Történelem | Felsőoktatás » Magyarország kormányai 1867-től 1945-ig

Magyarország kormányai 1867-től 1945-ig • Andrássy-kormány (1867-1870 -miniszterelnök: Andrássy Gyula. A kormány legfõbb intézkedései:-új polgári perrendtartás megalkotása, -300 járásbíróság, 100 megyei bíróság felállítása,-ügyészi, közjegyzõi szervezet létrehozása -sajtószabadságról szóló tv. módosítása,-egyesülési-, gyü l ekezési szabadságot szabályozó rendeletek kiadása > így nincs mód jogorvoslatra, -1867. zsidóság “polgári és politikai egyenjogúsítása” (De! Nem vallási egyenjogúsítás) A kiegyezés nem befejezését, hanem lézárását jelentette az 1848-as forradalomnak, mert sok kérdést csak látszatra oldott meg (nemzetiségek, földkérdés, fügetlenség ügye). Pártviszonyok: kormánypárt a Deák-párt Andrássy Gyula elnökletével (a kormányban arisztokraták 2 ki vételével). A Deák-párt zömében Felirati párti középbirtokosokból állt, akikhez Határozatpártiak is álltak (200). A

Határozatpártiak másik középbirtokos része szükségesnek tartotta a kiegyezést, de nem ilyen engedmények árán, de a nemzetiségi elnyomáshoz ők is ragaszkodtak, ők voltak a „Balközép” (100), élükön Tisza Kálmán. Tisza Kálmán bihari programja (1868); (Balközép: a volt Határozati Pártból jött létre) 1. delegációk és a közös minisztériumok eltörlése 2 öná lló magyar hadsereg 3. perszonáluniót! 4. keresk és pénzügyek függetlensége 5 . A kiegyezés egy másik lehetséges alternatíváját kínálta fel -Szélsõbal ( késõbb Függetlenségi Párt ): Madarász József vezette 1. ált-és titkos választójog 2 f õrendiház reformja 3 vi rilizmus eltörlése 4 nemzetiségek egyenjogúsítása -1868. Általános Munkásegylet megalakulása: ezt kezdetben - hogy segítsen a céh esipari hagyományok lebontásában - a kormányzat is támogatta. Mikor az egylet az Internacionálé hatására szocialista útra tért, a hatalom megváltoztatta

álláspontját, s 1871-ben, a Párizsi Kommün utáni hangulatot a kormány szocialistaellenes fellépésre használta fel. A júniusi munkástüntetés után a vezetõket “népállam” létrehozásának vádjával bíróság elé állították; a “hûtlenségi perben” azonban a bíróság felmentõ ítéletet hozott. • 1868. Évi horvát-magyar közjogi egyezmény Horvátország “külön territóriummal bíró politikai nemzet, s belügyeire nézve saját törvényhozással és kormányzattal bír” -bár a beligazgatáson, az igazságügyön, valamint a vallás- és közoktatásügyön kívül minden egyéb kérdésben a bp.-i “közös” kormányé és parlamenté lett a döntés joga A zágrábi autonóm kormány élére a bán került, a magyar kormányba egy tárca nélküli horvát-szlavón-dalmát minisztert is kineveztek, a pesti “közös” országgyûlésbe pedig a száborból 42 kül döttet (40 a képviselõházba, 2 a fõrendekhez) választottak. A

horvátoknak 6 ké pviselõi helyük volt a magyar delegációban. Szlavóniát hozzájuk csatolták, és megkezdõdött a Határõrvidék polgárosítása is: a katonai övezet területének a horvát megyerendszerbe olvasztása, ill. lakossága különleges jogitársadalmi helyzetének részleges felszámolása Mindezek azonban nem pótolták a v alódi függetlenséget. I. Államrendszer és rendezés: • 1868. évi 12 tc : “A kiegyezési tv 1 A magyar korona országai és Ő felsége uralkodása alatt álló többi országok között fennálló közös érdekű viszonyokról s ezek elintézésének módjáról. Államforma: alkotmányos monarchia. 1723 Évi I,II,III tc fenntartva A birodalom és a hozzá tartozó országok elválaszthatatlanok. Mo önálló tvhozási és kormányzati függetlensége van Mindkét o. önálló parlamenttel, kormánnyal és közigazgatással rendelkezik (közjogi és belkormányzati önállósága fenntartassék. Birodalom 2 ál lamból

áll: Magyar Királyság, Osztrák Császárság. A közös uralkodó alkotmányos jogokkal ruházta felországait, ezért azokat abszolút hatalommal nem képviselheti. Az uralkodó udvartartásának költségei nem közös ügy, a magyar o.gy szavazza meg Közös ügyek: külügy, hadügy, +ezekhez kapcsolódó pénzügy. Bécsben székel, de nem tartozik bécsi kormányzat alá. ( Lajtán túli) Elnevezés: kuk= kaiserlich und kö niglich = császári és királyi. 1. Külügyminisztérium: Közös miniszter van, költségekat a két fél arányosan viseli (gr Andrássy Gyula) Feladata: diplomáci kar irányítása, kereskedelmi képviselete, birodalom külföldi képviselete, követségek/ konzulátusok/ házi / udvari és állami levéltár , bési konzuli kamara felügyelete. 2. hadügyminisztérium: 9§ Csak hadügyi irányítás tartozik ide,hds Irányítása nem Legfőb hadúr: uralkodó (döntéseihez miniszteri ellenjkegyzés nem kell.) Közös haderő áll (nyelve a német)

: közös hds + közös haditengerészet. Száma:- békében:250-260 Ezer ember – háborúban: 800 ezer fő. Újoncok száma/Év: 100 ezer fő, Mo 40 Ezret ad Hds létszáma később nőtt! DE! Magyar ügykörbe tartozik: a magyar hds időnkénti kiegészítése, újonc megajánlás feltételtinek joga, védelmi rendszer megállapítása vagy átalakítása csak magyar tv.hozás beleegyezésével történhet Szolgálati idő: 1912-ig 3 év, 1912-től : új véderőtv 2 évet mond . Kivéve a lovasság & lovagló tüzérség: 3 év, haditengerészet: 4 év Hadköteles: minden egészséges 20 éven felüli felnőtt ff. Önkéntesség elve: középiskolát végzettek 1 évre vonultak be, majd ezen elv alapján tartalékos tisztek lesznek. Hadseregre vonatkozó kérdések uralkodói jogok. Bécsi körök ragaszkodtak hozzá (monarchián belül hatalom), a magyar ur.-i köröknek szintén jó, mert ez biztosította a nemzetiségek elnyomását De kellett egy önálló kisebb hadsereg

az esetleg itthoni rendcsinálásra és a kiegyezést ellenzők elcsitítására. Létrejött a Honvédség, de nem volt tüzérség és műszakiak, nemzeti zászló és 48-as egyenruha. 3. Pénzügyminisztérium: Annyiban közös, amennyiben ezen ügyek maitt szükséges Ez mindkét o.minisztériumának külön felelős küldöttség annak irányításával dolgozza ki + ogy megvitatja ÁLL: a.)közös költségek összeállítása, b) jóváhagyott összegek folyosítása, c) 1878-tól Bosznia-Hercegovina occupációjától annak területi közigazgatásának irányítása. (é:1882-1903 Kállay Benjamin) 4. Közös minisztérium: azokra a t árgyakra nézve kell felállítani, amelyek egyik o külön kormányzatába sem tartozik. * A három miniszter : nem alkot közös kormányt, de tartanak közös üléseket, ebben magyar és osztrák miniszterelnök is részt vesz. Elnöke: közös külügyminiszter, vagy uaralkodó (ha uralkodó elnököl ez a koronatanács. Általában a pénz

+ külügymin Magyar v os ztrrák, a hadügymin Mindig osztrák. Miniszterek felelőssége: külön delegációnak felelősek: ezt mindkét o ogy-se saját tagjaiból választott 60-60 főből álló 2 külön testülete. Együttes ülést csak akkor tartanak, ha tartós véleménykülönbség van, egyébként csak leveleznek egymással. 3 s ikertelen üzenetváltás után érhetik a közös szavazással való megállapítást. A delegációk tagjai 1 évre vannak megválasztva, ez után is újraválaszthatók. Delegációk ülése nyílvános és v Pesten vagy Bécsbe van vagy az uralkodó által kijelölt más fővárosban. Delegáció csak úgy hozhat határozatot, ha a tagok 2/3-a jelen van (abszolút többséggel). A két delegáció tagjainak számát a szavazáskor azonosra kell hozni Határozatot csak nyílt ülésen lehet hozni. Ha az uralkodó feloszlatja az ogy-t, akkor a delegáció is 2 megszűnik. A delegáció tagjai nem vonhatók felelősségre, a kijelölt ügyek

tárgyalásokr mondott nyilatkozataiért. Lemondás esetén bizottság v ogy dönt arról, hogy elfogadja –e a lemondást Bizottság feladatai: 1. Közös költségvetés megállapítása 2 K özös miniszter, vagy közös minisztérium tagjainak perbe fogását indítványozni. Ha mindkettő bizottság elhatározza a perbe fogást, akkor azt a határozatot azonnal érvényesnek kell elfogadni. Ilyenkor bíróság: a bizottság az általa képviselt o-ból 24 tagot javasol- ebből a másik bizottság 12 tag törlését kérheti. Közös vám – bank – pénzrendszer: Ezek szabályairól külön megállapodás született, ezt 10 évenként kell megújítani. Ami Kiegyezésben benne van ezzel kapcsolatban: Kvóta: közös költségekhez való hozzájárulás. Mo 1869 30%, 1907 36,4% Kereskedelem: önálló vámterülete van Mo-nak. Időnként a magyar korona és uralkodó között vámés kereskedelmi szövetség alakulhat ki K ölcsönös alku által, amelyet a két külön

minisztérium állított össze és egyeztetett. Közös vám – és keresekedelmi szövetség: a magyar korona országai illetve az uralkodó és többi ország tartományai között. Ennek értelmében: külfölddel kötött kereskedelmi szerződések érvényesek Mo-ra is! Vámokból befolyt jövedelmek a közös költségek fedezésére fordítandók. A vám – és kereskedelem kapcsán , ha közös ügy van, akkor a vasútvonalak a megegyezés végrehajtásában való mértékig közösen döntenek. Amúgy vasút felett ogy dönt Pénzrendszer (münzwesen) és pénzlábak közös. E kettőt mindkét minisztérium kölcsönös egyetértésével és o.gy helybenhagyásával fog történni Persze pénzverés joga uralkodóé A kiegyezéssel szemben Kossuth - 1867. május 22 levél: „Ne vidd azon pontra a nemzetet, melyről többé a jövőnek nem lehet mestere”. Egyes megyék bizalmi nyilatkozatokat küldtek Kossuthnak A Szélsőbal Honvédegyleteket szervezett, céljuk a

széleskörű népmozgalom a kiegyezés ellen. Nem éri el célját: demokrata körök szervezése (zavargások Kméten és Kkfházán). II. A dualista rendszer kiépülése II.1 Nemzetiségi kérdés Politikai életből kiszorulnak, gazdasági megerősödés, ezért erős helyi burzsoázia, önállósodási törekvések. A magyar uralkodó körök erőszakos politikája nem oké, nem ismerték fel a nemz-i burzs. törvszerű fejlődését (Kivétel Mocsáry Lajos, Jászi Oszkár) 1868. nov 24 - beterjesztik a Nemzetiségi törvényt A nemzteiségi törvény még tartalmaz liberális és demokratikus elemeket is. A többségi javaslatot fogadják el, a kisebbségi a szerb, román képviselőké volt autonómiával. 1868 dec. 6-án a király s zentesíti a XLIV tc-t a Nemzetiségi egyenjogúságról szóló tv-t Ennek értelmében nincsennek nemzetiségek, mo-on egy politikai nemzet van, a magyar, a hon minden polgára, bármely nemzethez tartozzék, egyenjogú. Pozitív vonások, hogy

kimondja, hogy az ország hivatalos nyelve a magyar, de a tvhozásokban, alsófokú bíráskodásban a nemzetiségek saját anyanyelvüket is használhatják. Előírta, hogy alsó és középfokon a nemzetiségek saját nyelven képezhessék magukat. A Szabdelvűek kormányzása semmi változást nem hoz, sőt szigorít. 1879. XVIII tc Trefort Ágost beterjesztése a magyar nyelv kötelező oktatásáról valamennyi népiskolában és tanítóképző intézetben. 3 1883. XXX tc A nem magyar nyelvű középiskolákban kötelező a magyar nyelv és irodalmának története. 1891. XVI tc óvónők és dajkák csak hazai oklevéllel működhetnek 1899. Helységnevek magyarosításáról szóló tvterv Horvátok: Megegyezés a 2. legerősebb nemzettel, a horváttal Ők trializmust akartak Amikor a Száborban a Nemzeti Párt győzött, Andrássy leváltotta a bánt, feloszlatta a gyűlést és szűkkörű, új választásokat írt ki. Így egy magyar szimpatizáns, horvát ogy lesz,

amely 1868 szept-ben megköti az egyezményt. Ennek értelmében Mo és Ho Szla és Da ország egy állami közösséget alkot Közös a hadügy, pénzügy, iparügy, törvényhozói joga a magyar ogy-nak van, ahol HoSzla ország 29 taggal képviseli magát. Ho ország élén a bán, belügyekben szabad döntés A kiegyezést az Uniós párt viszi véghez. Ellenzi Nemzeti Párt, Jogpárt, Centrista Párt Szerbek: főleg kereskedő burzsoázia, gazdag paraszti réteg (hatátőrök), ’48 után az osztrákok becsapták őket. Ennek ellenére a magyaro-i szerbek 1900-ig a m onarchiában jól megtalálják a számításukat. Nemzeti Lib Párt (Miletics Szvetozár), Omladina kult-is egyesület 1871-ig 1869ben Nagybecskerekén kiadják a Becskereki programot (megahtározó nemzetiségi program: nemzetiségek egyenjogúsítása, nemzetiségi kongresszus, törvény megszüntetése). 1884. szakadás, vagyonosabb földbirtokosok és burzsoázia új progarmja (Nagykikindai), amely elismeri a

kiegyezést. Románok: Nem egységes a k iegyezés elfogadása. Általános passzivitás A román bupzsoázia és értelmiség féltette a korábban különálló Erdélybeli pozicióit. Területi autonómiát, demokratikus választójogot követeltek. (Tribuna, „románok napja Bukarest felől kél”) A másik csoport a papság és a b ojárok támogatták a k iegyezést. Tisza agressziv és üldözéses politikájának következménye képpen 1881-ben Nagyszebenben a két csoport elfogadja a román Nemzeti Párt programját (Autonómia Erdélynek, román is hivatalos nyelv, választójog bővítése, közhivatalok megnyitása a román értelm. előtt) Memorandum 1892-ben FJ elé, kormány elé, kinyomtatják, per 1894-ben a pártot betiltják. Szlovákok: szintén nem egységesek. Az Új Szlovák Iskola Bp-en alakul, mellette, a konzervatív Szlovák Nemzeti Párt ellen. Fő törekvése a gazdasági erősödés, plusz kulturális felemelkedés (Matica Slovenska, 1874-ben

betiltják). Kárpát-ukránok: nincs hatás. Nincs vezető réteg 1868. évi LXIV tv A nemzetiségek egyenjogúsága tárgyában TV! a tv.nyel kapcsolatban Eötvös József : Mo minden megyéjébaen él valamilyen nemzetiség, így ez az egész ország közös kérdése. szentesítve: 1868. XII6 ,kihírdetve: 1868 XII7 1.Bármely nemzetiséghez tartozó állampolgárok egyenjogúak Magyarországon 2 Magyarország államnyelve és az ügyintézés nyelve a m agyar. Vagyis a t veket magyar nyelven alkotják, viszont minden nemzetiséghez olyan nyelven kell eljuttatni, amilyet beszél. Tv.hatóságok jegyzőkönyvei: állam hivatalos nyelvén irandó, de - egy törvényhatóságban (megyében, városban) a kisebbség eléri a 20%-ot, kérheti a 2., 3 s tb hivatalos nyelv bevezetését mellette hasábos formában, hiteles formában lefordítva annak a n emzetiségnek a n yelvén is szwerepelhet, amelyet a testület v. bzottmány ¼-e kíván Eltérés esetén a m agyar szöveg az

irányadó. Tvhatósági gyűlésen: akinek joga van szólni az akár magyarul, akár saját anyanyelvén is szólhat ha nem magyar. Tvhatóság államkormányhoz intézett írásban: állam hivatalos nyelvét 4 köteles használni, melette ott állhat a másik nyelv is. Ugyanúgy belső ügyekben állam hivatalos nyelvét köteles használni + mellette bármelyik jegyzőkönyvi nyelv szerepelhet. Bíróság előtt: panaszt v. kérelmet a panasz v kérelem nyelvén kell elbírálni Perben: peres felek nyelvén vezetik, de jegyzőkönyv a jegyzőkönyvet kiállító tv hatóság jegyzőkönyvi nyelvén készül. Ítélethírdetés: peres felek nyelvén el kell mondani és ki kell adni. Fellebbezés perben: ha nem magyar nyelven folyt a per, a fellebbviteli bíróság mindn iratot lefordíttat magyarra. Végzés itt már az állam hivatalos nyelvén hozzák. Alkotmány által kinevezett bíróság nyelve mindig a magyar Egyházi bíróság: maga határozza meg ügyintézési

nyelvét: ergo maga mondja meg milyen nyelven anyakövez, milyen nyelven intézi az egyházi ügyeket, ill e gyházi testületeiben milyen nyelvet használ. Ha ez anyelv nem az állam hivatalos nyelve, akkor az állam hivatalos nyelvén , hiteles fordításban is szerepelnie kell mellette. Közép és felsőoktatásban: ahol több nyelvet használnak ott mindeni részére nyelvi és irodalmi tanszéket kell felállítani. Alsó –középső – és felsőoktatási intézetet felállíthat egyház-közösség, állam, polgár; az ilyen művelődési intézmények egyenjogúak. Tehát ér vényesítette azt az egyéni szabadságjogot, hogy bárki közmûvelõdési, tudományos, mûvészeti, gazdasági egyesületeket, sõt iskolákat alapítson és azokban a n eki tetszõ nyelvet használja. De a t v megsértése esetére nem tartalmazott semmi jogorvoslati lehetõséget. II.2 Állam és egyház viszonya, népoktatás Klerikáris reakció támad a kultuszminiszter azon joga ellen, hogy

beleszóljon az egyház és iskola ügyeibe. Deákék visszatámadnak, sikeresek 1868. dec 5 - népiskolai tv Polgári-liberális rendszabály 6-12 éves korig ált tankötelezettség, állami iskolák felügyelete, a t anítói állás képesítéshez kötése, de nagy egyházi befolyás a saját iskolájukban. • 1868. “Népiskolai tv”: a felekezeti iskolarendszert állami felügyelet alá helyezte, kiépítette a tanfelügyelõi hálózatot, állami tanítóképzõk alapításáról határozott, a tanítói állás betöltését képesítéshez kötötte, és kimondta a 6-12 éves korú gyermekek tankötelezettségét. Eötvös József a népiskolai tv-nyel kapcsolatban 3 ké rdést elemzett: 1. M eddig terjednek a n époktatása terén az állam jogai és kötelezettségei, 2. Ki viselje a n époktatás terhweit, 3 Kire kell bízni a n époktatás vezetését, felügyeletét, igazgatását. Első fokon: iskolaszék; községekben lelkész Magyai fokon isolatanácsok

intéznék. 1868. évi 53tc: elrendeli, hogy a vegyes házasságokból született gyermekek közül a fiúk az apa, a lányok az anya vallását követik. De a t v “nem tökéletes”: az izraelita vallást nem ismerte el bevett vallásnak, és nem tartalmazott szankciót a rendelkezés megszegése, az “elkeresztelések” ellen. Ugyanakkor az állami rendelkezés ellenére a katolikus klérus egy része csak abban az esetben fogadta el a vegyes házasságot, ha a nem katolikus fél ún. “ reverzálisban” (írásos kötelezvényben) garantálta, hogy valamennyi gyermek a k atolikus vallásban neveltetik. Ellenkezõ esetben gyakran “elkereszteltek” más keresztény felekezethez tartozó gyermekeket. • II.3 Közigazgatás és az igazságszolgáltatás átszervezése Megyerendszer - minisztérium szembenállása a kiegyezés miatt, központosító törekvések akadályozása is. 5 1870. aug 1 - a király szentesíti a „köztörvényhatóságok rendezéséről”

szóló tv-t Ebben kiterjesztik a főispánok jogkörét, a városi és megyei tvhatóságokat pedig csak fele részben választják, másik felét a legtöbb állami egyenes adót fizetők (virilisták) alkotják. Választójogi tv. 1874 - az 1869-es választások negatív tapasztalatai (Deák-párt 40 m andátumot vesztett) Kimondja, hogy a választójog magas vagyoni cenzushoz van kötve (városban 105 F t jövedelem, vagy 3 s zobás ház, falun 1/4 telek földtulajdon, iparosoknál egy segéd.) De minden nemes, értelmiségi választójoggal bírt. Nők nem (A lakosság 5,9%-a) • 1870. évi 42 tc : “Köztörvényhatóság rendezésérõl szentesítve: 1870. VIII’ kihírdetve másnap törvényhatóságok: vármegyék, székelyszékek, Jász-Kun - Hajdú , nagy- kindai terület, Kővár, Fogaras, Naszód vidéke, szabad királyi városok, erdélyi megyék, a szepesi 16 város kerülete. Iletve a következő városok: Kecskemét, Nagyvárad, Versetz, Zilah, Göllincbánya,

Abrudbánya, Vizakna, Vajdahunyad, Kézdi-Vásárhely, Hátszeg, Bereczk, Sepsi-sztgörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Szék, Kolos, Oláhfalva, Szászrégen, Ilyefalva,. I. Jogaik: 1. Önkormányzat, 2 állami közigazgatás közvetítése, 3 Egyéb közérdekű ügyekkel való foglalkozás Önkormánmyzat: 1. Belügyeiben önállóan dönthet, 2 Statumokat alkothat, 3 Tisztviselőit mgválaszthatja, 4. Ö nkormányzat költségeit megállapíthatja Határozatalkotási joga kiterjed: 1 Költségvetés megállapítás, 2. I ngatlanvagyon elidegenítése, 3 K özkölcsönOlyan határozatai, amelyek miniszteri ellenjegyzés emllet érvényesek, ha kormány 40 napon be lül nem nyilatkozik helybenhagyottnak kell tekinteni. Szabályalkotási joga :csak önkormámyzati korlátok között lehetséges, ha a szabályrenelet helyi érdekeltségű, akkor csak helybenkell kihírdetni, ha országos érdekű, akkor országosan kell kihírdetni. A szabályrendeletet megsemmisítő/

felfüggesztő kormányrendeletet meg kell indokolni. Árva és gyámhatósági ügyekben jogaik: 1. Gyámok ellenőrzése, 2 Árvák vagyonának ellenőrzése Mindezt a Központi Árvaszéken keresztül. Helypénz, illeték, vámok, helyi adók s zedése saját t v.hatósági területükön Ehhez a kormáyn engedélye kell. Tv.eket, kormányrendeleteket tv hatóság hajtja végre saját közegeivel II. Törvényhatósági Bizottság: Tagjai: ½ legmagasabb adófizető polgárok közül, ½ v álaszts útján. Tagság feltétele: 1 Írniolvasni tudás, 2 Aki tvhatóság területén él 2 éve v ott fizeti évi egyenes adóját, 3 Aki a tvhatóság közjavadalmait haszonbérleti v. tv hatósággal más számadási viszonyban nem áll Számuk: lakosság arányában: vármegye/ szék/ / kerület/ vidék esetén: 500 l akos után 1 tag. Tvhatósági városban 250 lakos után 1 tag. Igazolási választmány: A tvhatósági bizottmány ½-e a legmagasabb adófizetők közül kerül ki, annak

választását végzi ez a választmány az adóhivatalok kimutatása alapján. Az igazolási választmányt a közgyűlés választja, 1 évre 5 tagból áll + 3 tag (elnök, jegyző, előadó- akiket a főispán választja) A bizottság tagjai egyszerre csak egy bizottság tagja lehet, 3 évente választják meg őket 6 évre, ennek felét 3 évente leváltják – erről sorshúzással döntenek, aki kilépett az lehetett újra tag. Akit több kerületben választottak eg az nyilatkozatban fönthetett arról, hogy melyik kerületet kívánja képviselni. Sorrend megállapítása: csak a tvhatóság területén lévő ingatlan és jövedelem számít. Egyes emberek adója kétszeresen számít, pl orvos, ügyvéd, kereskedelmi kakarai tagság, MTA tag. Ha azonos az adó nagysága akkor sorshúzás dönt III. Közgyűlés: 6 elnöke : főispán. Számát és idejét a tvhatóság dönti el Hatásköre: 1 Szabályrendeletek alkotása, 2 Közigazgatási és választó- kerületek

alakítása, 3. Tvhatóság közlekedési vonalak (közművek, építkezések):.4 kölcsönök , 5költségvetési előirányzat, 6 Egyes küldöttségek választása: (tisztségviselő választására, igazoló, állandó és bíráló választmányba), 7. Tisztségviselők, kezelősegédszemélyzet ellenőrzése, 8 Új hivatalok felállítása és megszűntetése, 9 Községektől fellebbezett ügyek másodfokú ellátása, 10. i ndítványok tárgyalása, 11 f elirati jog gyakorlása(1,2,3,4,5,6, ügyeket a közgylés állandó választmánya készíti el. Ezt a választmányt a bizottság 3 évre választja Elnöke: alispán. Agok számát, szervezetét atv Hatóság szabályozza IV. Főispánok és tvhatósági megyei ill városi főispán áll a vármegyék és tvhatósági városok élén:. Főkirálybíró: székelyek élén áll Főkapitány: kerületek és vidékek élén Kerületi gróf: szepesi kerületek élén áll. - Ezen pozíciók betöltése a belügyminiszter

eléőterjesztése alapján királyi kinevezése és elmozdítás alapján történik. Főispáni tisztség: Vármegye főispánja nem lehet tisztje betöltése alatt tv.hatósági jogú város főispánja DE egy főispán több város főispánja is lehet A - (főispán)JOGAIK: 1. E zen tisztségek a v égrehajtó hatalmat képviselik; ezért joga van ellenőrizni a tv. hatósági önkormányzatot Ezért számonkérő = scontralis székeket tarthat 2 Hatósági tisztvislők hivatalos eljárását évente egyszer megvizsgálhatja évente egyszer, korlátlanul a kormányrendeleteket. 3 Vizsgálatot rendelhet el a tisztviselők ellen, a vizsgálat tartalmára felfüggesztheti azokat hivatalukból, az alispán tés a polgármestert csak a belügyminiszter jóváhagyásával. 4 A felfüggesztett tisztviselőket ideiglenesen másokkal helyettesítheti. 5 Tisztújító szélet vezeti 6kinevezi a vármegyékben, székekben, vidékekben, kerületekben az alispán meghallgatásával a

csenbiztost, várnagyot, segéd és kezelő személyzetet. - Alispán: a vármegye, szék, vidék és kerület első tisztviselője. Hatásköre: : 1 közgyűlés határozatainak végrehajtása, 2. átveszi a kormányrendeleteket, leveleket, jelentéseket, 3 végrehajtja a kormányrendeleteket., 4 Végrehajtja a kormány azonnal végrehajtandó rendleteit, 5. Aláírja tv.hatóság nevében kiállított okmányokat, leveleket, rendelkezéseket, 6 A kormányrendelet ellen írott felirat 3 nap altti elterjesztését elintézi, 7. Tvhatsági pecsétet őrzi , 8. Katona elszámolási ügyekben intézkedik, 9 Karhatalom alkalmazását elrendeli, 10 Tv.hatóság pénztárait havonta egyszer ellenörőrzi, 11 A tv erejénél fogva alispánra bízott ügyekben intézkedik. - Alispán helyettese: főjegyző: - Tiszti ügyész: árvaszék tagja a t v.hatóság jogtanácosa Szélsértési kereseteket megindítja, bírság nagyságát megállapítja. - Szolgabíró: járás első tisztviselője,

hatásköre: 1. H atósága alatt állóközséget felügyeli, 2 tv adta jogokat és kötelezettségeket gyakorolja, 3. Alispán adta utasításokat teljestíti, 4 K ülön pecsétje vsn. - Polgármester: . tvhatósági városok első tisztviselője, 1 Tanács elnöke, 2 Azon ügyekben intézedik,amelyekben a t v. v szabályrendelet értelmében a hatáskörébe tartozik, 3 Átveszi a kormányrendeleteket, intézkedik azokról, 4.őre a pecsétnek, 5 Közgyűlést, főispánt tájékoztatja a város állapotáról, 6. Tisztvieslők választása: V. - bizottság által 6 évre választják őket, levéltárnok: élethossziglan, (főispán nevezi ki), ideiglenes alkalmazottakat tv.haóság bocsájtja el - Tisztviselő csak az lehet:aki 22. Életévét betöltötte, magyar állampolgár, nem áll büntetőeljárás alatt és nem is volt elítélve ilyen miatt. + árvaszéki elnök esetén jogi végzettség igazolása, vagy annak igazolása, hogy hasonló állást már betöltött. +

mérnök esetén:szakma önálló űzésének jogosultságát igazolni, 2 évi gyakorlat + tiszti ügyész esetén: ügyvédi oklevél - Tisztújító szék: minden állásra 3 jelölt van; ikivéve ha nincs 3 jelentkező. Alispánt és polgármestert szótöbbséggel választanak meg. Ha nincs eredmény új szavazás 7 VI. A bizottsági tagok és tisztviselők felelősségükről: - tisztviselő, hivatalos minőségben elkövetett olyan kárért, amelyet szabályszerű jogorvoslattal nem tud elhárítanni nem tartozik felelőséggel. - Bíróság hatáskörébe tartozik a kártérítés kérdése. - Tisztviselő tv. által előírt kötelezettségéért nem tartozik felelőséggel - Felslősségrevonás: tiszti keresettel, amelyről királyi tv.szék dönt II.4 A kiegyezés utáni magyar gazdaság 1867-1914 között a GDP négyszeres, évi növekedési réta 2.6% Konjunktúra, az ipari munkásság és a városi lakosság gyors fejlődése. 1, Pénzügyi és hitélet Kezdetben a

hitelrendszer elmaradott, de lendületes fejlődés. 1866-ban 4 bank, 1 földhitelintézet, 58 takarékpénztár, 22 hitelszövetkezet, össz tőke 100 millió. A kiegyezés után főleg az osztrák tőke beáramlása, nincs önálló jegybank. Külföldi érdekeltségű bankok: 1867 Magyar Általános Hitelbank, 1868 Angol-Magyar Bank, 1869 Franco-Magyar Bank, 1871 M agyar Általános Földhitel Rt, 1872 M agyar Általános Municipális Hitelintézet. Össz tőke 140 millió forint Hazaiak: 1872 végén már 117 ba nk, 4 f öldhitelintézet, 260 t akarékpénztár, 178 hi telszövetkezet működött. Össz tőke 400 millió Államháztartás: évi 30 millió az osztrák államadósság átvállalása, a magyar államadósság évente nől, 1868-ban 272 m illió, 1873-ban 479 millió forint. Különféle adók kivetése (földadó, önkényuralmi adórendszer). Az osztrák tőkések kedvenc befektetése a vasútépítés, amely ugrásszerűen meggyorsul. 1873-ig 4000 km új vonal (évi

600 km!!!!!) Pénzügyi és hitélet a XIX. sz végén Fokozódik az osztrák tőke Mo-i elhelyezése, az osztrák iparcikkek behatolása, fokozódik a tőkekivitel és beáramlás (Új nagybankok jelentkeznek, gyáralapítások). 1881-ben a válságot átvészelt Hitelbankkal már újra 5 nagybank van. Az 1890-es években ujabb 4 nagybank jelentkezik Tőkekoncentráció a hiteléletben a legnagyobb. 2, Mezőgazdaság Átalakulás továbbra is a porosz utat követi. A kiegyezés megszilárdítja a nagybirtok uralmát A parasztságnak a több mint felét kitevő kisbirtokosok a föld egyhetedét birtokolták, míg a 0,21%-ot kitevő nagybirtokosok az összes füldbirtok 39%-át. Hitellehetőségek javulnak Az értékesítés is (vám- és kereskedelmi egyezmény). Szőlődézsma váltság utján való eltörlése (magas váltságtőke). 1871. jog és birtokviszonyok rendezéséről szóló tv kimondja, hogy a parasztok a birtokaikat teljes tulajdoni és szabad rendelkezési joggal

birtokolják. Megszüntette a volt jobbágyföldek feudális korlátait. 1876. évi cselédtörvény - cselédeket a tulajdonos alá rendelte (fenyítés) Mezőgazdaság a XIX. sz végén Védővám, konjunktúra vége, ’70-es évek végén gabonatúltermelési válság, amerikai olcsó gabona. Belső piac nincs, viszont nő a termelés. Megoldás lett volna a mezőgazdaság fejlettebb 8 technikájának alkalmazása, de nincs mani. Gépesítést csak a nagybirtok tudott elérni Megoldás: a magyar nagybirtokosok a monarchiai piacát akaják: védővámok követelése. 1880-as évektől átállás a védővámra. Érdekellentét a nagybirtokosok és az ipari burzsoázia között (D, DK, vagy Ny felé legyen magas védővám). Tőkés bérleti rendszer. Kivándorlás (1881-1913 között 1 575161 ember). 3, Ipar Sajátos kialakulás: tőkeszegénység miatt Rt-k nagy szerepe (nem jellemző a kapitalizmus korai szakaszára). Ipari struktúra egyenlőtlen fejlődése: Malomipar

rohamos fejlődése, főleg vagyonos terménykereskedők révén, Rt alapon. Élelmiszeripar is rohamosan fejlődik (szesz, cukor). Textilipar osztrák kézben, Ausztriában. Magyar nehézipar fejlődése lassan kialakul (az osztrák nem volt olyan erős, hogy megakadályozza). Szénbányászat (salgotarjáni szénmedence). De ez általában osztrák kézen Vasércbányászat Technikai fejlődés: Martin-kohók, gépipar fellendülése. 1873. túltermelési válság Előzmény: 1869-70-es pénzügyi válság, 1871 rossz termés 1873 május 9-én tőzsdekrach, Hitelintézetek válsága, vasútépítési válság, vas- és széntermelési válság. Követk: termelés koncentrációja, centralizációja. Iparfejlődés a XIX. sz végén Általában a védővámrendszer kezd kiépülni Európában. Ezért Mo-on az állami iparpártolás rendszere lépett életbe. 1881. XLIV tv 15 évi adómentességet adott biztosított az új vállalatoknál és a bővítéseknél 1887-88-tól vasúti

tarifakedvezmény a nagyburzsoázia iparvállallatainak. 1890. ipartámogató adókedvezmény ipar egész területére való kiterjesztése Ipari forradalom (1880-es évek) jelentős hatása. Kartellesedés. Áremelés Városokra gyakorolt hatás A dualizmus rendszerének megszilárdulása az 1870-es években Külpolitika Két irányzat: osztrák arisztokrata-katonai klikk (porosz ellenes olasz-osztrák-francia szövetség, revans Königgratzért, Beust), Balkáni terjeszkedés klikkje (Török bir. helyébe való benyomulás, magyar ur. körök, mert féltek attól, hogy a nagynémet szövetség felborítja a dualizmust, Andrássy) Ausztriában centrista politika, csehek trializmust akarnak. 1870. francia-porosz háború: Andrássy semleges marad, Sedáni vereség, német egység osztrákok nélkül, Andrássy irányzata győz. Ausztria és Németország közeledése a kommün után. 1871 szept Szentszövetség (Ausztria és No) Belpol 1871. nov 14 Andrássy közös külügyminiszter

lesz, a magyar miniszterelnök Lónyai Menyhért lesz, erőszakos fellépés a munkásmozgalommal és a nemzetiségekkel szemben (szlovák nemzeti párt közeledését visszautasítja, feloszlatja az Omladina szerb mozgalmat). Lónyai elidegeníti 9 magától a Balközépet, Deákot, a Deák-párt apró frakciókra esett szét. A Balközép is bomlik Két út: vagy nyer a választásokon, vagy fúzionál a Deák-párttal. 1872-es választásokon azonban megint a Deák-párt nyert. 1873-as válság, Ausztria központosító törekvései elleni lépés, a pánszláv mozgalom kibontakozása mind az egyesülést sürgette. Andrássy garanciát vállalt az ellenzéki Tiszáért, az „szögre akasztotta a b ihari pontokat” és 1875. március 1-én a két párt egyesült, és megalakult a Szabadelvű Párt. Tisza Kálmán 1875 okt-ben miniszterelnök lett A fúzióval megszilárdult a dualizmus, az elenzékikek nagy része elfogadta a kiegyezést. A Szabadelvű párt nem volt

liberális, a nagybirtokosok, nagytőkések érdekeit képviselte. Két párt volt még az országgyűlésben: jobboldali ellenzék (konzervatívok), 1878-ban feloszlanak. A Függetlenségi Párt volt a baloldali ellenzék. 1874-ben jött létre a 48-as párt egy részéből valamint a balközép egyesülést ellenzőiből (középbirtokosok). De ez a párt erősen jobbra tolódott!!!. Feladott egy csomó 48-as követelést Irányi Dániel a legradikálisabbakkal maradt a 48as pártban 1884-ben ismét egyesül a 4 8-as és a Függetlenségi Párt Függetlenségi és 48-as Párt néven. 1875. után a rendszer látszólag szilárd Mamelukok, A „generális”, korrupció Uralkodói osztályok és kezdetben a 48-as és a konzervatív párt is támogatta. 1878. A vám és kereskedelmi szövetség megújítása védővámos alapon: Szabadelvű Párt bomlása: kilép a független frakcó és a jobboldali ellenzékkel 1878. ápr-ban megalakították az Egyesült Ellenzéket (felszínes

ellenzékiség, hiszen csak kedvezőbb feltételeket kívántak). Gr Apponyi Albert. Később Mérsékelt Ellenzék, majd 1891-ben Nemzeti Párt Agrárius-merkantilista ellentét: Az agráriusok a birtokosok gazd-i érdekeit védő vámpolitikát követeltek (kivitel könnyítése, szilárd belső piac), a merkentil-ek osztrák tőkével összefonódott magyar tőkések (változatlan vámszöv.) Tisza bukása: Véderő-törvény, 1889. Ú joncmegajánlás joga az ogy-t illette, 10 évenként meg kell újítani Tisza örökre le akarta kötni, német nyelv kellett volna a tartalékos tiszti beosztáshoz. Nem sikerül, szárnyakat adott az ellenzéknek. Kossuth honossági ügye: 10 é v, K. nem kéri, Tisza kivételt akar tenni, kormány ellene, lemond (1890. márc 13) • Lónyay Menyhért (1871-1872) -közös pénzügyminiszter volt ; most meg korrupt, ezért menesztik -1871. évi 18 tc:“Községi tv”: 3 fajta község > 1 rendezett tanácsú város( ezek a politikai jogkör

és a felirati jog kivételével hasonló szervezetet kaptak, mint a tv.hatóságok); 2 na gyközség: a ráruházott tv.-eknek meg tud felelni (pl jegyzõállítás); 3 kisközség: csak egy másik kisközséggel szövetkezve képes megfelelni a tv.-eknek A két utóbbi községfajta teljesen függõ helyzetbe került a megyétõl. > úrbéri szabályozás kimondta: földesúri kijelölés után a község választja meg elöljáróit. > elöljáróság: községi bíró, helyettes bíró, min. 2 esküdt, jegyzõ 6 évre választják õket > a jegyzõket élethosszigra választják -1871. Andrássy közös külügyminiszter • Szlávy József (1872-1874) -Bp. egyesítése -1873. gazd-i válság és kolerajárvány ; bele is bukik a kormány 10 -1873. Ghyczy Kálmán és tsi kilépnek a Balközépbõl > Középpárt : feladják eddigi határozott kiegyezés-ellenességüket. • Bitto István (1874-1875) -Ghyczy már pénzügyminiszter; a Deák-párttal a 67-es

alapon való egyesülést kívánja /visszafogta magát/ -Szélsõbal kettéválik: Függetlenségi Párt (1884-ben ebbõl alakul meg a F üggetlenségi és 48-as Párt.) 48-as Párt -1874.III1 A Balközép és a Deák-párt egyesül: Szabadelvû Párt -De! A Deák-párt arisztokratái Sennyey Pállal : Konzervatív Párt 1874: XXXIII. Tc: Az 1848:V. tc és erdélyi II tc módosításáról és kiegészítéséről Népképviseleti parlament működött a dualizmus idején. Az 1848-as választójogi tv első novellája volt ez a tv. Formálisan megmaradt a 48-as tv, de az adócenzust jelentősen megváltoztatták I. A választójog - nőknek nincs választójoga, választójog az 1848:V és 1848:II. tc alapján nem gyakorolható - Pl. Sz abad királyi város: annak van választójoga, akinek 1 16 f rt tiszta jövedelem után földadót fizet, 2. A kinek legalább 3 l akrészt magában foglaló házat bírnak, amely után adót fizetnek. - Pl. Kis –és nagy közösségekben akinek

¼ -ed telke vagy hasonló nagyságú birtoka van - Jövedelemre való tekintet nélkül bír választójoggal a M TA tagjai, bányászok ,lelkészek, közjegyzők, mérnökök, sebészek. - Nincs választójoga, 1. aki gyámi v gazdai hatalom alatt állnak, 2 Aki hds állományában áll, még ha szabadságon van akkor sem, 3. Aki bűntett v vétség miatt jogerős bírói határozattal elítéltek, 4. A pénzügyi – adó- vámőrség legénysége, 5 Csendőrök, 6 Rendőrség legénysége Az adócenzusn megváltozatása alapján az eddig 10% helyett már csak az o. lakosságának 6%-nak volt választójoga. II. Központi választmány - minden olyan városban, amely az 1848:V. tc alapján képviselőt küld a választók névjegyzékének összeállítására ill a képviselőválasztások lebonyolítására központi választmány alakítandó. - Ennek elnöke: tv.hatóság v város első tisztviselője Ha a város egy választókerületet alkot akkor az elnök + 12 e mber, ahol 2

választókerületet alkot ott elnök + 24 t ag, 3-nál több választókerület esetén elnök + 24 tag+ kerületenként plusz 2 tag. Őket 3 évre választják - Üléseikről jegyzőkönyvet kell vezetni., érvényes határozathoz 12 tag-ból legalább 4 , 24 t ag esetén legalább 6 tag jelenléte szükséges. III. Választók névjegyzéke - évenkénti kiigazítással állítja össze az összeíró küldöttség, elnöke köteles előre bejelenteni a kp-i választmánynak, hogy mikor írnak össze. - Összeíráshoz igénybe vehetik: 1. 1848 -72 között készített összeírásokat, 2 E gyenes adók főkönyvét, 3. Cataster: földadó – telekkönyv, 4 Tagosítási telekkönyv, ha van ilyen IV. Névjegyzék elleni felszólalások: 11 - anévjegyzék ellen saját személyét illetően bárki felszólalhat a névjegyzék közzétételének napját követő 20 napon belül. Az észrevételeket köteles a választmány kivizsgálni V. Választási eljárás -

képviselőválasztásokat 10 nap alatt kell lebonyolítani • Wenckheim Béla (1875) -utolsó Deák-párti kormány -Tisza Kálmán belügyminiszter • Tisza Kálmán (1875-1890) Cél: központosított közigazgatás, eleinte a pártba tömörült dzsentrik ezt megakadályozták. A.) 1876. gazd-i kiegyezés: > közös bank és vámrendszer Ausztriával; a fõ ok: a fogyasztási adó Ausztriába folyt be (pedig Mo.-on adták el a sört meg a cukrot az osztrákok), 6-13 millio ft-nyi vesztesége volt a magyaroknak.  A monopolhelyzetû Osztrák Nemzeti Bank Ferenc József nyomására: Osztrák-Magyar Bank ; > kétnyelvû bankjegyek. Mo részesedik a bankjövedelembõl > 50 milliós állandó hitelállomány a magyar igénylõknek! -1876. cselédtörvény: egyenjogú felek szerzõdéses jogviszonya -1879. ún autonóm osztrák-magyar vámtarifa bevezetése: az osztrák iparoskörök nyomására elsõsorban könnyûipari vámemeléseket tartalmazott. De 1882-ben a m

agyar agrárkörök szorgalmazására vámot vetettek ki az addig vámmentes búzára. A vámok további emelését 1906ban az utolsó osztrák-magyar vámtarifában vezették be --1881. ipartámogatási tvek: 15 évre szóló adómentesség azoknak a vállalatoknak, amelyek új iparágat kívántak meghonosítani Mo.-on Az 1890-es és 1899-es 2 é s 3 t v már kölcsönt is kilátásba helyezett. A kölcsön nyújtására külön hitelintézet jött létre: Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank. -közl. fejlesztése, fiumei kikötõ stb / Baross Gábor közlekedésügyi miniszter/ -1884. ipartörvény: munkások munkakörülményeinek javítása; szervezkedéseik részleteinek, a sztrájkkal kapcsolatos magatartásuk leírása 1885. az ún “õrlési forgalom” bevezetése: ez a m o-i malmok számára vámmentes gabonabehozatalt tett lehetõvé, amennyiben az importált gabonából õrölt lisztet az osztrák-magyar határon túlra, azaz vámkülföldre szállították. Ez az

intézkedés egyrészt versenyhelyzetet teremtett a magyar agrártermelõk számára, másrészt hozzájárult a g abonaárak további leszorításához. Ugyanakkor azonban jelentõsen növelte a magyar malmok nemzetközi versenyképességét. Az õrlési forgalom az agrárkörök állandó támadásának volt kitéve, ezért 1896-ban korlátozták, majd 1900ban eltörölték -1889. Kereskedelemügyi Minisztérium (Baross Gábor), Földmûvelésügyi Minisztérium (Szapáry Gyula)jön létre. Utóbbi az agráriusok követelése miatt -1889-1891. a romániai vasúti csatlakozás kiépítése + vonalállamosítás (MÁV) Baross újítása a zónatarifa: a vasúti hálózatot távolsági zónákra osztották. A szomszédos zóna állomásai között lényegesen leszállították a díjtételeket, ugyanez történt a nagyobb távolságra utazóknál. 225 km felett pedig egy végtelenített zónát hoztak létre, ahol nem emelkedett a viteldíj. 12 B.) közigazgatási reformok:

-1876. közigazgatási bizottságokat létrehozó tv: ezek a testületek ún kis megyei minisztériumok -1876. közigazgatási reform: 1876 megyeszervezet átszervezése: 63 egység, 71-ről 24-re csökkentik a törvényhatósággal felruházott városok számát. > megyék száma 63 ( szász /pl. Királyföld/ és székely székek, Jász-kun és Hajdú-kerületek különállásának megszûntetése); A fontosabb változasok: -Külsõ-Szolnok és a Jász-kun ker.-bõl: Jász-Nagykun-Szolnok Megye; -Hajdúkerületbõl, Szabolcs és Bihar községbõl: Bihar Megye; -Kõvár-vidék 2 megyére: Szatmár és Szolnok-Doboka; -Kraszna és Közép-Szolnokból: Szilágy-Megye -Zaránd megye : Ny-i fele Arad-Megyébe, K-i fele Hunyad-Megyébe -szepesi városokat Szepes-Megyébe -Torda és Marosszék: Maros-Torda Megye -Királyföldbõl 2 megye: Nagyküküllõ, Szeben -1876.: az eddigi 9 minisztériumot 5 újjal bõvítik: 1. miniszterelnökség, -2 Belügyi -3 Honvédelmi -4 Igazságügyi -5

vallás és közoktatási -6 király személye körüli miniszter-7. Pénzügyi -8 közmunka és közlekedésügyi (1889-tõl Kereskedelemügyi Minisztérium) -9. földmívelésügyi, ipar-, és kereskedésügyi (1889-tõl csak Földmívelésügyi Minisztérium) -az új tárcák: -10. Horvát-Szlavón-Dalmát, -11 Szociális, 12 Közmunkaügyi , 13 V álasztójogi 14. átmeneti gazdasági + 71 t v.hatósági jogú városból 24 m arad meg >>> ezért: a független szabadelvûek kiválnak, Apponyihoz közelednek (Konzervatív Párt >> valójában már liberális) -1878. ún Csemegi-kódex: új büntetõ tvkönyv lép életbe 1878. törvény a sztrájkmozgalmak ellen .1885 főrendi ház reformja 3000 Ft egyenes adót fizető arisztokraták a tagok, király nevez ki 50et, protestáns egyházfők is tagok 1886. képviselőház megbízásának idejét 3-ról 5 évre emelik C.) politikai erőviszonyok: -1877. Népszava megalapítása -1878. Egyesült Ellenzék létrehozása

: Apponyi és a k ilépett szabadelvûek; De! Nem képes kormányképes alternatívát kidolgozni. következmény:1881 -1878. Nemválasztók Pártja : Frankel Leo újjászervezi a szocialista mozgalmat -1878. Magyarországi Munkáspárt 1880. Magyarországi Általános Munkáspárt Frankel Leo alapította Ez a párt az 1890 é vi kongresszuson vette fel a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevet. 1881. csendõrség létrehozása a népmozgalmak megfékezésére, így a M unkásmozgalom elleni fellépés. -1881. Mérsékelt Ellenzékké alakul át a Konzervatív Párt Az Egyesült Ellenzék megszûnik; sokan visszatérnek az anyapártba -1883. Országos Antiszemita Párt; Istóczy Gyõzõ alapítja meg A párt a 90-es évekre dezintegrálódott. De az antiszemitizmus nem tûnt el 13 -1884. Függetlenségi és 48-as Párt alakulása; a közös ügyek eltörlését, a k iegyezés elutasítása helyett azonban a perszonáluniót emlegetik. Továbbá követelik a vallási, a sajtó,

a gyülekezési és az egyesülési szabadságot; a f üggetlen bíráskodást, a s zolgálati szabályzatot (pragmatika), az esküdtszékek behozatalát. A munkások sorsának javítását is akarják Mo önálló vámterülettel és jegybankkal rendelkezzen. A választási csalások ellen, a titkos szavazásért harcolnak -1890. A Hét c irodalmi lap megjelenik; Kiss József szerk -1890. Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSzDP) megalakul + E lvi Nyilatkozatát is kiadja. Ebben internacionalista, marxista programot hirdettek meg, de politikai tevékentségük középpontjába az általános választójogért való küzdelmet helyezték. -1890. III 8-ai miniszteri konferencián Tiszát leszavazzák minisztertársai, aki másnap lemond. Tisza, akinek minden reformjavaslatát támadta az ellenzék, kereste a nemzeti ügy védelmében történõ visszavonulás lehetõségét. Mikor a Függetlenségi é s 48-as Párt Kossuth érdekében az 1879-es honossági tv. módosítását

kérte, Tisza megígérte Így bukott elMásnap pedig Bismarck bukott meg; ezzel egy korszak leáldozott • Munkásmozgalom, parasztmozgalmak, agrárszocializmus 1868-1903. Munkásság nagyarányú fejlődése stb. Külföldi munkások nagy szerepe Két irányzat: lassaleánizmus (elutasítja a forradalmat, ált. választójog), önsegélyezési mozgalom (segélyegyletek létrehozása). 1868. febr 18 Bp-i Munkásegylet (polgári védnökség, Vidats János gyáros) 1868. febr 9 Általános Munkásegylet (csak munkások), Arany Trombita, Táncsics 1878. ápr Nemválasztók Pártja, majd ebből 1880 máj Magyarországi Általános Munkáspárt (Frankel Leó). Ált váljog, ingyenes oktatás, szabadságjogok, bérezés, munkaidő Népszava 1890. dec 7-én összeült a Szociáldemokrata Párt alakuló kongresszusa (Szapáry nem ellenezte, ellentétben a már bukott Tiszával). Elvi Nyilatkozat - osztrák mintára Nincs hatalommegragadásról szó! Sztrájkok. 1891. A kormány törvénybe

iktatta a vasárnapi munkaszünetet és bevezette kötelező munkásbiztosítást. Nagy mezőgazdasági munkássereg, vasútépítkezések után munka nélkül. A szervezkedés 1891-ben indul. 1891 máj 1 Orosháza, Békéscsaba - összetűzések a csendőrséggel 1893-tól Szántó Kovács János riogat a munkásmozgalom nevében (Általános Munkás Olvasó Egylet - 1894., Alföldön ostromállapot, SZKJ 5 évi börtön). 1897. - Várkonyi István vezetésével aratósztrájk Program: papi birtokot állami kézbe, majd 5 holdas parcellákba haszonbérletbe; 12 órás munkaidő, gyermekmunka eltiltása,. A kormány terrorral válaszol, 1898. - Várkonyit bebörtönzik, II tc „rabszolgatörvény” (60 napig terjedő elzárás és 40 korona pénzbüntetés sztrákok szervezéséért, részvételéért. 1903. Az SzDP X kongresszusa, ahol a német szocdemek erfurti programjához hasonló politikai harcos, osztály nélküli társadalom elérését kimondó programot fogadnak el. Még:

általános, titkos, egyenlő választások, szabadságjogok, államosítás, stb. De nincs demokratikus agrárreform D.) Nemzetiségi kérdés: 1879. Évi XVIII Tc -1879. Nemzetiségi kérdés “megoldása” a 18 t c-ben: nem magyar tannyelvû elemi iskolák számára elõírta a magyarnak, mint idegen nyelvnek a tanítását. / A kulturális homogenizációt a modern állam hatékony mûködtetésének és egyben a társ.-i felemelkedés elengedhetetlen elõfeltételének tartották./ 14 -1883. a nem magyar tannyelvû középiskolákban bevezetik a m agyar nyelv és irodalom “rendes tantárgy”-ként való kötelezõ oktatását. -. E.) Hadsereg kérdése- véderő vita: -1889. “véderõvita”: Bécs számára fontos a h adsereg fejlesztése (különösen Bosznia okkupációja óta). Tisza számára pedig a hatalmon maradás egyenlõ az udvarral való konszolidálódással Tehát: tv. javaslatában megemelt újonclétszámot terjeszt elõ a k özös hadseregbe,

ráadásul eltörölné a parlament 10 évenkénti újoncmegajánlási jogát. Ezzel nyilvánvalóan a cen tralizmus felé lép el, s befagyasztaná a m agyar honvédség létszámának relatív növekedését. Ui a k özös sereg létszáma kötött, de a népesség növekedése révén nõtt volna a honvédség létszáma. Ráadásul az 1 éves önkéntesek tiszti vizsgáját németül kellett letenni. Ha nem sikerült, még egy évig maradni kellett Az ellenzék azt akarta, hogy a vizsgát magyarul és horvátul is le lehessen rakni. Tisza tvjavaslata szinte forradalmi állapotot váltott ki, kénytelen volt meghátrálni. Végül a parlament az emelt újonclétszámot elfogadta, de csak 10 évre elõre. A tiszti vizsgát sem kellett németül letenni Bécs bizalma megrendült Tiszában. 1889.évi VI tc: A véderőről :v - A védekezés általános és minden védekezésre képes állampolgár által személyesen teljesítendő. - Fegyveres erő: 1. Közös hds (ennek

póttartaléka van) , 2 H adi tengerészet, (ennek is van póttartaléka) 3. Honvédség , 4 Népfelkelés - Hadkötelesség feltétele (első 3): a hds-be lépés évének elsőnapján (jan.1) betöltse már a 21 Életévet. - Honvédség feladata: békében – biztonság fenntarása, háborúban- közös hds. Támosgatása - Népfölkelés: háború idején utánpótlásként funkcionál - Szolgálati idő tartalma (a besorozás napjától kezdődik): a.) közös hds-nél: 3 évig, majd 7 év tartalékosként + 10 é vig póttartalékosként, b.) hadi tengesrészetnél: 4 évig + tartalékosként 5 évig + 3 é vig tengervédben c.) honvédségnél: 2 é vig- azoknak, akik a közös hds-nél már teljesítettek szolgálatot, 12 évig – akit honvédséghez soroztak be. - A népfőlkelési kötelezettség feltételei a népfölkelésről szóló tv-ben van megállapítva. - Póttartalékosok behívása az uralkodó parancsa által történik, kiképzési idő 8 hét, - Újoncok

száma: 1867. Évi XII tc 11,12,13, 14§ -ban meghatározottak fenntartása m ellett 103.100 fő Ez az újonclétszám 10 évig érvényes Évente 10 évig: 12500 újonc A fennmaradó újoncok póttartalékba mennek. - Póttartalékba osztják be: 1. Papnövendékek és papjelöltek, 2 T anító- jelöltek és tanítók, 3 öröklött mezei gazdaságok birtokosai, 4. A zokat, akik rendes családi körülményei alapján a rendes tényleges szolgálati kötelezettség alól béke idején menetsülnek. 5 Kevésbé alkalmasak 6. Fölös számba besorozottak, - Közös hds-be és haditengesrészete léphet: 1. Aki a m onarchia v másik álama területén honpolgári joggal bír, 2. Aki szükséges szellemi és testi képesség mellett legalább 155 cm magas., 3 Aki legalább 17 éves, - Honvédségbe beléphet: 1.aki magyar állampolár, 2 Aki szükséges szellemi és testi képesség mellett legalább 153 cm magas 3. Aki legalább a ahadköteles kort elérte - De honvédség számára

irodai, kézművesi mnkákra maggassági korlátozás nélkül sorolható be - Önkéntesen minden belföldi beléphet a hds-be, aki a hadkötelezettségének eleget tett és sem a közös hds-nél sem a hadi tengerészetnél szolgálati kötelezettség alatt nem áll. Önkéntest 2 évre , háború idején esetleg annak időtartalmáig tart. - 1 évi tényleges katonai szolgálatot az kap, aki igazolni tudja,hogy távolmaradásának oka: 1. Belügyi főgimnáziumot, főreáliskolát végzett, 2. 8 általánost elvégzett belföldön, v valamilyen 15 - F.) nyílvánossággal felruházott középiskola utolsó osztálys tanulói., 3 A ki 21 É letévét betöltési évében felvételi vizsgát tesz. Ezen egyévi tényleges szolgáatot teljesítő csapattestek tagjai, akik tanulmányaikat magasabb szintű oktatási intézményben töltik maguk választják meg 1 évi szolgálatuk időpontját. Póttartalékba osztandó, aki: 1. Keresetképtelen apának v öz vegynek egyetlen fia,

annak nem létében annak veje, 2. Apa halála esetén egyetlen unoka, 3 Teljesen árva testvérek esetén egy fiútestvér v. féltestvér KÜLPOLITIKA a Tsza-kormány idején: Balkáni helyzet: 1875. Bosznia-Hercegovina kel fel a t örökök ellen, 1876-ban Bulgáriában és szerbiában tör ki felkelés. Andrássy félt, mert azt gondolta, hogy az oroszok beavatkoznak és létrehozzák a nagyszláv államot: követeli az apró államok létrehozását. 1877 jan orosz-osztrák egyezmény (orosz-török háború esetén a monarchia semleges marad, nem hoznak létre nagy szláv államot, s a m agyarok ezért megszállhatják BH-át). Ennek ellenére a háború az orosz pozíciók megerősödését hozta: berlini kongresszus (1878. jun 13), oroszország visszaszorítása, okkupáció megerősítése Okkupálás (1878. júl 29-okt 20) belpolitikai bonyodalomhoz vezet Ugyanis a magyar uralkodói körök gazdaságilag okénak tartották, de politikailag féltek a szlávok (trializmus!!!)

túlsújától. Kormányválság. Szövetséges keresése Oroszorzság ellen (félő volt, hogy a szláv testvéreket támogatja!!!!) Németek jók (francia revanstól tartanak, közel a fr-orosz szövetség.) 1879. okt 7-én Kettős szövetség -1877. Bp-en titkos katonai konvenció: az oroszellenes pol-át folytató Monarchia semlegességet ígért az orosz-török háborúban, és annektálhatja Bosznia-Hercegovinát. De! Oroszorsz létrehozza csatlósát, Nagy-Bulgáriát. Ez a balkáni térnyerés elfogadhatatlan a nagyhatalmaknak; Andrássy eléri a berlini kongresszus összehívását. -1878. Berlini-szerzõdés: Kelet-Rumélia autonómiságának biztosítása (így Bulgária nem növekedhet), a Monarchia nem annektálhatja, csak okkupálhatja Bosznia-Hercegovinát és a novibazári szandzsákot. Az okkupációt a parlament épp, hogy elfogadta Hogy az új ter ne billenthesse fel a dualista paritást, a közös pénzügyminiszter irányítja azt. Ez volt az “okkupációs

válság”. Szerbia, Románia, Montenegro független: ütközõállamok -1879. “kettõs szövetség”: Monarchia és Németorsz -1882. “hármas szövetség” Olaszországgal De! Nem lehetett a szöv hivatalosan oroszellenes, mert Bismarck 1881-ben felújította a “3 császár” politikáját. -1887. “Keleti Hármasszövetség”: Monarchia, Anglia, Olaszország megállapodása a b alkáni status quo fenntartására. Ez azt jelenti, hogy Bulgária ismét legyen szuverén, ne pedig csatlós állam. Mint 1877 elõtt ( Rejtett oroszellenesség a Bismarcki kötelezettség miatt) A liberális reformpolitika: • SZAPÁRY GYULA (1890-1892) 16 -A kormányzati alap: 1867. Minden ettõl eltérõ tendenciát, különösen amely Mo számára nagyobb önállóságra tör, eltökélten le kell küzdeni. Mindez Bécs álláspontja Tehát a változást elsõsorban az óvatos reformpolitikai irány jelezte. De felmerül a kérdés: milyen kormányzati programot lehet szembeállítani

a 48-as függetlenségi eszmével? Hát a gazdaságfejlesztõ újításokat, az ipartámogatás kiterjesztését, az elsõ szociálpolitikai tv.-eket stb -megtartotta a belügyi tárcát -fúziót akart Apponyival a bázisa növeléséhez, aki azonban nem volt hülye, és inkább létrehozta a Nemzeti Pártot (1892.) Így további rétegeket nyert meg, és elhatárolódott Szapárytól Apponyi pártja 1867 híve, szerintük a kiegyezés csak formát adott a pragmatika szankció kettõs alapelvének, a közös védelemnek és Magyarország nemzeti és állami önállóságának. Ám a k ormány és pártja lemondtak a kiegyezésrõl. A szabadelvû címet viselik, de egyetlen szabadelvû vívmányuk sem volt Ui. az udvartartásban a magyar királyi korona önállóságának nyoma sincs; a magyar udvari méltóságok üres címekké lettek. A közös intézmények által használt címerekben és kifejezésekben kerülik Mo.-nak, mint önálló államnak megjelölését A közös hadsereg

részét képezõ magyar hadseregben nem gondoskodnak a magyar katonai nevelésrõl sem. Ezért a kormány politikája elfogadhatatlan, Apponyiék ezért “nemzetiek”. Reformálni kell a választási törvényt, hogy a képviselõház a nemzeti akarat képviselõje legyen. Bírói függetlenséget; a tisztviselõket olyan helyzetbe kell hozni, hogy csupán a törvényes állami akaratnak a végrehajtói legyenek, nem pedig a párturalomnak, vagy alkotmányellenes kormányzásnak az eszközei. Fõ elvük a szabadság, minden téren. Nemzeti politika Mo-on más mint szabadelvû, nem lehet Önálló jegybankot, és a vámközösségi szerzõdést Ausztriával csak úgy szabad megújítani, ha feléled a szabad kereskedelmi politika, ui. az ország érdekei közös vámterület mellett védvámos politikával nem elégíthetõek ki Ha tehát szabad keresk.-i politikát nem sikerül elérni, az országnak joga van külön vámterületet létesíteni. (Egyébként Benedek Elek is a párt

tagja volt) -1890. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter “elkeresztelési rendelete”: megtiltotta a vegyes házasságokból születõ gyermekek katolikussá nyílvánítását az egyházi anyakönyvekben. A Vatikán, amely éppen ebben az idõben hirdette meg a liberális szabadságfelfogás elleni harcát, a Rerum Novarum enciklikával pedig az új szociális reformprogramját, különös ellenszenvet tanúsított a hármas szövetség liberális kormányzatai iránt. Az ellenállás miatt Csáky megijedt, s a központosító, az egyház befolyását csökkenteni célzó javaslatait más néven és módon adta elõ: polgári házasság és állami anyakönyvvezetés. ( A liberális kormány pártfogolta a zsidókat) Ekkor a nyugat-európai államok már mind ily módon mûködtek, de mivel a kat. egyház a Monarchia legfõbb támasza volt, a r endelet bev.-e után Szapáry szerint csökkent volna a Monarchis tekintélye, ezt pedig Bécs nem engedné. Nem vállalta

hát föl a radikális egyházpolitikai reformokat, ezzel elszigetelõdött a liberális közvélemény elõtt,. 1892-ben menesztették -1891.V1 Orosházán, Battonyán, Békéscsabán a s zegényparasztság megmozdulása; politikai arculatukban a szocializmus vonásai a meghatározóak. De a célok inkább demokratikusak -1891. szociálpolitikai intézkedések: Szilágyi Dezsõ igazságügymin révén > az ipari és keresk.-i munkások betegség elleni kötelezõ biztosításának bevezetése 20 héten át táppénz és ingyenes orvosi segítség betegség esetén. (ezzel megelõztük Angliát, Svájcot és a franciákat is.) > ipari munka szüneteltetése vasárnap és aug. 20-án -1892. valutareform: Wekerle Sándor pénzügymin révén Az ezüstvaluta helyét az aranyvaluta vette át; a ft.-ot és a krajcárt a korona és a fillér váltotta fel • WEKERLE SÁNDOR (1892-1894) 17 -államháztartási egyensúly megteremtése, a k öltségvetési deficit megszüntetése,

a mindenkire kiterjedõ kereseti adó megszüntetése (helyette jövedelmi adót vezetett be), középítkezések, infrastruktúra fejlesztése -az erõsödõ agrármozgalmak terén nem hajlott az engedményekre, a nyers hatalmi megtorlásban látta a megoldást -1893. iparfelügyelet: ellenõrizte a munkások munkahelyi körülményeit -1894. a hódmezõvásárhelyi parasztmozgalom letörése (Szántó Kovács János; õ volt a munkakör elnöke) -1894. a R omán Nemzeti Párt feloszlatása; a n emzetiségek körében jelentkezõ jogkiterjesztõ irányzatokat is elvetette. -1894.III20: Kossuth Lajos meghal -egyházpol.-i reformok: Eötvös Lóránd vallás- és közoktatási miniszter 1894. a tv javaslat: a; kötelezõ polgári házasság, amit a bíróság felbonthat b; a fiúk apjuk, a lányok anyjuk vallását követik, de lehetõség van írásbeli megegyezésre c; állami anyakönyvvezetés -A Vatikán a magyaroknak címzett enciklikában (Constanti Hungarorum) ítélte el a

reformpolitikát. A hazai katolikus egyház szembeszállt a kormánnyal, szerintük a házasság szentség, és az állam kompetenciáján felül áll. A hitelvek mögött ezúttal is hatalmi érdekek rejlettek: az egyházi befolyás megõrzése, és az állami szuverenitás csorbításának kiküszöbölése. Apponyi Albert Nemzeti Pártjának zöme, a kormánypárt konzervatív gondolkodású tagjai és a nemzetiségek egyházai a r eform ellen foglaltak állást. A függetlenségiek jó része, a protestánsok többsége és persze a zsidó polgárok is a tv. javaslat mögött álltak -A bécsi udvari körök ugyanekkor úgy vélekedtek, hogy a kormány a függetlenségiekkel paktál, s a reformok csak a kezdet. Ezért Ferenc József kiprovokálta, majd elfogadta Wekerle lemondását Ekkor azonban a kormánypárt nem fogadta el Wekerle lemondását, és felkérte a p árt további vezetésére. Ez példátlan zendülés volt a Szabadelvû Párt történetében Minthogy azonban a

Szabadelvû Párt többsége ellenében nem lehetett alkotmányosan kormányozni, a parlament feloszlatása és egy új választás pedig a konzervatívok megsemmisítõ vereségével fenyegetett, Ferenc József meghátrált. Másodszor is Wekerlét bízta meg a kormányalakítással A fõrendiház is megadta magát, és elfogadta a polgári házasság tv. javaslatot Wekerle tehát gyõzött, de ezért nagy árat fizetett. Mert a király szentesítéséért le kellett mondania Ezt 1894XII21-én teszi meg -Antiszemitizmus: A Katolikus Néppártnak a kisember védelmét meghirdetõ szociális programjában, valamint az 1896-ban, a g azdaérdekek képviselete céljából megalakult Magyar Gazdaszövetség és az 1898-ban, a meglévõ kereskedelmi hálózat konkurenciájaként létrehozott Hangya ( Keresztény Szövetkezetek Országos Központja) antikapitalista ideológiájában egyaránt fel-feltünedeznek elemei. • BÁNFFY DEZSÕ (1895-1899) -1895. tv “Az izraelita vallás

recepciója” ( ettõl kezdve bevett vallás) -1895. tv ”A vallás szabad gyakorlása” Itt az a lényeg, hogy ez a vallásszabadság kiterjed a nem bevett vallásokra is, és az ember szabadon dönthet, melyik felekezethez tartozik, ill. lehetett felekezeteken kívüli is. Az elõbbi tv-ek a W ekerle -féle reformokhoz tartoztak, csak Bánffy alatt szentesítették õket. Különben is, a király úgy döntött, hogy jó idõre szakít a liberalizmussal Ezért jelölte Bánffyt, aki sokáig töltött be fõispáni hivatalt; ott nevezték el ‘dobokai pasának”.-Mivel: -A kormány elsõrendû feladata legyen a n emzeti ellenzékkel való kapcsolat megszakítása, a Kossuth-kultusz kiírtása, a munkás- és agrármozgalmak letörése. 18 -A kormányzati dogmatika vezetõ eszméje az állam nemzeti jellegének kidomborítása. Az erõltetett magyarosítás megnyilvánult a n emzetiségi iskolák felügyeletében, a h elységnevek kötelezõ, a családnevek szorgalmazott

magyarosításában. Az úri középosztály és még a liberális polgárság nagy része is a m agyar birodalmi állameszme bûvöletében élt, ennek oltárán áldozta fel sorra-rendre a szabadságjogokat, ill. azok demokratikus bõvítését -1895. Katolikus Néppárt megalakulása (1867-es kiegyezés alapján); Zichy Nándorral az élen az egyházpol.i reformok “kijavításáért” -Lukács László pénzügymin. a Wekerle által lerakott alapokra építkezett; a gazdaságban növekedés -1896. Millenium; a kontinens elsõ föld alatti villamosa -1896. választások: a Szabadelvû Párt ellenfeleivel szemben a n yers erõszakot alkalmazta; a képviselõinek száma így megnõtt (70%-os kormánypárti többséget ért el). -1897. Független Szocialista Párt megalakítása (Várkonyi István) Az elsõ önálló magyarországi parasztpárt. A párt minden papi birtokot és minden 100 hol d feletti világi birtokot a parasztok kezére akart adni 5 holdas haszonbérletek

formájában. És követelték a földosztást, a robot és az uzsora eltörlését. -Az uralkodó körök, fõleg az agrárius érzelmû földbirtokosok elsõsorban az agrárszocializmus letörését követelték. Bánffy olyan eréllyel lépett fel az 1897-98-as aratósztrájkok és szegényparaszti tömegmozgalmak ellen, hogy e 2 évet a “Bánffy-terror” korának nevezték el . (Üldözték Várkonyi pártját is.) -1897. bûnvádi perrendtartás elfogadása: a s ajtóügyek mellett mindenféle bûncselekményre kiterjesztik a törvényszékeknél (megyei bíróságoknál) az esküdtszéki bíráskodást. -1898. évi I tc: ún szükségtörvény 1 évvel meghosszabbította a vámközösséget, és elrendelte, hogy a gazdasági kiegyezés tervezetét 1898.V1-ig terjesszék elõ De! Ferenc József feloszlatja a Reichsratot, és az új ülésszakra nem érvényesek a kormány régi javaslatai. Az új ház szept-ben ült össze, de a magyar ellenzék tiltakozik, mert így az idõ

már kevés a tervezet normális megvitatására. Ergo: magától megvalósul az önálló magyar vámterület.legalábbis ezt szerették volna kikényszeríteni. De a két kormány mégis megegyezik a közös vámterületrõl:-1898III4 “ischli klauzula”: 1903-ig törvényi szabályozás nélkül is fennmarad a közös vámterület. Sõt, 1903 ut án is fennmarad a kiegyezés érvénye, ha egyik fél sem mondja fel (Ez utóbbi mondat volt a záradékban, és ez a kikötés valóban ellenkezett az 1867. évi 12 tc-el) Ezért bosszúból az ellenzék: az 1899-es költségvetést nem hagyják jóvá. Erre Tisza Kálmán tvjavaslatot akart elõterjeszteni a kormánynak adandó felhatalmazásról, de ez már annyira antidemokratikus lett volna, hogy többen kiléptek a pártból. A javaslat nem került ugyan a képviselõház elé, de elkerülhetetlenné tette Bánffy bukását. -1899. febr-ban Bánffy lemond -EX LEX ÁLLAPOT: az elsõ elfogadott költségvetés nélküli esztendõ

-1899. a szakszervezetek I kongresszusa • SZÉLL KÁLMÁN (1899-1903) -kormánypárti képviselõ volt -kompromisszumos tárgyalások sorozata: mást nem tehetett, ha a pártot meg akarta tartani kormánypártnak -Fúzió: a Nemzeti Párt (A kiegyezés mérsékelt továbbfejlesztését kívánta, és erre Széll személyében kellõ garanciát látott) is belépett a kormányba, a Szabadelvûek mellé. -1899. eltörölték az õrlési forgalmat: a magyar malmok a külföldön megõrölt gabonát eddig vám nélkül hozhatták be, és ez kárt okozott a magyar gazdáknak. Most bevezették rá a vámot 19 -képviselõi összeférhetetlenség: a képviselõk nem vállalhattak tisztségeket az állammal gazdasági, üzleti kapcsolatban álló tõkeérdekeltségekben. (bankok, ipari vállalatok stb) -idemnitás, vagyis annak az eljárásnak az alkalmazása, miszerint az új költségvetés elfogadásáig a kormány az elõzõ év költségvetésének a keretén belül intézkedhet.

-A gazdasági kiegyezés kompromisszumos megoldása: Minthogy 1898 végéig új egyezmény nem született, a tv. értelmében Mo élhetett az önálló vámterület alakításának jogával Széll azonban nem akart Bécs elõtt megbukni, ezért a következõ formulát eszelte ki:”vám és kereskedelmi viszonyok rendezésérõl” szóló tv.: az 1867 é vi 12tc-re hivatkozva megállapítja, hogy a magyar korona országaira nézve az önálló vámterület jogállapota állott elõ. A közös vámterület azonban 1908-ig érvényben marad, de a kereskedelmi szerzõdések tárgyalását 1901-ben meg kell kezdeni. -egyezség a közös kiadásokat szolgáló kvóta ügyében is: 2%-al felemelték a Mo.-ra esõ arányt -1900. Vázsonyi Vilmos megalapítja a Demokrata Pártot Bázisa nem terjedt túl a fõvárosi zsidó kis- és középpolgárság körein. -1900. Megindul “Huszadik Század” c folyóirat 1901 A folyóirat törzsgárdájából “Társadalomtudományi Társaság”.

1906-7-ben a nemzeti liberálisok kiszakadtak, s létrehozták a “Magyar Társadalomtudományi Egyesületet”. A “Társadalomtudományi Társaság” és a “H uszadik Század” ettõl kezdve a z ömmel zsidó származású radikális demokraták befolyása alatt állt. Vezetõjük Jászi Oszkár, aki a társaság fõtitkára és a folyóirat szerkesztõje is volt. -1902. Széll - Koerber-féle megegyezés: a két kormányfõ hozzájárult a m agyar mezõgazdaság érdekeit is védõ új önálló vámtarifa tételeinek felemeléséhez. -véderõfejlesztés vitája: a S zéll - kormány elõször nem is a megemelt újonclétszám elfogadtatásával, hanem a póttartalékosok megajánlásával próbálkozott. Kísérlete azonban bukásához vezetett. • KHUEN - HÉDERVÁRY KÁROLY (1903) -20 éven át volt horvát bán -katonai kérdésekben megegyezés: a kormány egyelõre lemond az újonclétszám emelésérõl, ezért az ellenzék az évi költségvetési tv.javaslat

tárgyalása során felfüggeszti az obstrukciót DE!!!-1903 szept-ben Ferenc József CHLOPYI HADPARANCSA deklarálta ragaszkodását a hadsereg egységének változatlan fenntartásához. Ez nagy ellenállást vált ki Erre a király az 1867 évi 12. t c-re hivatkozik: õ a legfõbb hadúr Azonban azt is kijelentette, hogy figyelembe veszi a Szabadelvû Párt javaslatait. Az létre is hoz egy ún kilences bizottságot a javaslatok kidolgozására, de ez csak olaj volt a tûzre az ellenzék szemében. A kormányfõ ezért lemond, utódául Tisza Istvánt nevezik ki. MSZDP - 1903. az MSzDP részletes programja: a II Internacionálé irányelveivel összhangban a mozgalom végcélját a magántulajdonon alapuló tõkés társadalmi rend megdöntésében jelölte meg. Sok zsidó volt a vezérkarban. A munkásosztály felszabadítása csak annak a küzdelemnek lehet az eredménye, amely az osztályuralmat megszűnteti, tehát ennek alapján a termelési eszközökben való magántulajdont

megdönti, azokat közös tulajdonná teszi, s így a tőkés termelési rendszert kialakítja. Fõbb vezetõk: Garami Ernõ, Kunfi Zsigmond, Landler Jenõ. Közvetlen céljuk: általános , egyenlő, titkos választójog bevezetése minden 20 év feletti részére, 2 évenkénti választások, közpénz vallási célra ne legyen fordítható, egészségügy államostása a polgári szabadságjogok teljesebb biztosítása, ingyenes népoktatás és munkásvédelmi törvények meghozatala. A nemzeti vagy agrárkérdés hiányzott a programból, mivel a földosztás a 20 magántulajdonosi réteget erõsítette volna.köztulajdon élelmiszervám és más városi vámok megszűntetése, • fokozatos kiterjesztése, pénzügyi- TISZA ISTVÁN (1903-1905) -az erõs kéz politikáját valló Tiszával szemben az ellenzék elõvette az obstrukció fegyverét. -1904. Tisza kidolgozza a házszabály - módosító tervezetét, amely a párhuzamos ülések (= délutáni ülések a

sürgõs javaslatok tárgyalására) mellett a napirend elõtti felszólalások, zárt ülések, továbbá a beszédek idézetekkel való nyújtásának tilalmát tartalmazta. A tervezet tovább kívánta növelni az elnök fegyelmi jogkörét is. Az ellenzék 133 ké pviselõje viszont aláírta a házelökkel szembeni bizalmatlansági indítványt, majd a Kossuth - nótát énekelve kivonult az ülésterembõl. Perczel Dezsõ, mint a H áz elnöke a n agy zajban zsebkendõjével jelezte az engedelmes kormánypárti többségnek, azaz a mamelukoknak, hogy felállásukkal nyilvánítsanak véleményt. Ez volt az ún ZSEBKENDÕSZAVAZÁS.(1904XI18) Az indítványt így könnyen elfogadták -Tisza erõszakos fellépését a 6 7-esek jelentõs része helytelenítette. Ez vezetett oda, hogy az agráriusok vezéregyéniségei, sõt a szabadelvû ifj. Andrássy Gyula és társai is kiléptek a pártból, de párttá még a következõ évi választások után sem alakultak. -1904.XI19

Megalakult az ellenzék koalíciója és “Vezérlõ Bizottsága” A koalíció tagjai: 1. Függetlenségi és 48-as Párt -Kossuth Ferenc 2 K atolikus Néppárt -Zichy Nándor, 3 Ú j Párt Bánffy Dezsõ 4. Demokrata Párt -Vázsonyi Vilmos, 5 Nemzeti Párt -Apponyi Albert -1904.XII13 az ellenzék a parlament üléstermében összetörték az elnöki asztalt Az uralkodó feloszlatja a p arlamentet, s abban a r eményben írja ki a választásokat, hogy Tisza újrateremti a parlamenti többségét. -1905. új választások: Szabadelvû Párt: 159 Függetlenségi és 48-as Párt:, 166 K atolikus Néppárt: 25, Ú j Párt: 13 , D emokrata Párt: 12 mandátumot kapott; tehát a koalíció abszolút többséget szerzett. -Tisza lemond, de az uralkodó ezt nem fogadja el, mivel az új kormány célkitûzései lennének: nemzeti reformok a hadseregben, önálló vámterület, magyar nemzeti bank, választójog kiszélesítése stb. Vagyis a 48-as alapok -Fél évig még Tiszáék vannak

kormányon, s VI.18-án Fejérváry Gézát nevezik ki kormányfõnek Õ volt honvédelmi miniszter, és a királyi testõrség, azaz a darabontok parancsnoka. -1905. az MSzDP hivatalos lapja, a Népszava napilap FEJÉRVÁRY GÉZA (1905-1906) -a “darabont kormány”; a kormány tagjai nem szereztek képviselõi mandátumot -a kormány létezésének 2 szakasza: 1. Tisza útmutatásai a m eghatározóak Erõ, határozottság felmutatását kérte a k oalícióval szemben. Ezzel akarta megtörni az ellentétekkel teli koalíciót De a remélt siker elmaradt: Fejérváry lemond, de újra kinevezik. 2. Kísérletet tesz saját pártja, a Haladó Párt megalakítására, a p arlamenti többség megszerzésére, akár új választások kiírása útján is. Ígérte a m ezõgazdaság és az ipar állami támogatását, szociálpolitikát, a városok segítését stb. -KRISTÓFFY - GARAMI PAKTUM: Kristóffy József belügyminiszter egyezséget kötött az MSzDP elnökével, Garami

Ernõvel: a m unkáspárt támogatása fejében kilátásba helyezte a 21 választójog kiterjesztését. De ezzel a tervvel szembefordult a Szabadelvû Párt, mert szerintük ez a “szélsõséges” irányzatok felerõsödését eredményezné. Az ellenzék se volt vak, felerõsödött a nemzeti ellenállás. Ráadásul az ígéreten felbuzdulva a munkásság is felvonult: -1905. IX15 “vörös péntek”: a bp-i munkásság elsõ általános politikai sztrájkja és tüntetése, a Parlament elõtt; cél: az általános választójog kivívása -Az ellenzéki ellenállásból így jött létre Bánffy Dezsõ (Új Párt) és a Szabadelvû Pártból már korábban kilépett ifj. Andrássy Gyula vezetésével 1905-ben az Alkotmánypárt A cél egy kormányképes 67-es csoport szervezése volt, miután belátták, hogy a 48-asok jelenléte a koalícióban nehézzé teszi a helyzetet, s a király nem hajlandó engedni nekik. -A kormány lemondott, s a megijedt koalíció vezetõit

most már fogadta a k irály is, de teljes behódolást követelt. A sikertelen “ötperces audiencia” után a m egalázott koalíció még elszántabbnak látszott, de miután Fernc József feloszlatta a parlamentet, letiltatta az ellenzékiek fizetését és kormánybiztosakat nevezett ki, kormány és a koalíció harca végül az utóbbi programjának a feladásával végzõdött ( “áprilisi paktum”: követeléseit egy titkos paktumban feladva behódolt az uralkodónak), s ezzel megnyílt számára a k ormányalakítás lehetõsége. Azaz nagyjából elfogadták az Alkotmánypárt javaslatait, vagyis 48-as alapról 67-re “léptek”. -1906. A Szabadelvû Párt feloszlik -1906. A Földmunkások Országos Szövetségének megalakulása -1906. A Magyar Társadalomtudományi Egyesület megalakulása (lásd fentebb) -1906. A Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt megalakulása Békéscsabán Vezetõje: Áchim L. András Valamennyi paraszti réteg tömörítésére

törekedett Programjának középpontjában a 10 e zer, majd 1000 hol don felüli összes nagybirtok felparcellázása állt; ebbõl minden paraszti réteg részesült volna. Továbbá: ált, titkos, egyenlõ választójog; nemzetiségek egyenjogúsítása; demokratikus kormányzás; szociális reformok: földnélküliek, cselédek, munkások helyzetének javítása. De 2-3 év múltán a párt hanyatlásnak indult Ez azt bizonyítja, hogy összparaszti egység nem létezik. A párt lapja: Paraszt Újság 1911-ben Áchim L Andrást megölik, ezzel a párt is megszûnik. -A századfordulón a paraszti politikai irányzatok 3 formája: 1. a szervezeti keretekbe tömörülõ, de a munkáspárttal valamiféle kapcsolatban álló szegényparasztság; az olvasókörök, népkörök tartoznak ide, ill. ide sorolhatjuk az MSzDP által 1906-ban életre hívott Földmunkás Szövetséget. 2. a spontán mozgalmak: pl Szántó Kovács János 3. paraszti, demokratikus pártkeretek: pl Áchim-féle

parasztpárt • WEKERLE SÁNDOR (1906-1910) -ún. áprilisi paktum: Bécs és a koalíció megegyezése; a k oalíció lemondott a h adseregre vonatkozó nemzeti követelésekrõl, megígérte a vámközösség meghosszabbítását, az új választások rendezését stb. A nemzeti koalíciós kormány többségét az Alkotmánypárt adta, mivel a párt közjogi állása egészében megfelelt az uralkodó fölfogásának. -a kormány fontosabb tárcáinak miniszterei: ( A kormány helyzete azért ifj. Andrássy Gyula: belügyminiszter volt sajátos, mert kiegyeApponyi Albert: vallás- és közoktatásügyi miniszter zéses politikát kellett folyKossuth Ferenc: kereskedelemügyi miniszter tatniuk, miközben 48-as Darányi Ignác: földmûvelésügyi miniszter jelszavakat hangoztattak.) Polónyi Géza: igazságügyi miniszter -1907. szociálpolitikai reformok: 22 -Bevezetik a baleset elleni kötelezõ biztosítást, s ez kiterjed a bányászokra is -Baleset esetén 10 héten át

ingyenes orvosi gyógykezelés. A biztosítással kpacsolatos teendõket a ker.-i és vállalati munkásbiztosítási pénztárak végezték, amelyek munkáját az Országos Munkás - betegsegélyezõ és Balesetbiztosító Pénztár ( OMBI ) felügyelte. -A koalíciós kormányt a k özvélemény jelentõs része a 4 8-as házszabályok megmentõjeként ünnepelte. Kezdetben sokan még a választási jelszavaival ellentétes lépéseit is tudomásul vették, szükséges áldozatvállalásnak tekintették. Miután azonban a kormány tartósan 67-es és konzervatív politikát folytatott, csak idõ kérdése maradt a b omlás felgyorsulása és az új irányzatok kiválása a koalícióból. -Belsõ ellentétek: a függetlenségiek jó része a k iegyezés lazítására tört; a n agybirtokos agráriusok pedig nem akarták feszegetni a kiegyezés politikai rendszerét. Õk most Wekerlét fonták körül -A kormány helyzetét a munkás- és parasztmozgalmak is nehezítik: ezekkel

szemben a d urva erõszakot alkalmazzák. -Sztrájktörõ tartalékmunkásokat is bevetnek. -A valóságot néha el kellett feledtetni: 1906. Rákóczi és tsai hamvait hazahozzák -1907. “A gazda és a gaz dasági cseléd közti jogviszony szabályozásáról” szóló tv(másnéven derestörvény): a tv. szövege a cselédkönyvekbe is bekerült Tiltotta a robot jellegû szolgáltatásokat; cselédlakások építése; a cselédeknek tilos az évközi elköltözés és az életkörülményeik javítására irányuló szervezkedés; -1907. Keresztényszocialista Párt megalakulása Legfõbb vezetõje Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök. Legfontosabb mûve: Modern katolicizmus Ezt 1911-ben indexre rakták -1907. A Szabadelvû Párt egykori tagjaiból megalakul a Nemzeti Társaskör -A VÁMTERÜLET PROBLÉMÁJA: kínossá vált a kormány helyzete a k oalíciós partnerek és az uralkodó felé. Az új autonóm vámtarifát -a Széll-Koerber paktum (1902) alapján- még a

Fejérvárykormány rendelet formájában életbe léptette Ez azonban nem helyettesíthette a törvényi szabályozást. S miután az agrárvámok emelését tartalmazta - azaz megfelelt az agráriusok érdekeinek is - az autonóm vámtarifát (közös vámtarifa helyett) tv.-be is iktatták, méghozzá vámszövetség helyett vámszerzõdés elnevezéssel. Ez ellen az osztrák kormány tiltakozott, mert a vámunió felbontásának elsõ lépéseként értékelte. De az uralkodó elfogadta-1907 újabb 10 é vre meghosszabbították az immár szerzõdésnek nevezett közös vámterület fennállását. Így az agráriusok régi követelése is megvalósult; követelésük ezután a balkáni mezõgazdasági termékek behozatalának további szigorításában öltött testet. -1907. Lex Apponyi: nem magyar gyerekeknek magyar nyelv tanítása kötelezõ olyan óraszámban, hogy 4. os ztály végére világosan ki tudják fejezni gondolataikat magyarul A tanítókat arra is kötelezték.

hogy a diákokat a “magyar politikai nemzet” szeretetére neveljék Minden iskola falára ki kellett tenni a m agyar címert. A tv eredménye: nõtt a k étnyelvûek száma, de a nemzetiségi iskolahálózat visszafejlõdött. -1907. Vasúti szolgálati pragmatika: csak magyar állampolgár és magyarul tudó alkalmazható A parlamentben a horvát képviselõk horvát nyelvû obstrukciót kezdtek a j avaslat elfogadásának megakadályozása érdekében. A magyar kormány erre a házszabályok szigorításával felelt -1908. Bosznia-Hercegovina annektálása -1908. Galilei-kör megalakulása Ez egyetemi diákszervezet, amely szorosan kötõdött a radikális zsidó értelmiséghez. -1908. A “Nyugat” indulása Veigelsberg Hugó (Ignotus), Osvát Ernõ, Fenyõ Miksa szerkesztette -1908. A “Huszadik Század” c lap az “Új Magyarország felé” c cikkében leírja a polgári radikálisok követeléseit: progresszív adózás; ált., titkos, egyenlõ választójog; feudális

eredetû nagybirtokok felszámolása; fõ cél: a polg.-i demokrácia megteremtése -1908. Országos Földmíves Párt megalakulása Pokróc Ferenc, Ecsedi Gábor vezetésével Ebben az évben alakul meg a Nyugat-magyarországi Agrárpárt is. 23 -ifj. Andrássy Gyula (Alkotmánypárt) plurális választójogi javaslata: minden 24 évét elérõ magyar állampolgár nyiltan szavazhatott volna. De az adócenzus és az iskolai végzettség alapján egyesek 3, mások 2 v. 1 s zavazattal rendelkeztek volna Az írni - olvasni nem tudók pedig: 12 -en jutottak volna 1 szavazathoz!-mindez kiélezte a koalíción belüli ellentéteket. -1908. A koalíción belüli ellentétek csak felerõsödtek, miután Polónyi Géza nyilvánosságra hozta az áprilisi paktumot. Sõt, bekövetkezett a Függetlenségi és 48-as Párt felbomlása is: Szappanos István és Nagy György (õ a késõbbi Köztársaságpárt alapítója is) kivált, és megalapította a Függetlenségi és 48-as Balpártot.

Bírálták a közös vámterület meghosszabbítását, Andrássy plurális választójogi javaslatát, a cs elédtv.-t, a katonai létszámemelés tervét, és a kiegyezés lazításáért, s ezzel együtt a Monarchiában Mo. súlyának növeléséért szálltak síkra -1909. A Függetlenségi és 48-as Párt kettészakad: 1884 óta volt “egységes” A szakadás - amelynek a kormány bukását is köszönhette - közvetlenül a köv. dolog miatt történt: 1910-ben lejárt volna az Osztrák-Magyar Bank szabadalma, az uralkodó pedig azt kívánta, hogy a kormány ezt hosszabbítsa meg. A bankszabadalom meghosszabbítása ugyanis a parlamentek hozzájárulását is igényelte Apponyiék meghajoltak volna, de Justhék nem; õk vállalták választási ígéreteiket az ápr.-i paktum után is, vagyis hogy jöjjön létre az önálló magyar nemzeti bank. 1. 48-as és Függetlenségi Kossuth Párt: ez a konzervatív-agrárius szárny volt az “anyapárt”(a párt nevét

változtatták meg), itt to vábbra is a vezetõk: Apponyi Albert, Kossuth Ferenc; 1913-ban hozzájuk csatlakozott Károlyi Mihály, aki 1916-ban szakított a konzervatív függetlenségiek elavult nézeteivel, és új, függetlenségi pártot alapított. 2. Függetlenségi és 48-as Párt: Justh Gyula vezetésével, aki a p árt megalakításáig az ún bankcsoport élén állt -1909. Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt , közkeletû nevén Kisgazdapárt megalakulása. Vezetõje az 1908-ban a Függetlenségi Pártból kivált Nagyatádi Szabó István Legfõbb célok: ált., titkos, egyenlõ választójog; progresszív adózás; földosztás, azaz a latifundiumok és holtkézi birtokok állami megváltása. • KHUEN - HÉDERVÁRY KÁROLY (1910-1912) -A Nemzeti Társaskör egyik vezetõje, õt bízza meg az uralkodó kormányalakítással -A kormány fõbb tárcáinak miniszterei: Lukács László: pénzügyminiszter De! A tényleges vezetõszerep Hieronymi Károly:

kereskedelemügyi miniszter Tisza Istváné, aki észrevette Serényi Béla: földmûvelésügyi miniszter a Monarchia külpol.-i helyHazai Samu: honvédelmi miniszter z etének gyöngülését, és felZichy János: vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelt a dem. és szocialista Székely Ferenc: igazságügyminiszter mozgalmakra stb. -1910. Nemzeti Munkapárt: Tisza István alakítja meg vezetõ garnitúrája a N emzeti Társaskör tagjai közül került ki, de szerepet kaptak benne az éppen önként feloszlott Alkotmánypárt (ifj. Andrássy Gyula a koalíció bukása után nem akart akadályt gördíteni a munkapárti szervezkedés elé; de 1913-ban új pártot alapít: Országos Alkotmánypárt) egyes vezetõi is. A párt a kormány elsõ feladatának az új választások kiírását tekintette. Rendkívül népszerûek, amikor a kormányfõ kiírja a választásokat. -az utolsó választás a dualizmusban: Nemzeti Munkapárt: 258 24 48-as Függetlenségi Kossuth Párt:

55 Függetlenségi és 48-as Párt: 41 Demokrata Párt: 2 Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt: 3 Katolikus Néppárt: 13 mandátumot szerez. -1911. “Magyar figyelõ” c folyóirat indul Fõvédnöke és szerzõ Tisza István (Rusticus) Szerkesztõ: Herczeg Ferenc. -1911. Az MSzDP húsvéti kongresszusa az ellenzékkel való együttmûködés kimondásával megalapozta szövetségét az ország demoktarikus átalakítását követelõ erõkkel. De! A késõbbiekben már a maga célkitûzéseit tartotta szem elõtt szövetségesi politikájában. -1911. Választójogi Szövetség (ellenzéki koalíció) megalakítása: Függetlenségi és 48-as Párt, MSzDP, polgári radikálisok. Fõ cél: általános, titkos, egyenlõ választójog A 48-as Függetlenségi és Kossuth Párt, a Katolikus Néppárt nem csatlakozott a Választójogi Szövetséghez, hanem ellenparlamentet alakított. -1912. Magyar Köztársasági Párt megalakítása: Nagy György A királyság védelmérõl

szóló 1913-as tv. azonban ellehetetlenítette a párt mûködését -MSzDP: Demokratikus választójogi politikája nyomán befolyása a m unkásság széles rétegeire kiterjedt; a szakszervezetekkel is megerõsödött a kapcsolata, ez utóbbiaknak is így megnõtt az ereje, s kirajzolódott kettõs szerepe: 1. a s zakegyesületek az alapszabályokban rögzített érdekvédelmi -segélyezési, oktatási feladatokat láttak el; 3. a szabadszervezetek a b érmozgalmat szervezték és irányították A munkások a pártadót (tagdíjat) is ezen a szervezeten keresztül fizették. KÜLPOLITIKA: -1912. Törökországgal szemben Balkán-szövetség jön létre: Bulgária, Szerbia, Montenegro, Görögország. -A nemzetközi feszültség növekszik, ehhez kell alakítani a belpolitikát is. Tisza István és a Nemzeti Munkapárt is szükségesnek tartotta immár a v éderõ fejlesztését, akár a h ázszabályok erõszakos módosítása révén is. Ennek jegyében került sor 1912-ben a

miniszterelnök, majd a házelnök cseréjére. A tvtervezet: újonclétszám emelése, a hadikiadások növelése évi 220 millió koronáról 345 millióra. A dualista rendszer válsága 1890-1903 között Az egyházpolitikai küzdelem A Szabadelvű Párt túlélte Tiszát, ám parlamenti többsége megcsappant. 1892-es választásokon a 48as Függ párt 102 képviselőt delegált Szapáry Gyula (1890-92) az ellenzék megosztására és az egyre nagyobb hatalmú burzsoázia megnyerésére törekedett. Így tűzte napirendre a közigazgatás államosítását és az egyházpolitikai reformokat. Az államosítást Apponyi Albert (Nemzeti Párt, 60 mandátum) szorgalmazta. A függetlenségi párt obstruált, a trvrend megbukott, de megbukott Szapárinak az a terve is, hogy Apponyiékat beolvassza a Szabelv. Pártba Az egyházpolitikai reform haladó szellemiségű, még akkor is, ha az az ellenzék megosztása miatt vették napirendre. Vegyes házasságból születettek

keresztelésének kérdése (két hónapig terjedő fogság + 100 f orint), klérus támad. Felmerült, hogy az egész állam-egyház kérdést rendezni kell 25 Szapáry szembekerül a k ormánnyal, lemond. Jön Wekerle Sanyi, az első polgári származású miniszter. Korábban 1892 - valutareform (aranyalap) 1894 - polgári anyakönyvezés, zsidó vallás elfogadása a képviselőházban. 1894. március 20 - Kossuth halála A felsőház nem fogadja el az egyházi reformot, Wekerle lemond, majd vissza, végül a törvény elfogadása után ismét lemond (dec. 27) A klerikális és konzervatív rész kiválik a kormánypártból és megalapítja a Néppártot (1894. nov 17. - Gr Zichy Nándor) Wekerle után a korábbi képviselőház elnöke, Bánffy Dezső lett a miniszterelnök. Soviniszta nemzetiségi politika, koncepciótlanság, a bécsi udvar befolyásának növekedése, az egyházpolitikai tv-ek szigorú betartása. Túlzó nacionalista ábránd (az OMM-ban magyar

túlsúly), ehhez az kellett, hogy a nemzetiségek magyarnak vallják magukat: erőszakos magyarosítás. 1895 aug Budapesten ül össze a N emzetiségi kongresszus, elutasítja a B ánffy-féle politikát, de a minelnök meg sem hallgatja őket, feloszlatja. 1896 - millenium, ebben az évben feloszlatják a parlamentet, új választások, terror. Vámszerződés - vita, az agráriusok mellé áll az osztrák tőke, de cserében azt kérték, hogy legyen nagyobb magyar kvóta. Nem egyezik bele az ogy, FJ 1898 aug-ban közbenjár: 1903-ig fenntarják a vámszerződést. De Bánffy, aki a házszabály erőszakos módosításával akarta az ellenzéket letörni, belebukik. Jön Széll Kálmán (1899. feb 26), a kompromisszumok embere (Széll-formula: „Az önálló vámterületr jogállapota állott elő”). Az ellenzék vállalta, hogy 4 hónapig nem támadja a kormányt, jóváhagyta a költségvetést, az újoncmegajánlást és a vámszerződés egyéves meghosszabbítását.

Cserében mérsékelt házszabálymódosításra került sor. Széll tetszett az ellenzéknek, a disszidensek visszalépnek, csatlakozik a kormánypárthoz a Nemzeti párt is. Az egység azonban törékeny volt (Tisza nagy tekintéje, nemzeti pártosok agrárius, katonai programja ingataggá tette azt. Ráadásul Gr Károlyi Sándor agrárius programja miatt mélyült az ellentét a nemzeti párti és az ó-szabadelvűek között. A belpolitikai ellentétek fokozódása a századelőn 1902. - A Függetlenségi Párt támadja a kormányt (Újonclétszám felemelése, Háborús készülődés, fegyverkezés: 1920-tól 20 ezerrel több katona). A Függetlenségi Párt és a Szabadelvűek agrárius szárnya Apponyi vezetésével azt akarták, hogy a kormány csak úgy járuljon hozzá, ha Bécs hajlandó a hadseregre vonatkozó nemzeti követeléseknek elege tenni (magyar vezényleti nyelv, kétéves szolgálat, magyar felségjelek használata). A kormány és a Szabadelvű Párt

többsége elutasít, s így elmélyül az ellentét a Szabadelvűek között. Obstruálás, Tisza István erőszakot akar, Széll lemond (1903. jun 16) Tisza István kormányon, de visszadja (népszerűtlen volt), jön Khuen-Héderváry Kárcsi, aki kompromisszumot ajánlott (ejti a létszámemelést, de kéri az évi rendes újonclétszám megszavazását. Nem FJ 1903 szept 17-i (chlopy-i) hadiparancsa: a vezényleti nyelv az ő jogköre Ellenállás. Ismét Tisza István a kormány élén (okt 31) Házszabályrevizióra készül Obstrukciók, obstrukciók, obstrukciók. 1904 márciusára megegyezés: házszabályreviziót a kormány nem erőlteti, az ellenzék megszavazza az újonctörvényt. 1904 őszén bunyó a parlamentben: Tisza zsebkendő-jelére a Szabadelvűek megszavazzák a házszabályreviziót. Kilépések a Szabadelvű Pártból (Andrássy, 19 képviselővel) Ellenzék összefog, koalíció (160 mandátum). 1904 de cember 13-án a palotaőrség ki akarta vezettetni a

menstruáló képviselőket, a csata tört ki, bútorok törtek össze. Feloszlatás, új választások. 1905-06-os kormányzati válság. A koalíció kormányzása 26 1905. jan választások: koalíció nyer (Függetlenségi Párt, Néppárt, Új Párt, Andrássy disszidensei). Abszolút többség 50 képviselő kilép a Szabadelvűektől De ellentét a Függetlenségi Párton belül (Apponyi feloszlatta a N éppártot, agrárius befolyás a F P-on belül a középburzsoázia ellenében, vámterület). FJ azonban nem akarta kormányra engedni a k oalíciót, Tisza marad ügyvezető. Kisebbségi kormány. Koalíció lehetetlenné teszi a melót 1905 jun FJ elfogadta Tisza lemondását, de nem a többségi pártból nevezettki miniszterelnököt, hanem Fejérváry Gézát, a Kir. test egykori parancsnokát. A parlament nem hagyta jóvá, ex-lex állapot 1905. jun 21-én Fejérváry-kormánybemutatkozásakor az országgyűlés alkotmányellenesnek nyílvánította a kormányt,

okt-ben a k irály feloszlatta a p arlamentet, a koalíció harca a megyei törvényhatóságokba helyeződik át. Kormány-megyék harca Kormány új megyei főtisztviselőket nevez ki, az ellenállókat nem fizeti ki, elbocsátja őket, nemzetiségekkel tárgyal, meghirdeti az általános választójogot. Ennek eredményeként az ellenzék visszavonul, elkezd alkudozni 1905. ápr 5-én megegyezés: a koalíció hatalomra jutott, de elveit fel kellett adnia Áprilisi paktum: a vezényleti és szolgálati nyelvet nem bolygatja, megszavazták az újoncokat, kereskedelmi szerződések törvénybe iktatása. Új választások: Tisza feloszlatta Szabadelvű Pártot, tudta, hogy a Koalíció meg fog bukni. Koalíció nyer, Wekerle miniszterelnök (Andrássyval vált ki S zP-ból) Merkantilista. Kormány politikája: nagybirtok érdekei, mezőgazdasági vámok emelése, vámháború Szerbiával, munkásterror, tőkések ipartámogatása, regresszív adórendszer, államapparátus

növesztése, népmozgalmak elfojtása. Derestörvény (1907) Választójogi törvény beterjesztése (1908). Plurális, felháborodás Nem sikerül Vám és kereskedelmi szerződés megkötése (1907), de rosszabb körülményekkel, mint bármikor. Kvóta felemelése 2%-kal. Bosznia-Hercegovina annektálása sem volt pozitív (ifjú törökök). Nemzetiségi poitika: erőszakos magyarítás, bután hagyása. 1907 Lex Apponyi : magyar nyelven való tanítás kötelező ott is, ahol a tanulók fele magyar. Horvátoknál diktatúrát vezettek be. Románok, szerbek a magas védővámok miatt álltak szemben Önálló jegybank kérdése: 1910-re Justh Gyuláék (FP) követelték az önálló jegybank létrehozását. Kossuth Ferenc is támogatja. Az osztrák tőke azonban nem akarja, érthető okokból Wekerle lemond 1909. tavaszán Függetlenségi Párton belül szakadás: Justh Gyula vezetésével új párt a kisés középrétegekért Ált választójog Koalíció oda

Szegényparasztság szervezkedése Hanyatlás a harcban. Pártképződés, három jön létre 1906. márc 17 Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt Áchim András vezetésével (Ált. váljog, demokratikus szabadságjogok, 1000 holdnál nagyobb birtokok bérbeadása) 1910-ben a nagybirtokos Zsilinszky-testvérek meggyilkolják Áchim Andrást. 1908. ápr 6 O rszágos Földmives Párt Szabad Föld Áchimék programja Egyesülés Áchim halála miatt nincs. 1909. Országos Függetlenségi és Gazdapárt Nagytádi Szabó István (FP-ból válik ki) Program uaz. Új, hogy ingyenes népoktatás • LUKÁCS LÁSZLÓ (1912-1913) 27 -A házelnök: Tisza István -A nem titkolt célok - az ellenzék mozgásszabadságának korlátozása - miatt politikai sztrájkok-a legfontosabb: -1912.V23 “vérvörös csütörtök”: A szociáldemokraták politikai tömegsztrájkkal és a kor legnagyobb bp.-i felvonulásával tiltakoztak Tisza házelnöksége ellen, és követeltek

radikális reformokat. Összecsapás a cs endõrökkel Ezért aztán a házelnök nem adta meg az ellenzéki képviselõk számára a felszólalás jogát; az ellenállókat ki is vitette. Ezután elfogadtatta a véderõjavaslatot. -1913. ”A háború esetére szóló kivételes intézkedésekrõl” szóló tv lehetõséget adott rendkívüli intézkedésekre. pl a kormány megtilthatta új egyesületek alakítását, s gyûléseket tilthatott be (korlátozták az egyesülési és gyülekezési jogot); statárium és internálás bevezetése is tv.-es; -1913. tv-t hoztak a királyság intézményének védelmérõl, tiltották a köztársasági propagandát -1913. évi új választójogi tv: A középiskolai végzettséggel rendelkezõ férfiak szavazati jogát 24, a többiekét 30. életévük betöltéséhez kötötte Fenntartotta a vagyon- ill az adócenzust is Bp-en és a 25 tv.hatósági jogú városban elõírta a titkosságot és bevezette a listás szavazást -1913. új

sajtótörvény: elõzetes cenzúra és együttes felelõsség (szerzõ, szerkesztõ, kiadó) Sajtóügyekben megszüntették az esküdtszékek mûködését, és az eljárásokat a rendes bíróságok elé utalták. (Ez az 1897-es bûnvádi perrendtartásról szóló tv módosítása) -1913. Az 1904-es házszabályokat újra bevezetik, képviselõházi õrség felállítása Az ellenzéki obstrukció ezzel letöretett. -1913. Országos Alkotmánypárt megalakulása: Ifj Andrássy Gyula vezetésével Károlyi Mihály Andrássy bevonásával választójogi blokkot akart alakítani. Ugyanekkor Andrássy felhívást intézett elvbarátaihoz egy, az alkotmányos rend helyreállítására való új párt alakítását illetõleg. Ezért lemondott a plurális választójogról, és a titkosság és egyenlõség mellett foglalt állást. Az ütközõpontot, a közjogi kérdést azonban kihagyta, hogy minden pártállású (vagyis 48-as is) képviselõ helyet foglalhasson pártjában.

Programjuk: parlamenti-házszabályi reform: enyhíteni az obstrukciók elleni rendelkezéseknél (azaz, lehetséges legyen egyes javaslatok továbbmenésének megakadályozása; ugyanekkor a s zigorú házszabályt szükségesnek tartja a szélsõbal ellen), parlamenti õrség eltörlése (ezzel viszont a szélsõbal kívánságát teljesíti), választójog kiterjesztése (24 év a min.), esküdtszéki bíráskodást a sajtóügyekben, állami elemi iskolák szaporítása (ellensúlyozni a felekezeti túlsúlyt) -1913. Lukács panama-botrányba (Désy Zoltán-Lukács-per) keveredik: le kell mondania • TISZA iSTVÁN (1913-1917) -a 2. Tisza-kormány -Tisza felismerte a dualizmus rendszerével szembeforduló nemzetiségi irányzatok különös erejét, és ezen a téren nem az erõs kéz politikáját, hanem az engedményeket tartotta célravezetõnek. Nemzetiségi politikájának középpontjába a magyarországi románok ügyét helyezte. Erre ösztönözte Németország

Románia-barát politikája is. A Román Nemzeti Párttal kezdett tárgyalásokat De azok követeléseit: 50 román többségû választókerület kialakítását, román fõispánok kinevezését és több minisztériumban román államtitkár kinevezését Tisza nem teljesíthette. -1914. A magyarországi szabadkõmûvesek fõbb páholyai: Martinovics-, Demokrácia-, Comenius-páholy. Õk is kötõdtek a zsidókhoz Bár a páholyokat egyesítõ Magyarországi Symbolikus Nagypáholy alapszabálya kizárt minden politikai és vallási kérdést tevékenységi körébõl, a v alóságban persze politizáltak. Kiálltak így az egyenlõ választójog és a felekezeti szellemtõl mentes közoktatás mellett. Ilyen elõzmények után és ezekre a szervezetekre támaszkodva alapította meg Jászi Oszkár és csoportja 1914-ben az Országos Polgári Radikális Pártot. 28 -1914. Országos Polgári Radikális Párt magalakulása Jászi OszkárProgramjuk: ált, titkos, egyenlõ

választójog minden 21 é v feletti férfinak és nõnek!, fõrendiház megszüntetése, a s ajtó-, gyülekezési- és egyesülési szabadság biztosítása, virilizmus megszüntetése, gyökeres földreform, esküdtszéki bíráskodás a pol.-i és sajtóperekben, nemzetiségek anyanyelvének elismerése A pártalakítást a konzervatív függetlenségiek és a nemzeti munkapártiak, valamint Vázsonyi Vilmosék is ellenségesen fogadták. A dzsentri-zsidó, ill a keresztény-izraelita ellentétnek mindez nem a csökkenését, hanem elmélyülését vetítette elõre. A világháború előestéjén – összefoglalás1910. jan 17-én Khuen-Héderváry alakít kormányt Cél a koalíció felszámolása, egykori szabadelvűek előtérbe kerülése. 1910. febr Tisza megalakítja a M unkapártot Belép andrássy is Cél a belső konszolidáció megszilárdítása, koalíciós politikusok elcsábítása, uralkodó osztály egységének helyreállítása. Bár többségében egykori

szabadelvűekre támaszkodott, ez nem a SzP volt. 1910. jun Képviselőválasztás: abszolut győzelem Ellenzék széthullik Ellnetétek 1911-ben. Új véderő javaslat (OMM hadseregének létszáma 420 ezer Bécs emelni akar 500-ra, a tartalékosokat pedig duplájára). Ellenzék támad, mert a behívottakat főleg a közös hadseregbe akarták vinni. Justhék az ált választójogot akarták ellenben Obstrukciók 1911-ben végig. Kormány 1912 áprilisában lemond, Lukács László lesz a minelnök Május 22-én Tisza lesz a parlament elnöke (munkásság tüntet). Jun 4-én Tisza nem engedte felszólalni az ellenzéket és megszavazták a tv-t. A rebellis ellnezéket rendőrökkel vezette el Jun 8-án a Házszabálymódosítást is megszavazzák. 1912. Kivételes intézkedésekről szóló törvény (már háborús veszély esetén is) 1912. dec - Új választójogi tv marad a vékony réteg 1913. junius 4-én Lukács lemond (panamista), Tisza István lesz a minelnök Az I vh.

kitörésének előzményei 1910-es években elkerülhetetlenné vált a nagy összecsapás (Balkáni háborúk, fegyverkezés, német hds szervezeti átépítése kész). Balkáni helyzettel szemben az OMM-ben is megoszlottak a v élemények. Szerbia ellen elkerülhetetlennnek látszott a háború, de Sz. további sorsáról megoszlottak a v élemények Ferenc Ferdinánd és az osztrák körök a b ekebelezés mellett voltak (+föderatív átszervezés), de a m agyar ur.-i körök féltek ettől (Tisza és co egy megcsonkított önállóságot szeretett volna, ahol a külpol függ az OMM-től.) . -1914.VI28 Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és felesége Chotek Zsófia meggyilkolása Szarajevóban. (A szerbiai Gavrilo Princip az “Ifjú Bosznia” mozgalom tagja volt.) A merényletet az “Egyesülés vagy Halál”, ill a “Fekete Kéz” készítette elõ 1914. júl 7-e, Bécs, közös minisztertanács - háborús előkészítés, Tisza szerb annexió-ellenes

javaslata elfogadva, Románok nem támadnak, Tisza hajlik az ügyre. 1914. júl 19 - Tisza egyetért az ultimátum elküldésével; Ultimátum, 1914. júl 23: szerb kormány a felelős, követelések, hogy a monarchia rendőrsége nyomozhasson, felléphessen szerb területen a mozgalmak ellen. Csak fenntartás nélküli hozzájáruló válasz az oké. Szerbek el akarták kerülni a konfliktust, de a messzemenő engedmények nem voltak elengendőek. Július 25-én megszakad a diplomáciai viszony, júl. 28-án hadüzenet Állásfoglalások 29 Világméretű háborúra az OMM nem volt felkészülve (kat-ilag, gazd, poli-ilag sem). De a háború végett vetett a b elpoli. harcnak Háborús uszítás, Andrássy hűségnyilatkozata (az ellenzék hazafias kötelessége.), Apponyi (Hát végre!) Egyházak is támogatták. A polgárság állásfoglalása nem egyértelmű. A merénylet után mind a Justh-Károlyi csoport, mind a Jászi-féle Polg. rad párt szemben áll a háborúval, de a

kitörésekor mellette, mert féltették az ország területi integritását. A szocdem párt elitélte a háborús uszítást (nemzetközi munkásszolidaritás). A szerb hadüzenet után nem küzdenek a háború ellen, sőt a cári Oroszország elleni háborúban a “demokráciáért” küzdenek. A katonai helyzet alakulása 1916-18 -1914.VII13 Bár Romániát nem sikerült megnyerni, és Bulgáris is kimerült, Tisza félreteszi aggályait, és vállalja a háborút. Túlértékelte a námetek erejét, akik megígérték, hogy Romániát távol tartják a háborútól, sõt esetleg az oroszok ellen fordítják. -1914.VII28 A Monrchia hadat üzen Szerbiának Az OMM egy egységes, belgrádi központú nagy délszláv állam létrehozásának megakadályozását, ezáltal balkáni gazd.-i és pol-i befolyásának megõrzését, sõt erõsítését kívánta biztosítani. A haditerv lényege: a Monarchia feltartóztatja az oroszokat, amíg a németek nyugaton legyõzik a franciákat, s

utána õk is az oroszok ellen fordulnak. -1914.VIII12-13 Idrinai csata: A Monarchia veresége Szerbiától -1914.XI12 Törökország csatlakozik az OMM-hoz -1915. A Kárpátokban az OMM serege 800 000 katonát veszt az oroszok elleni harcokban -1915.IV26 “londoni-egyezmény”: Olaszország az antant sikertelen gallipoli-akciója után belép a háborúba az antant oldalán. Dél-Tirolt, Albániát, Triesztet, Isztriát stb ígérték meg neki -1915. õsze: Bulgária hadbalépte ellensúlyozza Olaszorsz-ot: Szerbia, Montenegro és Albánia É-i részének elfoglalása. Bulgária jutalma Macedónia -Kárpátalja, Délvidék: kormánybiztosi intézmény, sajtócenzúra, statárium, internálás bevezetése; az állatállomány igénybevétele. A nõk dolgoztatását és a jegyrendszert mindenhol bevezetik -1916. Verdun-i csata -1916. Románia csatlakozik az antanthoz Bukaresti szerzõdés: az antant elimeri Románia jogát Erdélyre, Máramarosra, Partiumra, a T isza jobb partjára

Debrecen-Szeged vonalig, Bánságra és Bukovinára. -A parlamenti ellenzék kezdetben még a kormány iránti loyalitásáról tett tanúbizonyságot, a háborút a nemzet élet-halál harcának fogta fel. A Képviselõház üléseit továbbra is megtartották: a belpol-i élet elõterébe szociális kérdések, a társ.-i feszültségek enyhítése és a választójog ügye került 1916 súlyos veszteségei után a németek korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdettek meg. Rövidtávú siker. USA 1917 ápr 6-án hadba lép 1918 tavaszán a németek minden erejüket a nyugati frontra öszpontosították. Haditerv: keletről felsz. hadoztályokkal döntésre vinni a dolgot Márc. 21 támadás Marne elérése, ellentámadás júl 18-án, amcsik is Jún. - OMM támad é-Olo-ban Ez is sikertelen Összeomlás a b olgár fronton kezdődött. (Hadsereg fellázad, Szófia ellen megy Szept 29 fegyverszünet.) Töröko. - okt 19 okt. 12 - megalakul az osztrák-magyar fegyverszüneti

bizottság, de csak okt 28-án indulnak el! okt. 24 - olasz támadás, megsemmisítő vereség Mo. belpolitikai helyzete az I vh alatt 30 A monarchiának a háború elején mág hadigazdálkodása sem volt. Az 1914-es vereségek után gazdaság militarizálása kezdődik. (1915 - készletek összeírása, zárolása, 1916 - élelmiszerjegyek, élelmiszerhiány, mezõgazdasági munkások hadiszolgáltatásba, 1917 - vas- és széntermelés visszaesik).Emberveszteség nagy Elesettek és seb 1,5 m illió, fogságban 700 e zerA bevonultak hozzátartozói hadisegélyt kaptak (1882. és 1914 tv), d eez jelentéktelen összeg volt Áletben a “kivételes int.-ről” szóló 1912-es törvény Csendőrség és rendőrség fokozottabb igénybevétele, gyorsított bírói eljárások, sajtósz. korlátozása, sztrájkok tilalma Heti 60 órás munkaidő, gyermekmunka. Terjed a háború-ellenesség, sztrájkok A parlamenteben a korábbi pártösszefogás kezdett repedezni: 1915 -

hadkötelezettség kiterjesztéséről szóló tv tárgyalásak a FP felvetette a gazdasági, katonai önállóságot és a “hősök választójogát”. Tisza mereven elutasítja Károlyi a k ormány távozását követeli. 1915 őszén Károlyi támadása: háború befejezésekor fügetlenedés. A FP konzervatív szárnya nem támogatja, Justh-tal kiválnak (95), új párt (ált. választójog, különbéke, önálló vámterület) 1915 végén Károlyi Mihály (Függetlenségi és 48-as “Justh” Párt) ugyanakkor már a háború befejezésére szólított fel. 1916-ban kivált a pártból, és megalakította az Egyesült Függetlenségi és 48-as “Károlyi” Pártot. Ezen az új párton kívül az MSzDP és az OPRP számított radikális ellenzéki pártnak. Károlyi pártjának céljai: közös ügyek eltörlése, perszonálunió; ált, tit, egyenlõ választójog; földreform, háború befejezése. Azonban a legproblematikusabb kérdésrõl, az ország soknemzetiségi

jellegérõl azonban nem tett említést. 1916.XI Ferenc József meghal; az új király IV Károly Õ már nem bízik annyira Tisza Istvánban, plusz különbékével is próbálkozik. De! Tisza határozottsága, parlamenti túlsúlya miatt (Nemzeti Munkapárt) IV Károly egyelõre nem vállalta a kormányváltást; azonban Tiszán számonkérte a reformokat. A kormány erre megígéri: a nép közegészségügyi és kulturális igényeinek kielégítését, a munkásbiztosító igények reformját, a munkások szakszervezeti jogi állásának megfelelõ rendezését. Ugyanakkor a választójog ügyében ragaszkodott korábbi merev álláspontjához. (Szerintük az 1913-as választójogi tv. az ideális) Ezért kell Tiszának 1917-ben mennie -1915-16. a “Tett” } Kassák Lajos -1916-19. a “Ma” } folyóiratai -1917.IV6 az USA hadbalép Választójogi reform. Király is elfogadja Tisza ellenzi (Vaskéz politikája) Alkotmánypárt (Andrássy), FP konzervatív szárnya (Apponyi)

ellenzik Tisza politikáját. FP balszárnya (Függetlenségi 48-as Párt - Károlyi) elutasítja Tisza politikáját. SzDP, Demokrata Párt (Vázsonyi Vili), radikálisok (Jászi) tózse. Az ellenzék 1917. j un 6-án megalakítja a V álasztójogi Blokkot Béke, Ált titkos választójog (Ker. Szoc Párt is catlakozik) Tisza megbukik (1917. jún 15) Eszterházi Móricz két hónapig, majd Wekerle lesz a minelnök (Jobbra tolódás, háborús győzelemek). Háborús kiadások: 1917 tavasza 15 milliárd korona, 1818 végéig 25 milliárd. 1916 őszére az ellenzék totál szemben Tiszával (Ro. belépése!) 1916 szept. első nyilvános vita a békéről 1916. nov FJ halála IV Károly lép a trónra IV. Károly látta, hogy az OMM fenntartásához a b ékére és reformokra van szükség Menesztette Burian külügym-t és Conrad vezérkfőnököt, helyettük lett Czernin Ottokár és Arz Artur. A hadsereg feletti főparancsnok pedig ő lett. Békeajánlatok: 31 1, 1916 december

12-én a Központi hatalmak átadják első békeajánlatukat (fellengzős), visszautasítás, majd II. Vilmost is igyekezett rávenni (levél 1917 aug 20) 2, 1917. jan Tisza titkos bécsi puhatolózása az amerikai nagykövetnél, eredménytelen 3, IV. Károly sógorán keresztül (Sixtus, pármai herceg), sikertelen • ESTERHÁZY MÓRIC (1917.VI-VIII) -az új kormány elsõsorban a demokratikus választójog programjával alakult meg -”koncentrációs-kormány” alakul: az ellenzéki politikusok is a tagjai: Vázsonyi Vilmos (Polgári Demokrata Párt): tárcanélküli (választójogi) min. Batthyány Tivadar (Függetlenségi Párt balszárnyához tartozik) De! Szinte csak a választójoggal foglalkoztak, és mérsékelt reformprogramuk is a támadások kereszttüzébe került. A parlamenti többség, a Nemzeti Munkapárt ui továbbra is ellenezte a belsõ reformokat, a formálódó Választójogi Blokk ugyanakkor kevesellte belsõ megújulási programját. Az ifj. Andrássy

Gyula és Apponyi Albert körül csoportosuló mérsékelt ellenzék a Nemzeti Munkapárthoz hasonlóan háborúpárti és németbarát vonalvezetést helyeselt, ám úgy gondolta, hogy a háborús erõfeszítéseket mérsékelt reformokkal kellene ellensúlyozni. Így pl a frontkatonák választójoga, katonák földhöz juttatása. -1917. Választójogi Blokk megalakulása:tagjai: MSzDP, OPRP, Károlyi Párt, Romsics új könyvében még: Polgári Demokrata Párt, keresztényszocialisták Giesswein vezette csoportja is. Célok: választójog , pol.-i szabadságjogok kiterjesztése, földreform -IV. Károly megijed, hogy egy mérsékelt kormány az ellenzék megerõsödését okozta (pedig épp ezzel a kormánnyal akarta leszerelni az ellenzéket), ezért leváltja a kormányt. -Nagyatádi Szabó István nem csatlakozott egyik tömörüléshez sem. A Választójogi Blokk túl radikálisnak és urbánusnak tünt a szemében, a mérsékelt reformerek ( Országos Alkotmánypárt, 48as

és Függetlenségi Kossuth Párt, Függetlenségi és 48-as Balpárt, ) pedig túl nagy uraknak. -Az uralkodó a koncentrációs kormány kudarca miatt a konzervatívok felé fordult, s a kiegyezési rendszer feltétlen híve, Wekerle Sándor kapott megbízást a kormányalakításra. • WEKERLE SÁNDOR (1917.VIII-1918X23) -Wekerle pénzügyi tehetségének remélt kamatoztatása, a g azdaság stabilizálása illúziónak bizonyult. A kormány helyzete is labilis, mert a Nemzeti Munkapárt volt többségben Az is abszurd, hogy Wekerle a német szövetség híve volt, holott politikai partnerei már a különbéke útját keresték. Kezdetben vállalta a választójog kiszélesítését, miközben érzéketlen maradt az egyéb szociális reformok iránt. Kormányának összetétele állandóan változott: összesen 21 minisztere közül végig csak Szurmay Sándor honvédelmi és Zichy Aladár kir. személye k-i miniszter maradt hivatalban Vázsonyi és a Károlyi-párti Batthyány

is kimaradt a kormányból: a kormány Tisza elképzeléseihez idomult. Ezért aztán a Választójogi Blokk hevesen támadta -1918. Keresztény Szociális Néppárt megalakulása; a kormány támogatója -1918. 48-as Alkotmánypárt-ot alakít Wekerle A konzervatív 48-asok (Apponyi Albert köre) és a 67-esek összeolvasztásának szándéka azonban alkalmatlannak bizonyult a válság feloldására -1918.III3: breszt-litovszki béke az oroszokkal -1918.IV9-11: római kongresszus: a M onarchia emigráns nemzeti vezetõi a M onarchia teljes felosztása mellett döntenek a szövetségesekkel egyetértésben -1918.V7: bukaresti béke a románokkal -1918.X16: IV Károly szövetségi állammá nyílvánította Ausztriát A Monarchián belül egy olyan cseh, lengyel, délszláv és rutén állam alakulna, amelyekben az uralkodó személyén túl közös 32 maradna a külügy, a hadügy, a vámrendszer és a közlekedés. De ezt persze az érintett nemzetiségek elutasították (miután

egy jót röhögtek.) -1918.X17: Tisza bejelenti, hogy a háborút elvesztettük -1918.X18-i jegyzékében Wilson elnök nyilvánosan elkötelezte magát a csehek-szlovákok, a délszlávok, s általában a m onarchiai népek önállósága mellett. A helyzet kilátástalanságát és saját tehetetlenségét felmérve X. 23-án a Wekerle - kormány lemondott Másnap a Piave mellett sikeres olasz offenzíva kezdõdött, amelynek következtében néhány közös ezred fellázadt. A radikális ellenzék pártjai ebben a helyzetben döntöttek úgy, hogy a nemzetiségi vezetõk példáját követve maguk is létrehozzák a n emzet alternatív tanácskozó és irányító testületét: a Magyar Nemzeti Tanácsot. -1918.X24 Nemzeti Tanács megalakulása: Egyesült Függetlenségi és 48-as “Károlyi” Párt; Országos Polgári Radikális Párt; Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Célok: politikai szabadságjogok kiterjesztése, földreform, progresszív adózás, demokratikus és

független Mo., autonómia a nemzetiségeknek stb. -Az MSzDP ekkor már tömegpárt, a szakszervezetek taglétszáma 300 000. A nemzeti-, munkás-, paraszt- és katonatanácsok is mögé sorakoztak. ( A vidéki tömegek elégedetlensége 1917-tõl éhségtüntetéshez stb. vezetett A városi munkások körében ugyanakkor sztrájkhullám vette kezdetét Ennek szervezõi általában a szoc.dem szakszervezetek és a h azatért oroszorsz-i hadifoglyok voltak. A legnagyobb, többnapos, s a fõváros mellett a nagyobb vidéki városokra is átterjedt sztrájk 1918. VI20-án kezdõdött E sztrájk nyomán alakultak meg oroszországi mintára Mo-on is az elsõ munkástanácsok.) A NEMZETISÉGEK: -Független Nemzetiségi problémák: lengyelek - egységes. Ausztrián belüli L o-t akartak, Nagy horvát koncepció (szerbek nélkül!) 1918. október 16 Császári manifesztum - Ausztria szövetséges állam - Monarchián belüli önálló ukrán, cseh, lengyel, délszláv állam - a nemzetek is

elutasítják, az Antant is. A párizsi Haditanács már a M onarchia nemzeteivel összhangban önálló, új államok létrehozását kezdte meg. Wilson okt 18-án ezt erősíti meg jegyzékével A Varsói Régenstanács okt. 7-én közreadta egy önálló Lo létrehozásának tervét Párizsban már létezett a Lengyel Nemzeti Tanács. Okt 18-án Krakkóban az ausztriai lengyel pártok (Krakkói Bizottság) bejelenti Galicia feletti igényét. Csehországban a Cseh Nemzeti Bizottság és a s zocdem Cseh Szocialista Tanács vitázott, hogy Ausztriával vagy anélkül. Párizsban megalakul (okt 14) az emigrációs kormány Elnök Masaryk, külügym. Benes Okt 28-án Prágában a Cseh Nemzeti Tanács a Helytartót helyett átveszi a h atalmat és kimondja a független Cseh állam létrehozását. Nov 12-én a Ruszin Néptanács csatlakozott Csehszlovákiához. A szlovének, horvátok és szerbek közös nemzeti tanácsa okt. 6-án alakul meg Okt 29 a horvát Szábor eltörli az 1868.

évi, horvát-magyar kiegyezésről szóló törvényeket és cstlakozik a közös államhoz. Uezt teszik a szlovének okt 31-én, és a bosnyákok nov 1-én Nov. 20-án a Román Nemzeti tanács bejelentette, hogy Mo románlakta területei az övék 1918. jan - Wilson elnök 14 p ontja: etnikai határokat figyelembe vevő anexiómentes béke lehetősége - központi hatalmak elutasítják. 1918. okt 4-én a központi hatalmak jegyzéke: Wilsoni pontok szerinti béke - de ezt akkor azok már visszautasítják. 33 nemzeti államok kialakításának programját képviselték az emigráns cseh és horvát politikusok. Az 1915-ben Londonban megalakult Jugoszláv Bizottság Szerbia, valamint a Monarchia szerb, horvát és szlovén területeinek egyetlen államban való egyesítését tûzte ki célul. Trumbic és Supilo irányította ezt a s zervezetet. A cseh emigráció Párizsban rendezkedett be Vezetõi: Masaryk és Benes a csehek és a szlovákok független államának a programját

képviselték. Az ugyancsak párizsi székhelyû Román Egység Nemzeti Tanácsának legfõbb vezére Goga. -A szlovének, horvátok és szerbek közös nemzeti tanácsa 1918.X6-án alakult meg Zágrábban Legfõbb feladatául önálló államuk megalakítását tûzte ki. A zágrábi horvát országgyûlés, a szábor X.29-én határozatot hozott a magyar parlament 1868évi, a horvát kiegyezésrõl szóló tvének megszüntetésérõl, és egyben kimondta csatlakozását a szlovének, horvátok és szerbek közös államához. Így határozott Ljubljanában a Szlovén- és Szarajevóban a Boszniai Nemzeti Tanács is -1918.X14-én megalakult a c sehszlovák emigrációs kormány Elnöke Masaryk, külügyminisztere Benes lett. X28-án Prágában a p rágai helytartótanács helyét az emigrációs kormány által is támogatott Cseh Nemzeti Tanács vette át, így létrejött a független Csehszlovákia. Okt. végén a lengyelek is kiszakadtak a Monarchiából -1918.XI3 Padovában

fegyverszünetet kötött Diaz olasz és Weber osztrák tábornok -1918.XI12-én Ausztriában az Ideiglenes Nemzetgyûlés kimondta, hogy Német-Ausztria demokratikus köztársasággá alakul.( Az I Osztrák Köztársaság kezdete) Másnap IV Károly lemondott mo.-i uralmáról -1918.XI17 Ausztria bejelentette igényét a zömében német etnikumú Ny-Mo-ra -1918.XI20 A Román Nemzeti Tanács magáénak tekintette Mo román lakta területeit, és ide sorolta Erdélyt, a Bánátot, a Partiumot. POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM Az őszirózsás forradalom Monarchia belpol.-i viszonyai Utolsó választás 1910-ben. Nemzeti Munkapárt győz (Tisza István) a koalíció felett A Függetlenségi Párt kettéoszlott: konzervatív-agrárius szárny (Apponyi Albert, Kossuth Ferenc) és a demokratikus (Justh Gyula, Holló Lajos). Károlyi Mihály 1913-ban csatlakozik hozzájuk Tisza 1912-ben az ellenzék elleni rendeleteket alkotott, növelte a k ormány hatalmát, megszavaztatta a

véderőjavaslatot (1912. jún 4-én, közös hadsereg-hadvezetőség fejlesztési program) 1916, a z Antant megerősödése után megerősödik egy ellenzéki mozgalom, amelynek először Nagy György ügyvéd, majd Károlyi Mihály áll az élére. Károlyi 1916-ban szakított a konz.-függetlenségi szárnnyal és antantorientációjú lesz 1916-ban demokratikus függetlenségi pártot alakít (Perszonálunió, általános, titkos választójog, az ország integritásának megtartása). 1918-ban elfogadva Jászi Oszkár koncepcióját, tárgyalt a nemzetiségekkel (nemzetiségek föderációja, Wilsoni népszavazási elvek - ekkora ezek már csak álmok). 1917. jún - Tisza leváltása, Eszterházi Móric gróf helyette A Parlamentben többségben továbbra is a N emzeti Munkapárt, akadályoz, a Választójogi Blokk (Károlyiék, szocdemek, polgári radikálisok) pedig kevesel. Wekerle lesz a min. elnök Támogatja az újonnan megalakult Keresztényszociális Néppárt (1918 febr.

3, 67-es alapon áll) 34 1918. okt 17 - Tisza I elismeri a háborús vereséget Károly 1918. okt16-án felirati javaslat: alakotmányos monarchia legyen a birodalom Magyar Nemzeti Tanács: -A Magyar Nemzeti Tanács okt. 23-24-én, éjjel alakult meg Nemzeti Tanács (Függetlenségi, Polgári Radikális és Szocdem párt, progr. adózás, földreform) A szocdemek a szakszervezetek révén nagy befolyásra tettek szert. Tömeges követelések a d emokratikus struktúra, Károlyi min.elnöki kinevezése mellett A rövidesen ellenkormányként mûködõ (okt. 27-én Wekerle helyett az ifj Andrássy Gyula köréhez tartozó Hadik Jánost bízta meg a király a kormányalakítással. De Hadik nem járt sikerrel) testület elnökévé Károlyi Mihályt választották, programjukat Jászi Oszkár fogalmazta meg. -1918.X28 A tömeg a Lánchídon át indult a Várba, hogy a királyt képviselõ homo regiustól, Habsburg József fõhercegtõl Károlyi kinevezését követelje. A rendõrség

a tömegbe lõtt: Lánchídicsata -1918.X30 ismét tüntetések, a fõváros fõbb pontjait megszállták: kitört a forradalom -1918.X31 Hadik helyett Károlyit nevezték ki miniszterelnökké A hatalom fegyveres harc nélkül került a Nemzeti Tanács kezébe. A kinevezés hírére vidéken is sorra alakultak meg a nemzeti tanácsok, s támogatták Károlyit. Egyébként gyakran elõfordultak az udvarházak fosztogatásai Ezen a napon meggyilkolták Tisza Istvánt. -1918.X31 Gyõzött a polgári forradalom, Károlyi megalakította koalíciós kormányát, ami a Hock János vezette Nemzeti Tanácsra esküdött fel. Hock Jánosnak a polgári államrendszerben betöltött helye tisztázatlan maradt, hiszen a tv.hozó hatalommal a kormány rendelkezett A kormány programja lényegében megegyezett a Nemzeti Tanács 1918.okt 26-i programjával -A kormány tagjai:- min.elnök: Károlyi Gyula (1918 X31Jászi Oszkár (OPRP) -nemzetiségi miniszter Kunfi Zsigmond (MSzDP) -népjóléti

miniszter Garami Ernõ (MSzDP) -kereskedelemügyi miniszter Lovászy Márton (Károlyi Párt) -kultuszminiszter Batthyány Tivadar (Károlyi Párt) -belügyminiszter Búza Barna (Károlyi Párt) -földmûvelésügyi és (ideiglenes igazságügy miniszter; utóbbit XI.4-én Berinkey Dénes vette át Linder Béla (Károlyi Párt) -hadügyminiszter Nagy Ferenc (Károlyi Párt) -közélelmezési miniszter Szende Pál (OPRP) -pénzügyi államtitkár Károlyi Mihály megtartotta a külügyi tárcát magának. -Kezdetben úgy tûnt: az új kormány széles körû társ.-i támogatottságot élvez; támogatták a koalíciós pártok, a Keresztény Szociális Néppárt (ez ugyan Wekerlét is támogatta, mert 67-es párt, de támogatta a választójog kiterjesztését is.), a kat püspöki kar, sõt József fhg is Ebben persze szerepet játszott az anarchiától való félelem és a b iztonság megõrzésének igénye is. Problémák: háborús pusztítás, hazaözönlő katonák,

nemzetiségek. Károlyi rossz szervező, határozatlan, halvány poitikai karakter, teljes leszerelés híve. De a demokratikus átalakítás híve (választójog, szabadságjogok, hatalmi ágak szétválasztása -1918.XI13 belgrádi katonai konvenció megkötése Franchet d’Esperey fr tábornokkal Erre azért került sor, mert a tábornok érvénytelennek tartotta a padovai fegyverszünet elõírásait, s a magyar területek felé közeledett. A 18 pont os szerzõdés elõírta, hogy a magyar kormány köteles kiüríteni a Szamos felsõ folyásától K-re, valamint a Maros vonalától D-re esõ erdélyi és bánsági területeket, továbbá a Bácskát és a Drávaközt is. Maximálták a katonaság létszámát is A kormány mindezt átmeneti megoldásként fogta fel, de mindenesetre rontotta a helyzetet, hogy a szlovákok és a románok is megindultak, és átlépték a Belgrádban megjelölt demarkációs vonalat. A szerbek 35 egyszerõen deklarálták a m egszállt

dél-mo.-i megyék csatlakozását Szerbiához Az elõrenyomuló ellenség feltartóztatására átfogó intézkedés ugyanakkor nem történt. Károlyi és környezete úgy gondolták, hogy egy szervezett katonai ellenállás rontaná Mo. esélyeit a békekonferencián A fõleg spontán jellegû felvidéki ellenállás és az Erdélyben szervezõdõ székely különítmény ezért csak korlátozott támogatásban részesült. Az általános elkeseredést érzékelve 1918 dec-ben Jászi lemondott miniszteri posztjáról. Ilyen körülmények között folyt a kormány belpol.-i programjának megvalósítása -1918.XI13 IV Károly lemondott, az országgyûlés feloszlott, s az ideiglenes tvhozó hatalmat ettõl kezdve elvileg a több száz tagúvá bõvített Nagy Nemzeti Tanács gyakorolta. A valóságban viszont szerepe többnyire arra korlátozódott, hogy egyszerûen elfogadta a kormány által elõterjesztett javaslatokat, melyeket kihirdetésük után néptörvényeknek neveztek.

Az államforma kérdése: Károlyi (és Jászi, Kunfi) november közepére vállalta a Köztársasági államformát, holott a tömeg már okt. 30-án azt akarta Hock is vissza akarta tartani Nagy Györgyöt, aki lelkes köztársaságpárti volt már ekkor is. Ausztriában nov. 12-én kikiáltották a Köztársaságot Érdekes közjogi-alkotmányi helyzet: megszünt az OMM, de az osztrák-német Habsburgok magyo.-i monarchiája még létezett! Megoldás: 1918 nov 13-án IV Károly "felfüggeszti magyoi jogainak gyakorlását" Károlyi szerint az államforma kérdésében csak az Alkotmányozó nemzetgyűlés dönthet, de 1918. nov 16-án a Nagy Nemzeti Tanács kimondta a Népköztársasági államformát. (Kérdés, hogy miért Népközt lett? Jelzo kellett, ami az államhatalom jellegére utalt! Nagy György szerepe!) A hatalmat a népkormány gyakorolja, melynek elnöke Károlyi, a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának segítségével. -1918.XI16 A

köztársaságot proklamálta a Nagy Nemzeti Tanács Az ugyanekkor kihirdetett I Néptörvény az állami fõhatalmat a kormányra ruházta. Az I számú néphatározat a következõket tartalmazta: “I. cikk Magyarország minden más országtól függtelen és önálló népköztársaság. II. cikk A népköztársasági alkotmányt új választójog alapján sürgõsen egybehívandó alkotmányozó nemzetgyûlés állapítja meg. A magyar országgyûlés képviselõháza és fõrendiháza feloszlik és megszûnik. III. cikk Addig, amíg az alkotmányozó nemzetgyûlés másként nem határoz, az állami fõhatalmat a Károlyi Mihály elnöklete alatt álló népkormány gyakorolja a Magyar Nemzeti Tanács Intézõ Bizottságának támogatásával. IV. cikk A népkormány alkosson sürgõsen néptörvényeket: 1. az általános, titkos, egyenlõ, közvetlen és a nõkre is kiterjedõ nemzetgyûlési, törvényhatósági és községi választójogról, 2. a sajtószabadságról, 3. a

nép esküdtbíráskodásáról, 4. az egyesülés és gyülekezés szabadságáról, 5. a földmûves nép földhözjuttatásáról Ezeket a tv.-eket léptesse a népkormány sürgõsen életbe és hajtsa végre” Azonban az inflációs és a g azdasági válság miatt a r estaurációs erõk nyíltan támadták a kormányt, a kommunisták pedig államosítást, szocializálást követeltek. -1918.XI24 A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakul Vezetõje: Kun Béla A kommunisták a Tanácsokban voltak túlsúlyban, s ezért s Tanácsok alkalmatlannak kiáltják ki a kormányt, a Függetlenségi Párt pedig radikálisnak tartja a földreformot és a szabadságjogok 36 kiterjesztését. Károlyit támogatja a K isgazdapárt (Nagyatádi Sz. István) és Nagy György is 1918 dec 2-án egyesülnek és megalakul a Köztársasági Függetlenségi Párt. 1919. jan 25-én (mert többen kiléptek) szakítás következett be: Károlyiék megalakítják az Országos Függetlenségi és

Károlyi Pártot. Közt elnök is kellett: Károlyi lesz Széles kormányzati funkció: vétójog a törvények ellen, külügy marad! Károlyi kilép a pártjából. -Károlyi megpróbálta megerõsíteni pozícióját, Nagy György pártja pedig 1918.XII2-án fúzionált a Függetlenségi Párttal. Az egyesült párt Köztársasági Függetlenségi Pártnak nevezte magát Amikor azonban 1919. j an-ban Batthyányt és Barthát ( Bartha Lindert váltotta föl ) követve Lovászy is kilépett a kormányból ( túl radikálisnak tartották a szabadságjogokat és a földreformjavaslatot ), a szakadás elkerülhetetlenné vált. -1919.I25 Függetlenségi és 48-as Párt szétszakadása Károlyiék Országos Függetlenségi és Károlyi Párt néven új pártot alapítottak. E párt a kispolgári - demokratikus erõk együttmûködése miatt szükségesnek tartotta a Polgári Radikális Párttal és a K isgazdapárttal való szorosabb kapcsolattartást. Ezzel kívánták biztosítani a

kormány stabilitását Lovászyék újjáalakították a Függetlenségi és 48-as Pártot, s kísérletet tettek a polgári és paraszti rétegek külön politikai szervezetben ( Polgárszövetség ) történõ összefogására. A párt és a szövetség a mérsékelt dem alapján álltak, s az ellenforradalmi pártokkal és szervezetekkel egyelõre megtagadták az együttmûködést. Legalábbis márciusig -A kormányválság immár szükségessé tette a köztársasági elnöki tisztség betöltését. 1919I11-én a Nemzeti Tanács Károlyit ideiglenes köztársasági elnökké választotta, s egyben felhatalmazta a néptörvények elfogadási jogával is. Károlyi ugyanakkor továbbra is megtartotta magának a külügyi tárcát. • Berinkey Dénes -Az új miniszterelnök Berinkey Dénes, az addigi igazságügy - miniszter lett. -A kormány tagjai: Nagy Vince - belügyminiszter Búza Barna - földmûvelésügyi miniszter Bõhm Vilmos - hadügyminiszter Peidl Gyula - munkaügyi

és népjóléti miniszter Vass János - vallásügyi miniszter Kunfi Zsigmond ( MSzDP ) - közoktatási miniszter Garami Ernõ ( MSzDP ) - kereskedelemügyi miniszter Szende Pál ( OPRP ) - pénzügyminiszter Juhász Nagy Sándor - igazságügy - miniszter Nagyatádi Szabó István - tárcanélküli miniszter Az új kormány a Berinkey jan. 18-án alakul meg (szocdem túlsúly) Jászi kimarad, ellenben Kunfi, Garami ott van. Nemzetiségi problémák (Jászi Keleti Svájc elképzelése nem jött be!). Földosztás is sikertelen (1919 febr. 16) Külpol is sikertelen: titkos szerződések! 1918. nov - Belgrádi katonai konvenció kijelöli Mo déli határait, a csehek is támadtak, 1918 decben bevonulnak Eperjesre, Kassára, Pozsonyba, Románok Erdélyben (dec 24 Kolozsvár) Belső bajok: jobb és baloldali támadás. Kommunisták: febr 20-án tüntetés, letartóztatások, 37 lapbetíltás. Kommunisták Kun Béla vezetésével a Gyűjtőfogházból keresik a szocdemekkel a

kapcsolatot. Jobboldal: 1919 jan 19 Gömbös Gyula lesz a MOVE elnöke, tüntetések Konzervatív elit a v álasztásokra tartalékol (Nemzeti Egyesülés Pártja - Bethlen István). A választás 1919 á pr 14-ére lett kiírva. 1919. március 20 - Vix-jegyzék (hadsereg vissza a D ebrecen-Orosháza-Hmezővásárh vonalra Károlyi lemond, de nem adja át a hatalmat a kommunistáknak! -A kormányban immár nem a Függetlenségi, hanem az MSzDP túlsúlya vált meghatározóvá. -1919.II4 -ei minisztertanács Búza Barna elõterjesztése alapján elfogadta a N épgazdasági Minisztérium szervezésérõl szóló tv. javaslatot Erre a miniszteri tisztre Nagyatádi Szabó Istvánt nevezték ki. -1919.II16: 1919 évi 18 tc:”A földmûvelõ nép földhöz juttatásáról” elfogadott földreformtv az 500 hol don felüli világi s a 200 hol don felüli egyházi birtokok kártalanítás ellenében történõ kisajátítását írta elõ. A kisajátított földeken elsõsorban 5-20 holdas

parasztbirtokokat kellett létrehozni. Az új gazdák földjeiket örökhaszonbérletbe kapták, de 50 é ves, tehát igen kedvezõ részletfizetés mellett meg is vehették azokat. Az szocdem-nak tett engedményként a tv emellett lehetõséget biztosított 1-2 holdas munkásbirtokok létrehozására, s igény esetén szövetkezetek alakítására is. Létrejött az Országos Földbirtokrendezõ Tanács is, s annak végrehajtó bizottságai ( 1500 bizottság; 1 bizottság 3 fõbõl: 1 gazdatiszt, 1 mérnök és 1 jogász. Ezek járták az országot, s segítették a helyi, községi stb. földigénylõket összeíró szerveket ) A földosztásra azonban már nem maradt idõ. Ez - demonstratív módon - csak Károlyi birtokán indult meg, febr 23-án -Az alkotmányozó nemzetgyûlés megválasztásával és az új választójoggal felruházott néptv.-ek 1919.III5-én jelentek meg A választók száma a történelmi magyar állam területére számítva ezzel az összlakosság 50%-ra

nõtt. A választások idõpontját IV14-re tûzték ki -A választásokon 3 nagyobb politikai csoportosulás mérte volna össze erejét: a polgári radikálisok által támogatott Károlyi-párt, szövetségben a Kisgazdapárttal, az MSzDP és a kormányon kívüli polgári pártok: a Keresztényszocialista Néppárt, a F üggetlenségi és 48-as Párt, az Országos Földmívespárt és a Magyar Polgári Párt. Ezek választási szövetségét a s zociáldemokraták joggal minõsítették ellenforradalminak, mert az addig kivívott eredményekhez képest ezek a pártok vissza kívántak lépni a mérsékelt polgári demokráciához. Az alapszervezetek és a tagok létszámát tekintve az MSzDP és a Kisgazdapárt messze elhagyott minden pártot. Várható volt, hogy a választásokon is e két párt szerzi meg a s zavazatok többségét - de egyik sem abszolút többségét, így ez a kérdés felvetette a Kisgazdapárt és az MSzDP együttmûködését. -A kormány további

eredményei: -a kivételes hatalomról szóló 1912. évi tv hatályon kívül helyezése -a gyülekezési és egyesülési szabadság állampolgári joggá való nyílvánítása -a munkanélküli - segély bevezetése, a bérek emelése -a hazatérõ katonák végkielégítésben részesültek. -Ugyanakkor a g yõztes hatalmak által életbe léptetett gazdasági blokád továbbra is érvényben maradt, tehát importálni sem lehetett; ráadásul a legfontosabb iparvidékeket elfoglalták. Mindezek következtében számos közszükségleti cikk beszerezhetetlenné vált. A munkanélküliek száma több százezerre szökött s feltûntek a megszállt területekrõl menekülõk elsõ csoportjai. Hatalmas lett a nyomor, sokan fedél nélkül tengõdtek. ( Rengeteg volt az ún vagonlakó is ) -A fedezetlen papírpénz kibocstását a Károlyi - kormány is folytatta. A volt osztrák-magyar közös bank átengedte Mo.-nak a 25 és 200 koronás papírpénz kliséit Ezek felhasználásával

készültek az ún. fehér pénzek, amelyeket azért neveztek így, mert az egyik oldaluk üresen, fehéren maradt Ezeket azonban a lakosság bizalmatlanul fogadta, s megbíható pénznek továbbra is a régi bankókat, 38 az ún. kék pénzt tartotta A kárvallottak ismét a munkások és az alkalmazottal lettek, mert õk juttatásaikat fehér pénzben kapták. -1918 õszétõl kezdve megalakultak azok a s zélsõjobboldali szervezetek - Magyar Országos Véderõ Egylet ( MOVE; vezetõje Gömbös Gyula: elképzelésük, hogy a vidék megszervezése után körülveszik Bp.-et, s a kormányt lemondásra kényszerítik ), Ébredõ Magyarok Egyesülete ( ÉME ) , amelyek az 1918 elõtti államrendszernél is merevebb, diktatórikusabb hatalmi rendszer kiépítésére törekedtek. -A kommunisták az utcára vitték a s orsukkal egyre elégedetlenebb társadalmi rétegeket. Az 1919.II20-ai tüntetés után letartóztatták a kommunista vezetõk többségét, betiltották lapjukat, a

Vörös Újságot, bezárták a p árt helységeit is. De ez csak olaj volt a tûzre; a kormányellenes támadások csak erõsödtek. A Gyûjtõfogházban levõ kommunista vezetõk Kun Béla irányításával a hatalom megragadására készültek. Kapcsolatot kerestek a k ormányban levõ szociáldemokratákkal is. A kormányzatnak ekkor már nem maradt ereje a válaszlépésekre ( Egyébként a MOVE-t is feloszlatták, Gömbös Bécsbe menekült ). -A hatalomból kirekedt hagyományos uralkodó elitek elszigeteltségük, megosztottságuk miatt nem válhattak a politikai élet számottevõ tényezõivé. Meglevõ pártjaik - a Keresztény Szociális Néppárt vagy a n agy- és középbirtokosok által vezetett Országos Földmûvespárt, a K árolyi pártjából kivált, Lovászy-féle Függetlenségi és 48-as Párt inkább már a választásokra készültek. -Újonnan alakult a Magyar Polgári Párt és a Nemzeti Egyesülés Pártja, utóbbi Bethlen István vezetésével,

1919.II18-án A NEP alapító tagjai többnyire nagybirtokosok vagy vezetõ államhivatalnokok voltak. Kevésbé hittek a határok fegyveres védelmének lehetõségében, inkább a diplomáciai eszközökben bíztak, s az antanthatalmak képviselõihez igyekeztek kapcsolatokat kiépíteni. Közéjük tartoztak a Munkapárt ellenzékéhez tartozó 48-as agráriusok, de a munkapárti politikusok is. Bethlen szembeszállt az általános választójoggal és a földreformmal “Az alsóbb és felsõbb néprétegek közös harmóniába”, a “nemzeti érzés közös harmóniájába” olvasztása lebegett a szeme elõtt. E nemzeti egység élére a hagyományos uralpkodó osztályokat képzelte el mint vezetõ erõt. -A Magyar Polgári Pártba nagytõkések, iparosok és kereskedõk léptek. A NEP és a MPP 1919 márciusában polgári szövetséget hoztak létre, s a választásoktól korábbi hatalmuk alkotmányos visszahódítását várták. A kormány ezért letartóztatta Wekerle

Sándor, Szterényi József, Szurmay Sándor egykori minisztereket is. Vix-jegyzék: -Károlyi elszánta magát a csehekkel és a románokkal szembeni fellépésre is. Pacifista és a gyõztesek jóindulatára építõ politikájának módosítására a Párizsban ülésezõ békekonferencia II. 26-ai döntése szolgáltatta az utolsó lökést, amelyet 1919. III 20-án kapott kézhez a s zövetségeseket Bp-en képviselõ Vix fr. alezredestõl Ez azt tartalmazta, hogy a r omán csapatok a S zatmárnémetiNagykároly-Nagyvárad-Arad vonalig nyomulhatnak elõre; ettõl nyugatra pedig egy olyan semleges zóna létesül, amelybe Debrecen, Békéscsaba, Hódmezõvásárhely és Szeged is beleesett volna. A békekonferencia részben a r omán - magyar ellenségeskedés megszüntetése, részben a S zovjetOroszország ellen tervezett nagyarányú katonai intervenció hátországának a b iztosítása érdekében döntött így. Károlyi viszont végleges politikai rendezést sejtett a terv

mögött, amit elfogadhatatlannak tartott. A jegyzéket ezért 1919.III21-én visszautasította, s azt tervezte, hogy Szovjet-Oroszországra támaszkodva meghirdeti a nemzeti ellenállást, s a külpolitikai fordulat belföldi alátámasztása céljából - megmaradva államfõnek - Kunfi Zsigmond vezetésével szociáldemokrata politikusokból álló kormányt nevez ki. ( A Berinkey-kormány lemondott ) Számításába azonban ismét hiba csúszott. A szociáldemokraták többsége ugyanis nem akart egyedül kormányt alakítani, s ezért márc. 21-én Károlyi háta mögött megegyeztek a kom munista vezetõkkel a h atalom közös 39 átvételérõl. A közös kormányzást és a kommunista program elfogadását csupán néhány vezetõ Garami Ernõ, Peidl Gyula - ellenezte A többség az egyesülést támogatta -1919.III21: Kikiáltják a Tanácsköztársaságot, megalakul a Forradalmi Kormányzótanács -1919.III22-tõl a szocializmus megkezdte a “nagy alkotások

sorozatát” a kommunizmus megvalósítására. A Tanácsköztársaság Kommunisták és szocdemek egyezsége: pártegyesülés (márc. 26), létrehozzák a közös pártot, a proletárdiktatúrát, végrehajtó hatalmat (kormányzótanács), Vix-jegyzék visszautasítása, Szovjetbarátság. Budapesti Munkástanács szentesíti a megállapodást A Károlyi-féle Függetlenségi Párt és a radilkálisok feloszlatták magukat, megszünt a N emzeti Tanács, jobboldal Ausztriába emigrál. A hatalomátvétel olyan gyorsan történt, hogy ellenállásra akkor egyetlen politikai irányzat, intézmény sem gondolt. A tényleges erõt képviselõ munkás-, katona- és paraszttanácsok vidéken is a diktatúra helyi szerveivé váltak. A Radikális Párt és a K árolyi - féle Függetlenségi Párt feloszlatta önmagát. Megszûnt a Nemzeti Tanács is államszervezet: Hatalom csúcsa a Tanácsok Országos Szövetsége (egyszer ülésezett, 1919. jún 14-23) legalábbis papíron - a

Tanácsok Országos Gyûlése került, ám a Tanácsköztársaság ideje alatt csupán egyszer, 1919.VI14-23 -ig ülésezett Az “alkotmány” elfogadásán túl azonban törvényeket nem hozott, és természetesen a v égrehajtó hatalom feletti ellenõrzés lehetõségével sem élt. Hiányzott a proletárdiktatúra rendszerében az államfõ is. Végrehajtóhatalom a Forradalmi Kormányzótanács (külpol., kat-i hatalom), elnöke a szocdem Garbai Sándor. Tagjai a népbiztosok (15 db, helyettes 13) Kun Béla külügyi nb A KMP és az MSZDP szervezeti egyesülésére 1919.III26 -án került sor Az új párt neve MAGYAROSZÁGI SZOCIALISTA PÁRT lett ( MSZP ). A legfõbb irányítószerv a Forradalmi Kormányzótanács volt, amely egy csaknem teljhatalommal felruházott kormányként mûködött. Tagjait, akik miniszteri feladatokat láttak el, népbiztosoknak nevezték. A külügyi népbiztos kivételével, aki Kun Béla lett, valamennyi népbiztost a szociáldemokraták

delegálták, míg a kommunisták a népbiztos - helyettesi funkciókat osztották el egymás között. A Forradalmi Kormányzótanács elnöki posztját Garbai Sándorra (MSZDP) testálták. A legfõbb vezetõ Kun Béla volt. ( A zsidó származású népbiztosok és népbiztoshelyettesek aránya elérte a 60 %-ot ! ) Közigazgatásban létrejöttek a direktóriumok, megyék élére kormánybiztosok. A Budapesti Munkástanácsnak kiemelkedő szerepe volt. Bíróságok helyett forradalmi törvényszékek. 3-3 tagját a FK nevezte ki csendőrség helyett a Vörös Őrség, jórészt a korábbi tagokból. Megtorló egység a Lenin-fúk (Csernyi József, Szamuely Tibor pedig a «front mögötti hátországban» tevékenykedett) Intézkedések: A régi önkormányzati testületeket és közigazgatási szerveket feloszlatták. Helyüket községi, járási, városi és vármegyei szinten egyaránt munkás-, katona- és paraszt- vagy földmûvestanácsok, 40 valamint a 3-5 tagú

direktóriumok, ill. az intézõbizottságok vették át Elõbbiek a régi képviselõtestületeknek, ill. törvényhatósági bizottságoknak feleltek meg, míg utóbbiak folyamatosan mûködõ végrehajtó szervek voltak. A tanácsrendszer alulról épült fel, a középsõ szintre a k özségi tanácsok, az alkotmányozó nemzetgyûlésnek tekinthetõ Tanácsok Országos Gyûlésébe pedig a v ármegyék és a t örvényhatósági jogú városok tanácsai delegálták a tagokat. Hatalomhoz közeli helyzeténél és széles bázisánál fogva különleges, már - már parlamenthez hasonló ellenõrzõ és tanácskozó szerepet töltött be a Budapesti Munkástanács. Itt születtek a Tanácsköztársaság kül- és belpolitikáját meghatározó legsúlyosabb döntések. Az elsõ tanácsok spontán alakultak, a késõbbiek az áprilisi országos választások eredményei szerint. Minden 18 éven felüli férfi és nõ rendelkezett választójoggal - kivéve a

“kizsákmányolókat” és a papokat. Ráadásul csak az MSZP állíthatott listát, a r égi pártok és egyéb nem szocialista szervezetek nem, s ha mégis megtették, ellenforradalmi tettként értékelték lépésüket. A megválasztott tanácstagok túlnyomó többsége munkás és szegényparaszt volt. Az igazságszolgáltatás új szervei a forradalmi törvényszékek lettek. Ezek általában 3-3 tagból álltak, õket a kormányzótanács nevezte ki. Az új bírák többsége ugyancsak paraszt és munkás, tehát laikus volt. Ítéleteik ellen fellebbezni rendszerint nem lehetett Fõ tevékenységük a forradalom ellen izgatók ártalmatlanná tételében s amár márc. 22-én elrendelt teljes alkoholtilalom megsértõinek megbüntetésében merült ki. A rendõrséget és a cs endõrséget a Vörös Õrség váltotta fel. Ez mellett Budapesten több terrorista szellemû felfegyverzett különítmény mûködött, amelyek közül a Cserny József vezette 200 fõs “Lenin -

fiúk” vívtak ki maguknak rettegett nevet. A páncélvonatot, amellyel az országban mozogtak, a köznyelv halálvonatnak nevezte. A kormányzótanács legfontosabb feladatának a s zocializálást, azaz a magántulajdon minél teljesebb felszámolását tartotta. 1919.III26: A kormányzótanács rendelete: A 20-nál több munkást foglalkoztató üzemek kártalanítás nélküli köztulajdonba vétele. A gyakorlatban ennél sokkal kisebb üzemeket is szocializáltak, s amelyeket nem, azokat szövetkezetekbe kívánták tömöríteni. A szocializált üzemek új vezetõit termelési biztosoknak nevezték ( a csúcsszerv neve: a Szociális Termelés Népbiztossága ), õket a munkástanácsok ellenõrizték. Ezen a napon szocializálták a pénzintézeteket és a lakóházakat is. 1919.IV3 A földrõl szóló rendelet A közép- és nagybirtokokat ugyancsak szocializálták A birtoktesten szövetkezeteket alakítottak, élükön termelési biztosok. Ugyanakkor a középbirtok alsó

határát nem állapították meg. A Kormányzótanács megtiltotta a kisajátított birtokok és felszerelésük szétosztását a parasztok között. A szövetkezetek mellett létrejöttek állami gazdaságok is, a kettõ csak névben különbözött. A kereskedéseket általában nem szocializálták, csak “zár alá vették”. Ez annyit jelentett, hogy ápr. elején leltárokat vettek fel a k ereskedõk árukészleteirõl, s arra kötelezték õket, hogy a megállapított maximált árakon árusítsanak. A befolyt összegeket a szocializált bankokba kellett befizetni. Bevezették a 8 órás munkaidõt, 20 % -al csökkentették a lakbéreket, a többszobás polgárlakásokba proletárcsaládokat költöztettek, s IV. 17-én általános bérrendezést fogadtak el A munkások és a fizetésbõl élõk nominálbérei ezáltal 10-80 %-os arányban nõttek, a kirívóan nagy aránytalanságokat megszüntették. Az ipari és mezõgazdasági fizetések közötti nagy aránytalanságok

ugyanakkor magmaradtak. A fizetésemelések hatását nagyban tompították az áremelkedések ( A helyzet persze súlyosabb volt, hisz a fizetéseket fehér pénzben adták. ) Az oktatásügy reformja: megkezdték a 8 osztályos, kötelezõ és ingyenes általános iskolai oktatás bevezetését, valamint a k özépiskolák egységesítését. Az összes iskolát és tanintézetet államosították. Türelmetlen egyház- és vallásellenes intézkedései, a p apok kihagyása a választójogból pedig sértették az egyházhoz tartozás tudatát, a l akosság vallásos érzelmeit. A “reakciósnak” talált MTA mûködését felfüggesztették. 41 A régi elit képviselõinek egy része Bécsben áprilisban megalakították a Magyar Nemzeti Bizottságot, vagy másnéven az Antibolsevista Comitét (ABC), amely legfõbb feladatának a Tanácsköztársaság megdöntését tartotta. A szervezetben, melynek vezetõje primus inter paresként Bethlen István lett, szinte valamennyi

régi párt képviseltette magát, beleértve a Károlyi - pártból 1919-ben kiszakadt függetlenségieket is. Egy másik ellenforradalmi csoport, amely Károlyi Gyula irányításával 1919.V5-én kormányt is alakított, Aradon szervezõdött, majd Szegedre tette át a székhelyét. A szegedi kormány külügyminisztere Teleki Pál, hadügyminisztere Horthy Miklós Antant meglepődött: fél, hogy a TK szövetségre lép a SZU-val, ezért egyezkedni kényszerült. 1919 márc 25-én jegyzék Kun Bélához, amiben a belgrádi konvenció megsértését kifogásolják. Béla jegyzékkel válaszol: Vix-jegyzék elfogadhatatlan, de tárgyalásokra kész. A proletárdiktatúra mo.-i gyõzelme a békekonferenciát is meglepte, s attól tartottak, hogy a forr továbbterjed Ny-ra. Ezért Mo-ra küldték Smuts brit tábornokot 19 Á prilisában azzal a feladattal, hogy tájékozódjon, s vegye rá az új vezetõket a Vix-jegyzék elfogadására. Smuts 1919 IV4-5 -én tárgyalt Kun Bélával,

megegyezés nem jött létre. A francia hadvezetés koncentrált támadásra készült, de IV.16 -án csak a románok indultak meg Erdélybõl, s V1 -re egész Tiszántúlt elfoglalták. IV26 -án a c sehek is átlépték a d emarkációs vonalat, s megszállták Munkácsot, Sátoraljaújhelyt és a miskolci iparvidék jelentõs részét. A francia és a szerb haderõ ugyanezekben a napokban Makót és Hódmezõvásárhelyt vette birtokba. 1919.IV20: A Kormányzótanács fegyverbe szólította a munkásságot, így a Vörös Hadsereg létszáma elérte a 200 000 f õt. A fõparancsnok Böhm Vilmos volt szociáldemokrata vezetõ, tényleges irányítója ( vezérkari fõnök ) pedig Stromfeld Aurél. Az ellentámadás 1919.V20 -án indult meg északon, s a hadjárat meglepõ sikereket hozott A támadó ékek 3 hét alatt a Besztercebánya-Rozsnyó-Bártfa vonalig hatoltak. 1919.VI16 -án kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot Magyar támogatással A magyar katonai sikerekre a

b ékekonferencia jún. 13 -án azzal válaszolt, hogy román és csehszlovák viszonylatban közölte Magyarország végleges határait ( Clemenceau-jegyzék ), amely megegyezett a késõbbi trianoni határvonallal. 1919.VI12-13 -án az egyesült párt kongresszusán az MSZP nevet a SzocialistaKommunista Munkások Magyarországi Pártja névre változtatta, és új vezetõséget választott Ebben már a kommunisták kerültek döntõ többségbe. A Tanácsok Országos Gyûlése VI14-23 -ig ülésezett, s elfogadta az “alkotmányt”, vagyis szentesítette a kormányzótanács eddigi intézkedéseit. Az új államot Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaságnak nevezte. Önkormányzatot adott a német ajkú Burgerlandnak, ill. a Ruténföldnek A kongresszus határozata szerint évente 2x ülésezik, jogait azonban a két kongresszus között a 150 tagú Szövetséges Központi Intézõ Bizottság gyakorolta volna. Megválasztotta az új, csökkentett létszámú

kormányzótanácsot is. Elnöke Garbai Sándor maradt, helyettese pedig Dovcsák Antal lett A kormányzótanács tagjai: -Kun Béla külügyi -Landler Jenõ belügyi -Guth Antal népjóléti és egészségügyi -Szántó Béla hadügyi népbiztos A Budapestre érkezett antantjegyzék körüli vita került a tárgyalások középpontjába. Elfogadása vagy elutasítása volt a tét. Visszautasítása ugyanis maga után vonhatta az ellenség újabb rohamát, míg elfogadása a megszerzett felvidéki területek feladását jelentette. Kun Béla az utóbbit választotta. A románok azonban nem vonultak vissza a Clemenceau-jegyzékben rögzített 42 határvonalig. Ellenkezõleg, az antant tudtával és a francia kormány támogatásával újabb támadásra készültek. A Vörös Hadsereg vezetõi erre lemondtak, az új vezérkari fõnök Julier Ferenc lett A hangulatváltást tükrözte, hogy V.15 és VI15 között 2x annyi ellenforradalmi cselekményre került sor, mint azelõtt

összesen. A legveszélyesebb az ABC által kezdeményezett dunántúli vasutassztrájk volt. A Kun Bélát közvetlenül befolyásoló események azonban a VI18-25 közötti Kalocsa környéki parasztfelkelés, s a V I.24 -ei bp-i katonai zendülések voltak A megtorlásokat irányító Szamuely Tibor kb. 50 résztvevõt akasztatott fel ( vörösterror ) VI24 -én a dunai flottilla néhány hajója lõtte a Hungáris Szállót, ahol a népbiztosok laktak; sõt, a ludovikás növendékek is fellázadtak. Kun és még néhány népbiztos ekkor arra gondolt, hogy egy újabb katonai gyõzelemmel talán vissza tudják hódítani az elpártoltak egy részét. A célpont, a románok, magától adódott Az offenzíva 1919.VII20 -án indult, de 24 -én a túlerõ megállította õket ( A románok megszerezték a magyar támadás katonai tervét. ) VII31 -én átkeltek a Tiszán, s megnyílt az út Bp felé A reménytelen helyzettel számot vetve a Forradalmi Kormányzótanács 1919.VIII1 -én

lemondott, s átadta a hatalmat egy mérsékelt szociáldemokrata politikusokból álló kormánynak. A kormányfõi posztot az egyesülést és a közös hatalomátvételt annak idején ellenzõ Peidl Gyula vette át. A kommunista népbiztosok Bécsbe menekültek Az osztrák kormány menedékjogot biztosított számukra. AZ ELLENFORRADALOM • 1919.VIII1-6 Peidl Gyula kormánya: Forrás alapján: - Peidl Gyula kormánya: Ágoston Péter – külügymin., Dovcsák Antal- ipar –és kereskedelmi ügy, Garbai Sándor- közoktatásügyi min., Haubrich József- hadügyminiszter, Knaller Győzőnemzetiségi miniszter, Knittelhoffer Ferenc: közélelmezési miniszter, Peyer Károlybelügyminiszter, Szbó Imre- munkaügyi és népjóléti min, Takács József- földmű- velésügyi min - ez a kormány magyarországi szakszervezetek vezetőiből alakult) Az új kormány a munkásságra támaszkodik,. De a polgári demokráciához való visszatérés feltételei hiányoznak Az antant nem

támogatta az új kormányt, az államapparátu úgyszintén, ergo nem volt megfelelő politikai és társadalmi bázisa és hatalmi eszközei. A lormányt végül a Vörös Őrsereg oszlatta felEz a kormány tulajdonképpem az ellenforadalmi hatalomátvétel kiindulópontja volt. -1919.VIII2: Magyarország népköztársaság, a Vörös Õrség megszüntetése, államosítások érvénytelenítése stb. A fenti intézkedésekkel egy idõben Peidl kísérletet tett kormányának koalíciós jellegû, “polgári” átalakítására. Nem járt sikerrel, “bolsevikgyanús” volt A békekonferencia sem ismerte el 1919.VIII6 A mindkét “forradalmat” elvetõ tisztek egy csoportja ( Fehér Ház ) - román segítséggel - elkergette a Peidl-kormányt. A IV Károly visszahívását követelõ Friedrich István lett ( Habsburg József fhg támogatásával ) az új miniszterelnök. A kormány élete bel- és külföldi támasz nélkül nem volt tartós. • FRIEDRICH ISTVÁN

(1919.VIII7-XI24) Az ellenforradalom hatalomra kerülése után hiányzott az államfő és a törvényhozó hatalom, ezért a kormányok nem vagy alig rendelkeztek hatalommal (az Antant sem igazán támogatja őket). 1919. aug 1 P eidl Gyula kormánya (benne Peyer, Garaminak egy hely) Cél a p olgári dem hatalom visszaállítása. Aug 2-án kiadják az 1 s z kormányrendeletet (Népköztársaság) Clemenceau azonban (egy 5 fős bizottság vezetőjeként) nem ismeri el. Ezért kerül hatalomra 1919 43 aug. 6-án tiszti hatalomátvétel (román segítséggel) Minelnök Friedrich István -Friedrich elismerte Habsburg Józsefet ideiglenes köztársasági elnöknek, aki viszont cserébe elismerte a kormányt. A szomszédos államok - mivel ebben a Habsburg-ház restaurálásának lehetõségét látták - nyomban tiltakoztak miatta. -Az 1918 e lõtti kormánypártok a maguk korábbi összetételében és szervezeti formájában nem éledtek újjá. A Nemzeti Munkapárt frakciókra

bomlott -Friedrich az ún. keresztény blokkra támaszkodott, amelyet a Keresztényszociális Gazdasági Párt, a Keresztény Nemzeti Párt, valamint az Egyesült Kisgazda és Földmûves Párt alkotott. Ez utóbbi vezetõi: Dessewffy Emil, Meskó Zoltán, Pallavicini György, Rubinek Gyula és persze Nagyatádi. A párt a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt és az agrárius Földmíves Párt fúziójából jött létre -A kormány legfontosabb miniszterei: -Perényi Zsigmond: belügy -Huszár Károly: kül- és közoktatásügy -Haller István: propagandaminiszter KNEP -1919.X24: A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, a KNEP megalakul a régi Katolikus Néppárt töredékeibõl, a Keresztényszociális Gazdasági Párt néven egyesült keresztényszocialista frakciókból, valamint a Teleki Pál vezette Keresztény Nemzeti Pártból. Friedrich a KNP tagja volt Ez a párt a k eresztény középrétegek átmeneti hatalomrakerülését jelentette. Ezen rétegek neokonzarvatívok és

jobboldali radikalizmusra is hajlamosak voltak. Friedrich szélsőséges kommunista nézeteket is valot, így konzervatív körök is támogatták. Új párt egyik alelnöke: Huszár Károly, A párt létrehozás biztosította a városi és falusi keresztényszocialistakispolgárok, dolgozó rétegek alárendelését a n agybirtokos rétegnek. A püspöki kar ezt a fúziót elfogadta, mert érdeke fűződött ahhoz, hogy stabilizáció megvalósuljon A KNEP vitte keresztül Haller István vallás-és közoktatásügyi miniszter azon elképzelését, hogy az egyetemeken csak annyi zsidó lehet, mint amennyi az országos arányuk. PROGRAMJUK:: 1 Küzdelem a drágaság ellen, 2 kor mány terjessze ki a lakásépítő akciót a falusi lakosságra is, 3. új ipartv Megalkotása, 4 Munkásbiztosítás államosítása: aggok és rokkantak biztosítása, 5. Községi és vármegyei választási rendszer megalkotása, 6. Földhitelek felállítása, amely egyenesen és kizárólag a f

öldbirtok tv hitelkérdését rendezi. Segítség hosszú lejáratú kölcsönökkal “Kersztény Magyarország: Vagyonosodó nép és szakadatlan munka. Ez a mi célunk”7 gyorsított bírói eljárások megszűntetése, 8 1912 Évi kivételes rendelkezések fokozatos megszűntetése, 9. Munkásbizosítás autonómiájának visszaállítása, 10.a kormány minden el fog követni ,hogy a béreket szabályozza Ezekért a kormány a következőt kívánja :1. Szociáldemokrata párt a külföldisdzocdemes sajtót informálja a megállapodásról, 2. MSZDP tartózkodik a sztrájkoktól, 3 M SZDP belpolitikai téren szakít a liberális blokkal és kormányellenes propagandát nem űz. -A kormány intézkedései:i az ellenforradalom megszilárdítására törekedtek, s a p olgári demokratikus forradalom szellemével is szembefordultak: -visszaállították a sajtótörvényt ( cenzúra ) -egyesülési szabadság korlátozása, páholyélet betiltása -szociális segélyek

beszüntetése, bérek csökkentése -VIII.19 -tõl: ún gyorsított bûnvádi eljárások: a szocializálást rablásnak hívja -A másik hatalmi tényezõ a román hadsereg, amely az Észak-Dunántúlt is megszállta. A kormányt, a sajtót, a közigazgatást ellenõrizték. A Tiszántúlon külön katonai kormányzó Az ország kirablása folytatódik. 44 -A 3. pol itikai-katonai tényezõ a szegedi ellenforradalmi kormány és hadserege Utóbbi DélDunántúlra vonult; élén Horthy Miklós, a szegedi kormány korábbi hadügyminisztere 1919VIII9 -én függetleníti magát, nem rendeli alá magát a bp.-i kormánynak sem Prónay Pál, Héjjas Iván különítményei: “fehérterror”. -Az elsõ kormányzati rendeletek végrehajtását a m egszállók irányították, ezért a h agyományos uralkodó osztályok konzervatívizmusa is átalakult, s közeledett a Horthy-féle irányzathoz. -1919.VIII24 Az MSzDP újjáalakulása A vezetõség: Peyer Károly, Peidl Gyula, Garami

Ernõ abban reménykedtek, hogy az antanthatalmak olyan koalíciós kormány alakítására kényszerítik a mo.-i politikai erõket, amelyben számukra is lesz hely -A régi Polgári Demokrata Párt most Nemzeti Demokrata Pártnak nevezte magát, s egyesült az újonnan alakított Nemzeti Szabadelvû Párttal. -Fõleg a Horhy-féle fõvezérség ellenõrzése alatt tartott dunántúli területeken erõsödött fel a forradalmak idején létrehozott vagy új szélsõjobboldali szervezetek megszervezése. A legfontosabb a MOVE, az ÉME, Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája ( TEVÉL ). Tagjaik fegyvert hordtak. -A kibontakozást és a normális viszonyokhoz való visszatérést akadályozta Friedrich külföldi elismerésének hiánya is. Nem tudott megegyezni Horthyval és a r ománokkal sem Ezért az anarchikus állapotok megszüntetésének, a román csapatok kivonásának és az antant szemében tárgyalóképes magyar kormány megalakításának a feladatával a

békekonferencia 1919. októberében Clerk brit diplomatát küldte Budapestre. A Clerk-misszió szerepe. Clerk az angol külügy diplomatája Bukarestbe, majd Budapestre megy, hogy a magyar belpolt konszolidálja. Feladata: románok kivonulása utáni hatalmi tényezőt megkereni, koalíciós kormány létrehozásának segítsége, demokratikus választások levezénylése -Clerk elõször a románokkal ért el sikereket, azok a Tiszáig vonultak vissza. Helyüket Horthy Nemzeti Hadserege vette át. -1919.XI16: Horthy fehér lován belovagol Bp-re -Ezután a szociáldemokrata párt és a l iberális tábor pozíciói lényegesen legyengültek. De reménykedtek, hogy a megalakítandó koalíciós kormányban döntõ befolyást kapnak. -A kormányalakítási tárgyalások nagyon nehezen haladtak elõre: Friedrich makacskodott és a pártok képviselõi sem tudtak megegyezni. Végül: Horthy elindul a törvényesség útján, a szélsõjobboldal is visszaszorul. A KNEP is belemegy a

koalíciós kormányzásba Clerk felhatalmazta Huszár Károlyt a kormányalakításra. A kormányt elismerik ( Zsidó tagja nem lehetett ) • HUSZÁR KÁROLY (1919.XI24-1920III) Kormány: -A 12 miniszterbõl 5 a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja különbözõ irányzataihoz tartozott. -3 tárcát a p arasztság megosztása céljából létrehozott konzervatív-agrárius Keresztény Földmíves Párt kapott. A többi pártot 4 miniszter képviselte, pl Nagyatádi Szabó István ( parasztdemokraták ), Peyer Károly ( szociáldemokraták ). -A békekonferencia elismerte a H uszár-kormányt. Az új törvényhozó testületet, amelyet - a régi fõrendiház továbbra sem mûködvén - nemzetgyûlésnek neveztek, 1920.I25-26 -án választották meg. A választásokon a kibõvült Kisgazdapárt és a KNEP elsöprõ gyõzelmet aratott ( 79 - 72 mandátum ). A házelnök Rakovszky István lett -Ugyanakkor az ideiglenes kormány nem tudta biztosítani a nyugodt választási

körülményeket, ezért az SZDP távol maradt a választásoktól. 45 - Horthy kormányzóvá választása + Az államforma kérdése: Horthy nem akart király lenni, főleg mert kálvinista dzsentri család tagja volt és Mo. többségében katolikus ország és uralkodóként a zárt és zömmel katolikus magyar arisztokrácia semmiféle támogatásban nem részesítené. Megelégedett az ideiglenes államfõi tisztséggel, a kormány viszont kormányzó megválasztását/kijelölését ajánlotta.+ szükséges is volt valamiféle rendezés,mert elõtérbe került a békeszerzõdés ügye, 1920.I5 -én Párizsba indult a követség . A köztársasági államformát, amely egybefonódott a forradalmakkal, mindegyik párt elvetette, s a királyság visszaállításának híve volt. De a vélemények megosztottak voltak: - Szabad királyválasztók: nem ismerték el IV. Károly jogát a trónra - Legitimisták: IV. Károlyt akarták - A nemztegyűlés elfogadta 1920.II27-én az

1920 Évi I tc: “a királyi hatalom 1918.XI13 -án megszûnt A trón betöltésének kérdését függõben hagyta a békekötésig, s az államfõi teendõk ellátását ideiglenesen a nemzetgyûlés által titkos szavazással megválasztott kormányzóra bízta. Nemzetközi viszonylatban a kormányzó képviselte az országot Jogai: 1. Szerzõdéseket köthetett stb, 2 a nemzetgyûlés által elfogadott tv javaslatok ugyanakkor szentesítése nélkül léptek életbe. 3 A törvényeket 1x küldhette vissza4 Hadüzenethez, békekötéshez a nemzetgyûlés hozzájárulása szükségeltetett. 5 Õ a legfõbb hadúr, teljhatalma volt a hadsereg vezetésében. 6 Nemességet nem adományozhat, 7 általános kegyelmet sem adhatott 8 A nemzetgyûlésnek felelõsséggel tartozott.” -A fenti jogosítványokat Horthy kevésnek érezte. Jelölését ezért csak azzal a feltétellel fogadta el, hogy jogkörét a késõbbiekben szélesíteni fogják. -1920.III1 Horthyt kormányzóvá

választja a nemzetgyûlés Erre árnyékot vetett az, hogy II17 én megölték Bacsó Béla és Somogyi Béla szociáldemokrata újságírókat ( Népszava ), akik korábban nyíltan bírálták a fehérterrort. -A kormány ezután benyújtotta lemondását; miniszterelnökké Simonyi - Semadam Sándort nevezte ki Horthy, sõt, a belügy tárcát is megkapta. • SIMONYI - SEMADAM SÁNDOR (1920.III-VII7) -Simonyi - Semadam csak ideiglenesen, a tiszántúli választásokig vállalta a miniszterelnökséget. -1920.III19: a hadügyminiszteri helyett honvédelmi miniszteri tárca jön létre -1920.IV1: Horthy fõvezérségi tisztje megszûnik Ezt a tisztet a kormányzónak alárendelt vezérkari fõnök vette át. -A fontosabb kormánytagok: -Soós Károly: hadügy -Haller István: kultusz -Rubinek Gyula: földmûvelésügyi -Nagyatádi Szabó István: közellátási -Sokorópátkai Szabó István: kisgazda -Benérd Ágoston: népjóléti -Bleyer Jakab: nemzeti kisebbségek minisztere

-dr. Dömötör Mihály: belügy - áprilistól -Teleki Pál: külügyminiszter IV. 19 -tõl, addig üres a tárca -1920.V6 A békeszerzõdés végleges szövegének átadása a magyaroknak 46 -1920.VI4 Benárd Ágoston és Drasche Lázár Alfréd aláírja a b ékeszerzõdést a párizsi Nagy Trianon palotában. A kedvezõtlen béke aláírása után a kormánynak már nem sok jövõje maradt Az ország ( Horvátország nélkül ) területe 283 000 -rõl 92,9 000 né gyzetkilométerre csökkent. Lakossága 182 millióról 76 millióra fogyott -1920.VII7 -én a kormányzó az uralkodó elitek egységes pártjának megalakítását célul kitûzõ Bethlen Istvánt dezignálta miniszterelnökké. Felhasznált irodalom: -Gergely András: 19. Századi magyar történelem 1790-1918 Bp 1998; 375-467 old -Pölöskei Ferenc - Gergely Jenõ - Izsák Lajos: 20. Századi magyar történelem 1900-1994 Bp 1997 -Romsics Ignác: Magyarország története a 20. században Bp 1999; 69-86, 102-115

old -Herber Attila - Martos Ida - Moss László - Tisza László: Történelem 5. 1789-1914 Bp 1996; 348363 old • Teleki Pál (1920.VII19-1921IV14) (első miniszterelnöksége) - H. az új uralkodó elitet szerette volna az Egységes Párt színeiben hatalmon látni Bethlen azonban szakértőketm, függetleneket is be akart vonni, ezért 1920. július 19-én Teleki (földrajztudós, Mo. etnikai térképének elkészítője) lett a m inelnök Pol-i irányzatok összefogása, földreform, középosztály felkarolása, szélsőségek visszaszorítása. - 1920. III tc rendtörvény - kommunista, szocialista mozgalmak visszaszorítása volt ezzela cél. + tiltották a kommunista mozgalmakat Nagyatádi-féle földreform: 1920. X XXVI tc a földosztásról (Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter dolgozta ki, Nagyatádi terjeszti be.) Nagybirtokrendszer maradt fenn 16 millió kat. h-ból 1,1 m illiót osztottak fel 400000 c saládnak! Házhelyek és kishaszonbérleteket

kisajátították + az 1921 V III.-ban bejövő vagyonváltságot felosztják A földosztással rengeteg törpebirtok lett: 1,7 holdnyi nagyságú ez hosszú távon nem életképes. Ezzel párhuzamosan az 5-100 hold nagyságú földek száma lecsökken , a mi viszont életképesebb. Ergo a földreform nem hozott pozitív változást 1920.évi XXV Tc Numerus clausus (Haller István terjesztette be) Korlátozni igyekezett a zsidó vallású fiatalok bekerülését az egyetemre (“nemzetiségi megoszlásnak” követni kell “az egyes népfajok” országos arányait.) Az izraelita felekezetű egyetemi halgatók száma az 1918 előtti 30-35% -ról 8-11%-ra csökkent. Infláció megfékezésének első kísérletei - Bankjegyek felülnyomása: Hegedús Kóránt pénzügyminiszter 1920. dec-ben ismerteti a gazdasági és pénzügyi programját 1921 m árc Bécsben tárgyal a magyar jegybank felállításáról. Ennek előzménye a túl nagy méretű infláció, amely megfékezésével

lehett csak a gazdasági fejlődést megindítani. A bankjegyeket felülbélyegezték, de az értékük felét visszatartották kényszerkölcsönként. Az infláció megfékezése miatt jött létre a közös magyar-osztrák Bank, amely 192. V III21-ig működött A bank vagyonát a két o. között osztották szétAU: 24,1 milliárdot, Mo:11,9 milliárdot kapott - - - IV. Károly váratlan hazatérése 1921 márc 21 - magyar trón elfoglalásának kísérlete Legitimisták felkészületlensége, nagyhatalmak tiltakozása, környező államok fenyegetése miatt ápr. 5-én visszatér Svájcba, de trónigényéről nem mond le Ez az affér rontotta Mo. külpol-i helyzetét Ekkor Mo azzal volt elfoglalva, hogy a lengyel-magyar kapcsolatokon keresztül (bekapcsolódva a Szu-L.o háborúba) jó pontokat szerezzen nem jön be - 47 BETHLEN ALATT: 1921. X 23 Újra megkísérel visszatérni, : X 23 Budaőrsi csata; IV Károly veszítTámogatja az Ostenburg-különítmény,

legitimista tisztek, katolikus püspöki kar egy része. Budaörsi ütközet 1921 okt. 23-án, Karcsi veszt, detronizáció (1921 nov 6 ogy elfogadja) Első kisantant: 1920. aug 14-én létrejön (Csehszlovák kezdeményezésre) a Cs-Yu szövetségi szerződés (Első Kisantant szerződés). - 1921. jún Románia –Jugoszlávia szövetséges szerződés A királypuccs belpolitikai vihart okoz, Teleki belebukik. A kormányválság nem szűnt meg, ezért Horthy Bethlen Istvánt bízta meg kormányalakítással. - • Bethlen István (1921. Iv 14 – 1931 VIII19) Bethlen miniszterelnöksége alatt ment végbe az ellenforradalmi rendszer politikai alapjainak kiépítése és a rendszer megszilárdulása. 1. TRIANON: - 1921. VII26 1921 Évi XXXIItc : trianoni békeszerződés becikkelyezése: küldöttség 1920. I 5-én érkezik Párizsba, élén: gr Apponyi Albert Küldöttség tagja Bethlen István, Teleki Pál. Megkapták a békeszerződés tervezetét, amelyben a háború alatti

békeszerződések tükrözödtek. Erre válaszként kidolgoztak egy ellenérveket felsorakoztató válaszjegyzéket, amelyben Mo vízrajzára, a kialakult gazdasági egységre, kereszténység védőbástyájára hivatkozva kértek módosítást. Javasolták, hogy Erdély alakuljon önálló társállammá, amelyben a magyar – német – román felek autonóm területeket kpnak. Ezt a v álaszjegyzéket 1920 V I 16-án átadták + Apponyi szóban összegezte a helyzetet. A beszéd hatására Nitti (olasz) ésLloyd George (brit minelnök) javasolták februárban, hogy módosítsák a tervet , mert a magyarság 1/3 –ának elcsatolásáva sosem lenne béke ezen a területen. 1920 III 8 L ondoni ülés: újra tárgyalják a m agyar kérdést Eredmény: a magyar határmegállapító bizottságok javaslatot tehetnek kisebb változatásokra. 1920 VI.14 aláírás: Grand Trianon Palota: Benárd Áston (népjóléti min) és Lázár Alfréd írták alá 1920.november 13: Nemzetgyűlés

elfogadása és tv-be iktatta: 1921 XXXII Tc BÉKE PONTJAI: 1. rész: Nemzetek szövetségének alapokmánya 2. rész: új határok rögzítése Mo területe 242 ezer km-ről 93 ezer km lett.lakossága 18,2 m illióról 7,6 m illó lett, 43%-kal csökkent. Az elcsatolt területeken élő emberek 10,6 millió főből 3,2 millió= 30,2% magyar Románia: 103 ezer km kap 5 millió lakossal. Övé Erdély, Tiszántúl keleti fele, Bánság keleti fele Csehszlovákia: 61 ezer km3,5 millió fő. Övé lett Felső- Magyarország, Kárpátalja, Délszám állam: 20 ezer km, 1,5 millió fő. Övé: Horvátország, Szlavónia, Ny-Bánság, Muravidék Ausztria: 4 ezer km, 300 ezer ember. Lengyelo:589 ezer km24 ezer fő, Tátrától Északra fekvő területek Olaszo: 21 ezer km, 50 ezer fő, Fiume és környéke 3. rész: Mo szomszédaival és más eu-i o-kal való kötelezettségei Nemzetek szövetsége hozzájárulása nélkül Mo nem mondhat le függetlenségéről (Ausztria nem egyesület soha

többé). Kissebbségek védelmének előíirása. 5. rész : Katonai rendelkezések 35 ezer fős hds. általános hadkötelezettség megszűntetése, hadvállalkozás csak önszántából 48 (zsoldos hds), modern hadviselés: páncélos jármű/ tank / hajó /harci repülőgépet Mo nem gyárthat és nem vásárolhat. Dunai flottát át kell adnia Hadanyaggyártás csak egyetlen állami igazgatás alatt álló gyárban lehetséges. Katonai Ellenőrző Bizottság felállítása, amelyeket ellenőrizni 6. rész: hadifoglyokkal 7. rész : háborús bűntettekkel foglalkozik 8.-9 rész: j óvátétel: 1920-től kezdve 30 éven át jóvátételt köteles fizetni Pontos összeget nem tartalmaz, ezt később felállított Jóvátételi Bizottság dolgozza ki. Csak annyi volt lefektetve, hogy 1926 IX-ig 880 t onna, szenet Jugoszláviának kell szállítani.28 ezer vágóállat Olaszo, Jugoszlávia, Göröország. 1921. XII 14-16: civitas fidelissima: Leghűségesebb város:

antantbizottságok felfüggesztése mellett népszavazás Sopron lakosságának 72,8% Sopron környéki lakosság 54,6% 2. Gazdasági konszolidáció Cél: gazdasági és pénzügyi stabilizáció Problémák 1918-20 között:: - OMM piac és nyersanyagviszonyai eltüntek, a gazdaság új feltételek közé került. - Nincs vámrendszer. pénz Szükségletek és a teljesítőképesség, készletek és a kapacitás nem voltak arányban (vasúti eszközök gyártása-vasúti hálózat pl.) - Államházartás és magángazdaság válsága, infláció nő (az ellenforradalmi kormányok – Peidl, Friedrich, Huszárik) edezetlen bankjegyeket bocsájtanak ki. - Gazdaság meg volt bénulva, életszínvonal csökkent, menekültek száma nagy (kb. 350-400 ezer fő). Stabilizációra irányuló intézkedések: - 1920 tavaszától bankjegyek felülbélyegzése, - közös magyar-osztrák bank megszűntetése (1919-től) 1921. III 31-én: agyarok: 11,9 milliárd, osztrákok : 24,1 milliárd -

Hegedűs Lóránd: (pénzügymin.) :elrendelte a fedezetlen bankjegykibocsátást, felemelte az adókat, új adónemeket vezetett be: pl. 20%-os vagyonadó DE! Szanálási kísérlete összeomlott Okai: 1. 24 m illiárd korona bevétel nem jött be, 2 A z 1000 hol don felüli földbirtokok dézsmájából 500 holdat visszatartottak földosztás céljából. , 3 Kormány nem tartotta magát a redukált költségvetéshez.Vagyis a b evételeket nem az államadósságra fordították, hanem költségvetés fedezésére. - Er: szanálási terv 1921 őszére összeomlott., ezért Hegedűs Lóránd 1921 IX 16-án lemondott - Ez után az infláció felgyorsult. Hiányott a tudtos kormánypolitika, ezért 1922 m ár havi 2 számjegyű az infláció. + mindemellé valutakáoszt okozott a magyar korona a zürichi tőzsdén A válság főleg a munkásságot súlyototta. Ugyanekkor az infláció mértéke Lengyelországban, Ausztriában nagyobb, mint nálunk. - Kállay Tibor: 1.) 1922 Szerves

adóreform, célja az adóbevételek növelése 2 ) BListázás:állami hivatalnokok számát lecsökkentették Megoldás: Népszövetségi kölcsön: - 1923. Tavasza Bethlen bejelenti, hogy 600-700 millió arany korona Népszövetségi kölcsönt fog kérni a magyar kormány.: Mo Népszövetségbe való belépését 1920 V23-án kérte 49 - Rom, Jug, Cseh, Fro: kölcsönadás ellen foglalt állást, majd súlyos gazdasági feltételekhez kötötte. Olaszo És Anglia támogatása miatt mégis megítélik a kölcsönt ,de súlyos feltételekkel - 307 millió arany korona kölcsön jön.: ½ Anglai, ½ Usa, Olaszo, Svájc adja - Feltételek: 1.) 7,5%-os évi kamat 2) vállalni kell a jóvátétel fizetését ,3) korona további inflációjának megszűntetése, 4.) költségvetési egyensúly helyreállítása 1926 VI 30-ra 5) újjáépítési kölcsön felállítását szabályozták, 6.) folymatosan a NSz főbizotsa felügyeli a dolgok menetét. - 1922. IX 18:

Népszövetségbe való belépés (A Népszövetség 1919 IV 28-án alakult meg) - Menete: 1926-28 között 13 millió a. ko Értékben gördülő nyagot kell szállítani, 1928-43-ig 179 millió a.ko évi 5 millió ako-ban: ennek későbbi fokozatos elengedésére lehet számítani - Kölcsön biztosítása: Azon bevételeket, amelyeket a kölcsön törleztésére kell fordítani a MNBban van zárolva. Ezzel cs a NSZ főbiztosa: Jeremias Smith (bostoni ügyvéd) hozzájárulásával lehet rendelkezni. Ő egyébként a korményzati rendelkezéseket megvétózhatja, új adókat vethet ki. + H avonta be kell számolnia a s zanálás folyamatáról az olasz- román- cseh tagokból álló bizottságnak. - 1924: infláció utolsó szakasza, - 1924.:IV szanálási tv: a fenti feltételek elfogadása - 1924.évi V tv: MNB felállítása: bankjegyet csak MNB bocsáthat ki, formailg teljedsen független az államtól, alaptőkéje 30 millió aranykorona, deviza-aranykészletből

kölcsönt nem adhat az államnak, ha az fedezetlen. - 1925. Évi XXXV Tv: új pénznem bevetzetése 1927 I 1-től: 1 font= 27,8 dollár, = 1,4 pengő stabilizáció: 1923- 1924: de ficites év még; ezért 1924. Jún 26-án folyosított kölcsön egy részét a hiány fedezésére kellett fordítani. 1924- 5 : ninccs hiánya a n emzet gazdaságának A többi évben egyre kevesebbett kellett a b p-re fordítani 1/3 , a többi 2/3 beruházásokra ment. Szanálás hivatalosan 1926. Jún 30-án Ezért a főmegbízott és ellenőrök távoznak 1927 I 1: új pénz Új vámrendszer: 1925. Január 1-jén lépett életbe Oka: Dualizmus szétesése óta kereskedelem deficites. Ergo magyar ipart védeni kell Lényege: autonóm vámtarifa: több, mint 40.000 árucikkre vonatkozott, ez 30%-os vámvédelmet jelentett Ez főleg a textilipart, élelmiszeripart, bőripart , papíripart védte. Ezzel a fejlődésben lévő ágazatokat fejlesztette, ezért volt né hány cikkre 70%-os vám. N

ehéziparon: 20%-os vám Nyersanyagok többségét nem vámolták el.pl gyapjú, fa, szinesfém, (vámmentesek) Magas vám főleg Ausztria, Csehszlovákiával szemben volt, mivel ezek a magyar agrártermékekre magas vámkat vetettek ki. 3. Belpolitikai stabilizáció 3 lépésben: 1, Normalizálta az MSZDP és az ellenforradalmi rendszer viszonyát; 2, a kisgazdapártot konzervatív, egységes kormányzópárttá alakította; 3, rendeleti úton korlátozta a választójogot, új választások. 50 1, Miért? Mivel a keresztényszocialista mozgalmaknak nem skerült a munkásság tömegeit megnyerni magának, ezért a keresztényszocialista mozgalom hanyatlásnak indult. A munkásság tömegesen az MSZDP-t támogatta. Európában fellendülőben a munkáspártok, parlamenti helyeket foglalnak el; nem sikerült a keresztényszoc. mozgalmakhoz átcsábítani a munkásokat Megoldás: Bethlen-Peyer paktum, 1921. dec 22 Ebben lényegében a kormány elismerte a szocem pártot, mint

politikai tényezőt, és biztosította működési feltételeit, az MSzDP pedig lemondott a rendszer radikális ellenzékének szerpéről. Betheln-Peyer paktum: Bethlen kormány- MSZDP megegyezése. A hatalom közeledését a munkáspárthoz megkönnyítette, hogy az MSZDP vezetői is óhajtották az állam és munkásmozgalomközti viszony rendezését. Kormány számára a r endezés a 1 belpolitikai feszültség enyhítése, 2. a szélsőjobboldallal szembeni egyensúly bizotsítása + 3a nemzetközi helyzetének és kapcsolatainak rendezéséhez volt fontos. A paktum megkötése után a szakszervezetekre és az MSZDP-re nehezedő nyomás csökkent, szervezeti élete megerősödhetett. A paktum vitát vltott ki a munkásmozgalomban, mert a szoc.dem baloldal és az emigráció is úgy látta, hogy a pártvezetőség oppurtunizmusa miatt a kormánytól nem sikerült elegendő engedményt kipréselni, viszont a kormány számára előnyösebb kötelezettségek vállalását érte el

. Ezért ezzel a a II. internacionálé sem értett egyet Jegyzőkönyv tartalmáról: 1. Az egyesületi és a politikai jog visszaállítása - De a politikai gyűlések tartásához engedély kell, a gyűléseken a rendőri közeg megjelenhet. - A szakszervezetek egyesületnek minősülnek így politkiával nem foglalkozhatnak. Szakszervezeti gyűléshez bejelenési kötelezettsé van! - A feloszlatott vasutas, postás, közalkalmazottak szakszervezetei ne állíthatók vissza. 3. a kormány kijelenti, hogy az internacionálé intézményét fenn kell tartani a növekvő bolsevista veszély miatt. - terroristákra,kommunista agitátorokra és más közveszélyes elemekre szorítani az internálást. Ezért engedélyezi a kormány a szoc.dem erkölcsi felelőssége miatt internáltak elengedését 4. sajtószabadság visszaállítása 5. antiszemita: a kormány kegyelemben részesíti azokat ,akik1918 Okt31-1919 Márc 21 köz ött lezajlott tömegmozgalamk keretében elkövetett

bűncselekményeiért nem kaptak 5 évnél hosszab szab.veszt büntetést 6. Gyorsított bírói eljárásokat megszűnteti a kormány (Friedrich kormány vezette be) 7. 1912-es kivételes rendeletek fokozatos megszűntetése 8. munkásbiztosítás autonómiájának visszaállítása 9. a kormány minden el fog követni, hogy a bérek osztályozásánál valamely formáját a munkaadók és munkások közös egyetértése melllett megtalálja. Cserébe a kormány kívánja: 1. MSZDP politikai sztrájkoktól tartozkodjék 2. MSZDP belpolitika terén szakítson a liberális blokkal, polgári demagóg és oktobrista elemek támogatásától 3. Tudomásul veszi az MSZDP, hogy egysesülési és gyülekezési szabadságára vonatkozó pontot a kormány úgy értelmezi, hogy a szoc. Dempárt nem fogja agitációját a mezőgazdasági munkásrétegre kiterjeszteni. 2, a kisgazdapárt egységeskormáynzópárttá alakította: Miért? Nincs stabil parlamenti többség. Megoldás: egységes

kormányzópárt létrehozása (a KNEP és a kisgazdapárt szövetsége 1921 elején felbomlik). Beférkőzni a szabad királyválasztó kisgazdákhoz 1922 febr 2-án 20 társával átül a Kisgazdapártba, ami ezentúl kormánypárt új névvel: Keresztén-keresztyén Kisgazda, Földműves és Polgári Párt. Elnöke Nagyatádi, ügyvezető aleln Gömbös Gyula 51 3, rendeleti úton korlátozta a választójogot, új választások. Miért? 1922 f ebr 22-én lejár a képviselõház mandátuma és politikája attól függött, hogy milyen lesz a kormányzó kisgazdapárt összetétele. Megoldás: Az új választójogi rendelet (Horthy segítségével) szűkítette a választók számát. (74%ról 58%-ra, nők főleg, akik a kerszocra szavaztak volna, a törvhatóságú városokban pedig nyílt volt a szavazás.) Eközben tömeges átlépések a mostmár Egységes Pártba. A KNEP felbomlott, akik nem léptek át három pártot alakítottak: Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja,

Keresztény Nemzeti Földműves és Polgári Párt, Keresztény Nemzeti Egység Pártja. A választásokat május-jóniusban tartották, a kormánypárt 143 mandátumot szerzett (245-ből), három keresztény párt 35-öt, a lib-demokrata polgári ellenzék 20-at, az MSzDP 24-et. Egységes Párt: 1922. I I23-án alakult meg Bethlen kezdeményezésére(1932okt27-én alakult át Nemzeti Egység Pártjává.) Elnöke: Nagyatádi Szabó István, társelnöke: Perényi Zsigmond, Gaál Gaszton, ügyvezető elnök: Gömbös Gyula, pártvezér: Bethlen István) Program: 1. Magyar akotmány , gazdasági, társadalmi élet újjáépítése keresztény nemzeti alapon 2 Régi határok helyreállítása,+ magyar nemzeti királyság megeremtése, 3.állam részére való kisajátítás jogát rögzíteni kell, 4. Földművesek, munkások, kisiparosok szabad fejlődését nem szabad akadályozni., 5 Igazságos adórendszer, 6 L étminimum adómentessége, 7 Ö nkormányzat Mo .minden egyházának

1922-es választások: 245 mandátumból 143-at a kormánypárt szerzett meg. (Ebből Nagyatádi híveinek a szám : “csizmások” száma 31-ről 16-ra csökkent. MSZDP: 24 m andátum Az új nemzetgyűlésből a régi képviselők 60%-a maradt ki. A konszolidáció befejezése fajvédők - A Bethlen-féle stabilizáció nyomán különböző titkos és féltitkos szervezetek bontakoztak ki. Az első ilyen volt pl. az Egységes Párt fajvédő szárnya: nagy-tőke ellenesség, antiszemitizmus - Betheln úgy akadályozta meg a fajvédők és kisgazdák szövetségre lépését, hogy a földreform végrehajtásának módosítása felgyorsította azt. (1924 Évi VII tc) - A kormány szanálási programja miatt G ömbössel való ellentétel fgokozódtak, oka: Bethlen polgári parlamentarizmust és az európai rendet átmenetileg elfogadó politikát, Gömbös diktatórikus jellegú katomai hatalmat és gyors reviziót akart. Az Egységes Párt jobboldala a konszolidáció láttán

támad (Gömbös egy kormányképes ellenzéket akart létrehozni legitimisták, kerszocok, a földerform késése miatt elégedetlenkedő egységes kisgazdák). Horthy Bethlen mellett. Gömbös kiszorul az EP-ből és új pártot hoz létre: Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot. ( A párthoz 7 képviselő csatlakozott Ergo Bethlen elérte a fajvédők elszigeteléásét. 1924. dec 11-én fogadták el Házszabálymódosítás : Célja ezzel, hogy a mindenkori ellenzéket megfossza a legnagyobb fegyverétől :beszédtől. A tv tervetzet hatására a liberális demokraták többsége és a szociáldemokraták közös szervezetet hoztak létre: ODSZ – Országis Demokratikus Szövetség. Az ODSZ parlamenti obstrukciójának Tisza I 52 úgy vetett véget, hogy kivezettette az ODSZ-t a O rszágházból. Az ellenzék erre bejelntette, hogy passzivitásba vonul és ott is maradt mintegy fél évig. 1925. júl 7 Törvényerőre emelkedik az 1922-es választójogi minelnöki

rendelet Frankhamisítási ügy: Legfőbb irányítója: Windischgratz Lajos., de tudott a dologról Teleki Pál is.Hamisítványokkal pénzromlást előidézni Fro-ban, nemzetközi botrány, baloldali ellenzék le akarja mondatni a kormányt. Kompromisszum: kormány a helyén marad, egyes vezetőket leváltanak. A felsőház megszervezése: Bethlen stabilizációs törekvéseinek utolsó törekvése: 190-22-es és az 1922-26-os képviselőházak ideiglenes nemzetgyűlésként működtek. Főrendihá nem volt (hiszen jórészt legitimisták voltak). Cél: törvényhozás konzervativizmusának biztosítása, fék szerep 1926 XXII. tc Nagytőke és a középrétegek inkább, mint az arisztokraták és az egyháziak (Örökös tagok, méltóság, vagy hivatal alpján, vagy választottak). Nncs vétójog, de visszaküldhet 2x 1926. nov 15 új választások Kormánypártok: EP ( 215 mandátum 143 -ról), Keresztény Nemzeti Gazdasági és Szociális Párt (kerszoc és néppártiak);

Ellenzék: Fajvédő Párt, (7-ről 4 mandátum) Nemzeti Demokrata Párt, (12-ről 10 mandátum) Függetlenségi 48-as Kossuth Párt, az MSzDP (16 mandátum 24-ről) , MSZMP (1925. ápr alakul illeg. komm, baloldali szocdemek)(1925 bécs KMP újra alakul) 1926. dec 14-15 választás: EP mandátumok 70%-a, baloldali visszaszorulás, 1926-ra a konszolidáció befejeződöt. Korlátozott polgári parlamentaliznus jött létre “Neobarokk” (Szegfű, Német László), “felsőbbségi állam” (Szegfű). 4. Szociálpolitikai, közigazgatási reformok 1. Társadalombiztosítás újjászervezése (1927. XXI tc) biztosításra kötelezettek kiterjesztése, kb. 1 millióan lesznek Szociális kedvezmények nőttek, táppénz nő (50-75%), 2. 1928 Évi XL Tv kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás bevezetése Ez 1929. I1 –től lépett életbe Ennek kapcsán alapították meg 3. Országos Társadalombiztosításai Intézet létrehozása: 1928 X1

munkásbiztosítási önkormányzat szervezetének visszaállítása (hatáskör csökkentve - elnököt a kormány nevezi ki, benne 50-50% gyárosok-munkások). A TB rendszer nagy hibája volt, hofgy szocpol-i hálóban nem szerepelt a munkanélküliség elleni és a mezőgazdasági munkások köt. biztosítása. Ennek oka, hogy az iparban csak 10-20% között ingadozik a munkanélküliség, aminek az arány a mezőgazdaságban jóval nagyobb. Tehát Mo. 3,3 millió lakosából csak 597 ezret érintett a biztosítási rendszer 4. L akásügy, közegészségügy: 1920-30 között 290 ezer lakóház épült fel Az ezer lakosra jutó orvosok száma 2x, csecsemőhalandóság csökken. Numerus clausus módosítása (1928. XIV: tc) teljes tanszabadság nincs, nem nemzetiséghez, ill népfajhoz való tartozást, hanem szülők foglalkozása lesz a mérvadó. 4. 1931 Quadregatio anno: A pápa segélygondozásra bíztató enciklikája Ekkor Mo-on már ismert volt az állami/önkormányzati/

karitatív társadaslmi szervezetek által történő segélyezése. 5. Új kezdeményezések: a) egri norma 1927 - P Oslay Oszvald ferences rensi szerzetes házfőnök dolgozta ki. Ez egy segélyalap adományokból, amit lakóhelyenként szétosztottak Ennek hatására vezették be 1936. A magyar normát: minden magyar városban bevezették B) 53 1940. ONCSA: Országos Nép- és Cselédvédelmi Alap:célja a s okgyerekes családok lakáshoz juttatása.Ennek keretében 1940-44 között 12 ezer ilyen lakást adtak át 1/3-át városban, 2/3-át falun. • Közigazgatás reformja: 1924:XXVI tc. Fővárosi közigazgatásra von: virilizmus eltörlése, önk szervek önállóságának csökkentése. 1929. XXX vidéki önk ref: központosító-szakszerűsítő vonások Virilisták aránya 50%-ról 40-re, de a választhatók is uígy. 20% örökös tagok, tisztviselők, érdekképviseleti emberkék 1930. XVIII tc Fővárosi önk ref: nem állítja vissza a virilizmust, de a Törvhat biz

választott tagjainak arányát 80%-ról 60-ra, kinevezett tagokét 20-ról 37%-ra emelte• Az aktív külpolitika kezdetei Népszövetség pénzügyi és katonai ellenőrzése, Kisantant megszilárdulása, Mo. legfontosabb szövetsége Anglia (gazdasági). Magyar-szovjet viszony rendezése - A Szu nem ismeri el a b ékét, Kisantant ellentét, lehetséges szövetséges, Szu piac felvevőképesség) 1924. IX 5- diplomáciai egyezmény a SZU-val 1924. szept 5- Kereskedelmi szerződés; de sosem ratifikálták, mert az angol-szovjet viszony megromlik, Horthy is ellenzi. Olasz-magyar közeledés: Ol.o célja DK-Európát befolyási övezetté tenni Kisantant felbomlasztása, közös magyar érdekek (revizíó). Miután a Népszövetség 1927 m árciusában felfüggesztette a pénzügyi és katonai ellenőrzést, 1927. márc 5-én Olaszország és Magyarorzság barátsági és együttműködési szerződést írt alá 10 évre. 1927 nyara: Lord Rothemere kampány a trianoni revizió

érdekében. Megalakul a Magyar Revíziós Liga. 1928-ra Bethlen is váltott: nyíltan hírdette a r evíziót. Ennek hatására Gr Klebelsberg Kúnó kidolgozta a neonacionalizmus, pozitív nacionalizmus fogalmát. Kultúrfölény elve 1928 Lengyel-magyar szerződés. Ausztria 1929-ben jobbra tolódik: 1931. jan 25 m agyar-osztrák barátsági és együttműködési szerződés; A bethleni konszolidáció válsága 1929 - gazdasági válság., okt 24 - New York, kereslet-kínálat, Mo.-t az agrárárak zuhanása és a tőkeimport megakadása érintette A mezőgazdaságban: a gabonapiacot már amúgy is a túlkínálat jellemezte, most meg pláne. Agrárolló. A mezőgazdaság eladósodik Ipari válság: 24%-kal esik vissza az ipar.Élelmiszeripar, könnyűipar nem nagyon 1931 után a pénzügyi és hitelrendszer összeomlása eléri Mo-t. 1931 júl 13 - 3 hónapos bankzárlat, zárolnak. A válságban a kommunista, szocdem és parasztdemokrata irányzatok megerősödnek. Bethlen

azonban a konszolidáció megóvására törekedett, és nem nyit bal felé. Kartelltörvény-javaslat: nagytőke, birtokosok leszerelése, úgy, hogy a állami védelmet ad a már meglévő kartelleknek. Ez azonban kevés volt az agráriusoknak, az ipariak pedig sokalták. Horthy-Bethlen viszony lazul. 1931 elején Horthy önálló javaslattal áll elő: statárium, Bethlen ellene, parlament feloszlatása (1931. jún 6) 54 Új választások 1931. jún 28-30 Az EP baloldali ellenzéke megerősödik, a párt 14 mand-t veszt 33-as Bizottság, Parlament szüneteltetése, de az MSzDP és az FKGP megtagadta a részvételt. Bethlen a támadások kereszttüzében lemond 1931. aug 19 Kultúrpolitika és szellemi élet Gr. Klebelsberg Kúnó (1922-31) vallási és közoktatási min Tudománypolitikai törvényjavaslatok. 1922:XIX. tc Országos Magyar Gyűjteményegyetem felállítása (Országos Levéltár, Múzeunok, Egyetemi Könyvtár) Egyetemek elhelyezése, MTA “szanálása A magyar

társadalomkutatók 3 politikai-eszmei irányzathoz tartoztak: 1. polgári konzervatívizmusa (Szekfű pl) 1927 Magyar Szemle 2. pozitivizmus, pl Császá Elemér, 3. szellemtörténet, pl Szerb Antal, 1922 Minerva 4. marxizmus: pl Lukács György, Révai József, Balázs Béla A természettudományos kutatásokat az Országos Természettudományoi Tanács és a S zéchenyi Társaság koordinálta. Szabó Dezső (középrétegek 1919-20-as törekvései, bethleni korszak kritikája, Irodalmi irányzatok: 1. konzervatív- liberális irodalom: pl Herczeg Ferenc,- lapjuk: Új idők 2. antiliberális- újkonzervatív: lapjuk: Napkelet szerk: Tormai Cecil, pl Gárdonyi, Szekfű 3. irodalmi avantgard: Kassák Lajos, 1928-tól: Munka 4. népi írók mozgalma: Bajcsi-Zsilinszky Endre, lapjuk: Előörs 5. nyugatosok: Ady Endre, Babits Mihéály, Móricz Zsigmond képzőművészeti irányzatok: 1. római iskola: Aba Novák Vilmos ( a hivatalos kulturpolitika ezt támogatja leginkább) 2.

nagíybányai iskola: pl Thorma János 3. Szepesham-csoport: Szőnyi István, Egry József, (nagybányai hagyományok megújítása) 4. Alföldi iskola: Koszta József, Holló László 5. Naív festők: 6. Avantgard: Derkovits Gyula Közoktatási reform: 1. 1926-os népiskolai tv: új tantermek, tanítói lakások építése a tanyákon, aprófalvakban 5000 népiskolai tanterm készül 1930-ra. 10%-os nalfabetizmus 2. 1927XII tc előírja, hogy minden 5000 lakoson felüli település köteles polgári iskolát építeni 3. 1924 Reálgimnáziumbevezetése Gazdasági válság: A 20-as években kezdődött gazdasági fellendülés 1929-ig tartott. Addig a gazdaság importpótló iparosítást végzett (impresszív gazdasági fejlődés). A világgazdasági válság hatása már 1929-ben mgkezdődött. 1.) agrárárak zuhanása a világpiacon (Mo legfontosabb exporttermékei 55 2.) Nemzetközi tőkeimport elakadása DE! mivel a gazdasági fellendülés mérsékelt volt, ezért

visszaesés mértéke sem volt olyan nagyméretű, mint azokban az o-ban, ahol nagyob mértékű volt a fejlődés. Mezőgazdaság: - 1929-33 között nagyarányú árcsökkenés , pl.búza nagykereskedelmi ára 70%-kal csökkent, állati eredetű termékek ára 50%-kal csökkent 20-as évek elejéhez képest. - Az agrárolló, amely a 20-as években is fennált jobban kinyilt. - Eredmény: mezőgazdaság eladósodott. (pl búza termelése 1926-29 közötti 8,08 m ázsa/hold helyett 7,34 mázs/hold lett. - Gabonatermelés válsága miatt Állami lépesek: 1. bolettazár elrendelése:a termelők a tőzsdei vételár felett az államtól gabonajegyet (bolette) kapnak,amellyel adót lehet fizetniv. Készpénzre átváltani A támogatás mértéke: 1930: 3 pengő/ mázsa, 1931 6 pengő/ mázsa 2. adósságkamatok cvsökkentése 3. adósságok egy részének elengedése 4. állami dotálás: 2 millió hold védetté nyílvánítása, ezzel a nagybirtokot védték 2 millió holdból: 61% 100

hold feletti, 39% 100 hold alatti 1941-ig 650-700 millió pengőt fordítottak amezőgazdaság stabilizálására. Ipar: - Később volt érezhető a gazdasági válság, mit me zg-ban. Főleg termelőeszközöket gyártó iparágak estek vissza. - Pl. vas és fémipar, gépgyártás, építőanyag ipar és faipar:- 1929-hez képest termelésük 1932-re 48%-ra esett vissza. - Az egész ipari termelés 24%-kal esett vissza 1932-re 1929-hez képest. - Élelmiszeripar: 23% -kal esett vissza - Textil- bőr- papír – vagyészet: 2-3%-os a visszaesés. Ok: ezekből importra ment csak Pénzügyi éx hitelválság. - 1931.re a nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer összeomlik, ezért a külföldi hitelezők minden hitelt felmondana, de Mo el van adósodva, úgyhogy nehézkes a kifizetés. A MNB 1931 V 1VII 13-ig 200 millió aranyat és devzát fizet ki Eredmény: ország érc – és devizakészlete kimerült. Ez államcsőddel fenyegetett - Ezért: 1931. VII13 Betheln kormány 3 napos

bankzárlatot rendel el, majd 1 Korlátozza a kifizetéseket, 2. Bevezette a kötött devizagazdálkodást - 1931. Dec 21 Teljes transzfermoratóriumot rendel ela kormány, vagyis minden külföldre szóló kifizetést megtilt. Ezzel Mo elesett a külföldi tőkeimporttól e z a szabad gazdálkodás többé nem állt vissza. GDP változása: Paul Bairoch: 1929/1933 7%-kal csökkent, Clark 1929/33: 16,5%-os visszaesés. Stabilizáció: 1932-ben rájöttek arra, hogy csak nemzetközileg valósítható meg a stabilizáció. Ezért: 1. Adósok jóvátételi kötelezettségét elengedik 2. 1933 Mérsékelték az adósokkamatfizetési kötelezettségeit 3. MNB devizaügyletei csökkentették az o államadósságait 56 Magyarország: - Bedeaux- rendszer: a válság éveiben kezdték bevezetni a g yárakban a t eljesítmény-függő bérezést. Aki norma alatt teljesít azt elbocsájtják - 1930. IX1 : a Horthy-korszak legnagyobb munkásmegmozdulása Kisérlet a válság leküzdésére

hagyományos eszközökkel • Károlyi Gyula 1931. VIII 24- 1932 IX 21 Horthy Károlyi (külügy) és Gömbös (hadügy) közül akart választani. Gr Károlyi Gyula lesz a miniszterelnök 1931. au g 24 (konzervatív megoldás) Szürke eminenciás, Arad, Szeged, Horthy bizalmasa. Agráriusokhoz közelebb áll - Bethlen azonban megmaradt a EP elnöke: kormánypárt ellenőrzi és kritizálja a kormányt. Ragaszkodott a keresztény párttal való együttműködésre. kormányzat jobboldalra mozdul (a hagyományos bethleni rendszer, amely az uralkodói elit 3 csoportjára támaszkodott, felbomlóban volt.) Bethlen kormány külügyminisztere volt. DE Bethlen megmaradt a párt elnöke, így szinte semmi befolyása nem volt a pártra. - Kormány fontosabb tagjai: 1. Gömbös Gyula- hadügyminiszter (Bethlen kormány i s az volt), 2 Kereszte-Fischer Ferenc –belügyminiszter, 3.Ernszt Sándor- kultusz- és népjóléti miniszter 20-as, 30-as évek fordulója jól kitapintható cezúra

(gazd. váls miatt struktúrális változások, társ-ipol-i változások) Ezek a gazdaságban az állami intervenció felerősödését, nemzetközi viszonyokban a reviziót, a társi-pol-i berendezkedést illetően a lib-dem rendszerek megingását jelenetik. Takarékossági gazdpol, antiszoc. intézkedések (eleve népszerűtlen dolgok). Beruházások mérséklése, fizetések redukálása, adóemelések, nyugdíjak redukálása. De magán a r endszeren, a g aszd-, pénzügyi mechanizmusokon és struktúrán nem változtattak. INTÉZKEDÉSEK: 1931. szept Matuska Szilveszter – felrobbanotta a Bécs-Bp közötti gyorsvonat alatt a biatorbágyi hidat. Ennek nyomán a kormány 1 hé t múlva meghírdette a statáriumot Alapja: gyilkosok és az 1921.III tc-ben foglalt bűnök elkövetői felett) - A rendszer szociális lelkiismerete, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt (KGSZP) kivonul a 33-as bizottságból (dec. 12) Ernszt Sándor kilép a kormányból, - 1931. XII 15: a 10

é ve fennálló koalíció felbomlik, amelyet Bethlen a k eresztény párt konzervatív – agrárius csoportjával együtt hozott létre 1921-ben. A KGSZP nem vonul ellenzékbe, hanem “ k ormánytámogató ellenzékiség” magatartását követte. A rendszer fenntartásában támogatta a kormányt. Viszont a kormány első intézkedései között szerepelt: az - MSzDP falusi szervezeteinek a felszámolása, illeg. kommunista mo zgalom üldözése (Sallai, Fürst kivégzése, 1932. júl) A KMP továbbra is működött, most épp illegálisan - Nemzetiszocialista mozgalmak színre lépése: 1. 1932 júl 16 Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt (Meskó Zoltán, kilép az EP-ból és megalapítja). 2. 1931 - Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt (Kaszáskeresztes párt, Böszörményi Zoltán) Falusi szegények pártjai, agrárfasiszta pártok. - 57 Végül: Az agrárválság és a k özéposztály egzisztenciális bajai nem enyhülnek. Agrárlobby támadja

Károlyit, Bethlen kivonul mögüle. 1932 szept 21 Lemond Károlyi Gyula * Gömbös Gyula (1932. szeptember29- 1936 Október) - Gömbös hatalomrakerülésével nem kezdődött meg rögtön a szakítás az addigi hatalomgyakorlással. Gömbös miniszterelnöki expozéjéban arról beszélt, hogy lemond a fajvédő programról, de a k ormányzati rendszer fokozatos átalakítását akarta. Nem hangoztatta nyíltan a jobboldali radikális nézeteit, inább visszafogta magát (zsidókérdés, nagypolgárság miatt!), cél az érdekcsoportok közötti kompromisszum. A nagybirtokosoknak a nagybirtok túlsúly-megmaradását ígérte. Ezek ellenére azért megkezdődött a Jobboldali eltolódás. 1932. október 1 Új kormány megalakul Tagjai: - Imrédy Béla (pénzügy), - Kállay Miklós (földm), - Darányi Kálmán(külügyminiszter), - Hóman Bálint (kultuszminiszter), - Keresztes- Fischer Ferenc (belügyminiszter), űgömbös megtartotta magának a hadügyi tárcát. Kormányprogram:

- 1932. Okt 26-án tette közzé: Nemzeti Munkaterv: 95 pont os, (kormányprogram: precíz, pontokba szedett, ez szokatlan). Cél az „öncélú nemzeti állam” („Nemzeti erők maximuma álljon a nemzeti célok magvalósítása érdekében a nemzet hivatott vezetőinek a rendelkezéseire.”) - A társadalom homogén egsége,öncélú nemzet megvalósítása a szolidaritás eszméireépülő korporatív érdekképviseleti rendszer megteremtésével; - alkotmányos parlamentáli rendszer felsz, tekintélyuralmi állam, rendeleti óton való kormányzás, „vezéri” szerepkört betöltő minelnök, polgári és szocdem ellenzék eltávolítása; - Gömbös bázisa: az úri középosztály; közhivatalnokok, tisztikar, értelmiség egy része, Gömbös nyílt tekintélyuralmi államot akart kiépíteni a parlament kiiktatása és rendeleti úton való kormányzást akart megvalósítani. 1932. okt 27: Egységes Párt: Nemzeti Egység Pártja nevet vette fel (Egységes Párt: 1922.

II23-án alakult meg Bethlen kezdeményezésére Lépések (bizalom növelése céljából) – Statárium megszüntetése (presztizsnövekedés); – a gazdaságban (Imrédy) kötött valutagazdálkodás, exporttámogatás, - gazdavédelem: 1933 - enyhít a birtokos parsztság terhein, Külpolitika.: – (Kánya Kálmán) revizióhoz közelebb vivő taktika, kereskedelmi partnerek szerzése a cél. 1. Németekkel: 1933. I1 Hitler kancellár lesz, 1933. német-magyar kereskedelmi szerződés I pótegyezménye: megnyílik a magyar piac a mezg-i termények előtt. Hitler Csehországgal szemben támogatja a magyar igényeket. 4. Nemzetközi viszonyok -1932. Lausanne - Jóvátételi konferencia, ahol Mo jóvátételi kötel-it felfüggesztik; 58 -1936. okt német-olasz tengely; fr.o visszaszorul a Kárpát-medencéből, No még nem érdeklődik, olasz befolyás megrendul, oroszok sehol, ezért a nagyobb mozgástérben Mo. a „békés revízió” felé fordult Hitler kancellár:

remény egy német segítségű revízióban. 1944-ig ez a pálya határozta meg revíziós törekvéseinket. 1933 jún Gömbös Berlinbe látogat (nincs erdmény, Hitler csak Csehszloákiával szemben támogat, viszont a német piac megnyílik a magyar mezőgazd előtt); szovjet viszony rendezése: gazd-i érdekek erősebbek az ideológiáknál. 1934 febr 6 3. diplomáciai kapcsolat felvétele,.A térségben Mo volt az első o amely felbvette a kapcsolatot CCCP-rel. - olasz viszony: szorosabb. ausztriát az 1934-es jobboldali fordulat után bevonják, 1934 márc. - római jegyzőkönyvek (gazd-i, pol-i kapcsolatok rendezése) Ausztria és Olaszország meghatározott árumennyiség átvételéhez járult hozzá. A külpoitikai sikerek konszolidálják a Gömbös helyzetét illetve a belpolitikai helyzetet, mérsékelt konjunktúra, válságból ki. Ez lehetővé tette, hogy Gömböcke hozzáfoghasson a pol-i rendszer átformálásához. Belpolitika 1933: - 1932 okt. az EP Nemzeti

Egység Pártja lesz, elnök Sztranyavszky Sándor, Bethlen a vezetőségben, befolyását megtartja. Tömegpárttá alakítása 1933-ban kezd Minden helységben kell egy pártszervezet, Bethlen ellenzi. - 1933 - kormányzói jogkör kiterjesztése (összhang kell); Pártszerkezet átalakulása: - Független Kisgazdapárt (Nagybirtok korlátozása). A FKGP vezetője ekkor Eckhard Tibor Földreform, polg. demokrácia 1934 máj - titkos egyezmény Gömbössel, hogy támogatják a titkos válj.-ban - Nemzeti Radikális Párt, Bajcsy-Zsilinszky Endre, fajvédelemtől eljut demokratikus szabadságjogok követeléséig, de németellenes. 1936 nov-ben belép pártjával az FKGP-be - Népi irányzat: vezető szerep a parasztságé legyen, mert az érintetlen. Dem földreform, polgári demokrácia, Új Szellemi Frontba tömörülnek (1935), Találkozás Gömbőckével. Az urbánusok támadnak, Szép Szó. 1937 márc 15 márciusi front - Nemzeti Demokrata Párt, Vázsonyi János, Polgári

Szabadságpárt, Rassay Károly, liberális pártok, izraelita gyűjtőpártok; - Alkotmányvédő front, lib-dem és konz-legitim. összefogás Gömbös ellen (szoc ref-ok elhárítása, diktatórikus törekvések megakadályozása; - keresztény pártok: KGSzP (Gr. Zichy János), de létrejön a Keresztény Ellenzék (Fridrich), Keresztény Községi Párt, Nemzeti Párt, 1933, Griger Miklós), az utóbbi kettő legitimista, de uakkor szociális és demokratikus is. - Nyilas pártok: Magyar Nemzeti Szocialista Párt, 1933, Gr Festetics Sándor; Egyesült Nemzeti Szocialista Párt, 1933, Gr Pállfy Fidél; agrárproletáriánusra tám. Nemzeti Akarat Pártja, 1935, Szálasi Ferenc, városban terjeszkedik, szoc. demagógia; MSZDP A munkásság nagyobb része az MSZDP-hez kötődik válság alatt is. A válság hatására a szegényparasztság egy rész is csatlakozott ehhez .Erre bizonyíték: 1. 1929-ben a kormány engedélyezte, hogy a pártok vidéken is kialakíthassák

pártszervezetüket 59 2. 1930: a párt részletes agrárprogramot dolgozott ki 3. MSZDP parasztlapot jelentet meg: Föl és szabadság címmel A diktatórikus törekvések kiteljesedése, 1935-től - 1935 - kormány átalakítása, Bethlen emberei ki, - Hadsereg vezetésében átalaítás; - 1935 márc. - új választások (Horthy dönt), régi választójoggal, Bethlen kivonul a NEP-ből, A választásokon terror. 170 m andátum a NEP-nek, Kisgazdák megerősödnek, de csak 60/25 mandátumot szereznek, ezért Gömbös fő ellenfelei lesznek (Az alkotmányvédő frontba mennek). A kerszoc párt is vesztes. Az MSzDP őrzi pozícióit - Szakszerveueti mozgalom az MSzDP-re támaszkodva nyomul. Gömbös a szakszerv-ek állami felügyelet alá akarta vonni (korporációk, munkakamarák). 1933 ősze: Nemzeti Munkaközpont felállítása. De ez nem valósul meg: ellenállnak a nagytőkések is: nem akarnak államkapitalizmust, hanem a bethleni szisztéma korszerősítését. A reformok

lassan haladtak előre, az uralkodó körök ellenezték a diktatúra létrehozását, Gömbös Gyula 1936. okt 6-án meghal Útban a háború felé Darányi Kálmán (1936. okt) közigazgatási szakember, jó ideig a konz körök és a kormányzó akarata szerint kormányzott. Azok célja: nyilasok előretörésének megállítása, Gömbös-féle diktatórikus lépések reparálása, - 1936-37 fordulóján a pártban tesz rendet (Gömbös-árvák ki, konzik be). - Keresztény pártok egyesülése a diktatúra ellen: Egyesült Keresztény Párt (Gr. Zichy János), 21 képviselő!; - Darányi betiltja Szálai pártját (NAP), kaszáskereszteseket, Szálasit börtönbe, de 1938 m árc.: Nemzeti Szocialista Magyar Párt - Hungarista Mozgalom alakul („1938 a miénk lesz!”). Nyilas akciók, harcok. Tömegbázis a kispolgárság, proletáriátus A nyilas pártok taglátszáma nő: 1938 - 75 ezer, 1940 - 250-300 ezer. - Kommunisták még mindig illegalitásban, 1936 Komintern leváltja a

KMP vezetését, - 1937 - Márciusi Front, progresszió áramlatai fogank össze (népi írók, Féja G., értelmiségek, komm-ák) Tömegbázis a parasztság, értelmiség. - 1937 nyara - A kormányzói jogkör újabb kiterjesztése, 1937.XIX tc: A kormányzó nem vonható felelősségre, törvények kihirdetésének egyévi megtagadásának lehetősége, utódlás, Országtanács (kormányzói szék megüresedése esetén); - Felsőház jogkörének kiterjesztése: 1937.XXVIItc: növeli a felsőházi ellensúly szerepét; A gazdasági fellendülés lehetővé tette a szocpol. vívmányokat: 1937 - 48 órás munkahét köt. az egyes iparágakban, 44 a tisztvis-nek; 1938 - öregségi biztosítás külpolitika: A kényszerpályák adottak, de a f rancia ás angol kapcsolatokat is igyekezett Kánya mélyíteni. A magyar külpol. úgy gondolta, hogy a nyugattal való szembekerülés kockázata nélkül is társa lehet Hitler Csehszlovák kalandjának. Véderő fejlesztése: létkérdés

(magyar hds - 85 ezer fő - gyenge) 60 1938. márc 5 - 5 éves fegyverkezési program, 1 milliárd aranypengő 1938. márc 13 - Anschluss, jobboldal erősödik, Darányi a nyilasokkal egyezkedik, hogy kifogja a szelet a jobboldal vitorlájából, sőt hatása alá kerül. 1938 - első zsidótörvény javaslat - „a társ-i és gazd-i élet egyensúlyának hatájosabb biztosításáról”. Zsidók egy sor értelmiségi és szabadfoglalkozásúpályán korlátozva vannak (40%, 20%). 1938 május 29-én (Imrédy alatt) fogadják el. 1938 tavaszán Szálasival tárgyal. Ez, a Zsidótörv, a jobbratolódása kivívja Horthy nemtetszését, aki 1938. máj 10-én meneszti Az Imrédy-kormány (1938. május 12-1939 febr 15) Imrédy Béla hívő katolikus, tehetséges közgazdász., 1928 MNB igazg 1935 elnöke, jó kapcsolatok az angolokkal. - egyforma erővel a jobb- és baloldal ellen. Ismét letartóztatja Szálasit (3 év), rendeletileg tiltja a kormányhivataloknak, hogy nyilas, vagy

szocdem párt tagjai legyenek; - 1938. XIXtc új választójogi törvény (Darányiék dolgozzák ki): orszgy képviselők 260 Választójog: , titkos, 10 év magyar állampolgár, 6 é ve egy helyben lakik, 6 elemi, ffi 26, nő 30 felett. A cél a jobb és szélsőbal kikapcsolása - 1938 - polgári szabadságjogok szűkítése a jobboldali veszélyre hívatkozva: egyesületek láttamozása, felforgatás látszatának büntetése, sajtóbetiltások 1300/410, - szociális törvénykezés (Imrédy jobboldallal í gy akarta a harcot felvenni): családi pótlék, közalkalmazottak, nyugdíjasok helyzetének javítása. - Külpolitikában marad az olasz és a német lehetőség. 1938 aug Horthy, Imrédy Hitlerrel tárgyal, Hitler felajánlja a Cseh támadást és a területgyarapodást. Nem Szélsőjobb hatalomátvételi fenyegetése, Imrédy enged a németeknek és a szélsőjobbnak, mert Anglia a tudomására hozta, hogy nem érdekelt a térségben, tehát a németektől függ minden.

Belpolitikai fordulat: - 1938. szept 4 - Imrédy beszéde Kaposváron („Csodás forradalom), Gömbös-féle telepítési törvény felé (nagybirtok egy részének kisajátítása). Diktatórikus kormányzás, parlament felszámolása - ezeket nem említette! Ellenzik Telekiék (kultuszmin.) - Második zsidótörvény kidolgozása; - Első bécsi döntés, 1938. nov 2 Eredmény: 11927km2, 1 millió lakos (86,5% magyar); A Felvidéki Egyesült Magyar Párt (Jaross Andor) 26 képviselővel kormánytámogató lesz. - 1938. nov 22-én 62 képviselő kilép a NEP-ből, leszavazzák a kormányfőt Imrédy lemond, de nincs alkotmányos kormányzati többség, így a helyén marad. 1938. nov - megalakul a Volksbund (Magyarországi Németek Népi Szövetsége); -1939. jan Magyar Élet Mozgalom - Imrédy „úri fasiszta” mozgalma zászlót bont Az Alkotmányvédő front lép: Horthytól kérik Imrédy felmentését: előásnak egy doku-t, amely bizonyítja Imrédy zsidó származását. A

második Teleki-kormány (1939. febr 16-1941 ápr 3) Teleki Páltól azt várták, hogy elhárítja a rendszert belülről fenyegető veszélyeket, megfékezi a nyilasokat, kanalizálja a társadalmi feszültségeket. Békés területi revízió, angolszász jóviszony - Szálasi pártját betiltják, 30 nyilast internálnak - szocpol-i intézkedések (kötelező biztosítás kiterjesztése, kishaszonbérletek alakítása a parlagból és a 300 hold felett területekből, Országos Nép és Családvédelmi Alap felállítása - nagycsaládosok megélhatését támogatta) 61 - 1939. IItc A honvédelemről - köt honvédelmi nevelés (levente-kötelezettség 12 éves korttól), szabadságjogok korlátozása; - 1939. márc14 Szlovákia Tisoval az élén független: Kárpátalja is kikiáltja, de ezt a németek nem ismerik el: magyarok 1939. márc 15-én bevonulnak 12061 km2, 600 e zer lakos Élén kormánybiztos, területi autónómia igéretek. Sikeresen induló politika, rend,

revizió, prosperáló gazdaság. - választások 1939. m ájus Előtte a NEP Magyar Élet Pártja-vá válik 260/183 mandátum megszerzése. Baloldal teljes veresége Szélsőjobb 49 FKGP 14 mandátummal az egyetlen üde színfolt Tildy vezetésével. (még: Nagy Ferenc, Kovács Béla, Bajcsy-Zs. Endre) - 1939 nyara Nemzeti Parasztpárt megalakul, Darvasi József, Erdei Ferenc, Veres Péter, Szabad Szó. - II. Zsidótörvény 1939IVtc Szélsőjobb követeléseinek elébemegy Nyíltan faji alapon áll a törvény, zsidóság gazdasági korlátozása. 6%-os kvóta, a lapoknál és a színházaknál 12% - 1939. szeptembere után a németek azt kérik, hogy Mo is támadja meg Lo-t, majd a n emleges válasz után engedélyezze az átvonulást. Teleki ezt is elhárítja - Csatlakozás az Antikomintern paktumhoz 1939. febr 24; - 1940. aug 30 második bécsi döntés: Észak-Erdély és a Székelyföld, 43104 km 2, 2,4 millió lakos (51,4% magyar). 51 képviselő párton kívüli

kormánytámogatólett, majd 1940 dec 14-én megalakították az Erdélyi pártot, elnök Ember Géza. A visszacsatolások ismételten előtérbe helyezték a nemzetiségi kérdést (revans, atrocitások). A Volksbund válik a németség kizárólagos képviselőjévé (német nyomásra). Német követelésre szabadon engedték Szálasit, 1940 okt.-ben a német csapatok Mo-on átvonulva mennek romániába 1940. nov 20 - Mo csatlakozik a Háromhatalmi egyezményhez - 1940. dec 12 - magyar-Yu örökbaráti szerződés (mozgástér csak a Balkán felé) 1941 márc Yu is csatlakozik a H áromhatalmi Egyezményhez, ám puccs márc. 27-én Hitler elhatározta Yu lerohanását, Teleki öngyilkos lesz. A Bárdossy-kormány (1941. ápr 3) - Anglia ápr. 7-én megszakítja a diplomácia kapcs, hadüzenet még nincs - ápr. 11-én magyar csapatok átlépik a déli határt (Yu nincs már); Bácska, Baranyai-háromszög, Muraköz, Mura-vidék vissza, 11 475 km2, 1 m illió lakos (40% magyar). 26

képviselő a parlamentbe, eezel már a behívottak 115-en lettek, a képviselőház létszáma 375. - 1941. január 31-es népszámlálás: 74,4% magyar, római katolikus 55% Magyarország a II. vh-ban 1941. júl 22 - német támadás a S ZU ellen (magyarok megszakítják a diplomáciai kapcsolatot, pedig a SzU kormány semlegesség esetén elismerte volna a területi revíziót. A németek nem számoltak a magyar hadbalépéssel (elég volt a felvonulási terület), a katonai lobby nyomást gyakorolt. 1941. jún 26 - Kassai légitámadás - jól jön, Werth henrik sűrgetésére a kormányzó hadat üzen (Bárdossy szerepe korlátozott, hiszen Horthy hozta a döntést, bár B. nem tájékoztatta Molotov baráti gesztusairól.) jún 27-én bejelenti a parlamentnek 1941. júl1 - 45 ezres magyar hadsereg támad 1941. dec 11 hadüzenet az USÁ-nak 1941. ápr 19 kormányrendelet a munkaszolgálatról (munkaképesek, akik a II zsidótörvény hatálya alá estek). 62 1941. aug 8

Harmadik zsidótörvény Házassággal kapcsolatos fajvédelem (zsidók és nem zsidó házassága tilos, nemi kapcsolatuk is. definiálta a zsidókat: két nagyszülő, izraelita vallás - Magyar Parasztszövetség 1941. s zept 28 m egalakul Elnök Nagy Ferenc Kovács Béla még Politikai pártok feletti, antifaszista. Szervezkedések a háború ellen: 1941. okt 6, nov 1,; Népszava 1941-es karácsonyi száma 1942 febr. Magyar történelmi Emlékbizottság (márc 15-re tüntetés, de közben Bárdossy megbukik.) 1942. elején újabb magyar csapatok (2 hadsereg) küldését ígérik meg a németeknek Eközben 1942. jan 4-én újvidéki mészárlás 1942. febr kormányzóhelyettesről szóló tv (Horthy István - aug 20-án hal meg) A Kállay-kormány (1942. márc 9 - 1944 márc 22) A hatalmi elit és Horthy bizalmasa, kipróbált öreg róka; Változatlan politika, Nagybaconi Nagy Vilmos a honvmin. 1942. nov - 18-48 közötti zsidó ffiak munkaszolgálata, Nagy Vili a k

egyetlenkedések visszafogásáért; 1942. jún - az izraelita felekezetet visszaminősítették „elismert felekezetté” (bevett/elismert /tűrt). 1942. aug Sztálingrád bekerítése az oroszok által, majd bevétele 2 ha dsereg (Jány Gusztáv) bevetése. 1943 Voronyezsnél orosz támadás, 40 ezer halott, 70 ezer sebesült, fogság A Don-kanyar-i katasztrófa hatása: a konzervatív-alkotmányvédő irányzat a háború elvesztését látta, a szélsőjobb erőteljesebb bevetést sürgetett; Kállay-kormány titkos diplomáciába kezdett: előzetes fegyverszünet kérése. 1943. febr Szent-Györgyi Albert angolokkal Isztambulban tárgyal, márciusban és áprilisban is voltak tárgyalások: az angolok szeptemberben közölték az előzetes fegyverszünet feltételeit. (Életbe lépett volna, ha az angolszászok elérik a határt.) Addig a SZU elleni háború marad 1943 okt 10-én a magyar kormány közli a nyugati szövetségesekkel az elfogadást (elvi jelentőségű). Csakhogy

a partraszállás Normandiában történt meg, SZU ér ide hamarabb, a területet pedig átengedték neki. (A nyugatiak közölték, hogy a SZU-val fegyverszünetet kell kötni. De messze voltak ők is) Az ilyen irányú cselekvésre ösztönözték Kállayt az ellenzék is. (Kisgazdák BZSE vezetésével, az alkotmányvédők, a baloldal) 1943. júl Memorandum átnyújtása BZSE Formálódik egy kereszténydemokrata párt is. 1943 a ug Br Apor Vilmos vezetésével féllegális kerdem párt jön létre (1944. okt-ben alakul meg a Keresztény Demokrata Néppárt) 1943. aug 23-29 Szárszói találkozó - háború ellen, mindenki A hogyan? kérdéses volt A németek gyanakodnak. Hitler már 1943 áprilisban Horthytól kérte „az áruló Kállay” mensztését, de Horthy nem, hiszen tudott a kiugrási kisérletekről. 1943 szept-ben a németek kidolgozzák Mo megszállásának a tervét. Magyarország megszállása 1944. márc 19 néhány óra alatt megtörtént Horthyt Klessheimbe

hívta, és elérte, hogy a német csapatok ellen a magyarok ne tanusítsanak ellenállást. Horthy a helyén maradt, azáltal a megszállást legitimálta. Szuverenitás megszünt, de mégsem megszállt ország A politikai intézményrendszer csak német jóváhagyással működhetett. Sztójai Döme kinevezése (Kállay elmenekül).mögötte Edmund Veesenmayer, német nagykövet 1944. márc 29 - feloszlattják az SzDP-t, az FKGP-t és a Parasztszövetséget, a liberális polgári pártokat. Parlament marad 63 A szakszervezetek éllére kormánybiztosok kerültek, a sajtót betiltoták. 1944. ápr az 1 m agyar hadsereg offenzívája a Kárpátokban, 1944 jún-ban még 300 ezer magyar katona harcol a három hadseregben. Hátrányos a nyugatika szemében, és bizonyítja, hogy Mo nem megszált ország. (Román kiugrás) 1944. máj-tól a zsidókérdés végleges rendezése Baky László, Endre László szerepe gettók, deportálás (máj. 15-én indul) Horthy júl elején

állíttatja le a deportálást Gazdasági kifosztás: Sztójay-kormány havi 200 millió pengő kifizetését vállalta, plusz az élelmiszerek, ipari termékek ingyenes zabrálása; Ellenállás: nem nagyon (közélet a németeket nem halálos ellenségnek tekintette, más állapotok). Korábban főleg „szellemi ellenállás”, Gestapo bénít. Illegalitásban 1944 május közepén megalakul a Magyar Front (SzDP, FKGP, Békepárt, a legitimista Kettőskereszt Szövetség, később a Nemezeti Parasztpárt, és a KDNP). Cél a háborúból való kiválás Nem igazán fegyveres ellenállás A román kiugrás után Horthy 1944. aug 29-én Lakatos Gézát nevezi ki minelnöknek Cél a kiugrás. Titkos tárgyalások, Kiugrási Iroda (ifj Horthy Miklós vezetésével) A SZU-val való tárgyalások megkezdését döntik el. A kommunisták aktivizálódnak (Rajk László), megalakul a Magyar Front Intéző Bizottsága (Szakasits Árpád). Találkozó Horthy és a front vezetői között De

Horthy nem bízott a baloldalban, a hadseregre támaszkodott. 1944. szept vége - fegyverszüneti delegáció Moszkvába (Farago Gábor) Okt 8-án a SZU közli a feltételeket: 1937-es határok mögé vissza, hadüzenet Németországnak. Okt 11-én oké 1944. okt 15 - Horthy ráióbeszéde, nyilas árulás, hadsereg nem tud ról a németek elrabolják ifj Horthy Miklóst, a kormányzó lemond, de okt. 16-án visszavonatják még vele a rádióbeszédet A nyilas uralom Szálasi Ferenc minelnök (1944. okt 15 - 1945 ápr) államfő is lesz (Országtanács okt 27-én összeül) Szálasi nemzetvezető lesz. Parlament (csonka) marad 1944. nov 2 -án a képviselőház (55 fő), majd a felsőház is elfogadta a nemzetvezető jogköréről szóló tv.-t, ünnepélyes eskütétel nov 4-én A nyilasok hatalma korlátozott. De a s zenvedéseket meghosszabbította Két hadosztály felállítása Terror, rablás. 1944. okt 14 - Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (BZSE) megalakul

Cél a fegyveres ellenállás. Nov 22 letartóztatják őket, kivégzik BZSE-t, Kiss Jánost, Nagy Jenőt, Tartsay Vilmost. 64