyugdíjpénztárakról szóló törvény szabályozza. (illetve az igazgatótanács által

elfogadott befektetési politika alapján) A magánnyugdíjpénztárba befizetett tagdíjak három részre oszlanak: fedezeti, működési és likviditási tartalékokra. A fedezeti tartalék: a felhalmozást szolgálja, a befizetett összeg a tag egyéni számláján kerül jóváírásra. A szolgáltatások fedezetének a gyűjtésére és finanszírozására szolgál A működési tartalék: a pénztár működési költségeinek a fedezetére szolgál, pl. adminisztrációs díj, könyvelés, posta költség, egyéni számlaértesítők költsége. A likviditási tartalék: a pénztár fizetőképességét biztosítja. A tagok által közösen finanszírozzák. I. 9 Nyugdíjpénztárak Magyarországon A nyugdíjpénztárak eltérő taglétszámmal, és vagyonnal rendelkeznek. A befektetésekről másmás vagyonkezelő gondoskodik A pénztárak lehetnek nyílt és zárt pénztárak Nyílt pénztár: a lehetséges tagok körét nem szabályozza. A zárt pénztár: szakmai vagy más

szervezési elv alapján lehet a pénztár tagja lenni, pl. munkahely Működő nyugdíjpénztárak: 1) Aegon Magyarország Nyugdíjpénztár, 2) Allianz Hungária Nyugdíjpénztár, 3) Aranykor Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, 4) Budapest Országos Kötelező Magánnyugdíjpénztár, 5) Dimenzió Magánnyugdíjpénztár, 6) Életút Első Országos Nyugdíjpénztár, 7) Erste Bank Országos Nyugdíjpénztár, 18 8) Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár, 9) Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, 10) Ing Magánnyugdíjpénztár, 11) Magyar Külkereskedelmi Bank Rt Nyugdíjpénztár, 12) OTP Nyugdíjpénztár, 13) Postás Magánnyugdíjpénztár, 14) Quaestor Országos Nyugdíjpénztár 15) Uniqua és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár, 16) Vasutas Nyugdíjpénztár, 17) Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára, 18) Winterthur Országos és Önkéntes Nyugdíjpénztár. A következő táblázatban (6.ábra) a legnagyobb

nyugdíjpénztárak főbb adatait mutatom be Vezető magánnyugdíjpénztár főbb adatainak összehasonlítása (2005. II negyedév) 6. ábra Aegon Allianz Winterthur Ing MKB OTP 319 150 195 826 373 643 26 860 694 014 175 776 111 693 92 927 198 013 21 684 275 812 95,51* 94,0 94,0* 94,5 94,5 94,0 5,00* 5,5 5,5* 5,0 4,8 5,5 0,49* 0,5 0,5* 0,5 0,7 0,5 15,86 16,43 14,55 19,98 15,82 16,77 Taglétszám 440 414 (fő)* Vagyon (millió Ft)* Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék Nettó hozamráta (2004) • *2005.IInegyedévi adatok • * sávos megoszlás Forrás: www.pszafhu 19 I. 9 1 Magánnyugdíjpénztári hozamok A nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységeikről, évente egyszer kötelesek számot adni a nyilvánosságnak. Június végéig pedig, meg kell jelentetni a Pénzügyi Közlönyben, a bruttó és nettó hozamrátát a pénztár egészére, tárgyévre és az azt megelőző négy évre. Többek

között nyilvánosságra kell hozni a referenciaindex hozamrátáját is. A nyugdíjpénztárak a befizetett tagdíjakat befektetik és a b efektetés hozamát jóváírják az egyéni számlán. A pénztár egészére vonatkozó nettó hozamráta, a befizetett (tehát nem csak az egyéni számlán jóváírt) összegre vetítve mutatja be a vagyonkezelési és letétkezelési költéséggel csökkentett (azaz nettó) hozamrátát. Ez a tag számára a legfontosabb hozamráta, amely összehasonlítható a többi pénztár eredményével, valamint a referenciaindex-el. 26 A pénztár egészére számított hozamráta nem egyezik meg az egyéni számla hozamrátájával. A pénztári hozamokat a pénztár befektetett eszközeinek piaci értéke alapján határozzák meg, és negyedévente írják jóvá az egyéni számlákon. A referenciaindex megmutatja, hogy a pénztár befektetési politikájában meghatározott összetételű befektetéssel milyen hozamot lehetett volna elérni

a piacon, ezt össze lehet vetni a pénztár tényleges teljesítményével. A nyugdíjpénztárak minden év június 30-ig kötelesek tájékoztatni pénztártagjaik, számukra egyéni számlaértesítőt küldeni, az egyéni számlájuk alakulásáról. 27 A számlaértesítő fontos eleme a hozam. Azonban nem lehet hosszú távú következtetést levonni az adott év teljesítményéről. Mivel a nyugdíjpénztári tagság egy hosszú távú befektetés, nem elég egy évnek az eredményét figyelembe venni. Így tehát nem érdemes egy rosszabb hozamot elért év után a pénztárváltáshoz folyamodni, mert egy rosszabb hozamú év, valószínűleg hosszabb távon kiegyenlítődik. Másrészt pedig a pénztárváltásnak is vannak költségei „A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követelésének egy ezrelékét vonhatja le a tag követeléséből.” 28 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

a jogszabályi kötelezettségeknek eleget téve közzé tette a magánnyugdíjpénztárak 2005. é vi hozamait, illetve a 2001-2005 évekre vonatkozó átlagos éves hozamait, melyet a következő táblázatban (7. ábra) mutatok be 26 Pénzem és a magánnyugdíjpénztár, PSZAF prospektusa 2005. május PSZAF hírlevél 2005 28 HVG TB Különszám 2006. 164o 24§ (3) 27 20 (Adatok %-ban) 7.ábra Pénztár szintű hozamok A magánnyugdíjénztár Bruttó hozam Nettó hozam Referencia neve (2005) (2005) (2005) (2001-2005)* 14,95 13,61 12,13 9,49 12,49 11,30 12,22 9,73 11,21 10,75 11,27 8,12 12,18 11,14 13,49 7,86 16,07 15,82 15,17 10,09 11,53 11,25 11,48 10,24 11,80 10,18 13,22 8,94 12,93 12,44 12,23 9,26 14,18 13,86 14,07 10,17 12,93 11,89 12,79 8,92 MKB Nyugdíjpénztár 12,98 12,31 11,20 9,69 OTP 15,00 14,11 14,34 9,33 12,03 11,70 12,46 9,10 7,87 7,44 16,70 8,98 10,17 8,98 10,62 7,12 Vasutas

Nyugdíjpénztár 13,12 12,88 12,95 9,94 Villamosenergia-ipari 12,55 12,41 11,92 9.88 10,96 9,70 10,65 7,34 Aegon Magyarország hozam Átlagos éves hozam Nyugdíjpénztár Allianz Hungária Nyugdíjpénztár Aranykor Országos és Önkéntes Nyugdíjpénztár Budapest Országos és Kötelező Nyugdíjpénztár Dimenzió Magánnyugdíjpénztár Életút Első Országos Nyugdíjpénztár Erste Bank Országos Nyugdíjpénztár Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ING Magánnyugdíjpénztár Magánnyugdíjpénztár Postás Magánnyugdíjpénztár Quaestor Országos Magánnyugdíjpénztár Uniqua és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár Társaságok Nyugdíjpénztára Wintherthur Nyugdíjpénztár Forrás: www.pszafhu 21 Átlagos infláció: 5,55% (az átlaghozamokkal azonos módon, a 2001-2005. évekre számítva) 2004. évben a nyugdíjpénztárak kiemelkedően jó hozamot értek el 29 A

teljesítményeket azonban, igazán 3-5 év átlagából lehet megítélni, és fontos az is, hogy mekkora díjat fizetnek a pénztárak a vagyonkezelésért. A vagyonkezelői díjak jelentősen leronthatják a befektetés teljesítményét. 30 A következő táblázatban (8.ábra) a vezető magánnyugdíjpéntárak pénztári nettó hozamait mutatom be, amely a kezdetektől az elmúlt év végéi tartalmazza az adatokat. 8. ábra AEGON ALLIANZ OTP ING WINTERTHUR 1998 10,27 20,16 16,36 3,80 16,06 1999 11,88 17,96 19,57 19,60 19,44 2000 8,80 8,25 5,34 5,10 6,17 2001 9,16 9,24 6,01 3,70 6,09 2002 8,11 8,45 6,40 5,90 3,99 2003 1,31 3,60 3,94 3,92 2,77 2004 15,86 16,43 16,77 19,98 14,55 2005 13,61 11,30 14,11 11,89 9,70 ÁTLAGOS 9,49 9,73 9,33 8,92 7,34 ÉVES HOZAM (20012005) I. 9 2 Nyugdíjpénztárak Internetes oldalai A 18 m agánnyugdíjpénztár közül mindegyik rendelkezik saját Internetes oldallal. Ezek elérhetőségei a

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a honlapján megtalálhatók. 29 30 HVG 2005.február 12 Figyelő 2004.július 22-28 61o 22 Mint azt már a korábbi táblázatban szemléltettem, a legnagyobb taglétszámmal és vagyonnal az OTP Magánnyugdíjpéztár rendelkezik, ezért ezt mutatom be. A nagyobb pénztárak közé tartozik az Aegon, ING, Allianz, Wintherthur és az MKB. I. 9 3 Az OTP Magánnyugdíjpénztár Az előzőekben felsorolt nyugdíjpénztárak közül az OTP Magánnyugdíjpénztárral részletesen foglalkozom. Az Állami Pénztárfelügyelet (ma Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) elsők között engedélyezte alapítását az OTP Magánnyugdíjpénztárnak. 31 Alapítója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaság. A pénztár megalakulásának időpontja 1997. szeptember 9 Tagsági körét nem korlátozta, bárki szabadon beléphet. Működései területe szerint, nyílt, országos pénztár, a Magyar

Köztársaság egész területére kiterjedően hozták létre. 32 Az OTP Magánnyugdíjpénztár Magyarország 16 megyéjében, illetve a fővárosban a területi pénztári feladatokat, ami azt jelenti, hogy azok a pályakezdők, akik a munkába állástól számított 15 na pon belül nem Magánnyugdíjpénztár tagjaivá válnak. választanak magánnyugdíjpénztárat, az OTP 33 Az OTP Magánnyugdíjpénztár vagyonkezelője, az OTP Alapkezelő Rt, melynek szakmai tudása és eredményei garanciát nyújtanak arra, hogy anyagilag is megalapozott nyugdíjas éveket biztosítson tagjai számára. Az OTP Magánnyugdíjpénztár számára a nyilvántartást (adminisztrációs tevékenységet) az OTP Pénztárszolgáltató ZRt végzi, mely megfelelő technikai háttérrel és szaktudással rendelkezik. 34 Az OTP Pénztárak (Magán-, Önkéntes Nyugdíjpénztár és Egészségpénztár) összesített tagjainak száma 2005. december 31-én, együttesen meghaladja az 1,016

millió főt, a pénztárcsoport vagyona mintegy 400 milliárd forint. Magyarország legnagyobb pénztári csoportja. A Magánnyugdíjpénztár vagyona 317 milliárd volt 2005 de cemberében, a bruttó hozama 2005-ben 15,00 %. Az OTP Magánnyugdíjpénztár főbb adatait táblázatok segítségével szemléltetem. 31 Bankó 2002 augusztus OTP Magánnyugdíjpénztár Alapító Okirata, www.otpbankhu 33 Bankó 2006 február 34 www.otpnyugdíjhu 32 23 9. ábra A OTP Magánnyugdíjpénztár taglétszámának alakulása 800 609 567 600 647 606 725 682 Ezer fő 509 400 271 200 0 1998. IV 1999 IV 2000 IV 2001 IV 2002 IV 2003 IV 2004 IV 2005 IV Forrás: www.otpnyugdijhu 10. ábra Az OTP Magánnyugdíjpénztár vagyonának alakulása 350 317 300 Milliárd forint 250 224 200 142 150 101 100 70 39 50 5 19 0 1998. IV 1999. IV 2000. IV 2001. IV 2002. IV 2003. IV 2004. IV 2005. IV Forrás: www.otpnyugdijhu 24 OTP Magánnyugdíjpénztár által nyújtotta

előnyök • Kiemelkedő hozamú: Az OTP Magánnyugdíjpénztár 2004-ben nettó 16,77 %-os hozamot ért el. • Stabil és biztonságos háttérrel rendelkezik: Az OTP Magánnyugdíjpénztár hátterében az OTP Bank Rt áll, vagyonkezelője az OTP Alapkezelő Rt, a nyilvántartást végző szervezete az OTP Pénztárszolgáltató Z Rt. • Előnyös feltételekkel működik: Az OTP Magánnyugdíjpénztárban a befizetett tagdíj 94%-a kerül a fedezeti tartalékba. • Egyedülálló kedvezményeket biztosít: Az OTP Magánnyugdíjpénztár tagjai a mindenkori kamattól függetlenül 1,5%-os kamatkedvezménnyel vehetik igénybe az OTP Bank A-hitelét. • Az OTP Nyugdíjvonalon (06-1-3-666-777) keresztül az egyéni számla egyenlege bármikor lekérdezhető. • Aktuális információk az Interneten keresztül lekérhetők. (wwwotpnyugdijhu) • Magyarország vezető nyugdíjpénztára: a legnagyobb taglétszámmal és vagyonnal rendelkezik. 2005 de cember 31-én 726

ezer fős taglétszámmal és 317 milliárd vagyonnal rendelkezett. 35 Az OTP Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásai: A Pénztár a h atályos törvényi rendelkezések alapján a n yugdíjra jogosultaknak szolgáltatást nyújt. A nyugdíjszolgáltatás 2004 január 1-jétől adómentes 1, Egyösszegű kifizetés: az a pénztártag igényelheti, akinek a különböző pénztárakban eltöltött tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot. 2, Járadékszolgáltatások • Egyszerű életjáradék: a pénztártag számára élete végéig, havonta előre folyósított járadék. • Elején garanciatartamos életjáradék: a pénztártag által meghatározott időtartamig a tag vagy halála esetén a kedvezményezett részére folyósított járadék. A nyugdíjas tag a garancia idő lejárata után is, élete végéig kapja a megállapított járadékot. 35 www.otpbankhu 25 • Végén garanciatartamos életjáradék: a pénztártag részére élete végéig,

halálát követően a kedvezményezett részére a tag által meghatározott időtartamig folyósított járadék. • Két vagy több életre szóló járadék: a pénztártag számára élete végéig, halálát követően a kedvezményezett részére szintén élete végéig folyósított járadék. Pénztártagsági feltételek: Tagságra kötelezett pályakezdőnek az a személy minősül, aki első ízben létesít Magyarországon munkaviszonyt, és ez idő alatt nem töltötte be a 35. életévét Önként csatlakozhat az a személy, aki: • Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll és nem töltötte be a 30. életévét. • Első ízben létesít Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyt, bármely ország bármely korú állampolgára. • Az a harmadik állam polgára, illetőleg hontalan természetes személy, aki Magyarországon biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, vagy megállapodás megkötésével szerzett

társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot. Tagdíj: nyugdíjpénztári megtakarítás olyan formája, amely nem jár többletkiadással, a bruttó bérből levont 8 % kerül megosztásra. A tagdíj az az összeg, amelyet a Pénztár tagja a Pénztár számára köteles megfizetni, ideértve azt az összeget is, amellyel a kötelezően megállapított mértéket a pénztártag vagy javára más személy vagy szervezet kiegészíti.36 Belépési díj nincs. Átlépésre fél éves tagság után van lehetőség, ha nincs tagdíjhátralék Átlépés díja: 1 ezrelék. 36 OTP Magánnyugdíjpénztár Szervezeti és Működési Szabályzata 26 A munkabér után fizetendő társadalombiztosítási járulékok mértéke 2006-ban 11. ábra Munkáltató Nyugdíjbiztosítási Munkavállaló Nem pénztártag Pénztártag 8,5 % 0,5 % - 8% 11 % 4% 4% 29 % 12,5 % 12,5 % 18 % járulék Magánnyugdíjpénztári tagdíj Egészségbiztosítási járulék Összesen

Forrás: OTP Magánnyugdíjpénztár prospektusa 2005. Az OTP Magánnyugdíjpénztárnál a tartalékok között megosztás a következő képen alakul 2006-ban. • Fedezeti tartalék: 94 % • Működési tartalék: 5,5 % • Likviditási tartalék: 0,5 % Az OTP Magánnyugdíjpénztár piaci pozíciójával kapcsolatban készítettem egy SWOTanalízist (12. ábra), ennek segítségével bemutatom a Pénztár erős és gyenge pontjait, valamint a lehetőségeket és veszélyeket. Az elemzésből is jól látható, hogy az OTP Magánnyugdíjpéztár számos erősséggel rendelkezik, a legnagyobb taglétszámmal és vagyonnal rendelkező pénztár, és ezt a pozícióját sikeresen megőrizte, a pénztárak között „harcban is’. 27 SWOT- analízis 12. ábra Erősségek Folyamatos piacvezető pozíció Gyengeségek Speciális termék Piacvezető hozamok Határozott menedzsment Legnagyobb vagyon Legnagyobb taglétszám Lehetőségek Kommunikációs akciók Veszélyek

Felerősödtek a nyugdíjpénztárak közötti harc Szövetség Forrás: Saját készítés A nyugdíjpénztárak Internetes oldalain a következő cégre vonatkozó alap információk találhatók meg: • Pénztár neve, Adószáma, • Alapítás éve • Számlaszám (tagdíj és pótlék számla) • Cím, székhely, levelezési cím, ügyfélszolgálat címe, a pénztár e-mail címe, telefonszám, fax-szám, automatikus lekérdezés • Ügyfélfogadás ideje, • Pénztár kódja, • Számlakezelő megnevezése, Letétkezelő megnevezése, Vagyonkezelő megnevezése, Könyvvizsgáló megnevezése • Igazgatótanács tagjainak megnevezése, Ellenőrző bizottság tagjainak megnevezése, Mint azt korábban említettem már, szinte mindegyik nyugdíjpénztár hátterében valamely nagyobb bank, vagy biztosító társaság áll, a következő táblázatban (13.ábra) összefoglalom, hogy a vezető nyugdíjpénztárak hátterében ki áll, ki végzi a pénzárak

vagyonkezelését, letétkezelését, számlavezetését. 28 Összehasonlító tábla Nyugdíjpénztár 13. ábra Aegon Allianz ING MKB OTP Aegon Allianz ING MKB OTP Bank Biztosító Hungária Biztosító Bank Rt megnevezése Háttér Biztosító Rt Rt Számlakezelő CIB Bank Rt MKB ING Bank MKB OTP Bank Bank Rt Rt Bank Rt Rt Letétkezelő Vagyonkezelő CIB Bank Rt HVB OTP Hungary Bank Bank Rt Rt Aegon Allianz ING Magyarország Hungária Befektetési Befektetési Biztosító Alapkezelő Alapkezelő Rt MKB MKB OTP Bank Alapkezelő Rt Rt Rt Rt Forrás: Internet alapján saját készítés I. 9 4 Nyugdíjpénztári Szövetség A Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség alapvető célja, hogy a pénztártagokat hatékonyan képviselje a nyugdíjpénztári szakmai fórumokon, valamint megőrizze és erősítse a nyugdíjpénztári rendszer eredményességét, stabilitását. További céljai a s zövetségnek, hogy támogassa a t

agjai jogainak és kötelességeinek érvényesülését, pénztármozgalom fejlesztését, tagjainak együttműködését, annak érdekében, hogy Magyarországon hatékony és szilárd nyugdíjrendszer valósulhasson meg. A Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség érdekképviseleti szerv, amely összefogja az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakat és a nyugdíjpénztárakat, amelyek a szövetség alapszabályzatában foglalt feltételeknek megfelelnek. 29 A szövetség célja, többek között elősegíteni és fejleszteni az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak működését, képviselje a szövetség tagjainak az érdekeit, kapcsolatot teremteni érdekképviseletekkel, hitelintézetekkel, biztosítóintézetekkel. 37 I. 10 Verseny A magánnyugdíjpénztári piacon, komoly „harcok” folynak a pénztártagok megszerzésért. Az OTP Magánnyugdíjpénztár legnagyobb versenytársai az Aegon Nyugdíjpénztár, Allianz Hungária

Nyugdíjpéztár, ING Nyugdíjpénztár, MKB Nyugdíjpénztár és a Winthertur Nyugdíjpénztár. A következő esetek fordulnak/ fordulhatnak elő a nyugdíjpénztárak közötti harc során: A nyugdíjpénztárak gyakran megtévesztő reklámokkal próbálnak újabb pénztártagot toborozni. A felügyelet úgy gondolja, hogy komolyan fel kell lépni a fogyasztókat megtévesztő reklámokkal szemben. • Az ING magánnyugdíjpénztárnál pl. a „minden mellette szól” szlogen miatt kezdtek vizsgálatot folytatni, mivel ez azt jelentené, hogy ennél a nyugdíjpénztárnál nincs jobb ajánlat, a valóságban pedig nem igaz, emiatt a pénztárat 1 millió forintra büntették. • Olyan eset is előfordult már, hogy a pénztár a bruttó hozamát reklámozta, vagyis nem vonta le a működés és vagyonkezelés költéségét, így a pénztár hozamát kedvezőbb színben tüntette fel. • A másik hozammal kapcsolatos csábítási trükk: amikor a pénztár egészének

hozamával csalogatják a lehetséges pénztártagokat, amely hozam nem egyezik meg az egyéni számlájának a gyarapodásának mértékével. • Lehetséges csábítási trükk, mikor a pénztárak az adataiból, a lehető legelőnyösebben öltöztetik fel. Ha az a kedvezőbb, akkor az éves hozamból átlagot számolnak, ha másként előnyösebb, akkor a hirtelen megugrott hozamot említik. • Előfordul az is, amikor egy pénztár néhány kiváló hozamú hónapját évesíti. De ez szigorúan tilos. Egy évnél rövidebb időtartam hozamát reklámozni nem lehet • A következő pénztártag toborzási taktika ugyan nem ütközik jogszabályba, azonban etikailag kifogásolható. Vannak pénztárak, akik kocsit sorsolnak, mások több tízezer forintos nyereményekkel próbálja a tagokat magához csábítani. Ezt az eljárást csak a 37 Bankó 2000. december 30 többi pénztártag rovására tudja megtenni, hiszen a pénztárak tulajdonosai maguk a

pénztártagok, tehát végső soron az ajándékokat is velük fizettetik meg. 38 További problémát jelent a hozamok összehasonlítása. A pénztárak közötti hozamértékek összehasonlításának nehézségei: nehézkes az összehasonlítás, mivel a kevesek által elérhető Pénzügyi Közlönyben jelenik meg a többi pénztár beszámolója, és időben nem egyszerre történik az adatok közlése, hanem több számban szétszórva. A pénztárak általában a t eljes vagyonon elért hozamot teszik közzé, amely csak kiindulópont lehet az összehasonlításban. Mivel mindenkit az érdekel, hogy a saját számláján lévő összegnek mekkora a hozama, az azonban függ a befizetés időpontjától és az összegtől. 39 2005 augusztusában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az Aegon Nyugdíjpénztárt szintén 1 millió forintra bírságolta marketingtevékenysége miatt. 2005 első negyedévében a pénztár szórólapjával tévesztette meg a p

énztártagokat, mivel a s aját 2005. január 1-jétől hatályos adatait hasonlította a többi pénztár 2004. december 1-jén hatályos adataihoz 2006-ban az Aegon Nyugdíjpénztárt ismét megbüntették, ezúttal a G azdasági és Verseny Hivatal bírságolt. A bírság mértéke 70 millió forint Az Aegon Nyugdíjpénztár a szolgáltatásairól szóló tájékoztatásával sértette a fogyasztókat. A Pénztár a szolgáltatásának hozamára, költségére vonatkozó 2005. é vi piaci tájékoztatása eredményezte a bírságot: a reménybeli ügyfelek részére küldött tagtoborzó szórólapokon, valamint az átlépni szándékozó pénztártagok részére eljutatott leveleken, melyek az át/kilépési szándékról történő tudomásra jutás után lett küldve a tagoknak. Ezeken a szórólapokon és leveleken, a költségvonzatok tekintetében téves adatok lettek feltüntetve, valamint hiányos tájékoztatást tett közzé, amely a fogyasztói döntések

tisztességtelen befolyásolására alkalmas. A tájékoztatóban téves oszlopdiagramok és téves hozamadatok szerepeltek. 40 Ebből is következtethetünk, hogy a pénztártagok megszerzésére, a pénztárak között elég erős a verseny, még a tisztességtelen eszközök alkalmazásától sem riadnak vissza. I. 11 Reklám tevékenység és akciók A gyakorlatban reklámhordozókat (ezek a médiumok) és reklámeszközöket különböztetünk meg. 41 38 Reggel Független Közéleti Napilap 2005.0519 Bán Károly összeállítása alapján Figyelő 2003. augusztus 7-13 58o 40 FigyelőNet 2006.április 13 41 Fazekas Ildikó- Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció Szókratész Külgazdasági Akadémia Budapest 2005 39 31 A médium kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, de a saját információnk közlésére, továbbítására mi is igénybe vehetjük. Médiumok lehetnek, vizuálisak (sajtó, hirdetések), auditívak (rádió),

valamint audiovizuális médiumok (televízió, mozi, Internet). Más csoportosítás szerint megkülönböztetünk nyomtatott sajtót (újságok, szabadtéri hirdetések) és elektronikus sajtót (rádió, televízió, mozi, Internet). Mindegyik nyugdíjpénztár a saját igényeinek megfelelő reklámhordózókat, valamint reklámeszközöket választ. A nagyobb taglétszámmal rendelkező pénztáraknak nyilván több lehetőségük van magukat reklámozni, különböző nyeremény akciókat szervezni, hiszen nagyobb a működési költség keretük, míg a kisebb pénztáraknak kevesebb. A nyugdíjpénztárak az adóigazolásokkal és egyéni számlaértesítőkkel egy időben általában küldenek valamilyen szórólapot a pénztártagok részére. Vannak pénztárak, akik rendszeresen hírleveleket küldenek pénztártagjaik részére, hogy az aktuális hírekről, akciókról tájékoztassák tagjaikat. Az Aranykor Nyugdíjpénztár, pl. a 2005 októberi hírlevelében a

következő akciót hirdette meg a jövőbeli és jelenlegi pénztártagjai részére: Új belépők esetén: az első 10.000 pályakezdőnek online kártyás feltöltést ígértek ajándékban, míg a meglévő pénztártagjai részére szintén kártyás mobilfeltöltést, abban az esetben, ha 2 fő pályakezdőt beléptet az Aranykor Nyugdíjpénztárba. Továbbá minden második beléptetés után telefonegyenleg újra töltést. 42 Az Aegon Nyugdíjpénztár sokat fordít pénztártag körének bővítése érdekében, ezért rendszeresen reklámozza magát (plakátokon, tv-ben, újságokban), és nyereményakciókat szervez. 2006 évi nyereményakciói a következők: 43 Pályakezdőknek szól az Aegon Nyugdíjpénztár reklámtevékenysége is, melyben az első tízezer belépő számára (2006.január 1- 2006 december 31 köz ött) 3000 Ft vásárlási utalványt, melyet márkás sportruhák vásárlására lehet használni. Szintén az Aegon Nyugdíjpénztár akciója, az egy

millió forintos bankkártya, azon belépők számára, akik 2006.0101-20061231 között lépnek be az Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárba. 42 43 Aranykor Hírlevél 2005. október www.aegonhu 32 Ezeket a nyereményakciókat rendszeren végzi az Aegon, új „ajándéka” a hűségkártya. A cég a hűségkártyájával a kiemelt ügyfeleit jutalmazza. A kártya kedvezményes vásárlásra jogosít fel, számos wellnes szállodában, fitness egészségközpontokban és egyéb helyeken. Ezek a kártyák azonban feltételekhez vannak kötve. Azok a pénztárak, akik mögött valamelyik bank áll, plakátokat, prospektusokat helyeznek el hitelintézetekben, pl. az OTP Magánnyugdíjpénztárról az OTP Bankoknál találkozhatunk ilyen hirdetési formával. Mivel az OTP Magánnyugdíjpénztár nyílt pénztár, ezért reklám tevékenységét az egész országra kiterjedően kell alkalmazni. Népszerű hirdetési forma a sajtóhirdetés, amely elősegíti,

hogy a pénztár népszerűsége növekedjék. A televízióban vagy a rádióban történő hirdetés meglehetősen drága a pénztár részére, ezt leginkább azok a pénztárak engedhetik meg maguknak, akik nagyobb működési tartalékkal rendelkeznek, és ebből tudja finanszírozni a hirdetés költségét. Kisebb pénztáraknál nem jellemző ez a fajta hirdetési forma. A zárt pénztárak saját hírleveleikben értesítik tagjaikat, amelyeket eljuttatnak a háttérszervezeteknek is, pl. Honvédség, Rendőrség stb A Honvéd Magánnyugdíjpénztár zárt pénztárként működik, így a tagjai csak a Honvédség állományából, illetve a fegyveres erők és védelmi ágazatok dolgozóiból, illetve azok családtagjaiból kerülhetnek. Így a reklámtevékenység viszonylag egyszerű módon megoldható, amely nem jár jelentős költségekkel. A nyugdíjpénztár hirdetéseit ezen ágazat szaklapjaiban teszi közzé Napjainkban egyre népszerűvé válik az

Internet, életünk részévé válik. A nyugdíjpénztáraknál nagy gondot jelent a hirdetési költések növekedése. Egy kisebb működési költséggel rendelkező magánnyugdíjpénztár nem engedheti meg magának, hogy sokat áldozzon hirdetésre, pénztárának népszerűsítésére, hiszen egy pénztár akkor versenyképes, ha a t ag egységnyi befizetésének minél nagyobb százalékát teszi fedezeti tartalékba, és kevés befizetés kerül a működési vagy likviditási tartalékba. Így a reklámköltségek igyekeznek a pénztárak minimálisra csökkenteni, azáltal azt a hirdetési formát választják, amely olcsóbb, de egyben hatékony is. 33 A vállalkozások, így a pénztárak is igyekeznek olyan formát választani népszerűségük növelésére, amelyek a l egtöbb emberhez eljutnak, de mégsem terheli meg nagymértékben a költségkeretet. Természetesen az Internet felhasználók szélesebb körben még mindig a fiatalok, azonban egyre inkább

kiterjed az idősebb korosztályra is. Kezdetben ezek az emberek idegenkedtek a számítógép elterjedésétől, mára azonban már egyre inkább elterjed a használata ebben a körben is. Ezért a n yugdíjpénztárak esetében egy jól kialakított web-oldal, segítheti a pénztártagok, és jövőbeli tagok tájékozódását a pénztárak világában. 34 II. Kutatás célja, problémafelvetés Dolgozatomban a magánnyugdíjpénztárt választok magatartásával foglalkozom. A kutatásomat kérdőív segítségével készítem el, melyet felsőoktatási intézményekben tanulók körében vizsgálok meg. Célom, hogy megismerjem a főiskolai, egyetemi hallgatók ismereteit a magánnyugdíjpénztárakról, valamint azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a magánnyugdíjpénztár-választását. Mivel a nyugdíjpénztárak leendő tagjait ezek az emberek képezik, így célszerűnek tartom, hogy a kutatást ebben a körben végezzem. Megvizsgálom, hogy mennyire

tájékozottak a hallgatók a nyugdíjpénztárakról, mennyire számítanak a pénztárak által nyújtott nyereményakciók és reklám tevékenységek a választások során. Mi alapján tartanak egy pénztárat „szimpatikusnak”. II. 1 Hipotézisek Az emberek nem tudatosan, körültekintően választanak magánnyugdíjpénztárt, sokszor csak kényelmi szempontok vezetik. Pl annak a banknak az ilyen jellegű szolgáltatását veszik igénybe, ahol a bankszámlájuk van, vagy annak a biztosítónak a nyugdíjpénztárát, amelyiknél biztosítással rendelkeznek. Munkába álláskor a fiatalok nem rendelkeznek elegendő információval a nyugdíjpénztárakról, választási lehetőségekről. Mivel nincs elegendő információjuk a választási lehetőségeikről, ezért gyakran választják azokat a p énztárakat, melyet az adott munkahelyen „kötelezően” ajánlanak. Hipotézisem szerint a munkahely ajánlása mellett, elsők között lehet a család /ismerős, mint

információs forrás. Hiszen egy elégedett pénztártag szívesen ajánlja az ismerőseinek az adott pénztárat, elégedetlenség esetén pedig nem javasolja azt, ezzel is elősegíti az újonnan belépő tag döntését. A nyugdíjpénztárak nem folytatnak elegendő reklámtevékenységet, amely segíteni tudná a választást. A reklámtevékenység hiánya miatt, hipotézisem szerint a magánnyugdíjpénzár ismerete, korlátozódik a vezető pénztárakra, hiszen nekik több lehetőségük van a különböző hirdetési formákra. 35 Félő, hogy a pénztárak közötti verseny, kedvezőtlenül hat a piacra: látszólag előtérbe kerül a tag, a háttérben viszont egyéb érdekek állnak. A nyugdíjpénztárak között erős harc folyik a tagok megszerzéséért, ezért sokszor ígérnek különböző nyereményakciókat a leendő pénztártagoknak, így próbálják magukhoz csalogatni az embereket. A pénztáraknak a célja, hogy minél több tagot léptessen be,

utána viszont keveset foglalkoznak a tagokkal, csak addig fontos a tag, amíg meg nem sikerül szerezni. A főiskolások, egyetemisták kb. 10%-a már rendelkezik nyugdíjpénztári tagsággal, szerintem ők valamely vezető nyugdíjpénztár tagjai lehetnek. Minden főiskolai/egyetemi hallgató rendelkezik bankszámlával (mivel erre folyósítják az ösztöndíjakat és egyéb támogatásokat). Aki már rendelkezik magánnyugdíjpénztári tagsággal az annak a b anknak a n yugdíjpénztárát vette igénybe (természetesen, ha rendelkezik ilyen jellegű szolgáltatással). Kedvező lehet továbbá az a szolgáltatás, melyet a bank nyújt, ha a magánnyugdíjpéztárát igénybe veszik. Pl az OTP Magánnyugdíjpénzári tagsággal rendelkező tagok, 1,5%-os kamatkedvezménnyel vehetik igénybe az OTP Bank A-hitelét, amennyiben a banknál vezetik a folyószámlájukat. A magánnyugdíjpénztár választása során pozitív hatással vannak a különböző

nyereményakciók, vonzó ajándéknak tűnik, egy autó, utazás, vagy egy komolyan műszaki berendezés. Azok, akik összehasonlították a különböző pénztárak ajánlatait, az első számú információs forrás az Internet lehet. Az Internetnek nagy szerepe van ma már az életünkben, ez igaz a főiskolásoknál és egyetemistáknál egyaránt, mivel az iskolákban is teljes körűen elterjedt (már csak így van lehetőség vizsgára is jelentkezni). Ezért szerintem ma már a tájékozódást is Interneten keresztül bonyolítják le a diákok. Megelőzve ezzel a szórólapok, plakátok, család és barátok jelentőségét. Hipotézisem szerint a pénztár választók számára az alábbi szempontok a fontosak: biztonságos pénzügyi háttér, a megtakarítás hozama, a pénztártagok száma, könnyű és kényelmes elérhetőség. E tényezők közül legfontosabb lehet a biztos pénzügyi háttér 36 III. Fogyasztói magatartás vizsgálata III. 1 Fogyasztási

magatartást befolyásoló tényezők A fogyasztói magatartás vizsgálatánál nagy szerepe van a v ásárlás elemzésének, ami egy összetett tevékenység. Sokszor adott lelkiállapotunkat, hovatartozásunkat fejezhetjük ki e tevékenységgel. A magánnyugdíjpénztár választása során azonban ezek a tényezők szerintem csak kis mértékben számítanak, mert ez egy speciális termék. Egy hosszú távú döntést hozunk, amikor valamely magánnyugdíjpénztárat kiválasztunk, mert ez a döntésünk a nyugdíjas évinkig nyúlik. A nyugdíjpénztárak hosszú távú szolgáltatást nyújtanak, hiszen összehasonlítva e szolgáltatást például egy fodrász, vagy egy kozmetikus által nyújtott szolgáltatással, elmondható, hogy a szolgáltató szektor e részében a szolgáltatást rövid időtávra (például a fodrász szolgáltatását egy alkalomra vagy néhány hétre, hónapra vesszük igénybe) míg a nyugdíjpénztárak esetében „egy életre választunk”.

Fontosasnak tartom kiemelni, hogy sokkal nehezebb például a nyugdíjpénztárban egy ügyfelet (tagot) megtartani, hiszen olyan hosszú távú szolgáltatást nyújt a pénztár, amely az adott személy jövőbeni anyagi helyzetét befolyásolja (az anyagi helyzet mindenkinél érzékeny pontot jelent), míg más szolgáltató szektorban például egy fodrász esetében az elpártoló személyek viszonylag könnyen és gyorsan pótolhatók. A nyugdíjpénztárak elsődleges feladata, a pénztártag toborzása. A jövőbeli pénztártagokat elegendő információval kell ellátni a pénztárak működéséről. Az információnyújtás minősége befolyásolhatja a fogyasztói magatartást. Pozitív képet kell kialakítani a nyugdíjpénztárnak magáról, egy rosszul kialakított reklám kedvezőtlenül hat a tevékenységre. A nyugdíjpénztáraknak másik nagyon fontos feladata, hogy meglévő tagjait megtartsa, olyan információkkal lássa el, hogy a tag elégedett legyen, a

pénztár által nyújtott szolgáltatásokkal, azok minőségével. Hiszen a nyugdíjpénztár piacon kiélezett verseny folyik a pénztártagokért El kell érnünk a pénztártagjainknál azt a szintet, hogy tagunk nyugodt szívvel tudja ajánlani ismerőseinek, barátainak az adott pénztárat. Hiszen az új belépő számára első számú információforrás lehet az adott pénztár tagja. 37 A MAGATARTÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 14.ábra Kulturális tényezők • kultúra • szubkultúra • társadalmi osztály Társadalmi tényezők • referenciacsoportok • család • szerepek és státuszok Személyes jellemzők • kor és családi életciklus • foglalkozás • gazdasági körülmények • életmód • személyiség és énkép Pszichológiai jellemzők • motiváció • észlelés • érzékelés Vásárló • tanulás • gondolkodás és attitűdök Forrás: Kotler, P.: Marketing menedzsment 210 p Négy nagy csoportba sorolhatók azon

tényezők, amelyek befolyásolják a fogyasztót egy termék, vagy szolgáltatás megvásárlásakor, igénybevételekor. Ezek a következők: • Kulturális • Társadalmi • Személyi • Pszichológiai III. 1 1 Kulturális tényezők Legerősebben és legmélyebben a kulturális tényezők befolyásolják a fogyasztó magatartását a vásárlás folyamán. III. 1 1 1 Kultúra Egyik megfogalmazás szerint „a kultúra az ember igényeinek és magatartásának alapvető meghatározója.” 44Más megfogalmazás szerint a „kultúra azon tanult meggyőződések, értékek 44 Philip Kotler: Marketing menedzsment Műszaki Kiadó Budapest, 2001 38 és szokások összessége, amelyek egy adott társadalomban irányítják a fogyasztók magatartását.” 45 Kultúrán belül megkülönböztetünk makro-, illetve mikrokultúrát. A makrokultúra az egész társadalomra érvényes értékek és normák összessége, míg a mikrokultúra a társadalmon belüli kisebb

csoportok értékei, normái, szokásai. A mikrokultúrák érékei eltérhetnek, sőt összeütközésbe kerülhetnek a makrokultúra értékeivel. 46 A kultúra vásárlói magatartásra gyakorolt hatásának jellemzői: 1. Befolyása természetes és automatikus, a v iselkedésre gyakorolt hatását természetesnek vesszük. 2. A társadalom tagjainak szükségleteit elégíti ki, azaz normákat és szabályokat nyújt személyes és szociális szükséglet kielégítéséhez. Ebből adódóan a kultúra folyamatosan változik, hiszen a szükségletek is folyamatosan változnak. 3. A kultúra tanult és nem öröklött, hiszen a szocializáció során tanuljuk meg A tanulás lehet formális (amikor a rokonok tanítják a családtagot), informális (ami utánzást jelent), és technikai (amikor az iskolai tanárok tanítják a gyermekeket). 4. Nyelv és szimbólumok Fontos, hogy a társadalom tagjai egy közös nyelven kommunikáljanak egymással. A szimbólumok lehetnek verbálisak

(újsághirdetés, tv-reklám) és nem verbálisak (számok, színek, alakzatok). Vigyázni kell a szimbólumokkal, hiszen ha egy kifejezés elavult, akkor a vállalat vagy terméke is elavultnak tűnhet. 5. Szokások, hagyományok, ceremóniák Ezek a fogyasztó egész életére kihatnak (születésétől haláláig). 45 46 Hofmeister-Tóth Á.-Töröcsik M: Fogyasztói magatartás Nemzetközi Tankönyvkiadó, Budapest 1996 Hofmeister-Tóth Á.-Töröcsik M: Fogyasztói magatartás Nemzetközi Tankönyvkiadó, Budapest 1996 39 III. 1 1 2 Szubkultúra „A szubkultúra a társadalmon belüli, eltérő normák alapján működő, de mégis az adott kultúrához kapcsolódó egységeket jelenti.” 47 Szubkultúrák a nemzetiségek, a különféle vallási és faji csoportok és a földrajzi régiók. III. 1 1 3 Társadalmi osztály „A társadalmi réteghez való tartozás a t ársadalom értékskáláján való elhelyezkedést jelent, amely értékelőskála a hatalom, a

presztízs, az érdekérvényesítés, a jövedelem mentén jön létre.” 48 A társadalmi osztályhoz való tartozás azt jelenti, hogy a tagok még nem találkoztak egymással, mégis hasonlóan viselkednek, értékelképzeléseik hasonló jegyeket mutatnak. Az osztályok különböznek egymástól öltözködésükben, nyelvhasználatukban, szabadidős tevékenységükben és még sok más tulajdonságban. A társadalmi osztályhoz való tartozás nemcsak a jövedelemtől függ, hanem a foglalkozástól, az iskolázottságtól vagy a lakóhelytől. III. 1 2 Társadalmi tényezők Mint az a fenti ábrán látható, a fogyasztó viselkedését olyan társadalmi tényezők is befolyásolják, mint a referenciacsoportok, család, szerepek és státuszok. III. 1 2 1 Referenciacsoportok „A referenciacsoport olyan személyekből vagy csoportokból áll, akiket az egyén saját értékei, attitűdje vagy magatartása alakításában viszonyítási pontként kezel.” 49 47

Hofmeister-Tóth Á.-Töröcsik M: Fogyasztói magatartás Nemzetközi Tankönyvkiadó, Budapest 1996 Hofmeister-Tóth Á.-Töröcsik M: Fogyasztói magatartás Nemzetközi Tankönyvkiadó, Budapest 1996 49 Bauer A.- Berács J: Marketing Aula Kiadó, Budapest, 1999 48 40 A csoport tagjai között kapcsolat van. E csoport lehet elsődleges (informális), amellyel a kapcsolat folyamatos, ilyenek a család, a barátok, a munkatársak és lehet másodlagos (formális), amellyel a kapcsolat kevésbé folyamatos, ilyenek a vallási, munkahelyi csoportok. A referenciacsoportok minimum három féle képen befolyásolhatják a fogyasztót: − újfajta magatartás és életmód felvételére késztetik − hatnak egyéni viselkedésére és énképére − hatnak tényleges termék- és márkaválasztására A fogyasztókat azok a csoportok is befolyásolják, amelyeknek ők nem is tagjai. Ezen csoportok két részre bonthatók. Az aspirációs csoportok azok, ahová az ember szeretne

tartozni, és az aszociális csoportok, melyek értékeit és magatartásait visszautasítja az egyén. III. 1 2 2 Család „A család a társadalom legfontosabb vásárló-fogyasztó egysége” 50 A családtagok alkotják a legnagyobb befolyású referenciacsoportot. A vásárló életében két családot különböztetünk meg. Szülőkből és a testvérekből áll az orientációs család. A szülők alakítják ki az egyén vallási, politikai, gazdasági nézeteit Ők azok, akik képesek befolyásolni a fogyasztót akkor is, ha már nem élnek szoros kapcsolatban egymással. A házastársak és a gyerekek, azaz a saját család tagjai az általános vásárlási magatartást közvetlenebbül határozzák meg. Fontos lehet a nem kérdése is. A férj és a feleség vásárlást meghatározó szerepe termékkategóriáktól függően változik, ezért a marketingszakembereknek meg kell határozniuk, hogy bizonyos termékek esetében melyikük befolyása a nagyobb. III. 1 2 3

Szerepek és státuszok „A szerep az a magatartásforma, amit egy embertől adott szituációban elvárnak.” 51 Minden szerepnek megvan egy elvárt magatartássablonja. 50 Philip Kotler: Marketing menedzsment. Műszaki Kiadó Budapest, 2001 215o 41 A nemi szerepekre az egyénnek kis hatása van, mivel ezek tulajdonított szerepek. Az eredményszerepek esetében nagyobb szabadsága van az egyénnek, amely a foglalkozással függ össze. Minden szerep egyben státust is jelent. A státus megmutatja, hogy „az adott társadalom értékrendjében az adott személy milyen helyet foglal el. Az elfoglalt státussal lehet elégedett az adott ember, vagy lehet elégedetlen.” 52 Bizonyos státusokhoz termékek, szolgáltatások kötődnek, így az adott státusszimbólummá válhat. III. 1 3 Személyes jellemzők Egy vásárló döntéseit személyes jellemzői is befolyásolják, mint például a vásárló kora, családi életciklusa, foglalkozása, gazdasági körülményei,

életmódja, személyisége és énképe. III. 1 3 1 Kor és életciklus szakasz A fogyasztást az egyén kora és családi életciklusa egyaránt befolyásolja. „Az életkor a vásárlási magatartás értelmezése szerint bizonyos termékek vásárlására eleve hajlamosabbá tesz, illetve bizonyos vásárlásokat általában kizár.” 53 III. 1 3 2 Foglalkozás Az egyén fogyasztási szokásait foglalkozása is meghatározza. III. 1 3 3 Gazdasági körülmények Az egyén gazdasági körülményei is nagymértékben meghatározzák termékválasztását. A fogyasztók gazdasági körülményeit megállapíthatjuk elkölthető jövedelmükkel, megtakarításaikkal, vagyonukkal, kölcsönfelvételi lehetőségeikkel és kötelező vagy takarékos életmódjukkal. 51 Bauer A.- Berács J: Marketing Aula Kiadó, Budapest, 1999 Hofmeister-Tóth Á.-Töröcsik M: Fogyasztói magatartás Nemzetközi Tankönyvkiadó, Budapest 1996 53 Hofmeister-Tóth Á.-Töröcsik M: Fogyasztói

magatartás Nemzetközi Tankönyvkiadó, Budapest 1996 52 42 III. 1 3 4 Életmód „Az ugyanabból a szubkultúrából, társadalmi osztályból származó vagy hasonló munkakörű emberek életvitele nem feltétlenül azonos,” 54 hiszen az egyének életmódja tevékenységükben, érdeklődési körükben, nézeteikben eltérő lehet. Az életmód vizsgálatához gyakran alkalmazzák az A-I-O rendszert: − a tevékenységeket, aktivitásokat (activity) − az érdeklődést (interesting) − a véleményt (opinion) Kutatják az egyes fogyasztók esetében, mely alapján a megkérdezett életstílusa képezhető le. III. 1 3 5 Személyiség és énkép Minden ember egyedi személyiség, ami meghatározza a f ogyasztók magatartását. „A személyiség azon belső, pszichológiai eredetű elemek összessége, amely az adott egyént különlegessé, egyedivé teszik.” 55 A személyiséget a következő fogalmakkal lehet jellemezni: önbizalom, dominancia,

autonómia, tisztelet, védekező- és alkalmazkodóképesség. Az énkép a s zemélyiséggel gyakran együtt emlegetett fogalom. Az énkép lehet tényleges, ideális és mások által alkotott. Ezen énképek legtöbbször különböznek egymástól III. 1 4 Pszichológiai tényezők A fogyasztó vásárlási döntéseit a következő pszichológiai tényezők befolyásolják: motiváció, észlelés, érzékelés, tanulás és attitűdök. 54 55 Philip Kotler: Marketing menedzsment. Műszaki Kiadó Budapest, 2001 219o Józsa L: Marketing. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém 2000 43 III. 1 4 1 Motiváció „A motiváció olyan belső állapot, amely meghatározott célok teljesítése irányába mozgatja az embereket, akik ez által céltudatos magatartást valósítanak meg.” 56 A motivációnak legegyszerűbb esetben három lépcsője van. Az első a viselkedést motiválja, amit motívumnak hívnak. A második lépcső a magatartás, a harmadik pedig a cél elérése

Maslow motivációelméletében az emberi szükségleteket öt hierarchikusan rendezett csoportba oszlatta: (15. ábra) − − − − − fiziológiai szükségletek biztonsági szükségletek szociális szükségletek elismerés iránti szükségletek önmegvalósítás hiányszükséglet boldogság forrása MASLOW SZÜKSÉGLETHIERARCHIÁJA 15.ábra Forrás: Kotler, P.: Marketing Menedzsment 224 p Motiváció: Miért választja a pénztártag az adott magánnyugdíjpénztárt? Elégedettség ösztönző lehet, hogy pl. a pénztártag az OTP Magánnyugdíjpénztárhoz tartozik, mivel egy biztos stabil háttérrel rendelkező pénztárt választott. 56 Bauer A.- Berács J: Marketing Aula Kiadó, Budapest, 1999 44 III. 1 4 2 Észlelés, érzékelés „Az észlelés az a f olyamat, melynek során a fogyasztó az ingereket szelektálja, összefüggő, jelentéssel bíró képpé rendezi.” 57 Az észlelésnek három szakaszát különböztetjük meg egymástól, éppen

ezért a fogyasztók ugyanazt az ingert keltő tárgyat különböző képen észlelik. A három szakasz: − szelektív figyelem − szelektív torzítás − szelektív emlékezés A fogyasztók naponta nagyon sok ingert fognak fel, lehetetlen az összesre odafigyelniük. Ha a legtöbb inger kiszűrődik, akkor beszélünk szelektív figyelemről. III. 1 4 3 Tanulás A legtöbb emberi magatartásforma tanult. „Az információk feldolgozásának, értékelésének lényeges mozzanata a tanulás. Marketing szempontjából a t anulás az a folyamat, melynek során a fogyasztók megszerzik mindazon ismereteket és tapasztalatokat, mely jövőbeli magatartásukra hat.” 58 A tanulás állandóan mozgásban van, újabb ismereteknek és tapasztalatoknak köszönhetően. A tanulási szituációban három tényezőnek van fontos szerepe: − Az asszociáció a tanulás legalapvetőbb formája, állandó ismétléseknek köszönhetően alakul ki. Az asszociáció létrejöhet két

tárgyinger között, vagy egy akció és eredménye között. A reklám feladata, hogy asszociáció hozzon létre a termék és márka között Pl magánnyugdíjpénztár - OTP Magánnyugdíjpénztár. Például mi jut eszébe az OTP Magánnyugdíjpénztárról? Megbízható, nagy taglétszám, stabil háttér (OTP Bank), magas hozam, stb. 57 58 Hofmeister-Tóth Á.-Töröcsik M: Fogyasztói magatartás Nemzetközi Tankönyvkiadó, Budapest 1996 Bauer A.- Berács J: Marketing Aula Kiadó, Budapest, 1999 45 − A megerősítés az asszociációképzés fontos tényezője. Ha a fogyasztó valamely tevékenység eredményével elégedett valószínű, hogy megismétli tevékenységét. A megerősítés erőssége meghatározza az asszociáció erősségét is. Pl biztos anyagi háttér, nagy taglétszám –OTP Magánnyugdíjpénztár − A motiváció a megerősítésben betöltött szerepe miatt fontos. Ha nincs motiváció, akkor kevés szükség van az asszociáció

megtanulására. Ha egy termék, szolgáltatás megvásárlásával, igénybevételével a szükséglet kielégíthető, akkor a fogyasztó valószínűleg újra fogja vásárolni az adott terméket, azaz az elégedettség ösztönző motivációként hat a termék megvásárlására. III. 1 4 4 Hitek és attitűdök A hitek és attitűdök tanulás útján alakulnak ki. „A hit olyan felfogás, amely egy személy valamiről alkotott véleményét fejezi ki.” 59 Az, hogy a vevők mit hisznek az adott termékről vagy szolgáltatásról nagyon fontos, hiszen ez alapján épül fel a termék- és márkaimázs. Az attitűdök három komponensből tevődnek össze: − kognitív (ismerethez kötött): meggyőződésre vonatkozik − affektív (érzelmekhez kötött): pozitív vagy negatív éréseket foglalja magába − konatív (cselekvéshez kötött): cselekvéssel kapcsolatos III. 2 Kommunikációs célok meghatározása „A marketingkommunikátornak a célpiac azonosítása és

jellemzőinek megállapítása után el kell döntenie, milyen választ remél a közönségtől”. 60 Az OTP Magánnyugdíjpénztár célpiaca a pályakezdők, és a megcélzott közönségtől azt várja a pénztár, hogy lépjenek be. A marketingszakemberek célja a v ásárló fejébe kialakítani egy 59 60 Philip Kotler: Marketing menedzsment: Műszaki Kiadó Budapest, 2001. 227o Philip Kotler: Marketing menedzsment: Műszaki Kiadó Budapest, 2001. 662o 46 képet, „elültetni” valamit, vagy megváltoztatni a cégről eddig kialakult képet, és cselekvésre bírni a v ásárlót. Tehát a p énztár célja, egy pozitív kép kialakítása, amely a pénztárválasztáshoz vezet. A következő táblázatban (16.ábra) a négy legismertebb válaszhierarchia-modellt mutatom be, melyek elemzésével bővebben foglalkozom Modellek 16.ábra Szakaszok Kognitív AIDA Hatáshierachia Innovációelfogadási Kommunikációs modell modell modell modell Figyelem

Tájékozottság Tájékozottság Expozíció szakasz Befogadás Tudás Kognitív válasz Affektív Érdeklődés Kedvelés Érdeklődés Attitűd szakasz Preferencia Vágy Mérlegelés értékelés Szándék Meggyőződés Magatartási Cselekvés Vásárlás Kipróbálás Magatartás szakasz Elfogadás Forrás: Philip Kotler: Marketingmenedzsment 663.o 47 Kognitív: Figyelem felkeltése a cél, a leendő és jelenlegi pénztártagok figyelmét ráirányítjuk az OTP Magánnyugdíjpénztárra. A reklám tevékenység is először a kognitív szakaszra hat, melyet az affektív (érzelmi) szakasz követ és végül a konatív (magatartási). A kognitív szakaszba tartozik a hatáshierachia két eleme a tájékozottság és a tudás. Tájékozottság: 61 A pályakezdők nem vagy nem eléggé ismerik az OTP Magánnygugdíjpénztárat, ezért a pénztár célja, ennek az ismertté tétele. Mivel a pályakezdőknek kötelező a belépés valamelyik

magánnyugdíjpénztárba, és érdeklődnek a pénztárak iránt, ezzel szemben a pénztár célja a tagtoborzás, ezért a két érdeket össze kell kapcsolni. Ki kell tűzni a pénztárnak a célját, mely szerint a pályakezdőkkel megismerteti az OTP Magánnyugdíjpénztárat. A más pénztárba átlépni szándékozókat, mint potenciális tagokat, meg kell győzni, hogy miért érdemes maradnia az OTP magánnyugdíjpénztárnál. Tudás: Az belépni szándé kozó pénztártagok is merik az OTP Magánn yugdíjpénztárat, de a pénztár tudatni akarja a belépőkkel az OTP magánnyugdíjpénztár által n yújtott előnyöket. A már pénztártag tudja, hogy a pénztárnak jó a hozama, biztos az anyagi háttere, az alkalmazottak segítőkészek, stb. Az affektív (érzelmi) szakaszba tartozi k a hatáshierachia hár om eleme: kedvelés, preferencia, meggyőződés. Kedvelés: Ha a pályakezdők/tagok ismerik az OTP Magánnyugdíjpénztárat, akkor hogyan éreznek

iránta? Abban az esetben, ha kedvezőtlen véleménnyel vannak a pénztár iránt, 61 Philip Kotler: Marketing menedzsment: Műszaki Kiadó, Budapest, 2001. 664o 48 akkor ki k ell deríteni, hogy mi ennek az oka, majd el kell i ndítani egy kampányt, amely pozitív véleményt vált ki. Amennyiben a pénztárról kialakult kedvezőtlen kép mögött valós probléma áll, akkor a ka mpány mellett a javított dolgokat is közvetíteni kell a tagok/belépők felé. Előnyben részesítés (preferencia): Előfordulhat az az eset, amikor a pályakezdők ismerik az OTP Magánnyugdíjpénztárt, kedvelik is, mégis mondjuk egy másik nyugdíjpénztárt választanak, részesítenek előnyben. Például az Aegon az új belépők számára egy olyan nyereményakciót hirdet (az új belépők között egy autót sorsolnak ki), amely kedvezőbb lehet a pályakezdő számára. Meggyőzés: Abban az esetben, ha a pályakezdők előnyben részesíti az OTP Magánnyugdíjpénztárt a

konkurenciával szemben, de nem érzi magát teljesen meggyőzve döntése helyességéről, hogy neki ebbe a pénztárba kellene belépnie. Akkor az OTP Magánnyugdíjpénztárnak meg kell győznie a tagot, hogy helyesen dönt, fel kell sorolni a pénztár előnyeit. A hatáshierachia modell utolsó eleme a vásárlás, a magatartási szakaszba tartozik. Vásárlás: Az újonnan belépőket már meggyőztük, megerősítettük döntésük helyességében, de még nem szánta rá magát a belépésre, ebben az esetben kell a pénztárnak motiválnia a tagot. III. 3 Az OTP Magánnyugdíjpénztár reklámtevékenysége: A 2003-ban a törvényi szabályozás, kedvezően hatott a magánnyugdíjpénztárakra, mivel újra kötelezővé tette a pályakezdők pénztártagságát. A megváltozott helyzet miatt átrendeződött a magyarországi magánnyugdíjpénztári piac, így az OTP Magánnyugdíjpénztár is erőteljes, fiatalos, dinamikus és látványos reklámkampányt 49

készített. A kampányban előtérbe kerül a fiatalkor, kisebb hangsúlyt kap az öregkor, a jövőbeli nyugdíjas évek milyensége. 2005-ben az OTP Magánnyugdíjpénztár változtatott reklámtevékenységén, mely az Aegon Nyugdíjpénztár erősödésének és agresszív tevékenységének köszönhető. Az OTP Magánnyugdíjpénztár kampánya figyelemfelkeltő, a versenytársakétól jól elkülönül. Az ügyfelekre erős aktivizáló hatást gyakorol. Ezt a következők segítségével éri el: • Nagyobb hangsúlyt kap a képi hatás és a szlogen, mint a verbalitás • Figyelemfelkeltés és aktivizáló hatás elérése a cél, a tájékoztatás helyett • A megjelenésben fontos szerepet kap a szabadság érzet • Játékosság, interaktivitás, vagányság jellemzi Az OTP Magánnyugdíjpénztár reklámtevékenysége során előtérbe helyezi a pénztár előnyeinek megismertetését is a leendő tagokkal: a.) Általános előnyök, melyek az ügyintézést

elősegítik, és könnyítik: • Az OTP Magánnyugdíjpénztár elérhetősége (az ország egész területén: OTP Bank fiókok) • Gyors ügyintézés, zökkenőmentes beléptetési eljárás, nincs időveszteség és fölösleges adminisztráció • A pénztártagok kényelmesen és gyorsan információhoz juthatnak, pl. Interneten (www.otpnyugdijhu), vagy a nyugdíjvonalon: 3-666-777 b.) A pénztártaggá válás utáni előnyök: • Egyéni számla lekérdezés • Örökölhetőség • Tagsági kártya • Megfelelő befektetés • Nyugdíjvonal, Internet • Az OTP Bankcsoport biztonsága • Az OTP Magánnyugdíjpénztár tagjainak, az OTP Bank Rt az A-hitelt 1,5%-kal alacsonyabb hiteldíjon nyújtja 50 c.) Nyereményjátékok az újonnan belépők számára A kommunikációs célokat az OTP Magánnyugdíjpénztár az AIDA modell segítségével határozza meg: • Attention (figyelem): a pályakezdők figyelmét felkeltik egy dinamikus,

fiatalos, látványos reklámmal, és nyereményakcióval. • Interest (érdeklődés): A reklám hatására a pályakezdők elkezdenek érdeklődni az OTP Magánnyugdíjpénztár iránt, utánanéznek a pénztár által nyújtotta előnyöknek, lehetőségeknek. • Desire (vágy): az előnyök mérlegelése után, valamint a felkínált nyereményekkel felkeltik a vágyat a fiatalokban, hogy taggá váljanak. • Action (cselekvés): a belépett tagokkal törődni kell, a lehető legjobb tudás szerint. Egy elégedett pénztártag több pénztártagot is hozhat a magánnyugdíjpénztárba. Elégedettségének hangot ad barátai, ismerősei és a család körében. III. 4 Üzenet A 2004-es reklámkampányban racionális appeal került alkalmazásra, mely a közönség önérdekét szólítja meg, és hangsúlyozza az OTP Magánnyugdíjpénztár tagságával kapcsolatos előnyöket, melyek a következők: örökölhetőség, állami garancia, OTP Bank csoport a háttérben,

biztonságos működés, legnagyobb taglétszám és vagyon. A 2005-ös kampányban szintén láthatunk előnyöket, melyek már inkább a biztonságra és stabilitásra hívják fel a figyelmet: megbízható működés, stabil háttér, bruttó hozam nagysága. A pénztár üzenete valamennyi reklámhordozón egységes arculati elemeket, szimbólumokat tartalmaz. Az üzenet érvelése egyoldalúan az előnyöket mutatja be, a fiatalok érdeklődését felébreszti, utána járásra biztat, nézzék meg a fiatalok, hogy mit kínál a pénztár mitől jobb az OTP Magánnyugdíjpénztár a konkurensektől. III. 5 Fogyasztói magatartás folyamatai A következőben ábrák segítségével, az attitűd megváltoztatásának folyamatát mutatom be, majd a fogyasztói vásárlás öt lépcsős folyamatát, amely azokkal a „ lépésekkel foglalkozik, amely elvezet az OTP Magánnyugdíjpénztár választásához. 51 AZ ATTITŰD MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK FOLYAMATA 17.ábra Marketinginger

(termékminta) Magatartás (vásárlás, használat) Növekedett Növekedés kedveltég Pozitív Növekedés Pozitív meggyőződés Növekedett kedveltség Általános attitűd változás Forrás: Hofmeister-Tóth Á.–Törőcsik M: Fogyasztói magatartás Egy fogyasztó általában öt lépcsős vásárlási folyamaton halad végig, hogy megoldjon egy problémát. Ezt a folyamatot mutatja be 18 ábra 18. ábra A FOGYASZTÓI VÁSÁRLÁSI FOLYAMAT ÖT LÉPCSÖS MODELLJE Forrás: Kotler, P.: Marketing Menedzsment 233 p 52 A vásárlás, szolgáltatás igénybevétele a probléma felismeréssel kezdődik. Ezt követi az információgyűjtés, melynek két szintjét különböztetjük meg, fokozott figyelmet és aktív információgyűjtést. Fokozott figyelem esetében, érzékenyebbé válunk az adott témával kapcsolatban. Pl magánnyugdíjpénztár választása során, az egyén jobban figyeli a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos reklámokat, hirdetéseket. Aktív

információ gyűjtés esetében: pedig elkezdünk minél több információt összegyűjteni az adott témával kapcsolatban. A fogyasztói információgyűjtés négy csoportra osztható: • Személyes források: barátok, család, ismerősök, szomszédok • Kereskedelmi források: eladók, reklámok, kereskedők, csomagolás, kirakatok • Közszolgálati források: reklám, termékminősítő szervezetek • Tapasztalati források: termék kipróbálása, vizsgálata 19.ábra Teljes Megismert Megfontolásra márkakollekció márkakollekció szánt Kiválasztott Döntés márkakollekció márkakollekció OTP OTP OTP OTP Aegon Aegon Aegon Aegon ING ING ING ING MKB MKB MKB Wintherthur Wintherthur Allianz Allianz ? Évgyűrűk Dimenzió . . . Forrás: saját készítés 53 IV. Kutatás célja, módszerei, körülményei A kérdőív összeállítása során az volt a célom, hogy megtudjam, melyek azok a tényezők, amelyek a befolyásolják

a főiskolai/egyetemi hallgatókat a magánnyugdíjpénztár választása során, valamint felmérjem, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a hallgatók ebben a témában. Vizsgálatom célpontjának azért a felsőoktatási hallgatókat választottam, mivel ők képezik a jövőbeli pénztártagok körét, és ezért fontosnak tartom megismerni a véleményeiket, elképzeléseiket, annak érdekében, hogy a jövőben hatékonyabban tudja segíteni a pénztár a választási magatartást. A primer kutatás időpontja 2006. április 18-28 között, kérdőív alapján 100 fő szóbeli megkérdezésével történt több budapesti és vidéki egyetemen illetve főiskolán, melyhez kísérőlevelet mellékeltem (1.szmelléklet) A kutatás nem reprezentatív A kérdőív lekérdezésében segítséget kértem az OTP Magánnyugdíjpénztártól, akik készséggel a rendelkezésemre álltak. A kérdezőbiztosok, az OTP Magánnyugdíjpénztár koordinátorai voltak, akik kitöltették

részemre a kérdőívet. A mintavételi eljárás önkényes, nem véletlen volt. A lekérdezést 2006 á prilis 13-án próbakérdezés előzte meg, az itt előfordult félreértéseket, problémákat javítottam. Az adatokat SPSS rendszerben elemeztem, az ábrázoláshoz az excel-t használtam. IV. 1 A kérdőív kialakítása: A vélemények felméréséhez egy 14 pontból álló kérdőívet szerkesztettem (2.melléklet), amely két szerkezeti részből tevődik össze. 1-10 kérdés a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos ismeretekre, valamint az ehhez kapcsolódó témákra terjed ki, a 11-14-es kérdés pedig a demográfiai tényezőkre. A kérdéseket igyekeztem egyértelműen, mindenki számára érthető módon megfogalmazni. Kérdőívem segítségével megvizsgáltam, hogy a hallgatók körében melyek azok a pénztárak, amelyek a legnépszerűbbek, honnan szerzik az információkat a magánnyugdíjpénztárakról, 54 rendelkeznek-e magánnyugdíjpénztári

tagsággal, amennyiben igen, akkor melyik pénztár tagjai. A kérdőív következő részében tényezőket (megbízható, stabil háttér; könnyű, kényelmes elérhetőség; kiemelkedő hozam; kedvezmények, akciók, nyeremények; család, ismerősök ajánlása; iskola, munkahely ajánlása; nagy taglétszám; már ügyfele az adott pénzintézetnek, biztosítónak) soroltam fel, amelyeket értékelni kellett (1-5-ig), hogy ezek az állítások milyen mértékben befolyásolják a tagokat magánnyugdíjpénztár választása során. Kíváncsi voltam arra is, hogy az akciók, nyereményjátékok mennyire befolyásolják a döntést, és melyek azok az ajándékok, amelyek a legvonzóbbak. Kitértem arra is, hogy mennyire elégedettek a h allgatók a m agánnyugdíjpénztárak reklámtevékenységével. Valamint egy értékelés segítségével választ akartam kapni arra, hogy mennyire értenek egyet a hallgatók az általam felsorolt állításokkal, melyeket szintén 1-5-ig

kellett osztályozni. Tájékozódtam arról is, hogy a hallgatók rendelkeznek-e bankszámlával, és ha igen akkor melyik banknál vezetik a folyószámlájukat. Majd a kérdőív végén, demográfiai kérdésekre kerestem a választ, ezek a következők: nem, lakóhely, életkor, felsőoktatási intézmény. IV. 2 A kérdőíves kutatás eredményei A válaszadók demográfiai összetétele Elsőként a demográfiai kérdésekre adott válaszokat mutatom be, ezzel kapcsolatos kérdések a következők voltak: • Nem • Lakóhely • Életkor • Felsőoktatási intézmény 55 11. kérdés: Nem A megkérdezett 100 fő egyetemi és főiskolai hallgatók közül 56 fő férfi és 44 nő volt, melyet a 20. ábra is szemléltet 20. sz ábra: A megkérdezett hallgatók nemenkénti szerinti megoszlása (Forrás: Saját kutatás) 12. kérdés: Lakóhely A 21. á brán jól látható, hogy a válaszadók többsége, 52 % a városban lakik, míg a legkevesebben községben,

ez a válaszadók 22 % -a. Budapestet a kérdőív kitöltők 26 %-a választotta lakóhelyének. Lakóhely típusának alakulása 22% 26% Budapest Város Község 52% 21. sz ábra: A megkérdezett hallgatók lakóhelyének típusa szerinti megoszlás (Forrás: Saját kutatás) 13. kérdés: Életkor A válaszadók életkorának alakulását a 22. ábrán mutatom be Jól látható, hogy a megkérdezett hallgatók 14 %-a 21 éves, vagy az alatti; 8 %-a 22 éves; 16%-a 23 éves; 36%-a 24 éves; és 26%- a 25 éves, vagy attól idősebb. Így tehát megállapítható, hogy a válaszadók közül legnagyobb arányban a 24 évesek adtak választ. 56 Válaszadók életkoronkénti alakulása 14% 26% 8% 16% 36% 21 év és alatt 22 23 24 25 év-től 22. sz ábra: A hallgatók életkor szerinti megoszlása (Forrás: Saját kutatás) 14. kérdés: Felsőoktatási Intézmény neve: Ennél a kérdésnél 7 egyetemet és főiskolát soroltam fel, lehetséges válaszlehetőségként

és az egyéb kategóriát. A következő 23 ábra a kapott válaszok eredményét mutatja Felsőoktatási intézmények alakulása 7% Pécsi Tudományegyetem 16% 25% Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Miskolci Egyetem 10% Szolnoki Főiskola Szent István Egyetem 8% 12% 14% 8% Szegedi Tudományegyetem Általános Vállalkozási Főiskola Egyéb 23. sz ábra: A hallgatók felsőoktatási intézményeinek a megoszlása (Forrás: Saját kutatás) Az ábrából jól látható, hogy a válaszadók legnagyobb %-ban az Általános Vállalkozási Főiskola hallgatóiból kerültek ki (25%), a legkevesebben (7%) az egyéb válaszlehetőséget jelölték meg. 57 A demográfiai kérdések után a fogyasztási magatartással kapcsolatos válaszokat értékelem, és mutatom be, majd a további összefüggéseket kereszttábla segítségével tárom fel. Magánnyugdíjpénztárral kapcsolatos kérdések eredményei: 1. kérdés: Milyen magánnyugdíjpénztárakat

ismer? Az első kérdésnél arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók milyen magánnyugdíjpénztárakat ismernek, melyek a legnépszerűbbek a hallgatók körében. (24 ábra) A kapott eredmények tükrében, a táblázatban szereplő 6 pénztárt említették a legtöbben. A kérdőívben azt kértem a hallgatóktól, hogy sorolják fel az általuk legismertebb három magánnyugdíjpénztárat. A kapott eredményt egy diagramm segítségével ábrázolom A legtöbb hallgató első helyen az OTP Magánnyugdíjpénztárat jelölte (ezt a kék oszlop jelöli), valamint az Aegon és Wintherthur pénztárakat. A válaszok összesítése alapján, az OTP Magánnyugdíjpénztár legismertebb a hallgatók körében, a második legismertebb az Aegon Magánnyugdíjpénztár és harmadik az ING Magánnyugdíjpénztár. Magánnyugdíjpénztár ismertség 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% ur rth TP W in te O KB M G IN nz lia Al Ae go n 1. 2. 3. 24. sz ábra: A

magánnyugdíjpénztárak ismertségének alakulása (Forrás: Saját kutatás) A 3. hipotézisem igazolást nyert, mivel a hallgatók azokat a magánnyugdíjpénztárakat említették az általuk legismertebbeknek, melyeket dolgozatom elején bemutattam, hogy a 58 magánnyugdíjpénztári piacon vezető szerepet töltenek be, mind a taglétszám, mind vagyon alapján. 2. kérdés: Honnan szerzett információt a magánnyugdíjpénztárakról? Ennél a kérdésnél arra szerettem volna választ kapni, hogy a fiatalok honnan szerzik az információt a magánnyugdíjpénztárakról. 8 lehetséges válaszlehetőséget soroltam fel, és megjegyeztem, hogy csak egy választ jelöljenek meg a tájékozódás forrásaként. A következő 25. ábra, a kapott eredményeket mutatja Az ábráról leolvasható, hogy a legtöbben a család/ismerős kategóriát jelölték meg az információ szerzés forrásaként, ők a válaszadók 29 %-át alkotják. Jelentős %-ot kapott az

iskola/munkahely is, ez a válaszok 20 %-a, valamint az Internetnek is fontos szerep jutott, melyet a válaszadók 18 % -a gondolta fontosnak. A többi válaszlehetőség közül még a televízió ért el 12 %-ot, a többiek jelentősége ehhez a négy válaszhoz képest kisebbnek minősül. Információ szerzés forrása 3% 20% 29% 6% 8% 4% 12% 18% Család/ismerős Szórólap Internet Tv reklám Újságcikk Pénztár/pénzintézet Iskola/munkahely Egyéb 25. sz ábra: A magánnyugdíjpénztár választása során az információ szerzés forrásainak megoszlása (Forrás: Saját kutatás) Az információ szerzés forrását és a nemek által adott válaszlehetőségeket összevetve, megállapítható, hogy az Internetet jelölő hallgatók közül nagyobb részben férfiak jelölték meg, összesen 12 fő, míg a pénztáraknál és pénzintézeteknél leginkább a nők tájékozódnak. 59 A kapott eredmények által a 2. hipotézisem szintén beigazolódott, mely

szerint a fiatalok első számú információ szerzés forrása a család/barátok lehet, és ezt a hallgatók által adott válaszok is alátámasztják. 3. kérdés: Tagja valamelyik magánnyugdíjpénztárnak? A mintámban szereplő válaszadók közül 21-en rendelkeznek magánnyugdíjpénztári tagsággal (26. ábra) A tagsággal rendelkezők alacsony számán igazából nem lepődtem meg, hiszen akik még nem dolgoztak, azoknak még nem kellett belépniük a magánnyugdíjpénztárba. A magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkezők a 24 évesek körében vannak többségben, de a 21 év és az alatt lévő korosztály is jelölt pénztártagságot. Gondoltam, hogy lesznek tagsággal rendelkező hallgatók, hiszen akik a középiskola után nem mennek egyből főiskolára/egyetemre, közülük többen munkába állnak, és nekik be kell lépni valamelyik magánnyugdíjpénztárba, majd egy-két év elteltével meggondolják magukat és folytatják tanulmányaikat.

Magánnyugdíjpénztári tagság 21% Igen Nem 79% 26. sz ábra: Magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkező hallgatók megoszlása (Forrás: Saját kutatás) Az 5. számú hipotézisemben erről az arányról azt feltételeztem, hogy a hallgatók 10 %-a rendelkezik magánnyugdíjpénztári tagsággal, ezt a feltevést a kapott eredmények felülmúlták, hiszen a hallgatók 21 %-a rendelkezik tagsággal. 4. kérdés: Mely magánnyugdíjpénztárnak a tagja? A következő ábrán (27. ábra), azt mutatom be, hogy a 21 magánnyugdíjpénztár tagsággal rendelkező hallgatók közül, melyik pénzárban vannak a legtöbben. Az ábra is mutatja, hogy legtöbben (28%) az OTP Magánnyugdíjpénztárnál rendelkeznek tagsággal, ezt követi az 60 Aegon (19%), majd az ING (14%) pénztára. Ezáltal hipotézisem beigazolódott, mely szerint a hallgatók közül, akik rendelkeznek magánnyugdíjpénztári tagsággal, azok valamely vezető magánnyugdíjpénzár tagjai.

Magánnyugdíjpénztár megnevezése 14% 28% 10% 10% 19% 5% 14% OTP ING Allianz Aegon MKB Wintherthur Egyéb 27. sz ábra: Magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkezők, pénztárankénti megoszlása (Forrás: Saját kutatás) 5.kérdés:Önnél mennyire voltak fontosak az alábbi tényezők magánnyugdíjpénztár választása során, amennyiben nem magánnyugdíjpénztári tag, mennyire fontosak ezek? Ennél a kérdésnél, 8 állítást kellett osztályozni a válaszadóknak az alapján, hogy mennyire töltenek be döntő szerepet az egyes tényezők, a magánnyugdíjpénztár választása során. Befolyásoló tényezők mértéke 3,16 3,22 4,08 Könnyű, kényelmes elérhetőség 3,98 3,04 3,02 Megbízható, stabil pénzügyi háttér 3,28 4,27 Kiemelkedő hozam Kedvezmények, akciók, nyeremények Család, ismerősök ajánlása Iskola, munkahely ajánlása Nagy taglétszám Már ügyfele az adott pénzintézetnek, biztosítónak 28. sz ábra:

Magánnyugdíjpénztár választása során a befolyásoló tényezők megoszlása (Forrás: saját kutatás) A Likert-skála alapján 1-5-ig (egyáltalán nem fontos- teljes mértékig fontos kategóriában) kellett osztályozni. 61 A válaszok összesítése után a fenti diagrammot elkészítettem, mely a következőket mutatja: A „teljes mértékben”, tehát az 5-ös értékhez legközelebb a kiemelkedő hozamot kaptam, míg a legkevésbé a család/ ismerősök ajánlása áll a l egközelebb ehhez az értékhez. Ezeket az eredményeket úgy kaptam, hogy az 1-5-ig kategóriához kapott értékeket összeszoroztam a megfelelő szorzóval, majd a kapott eredményt az elemek számával osztottam. Ha a t áblázatban csak összességébe nézem, hogy a teljes mértékben kategóriába melyik válaszlehetőségnél szerepel a legnagyobb mennyiség, akkor elmondható, hogy a hallgatókat leginkább a megbízható, stabil pénzügyi háttér befolyásolja a leginkább. A

hallgatók közül 52 főnek leginkább a megbízható, stabil pénzügyi háttér számít, 49-en a kiemelkedő hozamot tartják fontosnak, míg 38-an a könnyű kényelmes elérhetőséget részesítik előnyben. Ezzel szemben a hallgatók közül 18-an azt gondolják, hogy egyáltalán nem számít az, hogy már ügyfele az adott pénzintézetnek, biztosítónak; 16-an nem tartják fontosnak a kedvezményeket, akciókat és nyereményjátékokat. A hipotézisemben foglaltak mindegyikét fontosnak tartják a hallgatók, de leginkább a megbízható, stabil pénzügyi hátteret tartják fontosnak, ezáltal ez a hipotézisem is igazolást nyert. 6. kérdés: Befolyásolná Önt a v álasztásban, ha valamelyik magánnyugdíjpénztár akciót hirdetne az új belépők/átlépők számára? Ennél a k érdésnél az érdekelt, hogy mennyire befolyásolja a h allgatókat, egy akció, nyereményjáték, egy pénztár választása során. (29 ábra) A kapott eredmények alapján, a

válaszadók 32 %-át csak nagy értékű ajándék esetén lehetne befolyásolni, hogy melyik nyugdíjpénztárba lépjenek be/át. A hallgatók 26 %-a gondolja úgy, hogy az akciók nem foglalkoztatják, ők nem ezek a szempontok alapján döntenek a magánnyugdíjpénztárhoz történő csatlakozás során, míg 18 %-ban megkönnyítheti a választást. Vannak hallgatók, akiket csakis a biztos ajándékok érdekelnek, ők 14-en vannak A legkevesebben összesen 10 fő gondolja úgy, hogy befolyásolja őket a választásban az akció, mivel a hozamok hasonlók. 62 Nyeremény befolyásoló hatása 10% 26% 18% 14% 32% Igen, mivel hasonlóak a hozamok Nem az akciók alapján döntök, de könnyítheti a választást Csak nagyértékű ajándék esetén Csak, biztos ajándék esetén, még ha kis értékű is Nem 29. sz ábra: Magánnyugdíjpénztár választása során, a n yeremények befolyásoló hatásának megoszlása (Forrás: Saját kutatás) A kérdőív következő

kérdése szorosan kapcsolódik az előző kérdéshez, itt azt szerettem volna megtudni, hogy az akciók, nyereményjátékok során mely ajándékot tartják a legvonzóbbnak a hallgatók. 7. kérdés Melyik nem pénzbeli nyeremény lenne az Ön számára a legvonzóbb? A hallgatók számára a legvonzóbb nem pénzbeli nyeremény az autó/motor lenne (30. ábra), ezt 42% gondolja így, melyet a számítástechnikai berendezés és az utazás követ, mindkét lehetőséget 16-16 % gondolja vonzónak. Nem pénzbeli nyeremények aránya 8% Utazás Mobiltelefon 4% 14% 42% 16% Autó/motor 16% Számítástechnikai berendezés Szórakoztató elektronika Egyéb 30. sz ábra: A Magánnyugdíjpénztár választása során a nem pénzbeli nyeremények megoszlásának aránya (Forrás: Saját készítés) 63 A konkrétan megfogalmazott nyeremények közül, a mobiltelefon tűnik a legkevésbé vonzónak. A nem pénzbeli nyeremények és a nemek közötti összefüggések

vizsgálata során az utazást, mint lehetséges nyereményt a nők választották elsősorban, még a férfiak az autót jelölték meg vonzó ajándéknak. A nyereményekhez kapcsolódó hipotézisemet a kapott eredmények igazolják, mely szerint egy vonzó ajándék, pozitív hatással lehet a magánnyugdíjpénztár választására. 8. kérdés: Kérem, jelölje be, mennyire elégedett a nyugdíjpénztárak reklámtevékenységével? Ennél a kérdésnél 5 válaszlehetőség közül kellett a hallgatóknak kiválasztani, hogy mennyire tartják elegendőnek a pénztárak reklámtevékenységét. A kapott eredményt a következő ábra (31. ábra) mutatja be, melyből kiderül, hogy a legnagyobb arányban 54 %-ban csak közepes mértékben tartják elegendőnek a reklámtevékenységet, a legkisebb részt 6 %-ot a teljesen elégedett kategória képviseli, tehát elmondható, hogy a nyugdíjpénztáraknak van mit javítani a reklámtevékenységükön. 31. ábra

Reklámtevékenység elégedettség 14% 6% 12% 14% Teljesen elégedett vagyok Nagyon elégedett vagyok Közepes mértékben Kevésbé vagyok elégedett 54% Nem vagyok elégedett 31. sz ábra: A magánnyugdíjpénztárak reklámtevékenység elégedettség mértékének megoszlása (Forrás: Saját kutatás) A reklámtevékenység nem elegendő mennyiségére utal az is, hogy a fiatalok a családjukhoz, barátaikhoz, munkahelyhez fordulnak segítségéért, ha be akarnak lépni valamelyik nyugdíjpénztárba. Ezt a kutatásom is igazolja, hogy elsősorban ebből a körből szerzik az információkat, és nem a pénztárak reklámtevékenységeiből. 64 9. Ön mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Ennél a k érdésnél szintén állításokat (összesen 10) kellett értékelni 1-5-ig. Kíváncsi voltam arra, hogy a hallgatók szerint a nyugdíjpénztárak elegendő információt nyújtanak- e reklámtevékenységük során, mennyire tartják megbízhatónak a p

énztárak szolgáltatásait, mennyire tartják segítőkésznek az alkalmazottakat, stb. A válaszok alakulását a 32 ábra mutatja. Állítások értékelése 2,9 Mindig hajlandóak segíteni 2,86 2,64 3,38 2,74 A magánnyugdíjpénztárak reklámtevékenységük során elegendő információt nyújtanak A magánnyugdíjpénztárak szolgáltatásai megbízhatóak 3,09 Soha nem elfoglaltak annyira, hogy ne reagáljanak a kérdésekre Biztos vagyok abban, hogy a befizetett összeget hozammal együtt vissza fogom kapnai Alkalmazottak mindig választ adnak a kérdésekre Az alkalmazottak előzékenyek 3,2 3,03 3,42 3,3 Külön figyelnek rám a cégnél Nyitva tartási idő kényelmes az igénybe vevő számára A magánnyugdíjpénztárak az én érdekeimet tartják szem előtt 32. sz ábra: Magánnyugdíjpénztárral kapcsolatos elégedettség mérése (Forrás: Saját kutatás) Az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatók legkevésbé a nyitva tartási idővel vannak

megelégedve, hiszen az erre kapott érték 2,64 ez a tényező van leginkább a középérték alatt. Hasonlón a középérték alá esik a „külön figyelnek rám a cégnél” (2,74), a reklámtevékenység információ tartalmával (2,86), valamint „a magánnyugdíjpénztárak az én érdekeimet tartják a szem előtt” (2,9) tényezők. A legnagyobb elégedettséget az „alkalmazottak mindig választ adnak a kérdésekre” lehetőség kapta ennek mértéke 3,42. 65 10. Melyik banknál vezeti a folyószámláját? Kérdőívemben arra is kitértem, hogy a hallgatók melyik banknál vezetik a folyószámlájukat (33. ábra) A válaszadók közül senki sem jelölte a „nincs bankszámlám” lehetőséget A legtöbben, összesen 42% az OTP Banknál vezeti a folyószámláját, a K&H banknál 16%, a Cib Bankok a hallgatók 12 % -a jelölte számlavezető bankjának, míg az MKB Bankot a válaszadók 10%-a. Az egyéb válaszlehetőséget a hallgatók 8%-a jelölte

meg, ők mindannyian az Erste Banknak az ügyfelei. Ezáltal hipotézisem beigazolódott, mely szerint minden hallgató rendelkezik bankszámlával. Számlavezető bankok megnevezése 10% 10% OTP Bank 0% Raiffeisen bank 42% 4% Cib Bank K&H Bank Budapest Bank 16% MKB Bank 12% 6% Egyéb Nincs bankszámlám 33. sz ábra: Számlavezető bankok megoszlása (Forrás: Saját kutatás) Kutatásom során azt is vizsgáltam, hogy van-e összefüggés a között, hogy ki melyik banknál vezeti a folyószámláját, és melyik nyugdíjpénztárnál rendelkeznek tagsággal, azok, akik már beléptek valamelyik magánnyugdíjpénztárba. Azok a hallgatók, akiknek az OTP Banknál vezetik a számlájukat, közülük 5 fő jelölte be, hogy az OTP Magánnyugdíjpénztárba tag, ez a mintámban elég nagy arány, mivel a hallgatók közül összesen 6 fő jelölte meg ennél a pénztárnál a tagságot. Az a két hallgató, aki az MKB Magánnyugdíjpénztárba tag, ők mindketten az

MKB Banknál vezetik folyószámlájukat. Ezen összefüggések által a hipotézisem beigazolódott, mely azt mondja, hogy az embereket sokszor csak kényelmi szempontok vezérlik a p énztár választása során, tehát abba a magánnyugdíjpénztárba lép be, ahol a bankszámláját is vezeti. 66 Összegzés • A mintámban szereplő 100 fő közül, összesen 21-en rendelkeznek magánnyugdíjpénzári tagsággal. Az alacsony számadat nem meglepő, hiszen a kérdőív kitöltése egyetemi és főiskolai hallgatók között történt meg, akik közül legtöbben még nem álltak munkaviszonyban. A tagsággal rendelkezők közül legtöbben az OTP Magánnyugdíjpénztár tagjai (28%), valamint az Aegon (19%) és az ING (14%) Magánnyugdíjpénztárnak. Tehát elmondható, hogy a hallgatók valamely vezető nyugdíjpénztárnál rendelkeznek tagsággal. • A pénztárakról való tájékozódásban nagy szerep jut a családnak, barátoknak, ismerősöknek, valamint

a munkahelynek és az iskolának. A kutatás eredményei ezeket a lehetőségeket mutatják, mint információ szerzés forrása. • A hallgatók 54 % -a csak közepes mértékben elégedett a magánnyugdíjpénztárak reklámtevékenységével, de 26 % az áltag alatti kategóriába sorolják ezt a tájékoztatási formát. • A kérdőív kitöltőinek a pénztár választása során legfontosabb szempontnak a megbízható, stabil pénzügyi háttér, a kiemelkedő hozam és a könnyű, kényelmes elérhetőség. • A hallgatók közül mindössze 26 % állította azt, hogy nem befolyásolják a magánnyugdíjpénztár választása során a n yeremények, akciók. A többiek esetében eltérő szinten és mértékben jelenik meg a befolyásolás. Vannak hallgatók, akiket csakis biztos ajándék esetén lehetne befolyásolni (14 %), még másokat csak nagy értékű ajándékokkal (32 %). 67 V. Javaslatok az OTP Magánnyugdíjpénztár marketingtevékenységének a

javítására A magánnyugdíjpénztárak tekintetében talán jobban ki kellene emelni azt a tényt - mind a szóbeli, mind az írásos tájékoztatás során - hogy a magánnyugdíjpénztári tagság milyen előnyökkel jár, és egyik ilyen nagy előnye a társadalombiztosítási rendszer ajánlotta lehetőségekkel szemben az, hogy örökölhető. Azaz esetleges haláleset bekövetkezésekor az évek folyamán befizetett – és a bérből levont- összegek nem vesznek el, nem kerülnek a „nagy kalapba”, hanem arra az örökösök – mint például egy bankbetétre - igényt tarthatnak. Szükségesnek tartanám, hogy az embereket szélesebb körben tájékoztassák arról, hogy mennyire előnyös ez a fajta megtakarítási forma a későbbiekben, s a munkahely megszűnése nem jár együtt a magánnyugdíjpénztári tagság megszűnésével, illetve nem kell az adott tagnak egy másik nyugdíjpénztárba átlépnie. Fontosnak tartanám, hogy marketingkutatás keretében a p

énztár készítsen el egy olyan kérdőívet, amelyet a szolgáltatást már igénybe vett tagokkal kellene kitöltetni, azzal a céllal, hogy információkat gyűjtsön a pénztár arra nézve, miszerint a tagok mennyire elégedettek a szolgáltatás nyújtás feltételeivel, az ügyintézés módjával és hatékonyságával, az ügyintézők segítőkészségével. A beérkezett, kitöltött kérdőívek értékelése segíthetné a későbbi szolgáltatásnyújtás minőségének a javítását, ezzel is éreztetve a tagokkal, hogy fontos a véleményük. A nagyobb arányú kérdőívek visszaküldése érdekében, javasolnám a pénztárnak, hogy valamilyen nyereményjáték keretében bonyolítsa le, a tagok megkérdezését. Úgy gondolom, hogy az OTP Magánnyugdíjpénztár a lehetőségeihez mérten jól végzi a tevékenységét, hiszen a magánnyugdíjpénztári befizetések 5,5 % -a kerül a működési tartalékba, s ebből az összegből finanszírozza a pénztár

reklám költségeit is. Ebből a keretből jól gazdálkodva használja ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a nyugdíjpénztári piac és nyílt pénztári forma nyújthat egy nyugdíjpénztár számára. Azt gondolom, hogy egy terméket sokkal könnyebb és egyszerűbb reklámozni, s ezáltal a piacon eladhatóvá tenni, mint egy speciális szolgáltatást, főleg olyan szolgáltatást, amely nem 68 egyszer merül fel kiadásként a szolgáltatást igénybe vevő számára, hanem egy hosszú távú időszakra való megterhelést jelent. Ennek ellenére az OTP Magánnyugdíjpénztár mindent megtesz annak érdekében, hogy a tagjait megtartsa, és új tagokat toborozzon. Javasolnám a pénztárnak a hatékonyabb iskolai tájékoztatók elindítását. Az OTP Magánnyugdíjpénztár növelhetné a taglétszámát, ha az egyetemeken és főiskolákon előadást tartanának a hallgatóknak, hogy mi is az a nyugdíjrendszer és magánnyugdíjpénztár. Ahol a hallgatók

közvetlenül fel tudnák tenni a kérdéseiket, és ezáltal választ kaphatnának a pénztár előadóitól. Mivel ezek a fiatalok képezik a jövőbeli pénztártagok körét, fontosnak tartom időben felvenni velük a kapcsolatot, mielőtt más pénztárak ezt megtennék. Úgy gondolom, hogy növelhetné a pénztár az ismertségét, ha az OTP Bank Junior ügyfeleinek, a folyószámla kivonatok küldése során mellékelnének az OTP Magánnyugdíjpénztárról reklámanyagot, melyen szerepelne a pénztár elérhetősége (címe, telefonszáma, internetes hozzáférés megjelenítése). Javasolnám a pénztárnak, hogy még több akciót, és nyereményjátékot szervezzen, hiszen a kutatásom is bizonyítja, igen is szükség van ezekre az akciókra, a belépni kívánó tagokra nagy befolyásoló hatással vannak ezek a lehetőségek. A magánnyugdíjpénztár reklámtevékenysége során még több információt kellene nyújtani a pénztártagoknak és a leendő

tagoknak. Erőteljesebben kellene a tagok tudomására hozni, hogy milyen előnyökkel jár ha az OTP Magánnyugdíjpénztárnál rendelkezik tagsággal. Pl megbízható stabil pénzügyi háttér, a legnagyobb taglétszámmal rendelkező pénztár, a könnyű kényelmes elérhetőség. Fontosnak tartanám a rugalmasabb ügyfélfogadási idő bevezetését, mivel a válaszok értékelése alapján kiderült, hogy a hallgatók nem tartják megfelelőnek a nyitva tartási időt. Hiszen sokan dolgoznak/ iskolába vannak napközben, ezért érdemesnek tartanám bevezetni, hogy egy héten legalább egyszer legyen egy meghosszabbított ügyfélfogadási nap. A call centeres ügyfélkezelésnél javasolnám a pénztárnak az ügyintézők létszámának növelését, hogy az ügyfelek várakozási idejét csökkentsék, és a költségeiket ne növeljék. 69 Valamint érdemesnek tartanámbevezetni egy díjtalan 80-as szám kialakítását. Úgy gondolom, hogy ha ezt a pénztár

bevezetné, akkor még jobban tudná éreztetni az ügyfelekkel, hogy fontosak a számára. Az OTP Magánnyugdíjpénztár nagy gondot fordít a cal l centeres munkatársak képzésére. Mivel az ügyfelekkel való nagytömegű telefonos ügyintézés nem egyszerű feladat, így az ügyintézők rendszeresen tréningen vesznek részt, ahol azt tanulják, hogy hogyan kell kezelni a más és más ügyfeleket. Javaslatom a pénztárnak a következő lenne: a többi ügyintézőt is, aki ügyfelekkel foglalkozik tréningen képezze tovább, hogy hogyan foglalkozzanak az ügyfelekkel, hiszen egy megfelelő hangnemben történő ügyintézés, csökkenti a panaszos helyzetek kialakulását. 70 V. Suggestions on how to improve the marketing strategy of OTP Private Pension Fund According to the private pension funds, perhaps it would be necessary to emphasize the advantages of a p rivate pension fund membership in the course of both written and oral information, considering that this is

heritable contrary to the possibilities offered by the social security system. Namely, those amounts of money which were deducted from the wages during the years would not get into the ‘big hat’ in case of a death, but that could be claimed by the heirs as if it was a bank deposit. I think it necessary to inform people more widely about the advantages of this kind of saving, and that the winding-up of a workplace does not mean the end of the private pension membership and it is not necessary to change for another private pension fund. I consider it important that as a part of a market research, a fund should prepare a questionnaire for its members in order to reveal their opinion about the conditions of giving service, about the methods and effectiveness of administration and about the willingness of the officers. The evaluation of the completed questionnaires could help to improve the quality of the service in the future, thus making the members feel that their opinion is

important. For the sake of greater numbers of the completed questionnaires, I suggest that the fund should arrange the questioning within a certain lottery game. I believe that the OTP Private Pension Fund does its job quite properly considering that 5.5% of the private pension deposits get into the operational reserves and the fund finances its advertising costs from this amount of money as well. The fund is able to have the chances hidden in the pension fund market and that is offered by an opened fund. In my opinion, it is much easier to advertise and sell a product in the market than a special service mainly that one which occurs as an expense for the customer not just one time, but it means a burden for a longer period of time. 71 In spite of this, the OTP Private Pension Fund does its best in order to keep its members and recruit new ones. I would suggest for the fund to start a more effective guidance at schools. The OTP Private Pension Fund could extend its membership with

the help of lectures about the pension system and the private pension fund held for students at colleges and universities. During these lectures students would be able to ask directly from the fund officers. Considering the fact that these young people are the will be members of the pension funds, I think it is important to get in touch with them in time before other funds do the same. I believe that the fund could enlarge its circle of acquaintance in a way that it should enclose brochures about the OTP Private Pension Fund and its addresses for the clients of the OTP Bank Junior whenever they get their account statement. It would be desirable for the fund to arrange more sales and lottery games in the future since my research proves that the will be members are motivated by these opportunities. In order to extend the membership even more information is needed during the advertising process. It should be stated more definitely what advantages are available for the members of OTP

Private Pension Fund, such as a reliable financial background, the greatest membership and easy connections. A more flexible working time would also be necessary to start with regard to the students’ answers in which they expressed that the present working time is not reasonable as many of them are at work or school during the day. That is why I suggest a longer working time at least once in a week. Instead of operating a call center it would be better to employ more officers in order to limit the waiting time of the clients thus reducing their expenses. It would be useful to operate a free phone number beginning with 80. Throughout these changes the fund could express that it is devoted to its clients. 72 The OTP Private Pension Fund takes care of the call center workers’ training. During the courses they learn how to communicate with the clients for long hours considering the fact that it is not an easy job. I suggest the following for the pension fund: not just the call

center workers but all the other officers should participate in training courses, learning there how to deal with clients because the good communication during the office work could reduce the number of the complaints. 73 Befejezés Szakdolgozatomban a magánnyugdíjpénztárt választók magatartását mutattam be. Elsőként áttekintettem a nyugdíjrendszerek történeti alakulását, valamint foglalkoztam a jelenlegi nyugdíjrendszerrel, bemutattam a rendszer elméleti hátterét. Bázisvállalatként az OTP Magánnyugdíjpénztár választottam, foglalkoztam a cég jelenlegi piaci helyzetével, taglétszámával, vagyonával. Munkámban bemutattam a pénztár előnyeit, hogy miért érdemes az OTP Magánnyugdíjpénztárt választani. Készítettem egy kutatást az egyetemista és főiskolai hallgatók körében, hogy választ kapjak arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a hallgatókat a magánnyugdíjpénztár választása során. A

kérdőíves primer kutatást végeztem, a kapott eredmények függvényében javaslatokat fogalmaztam meg az OTP Magánnyugdíjpénztárnak, hogy mit kellene változtatni annak érdekében, hogy minél több tag lépjen be a pénztárba és a lehető legkevesebben akarjanak átlépni más magánnyugdíjpénztárba. 74 Irodalomjegyzék Jogszabály: 1. 1993 évi XCVI törvény: Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról 2. 1997 évi LXXXI törvény: A társadalombiztosítási nyugellátásról 3. 1997 évi LXXXII törvény: A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról 4. Ékes Ildikó: Életmód- Életszínvonal, Budapest, Rejtjel Kiadó 2002 5. Banyár József- Mészáros József: Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Budapest, Gondolat Kör Kiadó 2003 6. Állami Pénztárfelügyelet: Tudnivalók a magánnyugdíjpénztárakról 1999 7. Dr Botos József: A magyar társadalombiztosítás kialakulása és fejlődése, Pázmány Péter Katolikus

Egyetem Jog és Államtudományi Kar 8. Takács György: Önkéntes és magánpénztárak, Corvinus Kiadó 1999 9. Augusztinovics Mária- Gál Róbert Iván- Matits Ágnes- Máté Levente- Simonovits András- Stahl János: A magyar nyugdíjrendszer az 1998-as reform előtt és után, Közgazdasági Szemle, XLIX. évf, 2002 június 10. Maximiliane Szinovacz, Davic J Ekerdt, Barbara H Vinick editors: Families and Retirement, Sage Publications 11. Czagány L- Garai L 2004: A szociális identitás, az információ piac, SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2004. JATEPressm Szeged 12. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2005 évi prospektus 13. OTP Magánnyugdíjpénztár prospektusa 2004 március 14. Barta Judit: A kötelező nyugdíjrendszer, Novotni Kiadó 2001 15. Figyelő 2005április 7-13 16. Piac Profit X évfolyam 2006 január 17. Pénzem és a magánnyugdíjpénztár, PSZAF prospektusa 2005 május 18. PSZAF hírlevél 2005 19. HVG TB Különszám 2006-05-02 20. HVG

2005 február 12 21. Figyelő 2004 július 22-28 22. Bankó 2002 augusztus 23. OTP Magánnyugdíjpénztár alapító Okirata 24. Bankó 2006 február 75 25. OTP Magánnyugdíjpénztár Szervezeti és Működési Szabályzata 26. Bankó 2000 december 27. Reggel Független Közéleti Napilap 2005 05 19 28. Figyelő 2003 augusztus 7-13 29. FigyelőNet 2006 április 13 30. Fazekas Ildikó- Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2005. 31. Aranykor Hírlevél 2005 október 32. Philip Kotler: Marketing menedzsment, Műszaki Kiadó, Budapest 2001 33. Hoffmeister- Tóth Á.- Töröcsik M: Fogyasztói magatartás, Nemzetközi Tankönyvkiadó, Budapest 1996. 34. Bauer A- Berács J: Marketing, Aula Kiadó, Budapest 1999 35. Józsa L: Marketing, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém 2000 36. Naresh K Malhotra: Marketingkutatás, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest 2002 37. Green Paper: Supplementary Pensions in the

Single Market 38. Reforming, Public Pensions by the Organization for Economic Cooperation and Development, 1988b. Paris, France Internetes forrás: 39. wwwotpbankhu 40. wwwmagyarországhu 41. wwweuropaeuint/comm/internalmarket/en/finances/pensions/gppensenpdf 42. wwwpszafhu 43. wwwotpnyugdíjhu 44. wwwaegonhu 45. wwwinghu 46. wwwnyugdíjlaphu 47. wwwprivatbankarhu 48. wwwallianzhu 49. wwwaranykornyphu 50. wwwcslifehu 51. wwwhomnyphu 52. wwwmkbnyphu 76