Irodalom | Könyvek » Kresznerics Ferencz - Magyar szótár, gyökérrenddel és deákozattal

MAGYAR SZÓTÁR GYÖKÉRRENDDEL ÉS DEÁKOZATTAL. KÉSZÍTETTE KRESZNERICS FERENCZ SZOMBATHELYl MEGYEBÉLI PAP, BÖLCSELKEDÉS’ DOCTORA, SÁGI PLÉBÁNOS, KEMENESALI ESPEREST, SZENT SZÉKI BIRÓ, ÉS A’ MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG’ TISZTELETBELI TAGJA. KIADTÁK A’ MAGYAR NYELV’ ÉS A’ SZERZŐ’ NÉHÁNY BARÁTJAI. ELSŐ RÉSZ A K. Posteaquam Tyrannis mihi Libros disposuit, MENS addita videtur meis aedibus. Cicero ad Atticum Lib IV Epla 8 BUDÁN, A’ M A G Y A R K I R Á L Y I T U D O M . E G Y E T E M ’ B E T Ű J I V E L MDCCCXXXI. TEKINTETES NEMES VAS VÁRMEGYE’ FÉNYES KARAINAK ÉS RENDEINEK MÉLY T I S Z T E L E T T E L A’ KIADÓK. BÉ-VEZETÉS. A’ gyökér-szónak nevekedése, el Végre el készültt az én Magyar Szó-tárom is, szaporodása, el ágozása bizonyos apró mellyet akár Oktatónak is el nevezhettem volna, mivel természeti renddel vagyon elő adva, és, szócskáknak hozzá adásával történik meg. Ezen mivel ez a’ rend

leg alkalmatosb az oktatásra, szócskákat, mivel a’ gyökér-szóhoz RAG-adnak, és mert, a’ kik eddig Magyar Szó-tárokat írtak, csupa véle egyetemben egy egészszet tesznek, RAGbötü-rendet követtek, alkalmatlant magoknak az szóknak 2) neveztem, és íme az egész Magyar írásra, olly alkalmatlant, hogy Scaligernek haj- nyelvnek tudománya ezen gyökér-, és rag-szóknak borzasztó ítélete szerint, ezen illyen csupa bötü- isméretében fekszik, és azon igen rövid, és rendbe vett Szó-tárnak írása a’ kinzásoknak egyszerü Törvényekben, mellyeket a’ Nyelv' minden gyötrelmeit föl érné 1), alkalmatlant Geniussa a’ szó-ragasztásban követ, és mellyeket másoknak az olvasásra, úgy hogy semmi már a’ véle való élés, és szokás meg állapított, föl gyönyörüség nem volna ez illyen Szó- tárok’ szentöltt. Másadik gondom volt tehát a’ Rag-szókat olvasásában, haszon kevés, és csak szükségből kikeresni, de csak azokat,

mellyeket egy Szó-tárüttetnének föl. Ideje volt már egyszer ezen írónak használni kell, azokat t. i leg inkább, alkalmatlanságokat ki kerülni, a’ természeti rendet mellyek az anya-szót nem hagyják meg a’ maga elő venni; ki keresni, mi való előbb, mi miből, és nemében, hanem által változtatják p. hogyan ered, mint nevekedik, mint szaporodik, o. a’ fő-névből más fő-nevet, vagy társ-nevet, vagy mint ágozik el, szóval előbb kellett meg ismértetni ígét, vagy határozót tesznek, hasonló képpen a’ gyökér-szavakat, és a’ mik ugyan azon egy szólván a’ társ-nevekről, az ígékről, a’ gyökérből szármoznak, azon egy gyökér alatt elő határozókról. Ezeket itt rendre rövideden meg említeni kötelességemnek tartom, olly rövideden, adni, nem szanaszét, nem el szórva. Első gondom volt tehát a’ szó’ gyökerét ki a’ mint csak lehet. Bővebb ki fejtések a’ Nyelvnyomozni, mit a’ Magyar nyelvben tellyesíteni

írókhoz tartozik SUMMA PAPAVERA CARPAM igen könnyű, mert a’ gyökér-szavak nálunk egy 1. § taguak, és, a’ mi különös szerencse, jobbára Fő-nevek. jelentők, és mivel a’ Magyar nyelvben elő-ragok 1. A’ Fő-nevekből más fő-neveket tesznek e’ (praefixa) nincsenek, akár melly szónak elején is következendő Ragok: könnyen föl találhatók. Alább erről bővebben 1) Scaligernek ezen isméretes verseit: Si quem dura manet sententia iudicis olim, Damnatum aerumnis, suppliciisque caput, Lexica conscribat, nam cetera quid moror, omnes Poenarum facies hic labor unus habet. Így magyarázza Fábcsicsunk Kengyel-futójában p. 5 Hajdan ha kit birságra itélsz, Szó-tárokat írjon, Barkó úgy se! Pokol’ kinnya szömébe forog. 2) Mások rag a s z t é k o k n a k híják. Nem ellenzem, de nekem a’ rövidebb szó jobban tetszik II A. E Dad Dada. Vén dada Gomb Gomba. Kup Kupa. * Bék Béke. Pill Pille. ACS. OCS ECS ÖCS Kor Koracs. Mak Makacs.

Pip Pipacs. Rip Ripacs. * Kő Kövecs. AD. OD ED ÖD Had Hadad. Vár Várad. * Bok Bokod. Bors Borsod. Magyar Magyarod. * Szer Szered. Vég Véged. Ez egy régi, de már ki avultt Kicsinyező rag, egyedűl némelly helységek’ nevein van még fönn, ott is jobbára a’ magán hangzója’ kihagyásával, mint Káld, Sárd, Belvárd, Kisfalud, Tököld, Tömörd, Udvard ’ s a ’ t. Erről más alkalmatossággal bővebben, mert a’ föl világosítást, a’ régiség’ tekéntetéből is, meg érdemli. AG. EG Csill Csillag. Gomboly Gombolyag. Ló Lovag. * Rét Réteg. Űr Üreg. AK. OK EK ÖK Far Farok, Fark. Súly Sulyok. * Fész Fészek. Tel Telek. * Köly Kölyök. AL. EL Fagy Fagyal. Hivat Hivatal. It (potus) Ital. * Ét (cibus) Étel. Jövet Jövetel. Tét Tétel. ALY. OLY ELY ÖLY Gomb Gomboly. * Hömp Hömpöly. Rög Rögöly. ANY. ONY ENY ÖNY Só Savany. Maga Magány. * Bak Bakony. Sutt Suttony. Szak Szakony. * Bek Bekeny.

Tek Tekeny. AP. EP Csill Csillap. Gyar Gyarap. * Köz Közep. Tel Telep, és innen Telepedik, telepít. AR. OR ER ÖR Agy Agyar * Bok Bokor. Bot Botor. ASZ. ESZ Szak Szakasz. * Rek Rekesz. ÁCS. ÉCS Szak Szakács. * Kó Kovács. ÁG. ÉG Vil Világ. III ÁLY. ÉLY Dag Dagály. Lap Lapály. * Sereg Seregély. Szem Személy. ÁM. ÉM Csill Csillám. Vill Villám. ÁNY. ÉNY Lap Lapány. * Lep Lepény. ÁR. ÉR Kád Kádár. Tím Timár. * MÁNY. MÉNY Tok Tokmány. Zsák Zsákmány. NÉ. Király Királyné. Szabó Szabóné. Szakács Szakácsné. NOK. NEK Baj Bajnok. Pohár Pohárnok. Tár Tárnok. Titok Titoknok. Udvar Udvarnok. * Eretnek. Fegyver Fegyvernek. Szövet Szövetnek. NYA. NYE Szok Szoknya. * Vez Vezér. ÁSZ. ÉSZ Bánya Bányász. Hal Halász. Juh Juhász. Vad Vadász * Kert Kertész. Méh Méhész. Rév Révész. CZA. CZE Kan Kancza. * Kelep Kelepcze. CSA. CSE Tó Tócsa. * Szem Szemcse. ÉK. Ágy

Ágyék. Árny Árnyék. Táj Tájék. Vid Vidék. KA. KE Madár Madárka. Magyar Magyarka. Bőr Bőrke, Bürke. Ember Emberke. Tő Tőke. Berek Berkenye. Ó. Ő Any Anyó. Kuty Kutyó. * Tekeny Tekenyő. Vizeny Vizenyő. SÁG. SÉG Atyafi Atyafiság. Király Királyság. Koma Komaság. Magyar Magyarság. * Ember Emberség. Mező Mezőség. Őr Őrség. Vitéz Vitézség. SZÁG. SZÉG Or Ország. Ezen egynél nincs is több, és a’ társ-névből: Jószág. *)( IV TYÚ. TYŰ Sark Sarkantyú. * Kéz Keztyű. U. Ü Fal Falu. Gyal Gyalu. Lap Lapu. Tan Tanu. * Guz Güzü. Gyep Gyepü. Gyür Gyürü. Ür Ürü. VÁNY. VÉNY Bál Bálvány. * Ör Örvény. 2. A’ fő-nevekből társ-neveket tesznek e’ következendő Ragok: AS. OS ES ÖS Fog Fogas. Haj Hajas. Has Hasas. Vas Vasas. * Dob Dobos. Foglalat Foglalatos. Forint Forintos. Harag Haragos. Kard Kardos. * Bér Béres. Kény Kényes. Pénz Pénzes. Vér Véres. * Böcs

Böcsös. Bűn Bünös. Erkölcs Erkölcsös. Örök Vör I. Örökös. Vörös. Haza Hazai. Kéz Kézi. Mód Módi. Nádasd Nádasdi. Nyár Nyári. Ősz Őszi. Tél Téli. NYI. Mennyiző rag Suffixum quantitativum Arasz Arasznyi. Ember Embernyi. Láb Lábnyi. Para Parányi. Mekkoraságot, mennyiséget, nagyságot jelent ez a’ Ragzat, azért a’ mihez méretik, vagy képzeltetik, hozzá kell adni: p. o Tíz annyi, három ölnyi, embernyi ember, annyi mennyi, ezernyi ezer. ONY. ENY Hajlék Hajlékony. * Düledék Düledékeny. Feledék Feledékeny. Termék Termékeny. Töredék Töredékeny. Ez a’ rag csak az ÉK végezetü fő-nevek után nemz társ-nevet. 2 Annak jelentését oltja bé a’ ragzatban, hogy az könnyen, vagy hamar meg történik p. o Feledékeny, a' ki könnyen felejt Félékeny, a’ ki hamar fél, mindjárt meg ijed. Töredékeny, a’ mi könnyen törik. 3 A’ Deák illyen jelentésben ILIS, LENTUS, BUNDUS, OSUS, végezettel él.

Töredékeny: fragilis Aluszékony: somnolentus. Kérkedékeny: gloriabundus. Feledékeny: obliviosus. SÓ. SŐ Al Alsó. Hátul Hátulsó. Tul Tulsó. Utól Utólsó. * Bel Belső. El Első. Föl Fölső. Innent Innentső. Közép Középső. Kül Külső. Szél Szélső. Vég Végső. V Pokol-kedvű. Száz rétű. Ezen ragnak termése talán mind itt van, mert Róka-farkú. Vörös bögyű. egy uttal ide kevertem a’ határozókból valókat is. Síma ajakú. Zordon szavú. TALAN. TELEN Fosztó rag Suffixum De vannak magán meg állók is mint: Hoszszú, privativum. domború, gömbölyű, gyönyörű, savanyú. Csín Csíntalan. Dolog Dologtalan. 3. A’ Fő-nevekből igéket tesznek e’ köFaj Fajtalan vetkezendő Ragok: Haszon Haszontalan. AD. ED Ok Oktalan. Só Sótalan. Ár Árad. Világ Világtalan. Borz Borzad. * Rag Ragad. Ember Embertelen. Szak Szakad. Hely Helytelen. * Sű Sűtelen. Ér Ered. Szem Szemtelen. Fél Feled. Szeplő

Szeplőtelen. Melly Mellyed. Szín Színtelen. Szél Széled. Szükség Szükségtelen. AG. OG EG ÖG Gyakorló Rag Suffixum Ha a’ szó magán hangzón végződik, akkor a’ ragnak első magán hangzóját ki lehet hagyni, frequentativum. Far Farag. minthogy a’ ki mondás igen lágy lenne. Igy * „erőtelen, fölhőtelen“ helyett mondhatjuk „erőtlen, Durr Durrog. fölhőtlen.“ Illyenek: peldátlan, hibátlan, Ín Inog. szerencsétlen, elmétlen. 2 Ezen szerint mennek Kop Kopog. némelly fő-nevek is, ha bár magán hangzón nem Locs Locsog. végeződnek is, mint: Fejetlen, életlen, tejetlen, Top Topog. gondatlan, tollatlan, ’s több usu discenda Magistro. 3 * Sőt minden ígék, ha azokat fosztani kell, mint: Émely Émelyeg. tudatlan, véletlen; lásd alább az ígékről. Mek Mekeg. * Ú. Ű Minéműző Rag Suffixum qualitativum Csöp Csöpög. Méltóság Méltóságú. Köh Köhög. Érdem Érdemű. Röh Röhög. Ez illyen Ragzatok magán igen

ritkán, hanem a’ Zör Zörög. minéműséget jelentő szónak társaságában szoktak Leg több ered a’ Hang-nevekből, lásd alább a meg jelenni p. o Hang-ígékben. Arany-szájú. Boldog emlékezetű AL. OL EL ÖL Csik-szemű. Piszka Piszkál. Dohos szagú. Talp Talpal. Hoszszu levelű. Jó Egygy űgyű. Tréfa (Tréfa al) Tréfál. ízű. Eleven eszű. Vas Vasal. Közép szerű. * Édes szabású. Ló-bélű. Fa-talpu. Lovag Lovagol. Mi némű. Gesztenye-színű. Nap Napol. Nagy lelkü. Ország Országol. Nyúl-szüvű. Ó hitű. Ökör-nyelvű. VI Rab Rabol. Szag Szagol. * Csere Cserél. Here (Here el) Herél. Szél Szelel. Tűz Tüzel. Ügy Ügyel. Vendég Vendégel. * Füst Füstöl. Kürt Kürtöl. Pöczök Pöczköl. AR. OR ER ÖR Hab Habar. Tak Takar. * Sod Sodor. Tip Tipor. * He Hever. Ige (Ige er) Igér. Tek Teker. * Pöd Pödör. ASZik. ESZik Vigaszik R * Tenye Tenyészik. ASZT. ESZT ÖSZT Kop Kopaszt. Szak Szakaszt. Szár

Száraszt. Ez igen ritka Ragzat a’ fő-nevekből, de annál termékenyebb az igékből. AZ. OZ EZ ÖZ Csata (Csata az) Csatáz. Oltalom Oltalmaz. Példa Példáz. Út Útaz. * Bolt Boltoz. Falat Falatoz. Folt Foltoz. * Fél Felez. Hegy Hegyez. * Föl Fölöz. Köröm Körmöz. Őr Őröz. Vannak IK-végezettel is mint: Magzik, Vérzik, Bőrzik, Szemzik, Rajzik, Fajzik, Virágzik, Bimbózik, Habzik, Bucsuzik, Lángozik, Ágazik, Csirázik, Lakozik, Éhezik, Vétkezik, Származik. ÁSZ. ÉSZ Hal Halász. (Piscatur) Madár Madarász. (Aucupatur) Nyúl Nyulász. (Lepores venatur) Vad Vadász. (Venatur) * Egér Egerész. Fű Fűész. Sütkör Sütkörész. Ha az anya-szóban hoszszú á van, a’ szebb hangzat kedvéért ÉSZ-ragot kiván, mint: Ágész, * Rákész, Fáész. Ep Epeszt. IK. Ér Ereszt. Húgy Húgyik. Lak Lakik. * ÍT. Gyan Gyanít. För Föröszt. Gyarap Gyarapít. AD. ED ragú igék jobbára így lesznek müHarag Haragít velő ígékké,

p. o Ragad, árad, borzad, dagad, Hód Hódít. forrad, szalad, széled, mellyed ’s a’ t. ezen szerint Lap Lapít. lesznek müvelő ígékké: Ragaszt, áraszt, borzaszt, Pir Pirít. dagaszt, forraszt, szalaszt, széleszt, mellyeszt. Tan Tanít. AT. ET Hird Hirdet. Szer Szeret. Vez Vezet. VII INT. Köh Köhint. Légy Legyint. Nyom Nyomint. Tap Tapint. Tek Tekint. KODik. KEDik KÖDik Agyar Agyarkodik. Hála Hálákodik. Király Királykodik. Ragasz Ragaszkodik. Szakasz Szakaszkodik. Tanács Tanácskodik. Támasz Támaszkodik. * Eresz Ereszkedik. Fejedelem Fejedelemkedik. lsten Istenkedik. Mester Mesterkedik. Remény Reménykedik. Törvény Törvénykedik. * Erő Erőködik. Gyönyör Gyönyörködik. KOZik. KEZik KÖZik Barát Barátkozik. Had Hadakozik. Tanács Tanácskozik. * Meny Menyekezik. Szövet Szövetkezik. Űgy Ügyekezik. LAL. LEL Fagy Fagylal. Fog Foglal. * Bél Béllel. Bér Bérlel. Hír Hirlel. Kém Kémlel. LÁL. LÉL

Gyom Gyomlál. Szám Számlál. Táp Táplál. * Szem Szemlél. LIK. Bot Botlik. Dög Döglik. Dísz Díszlik. Fény Fénylik. Hajnal Hajnallik. Hám Hámlik. Him Himlik. Íz Ízlik. Villám Villámlik. Ezek jobbára személyetlen ígék, és a’ följebb le irtt AL Ragnak IKES-sei. ODik. EDik ÖDik Folyam Folyamodik. Futam Futamodik. Savany Savanyodik. Sompoly Sompolyodik. * Élem Élemedik. Émely Émelyedik. Kerék Kerekedik. Telep Telepedik. * För Förödik, Fördik. Gömböly Gömbölyödik. Némellyeknél H-bötü vettetik a’ rag elejbe, talán hogy hangosb legyen a’ szó, így: Bűn, Bűnhödik. Bűsz, Bűszhödik Hír, Hírhedik Vén, Vénhedik. OSZik. ESZik USZik ÜSZik Harag Haragoszik, Haragszik. Nyug Nyugoszik, Nyugszik. * Al Aluszik, Alszik. * Fek Feküszik, Fekszik. Ezek rend-hagyó ígék, a’ Rag’ magán hangzóját jobbára ki ugratják. Illyenek ezek is: Dicsekszik, cselekszik, elégszik, tetszik, látszik. TAT. TET Far

Fartat. Kín Kíntat. Ok Oktat. * Bűn Büntet. VIII UL. ÜL Bur Burul. Faj Fajul. Lap Lapul. Szor Szorul. * Ker Kerül. Ör Örül. Űr Ürül. VAN. VEN Egyszerező Ige-rag Ez a’ rag csak a’ puszta Hang-nevekből szerez ígéket, és annak jelentését oltja beléjek, hogy a’ hangzat EGYSZER történtt. V-bötüje a’ könnyebb ki mondás’ kedvéért által változik ollyan mással hangzóra, millyennel a’ hang’ neve végeződik p. o Csur Csurvan, Csurran. Lob Lobvan, Lobban Csöp Csöpven, Csöppen. Ezen szerint a’ többi is Bugy Bugygyan. Kocz Koczczan. Nyik Nyikkan. Poty Potytyan. Puf Puffan. Rop R.oppan Suh Suhhan. Top Toppan. * Bicz Biczczen. 4. A’ Fő-nevekből Határozókat tesznek e’ következendő Ragok ANKÉNT. ENKÉNT Ház Házanként. (Domatim) * Fej Fejenként. (Per capita) ANTAN. ENTEN Iffiu Iffjantan. Uj Ujantan. * Eleje Elejénten. Fű Fűenten. Rég Régenten. AST. EST Öröm Örömest. (Lubenter) Kép

Képest. ÁNT. ÉNT Gyan Gyanánt. Kor Koránt. * Rész Részént. (Partim) Szer Szerént. (Juxta, secundum) ÚL. ŰL Zálog Zálogúl. (Pro pignore, instar pignoris.) Döb Döbben. Dör Dörren. Föcs Föcscsen. * Leb Lebben. Eb Ebűl. (More canino) Lök Lökken. Ember Emberűl. (Honeste ut Röf Röffen. hominem decet.) Zök Zökken. Mester Mesterűl. (Artificiose) Zör Zörren. Remek Remekűl. (Instar speciminis) VANT. VENT Többit a’ Nyelv-tudomány fejtegesse, annak a’ Az előbbeninek müvelője, mellyhez csak T-bötüt dolga. kell tenni. 2. § Csattan Csattant, Csattantja. Lobban Lobbant, Lobbantja. Pattan Pattant, Pattantja. Toppan Toppant, Toppantja. * Billen Billent, Billenti. Csetten Csettent, Csettenti. Hörpen Hörpent, Hörpenti. Zökken Zökkent, Zökkenti. Társ-nevek. 1. A’ Társ-nevekből más Társ-neveket nemzenek e’ következendő ragok AD. OD ED ÖD Három Harmad. Nyolcz Nyolczad. IX Száz Század. * Hat Hatod. Más

Másod. * Ezer Ezered. Hét Heted. Négy Negyed. Öt Ötöd. Ez tehát a’ Szám-nevek’ ragja. Leg inkább szokásban van FÉL és MAGA szókkal. Harmad fél, negyed fél, heted fél ’s a’ t. Ismét Másod magával, harmad magával, negyed magával ’s a’ t. IK-ragot mind el fogadják, mint második, harmadik, tizedik, századik, ezeredik ’s a’ t. SZOR-ragot is mint harmadszor, negyedszer, ötödször ’s a’ t. AS. OS ES ÖS Olly Ollyas. Sárga (Sárga as) Sárgás. * Beteg Beteges. Vörös Vöröses. * Katonás Katonásdi. Királyos Királyosdi. Tolvajos Tolvajosdi. Ezek mind Játék-nevek. Lásd Gyarmathi’ Okoskodva Tanító Mesterét 1. D p 344 Illyen félék ezen csúf-nevek is: Oktondi, orrondi, kortyándi, csapdi. I. Előbb Előbbi. Később Későbbi. Több Többi. Utóbb Utóbbi. IK. Harmad Harmadik. Hányad Hányadik. Jobb Jobbik. Más Másik. Melly Mellyik. Nagyobb Nagyobbik. KA. KE Tar Tarka. * Ezüst Ezüstös. Ez illyen

kettős társ-nevek a’ szó’ értelmét Szegény Szegényke. alább szállítják, a’ mit a’ Deák Sub elő-raggal mond TALAN. TELEN ki. Vörös, ruber; vöröses, subruber, az az nem tellyes Bátor Bátortalan. vörös, csak kevessé vörös, a’ mit vörhenyegesnek is Boldog Boldogtalan. mondunk. Sárga, flavus; sárgás, subflavus Kék, Szapora Szaporátalan, Szaporátlan. caeruleus; kékes, subcaeruleus. Nyers, crudus; * nyerses, subcrudus. Fejér, albus; fejéres, subalbidus Érzékeny Érzékenytelen. Ez illyen Sub-értelmet (kevesítőt) a’ Régiek VAN. VEN ,,szabásu“ szóval segítették ki mondani; így édeses Ez is a’ Szám-nevek’ ragja. (Subdulcis) helyett, édes szabásut, mondottak. Ez Hat Hatvan. illyen szabású toldalékokkal Calepinus’ magyarázója Nyolcz Nyolczvan. igen bővelkedik p. o Subrusticus, paraszt szabású * Subturpe, rút szabásu. Subnego, meg tagadom Négy Negyven. szabású, noha másképpen is segít magán p. o Öt

Ötven. Subagrestis, majd paraszt. Sub- contumeliosus, egy Ez a’ ragzás’ módja nagy Régiségre mutat, olly kevesé boszszuság-szerző. Subgravis, nehezecske régiségre, midőn még az egy űgyű népek Subinsulsus, valamennyire izetlen. VONásokkal számláltak, VONásokkal számadozDAD. DED tak, egy egy Vonás mind a’ két kéznek újjait, Édes Édesded. * Gyönge Gyöngéded. (Molliculus) Kis Kisded. (Parvulus Infanciulo) Ez kettős kicsinyező Rag, de van egyes is mint rövid, rövided; apró, apród. DI. Gyürüs Gyürüsdi. Hunyós Hunyósdi. X OG. EG az az, tizet tévén. Ezen észrevétel világosságot hoz több nyelvekre is. Igy a’ Németeknél „zig“ (ziehen, Bal Balog. (Sinistra) Zug) Görögöknél bököm, szúrom) és az ebből Jó Jog. R (Dextra) származott „ginta“ a’ Deákoknál, nem egyebek, mint SÁG. SÉG a’ VONásoknak jelentései, és így a’ régibb Hazug Hazugság. számlálásnak bizonysági. A’ Magyar után irjuk le

a’ Igaz Igazság. többit is. Jó Jóság. Negyven. Vierzig. τεσσαράκοντα Quadraginta Okos Okosság. Ötven. Fünfzig. πεντηκ Quinquaginta Ó Óság. Hatvan. Sechzig εξήκοντα Sexaginta Romlott Romlottság. Hetven. Siebenzig εβδομή Septuaginta Rút Rútság. Nyolczvan. Achtzig ογδοήκοντα Octoaginta Tiszta Tisztaság. Kilenczven. Neunzig εννενήκοντα Nonaginta Beteg Betegség. Magyar negyvenen kezdi a’ VONásait, Görög Bő Bőség. harminczon: τριάκοντα, Német, és Deák már a’ Eszes Eszesség. huszon: Zwanzig, viginti. Emberi Emberiség. „Olly buta az én népem, igy szólla egykor Izetlen Izetlenség. hozzám egy Papi társom, olly buta az én népem, Nagy lelkű Nagy lelkűség. hogy a’ százat nem is ösméri, és Huszon túl Szép Szépség. számlálni sem tud, hanem azon túl azt mondja; Szűz Szűzeség. egyszer húsz, kétszer húsz, ’s a’ t.“ El nevetém Töredékeny

Töredékenység. magamat; ez nem butaság, sőt inkább köszönettel Ez a’ ragzás leg szaporább. tartozunk azon egy űgyű népnek, hogy nálok még a’ SZÁG. SZÉG régibb számlálásnak módja van fönn. A’ régi németek sem ismérték a’ Hundert nevet, hanem a’ Jó Jószág. Ennél nincs is több helyett azt mondották „Zehenzig“ bizonyítja ezt 3. A’ Társ-nevekből Igéket nemzenek e Adelung Szó-tárának másadik Részében p. 1320, a’ következendő Ragok: hol így ír „In den altesten oberdeutschen Denkmáhlern findet man daher auch für hundert ALLja. ELLi „Zehenzig“ in dem Isidor „Zehanzo“ in dem alten Drága Drágállja. Fragmente auf Carln den Grossen „Zehenzig“ Sőt a’ Jó Jovallja. Francziák mái napig se tudják tulajdon névvel Nagy Nagyollja. nevezni se hetvent, se nyolczvant, se kilenczvent. Sok Sokallja. Hetven helyett azt mondják „Soixante et dix“ * (Hatvan és tíz) Nyolczvan helyett „Quatre vingts“ Kevés

Keveselli. (négy húsz) Kilenczven helyett „Quatre vingt-dix“ Rövid Rövidelli. (négy húsz tíz). Ezekért a’ Francziákot butáknak Röst Röstelli. nem lehet mondani, tehát azon egy űgyű népet se, Különös ezen ragzat’ értelme, és kevéssel mert egy űgyű lehet valaki a’ nélkül, hogy buta sokat mondó p. o Sokallja, annyi mint soknak tartja, legyen. állítja, véli, gondolja. Meg vette volna, de 2. A’ Társ-nevekből fő-neveket nemzenek e’ drágállotta következendő Ragok. KA. KE, Csaló Csalóka. Sós Sóska. LÉK. Eső Esőlék. Kötő Kötőlék. XI ALLik. ELLik Kék Kékellik. (Caerulescit) Vörös Vörösellik. (Rubescit) Zöld Zöldellik. (Viridescit) AR. OR ER ÖR Vak Vakar. DIK. Aggó Aggódik. Élő Élődik. Mérgelő Mérgelődik. Morgoló Morgolódik. Tengő Tengődik. Tünő Tünődik. Zörgölő Zörgölődik. Zugoló Zugolódik. GAT. GET Gyakorlatos müvelő Rag Igaz Igazgat. * Édes Édesget. ÍT. Heves

Heveskedik. Jeles Jeleskedik. Részeges Részegeskedik. Szeles Szeleskedik. Szemfüles Szemfüleskedik. Tündér Tündérkedik. * Kérdezős Kérdezősködik. ODik. EDik ÖDik Bátor Bátorodik. Halavány Halaványodik. Józan Józanodik. Káras Kárasodik. Piros Pirosodik. Sanyar Sanyarodik. * Beteg Betegedik. Eleven Elevenedik. Fejér Fejéredik. Kevés Kevesedik. Kövér Kövéredik. Boldog Boldogít. Ép Épít. * Fejér Fejérít. Gazdag Gazdagít. Örök Öröködik. Gyönge Gyöngít. OL. ÖL Jobb Jobbít. Más Másol. Kevés Kevesít. Rút Rutol. Lágy Lágyít. ONG. Meleg Melegít. Bús Búsong. Sokas Sokasít. SZik. Szép Szépít. Beteg Betegszik. Tudós Tudósít. Hideg Hidegszik. Iratik ÉT-tel is mint Szépét, Épét. Némellyek a’ Meleg Melegszik. T-bötüt is kettőztetik „Szépétt, Szépítt“ de ez Öreg Öregszik. haszontalan, mert a’ hoszszu hangot a’ Vonás is ki Részeg Részegszik. jelenti. Ezek is Rend-hagyó

ígék, és a’ magán KODik. KEDik KÖDik hangzójok ki vagyon ugratva. Melegeszik, BeÁgas Ágaskodik tegeszik, Bolondos Bolondoskodik. TAL. TEL Dévaj Dévajkodik. Nehéz Neheztel. Diadalmas Diadalmaskodik. Gondos Gondoskodik. UL. ÜL Katonás Katonáskodik. Jobb Jobbul. Kapczás Kapczáskodik. Lágy Lágyul. Vias Viaskodik. Mohos Mohosul. *)( Beteges Betegeskedik. XII Tág Tágul. Tollas Tollasul. Új Ujul. Vad Vadul. * Ép Épül. Görhes Görhesül. Nehéz Nehezül. Ősz Őszül. Szép Szépül. Terhes Terhesül. 4. A’ Társ-nevekből Határozókat nemzenek e’ következendő Ragok. LAG. LEG Futó Futólag. Oldalas Oldalaslag. Új Újolag. * Elegyes Elegyesleg. Feles Felesleg. Fölös Fölösleg. Közös Közösleg. Menő Menőleg. LAN. LEN Muló Mulólan. Vágó Vágólan. * AN. EN ON ÖN Gyakor Gyakran. Hamis Hamisan. Igaza (Igaza an) Igazán. Ronda Rondán. Tiszta (Tiszta an) Tisztán. * Bölcs Bölcsen. Édesded

Édesdeden. Helyes Helyesen. Hív Híven. Nehéz Nehezen. Szűz Szűzen. * Gazdag Gazdagon. Szabad Szabadon. * Szűk Szükön. Ez a’ rag a’ szám-nevekből társos számokat csinál: ketten, hárman, négyen, öten, tizen, százan, ezeren. Bini, terni, quaterni, quini, deni, centeni, milleni. Illyenek ezek is: Többen, kevesen, elegen, mennyen, hányan, sokan. DON. DEN Új Ujdon. INT. Alkalmas Alkalmasint. Képes Képésint. KOR. Az Azkor, Akkor. Ez Ezkor, Ekkor. Jó Jókor. Mi Mikor. Némelly Némellykor. Egész Egészlen. Le - esőlen. SZOR. SZER SZÖR Három Háromszor. Más Másszor. Sok Sokszor. Száz Százszor. Számtalan Számtalanszor. * Egy Egyszer. Ezer Ezerszer. Ötven Ötvenszer. * Elő Először. Öt Ötször. ΤΑ. TE Gyakor Gyakorta. TÓL. TUL TŐL TÜL Fias Fiastól. (Una cum filiis) * Ágas bogas Ágastul bogastul. Pereputtyos Pereputtyostul. * Gyökeres Gyökerestől. (Radicitus) Mindenes Mindenestől. (Funditus) * Töves

Tövestül. ÚL. ŰL Alkalmatlan Alkalmatlanúl. Gonosz Gonoszúl. XIII Hatalmas Hatalmasúl. Jó Jóúl, Jól. Roszsz Roszszúl. * Embertelen Embertelenűl. Esztelen Esztelenűl. Kegyetlen Kegyetlenűl. Véletlen Véletlenűl. Öl Ölet. Őröl Őrlet. Szed Szedet. Ver Veret. AZ. OZ EZ ÖZ Ragad Ragadoz. * Görbed Görbedez. * Föd Födöz. 3. § Vannak IKES-ek is, mint: Változik, áldozik, öltözik, röjtözik, lakozik, ugrándozik, osztozik. Ígék. ÁL. ÉL 1. Az igékből más ígét szülnek e’ követkeUgrik Ugrál zendő Ragok. ÉSZ. AD. ED Böng Böngész. Fog Fogad. Túr Túrész. Fúl Fúlad, Fullad. Fürkész. Gyull Gyullad. GAT. GET Gyakorlatos művelő Rag Hall Hallad. Arat Aratgat. Ezen Ragnak itt is, mint a’ fő-neveknél Ád Adogat. kicsinyező értelme van, ki rugja a’ magán hangzóját Csal Csalogat. is, ha más rövid hangzón kezdődő ige-raggal Hall Hallgat. szaporodik, mint: Vag-d-al, Tör- d-el, Fog-d-os, MarKapál

Kapálgat. * d-os, Mos-d-ik, Búj-d-osik, Kap-d-oz, Kér-d-ez, JárBeszél Beszélget. d-og-ál, Jő-d-ög-el. Int Integet. AL. EL Küldöz Küldözget. Forr Forral. Öntöz Öntözget. Fú Fuval. Üt Ütöget. Vigaszt Vigasztal. GÁL. GÉL Ez is gyakorló Rag * Haj Hajgál. Engeszt Engesztel. * Jövend Jövendel. Keres Keresgél. HAT. HET Ható rag Suffixum potentiale Lő Lövel. Ád Adhat. ASZT. ESZT Lát Láthat. Fogy Fogyaszt. Mond Mondhat. Forr F orraszt. * Mulik Mulaszt. Felel Felelhet. * Függ Függeszt. Terem Termeszt. Vesz Veszeszt. AT. ET Müveltető Rag Ád Adat. Hoz Hozat. Hull Hullat. Rak Rakat. Vág Vágat. * XIV Jő Jöhet. Ül Ülhet. Az IKES igéknél közbe vettetik mint: Bízhatik, nyúghatik, alhatik, ehetik, ihatik. ’s a’ t INT. Emel Emelint. Ér Érint. Nyal Nyalint. Nyom Nyomint. Tát Tátint. ÍT. Száll Szállít. Szóll Szóllít. KÁL. KÉL Ás Áskál. Csusz Csuszkál. Ír Irkál. Jár Járkál. Szúr

Szurkál. Túr Túrkál. Úsz Uszkál. * Vés Véskél. KOD. KED KÖD Kap Kapkod. * Csíp Csipked. * Bök Bökköd. KODik. KEDik KÖDik Bízik Bizakodik. Gondol Gondolkodik. Gyónik Gyónkodik. Nyal Nyalakodik. Panaszol Panaszolkodik. Sajnál Sajnálkodik. * Kér Kérkedik. Nevel Nevelkedik. Tör Törekedik. Vél Vélekedik. * Költözik Költözködik. KOZ. KEZ KÖZ Fut Futkoz. KOZik. KEZik KÖZik Bont Bontakozik. Csodál Csodálkozik. Imád Imádkozik. Szorít Szorítkozik. Unat Unatkozik. Vagdal Vagdalkozik. * Fér Férkezik. Ölel Ölelkezik. Vét Vétkezik. * Üt Ütközik. LAL. LEL Fagy Fagylal. Fog Foglal. Hízik Hízlal. * Érik Érlel. Kér Kérlel. ODik. EDik Rak Rakodik. Zavar Zavarodik. * Kever Keveredik. OG. EG ÖG Gyakorlatos Rag Bűzöl Bűzölög. Füstöl Füstölög. Jőd Jődög. Kever Kevereg. A’ Hang-nevekből leg több ered mint: morog, zörög, pörög, durrog, pattog, csattog ’s a’ t. ONG. ENG ÖNG

Gyakorlatos Rag ez is Száll Szállong. Szor Szorong. Tóly Tólyong. Illyenek. Fötröng Vörsöng OS. ES ÖS Fut Futos. * Verd Verdes. * Röp Röpös. XV SZik. Lát Látszik. Tet Tetszik. T. Fél Félt, Félti. Illyenek: Tart, ont, ront, bont, dönt, önt, mellyekben kétség kivül bötü-ugratás van. Illyenek ezek is, csattant, durrant, pattant, lobbant, billent ’s a’ t. Ismét ezek is: fogyaszt, száraszt, ereszt ’s a’ t TAT. TET Ázik Áztat. Bízik Bíztat. Fut Futtat. Gyónik Gyóntat. Jár Jártat. Jut Juttat. Kopik Koptat. Szokik Szoktat. Szopik Szoptat. Úsz Usztat. * Fekszik Fektet. Köt Köttet. Lépik Léptet. Süt Süttet. Szökik Szöktet. Üt Üttet. 2. Az Igékből Fő-neveket szülnek e’ következendő Ragok AG. EG Avat Avatag. * Förget Förgeteg. Renget Rengeteg. Völgyel Völgyeleg. (Cavatura) ALOM. ELEM Árt Ártalom. Hat Hatalom. Jut Jutalom. Tud Tudalom. Un Unalom. * Enged Engedelem Él Élelem. Ért

Értelem Fél Félelem. Kér Kérelem. AM. EM OM Foly Folyam. * Kell Kellem. * Vagy Vagyom. AP. EP Áll Állap; innen Állapít, Állapodik. Ül Ülep; és innen Ülepedik. Iszik Iszap. ASZ. ESZ Dug Dugasz. Válik Válasz. * Rek Rekesz. AT. ET Áldoz Áldozat. Fal Falat. Foganik Foganat. Gondol Gondolat. Indul Indulat. * Épül Épület. Felel Felelet. Késért Késértet. Készül Készület. Ütközik Ütközet. ÁNY. ÉNY Foszlik Foszlány. Vág Vágány. * Köt Kötény. ÁM. ÉM Hull Hullám. ÁL. ÉL Fon Fonál. Hal Halál. * Föd Födél. Köt Kötél. ÁLY. ÉLY Akad Akadály. Asz Aszály. Oszt Osztály. XVI * Szeg Szegély. Vesz Veszély. ÁR. ÉR Buvik Buvár. * Vez Vezér. ÁS. ÉS Arat Aratás. Ás Ásás. Avat Avatás. Folytat Folytatás. Gondolkodik Gondolkodás. * Engesztelés. Kérés. Engesztel Kér CS. Süpped Süppedék. Szakad Szakadék. Töred Töredék. LÉK. Ázik Ázalék. Obsonium Főz Főzelék.

Függ Függelék. Mos Moslék. Tart Tartalék. Told Toldalék. Tölt Töltelék. MÁNY. MÉNY Csinál Csinálmány. Hágy Hagyomány. Talál Találmány. Tart Tartomány. * Habar Habarcs. S K Kap Kapcs. Kiván Kiváncs, és innen Kiváncsi. Sző Szőcs. Szűr Szűrcs, és innen Szürcsöl. Teker Tekercs. CSÓ. CSŐ Hág Hágcsó. * Emel Emelcső. Lépik Lépcső. DALOM DELEM. Bír Birodalom. Fáj Fájdalom. Lakik Lakodalom. * Győz Győzedelem. Jő Jövedelem. Késik Késedelem. Vesz Veszedelem. ÉK. Akad Akadék. Burít Buríték. Ért Érték. Fen Fenék. Fogyat Fogyaték. Föst Fösték. Nyomtat Nyomtaték. Keres Keresmény. Költ Költemény. Lel Lelemény. Szül Szülemény. OK. EK Át Átok. Birt Birtok. * Eszik Étek. Lél Lélek. Tör Törek. Vét Vétek. SÁG. SÉG Agg Aggság. Fárad Fáradság. Imád Imádság. Kiván Kivánság. Mulat Mulatság. * Nevet Nevetség. Nyer Nyereség. Segít Segítség. Veszt Veszteség.

VÁNY. VÉNY Ás Ásvány. Inog, Ing Ingovány. Irt Irtovány. Olt Oltovány. XVII Szállít Szállítvány. Tanít Tanítvány. OTT. ETT OTT * Jő Jövevény. Kél Kelevény. Szökik Szökevény. Tör Törvény. 3. Az Igékből Társ-neveket szülnek e’ következendő Ragok: ANDÓ. ENDŐ Áll Állandó. Romlik Romlandó. Vár Várandó. * Eszt Esztendő. Jő Jövendő, Kél Kelendő. ATLAN. ETLEN Fosztó rag Állhat Állhatatlan. Farag Faragatlan. Halhat Halhatatlan. Mosdik Mosdatlan. Szokik Szokatlan. Tud Tudatlan. Vár Váratlan. * Enged Engedetlen. Győzhet Győzhetetlen. Szeret Szeretetlen. Szünik Szünetlen. Természik Természetlen. Tökéll Tökélletlen. Vél Véletlen. ÁNK. ÉNK Nyal Nyalánk. Nyúlik. Nyulánk * Fél Félénk. ÁR. ÉR Bujt Bujtár. Csal Csalár. Csapol Csapolár, Csaplár. Csapod Csapodár. Foly Folyár. OR. Bojt Bojtor. Foszt Fosztor. Ád Adott. Farag Faragott. Hágy Hagyott. Romlik Romlott. *

Veszett. Vetett. Vesz Vet * Föd Küld Üt Ó. Ő Födött. Küldött. Ütött. Gondolk odik Gondolkodó. Lát Látó. Magasztal Magasztaló. Szoktat Szoktató. * Büntet Engesztel Főz Süt Szeret Szökik Büntető. Engesztelő. Főző. Sütő. Szerető. Szökő. 4. Az Igékből Határozókat szülnek e’ következendő Ragok ΤΟΝ. TEN Fut Futton. * Mén Menten. VA. VE Akadoz Akadozva. Vágtat Vágtatva. Válik Válva. Attól meg válva (Eo excepto.) * Enyeleg Enyelegve. Üget Ügetve. VÁST. VÉST Bízik Fog Foly Nyargal * Bízvást. Fogvást. Folyvást. Nyargalvást. S K XVIII fölös, fölöz“ és más „Fele, felé, felibe, felenként, feles, felez.“ ALÁ, alatt. FÖLE. Summitas ejus FELE Medietas ejus Alá néz, alá száll, alá áll, alatt jár elméje, Ház’ föle kezdett égni. Summitas (tectum, fastigium) domus coepit ardere, és nem ház’ fele. alattunk van. ÁLTAL. Téjnek fölét le szedte. Summitatem (florem) lactis

Által esik, által hull, által adja, által engedi. decerpsit, és nem téjnek felét. Medietatem lactis ,,A’ téjnek sincs fenékig föle“ így írja ezen BÉ. közmondást Dugonics l. R p 295 A’ mondás szép, Bé bizonyítja, bé nyillik. nyomos, és nagy értelmet födöz, de nem leszsz e BELÉ. nevetség belőle, ha itt is felezel, és azt írod: ,,A’ Belé vesz, belé akad, belé olt, belé kerül, belénk téjnek sincs fenékig fele.“ kapczáskodott. FÖLÉ. Supra FELÉ Versus Ajtó fölé Supra BENN. portam. Ajtó felé Versus portam Föl felé Sursum Benn sül, benn ül. versus. FÖLIBE (fölébe). In summum ejus FELIBE EGYBE. (felébe). In dimidium, pro media parte. Fölibe teszi Egybe szövődik. Super ponit. Felibe harmadába: imígy amúgy Nem EGYRE. értelem-zavarodás ez midőn Gróf Kaczaifalvi Egyre megy, egyre morog. Lászlóban p. 9 ez íratik: ,,A’ ház ajtajának felébe EGYGYÜ. azonnal fel irta nagy betükkel e’ két szót „Igazság, és

szabadság“ F e l é b e nem kétséges e, ad medium Egygyü vesz. portae domus, vel supra portam domus, írd „fölébe“ EGYGYÜTT. és a’ kétség meg szünik. Egygyütt van, egygyütt jár, egygyütt élnek. FÖLÖNKÉNT. Acervatim Rakásonként, így EL. irta ezt Calapinus’ magyarázója, és jól, mert ,,FELENKÉNT“ annyit tesz mint dimidiatim, per El nézi, el veri, el tépi. partes dimidias. ELLEN. FÖLÖS. Superfluus, numerosus, multus Ellen vet, ellene mond, ellenünk támad, ellent FELES. Dimidius, dimidiatus v dimidium habens áll. Téj-fölös: habens florem lactis, flore lactis conditus. ELŐ. Fölösödik: augetur, multiplicatur. Felesedik: Elő jő, elő veszi, elő rántja, elődet veszi. dimidiatur. Fölösleg: superflue (praevertit Te.) Telegdi él ezen mondással FÖLÖZi summitatem decerpit. Felezi. ELŐL. Medietatem decerpit. Meg fölözi a’ tejet, és nem meg Elől jár, elől röpűl, előlem el ragadta. felezi. Fölöző lapát, fölöző kalán,

és nem felező lapát, sem felező kalán. FÖLÖZET Hártyázat ELŐTT. Stymma. M A és nem felezet, se nem felezés Előtte megy, előttünk világol, előtted van. Hasonlóképpen más „azon felül“ ex illo latere, és FÉLRE. más, „azon fölül“ superne. Félre beszél, félre fordul, félre veti, félre verik Térítsük tehát viszsza az értelmességet, a’ mit a’ harangot, félre nyomja. az utóbbi üdőkben el harapozott Tótos ki FÖL, fölött, fölé. Föl adja, föl írja, fölöttünk lebeg, föl kivánja, föl ugrik, föl emeli. * FÖL és nem FEL kell írni. Igy irta Calepinus’ magyarázója, így Molnár Albert, így több régiek, í g y ejtik most is Dunán túl, de így is kell ejteni, mert másként az értelem- zavarodást el nem kerülhetjük, mert más „Föle, fölé, fölibe, fölönként, 5. Ige-határozók: XIX mondás tévelyedésbe hozott, annyival is inkább, hogy így irta ezt Kis Bálint Szentesi Ref. Predik Tud nyelvünkben

fölötte is sok az „e.“ Gyűjt X. Kötet 1820 p 73 „Mennél öszszébb viheti FÖNN. az ember a’ kemencze’ száját annál jobb.“ 4 Ha a’ Fönn kezdi, fönn akad, fönn hordozza. reá következő szó VE-n kezdődik, a’ monotonia’ ki kerülése is ezt kivánná, igy nem olly monoton HAZA. „Öszsze veri, öszsze veti, öszsze viszsza“ mint Haza ér, haza megy, haza tart. „öszve veri, öszve veti, öszve viszsza.“ Azonban ezt HÁTRA. az újítást még én nem kezdem el, ha a’ nagyobb rész Hátra viszi, hátra hajtja, hátra huzza magát. akarja, engém is, mint akarót, föl hozhatnak. HELYRE. RAJT, rajta. Helyre állítja, helyre hozza. Rajta hajt, rajta esik, rajtunk áll. HOZZÁ. REÁ. Hozzá illik, hozzá fér, hozzá ér. Reá ereszkedik, reá hinti, reá veszi, reá ereszti, KI. reánk virrad. Ki neveti, ki tér, ki szopja, ki kürtöli, ki menti, SZÉLJEL. ki méri. Széljel fut, széljel veri. KÖR, körbe, környül, körül. SZÉT. Körbe veszi,

körbe fogja, környül metéli, körül Szét szórja, szét oszlik, szana szét legel a’ nyáj. keríti. KÖZ, közben, közé, között. VISZSZA. Viszsza váltja, viszsza szóll, viszsza szökik, Közben jár, közé vág, közötte találtatik, viszsza kéri, viszsza vezeti, viszsza küldi. közöttünk ül. * Az eddig elő számláltt Ige-határozók csak az LE. igének értelmét kötik le bizonyos tárgyra, egyébaránt Le vágja, le nyalja, le nyeli, le ülteti, le önti, le se magokban változást az ige miatt nem szenvednek, köti. sem az ígékben nem okoznak, következésképpen MEG. öszve sem kell azokat írni egy szó gyanánt, annál Meg csalja, meg látja, meg nyeri, meg kapja, inkább nem, mivel nem mindenkor maradnak meg az meg várja, meg győzi, meg szólja, meg íge előtt, sőt gyakrabban vagy az íge után tétetnek, rágja. vagy jóval is az íge előtt. Illyen esetek e’ követkeNEKI zendők: Neki megy (Allez vous en), neki készül, neki 1. Ha valamit

parancsolunk: Tedd le, menj el, indul. mondd meg, hozd viszsza. ODA. 2. Ha tiltunk: El ne menj, meg ne mondd Oda van, oda adja, oda teszi. senkinek. 3. Ha akarást, kellést, vagy merést jelentünk: El ÖSZVE. akartam a’ vásárra menni, meg kell mondanom, meg Öszve fogódzik, öszve szidja, öszve jön. bátran az igazat mondani. * Igen hajlandó vagyok arra, hogy így írjuk merem nékimindenkor )( „ÖSZSZE“ és nem „ÖSZVE“. Meg vallom, első tett engem erre figyelmetessé Mlgos Zsolnai Dávid, Veszprémi volt Prépost, ki 1806. Apr 16-án Bécsben engem is meg látogatván, beszéd közben elő hozta ezt is, és hogy Ő ugyan ezt javasolta volna Veszprémben is azoknak, kik akkor a’ Tiszti Szótár’ kidolgozásábankálkodtak. 2 Ugyan ezt ajánlja a’ hasonlók’ egyezése is (analogia), így mondjuk „VISZSZA“ és nem ,,VISZVA.“ „Meszsze“ és nem,,meszve. “ 3 A’ hasonlítóban sokkal szebb „Öszszébb“ mint ,;öszvébb“ könnyebb is ki mondani,

XX 4. Ha kérdezünk: Meg akarod e az adósságot A’ Ha t á r o z ó k ’, é s a ' b e s z é d t ö b b i r é szeinek Ragjai fizetni? mikor indulsz le Budára? mikor hozod meg? mit felelsz reá? hányszor irtad le? Elő adom ezeket mind egy csomóban, bötü renddel 5. Ha ki rekesztőleg szóllunk: Csak kettőt minden más ki külömböztetés nélkül. fizettem ki, egyedül ő menekedhetett meg, csupán ABB. OBB EBB ÖBB Hasonlító Rag egy szaladhatott el. Suffixum comparativum. 6. Ha mennyiségről van a’ szó: Sok katonát Alá Alább. vágtak le, ritka róka kerülheti el a’ csávát, kevés Amoda Amodább. ember éri el a’ száz esztendőt, mennyen halnak meg Oda (Oda abb) Odább. mindennap a’ világon, alig böffentette ki. Távul Távulabb. 7. Ha az íge a’ határozatlan módban van, de Tova Tovább. valami bizonyíttatik: Le van irva, ki van fizetve. 8. Ha tagadóképpen szóllunk: Nem esküszöm Fölötte Fölöttébb. meg, nem hagyom helybe,

nem megyek oda, nem Ide (Ide ebb) Idébb. teszem addig a’ fegyvert le, nem eresztelek el, nem Közel Közelebb. viszed el. Öszsze Öszszébb. * 9. Midőn meg választólag szóllunk: Ha te Elő Előbb. mennél el, nem pedig a’ bátyád ’s a’ t. Ez a’ deákban nincs így, hanem az ígeKülön Kölönöbb, Különb, Külömb. határozó minden esetben az íge előtt maradván előAD. OD ED ÖD Kicsinyező Rag raggá válik, sőt véle öszve is olvad, sőt gyakorta az Távul Távulad. ígében, sőt magában is változást okoz p. o eximo, AL. EL. perdo, aufero, sustineo ’s a’ t. A’ magyar azt Hátra (Hátra al) Hátrál. mondja: menj ki, deák nem mondhatja „i ex“ hanem ALL. ELL. exi, azért a’ deák méltán egy szónak öszve írja, a’ Kora (Kora all) Koráll, Korállja. magyar, ha ezt tenné, vak majmozást, rabMeszsz Meszszelli. szolgaságot követne el. Igy Sándor István is roszszúl AN. ON EN ÖN irta öszve p. 201 Kiki tekénget Foras

frequenter Hogy Hogyan. prospectat, hanem el választva kell irni: „Ki ki Majd Majdan. tekéntget“ és ekkor lesz meg a’ mondott jelentése. Most Mostan. A’ határozott ígékből származott fő- vagy társOtt Ottan. nevekkel másként van a’ dolog, mert ezeknél a’ Úgy Ugyan. határozó minden esetben mindenkor a’ szó előtt * marad, azért ezeknél, mint mindenkor egygyütt maradó szóknál, a’ kötő jegyet közbe lehet tenni p. Távulad Távuladon. o. Le-tétel, ki-vetés, el-ett, a’ mi tanácsosabb is A’ * Ig Igen. ki pedig éppen öszve írná, azt sem ellenzeném Itt Itten. tellyességgel, mint hogy ezen rövid szók: ki, le, meg, el, föl, a’ szót sem igen hoszszabbítják el, de a’ nyelv-tanulóknál is ösméretesbek, mintsem hogy nehézséget szerezhetnének. Meg jegyzésre méltó az is, hogy az íge-határozók gyakran kettőztetve is elő fordúlnak p. o. el el megy, föl föl veszi, ki ki teként ’s a’ t szokás két

külömbözőt is öszve tenni p. o föl alá járkál, föl ’s alá sétál, más egyéb öszve foglalások is elő kerülnek, kivált a’ régieknél p. o el bé jutának, el ki megy ’s a’ t *' 4. § XXI Rég Régen. Ugyan Ugyangat. * * Közel Közelget. Kül Külön. ANDÓ. ENDŐ Elég Elegendő. I. Egykor Egykori. Egyszer Egyszeri. Éjjel Éjjeli. Hajdan Hajdani. Nappal Nappali. Néha Néhai. Reggel Reggeli. Taval Tavali. AS. OS ÉS ÖS Jaj Jajos. * Leg Leges. * Föl Fölös. Külön Különös. ATT. OTT ETT ÖTT Al Alatt. IG. * Ám Amott. Hol Holott. * Föl Fölött. AZ. OZ EZ ÖZ Tétova (Tétova az) Tétováz. * Sokszor Sokszoroz. * Ellen Ellenez. * Többször Többszöröz. Vagyon IK-végezettel is, mint Távozik. Á. É Al Alá. Ho Hová. Hozz Hozzá. * Bel Belé. Föl Fölé. Köz Közé. Mö g Mögé. ÁNT. ÉNT Gyan Gyanánt. Kor Koránt. * Ime Imént. Tüst Tüstént. Al Alig. El Elig. Ma Maig. Oda

Odáig. Ped Pedig. ÍT. Áha Áhít, áhítja, nem áhítja, áhítatos. Ám Ámít. Á, ’s Ásít. Elég Elégít. Közel Közelít. Oha (O! si) Ohaít, ohajt, (optat, desiderat). Soha Sohajt. KODik. KEDik KÖDik Hamar Hamarkodik. * Ellen Ellenkedik. KOZik. KEZik KÖZik Ellen Ellenkezik. LAN. LEN Alig Aliglan. * El Ellen. Megint Megintlen. Míg Míglen. NYA. NYE Ej Ejnye. GAT. GET Jaj No Jajgat. (Noogat). Nógat XXII Ó. Ő El Elő. SÁG. SÉG Hamar Hamarság. * Elég Elégség. Egyedül Egyedülség. SÓ. SŐ Hátul Hátulsó. Tul Tulsó. Utól Utólsó. * El Első. Kül Külső. SZA. SZE Haj Hajsza. No Nosza. * Ne Nesze. Elő kerül az ígékben is, mint adsza, láthadsza, nézhedsze. TA. TE Százszor Százszorta. * Ezerszer Ezerszerte. TAG. TEG Viszon Viszontag. * Ezen Ezenteg. TALAN. TELEN Elég Elégtelen. TÁN. TÉN Talán Talántán. * Régen Régentén. UL. ÜL Ám Ámul. Bám Bámul. * Rém Rémül. ÚL. ŰL Táv

Távúl. Által tekéntvén ezen eddig elő számláltt (§. 1 2. 3 4) sok féle szó-nemző ragokat, lehetetlen nem örvendenünk nyelvünk’ bőségének, és hajlékonyságának, de egyszer’smind észre vehetjük azt is, hogy ezen Ragok magokban is bizonyos változást szenvednek, a’ szóban is, mellyhez ragasztatnak, okoznak. Ezen változások’ csinnyát ki kémlelni, és bizonyos törvényekre szedni, volt a’ harmadik fő gondom. 5. § A’ S z ó - r a g a s z t á s ’ T ö r v é n ye i . Minek előtte a’ Szó-ragasztás’ Törvényeit elő adjam, szükség meg említenem e’ következendőket: 1. A’ magán hangzók e’ tekéntetből három felekezetre oszlanak: Vastag, vékony, és visétó magán hangzókra: Vastag magán hangzók: a, á, o, ó, u, ú. Vékonyak: e, ö, ő, ü, ű. Visétók: é, i, í. Ezt a’ külömbséget szükség jól meg jegyezni, mert ez a’ kulcsa minden Szó-ragasztó Törvényeknek. 2. A’ Változást, melly a’ Ragban esik

meg, az anya-szónak utolsó magán hangzója kormányozza, olly formán, hogy mindenkor a’ maga felekezetéből tesz magán hangzót a’ több változást meg szenvedő Ragban. Ezt a’ kormányozó magán hangzót én rövidségnek okáért RAG- VEZÉRnek nevezem. Ugyan azért 3. A’ vastag hangu Rag-vezér a’ ragban is vastag magán hangzót, a’ vékony vékonyat kiván. A’ visétók közűl az é vékonyat, az i hol vékonyat, hol vastagot vesz föl, mellyből következik, hogy minden magán hangzó lehet Rag-vezér, egyedül az i nem viselheti a’ Rag- vezérséget. 4. Hány változásokat szenvedjen a' Ragföljebb minden Ragnál elő adtam, és példákkal is meg világosítottam, ollyan példákkal, mellyek kétséget nem szenvedhetnek, mellyekből ki tetszik, hogy a’ visétó Ragok egyszerüek és semmi változást magokban nem szenvednek. A’ mással hangzón, vagy a’ hoszszu magán hangzón kezdődő Ragok két változatuak, igen kevés ki vétellel. A’

rövid magán hangzón kezdődő XXIII Haragít, szépít, bátorít, készít, tanít, taszít, ámít, közelít. Ezt a’ ragot is némellyek hoszszu É-vel ejtik: szépét, készét, tanét, melly szabadságot 1. Törvény hasonlóképpen meg lehet engedni, noha helyes észre Az Egyszerű Ragok. vétele ez VIRÁG Benedek Urnak, hogy ezt az Az Egyszerü Ragok magokban semmi vál- igékben való É-t azért változtatták I-re, hogy tozást nem szenvednek. Ezeknek magán hangzójok annyiszor elő ne jönne az e, mellyel nyelvünk visétó, az az vagy hoszszu é, vagy i (ez akár rövid, bővelkedik L. M Prosodia, és M Irás p 12 akár hoszszu legyen) és e’ következendők: NI. É. Tulajdonító Rag Adni, verni, veszni, örülni, jövendölni. Azé, ezé, Péteré, Pálé, kié, mié, senkié, úré, NYI. Istené. Lábnyi, ölnyi, ezernyi, hüvelknyi. ÉK. Ágyék, vidék, fogyaték, fösték, fakadék, Ezen egyszerü Ragok, a’ mint mondám, vezeték, mosadék, mérték,

nyomorék, magokban semmi változást nem szenvednek, keverék. mindazonáltal az anya-szóban, mellyhez ragasztatnak, némelly változásokat okoznak. ÉRT. Ok-rag Azért, ezért, kiért, miért, sokért, Istenért, Isten’ 1. Ha az anya-szó rövid magán hangzón kedvéért, példának okáért, borért, pénzért. végeződik azt meg élesítik, mint: Anyáé, apáé, óráig, odáig, vargáné, anyányi, okáért, kedvéért. KÉNT. Önként, másként, hetenként, naponként, Kivétetnek a’ rövid i, u, ü, magán hangzók, egygyenként, darabonként. mert ezek a’ ragzatban is röviden maradnak, és meg nem élesednek, így röviden mondatnak: Kié, mié, LÉK. Tartalék, főzelék, moslék, esőlék, aprólék, senkiért, semmiért, falué, üszüért. kankalék. 2. Meg szenvedik a’ közben vetést is, mellyről alább bővebben; így mondjuk: toldani, szóllani, NÉ. ereszteni, veszteni, metszeni, ezen nehezebb kiVargáné, varróné, királyné. mondásuak helyett:

toldni, szóllni, vesztni, eresztni, I. metszni. Világi, nemzeti, házi, kerti, nappali, éjjeli, 3. Az I-raggal leg könnyebb a’ dolog, mert ez hajnali, reggeli, anyai, apai, hazai, Őri, se nem élesít, se élesedést el nem fogad, és ez a’ leg böjti, ünnepi, Sági, Budai, Pesti, Nádasdi. nagyobbik Liber Báró a’ Ragok között, és leg IG. Határ-mutató Rag toleránsabb; mindazonáltal egy kevés rontó erő még Halálig, addig, meddig, ideig, óráig, váltig, is van benne, mert ezen négy szovakat „erdő, mező, félig, csurdultig, diófáig. idő, esztendő“ így ejti „erdei, mezei, idei, esztendei“ IK. (Név-rag) (ezen két utólsó az IG-raggal is röviden marad: ideig, Másik, jobbik, ötödik, ezeredik, hányadik, mellyik. INT. Tapint, érint, tekint, nyomint, részint, szerint, alkalmasint. Ezen Ragot némellyek hoszszu É-vel ejtik, mint részént, szerént, teként, nyomént, és ezt a’ szabadságot meg lehet engedni, mert mind a’ kettő

visétó, és azon egy törvény alá tartozik. ÍT. Ragok, ki kettő, ki három, ki négy változatu. Mind ezeknek csinnyait e’ következendő Törvényekben ki fejtem. esztendeig). Bötüt is ugrat, mint Berki, Egri, Lelki; Hézagot is tölt, mint Havi „Hói“ helyett. 4. Az ÍT-rag nem élesíti meg ugyan a’ mellé kerülő rövid magán hangzót, hanem maga változik Jottává által, így mondjuk: Ohajt, sohajt, gyujt, fujt, sujt. 2. Törvény A’ két változatu Ragok. Ezek három rendbéliek: Mással hangzón, hoszszú magán hangzón, és rövid magán hangzón kezdődők. 1. Mással hangzón kezdődők, ide foglalván nagyobb világosság kedvéért az esetek’ ragjait is, e’ következendők: BA. BE Várba, erdőbe, faluba. BAN. BEN Házban, kertben, szőlőben. BÓL. BŐL Abból, ebből, kiből, miből, fából, kőből, Pozsonyból. CZA. CZE Kapcza, kancza, Répcze, Rábcza, apácza, anyácza, kelepcze, szelencze. CSA. CSE Tócsa, szerencse. CSÓ. CSŐ

Hágcsó, emelcső. DAD. DED Kettős kicsinyező (Diminutivum duplicatum.) Távuldad, kisded, gyöngéded, kerékded, gyermekded. HAT. HET Járhat, kelhet, adhat, költhet, törhet, türhet. Az IKES ígéknél IKES-en: Ehetik, ihatik, alhatik, bízhatik, fekhetik, hatalmaskodhatik. KA. KE Tarka barka, szegényke, büszke, hegyke, duska, sóska, legényke, tőke, szőke, szürke. KÁL. KÉL Áskál, véskél, irkál firkál, túrkál, járkál. LAG. LEG Futólag, fölösleg, elegyesleg. LAL. LEL Fagylal, hízlal, érlel, kémlel, hírlel. LÁL. LÉL Számlál, szemlél. LAN. LEN Aliglan, végiglen, egészlen. MÁNY. MÉNY Tokmány, kormány, találmány, lelemény. NAK NEK. Utnak, szónak, szájnak, fülnek, fűnek, fának. NÁL. NÉL Háznál, ebédnél, vacsoránál. NOK. NEK Titoknok, fegyvernek, szövétnek. NYA. NYE Szoknya, berkenye, ejnye. RA. RE Nyakra, főre, szóra, szemre, annyira, mennyire, hátra, előre, tavaszra, őszre, örökre. RÓL. RŐL Balról, jobbról,

Budáról, Pestről, Ságról, Szombathelyről, tövéről, hegyéről. SÁG. SÉG Barátság, emberség, jámborság, ördögség, imádság, sietség, jóság, tisztaság. SÓ. SŐ Alsó, első, tulsó, szélső, utolsó, középső. SZA. SZE Nosza, nesze. TA. TE Gyakorta, szerte, tizszerte, százszorta. TAG. TEG Viszontag, ezenteg. TALAN. TELEN Szótalan, szemtelen, világtalan, helytelen, bizonytalan, szeplőtelen. TAT. TET Szoktat, szöktet, biztat, bűntet, koptat. XXV TÓL. TŐL semmi némü rövid magán hangzót meg nem élesít, így Attól, ettől, Istentől, embertől, fűtől, fától. mondjuk: Tisztaság, sárgaság, tunyaság, feketeség; és Ezen Ragot így is irják: TÚL, TŰL, valamint nem: tisztáság, tunyáság, feketéség, a’ mint is nosza, ezeket is BÚL, BŰL, RÚL, RŰL; és ezen nesze, és nem nósza, nésze. szabadságot is helyben lehet hagyni. 3. Ha az anya-szó több mással hangzón végeződik, mivel a’ Rag is mással hangzón kezdődik, ha

talán a’ ki TYÚ. TYŰ mondás el nehezülne, könnyítünk rajta egy rövid magán Sarkantyú, keztyű. hangzónak közbe vetésével, mellyet hasonlóképpen a’ VA. VE Rag- vezér határoz meg, így mondjuk: Tartomány, Rakva, verve, tömve, sütve. költemény, bölcseség ’s a’ t. ezek helyett: Tartmány, VAL. VEL Eszközlő Rag költmény, bölcsség ’s a’ t. 4. Ezen V-bötün kezdődő Ragok: VAL VEL Kézzel, lábbal, bottal, fegyverrel, okkal, móddal, VAN. VEN (midőn íge-rag) VÁ VÉ az anya-szónak baltával, söprüvel. VAN. VEN Szám-rag végső mással hangzójára változtatják által V-bötüjöket, a’ Hatvan, hetven. könnyebb ki mondás kedvéért, így mondjuk: Késsel, VAN. VEN Egyszerező Íge-rag kézzel, lábbal, okkal, móddal, csurran, csöppen, borrá, vízzé; ezek helyett: késvel, kézvel, lábval, okval, módval, Csurran, csöppen, lobban, lebben. csurvan, csöpven, borvá, vízvé ’s a’ t. VÁ. VÉ 2. A’ hoszszú magán hangzón

kezdődő, és két Fává, kővé. változatú Ragok e’ kövelkezendők: VÁNY. VÉNY Á. É Alá, fölé, belé, felé. Bálvány, törvény, járvány, szökevény, jövevény, ÁCS. ÉCS. örvény. Tanács, kalács, korbács, bogrács, forgács, kovács. Mind ezek két változatuak (de vannak valami ÁG. ÉG. kevesen három változatuak is a’ mással hangzón kezdődő Világ, virág, vendég Ragok közül; ezekröl a’ harmadik Törvényben). A’ Ragasztások az elől számlálttaknak könnyű, mellyet még ÁL ÉL. e’ kevés jegyzésekkel föl világosítok. Halál , kötél, födél. 1. Ha az anya-szó rövid a, e, o, magán hangzón ÁLY. ÉLY végeződik, az, ezen ragoknak hozzá adásával, meg élesül Akadály, veszély, osztály, szegély, homály, p. o Vára, háza, öröme, kedve, az elő számláltt akármelly személy, fekély, seregély, csekély. hozzá illő ragnak hozzá adásával meg élesül, az az meg * hoszszabbul, éles vonást kap: Várába,

házába, örömébe, kedvébe, várában, házában, örömében, kedvében, várának, házának, örömének, kedvének, és így tovább. VIRÁG azt írja (Jegyzetek a’ M. Beszéd’ részeire p. 6) „Rövid O-ra, ha jól emlékezem, egy szónk sem megy ki, hanem hoszszura.“ Ellenben RÁJNIS kettőt említ „O, no“ és ezen idegent „Apollo“ (M.Virgilius2Darab p XLIV) Említhetek én is kettőt CZO, czoföl, czoki és HO, Ho ho legény nagy fát mozgatsz Te! de ezen kevés is e’ törvény alá tartozik, így mondjuk: nógat, nódít, Apollóé, Plátóé (mert illyen idegen több is van), Strábóé, Apollónak, Plátónak, Strábónak ’s a’ t. Mondám az a, e, o, rövid magán hangzókat, mert a’ többi rövid magán hangzó, mint i, u, ü, a’ ragzatban sem élesül meg; így röviden maradnak: kibe, mibe, minek, senkinek, semmirűl, falurul, falura, hamuvá, váluból. 2. SÁG SÉG (valamint szinte S Z A SZE rag is) XXVI AP. EP Kalap, iszap, ülep. AT.

ET Név-nemző Áldozat, felelet, gondolat, böcsület, készület, épület. AT. ET Íge-nemző Mulat, szeret, vágat, ölet, forgat, kerget, őrlet, zörget. ATLAN. ETLEN Ige-fosztó rag Járatlan, töretlen, födetlen. OK. EK Név-nemző az Igékből Átok, vétek, birtok, lélek, törek, marok. ONY. ENY Hajlékony, félékeny, aluszékony, termékeny, engedékeny. U. Ü Falu, gyepü, szapu, köpü, tilu, ösztörü, kapu, gyanu, alku, hegedü, lapu, bötü, saru, fésü, koszoru, köszörü, böcsü. UL. ÜL Fordul, készül, indul, járul, örül, kerül. Nagyobb része tehát a’ Ragjainknak, két változatu. Ó. Ő A’ változást, a’ mint mondám, a’ Rag-vezér Csapó, kalló, örlő, sütő, főző, erdő, mező, való, kormányozza, mivel a’ ragban a’ maga velő, erő, szőlő, üdő, tüdő, esztendő, hímlő, felekezetéből tesz mindenkor magán hangzót; kellő, szellő, apró, kóró, turó, küllő. millyent? azt minden ragnál külön külön elő adtam. Ú.

Ű Egyedűl, a’ mint följebb is meg jegyzém, az i Méltóságú, érdemű, szabású. nem lehet rag-vezér, mivel a’ ragba hol vastag, hol ÚL. ŰL Határozó rag vékony magán hangzót vesz föl. Ezt a’ külömbséget Hátúl, hatalmasúl, tartalékúl, hazugúl, ebűl, itt el kell határozni, hogy ezen mező se maradjon remekűl, roszszúl, esztelenűl, anyáúl, apáúl. parlagon 3. Rövid magán hangzón kezdődő, és két változatu Ragok: A. E Gomba, bugyoga, csutora, mente, rege, czinege. AD. ED Horgad, heged, árad, ered, ragad, ernyed, feled. AL. EL Név-nemző Hivatal, jövetel, étel, ital, létel, lepel. AL. EL Íge-nemző Fuval, lövel, forral, felel, vigasztal, engesztel, vagdal, tördel, szabdal. ALL. ELL Sokall, kevesell. ALOM. ELEM Fájdalom, engedelem, birodalom, félelem. AND. END Látand, jövend, adand, kelend. ÁM. ÉM Hullám, villám, csillám. ÁNK. ÉNK Nyalánk, nyulánk, félénk. ÁNT. ÉNT Gyanánt, imént, tüstént. ÁNY. ÉNY Vágány,

kötény, dohány, lepény, sovány, szegény, buzogány, legény, arány, fövény, bárány, gerény, ártány, néhány. ÁR. ÉR Kádár, timár, csaplár, csapodár, buvár, bujtár, folyár, tündér, vezér. ÁS. ÉS Adás, vevés, látás, kérés. ÁSZ. ÉSZ Név-nemző Kanász, lovász, juhász, bányász, kertész, révész, méhész. ÁSZ. ÉSZ Íge-nemző Nyulász, horgász, egerész, sütkörész. XXVII Vastag hangú magán hangzót vesznek föl a’ ragba e’ következendő i-bötüs gyökér-szavak: Bír, bit, bizik, czincz, csih, csill, csin, csiv, csík, díj, fi, fir, fit, gyik, gyilk, hí, hid, híg, ip, iszik, íj, ín, ír, kín, lik, nyif, nyik, nyil, nyit, pír, rí, sík, síp, sír, zsib, zsiv, zsír, zsid, szit, szíj, til, tiszta, ví, víg, vil, vir. 46 Ellenben a’ többi vékony hangút mint: Bib, bicz, bigy, bilincs, bill, binczk, czin, csíp, dísz, dirib, dics, frígy, fris, gim, hisz, hím, hír, illy, ingy, itt, irígy, igy, ím, ív, íz, ki,

kincs, kis, kiszt, liszt, lity, mi, nyír, piczin, pif, pih, pint, pip, zsizsik, szisz, szín, tiszt. 42 Majd csak nem egyenlő felezettel. Származékaikat lásd bővebben a’ Szótáromban A’ rövid magán hangzón kezdődő Ragok gyakran az anya-szóval öszve is olvadnak, mellyről bővebben az ötödik Törvényben. 3. Törvény A’ Három változatu Ragok. 1. Mással hangzón kezdődnek HOZ. HEZ HÖZ Falhoz, fához, kerthez, kézhez, földhöz, kőhöz, tűzhöz. KOD. KED KÖD Kapkod, csípked, bökköd, pökköd. KODik. KEDik KÖDik Nyalakodik, alkalmatlankodik, fohászkodik, törekedik, kertészkedik, gyönyörködik. KOZik. KEZik KÖZik Hadakozik, mérkezik, ügyekezik, vétkezik, ütközik. SZOR. SZER SZÖR Hatszor, háromszor, kétszer, tízszer, ötször, ötödször. 2. Magán hangzón kezdődők AN. EN ON Határozót nemző Bátran, bízton, ottan, itten szabadon, távuladon, hogyan, honnan, nagyon, helyesen, szűzen, bőven, öregen, igen, jobban. ASZT. ESZT ÖSZT

Fogyaszt, horgaszt, ereszt, ragaszt, föröszt. ODik. EDik ÖDik Takarodik, tekeredik, öröködik. OG. EG ÖG Ige-nemző az igékből Kavarog, kevereg, csavarog, füstölög, gőzölög. ON. EN ÖN Eseti rag (in, supra) Falon, szárazon, tűzön, vízen, asztalon, körmön, bőrön, külön, fülön, hegyen, völgyön. ONG. ENG ÖNG Búsong, kereng, fötröng. OS. ES ÖS Futos, verdes, röpös. OTT. ETT ÖTT Hozott, hagyott, veszett, faragott, födött, küldött. 4. T ö r v é n y A’ négy változatu Ragok. ABB. OBB EBB ÖBB Bátrabb, alacsonyabb, kevesebb, jobb, több. AD. OD ED ÖD Harmad, hatod, negyed, ötöd. AG. OG EG ÖG Ige-nemző a’ nevekből Farag, topog, émelyeg, köhög, röhög. AG. OG EG ÖG Név-nemző Harag, hézag, lovag, csillag, fuvatag, balog, gyalog, dolog, förgeteg, kéreg, féreg, méreg, ördög. AL. OL EL ÖL Vasal, gombol, rabol, ölel, felel, füstöl, kürtöl. ALY. OLY ELY ÖLY Émely, gomboly, hömpöly. AM. OM EM ÖM Folyam, kellem, érdem,

barom, öröm, köröm, korom. * XXVIII ANY. ONY ENY ÖNY Név-nemző nevekből a’ nyelv’ geniusa és háSavany, suttony, tekeny, szöröny (szörny) AR. OR ER ÖR Név-nemző Agyar, bokor, ostor, ember, tenger, ökör. AR. OR ER ÖR Ige-nemző Takar, vakar, tipor, hever, teker, sodor, pödör. AS. OS ES ÖS Hatalmas, dolgos, fejes, tejes, széles, béles, bünös, örökös. * Némellyek ezen Ragból öt változatút, vagy, a’ mint ők nevezik, öt ágút csinálnak. Az igaz, hogy valami külömbség van a’ kimondásban „Tejes, fejes, és széles, béles“ között, mellyet ők egy két böketü De szabad legyen nékem egy kis ki térés, minthogy éppen kedvem van, et dulce est desipere in loco. jellel tesznek ki: szélés, bélés, de egy az, hogy ezen Ha most egy Otrokóczi, vagy Pázmándi külömbségre semmi nyomost építeni nem lehet, más élne, nem győznének elegendő hálát adni Kazinczinak, az, hogy a’ két böketü (••) jel se kapott még polgári

hogy ezen szót eszekbe juttatta, mellyet ők koránt sem just, ne üzzük füzzük a’ külömbséget, minthogy utálatosnak, hanem inkább csodálatosnak néznének; azt mind a’ kettő úgy is e-vel íratik. mondaná akár mellyik is: Ezt a’ szót „««aros“ senki nem OSZik. ESZik USZik, ÜSZik értheti, sőt ki merítő értelemben még a’ görög sem, ha Nyugoszik, betegeszik, cselekeszik, dicsak magyarúl nem tud, mert ennek valóságos gyökere ezen Scythico-Hunnico-Mogoricus szó „ÁT“ melly annyit csekeszik, elégeszik, aluszik, vajuszik, tett, mint „noxa, damnum, clades és ezen gyökérből feküszik, esküszik. származik most is a’ magyaroknál „ÁTok“ noxa, AZ. OZ EZ ÖZ Ige-nemző közös imprecatio, maledictum, dirae „ÁTkoz, ÁTkozza“ diris Oltalmaz, ragadoz, szerez, szegez, görbedez, devovet „ÁTkozott“ diris devotus, maledictus. A’ födöz, körmöz. görögöknél pedig Axfj, melly szinte annyi mint „noxa, damnum, clades“ sőt

Homerus ezt meg is személyesíti, és AZik. OZik EZik ÖZik kár-tévő Isten-aszszonnyá teszi Iliászszának IX. Alétozik, ágazik, változik, áldozik, dolgozik, könyvében. Anm : laedo, noceo, noxam, vel damnum származik, éhezik, tartozik, távozik, infero. Innen van a’ zsidóknál is ezen átkozódó szó öltözik, röjtözik, szomjuhozik, ugrándozik, ,,ÁTha“ mellyel Szent Pál is él „anathema sit, Maran esedezik. Átha“ Ha már ÁT szóból társ-nevet csinálunk, ki 5. Törvény Ragzati Hézag. .Gyakran Hézag is (Hiatus) esik a’ ragzatban Ez akkor történik, midőn az Anya-szó is magán hangzón végeződik, a’ hozzá járuló rag is magán hangzón kezdődik. Ez a’ két magán hangzónak öszve ütközése azon egy szóban tátogató Hézagot okoz, melly a’ szép nyelvet is el rútétja 1). De tett erről is 1 Tiszteltt Kazinczink e’ hibát még a’ nyelvek’ leg szebbikének is föl panaszolja, ’s boszonkodva említi ezen utálatos görög

szót „onmxog (( mellyben azon egy vocális, háromszor, egy más mellctt, a’ szó’ elején, köz-vetetlen áll, ’s kételkedik, ha lehet e illy utálatos szót nyelvünkben találni. (M Régiségek, és Ritkaságok p. 186) De ha éppen párját akarja, olvassa meg Biró Mártonnak „Angyali Társaságnak szövetsége“ könyvét, ott fogja p. 61 olvasni „ááá meg némulván ááágat Jeremiás.“ Biró Mártonnak ezen ,,ááágatása“ nem utálatosb-e a’ görög áácfTOí-nál ? kerekedik „ÁTOS“ valamint kár-ból káros. ÁTOS tehát annyi, mint noxius, noxam, vel damnum inferens. Köszönettel tartozunk Erdélynek, melly ezen szót most is fönn tartja ÁTOS’ falva nevezetű helységben Maros Székében. Tráczia, és Macedonia között van egy ÁTHOS nevü Hegy, melly, hihető, azért neveztetett ÁTHOS-nak, az az ártalmasnak, kár-tévőnek, mivel olly magas volt, hogy a’ Lemnus' szigetében lévő bálvány-ökörre árnyékot vetne, innen lett

ez a’ görög köz-mondás: AOwg KÜ I VTXXM nUvqa XjjftvMxg.fíoog ÁTHOS el födi oldalait a’ Lemnusi ökörnek. Ez a’ közmondás arról, és akkor mondatott mint Erasmus in proverbiis edit. Lips anni 1759. p 469 föl jegyzi „ubi quis officit, aut molestus est, aut gloriam cujus- piam obscurat, aut alioquin obsistit.“ Illy értelemmel magyarázza ezt Calepinus is in Onomastico edit. Basil, anni 1627 p 49 ÁTOS tehát tovább is annyi, mint ártalmas, káros, kárt okozó, kár-tévő. Görög a’ hoszszú é-t két evel, a’ hoszszú ó-t két o-val írta, míg végre Simonides az V, és. M bötüket föl hozta Föl lehet tenni, hogy XXIX rom módot követett el a’ Hézag’ el törlésében t. i vagy a’ referál, predikál, protestál ’s a’ t a’ mi a’ próba szóbul két magán hangzót öszve olvasztotta, vagy az egygyiket ki még világosabban ki tetszik. AM. OM EM ÖM Birtoki Rag ugratta, vagy egy hézag-töltő mással hangzót vetett közbe. Haza,

Haza am, Hazám, és így Lássuk mind a’ háromnak nyomait. Hazád, Hazánk, Hazátok. 1. Ha mind a ’ két magán hangzó rövid, és Fejsze, Fejsze em, Fejszém, és így egygyező, mint aa, ee, oo, öö, a’ mi leg inkább a’ négy Fejszéd, Fejszénk, Fejszétek. változatu Ragoknál történik meg, akkor a’ Ragzatban a’ ΑΝ. ΟΝ EN Határozó Rag két rövid egy hoszszú leszsz, és a’ hézag ezen egybe Igaza (Igaza an) Igazán. olvadással el enyészik. Bővebb példákkal föl világosítom Tiszta (Tiszta an) Tisztán. ABB. OBB EBB ÖBB Hasonlító Rag Pösze (Pösze en) Pöszén. Gyáva (Gyáva abb) Gyávább. AS. OS ES ÖS Tova (Tova abb) Tovább. Fára (Fára as) Fárás. Büszke (Büszke ebb) Büszkébb. Sárga (Sárga as) Sárgás. Fö lötte (Fölötte ebb) Fölöttébb. Elme (Elme es) Elmés. AT. OT ET ÖT Müvelet’ Ragja Suffixum AK. OK EK ÖK Többes számú nevező Rag accusativi. Suffixum nominativi pluralis. Fa (Fa at) Fát. Alma (Alma

ak) Almák. Szalma (Szalma at) Szalmát. Marha (Marha ak) Marhák. Epe (Epe et) Epét. Eke (Eke ek) Ekék. Tőke (Tőke et) Tőkét. Fekete (Fekete ek) Feketék. AZ. OZ EZ ÖZ AL. OL EL ÖL Csata (Csata az) Csatáz. Csuszka (Csuszka al) Csuszkál. Pipa (Pipa az) Pipáz. Szolga (Szolga al) Szolgál. Tétova (Tétova az) Tétováz. Csere (Csere el) Cserél. Teke (Teke ez) Tekéz. Mese (Mese el) Mesél. Már többen is észre vették, hogy a’ Deák meg magyarosított ígék ÁL-végezetüek, mint Dictál, assignál, referál, predikál, protestál, mellynek íme itt fekszik az oka t. i anya-szó-nak gondolták a’ Régiek, dicta, assigna, refera, predika, annyival is inkább, mivel a’ rövid o a’ magyar szájban könnyen rövid a-ra változik által, minthogy rövid o a’ magyar szók’ végén igen kevés van, a’ többi hoszszú magán hangzókat is a’ régibb Görögök kettőztetve írták, valamint szinte a’ régi Magyarok a’ magokét „aa, ee, oo“

’s így lett ezen régibb írás szerint az ÁTOS-ból, ÁTOK-ból: aatos, aatok. A’ Görög, midőn szót fosztani, az az, a’ szó’ értelmét ellenkezőre akarja csavarni, a’ szó’ elejbe egy a-t tesz, mellyet ezen okból « ςεζητιχον-η&ί (fosztó a-nak) nevez, így lett az «azog-ból (ártalmasból) ellenkező értelmű szó „öá«ios“ ártalmatlan, kárt nem okozó, kárt nem szenvedő, sérthetetlen, innoxius, innocens, inviolabilis, és íme itt van a’ csodálatos szó, Otrokóczi szerint, ki fejtve. Él Homerus ezen szóval Odyszszeának XXII. Könyvében hol az ötödik vers így hangzik ,,οι/TOg δη α ε θ λ ο ς ά ά α τ ο ς εχτετέλεςαί“ (Ez az ártalmatlan küszdés ugyan véget ért) és Iliászszának XIV. Könyvében, hol a’ 271-dik vers így szóll: οίγρει* νυν μον ομον<χον άάατον ζυγός vőwq (Most tehát nékem esküdjél meg a’ sérthetetlen Stiksz’ vizére.) Tudom, mit

felel erre a’ szép érzésű Literatorunk, kétség kivül azt, a’ mit az egykori Török követ „Tréfának sok, valóságnak kevés.“ Eh bien. De Λ’ mellett azt is tudom, hogy Kazinczi engem ért, és én ezen örülök El feledém fölebb meg említeni, hogy egy valaki valami szépet akarván mondani illyen ááágatással kezdé beszédét: ,,Amoena amoenitate amoenior est iste dies.“ és innen lett Dicta al, dictál, assigna al, assignál, és így XXX Fontos észre vételek ezek, és sok haszontalan hangzóval végeződik, és egy tagú, akkor hézag-töltő ki vételeknek elejét veszik, a’ Ragzatoknak pedig V-bötü vettetik közbe, de ellenben az anya-szó meg természetes származásokat ki mutatják, minden rövidül igy sérelme nélkül az anya- és rag- szónak; mert azt É, Eved, Eves. állítani, hogy bb, k, l, m, n, s, t, z, Ragok, ’s mellette Hé, Heve, Heves, Hevít, Hevül. azt vítatni, hogy a’ Ragok jelentők, merő Lé, Leve, Leves.

képtelenség. * 2. Ha az említett magán hangzók közül az első Hí, Hivás, Hivat, Hivatal, Hivó. már magában is hoszszú, minthogy ekkor az öszve Rí, Rivad, Rivás, Rivó. olvadásnak helye nem lehet, mert már helyben van Sí, Sivás, Sivó. a’ hoszszu, akkor közönségesen a’ következő rövid Szí, Szivat, Szivó, Szivós. magán hangzó ugrik ki p. o Ví, Vivás, Vivó. Alá (Alá abb) Alább. * Gyarló (Gyarló obb) Gyarlóbb. Ó, Ovas, Ovul. Elő (Elő öbb) Előbb. Hó, Hova, Hovas, Hovi. * Jó, Jova, Jovít, Jovul, Jovasol, Jovall. Apró (Apró ok) Aprók. Esztendő (Esztendő ök) Esztendők. Kó, Kova, Kovács. * Ló, Lova, Lovag, Lovas, Lovász. Szó (Szó ol) Szól. Ró, Rovom, Rovás, Rovó. Nyő (Nyő öl) Nyől. Só, Sova, Sovány. * Szó, Szova, Szovú. Szerető (Szerető öm) Szeretőm. * Tó, Tova. Forró (Forró on) Forrón. A’ szokás már föl kapta, hogy ezen szókban: Késő (Késő ön) Későn. * Ó, Hó, Jó, Só, Szó, Tó, a’

neki rövidültt o-t rövid a-val is mondhassuk, mint Avas, Avul, Adó (Adó os) Adós. Hava, Havas, Havi, Java, Sava, Savany, Savanyú, Só (Só os) Sós. Szava, Tava. Szó (Szó os) Szós. Esztendő (Eszlendő ös) Esztendős. Ő, Övé. Nő (Nő ös) Nős. Jő, Jövedelem, Jövet, Jövés, Jövő, Üdő (Üdő ös) Üdős. Jövendő. * Kő, Köve, Köves, Kövez, Kövecs. Só (Só ot) Sót. Lő, Lövet, Lövés, Lövő. Szó (Szó ot) Szót. Nő, Növeszt, Növet, Növés, Növedék. Turó (Turó ot) Turót. Nyő, Nyövi, Nyövés, Nyövő. Erdő (Erdő öt) Erdőt. ♦ Sző, Szövés, Szövet, Szövő. Alá (Alá az) Aláz. Tő, Töve, Töves. * Elő (EIő öz) Előz. Közönségesen mondám, mert vannak néBú (fő-név). Buvall, Buvallja melly példák is hol a’ hoszszú ugrik ki p. o Bú (íge). Buvik, Buvár Fú, Fuvall, Fuvás, Fuvó, Fuvatag, Jó (Jó obb) Jobb. Fuvalom. Jó (Jó og) Jog. R Szú (caries), Szuvas. (cariosus, carie, Jő (Jő ön) Jön. exesus.

Tő (Tő öbb) Több. 3. Ha az öszve ütköző magán hangzók nem egyezők, akkor a’ hézag’ meg orvoslásában sem egy a’ mód, mert Ha az anya-szó hoszszú é, í, ó, ő, ú, ű, magán XXXI Fű, Füve, Füves, Füvész. hangzós ragok előtt V-re változik, es így enyészteti el a’ Hű, Hüves. Hézagot p. o Mű, Müve, Müvel, Müves, Müvész. Adu, Adua, Adva, Aduas, Advas. Szű, Szüve, Szüvel, Szüves, Szüvü. Falu, Falua, Falva. E’ három utólsót némelyek I-vel is ejtik, de nékem Hamu, Hamua, Hamva, Hamuas, jobban tetszik ü-vel, örömestebb is hallom: szüvem, Hamvas, Hamuaz, Hamvaz. Hiú, Hiualkodik, Hivalkodik. röviden ejtve, mint el nyújtva, és tótosan, szívem. Ötü, R. Ötüös, Ötvös Ezekben: Aluvás, Aluvó, Esküvés, Nyugovás, Szaru, Szarua, Szarva, Szaruas, Szarvas. Tevés, Vevés, Levő ’s a’ t a’ V-bötü. hogy csak hézagA’ visétó Ragokat az első törvényben matöltő légyen, azt említenem sem szükség Pázmán

gyaráztam ki, azért ezekről itt egy szót sem szóllottam; Esküvést Hézag töltő nélkül is írja, Esküés. Pred p 45 Némelly szókban Hézag-töltőnek nem V hanem J csak ezt az egygyet teszem még hozzá, hogy az ÍT raguak vétetik föl, így mondjuk: Fáju, formáju, elméjű, Buvik Í bötüje a’ rövid magán hangzók utan jottává válik a’ helyett mondjuk ezt is: Bujik, és innen Bujdosik, Bujkál. nélkül, hogy az előtte álló magán hangzót megélesítené p Ezen szóban: Szomjuhozik a’ H-bötü Hézag-töltő o. légyen e, vagy az anya-szóhoz tartozzék, és így kelljen Le-ít. Facit deorsum Lejt Descendit mondani „szomjuh“ azt határozzák el mások. Egyéb aránt Oha-ít. Facit oha Ohajt Optat igen könnyü ki ösmérni a’ Hézag-töltő V-bötűt mert az Soha-ít. Sohajt Suspirat előtte való magán hangzót meg rövidíti, ha tehát az előtte Gyú-ít. Gyujt Accendit való magán hangzó a’ ragzatban is hoszszan ejtetik, akkor Gyű-ít.

Gyüjt Colligit, congregat a’ V-bötü nem Hézag- töltő, hanem a’ gyökér-szóhoz Illyenek: Bujt, sujt, ejt, fejt ’s a’ t. tartozandó, így mivel ezeket: Bőven, bővít, bővül, révész, És íme ezek azon egyszerű öt Törvények, mellyekre hoszszan mondjuk: V itt nem Hézag-töltő, hanem gyökér- nem csak az által változtató Ragok’ építményét, hanem az bötű, és így ezek a’ gyökerek: Bőv, rév. egész nyelvnek alkotmányát is bízton bátran reá lehet Következik innen, hogy nekünk nincs semmi építeni, ki vévén némelly Törvény-szegő szókat, mellyek szükségünk a’ nyugovó bötükre, hanem a’ Hézag-töltőkre. minden nyelvben (bár melly müveltt legyen is az) Továbbá. Ha az anya-szó több tagú volna, és két találtatnak Ha ezeken kivül pör támad, azt a’ nyelvkülömböző magán hangzó jönne öszve a’ ragzatban, akkor tudománynak itélő székei el fogják végezni Illyen itélő a’ Hézag-töltő is el marad,

hanem az anya-szónak székeket Révaink négyet állított, úgymint: A’ hangzója ha rövid volna, meg hoszszabbul, ha a’ rag is szokást, a’ hasonlók’ hoszszú. egyezését (Analogia); a’ szó’ eredetét (Etymologia), és a’ Alma, Almáé. szebb hangzatot (Euphonia). Szabad légyen nékem még Goromba, Gorombáúl. kettőt hozzá tenni, a’ ki mondás’ könnyebbségét t. i és az Jele, Jeléűl. Barátság’ jeléűl értelmességet; mind a’ kettő fontos, nagy hasznú, és mivel De ha rövid a’ rag, akkor az anya-szó is, ha hoszszu meg rövidül, így Két lábú, Két lábuak. Lágy szüvű, Lágy szüvüek. Szomorú, Szomoruan. Találni mindazonáltal példákra a’ régieknél, hogy némellykor itt is Hézag-töltőt vetettek közbe, így Árúlójúl. Pázmán, Kalauz p 817 Láthatójúl p. 867 Lejendő p. 836 Ezt a' szót Eszterházi Tamás így írja: Levendő. M Hunnius p. 201 Hiendő, Hivendő, egyaránt ugyan ott p 309. 329 A’ rövid u,

és ü némelly szavainkban a’ rövid magán XXXII mind eddig senki föl nem hozta, ki fejtem bő- az ezen esetben nehéz ki mondatu m-helyett n-et tett. vebben. Légyen azért Ezt újra viszsza állítani annyi volna, mint az el hárított akadályt viszsza iktatni. VI. Törvény 3. Ellenben b-előtt könnyebben mondjuk az mA’ könnyebb kimondás bötüt p. o azomban, külömben, külömbség, ha bár 1. Ha az anya-szó mással hangzon vé- így irjuk is a’ szó-származtatás szerint: azonban, geződik, ’s a’ rag is mással hangzón kezdődik, ha különben, különbség. 4. Sz és z, az s előtt nehéz kimondatuak, illyenkor az öszve ütköző több mással hangzók el nehezítenék a’ ki mondást, könnyítünk rajta egy könnyítünk rajtok, mind a’ kettőt s-sé változtatván, közbe vetett rövid a, e, o magán hangzóval, mellyet így ezek: Igazság, egészség, gazság, gonoszság, hasonló képpen a Rag-vezér határoz meg; ennek község, ravaszság,

vitézség, ha bár így iratnak is, de nyomait már láttuk, de itt se lesz szükségtelen egy akár kinek szájában is a’ ki mondáskor így hangzanak: Igasság, egésség, gasság, gonosság, két példával föl világosítani. kösség, ravasság, vitésség, nehésség, üdvösség. MÁNY. MÉNY 5. Két mással hangzón kezdődő, ’s ugyan azért Tart, Tartmány, Tartomány. idegen nehezebb ki mondatú szókon könnyítünk i Szül, Szülmény, Szülemény. vagy o bötünek elő tételével, így mondjuk: Iskola, Vél, Vélmény, Vélemény. oskola, ispán, István, istáp, istráng, Istóczi. KODik. KEDik KÖDik Ezen módot az olasz is követi, így ezen Nyal, Nyalkodik, Nyalakodik. mondásokat: Son venuto per studiare Non sono in Vél, Vélkedik, Vélekedik. stato di servirvi E piu parla meglio, che non KOZik. KEZik KÖZik scrive, így gyöngítik i-bötünek elő- tételével: Son Bont, Bontkozik, Bontakozik. venuto per istudiare, tanulni jöttem. Non sono in Had,

Hadkozik, Hadakozik. istato di servirvi, nem szolgálhatok. E parla meglio, NA. NE che non iscrive, jobban beszéll, mint ír. Lágyít, Lágyítna, Lágyítana. 6. Ezen szókkal: AZ, EZ, amAZ, emEZ, mivel Szaporít, Szaporítna, Szaporítana. gyakran élünk, Z pedig némelly mással hangzók előtt NAK, NEK. Ige-rag nehezítené a’ kimondást, könnyítünk rajta, Z-ét az Mond, Mondnak, Mondanak. utánna következő mással hangzóra által változtatván, Küld, Küldnek, Küldenek. melly által változtatást a’ ragzatokban egészlen ki NI. teszünk p. o abból, abban, ahhoz, annak, arról, attól, Fedd, Feddni, Feddeni. avval; de a' nevek előtt a’ ki hagyás’ jelével jelentjük p. o a’ barát, a’ farkas, a’ galamb, a’ harang, Szóll, Szóllni, Szóllani. a’ ló, a’ por ’s a’ t. SÁG. SÉG 7. Illyen könnyítő által változtatás történik Sok, Sokság, Sokaság. VAL. VEL eszközlő raggal is, ha a’ mással hangzók Szűz, Szűzség, Szűzeség.

után tétetik. p o VÁNY. VÉNY Irt, Irtvány, Irtovány. Szel, Szelvény, Szelevény. 2. A’ szó-származtatás reá visz, hogy ezeket: Bont, ont, önt, ront, ronda, rongy, hint, így kellene írni: Bomt, omt, ömt, romt, romda, romgy, himt, mert a’ fő gyökér Bom, om, öm, rom, him, és innen jön: Bomlik, omlik, omladék, omolva, ömlik, ömlés, romlik, romolva, himlik; de mi nehéz volna igy ki mondani, Bomt, omt, ömt, romt, romda, romgy, ’s a’ t. könnyített a’ nyelv’ geniusa, és XXXIII Az, Azval, Azzal. hoszszabbították meg, hogy a’ szó, az első tagjára rövid lévén, az utólsóban annál hangosb legyen. Bot, Botval, Bottal. Illyenek: Szekér, kerék, cserép, kenyér, levél, veréb, Ez, Ezvel, Ezzel. egyéb, kevés, nehéz ’s. a’ t (Ezt onnan is gyanítani Kalán, Kalánval, Kalánnal. lehet, mivel Szala Vármegyében, Lenti’ táján, mái Kés, Késvel, Késsel. napig is igy ejtik: Szeker, kerek, cserep, kenyer, Méreg, Méregvel,

Méreggel. level, vereb, egyeb, keves, nehez ’s a’ t.) Ezt a’ Tőr, Tőrvel, Tőrrel. És íme itt ölelkezik öszve e’ két jegyzet, mert hoszszab- bítást ezen szók el is vesztik az ollyan a’ 6-dik jegyzet szerint jól van: AVVAL, EVVEL, ragzatokban, hol a’ rag magán hangzón kezdődik (ki amAVVAL, emEVVEL, de jól van a’ 7-dik jegyzet vévén: é, i, és an-ragokat), és ezen el vesztéssel a’ ki szerint igy is: AZZAL, EZZEL, amAZZAL, mondás is könnyebbül. Kerék, Kereke, Kerekes, Kereketlen, emEZZEL. E’ két jegyzetnek e’ négy szókban való Kerekü. öszve ölelkezése ki mutatja a’ jegyzetek’ helyességét, ’s mint egy emlékeztet a’ 84-dik Zsoltárnak 11-dik Veréb, Verebe, Verebély. versére. Levél, Levele, Levelek, Leveles, Levelez. 8. Ez történik az egyszerező Raggal is VAN, Ezen szerint a’ többi is, úgy mint: Agár, bogár, VEN, a’ mi fölebb példákkal bé van bizonyítva § . 1 cserép, derék, egér, egyéb, fenék, fonál,

födél, n. 3 és alább a’ hang-ígéknél fövény, kanál, kalán, kenyér, geréb, kevés, kosár, 9. Ugyan ezen a’ húron pöndül VÁ VÉ által kötél, kövér, közép, madár, mozsár, nehéz, pohár, változtató Rag is. seléb, sükér, sugár, szamár, szekér, tehén. Ezen Törvényt követik némelly egy taguak is, Por, Porvá, Porrá. ugy mint: Ád, dér, dűh, ér, ész, év, fél, hágy, ín, kél, Gaz, Gazvá, Gazzá. kéz, jég, légy, lúd, mész, név, ó, ő, réz, rúd, rűh, szél, Bor, Borvá, Borrá. szén, tél, tűz, úgy, út, úr, űgy, űr, víz. Ember, Embervé, Emberré. Víz, Vízvé, Vízzé. 12. Melly nehéz ki mondatú szók: ptrüszszent, Az, Azvá, Azzá. ptrücsök. Köz-nép segít magán, és így mondja ki: Ez, Ezvé, Ezzé. tüszszent, pücsök, és innen pücskörész, pücsköli, ki Amaz, Amazvá, Amazzá. pücskölte. Emez, Emezvé, Emezzé. 13. K a’ G előtt által változik, és könnyebb a’ Ime itt is ezen négy utólsó

szóban az előbbeni ki mondás mint: Aggat, faggat, szaggat, ezek helyett: öszve ölelkezés; mert a’ 6-dik jegyzet szerint így is Akgat, fakgat, szakgat. jól van: Avvá, Evvé, Amavvá, Emevvé. 14. A’ Régi „ALM ELM“ végezetű ragzatokat * VA. VE Az igékben nem változik által: a’ könnyebb ki mondás’ kedvéért egy köz- be vetett adva, irva, félve, füzetve, de a’ határozóknál igen is, magán hangzóval lágyítjuk; így mondjuk a’ régi mint VISZSZA, MESZSZE, e’ helyett VISZVA, „Hatalm, fejedelm“ helyett: Hatalom, fejedelem. MESZVE. Ezen okból sokkal jobb, szebb is volna: 15. Úgy tetszik, a’ könnyebb ki mondás szülte ÖSZSZE, mint ÖSZVE. azt is, hogy a’ hoszszú Ó, és Ő magán hang10. Különösen a’ Jotta meg érdemlené itten a’ * bővebb ki fejtést; mert tagadhatatlan, hogy némelly mással hangzók után igen el nehezíti a’ ki mondást p. o. mos-ja, mos-jon, ráz- ja, ráz-jon, szerez-je, szerezjen, melly nehéz ki

mondáson hasonló által változással segítünk: mossa, mosson, rázza, rázzon, szerezze, szerezzen; de ennek bővebb ki fejtését a’ Nyelv-irokra bízom. A’ Szótár-író annyira nem ereszkedhetik. 11. Vannak némelly két tagú szók, mellyeknek az utólsó tagját úgy látszik, hogy azért XXXIV zókat, a’ mással hangzók előtt, egy L-bötünek hozzá Kevereg, Keverget, Kevergés. adásával, meg fosztották a’ vonástól; így lett ezen régi Könyörög, Könyörgés, Könyörgő. nevekből,,Bódog, bót, fót, vót, tőt, ót, kódus" Boldog, Zörög, Zörget, Zörgés, Zörgő. bolt, folt, volt, tölt, olt, koldus. Dörög, Dörgés, Dörget, Dörgöl, Dörgő 16. Némelly szókkal ellenkező képpen történt A’ többi illyes Hang-ígéket lásd alább a’. A’régi Bulcsu, keszölcze, ma: bucsu, keszőcze. 17. Néha a’ meg vonás el marad a’ két mással Hang-neveknél hangzó előtt. 3. Ha az anya-szó két tagú, leg inkább pedig Lélek,

Lelki. ha mind a’ kettő rövid, ki ugratja az utólsó magán Szép, Szepb, Szebb. hangzóját, ha a’ hozzá járuló rag magán hangzón Ész, Esztelen. kezdődik (ide nem értvén a’ visétó ragokat), ha Hét, Hetfő. egyéb eránt a’ kimondás könnyü. Két, Kettő. Kapocs, Kapcsa, Kapcsol. Vág, Vagdal. A’ mit hasonlóképpen a’ könnyebb ki mondásnak köszönünk, noha itt a’ szebb hangzatnak is része van. 7. Törvény Bötü-ugratás. De valamint a’ keményebb ki mondást kerüli a’ nyelvünk: úgy az olasz lágyságot sem akarja „Medium tenuere beati.“ Ha tehát a’ sok magán hangzó nagyon lágyítaná a’ ki mondást, lehet rajta ki ugratással segíteni, mellynek ezen esetekben van leg inkább helye. 1. Minden „ALOM, ELEM“ ragzatban az utólsó magán hangzó (O, E) ki ugrik, ha a’ hozzá járuló rag rövid magán hangzón kezdődik p. o Hatalom, Hatalma, Hatalmas. Tilalom, Tilalma, Tilalmas, Tilalmaz. Védelem, Védelme, Védelmez.

Gyalom, Gyalma, Gyalmos. Halom, Halma. Ide tartozandó „ALOM“ is Álma, Álmos. * A’ Régiek ugyan nem voltak olly kényesek, és a’ nevezőben is igy szóllottak „Hatalm, fejedelm, halm, álm“; sőt a’ többi ragzatokban is, bár mással hangzó rag járultt is hozzá „Hatalmnak, fejedelmnek, fejedelmkednének“ (így irta ezt Ruth’ könyvének régi magyarázója), és nem gondolták azt, hogy ki törik nyelvek a’ ki mondásban, ha a’ szón nem lágyítanak. 2. A’ gyakorlatos ígéknél (OG, EG, ÖG raggal), leg inkább pedig ha azok Hang-nevekből erednek, ki ugrik az utólsó magán hangzó, ha magán hangzón kezdődő rag jarul hozzá, ez akár rövid, akár hoszszú legyen. p o Csavarog, Csavargó, Csavargás. Forog, Forgat, Forgás, Forgács, Forgó. * Dolog, Dolga, Dolgos, Dolgozik. Horog, Horga, Horgas, Horgász. Nyereg, Nyerge, Nyergel, Nyerges. Méreg, Mérge, Mérgelődik, Mérges. Kéreg, Kérge, Kérges. Féreg, Férge, Férges. * Átok,

Átka, Átkoz. Marok, Marka, Markol, Markos, Markász. Illyenek: Titok, szurok, gyilok, mocsok, piszok, torok, sulyok, murok, szitok, tulok, berek, retek, bürök, kölyök, pöczök, fészek, lélek, étek, vétek. * Akol, Akla. Pokol, Pokla, Poklos. Szelel, Szellet, Szellő. Öböl, Öble, Öblös. Köböl, Köble, Köblös. Ököl, Ökle, Öklöz. Bagoly, Baglya, Baglyas. Fogoly, Foglya, Foglyász. * Üröm, Ürmös. Köröm, Körme, Körmöl, Körmös, Körmöz, Körmű. Barom, Barma. XXXV És így: Czimbalom, malom, majom, orom, szirom, sulyom, járom, verem, selyem. * Haszon, Haszna, Hasznos. Vászon, Vászna. * Torony, Tornya, Tornyos, Tornyot. Szöröny, Szörnyű. * Czukor, Czukros, Czukroz. Bokor, Bokra, Bokros, Bokroz. Gödör, Gödre, Gödrös, Gödröz. Illyenek: Bodor, fodor, gyomor, kapor, eper, szeder, csöbör, ökör, tükör, vödör, gyakor, lator, sodor, pödör. 8. Törvény. Az Értelmesség. Jövök az értelmességre, melly minden nyelvnek valamint

fő tulajdona, úgy azt meg szerezni fő kötelessége. Én itt csak egy oldalról tekéntem Semmi az értelmességet jobban meg nem zavarja, mint az, ha azon egy szónak több értelme vagyon. Ez a’ rideg szókban mint egy el kerülhetetlen, de a’ származékaikban elejét lehet venni, vette is a’ Nyelv’ geniusa. Lássuk egynéhány nyomait. 1. ÁR. (Pretium) Ára. Ejus pretium Szerez, Szerzet, Szerzés, Szerző. ÁR. (Eluvio) Tegez, Tegze, Tegzes. Koboz, Kobza, Kobzos. Árja. Ejus eluvio Sárgás Tiberisnek árja 4. A’ hasonlító Ragokban, kivált S, SZ, Z Rájnis. bötük után ki lehet ugratni a’ rag’magán hangzóját, Ime azon egy Ragzatban az egygyikben ki sőt a’ végső b-bötüt is mint: okosb, kedvesb, gonoszb, hagyta a’ j-t, a’ másikba bele tette. Igy LAKa Ejus mérészb, igazb, nehezb, melly ki ugratással kivált a’ habitatio. LAKja Incolit Ezen szerint FOGA Dens régiek szerettek élni. Lásd Révai, Elab Gram P lp ejus FOGJA Capiat 257. 2. 5.

Illyen ki ugratás a’ müvelet’ Ragjánál is NAP. (Dies) gyakran történik p. o fegyvert, vért, kést, sast, lent, kárt, mellyről a’ Nyelv-íróknál kell bővebb utasítást Napom. Dies meus venni. Napod. Dies tuus 6. Az Ösz-nevekben is, ha két egyenlő magán Napja. Dies ejus hangzó jön öszve, az első ki ugrik. Napok. Dies in pl Gazda-aszszony. Gazd’ aszszony Napjaink. Dies nostri Hála-adás. Hál’ adás Napos. Habens dies plures Kamara-ajtó. Kamar’ ajtó NAP. (Socrus) Konyha-ajtó. Konyh’ ajtó Napam. Socrus mea Kurva annya. Kurv’ annya, meg kurv’ Napad. Socrus tua anyázta. Napa. Socrus ejus Mi időn. Midőn Napak. Socrus in pl Pogácsa-alma. Pogács’ alma Napaink. Socrus nostrae Szoba-ajtó. Szob’ ajtó Napas. Habens socrus plures Tudni illik. Tudn’ illik Hasonlóképpen De ha külömbözők a’ magán hangzók, ez illyen MAG. (Semen) ki ugratásnak nincs helye, így nem lehet mondani „mi Magom. Semen meum. okra“ helyett „m’okra“

noha a’ köznép azt is mondja: * )( m’ördög, pincz’ ajtó; ezek helyett: mi ördög, pinczeajtó. * Vagyon a’ Francziáknál is helye ezen törvénynek, mert nálok is a’ rövid e, ha bár ki iratik is, de igen gyakran el némul, az az ki hagyatik a’ ki mondásban, és innen néma E-nek (E muëtte) neveztetik. * XXXVI Be ne. (Be ne ereszd) Magod. Semen tuum Be ne menj. Magja. Semen ejus Be nem eresztem. Magjaink. Semina nostra * Magjaitok. Semina vestra Benne. Intus in eo Magjaik. Semina illorum Benne menj. Magos. Semine praeditus Bennem. Intus in me MAG. (Ipse) Igy támadott Benn, mellyet hasonlóképpen Magam. Ego ipse más esetekben követni nem kell; így házban, Magad. Tu ipse kertben, és nem házbann, kertbenn. Maga. Ille ipse Magunk. Nos ipsi 6 Magatok. Vos ipsi Épen. Integre Magok. Illi ipsi Képen. In imagine Magas. Altus, excelsus Mi képen. In qua imagine Illyen mit a’ Deákban is lehet észre venni, igy: Azon képen. In illa imagine Frons, FronTis.

Homlok Frons, Fron- Dis Leveles * ág. Os, OSSis Csont Os, ORis Száj Éppen. Plane 3. Képpen. Admodum Szemet. (Quisquiliae) Szëmët (Oculum) ë Miképpen. Sicut, quemadmodum helyett, melly a’ leg rövidebb e, némellyek rövid ö-t Azon képpen. Ad eum modum irnak: szömöt. 7. Ebbül. (Ex hoc.) Ëbbül. (Ex cane) 4. A’ külömbséget itt a’ ki mondás igen is ki ejti, Hoz. (Fert) ki lehet az írásban is két ponttal tenni „Akár mint Hozá. Ferebat pörzsöljék, nem lészen az ëbbül szalonna“ köz Hozád. Ferebas mondás, és így: Hozám. Ferebam Hozánk. Ferebamus Ebbéli. Hujusmodi Hozátok. Ferebatis Eredj. Exoriare Hozák. Ferebant Vesz. Perit Hozzák. Ferunt, v Ferant Mentt. Liber * HOZ. (Ad) Ëbbéli. Caninus Hozzá. Ad illum Erëdj. Pergas Hozzád. Ad te Vësz. Emit Hozzám. Ad me Mëntt. Abiit Ki mëntt erejü bor Vinum Hozzánk. Ad nos fugiens. PP Hozzátok. Ad vos Hozzájok, Ad illos. 8. JA. JE harmadik személybéli raggal élünk Ime „Ad illos“ se

úgy nem lehet mondani mind a’ jelenvaló mind a’ parancsoló módban. Ime „Hozák“ mert ez annyi mint Ferebant, se úgy a’ külömbség: „Hozzák“ mert ez annyi mint Ferunt, vel Ferant, a’harmadik külömbséget veszi elő a’ nyelv’ geniusa, és azt mondja „Hozzájok“ Ad illos. A’ mit a’ nyelv’ geniusa, Z kettőztetésével, kéntelenségből tesz, hogy a’ több értelműséget (Polysemia) el kerülje, nem kell azt oda is bé vinni, hol nincs kétes értelem. Hiba tehát igy irni „Péterhezz, Pálhozz“ e’ helyett, „Péterhez, Pálhoz.“ 5. . XXXVII Látja. Videt Szaggatja. Lacerat Szereti. Amat Emeli. Levat . 11 Tagadhatatlan, hogy ,,Christianus“ Keresztyén, és nem Keresztény. Nem kell itt semmi hitbéli * külömböztetést keresni; így irták a’ régiek, valamint Lássa. Videat „Tristianus“ Terestyén, és „Sebastianus“ Sebestyén. Szaggassa. Laceret De már ma jobbára így iratik „Keresztény.“ Mi Szeresse. Amet

ennek az oka? Bizonyosan nem a’ hitbéli el Emelje. Levet különödés, hanem a’ kettős értelem’ eltávoztatása: Sőt ha más külömbséget nem tehet, a’ Keresztyén. In cruce ejus határozót teszi által. Keresztény. Christianus * Tót Váradi Kászonyi András, Királyi TaMeg tudja. Rescit nácsos és Udvarnok, így ír Velenczei Utazásában p. Meg irja. Perscribit 70. „A’ másadik osztálybéli vitézek’ K e r e s z t y é n Ki szórja. Ejicit * a’ Szent György vitéznek képe, a’ harmadik Tudja meg. Resciat osztálybéliek K e r e s z t y é n pedig mind ez, mind pedig a liliom-levelek, ’s ezekhez csatoltt ékességek Irja meg. Perscribat hibáznak.“ Szórja ki. Ejiciat 12 . 9. RÉSZ. (Pars) Tudva vagyon az is, hogy sok rideg szovaink Részes. Partem habens egyszer’smind nevek is, ígék is. Ezen külömbség RÉZ. (Cuprum) nagyobb részént IK-kel jelentetik. Rezes. Cuprum habens SZÉL. (Extremitas) Villám. Fulgur Széle. Ejus extremitas Folyam.

Fluentum Széles. Latus Nyúl. Lepus SZÉL. (Ventus) Kés. culter Szele. Ejus ventus. Húgy. Urina Szeles. Ventosus Lak. Habitatio 13. Lép. Lien * ÉK. (Cuneus) Villámik. Fulgurat Ékes. Cuneatus Folyamik. Fluit Éketlen. A’ mi nincs ékezve Nyúlik. Extenditur ÉK. (Decor) Késik. Tardat Ékës. Decorus Húgyik, Hugygyik. Urinam mittit Éktelen. Abnormis Lakik. Habitat Hasonlóképpen Lépik. Graditur Képes. Imagines habens 10. Képetlen. A’ miben nincs kép Szemetlen. Oculo carens Jó. Bonus moraliter Jóság. Bonum morale Képës. Modum, proportionem habens ORság. Rapina Képtelen. Absurdus * Szemtelen. Impudicus, effrons Jó. Bonum * Jószág. Bonum physicum ORszág. Regnum XXXVIII 14 . SZÉLED. (R parva latitudo) SZÉLLED. (Dilatatur) Igy a’ bötü-kettőztetéssel kivánt értelmességet szerezni; igy lett a’ két L ezen szóban is „ÉLLED.“ 15. Némellykor a’ több értelmet a’ gyökér’ magán hangzójának el változtatásával külömbözteti

meg. Példa lehet KER (ebbül származnak: Kereng, kerít, kert, kerül, kerep, keres) mert az E-t, ha több az értelem, Ö-re változtatja: KERÜL. Circuit KERES. Quaerit * Ime az által tétellel mint enyészik a’ kétes értelem el. Egyéb aránt a’ jelenvaló módban a’ határozó közönségesen elő tétetik, mint hozzá fér, hozzá jut, hozzá nyul, hozzá folyamodik, hozzá készül, kezd - lát - ragasztja - szokik. . 21 Széllyel. Passim Széllyel szórja. Dispergit * Széllel. Cum vento Széllel béllett ember amaz, tele vele dudaként. 22 . Szövetnek. Curant texi * KÖRÜL. Circum Szövétnek. Funalia KÖRÖS. Circularis Körös körül. Circa circum 23. 16. Menny. Coelum És még is az oda valót HAMOS. R ma Hamvas v Hammas jelentő társ-név, nem Mennyi, mert ez: quantus, HAMOS. R ma Hamis Tectus, dolosus hanem közbe csusztatással Mennyei: coelestis, Mind a’ kettőnek HAM volt a’ gyökere. coelicola Horatiusnál is mondatik „cineri doloso.“

Szóval nincs a’ Magyar nyelvben ollyan kis 17. külömbség, mellynek a’ több értelműség’ ki keŐ KÖT. (Ipse ligat) ŐKET (Ipsos) rülésére hasznát nem venné a’ nyelv’ geniusa. De Ime a’ külömbség’ jelentése. Helytelen állítás egy úttal bé bizonyodik az is, hogy a’ Szótehát az, hogy „ipsos“ igy kellene mondani „ŐKÖT“ származtatást nem lehet úgy tekénteni, mint a’ M és nem őket. Holott ennek az Analogia is ellene Nyelvnek egyedűl való Biráját, hanem az mond, mert nem mondjuk: Kötőköt, őrlőköt, Értelmesség’ Törvény-székét is, a’ többivel egygyütt, üldözőköt, le ölőköt, gyönyörködőköt, sütőköt, illendő tekéntetre, és figyelemre kell méltatni. főzőköt; hanem: Kötőket, őrlőket, üldözőket ’s a’ t. Még ezt az egygyet függesztem ide, hogy egy 18. szabad nemzetnek élő nyelvét nem lehet, de nem is TISZT. (Officium)-* Tiszte. Ejus officium Tisztét le tette. Resignavit officium

TISZT. (Officialis) Tisztje. Ejus officialis Tisztjét le tette. Deposuit suum officialem 19 . „Addig élek, a’ meddig a’ karom“ az Irás- ban ki tetszik igaz értelme, a’ ki mondásban két értelmű. 20 . Hozzá értt. Attigit Tud hozzá. Intelligit * Ért hozzá. Scit Hozzá tud, Hozzá tudja. Appendit illik, olly szoros korlátok közé rekeszteni, hogy, mintegy másod Prometheus, le bilincselve lévén, bővebb ki fejtését, ’s virágzóbb állapotját ne is remélhesse. Kell illendő szabadságot engedni a’ nyelv’ járásának. Lehet XXXIX okkal móddal ujítani is. A’ Franczia szüntelen szépít Mind a’ kettőt (t. i a’ gyökér- és törzsöka’ nyelvén Sok idétlen buzgó el hiteti magával, hogy szókat) nagy bötükkel külömböztettem ki a’ Szóha úgy nem beszélünk, mint ő Kegyelmek akarják, el táromban, minthogy, a’ többiek ezekből nevevész a’ nyelv Ezek mellől mosolygással múllyunk el kednek, ezekből ágoznak el De

hogy közönséges nevezetem is legyen, és ne kelljen mindaha, hol gyökér-szót, hol törzsök-szót 6. § említenem, ezen szóval is élek ANYA-szó, melly A’ Szó-tárom’ elrendelése. alatt nem csak mind a’ kettőt jelentem, hanem minden Által esvén a’ fölebb említett három rendbéli más szavat is, akár hány tagu légyen az, ha ahhoz gondokon, már most közelebb a’ Szó-táromhoz, valamelly ragot akarok függeszteni p. o ha ezen mellynek külső belső mivoltát, és el rendelését e’ szóhoz ,,mértékletes“ SÁG, SÉG ragot akarok következendő számak alatt terjesztem elő. függeszteni, ezen hozzá függesztendő ragra nézve ez . a’ szó „mértékletes“ anya-szó, minthogy: mértékletesség, köz-vetetlen ebből származik. Illy módon a’ 1 sok szó-szaporítást el kerülöm, ezen el nevezésnek Bötü-rend. Elsőben is a’ Bötü-rendet határoztam meg. E’ leg nagyobb hasznát vettem a’ szó- ragasztás’ Törvényeiben.

következendőt találtam leg alkalmatosbnak. Azon állapot, mellybe az anya-szó jő, ha A. Á Be CZe CSe De E É eF Ge GYe egyszer a’ rag hozzá járultt, neveztetik: RAGZATHá I Í Je Ká eL eLY eM eN eNY O Ó Ö Ő nak, a’ MAGZAT-szó’ hasonlatosságából, így tehát Pe. eR eS ZSe SZe Te TYe U Ú Ü Ű Ve Ze az egy gyökér-szótúl meg válva, lehet minden szó anya-szó is, ragzat is, de külömb tekéntet alatt. Anya2 szó, ha úgy tekéntem, mint a’ mellyhez más ragot akarok még függeszteni; Ragzat, ha úgy tekéntem, Gyökér-szovak. Meg lévén a’ Bötü-rend határozva, a’ gyökér- mint a’ mellyhez már a’ ragot hozzá függesztettem. A’ gyökér-szó, ha magán véve is jelentő, és szavakat kerestem ki, melly nehéz munkámba nem értelme van, neveztetik élő gyökérnek p. o él, fél, kő, kerültt, minthogy akár mellyik szó is, ha minden már, bár, fül, köz, hír, ok, fog ’s a’ t. hozzá járultt ragjaitól le fosztatik, a’

gyökerét tünteti elő p. o „Foglalatoskodik“ ha le fosztom De ha a’ gyökér-szónak magán véve már most egygyenként a’ hozzá járultt ragjait: kodik, os, at, lal, értelme nincs, és véle, mint jelentővel, magán nem hátra marad „FOG“ a’ mondott szónak fő gyökere. élünk, hanem csak a’ származékaiban, néma Minthogy pedig a’ Magyar nyelvben elő- ragok gyökérnek mondatik p. o pír, vir, vör; az elsőből nincsenek, és minden szó hátulrul nevekedik, származik: pirja, piros, pirít, pirul, a’ másodikból természetes dolog az, hogy a’ szónak első, és kezdő virág, virít, virul, virgoncz, a’ harmadikból vörös, vörhenyeges ’s a’ t. Ez illyen gyökereket nem tagja egyszer’smind gyökér-szó. Következik innen, hogy minden igaz Magyar akartam holtt gyökereknek nevezni, mert, hiszem, gyökér-szó egy tagú, mint: fog, hall, lát, kép, tud, ma, élnek a’ származékaikban, sőt meg lehet az is, hogy ez illyen néma

gyökerek még valaha meg jó ’s a’ t. szólamlanak „multa renascentur“ valamint a’ nyelv’ Ha a’ gyökér-szó már egy nevekedést föl vett: kezdetén is bizonyosan éltek, mert ha akkor se volTörzsök-szónak nevezem azt, azon hasonlatosságból, minthogy a’ Törzsök a’ gyökérből nevekedik ki. Ezen Törzsök-szavak közönségesen már két taguak, p. o Vámos, város, falu, válú, fagy- gyu, árnyék, tajték, gyanu, gyürü ’s a’ t. De lehetnek egy taguak is azon esetekben, a’ mellyekben bötü-ugratás, vagy egybe olvadás történt p. o Kert, félt, jobb, holtt, jön ’s a’ t. . XL tak magán véve jelentők, a’ ragok is, a’ mint némellyek állítják, magán véve nem jelentők, a’ két semmi jelentőből, hogyan lehetett valami jelentő? ezt Oedipus se fejti meg. De hogyan némultak el? azt feszegetni nem ide való. Hogyan mulnak el sok nemzeti szokások? Hogyan veszti el keletit a’ keletben forgott pénz? és pénzhez hasonló

a’ szó is, ez a’ nyelven, az kézen forog, el vész ez is, az is üdővel, más jön helyébe „mortalia facta peribunt, nedum verborum stet honos.“ A’ nemzetnek viszontagságai, más nemzetek közé jutása, hadakozásai, uj találmányai, a’ kereskedés, valamint idegen portékákat, úgy új szókat is hoz a’ nemzet’ kebelébe, felejteti a’ régieket, kivált azokat, mellyekre kevesebb szüksége van, és így ritkábban fordulnak elő, mert a’mellyekre mindennapi szükségünk vagyon, bátran el mondhatjuk, hogy azokat még első fészkéből hozta nemzetünk, minthogy a’ mindennapi vele élés miatt nem lehetett oka az el felejtésre. Vegyük csak az emberi test’ részeinek neveit. Egy taguak ezek, élnek most is, és deli rövidségekkel akár melly nyelvnek is azont jelentő szovait meg halladják. Elő számlálom bötü- renddel, ’s ide teszem a’ Deákját is, hogy a’ külömbség szembe tünőbb legyen. Agy: cranium. Aj: labium (Ajak: labia)

Innen Ajt: nyit, és ebből meg van még a’ részvevő: Ajtó: nyitó. Porta; Áll: maxilla, mentum Arcz: facies Bajsz (Bajusz): mystaces. Bél: intestinum, viscera. Bőr: pellis Czomb: femur. Csont: os, ossis Csöcs: mamma. Ér: vena. Fan: pubes. Far: nates, clunis Fej: caput Fog: dens. Fül: auris Haj: capillus. Has: venter Háj: adeps Hát: dorsum. Hón (Hón-al, Hón’alja): axilla, ala Hus: caro. In: nervus. Iny: gingiva, palatum Íz: articulus. Jog R dextera Jogja felől ad dexteram Abbatia de Szent Jog. Kar: brachium. Kéz: manus Köny: lacrymae Körm (Körme, Körmöl): unquis. Láb: pes. Lép: lien Máj: hepar. Melly: pectus Nyak: collum. Nyál: saliva Nyelv: linqua Orr: nasus. Öl: sinus Pof (Pofoz): gena. Sark: calcaneum. Száj: os, oris. Szár: crus, tibia Szem: oculus Szőr: pilus. Szű: cor Tag: membrum. Talp: talus Test: corpus Térd: genu. Tork (Torka, Torkol): guttur Újj: digitus. Váll: humerus. Vér: sangvis Ezeket, és a’ többi egy tagu, élő, vagy néma

gyökereket, bővebben ki fejti a’ Szó- tárom. De vannak veszett gyökerek is, mert vagyon minden nyelvben rendhagyó szó, és pedig annál több, mennél a’ nyelv távulabb eredetü, és ki miveltebb. Ezeket meg határozni nálunk se lehet egy könnyen, és illendőbb is ezt mondani, mint sem tudatlan gőggel azt állítani, hogy p. o ezen szónak „Vagyon“ V-bötü a’ gyökere, holott V-t magán hangzó nélkül ki sem lehet mondani, az illyen esetekben nem vesződtem én is a’ veszett gyökerekkel, hanem a’ leg közelebbi törzsök-gyökereit állítottam elő, ’s tettem ki czégérül mint: Vagy, megy, tesz, vesz, lesz ’s a’t. 3. Szó-nemzés. A’ fölebb elő számláltt Ragok, ha az anyaszóhoz járulnak és véle a’ ragasztás’ törvényei szerint egygyesülnek, új szókat, noha rokon értelemmel, nemzenek. A’ szó-nemző ragokat elő számláltam azon renddel, a’ mint azt a’ Szó- tár-írónak használni kell, a’ ragasztás’ törvényeit

is szinte azon szerint, mind a’ kettőt olly rövidséggel, a’ mint lehetett. 4. Rag-táblák. Hogy jobban szemeim előtt forogjanak a’ Szó-nemző ragok, és könnyebbséget érezzek a’ Szó-tár-írásomban, négy Rag-táblát készítettem, mellyeket ím közlök is a’ Bé-vezetés’ végén. XLI 1-ső a’ Fő-neveket, nem lehet úgy tekénteni, mint ragzatot. Egygyik név 2-dik a’ Társ-neveket, a’ másikkal nem ragad, nem olvad öszve. Az öszve 3-dik az Igéket, olvadásnak semmi jeleit, a’ szó-ragasztásnak semmi 4-dik a’ Határozókat, és a’ Beszédnek egyéb nyomait bennek nem tapasztalni. Ugyan is a’ részeit mutogatja ki, micsoda ragokkal szaporodhatnak, és ragasztás’ törvényei szerént a’ Ragzatnak ezek a’ micsoda szókat nemzhetnek. Én leg alább nagy hasznokat tulajdoni: vettem, mert midőn ezeken a’ Rag-táblákon körül 1. A’ Rag-vezérséget a’ Ragzatnak első magán hordoznám az anya-szót, gyakran olly származatait

leltem hangzója viseli. Ha tehát a’ jármas név ragzat volna, föl, mellyek semmi Szó-tárokban nincsenek még föl így kellene mondani: karszékok, árvizok, balkezak, jegyezve, p. o Fáész, Fáészás, Fáészat, noha a’ köz- minthogy a’ vastag hang a’ ragzatban vastag hangot élésben igen is fönn vannak „szabadon fáészhat, van kíván; úgy de így senki nem beszél, hanem igy: karszabad fáészása“ ’s a’ t. Ajállom is ezen Rag-táblákat székek, ár-vizek, bal-kezek ’s a’ t Igy el választva a’ haszon-vételül mind azoknak, kiknek az én utamon meg nyelv-tanuló is jobban el igazul, és nem töri fejét indulni kedvek leszsz. annyi sok ki vételekben, mellyekkel tömve vannak Mindazonáltal vígyáznunk kell itt is, és midőn a’ Grammaticájink. Rag-táblák’ segedelmeivel a’ gyökér- szónak minden 2. Ha a’ jármas név ragzat volna, a’ragasztás’ lehetséges származatait halomra gyűjtjük, rántsuk meg a’ másadik törvénye

szerint igy kellene mondani: Fákép, szabadon eresztett kantárt, és a’ józan ítéletnek mérő fájankó, igy se beszél senki is, hanem: Fa-kép, faserpenyőjében fontolgassuk meg előbb a’ föl hozott szót, jankó. nem csak arra figyelmezvén, ha meg üti-e a’ mértéket? igaz 3. A’ két öszve ütköző magán hangzót a’ garatos-e? nincs-e a’ nyelv’ járása ellen? nem sérti-e a’ magyar füleket? van-e jó pöngése a’ ki mondásban? hanem ragasztás’ törvénye a’ ragzatban vagy öszve olarra is kivált- képpen figyelmezvén, ha élő-e azon föl vasztja, vagy Hézag-töltővel el választja; ha tehát a’ hozott szó? és mennyire? van-e mindenütt keletben? nem jármas név ragzat volna, igy kellene mondani: Fágy, simultt-e ki a’ köz-életből? hol tartózkodik még? és melly háládás, levevés, füvevő, úgy de így se beszél senki, részén a’ két Magyar hazának? vagy leg alább volt-e hanem: Fa-ágy, hála- adás, lé-evés,

fű-evő. valaha szokásban? ki jegyzette föl? kinél, hol, és micsoda 4. A’ ragzatban, ha nehéz a’ ki mondás, lágyító értelemmel fordúl elő? Akarom mondani, minden föl rövid magán hangzót vetünk közbe; a’ jármas hozott szónál, kivált ha az kétséget szenvedhetne, nevekkel semmi illyes nem történik, így mondjuk: szükséges bé bizonyítani, hogy nem csak eredetére, és nyak-szirt, meny-kő, és nem: nyakaszirt, menyekő, származására törvényes igaz Magyar szó, hanem élő is, valamint a’ ragzatban mondjuk: menyekező, és nem vagy leg alább valaha az volt. Erről a’ bé bizonyításról menyköző bővebben lészen szóm alább a’ 9-dik szám alatt. 5. Minden ragzatban valamelly változást veszünk észre, vagy a’ ragban, (ki vévén a’ visétó 5. ragokat) vagy az anya-szóban, vagy mind a’ kettőben; Ösz-nevek. a’ jármas neveknél semmi illyest nem, ki vévén ezen (Nomina composita.) szót: dölög-tévő (dolog- tévő

helyett), de ezt is csak a’ Gyakran két külömböző szó, öszve foglalva, parasztok mondják, azok sem mindnyájan, azonban valamelly módosított dolognak jelentésére fordíttatik, mi ez il* és egy szó gyanánt vétetik p. o Hab-pipa, hír-harang, ár-víz, jég-eső, kar- fa, szava-hihető, csuda-tévő, szófogadó ’s a’ t. Ez illyen nevet öszve tett névnek, vagy még rövidebben ösz-névnek nevezhetjük, az ösz-vér szónak hasonlatosságából, de lehet jármas névnek is nevezni azon okból, hogy öszve lévén foglalva, ’s mint egy járomba bé fogva, azon egy módosított dolognak jelentésére fordítatik. Az Ösz-nevet, vagy más szóval, a’ jármas nevet XLII lyen paraszt ki ejtést Canon gyanánt nem tiszteljük. Vesd közbe a’ kötő jegyet, és a’ tanuló gyermek is A’ jármas neveket tehát semmi módon nem érti ,,el-ett“ abesus. Dugonics a’ részeg emberről ezt a közmondást lehet úgy tekénteni, mint ragzatot, mellyből

következik továbbá az, hogy nem kell a’ jármas hozza föl (2. R p 183): Bor-sóval tele a’ torka; így neveket öszve írni köz-vetetlen, mint a’ ragzatot irva értjük azonnal, de öszve irva. „Borsóval tele a’ szokás, annál is inkább nem, mivel az öszve írás által torka“ nehéz értelmű. A’ kötő jegy’ szükségét mutatja az is, hogy a’ szó’ értelme is el nehezedik, kivált a’ nyelvtanulókra nézve, és a’ hoszszú rőfös szók is azonnal szembe tünteti, ha jármas név-e, vagy (sesquipedalia verba) innen támadnának, hanem kötő egygyes szó, és a’ szó’ értelmét is könnyebb ki jegygyel kell az egybe foglalást ki jelenteni. Egy két nyomozni p o így irva: far-dagály 2), far-mat- ring, akár ki is könnyebben reá megy a’ szó’ eredetére, és példával föl világosítom. Ha én így írom: „van e pisztoltok“ mit értesz? nem látja szükségét, hogy a’ far- dagályt azt e? Habetisne pistoletam, vagy azt? Habetur

ne v e r d i g á l b ó l származtassa a’ mint ezt Gyarmathi theca pistoletae; és íme ez a’ kétség az öszve írásból tette (1 D. p 347) A’ mit az írásban a’ kötő jegy tesz, azt a’ ki származik; el enyészik azonnal, ha midőn jármas név, mondásban a’ meg állapodás viszi véghez, próbálja kötő jegygyel foglalod öszve. Így: akár ki is, külömbséget fog tapasztalni a’ jármas, és a’ Pisztoltok: Pistoleta vestra. ragzatos szók’ ki mondásában, amazoknál egy kevesé Pisztol-tok: Theca pistoletae. meg állapodik, a’ mint a’ kötő jegy szokott tétetni, Helye leszsz az értelmesség’ törvényének is, ezeket egy huzomban (eodem tenore) mondja. mert így mondjuk: Vegyük az előbbi példákot elő: Pisztol-tokot: Thecam pistoletae. Pisztoltokat: Pistoletam vestram. Jármas nevek. Ragzatos szók. Sajt-áros. Mi ez? „Sajtáros“ Venditor casei, vagy, habens Sajtáros. Pisztol-tok. scapham. A’ kötő jegy meg hozza a’

világosságot, a’ Pisztoltok. Bor-sóval. mit az öszve írás homályba burított. Borsóval. Talp-al. Sajt-áros: Venditor casei, mint Vas-áros. Talpal. Talp’ alja. Sajtáros: Habens scapham. Talpalja. El-ett. Abesus Mi ez „talpal, talpalja“ Pars ima tali, vagy: Ellett. Ovis peperit pellem subducit. Szükség tehát az el Úgy de a’ sok kötő jegyek miatt nagyon el választó jel, igy leszsz: tarkul az írás? A’ ki ezt nem akarja, egy bötüt se írjon, Talp-al, Talp’ alja. Pars ima tali tisztán marad a’ papirosa. Talpal, Talpalja. Subducit pellem imae Úgy de a’ Németek ki adtak a’ kötő jegyeken, parti tali. pedig az előtt a’ jármas nevekben ki tették ők is. Mi ez „elett“ ezt így irva talán még a’ tudós Lássák ők, miért cselekedték, nekünk van okunk ezt nem tenni. Magyar is sok fej-törés után találhatja ki. Úgy de se Deákban, se görögben kötő jegyek, pedig mind a’ két nyelvben szinte hömpölyög a’ sok jármas név.

De külömbséget kell tenni, mert a’ Deák és görög ösz-nevek egyszer’smind ragzatos nevek, az az, a’ ragzatok’ törvényeit tartják, mert midőn öszve tétetnek, 2 Vajda Sámuelnek ide tartozó ékes sorait el nem halgathatom, így ír ő Kristus’ életében 1. Könyv p 345 „Türhető volna, ha csak a’ királyi udvarokban viselnének az emberek lágy és drága ruhákot, de mikor a’ kapta-bűzű házokból is selyem far d a g á l y b a n lépnek ki, és le folyó atlaczczal söprik az utszák’ porait, jele, hogy akkor igen meg vesztegetődött a’ keresztyéni mértékletességnek, és takarékosságnak törvénye.“ 45 mind a’ két név változást szenved p. o Moriger, hörren, kotytyan, lebben, lobban, locscsan, moczczan, sacrificium, ambidexter, foedifragus, solivagus, nyikkan, pattan, retten, rezzen, toppan, zökken, postliminium, velivolus ’s a’ t. Hasonló képpen a’ zörren, zuhhan 2. Ha ezekből müvelő ígéket akarunk tenni, a’

görögben: φιλολογία, ανθρωποφαγος, αλεκτρυοφωνια ’s a’ t. A’ magyarban minden változás nélkül müvelő íge-ragnak (at, ot, et, öt) csak az ulólsó foglaltatnak öszve, attúl az egytől meg válva, hogy ha bötüjét (t) teszszük hozzá, ki hagyván a’ magán két azon egy magán hangzó kerül öszve, az elsőt ki hangzót, így támadnak ezen müvelő ígék: billent, lehet ugratni p. o hála-adás, hál’-adás, de ez sem billenti, böffenti, és ezen szerint, csattant, csettent, történik szükségből, mert így is maradhat „hála-adás.“ csöppent, döbbent, döczczent, föcscsent, fütytyent, Mindazonáltal a’ szokás némelly jármas koczczant, koppant, lobbant, pattant, potytyant, neveket már úgy öszve foglaltt, hogy minden rettent, rezzent, toppant, zökkent, zuhhant. A’ magán hangzónak ki hagyását pedig az külömbség nélkül egy szó gyanánt iratnak; illyenek: értelmesség’ törvénye kivánja, hogy

külömbség Beli, kor, féle, fi, szókbul eredett jármas nevek. BELI. mint: Várbeli, lábbeli, ágybeli legyen a’ név, és ige között, csattanat: crepitus, és „csattant“ crepitum edit. FÉLE. mint: Afféle, miféle, másféle, 3. Ha azt akarjuk jelenteni, hogy a’ hangzat külömbféle. FI. mint: Férjfi, hazafi, Pálfi, Péterfi többször történt, gyakorlatos íge-ragot (og, eg, ög) toldunk a’ puszta hangokhoz, igy támadnak: biczeg, KOR. mint: Mikor, akkor, ekkor, jókor Ezek tovább is így maradhatnak, ne bílleg, böfög, bugyog, csacsog, csattog, csetteg, csönög, csöpög, csurog, dadog, dobog, donog, döbög, háborgassuk. 2. Ha a’ ragasztás’ nyomait láthatni a’ jármas döczög, dörög, durrog, forog, föcsög, gágog, harsog, nevekben, úgy azokat, mint egyszer’smind ragzatos hortyog, hörög, koczog, konog, kopog, kotyog, neveket, egybe lehet írni p. o Innep (illö nap), Jámbor köhög, lebeg, lobog, lotyog, mekeg, mokog, mozog, (jó

ember), Némber R. (nő ember: mulier), Némberi nyafog, nyifog, pattog, porczog, potyog, pönög, pörög, pufog, reczeg, rekeg, ropog, rotyog, röfög, R. (nő emberi: muliebris) röhög, sajog, suhog, szeszeg, topog, zajog, zökög, zönög, zörög, zuhog. 6. Ezeknél gyakran bötü ugratás is történik, mint: Hang-ígék. bőg, búg, dong, kong, pöng, zöng, kivált a’ A’ puszta hangokat is föl fogta a’ nyelv’ származékaikban, mint: dongás, dongó, pöngés, geniusa, ’s fülre vette, és talán ez volt az első föl pöngő, pörgő, forgó, hörgő ’s a’ t. találása, mert érzékenységeit, ha figyelmezett, ez 4. Ezekből müvelő ige leszsz szokás szerint érdekelhette leg inkább. (at, ot, et, öt) müvelő ragnak hozzá adásával, Illyen puszta hangok: bicz, bill, böf, bön, bugy, így: beget, biczeget, billeget, csattogat, csönget, csacs, csatt, csett, csisz, csön, csöp, csur, dad, ded, csöpöget, csörget, dongat, dörget, durrogat, did, dob,

don, döb, döcz, dör, durr, fesz, for, föcs, fú, forgat, hörpöget, koczogat, kongat, mozgat, füty, gág, hars, hor, hör, husz, kocz, kon, kop, koty, pattogat, porczogat, pönget, pörget, pufogat, köh, kurutty, leb, lob, locs, loty, mocz, mok, moz, ropogat, tapogat, zörget. nyaf, nyif, nyik, or, patt, pof, poty, pöf, pön, pör, puf, * )( recz, rek, rez, rop, roty, röf, röh, saj, suh, szesz, szih, szor, ször, tap, tasz, top, zaj, zök, zön, zör, zuh. Ezen puszta hangok közül, magán véve, kevés van szokásban, de íge-ragokkal meg toldva, igen is sok és nagyon tenyésző, lássuk tenyésző erejét. 1. Ha azt akarjuk jelenteni, hogy a’ hangzat csak egyszer történt, VAN, VEN egyszerező ragot toldunk hozzá a’ fölebb említett ragasztás’ törvényei szerint, így támadnak: biczczen, billen, csattan, csetten, csöppen, csurran, dobban, döbben, durran, XLIV A’ szó-kettőztetés kétféle 1. mikor ugyan azon 5. Ha müveltető igét akarunk csinálni,

tat, tet, raggal élünk, így támadnak: csattogtat, csöpögtet, egy szó kétszer említtetik, minden változás nélkül p. o néha néha, közbe közbe, hellyel hellyel, el el indúl, be durrogtat, harsogtat, lobogtat. 6. Föl veszik az ÍT-ragot is, mint: feszít, huszít, be teként, megy megy Ezeket itt csak említenem taszít, szorít. kellett, mert bővebben ki fejteni a’ Nyelv-írók’ dolga. 7. Föl az INT-ragot is, mint: koczint, köhint 2. Mikor a’ szó változtatva, és mintegy 8. Meg szenvedik a’ kicsinyező ragot is (ad, ed, cadencziáson kettőztetik Ez illyenek gyakran elő öd), ezt pedig igen természetesen, mert a’ hang lehet gördülnek, kivált a’ nyájas beszédben, a’ Szótárerősb, lehet gyöngébb; innen támadnak: dagad, heged írónak figyelmét is, annyira mennyire, meg érdemlik, (bé heged), peshed, puffad, rivad. azért nagyobb részént itt egy csomóban elő adom, az De mivel a’ hang’ scálája nem annyira a’ itéletet tegye meg

az olvasó, és azt is, hogy mire természet’, mint a’ mesterség’ müve, a’ kicsinyítő rag valók, és mikor lehessen velek élni. inkább szeret a’ müvelő hang-ígéknél lenni, innen Ág bog, ága boga, ágas bogas. A’ rákrul támadnak: csöndít, dördít, fordít, jajdít, kondít, mondatik mese képpen: iros piros porczogós, ágas mozdít, nódít, ordít, pöndít, pördít, sajdít, zöndít, bogas likba csúsz. zördít, zúdít; és innen a’ fél-szenvedő ígék (neutro Bű bá. Se bűt se bát nem tudott mondani, úgy passiva): bődül, csöndül, fordul, jajdul, kondul, meg ijedett. mozdul, pöndül, pördül, zöndül, zördül, zúdul. Csaté paté. Csere bere (Csere berél) Csiga biga 9. A’ kicsinyező hang-igékhez tartoznak ezek minden dolga Csinnya binnya Csiri biri Csonka is: köhécsel, nyikácsol. bonka. Csóré móré Csippel csoppal 10. Tenyésznek a’ hang-nevek az ol, el, öl, igeDib dáb Dinom dánom, hej dinom dánom míg ragokkal is.

Illyenek: bugyborékol, csahol, csiripel, élek is bánom Dirib darab, diribre darabra vagdalták, csiszol, dobol, fütyöl, hahol, hörpöl, locsol, szörpöl, diribeli darabolja. Dúl fúl szörcsöl, kuruttyol. Elegy belegy. Emez amaz Éllel féllel ve11 De vannak más ragu hang-igék is mint: széllyel. bugyorog, föcskendik, kalapál, rivaszt, puffaszt, Giz gaz. fütyörész ’s a’ t. Hejje hujja, hejje hujjáz. Hébe hóba Himez Igy a’ puszta hang-nevek a’ sok féle íge- ragok hámoz. Hip hop, hippet hoppot emleget. Horgas által új életre jutván, több rendü fő- és társ-neveket ’s borgas. határozókat szülnek, a’ mint ezt a’ Szótáromban Iczeg biczeg. Ihog vihog Illyen ollyan Illő bővebben olvashatni. fillő. Iminnen amonnan. Imígy amúgy Ingó bíngó És midőn a’ nyelv’ geniusa a’ szó-nemzésben illy válogatva tenyésző, eszembe jut ama paraszt Ireg forog. Izeg mozog Kákom bákom. Kele kóla Keni feni Kesze példa-beszéd: Ki a’ nád

között ül, ollyan sípot csinál kusza (öszve kesze kuszálta). Kézen közön Kipez magának, a’ millyen néki tetszik; de eszembe jut Herdernek is eme’ szép mondása, melly egy átaljában kapoz. ugyan minden gyökér’ alját, de leg inkább a’ hangígéket illeti: „Jede Familie von Wörtern ist ein verwachsenes Gebüsch rings um eine sinnliche Hauptidee, wie um eine heilige Eiche, auf der noch Spuren sind, welchen Eindruck der Erfinder von ihrer Dryade hatte. Die Gefühle sind ihm zusammen gewebt, was sich beweget, lebt: was da tönet, spricht und da es für oder wider dich tönt, so ist’s Freund, oder Feind: Gott, oder Göttin: es handelt aus Leidenschaften, wie du.“ Lásd Herder’s Abhandlung über den Ursprung der Sprache p. 90 7. Szó-kettőztetés. Lirom lárom. Locs pocs 47 Mende monda. mivel változtatva kellemetes ugrást tésznek, szépek Ringy rongy. Rip rop, ripeg ropog is. Epictetus minden erkölcsi tanításait e’ két rövid szóba zárta

„Aνεχου, Aπεχου“ a’ mit a’ Deák is Sí rí. Szedi vedi. Szokomot szökömmé változtatják „Sustine, Abstine“ Német is „Leide, und meide“ könnyen ki mond, könnyebben, mint sem meg tart. Tara fara, tarát farát ékesíti, vitorlájit kiteríti. Illyen a’ Francziánál „Faire, et Taire“ Illyen a’ Faludi. Tarka barka Telle tulla Teng leng Té tó Tip deákban: Ora, labora, és eme’ szép mondás: QVAE top, tipeg topog. NOCENT. DOCENT Pázmán is meg illetődvén ezen Ut fut. mondásnak szépségén, próbálgatta ezt illy röviden, és Űzi füzi. ékesen által tenni, mi szerencsével? ítélje meg az Elő fordúlnak más nyelvekben is. A’ zsidóban olvasó: Quae nocent, docent Tanít, a’ mi sanyarít mindjárt a’ Teremtés Könyv’ elején olvastatik oktat, a’ mi szorongat használ, a’ mi rongál „TOHU BOHU“ és talán ezen szók: tohu, tohonya gyámolít, a’ mi szomorít. Lásd Pázm Pred p 691 (iners ) bohu, bohó (vacuus

mentis), azon egy Próbálgassa más is, és ha még velősb rövidséggel ki eredetre mutatnak. Ugyan a’ zsidóban Peloni Almoni, tudja magyarázni, örüljön mert ez a’ leg jobb crisis „melius facere.“ annyi mint: emez amaz, egy bizonyos NN. A’ görögben: „Εις κορακας κολακας“. Illy jó 8 szerencsét kiván a’ görög a’ hizelkedőnek. Gyökér’ alja, és annak rende. Németnél: Dach und Fach, Gut und Blut, Handel und Wandel többit lásd DENIS LeseGyökér’ aljának nevezem mind azon szófrüchte P. 2 p 152 166 származatokat, mellyek azon egy gyökér-szóbul akár Lappoknál: Kitto kato: egyszer is másszor is. mi módon erednek, ugyan azért azon egy gyökér alatt Pako lako: mende monda, többit lásd Gyarmathi irtam is le, nem szanaszét, nem el szórva „tamquam Samuelis Affinitas L. Hung cum Linquis Fennicae disjecti membra Poëtae“ mint eddig szokás volt originis p. 13 Nálom az egész familia egygyütt van, így sokkal De

vannak ollyan iker-nevek is, mellyek azon érthetőbb, mind a’ gyökér-szónak értelme, ’s ki módon, vagy kevés változtatva, több nyelvekben is terjedése, mert egy tekéntettel látjuk, mint ágazik, elő fordulnak, mint Lári fári, hocus pocus, csuri muri, mint terjed rokon értelmekre el, mind a’ szármozatok, mert látjuk honnan, és miképpen erednek, és huj pfuj ’s a’ t. bizonnyára, a’ ki egy illyen familiát körül teként, és Ugyan is: Huj, pfuj, nem csak a’ németeknél, gondos szemmel ki vizsgál, örömmel viszsza de a’ magyaroknál is van szokásban. Pfuj szóval él emlékezik Herdernek fölebb említett mondására, és Pázmán is. Huj szóval pedig már a’ pogán magyarok könnyen meg hiszi ezen arany észre vételét is (ugyan is éltek, mert a’ Merseburgi ütközet előtt sürűn ott p. 89): hallatott táborokban ez a’ „Huj, Huj“ szó melly „In einem philosophischen Wörterbuch der szóval kétség kivül lovaikat

ösztönözték, azonban Muratoriusnál (Scriptores. T 11 p 435) ördögi Morgenländer, wäre jedes Stammwort mit seiner szóra magyaráztatik. „Ex Hungarorum parte, ante Familie, recht gestellet, und gesund entwickelt, eine proelium, turpem, et Diabolicam vocem: Huj, Huj, Charte vom Gange des menschliauditam fuisse.“ Bohó! ösztönözö szó ez a’ Németeknél is. P Ábrahám a S Clara, ama’ híres Polyhistor, egy könyvet adott ki 1707, Würzburgban, illy titulus alatt: Huy, und Pfuy der Welt. Huy, oder Auffrischung zu allen schö- nen Tugenden. Pfuy, oder Abschreckung von allen schändlichen Lastern.“ Ez illyen όμοιοτέλευτά-k, vagy a’ mint a’ deák nevezi similiter desinentiá-k, ha valami moralis értelmet is foglalnak magokban, sokkal böcsösbek, mert könnyebben föl foghatók, mivel rövidek, és . XLVI chen Geistes, eine Geschichte seiner Entwicklung, logatás-e ez? Nem látszik-e itt is ki a’ magyar und ein ganzes solches Wörterbuch die

Patriotismus? mert a’ leg szebb társ-nevet magának vortrefflichste Probe von der Erfindungskunst der tulajdonítja „TISZTA MAGYAR.“ Már többen észre vették, hogy a’ Magyar nem menschlichen Seele.“ egy könnyen nevezi Attyát, Annyát, Nyelvét, Rendet, ezt tartottam. Ki függesztvén a’ Hazáját, Istenét, jó barátját, és mindent, a’ mi leg gyökeret, mint a’ czégért, és szemeim előtt tartván a’ Rag-táblákat, minden származásokon által szentebb előtte, ha csak az ÉDES szót elejbe nem vittem, a’ törzsök-szókat is nagy bötükkel írtam, a’ teszi. Édes Istenem, édes hazánk, édes anyai nyelvünk, édes nemzetünk, édes mienk, édes többi származatokat kis bütükkel. barátom; a’ mi a’ deákban nem megy, mert a’ deák Ha fő-név jött a’ tollam alá, azon kivül’ hogy nem mondja: dulcis pater, dulcis mater, dulcis deus. az első Rag-táblán meg hordoztam, föl Faludink már kezdette ezen illendő társjegyezgettem az

Ösz-neveit is. Ezek két félék, mert neveket ki keresni, a’ mint ezt az ő Maradvány a’ kérdésben lévő név vagy első helyen áll a’jármas munkájiban láthatni bővebben, ’s föl jegyezgette, névben, vagy az utólsón, amazt „elő-ösz-névnek“ ennek nyomdokin indúlni valamint dicsőségnek, úgy ezt: vég-ösz-névnek neveztem. p o Vegyük elő kötelességnek is tartottam ezen szót FA. Ennek Ha ige jött a’ tollam alá, meg hordoztam a’ ELŐ-ÖSZ-NEVEI. harmadik Rag-táblán, különösen pedig a’ határozójit Fa-gyöngy. is föl jegyezgettem, mert ezekkel az íge’ értelme nem Fa-jankó. csak meg határoztatik, és bizonyos tárgyra le köttetik, Fa-kép. hanem módosíttatik is, példáúl föl hozom ezen ígét. Fa-láb. BESZÉL. Narrat, loquitur Lássuk a’ hatáFa-olaj rozójival. Fa-pénz. Be beszél. Obloquitur, et quidem satis caFa-vágó ’s a’ t tegorice. Ugyan be beszéltt neki VÉG-ÖSZ-NEVEI. Ellene beszél. Contradicit Akasztó fa.

Félre beszél. Loquitur ut mente motus Hanga-fa. Ki beszéli. Effutit, prodit secretum Határ-fa. Le beszéli. Permovet, persvadet, ut alter desistat Kereszt-fa. a suo coepto. Olaj-fa. Meg beszéli. Refert, enarrat Rakás-fa ’s a’ t. Reá beszéli. Persvadet Tudni való, hogy az íge nálunk három forMind a’ két féle ösz-neveket föl jegyezgettem, de az első féléket bővebben, mint a’ mában jelenik meg: RIDEG, RAGOS, és IKes második féléket. Ezeket csillaggal is meg kü- formában, ezeket illik, sőt kell is a’ Szótár-írónak meg külömböztetni, ha értelem-zavarodást nem akar lömböztettem az elsőktől. Ha társ-név kerültt a’ tollam alá, körül okozni. A’ külömbség ki tetszik a’ jelentő módban, és hordoztam a’ másadik Rag-táblán, föl jegyezgettem pedig a’ jelenvaló üdőnek harmadik egygyes azt is, micsoda fő-nevek mellé szereti magát társul személyében, mint: Tud, tudja, tudatik. Poroz, adni, mert kényes a’ nyelvünk,

és válogató, porozza, porzik. Vérez, vérezi, vérzik ’s a’ t Nagy mindenkor az illendő társneveket szokta a’ fő-nevek gondatlanság volt a’ Szótár-íróktul a’ magyar ígéket mellé ki keresni. Egy példát hozok föl Három Deák kaptára ember áll a’ magyar előtt, t. i magyar, német, és tót, ezek közül mindenik csak a’ maga nemzete’ nyelvét tudja, és más nyelvet nem tud. Ime a’ magyar mint külömbözteti meg ezt a’ három monoglottát. Az elsőrűl azt mondja: „TISZTA MAGYAR“ a’ másodikról „MERŐ NÉMET“ a’ harmadikról „CSUPA TÓT“ nem figyelemre méltó meg vá- XLVII ütni, é s azokat vagy az első személyben, vagy a’ BIZhatik. BIZtat BIZony Mert tudni való, hogy az határozatlan módban föl jegyezgetni; így nevekedett IK már igebéli rag, és nem a’ gyökér- szó’ bötüji, a’ homályos értelem kivált a’ magyar nyelv-tanulókra gyökeret pedig úgy nyerünk, ha a’ szót minden nézve. Egy két

példát föl hozok ragjaitól le fosztva tekéntjük. De lehetnek még is esetek, hol az első, vagy Molnár Albert, és utánna Párispápai így írják: másadik személybéli ígéket is ragozzuk. p o ÉREM. Tango, contingo M A p 75 PP p ÁLDOMás. LÁTOMás. VALLOMás TOLDOMás 73. KÉREMés. TE-MONDÁDság; a’ mit a’ nyelvünk’ ÉREM. Maturesco Melly homályos! nem világosb e így elő hajlékonyságának kell tulajdonítani, és azon különös eseteknek, mellyekben ez illyen szóllás’ formájira adni: vezettetünk, egyébaránt a’ törvényes ragzatok ezek: ÉR, éri. Tangit, contingit ÁLDás. LÁTás VALLás TOLDás KÉRés ÉRik. Maturescit MONDás. Másutt ugyan azok azt írják: Végre ha Határozó, vagy a’ beszédnek egyéb MEG INTETÖM. Commonefio részei jöttek a’ tollam alá, ezeket a’ negyedik RagEL TARTANI. Perdurare táblán hordoztam körül, szorgalmatosan föl EL TARTOM. Sustineo, conservo, enutrio jegyezgetvén, a’ mik a’ Szó-táromba

illettek. BÉ ÖVEDZENI. Cingere, et cingi Melly értelem-zavarodás! melly ho9. mályosság! el enyészik minden a’ harmadik Bé Bizonyítások. személybéli elő-adással. MEG INTETi. Curat admoneri Által tekéntvén a’ Rag-táblákot, és gonMEG INTETik. Commonefit dolóra vévén azt, hogy ugyan azon egy szó EL TART. Perdurat hányszor válhatik hol fő-névvé, hol társ-névEL TARTja. Sustentat, conservat, enutrit vé, hol ígévé, hol határozóvá, és hogy mind BÉ ÖVEDZi. Cingit annyiszor, meg ujra, az illető Rag-táblákon BÉ ÖVEDZik. Cingitur körül lehet hordozni, nem lehet nem álmélkodni Az első személyben azért sem jó elő adni az azon, hogy melly hajlékony, melly tenyésző, és melly ígéket, mivel a’ ki első személy’ nevében beszél, ír, mindent ki mondani tudó légyen a’ nyelvünk. Ezt a’ vagy olvas, mintegy magára veszi, és sokszor nyelvünk’ tenyésző hajlékonyságát, a’, több szégyenli. A’ harmadik személyről el

mond mindent, kellemeivel egygyütt, tekéntetbe vévén némellyek, minden tartózkodás nélkül ama’ köz-mondás szerént: sok dicséretekre, de meg kell vallani, sok szer fölött „Éljünk mi ketten. Kurvannya a’ harmadiknak“ való, sőt néha nevetséges dicséretekre is fakadtak Illyen illetlenség Molnár Albertnél ezt olvasni p. 163 Ereszszük ezeket útnak3) KI KÖLTÖM a’ monyat. Excludo ova Proh absurdum! fi donc! nem illendőbb-e így elő adni. KI KÖLTI a’ monyát (p. o a’ tyúk) Excludit ova. Végre észre vette Molnár Albert is ezen illetlenséget. és azért ezen szót „gallulasco“ igy magyarázza p. 421 „Fanod kél“ Az Ígékről még ezt az egygyet jegyzem meg, hogy a’ származtatásban mindenkor a’ rideg formát kell elő venni, és pedig a’ rideg formának harmadik egygyes személyét, és ahhoz toldani a’ ragot. p o 3 Gyarmathi azt írja Okoskodva tanító Nyelv-mesterében 1 Dar p 305 hogy az ő módja szerint igen könnyen lehet

egy magyar szóból TUD. TUDatlan TUDás TUDalom TUDhat 3076-ot csinálni. TUDakozik. TUDni illik TUDomány TUDós A’ Philosophiai Nyelvnek egygyik hajhászója Kalmár György vitatja. „Le nombre des mots Hongrois peut être Az IKES ígéknél is IK-el-vetve lesznek a’ augmenté tellement en poesie, qu’ il soit porté à plus d’ un származatok p. o BÍZik BIZodalom BIZakodik million.“ Mind a’ kettö sokat mond XLVIII Vannak mások, kik minden szót, a’ mit anyai téjjel nem szoptak, vagy a’ mit gyermek- korokban dajkájoktul nem hallottak, meg vetnek, ’s azt mondják, hogy szokatlan, új szó, most koholták, és a’ ki igy beszél, nem igaz Magyar, újító, korcsos. Ezeket tartóztassuk hátra, mert a’ panasz igen közönséges, szájokat jobban bé nem dughatjuk, mint, ha meg mutatjuk, hogy azon szókkal már régi ŐS-elejink is éltek. Ezen tekéntetből minden szó mellé hozzá tettem a’ bé bizonyítását, ki élt már azon szóval, és, a’

mennyire utánna nyomozni lehetett, leg először. Ezen kötelességgel irgalmatlan nagy munkát válaltam ugyan föl, de szükségest, mert mind addig csak tapogatni fogunk a sötétségben, és a’ bizonytalanság’ szelétől hányattatni, vagy a’ képzelődés’ tágas mezein nyargalódzni, míg így meg erősítve elő nem terjeszszük szavainkat, leg alább azokat, mellyek kétséget szenvedhetnének. Ugy de szükséges-e a’ bé bizonyítás egygy élő nyelvben? Igen is. Mikor volt élőbb, mikor virágzóbb a’ deák nyelv, mint Cicero’ idejében? és még is Cicero mit ír, melly vígyázást, melly válogatást kiván a’ szókban, és melly tekéntetet a’ jól beszéllett Régiekre. Cicero azt írja L 3 de Oratore: „Sed omnis loquendi elegantia, quamquam expolitur scientia literarum, tamen augetur legendis Oratoribus, et Poëtis; sunt enim i l 1 i veteres, qui ornare nondum poterant, quae dicebant, omnes prope praeclare locuti, quorum sermone assvefacti, qui

erunt, ne cupientes quidem poterunt loqui, nisi Latine“ továbbá dicséri LAELIÁ-t, mint kellemetes beszédű aszszonyságot, és azt veti utánna: „ex quo sic locutum esse ejus Patrem judico, sic Majores, non aspere, non vaste, non rustice, non hiulce, sed presse, et aequaliter, et leniter.“ Feddi Antoniust, hogy szokatlan beszéddel élt. Philip 3 „At in rebus tristissimis quantos excitat risus, sententias edicti cujusdam memoriae mandavi, quas videtur ille peracutas putare, ego autem, qui intelligeret, quid dicere vellet, adhuc neminem i n v e n i : „nulla contumelia est, quam facit dignus.“ Primum quid est „dignus“ nam etiam malo digni multi, sicut Ipse. An, quam facit is, qui cum dignitate est? quae autem potest esse major? Quid est porro facere contumeliam? quis sic loquitur?“ Azt mondja a’ Régiekről Brutus-sában: „Omnes fere., qui nec extra Urbem hanc vixerant, nec eos aliqua barbaries domestica infuscaverat, recte loque- bantur.“ Sajnálja a’

Régi Dalok kivesztét „Uti- XLIX nam exstarent illa carmina, quae multis seculis, ante Ezeken kivül akár melly könyv kerültt kezeim suam aetatem, in epulis esse cantitata, a singulis közé, kivált a’ Régiek közül, szorgalmatosan ki convivis, de clarorum virorum laudibus, in originibus, böngéztem belőlök a’ még föl nem jegyzett magyar scriptum reliquit Cato.“ Panaszolkodik az idejebéli szavainkat, és „apis matinae more, modoque“ e’ korcsosodásról „sed hánc certe deteriorem vetustas jelen lévő Szótáromba gyüjtögettem, szorgalmatosan fecit, et Romae, et in Graecia. Confluxerunt enim et hozzá tévén, mit, kiből és honnan vettem; mert nem Athenas, et in hanc Urbem, multi inquinate loquentes, elég azt mondanod: ezen szóval p. o Pázmán éltt ex diversissimis locis (nincs-e így nálunk is, kivált a’ Édes barátom, én el hiszem, de semmi kedvem nincs fő-várasainkban?), quo magis expurgandus est sermo, egy szóért, hogy azt föl

találjam, Pázmánnak minden et adhibenda, tamquam obrussa, ratio, quae mutari munkájit el olvasni, ellenben ha azt mondod: non potest.“ Erre nézve tanácsolja „magni interest, Pázmánnak p o Kalauzában, és pedig ezen ezen a’ quos quisque audiat quotidie domi, quibuscum levél-lapon (paginán) találtatik azon szó: köszönettel loquatur a puero, quemadmodum Patres, Paedagogi, veszem az utasítást, föl ütöm a’ helyet, el olvasom Matres etiam loquantur. Legimus epistolas Corneliae, elejét, utólját, ki veszem az egész öszve függését, és Matris Gracchorum, apparet filios non tam in gremio meg erősödöm a’ szó’ értelmében, mert a’ szó’ értelmét a’ beszédbéli öszve függése (contextus educatos, quam in sermone Matris.“ Ezt a’jól beszéllett Régiekre való viszsza orationis) világosítja ki leg inkább. Ezen okból föl tekéntést a’ magyar annál örömöstebb teszi, és veszi, jegyeztem én nem csak a’ munkát, hanem a’

paginát mennél szentebb nála mind az, a’ mi régi et quae is (levél-lapot) a’ hol azon szó elő fordul, de az egész Libitina sacravit Régi vitézsége, régi szabadsága, contextus-át nem tehettem oda, mert így a’ munkám régi hazája, régi törvénye, régi ősei, régi szokásai, régi két akkora is lett volna. Értelmét föl tettem, a’ ki talán kételkednék, üsse föl a’ helyet, és lássa, és még szovai. Nem büszke-e nyelvén forgatni azon szókat, nagyobb világossága támad. mellyekkel Pázmán menydörgött, Zrinyi enyelgett, Kút-forrásaimat bővebben, és egygyenként ki Eszterházi Tamás vetélkedett, Prágai oktatott, Faludi bájoló munkájiban föl hordott? Nem érzi e azt tellyes fogom fejteni a’ VÉG-SZÓ-ban, mellyet Szótáromnak erejében, a’ mit Quintilianus írva hagyott L. 1 c 6 utólsó Részéhez toldani van szándékom Rövideden, „Verba a vetustate repetita non solum magnos és csomónként említve ezek voltak a’

kút-forrásaim: assertores habent, sed et afferunt orationi majestatem A’ régi Királyaink’ Levelei. non sine delectatione, nam auctoritatem antiquitatis A’ régibb Történet-írójink. habent, et quia intermissa sunt, gratiam novitati A’ régi Kéz-íratok. similem parant.“ A’ fönn forgó Köz-mondásaink. Ezt a’ bé bizonyítást én illy módon intéztem el. A’ nyomtatott régibb Könyveink. Elő vettem Molnár Albert’ Szó-tárát (ez írtt első De az ujabb könyveket sem vetettem meg, tellyesebb magyar Szótárt), ki irtam minden magyar szavait, és azt is hogyan deákozta meg, és melly ha bizonyos nyomára mehettem, hogy azon szó értelemben vette, utánna vetettem M. A az az hogy nem a’ könyv-szerzőtől koholtt, hanem a’ régiezen szó Molnár Albert’ Szótárában illy értelemmel ség’ maradványaiból szedett szó Illyenek azok, mellyeket Szabó Dávid Kisded Szótárában, Sánfordul elő. * Föl ütöttem azután az utóbbi

Szótár-írójinkat, nevezetesen Párispápait, és miket ez Molnár’ Szótárához hozzá toldott, ki jegyezgettem, utánna vetvén PP. az az Páris Pápai Ezen mesterséggel meg van az én munkámban Molnár Albertnek egész Magyar Szótára, Párispápainak is egész magyar Szótára, mert a’ mellyeket Molnár föl jegyzett Szótárában, azokat Pápai hiven ki irta, csak azon keveset adván hozzá, mellyet én PP-vel meg billyegeltem. Egy uttal szembe tünőleg ki látszik minden érdeme Pápainak, mennyire szaporította ő Molnár’ Szótárát. L dor István toldalékos Szó-könyvében, Simai Kristóf, Kurtítások’ és Rövidítések’ Magyarázatja. és más egyebek gyüjtögettek öszve. CM. annyit tesz mint: Calepinus’ magyarázója Sokat a’ nép’ szájából is hallottam, ezeket is, E. Erdéli. ha az igaz magyar mértéket meg ütötték, föl F. Falu. jegyezgettem, hozzá tévén, hol, mikor, és melly FF. Faluk. értelemmel hallottam. Km.

Köz-mondás. Kezdettem az annyira ajánlott szür-monoKmm. Köz-mondások. poliumra is le tekénteni, megszereztem e’ végből a’ KV. Kis-Viczai. népi énekeket, és azon apróbb munkákat, mellyeket M. A Molnár Albert. a’ köz-nép annyira kedvell, és egyedül olvas. De, MV. Mező-Város. meg vallom, minden haszon nélkül, mert ez illyen NC. vagy NR Nomenclatura Rerum többnyire névtelen munkák, mint annyi fattyu edit. Vienn 1641 gyermekek, minden gond nélkül, és durván PP. Párispápai. neveltetnek föl, ezerszer meg ezerszer nyereség’ R. Régi. kedvéért újra nyomtattatnak ki, minden vigyázat, S. I Sándor István. minden szorgalom nélkül, tele hibákkal, és így reájok S. K Simai Kristóf. valami nyomost építeni tellyességgel nem lehetett. Sz. D Szabó Dávid. Föl jegyezgettem az igen régi, de már el avultt Sz.KV Szabad Királyi Város. szavainkat is, rész szerént azon jó reménységgel, ha Sz. P Szabad Puszta. talán még

valaha föl éllednének „multa renascentur, Sz.PP Szabad Puszták. quae jam cecidere vocabula, si volet usus“ rész t. n Tulajdon név. szerint, hogy a’ kik a’ nyelvnek régibb történeteivel t. h n Több helység’ neve. még öszve nem barátkoztak, ha valahol olvasnák, Vben. Vármegyében. könnyebben érthessék. Közönségesen az is igaz, VM. Vörösmarti Mihály. 1639 hogy ez illyen régi el avultt szók származékjaikban VV.L Vas Vármegyei Limimái napig is élnek, és így azoknak értelmekre ’s tatio. (Ár-szabás) származtatásokra kölcsönös világosságul is szolA’ többi föl hozásoknak (citátióknak) magálnak. gyarázat nem kell, minthogy tellyesebben emKözbe vetettem a’ hová illettek mind a’ két lítetnek, és kiki könnyen el találhatja. Magyar Hazának Helység neveit is (sőt a’ csárdákét is *). Magyar nevezetek ezek is, és a’ hová 11 tartozandók, föl világosítják a’ gyökér szónak értelmét, ’s ki

terjedését, LIPSZKI’ meg Végezet. böcsülhetetlen Repertoriuma volt a’ segedelmem. És íme a’ munkámnak minden csinnya binKút-forrásaimat mindenütt hiven hozzá nya, nem üzöm füzöm tovább. Olvasása bővebb függesztettem. A’ melly érdemes iróinkat gyak- bizonyság leszsz arra, a’ mit mondottam, sőt arra is, rabban kellett említenem, kurtítva adtam elő. Ezen a’ mit nem mondottam Kurtításokat itt meg kell említenem, hogy az Hazánk’ Tudósai! útat törtem, kövessetek. olvasásban akadékot ne szerezzenek. Végezém Ságon (Vas V-ben). 1827. Apr 6-dikán . A’ Szerző. 1 A’ Csárda-neveknél különös a’ jó kedvü, és mintegy becsalogató el nevezés, p. o Alig vár, Bé csaló, Bé tekénts, Bele vár, Emausz, Foglár, Kudorgó, Kurta hegy, Kutya kaparó, Lasnak, Les-vár, Lyukas halom, Néma, Parrag-vár, Péter’ háza, Pityer, Ragyogó, Rastag, Remete, Rongyos lámpás, Só-vető, Strázsa, Zsidó-szakály, Ugró, Vég-hely, Zabola.

Az rendes, hogy Erdélyben illyen magános csárdák vagy nincsenek, vagy különös névvel, mint Magyar Országban el keresztelni szokás, nem neveztetnek. ELSŐ RAG-TÁBLA. FŐ-NEVEK. 2. 1. aly. oly ely öly al. el Gomboly. Rögöly A’ Fő-nevekből más Fő-nevet tesznek. Hivatal. Jövetel 12. ág. ég 13. ály. Dagály. Személy. Világ. 18. cza. cze Kancza. Kelepcze Társ-nevet tesznek. 20. Tócsa. Szemcse Ágyék. Hasas. Pénzes 7. talan. telen Borzad. Ered 2. Inog. Csöpög 13. kozik. kezik közik Barátkozik. Szövetkezik. 18. Haragoszik. Feküszik 1. anként. enként Házanként. Fcjenként Arasznyi. szág. szég Magyarság. Emberség. Ország. 6. só. ső Alsó. Végső ar. or er ör Vasal. Ügyel Habar. Hever . 9. 10 Lakik. Haragít. lal. lel 15. Foglal. Hírlel 19. tat. tet Oktat. Büntet ul. ül 2. antan. enten. Iffiantan. Fűenten. Vigaszik. Tenyészik. 11. Nyomint. lál. lél Számlál. Szemlél 20. Fajul.

Ürül 3. ast. est Örömest. 6 aszik. eszik int. ít. ik. 14. 5. 4. 3. Nyulász. Egerész. oszik. üszik. eszik uszik 28. ság. ség 5. ony. eny Hajlékony. Termékeny. 4. nyi. al. ol el öl 8. Szeret. Királyné. 27. 8. ász. ész et. 23. né. Tokmány. Remény Anyó. Tekenyő 3. i. Világi. ag. og eg ög 7. at. . mány. mény ú. ű Méltóságú. Érdemű. Dologtalan. Helytelen. 1. Halász. Kertész Kádár. Vezér Bálvány. Örvény Lapu. Ürü 2. ány. énySovány Kemény. 1. 17. ász. ész ár. ér 22 Szakács. vány. vény u. ü as. os es ö$ Szakasz. Rekesz. 16. Agyar. Bokor 31. 30. Sulyok. Telek 11. ács. écs 10. asz. esz ar. or er, ör ó. ő Szoknya. Berkenye Bajnok. Fegyvernek. 29. tyú. tyű 9. 26. nya. nye nek. Gombolyag. Üreg. 21. ka. ke Madarka. Tőke ék. 25. 24. a d . ed Ígét tesznek. 19. 5. ak. ok ek ök. ag. eg 15 . ány. ény Lapány. Lepény 14. ám. ém Villám. ély. csa.

cse Sarkantyú. Keztyű Határozót tesznek. 8. ap. ep Csillap, Közep. 7. 6. 4. Hadad. Yégcd Makacs. Kövecs Gomba. Pille nok. 3. ad. od ed öd ocs. ocs ecs öcs a. e . kodik. kedik ködik Ragaszkodik. Reménykedik 17. odik. edik ödik Folyamodik. Telepedik. lik. Hámlik. . van. ven Bugygyan. Döbben 4. ánt. ént Koráat. Részént eszt. Szakaszt. Epeszt. 12 16. 21 . aszt. 22. vant. vent Lobbant. Csöppent. 5. úl. űl Zálogúl. Emberűl * )( MÁSADIK RAG-TÁBLA. TÁRS-NEVEK. Fő-neveket. Más Társ-ncvekel . 4. 5. Hunyósdi. Többi. ik. Másik. 7. ka. ke Tarka. Szegényke 5. 6. Igazgat. Édesget Lágyít. 6. i. di. 9. van. ven Hatvan. Negyven Bátortalan. Érzékenytelen 1. 2. Csalóka. Sóska Aprólék. Jovall. Kevesell Ígéket. Ollyas. Beteges 8. talan. telen ka. ke 3. dad. ded Kisded. 2. as. os es ös Harmad. Negyed all. ell 3. og. eg Balog. lék. 2. allik. ellik Zöldellik. 7. 3. Jószág. 4. ar.

or er ör dik. Vakar. gat. get Aggódik. 10. ong. 9. ol. öl odik. edik ödik Katonáskodik. Heveskedik. 13. szág. szég Tisztaság. Szépség. 8. kodik. kedik ködik 5. 4. ság. ség Másol. Bátorodik. Elevenedik Búsong. 11 . szik. 12 Melegszik. ít. . tal. tel Neheztel. ul. ül Jobbul. Őszül an. en 2. don. den Ujdon. szor. szer ször ta. te 1. Határozókat. A’ T á r s - n e v e k b ő l t e s z n e k 1 ad. od ed öd Hamisan. Bölcsen. 7. Sokszor. Egyszer 8. Gyakorta. 3. 4. int. Képesint. Jókor. 9. tól. től kor. Fiastól. Mindenestől 5. lag. leg Futólag. Fölösleg 10 . úl. űl Gonoszúl. Véletlenűl 6. lan. len Mulólan. Egészlen H A 11M A I) I K HAGTÁBLA. ÍGÉK. 2. al. el 1. ad. ed Fogad. Enged Más Ígéket. Túrész. 18. 19. lal. lel Foglal. Érlel Zavarodik. Keveredik Fő - neveket. Az Igékből tesznek at. et Tars-neveket. ány. ény Gondolat. Készület 12 . Adás. Kérés csó.

cső Hágcsó. Lépcső 18. 19. Átok. Vétek Imádság. Segétség ok. ek andó. endő Állandó. Kelendő Fájdalom. Veszedelem ság. ség 2. atlan. etlen Szoktat. Szöktet 5. asz. esz Dugasz. Rekesz 10. 15. 16. Fogyaték. ár. ér Aszály. Veszély Buvár. 17. mány. mény lék. ék. 11. ály. ély Halál. Födél 14. dalom. delem tat. tet Állap. Ülep ál. él Hullám. Vágány. Kötény 23. Futos. Röpös 9. ám. ém 13. 1. Határozókat. 8. 22. os. es ös ap. ep Folyam. Kellem 7. Unatkozik. Vétkezik 4. am. om em Hatalom. Félelem 6. ás. és 3. alom. elem Avatag. Förgeteg Tolyong. Kereng Morog. Kevereg 2. 1. ag. eg ong. eng öng og. eg ög kozik. kezik közik Futkoz. 21. 20. odik. edik Szállít. 17. koz. kez köz Nyalakodik. Vélekedik Kapkod. Csipked Áskál. Véskél ít. Nyalint. 16. kodik. kedik ködik kod. ked köd 12. int. Mondhat, Felelhct. 15. 14. 13. kál. kél Ugrál. 11. hat. het

Rongál. Keresgél Hallgat. Integet ál. él Ragadoz. Kötöz 10. gál. gél gat. get 6. 5. az. oz ez öz Vágat. Vcret 9. 8. ész. 4. at. et Fogyaszt. Termeszt Forral. Engesztel 7. Ígehatározók. 3. aszt. eszt Moslék. Tartomány. Keresmény 20. vány. vény Tanítvány. Törvény Váratlan. Véletlen 3. áml. énk Nyulánk. Félénk 4. ár. ér Folyár. 5. or. Fosztor. 6. Ott. ett ött Romlott. Veszett 7. ó. ő Szoktató. Büntető 1. ton. ten Futton. Menten 2. va. ve Vágtatva. Ügetve 3. vást. vést Folyvást. Alá. Által Bé Belé Benn Egybe Egyre Egygyű Egygyütt El Ellen Ellene Ellent Elő Elől Előtte Félre Föl Haza Hátra Helyre. Hozzá Ki Körbe Környül Körül Közben Közé Között Le Meg Neki Oda Öszve Rajta Reá Széllyel Szét Viszsza NEGYEDIK RAG - TÁBLA. HATÁROZÓK, ÉS A’ BESZÉDNEK EGYÉB RÉSZEI. A’ Határozók’ és a’ Beszéd’ egyéb Részeinek RAGJAI. 1. 2. abb. obb ebb öbb

Távulabb. Közelebb 7. as. os es ös Jajos. Különös 13. i. Néhai. 20. ó. ő Elő. 26. Hátrál. Távulad. 8. 14. 15. ig. ít. Alig. Ámít. 21. ság. ség Hamarság. Elégség. 27. Talántán. 17. 16. Tulsó. Első 28. ul. ül Ámul. Rémül ánt. ént Gyanánt. Imént. Alá. Fölé 18. kozik. kezik közik. kodik. kedik ködik só. ső 11. á. é Sokszoroz. Ellenez. Hamarkodik. Ellenkedik. 22. Hogyan. Itten 10. az. oz ez öz Alatt. Fölött an. on en ön Koráll. Meszszell 9. att. ott ett ött talan. telen tan ten Elégtelen. al. el ad. od ed öd 5. 4. all. ell 3. lan. len Aliglan. Megintlen. Ellenkezik. 23. sza. sze Nosza. Nesze. 28. úl. űl Távúl. 24. ta. te Százszorta. Ezerszerte 6. andó. endő. Elegendő. 12. gat. get Jajgat. Közelget 19. nya. nye Ejnye. 25. tag. teg Viszontag. Ezenteg. MAGYAR SZÓTÁR. A’ A. AB, aba, abaj, abár, abod, abony, abos, abód. ABLAK, ablakatlan, ablaki, ablakja,

ablakos. ABRAK, abrakatlan, abraki, abrakja, abrakol, abrakos, abrakoz. ABRONCS, abroncsos, abroncsoz. ABROSZ, abroszsza. ABRUD. ACZÉL, aczélja, aczélos, aczéloz. AD, ada, adacs, adalin, adány, adony, adu. ADORJÁN. AFIOM. AFONYA. AFONNYA. AGA. AGÁR, agara, agarász, agárd, agáros. AGÁT. AGG (név), aggastyán, aggaszt, aggság, aggúl. AGG (ige), aggja, aggodalm, aggott, aggó. AGY, agya, agyas, agyon. AGYAG, agyagos. AGYAR, agyara, agyaras, agyargat, agyarkodik. AHA, ahá. AJ, aja, ajak, ajaz, aján, ajka, ajnad, ajt. AK, aka, akad, akal, akar, akár, akasz, akgat, akna, akol, akó. AKACS. AKÁCZ. AKOS. Mutató (A- és Á-ból). AL, alacs, alag, ajak, alamuszi, alap, alásony, alatt, alá, alél, alig, alk, alm, alpár, alság, alszik, ally. ALABOR. ALABÁRD. ALABÁSZTROM. ALADÁR. ALAFA. ALAGYA. ALAKOR. ALAMISNA. ALM. ALMA, almád, almágy, almája, almás. ALMÁRIOM. AMBRUS. AMADE. AN, anarcs, ancs. AND, anda, andacs. ANDRÁS. ANGYAL, angyala, angyali, angyalkodik,

angyalos, angyaloz. ANNA. ANTAL, antalkó, antalócz. ANY, anya, anyag, anyala, anyja, anyó, anyúl. AP, apa, apágy, apái, apcz, apja, apony, apó, apúl, apus. APÁT, apáti, apátja, apátság. APÁCZA. APOSTOL, apostola, apostoli, apostolkodik, apostolság. AR, aracs, arad, arak, arasz, arat, ard, arló, arma. ARANY, aranyad, aranyász, aranyi, aranyja, aranyka, aranyos, aranyoz. ARÁNY, arányatlan, arányja, arányít, arányos, arányoz, aránytalan, aránysó, arányú. ARCZ, arcza, arczúl, arczulat. ARKANGYAL. ARNÓLD. ARNÓT. ASPA. AZSAG, azsagol, azsagos. ASZ, aszag, aszal, aszat, aszály, ászár, aszás, aszomány, aszott, aszó, aszszu, asztéj. ASZSZONY, aszszonya, aszszonyálkodik, aszszonyi, aszszonyka, aszszonykodik, aszszonyos, aszszonyoz, aszszonyság, aszszonytalan, aszszonyúl. ASZTAG, asztagol. ASZTAL, asztala, asztali, asztalnok, asztalos. AT, ata, atala, atka. ATLACZ. ATLAN. ATRACZÉL. ATYA, atyai, atyaság, atyálkodik, atyás, atyátlan, atyja. AVik,

avad, avar, avas, avat, avatag, avít, avott, avúl. AZ, abba, abban, abbeli, abbúl, addig, ahhoz, akként, akkor, annak, annál, annyi, azé, azért, azok, azon, azóta, arra, arrúl, avval, azza, azzal. AZAR. Summa 73. Á. ÁKUS. ÁPOLONIA. ÁBÉCZE, ábéczés. ÁL, álnok, álság. ÁR, ára, árenda, áros, árú. ÁLD, áldás, áldomás, áldott. áldozik, áldó ÁR, árad, áraszt, árja, ármány, árnyék, árok, ÁBEL. ÁLL (név). árt. ÁBRA, ábrány, ábráz. ÁLL (ige), állandó, állapik, állat, állás, ÁRBOCZ. ÁBRAHÁM, ábrahámi. álldogál, állhat, állít, állodalom, ÁRISTOM. ÁCZ. állomány, állong, állott, álló, állvány, ÁRMÁDA. ÁCS, ácsol, ácsorog. álly. ÁRMÁLIS. ÁD, ada, adakozik, adalom, adat, adatlan, adás, addogál, adogat, adomány, adott, adó, ÁLM, álma, álmatlan, álmélkodik, álmod, ÁRPA, árpád, árpás. álmos, álomtalan, álmúl. ÁRR. ádász. ÁLTAL, általabb, általl, általság. ÁRVA, árvai, árvaság,

árvád. ÁDÁM, ádámos. ÁM, amaz, ámít, ámolyog, ámúl. ÁS, ásadék, ásat, ásás, áskál, ásogat, ásott, ásó, ÁG, ága, ágas, ágatlan, ágaz, ágész. ÁMBRA. ásvány. ÁGNES. ÁMPOLNA, ámpolnás. ÁSIT, ásítás, ásítozik. ÁGOSTON. ÁNGOLNA. ÁSPIS. ÁGOTA. ÁSZOK. ÁGY, ágya, ágyal, ágyas, ágyaz, ágyék. ÁNGY, ángya ÁNIS. ÁGYU, ágyus, ágyuz. ÁT, áta, átalag, átka, átok, átos. ÁNSLOG, ánslogos. ÁH, áhít, áhá. ÁZik, ázalék, ázás, ázott, áztat, áztogat. ÁNT, ántsorog. ÁJ, ájul. ÁP, apad, apaszt, apály, aprít, apró, áporodik. ÁKAVITA. Summa 49. A. ABÁR. Abárol, abárolja. Rudicula agitat Μ A Fel abárolni. A Meg abárlja. Rudicula agitat Elixat Μ A ille, pro az, ita ante consonas, ut a’ por, Abárlás. Agitatio, commixtio, contusib, a’ hamu, loco az por, az hamu. concussio, juris in olla rudicula agitatio, condensatio, elixae carnis abluvio. Μ A AB. Egy tál abárlás. Pázm Pred p 1125 AB.

Étek-abárlás. Pázm Pred p 1127 Ab-láncz. Egy völgynek neve a’ Kőszögi Abárló veszsző. Rudicula Μ A határban Csepreg felé. Van felőle Abara F Zemplin Vben emlékezet IV. Béla királynak levelében ABOD (Diminutivum antiquum ex AB) E F 1233. mellyben Sidán helységnek határait Maros Székében. irja le ,,Inde, úgymond a’ többi között, Abda, (aboda) F. Győr Vben ascendit montem, et vadit ad vineam Abdalócz, (abodalócz) F. Vas Vben Borotey, et de eadem vinea descendit in ABONY. MV Pest Vben vallem quandam Ablancz nomine, ubi Abony. Sz P Zemplin Vben iterum sunt tres metae capitales: Prima Abony (Kis, nagy) FF. Posony Vben meta Tiván, secunda Tumurd (Tömörd) de ABOS. F Sáros Vben castro ferreo, tertia Sidán“ vide Abos’ falva. E F Küküllő Vben Collectionem meam diplom. MSS AbABÓD F és Sz P Borsod Vben láncz egygyik mulató helye a’ Kőszögi deákságnak. ΑΒΑ. Régi szó Pater, most Apa 2 nemzétségi ABLAK. név. 3 alább való fejér

posztónak neme Azon leczke alá fogják bársonyt az abával. ABLAK Fenestra Μ A Faludi N. U p 102 Ablak-csináló. Fenestrarius PP NC p 283 Aba. Falu, Fejér Vármegyében Szabad Ablak-elő: ablak-lepel. Velum fenestrale S I Puszták Komárom, és Szabolcs Vkben. Ablak-fal. Murus fenestralis, lorica Aba’ falva. F Gömör Vben Ablak’ fia. Fenestra minor in majorem illata Aba’ fája. Erdélyi F Torda Vben Illyenek: asztal’ fia, búcsú’ fia, tükör’ fia, vásár’ Aba-fi. Fámilia-név fia. ’s a’ t Aba’ háza. Sz P Zemplin Vben Ablak’ fíókjai. Fenestrae foriculi PP Aba-köntös. Csuzi Tromb p 324 Ablak’ kereszti. Fenestrales scapi PP Aba-köpönyeg. Pallium e panno albo viliore Ablak’ kövei. idem PP Csuzi p. 572 Ablak’ levelei. Valvulae fenestrales PP Aba-liget. F Baranya Vben Ablak-ráma. Fenestrale, crates fenestralis PP Aba-nadrág. Caligae e panno albo viliore Ablak’ rostélyi. Cancelli PP Dug. Km 1 R p 159 it MSS * Belől terjedő ablak. Fenestra

intus Szegediana. explicata. Fenétre en embrasure Aba-posztó. Pannus albus vilior, tela lanea Boltos ablak. Fenestra arcuata Fenétrc alba. S z a b ó D á v i d , Sándor István cintrée Dug. km 2 R p 329 Derék ablak. Fenestra quadrata Fenétre Aba-új Vármegye. Comitatus Abaújvácarrée riensis. Deszkás ablak. Fenestra tabulata NC p 395 Abács. Egyenes ablak. Fenestra recta Fenétre droite Abács’ falva. E F Udvarhely Székében Fél ablak. Fenestra media Fenétre mezanine Abád. F Heves Vben Fél kerék-ablak. Fenestra semicircularis ABAJ. Folyosós ablak. Fenestra podio septa Fenétre en balcon. Görög ablak. Fenestra Attica Abaj-homok. Sz P Zemplin Vben Abajdocz. Promiscuum, farrago Μ A Abajdocz-búza. Triticum mixtum, frumentum promiscuum. Μ A Abajdocz-káposzta. Crambe M A CM Abajdoczosodik. Meg nem abajdoczosodott régi elejink. Csuzi Tromb. p 418 Abajgat, abajgatja. Pellit, abigit, verberat, vexat Sz. D Meg abajgatja. Sz D ’ A’ Hárántékos ablak. Fenestra

obliquaFenétre braise. Káldi 3 Reg c VI v 4 it Ezech 40. 16 Ház-födél-ablak. Fenestra tecti Kerék-ablak. Fenestra circularis Kerekded ablak. Margit’ Élete Prájnál p. 322 Kis ablak. Fenestra parva Himfán, palotán, kis ablakon kukucsál. km Meneteles ablak. Fenestra declivis Fenétre rampante. Oszlopos ablak. Fenestra cum ordine Öblös ablak. Fenétre en tour ronde Öveg-ablak. Fenestra vitrea NC p 395 Papiros-ablak. Fenestra chartacea Paraszt-ablak. Fenestra rustica Pincze-ablak. Fenestra cellarii Rostélyos ablak. Fenestra craterata NC p. 395 Szeglet-ablak. Fenestra angularis Fenétre dans 1’ angle. Vak ablak. Pseudofenestra Fenétre feinte Vas-rostélyos ablak. Fenestra craticula ferrea septa. ABLAKATLAN. Fenestra destitutus S I ABLAKI. Fenestralis PP ABLAKJA. Ejus fenestra ABLAKOS. Fenestrarius Μ A ABLAKOT nyit, csinál valamin. Fenestrat Μ A. ABRAK. ABRAK. Pabulum, demensum M A A’ vén ló is meg röhögi az abrakot. km Abrak-czipó. Autopyrum PP

Abrak-gyűjtés. Pabulatio militaris S I Abrak-pénz. Aes hordearium PP ABRAKATLAN. Impabulatus S I ABRAKI. Pabularis, pabulatorius Μ A Abraki kevertt. Farrago, farraginaria Μ A ABRAKJA. Ejus pabulum Abrakját hordozó lónak nem törik föl a’ háta mert mindég fogy. km ABRAKOL, abrakolja. Pabulatur PP Meg röstül a’ jó ló is, ha nem abrakolják. km Meg abrakolja. Jól meg abrakolták Valet etiam pro co, ac: bene dedolatus est. Abrakolás. Pabulatio equorum S I Abrakoló, abrakló. Pabulator Abrakló válu Alveus pabulatorius. PP ABRAKOS. Pabularis, pabulatus Μ A 1 2 Abrakos tarisznya. Corbula, corbis pabulatoria. PP ABRAKOZ, abrakozza. Pabulatur Abrakozás. Pabulatio M A Abrakozó. Pabulator M A M. ACZÉLOZ, aczélozza. Chalybeat, ferrum indurat. S I A. Meg aczélozza. Chalybe admisto ferrum indurat. PP Lippai Vet K p 157 Aczélozás. Induratio ferri VV L Aczélozott. Beniczki p 168 AFONNYA. AFONNYA. Myrtillus, bacca myrtilli PP AGA. AGA. Aga-rév. F Somogy Vbcn

AGÁR. ABRONCS. ACS. ABRONCS (abrincs S. I) Circulus, circulus vietorum, doliaris. M A PP AGÁR. Molossus, vertagus M A Canis ACS (ecs, ocs ) suffixum diminutivum. * Állatos abroncs. Zodiacus graius, agitator. S I Hátrább az Déli abroncs. Circulus meridianus agarakkal. km ACSA. Libellula Szita-kötő Wasser- jungfer S Fa-abroncs. Circulus ligneus Agár-fű. Orchis satyrion M A PP I. Földi p 338 Középső abroncs. Aequator Agár-kölyök. Pázm Pred p 1125 Acsa. FF Fejér, Pest es Somogy Vkben Sz Sarki abroncs. Circulus polaris Agár-kutyó. Vertagus junior PP P. Csanád Vben Vas-abroncs. Circulus ferreus Agár-mony. idem quod Agár-fű M A Acsád. FF Bihar, Vas és Veszprém Vkben ABRONCSON ugró, által buvó, tánczoló. ACSALAG F Sóprony Vben AGARA. Ejus vertagus Petauristes, cubisticus saltator. PP AGARÁSZ (név). Venator cum graiis canibus ABRONCSOS, abrincsos. Habens circulos, S. I circulis munitus. AD. AGARÁSZ (ige). Venatur cum graiis canibus Fa-abrincsos hordó. Vas

cum circulis ligneis S. I Vas-abrincsos hordó. Vas cum circulis ferreis AD Agarászat. Venatio cum graiis canibus SI ABRONCSOZ, abroncsozza. Viet, circulum AD A F Bács Vben AGÁRD. FF Nógrád, Tolna és Zemplin Vkben adhibet, circulat, dolium munit, stringit. M ADACS F Heves Vben Sz P és Telek Pest Sz. P Fejér Vben E F Maros Székében Vben. A. AGÁROS. Abundans vertagis Sz P Somogy ADALIN. E. F. Doboka Vben. Meg abrincsozza. Vben. ADÁNY. Sz P Bihar Vben Abroncsozás. Munitio circulis facta Adányd , Adánd. F Somogy Vben AGÁT. Abroncsoztatja. Faludi N A p 68 ADONY. MV Fejér Vben FF Bereg, Bihar és AGÁT Szabolcs Vkben. Agát-kö. Achates S I ABROSZ. ADU. Cavedo exesae per cariem arboris, dentis, AGG (társ név). saxi etc. Beniczki p 33 Consonat ei ABROSZ. Mappa, mensale M A A’ melly graecum αδυ. AGG. Vetus, veter, veteranus, vetustus, abroszt sokan viselnek, szöszszé válik. km senex, cascus, antiquus. M A Ösmerem az abroszt, szöszbűl fonták. Dug Adva (aduja,

adua, adva) Ejus cavedo Ajándékmarhának nincs adva fogának km Beniczki Agg álnokság. Faludi T É p 145 km. 1 R p 244 p. 240 Agg dada. Anus, vetula M A * Asztali abrosz. Mappa mensalis Agg eb. Canis vetulus M A Késő az agg ebet Sáhos abrosz. Mappa virgulata, floribus, Advas (aduas) Cavernosus, carie exesus Advas fog. Dens cariosus tánczra tanítani. km striaturis ornata. A’ sáhos abrosznak szebb Advas kő. Lapis cariosus Agg ellenség. Margit’ Él p 39 a’ színe, mint a’ viszája. km Advas kő’ hegye. Veszprém Vármegye- béli Agg fa. Nehéz agg fából gúzst tekerni km Sávolos abrosz. idem hegy, Bakony-újvár mellett; tövében egy Agg fának héjja. Margit’ Élete Prájnál ABROSZSZA. Ejus mappa tágos barlang vagyon, szomszéd-lakóknak, p. 568 Föld’ abroszsza. Mappa geographíca hajdani háborukban menedék-helye. Agg fű: széna. Advasúl. Fit cariosus ABRUD. Agg kofa. Anus M A El advasúl. Successive fit cariosus Agg kofaság. Anilitas M A ABRUD. E

Folyó víz alsó Fejér Vben Meg advasúl. Carie pereditur Agg komondor. Két felé tekénts, mikor az agg Abrud-bánya. Auraria PP Erdélyi Bánya- Advasúlás Exesio a carie komondor ugat. km város. Agg kor. Senectus, senium S I Abrud’ falva. E F Hunyad Vben Agg lamos. Öröm-apa a’ menyegzőben ADORJÁN. Agg lant. Lyra inveterata, vetus deliramentum, ACZÉL. silicernium. M A ADORJÁN, tulajdon férjfi-név. Hadrianus. ACZÉL. Chalybs M A item Cos chalybea PP Agg legény. Agg nötelen Senex coelebs Adorján. E. F. Torda Vben. F. Szathmár Vben. Aczél. E F Medgyes Székében Hagestolz. S I Sz. PP Bács, Bihar és Somogy Vkben Aczél-bástya. Pázm Pred p 595 Agg ló. Gyakorta agg lovon verik agyon a’ Adorján’ háza. F Veszprém Vben Adorján’ Aczél-edzés. Dug km 1 R p 254 farkast. km kutyája. Reá tartja magát mint az Adorján’ Aczél-fal. Pázm Kal p 601 Agg nő. Vetula, anus M A kutyája. Aczél-karika. Faludi N U p 208 Agg nő-rege. Anilis cantilena, anicularum

Adorján’ vára. Hadrianopolis Aczél-mű. Opus chalybeum S I deliramenta. M A * Kis Adorján E. FF. Maros SzéAczél-müves. Artifex cbalybarius S I Agg-nős. Beniczki p 232 NagyAdorján kében. Aczél-pöröly. Pázm Kal p 767 Agg öregség. Faludi T É p 149 Szent Adorján. F Szala Vben Aczél-zár. Beniczki p 299 Agg-ravasz. Veterator, veteratorius M A ACZÉLJA. Ejus chalybs Versutus. CM ACZÉLOS. Chalybeus M A Agg-ravasz nő. Ravasz-agg nő Veteratrix M AFIOM. Aczélos paizs. Faludi U E 1 R p 194 A. Aczélos patkó. Faludi N U p 79 AFIOM. Opium Török maszlag S I Faludi N Agg-ravaszúl. Veteratorie CM Aczélos zabola. Faludi N E p 175 U. p 130 Agg rege. Antiqua fabula Agg róka. Vulpes anus Nehéz az agg rókát AFONYA. tőrbe ejteni. Vulpes anus difficulter capitur laquco. AFONYA. Vaccinia nigra PP 3 Aggódó. Faludi E M p 80 Agg széna. Foenum Aggódtat, aggódtatja. Facit anxium sollicitum Agg szó, de igaz. Veriverbium, vetus sed Sz. D verax verbum. Μ A Agg tigris.

Faludi N E p 214 Agg tőke. Pázm Kal p 565 AGY. Agg vitéz. Miles veteranus S I AGGASTYÁN. Pallidus, aetate, morbo fractus AGY Caput Μ A cranium PP PP. Agy-alkotmány. Machina, instrumentum AGGASZT, aggasztja. enem facit, v angit, artificiosum. S I macerat, molestat. infestat Faludi N A p Agy-haj. Coma, Caesaries, crinis S I 33. Agy-karika a’ szekérben. Aggasztó: vénítő, fogyasztó, epesztő, Agy-karika-szakasztás. VV L fonnyasztó. p o bú, gond Sz D Agy-kér. Menynx PP Aggasztal, aggasztalja: Aggodalmat szerez. Agy-koholmány. Hirngespinst S I Pázm. Pred p 250 Agy-koponya. Cranium Calvaria M A PP Meg aggasztalja. Prágai p 826 Agy-szülemény. Partus ingenii S I Sz D AGGOS: Gondos. Agy-velő. Cerebrum Μ A Aggoskodik. Gondoskodik Agy-velő’ gyulladása. Phrenitis S I AGGIT. aggítja facit vetustum Agy-velő-hártya. Pericranium Menynx S I Meg aggítja. hallottam Sághon Aug 20-án AGYA ejus cranium Vertt viszen veretlent, 1824. agya-, feje-töretlent. km AGGSÁG.

Senectus, senium, vetustas ΜA it Agya. F Arad Vben cura, sollicitudo. Sok az aggsága Agya bugya. Aggságos. plenus sollicitudine, curis Agya bugyál, agya bugyálja. Aggságoskodik. sollicitus est nimium Vajda Meg agya bugyálták. Dug km 1 R p 19 K. É lK p 606 Agya fúrtt. Cerebrosus, Pervicax MA Agya fúrttság. Pervicacia, cerebrositas AGGÚL. Veterascit, veterat, vetustescit M A Perversitas. Μ A El aggúl. Successive vetustescit Kerék’ agya. V V L Meg aggúl. Inveterascit Μ A Puska’ agya. Lignum sclopeti Meg aggulás. Inveteratio Μ A Tök agya. Pázm Kal p 352 Agyáz, agyázza a’ puskát. Sclopetum ligno AGG (íge) munit. S I AGG. Senescit, veterascit, vetustescit, it angitur AGYAS Capitosus, cerebrosus Μ A S. I Agyas-vakmerő. Capitosus pertinax Bele agg. Insenescit Μ A Agyaskodik. Argutatur, cavillatur Μ A El agg. Obsordet CM Még a’ fold is el agg, Agyaskodás Argutatio, contumacia, cehibáz vetemény-mag, egek is fogyatkoznak rebrositas, scrupulositas Μ A

Beniczki p. 108 Agyaskodó. Argutus, scrupulosus, cavillator Ki agg. Exolescit Obsolescit Μ A CM Ki Μ A aggott belőle. km Agyasság. Faludi U E 1 R p 80 Meg agg. Consenescit Μ A Semmi nem agg AGYATLAN carens cerebro meg olly könnyen mint a’ jó tétemény. km Agyatlanúl Inepte, sine ratione Faludi N A p Reá agg. Habet ejus rei curam Nem agg reá 119. non curat. AGYBA. in cranium AGGJA. curam habet Agyba fejbe verte. Eb aggja. Non ego hoc curaverim canis curet Agyba csapja, üti. Caput percutit S I AGGODALM, aggodalom. Anxietas, sollicitudo, AGYON üti Caput tundít M A a’ jó ebet nem conflictatio. Faludi N A p 170 U E 3 R ütik agyon egy turóért km p. 94 T É p 98 Agyon lövi. Caput plumbo trajicit S I Aggodalma. ejus sollicitudo AGYÚ. Kócsagos agyú Pázm Kal p 132 Aggodalmas. sollicitus, anxius Faludi N A p 82. AGYAG. AGGOTT. Vetulus El aggott öregség. Marasmus senilis AGYAG. Argilla, Limus MA Ki aggott. Obsoletus, Emeritus Μ A Agyag’ falva. E F Udvarhely

Székében Meg aggott. Faludi N E p 89 Senio Agyag-fészek. Beniczki p 135 confectus. Agyag-lik. Sz P Veszprém Vben, Balaton Viszsza aggott. Pázm Magyari ellen p 109 it X. Bizonys p 92 Kal p 629 Káldi mellett Agyag-mű. Fictile, Figlinum S I Daniel. 13 52 Agyag-műhely. Figulina, Figlina S I Aggottan. Mit ember Iffjantan tanúl, azt aggottan Agyag-műves. Figulus, Plastes S I is nehezen felejti. Kis Viczai p 508 Fejér agyag. Argilla NC p 15 Aggottság: aggság. Sz D Pöcsétes agyag. Bolus Siegelerde Meg aggottság. Biró Márton Micae, p 52 Ruha tisztító agyag. Terra fullonum AGGÓ. Walkererde. Aggó-fű. Senecio, Erigerion Csapó Szappan agyag. Pithomarga Seifenthon Aggódik. Angitur, anxie sollicitus est, se se macerat, conflictatur. Μ A Aggódik, mint Vörös agyag Minium NC p 17 AGYAGOS. Argillosus, Limosus, Viscosus, a’ tőrbe szorúlt madár. km Μ. A Agyagos. FF Soprony, és Zemplin Vkben AGYAR. AGYAR. Rostrum, dens apri, Elephanti Μ A AGYARA. Ejus dens prominens

Agyara a’ Disznónak. Sz D AGYARAS. Dentatus, Rostratus Μ A Agyaros fog. Csuzi Tromb p 481 AGYARGAT, agyargatja. Dentes exerit Fogait agyargatja. Dentibus infremit Pázm Pred. p 1077 AGYARKODIK. Fremit, infremit Μ A Reá agyarkodik. Adfremit Μ A Agyarkodás. Fremitus Μ A Agyarkodó. Fremebundus Μ A Agyarkodva. Fremebunde, cum fremitu Μ A AGYARL, agyarol, agyarolja. Faludi N E p 191. Agyarló ebek. Faludi N E p 124 AGYARU. Mérges agyaru fogak. Csuzi p 241 AHA. AHA. F Bars Vben Ahád. F Heves Vben AHÁ. Vox deprehendentis S I AHÍT, ahítja. Desiderat optat Pázm Kal p 234 AJ. AJ. R Orificium v crena, stria, sulcus v scissura, Fissura, Ruptura, Apertura, Hiatus. S I Aj. F Torna Vben AJA. ejus crena, fissura Aja az nyilnak. Crena sagittae Μ A túl lötték, ’s ide áll az ajával: de calcaria in carbonariam, km. AJAK. Labium Μ A Ajakon termett, és nem szűbül gyökeredzett szó. km Ajak. F Szabolcs Vben Ajak’ cserepezés. S I Ajak-hal. Labius Lipp-fisch S I Ajaka, ejus

Labium. Ajakas , nagy ajakú. Labeo Μ A Sima ajakú, hizelkedő. Káldi Okt p 4 Ajak-mozgás. Faludi N A p 107 AJAL, ajalja. Föl ajalja. Faludi N U p 37 AJAZ, ajazza. Crenam incidit, striat sulcat, v scindit, findit, aperit, v. frenat, frenum injicit. S I Föl-ajazza a’ ló’ száját. Sz D Föl-ajazzák száját az Ersébet Királyné Asszonynak, és el vivék azt. Heltai Kron 1 R. p 289 Ajazó, aj-vas, száj-vas. Postomis, Bremse S I AJÁN. in ejus crena, fissura, orificio Ajándék (aján-adék) Donum, munus, donarium. M. A Antiquitus Ajándok Pesti p 82 M Verbőczi p. 192 447 Monoszlai de Cult Imag. p 77 Heltai Kron 1 R p 95 Ajándékkal minent meg lehet hajtani. km Ajándék-gyürü. Pázm Pred p 1027 * 1 4 Ajtó-szeg. Repagulum S I Föl akadása a’ húgynak. Stranguria S I Ajándék-marha. Ajándék marhának nem kell Ajtó’ színe. Antae M A C M Akadék. Impedimentum, Remora, Obex borju-fogát nézni. km Ajtó-támasz. Obex M A M. A Ajándék-mássa. Antidorum M A

Ajtó-tartó. Janitor, ostiarius M A Akadéka. ejus obex Pázm Pred p 431 Ajándék-vétel. Pázm Pred p 360 639 Ajtó-tornácz. Propylaeum Akadékos. Intricatus, Impeditus Faludi * Vendég-ajándék. Xenium M A Ajtó-závár. Ajtó-kilincs, Ajtó-retez, ajtó-zár N. A p 2 242 Vékony ajándék. Levidense munus M A Pessulus. NC p 373 Akadékos kérdés. Faludi E M p 237 Viszszont-ajándék. Antidorum Ajtó-zár, szegezö. Repagulum Pázm. Pred p 23 Vitéz-ajándék. Donativum M A Ál-ajtó. Pseudothyrum NC p 371 M A L Akadékos nyűg. Pázm Pred p 242 Ajándéka. ejus donum A’ szegénynek Béllett ajtó. Impago NC p 371 Akadékoskodik. Faludi N U p 87 115 Sz E ajándéka drágába kerűl. km * Csapó ajtó. Porta jacens, porta horizontalis p 25 N A p 97 Ajándéki. Muneralis M A Fél ajtó. Porta media Akadoz. Haesitat M A Pázm Pred p 235 Ajándékoz, ajándékozza. donat, muneratur Hél-ajtó. Porta tecti Akadozás. Haesitantia M A M. A Istáló-ajtó. Porta stabuli Akadozó.

Haesitabundus El-ajándékozza. absdonat, Muneri dat Kamara-ajtó. Porta Camerac Akadozó szavú. Tardiloquus S I S. I Kert-ajtó. Porta horti Akadoztat, Akadoztatja. Zvonárics Post 1 R Meg-ajándékozza. Condonat, Donat, Két felé nyiló ajtó. Valvae NC p 371 p. 438 Muneratur. M A Ki nyiló ajtó. Ostium, Fores NC p 371 AKAL. F Szala Vben Viszontag ajándékoz. Redonat, remuneratur Konyha-ajtó, Konyh’ ajto. Porta culinae Akalacs. (fölső, alsó) Sz P Tolna Vben M. A Ól-ajtó. Porta Harae AKAR, akarja. Vult M A sokat akar a’ szarka, Ajándékozás. Donatio, muneratio M A Pincze-ajtó. Porta Cellarii de nem birja a’ farka. km Meg-ajándékozás. Rab-ajtó. Könyörgéssel engesztelődik az Akaratlan Invitus, involuntarius S I Ajándékozó. Donativus, munerarius M A ég, de nem nyílik a’ rabajtó. km Akarat. Voluntas, item Arrogantia M A Ajándékozódás. Csuzi p 20 Réz-ajtó. Porta aenea Az akarathoz erő is kivántatik. km Ajándok, R. pro ajándék Szoba-ajtó,

Szob’ ajtó. Janua Akarat ellen. Invite M A Ajánl (ajánol) ajánlja, ajálla. Commendat, offert, Utsza-ajtó, Utsz’ ajtó. Porta platealis Akarat ellen-való. Invitus M A defert, dedicat, dicat. M A Vas-ajtó. Porta ferrea Faludi T É * Jó akarat. Benevolentia Ki nem veheti Bé-ajánlja. Dedicat, Faludi T É p 64 p. 222 hasznodat, értse jó akaratodat. km it. offert, commendat, introducit M A Ajtaja. ejus Porta Janua Nem sokat vásítom Nagy akarat. Nagy benne az akarat, mint a’ Föl-ajánlja. Intentionem facit ajtaját. km vén leányban. km Ki-ajánlja szolgálatját. Faludi U E 1 R p Ajtón. In Porta, in janua Ha egy ajtón ki Szabad akarat. Liberum arbitrium S K 87. verik, a’ másikon bé megy. km Akarati. Voluntarius M A Ki-ajánlotta lelkét. Faludi Sz E p 109 Ajtón-álló. Ostiarius Pázm Pred p 498 CM Akarati itélet. Arbitrium, Arbitratus M A T. É p 253 Ajtónkint. ostiatim M A Akaratos. Volens, Voluntarius it Protervus, Lelkét ki ajánló. Beniczki p 171

Ajtóról ajtóra. idem M A Autognomon, Arrogans. M A Meg-ajánlja. Adpromittit Ajtóstúl dűl a’ tanyába bé. km Dug 1 R p 123 Akaratos élet. Faludi E M p 237 Ajánlatlan. Incommendatus M A Akaratos kényesség. Faludi N E p 70 Ajánlat: igéret, fogadás. Sz D Akaratos maga meg kötés. Faludi E M p 237 AK. Ajánlás. Commendatio, oblatio M A Akaratoskodik. Rei alicui pertinaciter Föl-ajánlás. Intentio AK. inhaeret, obfirmat se se. Faludi N E p 142 E Reá ajánlás. Faludi U E 1 R p 162 AKA. F Veszprém Vben Sz P Bihar Vben M. p 163 Csuzi p 102 Ajánlható. Commendabilis S I Akaratosság. Morositas, Pertinacia, Ajánló. Commendator, commendatitius M A AKAD Haeret M A Minden fejszének akad nyele. km obstinacia. Faludi U E 3 R p 42 T É p 271 Ajánló levél. Literae commendatitiae M A Belé akad. Inhaerescit, intricatur M A Akaratja. Ejus voluntas Orczáján hordozza az ajánló levelet. Dug Benn-akad. Implicatur Akaratja. Sz P Veszprém Vben km. 2 R p 264 Föl akad.

Adhaeret S I Akaratja szerint. Voluntarie M A AJGAL. Jubilat CM Fön akad. Pázm Pred p 779 Akaratú. AJKA. F Veszprém Vben Meg akad. Haeret, haerescit M A Szabad akaratú: Ultroneus. CM AJNAD. E F Csik Székében Meg akad a’ szekér. Implicatur, impeditur Akarás Volitio A’ nem akarásnak nyögés a’ AJT, ajtja. R Aperit, patefacit, hiatum facit (ajcurrus, rheda PP ít). helye. km Reá akad. Incidit, offendit M A Ajta. E Folyó víz Akaró. Volens Reája akad. Inhaeret Adhaeret Incidit M A Jó akaró. Benevolus E. FF Háromszék Öszve akad. Obviat, occurrit, obviam venit S Roszsz akaró. Malevolus Közép v. Föl Ajta Székében. I. Akartt. Nagy Ajta Akadály. Obex, objectaculum, obstaculum, Akarttommal. Sponte mea M A Száraz Ajta Remora, impedimentum. M A Akarttoddal. Sponte tua, Te ita volente M A Ajton. E F Kolos Vben Nagy akadály a’ szegénység. km Akarttva. Sponte Akadályos. Impeditus M A AKÁR. sive, aut M A cunque Akadályoskodik. Ajtó. Janua, Ostium, Fores M A

Nyitva az ajtó, Akár-csak. Saltem M A Akadályoskodás. Tordai’kéz iratiban akár föl, akár alá. km Akár ide , akár oda. Akadályoz, akadályozza. Impedit, remoliatur Ajtó-fél-fa. Antae M A Akár-hogy, akár-hogyan. Ut Ut M A S. I Ajtó-köz. Ajtó-közé nem teszem a’ kezemet quomodocunque. Akadályoztatja. Idem S I km. Akár-hol. Ubi ubi, ubivis M A Akadályt vet. Remoratur M A Ajtó’ küszöbe. Pázm Pred p 215 LiAkár-honnan Undecunque, undelibet, Akadás. Haesio Adhaesio men portae. undevis. M A Ajtó’ megi. Posticum Postica NC p 371 Akár-honnat, akár-honnét. idem M A Ajtó’ mellyéki. Postes M A Akár-hová. quocunque, quolibet, quovis M A. Ajtó-oldal. Parastatae NC p 371 Ajtó-ragasz, ragaszték. Postis S I Ajtó-ragasztó. Postis M A CM Ajtó-sark. Cardo M A Ajtó-szár-fa. Postis Ajtó-szemöldök., ajtó-szemöldöke Limen Superum. Sz D 5 AKOL. Caula, Bestar, bovile, ovile M A Al-pörös. Reus, in caussam attractus M A Akár-ki. Quilibet, quivis M

A quiscunque Al-rend. Infimates Plebs vulgus S I Farkasnak akolt mutatsz. km Akár-melly. quicunque M A Al-ruha, belső v. alsó ruha Tunica S I Akol. Sz P Baranya Vben Akár-melly nagy. quantuscunque S I Al-szeg. E F Csik székében Akol-hát. Telek Heves Vben Akár-mellyik. Uterlibet, utervis M A Al-szél. Auster M A Birka-akol. Ovile Akár-melly felé. quoquoversum M A Al-tiszt. Subofficialis Unteroffizier S I Disznó-akol. Pázm Pred p 237 Akár-melly-felől. Utro, Altrinsecus M A Al-utsza. Platéa inferior, cui respondet FölJuh-akol Ovile NC p 417 undecunque. útsza. Kecske akol. Caprile NC p 417 Akár-mellyre. Quocunque M A Ménes akol. Mandra Al-vincz. E MV alsó Fejér Vben Akár-merre. idem S I Akoli. Caularis, ovilinus, pertinens ad ovile, Akár-mennyi. quodcunque, quodvis M A ALACS. bovile. M A Akár-mi. Quidcunque Alacska. F Borsod Vben Akli (akoli). F Ugocsa Vben Sz P Veszprém Alacsony Humilis, submissus, inprocerus M A Akár-mi-féle. qualiscunque, qualecunque S I Vben.

Akár-miképpen. Qualitercunque M A Az alacsony kunyhóbúl is néha nagy ember támad. Ménes akli. Sz P Veszprém Vben Akár-miként. idem S I km. Akla. ejus Caula Pázm, Kal p 698 Akár-mikor. quandocunque M A Alacsony-szüvű. Illiberalis, abjectus S I AKÓ. Urna v virga arithmetica, doliaris Akár-millyen. Qualiscunque S I Alacsony-lelkű. Sz D S. I. PP. Akár-mi-nemű. Qualiscunque, qualequale M Alacsony rend Faludi N. U p S8 Akó-számra. Urnatim S I A. Alacsonyít, alacsonyítja. Humiliat, Deprimit Akó-fa. VM Intő Levél p 106 Akár-mint. Ut ut, quomodocunque M A M. A Akól, akólja. Explorat, quot urnarum sit dolium. AKASZ (mint Szakasz) Appensum, Appendix. S Le-alacsonyítja. Deprimit Meg akólja. Idem I. Meg-alacsonyítja. Humiliat M A Akólás. Akaszkodik p. o a’ szekér’ farkára Sz D Alacsonykodik. Agit illiberaliter, indigna facit Sz Akaszt, akasztja. Appendit, Applicat suspendit M Akóló D. S I Akóló pálcza. Virga doliaris A. Alacsonyon. Humiliter, demisse M A

Akós. habens urnam. Belé akasztja. Infigit Affigit M A Alacsonyon ítél valaki felől. Sz D Egy akós hordó. Vas unius urnae Föl akasztja. Suspendit M A Alacsonyság. Humilitas M A Fél akós hordó. Vas mediae urnae ’s a’ t Ki akasztja. Foris appendit Exponit Alacsonyúl. Abjecte Akós’fa. Sz. P. Szala Vben. conspectui. Alacsonyúl gondolkodik. Sz D Meg akasztja. Obicem ponit facit adhaerere ALAG. Sz P Pest Vben AKACS. compedit. M A ALAK. Larva it Larvatus Ludio M A Pupa Reá akasztja. Appendit Alak-gyermek, szép gyermek. Sz D AKACS. t f n Achatius Akasztás. Suspensio Alak-játék. Praestigiae, Histrionica M A Föl akasztás. Suspendium Suspensio M A Alak-játékos. Praestigiator, Praestigiosus M A AKÁCZ. Akaszték. Appendix S I * Gyöngy-alak. Sz D Speciosa forma Akasztó. F Pest Vben AKÁCZ. Korona fa Sz D Alakok. Oscilla, Neurospasta, Marionetten S I Akasztó-fa. Patibulum M A Akáczi fa. Idem Alakom. Mihi dilecte v dilecta! S I Akasztó-hát. Telek Bihar Vben Alakos.

Histrio, Ludio M A Vranch AKOS. Akasztó Biró R. Judex Nobilium Belius Not Alakos szem-fény-vesztés. Faludi E M p 237 Hung. Tom I p 50 Alakos Aszszonyok. VM Hit-tartás p 27 AKOS. t f n Acusius Akasztó-fára-való. Furcifer. Homo Alakoskodik. Praestigiatorem agit Histrio est M Akos. E F közép Szolnok Vben trium literarum. M A A. Akos’falva. E F Maros Székében Akasztó-fa halállal. Faludi N A p 247 Alakoskodás. Pázm Pred p 476 1058 Akasztó-fa’ czimere, virágja, bimbója. Alakosság. Histrionia, Histrionica M A Patibulatus. Patibulandus S I AL. Alakozik, tündérkedik. Sz D Monoszlai Hit Akasztó Ispán. Heltai Kron 1 R p 126 oltalma p. 89 258 Akasztal, akasztalja. Nectit, plectit, subnectit M AL: Imus Alakozás. Monoszlai Hit’ olt p: 500: Faludi U Al-bár. F. Posony Vben. A. Pázm Pred p 396 Faludi N U p 32 E. 1 R p 79 Al-csut. F. Fejér Vben. B. E p 84 Alakoztat, csúfság alakoztat. Sz D Al-Debrő. F Heves Vben Föl akasztalja. Subnectit M A ALAMUSZI, Tectus ,

tacitus, clancularius. S I Al-falu. E F Csik Székében Öszve akasztalja. Complicat M A Alamunta. Anal Phil T IX p 71 Al-fel. Podex, cunis, nates. M. A. Bele akasztalja. Implicat M A Alamusta teremtés. Dug km 2 R p 221 Al-felnek föl törése. Intertrigo PP Bele akasztalás. Implicatio M A Alamuszta. idem sublestus PP Al-föld. Pars inferior Regni S I AKGAT. AGGAT, aggatja Subnectit M A Alamusztán viseli magát. Sz D Al-gyógy. E F Hunyad Vben Appendit. S I Alamusztaság. Sz D Al-győ. F. Csongrád Vben. Föl aggatja. Subnectit M A Alamusztálkodik. Sz D Al-hadnagy. Subcenturio inferior UnKi aggatja Exterius adpendit ALAP. Basis, Fundamentum Sz D S I terlicutenant. S I Sz D Reá aggatja. Adnectit Al-hang. Vox ima, sonus gravissimus S I AKNA. Salina, Salis fodina M A it orificium, Al-ház. Domus in contignationem non hiatus, apertura, fenestra. S I Dés-akna. E F belső Szolnok Vben assurgens. Kis akna. E F alsó Fejér Vben Al-Ispán. Vice Comes substitutus S I Kolos akna. E MV

Kolos Vben Al-Kapitány. Second Capitaine S I Só-akna. Salis fodina Al-kenyér. E F Szászváros Székében Alsó Alap ( Sz. P Fejér Vben Szász akna. E F Kolos Vben Al-kő. Quadra Felső Alap ( Szék-akna. E MV Doboka Vben Al-magyar. Sz P Borsod Vben Közép Alap ( Víz-akna. Salisburgum E MV alsó Fejér Sz. P Győr Vben Al-nem. genus imum Püspök-Alap ( Vben. Al-nemből való. Plebejus Rét-Alap. F Győr Vben Aknája, akonája az hordónak. Orificium doliorum Al-nép. Plebs, vulgus S I Alapja. ejus Basis Sz D M. A Alapít, fundál, szerez. Sz D Aknász. Salis fossor, sector S I Alapos.Fundamentalis Sz D S I Alapsa (alaposa) Sz. P Tolna Vben 6 Prájnál p. 257 El-alkonyodik. Faludi U E 1, R p 15 ALÁSONY. Alázatosság. Humilitas, submissio M A E. M p 66 Kis Alásony. Sz P Veszprém Vben Alázás. Humiliatio, vilipensio Pázm Pred p Le alkonyodott a’ nap. Dug km Nagy Alásony. F Veszprém Vben 62. 2. R p, 332 ALATT. Sub, subtus, infra M A Meg alázás. Exinanitio, humiliatio

M A Alkonyodás, nap-hanyatlás. Sz D Alatt jár elméje. Circa terram natat M A Alázó. Humilians Alkonyodó. Advesperascens Az alkonyodó Alatt-szól, lassan v. sugva beszél S I Alázódik. Humiliatur napot kevesen imádják. km Alatt-való. Inferus, vilis, ignobilis M A it Meg alázódik. Alkonyodtatja. Facit advesperare subditus. ALDI. al-fel Jól hozzá láttak az aldihoz: jól meg Bé alkonyodtatja. idem Vajda 2 K p Alatta. Infra illum verték az alfelét. Dug Km 1 R 14 169. Alatta fekszik. Subjacet M A ALÉL. (alig-él? ) Animo linquitur exanimatur Alkú. Competens, Aequum, Accomodum M A Alatta van. Subest M A Pázm. Pred p 168 Az Istennek szavát nem alku meg-vetni. km Alattka. Sz PP Arad és Heves Vkben Elalél. Deliquium patitur Alku-levél. Contractus, Literae comAlatton. positionales. S I Alattomba. (alattonba) Tacite, occulte, Alélás Deliquium Alélkodik. Deficit animo Hosszú alku Házasság. km clanculum, tecte. M A Alélkodás. Defectio animi M A Ösztövér alku.

Jobb az ösztövér alku, Alattomban czirkáló. Corycaeus M A Aléltt, alétt, (alítt. Sz D) Lanquidus hogy sem a’ Bírónak kövér végzése. Alattomban-maró-eb. Canis clanculum Alélttozik, aléttozik, alétozik. Lanquet viribus km. mordens. M A deficit. Alkuszik, alkudik, alkudja. Paciscitur, Alattomban-való. Clancularius S I Alétozik. Zvon 1 R p 756 convenit. M A Nehezen alkuszik meg két Röjtek alattonában. Erdélyi, Zichi fölött p Alélttság. Lanquor eb egy csonton. km 29. ALIG, (alég. M A) Vix, aegre, csak a’ gallérja is Ki alkudja. Pacto pretium determinat Alattomi. idem S I alig maradtt. km Meg alkuszik, meg alkudik. convenit, Alattonkodik, hamiskodik, csalárdkodik. Sz Alig áll. Vix consistit M A paciscitur. M A Sok Sasnak egy fészken D. S I Aligha. Vix, fortassis, equidem vix M A nehéz meg alkudni. km Alattonos. Clancularius Sz D Alig lát. Caccutit S I Alkudás, alkuvás. Pactio, conventio, Alattonos álnokság. Sz D Alig-szóló. Mogilalus, impeditae

linquae M concordia. M A Alattomoskodik. Clancularie agit A. Megalkuvás. Conventio, Pactio M A Alattság. 1 infimitas 2 funis nauticus per quem Alig-Úr. cui curta supellex Hallottam 1810 Alkudhatatlan. Inconciliabilis, incontrahitur navis ab hominibus vel equis in Jun. 29 cordabilis. De quo conveniri non possit M littore euntibus. M A Rudens Hajó-kötél Alig van. Male valet, Aegrotat M A A. CM. 3 Hypothenusa Dugonics Aliglan. Vix Faludi U E 2 R p 206 Alkudozik. Paciscitur Alattyán. F Heves Vben T. É p 21 Alkudozás. ALÁ, Infra. M A ki föl, ’s ki alá km ALK. (contractum ex alak) Alkudó alkudó félben van. Alá-bocsátja. Demittit M A Alkalm, alkalom. Pactum, conventio PP Alkudtat. Facit pacisci Alá-csuszamodik. Delabitur Accomodatio, conciliatio, compositio. S I Alkudtató. Pactor M A Alá-esik. Decidit alkalomba ereszkedik. ad pactum venit PP Alkura lép. Paciscitur, transigit Sz D Alá felé. Deorsum PP Alkalmas. idoneus, qualis qualis M A Alkhatik. Potest convenire

Alá-függ. Dependet M A Alkalmas tavaliban. M A Inter senes puer, Meg nem alkhatnak egymás között. Sz D Alá-hajlik Devergit. inclinat M A idem at in pueris senex. Alkhatatlan. Faludi N U p 26 Alá-írja. Subscribit Alkalmasént. Probabiliter S I Alkhatatlankodik. Sz D Alá-írás. subscriptio S I Alkalmason. Beniczki p 152 Alktat, alktatja. Accomodat, conciliat, Alá-megy. Descendit, devenit M A Alkalmasít, alkalmasít a. qualificat S I Pacificat. Sz D S I Alá-nő, mint az ökör’ farka. km Alkalmasság. Aptitudo, Decentia, v Öszve alktatja. Sz D Alá-pökik. Despuit M A Dexteritas, habilitas. Sz D S I Geidler Hadi Alkot, alkotja Aptat, struit M A aedificat, Alá-száll. Descendit M A oktatás. p 9 architectatur, v. creat S I effigiat, Alá-való. Vilis, abjectus M A Alkalmat. efformat. Alá-valók. Infimates M A Alkalmatlan. Ineptus, importunus Alkotás. efformatio, creatio Alá-valónak tartja. Post habet M A Alkalmatlan vendég a’ Vénség. km Hozzá alkotás. Applicatio

M A Alá-valóság. Vilitas M A Alkalmatlanság. Inconvenientia, Hozzá alkotja. Applicat M A Alá-valóvá leszsz. Vilescit, exsordescit M A incommoditas, ineptia, importunitas. M A Öszve alkotja. Coaptat M A Alá-valóvá teszi. Vilitat M A Alkalmatlanúl. Importune, inepte M A Alkotmány. Structura, Aedificium M A Alább. Inferius M A Alkalmatlanitja. Ineptum reddit, Alkotvány. idem M A Alább hágy. Alább hagyott benne Leo prius, inconvenientem facit. Pázm Pred p 842 Alkotó. Opifex M A Structor, Architectus, jam lepus. M A Alkalmatlankodik. Incommodat, importunus Mechanicus, Plasmator. S I Alább száll. Descendit, minuitur S I alább est, Epist Széch. p 194 Sz D S I Faludi Alkotó tudomány. Mechanica S I száll az árra. Pretio minuitur PP Sz. E p 99 N E p 85 Világ alkotója. Opifex mundi, creator Alább szállás a’ dologban. Deterioratio PP U. E 3 R p 53 T É p 199 Alkothat Isten más világot is. Sz D Alább-való. Deterior Alkalmatlankodás. Faludi N A p 55 Alája.

Infra se Alkalmatlankodik. ineptus fit Sz D Alája hugygyozik. Sub se mingit, lectum Alkalmatos. Aptus, habilis, commodus permingit. M. A Alája teszi. Ei supponit M A Alkalmatos üdőben. Tempori M A Alának tart. Deorsum versus tendit Alkalmatosan. Opportune, idonee, commode Alára. Deorsum S I M. A Aláz, alázza. Humiliat, vilipendit M A Alkalmatosság. Occasio, opportunitas, Le alázza. Dehonestat Tempestivitas, Habilitas. M A Meg alázza. Exinanit, Humiliat M A Alkalmaz, alkalmazza. Aptat, accommodat v Alázat. Humilitas, Humiliatio, submissio S I paciscitur, convenit, componit. S I Alázatos. Humilis, demissus M A alázatos Alkalmaztat, alkalmaztatja. Idem M A Könyörgés. Supplicatio M A Hozzá alkalmaztatja magát. Accomodat se Alázatosan. Humiliter, submisse demisse, Öszve alkalmaztatja. Componit suppliciter. M A Alkony. R Vesper, vesperus, vespera Alázatosan-könyörgő. Supplex M A Alkonyodik. Advesperascit M A Alázatost R. (mint örömöst) Margit’ Élete 7

Alkottyú. Machina, Instrumentum Alutt étek. Cibus gelatus, gelatina, coagulatum S ALAFA Demensum, victus it Dignitas Artificiosum. S I I. Authoritas. PP Heltai Kron 2 R p 64 ALM, ALOM. Substramentum porcorum M A Alutt kéz. Manus spastica S I ALAGYA. Disznó-alom. Még a’ Disznó almot is el El alutt tag, zsibbadt, v. széltől ütött tag S I akarja adni: igen fösvény. Alutt téj. Lac coagulatum, concretum M A ALAGYA. Elegia PP CM Almoz: almot csinál. Almoz, mikor malaczozni Alutt tenger. Asphaltos NC p 443 ALAGYÁS. Elegiacus PP CM akar a’ Disznó. Alutt tűz. Ignis sopitus, exstinctus S I Alagyás vers. Carmen Elegiacum ALÓL. Inferne M A Alutt vér. Cruor, sanguis concretus M A ALAKOR. Alól följül. Inferne superne Alutt véres. Cruentus M A Alól meg ássa. Suffodit M A Meg alutt. Coagulatus, exstinctus M A ALAKOR. Spelta tönköly Sz D Faludi Alól föl feszíti. Suffringit PP Aludttában. In suo somnio Pázm Pred p 307 N. E p 75 Alól-hajtó. purgans per alvum S I

Aluvás, alvás. Sopor, dormitio M A ALAMISNA. Alóla. El aluvás, el alvás. Obdormitio M A Alólról. Ab infra S I El alvás ismétlen. Redormitio M A ALAMISNA, alamosna. Eleemosyna M A ALPÁR. FF Abauj, Bihar és Pest Vkben Sz P Aluvó, alvó. Dormiens, dormitor M A Monoszlai Hit’ oltalma. p 44 Bács Vben. Aluvó-hely. Dormitorium M A Alamisna-szedés. Pázm Kal p 388 Fölső Alpár. Sz P Pest Vben Aluvó szoba. idem Alamisna-pénz. Vajda K É 1 K p 522 ALSÁG. Vilitas Infimitas S I Sz D Alutlan. Insomnis, vigilans Pázm Pred p 1248 ALAMISNÁLKODIK Eleemosynam erogat, ALSÓ. Inferior, imus M A Alutlanság. Insomnium Pázm Pred p elargitur. M A Alsó ég. Aer vitalis S I 556. Telegdi Pred 3 R p 709 Alamisnálkodás. Eleemosynae erogatio, elargitio Alsó ing. Perisoma, Interula M A Alutlanúl. Vigilanter S I M. A Alsó Iskolák. Scholae Inferiores ALLY. imum ALAMISNYÁS. Eleemosynarius Alsó malom-kő. Lapis inferior in mola Ally-bor. Vinum faeculentum Sz D ALM. Alsó falu. F

Gömör Vben Ally-pálínka. Sz D Alsó világ. Faludi U E 3 R p 44 Ally-sör: utól sör. Sz D ALM. elm, alom, elem, suffixa ut hatalom, Antipodes. Allya. ejus imum félelem etc. Alsóbb. Inferior, inferius M A Baglás’ allya. F Nógrád Vben Alsok. Sz P Heves Vben ALMA. Buza’ allya. Retrimentum tritici Alsók. F Somogy Vben Hegy’ allya. Plaga submontana ALMA (orna, olma, alma.) Pomum, Malum M Alsó Alsók ( Kert’ allya. Plaga subhortensis A. Mind addig uszkál az alma, míg el merűl, Nád’ allya. F Vas Vben km. Alma nem esik meszsze fájátúl VM Fölső Alsók ( F. Hont Vben Nép’ allya. Faex populi, infima plebs Hit tartás. p 3 ALSZIK, aluszik. Dormit A’ szegény ember étele Rosta’ allya. Excretum, Alma-bor. Vinum pomaceum S I helyett is aluszik. Vulpi esurienti somnus Száz’ allya. Centuria CM Alma-csutka. Petiolus M A obrepit. M A Tized’ allya. Decuria CM Alma-fa. Malus, Pomus M A El aluszik. Obdormit, condormiscit M A 2 Azon tized’ allyai. Commanipulo CM

Alma-héj. Cortex pomi exstinquitur. El aluszik a’ tűz, az égö Vaj’ allya. Feces butyri excocti Alma-kerék. E F Fölső Fejér Vben gyertya. Vár’ allya. Plaga subarcensis Alma-lé. Succus pomi El aluszik rajta. Indormit M A Zászló’ allya. Banderium Alma-mag. Granum pomi, semen pomi Ki aluszik. Edormit, edormiscit M A Allyadék. Pars infima, et immunda rei alicujus Alma-mellyék. F Somogy Vben Ki aluszik a’ tűz. Exstinquitur ignis Sz. D S I Alma-mező. FF Bereg, és Bihar Vkben Ki aluszsza magát. Rosta’ allyadéka: hulladéka. Sz D Alma-őrizet. Pomorum custodia Káldi Psalm Megaluszik. Coagulatur, coalescit M A Allyas. Faeculentus 78. 1 Meg aluszik a’ téj, a’ vér. Allyas söpredék. Prágai p 37 Alma-szeg. F Bihar Vben Altat, altatja. Facit dormire, soporat Allyasít, allyasítja. Deprimit, humiliat Sz D Alma-szedő horog. Uncinus pomorum Káldi El altatja. Idem S. I Amos. 8 1 Altatás. Soporatio Le allyasítja. Faludi U E 2 R p 109 Alma-víz. Vinum pomatum,

pomaceum Altató. Soporans, soporifer T. É p 121 * Apró piros alma. Malum tericum M A Altató ének. Tudják a’ Dajkák; vagyon illyen Allyasodik. Deprimitur humiliatur, ad ima Apró Birs alma. Malum struthium M A a’ Szűz Anyáról is a’ Karácsoni énekek redigitur. Sz D között. El allyasodik. Sz D Altató ital. Narcoticon Le allyasodik (aljasodik) Faludi B. E Altató mák. Soporiferum papaver p. 87 U E 3 R p 80 Aluddogál. Dormitat M A Le allyasodott állapot. Faludi E M p 242 Aluddogálás. Dormitatio M A Allyat vet. Substruit, fundamentum ponit Sz D Alunni megy. Allyaz, allyazza. idem Sz D Alunni kezd. Dormiscit PP Allyazat. Fundamentum, Basis Sz D Alunni jár. Csak alunni jár a’ lélek belé Fösték’ allyazatja. Sz D Aluszékony. Somniculosus, somnolentus v ALABOR. Dormitator, Dormitor, veternosus. M A ALABOR, Kerék-talp alá való válú-szabású fa a’ Aluszékonykodik. Otiatur, stertit S I Faludi nagy ereszkedőn, lejtön. Sz D N. E p 43 N A p 175 U E 1 R p

50 Aluszékonyság. Pázm Pred p 833 ALABÁRD. Alutja. Sopit M A El alutja. Pázm Pred p 296 Sopit, soporat, ALABÁRD Bipennis PP consopit. M A ALABÁSZTROM. Alutó. Somnum concilians v coagulum S I Alutó dal. Canticum infantem somno tradens ALABÁSZTROM. Alabastrites PP S. I Alutó ital. Potio narcotica, Schlaf- trunk S I ALADÁR. Alutó kórság. Lethargus PP Alutó szer. Anodynum, Narcoticum Sz D S ALADÁR t f n Aladarius I. ALAFA. Alutt, aludtt. Soporatus, coagulatus 8 Szelid alma. Szelid almának van böcsülete Arany alma. Malum aureum Az Iffjuság arany km. alma, nehéz meg őrizni. km Szent Iván alma. Lippai p 143 Báling alma. Lippai Gy K p 144 Szép alma. Az almának is a’ szépét szokták Birs alma. Malum Cotonacum, Cidonium M föl kötni. km A. Szent Benedeki alma. Lippai Bonaburuttya alma, Lippai, Gyümölcsös kert p. Tafota alma. Malum tafetum S K 75. 143 Telelő alma. Pomum serotinum M A Bor-izű alma. Malum vinaceum M A Tiltott alma. A’ meg tiltott alma jobb

a’ Boros alma. S I többinél. km Bőr alma. Tót alma. Boszniai alma. Lippai Tót piros alma. Lippai Búzás alma. S I Tök alma. Czérnás alma. Pomum striatum Török hagyomány alma. Species pomi inde Czigány alma. S I a dominatu Turcarum in Hungaria. Czitrom alma. Vad alma. Pomum agreste M A Unedo Csörgő alma. CM. Csucsos alma, leány-csöcsű alma. Vaj alma. Darázs alma. Lippai Gy K p 143 Vas alma. Eleve-érő alma. Malum praecox M A Vér alma. Eper alma. Vörös alma. Lippai Édes alma. Melmela CM Igen édes alma. Malum melampium M A ALMÁD E F Medgyes Székébcn Almádi. Sz P Veszprém Vben Farkas alma. Aristolochia S K ALMAGY. F Gömör Vben Funtos alma. Lippai Fűz fa alma, mellyet t. i fűzfába szoktak oltani ALMÁJA ejus Pomum Őtet is meg csalta a’ kigyó’ almája. km Galamb alma. Ádám’ almája. Pázm Kal p 243 Gránat alma. Malum punicum S K Boldog Aszszony’ almája. Lippai Hamvas alma. S I ALMÁS. Pomosus, pomifer Hegyes alma. Malum turbinatum M A Almás

thn. M és E Országban Jeges alma. S I Almás kék ló. Equus pomulatus, scutulatus Kemény alma. Pomum lapidosum NC p 85 M. A Kerékded alma. Malum orbiculatum M A Almás kert. Pomarium, hortus pomorum M Későn érő alma. Későn érö alma szokott soká A. tartani. km Kormos alma. Lippai Gyüm k p 143 ALMANAK. Koszorú alma. Koszos alma. Bőr-alma Ranetapfel ALMANAK. Calendarium. Leány-csöcsű alma. Malum orchomasticum M ALMANAKJA. ejus Calendarium Pázm Kal A. csúcsos alma, Macz-alma p. 809 Leves alma. S I Macz alma, leány csöcsű alma. ALMÁRIOM. Mag nélkül való alma. Malum Spadonium Nomenclator. R p 85 ALMÁRIOM. Armarium, repositorium, Fiscus Mételt alma, czérnás alma. Lippai M. A Abacus vestiarius PP Méz alma. Mohos alma. Malum muscosum M A AMBRUS. Mosánczker alma. Mesinki alma Májner alma Malum Misniacum. Lippai AMBRUS. t f n Ambrosius Telegdi Agend Muskotály alma. Malum apianum M A p. 44 scribit Amburus Ordas alma. Malum coloris flavo nigri Paradicsom alma.

Mala mustea, melimela S K Ambrus’ dombja Szala Vben Lenti határában Páris alma. Lippai p 143 Paszomán alma. Lippai Ambrus’ háza. Sz P Abaúj Vben Piros alma. A’ piros alma is gyakran férges km Pogács alma. Pomum orbiculatum SK AMADE. Posonyi Perlinger alma. Lippai Puha alma. Pomum mite M A AMADE, Amadé t. f n Homodeus Puruttya alma. Amadé’ falva. E F Csik Székében Savanyú alma. Pomum acidum, arbutum NC p Amadé-karcsa F Posony Vben 85. A’ szép alma is gyakorta savanyú km Sávos alma. S I Pomum striatum, virgulatum AN. Sávolyos alma. S I Selymes alma. Lippai Selyem alma, AN, en, on, ön, suffixum, ut: hogyan. Sóvári alma. S I méllyen, nagyon, körmön. Szeges alma. ANARCS. F Szabolcs Vben ANCS. Telek Pest Vben AND. AND, end. Suffixum futuri tertiae personae ANDA. Anda’háza. Sz P Bihar Vben AND ACS. FF Somogy és Nyitra Vkben Sz. P Bihar Vben ANDALODIK. El andalodik. Hallottam 1826 Apr 21 ANDALOG. Mintha feje se volna, ugy andalog Dug. km 1 R p 21 ANDRÁS.

ANDRÁS, Andris, Andor, Endre. t f n Andreas Andrásfa. F Vas Vben András’falva. thn M és E Orsz András’háza. Sz P Abaúj Vben é s E Kolos Vben. András’hida. F Szala Vben András-vágás. F Sáros Vben Szent András. thn M és E Orsz ANGYAL. ANGYAL. Angelus M A Angyal-bőr, Pantellér, Lóding v. tarkán föstött fényes papiros. S I Angyal, édes gyökér. Polypodium PP Angyal-fű. Angelica PP Angyal’háza. Sz P Szabolcs Vben Angyal-rugta-fű. Numularia CS * Fő Angyal. Archangelus Őrző Angyal. Angelus custos ANGYALA. ejus Angelus Mélység’ Angyala. Angelus Abyssi Sötétség’ Angyala. Angelus tenebrarum Úr’ Angyala. Angelus Domini Világosság’ Angyala. Angelus lucis ANGYALI. Angelicus M A Angyali Iffju. Angelicus Juvenis Angyali élet. Vita Angelica Angyali Karok. Chori Angelorum Angyali követség. Zvonárics Post 1 R p 154 Angyali látás. Zvonárics Post 1 R p 160 675 Angyali szépség. Angelica venustas Angyali üdvözlet. Salutatio Angelica, Ave

Maria. S I ANGYALKODIK. Angelum agit ANGYALOM. Mi Angele ANGYALOS. F Szathmár Vben, és E F. Háromszék Székében ANGYALOZ, angyalozza. Compellat eum nomine angeli, Angelum vocat. ANNA. ANNA, nani, nanicza. t asszonyi név Anna Szent Anna. t h n M és E Orsz ANTAL. ANTAL, Anti, Tani. t f n Antonius Meg jött Antal Budáról. Hic venit a sexaginta viris M A. Antal a’ fejed. Cescon habitas M A Antal’falva. F Gömör Vben Antal’harasztjára bocsátani. Eszterházi Tamás. Hunnius p 249 Remete Sz. Antal Antonius Eremita Szent Antal. MV Hont Vben Szent Antal-Úr. Sz P Posony Vben 9 Anyám’ nénnye. Matertera Μ A Szent Antal’ fa. F Szala Vben APALIN. t a n Apollonia PP Anyánkról való atyafiak. Agnati Μ A Szent Antal’ tüze. Ignis Sacer NC p 353 Apalin-szüvű. Timidus, effoeminatus S I M Anyányi: annya magasságú, nagyságú. p Pustula. CM A. L o. galamb, csirke Sz D ANTALKÓ. Szent Apalin. Pázm Kal p 55 Magyari ellen Anyás. Matrimus , delicatus Μ A ANTALÓCZ. F

Ung Vben p. 241 Anyás. Sz P Csongrád Vben ANY. Anyás gyermek. Apud matrem manet Μ A APÁT. ANY. Anyáskodik. Materne sollicita est Sz D ANYA. Mater M A A’ hol nyájas az Anya, Anyáskodás. Biró Márton Angy Társ APÁT. Abbas V r a n c s i c s kényes leszsz a’ leánya. km Apát’ fa. F Szala Vben Anyátlan. Αμητωρ Sine matre Μ A Anya-föld. Patria v Marga S I Apát’ falva. MV Borsod Vben FF Csanád, Anyátlanodik. Meg anyátlanodott a’ méh Anya-fű. Dracunculus major M A Trencsén és Nógrád Vkben. E F Szeben Lásd méh-tartás. Vácz 1821 p 18 p 665 Anya-gyermek. Deliciae Matris, Matri ANYÁZ, meg anyázza Matrem appellat Székében. charissimus. S I Apát-úr. Dominus Abbas Kurv’anyázza. Matrem meretricem appellat Anya-hagyott. Faludi N A p 162 Apát-urság. Abbatiale Dominium, Abbatia Meg kurv’anyázta. Anya-ház. Ecclesia haereticorum Monoszlai Meg holtt a’ barát, él a’ Szent, változik az Öszve kurv’anyázta. Hit’ oltalma. p 19

Apát-úrság. km ANYAG. Materia Sz D Anya-jel. Naevus Muttermahl S I APÁTI. Abbatialis 2 Több helységek’ neve ANYALA (kis, öreg). Sz P Komárom Vben Anya-júh. Ovis S I APÁTJA. ejus Abbas Margit’ Élete p 134 ANYJA , anynya, annya. Mater ejus Az annya’ Anya-ló, eme-ló. Equa S I APÁTSÁG. Abbatia hasában sem volt jobb dolga. km Anya-méh. Uterus S I Annya’ leánya. Catonis Marcia Anya-méh-fordulás. Pázm Pred p 321 APÁCZA. Annya’ öle. Melly gyermek meg ijed, annya’ Anya-méh-fű, Matricaria. Csapó ölébe siet. km APÁCZA. Monialis, Nonna M A Apálcza Anya-méhe. Regina apum * Bor’ annya. Viniferax Eszterházi Tamás. p 455 Anya-nyelv. Linqua vernacula S I Jóbb-annya. Ejus avia Apácza. Sz P Csanád Vben Anya-ölő. Matricida M A L Kurv’annya. Örűl mint a’ Tót a’ kurv’Apácza-falu F Szatmár Vben Anya-ölés. Matricidium M A L annyának. km Apácza’ fara. Vörös berényi Hegy’ neve Anya szent egyház. Ecclesia M A Szél’annya. Penniculum

Vitorla M A L Veszprém felé. Anya-szültt. Faludi B E p 36 ANYÓ. Matercula, anicula S I Apácza-fing. Tortulae Monialium S I Anya szültt süket. Faludi T É p 280 Anyóka. idem S I Apácza-ír. Ungventum de Tutia, Ungventum Anya-szültt meztelen. Totus nudus S I Anyós. idem S I nihili. PP Anya-tyúk. Gallina incubans, Matrix ANYUL. Pro matre, loco matris Pázm Pred p Apácza-Rekesz. Faludi N A p 161 S. I 562. Apácza-szöktető. Pázm Kal p 395 Anya-város. Metropolis Biró Márton Micae Anyúl testvér. Frater uterinus S I Tiszti Fejedelem Apácza. Priorissa NC p 257 p. 376 Szótár. p 45 Fő Apácza. Abbatissa CM * Édes Anya. Mater APÁCZAI. Fösvény Anya. Nem gyűjthet annyit a’ Apáczai szerzet. Zvonárics M Postilla 1 R p AP. fösvény anya, a’mennyit a’ tékozló Iffjú el 285. AP. nem pazarolhat. km APA. Tata Pater M A Eb-apának kutya fia km APÁCZÁK’ Fejedelme Abbatissa M A Jobb anya. Avia APÁCZÁT anyáczaságra szabadit. Monachae, et Apa. F Szathmár Vben

Szép anya, nagy anya. Avia NC p 241 Nonnae nubendi libertatem facit. M A Apa’ hida. E FF alsó Fejér, és Kolos Vkben Só-anya. Sal gemmae S K APÁCZASÁG. Pázm Kal p 169 420 Apa-nagy-falu. E F belső Szolnok Vben Kereszt-anya. Matrina S K Apa-telek. F Arad Vben Nagy anya. Avia S K APOSTOL. Szép Apa. Avus NC p 241 Ük-anya. Abavia S K Öröm-anya. Pronuba Mater Sponsi vel Apai Paternus APOSTOL. Apostolus M A Apai jus. Jus paternum Sponsae. S K APOSTOLA. ejus Apostolus Apai, anyai jus. Jus paternum et maternum. Szűz Anya. Virgo Mater APOSTOLI. Apostolicus M A Apaj. F Posony Vben Sz P Pest Vben Magyar Anya szültte. km Apostoli Király. Rex Apostolicus, Magyar Apád’ fia. Tu ipse S I Mostoha Anya. Noverca király. Apátlan. Sine patre Nyájas Anya. Apostoli részegség. Pázm Pred p 389 Roszsz Anya. Még a’ roszsz anya is jámbor APÁGY Sz P Szabolcs Vben Apostoliság. Apostolicitas Guzmics A’ Vall APÁR. F Tolna Vben magzatot szeret. km Egyesülés Ideája p. 103 APCZ. MV

Heves Vben Anyai. Maternus M A APOSTOLKODIK. Apostolum agit Vajda K E APJA. ejus pater Volt az apjának, de nincs a’ Anyai ápolgatás. 1. K p 280 fiának. km Anyai dajkálkodás. Pázm Kal p 656 APOSTOLSÁG. Apostolatus M A Apja fia. Patrissat PP 686. Faludi T É p 213 2 Apja’ fia. Patris est filius M A Apja tűz, Anyai gondviselés. cura Materna Sz D annya puska-por, fia csupa láng. km Dug Anyai szeretet. Amor Maternus 1. R p 184 Anyai téj. Lac maternum Az Anyai téj leg APONY (kis, nagy). F Nyitra Vben édesebb. km Apony’ vára. Vár omladék Nyitra Vben Anyaság. Maternitas Pázm Pred p 1259 APÓ, Apóka, Após. Paterculus v seniculus, Anyáságát meg tagadta gyermekeitől. Sz D vetulus, Pappus. Anyácza, csúf neve az ollyan Apáczának, a’ ki APOL, apolja. Basiat, osculatur M A fattyat vetett. Pázm Kal p 354 Meg apolja. idem M A CM Anyácza. Sz P Pest Vben Apolgat, apolgatja. Exosculatur M A Anyáczaság. Pázm Kal p 298 Anyácska. Matercula, Anicula Vajda K É

Apolás Basium, osculum M A Meg apolgatja. Dissvaviatur CM 1. K p 508 „Egy meg aggott öreg Anyácska“ APÚL. Anyálkodik, anyai gondviseléssel van. Sz D Apúl testvér Frater carnalis. S I Anyám. Mater mea APUS, idem ac Após. Öreg Apus Anyám’ báttya. Avunculus Μ A, Anyám’ báttya’ fia. Matruelis Μ A APALIN. Anyám’ főztte. Coctura matris meae 10 AR. AR. Kis Ar. ( Nagy Ar. (F Szatmár Vben ARA. R Meny, nurus PP ARACS. FF Somogy és Szala Vkben Sz P. Torontál Vben Aracsa. Sz P Szala Vben ARAD. Erősség Arad Vben Arad Vármegye. Comitatus Aradiensis Ó Arad. MV Arad Vben Új Arad. MV Tömös Vben Aradácz F. Torontál Vben Aradi. Aradiensis Aradi Puszta. Sz P Somogy Vben Aradvány (kis, nagy) Sz. P Szabolcs Vben ARAK. F Moson Vben ARASZ. Spithama, Palmus M A PP elő-arasz Spithama minor. Bak-arasz. idem Nagyváthi G Aszszony p 154. Nagy arasz. Spithama major Arasznyi. Spithamális, Palmaris, dodrantalis S I Egy arasznyi. Unius Spithamae ARAT. aratja Metit M A

A’ ki mint vet, ugy arat. km Be aratja. Demetit, Demessum colligit, Recondit. M A El aratja. Emetit Demetit M A Föl aratja. Pázm Pred p 263 Ki aratja. Emetit Le aratja. Demetit M A Meg aratja. idem M A Aratás. Messis, Messio M A EI aratás. Demessio M A Aratása. Ejus Messis Ritka vetésnek szegény az aratása. km Aratáskor. Tempore messis Aratatlan. Non demessus Aratatlan maradtt a’ jószág. Aratott. Messus Le aratott. Demessus M A Meg aratott. idem M A Arató. Messor M A Arató gombócz. Arató rész. Rata messorum Kepés Arató. Messor, qui pro labore certam partem demessae frugis percipit. Pénzes Arató. Messor pecunia conductus ARD. Arda. Sz P Veszprém Vben Ardány. E F Doboka Vben Ardány’ háza F. Bereg Vben Ardányócz. F Nyitra Vben Ardó. FF Zemplin, Bereg, Ugocsa, Torna, Sáros Vkben E. F közép Szolnok Vben Sz P Gömör Vben. Ardócska. Sz P Torna Vben ARLÓ. F Borsod Vben Arlócz. Sz P Trencsin Vben ARMA. Sz P Bars Vben Armás. Latro PP ARANY. ARANY. Aurum,

Aureus Nem fog aranyon rosda. Frustra Herculi calumniam struxeris. M A Arany. E F Hunyad Vben Arany alma. Malum aureum: Pázm Pred p 1217. Arány-ág. P Arad Vben Arany-lopó. Aurifur, aurilegus M A Arany-bánya. Aurifodina, Auraria M A Arany-marha. R Aurum caelatum, factum, vasa Arany békó. Ravasz a’ szerelem, arany békóval aurea. S I jár. Dug km 2 R p 172 Arany málú. Emberiza citrinella Goldaramer S Arany bogár. Chrysis Goldkáfer S I I. aliis Arany-málinkó Arany bögyü. Aureola v oriolus S I Arany-mező. E F Kővár Vidékében Arany csésze. Phiala aurea Arany-mérű. Trutina auraria S I numaria Arany-csináló. Alchimista S I A’ ki azt igéri, trutina. PP hogy aranyat csinál, ezüstöt akar csalni. km Arany mony Ovum aureum, „Egy lud vala, ki Arany edény. Vas aureum Nem kell az arany arany monyat tojik vala.“ Pesti Fab, p 55 edényt a’ pad alatt hevertetni. km Arany morzsalék. Palacra, Balux PP Arany elmének gyöngy a’ gondolatja, Dug. km 2 Arany - mű

Aurum caelatum, Cimelium S I R. p 119 Arany műhely. Aurificina S I Arany enyv. Chrysocolla, Chrysitis S I Arany-mű-szék. Cimeliarchium S I Faludi N Arany eső. Pluvia aurea A. p 31 Arany esőlék. Ramentum auri S I Arany müves. Aurarius PP Aurifex, aurifaber Arany ér. Haemorrhois S I S. I Arany ércz. Auraria PP Arany-müves láda. Cimeliarchium, armarium Arany fonál. Auri filum, aurum textile PP sanctius. PP Arany forint. Florenus aureus M A Florenus Arany-müvesség Aurificium S I auri, aureus numus florentinus. S I Pesti Arany-olvasztás Liquatio auri Fáb. p 72 Pázm Kal p 26 841, 875 1022 Arany óra Aureum horologium Pred. p 1165 Vajda 2 K p 165 p 389 Arany’ pataka F Sáros Vben 3. K p 79 Arany perecz. Armilla M A Arany fonás. Deductio auri in fila S I Arany-pereczes. Armillatus M A Arany fonó. Margit’ É1 p 144 Arany pénz, Numus aureus, olim pensa auri, Arany fösték. Aurum musivum S I Bizantius. S I Arany függő. Inauris, Monile M A Arany pohár. Poculum aureum

Bátrabb faArany fürt Villus aureus kánnából inni, mint arany pohárból. km Arany-fürtözi. Kár a’ kutya’ szőrét meg arany- Arany por Aurum pulveratum PP fürtőzni. km Arany pöngés. Nincs szebb szó az arany Arany füst. Fucus aureus Sík S I pöngésnél. km Arany füstös köték. Sík paszomány S I Arany-ráma. Faludi N A p 32 Arany gondolat. Arany rojt. Illik mint az arany rojt a’ Szobránczi Arany glét. Auripigmentum, Chrysocolla M A gubához. km Arany gyapju. Vellus aureum S I Arany ruha. Vestis aurea Arany gyürü. Annulus aureus Arany szám. Numerus aureus Arany-hajú. Auricomus M A Arany sárga fösték. Auripigmentum PP Arany hal. Auratula S I Arany szájú. Chrysostomus Arany hártja. Dug km 1 R p 259 Arany szem. Balux, baluca M A Arany hid. Pons aureus Arany hidat csinálj a’ Arany-szerető Chrysophilos Pázm Pred p futó ellenségnek. km 1237. Arany hím. Textile auro distinctum, Textum Arany-szín Arsenicum, it aureus color M A Babylonicum, olim

imago aurata. S I Arany-színű. Fulvus, aurei coloris M A Arany-hímezés. Ars Phrygionica, olim pictura Arany-színű hal Aurata M A auraria. S I Arany-szövés. Textura auraria S I Arany horog. Hamus aureus Arany horoggal Arany-szövet. Pannus intertextus auro, Textum horgász. M A aureum. S I Arany Idka. F Abaúj Vben Arany toll. Nem jó minden aprólékot arany tollal Arany idő. Aetas aurea Faludi U E irni. km Dug 1 R p 38 3. R p 46 Arany-tajték. Chrysitis S I Arany kapu. Porta aurea Arany-tábla. Pázm Pred p 157 Arany kapufa. Árva az árva ha kapúfája arany Arany-választás Auri secretio, sejunctio, is. km excretio. PP Arany korona. Corona aurea Arany vessző. Faludi E M p 81 Arany-kő Csárda Szepes Vben. Arany-verő, Auricusor. S I Arany kulcsos. Camerarius Aulicus S I Arany-viselő. Auriger M A Arany kupa. Patera, crater NC p 397 Eresztett arany. Aurum potabile Faluludi T É p Arany-kút. E F Kolos Vben 292. Arany-lábú. Auripes Arany-virág, arany-fű. Stoechas

citrina Csapó Arany-lábú Bányácska. F Zemplin Vben Finom arany. Aurum ignitum Pázm Pred p Arany-lábú Tuszony. E F Kolos Vben 192. Arany láncz. Torques M A * Császári arany. Aureus Caesareus Arany-lánczos. Torquatus M A Föstő arany. Aurum musivum S I Arany-levél. Bractea, bracteola aurea S I Fövény arany. Balax Plinii Ammochrysus S I Dupla arany. Aureus binio S K Fejér arany. Platina Mitterpacher 11 Aranyozás. Inauratio Farkas fogas arany. Lupini aurei in Meg aranyozás. Auratura Auri inductio PP Documento anni 1649. Erant aurei Principis Aranyozat. Inauratura Báthori, qui insignia Familiae tres dentes Aranyozott. Auratus M A lupinos monetae incudi fecit. Aranyozó. Aurarius, Inaurans, Aurator PP Körmöczi arany. Aureus Cremnicensis ARANYÚL. In auro, instar auri Pázm Pred p Termés-arany. Aurum nativum 1165. Tiszta arany. Aurum obryzum Vertt arany. Cusum aurum S K Vont arany. Ductile, textile aurum S K ARÁNY. ARANYAD (alsó, fölső). FF Szala Vben ARANYÁSZ

(név). Aurilegus, Aurilotor Heltai Kron. 1 R p 231 2 R p 163 ARÁNY, erány. Scopus, meta v objectum, v ARANYÁSZ (ige). Aurum legit, lavat Sz D S propositum. S I I. ARÁNYATLAN. Non habens scopum Aranyászat. Aurilegium, aurilectio, aurilotura S Egy arányatlan. Inaequalis, Dissimilis I. Discors. S I Aranyászó. Chrysoplites, Aurilegus PP Egy-arányatlanság. Inaequalitas ARANYI (Kis, nagy). Sz PP Nógrád Vben Dissimilitudo. S I ARANYJA, aranynya, arannya. Ejus aurum, ejus ARÁNYJA Ejus scopus, ejus meta Aureus. Kinek nincs arannya, szolgálatját Arányjában E regione, ex adverso, e contraria ajánlja. km parte. S I Lajos’ arannya. Louis d’or Torony’ arányjában. Juxta directionem Turris ARANYKA. F Torontál Vben ARÁNYÍT, arányitja. Aranyka alma. Goldranette Egy-arányít. Aequat S I ARANYNYAL futtatja. Inaurat S I Egy-arányító. Aequator S I Aranynyal futtatás. Inauratio S I ARÁNYOS. Scopo congruus, consonus, Aranynyal szövi. Aureo stamine intexit PP conveniens v.

Proportionatus S I Aranynyal versengő. Chelidonium minus, Arányos ember. Vir accuratus, diligens S I Ranunculus ficaria. S I * Egy-arányos. Aequipollens, Aequivalens, ARANYOS, aranyas. Auratus, aureus, auro Ejusdem pretii, v. valoris S I abundans. M A Nic Oláhi Hung p 64 Két egy-arányos füle van: igazságos. km Aranyos. FF Baranya, Borsod, Komárom, Arányosan Scopo convenienter Heves és Szathmár Vkben. Sz PP Bács és Egy arányosan. Aequaliter S I Somogy Vkben. E Folyó víz Torda és alsó Arányosság Convenientia, Proportio, Symmetria Fejér Vkben. S. I Aranyos bánya. E F alsó Fejér Vben Egy-arányosság. Aequalitas, Paritas S I Aranyos gyéres. MV Torda Vben ARÁNYOZ, arányozza. Collineat, Collimat PP Aranyos hal. Orata, aurata M A Vr Káldi Gen. 41 15 Ha el akarod találni a’ Aranyos istáp fű. Virga aurea M A czélt, följebb arányozz. km Aranyos kéz. A’ Mester-embernek aranyos a’ Meg arányozza. Collimat, Conjicit M A a’ keze. km tárgyat, czélt,

vadat. Sz D Aranyos lóna. E F Torda Vben Arányozás. Collineatio, collimatio M A Aranyos Marót. MV Bars Vben Arányozó. Collineans, Collimans PP Aranyos Medgyes. MV Szathmár Vben Árányzóba veszi. Faludi Sz E p 53 T É p 22 Aranyos Mise, aranyas Mise: hajnali mise. ARÁNYTALAN Scopo carens, inconvéniens S Telegdi Homil. Mut tábl Biró Márton I. Micae p. 3 ARÁNYTT, Arányt, Aránt. Quoad, circa, De S Aranyos Móricz. E F Doboka Vben I. Aranyos paprád. Trichomanes M A Egy-aránt. Aequaliter Az ujjunk sem ér egy Aranyos Rákos. E F Aranyos Székében aránt. Aranyos széke. Erdélyben Aránta. E regione illius M A Aranyos szélű könyv. Auratae secturae liber, Arántad E regione Tui M A auratus margine. PP Arántam. E directo Mei Aranyos üstök. Adianthum aureum, v ARÁNYSÓ S I Polytrichum. S I Egy-aránysó. Aequalis S I * Bács-Aranyos. F Szabolcs Vben Egy-aránysó képpen. Aequaliter S I Fél-Aranyos. Sz P Komárom Vben ARÁNYÚ. Kis Aranyos. ( E FF alsó Fejér Agy

arányú. Aquivalens Pázm Kal p 949 Nagy Aranyos. ( Vben. Egy arányúság. Aequalitas, Similitudo, ARANYOZ, aranyozza. Aurat, deaurat M A Paritas. S I Meg aranyozza. Deaurat, inaurat M A A’ ARÁNYÚL bot, ha meg aranyozzák is, súlyot üt. km Egy arányúl. Aequaliter Faludi T É p. 79 ARCZ. ARCZ, orcz. Facies, Mala, Vultus S I Arcz-Kép. Portrait ARCZA. Facies, Mala, Vultus M A Szűnek tolmácsa az arcza. Arcza-pirulás. Szegénység nagy arczapirulás km. Arcza-pirító szégyen. Faludi N U p 19 Arcza-törülő. Sudarium Á1-arcza. Larva * Vendég-arcza. Larva Minden vétek talál magának vendég-arczát. km Fris arcza. Faludi Sz E p 35 Víg-arcza. Vultus boni Nagy bánatban nehéz víg arczát mutatni. km Arczája. Ejus vultus Bocskor-bőr az arczája km Os impudens. Korán későn arczájára kerűl km. Arczátlan. Impudens, impudicus M A Arczátlankodik. Impudens est Faludi N E p 55. Arczátlanság. Impudentia, impudicitia M. A Arczátlanúl. Impudenter, impudice M A

Arczáz, arczázza. Probro afficit, confundit M A Meg arczázza. Arczázás. Confusio ARCZCZAL. Cum vultu Arczczal fordúl. Facie obvertitur Arczczal föl. Superius Arczczal le. Pronus Arczczal le-borúltt. Cernuus ARCZÚL. In faciem Arczúl csapja. Alapam impingit Arczúl-csapás. Colafisatio Pázm Pred p 794 Arczúl támad reá. Pázm Pred p 735 Arczúl-vágás. Pázm Pred p 810 Arczúl el terűltt. Faludi T É p 20 Arczúl veri. In faciem caedit Sz D Arczúl viaskodik. In faciem reluctatur Sz D Arczúl üti. Alapam impingit S I ARCZULAT. Facies, Vultus ARK ANGYAL. ARKANGYAL. Archangelus Fő Angyal M A ARNÓLD. ARNÓLD. t f n Arnaldus Arnyóld’falva. F Szepes Vben ARNÓT. ARNÓT. Albanus, ein Arnaut PP ASPA. ASPA. Alabrum PP M A CM AZSAG. AZSAG. Rutabulum M A Contus furnarius PP Peniculus clibanarius. S I Szén vonó CM Azsag-pemet. Herba Rutabularia, frutex, ex quo fit rutabulum. M A 2 * 12 AZSAGGAL el üti a’ tüzet. Conto versat furnaria Aszszuság Siccitas, Ariditas M A

CM Pázm meg akarod szelidíteni, járd meg véle a’ ligna. PP tánczot a’ mogyorósban. km Pred. p 511 AZSAGOLJA. Expellit v verberat S I Ifjú Aszszony. Juvenis Domina S K ASZTÉJ (asz-téj? ). F Bereg Vben Meg azsagolja. idem Sámbár ellen p 396 Isten aszszony. Dea S K AZSAGOS. Volatica Azsagon-járó Boszorkány Jámbor Aszszony. örökség, ’s majorság, ház, ASZSZONY. S. I minden gazdagság nem ér jámbor ASZSZONY. Mulier, Foemina, Domina M A aszszonynyal. Sat dotata venit, quae bene ASZ. Köszönnyetek ludak, én is Aszszony casta venit. K V p 467 vagyok. km Jó aszszony. Mulier frugi Ritka madár a’ jó ASZ. Arescit, arefit M A Aszszony-Barát. Gyöngyösi 1 R p 32 aszszony. km El asz. Contabescit, contabet M A Aszszony ember. Foemina, Mulier M A Két aszszony Nem titok, a’ mit két aszszony tud Hozzá asz. Faludi N U p 6 N E p 93 Halgatással szép az Aszszony-ember. km km. Ki asz. Pázm Pred p 646 Exaret, exarescit Aszszony emberes. Mulierarius Mulierosus Két

aszszony közben Intervallo temporis inter M. A M. A Festum assumtae, et natae Virginis. Két Meg asz. Pázm Kal p 657 Arescit, Aszszony-emberi. Foemineus, Foemininus, aszszony közben leg jobb a’ tojást télre el Exarescit, Inarescit. M A Foeminalis. M A rakni. ASZAG. Szemet, trágya Sz D Büdös, mint az Aszszony-emberke. Pázm Pred p 757 Királyné Aszszony. Domina Regina aszag. km Dug 1 R p 214 Aszszony’fa. t h n Aszszonyfán is elkél a’ Kis aszszony Domicella Sok a’ kis aszszony, ASZAL, aszalja. Siccat, Arefacit, Torret, bor. km kevés az Úrfi. km Torrefacit. M A Aszszony’falva. t h n Kis aszszony’ napja. Festum nativitatis B V M Meg aszalja. Arefacit M A Siccat CM Aszszony-feleség. Pesti, p 89 Koldus aszszony. Mendica Aszalás. Siccatio Aszszony-férjfi. Androgynos CM Követ-Aszszony. Deputata, ablegata Faludi N Aszaló. Siccatorium PP Aszszony-ház. Aszszony-lak Gynaeceum A. p 19 Aszaló. MV Borsod Vben F Somogy Vben Aszszony’háza. Sz PP Szala Vben

Koma-aszszony. Commater S K Aszaló-ház. Testum torrendorum fructuum, Aszszony-hölgy. Pázm Kal p 308 449 Leány-aszszony. Virgo Civis S K Siccatorium. Aszszony-mester. Praeceptrix CM Meny-aszszony. Sponsa Büszke, mint a’ Aszaltt. Siccatus, arefactus M A Aszszony’népe. E F alsó Fejér Vben Kompódi Meny-aszszony. km Aszaltt gyümölcs. Fructus siccati Aszszony-népek. Tordai’ Kéz irati Mérges aszszony. Mérges aszszonynak haragos a’ Aszaltt körtvély. Aszszony-Pápa. Papissa Pázm Kal leánya. km Aszaltt szilva. Pruna siccata p. 777 Mosolygós Aszszonynak, görhes lónak, világos Meg aszaltt. Arefactus M A Aszszony-Pajtás. Faludi N A p 42 131 fölhőnek nem kell hinni. km Aszalvány. Siccatum, vel quod siccari solet Aszszony-Pap. Sacerdotissa CM Nagy aszszony. Magna Domina ASZAT, gyom, hasztalan fű. Sz D Aszszony-sírás. Aszszony’ sírásnak, eb- Nagy aszszony’ napja Festum assumtae B V M ASZÁLY. Siccitas, aridum M A szomorúságnak ritkán lehet hinni. km

Nyoszoló aszszony. Pronuba Paranympha S K Aszályos. Siccus, aridus M A Aszszony-süveg. Caliendrum, Mitella PP Özvegy Aszszony. Vidua S K Aszályság. Siccitas, ariditas M A Aszszony-szag. De jó Káposzta, nincsen Rácz Aszszony Thressa S K ÁSZÁR. F Komárom Vben Aszszony’szaga. km Roszsz aszszony. Mala mulier Nagy szoASZÁS Siccatio, arefactio Aszszony’szája. Sok só ételben, sok szó morúság a’ roszsz aszszony. km El aszás. Contabe centia M A Aszszony szájában nem jó. km Sógor Aszszony. Affinissa S K ASZOMÁNY. Bizonyos fű Sz D Aszszony-szállás. Sz P Nagy Kunságban Szakállos aszszony. Ojjad magadat a’ szakállos ASZOTT. Arefactus, aridus A’ lélekre aszott Aszszony-szerető. Mulierosus M A L aszszonytúl. km vétket nehéz le vakarni. km Dug 2 R p Aszszony-szüvü. Effoeminatus M A Szemérmes Aszszony. Ha szemérmes is az 112. Aszszony-társ. Amica, Socia Freundinn S I aszszony, ne bizd idegen kézre. km Aszott-száraz. Tabidus, siccus M A

Aszszony’telke. Sz P Bihar Vben Szép aszszony. Pulchra mulier A’ szép aszszony Aszott tüske (al-földön mácsonya), Aszszony-vári. Sz P Somogy Vben is, ha meg venűl, csunya üdőt ér. km gabonákban terem. Aszszony’vására. F Bihar Vben Szóbéli aszszony. Suspecta mulier A’ki szóbéli El aszott. Arefactus, v Tabefactus, Tabidus Aszszony-verés. Nem sok böcsületet nyer az aszszonynyal társalkodik, hamar Kurafi név S. I ember az aszszony-verésböl. km ragad reá. km ASZÓ. Arescens * Bajcsi Aszszony. Tud hozzá, mint a’ Bajcsi Terhes aszszony Foemina gravida KiAszó FF Bihar, és Szathmár Vkben Aszszony a’ kávé-fözéshez. km vánatos, mint a’ terhes aszszony. km Aszó-fő. F Szala Vben Boldog Aszszony. Beata Domina Úri aszszony. Domina S K Aszód. MV Pest Vben Boldog Aszszony. t h n Vajkai aszszony. Szeleld meg, ha dohos, mint a’ ASZSZU. Siccus, Aridus, Toridus M A Czigány Aszszony. Zingara Mulier Vajkai aszszony a’ lisztet. km Aszszu ágok. Ramalia

PP Egy aszszony. Una Foemina Két lud, egy Aszszu fa. Lignum aridum Az aszszu fa aszszony, egész Vásár. km mellett a’ nyers is meg ég. Pázm Pred p Fejedelem aszszony. Principissa. vel 301. Abbatissa Monialium. Aszszu fű. Beniczki p 47 Fonó Aszszony. Netrix S K Aszszu fügék. Caricae PP Fő Aszszony. Faludi N A p 17 Aszszu gyümölcs. Fructus siccati S I Földes Aszszony. Terrestris Domina S K Aszszu kenyér. Pázm Kal p 150 Fölséges Aszszony. Augustissima Domina S Aszszu kór. R Pulmonarius, PeripneuK monicus, Phthisicus. S I Gazdag Aszszony. Dives Mulier Jaj az olly Aszszu kórság. Phthisis M A szegénynek sorsa, ki gazdag aszszonyt vesz. Aszszu kórságos. Phthisicus M A km. Aszszu széna. Foenum siccaneum PP Gazda Aszszony. Oeconoma Mater familias Aszszu szilva. Prunum pressum, siccaCM tum. PP Haragos aszszony, sürű füst, lyukas tál ártalmas Aszszu szőlő. Uva passa Káldi Num 6 3 a’ háznál. km Aszszu-szőlö-bor. Vinum ex uvis passis Három aszszony. Három

aszszony egy vásár km Auspruch. S I Aszszu természetű. Siccanus, siccaneus M A Házas Aszszony Matrona CM Aszszu’völgye, aszu’völgye. Sz P Szala Házi Aszszony Domina domus Hera S K Vben. Herczeg Aszszony. Faludi T É p 12 Aszszun. Sicce, aride M A Hörcsökös aszszony. Ha a’ hörcsökös aszszonyt 13 Asztal’ fia. Riscus, capsula mensae, cista ATYA Pater mensaria. M A Atya. F Szatmár Vben Sz PP Fejér és Asztal-gyártó. Arcarius, Mensarius, Veszprém Vkben. E F Udvarhely Abietarius, Scriniarius. M A Pázm Pred Székében. p. 413 Atya-fi. Cognatus, consangvineus M A Asztal-hulladék. Pázm Pred p 30 Atya-fias. Consangvineus, Habens Asztal-láb. Trapezophoron M A cognationes. M A Asztal-terítés. Structio mensae Atyafiaskodik. Csuzi Tromb p 492 Asztal-teritő. Mensae structor, Strator S I Atyafisodik. Cognationem init Asztal-vető. idem NC p 265 Atya-fiú. Frater, cognatus M A * Alacson asztal. Victus tenuis Alacson Atya-fiui. Fraternus M A asztalon bátorságosb

enni km. Atya-fiuság. Cognatio, Fraternitas M A Fenyő-asztal. Mensa abiegna NC p 399 Atyafiuságos szeretet. Faludi N E p 166 Játszó asztal. Vajda 2 K p 251 Atya-fiú képpen. Fraterne M A Magas asztal. Victus parcus Sovány, mert Atya’ huga. Matertera M A magas az asztala. Atya Isten. Deus Pater Nagy asztal. Atya Mester. Magister Tyronum PP Öltöző asztal. Toilette Faludi N A p 140 Atya-ölés. Parricidium S I Rakott asztal. Mensa segmentata NC p 399 Atya-öldöklő. Pázm Pred p 214 Szabad asztal. Mensa gratuita PP Édes atya. Pater genuinus S K Szakács asztal. Abacus CM Gyám-Atya. Tutor Szigvárt 1 szakasz Hütös Számtartó asztal. idem CM atya. Pater adoptivus S K Teli asztal. Faludi N E p 13 * Kereszt Atya. Patrinus S K Terheltt asztal. Faludi N U p 116 Lelki Atya. Pater Spiritualis S K Úri asztal. Faludi T É p 216 Nagy Atya. Avus S K A. ASZTALA. Ejus mensa Más asztalához törűli a’ Öreg Atya. Avus S K Aszszonyi rend. Faludi T É p 74 kését. km Öröm-atya.

Pater Sponsi Aszszonyi szeretet. Muliebris amor Szent Atyák. Sancti Patres ASZSZONYKA. Muliercula Pázm Pred p 746 ASZTALI Mensarius M A Asztali áldás. Benedictio mensae Szentséges Atya: Pontifex. ASZSZONYKODik. Dominam se gerit Asztali bolondozás. Vajda K É 1 K p 598 Vámos Atya. F Bereg Vben Báb’ aszszonykodik. Obstetricem agit Asztali edények. Vasa mensalia ATYAI. Paternus, Patrius M A Aszszonykodás. Asztali jó lakások. Faludi N U p 115 Atyai Intés. Paterna monitio Gazda-aszszonykodás. Csuzi p 337 Asztali kendő. Mantile Mappula S I Atyai keresmény. Pázm Pred p 424 Aszszonykodó. Dominatrix M A Asztali készület, asztali szer. Vasa convivalia Atyai képpen. Patrie, Paterne M A ASZSZONYODik. S. I Atyai örökség. Patrimonium El aszszonyodik. Faludi U E 3 R p 141 Asztali lepel. Mappa Mensale S I Atyai szeretet. Amor Paternus ASZSZONYOS. Mulierosus M A Asztali lepke. Parasitus, Assecla mensarum ATYASÁG Paternitas Káldi Ephes 3 15 Aszszonyosodik. Effoeminatur S. I

Atyaságod. Paternitas Vestra El aszszonyosodik. Faludi N U p 5 Asztali ruha. Vestes coenatoriae, LinATYÁD Pater Tuus it. U E 3 R p 141 tea mensalia. Tischzeug S I Atyád’ attya. Avus Tuus M A ASZSZONYOZ, aszszonyozza. Eam nomine Asztali szolgálók. Dietarii M A Atyád’ attya’fia. Patruus M A Dominae compellat. Ne aszszonyozzon Asztali társ. Commensalis, convictor S I ATYÁLKODIK. Patrem agit, S I engemet. Non me vocet Dominam ASZTALNOK. Structor, Strator NC p 265 Atyálkodó. Erdélyi, Zichi fölött p 7 ASZSZONYSÁG. Matrona Domina Faludi T Fő-Asztalnok. ATYÁM. Pater meus É. p 81 it Zvonárics Postilla 1 R p 173 ASZTALOS. Mensarius M A Atyám’ fia. Frater meus ASZSZONYTALAN. Coelebs, v continens, Asztalos-enyv. Fabrile gluten S I Atyám’ fiai. Fratres mei abstinens a foeminis. S I Asztalos-munka. Atyám’ nénnye. Amita M A ASZSZONYÚL. Muliebriter M A Asztalos társ. Convictor M A CM Atyámat követem. Patrisso, Patrizo M A ASZTALT terít. Mensam sternit ATYÁNK.

Pater noster Atyánkról való Rokonink. Cognati nostri M ASZTAG. A. AT. Mi atyánk. Pater noster Oratio Dominica ASZTAG. Congeries, strues, cumulus, Acervus AT Sok mi atyánk, kevés vakarcs. km M. A Nem lehet a’ szamárra asztagot ATA ATYÁS. Patrimus. M A rakni. km Atád. MV Somogy Vben Asztag. E Hegy, Háromszék Székében Atány F Heves Vben Asztag-búza. Sz D ATALA. F Somogy Vben Asztag-fa. Prágai p 813 ATKA. Kövecses homok, porond Sz D Asztag-rakás. Structura cumuli Acarus. Milbe S I Asztag-rakó. Structor cumuli Atkár. F Heves Vben * Árpa-asztag. Cumulus hordei ATLACZ. Búza-asztag. Meta tritici Zvonárics 1 R p ATLACZ. Attalicum M A Pannus Attalicus, 778. Bombycinus, Bombycinum attalicum. PP Rozs-asztag. Meta Siliginis Zab-asztag. Meta Avenae ATLAN. ASZTAGA. Ejus acervus Pázm Kal p 939 ASZTAGOL. Acervum struit, ponit, erigit S I ATLAN, etlen Suffixa nominibus privationem significant. S I ASZTAGOT rak. idem ASZTAL. ATRACZÉL. Venéki aszszony. Érti, mint a’ venéki

aszszony a’ spárga-főzést. km Vén aszszony. Vetula, Anus S K ASZSZONYA. ejus Domina Föld’ aszszonya. Roma Népek’ aszszonya. Domina gentium Tenger’ aszszonya. Domina maris ASZSZONYÁLKODik. Effoeminatur „Mátyás Király is aszszonyálkodni kezde.“ Heltai M. Kronika 2 R p 151 ASZSZONYI. Muliebris M A Aszszonyi állat. Mulier, foemina M A Aszszonyi czifra. Faludi N A p 15 Aszszonyi ékesség. Mundus muliebris M A Aszszonyi finnyaság. Faludi N E p 53 T. É p 12 Aszszonyi kény. Aszszonyi kényesség. Aszszonyi kórság. Menses, menstruum S I Aszszonyi nem. Sexus sequior, muliebris, genus foemininum. Faludi U E 3 R p 11. Aszszonyi nép. Mulieres Foeminae S I Aszszonyi nyavalya. Menses Menstrua M ATRACZÉL. Borrago, Borago, Buglossum M ASZTAL. Mensa M A Nem asztalhoz való a’ A. Ökör-nyelvű fű veszekedés. km Asztal-adás. Victus S I ATYA. Asztal-adó. Coquus tabernarius Traiteur S I Meg avétás. Inveteratio M A Abban állapodik meg. Avitt, avított. Detritus

Abban dolgozik. AVOTT. Vetustus Abban iparkodik. Atyás gyermek. Be-avott vélekedés. Pázm Pred p 357 Abban múltt-el. Atyáskodik. Patrem agit S I Meg avott. Obsoletus ABBELI, abbéli. Idem, eadem S I ATYÁTLAN. ἀπἁτωρ Sine Patre Μ A AVÚL. Veterascit, vetustescit M A A’ jó ABBUL, pro azbul Ex eo ATYUL. Kivel atyúl egy volt Pázm Pred p avúl is ugyan, de javúl is. km Dug 2 R Abbul-való. Est ex eadem Specie 1131. p. 125 ADDIG. Eo usque, adusque, tandem tantisper, El avúl. tenus. M A Addig viszik a’ korsót ATYJA, atytya, attya. Pater ejus Ki avúl. Exolescit, Absolet, inveterascit, kutra, míg ben vész. km Attya’ szájából pökött pofa. km obsolescit. M A Addiglan. idem M A Atyja-tagadó. Faludi T É p 246 Amaddig. Illucusque Káldi Gen XXII 5 Meg avúl. Káldi Hebr 8 13 AVAD. AZÉ. Illius Nem azé a’ nyúl, a’ ki meg Avúltt. Inveteratus, vetustus M A AVAD. lövi, hanem a’ ki meg fogja. km Ki avúltt. Obsoletus, Inveteratus M A El avad. Degenerat,

Deficit, Evertitur N AZÉRT. Propter, Propterea, ideo, ergo M A Avúlttság. Vetustas M A A. Azért-is. Vel ideo Azért sem. Et vel ideo non AVik. 14 Azérton. M Verbőczi p 208 242 AHHOZ. Ad illum AVik. Minuitur, contrahitur, densalur PP AZ. Ahhoz jár. Eum accedit veterascit, ex radice Ó, quam vide Pázm. AZ. Ille, is M A Ahhoz mentt férjhez. Ei nupsit Pred. p 338 ,,Si radici huic accedant suffixa a consona AHON. Ibi ecce Pázm Kal p 221 Belé avik. Inolescit „A’ mit szüléink incipientia, tunc Z ob Euphoniam Ahon van. Ibi est magasztalnak, azoknak böcsülete belénk mutatur in eandem consonam ut: abban, AKKÉNT. Sic, ita, Taliter S I avik. Pázm Pred p 201 akkor, annyi, annak, attul, loco azban, AKKOR. Tunc M A El avik. Vetustate corrumpitur azkor, aznyi, aznak, aztul.“ Akkor-ízben. Faludi Sz E p 90 Meg avik. Sz D Veterascit, Obsolescit Az a’ híre. Dicitur, fertur, dicunt, ferunt S Akkor időbén. Faludi T É p 34 AVAR, aszott-fű, meg vénhedett fű, rét, mező.

I. Akkora. Tantus S I Akkora volt, mint egy Sz. D ,,Haszontalan avarba tüzet vet, Az alatt. Interim, interea S I lopó-tök. km hogy meg tisztítsa földét.“ Az az. Id est hoc est, ut puta, Ille ipse, ille Akkoráig. Pázm. Pred p 6 item p 704 est. M A Akkorára nyőltt. In tantum excrevit „A’ száraz avarban a’ harap sebes égéssel Az előtt. Prius, Antea Akkorban. Tunc temporis mindent meg emészt.“ Pázm Kal p Az eránt. Propterea, respectu illius Akkorbeli. Ejus temporis M A 143. A’ felé. Istorsum, Illac, Istac M A Akkori. idem M A Avaros. A’ féle. Ejus generis M A Akkoriban. Eotum, eo tempore S I Avarosodik. A’ felöl. Eatenus, ex ea parte, ejus respectu Akkorig, akkoriglan. Eousque Faludi Meg avarosodik. Prágai p 1012 M. A U. E 1 R p 99 AVAS. Cariosus, vetustus M A A’ hol. Ubi is, ecce, ibi M A Akkoron. Eo tum Avas háj. Sz D Adeps rancida A’ honnét. Unde, illinc M A ANNAK. Illi, Ei Avas szalonna. Sz D Laridum rancidum A’ hová. Eo, quo, quocunque M A

Annak előtte. Praeprius, Antehac S I Avas uj falu. F Szatmár Vben Az idő tájban. Zvonárics M Post 1 Annak fölötte. Insuper, Praeterea M A * Új-avas. Telek Szala Vben R. p 18 Annak idejében. Suo tempore S I Avas vaj. Sz D Butyrum vetustate corA’ képpen Sic, ita M A Annak okáért. Idcirco, Ideo, ergo quocirca, ruptum. A’ ki. Qui proinde. M A Avasodik. Inveterascit, tabescit, vetustate A’ mellyik. Annak utánna. Exinde, Deinceps M A putrescit. M A A’ mi. Quod ipsum ANNÁL. Apud eum, Prae illo Meg avasodik. Pázm Kal p 172 A’ miért. Quapropter, Eapropter M A Annál inkább. Tanto magis Avasodott. Inveteratum, corruptum A’ miért nem. Quominus M A ANNYI. Tantus, Tot vetustate. M A Pázm Pred p 1267 A’ míg. Quoad, donec M A Annyi féle. Tot Speciei S I Avasít. avasítja Facit vetustum, rancidum S I A’ mikor. Quando Annyi féle képpen. Tot modis S I Avasság. Vetustas M A A’ mint. Quemadmodum, uti, sicut M A Annyi képpen. idem AVAT, avatja. Immiscet, ingerit

Az okáért. Idcirco M A Annyi mint. Tantum, quantum S I Bé avatja. Initiat Bé avatja a’ czéhbe Sz Az ollyan. Talis Annyi mint az. Sic ita, Per me licet D. Introducit, incorporat M A Az ólta. Ex eo tempore M A Faludi. T É p 9 Belé avatja magát. Immiscet se Faludi Az óltátúl fogva. idem M A Annyian, Annyan. Tot, Tanti N. E p 157 Az tévők legyünk. Pázm Kal p 585 Annyan vannak utánna. Avatás. Introductio puerperae in Ecclesiam Az után. Dein, deinceps, deinde Postea M Annyiba Eatenus M A Pázm. Kal p 587 A. Annyiba tartom. Tanti reputo Avatkozik. Immiscetur, intricatur, involvitur Azután hogy. Postquam M A Annyiba veszem. Sz. D S I Az üdőben. illo tempore Annyin, olly drágán. Tanti, Tantidem M A Belé avatkozik. Se immiscet A’ vagy. Aut, sive, an, vel M A Annyira. Tam, adeo M A Avatatlan. Non initiatus Kazinczi Tövis p A’ vagy csak. Saltem, certe, minimum Annyira mennyire. Aliquantum S I 13. S. I Annyiszor. Toties M A Avató. Initians, introducens * Amaz. Ille,

ipse M A Annyival. Tanto M A Avató pénz. Auctoramentum, Arrha S I Amakkor. Tandem, Tum M A AZOK féle. Ex illis, ex Societate illorum PP. L Amarra. Illuc, Illac M A Ipsis similis. S I Avatvány (mint Tanítvány). Initiatus Egy az. Faludi T É p 43 AVATAG (mint szivatag). Vetustus, AnAZON Idem, ille ipse M A it In eo Ez-az. Hic ille, ille est tiquus, Rancidus. Sz D S I Azon bak-nyúzás. Tautologia M A Más az. Faludi T É p 43 AVÍT, avítja. Facit antiquum, vetustum, Azon egy nyesés. idem S I ABBA pro azba. In illud, in eum, in id M A deterit. Azon egy. Idem S I Be avítja, be avétja. Introducit, Incorporat Abba hagyja. Interrumpit, relinquit, Deserit Azon egy ízben. Faludi N A p 11 M. A S. I El avítja. Sz D Abba marad. Interrumpitur, relinquitur Meg avítja. Inveterat M A ABBAN pro azban. In eo, In illo M A 15 ÁBRA. Azon-féle. Similis, ejus generis S I Ács-mesterség. Ars fabrilis M A Azon följül. Insuper S I Ács-munka. Opus fabrile, opus affabre factum ÁBRA. R

Forma A’ régi Zsidóknál annyit tett, Azon helyt. Actutum, continuo, Protinus M Ács-sinor, csapó sinor. Libella, amussis S I mint Szoba-leány. Judit A. Ács-szeg, öreg szeg. Clavus trabalis S I C. X v 3 5 Cfer Dict Biblicum edit ÁCSI Fabrilis Azon hevenyjében. Faludi T É p 26 Venetae 1769. p 58 Azon izben. Faludi N E p 80 T É p 198 Ácsi dolog. Fabrilis M A ÁBRÁL, ábrálja. Format Azon-jelentő. Synonymus S I Ácsi dologhoz való. idem PP Ki ábrálja. Efformat Azon kivűl. Praeterea S I ÁCSOL. ácsolja Fabricatur, fabricat ÁBRÁNY (alsó, fölső, vödrös) FF. Bihar és Azon-kori. Coaevus S I M. A Borsod Vkben. Azon nemű. Homogeneus S I Ácsolás. Fabricatio M A Ábrányka, ábránka (Kis, nagy). FF. Bereg Vben. Azon nevű. Homonymus S I ÁCSOROG. Otiatur, tempus vagando terit Sz Azon képpen. Perinde, similiter, itidem M A Ábrándoz S I D. Ácsorog, mint a’ bótos legény km ÁBRÁZ, ábrázza. Imaginat, effigiat, adumbrat, Azon közben. Interea, Interim M A

Dug, 1. R p 204 figurat. M A Pázm Pred p 737 1079 Ácsorgás Azon szent órában. Prágai p 388 Kal. 536 1023 1037 Azon töprenkedik, azon töri az eszét. Ácsorgó. Otiabundus, huc illuc ititans Ki ábrázza. Effigiat Pázm Pred p 552 940 ÁCSÚL Fabre M A Azon-való. Káldi Math 13 44 1126. Kal p 386 588 861 1016 1022 Azon van a’ sor. Ille sequitur ÁD. 1023. 1027 M A Azonba. Interim, interea M A Le ábrázza. Csuzi Tromb p 239 Azonban. Interim, Protinus, continuo M A ÁD, adja. Dat, tribuit, praebet M A Ábrázat. Imago, figura, effigies, Typus, Azonnal. Confestim, e vestigio M A Ád, vesz. Mercatur simulacrum, facies, species. M A Azonság. Identitas S I Alá adja. Demittit Az emberi ábrázat sincs rajta. km Azontan. Illico Geidler H Okt p 129 Által adja. Tradit Transdat M A Ábrázatból jövendölő. Physiognomon. PP. Azontúl. Statim, Illico, subito S I Be adja. Defert 2 porrigit ad sumendum Ábrázatlan. Ineffigiatus, informis. M. A. AZÓTA, azőte, pro azólta. Ab hinc,

ex eo Introdat, Defert. M A Ábrázatos. Imaginosus, Effigiatus M A tempore. S I Belé adja. (imputat in pretium) Indit Ábrázás. Effigiatio Pázm Pred p 321 ARRA (Ad id, eo.) Isthac, illac M A M. A 91. 980 Arra fordúlj. Eo te vertas Egybe adja. Jungit in unum Ábrázó. Pázm. Kal. p. 806. Arra menny. Eo pergas El adja. Vendit, venumdat, divendit M A Ábrázol, ábrázolja. Figurat, fingit, imaginat, Arra nézz. Eo aspicias Elé adjá. Promit, Profert M A imaginatur, format, effigiat, effingit. M A Arra való. Nihil ad carmen M A Aptus, Elő adja. Depromit, exhibet M A A’ mit a’ Elöl meg ábrázolja. Praefigurat. M. A. idoneus, Habilis. ház ellop, elő is adja. km Ki ábrázolja. Effigiat, effingit. M. A. Arra való képest. Ejus respectu, Ea ratione M Férjnek adja. Elocat, Nuptum dat M A Le ábrázolja. A. Föl adja. Defert, Denunciat S I Meg ábrázolja. Configurat M A * Nem arra való. Ineptus Föl adja az étket. Apponit cibum PP Ábrázolás. Formatio, formatura,

figuratio, ARRÚL. De eo Föl ád valamin. Relinquit Deserit S I imaginatio. M. A. Arrul volt a’ szó. Föl adja. Proponit, apponit, Jól föl adá a’ levet K i ábrázolás. Effictio. M. A. Nem tehetek arrúl. km. Meg ábrázolás. Configuratio M A AVVAL. Cum illo Hozzá adja. Adpingit Addit Adjicit M A Ábrázolat. Formatura AZZA (az ja). Ejus suum A’ kinek pedig nincs, Ki ád rajta. M A De possessione dejicit Ábrázoló. Formator, effigiator még azza is, a’ mie vagyon, el vétetik tőle. Ki adja. edit M A ki adta lelkét Ábrázoltt. Efformatus, Adumbratus, effigiatus. AZZÁ teheti. Faludi Faludi Sz E p 88 Közé adja. Katonák közé adta M. A. B. E p 81 Le adja. Le adta tehén a’ tejét Ábrázolva. Figurate, Typice M A AZZAL. Cum illo Meg adja. Reddit restituit M A Várj meg Ábráztat, ábráztatja. Curat effingi, efformari adod az árát. Dabis improbe poenas AZAR. Pázm. Pred p 335 Monoszlai Andr de Meg adja magát. Se subdit, submitit, dedit S cultu imag. p. 198.

AZAR (Kis, nagy). FF Zemplin Vben I. Ábráztatás. Monoszlai de cult im p 250 Neki adja. Tribuit Ki ábráztatás. Zvonárics 1 R p 741 Oda adja. Porrigit Ki ábráztatott. Efformatus M A Öszve adja. Addit, computat it Conjungit Copulat, Sociat. S I ÁBRAHÁM. Á. ÁBRAHÁM. t f n Abrahamus Ábrahám. F Szabolcs Vben Ábrahám’falva. FF Szepes és Thurócz Vkben Ábrahám’ fája. Vitex, agnus castus Szűzfa S ÁBÉCZE. I. ÁÁÁGAT. Él ezen szóval Biró Márton Angyali Ábrahám’ háza. Sz P Bihar Vben társaság’ szövetsége Könyvében. p 61 Ábrahám-szeg. Telek Szala Vben ÁÁÁ meg némulván ááágat Jeremiás. ÁBRAHÁMI Hegy. Elő hegy Szala Vben ÁBÉCZE. Alphabetum A’ szamarat A B Czére ÁCZ. tanítja. km Dug 1 R p 251 Ábécze’ közepe Á-b-c tanuló gyermek. Pázm Pred p 793 ÁCZ. Sz P Veszprém Vben Ábéczéje. Pázm Pred p 393 ÁCS. Ábéczés. Alphabetarius Abéczés könyv. Liber alphabetarius. ÁCS. Faber lignarius, abietarius M A Abecedarium. M A

Ács. F Komárom Vben Sz P Heves Vben Abéczés tábla. Tabella Abecedaria S K Ács-fa. Materia, Tigna S I Ács-inas. Tyro in arte fabrili Abéczét tanúl. Discit alphabetum Ács-inasság. Tyrocinium in arte fabrili Ács-kő. Rubrica fabrilis S I ÁBEL. Ács-legény. Sodalis in arte fabrili Ács-mester. Princeps fabrorum lignariorum ÁBEL. t f n Abel M. A Ábel’ vére. Sanguis Draconis S I 16 Isten-adta. Reá adja. Induit (se applicat, resolvit se) Indit Szabolcs Vkben. Adtáz. A’ Tömlöczben is adtáz Dug km 1 R M. A ADÓ. Dator, dans, praebens 2 Vectigal, census, p. 186 Viszsza adja. Reddit Restituit M A tributum. Pensio M A PP ADTON adja. Datatim dat M A ADA. F Bács Vben Adó-fizetés. Pázm Pred p 100 ÁDÁSZ (név.) Rabidus, furiosus M A Adacs. F Heves Sz P Pest, Vkben Adó-fizető. Vectigalis, Tributarius M A Ádász gyermek. Sz D ADAKOZik. Largitur M A Könnyű a’ máséból Adó-fizetetlen. Káldi 1 Reg 17 26 Ádász halál. adakozni. km Adó-pénz. Tributum PP

Numisma census Ádázik. Adakozás. Liberalitas, Largitas M A Káldi. Mach 17 23 Meg ádázik. Rabidus fit M A L p 570 Adakozó. Liberalis, Dapsilis M A Adó-rovó. Dicator, Censor S I Meg ádáztatja. VM Intő levél p 152 Adakozóság. Liberalitas, Largitas M A Adó-szedés. Exactio census M A ADALOM. magán véve nincs szokásban Adó-szedő. Exactor, coactor, Magister Ádászság Rabies ÁDÁSZ (ige) Rabie corripitur. furit S I Sokadalom. Nundinae L SOK alatt scripturae. PP Pázm Pred p 876 ADAT, adatja. curat darij Adó-vevő. Mercator, negotiator, nundinator Ádászás Rabies, impetus PP Ádászat. Rabies M A ADAT (név) Datum. S. I ADATLAN. Adó-vevő hely. Emporium S I ÁDÁM. Adatos. Adó-vevő társ. Proxeneta S I ÁDÁM, ÁDÁNY. t f n Adamus Hál’ adatlan. Ingratus Pázm Pred p 967 Adó-vetés. Ejectatio tributi Ádám’ almája. Frumen M A Hál’ adatos. Gratus Adó-vető. Ejectator tributi Censor M A Ádám’ földe. F Sáros Vben Hál’ adatosság. Gratitudo

Kegyetlen adó-vető. Cybiotates M A Ádám’ maradéki. Homines mortales Ki adatlan. Ineditus M A Által adó. Traditor Resignator ÁDÁNY, Sz. P Bihar Vben Szám-adatlan. Non redditis rationibus Pázm Be adó. Delator M A Pred. p 856 El adó. Venalis Venditor Vendibilis Ádányd, Ádánd F Somogy Vben ÁDÁMOS. E F Küküllő Vben Szám-adathatatlanúl pokolra ne taszíttassál. Promercalis M. A Csuzi. Tromb p 502 El adó leány. Puella nubilis elocabilis M A ÁG. ADÁS. Datio, tributio Mindég készül, mint az el adó leány. km Adás, vevés. Mercatio, commercium, Dug. 1 R p 196 ÁG. Ramus A’ szegény árvát az ág is huzza km negotiatio. El adó szándék. Propositum vendendi nehéz Ág-bog. Rami, frondes, fruticosae frondes M Alá adás. Demissio attól venni, kinek el adó szándéka nincs. A. Által-adás. Traditio, Deditio, Resignatio S I km. Ág-csap. Be adás. Dosis (it Delatio, delator M A) El adó leánynak kéregetése. Nubilis puellae Ág-csernő. F Zemplin Vben

Egybe-adás. Additio arithmetica S I prensatio. PP Ág-erdő. Sz P Somogy Vben El adás. Venditio Venumdatio M A El adó marhát ki kiáltja. Per Praeconem Ág-erdölés. Frondatio M A Elő adás. Propositio vendit. PP Ág-erdölő. Frondator M A Föl adás. Problema it Traditio, Delatio El el-adóban hagyta. km Ág-ér. Patak Heves Vben Föl adást dobol. Signum dat deditionis S I Föl adó. Traditor, Delator Ág-irtó, ág-irtogató. Frondator Sz D Hála-adás. Gratiarum actio Pázm Pred p Hál’adó. Ág-nyesés. Frondatio S I 967. Hál’ adóság. Pázm Pred p 964 1255 Ág-nyeső. Frondator S I Hozzá-adás. Additio M A Ki adó. Edens, editor, Elargitor M A Ág-nyesőlék. Sarmentum S I Jel-adás, Tessera, Symbolum. S K Ki adó Gazda. Ág-Szent-Péter. Telek Fejér Vben Ki adás. Erogatio, Editio, Promulgatio M A Ostor-adó. Summa exactio, vectigal enorme Ág-telek. FF Gömör, és Szabolcs Vkben Meg adás. Redditio, exsolutio, Restitutio M Adaja ejus debitum Pázm Pred p 478

Fattyú-ág. Pázm Pred p 287 „A’ fattyú ágok A. Adódik. Tribuitur, praebetur S I mély gyökeret nem vernek. Spuria Öszve adás. Conjunctio, Copulatio, sociatio, Adós Debitor M A vitulamina non agunt altas radices.“ S. I Adós a’ Balásnak. * Harmadik ág. Tertia generatio, tertius haeres Reá adás. Meg szerzés Pázm Pred p 975 Adós keresztek. Faludi N E p 42 Hamis keresmény nem száll harmadik ágra. Tanács-adás. Svasio, svadela S K Adós Levél. Literae obligatoriales Faludi U km. Viszsza adás. Redditio, restitutio M A E. 3 R p 149 Pázm Pred p 571 Más ág. Altera linea Más ágból való ADDSZA. Cede, Da mihi Adósít, adósítja. Aere alieno intricat, Leány-ág. Linea foeminea Leány ágra szállott ADHATÓ. Debitorem facit, obstringit, debitat. M A Jószágnak veszni kell. km El adható. Vendibilis M A CM Adósíttatott. Obaeratus M A Nagy ág. F Baranya Vben folyó viz Nem adhatóját adta el. Vendidit, quod jure Adóssá teszi. Facit debitorem Marmaros

Vben. vendere non potuit Ez az eset a’ Magyar Adósság. Debitum M A Bizontalan Nyír-ág. Nyirfa-ág törvény szerint gyakran meg történhetik. adósságnak szalma a’ kamatja. km Öreg ág. Senior linea ADJ. Da Adósság-kérés. Exactio nominum PP Pálma-ág. Bajae S K Adj’ Isten, pro adja Isten. Utinam eveniat S I Adósság fölött való cselekedetek. OpeSzáraz ág Nyers fának száraz ágát nehéz várni ADDOGÁL, addogálja. Successive addit S I ra Superogatoria. Pázm Kal p 582 km. El addogálja. Venditat, Divendit paullatim M Adótúl mentt. Immunis a tributo, liber a A. CM vectigalibus. S I Öszve addogálja. Computizat Adózik. Tributum pendit, contribuit v reddit ADNI való. rationes, v. luit poenam El adni való. Venalis, venalitius, vendibilis S Meg adózik. Luit poenam S I I. Meg adózott értte. Adózás. Tributaria exactio M A ADOGAT, adogatja. Dat, suppeditat M A Adózó jobbágy. Pázm Pred p 477 Föl adogatja. Adózó nép. Plebs contribuens Adogatás.

Datatio Adóztat, adóztatja. Contributioni subjicit Adogatva. Datatim M A ADOTT. Datus El adogató. Vendax CM Föl adott vár. Arx dedititia PP ADOGÁL. Idem ac: adogat S I Hozzá adott. Additus, Adjectus M A ADOMÁNY. Datum, Dosis M A Az igéret Viszsza adott. Redditus, Restitutus M A adományt vár. km Ki adott parancsolat. Edictum PP Adomány-levél. Literae Donationales Adott szó. Promissum v suffragium v fides Királyi Adomány. Donatio Regia data, Parola. ADONY. MV Fejér Vben FF Bereg, Bihar, és ADTA. 17 Zöld ág. Vágyódik, mint a’ fecske a’ El ágyalja. Sz D zöld ágra. ÁGYAS. Concubina M A ÁGOTA. ÁGA. Ejus ramus Ezek is azon fának ágai km Ágyas ház. Cubile M A Thalamus CM Ágyas-tartás. Concubinatus PP Ága boga a’ fának. Frondosi rami M A ÁGOTA, Ágata t a n Agatha Ágyas-tartó. Concubinarius PP Eszem’ ágába sem ötlött. km Kún-ágata. Sz P Csanád Vben Ágyast tart. Pellicem sibi alit PP Esze’ ágábúl is verje ki. Faludi N A p 159 Szent

Ágata. Sz P Fejér Vben Telek ÁGAS. Ramosus, ramulosus it columna lignea Szabolcs Vben. E MV Nagy Sink ÁGYATLAN Söprelék nélkül, való Acoetus M A. M. A székében. Ágyasság. Concubinatus S I Ágas bogas. Fruticosus, surculosus M A Gyermek-ágyasság. Puerperium M A I ÁGY. Ágas’ egyháza. Sz PP Kis Kunságban és Pest ÁGYAZ, ágyazza. Lectum sternit, componit v Vben. ÁGY (olim ÁLGY). Lectus, grabatus, torus, Plantat, seminat v. fundum struit S I Sz Ágas karó. Cervus S I cubile. M A Ha jól veted ágyadat, jól D. Ágas moh. Hypnum Astmoos S I nyugszol. km Ágyazat, fenék-tétel. Sz D Ágas’ pócza. Epistylion S I Ágy a’ kertben. Area Pulvinus Ágyazni a’ puskát. Sclopetum ligno munire S Ágaskodik. Sursum tollitur, in altum erigitur, Ágy-bér. Lecticale Proventus a quovis pari I. assurgit. M A Pázm Pred p 711 conjugum Parochis praestari solitus. Puska ágyazása. VV L Föl ágaskodik. Ágy-fa. Sponda PP Puska ágyazó. VV L Ágaskodás. Ágy-fal. Spanische

Wand S I ÁGYÉK. Femen, femur, lumbus M A Ágaskodó. Faludi N A p 121 Ágy-fej. Cervical, Pluteus, lecti colophon PP Ágyék-bél. Intestinum ileum S I Ágaskodó ló. Pázm Pred p 161 Ágy’ feneke. Csuzi Tromb p 603 Ágyék-dob. Bubo inguinalis S I Ágasodik. Frondescit, diffunditur ramis S I Ágy’ fenekén heverő kór-beteg. Pázm Pred Ágyék-fájás. Lumbago M A El-ágasodik. p. 239 Ágyék-fájó. Iliosus M A Öszve-ágasodik. Ágy-féreg. Cimex S I Ágyék-hajlás. S I Ágasúl. Idem Ágy-láb. Clinopodium, fulcrum lecti M A Ágyék-hajléka. Ingvina CM ÁGATLAN. Infrondis M A Ágy-lepel. Linteamen Torale Nagyobb az Ágyék-hártya. Diaphragma M A ÁGAZ, ágazza. Frondat Faludi S z E p 7 ágy a’ lepelnél. km Ágyék-mirígy. Bubo ingvinarius ÁGAZik. Frondet, frondescit M A it descendit Ágy-melegítő. Batillus cubicularius, Ágyék-szakadás. Lumbifragium M A in genealogia. S I Ignitabulum. PP Ágyéka. Ejus lumbus El-ágazik. In ramos diffunditur, v Propagatur,

Ágy-menyezet. Conopaeum S I Ágyéka fáj. Dilatatur. S I Ágy-oldal. Sponda M A CM Ágyéka-fájó. Iliosus M A Ki-ágazik. Egerminat, Ramos emittit M A Ágy-superlát. Accubitalia, Siparium ad ÁGYI Lecticalis Meg-ágozza a’ borsót. Pisa ramalibus frequentat columnas lecti, Velum lecticarium, Ágyi ruha. Lodix, Torale, Lecti linteum S I Surculosis ramis palat. PP tentorialium. PP Ágyi társ. Concubina v consors tori S I Ágazat. Articulus, ramus v ramorum Ágy-szék. Anacliterium, Grabatus S I multiplicatio. Pázm Kal p 169 528 ÁGYÚ. Ágy-tartó. Cubicularius M A Hit-ágazat. Hitünk’ ágazatja Articulus fidei Ágy-terítő. Coopertorium lecti Ágazás. ÁGYÚ (hajdan ÁLGYÚ). Bombarda, Ágy-vetés. Lectisternium M A Ki-ágazás. Egerminatio Effrondescentia M Tormentum. M A Tormentum bellicum, Ágy-vető. Lectistrator, cubicularius M A A. Machina vibrandis glandibus ferreis. S I Eczet-ágy. Crassamentum aceti S K Ágozó. Ramosus, in ramos assurgens Ágyú-fa. Lectus

tormenti bellici, ligneum * Fa-ágy. Lectus e lignis tormenti pedamentum. Lavette S I Ágozó bogozó. V M p 219 Fék-ágy. Aureae S K Ágyú-golyóbis. Globus tormentarius Ágozó borsó, föl futó borsó. Födeles ágy. Lectus superne tectus S K Ágyú-köszöntés. Salutatio per bombardas, Ágozódik. Ramescit, in ramos abit Faludi N E Gyermek-ágy. Puerperium Pázm Kal p 587 Salve. S I p. 165 N A p 75 U E 1 R p 125 T É Halálos ágy. Feralis, lethalis lectus S K Ágyú-lövés. Displosio tormenti Faludi N U p. 112 Háló-ágy. Pázm Pred p 610 774 p. 106 ÁGÉSZ. Frondes, ramos carpit Télen ha hó van Meleg ágy a’ kertekben. Pulvinus stercorarius Ágyú lövésnyire. Ad distantiam Jactus is, ki lehet hajtani a’ juhokat; leg alább S. K tormenti. ágésznak. Puska ágy. Sclopeti scapus S K Ágyú-pattanás. Bombus M A ÁGI. Rameus, frondeus M A Ró’sa-ágy. A’ ró’sa ágyban is félhetni a’ Ágyú-por. Pulvis tormentarius FaluÁgi F Somogy Vben tövistűl. km Dug 1

R p 146 di N. E p 38 Jobb ági. Melioris stirpis, progeniei, inde Szalma-ágy. Lectus stramineus Álgyú-ropogás. Faludi T É p 330 Beniczki latinizatum: Jobbági-o tardius gi in molle Száz párnás szalma-ágy. Biró Márton Micae p. 118 gy mutato Jobbágy. p. 67 Ágyú-sütés, Sütögetés. Explosio tormenÁGON mutat madarat In ramo arboris ostendit Tábori ágy. Castrensis compactilis lectus S torum. avem, Ursi pellem, rem incertam promittit. K. 3 M. A Toló ágy. Trusatilis lectus S K ÁGOT (ágat) nyes. Frondat M A Vas-ágy, alias Katona ágy. Lectus e perticis ÁGRUL ágra, firúl fira szállott jószág. ferreis combinatus. ÁGÚ. Vetett ágy. A’ ki a’ pad alatt hever is, vetett Három ágú villa. Tridens CM ágyra ásítozik. km Két ágú. Bifurcus Vrancsics Veteményes ágyok. Areae hortenses S K Két ágú kapa. Bidens NC p 99 ÁGYA. Ejus lectus Könnyű végbe vinni azt, a’ minek más vetette meg az ágyát. km ÁGNES. Ágya’ szalmája. Az Isten könnyebbitse

meg az ágya’ szalmáját. ÁGNES. t a n Agnes Eb ágyából esett. ÁGNESKA. Vajda 3 K p 90 Eczet’ ágya. ÁGOSTON. ÁGYBA hugyó, v. hugyozó Submejulus S I ÁGOSTON. t f n Augustinus ÁGYBÉLI. Torale, linteum lecti S I Ágoston’ falva. E F Fölső Fejér Vben Ágybéliek. Lectisternia pulvinaria S I Ágostyán. F Kis Kunságban ÁGYAL, ágyalja. Ágyat vet, ágyba rakja a’ ÁGOSTONIGLAN. Usque ad tempora S veteményt. Sz D Augustini. Thelegdi Hom 1 R p 757 Bé ágyalja. Sz D 18 Ál-arczás. Porsonatus, larvatus M A áldás. km Ál-arczás táncz. Saltatio personata. Meg áldás. Benedictio, Consecratio M A Maskenball. S I ÁLDOMÁS. R Benedictio, gratiarum actio v Ál-arczáskodik. Simulat, Personam induit S I Polluctum, epulae sacrificiales. In Jure Ál-arczázza. Larva, sive persona induit S I Hung. Merci potus Áldomás áldomással jó A’ szent Irással ál-orczázza bé magát. Káldi km. Oktató Intés. p 3 Isten’ áldomása. Faludi N A p 122 Bé

ál-orczázza. Pázm Kal p 833 Áldomásra szolgáltt. Deduxit rem ad Ál-bölcs. Pseudophilosophus. Pseudocolophonem. sophista, Philosophaster. S I Áldomást iszik. Ál-ércz. Fattyú ércz Marcasita S I ÁLDOTT. Benedictus Áldott a’ sok kéz, átkozott Ál-fösték. Fucus M A L a’ sok száj. km Ál-fog. Sz D Dens factitius Áldott ember. Homo benignus, benevolus, Ál-gyú. Tormentum liberalis v. beatus Ál-gyöngy. Pseudogemma, fictus unio Áldott fű. Carduus benedictus Cs S. I ÁLDOZik, áldozza. Sacrificat, immolat M A Ki Ál-haj. Capillamentum, comaementua. az utazókkal iszik, áldozik. km Fortunátus’ historiája. p 149 Föl áldozza. Offert in sacrificium, immolat Ál-hely. Locus occultus S I M. A Ál-hit. Fides larvata, falsa Le áldozik. Le áldozott a’ nap Dug km 2 R ÁH. Ál-kacsongatás. Sz D p. 331 Ál-kamara. Csuzi Tromb p 123 Meg áldozik. Communicatur, communionem ÁH. Vox cum desiderio precantis Ál-kermes, fösték-szőlő. Phytolacca decandra accipit,

reficitur corpore Christi. ÁHÍT, áhítja. Suspirat, desiderat Falsche Kermesbeer. S I Meg áldozza. Immolat, offert M A Nem áhítja. Non anhelat Göcsei mondás Ál-kövek. Cseh kövek Gemmae Spuriae, Áldozat Sacrificium M A A’ hol tömjény Áhítás. Desideratio Lapides pretium mentientes. nincsen, lisztel is végbe mehet az áldozat. Újság-áhitás. Novi desiderium Sz D Ál-kulcs. Beniczki p 259 km. Áhítat. Desiderium Ál-levél. Liferae suppositae S I M Verbőczi Engesztelő áldozat. Pázm Kal p 906 Áhítatos. Devotus M A p. 306 Itali áldozat. Zvonarics 1 R p 333 Áhítatoskodik. Devotizat Faludi N E Ál-levél-költés. Crimen falsi. S. I. Áldozati. Sacrificialis M A p. 137 Ájtatoskodik T É p 293 Ál-levél-költő. Falsarius S I Áldozatlan. Sine Sacrificio Áhitatoskodás. Devotizatio Ál-lyuk, ál-lik. Cuniculus subterraneus M A Áldozás Sacrificatio, immolatio M A Áhítatoskodó. Devotulus Ál-név. Nomen suppositum, fictum, Föl áldozás. Immolatio,

Sacrificatio M A Áhítatosság. Devotio M A commentitium. S I Áldozó. Immolator, sacrificans M A Áhítozik. Aspirat M A Ál-nevű. Pseudonymus S I Áldozó csötörtök. Festum Ascensionis Christi Áhítozás. Aspiratio Ál-orvos. Medicaster S I Domini. Áhítozó. Aspirabundus Ál-pénz. Moneta improba, rejectanea, Áldozó nap. idem M A Áhító. Prágai p 762 adulterina. S I Sz D Magyar Verbőczi p Áldozó Pap. Sacerdos Sacrificus ÁHÁ. Vox devoventis Ohe Vah M A 28. Áldoztat, áldoztatja. Communicat, reficit Áhá. F Bars Vben Ál-pénz-költés. Monetae falsificatio, communione corporis Christi. Áhá Te gyalázatos. Vajda 3 K p 187 adulteratio. S I < Meg áldoztatja. Áhá veszszen oda. Ál-pénz-költő. Monetae adulterator S I Áldoztatás. Ál-pillogatás. Sz D Áldoztató. ÁJ. Ál-pöcsét. Sigillum v signum adulterinum Áldoztató Oltár. Mellyék oltár, a’ hol ÁJ. Ál-ruha. Vestis non propria, bacchiferialis S áldoztatni szoktak. ÁJUL. Stupet, stupescit M A

Animo linquitur I. ÁLDÓ. Benedicens El ájul. Pázm Pred pag 552 993 Μ A Ál-személy. Persona larvata M Verbőczi in Meg ájúl. Obstupefit M A ÁLL. indice. Ájulás. Animi deliquium Stupor Lipothymia M Ál-szeretet. Sz. D. Amor subdolus. A. PP ÁLL (név.) Mentum, maxilla M A Ál-szín. Fucus, color factitius S I El ájulás. idem M A Áll-csont. Maxilla CM Ál-verem. Faludi E M p 237 Ájultt. Áll-kapcza. Maxilla, mandibula CM ÁLNOK. Astutus, versutus, versipellis, impostor El ájultt. Externatus Μ A Szak-áll. Barba l SZAK-alatt M. A ÁLLAZ, állazza. ÁKAVITA. Álnokoskodik. Contechnatur CM Állazó-szij a’ ló szerszámban. Álnokság. Astutia, fallacia, impostura, Techna ÁKAVITA. Aqua vitae M. A A’ ki álnokságot vet, bút arat km Tiszta mint az Ákovita. km Dug 1 R p 234 Álnokságos. Dolosus Káldi Eccl 22 27 Álnokság’ gyámola. Faludi E M p 249 ÁKLÁL. Álnoktalan. Incallidus M A L ÁKLÁL. Áklálja Filat, confilat Álnokúl. Astute, fallaciter, false,

subdole, Öszve áklálta, öszve öltögette. versute, insidiose. M A Öszve áklálta, bóklálta. ÁLSÁG. R Falsitas, fallacia ÁLTAT, áltatja. ÁKUS. El áltatja. Seducit, decipit, persvadet, ÁKUS, ÁKOS. t f n dementat. M A Ákos’ falva. Achsdorf E F Maros Székében El áltatás. Seductio, deceptio M A ÁL. El áltató. Seductor, impostor M A Ágyú-szó. Bombus tormenti S I Farkas ágyú. Zrinyi, Parte VII v 21 Föl vető ágyú. Mortarium pyrobolum Lásd Ulászló’ kincstartójánál. * Mozsár-ágyú. Mortarium PP Réz-ágyú. Tormentum aeneum S K Súgár-ágyú. Colubrina PP Tábori ágyú. Geidler H Okt p 19 Vas-ágyú. Tormentum ferreum S K ÁGYÚS. Vibrator tormentarius, glandium ferrearum vibrator. S I Ágyús sáncz. Suggestus, agger tormentarius Batterie. S I ÁGYUZ, ágyuzza. Tormenta explodit, tormentis petit. Ágyúzás. Tormentorum explosio Ágyuzó. Ágyuztat, ágyuztatja. Curat jaculari tormentis, curat impeti tormentis. ÁL. Falsus, clancularius PP ÁLD.

Ál-ablak. Cavum muri Sz D rectius ÁLD, áldja. Benedicit, laudat M A Vak ablak. Meg áldja. Benedicit, consecrat M A Ál-ajtó. Porta clancularia Csuzi Tromb p Meg áldja. Benedictionem ei impertitur 485. Káldi Daniel 14 12 ÁLDÁS. Benedictio Emberé a’ munka, Istené az Ál-arcza. Larva Persona M A 19 Állapít, állapítja. Stabilit, collocat, introducit M Szerzetbe-állás. Professio monastica A. Pázm. Kal p 426 ÁLL (ige.) Stat, constat, subsistit M A Meg állapítja. Test-állás. Statura. S K Alá áll. Állapodik. Subsistit M A Tó-állás. Stagnum, stagnatio S K Bajt áll. Pázm Kal p 689 Föl állapodik. Pázm Kal p 680 Vásár-állás. Forum pecuarium Be áll. Be állott a’ Duna be állott a’ tél Meg állapodik. Consistit, subsistit M A Víz-állás. Stagnum M A be állott a’ szolgálatba. Be állott a’ Állapodás. Subsistentia M A ÁLLDOGÁL, áldogál. Restitat M A Katonák közé. Állapodott. Subsistens Álldogálás. Restitatio Bele áll. Meg

állapodott. Adultus M A Álldogáló. Restitator M A Boszszút-áll. Ulciscitur, vindictam sumit Állapodottság. Sz D Egybe-áll. Consistit Úgy áll egybe, mint a’ ÁLLAT Animal, res, ens, essentia, substantia M ÁLLHAT, állhatja Potest stare, sustinere Állhatatlan. Inconstans, instabilis M A fövény. km A. Állhatatlankodik. Inconstanter agit, vacillat, El áll. Absistit M A El állott a’ szava, el Állat-e, vagy szerzet. km Quid est hoc S I titubat. M A állott az igéretétől, sokáig el áll. Aszszonyi állat. Foemina Állhatatlanság. Inconstantia, instabilitas M A Perdurat. El állották az útját Élö állat. Animal, animans M A Állhatatlanúl. Inconstanter M A El állja, el állotta az utját. Majoros állatok. Faludi B E p 5 Állhatatos. Constans, stabilis M A El állja az ebekkel a’ leseket. Stativa canum Oktalan állat. Bestia, irrationale animal S K Állhatatos vallás. Asseveratio M A collocat. M A Szárnyas állatok. Altilia NC p 151 Állhatatosan.

Constanter. M A Elébb áll. Abit, discedit, abscedit, profugit, v Tengeri állat. Maris animal S K Állhatatosság. Constantia, stabilitas M A prodit. S I Teremtett állat. Creatura, res creata Meg állható. VM p 269 Ellene áll. Obsistit S. K ÁLLÍT, állítja. Sistit, statuit v putat, existimat Ellent áll. Resistit Tollas állat. Aves S K Farkast birkásnak állítani. km Elő áll. Prodit, prostat, comparet, adstat M A Vad állat. Fera bestia Bé állítja. Illocat Vajda 3 K p 249 Elől áll. Antestat M A Állatok-országa. Piegnum animale Bele állítja. Illocat Föl áll. Prostat, surrigitur, astat, assurgit M Állatok történetei. Historia Animalium S I El állítja. El állította vérét A. Állati. Animalis Elő állítja. Sistit, statuit S I Fönn áll. Existit Állatka. Animalculum S I Föl állítja. Exstruit, facit assurgere Hátra áll. Recedit Állatos. Habens animalia v substantiam Pázm Hátra állítja. A tergo stare jubet Helyre áll. Confert se ad locum Pred. p

171 Ki állítja. Statuit Hozzá áll. Adstat, accedit M A A’ görbe Állatos kör. Zodiacus S I Meg állítja. Facit subsistere Meg állítom fához a’ héjja leg egyenesebben hozzá áll. Állatos mivolta. Pázm Pred p 358 malmodat. km km. Állatozik. Substantiatui Oda állítja. Adlocat Ki áll. Prostat, exstat M A Ki áll a’ szeg a’ Által állatozik. Transsubstantiatur Viszsza állítja. Restituit zsákból. km Által-állatozás. R Transsubstantiatio S I Ki állja. Perfert Ki állotta a’ büntetést ÁLLAT (ige), állatja. Sistit, statuit, stabilit M A Állítás Statutio v assertio Bé állítás. Investitura S I Körbe áll. Stat in circum Körbe állottak Josue meg állatá a’ napot. Pázm Pred p Katona állítás. Statutio militum Környül áll. Circumstat, circumsistit M A 649. Állítgat. Collocat, disponit, ordinat S I Közé áll. Katonák közé állott Elé állatja. Repraesentat, producit M A Állítmány. Institutum, fundatum, erectum. S I Le áll. Elő

állatja. Astituit, sistit M A Állító. Quid subsistere facit Meg áll. Subsistit, perstat, consistit, persistit Föl állatja. Erigit M A Vér-állító. M. A Állatás. Assertio ÁLLODALOM. Status Dugonics it Barczafalvi Meg állja. Perfert, sustinet M A Meg állja a’ Elé állatás. Repraesentatio M A Szabó Dávid Szigvárt. 1 Szakasz sárt. Gradum figit M A Föl állatás. Erectio M A Tekéntetes Állodalmak, és Rendek. Inclyti Neki áll. Accingit se Föl állató. Pázm Kal p 400 Status, et Ordines. idem Dugonics Oda áll. Eo se locat Állatmány. Systema, institutum, fundatum, ÁLLOMÁNY. Substantia it Hypothesis Öszve áll. Coit erectum. S I ÁLLONG. Restat, restitat Mit állongsz? Sz D Rajta áll. Nem rajtam áll Állatott. Statutus, constitutus M A ÁLLOTT. Quod stetit Reá áll. Assentitur, consentit, adsistit PP Föl állatott. Erectus M A Állott szag. Állott szaga van ÁLLATLAN. Széllyel áll. ÁLLÓ. Statarius, stabilis, stans M A Állatlanság. Veszteg áll.

Álló csillagok. Stellae fixae Részbűl állatlanság. Pázm Kal p 868 Viszsza áll. Redit ad locum priorem Álló fa. Pázm Pred p 1101 ÁLLÁS. Statio M A ÁLLANDÓ. Stabilis, statarius M A Álló gyümölcs. Fructus conditivi S I Állás-fa. Pegma Állandóúl. Constanter Álló hely. Egy álló helyben Stans pede in uno Barom-allás. Statio pecuaria S K Állandós. Perdurans M. A Boszszú-állás. Vindicta S K Állandósan. Stabiliter, perduranter Álló itélet. Judicium statarium El állás. Defectio, abstinentia M A Állandóság. Stabilitas, duratio M A Álló kép. Statua Ellent-állás. Resistentia, renisus S K Állandóságosan. Zvonárics 1 R p 901 Álló nap-óra. Solarium verticale fixum S I Fa-állás. Faludi T É p 44 ÁLLAPik. Subsistit M A Álló sereg. Pázm Kal p 601 Ki állás. Existentia M A Meg állapik. Zvonárics 1 R p 652 Káldi Álló tó. Stagnum Környül-állás. Circumstantiae S K Luc. 2 9 Álló víz. Aqua restagnans Pázm Pred p 700 Ló-állás.

Stabulatio S K Állapat. Status, statura, conditio, habitudo, Boszú-álló. Vindex CM Meg állás. Praestatio, institio M A habitus. M A Ritkán jut embernek El álló posta-ló. Remissus veredus PP Nap-állás. Solstitium Molnár Ján M előbbeni állapatja eszébe. km Könyvház 3. Szakasz Állapatbéli változás. Zvon Post 1 R p. 121 Őr-állás. Zvon 1 R p 732 3* Állapás. Sz D Reá-állás. Adsensus Szék-állás. Justitium S K M A L Szekér-állás. Plaustrarium S K ÁLL. 20 Dellesti álom. Faludi T É p 132 * Jégen álló. Ugy vagyon mint a’ jégen álló Elő-álom. Praesomnium Ki álló. Prominens Faludi T É p 297 Elő-álomkor. Ki álló fogú. Cynodon S I Jó álom. Egy jó álom minden fáradságot Kinn álló. Faludi N E p 120 helyre hoz. km Környül álló holmi. Faludi U E 2 R p 23 Jó ízű álom. Faludi T É p 134 Körül álló dolgok. Pázm Pred p 15 Malacz-álom. Vajda 2 K p 390 Strázsa-álló. Vigil CM Poetai álom. Enthusiasmus Faludi T É p

Szék-álló Legény a’ Mészárosoknál. Veszteg álló. Veszteg-álló víznek, hallgató 107 ÁLMA. Ejus somnus, somnium embernek nem kell hinni. km Állóság. Stabilitas, duratio Nem leszsz állósága ÁLMATLAN Insomnis Faludi N E p 49 Álmatlan vigyázás. Faludi N A p 176 U E 2 Sz. D R. p 16 ÁLLVA. Stando Álmatlanít, álmatlanítja. Sopore privat Fönn állva. Erecte stando Álmatlanítás. Talpon állva. Csuzi Tromb p 176 Álmatlanító. Térden állva. Pázm Kal p 587 Genuflexe Álmatlanító ital. p o a’ Kávé ÁLLVÁNY. R Columna, pila S I Álmatlanság. Insomnium Állvány-kép. R Statua, simulacrum, Idolum ÁLMÉL, álmélja. Szokatlan S. I ÁLLY. Köz-föld Ezen szó szokásban vagyon Őr’ Álmélkodik Stupet, stupescit, stupefit M A Álmélkodik rajta. Demiratur M A táján (Vas Vármegyében), a’ hol a’ szántó El álmélkodik. Obstupet, miratur valde M A földeket nem Hóld- számra, hanem ÁLLYÁlmélkodás. Stupor, admiratio M A számra nevezik. Igy

egy álly, két álly, annyi Álmélkodandó. Eszterházi Tamás Hunn mint egy köz, két köz. p. 445 468 ÁLM. Álmélkodó. Stupens M A Álmélkodtat, álmélkodtatja. Stupefacit M A ÁLM, ÁLOM. Somnus, sopor it somnium M A ÁLMÍT, álmítja. Anonym. Cap 3 El álmítja. Obstupefacit, externat M A Álom-fejtés. Explicatio somnii ÁLMOD, álmodja. Somniat M A Álom-fejtő. Interpres somniorum Meg álmodja. Álom-fű. Mandragora S I Álmodás. Faludi N E p 138 Álom-hozó. Somnifer, soporifer, somnificus Álmodoz. Consomniat M A Káldi 4 Esdrae 10 M. A CM 36. Nyul agárral, macska egérrel álmodoz Álom-hozó-fű. Mandragora Csapó km. Álom-hüvelyezés ez. km Pázm Kal Álmodozás. Somnium, somniatio M A CM p. 499 Álmodozó. Somniosus, insomniosus M A Álom-hüvelyező. Pázm Kal p 389 Álmodott semmi. Pázm Pred p 308 Álom-idétt. Tempore somnii A’ mit az elme ÁLMOS. Somnolentus, somniculosus M A ébren forgat, avval játszik álom-idétt is. km Anonym. C 3 Álom-járás.

Somnambulismus Tud Gyűjt Álmos szemmel. Pázm Kal p 509 1817. X K Lenhossék Mihály az állati Álmosan. Somniculose M A Magnetismusról. Álmosd. F Bihar Vben Álom-járók. Álmosodik. Dormiturit S I Álom-játék. Faludi E M p 120 El álmosodik. Álom-jelenés. Phantasma, visum in somnio Meg álmosodik. Álom-kép. Faludi B E p 77 Álmosít, álmosítja. Somnum conciliat S I Álom-képek. Per somnium visa S I Álmosság. Somnolentia v veternus, veternositas Álom-kincs. Faludi E M p 17 Pázm. Pred p 458 Álom-kór. Veternosus, lethargicus S I Álmosúl. Somnolescit Álom-kórság. Lethargus, lethargia S I El álmosúl. Álom-költő. Fictor somniorum Káldi Deut Meg álmosúl. 13. 5 ÁLOMI. Álom-látás. Somnium M A CM Álomi nyommasztás. Incubi pressio M A S Álom-látó. Somnians, somniator M A I. Álom-magyarázás. Conjectatio somniorum Mély álomi beteg. Veternosus M A Álom-magyarázó. Interpres somniorum ÁLOMTALAN. Insomnis M A Álom-mulatás. Faludi U E 2 R p 160

ÁLMÚ. Álom-mutató. Pázm Kal p 219 Mély álmú betegség. Veternus M A Álom-néző. Csuzi Tromb p 571 ÁLMÚL, el álmúl. Thelegdi Pred 1 R p 32 Álom-nyommasztás. Incubi pressio M A 121. Álom ’s essős üdő: Udvari reménység. El álmultt. Attonitus M A Álom-szakasztás. Vigilatio, abstinentia a somno. Faludi Sz E p 50 Beniczki p 122 226. Álom-szerző. Soporifer Faludi N E p 3 Álom-szesz. Álom-szeszszel. Somnolente, dormitabunde Álom-szij, melly a’ kocsist aludni engedi. Álom-szúszék. Csuzi Tromb p 4 Álom-táska. km Somnolentus Biró Márton Micae p. 109 ÁLTAL. ÁLTAL (ált’, át’) loco el túl, el tovul. S I Per, trans, ultra. Által állatozás. R Transsubstantiatio S. I Által-beszéddel. Obiter, per transennam Thelegdi Pred. 1 R p 51 Által-ellenben. E regione, ex adverso Által-ember. Homo sincerus Simplex S I Által-deszka. Partról hajóba szolgáló pad Által-fa. Transtrum Által-gerenda. Transtrum M A Által hágó. Transgressor, transcendens M

A Által ható. Penetrabilis M A Által járatlan. Impervius M A Által járható. Permeabilis M A Által látás. Perspicientia, Transpectus M A Által látható. Perspicuus M A Által látó. Vates S I Által látszó. Translucens, perspicuus S. I Által menés. Transitio, transitus M A Által menetel. Idem M A Által mérő. Diameter Által osztó. Diameter CM Ált’ osztó. Dimetiens CM Által-padok. Transtra S I Által szegő. Diagonalis Által-szó. Pázm a’ Sz Irásról p 65 Pesti p 39. Által-út. Trames, semita, via compendiosa M A. Által-uttal. Breviter, summarie S I Pesti p 39. Által-uttal jár. Viam rectam ingreditur M A Által-válasz. Responsum categoricum Zvonárics M. Postilla 1 R p 25 Által vető. Trajector, portitor S I item canisterium. Egy falat kenyerem sincs, üres az által vetőm. Biró Márton Micae p 203 Által vető hajó. Navis Trajectitia, Ponto S L Által vető hely. Trajectus, portus S I M A L. ÁLTALA, általad, általam. Per se, per te, per me v.

Medio sui, tui, mei S. I M A Általában (általjában, általlyában.) Directe recta M. A Általában adta. Eggyüt, egészcn, öszveséggel, mind öszve Sz D Általában szóll. Camarine loquitur M A Általjában való. Absolutus, non conditiosatus Pázm Kal p 674 Általán fogva. Certo, certius, profecto, omnino M. A Általán-véggel. Certo eventu, certo, pro certo M. A Általános. Absolutus, merus S I ÁLTALABB. Compendiosior Pázm Kal p. 90 Általabb út. Compendiosior via Nincs a’ bolondságra általabb út, mint a’ harag. Pázm. Pred p 803 819 21 El ámultt. Obstupidus obstupefactus M A Apadoz Sensim decrescit, detumet, minuitur S ÁLTALL, általlja, (átalja.) Non vult, detrectat, I. Reá ámúl. Adstupet M A renuit. Nem általja cselekedni Pázm Pred Apadtt, apadott. Exhaustus, exaridus, exsiccus p. 1070 M. A ÁMBRA. Általlkodik, (általkodik, átalkodik, átolkodik). Se Apadttság. Detumescentia Sz D obfirmat, Pervicax, contumax est. APASZT, apasztja. Exsiccat,

decrescere facit, ÁMBRA. Succinum leucophaeum PP Általkodás. Contumacia M A minuit. Általkodó. Contumax, pervicax M A Ki apasztja. Exsiccat M A ÁMPOLNA. Általkodott. Obstinatus, contumaciter, El- ki- le- meg apasztja. pervicax. M A Apasztás. ÁMPOLNA. Ampulla M A Általkodva. Contumaciter M A Apasztó. El általkodik. Pázm Kal p 387 758 APÁLY. Detumescentia Sz D ÁMPOLNÁS. Ampullarius. M. A. Meg általkodik. Obfirmatur M A Víz’ apályja. Sz D Meg általkodas. Obstinatio Pertinacia M A APRÍT, aprítja. Scindit, comminuit M A Ha ÁNGOLNA. Meg általkodott. Obstinatus, pertinax M A aprítottad, meg is egyed. KV p 518 Meg átalkodólan. Obstinate VM p 114 Bele aprítja. Interit M A ÁNGOLNA. Angvilla. M. A. Meg általkodva. Obstinate M A El aprítja Comminuit, consecat, concidit in ÁLTALSÁG. Indecorum, absonum, pudendum, minuta. M A ÁNGY. verendum. M A Elő aprét. Faludi N A p 130 ÁNGY. Glos Fratria M A Általság csak hallani is. Pázm Kal p Föl aprítja. Faludi N U p

200 ÁNGYA. Ejus Glos 307. Le aprítja. ÁNGYÁD. Sz. P. Veszprém Vben. Általságnak sem tartotta. Vajda 3 K p 63 Meg aprítja. Comminuit, conterit, concidit ÁNGYOS. A’ kinek ángya van in frustula. M A ÁM. Öszve aprítja. ÁNIS. ÁM. En, sane M A v Esto, etsi, etiamsi, v Aprítás. Conscissio, comminutio Faludi ÁNIS. Anisum PP certe, sane, profecto. N. E p 155 Ánis-mag. Semen Anisi Ám-bár. Esto M A El aprítás. Comminutio, dissectio in Ám-bátor. Esto, sane M A minutias. M A ÁNSLOG. Ám de. Verum, sed, ast S I Aprított. Comminutus Ám de még is. Verum tamen, sedenim, ÁNSLOG. Sulphuratum PP Aprított dohány. attamen. S I ÁNSLOGOS. APRÓ. Minutus, minutulus M A it Morbilli, Ám-hol. Ecce illic M A Ánslogos bor. Vinum elutriatum PP varioli. PP Ám járjon. Esto, eat M A ÁNSLOGRA veszi. Elutriat PP Apró barom. Volatilia domestica, aves Ám lássa. Viderit, videat S I cohortales. S I Apró barom a’ kecske ÁNT. Am-oda. Illuc, eo M A Cyprius bos. Am-ollyan. Ejusmodi,

illiusmodi M A Apró bélek. Gyönge v Tyúk-bélek Lactes ÁNT. F Bihar Vben Am-onnan. Illinc, istinc M A S. I Ánt’ fa. Sz P Veszprém Vben Am-onnat. Idem M A Apró bimbók. A’ terepes rózsák is apró ÁNTSOROG: Lebsel, mulatoz, hivalkodik, Am-onnét. Idem M A bímbókbúl eredttek. km helébel. Sz D Am-ott. Illic M A Apró bojtorján. Agrimonia, Eupatorium M Am-ottan. Illic S I ÁNTI. A. Ám-rád. Dug km 2 R p 331 ÁNTI. Apró csöpű. Minutiae, quisquiliae, res Ám úgy légyen. Esto, fiat, sit ita S I Ánti-kamara. Protooecon PP elő-szoba viliculae. M A Am-úgy. Aliter, alio modo, illo modo Apró darabok. Minuta segmenta Ánti-Kristus. Antichristus PP Ám veszszen, hadd veszszen. Pereat, Apró darabonként. Frustulatim, concise ÁP. pessumeat. S I PP. ÁP. AMAZ (ám-az) ama’. Ille Ipse M A Apró fejér hólyagok a’ fejen. Psydracium APACS. Amakkor. Tunc temporis Apró füllér ajándék. Zvon 1 R p 298 Apacsú: az öreg háló’ végérc kötött dorong. Sz Amarra.

Illac Apró gombócz. D. ÁMÉ. Pázm Kal p 207 Apró harcz. Velitatio Praelium minutum Kis Apacsú, melly a’ száraz felé, a’ víz széle ÁMÍT, ámítja. Seducit, decipit, pellicit, in errorem S. I felé jár, mellyet a’ laptáros viszen. Sz D rapit, v. stupefacit S I Gyujtott lámpással Apró kása: Árpa kása. Öreg apacsó, melly a’ hajó mellett jár a’ is ámítják a’ verebeket. Dug km 2 R p Apró katang. Endivia, Intybus Cs halászoknál. Sz D 171. Apró kezdet. Minden nagynak apró a’ APAD. Decrescit, Detumet, deminuitur M El ámítja. Faludi N A p 54 U E 3 R p 60 kezdete. Révai A. El álmítja. Káldi Isaiae 21 4 Apró kőte v. költe Himlő-helyes Sz D El apad. Ámítás. Seductio Variolis infectus. PP Ki apad. Exsiccatur, Deficit M A Ámító. Seductor, Dementator, Deceptor, Apró-lépve. Faludi N E p 63 Impostor. Faludi N E p 131 Tasi Gáspár Le apad. Deturget, Detumet M A CM Apró mássa valaminek. Modulus, p. 19 Meg apad. Deturget CM Proplasma. S I

Álmító csoda. Káldi Isaiae 29 4 Apadás. Decrementum liquoris, diminutio Apró mezei saláta. Valerianella Cs ÁMMAL. tumoris. M A Apró paradiesom-mag. Amomum, CarImmel ámmal Superficialiter, obiter Vajda 2 Apadék idem Sz D damomum. S I K. p 255 Apadhatatlan. Inexhauribilis, inexsiccabilis S I Apró sár-mag. Lathyris major Cs ÁMOLYOG. Stupet, admiratur v otiatur, v El apadhatatlanság. Vajda 2 K p 96 Apró szemű olvasó. Rosarium cum exiguis cunctatur, moras trahit. S I PP granulis. ÁMÚL. Admiratur, stupet, v Rapitur in errorem Apró szemű szőlő. Uvae Corinthiacae Apró Szentek. Pázm Pred p 187 S. I Innocentes Martyres. Apró Szentek’ napja. Paedoctonia PP Apró szőlő. Uvae Corinthiacae PP Ámúl bámúl. Faludi T É p 113 El ámúl. Obstupescit M A El ámulás. Obstupescentia, obstupefactio M A. CM 22 Apraja. Ejus minutum, ejus minutia Az Apraja Vászon-áros. Lintearius NC p 287 29. után a’ nagyja is el hal. km Örege apraja Árosít, árosítja. Pretium

rei auget S I Apród. Apparitor, Pedissequus, Tyrunculus it Ároskodik. Mercatur, mercatorem agit S I ÁPOLLONIA. Armiger. M A Faludi N U p 139 Árossá teszi. Licet, venum exponit M A Valamelly tudománynak új tanólója. CM ÁPOLLONIA t a n Apollonia Apalin Árosság. Venalitas, v Mercatura, negotiatio Apród leány. Pedissequa M A L S. I Apród esztendő. Rudimentum, Tyrocinium ÁRÚ. Merx, quidquid venale est Pázm Pred p ÁR. artis. M A PP Pázm Kal p 363 Prágai p 759. Faludi B E p 31 T É p 177 CM 79. Prágai p. 949 Telegdi felelet p 205 ÁR; Pretium. Apród esztendősök. Pázm Pred p 195 Árú-csere. Mercium permutatio S I Ár-szabás. Pretii defixio, limitatio Tiszti Apród esztendőség. Rudimentum CM Árú-hely. Taberna mercatoria S I szótár. p 52 Tanúló apródja. Faludi U E 3 R p 20 Árú-hordó. Propola, circuitor, Mercium Tim-ár. Cerdo Apródok. (Aprodiani) Laterones, Principium circumlator. S I Vas-ár. Venditio ferri ministri, circumpedes. M A * Hitván árú.

Nem sokat hajtanak a’ hitván Vas-ár-nap. Dies, quo ferrum venditur Apródonként. Minutatim, Particulatim árúra. Rubo neglecto vitis ampelitur K V ÁRA. Pretium ejus Most adjuk ám meg az árát a’ M. A p. 461 többinek. Quae peccamus Juvenes, ea Apróka. Minutulus Pázm Pred p 24 Kalmár-árú. Tordai MSS luimus Senes. M A p Aprólék. Minutiae M A Meg tiltott árú. Merx interdicta PP 228. Aprólék-dolog. Pázm Pred p 247 806 Áruba bocsátja. Venumdat, venum exponit Ára’ pataka. E F fölső Fejér Vben Aprólék-harcz. Velitatio Csatázás CM M. A Bak’ ára. Meg adták a’ bak’ árát km Aprólékja. Ejus Minutiae Áruba ereszti. idem Bor’ ára. Pretium vini Mást beszél, mint a’ Kenyér-aprólék. Sz D Áruba bocsátott. Venalis M A kitöl a’ bor’ árát kérik. km Lud’ aprólékja. Partes minutulae anseris Árúji. Ejus merces Lőcs’ ára. Lassabban a’ lőcs’ árával km Aprólékos. Minutus S I Sz D Faludi Árúl, árúlja. Venumdat, vendit,

venum exponit Méreg-ára van most mindennek. Carissimo N. A p 139 it. Prodit M A pretio nunc venduntur omnia. Aprólékos idegenségek. Pázm Pred Be árúlja, be árolja. Prodit, defert, producit Réf’ ára. Tudja a’ réfének az árát km p. 245 M. A Árából ki vette. Pretio exaltato servat Aprólékos dolog. Sz D El árúlja. Prodit M A Árán kéri. Licitatur M A Aprólékos szorgoskodás. Faludi N A Ki árúlja. Divendit Árát szabta. Pretium ejus defixit p. 139 Árúlás, árúba bocsátás. Venumdatio, Venditio ÁRENDA (fors rectius ÁRONDA, quasi ÁRON Aprólékosság. Minutiae Sz D M. A ada). Elocatio, pretium elocationis PP Aprólékság. idem M A CM El árúlás. Proditio M A Árendába adja. Mancipat, alicui quidquam Aprón. Minutim Haza-árúlás. Proditio Patriae mancipio dat. M A Conductori locat PP Aprón beszél. Lente, submisse loquitur Házasság-árúlás. Proditio tori maritalis Árendál, árendálja. Conducit, assumit, redimit S Aprón vagdaltt hús.

Minutal PP Faludi N. E p 161 I. Aprónként. Minutim, Minutatim, scruHit-árúló Pázm Kal p 297 Föl árendálja. In arendam sumit pulatim, Particulatim. M A Vér-árúlás. Sz D Ki árendálja. Exarendat Apróra vagdalja. Minutim concidit PP Árúlgat, árúlgatja. Venditat S I Meg árendálja a’ vámokat. Redemta habet Ne mindent apróra, néha hasábra is. km Dug 2 Árúlkodik. Prodit, defert, denunciat S I Sz vectigalia. Redimit PP R. p 148 D. Árendás. Conductor, manceps, redemtor S I Aprós. Minutus, in partes minutas divisus M A Árúlkodás. Proditio Hitván kereset az Árendás jószág. Bonum exarendatum Aprósodik. Imminuitur, in minutas partes abit ÁROS Venditor it Venalis M A A’ Mesterség árúlkodás Mala proditio Proditionem laudo, M. A Proditorem non laudo. M A addig áros, meddig titkos. km El aprósodik. Árúlkodó. Proditor Áros aszszony. Foemina mercatrix S I Meg aprósodik. Fuludi N U p 144 Pázm Árúlmány. Merx, Mercimonium, Res Áros bolt. Taberna

mercatoria Faludi Pred. p 100 promercalis. S I Sz D U. E 3 P p 145 T É p 284 Aprósodás. Deminutio, in minutias reductio Árúló. Proditor Áros csűr. Horreum mercium S I M. A Árúló Levél. Faludi T É p 15 Áros ember. Institor Mercator M A Aprósul. Bé árúló. Proditor, accusator S K Áros hajó. Navis mercatoria S I Apróstul csöpüstül. Ne sanione quidem domi El árúló. Proditor M A Áros hely. Forum v Emporium S I relicto. M A Haza-áruló. Proditor Patriae S K Áros inas. Tyro mercatoris, Discipulus Apróság. Parvitas, Minutiae Sz D S I Isten-árúló. Pázm Pred p 271 Institoris. S I it. Kisdedség Pázm Pred p 673 Vér-árúló. Proditor sangvinis M A Áros könyv. Liber mercatilis Faludi Apróz, aprózza. In partes minutas redigit Árúltat, arúltalja. Curat vendi N. U p 62 Meg aprózza. Pázm Kal p 414 Árúltatás. Sz D Áros levél. Conto, Auszügl S I Aprózás. Conscissio in partes minutas Sz Árúra böcsüli. Aestimat M A Áros mives. Faludi N E p 62

Árúra böcsülés. Aestimatio, Taxatio M A D. Áros müves kereskedő ember. Faludi Aprózik. Imminuitur, in partes minutas abit N. A p 78 M. A Áros piacz. Forum nundinale Belius Not Aprózat. Decrementum Sz D Hung. Tom 3 p 523 ÁPOL, ápolja. Basiatur, osculatur M A Áros szer. Merx, Res promercalis S I Ápolás. Basium Osculum M A Áros szolga. Institor M A L Ápolgat, ápolgatja. Dissvaviatur, exosculatur M * Bor-áros. Caupo, oenopola A. Peculiarem ejus curam habet Ember-áros. Venalitiarius CM Ápolgatás. Gyöngy-áros. Margaritarius NC p 287 ÁPOR. Hal-áros. NC p 279 Piscarius NC p *Áporodik. Arescit, veterascit Monoszlai Hit’ 291. oltalma. p 150 Hus-áros. Lanio Carnarius CM Meg áporodik. idem Könyv-áros. Bibliopola NC p 277 Áporodott. Vetustate defectuosum Putidum Mész-áros. idem, quod Lanio NC p 287 Áporodott tojás. Ovum vetustate deminutum, Ola -áros. Olearius Olaj-verő NC p 289 et putidum. Sör-áros. Cerevisiarius NC p 279 ÁPÚL. Szél-áros. Institor NC

p 285 Vas-áros. Ferropola El ápúl a’ tojás. Hallottam Sághon 1826 Ápr 23 Árnyékoló. Umbrator Árús. R Mercator, Institor, Negotiator S Árnyékos. Umbrosus MA Umbraticus CM I. Árnyékosság. Opacitas M A L Árús bolt. 1703 Árnyékoz, árnyékozza. Umbrat, adumbrat, ÁR. inumbrat. M A ÁR. R Incrementum, copia, abundantia S I Be árnyékozza. Inumbrat, obumbrat M A Ár-bor. (mint ár-víz) Mikes Kelemen Levcl Praeumbrat. CM p. 173 Árnyékozás. Adumbratio M A Ár-viz. Inundatio, Aquae exundantes M A Meg árnyékozza. Adumbrat, inumbrat, Ár-vízi, ár-víz hajtotta ember, Sohonnyai. S obumbrat. M A I. Árnyékozó hasonlatosság. Pázm Pred p 644 ÁRAD. Exundat M A Árnyékozó viadal. Sciamachia M A L El árad. Exundat M A Délnek árnyékozója. Umbraculum meridiani Ki árad. Exundat Inundat Restagnat M A Káldi 34. 19 Meg árad. Exundat Restagnat M A Árnyékú. Ligetes árnyékú berkek Prágai p Áradat. R Torrens Bát 122. Áradás. Exundatio, inundatio,

abundantia M A ÁROK. Fossa, fovea M A El áradás. Redundatio Abundantia MA Árok F. Ung Vben Ki áradás. Exundatio, alluvies, inundatio, Árok’ alja. E F Doboka Vben restagnatio. M A Árok-béllés: Árok’ oldalainak föl hányása, Meg áradás. Exundatio, restagnatio párkányoztatása. Sz D M. A Árok-fő. Sz P Szala Vben ÁRASZT, árasztja. Exundare facit M A Árok-szállás. MV Jászságban Árasztás. Exuberatio, abundantia, confectio Árok-tó. F Borsod Vben M. A PP ÁRJA a’ víznek. Exundatio aquarum, inundatio Árka Ejus fossa Árka. F Aba-új Vben Víz’ árja. PázmPred p 632 Ördög’ árka. ÁRMÁNY Árki. Fovealis Ármányos. Latro Praedo, nequam PP S I Árki. Sz P Fejér Vben E F Hunyad Vben Ármányos gyermek. Sz D Árkol, árkolja. Vallat, convallat Ejnye ármányos.! Sz D Bé árkolja. Pázm Kal p 108 734 Pred p Ármányos eretnekség. Csuzi p 74 344. Fossam obducit, fossa secludit M A Ármányosan. Csuzi p 108 Tromb p 94 Föl árkolja. Ármányos

szaggatás. Csuzi Tromb p 171 Körül árkolja. Circumvallat, fossa circumdat ÁRNYÉK. Umbra M A Környül árkolja. Circumvallat M A Árnyék-adó. Umbrifer v umbraculum Meg árkolja. Obvallat M A Parasol. S I Árkolat. Fossatum, scrobs Árnyék-élet. Vita umbratilis Faludi Árkolás. Vallatio N. U p 123 Árkoló. Vallator, fossor foveae Árnyék-játék. Lusus umbrarum SchatÁrkon kivül Hegymester km tenspiel. S I Árnyék-kép. Repercussa imaginis umbra, v Árkos Fossis plenus, scrobes continens v plagula. S I adumbratio. Schattenbild Pázm Kal p Árkos. F Arad Vben E F Három szék 1028. Székiben. Árnyék-óra. Solarium, sciatherion M A Árkos’ háza. Sz P Szala Vben Árnyék-óra-mutató. Sciatheras Gnomon M A Árkos-tó. F Arad Vben Árnyék-semmiség. Faludi N A p 36 ÁRT, ártja. Officit, nocet, se immiscet M A Árnyék-süveg. Umbella M A L Bé ártja magát. Faludi N U p 205 Árnyék-szerető fű. Alsine Csapó Bele ártja magát. Se immiscet, Immittit S I

Árnyék-szék. Cloaca, forica, latrina M A Meg árt. A’ méreg kostolással is meg árt km CM. Meg árt az te néked. Tibi id male vertet Árnyék-szék-tisztító. Foricarius M A PP. Árnyék-szín. Umbraculum M A L Sokba ártja magát. Faludi N U p 164 Árnyék-szolga. Faludi N U p 70 Ártalom. Nocumentum M A Árnyék-szolgára szorúltt. km Ártalma. Ejus nocumentum Árnyék-tartó. Pázm Pred p 536 Ártalmas. Nocens, nocivus, sons, nocuus, Árnyék-tartó-szín. Umbraculum, scena noxius, noxiosus. M A umbrosa. M A Ártalmasan. Nocenter M A Árnyék-vetés. Sciagraphia Ártalmaskodik. Faludi N U p 74 Árnyék-vető. Umbella, umbraculum M A Ártalmasság. Noxia, noxa, nocumentum M Árnyék-világ. Faludi E M p 237 Pázm A. Pred. p 1269 Árnyéka. Ejus umbra A’ haj-szálnak is árnyéka Ártatlan Innocens, innocuus, insons M A Ártatlan bárány. Innocentior Metello van. km Ártatlanka. Innocentulus Pázm Pred p 372 Árnyéki. Umbraticus, umbratilis M A Árnyékol, árnyékolja.

Umbrat Árnyékolás. Adumbratio Ártatlankodik. Innocentem agit Ártatlankodó. Innocentiae affectator Ártatlanság. Innocentia Az ártatlanságnak csak egy a’ szava km Ártatlanúl. Innocenter M A Ártány. Verres, Majalis M A Kan disznó CM Ártányd, ártánd. F Bihar Vben Ártányi. Verrinus M A Ártás. Pázrn Pred p 535 „Nem lészen ártásunk a’ bünök’ fulákától." Á tó. Nocens, nocivus Ártólag. Offeusive Sz D ÁRBOCZ. ÁRBOCZ. Árbocz-fa. Malus navis M A Árbocz-fa’ töve. Pterna M A ÁRISTOM. ÁRISTOM, áréstom. Arestum, custodia PP ÁRISTÁL, áristálja. Sub custodiam accipit Le áristálja. Meg áristálja. Vajda K É 1 K p 500 ,,A’ napot az ő sebes futásában meg áristálta Josue." ÁRMÁDA. ÁRMÁDA, ármádia. Exercitus, S I Militia armata. ÁRMÁLIS. ÁRMÁLIS. Literae armales ÁRMÁLISOS nemes ember. Nobilis scutatus PP. ÁRON. ÁRON. t f n Aaron Áron’ Papjai. Pázm, Kal p 904 Áron’ szakálla. Arum vulgare majus Cs ÁRPA.

ÁRPA. Hordeum Porba búzát, sárba árpát kell vetni. km Árpa-dara. Ptisana Árpa-érő körtvély. Species Pyri, quae tunc maturescit, quando Hordeum. Similia: Búza-érő körtvély, Rozs- érő körtvély, Zabérő körtvély. Árpa-fő. Spica hordeacea M A Árpa-gyöngy, v. gyöngy-árpa Ptisana margaritarum speciem referens. S I Árpa-kalász. Ather, Spica hordei M A Árpa-kása. Hordeum fixum, Polenta ptisana M. A Árpa-kenyér. Panis hordeacius Árpa-lé. Cremor hordei S I Árpa-lepény. Polenta M A L Árpa-liszt. Polenta M A Árpa-mag. Granum hordei M A Árpa-mag’ tokja. Glumae M A Árpa-szem. Granum hordei S I Árpa-szem-nyomó. Granum S I Árpa-szem-nyomónyi. Unius grani gravitatem habens. S I Árpa-szilva. Árpával érő szilva S I Árpa-sör. Bryton, Cerevisia hordeo cocta M A. ÁRPÁD. R Parvum hordeum 2 Magyar Fejedelem’ neve. Arpadus 3 FF Baranya és Bihar Vkben. Árpád’ nemzetsége. Progenies Arpadi Árpád’ vére. Sanguis Arpadi, e Progenie Arpadi.

ÁRPÁS. Hordearius M A 24 Ásott halom. Telek Csongrád Vben Árpás. E Patak Fogaras Vidékében Be ásott. Infossus M A Árpás. F Soprony Vben Sz P SoEl ásott Defossus M A mogy Vben. Árpás (fölső, alsó). E FF Fogaras Vidékében Ki ásott. Effossus, Erutus M A ÁSÓ. Rutrum, it Fossor, fodiens M A Árpás tó. E F belső Szolnok Vben El ásó. Defodiens, Defossor M A ÁRR. Ásó lapát. Pala, Bipalium, Ama PP Ásó kapa. ÁRR. Subula M A Kut-ásó. Putearius NC p 293 ÁRTIFIOLA. * Sír-ásó. Vespillo NC 295 ÁSOVÁNY ÁRTIFIOLA. Scorzonera Hispanica Scorzoner Patak. ex metalibus anni 1379 Wurzel, Vipergras. Mitterpacher Rei R P Schwartner Dipl. Tab 3 Nro 1 1. p 503 ÁSVÁNY. Fossile, Metallum, Minera S ÁRVA. maledictio. M A Átkozott. Execrabilis, execratus, maledictus. M A Átkozott a’ hal a’ harmadik vízben. km Átkozott szem volna, ki rajta nem kapna. km. Isten átkozta tüske. Spina, Tribulus Átkozó. Maledicens, execrans Átkozódik. Execratur, conviciatur,

maledictis incessat. M A Átkozódik mint a’ kereke törött Kocsis. km. Átkozódás. Maledicentia, execratio M A Átkozódó. Maledicus M A Átokra méltó. Detestabilis M A ÁTOS. Átos’ falva. E F Maros Székében I. Sz D ÁRVA. Orphanus, Pupillus Árva az árva, ha Ásvány. FF Győr és Ung Vkben kapufája arany is. km Ásvány-hegyck. Montes metalliferi, Tractus Árva-borjú. Égett tőke fekete, árva borju nincs montanus S I annya. km Ásvány-kő. Lapis fossilis Sz D Árva-csalány. Urtica minor M A ÁZik. Ásvány-szén. Carbo fossilis Sz D Árva-gerlicze. Ásványos. Fossilis, Mineralis S I ÁZik. Humescit, madescit, humefit, madefit S Árva-ház. Orphanotrophium ÁSÍT. I. Árva-hús. Caro exos S I ÁSÍT (á’s-ít). Oscitat, oscitatur Ásítoznak az Által ázik. Permadet Árva-káka. Scirpus palustris S I agarak, jó nyúlászat lészen. km Be ázik. Perpluit, humore transmisso Árva-leány. Pupilla M A Reá ásít. Inhiat M A madefit. Árva-leány’ haja.

Capillus veneris. ÁSÍTÁS Oscitatio M A El ázik. Faludi N E p 222 Polytrichon, Adianton magnum. M A CM Ásításra kénszeritő nyavalya. Oscedo M A Föl ázik. Árva-pinty. Fringilla coelebs Mitterpacher ÁSÍTOZik. Oscitat Ki ázik. Primae Lineae Hist. Nat Ásítozik valamire. Ambit, concupit, Aspirat Meg ázik. Commadet, macerescit M A Árva’ vára. Vár, Árva Vármegyében S. I El jön az az üdö, mellyben meg ázik a’ Árva-vár’ alja. ugyanott Ásítozás. Oscitatio tüdő. km Árva-Vármegye. Comitatus Arvensis Asítozó. Oscitans Öszve ázik. Permadet Árva (fejér, fekete, kis). Folyó víz Árva Vben ÁSÍTÓ Oscitans Pázm Pred p 458 ÁZALÉK. Obsonium PP Leves eledel, Árva-veréb. Passer solitarius S I Ásító unalom. Faludi T É p 153 valamit az ember kenyérrel eszik. Egy Árva-viola. Faludi N A p 218 E M p 237 ÁSÍTVA. Oscitanter M A kevés ázalékot enni. Sz D Ázalékot ÁRVAI. Pupillaris M A ÁSPIS. sem kap. Hallottam Bobán 1823 9ber ÁRVASÁG.

Orbitas, solitudo M A ÁSPIS Kigyó. Aspis M A 24. ÁRVÁD. R ÁSZOK. Ázalékos. Jurulentus M A L Árvad’ falva. E F Udvarhely székében ÁSZOK. Temo, Pertica, sublica, Palus M A Ázalékos étek Sz D ÁRVÁK’ gondviselője. Tutor M A Kántár-fa, láb-fa, hordó alá való fa. Sz D ÁZÁS Madefactio Árvák’ ispitálja. Orphanodochium M A Ászok-talp. Anconiscus CM M A ÁZOTT. Humigatus, humidus, macidatus M ÁS. A. ÁT. ÁS, ássa. Fodit A’ ki másnak vermet ás, maga Ázott vendég. Bene epulatus S I ÁT. L ált’ által, átal esik bele, ’s nem más. km El ázott étel. ÁTA. F Raranya Vben Ássa vési. VM p 277 ÁZTAT, áztatja. Humectat M A Áta-botába. Huc illuc Alá ássa. Suffodit Be áztatja. Macerat ÁTALAG. Batus, Doliolum M A Tinia CM Által ássa. Transfodit M A El áztatja. ÁTAL, átalja. L ÁLTAL, általja Be Ássa. Infodit M A Meg áztatja. Humectat M A ÁTKA. Sz PP Békes és Bihar Vkben Bele ássa. Infodit ÁTOK. Maledictum, Maledictio, Anathema M

Áztatás Humectatio, maceratio El ássa. Defodit M A A. Lé tartja a’ szolgát, szitok, átok a’ gazdát km Áztatott Humectatus, maceratus Föl ássa. Effodit, pastinat S I Perfodit Áztató. Locus, ubi aliquid maceratur Átok alá vetette. Interdicto subjecit Ki ássa. idem M A Kender-áztató. Lustos, mint a’ KenderÁtok’ háza Sz P Kis Kunságban Környül ássa. Circumfodit M A áztató. Dug km 1 R p 226 Átok-bozó. Zvonárics 1 R p 412 Le ássa. Defodit M A Len-áztató. Átok-víz. Num 5 v 13 27 Puzm Pred p Meg ássa. Perfodit M A ZTOGAT, áztogatja. Saepius humectat Föl 246. áztogatja. Meg ássa a’ házat. Suffodit domum PP * Atyai átok. Maledictio paterna Pázm Á Áztogatás. Iterata humectatio, maceratio ÁSADÉK. Fossile Sz D Pred. p 216 ÁSAT (név). Fossum, fossatum v Fodina v Egyházi átok. Anathema cuniculus. S I Paradicsomi átok. Faludi N E p 163 ÁSAT (ige), ásatja. Curat fodi Átka: Ejus maledictum. Szüléidnek átka ostort ÁSÁS. Fossio, fossura

M A fonyhat nyakadra. km Ki ásás. Effossio M A Átkos. Junctum cum maledicto ÁSHATÓ. Fossilis M A Átkos mondás. Biró Márton Micae p 64 ÁSKÁL. Fodicat S I Faludi N A p 159 Átkoz, átkozza. Maledicit, anathematizat, Áskál véskél. Faludi U E 1 R p 117 Pázm execratur, detestatur. M A Pred. p 603 Átkozton átkozza. Zvon 1 R 861 Áskálás. Fodicatio El átkozza. Diris devovet Áskálódik. Alterius destructionem quaerit S I Ki átkozza. Excommunicat S I Áskálódás. Subfodicatio Meg átkozza. Anathematizat M A Áskálódó. Subfodicator Átkozat. Faludi T É 152 „Az égnek ÁSOGAT, ásogatja. Fodicat M A átkozatja." Ásogatás. Fodicatio Harag’ átkozatja. Faludi E M p 249 ÁSOTT. Fossilis, Fossitius, Fossus M A Átkozás. Detestatio, execratio, improbatio, 25 M u t a t ó (B-ből.) BÁ. BERZEN, Berzencze, Berzenget, Berzenkedik, Berzent. BÁB, Bába, Báboczka, Bábolna, Bábony, Bábos, BES, Bese, Beseny, Besnyő. Bábó. BAB. Baba, Babba, Babi,

Babirkál, Babja, Batka, BESTYE. BÁCZ, Bácza. Babkó, Babocs, Babócs, Babod, Babona, BESZ, Beszdéd, Besze, Beszke. BÁCS, Bácsa, Bácska. Babonya, Babos, Baboz, Babót, Babrál, Babsa, BESZTER, Besztercze. BÁDGYik, Bádgyad, Bádgyaszt, Bádgyúl. Babug, Babus. BETEG, Betegedik, Betegen, Beteges. BÁDIÁN. BABÉR. Betegít, Betegség, Betegszik, Betegűl. BÁDOG, Bádogos. BABUK. Babukkol BETYÁR, Betyárkodik, Betyáros. BÁG. BACZ, Bacza, Baczka. Baczon, Baczónak BETLEN. BÁGY, Bágyog, Bágyon. BACS. Bacska, Bacskó, Baczó BEZZEG. BÁJ, Bájol, Bájos. BAD. Bada, Badacs, Badon BÁK, Báka, Bákor. BÉ. BAG. Bagd, Bagod, Bagoly, Baglya, Bagonya, BÁL, Báloz, Bálvány. BÉ, Béget. Bagos, Bagota, Bagzik, Bagó. BÁLINT. BÉB, Béba, Bébes, Bébicz. BAGARIA. BÁLIS. BÉCZ. BAGÁZSIA. Bagázsiás BÁLM, Bálmos. BÉCS, Bécsi. BAGY, Bagyk, Bagyon. BÁLY, Bályog. BÉD. BAH, Bahony. BÉG, Béga. BAJ, Baja, Bajcz, Bajcs, Bajka, Bajló, Bajm, BÁM. Bámász, Bámít, Bámúl

Bajna, Bajnok, Bajod, Bajonta, Bajos, BÁN, Bána, Bánát, Bánd, Bánk, Bánok, Bános, BÉK, Béke, Békes, Békít, Béketlen, Békség, Békül. Bánság. Bajót, Bajsa, Bajta. BÉKA, Békás. BÁNik, Bánadalom, Bánat, Bánás, Bánkodik, BAJOR. BÉKÓ, Békól, Békoz. Bánó, Bánt. BAJUSZ, Bajuszos. BÉl. Béle, Béles, Béll, Béltek, Bélű, Béllye, BAK, Baka, Bakalló, Bakancs, Bakács, BÁNYA, Bányász, Bányol. Béllyeg. Bakdácsol, Baki, Bakik, Bakja, Bakod, BÁR, Báran, Bárgyu. BÉLA. Bakog, Bakol, Bakony, Bakos, Baks, BÁR, Bárcs, Bárd, Bárka, Bárod. BÉNN. Bénna, Bénnit, Bénnúl BÁRÁNY, Bárányd, Bárányos, Bárányozik. Bakta, Baktat, Bakti, Bakúl, Bakzik. BÉNY. Bénye BÁRSONY, Bársonyos. BAL, Bala, Balajt, Balaton, Balfasz, Balita, BÉR. Bére, Bérel, Béres Balka, Ball, Balog, Balota, Balsa, Balság, Balta, BÁRZING. BÉRCZ, Bérczes. BÁST, Bástya. Balúl, Balyokás. BÉRÉTRA. BÁT, Báta, Bátka, Bátony, Bátor. BALÁS. BÉRMÁL,

Bérmálatlan, Bérmálás, Bérmáló. BÁTY. Bátya, Bátyok, Bátyú BALIN. BÉT, Béta. BALON. BE. BALSAM, Balsami, Balsamos, Balsamoz. BI. BE. BAMBA, Bambászkodik. BIA. BEB, Bebeg. BAN. BIAL. BECZ, Becze, Beczkó, Beczü. BANDA. BIB. Bibe, Bibelődik, Bibircsó, Bibirkél BECS, Becse, Becske, Becső. BANDSA. BIBASZ. BED, Bede, Bedecs, Bedeg, Bedelő, Bedő. BANGÓ. BIBLIA. BEG, Bege, Begecs. BANKÓ. BIBORCZ. BEJ, Bejcz, Beje. BANYA. BICZ, Biczeg, Biczczen. BEK, Beke, Bekecs, Bekekó, Bekeny, Bekölcze, BAR. Baracs, Barcsa, Barka, Barót BICS, Bicse, Bicske, Bicskia. Bekes, Beket. BARABÁS. BEL, Bele, Beled, Belencs, Beles. Belesz, Belje, BICSAK, Bicsaklik BARABOLY. BIGY, Bigyer, Bigygyed, Bigygyeszt. Beljebb, Belől, Belső. BARABORA, Baraborás. BIHAR, Biharcz, Biharó. BELECZK. BARACZ, Baraczk. BIKA, Bikács, Bikád, Bikál. BELEZNÁ. BARANYA. BIKCZIS. BELÉND, Beléndes. BARÁT, Barátkozik, Barátság. BIKLA. BEN, Bendő, Benge, Benk, Benn, Benta. BARÁT, Baráti, Barátka,

Barátos. BIKÓ. BENEDEK. BARAZDA, Barázdál, Barázdás. BILAK. BENGY, Bengyel, Bengyele. BARB, Barba, Barbacs. BILINCS, Bilincsel, Bilincses, Bilincsez. BER, Bere, Bereg, Berek, Berke, Bermend, BARBÉLY, Barbélyság. BILING. Berve. BARCZ, Barcza, Barczag. BILL, Bille, Billeg, Billen, Billke. BERBE, Berbécs, Berbétél. BARLANG, Barlangos. BILLIKOM. BERDÓ. BAROM, Barmod, Barmos, Baromság, Barmúl. BERET, Beretke, Berettyó BIMBÓ. BARN, Barna, Barnag, Barnít, Barnót, Barnúl. BINDÁSZ. BERHE. BART, Barta, Bartos. BINCZK, Binczkel, Binczkes. BERGÁMOT. BASA, Basaság. BINCS. BERNÁT. BAZSA. BINGYÓ. BERNYÁK, Bernyákol. BAZSALIKOM. BIRBITÉL. BERTALAN. BAT, Bata, Batonya, Batos. BIRKA, Birkás. BERTÓLT. BIRKE. BERVÉNG. 4 BA. 26 BŐG, Bőget, Bőgés, Bőgöly, Bőgő. BOROSTYÁN. Borostyános BOROSZLÓ. BŐR, Bőre, Bőrke, Bőrőd, Bőröl, Börös, Bőrtelen, BOROTVA, Borotvál, Borotvás. Bőrzik. BORS, Borsa, Borsad, Borsod, Borsol, Borsos, BŐSZ, Bőszűl. Borsoz.

BORSÉTA. BR. BORSÓ, Borsós, Borsózik. BRASLÓ. BORZ, Borzad, Borzas, Borzaszt, Borzogat, BRASSÓ. Borzongat. BRASZLÓ. BORZA. BREKEKE, Brekekél. BÍ. BOSNYA, Bosnyák, Bosnyaság. BRENZA. BOZS, Bozsod, Bozsok, Bozsva. BREVIÁR. BÍBOR, Biboros. BOSZ, Boszon, Boszorkány, Boszú. BROSA. BÍR, Bira, Birakozik, Birás, Birdogal, Bírkozik, BOT, Bota, Botk, Bot1ik, Botol, Botor, Botos, BRÚG, Brugatyó, Brúgó. Birodalom, Bíró, Bírság, Birtok. Botoz. BÍZIK, Bizakodik, Bizás, Bízgat, Bizodalom, BOZ, Boza, Bozog, Bozok, Bozolnok, Bozont, BU. Bízó, Bíztat, Bízton, Bíztos, Bizvást. Bozos, Bozót, Bozul. BUCZ, Bucza, Buczkó, Buczló, Buczó. BO. BÓ. BUCS, Bucsa, Bucska, Bucsony, Bucsota, Bucsu. BOB, Boborcsó, Bobos, Bobostya. BUDA, Budai. BÓB, Bóbiskol, Bóbita, Bóbos. BOCZ, Boczor. BUF, Bufa, Bufti. BÓCZ, Bócza. BOCS, Bocsa, Bocsát, Bocska. BUGY, Bugygyan, Bugyka, Bugykos, Bugyog, BÓCS, Bócsa. BOCSKOR, Bocskoros. Bugyola, Bugyorog. BÓD, Bóda, Bódít, Bódog,

Bódor, Bódúl. BOD, Boda, Bodak, Bodocs, Bodog, Bodolló, BUJik, Buja, Bujás, Bujdoklik, Bujdosik, Bujkál, BÓK, Bóka, Bóklál, Bókol, Bókony. Bodolya, Bodony, Bodor, Bodos, Bodó. Bujna, Bujó, Bujt, Buvák, Buvár, Buvo. BÓL, Bólint, Bólog. BODZA, Bodzás. BUK, Bukik, Bukás, Bukáz, Bukdogál, Bukdol, BÓNÉ. BOÉR. Bukdoklik, Bukdosik, Bukkan, Bukla, Bukorvány, BÓR. BOG, Boga, Bogas, Bogoz. Bukó, Buktat. BÓT, Bótos, Bótoz. BOGÁR, Bogárd, Bogaras, Bogarász, Bogáros, BULI. Bulikol Bogározik. BÖ. BULY, Bulya. BOGLÁR, Bogláros, Boglároz. BUNDA, Bundás, Bundáz. BÖCS, Böcse, Böcsedelem, Böcsmér, Böcsös, BOGNÁR. BUNKÓ, Bunkócz, Bunkós. Böcstelen, Böcsü. BOGRÁCS. BUR, Bura, Burdó, Burgonya, Burít, Burján, BÖD, Böde, Bödes, Bödöge, Bödöny. BOGY, Bogya, Bogyol, Bogyó. Burogat, Burok, Burong, Burúl. BÖF, Böffen, Böfög. BOH, Boha, Bohold, Bohó. BÖG, Bögellő, Bögöd, Bögöly, Bögöz, Bögre. BURI, Burikol BOGYISZLÓ. BURKUS.

BÖGY, Bögye, Bögyös, Bögyü. BOGYOSZLÓ. BURNÓT. BÖH, Böhöny. BOJT, Bojtor, Bojtos, Bojtozik. BUSA. BÖJT, Böjti, Böjtöl, Böjtös. BOK, Boka, Bokancs, Bokod, Bokolyó, Bokor, BÖK, Bökdös, Bökdöz, Böke, Böket, Bökés, BUT, Buta, Butít, Butúl. Bokréta. BUZ, Buzad, Buzd, Buzg, Buzma, Buzogány, Bökken, Bököny, Bökő. BOKÁL. Buzong. BÖL, Bölgyén, Bölkény, Böliny, Bölömből, BOL, Bold, Bolmány, Bolog, Bolond. Bölön, Bölöny, Bölse. BOLDIZSÁR. BÖLCS, Bölcses, Bölcselkedik, Bölcseség, BÚ. BOLGÁR. Bölcske. BOLHA, Bolhás, Bolhász, Bolház. BÚ, Búja, Bús, Bútalan, Buvall. BÖMB, Bömből. BOLHÓ. BÚB, Búbor, Búbos, Buboz. BÖND, Böndő. BOLY, Bolya, Bolyog, Bolyk, Bolyok, Bolyom, BÚG, Buga, Bugacz, Buglya, Bugolya. BÖNG, Böngész, Bönget. Bolyong, Bolyos, Bolyó. BÖR, Börcs, Bördöcze, Börgönd, Börkös, BÚG, Bugás. BOM, Bomlik. Börmény, Böröllő, Börzsa, Börzsöny, BÚTYOR. BOMBA. BÚZA, Búzás, Búzátlan.

Börvély, Börzöncze. BON, Bona, Boncz, Boncs, Bong, Bont. BÖRBÖNCZE. BONY, Bonya, Bonyha, Bonyolódik. BÜ. BÖRHE. BOR, Bora, Boros, Boroz. BÖRTÖN, Börtönös. BÜD, Büdös. BORBÁLA. BÖS. Bösöveny, Böstörködik BÜK, Büke, Bükk, Bükös, Büks. BOBBAT. BÖZSE. BÜS, Büsü. BORBÉLY. BÖSZ, Böszény, Böszörmény, Bösztör. BÜSZ, Büszhödik, Büszít, Büszke, Büszödik, BORBOLA. BÖT, Böte, Bötke, Bötkő, Bötködik, Bötyök. Büszös. BORD, Borda, Bordély, Bordicza, Bordos, BÖTÜ, Rötüz. BÜT, Bütös, Bütü. Bordó. BÖZ, Bözöd, Böznye. BORGONYA. BŰ. BORJU, Borjus, Borjuzik. BŐ. BORNÓT. BŰ, Büvöl, Büvös. BORONA, Boronál. BŐ, Bőd, Bőny, Bős, Bőség, Bőve, Bővebb, BŰN, Büne, Bűnhödik, Bünös, Bűntelen, Bűntet, BOROSTA, Borostál. Bővelkedik, Bőven, Böves, Bővít, Bővség , Bűnűl. Bővűl. BŰZ, Bűze, Bűzel, Bűzhít, Bűzlel, Büzöl, Büzös, BŐCSŐ, Bőcsőbeli, Bőcsős, Bőcsőztet. Bűzü. BIRS. BIZS, Bizseg,

Bizsereg. BISZKE. BISZMUT. BIT, Bi a, Bitang, Bitol, Bitó, Bitva. BIZONY, Bizonygol, Bizonyít, Bizonyja, Bizonykodik, Bizonyodik, Bizonyol, Bizonyos, Bizonyoz, Bizonyság, Bizonytalan, Bizonyúl. BIZZ, Bizzu. Summa 296. B. BABKÓ. F Trencsén Vben BABUKKOL. Baubat, Baubatur M A CM BABOCS. BABUTA. idem Babocsa. E F közép Szolnok Vben BA, BE. Sunt suffixa indicantia motum in locum, BABÓCS Bab-nagyságú bogár’ neme, melly a’ BACZ. ut: Városba indultt, kutba esett. kertbe lovakat meleg nyáron igen csípi. mentt. BACZ. Babócsa, Babolcsa. MV Somogy Vben Bacz’ ala. (Bacz’ alja) Völgy, Marmaros Vben BABOD. Sz P Somogy Vben BAB. BACZA. Ostoba, bászli Hallottam 1816 BABONA. Superstitio, Fascinum M A Jun. 28 BAB. Faba Babot sem levéért főzik Papyri Babona-gonoszság. Faludi N E p 142 BACZKA. fructus non postulat magnam spicam. M A Babonál, babonálja. Fascinat M A Baczka-madaras. E F Maros Székében Bab-arcz. F Baranya Vben Meg babonálja. BACZON. t h n Erdélyben

Bab-bőr. Siliqua MA L Babonálás. Incantatio, Fascinatio M A BACZÓNAK, Sz. P Szala Vben Bab’ feketéje. Hilum M A Babonaság. Superstitio, Incantatio Bab-feketényi. Valde exiguus Eszterházi Babonás. Superstitiosus M A BACS. Tamás. Hunn ford p 402 Babonás Aszszony. Pharmaceutria, Saga, Bab-féreg. Mida, midas, midamiops M A Venefica. M A BACS. Bab-karó. Babonás Borbítélés. Zoroastri Susurri M A BACSKA. Bab-korpa. Fabaginum acus NC p 35 Babonásan. Superstitiose M A Bacska’ falva. F Nyitra Vben Bab-levelű fű. Fabaria, telephium M A Babonásság. Pázm Kal p 487 BACSKÓ. F Zemplin Vben Bab-leves. Jus fabarum Babonáskodik. Csuzi Tromb p 65 BACSÓ. Bab-liszt. Lomentum PP Babonáskodás. Zvonárics 1 R p 537 Bacsó-lam. F Hont Vben Bab-lyuk. F Bereg Vben Babonáz, Babonázza. Fascinat M A Bab-pogácsa. Fabacia M A Meg babonázza. Pázm Pred p 881 BAD. Bab’ segge. Hilum S I Babonázás. Fascinatio Pázm Pred p 760 Bab-szalma. Fabaginum acus Meg babonázás. Incantatio M

A BAD. Bab-szár. Fabale M A Babonázat. Fascinum BADA. Bab-szedés. Collectio fabarum Babonázott. Fascinatus, superstitionibus Bada’ falva. F Vas Vben Bab’ tokja. Bucea M A Bab toka CM infectus, irretitus. M A BADACS. Bab-ültetés. Satio fabarum Babonázó. Faludi T É p 287 Badacson. Nevezetes Hegy Szala Vben Disznó-bab. Faba major recentiorum BABONYA. Sz P Bihar Vben Badacson. E F Kraszna Vben Saubohnen. BABOS. Fabius, fabis abundans, it maculosus, BADON Fejér bab. Faba alba variegatus. Badon’ fa. F Vas Vben Fekete bab. Faba nigra Babos bürök. Conium maculatum, Cicuta * Görög-bab. Foenum Graecum major. S I BAG. Kakas-monyú bab. Babos födél. Caliendrum M A Lőcsei bab. Faba Leutsoviensis BAG. Babos ló. Equus maculosus Sárga bab. F flava Bag. F Pest Vben BABÓT. FF Soprony, és Győr Vkben Tarka bab. F variegata BABOZ, babozza. Maculis notat, adspergit S I BAGD Török-bab. Pisum graecum NC p 47 Bagd. F Bihar Vben BABRÁL, idem ac babirkál. Sz, D Isopyron. CM

Smilax CM Bagdács. BABSA. F Temes Vben BABA. Infantulus Bagdácsol a’ nyúl, midőn lassan lassan BABUG. Papilla M A Csöcs’ bimbója CM Édes babám. ugrándozik. Babugos. Papillatus M A Babád. Sz P Pest Vben BABUS, babós, bubus. Gyermek vár, Manducus BAGOD (alsó, fölső) FF Szala Vben Babáz: gyermeket szül. BAGOLY. Bubo, noctua, ulula M A Bagoly is Sz. D S I Meg babázott. Partu levata est biró barlangjában. km BABÉR. BABBA. Szép, csecse, így szólnak a’ kisBagoly-borsó Cicer M A dedeknek. Sz D Bagoly-eb, fürtös eb. Canis villosus S I BABÉR. Laurus fának gyümölcse Lippai Calend BABI. Fabaginus, Fabalis, Fabarius M A Bagoly’ falva. E F Kraszna Vben Oeconom. p 15 Babi. E Hegy belső Szolnok, és Doboka Bagoly-hús. Igy nevezik a’ szegény LeVkben gények, azt a’ zsiros dohányt, melly a’ pipázás BABUK. BABIRKÁL: bibirkél, valamin p. o fején motoz, után a’ pipa’ fenekén marad. BABUK. Upupa, Epops M A marizsgál. Sz D Bagoly-söveg. Pescium,

pileus pellitus S I Szar-babuk. idem Aut rectius Szarba- Buk BABJA. Ejus Faba Bagoly-vár. Bagó-vár, Major Győr Vben NC. p 163: Szent Ignácz’ babja. Faba S Ignatii * Éjjeli bagoly. Bubo nocturnus BABKA. Obulus, Scmidenarius hungaricus S I 4 * Moneta haec externa invaluit sub Ludovico II. teste Art 37 Anni 1526 BA. 28 Füles bagoly. Asio, Noctua aurita NC p 153 Baj-fű. Laurus alexandrina NC p 41 it. Igy nevezték Jósef Császár’ idejében az Baj-fű. Botrys Cs Baj-hely. Palaestra Arena S I úgy nevezet auscultans-t. Bagolyúl huhogat. Cucubat M A A’ BagBaj-játék Ludus gladiatorius S I lyokkal huhogass, a’ verebekkel csiripelj. Baj-kincs. Brabeum S I Baj-koszorú. Laurea S I km. Bagolya. F Somogy Vben Baj-szerző. Molestiam facessens S I Baglyacs. Törpe bagoly Noctua minima, Strix Baj-társ. Commilito, socius aerumnae Baj-viadal. Lucta, Agon, Decertatio Duellum, funerea, Passerina. S I Baglyos. Noctuis abundans it Impexus hispidus pugna, certamen M A Pázm Kal p

219 CM. Baj-vias. R Athleta, Pugil S I Baj-vivás. Dimicatio, Decertatio, Duellum Baglyos fő. Caput impexum, crines incompositi. S I V r a n c s i c s . Káldi 2 Tim 2 5 Baglyoson ne hagyja fejét. Pázm Pred p Baj-vivó. Pugnator, Pugil, Athleta M A Baj-vivó hely. 1133. Baglyász. Noctuas capit * Haj baj. BAGLYA (Bagoly a’?) Acervus, cumulus foeni. BAJA Molestia ejus Nincs semmi baja Baja. MV Bács Vben M. A Baglya-széna. Meta foeni, cumulus, et acervus Baján foeni. M A Baján’ háza. FF Vas, Szatmár, és Ung Vkben BAJATLAN. Non afflictus, non molestatus Sz Baglyád. F Szala Vben Baglyás. Incompositus, incomtus M A it D. Acervatus, cumulis abundans. BAJCZ. Bajcza. E F Hunyad Vben Baglyás. Sz P Somogy Vben Baglyás’ alja. F Nógrád Vben BAJCS (Kis, nagy) FF. Győr Vben Baglyáson. Incomposite M A Bajcsa. F Szala Vben BAJJAL. Cum difficultate Baglyáz. Baglyázza Baglyába-rakja Baglázó. VV L Bajjal-járó. Difficilis, molestus S I BAGONYA. FF Hont és Szala Vkben Bajjal

lesz valami belőle. Nagy ajjal bajjal. Vajda K E 1 k p 602 BAGOS. FF Bihar, és Szabolcs Vkben E F Kraszna Vben. Nem kevés ajjal bajjal Vajda 3. k p 421 BAGOTA. FF Baranya és Komárom Vkben BAJKA. F Bars Vben BAJLÓ. BAGZik, Bagozza. Subat, catulit M A A’ tűz is böjtön bagzik. km Öszve bagozza Bajlódik Luctatur, Luctitatur, conflictatur M A (gyömözi) az ágyat. Bajlódás. Conflictatio, Luctatio M A BAJM, bajom. Bagzás. Catulitio, subatio M A Initus CM Bagzó. Catuliens A’ bagzó ebnek sok lyukja Bajom. t h n Bihar, és Somogy Vkben vagyon. km Bajmolódik. Conflictatur, molestatur S I Bajmolódás. Bagzódik. Catulit, subat M A Bagzódás. Catulitio M A Bajmócz. MV Nyitra Vben BAGÓ. idem ac Bagoly BAJNA. F Esztergom Vben MV Nyitra Vben BAJNOK. Athleta Palaestricus, Palaestrites, Bagó-vár. Major Győr Vben Agonita. M A BAGARIA. Bajnok-mester. Heroldus Faludi T É p. 18 BAGARIA. Lorum, Loramentum M A Corium Bajnok-társ. Colluctor, Commilito S I Russicum, bulgaricum. S

I * Ököllel küszködő Bajnok. Pugil M A Bagaria-bőr. Corium bulgaricum Bajnoki. Palaestricus, Athleticus M A Bagaria-szíj. Loramentum russicum Bajnoki bátorság. Faludi T É p 19 BAGÁZSIA. Bajnoki gyakorlás. Bajnoki gyakorló hely. Palaestra M A BAGÁZSIA. Impedimenta, vasa, sarcinae Bajnokos. Bagage. S I Bajnokoskodik. Dug Közm 1 R p 105 BAGÁZSIÁS szekér. Bajnokoskodás. Pugilatio M A BAGY. Bajnokság. Athletica, Pugillatus M A Bajnokúl. Athletice, Pugilice M A BAGY. Tó Szabolcs Vben BAJÁR (Bojár) Bajnok. Nic Oláhi Hung p BAGYK. (Batyk) F Szala Vben 58. BAGYON. F Nógrád Vben BAJOD: Ló-tetű féreg. Sz D BAJONTA. Csárda Bihar Vben BAH. BAJOS, Difficilis, molestus. M A BAH. Bajos akadék. Faludi E M p 237 BAHONY. F Posony Vben BAJ. BAJ. Certamen, lucta v Molestia Afflictio Kis bajt kerültt, nagyobba esett. Fumum fugiens incidit in flammam. Baj. FF Bihar, Komárom, és Szabolcs Vkben Baj-fa. Bajnok-fa, Borostyán-fa Laurus nobilis. S I Sz D Baj-fa-bogyó. Baccae

lauri S I Baj-falu. F Szatmár Vben Bajos dolog. Bajos ember. Morosus PP Bajos nehéz. Scrupulosus, operosus PP Bajoskodik. Afflictatur Vajda K É 1 K p 49 2 k. p 91 BAJÓT. F Esztergom Vben BAJRA hija. Provocat M A Bajra hivás. Provocatio, Expostulatio M A CM. Bajra hivó. Provocator M A CM BAJSA. F Bács Vben BAJT áll. Persistit in certamine, depugnat M A Bajt ví. Decertat, depugnat M A BAJTA. F Hont Vben BAJOR. BAJOR. Bavarus Bajor. F Sáros Vben Bajor Ország. Bavaria Bajor szőlő. Lageos M A Elő érő szőlő Uva Bavarica, uva praecox. Bajor-vágás. F Sáros Vben BAJUSZ. BAJUSZ, bajucz. Tittex, Mystax, Mustax M A PP. Félre bajusz, jön a’ szakály. km BAJUSZOS. Mystacatus Pázm Pred p 218 BAJSZÚ. Kese bajszú. Varii coloris mystaces habens Vörös bajszú. BAK. BAK. Hircus, Capricornus M A Bak. Bizonyos hely a’ kocsi’ elején, és utólján. Sz D Bak. F Szala Vben Sz P Tolna Vben Bak-arasz: elő-arasz. Nagyváthi G Aszszony p. 154 Bak’ ára. Meg itták a’ bak’

árát km Bak-bűz. Foetor hircinus M A Bak-bűz az emberen. Foetor subalaris PP Bak-bűzű. Hircosus M A CM Bak-ér. Ér Pest Vben Bak’ falva. E F Három szék Székében Bak-fitty: Buk fencz, hengeri bucz. Sz D Bak-fű. Betonica Cs Bak-gedő. Dugonics Köz mondási p 1 213 Bak-gyomor-fű. Epar Hirci M A Bak’ háza. Sz P Somogy Vben Bak-lovas. Csuzi Tromb p 280 Bak-páva: Hím-Páva. Sz D Bak-szakállú fű. Barba hirci, Tragopogon PP Bak-szarvú fű. Foenum graecum PP Bak-szán. Sz D Bak-szekér: mellyet játékra csinálnak magoknak a’ gyermekek veszszőbül. Nehezen lesz abból bak-szekér. km * Azon egy bakot nyuzza. Obgannit CM Kecske-bak. Ugrál, mint a’ Kecske- bak km BAKA (alsó, fölső, kis, nagy) FF. Hont és Szabolcs Vkben. Kurta, mint a’ 29 BALIN. Bal felé. Sinistra M A Bal felől. A sinistris BALIN. Balena M A Ballerus v Corvus Bal itélet. Faludi E M p 237 Baka. Typha Clava palustris Cs Aquaticus. S I Bal kéz. Sinistra, laeva manus M A Baka-bánya. Sz K

V Hont Vben Bal kéz felé. Sinistrorsum, Laevorsum M A Baka-csín. Bizonyos szövet BALON. Bal kézi. Sinister M A Baka-mező. F Krassó Vben BALON. Az Balon paráználkodik. Magyari BALA. Baka-szállás. Telek Tolna Vben István Orsz. Roml p 177 Bala-lény. F Bihar Vben Bakán. Sz P Vas Vben Balon-kocsi. VV L Bala-vár. Bakáz. Vertitur, volvitur, volutatur S I Buk Bala’ vására. E F Küküllő Vben fenczez. Sz D BALSAM. BAKALLÓ. A’ csiszma’ szárárol hoszszan le BALAJT Nemes ülés Abaúj Vben F Borsod BALSAM. M A BALZSAM (BALZSOM S I) Vben. fityegő gomb-kötő munka, melly egykor Balsamum. BALATON (Bala-tó?) Tó Szala, Somogy, és módi voltt viselni. Balzsom-fa. Balsamus S I Veszprém Vkben. BAKANCS. (Bakkancs PP) Calceus Peditum Balzsom-fű. Balsamina S I BALATONY. F Borsod Vben Bakancsa. Ejus calceus Bakancsos. Miles pedestris Hungaricus S I Nem BALFASZ Stupidus, ineptus, hebes, stipes S I BALSAMI Balsaminus M A BALSAMOS. Balsaminus M A rúg patkót a’ bakancsos’

lova. Dug 1 R p BALGATAG Delirus, Absurdus M A BALZSAMOZ, balzsamozza. Inungit, Pollincit, Balgatagság. Deliramentum M A 297. condit. Pázm Pred p 1230 BAKÁCS. Rhedarius, Carpentarius v opifex BALITA Tesserula, symbolum, signum M A Bé balzsamozza, a’ hóltt testet. Cadaver CM. strepitosus. S I aromatibus condit. PP BAKCSÓ. Vízi bika, bölöm-bika Dug Közm 1 BALKA Balkány F. Szabolcs Vben Sz P Békes Vben Tó R. p 135 BAMBA. Szatmár Vben. BAKDÁCSOL. It, itat L Bagdácsol BAMBA. Stupidus, stupefactus, stuporatus, BALL. BAKI. Hircinus M A stupore correptus. Sz D Ballag. Deambulat, inambulat, lento gradu Baki. F Zágráb Vben BAMBÁSZKODik’ Stupet, admiratur báincedit, procedit pedetentim. M A BAKIK. Subat mászkodik. Sz D El ballag a’ juh maga, de ritkán tér maga Bakás. viszsza. K V p 218 Bakó. Subator item Carnifex, Tortor M A BAN. Ki ballag. Exspatiatur M A Oldal-tarisznya. v Dob-verő pálcza Sz D Ballagás. Pázm Pred p 823 Bakó. Sz P Nógrád Vben BAN. BEN

Suffixa In Intus M A Ballagdogál. Lente incedit S I Himfi Bakó’ fa. Sz P Vas Vben 2. R. p. 89. Bakó’ háza. Sz P Gömör Vben BANA. Ballangó. Salsola Tragus S I Bakócza. F Baranya Vben Ballony. F Győr Vben BAKJA a’ Kocsinak. BANA. R t f n Barnabas BALOG. Sinister, Laevus M A Scaevus PP BAKOD. Telek Pest Vben Balog. FF. Zólyom, Gömör, és Hont Vkben. BAKOG, bekeg, akadékosan szóll. Sz D BANDA. Balog’ fa. F Vas Vben BAKOL. BANDA. Coetus musicorum v Praedonum S I Balog’ falva. F Gömör Vben Meg bakolta magát. Se obfirmavit Föl tette fejét, meg kötötte magát. Faludi T É p Balogd Sz P Somogy Vben BANDSA. BALOTA. Sz P Kis Kunságban 270. Balota-falu. F. Szatmár Vben. BAKONY. Erdő Szala, és Veszprém Vkben BANDSA. Strabo, luscus Sz D BALRA. Sinistrorsum M A Bakony-bél. F Veszprém Vben Balra kanyarúlj. Kommándo-szó Bakony-folyás. Folyó-víz Győr Vben BANGÓ. Balra magyarázza. Sinistre interpretatur, Bakony-folyás. Patak Győr, és Komárom delorquet in

sensum alienum. Vkben. BANGÓ. Stupidus Sz D BALRÚL. A laeva, a sinistris Bakony-szeg. F Bihar Vben BALSA. F Szabolcs Vben E F Hunyad Vben Bakonya. F Baranya Vben BANKÁ. BALSÁG: bal eset. Gyöngyösi’ Munk 1 Darab BAKOS. Hircosus p. 242 BANKA. Büdös, mint a’ Banka. km Dug 1 R p Bakos-Törék. MV Gömör Vben Szerencse’ balsága. Sz D 214. BAKOT fej. Inutiliter laborat BALTA. Securicula, securis militaris Büdös banka. Csuzi Tromb p 221 Bakot lőtt: hibát ejtett. M. A BAKS (videtur esse contractum ex Bakos) Telek Balta-vár. F Vas Vben Csongrád Vben. BALÚL. Sinistre Baksa. t h n Abaúj, Baranya és Szala Vkben BALYÓKÁS Blax, gurdus, stultus, stolidus M item Equuleus, csigázás. M A CM A. Baksa’ falva. F Vas Vben Bocksdorf BALÁS. Baksa’ háza. F Szala Sz P Nógrád Vkben BAKTA. MV Szabolcs Vben FF Abaúj Heves, BALÁS t f n Blasius és Bereg Vkben. Balás’ adóssai. Semistulti Vajda 3K p 30 BAKTAT. It, Ititat PP Kecske só után baktat Balás’ fa. F Posony Vben

km. Balás’ falva. FF Bereg és Turócz Vkben E El baktat. M. V alsó Fejér Vben Ki baktat. Faludi E M p 27 Balás’ földe. Sz P Gömör Vben BAKTI. Telek Gömör Vben Balás’ háza. E FF Doboka, Kraszna, és közép BAKÚL. Instar hirci, more hircino M A Szolnok Vkben. BAKZik. Snbat M A L Bagzik A’ tűz böjtön Balás Pap. El találta mint Balás Pap a’ vecsernyét. km bakzik. km BAL. Balás-patak. E Patak Udvarhely Székében Balás’ telke. E F Küküllő Vben BAL. Laevus, sinister, Delirus M A Balás-vágás. F Sáros Vben Bal eset. Casus adversus, infortunium, * Kis Balás Sz. P Kis Kunságban calamitas. Sz D Hü, bele Balás, lovat ád az Isten. km Szirmai Bal értelem. Sensus alienus, interpretatio Parab. p 78 prava. S I Szent Balás. FF Somogy és Szala Vkben Baka köpönyeg. Dug km 1 R p 226. 30 BANKÓ. Dug. 1 R p 226 Barát’ háza. Sz P Fejér Vben Barát-kalastrom. Monasterium, Coenobium M. A Barát-kereskedés. Quaesita eleemosyna Monachorum. Kvesta

Barát-korában. Dum Monachus fuisset BANYA. Pázm. Kal p 210 BANYA. Anus Vetula Barát-major. F Vas Vben Banya-fa. Arbor vetula Barát-paréj. Spinacia oleracea S I Banya-kuplerség. Csuzi p 629 Barát-ruha. Vestis Monachalis Pázm Pred p BARANYA. Banya-tapló. Dug km 2 R p 224 883. Banya-virág: Fodor ménta. Dug km Barát’ zsákja, Kocsis’ torka nehezen telnek. BARANYA (Bor-anya?) Patak és Sz. P 2 R. p 330 km. Marmaros Vben. F Ung Vben Vén banya. Barát-szerzet. Institutum Monasticum Baranya-vár. F Baranya Vben Pázm. Kal p 755 BAR. Baranya Vármegye. Comitatus BaranyienBarát-sziget F Szala Vben sis. Nem egész világ Baranya, laknak BAR. SZ P Somogy Vben Barát-szín. Color fuscus Somogyban is. km Dug 1 R p 296 BARACS. Sz PP Fejér és Pest Vkben Barát-színű. Lippai Gyüm K p 143 Baracska. FF Bars és Bács Vkben Sz P Fejér Barát-táncz. Patientia Faludi N A BARÁT. Vben. p. 220 BARAK. SZ P Bars Vben Barát-Úr. F Baranya Vben BARÁT. Amicus Eb a’ ki nem barát km

Barakony. FF Bihar, Posony, és Torna Vkben Barát-világ. Aetas media S I Fele-barát. Proximus BARANCS. F Zemplin Vben * Cseri Barát. Jó barát. Carus Amicus Nem minden BARASZLÓ. E F Csik Székében Csuklás Barát. Cucullatus NC p 255 bokorban fekszik a' jó barát. km BARCSA. (Kis, nagy) E F Hunyad Vben Fa-talpú Barát. Franciscanus Pázm Leány-barát. Pázm Pred p 1129 BARK. Kal. p 143 437 BARÁTJA. Ejus amicus Szegénynek szegény a’ Barka. F Torna Vben Fejér Barát. Dominicanus barátja. km Tarka, barka. Variegatus Fekete Barát. Monachi nigri, Monachi nigri BARÁTKOZIK. Amicitiam contrahit M A Barkács. Ordinis. L lit Pontif anni 1198 apud Katona Kapás kapással, Úr urral barátkozzék. km Barkácsol, föl alá járkál, cselleg. Az erdőben Hist. Crit T IV p 517 Biró Márton Angyali barkácsolnak a’ marhák. Sz D Hozzá barátkozik. Faludi N E p 147 Társ. p 761 Barkáz, barkázza. Variegat, vario ductu Meg barátkozik. Faludi N E p 71 128 N A p Irgalmas

Barát. Misericordianus exornat. 134. U E 2 R p 203 T É p 63 Amicitiam Kapu-Barát. Capucinus Barkó. F Zemplin Vben contrahit. M A Könyörűletes Barát. Barkó úgy segétsen. Pol M A L Öszve barátkozik. Init amicitiam, familiaritatem Kolduló Barát. Ex Ordine Mendicantium Barkó úgy segéljen. Pol PP L Biró Márton Micae p.305 Néma Barát. Camaldulensis Vajda 3 K p Barkó úgy se. idem Fábchich Barátkozás. Pázm Pred p 869 891 954 304. Barkócz (kis, nagy) F. Vas Vben Barátkoztat, barátkoztatja. Amicat M A Patyolatos Barát. Dominicanus Barkócza. Sorbum torminale Arlesbeere PP Barátkoztató. Socians M A L Remete-Barát. Paulinus Heltai Kron Barkócza-fa. Sorbus torminalis PP BARÁTOS. Amicus, Socius, Familiaris 2. D p 333 Barkóczás. Variegasus Pázm. Pred 481 1034 Káldi Eccl 40 23 Szarka-Barát. Barkóczás bot. BARÁTSÁG. Amicitia, familiaritas M A Ritka Szesztra-Barát. R Cistercita BAROK. (Ó, új) F és Sz P Fejér Vben madár az igaz barátság. km

Fele-barátság Pázm Szesztrák’ Szerzete. Ordo Cisterciensium BARS (Baros ?) (ó, új) FF. Bars Vben Pred. p 918 Kura barátság, marha szaporaság, Margit’ Élete. Bars. Lengyel-szó Deákúl Ursi branca hamar oda van. km Szökött Barát. Pázm Kal p 318 Magyarúl Medve-talp. Lippai Veteményes Kert Barátságos Officiosus, obsequiosus, familiaris, Szőke Barát. p. 219 am.cabilis M A Szürke Barát. Franciscanus Bars Vármegye. Comitatus Barsiensis Barátságos alku. Faludi T É p 267 Tarka Barát. Cistercita BARÓT E. F Három szék Székében, Hegy és Barátságos szolgálat. Officium M A Vörös Barát. Templarius Folyó Csik és Udvarhely Székeiben. Barátságosan. Amice, officiose, familiariter M BARÁTI t h n Hont, Somogy, Szala, és Győr A. Vkben. Barátságosság. Popularitas M A L Baráti gyülekezet. Monachium M A L BARABÁS. Barátságtalan. Inofficiosus M A Barátságtalanság. Csuzi p 33 662 Prágai p 34 BARABÁS. t f n Barabbas BARÁTÚL. Pro amico Senki nem

fogadja Barabás. FF Bereg és Szala Vkben Barátúl a’ szerencsétlen embert. km Barabás-szeg. Telek Szala Vben BARÁT. BANKÓ. Fejes bot, bunkó Sz D Fustis, Scipio S. I Bankó-czédula. Schedae bancales Papiros pénz. BARABOLY. BARABOLY. Myrhis, idis (Sz D Bösövény) PP. Kajszi baraczk. M Persicum aestivum Briccocoli. Magva-váló baraczk. Őszi baraczk. M Persicum autumnale Sima baraczk. Szőrös baraczk. Tengeri baraczk. Malum Armeniacum M A Tengeri baraczk-fa.Prunus Armeniaca Baraczkos. Quod malis Persicis abundat Baraczkos. E Hegy Csík Székében BARÁT. Monachus M A Beszéll a’ barát beszéll, de alamisnát vár. km Barát-bötük. Character Gothicus, monasticus Barát-czinege. BARABORA. Barát-csuha. Habitus Monachalis Barát-csuklya. Cuculla Monachalis M A BARABORA. Bőgő, hegedü, Brugó Sz D Barát-fa. Monostor-fa Sabina Sáben- baum BARABORÁS. Brugós Sz D S. I BARACZ. Barát-falu. F Mosony Vben BARACZ. Barát’ falva. F Vas Vben E F Kolos Vben Baracz-ház.

F Tömös Vben Barát-föld. Sz PP Mosony és Posony Vkben BARACZA. F Gömör Vben Barát-fő-fű. Caput Monachi M A BARACZK. (Baraszk M A) Malum Persicum Barát-fül. Bizonyos tésztás étek S I Baraczk-fa. Malus Persica M A Barát-garas. Deo gratias Duránczi baraczk. Malum Duranticum M A Barát-gatya. Kurta mint a’ Barát-gatya km 31 BARN. Barlang-kóró, Póczér, Ördög’ lova, nyúl-árnyék, Baráti szerzet. Pázm Kal p 1084 Institutum boszorkány-kóró. Sz D BARN Monasticum. BARNA. Fuscus, ravidus M A Boeticus, BARÁTKA. Atricapilla Klosterwenzel, Mönch BARLANGOS Latebrosus M A subniger, Hispanus color. PP S. I BARM. Barna. F Nógrád Vben BARÁTOK. Sz P Somogy Vben Barom-munka. Labor herculeus S IBaromBarna mező F Kraszna Vben BARÁTOS. Monachicum morem redolens item Barna-piros. Puniceus, spadiceus, spadix, Egymást szerető Atyafi. Monoszlai Hit’ BARM BAROM Pecus, Jumentum M A Badius. S I Szőre menttében simogasd a’ barmot. km oltalma. p 250 item idem de

Cult Imag p Barna-szeg. Telek Abauj Vben Barom’ alja: fekvő helye. Substramen 177. Barnás. Subfuscus M. A Barátos. E F Háromszék Székében Barnaság, Fuscedo. Barom-állás. Statio Pecuaria M A Nagy jó barátosok. Tasi Gáspár p 11 BARNAG. (Magyar, Német) FF Veszprém Barom-álló hely. Pázm Pred p 105 107 Vben. Barom-bogár. Tabanus S I BARNÍT, barnítja Infuscat. M A BARÁZDA. Barom-csípő bogár. idem M A BARNÓT. Sz P Arad Vben Barom-csorda. Pecuaria, Armentum, Grex BARNÚL. Fuscatur, nigrescit BARÁZDA (BRÁZDA). Sulcus, Lyra M A PP. Meg barnúl. A’ ki a’ verő-fényen jár, észre Barázda-billegető. Motacilla M A Cinclus CM Barom-eledel. Pabulum M A sem veszi, mikor barnúl meg. km Barázda-köz. Porca M A Barom-ember. Homo brutalis, bruto similis BARÁZDÁL, barázdálja. Snlcat, imporcat, Striat Barom-erkölcs. Káldi 4 Esd 8 29 BARÓKA. M. A Barom-élő föld. Pascua M A Barázdáló. Sulcator M A Barom el-hajtó tolvaj. Abigens M A BARÓKA. Capillamentum,

coma adscilitia S I Barázdáltatott. Sulcatus M A Barom-fi. Pecus M A Pullus, Hinnulus, Baróka-csináló. BARÁZDÁNKINT. Sulcatim, Liratim M A Vitulus. S I BARÓKÁS. Textor capillamentorum, crispator BARÁZDÁS. Striatus M A Barom-fiak. Aves cohortales S I capillorum. S I Barázdás Rovátolat az oszlopon. Stria, Barom-hajtó, Pecorum actor, agitator, De loco Striatura. M A in locum pulsor. S. I. BÁRÁZDÁT tisztít, csinál. Lirat M A BART. Barom-ház. Sz P Mosony Vben Barom-izék. Residua a morsu animalium BART. F Esztergom Vben stramenta. Zvon 1 R p 140 BARB. Bart’ fa. Sz KV Sáros Vben Barom-lak. FF Bihar, és Komárom Vkben Bart’ háza. F Bereg Vben BARB. Barom’ laka. E F Medgyes Székében BARTA. Nemes ülés Veszprém Vben BARBA. Barom-lopás, tolvajúl el hajtás. Abigeatus M BARTOS Barba’ háza. Sz P Soprony Vben A. Bartos’ falva. F Sáros Vben BARBACS. F Soprony Vben nBarom-nyájak. Zvon l R p 146 Bartoska. Csárda Turócz Vben Barbacsi tó. Tó Soprony Vben

Barom-orvos. Veterinarius M A L Barom-orvoslás. Veterinaria BARBÉLY. BASA. Barom-ostobán. Brutali stupiditate Faludi N E. p 214 BASA. BARBÉLY (BORBÉLY) Tonsor, Chirurgus. M Barom-őrzés. Pázm Pred p 1192 Basa-dohány. A. E gallico Barbier Barom-őrző. Pecuarius M A L Fő Basa. Faludi T É p 176 Barbély-inas. Tyro tonsoris Barom-Pásztor. Pecorarius, Pecuarius, Herélt Bassa. Bocatii Epla apud Belium p Barbély-legény. Sodalis tonsoris Bubsequa. Μ A 328. in Appar Barbély-medencze. Pelvis tonsoria PP Barom-tartás. Res pecuaria Pázm Pred BASASÁG. Bassaság Epist Pázm T I p 247 Barbély-műhely. Tonstrina M A CM p. 268 Szu-basaság. Duumviratus Amandárság CM Barbély-olló. Forpex M A Barom-vásár. Boarium forum PP Barbély-ruha. Involucrum PP Barom-vonta-szekér. Faludi E M p 237 BAZSA. BARBÉLYI. Chirurgicus M A Apró barom a’ kecske. km Kis Barom. ( BARBÉLYKODik. Tonsorem agit Dug FF. Soprony Vben BAZSA. (Bazsal S. I.) km. 2 R p 133 Nagy Barom. ( Bazsa-rózsa.

Paeonia M A BARBÉLYSÁG. Chirurgia M A Két lábu Barom. Faludi T É p 281 BARMA. Ejus pecus BAZSALIKOM. BARCZ. BARMOD. Sz P Bihar Vben BAZSALIKOM. Basilicon, Ocimum odoratum. BARMOK’ apróléki. Minutalia S I BARCZ. Sz P Bars Vben BARMOS. Pecorosus, Armentosus Μ A M. A PP BARCZA: Jegy, millyent a’ birka nyírőknek EL BARMÚL. Ferus fit, brutalis redditur adnak, v. millyent a’ Föstők adnak BAT. BARCZA. FF Abauj, és Borsod Vkben BAT. Barcza’ fa. Csárda Szala Vben BATA. BARCZAG. Barrit PP BATA. F Fejér Vben alias Száz-halom Barczagás. Barritus PP Csere János M Encycl Bata’ háza. Sz P Gömör Vben El barmúl. Brutescit M A p. 264 BARMUL. (mellyék-íge) Brutaliter Monoszlai Balár F és Patak Ugocsa Vben BARCZI. BATÉ. F Somogy Vben Kép. Tiszt p 90 Barczi’ háza. Sz P Gömör Vben BATIDA (Bat’ hida ?) Sz. P Csongrád Vben Barczika. F Borsod Vben BATIK’ csillaga. Astrum felicitatis S I BAROMI. Pecorcus, Pecorinus, Pecuarius, BATKA (alsó’ fölső) FF Gömör

Vben BARLANG. Pecuinus. M A BATONYA-Madár’ neme. Sz D Baromi csontos erő. Faludi E M p 237 BATOS. E MV Kolos Vben BARLANG. Antrum, Lustrum, Latebra, Baromi indulatok. Faludi N E p 34 Latibulum, Specus, Spelunca, Caverna. M BAROMKODik. Brutaliter se gerit A. Baromkodas. Brutalitas BAROMNAK való. Pecori conveniens, non homini. S I BAROMSÁG. Pecuina stupiditas, belluina stoliditas M. A Pázm Pred p 863 Kal p 33. 32 BÁ. Bádgyadt. Defessus, defatigatus, delassatus M BÁLOZ Frequentat, v celebrat saltus publicos A. BÁLVÁNY. Sculptile, colossus, idolum M A El bádgyadt. Languefactus M A A’ képet nem arany, hanem az imádás teszi BÁB. Meg bádgyadt. Elanguidus M A bálvánnyá. km BÁB. Puppa, oscilla M A Pázm Pred p 762 Bádgyadtság. Debilitas, languedo Bálvány-faragó. Hermoglyphus, sculptor Báb. FF Heves, és Nyitra Vkben Bádgyadozik. Lassatur, defatigatur Faludi B statuarius M A Báb-czérna. Egy báb-czérna, egy kötet- E p 95 Bálvány-felelet. Oraculum Faludi

N U p czérna. Sz D BÁDGYASZT, bádgyasztja. Delassat 142. Báb-sütő. Ceroplasta, Pistor dulciarius El bádgyasztja. Bálvány-imádás. Idololatria M A BABA. Obstetrix M A A’ sok bába között a’ Meg bádgyasztja. Bálvány-imádó. Idololatra M A gyermek is el vész. km Bádgyasztás. Delassatio Bálvány-kép. Idolum, statua M A Bába. Egy bába 10 láb mérték a’ játékban Sz Bádgyasztó Delassans, debilitans Bálvány-kép-faragó. Statuarius M A D. BÁDGYÚL. Delassatur, languescit Bálvány-kép-öntő. Statuarum fusor Bába. t FF és Hegyek’ neve Bálvány-szakállos. Sz P Komárom Vben Bába’ halma. E F Küküllő Vben BÁDIÁN. Bálványi csúfság. Faludi U E 3 R p 145 Bába’ falva. FF Bereg és Sáros Vkben Bálványos. Habens idola Bába-hengergető hegy. Ex Inquisitione anni BÁDIÁN-fű Valeriana PP Bálványos. F Somogy Vben Sz P Pest 1703. L Kereszturi Descr Epp Vben. E Hegy Hunyad Vben M. Várad T 2 p 292 BÁDOG. Bálványos szolgálat. Idolorum

servitus Csuzi Bába-kakas, fattyú kakas, fél kakas. Sz D BÁDOG. Lamina stanno obducta PP Tromb. p 181 Bába-kalács-fű. Chamaeleon, carlina PP Bádog, bádok. E F Doboka Vben Bálványos vár. E F fölső Fejér Vben Bába-keresztség. Baptismus ab obstetrice in BÁDOGOS Laminarius Aliis Bágyogos VV L Bálványos vár' alja E F belső Szolnok Vben necessitate collatus. Alig ért bábaBÁG Bálványoskodik. Csuzi Tromb p 171 keresztséget. Bálványoz. Idola colit, idolis inseruit, idololatram BÁG. Sz P Bereg Vben Bába-szék. MV Zólyom Vben agit. M A Bába-szilva. Prunum uredine vitiatum Bálványozás. Idolomania, idololatria BÁGY. Bábaság. Ars obstetricia M. A BÁGY. F Udvarhely Székében Bábálkodik. Obstetricatur M A CM Bálványozó. Idololatra M A Bábálkodás. Obstetricatio, scientia BÁGYOG. F Soprony Vben Bálványság: Bálványi tulajdonság. Himfi 1 BÁGYON (bágyony). Sz P Fejér Vben E F R p 294 obstetricandi. Káldi Exod 1 19 Aranyos Székében. BÁBI.

Sz P Nógrád Vben Bálványúl imádja. Pro idolo colit Faludi BÁBOCZKA. Sz P Békes Vben N. E p 163 BÁJ. BÁBOLNA. F Borsod Vben Sz P Komárom BÁLINT. Vben. E F Hunyad Vben BÁJ. Magia, incantatio, veneficium M A BÁBONY. FF Borsod, Somogy, Ugocsa Vkben, Illecebrae, fascinum. BÁLINT t. f n Valentinus Félti, mint beteg és Kis Kunságban. Báj-Aszszony. Saga, incantatrix, venefica S Bálint a’ haját. km Dug 1 R Bábonya. E F Kolos Vben I. p. 142 BÁBOS. Ceroplasta, pistor dulciarius Báj-fű. Laurus Alexandrina M A Bálint’ falva. F Thurócz Vben E F Báboskodik, bábbal játszik. Sz D Báj-fű-mag. Baccae lauri PP Maros Székében. BÁBÓ. Pes parvulus Valamint kacsó Manus * Bű-báj. Veneficium M A Se bűt, se bát Bálint-fi. Filius Valentini parvula. Sz D (bájt) nem tudott mondani, úgy meg ijedett. * Hatvan Bálint. Telek Fejér Vben BÁJOL, bájolja. Incantat, incantatione utitur M Török Bálint. F Pest Vben BÁCZ. A. PP Fascinat Pázm Pred p 864 BÁCZ. Meg

bájolja. Pázm Pred p 131 Incantat, BÁLIS. BÁCZA. E F belső Szolnok Vben fascinat. M A BÁLIS. Olasz kereskedő. Wálisch. Bájolás. Incantatio. M. A. Fascinatio. BÁCS. Bájoló. Magicus, veneficus v sirenicus, Bális-bólt. Officina Materialistae BÁCS. Számadó Juhász, Juhász gazda Sz D illecebrosus. S I Bács. MV Bács Vben Sz PP Szala és Fejér BÁJOS Incantator M A Veneficus PP Bális-dió. Olasz dió Vkben. E F Kolos Vben Bájos czédula. Pázm Pred p 953 Egyiptomi Bács-aranyos. F Szabolcs Vben BÁLM. bájosok. Pázm Pred p 559 Bács’ fa. F Posony Vben Bű-bájos. BÁLM. Bács-falu. F Hont Vben E F Brassó Bájosság Magia, incantatio M A Vr BÁLMOS. Casearium PP Fris sajttal készültt Vidékében. Bű-bájosság. idem PP tésztás étek. Sz D Bács’ falva. E F Hunyad Vben BÁK. Bács-monostor. F Bács Vben BÁK. Bács - újfalu. F Bács Vben BÁKA. Bács-Vármegye. Comitatus Bácsiensis Bákány. Káka-bot, nád-buzogány, buzogány-fű BÁCSA. F Győr Vben

Typha. S I Sz D BÁCSI. Bácsiensis it Fraterculus, Fratellus natu BÁKOR. senior. Fekete Bákor ( szőlő nemei. Sz D BÁCSKA. F Zemplin Vben Vörös Bákor ( Bácskaság. Regio Bacsiensis BÁL. BÁDGYik. BÁL. Sagma PP it Saltus publicus, S I it BÁDGYik. Languet Belus v. Bálahám El bádgyik. Bál-dohány. Dóhány-csomó fák közé szorítva Bádgyott. Langvidus Sz. D S I Bádgyottan. Languide Bál-marhák. Aeginaea PP BÁDGYAD. Defetiscitur M A Bál’ pataka. F Sáros Vben El bádgyad. Elanquescit M A Bál-püspöki. Sz P Heves Vben Meg bádgyad. Lanquescit M A BÁLBA megy. Pergit ad saltum publicum Bádgyadás. Langvor, debilitas, defatigatio M Bálba köti Ligat, alligat in fasces Sz D A. 35 BÁLY. BÁLY. BÁLYOG. F Bihar Vben Bánya-jövedelem. Urbura, reditus fodinarum causa perfert. Káldi Okt Int p 40 metallicarum. M A Meg bánja. Poenitebit M A Hogy dolgod’ Bánya-kő. Lapis metallicus, v caeduus meg ne bánd, a’ nyomorúltat szánd. km Bruchstein. S I Szánja

bánja. BÁM. Bánya-mivelés. Cultura fodinarum BÁNADALOM. Poenitudo Mikes Török Orsz BÁM. Bergbau. S I Levelek. p 303 BÁMÁSZ. Stupens, stupefactus, stupore Bánya-szer. Metallum, fossile, minera S I BÁNANDÓ. Poenitendus. M. A. correptus. S I Bánya-szerek. Fossilia, mineralia S I BÁNAT. Tristitia, dolor M A Bámászkodik. Stupet, admiratur Biró Márton Bánya-vám. Urbura S I Bánatos. Tristis, moestus M A Pázm Pred p Micae in praef. Bánya-város. Civitas montana 596. Moerens CM El bámászkodik. idem Micae p 143 Bánya-virág. Quarzum Mitterpacher Bánatos Arcza. Nehéz szomorúnak, bánatos Reá bámászkodik. Adstupet * Abrud-bánya. E MV alsó Fejér Vben arczának, víg kedvet mutatni. Difficile est BÁMÍT, bámítja. Stupefacit M A Pázm Kal p Arany-bánya. Aurifodina Pázm Pred p 447 tristi fingere mente jocum. 748. Aranyos Bánya. E F alsó Fejér Vben Bánatos szív. A’ bánatos szívet akármi szó’ El bámítja. Obstupefacit CM Baka-bánya. Sz KV Hont Vben

szele is meg keserítheti. Ad calamitatem Meg bámítja. Dementat, stupefacit M A Béla-bánya. Sz KV Hont Vben quilibet rumor valet. Bámítás. Stupefactio M A Besztercze-bánya. Neosolium BÁNÁS. Poenitentia, poenitudo. M. A. Szem-fény-vesztő Bámítások. Pázm Kal p Bócza-bánya. MV Liptó Vben Meg bánás. Poenitentia M A 47. Czinó-bánya. F Nógrád Vben Szánás bánás. Bámító. Stupefaciens Ezüst-bánya. Argentifodina Vele bánás. BÁMÚL. Stupet, stupescit M A Ércz-bánya. Metallifodina Pázm Pred BÁNKODik. Moeret. M. A. Káros bánkodjék. Ámúl, bámúl. p. 286 km. El bámúl. Obstupefit, obstupescít M A Fölső Bánya. MV Szatmár Vben Bánkodatlan. R Quem non poenitet facti El bámultt. Obstupidus CM Fövény-bánya. Arenariae CM Komjáthi. Reá bámúl. Adstupet M A Reá bámú l , Kénkő-bánya. Sulphuraria CM Bánkodás. Pázm. Pred. p. 443. mint a’ borju az új ajtóra. km Kicz-bánya. F Szatmár Vben Bánkodtató. Dolorificus. M. A. Bámúlás.

Stupor, stupiditas M A Király-bánya. E F Hunyad Vben Bánkodva. Dolenter M A Kis Bánya. E F Torda Vben Bánkodva sopánkodva. BÁN (név.) Kő-bánya. Lapicidina Steingruben BÁNOM-szabású. Suppoenitet M A Három BÁN. Dominus, Banus, Regni Praeses M A Kő-bánya. Sz P Gömör Vben napi dinom dánom, holtigvaló szánom Bán. MV Trencsén Vben F Baranya Vben Körmöcz-bánya. Cremnicium Sz KV Bars bánom. km Bán (alsó, felső) E. FF Kraszna Vben Vben. BÁNÓ. Poenitens, dolens M A Bán’ egyháza. Sz P Pest Vben Kőrös-bánya. E MV Zaránd Vben BÁNT, bántja. Impedit, offendit, turbat M A Bán’ fa. F Baranya, Sz P Szala Vkben Lapos Bánya. F Szatmár Vben E F Köröm-méreg bántja. Bán’ falva. FF Mosony és TrencsinVkben belső Szolnok Vben. Meg bántja. Impedit, laedit, offendit, violat Bán-fi. Filius Bani Libet-bánya. Sz KV Zólyom Vben M. A Bánfi-Hunyad. MV Kolos Vben Lónya-bánya. F Nógrád Vben Röstség bántja. Pigritia impeditur Bánfi-hajnal. Jól ki huzza

a’ Bánfi vagy Zsuki Mosó Bánya. E F közép Szolnok Vben Ne bántsd a’ Magyart. hajnalt. Endymionis somnum capit Nagy Bánya. Sz KV Szatmár Vben Ne bántsd az aluvó oroszlányt. Bán’ halma. Sz P Heves Vben Ó Bánya F. Baranya Vben Ne bánts-nak híják a’ másét. Bán’ háza. Sz P Szatmár Vben Telek Bihar Bánta Sz P Veszprém Vben Ólom-bánya. Plumbifodina Vben. Réz-bánya. Cuprifodina Bántalom. R Offensio, laesio L Margit’ Élete p Bán-hegyes Sz. P Csanád Vben Réz-bánya F. Bihar Vben 125. Bán’ hida F. Komárom Vben Sz P Békes Rima-bánya. F Gömör Vben Bántatlan. Inoffensus, illaesus M A Vben. Rudo-bánya. F Borsod Vben Bántalma. Ejus laesio Margit’ Élete p 47 Bán-horvát. F Borsod Vben Selmecz-bánya. Schemnicium Sz KV Hont Bántatott. Impeditus, offensus M A Bán-keszi. F Nyitra Vben Vben. Meg bántatott. Offensus M A Bán’ kuta. Sz P Arad Vben Telki-bánya F. Abauj Vben Bántás. Offensa, offensio, offensum, Bán’ laka. F Bihar Vben Új

Bánya. Sz KV és F Bars Vben impedimentum, laesio, gravamen. M. A. Bán-patak. E F Hunyad Vben Üveg-bánya. F Vas Vben Sz PP Bántás nélkül. Illacessitus, sine impedimento Bán’ réve. F Gömör Vben Sz P Békes Veszprém Vben. M. A. Vben. Vas-bánya. Ferrifodina Kő-bántás. Calculus, Iythiasis NC. p. 343. Bán-szeg. Telek, Szala Vben Vas-bánya. Üveg-bánya, Veszprém Vben Meg bántás. Impeditio, offensio M A Bán-szék. Tabula Banalis S I BÁNYAI. Balnearis M A Bánthatatlan. Inoffendibilis Bán’ uta. F Szala Vben Bányai törpe. Cobalus, sylphus PP Meg bánthatatlan. BANA. F Komárom Vben BÁNYÁSZ. Metallicus M A Metalli fossor A’ Bántogat, bántogatja. Offensat, offendit BÁNÁT. Banatus mi leg drágább a’ Bányászoknál, leg későbben frequenter. M A Pázm Pred p 927 BÁND. F Veszprém Vben érik. km Meg bántogatja. Afflictat, impedit, offendit. Belső Bánd ( Bányász-tiszt. praefectura rei metallicae S I M. A Külső Bánd ( Sz. PP Veszprém Vben

Mező-Bánd. E F Maros Székében Bántogatás. Offensatio M A Bántogató. Offensator M A BÁNK. FF Nógrád, és Veszprém Vkben 5 Bánk’ falva. E F Csik Székében Bántó. Offensor, laedens, impeditor, perBánk-ház Csárda Bács Vben turbans. Bánk’ háza. Sz P Pest Vben Bántódik. Impeditur, turbatur, offenditur M Bánk-hegy. Sz P Soprony Vben A. BÁNOK-Sz. György F Szala Vben Meg bántódik. BÁNOS. F Baranya Vben BÁNSÁG. Banatus v Banalis dignitas M A BÁNYA. BÁNik. BÁNik, bánja. Aegre fert, dolet poenitet BÁNYA. Fodina it Balneum, thermae Bánja béka a’ deret. km Bánya-bük E. F Torda Vben Vele bánik. Curam ejus habet, molestias ejus Bánya-hegy. Hegy Bihar Vben 34 BÁRÁNY. Bányász-tisztség. Montana officia Tiszti Szótár. p 56 BÁRÁNY. Agnus Nehéz a’ bárányt a’ farkassal Bányász-tiszttartó. Officialis metallicus S I öszve békeltetni. M A Bányászna. Metallum, lamina CM M A Faludi Bárány-bél. Viscera ovina N. U p 28 192

Bárány-bél-húrok. Pázm Pred p 854 Ezüst-bányászna. Bractea CM Bárány-bőgető. Hoszszú orrú madár, melly Bányászság. Metallifodina bárány módra szóll. Sz D BÁNYÁSZ (ige) Metallum e fodina eruit, mineras Bárány-czimer. Armus ovillus M A fodit. Bárán-csöcs-fű. Sedum minus M A Bányászat. Sz D Bárány’ eleje, első czimere. Armus agninus Bányászkodik. Impendit se mineris fodiendis Sz PP. D. Bárány-fi. Agnellus A’ farkasnak soha sem BÁNYOL. Pénzt ver Sz D leszsz bárány-fia. km Bárány-fölhő. Tarka, mint a’ Bárány- fölhő km. Dug 1 R p 233 BÁR (mellyék-ige). Bárány-gyapju. Lana ovina M A Bárány’ hátulsó czimere. Coxa agnina PP BÁR. Esto, sane, facito M A Utinam, o si, v etsi, etiamsi. S I Bár-csak. Saltem M A Modo, si modo, dummodo. S I Bár hidd. Perpol, crede sane M A Bár mint. Quantumcunque Ámbár. Quamvis Úgye-bár. Itane, siccine BÁRAN. idem: ac Bár M A PP BÁRGYÚ. Eggyügyű, szelid, jámbor Sz D Bárgyú ember. Sz D

Bárány-kút. E F Nagy Sink Székében Bárány-láb. Farkasnak mondják: Pater noster, azt feleli: bárány-láb. km Bárány-nyelv. Úti-fű Cs BÁRZING. BÁRZING. Mentha Ménta, fodor ménta Lippai Veteményes Kert. p 46 BÁST. BÁST. Egyházas Bást. F Gömör Vben Ó Bást. F Nógrád Vben BÁSTYA. Propugnaculum, munitio M A Bástya. E F Hunyad Vben Ellen-bástya. Contra scarpa Faludi N A. p 198 U E 3 R p 22 Tűz-bástya. Pázm Kal p 677 Bástyás. Propugnaculo munitus Bástyás erősség. Faludi N A p 184 Bástyáz, bástyázza. Munit Bástyázás. Munitio M A L BÁT. BÁT. MV Hont Vben Bát’ fa. F Ung Vben Bát-monostor. F Bács Vben BÁTA. MV Tolna Vben F Arad Vben Báta-szék. MV Tolna Vben BÁTKA. Sz P Nógrád Vben BÁTONY (alsó, nagy). FF Heves Vben Batonya. F Csanád Vben Bárány-üröm. Absynthium ponticum, BÁTOR. R Vir fortis, magnanimus, herus S I santonicum. M A Animosus. M A it Sane, esto M A Bátor Bárány-vendég-fogadó. Diversorium ad a’ kemencze

mögött. km agnum. BÁR (név). Bátor. F Heves Vben Husvéti Bárány. Agnus Paschalis Sok Husvéti BÁR. t h n Zágráb, Baranya, és Somogy Bátor-bizony: éppen bizony. Sámbár ellen p bárányt meg evett: igen öreg. Vkben. 195. Idétlen bárány. Chordus agnus S K Bár-hely. F Szala Vben Bátor-falu. F Hont Vben Jerke-bárány. Agna NC p 131 Al-bár Bátor-keszi. MV Esztergom Vben Kocza-bárány, mellynek anyja el döglik, és Föl-bár FF. Posony Vben Bátor szív. Magnanimitas M A úgy nevelik föl. Kis bár Bátor szívű. Cordatus, magnanimus M A Kos-bárány. Pázm Pred p 466 Agnus Kis bár. Klein Elefant E. F Hunyad * Fekete Bátor. F Bihar Vben Nyöstény bárány. Agna Nagy bár. Gross Elefant Vben. Gagy-Bátor F. Abaúj Vben Rugott bárány. Abrumus agnus S K Nagy bár. Sz P Somogy Vben Kis Bátor. Sz P Heves Vben Szopó bárány. Agnus subrumus NC p 131 BÁRCS. MV Somogy Vben Nyír-Bátor. MV Szabolcs Vben BÁRÁNYD, báránd. F Bihar Vben Sz P Fejér BÁRD. Ascia M A

Bátorgat, bátorgatja. Animat Sz D Vben. Bárd. F Somogy Vben Alsó Báránd ( Bátori nemzetségből való. km Dug 1 R p 99 Ala-bárd. Bipennis S K Fölső Báránd ( FF. SzaIa Vben Bátorít, bátorítja. idem M A Színlő bárd. Ascia Gyalu CM BÁRÁNYI. Agninus M A Föl bátorítja. Animos illi dat Símító bárd. idem S K BÁRÁNYKA. Agnellus M A Meg bátorítja. Pázm Pred p 457 Új bárd. F Marmaros Vben BÁRÁNYOS. Quod agnis abundat Ha bárányos Neki bátorítja. Bárda. F Arad Vben az ég, harmad napra eső leszsz. Paraszti Bátorítás. Bárdol, bárdolja. Asciat M A CM Ha vastag a’ tapasztalás, és mondás: Az az: ha az égen sok Bátorító. Animans, animum addens Pázm fa, meg kell bárdolni. km Dug 1 R p apró bárány forma felhők látszanak, eső leszsz Pred. p 75 289. BÁRÁNYOZik. Bárányt ellik S I Bátorkodik. Animosus est, confidentem agit M A Bárdolatlan. Indotatus, impolitus, incultus Nem bátorkodik. Non audet, non sumit tantum BÁRSONY. Csuzi Tromb. p

18 393 fiduciae. Bárdolatlanság. Cruditas morum, mores Neki bátorkodik. Faludi U E 1 R p 47 BÁRSONY. Purpura M A Holosericum PP barbari, inculti, indolati. Sz D Bátorkodó. Faludi N A p 232 Bársony-csiga. Purpura, murex S I Bárdoltatja. Beniczki p 129 Bátorkodás. Pázm Pred p 892 Bársony-föstő. Purpurarius, tinctor Bárdoló mesterség. Csuzi p 315 Bátorodik. Confidit, fiduciam sumit M A purpurarius. M A Bárdos. Dolabrosus In Jure Hung asciatus Meg bátorodik. Szükség’ üdején a’ gyáva is meg Bársony-köntös. Pázm Pred p 509 M. A Erat etiam species monetae bátorodik. km Bársony-nyereg. Sok szamár visel bársonyBárdos E F Maros Székében Bátoron. Animose M A nyerget. km Bárdumentum: ostoba árgumentum. Sámbár Bátorság. Animositas, securitas M A Bársony-perém. Purpureus limbusM A ellen. p 128 Bársony-ruha. Holosericum, vestis sericea M Bátorságos Tutus, securus, animosus M A Falu’ BÁRKA. Arca, ichthyotrophium M A fejében kardot kötni nem

mindenkor bátorságos. A. Bárka. F Tolna Vben km. Bársony-szín. Color purpureus S I Noé’ bárkája. Arca Noe Pázm Pred Bátorságosan. Tute, tuto, confidenter, M A Bársony-színű. Porphyriacus M A p. 518 Bátorságosít, bátorságosítja. Assecurat Bársony-virág. Amaranthus, caryophyllum Bárkány (kis, nagy). FF Nógrád Vben minus. M A CM Bárkáz: hajókáz. Faludi T É p 196 Fekete bársony. BÁROD. (kis, nagy) FF Bihar Vben BÁRSONYI. Purpureus M A BÁRSONYOS. Purpuratus Bársonyos. F Veszprém Vben Patak, és Sziget Abaúj Vben. 35 Becse-hely. F Szala Vben Bele bolondúl. Ob amorem rei alicujus Bátorságosítás. Assecuratio Rácz Becse. MV Bács Vben insanit, furit. S I Bátorságosító. Assecurans, assecuratorius Csecse becse. Crepundia Bele czéloz. Eo collineat Bátorságtalan. Intutus M A Török Becse. MV Torontál Vben Bele csöpögteti. Instillat M A Bátortalan. Intutus, periculosus, non securus, BECSKE. F Nógrád Vben Bele dönti. Injicit cum impetu

timidus. M A Bele esik. Incidit Becske’ háza. F Torna Vben Bátortalanítja. Vajda K É 1 K p 233 Bele ér. Eo pertingit, attingit BECSŐ. F Zólyom Vben Meg bátortalanítja. Prágai p 139 Bele fér. Habet spatium in aliquo loco Bátortalankodik. Timidulus est BED. Bele görditi. Irrotulat Bátortalanság. Periculositas, meticulositas Bele gyömözi. Intorquet, Infarcit M. A BED. Bele hal. Immoritur M A Bátran. Tute, tuto, animose, confidenter, cordate BEDE E F Maros Székében Bele írja. Inscribit M. A BEDECS. E F Kolos Vben Bele jár. Frequentat BEDEG. F Tolna Vben BÁTY. Bele kezd. Incipit, inchoat BEDELŐ (nisi malis Bed-elő) E. F. Torda Vben. Bele lövi. Jaculatur intro BÁTY. BEDŐ. FF. Bihar, és Marmaros Vkben. Ki Bele mártja. Intingit BÁTYA. Frater natu major M A Nincs a’ vágták Bedőn az erdőt. km. Dug. I. R. p. Bele nyúl. Involat, arripit, attrectat hadban semmi Péter Bátya. Certamen non 127. Bele okúl. Addiscit, condiscit accipit exosculationes. M A p 112

Bele pökik. Inspuit M A Bátya. F Pest Vben Bedő’ háza. E Sz PHárom szék Székében Bele rögzik. Inolescit Bátyám. Frater meus natu major M A Bele süllyed. Immergitur M A Bátyám’ felesége. Fratria, glos M A BEG. Bele zsurmolja. Interit, infriat Bátyai. Fraternus M A Bele szeret. Inamoratur BÁTYJA. Frater ejus natu major Éles mert BEG Bele tömi. Ingerit Bécsben beretva a’ bátyja. km BEGE. Bele ún. Toedio capitur BÁTYOK F. Abaúj Vben Begécs. Sz P Bihar Vben Bele való. Bele valót válogat Faludi BÁTYÚ F. Bereg Vben BEGECS. F Bács Vben E. M p 38 BÁVA. Bele vesz. Jurgium init, litem incipit BEJ. Bele zárja. Includit BEJ. BÁVA. Stupidus S I Belé, beléd, belém. In se, in te, in me In plur BEJCZ. F Vas Vben BÁVÁSZKODik. Stupet S I Beléjek, belétek, belénk. M A BEJE. F Gömör Vben BÁVUL: Obstupescit. M A L Béllye. F Baranya Vben El bávul. Obstupefit, obstupescit M A BEK. Belény. F Gömör Vben El bávultt. Obstupidus M A Belényes. MV Bihar Vben

BEK. BELED. F Soprony Vben BEKE. F Posony Vben Alsó Beled Beke’ háza. F Szala Vben BE. Fölső Beled FF. Vas Vben Bekény. E Patak Csik Székében BELENCS. S. I (Belincs PP Bélincs M A) BEKECS. F Bács Vben BE. Manica. BEKEG. Melly juh sokat bekeg, kevés gyapjat BE. Quam BELES. F Nyitra Vben ád. km Dug 1 R p 132 Be boldog voltam! Quam fueram felix. Belesleg belé. Versus fundum, nimium profunde BEKEKÓ. Igy neveztetik Vas Vben Kám körül Be gyönyörű hely! Quam amoenus locus. Faludi U. E 2 R p 123 egy Körtvély’ neme, melly a’ Makaria Be le termett lélek birja testedet. Faludi E M Belesény. F Bihar Vben Körtvélyhez nagyon hasonlit. p. 118 BELESZ. Sz P Somogy Vben Bekekó-körtvély. Be nagy feneket kerít beszédjének. Be BELÉDES bele bujt, mint kulláncs a’ bőrbe. BEKENY. MV. Arad Vben. meszsze fáraszt. Faludi T É p 73 Dug. km 2 R p 253 Bekenyi erdő. Vas Vben Hetye’ táján Be szeretnélek pofon csapni. BELJE, bellye. Pars interna rei alicujus, v interna

BEKÖLCZE F. Borsód és Heves Vkben O Be meleg vala! constitutio, qualitas. S I BEKES. Téli hoszszú mente forma ruha BBELLYEBB. Interius M A BEB. BEKET. Bellyebb hat. Magis interiora penetrat BEB. Bellyebb való. Proximior Beket’ falva. v Beket’ fa F Posony Vben BELŐL. Intrinsecus, intus M A BEBEG, höbög, akadozva szóll. Sz D Belőle. Ex illo Azt hallottam felőle, semmi sem BEL. leszsz belőle. km BECZ. BEL. Belőled. Ex te Belőlem Ex me In plur Bel-dolmány. BECZ. Belőlök, belőletek, belőlünk. Bel-erő. Virtus Sz D Becz’ alja. F Sáros Vben Belőlről. Ab intus. Bel-föld. Patria, Innland. S. I. BECZE. Vox vitulum v vaccam vocantis BELSŐ. Internus M A Bel-földi (mint Kül-földi) Patrius, Becze. E F alsó Fejér Vben Belső deszkázat. Opus intestinum, tabulatum domesticus. S I Becze’ fa. F Baranya Vben, PP. Bel-várd. F Baranya Vben BECZKÓ. MV Trencsin Vben Belső háború. Bellum intestinum Faludi T Bel-volta valaminek. Interna rei constitutio Beczkó-vár.

Puszta vár Trencsin Vben É. p 108 Sz. D BECZÜ, v. becző Legumen PP Becsü Belső Író-Deák. A Secretis, Secretarius PP Vrancsics. Telegdi felelet p 107 „böchü" Böcsü BELE In, intro Húh bele Balás, lovat ád az Belső ösztön. Instinctus S I Isten. km Káldi. Daniel 1 12 Belső Tanács. Sanctius Consilium PP Bele-bele. F Bereg Vben Belső Tanácsos. Consiliarius Intimus BECS. Bele’ háza. Sz P Posony Vben Belseje. Pars alicujus rei interna BECS. Bele-vár. F Somogy Vben Belsőképpen. Interne, Intrinsecus Becs-kerek. MV Torontál Vben Bele. Qua praepositio Quaedam pro speciBELÜL L Belől Becs’ völgye. F Szala Vben mine adferam, ex singula litera. Kis Becs-kerek. F Tömös Vben Bele akad. Inhaerescit, intricatur M A BECSE. F Pest Vben Sz P Veszprém Vben Bele ártja magát. Se immiscet 5* 36 BERBÉCS. Vervex PP Veluti diminutivum ex berbe. BELECZK. szőlő-fürt Noha kicsinyek voltak a’ Berbécs’ hátulsó czimere. Costa vervecina BER. beleczkek, még is

sok bor termett. Sz D PP. BER. BERBÉTÉL, berbítél. Blaterat, murmuBer’ hida F Veszprém Vben rat. M A BELEZNA. * Em-ber. Birbitél. Pázm Kal p 136 BERCSE, E. F Kolos Vben BELEZNA. Gáncs a’ vászonban a’ bél-fonál’ BERE F Szatmár Vben Sz P Veszprém Vben Berbítélés Blateratio M A Börbötülés. Faludi T É p 118 rendetlen esete miatt. Sz D Vitium telae E F Maros Székében Berbítélő. Pázm Pred p 911 PP. Berény. FF Soprony, Tömös, és Tolna Vkben és Belezna. F Somogy Vben BERDÓ. E. F Szászváros Székében BERDÓ. Balaton-Berény. F Somogy Vben Berdót kiáltanak. Gyöngyösi’ Munk 2 Dar Csák-Berény. F Fejér Vben BELÉND. p. 99 Jász-Berény. MV Jászságban Iharos Berény. MV Somogy Vben BELÉND. Hyosciamus M A BERET. Karancs-Berény. F Nógrád Vben Belénd-fű. idem CM Kis Berény. F Somogy Vben Sz P BERET. F Abauj Vben BELÉNDES. R Lascivus, salax Komj Veszprém Vben. Beret-halom. E MV Medgyes Székében Beléndeskedik. R Lascivit, scortatur,

moechatur Lovas Berény. MV Fejér Vben Beret-tő. FF Sáros és Zemplin Vkben Komj. Mező-Berény. F Békes Vben BERETKE. F Gömör Vben Beléndesség. R Lascivia, libido Komj Nagy Berény. F Somogy Vben BERETTYÓ. Folyó víz Békes, Bihar és Heves Vörös Berény (olim Zár Berény) F. VeszVkben BEN. prém Vben. BERETVA. BEREG. (név) MV Bereg Vben BEN. In Suffixum post vocales acutas, ut: Bereg-szász MV Bereg Vben vízben, kertben, ölben, üdőben ’s a’ t. BERETVA. Novacula M A L BOROTVA Bereg-szeg. F Nyitra Vben BENDŐ. Bél, gyomor Meg töltt a’ bendője, ki Bereg-szó. F és folyó víz Tömös Vben szakadtt, omlott a’ bendője; nem tartok a’ BERHE. Bereg Vármegye. Comitatus Beregiensis nagy bendő, terepes hasu emberekkel. Sz BEREG (íge) Beregni szoktak a’ juhok a’ BERHE. Subligaculum, succinctorium. D. kosokkal. S I Perizoma. CM Vrancsics Schurzfleck BENGE. Fa-szem v rűgy Bimbót nyító fák’ Beregteti a’ juhokat: kosokat a’ juhokra ereszti

„Elsőben füge-levélből Berhét csinálának, bengéji, Sz. D S. I hogy szemérem-testeket bé födöznék." BENK. F Szabolcs Vben BEREK. Nemus, lucus, saltus M A CM Ill a’ Pázm. Pred p 934 Kal p 377 Benke. Sz P Bihar Vben berek, nád a’ kert. km Berhéje. Ejus Succinctorium Volt ő néki is foltos Benke’ háza. F Vas Vben Berek’ alja. F Soprony Vben Sz P Tolna berhéje. Fuit et Mandroni ficulnea navís BENN. Intus in (contractum ex Ben-en) Vben. K. V p 191 Benn hál. Intus cubat, pernoctat intus M A Berek-őrző. Saltuarius PP M A Nem voltt még nékem illyen foltos berhém. Benn lakik. Inhabitat Berek-szó. E F Hunyad Vben Hát ha M. A p 97 Benn marad. Immanet, inhaeret BEREK-SZÓ annyit is tehetne mint ECHO? quia BERHELI. Benn reked. Includitur Echo in lucis plerumque resonat. Le berheli. Dejicit, Devolvit S I Benn sűl. Inhaeret, M A * Alsó Berek-szó. E FF Közép Benn szorúl. Intus concluditur Fölső Berek-szó. Szolnok Vben. Benn való, nincs semmi benn

valója. BERGÁMOT. Kap-berek. Sz P Komárom Vben * Itt benn. Hic intus Kerek-berek. Csárda Abaúj Vben BERGÁMOT. Körtvély’ neme Pázm Pred p Ott benn. Ibi intus Nagy Berek. Sz P Heves Vben 701. Benne. Intus in eo Benned, bennem In plur Száraz Berek. F Szatmár Vben bennek, bennetek, bennünk. Szász-berek. Sz P Heves Vben BERNÁT. Benne sűl. Haeret, Spe labitur M A Tisza-berek. F Szatmár Vben Benne usz. Innat, Innatat, M A BERNÁT, (Bernárd, Bernáld, Margit’ Élete p. Tűz-berek. Sz P Pest Vben Benne van. Inest M A 134.) t f n Bernardus, Kapkod hozzá, Világos Berek. E F belső Szolnok Vben Benneteket. Vos ipsos M A mint Bernárd a’ meny-kőhöz. km Berekenye, Berkenye. Sorbum M A PP Bennünket. Nos ipsos M A Bernárd. E F Küküllő Vben Berekenye-fa, Berkenye-fa. Sorbus arbor M A BENTA. Sz P Fejér Vben Bernát’ falva. F Abauj Vben PP. Berkenye. F Nógrád Vben Berekes, Berkes. Nemorosus, saltuosus M A BENEDEK. Berkes. E F Torda Vben Berkes’ pataka. E F Kővár

vidékében BENEDEK. (Bencze, Benkő) t f n Benedictus Berkesd. F Baranya Vben Benedek’ falva. F Liptó Vben E F közép Bereki, Berki. Nemoralis M A CM Szolnok Vben. Berki. MV Somogy Vben és t FF neve Szent Benedek. MV Bars Vben, és E alsó Berki falu (alsó, fölső) FF. Vas Vben, Fejér Vben. it több faluk’ neve Berki malom. Sz P Szala Vben Szent Benedek’ füve. Caryophillata NC p BERKE. Julus virgultum vide Birke M A 37. Berke-fa. Siler Rekettye S I BENCZE. Föl tette a’ Bencze’ sapkáját, km Berke’ háza. F Vas Vben Benczéd. (alsó, közép, és felső) E F Udvarhely Berkész. F Szabolcs Vben Székében. Berkéz. Berkéznek a’ fák, hajtanak Sz I) BENGY. BERMEND (mint Körmend) F. Baranya Vben BENGY. BERVE. Blutroth E F alsó Fejér Vben BENGYELE, Podgyász, czuczolék, nyaláb. Sz BERBE. D. Dugonics Jolánka p 318 BENGYEL, bengyeli. Tegit, operit BERBE. Ürű, heréltt Kos Vervex Talán Bengyelni. Kötni, takargatni p o a’ fejét (ÍQE7tie-ből szármozott.

BELECZK. valamivel. Sz D Fábcsics József, Párispápai’ Szótárának Szebeni kiadásában, mindenestül 30,032 szót számláltt. Lásd Kengyel-futóját in MSS Perzsa nyelvben,. a’ Császári Szó-könyv szerint, melly 1824-ben nyomtattatott, hat folio Kötetben, van 22,862 szó Lásd Kulcsár’ Hasznos Mulat. 1826 2 R p, 148 Tovább megy Kalmár György Prodromusában, és minden szépet, a’ mit egygyenként más nyclvekben talált, a’ Magyar nyelvre halmozza öszve, így írván: „Hoc in Idiomate, elegantium omnium elegantissimo, uersa, ligata cumprimis oratione, promturus, certato. Experieris in eo Linguarum orientalium figuras, alta sensa, significandi uim, adinuentiones et omnem spiritum, ac indolem; turcicae flores; profunditatem anglicae; gallicae fluiditatem; suauitatem italicae; germanicae grauitatem; copiam slauonicae, praesertim antiquae; graecae foccunditatem, elegantiam et suadam; ornatum ac decorem latinae; atque modum Laconum: et, quidquid demum Orbis

cultior desiderauerit.“ Jó hogy még Kalmár hozzá nem tette „fertilitatem Arabicae“ mert ez a’ nyelv tartatik leg bővebbnek, ugyan is van az Árábsz nyelvben az Oroszlány’ meg nevezésére 50 szó, Kígyóéra 200, Mézre 80, Kardra több mint ezer, Kőre 70, Nyomorúság’ jelentésére 400. Ezen sok Synonymumjait a’ nyomorúságnak midőn egygy árábsz Szó- tár-író öszve szedné, csak 399 szót talált reá, neki boszonkodván, hogy a’ kerék-szám ki jöjjön, a’ 400-dik nyomorúság’ jelentésének tette azt, hogy ő ennyit fáradott a’ nyomorúság’ ennyi sok nevezeteinek öszve szedésében. L Herder’ fölebb citáltt könyvét p 124 Mennél kéméllőbb Voltaire’ itélete a’ maga nyelve felől. Meg isméri ő, hogy a’ franczia nyelv nem igen alkalmatos a’ beszéllő költeményekre. Meg vallja, hogy a’ franczia nyelvben nincs az a’ hathatós erő, melly az Angluséban, sem az az édesség, melly az Olaszéban. De halljuk

Voltaire-t a’ maga nyelvén „Vous sentez dans les meilleurs Ecrivains modernes, le caractère de leurs pays, à travers l’ imitation de l’ antique. Leurs fleurs, et leurs fruits sont échauffés, et meuris par le meme soleil; mais ils reçoivent du terrain, qui les nourrit des gouts, des couleurs, et des formes differents. Vous reconnaitrez un Italien, un François, un Anglois, un Espagnol à son stile, comme aux traits de son visage, à sa prononciation, à ses manières. La douceur, et la mollesse de la langue Italienne, s’ est insinuée dans le génie des Auteurs Italiens. La pompe des paroles, les metaphores, un stile majestueux, sont, ce me semble, generalement parlant, le caractère des Ecrivains Espagnols. La force, l’ énergie, la hardiesse, sont plus particulieres aux Anglois. Ils sont surtout amoureux des allegories, et des comparaisons Les François ont pour eux la clarté, l’ exactitude, l’ elegance, ils hazardent peu, ils n’ ont ni la force Angloise, ni

la douceur Italienne “ és alább ,,Il faut avouer, qu’ il est plus difficile à un François, qu’ à un autre, de faire un Poeme epique - - Despreaux a voulu s’ éléver dans une ode, il n’ a plus été Despreaux.“ Ez az igazi ,,SUUM CUIQUE“ L Essay sur la Poesie epique pag. 266 267 és p 338 37 Beszéllget. Sermocinatur, fabulatur, BESZ. confabulatur. M A BESZ. Beszéldegel. BESZDÉD. F Szabolcs Vben Ki beszéldegeli. Pronunciat CM BESZE. Beszéllgetés. Sermo, colloquium, confabulatio v Beszéd. Sermo, verbum, eloquium M A Dialogus. Ocsmány beszéllgetés, erkölcsBERTA Te rólad foly a’ beszéd. km vesztegetés. km Beszéd’ elei. Proloquium, prologium M A BERTA. Vitézek, mint Berta’ kutyáji km Dug 1 Öszve beszélgetés. Conferentia Faludi T É Beszéd-hintő. Spermologus M A R. p 147 p. 267 Beszéd-kérdés. Faludi N E p 151 Beszéllgető. Sermocinator M A Beszéd-közben. Intra discursum BERTALAN. Beszéllhető. Narrabilis M A Bolond beszéd. Stultus

sermo S K BERTALAN. t f n Bartholomaeus Bertalam Ki beszélhető. Enarrabilis M A *Elő-beszéd. Praefatio, prologus S I Margit Élete p. 105 Édes beszéd. Svaviloquentia S K Folyó beszéd. Solutus sermo S K Bertalan’ falva. F Liptó Vben Kordé-beszéd. Nugae S K Köz-beszéd. Dialogus, fabula Vrancsics BERTÓLT. Példa-beszéd. Proverbium BERTÓLT, Bertót. t f n Bertholdus Bertót F Szó-beszéd. Sermo, sermocinatio S K Sáros Vben. Szó’ fia-beszéd. Fabula S K Tréfa-beszéd. Facetiae V r a n c s i c s BERVÉNG. Vég-beszéd. Epilogus S K BERVÉNG. Clematis, vinca pervinca M A Beszédes. Disertus, eloquens v orator Faludi U. E 3 R p 13 BERZEN. Beszédes szék. Cathedra, suggestus oratoris S. I BERZEN. Ira corripitur, indignatione accenditur, excandescit. S I Beszédje. Ejus sermo Nagy feneket kerít Föl berzen. S I beszédjének. km BERZENCZE. MV Somogy Vben FF Bars, Beszédű. Nógrád, Szala, és Zólyom Vkben. Bő beszédű. Multiloquus BERZENGET, Berzengeti: haragra

ingerli, Édes beszédű. Dulciloquus Kevés beszédű. Taciturnus CM mérgesíti. Sz D Moslék-beszédű. VM p 260 BERZENKEDik. Fremit, frendet M A Sok beszédű. Faludi N A p 131 murmurat, indignatur. S I Beszéll, Beszélli. Narrat, sermocinatur M A Berzenkedés. VM Intő Ievél p 182 Inkább beszéllek a’ fejével, mint sem a’ lábával. Berzenkedés. Fremitus km. Börzönködve. Csuzi p 395, Be beszéll. Obloquitur Ugyan be beszéllett BERZENT, berzenti. Ad iram concitat neki. Világon be beszéltt neki BES. Bele beszélli. Faludi T É p 141 E M p 144. BES. Bessus Bé beszélli. Persvadet ut intret Epis Bes’ fa. F Vas Vben Pázm. T 1 p 249 BESE F. Bars Vben E F felső Fejér Vben El beszélli. Enarrat, memorat S I BESENY. Byssenus Elő beszélli. Narrat, memorat, commemorat, Beseny-szeg. Sz P Heves Vben recenset, exponit. S I Besenycze, Besencze. F Baranya Vben Elől beszélli. Praefatur M A Besenye. F Vas Vben Elöl meg beszélli. Praenarrat M A Besenyő. FF Bihar, Bars,

Heves, Somogy, Szala Ki beszélli. Enarrat, effatur M A és Szerem Vkben. it E F alsó Fejér Vben Le beszélli. Dehortatur S I és Besztercze vidékében. Meg beszélli. Narrat, refert, denarrat M A Besenyő’ falva. F Liptó Vben Öszve beszéll. Colloquitur, conspirat M A * Búzás Besenyő. E F Küküllő Vben Reá beszélli. Adhortatur, persvadet, permovet, Lád-Besenyő. F Borsod Vben inducit. S I Ó Besenyő. MV Torontál Vben Viszsza beszéll. Dorice concinit M A Szirma-Besenyő. F Borsod Vben Beszéllés. Narratio M A Új Besenyő. F Tömös Vben Ki beszéllés. Enarratio, pronunciatio M A Besenyőd. F Szabolcs Vben Meg beszéllés. Relatio M A BESNYŐ. Sz PP Pest és Fejér Vkben Beszéllö. Narrator, fans M A Ki beszéllő. Enarrator M A BERNYÁK. BERNYÁK. BERNYÁKOL. A’ macskáról mondatik Bernyákolnak a’ macskák. Sz D BESTYE. BESTYE. Bestia, bellua, fera M A CM Bestye-lélek, Kura-fi. Antiqua, sed nondum obsoleta blasphemia Hungarorum. Fene bestye: fene vad. CM

Meg beszélhető. idem M A Beszélhetetlen. Ki beszélhetetlen. Inenarrabilis Pázm Pred p. 2 372 M A BESZKE. Beszkéd. Beszkédi Hegyek. Montium Carpaticorum juga in CC. Arvensi, Sárosiensi etc BESZTER. BESZTER. F Abauj Vben BESZTERCZ. F Szabolcs Vben Besztercze. F Posony Vben E Sz KV Besztercze’ vidékében. Besztercze-bánya. Neosolium Besztercze’ vidéke. Districtus Bisztriciensis in Transylvania. Aszú-Besztercze. E F Besztercze’ vidékiben Kis Besztercze. E folyó víz Csík Székében Ó Besztercze. F Trencsin Vben Új Besztercze. F Trencsin Vben Vág-Besztercze. MV Nyitra Vben Beszterczei szilva. Prunum Damascenum M A BETEG. BETEG. Aeger, aegrotus M A Két beteget nem szeret az ágy: részeg-beteget, haragjában beteget. km Beteg-ágy. Puerperium PP Rectius: Gyermek-ágy. Beteg-ágyas aszszony. Sz D Beteg-ember’ böjti. Aegri somnia M A Beteg-ház. Nosocomium, hospitale infirmorum Margit’ Él. p 22 23 Beteg vagyok. Aegroto M A BETEGE. Ejus aeger Zvon 1 R p 324

BETEGEDik. Aegrotat, in morbum incidit M A. Le betegedik, betegen lefekszik. S I Meg betegedik. BETEGEK’ háza. Valetudinarium M A Betegek’ Ispitálja. Nosocomium M A BETEGEN. Morbide, aegrotanter A’ ki betegen él, sokáig vonaglik. km Betegen fekszik. Aegrotat BETEGES. Valetudinarius, morbidus, morbosus. M A Beteges állapot. Status morbidus Sz D Betegesen. Morbide, aegrotanter Betegeskedik. Aegrotat, minus valet Pázm Pred. p 39 El betegeskedik tudja meddig. Betegeskedés. Betegesűl. Morbidus fit, aegrotare incipit M A El betegesűl. Meg betegesűl. Morbidus fit, aegrotare incipit. M A BETEGÍT, betegíti. Aegrotum facit, morbum adfert. Meg betegíti. Aegrotare facit M A Betegítő. Morbificus M A BETEGJE. Ejus aegrotus Sok betegjei vannak. Multos habet curandos. BETEGSÉG. Morbus, aegritudo M A Hoszszú betegségnek halál a’ vége. km BETEGSZik. Infirmatur Le betegszik. Meg betegszik. Pázm Pred p 835 38 BETEGŰL. Infirmatur El betegűl. Aegrotat M A Le betegűl. Meg

betegűl. Aegrescit M A Betegülés. Bé ütés. Incussio BÉGA. Folyó-víz, Torontál Vben Bé ültetés. Inplantatio Béga’ csatornája. Bé vett. Receptus M A Bégány (Kis, nagy) FF. Bereg Vben Bé zárva. BÉGSÉG. Epis Pázm p 1 p 247 BÉGET. (Beeget) Béget a’ borju a’ BÉK. júh.„Bárány módon kezd szájával Meg betegülés. Aegrotatio M A bégetni.‘‘ Nagy István Márt Coron p 78 BÉK R Pax Sz D S I Dugonics Közmond 1 R. p 112 BÉB. BETYÁR. BÉKE. Pax M A BETYÁR. Nőtelen, rá tartós paraszt legény Sz BÉB F Veszprém Vben Béke-angyal. Angelus pacis D. Nyalka legény Trossulus Stutzer S I BÉBA (Kis, ó) FF Torontál Vben Béke-bot. Caduceus S I BETYÁRKODik. Hegykén, büszkén, nyalkán BÉBES. Sz P Szala Vben Béke-csók. Osculum pacis magát viseli, ruházza, szóll. S I BÉBICZ. Halász-madár’ neme Bibicz Capra, Béke-gyülés. Congressus de pace S I BETYÁROS. capella, vanellus. NC p 153 Béke-hozó. Caduceator, tabellarius, caduceo Betyárosan

viseli magát. Sz D Bébicz-lábú. Vékony, gyönge, pipainstructus S I szár-lábú. S I Béke-kötés. Pacificatio S I BETHLEN. Béke-követ. Caduceator BÉCZ. BETHLEN. E FF Küküllő, ’s belső Szolnok Béke-pohár. Poculum pacis Vkben. it Fogaras Vidékében Béke-törés. Violatio pacis, ruptio pacis S I BÉCZ. FF Somogy és Szala Vkben Béke-törő. Turbator pacis Kis Bécz. Sz P Somogy Vben Bethlen’ falva. E F Udvarhely Székében Békes. BÉCS. Békes türedelmesség. Faludi T É p 149 BEZZEG. Békeség. Pax M A BÉCS. Vindobona, Vienna Pannoniae. De BEZZEG. Sane, Hem, Papae M A Békeséges. Pacificus M A vannak Hazánkban is több illyen nevű Békeségesen. Pacate, pacifice M A helységek, a’ mint alább ki tetszik. Bezzeg úgy. Scilicet, quasi vero M A Bécs-Ország. Austria, Pannonia superior M Békeséges szenvedés Patientia Pázm Pred p 681. Bezzeg az. Káldi Okt Intés p 38 A. item Heltai passim NC p 463 Békeséges tűrés. Patientia M A Bécs-Országbéliek.

Austriaci Heltai NC p Békességgel szenvedi, türi. Patienter tolerat 463. Békesség-szerzés. Pacificatio M A Bécs-Országi. Austriacus Békeség-szerző. Pacificator M A Bécs’ tartománya. Austria Magyari István Békeségtelen. Expers pacis, intranquillus M A Orsz. Roml p 82 BÉ. Békeséget szerez. Pacificat M A Bécs’ tartományja. Austria L Kalend BÉ. In, intro Ige-béli elő-rag Dicitur etiam Békéllik. Reconciliatur, pacem init M A 1701. sine accentu, quaedam juvat pro Meg békéllik. Káldi 2 Machab 1 5 * Kis Bécs. Sz P Szala Vben specimine adferre. Öszve békéllik. Init pacem, conciliatur S I Szamos-Bécs. ( Bé adás. Delatio M A it Dosis Békellés. Faludi T É p 68 FF. Szatmár Vben Békéllés. Pacificatio, conciliatio M A Bé adó. Delator M A Tisza-Bécs. ( Meg békéllés. Reconciliatio M A BÉCSBEN: A’ kinek lova nincs, Bécsben is Bé avatás. Introductio Békéltt. Pacatus M A Meg békeltt gyalog jár. km Dug 1 R p 289 Bé állítás. Investitura S I

barátoddal ójjan bánjál. km Bé borúltt. Obductus, obnubilatus BÉCSI. Viennensis M A Békélhetetlen. Pázm Kal p 822 881 Bé boronálás. Inoccatio Bécsi aczél. Faludi E M p 37 Békéltet, békélteti. Pacificat, pacat Bé csalás. Inductio in casses: Bécsi bólt. Tele van, mint a’ Bécsi bólt km Egybe békélteti. Pázm K a l p 615 Bé dugúlás. Obstructio Bécsi böcs. Wiener Währung Meg békélteti. Conciliat M A A’ szép szó Bé eresztés. Immissio M A Bécsi Király. Török Atname, melly Bátori Bé égetés. Inustio Zsigmondnak adatott 1601. és több Török meg békélteti az embereket km Öszve békélteti. Conciliat M A Nehéz a’ Bé fejezés. Conclusio, epilogus Hüt-levelek. Lásd Tordai’ farkast báránnyal öszve békéltetni. km Bé gátolás. Circumseptio, clausura aggere Kéziratit. Meg békéltetett. Reconciliatus M A facta. Bécsi kapu. Nagy a’ szája, mint a’ Bécsi kapu Békéltetés. Pacificatio, reconciliatio M A Bé gyepülés.

Clausura sepibus et maceria km. Dug 1 R p 129 Békéltető. Pacator, conciliator M A facta. Bécsi korom. Föstő-korom Atramentum e Békén aluszom. Faludi E M p 65 Bé himezés. Coloratio fuligine tedae. Kienruss S I Békény. E Patak Csik Székében Bé iktatás. Statutio, installatio Bécsi Kos. Okos, mint a’ Bécsi kos km Bé illik. Quadrat Bécsi kömény. Anisum S I Pimpinella Békés Pacatus, pacificus M A Békés. MV Békés Vben Bé írás. Inscriptio anisum. Pankl Bé járó. Familiaris Landovics Halotti Bécsi semmi. Nihilum album S I Beszéd. Nagy István Márt Coron Rákoczi Bécsi szerencse. Ita olim vocabatur György’ Rendelése. Dislocatio Jesuitarum Hungarorum, facta Bé járós. Familiaris domus Viennae per eorundem Provincialem, Bé jövett. In ingressu ibidem residentem. Rajnis Bé köszöntés. Prima salutatio Bécsi torony. Ollyan az orra, mint a’ Bécsi Bé kötés. Obligatio M A torony. Dug km 1 R p 205 Ollyat Bé lépés. Ingressus hazudott, mint a’

Bécsi torony. Dug 1 R Bé menett. In introitu p. 262 Bé mondás. Indictio, indictatio Bécsi Tyukász. Ne Kurjongass, mint a’ Bécsi Bé növés. Tyukász az utszákon. km Bé nyomás. Impressio BÉD. Bé óltás. Insitio Bé pecsételés. Obsignatio M A BÉD. F Nyitra Vben Bé rohanás. Irruptio Bé sötétülés. Obtenebratio, obscuratio M A BÉG. Bé szedő. Collector M A BÉG. Bé téve. Memoriter Par coeur BÉ. 39 Békés Vármegye. Comitatus Békésiensis BÉLES. Placenta, artolaganus, laganum M A Békás. Sz P Veszprém Vben E FF Leg jobb Békés Vármegyében lakni. Béles-sütő. Placentarius M A alsó Fejér Vben és Csík Székében. Dugonics közm. 1 R p 4 Béles-sütés. A’ Béles-sütéshez, úri névhez Békás patak. E Patak Csík Székében Békét hágy. In pace relinquit sok eszköz kivántatik. km Beniczki p 213 Békás tó. Ranarum lacuna PP Békét jár. Agit de pace, Pacem negotiatur S Béles’ szaga. Föl élredtt a’ béles’ szagára BÉKÓ. I.

km. Hagyj békét. Noli inquietare, turbare * Gombás béles. Bolemia NC p 307 BÉKÓ. Compes, compedes, pedica M A Békételen. Inquietus, non pacificus M A Husos béles. Artocreas S K Békételenkedik. Inquietus est Arany-békók. Aureae compedes Pázm Pred p Katona-béles Artolaganum S K Békételenség. Implaciditas, discordia M A 468 Káposztás béles. Békételenséges. Margit’ Élete Prájnál Mandolás béles. Beniczki p 239 BÉKÓBAN dolgozó rab. Ergastulus PP p. 371 Mézes béles. Melliceus NC p 309 BÉKÓL, békólja. Compedibus vincit Békével. In pace Répás béles. Békóló, Békló (Béklyó M. A PP) Compedes BÉKES. Pacem habens, pacatus Sz D BÉKÓZ, békózza Compedit M A Rétes béles. Foliata placenta S K Békesség. Pax Turós béles. Tyrolaganum S K Meg békózza. Compedit M A Farkas-békesség. BÉLEZ, Bélezi. BÉL. Békességtelen. Inpacatus, intranquillus Ki bélezi. Exenterat S I BÉKETLEN. BÉLI. Visceralis, iliacus BÉL. Viscera, intestina, ilia M A

Béketlenség. Faludi U E 2 R p 40 Béli fájdalom. Morbus intestinorum M A BÉKÍT, békíti. Pacificat, pacat S I BÉLL, Bélli, (Bélel, béleli.) Pannum, v pellem Bél-bontó. Eviscerator Faludi N A p 217 Meg békíti. vesti subducit. S I Bél-deszka. Dentale NC p 117 Öszve békíti. Conciliat Ki bélli. Bél-fájás. Intestini plenioris morbus, BÉKSÉG. Pax Sz D Meg bélli, Meg béleli. Obducit M A Kólika. S I Csapó p 43 BÉKÜL. Pacatur, pacem init, reconciliatur S I Béllés. Pannus v Pellis subditia, subsutilis Bél-fájó. Torminosus, cui laxius intestinum Meg békül. dolet. S I Dysentericus NC p 345 S I Adjuk meg a’ béllését a’ posztónak km Öszve békül. Init pacem, invicem coalescit, Béllés-vászon. Linteum subsutorium S I Ilosus. NC p 349 conciliatur. S I Béllett. Bilix, obductus M A Bél-fenyér. F Bihar Vben Békülés. Pacificatio, reconciliatio S I Béllett kesztyük. Chirothecae pelle munitae Bél-féreg. Lumbricus, vermis intestinalis S PP. I.

Ascaris Spulwurm Mitter Hist Nat BÉKA. Béllett palást. Pallium duplicatum PP Bél-fonál. Trama, subtegmen M A CM Béllett ruha. Vestis pellita, pellibus munita PP BÉKA. Rana, Batrachus M A Kígyót békát Bél-görcs. Ileus coli dolor Darmgicht S I Béllett süveg. Pileus suffultus PP kiáltott ellene. km Bél-kerék a’ malomban. Rota molaris Béllett szájú. Labeo Béka. Telek, Csanád Vben PP. * Széllel béllett. km Béka-bojtorján. Myositis lappula S I Bél-kerék’ fogai. Dentes rotae molaris PP Széllel béllett a’ mentéje. km Béka-egér-harcz. Batrachomyomachia Bél-kórság. Morbus iliacus, passio iliaca S Béllettlen: a’ mi meg nincs béllelve. VVL Scribunt etiam cum elisione: Bék’ egér-harcz. I. Bélletten. Pázm Pred p 616 CM. M A PP Bél’ le járása. Hernia Tökösség S I Béllettűl hazugság. Pázm Kal p 360 Béka’ fa. Krottendorf F Vas Vben Bél-lantorna. Omentum CM Béllet, Bélleti. Curat subduci Béka-fi. Pullus ranae, juvenis rana S I

Bél-megyer. Sz P Békes Vben Béleltet, Bélelteti. idem Béka-fű. Ranunculus S I Bél-mező. Sz P Bihar Vben BÉLTEK. MV Szatmár Vben Béka-hal. Gobius capitatus, capito minimus Bél-nézés. Nyír-Béltek. F Szabolcs Vben v. Lophius Froschfisch S I Bél-nézők. Aruspices Molnár Könyvház 2BÉLŰ Béka-kalán. Concha dik szakasz. Ló-bélű. Nimium vorax Béka-kölyök. Gyrinus Drehkäfer S I Bél-örvényes. F Bihar Vben Meg veszett bélű. Káldi Eccl 11 32 Béka-kő. Bufonites PP Beniczki p 210 Bél-pecsenye. Hát-szű-pecsenye Lumbuli, Nagy bélű. Vorax Béka-len. Linaria M A lumbus assatus. S I BÉLLYE. F Baranya Vben Béka-lencse. Lens palustris M A Bél-poklos. Leprosus M A BÉLLYEG. (Billyeg) Stigma Béka-liliom. Lilium agreste, crinon M A Bél-poklosság. Lepra M A Béllyeg-vas. Cauterium S I Béka-nép. Ranae Pesthi Meséji p 16 Bél-rágás. Ireos NC p 349 Béllyeg-sütő vas. Tudicula, cauterium M Béka-nyál. Sperma ranarum PP Zrinyi 3 Bél-rogoz. F Bihar Vben A.

Énekében. Bél-sólyom. F Bihar Vben Béllyege. Ejus stigma Béka-rokka. Fű neme Bél-zsír. Béllyeges. Cauteriatus, stigmaticus, stigmosus Béka-selyem, nyers selyem. Metaxa S I Bél-vata. F Posony Vben it. Naevosus M A A’ béllyeges lóra is föl Béka-só. Örűl néki, mint tót gyerek a’ BékaBél-virág Omentum Takaró Reczés ül a’ Czigány. km sónak. Dug km 2 R p 164 Cseplesz-háj. S I Béka-szem-fű. Myositis scorpioides S I Bél-zerénd. F Arad Vben Béka-szó. Coaxatio ranarum S I * Bakony-bél. F Veszprém Vben Béka-tarsoly. Bursa pastoris M A Bárány-bél. Viscera agnina Béka-tekenő. Chelonium CM M A Bodza-bél. Tegumen testudineum. PP Dió-bél. Nucleus CM Béka-tó. Sz P Tolna Vben Fa-bél. Medulla arboris Béka-var. Farkas-bél. Viscera lupina Béka-virág. Hieracium PP Gyertya-bél. Pázm Pred p 716 * Kuruttyoló Béka. Gyönge bél. Lactes NC p 183 Kenyér-bél. Panis medulla S K Nyelv-béka. Batrachus, ranula linMagyar-Bél F Posony-Vben quae. S K

Monos-Bél. F Borsod Vben Poczokos béka. Neki fujja magát, mint a’ Német-Bél. F Posony Vben poczokos béka. km Öreg bél. Omasum CM Tekenyős béka. Testudo NC p 143 BÉLD. E F alsó Fejér Vben Tollas varas béka. Bufo NC p 143 BÉLE. Ejus intestinum Pokol a’ béle km Tüzes béka. Rubeta S K Béle bűszött. Varacskos béka. Bélét ki veszi. Enucleat M A Zöld béka. Rana viridis NC p 143 Bélet ki veti. Eviscerat, exenterat M A BÉKÁS. Ranosus, ranis abundans 40 BÉRMÁL. Hajó-bér. Naulum S K Ház-bér. Census domus, locarium S K BÉRMÁL, bérmálja. Confirmat, inungit Kis Bér. MV Komárom Vben F Vas Vben consecrato oleo. M A Makk-bér. Census glandinationis Meg bérmálja. Pázm Kal p 520 Mén-bér. A’ mén-lóval való hágatásért BÉRMÁLANDÓK. Confirmandi Munka-bér. Manupretium M A L BÉRMÁLATLAN. Nondum confirmatus Nagy Bér. Sz P Komárom Vben BÉRMÁLÁS. Confirmatio Sacramentaria Napi bér. Merces diurna Pázm Pred Bérmálás’ Szentsége.

Sacramentum p. 779 Confirmationis. Rév-bér. Sz P Pest Vben BÉRMÁLÓ. Confirmans Rév-bér. Portorium S K Bérmáló Püspök. Episcopus conferens Szala-Bér. F Szala Vben confirmationem. Tala-bér. R Praemium inventionis Tanitó-bér. Minerval M A L BÉT. BÉLA. Úr-Bér. Sz P Szala Vben BÉT. BÉRBE adja. Locat, elocat M A CM Bét’ falva. E F Udvarhely Székében BÉLA, Bela. t f n Adalbertus Bérbe adás. Locatio, elocatio M A BÉTA. E F Udvarhely Székében Béla. t h n Bérbe adó. Locator M A Béla-bánya. Sz KV Hont Vben Bérbe fogadó. Pensionarius M A Béla’ falva. E F Három szék Székében Conductor. PP Béla’ vára. Vár Bihar Vben Bérbe fogadott ház. Domus locaria PP BÉLÁD. F Bars Vben Bérbe fogadott szekér. Vehiculum meritorium, Béládi: nyomorúltt vakoskodó. rheda meritoria. PP BIA. BÉNN. Bérbe veszi. Conducit Sz D Bérbe vétel. Bérbe-vevés. Conductio. S. I. BÉNN. BIA. F Pest Vben Bérbe vevő. Conductor, publicanus S I BÉNNA. Mutilus, mancus,

debilis M A A’ ki a’ Bérért el sirató. Praefica. CM. bennát neveti, maga ne sántikáljon. km BIAL. BÉRE. Ejus merces, praemium Szökött Bénna Rajkó. A’ bénna Rajkó is kedves az BIAL. Bubalus M A A’ Bial, ha csak sohajt is, szolgának nincsen bére. km. Ette Anyjának. km meszsze fú. km Tordai Sámuel’ Kézhaszna, alutta bére km Bénnaság. Defectus, naevus, mutilationis iratiból. 1704 BÉREL, Béreli, Bérli. Conducit, pretio conducit vitium. M A Bial-borjú. Vitulus bubalinus M. A. Bénnává teszi. Debilitat, mutilat M A Bial-bőr. Vastag mint a’ Bial-bőr km Dug Föl bérli. BÉNNÍT, Bénnítja. Mutilat M A Pázm Pred 1. R p 235 Ki bérli. Conducit, redemit S I p. 339 Bial-téj. Lac bubalinum Meg bérli. Conducit pretio M A Meg bénnítja. Bial-vaj. Butyrum e lacte bubalino Reá bérli. Subornat, conducit M A Bénnítás. Mutilatio M A BIALI. Bubalinus. M A Bérledelem. Feudum. Sz. D. it. Szigvárt. 1. BÉNNÚL. Mutilatur, mutilus fit Pázm Pred p

Szakasz. 239. BIB. Meg bénnúl. A’ vén mén-ló vagy meg bénnúl, Bérlemény Praedium conductum Pachtgut S BIB I. vagy meg vakúl. km BIBE. Ulcusculum, vulnus parvulum Jobb lett Bérlés. Conductio, redemtio Pachtung S I Bénnúlás. Mutilatio M A volna ezt a’ bibét nem is illetni. Satius Bérlő. Conductor, redemtor, manceps Pachter Bénnúltt. Mutilatus, mutilus Pázm Pred erat hoc vulnus non attingere. K V p p. 1253 S. I 468. Reá bérlő. Subornator Les-vető M A Bibéje. Ejus ulcusculum Kinek kinek az ő BÉNY. Bérlett. Conductus bibéje fáj. km Minden napnak tulajdon BÉRES. Mercenarius M A Servus boarius PP BÉNY (kis, nagy) FF. Esztergom Vben bibéje van. Nulla dies moerore caret KV BÉRES házban lakik. Conductitiis aedibus p. 375 BÉNYE. F Pest Vben utitur. PP Bibés. Ulcerosus Béres, ökör-hajtó. Agitator boum, Erdő-Bénye (FF. Zemplin Vben BIBELŐDik, bajlódik. Moratur, factitat PP mercenarius. PP Ostoros Legyes-Bénye( Bibelődés. Mikes Török Orsz Level

p 78 Béres szolga-legény. Ambactus. PP. Magyar-Bénye. E F Küküllő Vben BIBIRCSÓ. Papula PP Béreskedik. Mercenarium agit BIBIRKÉL: újjaival motoz, tapogat, vakargat. Szurdok-Bénye. Sz P Béreskedés. Zvonárics 1 R p 740 Vajda 2. K p 448 Abaúj Vben. * Kis Béres, Ostoros. Öreg Béres. BÉR Napi Béres. Diurnalista Pám Pred p 831 BIBASZ. BÉR Merces, salarium, pensio, praemium. M BIBASZ. Stupidus, hebes v. vilis S I Dicitur et: A. BÉRCZ. Bér. F és Patak Nógrád Vben Bibaszt. Graecum /itJafiij; notat BÉRCZ. Clivus, jugum montis Bér-lak. Hospitium conductum S I Admissarium. BÉRCZES. Clivosus Bér-pénz. Locarium, arrha, arrhabo S I Nagy bibasz ember. Dug km 1 R Világ’ bércze. Pázm Pred p 192 p. 240 * Ágy-bér Lecticale. Hegyek’ bérczei. Faludi T É p 94 Bika-bér. Csata-bér’ falva. BIBLIA. BÉRÉTRA. Egyház-Bér. F Baranya Vben Elö-bér. Anticipata merces S K BIBLIA, Szent Irás. Biblia is csak hat BÉRÉTRA. Capitium, Mitra, Cidaris M A bötűből áll.

km Föld-bér. Solarium CM BÉRÉTRÁS. Mitratus M A BIBLIÁJA. A’ Paraszt ember Bibliája Förödő-bér. Balneare S K a’ Hiszek egy Isten. VM p 43 Fuvar-bér. Taxa vehicularis S K Fű-bér. Census pascui Béllyegez, Béllyegezi, béllyegzi. Tudiculat, signat, cauterio notat. M A El bélyegezi. Obsignat, cauterio notat M A Meg béllyegezi. Obsignat, cauterio notat M A. Billegezés. Zvonarics 1 R p 598 Meg bélyegeztetett. Stigmaticus, cauterio notatus. M A Meg bélyegezi a’ házi eszközöket. Domestica tessera insignit utensilia. PP Béllyegzö vas. Cauterium M A Béllyegtelen. Sine stigmate, non notatus, non signatus stigmate. BI. 41 BIBORCZ BIBORCZ. t f n Tiburcius Szent Biborcz. F Vas Vben BICZ. BICZ. BICZEG. Motitatur, vacillat Himfi 2 R. p 9 Biczegés. Motitatio Biczegő. Vacillans Biczegő fejű. Biczegő szék. A’ Zsidók zsinagógájában Biczeget. Caput motitat velut obdormiturus Biczegtet, biczegteti. Facit motitari BICZCZEN. Flectitur, movetur, offensat Meg

biczczent a’ kocsi. Sz D Biczczent, biczczenti. Facit flecti, moveri BICZER. Biczereg. Motitatur Biczeri. Iczeri Biczeri. BICS. BICS. BICSE. t h n Trencsén Vben Bicsérd. F Baranya Vben BICSKE: varga-kés, v. csizmadia-kés Sz D Bicske. MV Fejér Vben Tápio-Bicske. F Pest Vben BICSKIA. Scalprum calcearium, sutorium PP Bicskiás, Bicskás. Scalpro provisus it Fur, praedo, latro. S I BICSAK. BICSAK. Culter plicatilis PP Úri bicsak, fa nyele. km Dug 1 R p 86 275 Fa-nyelü Bicsak. Légrádi Bicsak. Faludi BICSAKJA. Ejus culter plicatilis Igen feni a’ bicsakját. km BICSAKLik. Plicatur, flectitur, labitur Ki bicsaklik. Meg bicsaklik. Meg bicsaklott a’ nyelve: meg botlott. BICSKÁS. Zseb-tolvaj Dug km 2 R p. 312 Bika-kép. Faludi E M p 82 Bika-képű. Idem S I Bika-pénz. Siphnius arrhabo M A Magyari István Orsz. Roml p 54 Bölöm-bika. Ardea stellaris S K Erdei bika. Urus CM Nádi bika. Butio S K Vad bika. Bos sylvestris, Urus S K Vizi bika. Onocrotalus S K BIKACS. FF Bihar és

Tolna Vkben BIKÁD. Sz P Tolna Vben BIKÁL (Magyar, Oláh). E FF Kolos Vben BIKASÁG. Vajda 2 K p 116 BIKCZIS. BIKCZIS. Buttubata, titivillitium, tatapatata M A Bikczis kósta Predikátorka. Pázm Kal p 990. Ikczis bikczis. M A BIKLA. BIKLA. Cyclas, toga muliebris S I BIKÓ. BIKÓ. FF Szathmár Vben E F Hunyad Vben BILAK. BILAK (Vallyon nem Bilochus e?). Bilak. E F Doboka Vben BILINCS. movet v. tangit, contrectat S I El billenti. Föl billenti. Meg billenti. Le billenti. Faludi N U p 203 BILIKE, Bilke. F Bereg Vben BILLEG. BILLEG, BILLYEG. Stigma L BÉLLYEG, Meg billegezi. Zvonárics Post 1 R p 90 BILLIKOM. BILLIKOM. Nagy ivó pohár a’ régi Magyaroknál Sz D Zrinyi, Parte VII Stropha 24. Csuzi Tromb p 205 talán ezen Német szóból ,,Willkommen“ ered. BIMBÓ. BIMBÓ Germen, gemma, bacca. M A Kisded bimbóbúl ered a’ fontos körtvély. km Bimbó-fakadás. Eruptio gemmae Bimbó-hozó. Baccifer M A Gyümölcs-bimbó. Gemma fructifera Levél-bimbó. Gemma foliifera BIMBALLik.

Bimballós gyökér. Bulbus CM BIMBÓS. Baccatus M A BIMBÓZik. Gemmat, gemmascit, germinat M A. Ki bimbózik. Egerminat, progemmat M A Ki bimbózik ismét. Repullulat, repullulascit M A Meg bimbózik. Bimbózás. Germinatio M A Ki bimbozás. Egerminatio M A Bimbozó. Germinans BILINCS. Manica M A BINDÁSZ. BILINCSEL, Bilincseli. Compedit, pedicas injicit. Csuzi p 87 BINDÁSZ. Hoszszú keskeny ács-balta Sz D Le bilincseli. BINCZK. BILINCSES. Manicam habens, compeditus BINCZK. Játék’ neme Sz D BILINCSEZ, bilincsezi. Compedit S I BINCZKEL. Sz D BINCZKES. BILING. Binczkest játszik. BILING: Fürt. BIGY. BINCS. Egy biling szőlő: egy fürt szőlő. BIGY. BINCS. Pinty, pintyőke, pincz. Sz D BIGYER. BILL. Bigyerész. BILL. Bigyerít, bigyeríti. Appendit BILLE. Sz P Pest Vben Oda bigyeríti. BILLEG (név). Sz P Komárom Vben BIGYGYEG. Pendet, propendet S I BIGGYESZT, Bigygyeszti. Appendit, suspendit Billege Sz P Szala és Veszprém Vkben BILLEG (ige). Movetur, agitatur v nutat, S. I

Föl bigygyesztette az ajakát oscillat, propendet in utramque partem. Sz. D BIHAR. Billegés. BIHAR. F és Hegy Bihar Vben Billegö. Oscillans, nutans Bihar’ falva. F Liptó Vben Billeget, billegeti. Motat, vibrissat, modulamen Bihar Vármegye. Comitatus Bihariensis notitat. M A Róka farkát billegeti, dudás BIHARCZ. akar lenni. km Biharcz’ falva. E F Udvarhely Székében Billegetés. Motitatio BIHARÓ. F Sáros Vben Billegető. Motitator, modulator Faludi N A p. 215 BIK. Billegető síp. Tibia M A BIK. Fagus L Bük Brázda-billegető. Motacilla BIKA. Billegtet, billegteti. Facit ut motitetur Sz D BIKA. Taurus M A Öklelős bikának széna a’ BILLEN Vertitur, invertitur, cadit v movetur szarván. km Sz. D S I Bika-bér. Equimentum M A L Alá billen. Bika-borju. Vitulus mas Föl billen. Bika-csék. Nervus bovinus, taurea S I Bika’ Le billen. falva. E F Udvarhely Székében Meg billen. Meg billentt a’ kocsi Sz D 15 Bika-formájú. Tauriformis M A Billent, billenti. Vertit,

invertit, dejicit, v trudit, 42 BINGYÓ. I. bizonnyal mondja. Sz D BITÓ. R Carnifex, v lanio BIZONYSÁG. Testis M A Nem kell ott Bitó-fa. Cippus ligneus vel trabs, cui pecus bizonyság, a’ hol maga szóll a’ dolog. km BINGYÓ. Bogyó, apró gyümölcs Sz D mactandum alligatur. S I Sz D Bizonyság-levél. Literae Testimoniales BITVA. Patak Veszprém Vben Bizonyság-tétel. Testatio, testimonium M BIRBITÉL. A. BIZONY. Bizonyság-tevés. Testificatio M A BIRBITÉL. Susurrat, murmurat, submurmurat Bizonyság-tévő. Testator, testis, item M. A L Berbitél BIZONY. Vere, profecto it Verus, certus M A Confessor. M A Suttogva Birbitél. Pázm Kal p 989 Bizony, bizony mondom. Verissime, Bizonysága Ejus testis v ejus testimonium certissime. Bizonyságúl fogja. Attestatur M A BIRKA. Bizony dolog. Res certa, vera Sz D BIZONYT fúj. Bizony gyanánt veszi. VM Hit tartás p 43 BIRKA. Ovis A’ vén birka el éli a’ téli Bizonyt mond. Bizony Isten. Verus Deus takarmányt,

kikeletkor döglik el. Dug km BIZONYTALAN. Incertus M A El ne hadd, a’ Bizony-mondó. R Veridicus S I 2. R p 334 mit birsz, bizonytalanokért. km. Isten-bizony. Aedepol Birka-akol. Ovile Bizonytalan adósságnak szalma a’ No bizony. Certe S K Birka-ganéj. Fimus ovillus kamatja. km O már bizony. Iam certe S K Birka-legelő. Bizonytalan dolog. Ugy e bizony. Nonne ita se res habet BIRKÁS. Opilio Farkast Birkásnak állítani km Bizonytalan a’ pörnek ki menetele. Incertus Úgy bizony. Ita certe litis exitus. BIZONYGOL, gyakran bizonyt mond. Birkás ház. Ovile in C Jaurinensi Bizonytalanít, bizonytalanítja. Incertat M A BIZONYÍT, bizonyítja. Probat, affirmat M A Bizonytalankodik. Jactatur incertus, dubius Bé bizonyítja Evincit. Nincs még bé BIRKE. fluctuat. bizonyítva. Nondum est haec res evicta BIRKE. Julus, virgultum M A Bizonytalanság. Incertitudo M A Meg bizonyítja. Comprobat, confirmat M Bizonytalanúl Incerto, dubie BIRS. A. BIZONYÚL. Verificatur BIRS. Vissza

bizonyít, mondatik a’ biczegő fejü Meg bizonyúl. Monoszlai Hít’ oltalma p Birs-alma. Cotoneum, Cydoneum, öregről, hogy a’ mit szóval mond, azt 51. Eszterházi Tamás Hunn ford p 450 chrysomela. Apró Birs-alma Malum Strufejével vissza bizonyítja Telegdi Felelet p. 106 Káldi Hebr 11 4 thium. M A Bizonyítás. Probatio, affirmatio M A BIZZ. Birs-alma-fa. Meg bizonyítás. Confirmatio, comprobatio Birs-iz. Diacydonium, marmelada S I M. A BIZZ. Marhákat kergető bogarak’ hangja Birs-körtvély. Bizonyítható. Probabilis M A BIZZU. Nyáron a’ melegben ezen szó-szaBirs-körtvély-fa Bizonyítható képpen. Probabiliter M A oritással inditják futásra a’ marhákot a’ p Birs-sajt. Gelatina cydoniorum Bizonyító. Probator M A csintalankodó gyermekek. Meg bizonyító. Confirmator M A BIZS. Bizonyító írás. Faludi T É p 218 Bizonyító ok. Faludi T É p 228 BIZS. Confertae multitudinis sonus BIZONYJA. Veritas rei BIZSEG. Cum quodam sonitu tumultuatur, Bizonyjai

Certus, genuinus, serius, sincerus, BÍBOR. coacervatur, strepit. Himfi 2 R p 44 germanus. M A BIZSEREG: sajog. Sz D Bizonyjába. (In rei veritate) Vere, serio M A BÍBOR (Bébor). Byssus M A it Purpura, Bizsereg (sajog) a’ kezem, tenyerem, az Bizonyjába való. Serius M A coccus, v. coccinum S I ütéstől. Sz D Bizonyjára. Revera, sane, aedepol, equidem M Bíbor-bogár. Coccus Cochenille S I A. BISZKE. BIZONYKODik, bizonygol. Vajda K É 1 K p Bíbor-csiga Murex, purpura S I 183. BISZKE. Uva spinae, grossularia Piszke Sz D BIZONYNÁL bizonyosb. Certo certius Pázm Bíbor-köntös Coccinum S I BISZMUT. Pred. p 228 VM Hit tartás p 87 Bíbor-ruha. idem M A BIZONYNYAL. Certo Bíbor-szín. Color coccincus, coccinus BISZMÚT. Vismutum S I Minden bizonynyal. Cum omni certitudine, S. I certissime. Bíbor-színű. Cocceus, coccincus M A Olly bizonynyal beszélli. Ita certum asserit BÍBORBELI. Byssinus M A BIT. BIZONYODik. Certificatur, certum fit M A BÍBOROS. Purpuratus Ki bizonyodik.

Faludi T. É. p. 227. BIT. BÍBOROZ, biborozza. Csuzi p 537 Meg bizonyodik. Pázm. Kal. p. 560. BITA. E F Három-szék Székében Reá bizonyodik. Ha reád bizonyodik a’ BITANG. Vulgivagus it Praeda M A Leány dolog, ebűl jársz. ágra szállott jószág, egy a’ bitanggal. km BIZONYOL, bizonyolja. Bizonynyal erősíti Sz Dug. 1 R p 283 D. Bitang-marha. Res praedacea, inique parta M. A BIZONYOS. Certus M A Jobb kevés bizonyos, Rossz bitangnak másod ’s harmad ízíg helye mint sok bizonytalan. km sem fog látszani. K V p 111 Bizonyos dolog. Res certa Sohonna bitang. Terrae filius K V p Bizonyos képpen. Affirmate M A 509. Bizonyos vagyok benne. De eo sum Bitangjában. Vajda 3 K p 512 convictus. Bitangol, bitangolja. Depraedatur, diBizonyosít, bizonyosítja Assecurat Pázm lapidat. M A Pred. p 1046 El bitangolja. Prodigit, dilapidat, pesBizonyosodik Verificatur Sz D sumdat. S I El bizonyosodik. Faludi E M p 154 El bitangolja, el bitangolta mindenét. Sz D Bizonyosan Certe M A

Bitangoló bagzódás. Vagae libidines Bizonyossá teszi. Certiorat M A Pázm. Kal p 425 Bizonyosság. Certitudo M A BITOL, bitolja. Prodigit, perdit, pessumdat S BIZONYOZ, bizonyozza: bizonyt el mondja, BI. 43 Fő Biró. Supremus Judex Meg bízza magát. Hadi biró. Auditor S K Nem bízik hozzá. Non habet spem de ejus reí BÍR, bírja. Possidet, habet, tenet M A Sokat Itélő biró. Judex CM A’ jó lelki isméretnek successu. szekér sem bír. km nem kell itélő biró. km Reá bizza. Committit, concredit M A Birja magát. Valet, viget M A Kegyes biró. Kiki kegyes biró magának km Nem ebre bizták a’ hájat km. El bírja. Par est ferendo, perfert, suffert, BIZAKODik. Confidit M A Kis biró. Kiki magával hordozza a’ kis birót supportat. S I El bizakodik. M A km. Fönn bír a’ jég. Glacies jam tam crassa est, Koldus-biró. Mendicorum observator S K Bizakodás Fiducia, confidentia M A Bizakodó ut hominem sustineat. Confidens. M A Köz biró. Sequester CM Arbiter Meg

bírja. Devincit M A Par ferendo BIZÁS. Commissio Maga-biró. Dynastes it validus S K Reá bírja. Persvadet, permovet, inducit S I Meg bizás. Maga-biró támadás. VM p 181 BIRA. R Judex Most Biró Reá bizás. Magával nem biró. Impotens animi S K Birája. Ejus Judex BÍZGAT, bízgatja. Irritat, infestat, turbat v Ostorozó Bíró. Pázm Pred p 2 Falu’ birája. Judex pagi incitat, stimulat. S I Sz D Öreg biró. Uraság’ birája. Judex dominalis Paksi biró. Meg fekszik a’ kocsiban, mint a’ Föl bízgatja Excitat, incitat S I Ne bizgasd. Város’ birája. Judex civitatis Paksi biró. km Birák. Judices Pápai biró. El vette Isten az ízét, mint a’ Bizgatás Infestatio, v stimulatio BÍZHATIK. Birák’ fizetése. Sportulae judiciariae PP Pápai birónak. km Nem bízhatik hozzá. Non potest spem in eo Falu-birák. Judices pagorum Simon biró hajtja a’ lovat. km locare. Szolga-birák. Judices Nobilium Sokkal biró, semmihez látó. km BIZODALM, BIZODALOM. Fidentia,

fiducia, Birál, birálja. Judicat cum authoritate Szék-biró. Macelli praefectus S K confisio. M A judiciaria. it Judicem profitetur, agnoscit Szolga-biró. Judex Nobilium Bizodalma. Ejus fiducia, confidentia M. A Tábla-biró. Assessor tabulae Judiciariae S Nincs hozzá bizodalma. Meg birálja. Pázm Kal p 274 K. Bizodalmas. Fiducialis PP Meg birálja. Authoritatem confert PP Udvar-biró. Provisor NC p 267 Bizodalmas nagy jó Uram! Meg biráltt személyek. Csuzi Tromb Vásár-biró. Agaronomus NC p 269 Bizodalmasan. fiducialiter PP p. 642 Vesztető biró. Isostrates CM Bizodalmasság. Confidentia Sz D Biráskodik. Judicem agit Világ-biró Nagy Sándor. Bizodalmatlan. Diffidens Sz D Biráskodás. Guzmics A’ Vall Egy Ideája p Birói. Judicialis, judiciarius Bizodalmatlanság. Diffidentia Kászonyi 112. Birói hivatal. Velenczei utazás. p 69 Birálgat, birálgatja. Censurat, critizat Birói intés. Admonitio judiciaria Bizodalmatlanúl. Diffidenter S I BIRAKOZik. Luctatur PP

Birói itélet. Sententia judiciaria Bizodalmú. Meg birakozik. Birói tudósitás. Certificatio Tiszti SzóTellyes bizodalmú Birakozás. Luctatio tár. p 43 BÍZÓ. Committens, concredens Birakozó. Luctator Birói zár. Sequestrum judiciarium Meg bizó Levél. Literae credentionales BÍRÁS. Possessio Biróll, biróllya. BÍZOTT. Birásában van. Possidet Meg biróllya. Pázm Kal p 646 El bízott. Temerarius, nimium sibi confidens BÍRDOGÁL. Continue possidet M A Biróság. Judicatus, praetura M A S. I BÍRHAT, bírhatja. Potest tenere, portare, Biróság alatt való Város. Judiciariae El bízottság. Temeritas, mimia fiducia, possidere. potestatis Oppidum, civitas. PP praefidentia. S I Bírható. Portabilis Biróságát le leszi. Magistratu abit PP BIZTÁBAN. In sua fiducia S I Birhatatlan. BIRSÁG. Mulcta judiciaria M A CM Maga meg biztában. In sui praefidentia El bírhatatlan. Insupportabilis Birság-pöcsét. Beniczki p 122 BÍZTAT, bíztatja. Animat, sperare jubet, BÍRJÁN.

F Baranya Vben Pénz-birság. Káldi 3 Esdrae 8 27 fiduciam addit. M A Csak biztatja, mint Katona BÍRKOZik. Luctatur. Contractum ex Vér-birság. Mulcta sanguinis Vajda 3 K p a’ szolgáját. km „Birakozik“ Meg birkozik. Faludi N E p 546. Föl bíztatja. animat, Animum dat v Spe 205. h etiam cum accentu „Meg Birsági. Mulctatitius M A impletum deserit. S I bírkózik.“ U E 3 R p 55 Birságol, birságolja. Mulctat, multat M A Bíztatás. Animatio, consolatio M A Birkozás. Luctatio, luctatus S I Mulctam facit, irrogat. PP Föl bíztatás. Faludi N E p 167 BIROD. Sz P Tolna Vben Meg birságolja. Multat M A CM BIRODALM, Birodalom. Imperium, ditio M A Birságolás, birságlás. Censio, mulctatio M Biztató Animans, animator Biztató reménység. A. Birodalom-tartó. Pázm Pred p 576 BÍZTON. Confidenter Birságoló, Birságló. Censitor, censor M A Romai Birodalom. Romanum Imperium Bizton bátran. Confidenter secure BIRTOK. Jus, possessio, potestas M A Birodalma. Ejus imperium

BÍZTOS. Tutus, securus, confisus v ComBirtoka Ejus possessio Birodalmi. Imperialis missarius, commissionatus. S I Birtokos. Pollens viribus, et opibus, Birodalmú. Biztos beszéd. Faludi E M p 237 facultatibusque. M A Nagy hatalmú ’s birodalmú. Bíztos fegyver. Faludi N E p 189 Fő birtokos. BIRÓ. Judex, praetor it Possessor M A Bíztos őrizet. Secura custodia Faludi T É p Birtokú. Biró’ elejbe megy. Defert rem Judici 222. Nagy birtokú. Biró’ elejbe kerültt. Res Judici delata est Királyi Bíztos. Commissarius Regius Biró-járás. Processus Más bíró’ járása km Biztosan. Fidenter, confidenter, secure S I BIRTÓKA. Prunum uredine vitiatum PP Biró’ képe. Propraetor M A Biztosság. Commissio, commissariatus Biró’ pálczája. Faludi T É p 297 BÍZVÁN. Fretus, confidendo, fidenter M A BÍZik. Biró’ széke. Tribunal M A Biró-szó. Prov Corvum misimus M A BÍZik. Fidit, confidit M A Bizzál Istenben, elő BÍZVÁST Confidenter, fidenter M A Biró’

tyukja. Azt is tudja, hányat tojott a’ gyámolít. km biró’ tyúkja. km Bizza. Committit BO. Biró-választás. Electio Judicis El bizza magát. Superbia effertur, Confidit * Észszel biró. Mente praeditus S K M. A Bizd el magadat, ha szégyent akarsz BOB. BOB. vallani. km BOBORCSÓ. Pustula, papula, (Bibircsó) M A CM. BÍR. 6 * 44 Boborcsós. Pustulosus M A Le bocsátkozik. Se demittit, humiliat Boborcsozás. (orczán való) Jonthi CM M A S. I BOBOS. Bocsátó. Mittens Bobostya. Sz P Bihar Vben Ki bocsátó. Emittens, editor M A Bocsátott. BOCZ. Ki bocsátott. Emissus, editus M A Bocska. Cadus M A Bucska BOCZ. Bocska. F Szala Vben Telek Pest Vben Bocz’ földe. F Szala Vben BOCZOR. Sz P Vas Vben Bocsú. Indulgentia L BUCSÚ Bodor-vesz. E Hegy Csik Székében Bodorka. Sz P Nyitra Vben Bodorít, bodorítja. Crispat Sz D Bodorító. Crispator Sz D Bodorló. E F Kolos Vben Bodra. Ejus crispum Haj’ bodra. Sz D Bodrog. FF Arad, Somogy, Tömös Vkben Bodrog, folyó víz

Zemplin Vben. Bodrog-köz. Insula formata per fluvium BOCS. Bodrog. BOCSKOR. Bodros. Subcrispus, crispulus BOCS. Medve-kölyök Sz D BOCSKOR. Pero, carbatinae M A Kinek Bodroz, bodrozza Crispat Sz D Bocs. F Heves Vben Bodrozat. Crispatura csizmája nincs, bocskort kössön. km BOCSA. Bocskor-bőr. Corium peronis, rudis, et BODOS E F Három-szék Székében Bocsár. FF Nógrád, és Torontál Vkben BODÓ. crassa cutis. M A Bocsárd. F Abaúj Vben Bodó’ falva. F Thurócz Vben Bocskor-bőr az orczája. Os impudens, BOCSÁT, bocsátja. Mittit M A Antal’ Bodó’ háza. Sz P Bihar Vben Atticus aspectus. M A harasztjára bocsátott. km Bocskor-szíj. Alá bocsátja. Demittit M A BODZA. Bocskor-ták. Ligulae e corio, quibus Pero Által bocsátja. Transmittit M A pedibus alligatur. Én Bocskorának tákja Be bocsátja. Immittit Pázm Pred p 615 M BODZA. (Bozza) Acte, sambucus, ebulus M A nem leszek: az az bolondja nem leszek. A. Borza. Csuzi p 140 Jártott (gyártott) bocskor. Carbas,

carbatina Belé bocsátja. Indit, abindit M A Bodza-bél. Medulla sambuci S I CM. M A El bocsátja. Dimittit, demittit, amittit, Bodza-bogyó. Baccae sambuci S I Telekes bocskor. Faludi E M Szijas mint a’ ablegat. M A Bodza-cső. Sipho e sambuco factus telekes bocskor. km Dug Elő bocsátja. Praemittit M A Bodza-fa. Sambucus M A Még a’ bodza1 R p 229 Elől bocsátja. Praemittit M A fának is jó napot mond. Dug km Tót bocskor. Hegyes mint a’ harmatHaza bocsátja Dimittit domum 2. R p 323 hasító Tót bocskor. km Dug 1 R p 220 Hozzá bocsátja. Admittit Bodza-fa-puska. Az én puskám sem bodzaBOCSKORA Ejus pero Ki bocsátja. Exmittit Sovány helyen bocsátál BOCSKOROS Peronatus M A CM fa. km ki. km it Edit M A Bodza’ fordúlása. E Sz P Három szék Bocskoros Nemes ember. Infimae sortis Környül bocsátja. Circummittit M A Székében. Nobilis. Le bocsátja. Demittit M A Bodza-fű. Ebulus Cyalog bodza Meg bocsátja. Remittit, condonat, ignoscit Bodza-gomba. Tremella,

auricula judae S I BOD. M. A Bodza-íz. Succus sambucinorum acinorum Meg bocsáss. Salva venia, pace tua PP densatus. S I BOD. F Heves Vben Excusez Monsieur. Bodza-kása. Sapa sambucea S I Bod-mér. Sz F Fejér Vben Neki bocsátja. Dimittit Bodza-virág. Flores Sambuci Bod-vicza. F Somogy Vben Oda bocsátja. Dat facultatem eo eundi BODZÁS. Sambuceus Bod-vár. Romlott vár Sáros Vben Öszve bocsátja. Committit, admittit S I BODA FF Baranya Vben Bodzás. F Zemplin Vben Sz P Arad Vben Reá bocsátja. Admittit Bodzás lábú . Podagricus Boda’ falva. F Liptó Vben Viszsza bocsátja. Remittit S I Bodzás újlak. F Zemplin Vben Boda’ háza. Sz P Posony Vben Bocsánandó. Venialis M A Bodzásúl. Fit podagricus Bodajk. MV Fejér Vben Bocsánandó bün. Peccatum veniale Pázm Meg bodzásúltt a’ lába. Habet podagram Bodák (Kis, nagy) FF. Posony Vben Kal. p 930 Mivel bodzával szokták burogatni. Bodáz: ide oda, áta-bodába megy. Bocsánat. Venia, ignoscentia M A Az első vétek

Bodázó szelek: mellyek ellenkezőleg fujnak, bocsánatot érdemel. km BOÉR. és a’ búza-szemeket igen ki verik. Bocsánat-kérés. Petitio veniae Faludi N E p Hallottam Sághon 1823. Jul 18 181. BOÉR, Bojér. Bojarus Nobilis Valachus S I BODAK: vakarcs, vakarék. Sz D Bocsánatos. Venialis M A Boér’ falva. E F belső Szolnok Vben BODOCS: bingyó, bogyó, apró gyümülcs. Sz D Bocsátatlan. Non missus M A BODOGLÁR. Sz P Kis Kúnságban Bocsátás. Missio, dimissio BOG. Áruba bocsátás. Venditio Venum expositio BODOK (Kis, nagy, Puszta) FF Nyitra Vben Bodok. E. F. Három-szék’ Székében. S. K BOG. Nodus, tuber S I Csomo, csombók Sz Bodoka. Vas-hámor Torna Vben D. Be bocsátás. Immissio M A BODOLLÓ. Sz P Gömör Vben Bün bocsátás. Absolutio S K Bodolló. (Kis, nagy) FF Abauj Vben El bocsátás. Dimissio, ablegatio M A BODOLYA. FF Baranya Vben Elő bocsátás. Praemissio M A Bodola. E F főlső Fejér Vben Ki bocsátás. Emissio, editio M A BODONY. Vasculum ligneum

pro caseo Le bocsátás. Demissio M A servando. Sz D S I it Advas fábul Meg bocsátás. Remissio, remissa, készűltt Kut-káva. S I ignoscentia, condonatio. M A Bodony. FF Baranya, Heves, és Nógrád Öszve bocsátás. Commissio, Commissura Vkben. M. A Bodony. Tó Csongrád Vben Bocsátgat, bocsátgatja. Identidem mittit, Bodony-hely, Bodon-hely. F Soprony Vben missitat. S I Bodony’ laka, Bodon’ laka. F Sáros Bocsáthatlan. Quod mitti non potest M A Vben. Bocsáthatatlan. Irremissibilis Pázm Kal p 930 Bodonycz, Bodoncz. F Vas Vben Meg bocsáthatatlan. idem M A Bocsáthatatlanság. Irremissibilitas Pázm BODOR Crispus Bodor’ fa. F Szala Vben Sz P Baranya Pred. p 424 Vben. Bocsátkozik. Demittitur, se se demittit aliquo, Bodor’ falva. F Thurócz Vben descendit. 45 BOGLÁR. Bog-szeg. F Arad Vben Ág-bog. BOGLÁR. Funda, umbilicus, lunula BOGA. Ejus nodus M. A PP Ága-boga a’ fának. Frondes, frutices, Boglár. FF Fejér, és Somogy Vkben arboris frondosi rami. M A

Boglár-fa. Platanus Kazinczi Bogács. Prágai p 221 Boglár-gyártó. Fibularius Gürtler S I Bogács-kóró. Carduus, cinara, atractylis M Boglár-munka. Sz D A. Dipsacus, carduus fullonum PP Boglár-perém. Fimbria M A Bogács. E FF Doboka Vben és Medgyes Boglár-virág. Ranunculus hortensis, Székében. coronarius. PP Bogád. FF Baranya Vben Boglár a’ féken. Equini lupati umbo PP Bogát. Sz P Vas Vben E FF fölső és alsó Fejér BOGLÁRJA a’ Könyvnek. Umbilicus libri M A Vben, és Torda Vben. BOGLÁRKA. F Sáros Vben Bogáta. E FF belső Szolnok Vben BOGLÁROS. Umbilicatus M A BOGAS. Nodosus, tuberosus Bogláros hám. Faludi N U p 79 Ágas bogas. Bogláros öv. Balteus M A Bogasodik. Csomósodik S I BOGLÁROZ, boglározza. A’ szerszámokat BOGOZ, bogot köt. Sz D boglárokkal ki rakja, ki czifrázza. Sz D BOGÚ. S. I Nagy István Márt Coron p 195 Ág-bogú. Pázm Kal p 627 Bohóság. Stoliditas BOGYISZLÓ. BOGYISZLÓ. t f n Begyslaus L Katona Hist Crit. p 173 Tom V

Bogyiszló. F Pest Vben BOGYOSZLÓ. BOGYOSZLÓ. t f n Boleslaus Kat Hist Crit Tom. V p 194 Bogyoszló. FF Bihar és Soprony Vkben Rába-Bogyoszló. F Vas Vben BOJT. BOJT (név). Surculus, coma M A it Villus, cirrus, germen. S I Bojt. F Bihar Vben BOJT, Bojtja (ige). Per surculos propagat Bojtás. Inoculatio palmitis M A Propagatio per surculos. BOGNÁR. BOGÁR. Föl bojtja. Instigat, concitat Bojtó. Concitator, instigator BOGÁR. Vermis, insectum M A PP Sok bogár BOGNÁR Carpentarius Wagner S I Bojtogat, bojtogatja. Identidem instigat gyül ott öszve, a’ hol sok a’ téj. km BOJTOR. BOGRÁCS. Bogár-csípés. Bojtorkodik. Irruit PP Rixas quaerit Bogár’ falva. E F Udvarhely Székében BOGRÁCS. Cacabus ferreus, olla, urceus S I Bogár-fogó. Belé bojtorkodott: veszett, kötelődzött. Vas-fazék, vas-üst. Sz D Igaz barátságot Bogár-hátú, ház-héj. S I Bojtorkodás. Instigatio bográcsban nem főzik. km Dug 1 R p Bogár-méreg. Bojtorkodó. Rixarum seminator, 269.

Bogár-szín. Color ater, perniger instigator. Bogrács-hús. Gulyás-hús, hagymás tehén-hús Bogár-színű. Perniger Bojtorján, Bojtorvány. Tribulus, acanthus, S. I Bogár’ telke. E F Kolos Vben carduus PP. Tökre hány Bojtorjánt km * Bor-bogár. Bibio S K Bojtorjános. Tribulis repletus Néha a’ ló is BOGLYA. Csere-bogár (cserebók). Scarabaeus S K jános mikor bojtorjános. Dug közm 1 BOGLYA. Acervus, v Cumulus foeni M A Lásd Egy szarvu bogár. Scarabaeus hercules S R. p 173 BAGLYA. K. Bojtorjános csikóbúl válik a’ jó paripa. km Fa-rágó bogár. Trips NC p 149 BOJTOS. Hirtus, hirsutus, hispidus, comosus, BOGY. Fénylő bogár. Fulgora laternaria S K surculosus. M A BOGY. F Bihar Vben Körös-bogár. Cantharides S K Bojtos bársony. Sericum villosum PP BOGYA. Öszi bogár. Gryllus pratensis NC p 147 Bojtos fa. Frutex NC p 127 Nemes Bogya. ( FF Komárom Vben Selyem-bogár. Bombyx Bojtos gyökér. Bulbus CM Vár-Bogya. ( Szar-túró bogár. Pillularis

scarabaeus Bo tos posztó. Pannus villosus PP BOGYOL, bogyolja. Tegit, operit Sz D S I S. K Bojtos selyem. Sericum villosum NC p 449 Bé bogyolta a’ fejét. Sz D Szarvas bogár. Scarabaeus NC p 149 BOJTOZik. Villos acquirit S I Egybe bogyolja. Sz D Száz lábú bogár. Centipeda S K BOJTOZZA. Surculum mittit S I Bogyolat. Velum, velamen, peplum v. calantica. S. Tekerő bogár a’ szőlő-levélben. BOK. I. Convolvulus. NC p 147 Bogyolál, idem ac Bogyol. Sz D Vizi bogár. Dyxiscus Lin S K BOK. Zöld bogár. Scarabaeus viridis NC p 149 BOGYÓ Bacca BOKA. Talus M A Bogyó-fürt. Corymbus S I BOGÁRD. Sz PP Fejér, és Veszprém Boka-csont. idem M A CM * Bodza-bogyó. Baccae sambuci Vkben. Bokáig. Usque talos Kecske-bogyó. Capri excrementum BOGARA. Ejus insectum Öreg embernek bor Bokáig érő. Usque talos defluus Talaris M Bogyós. Baccifer v. Baccis refertus. S. I. bogara, kása pecsenyéje. km A. L Bogyós növevény. Planta baccifera. S. I. Boldog Aszszony’ bogara, teknyös

bogár. Bokáig való. Talaris M A CM Coocinella. S I BOH. BOKANCS. Sandalia M A L Bakancs Sok bogarai vannak. km BOH. BOKOD. F Komárom Vben Sz P Vas Vben Szent Iván’ bogara. Nitedula, lampyris BOHA. BOKOLYÓ. Oppa M A BOGARAS. Habens insecta Bohány. F Arad Vben BOKOR. Rubus, rubetum, saltus, dumus it BOGARÁSZ (név). Insectorum venator, BOHOLD. E F Hunyad Vben Fasciculus, manipulus, compar. M A Estve captor, exstirpator. S I BOHÓ. Fatuus, stolidus v lepidus, facetus, van a’ faluban, farkas lakik a’ bokorban. km BOGARÁSZ (ige). Insecta venatur, capit, simplex, nativus. S I Pázm Pred p 200 Bokor. F Nógrád Vben exstirpat. S I Te Bohó. Tu stolide Bokor-fenyő. Juniperus S I Gyalog-fenyő BOGÁROS. F Torontál Vben Bohóka. Stolidulus Bokor-galamb. Par columbarum BOGÁROZik. A muscis infestatus fugit Bohókás. Faludi E. M p 204 Bohókodik. Stolidum agit El bogározott a’ marha. 46 Bokor-kúlcs, kötés-kúlcs, egy csomó- kúlcs. Sz. D Fascis clavium PP Bokor-pár.

Faludi N A p 168 Bokor-szeder. Mora dumi S I Bokor-vers. Dystichon R á j n i s * Csipke-bokor. Rubus S K Félre bokor. km Nagy bokor. Jobb néked a’ nagy bokor mellett. km Ördög-bokor. F Gömör Vben Száz bokor (pár) Kegyesek. Sz D Szép egy bokor (pár) ember. Sz D Tövis-bokor. Vepres S K Tüske-bokor. Dumus S K Véletlen bokorban gyakorta nyúl fekszik. km. Bokorban lappang. In Vepreto latitat M A Bokorból ugrott. Ex vepreto prosiliens, Homo novus. M A Bokra. Frutex ejus, dumus ejus Ki tudja ugrasztani bokrábúl a’ nyulat. km Bokron. Tüskén bokron keresztül. Bokros. Villosus, ramosus M A Minden nyavaljának bokros az örvénnye. km Bokros. Major Soprony Vben Bokros bánat. Bokros csillag. Sidus M A Bokros foglalatosságok. Faludi E M p. 237 Bokros gomba. Clavaria, coralloides S I Bokros gondok. Faludi B E p 12 Curae concumulatae. Bokros hely. Sz D Dumetum Bokros ló. Equus suspiciosus, meticulosus PP. Bokros pántlika. Faludi T É p 167 Bokros, tövises. Dumosus M A

Bokros, tövises hely. Dumetum Bokrosodik. Fruticescit, ramescit Faludi E M. p 78 Be bokrosodik. Infruticescit Meg bokrosodik. Confruticescit Bokrosodás. Pázm Pred p 293 Fruticescentia. Bokrosúl. idem ac: bokrosodik Bokrostúl. Una cum fruticibus A’ nyulat bokrostúl szokták lőni. km Bokrozik. Fruticescit Sz D BOKRÉTA. Servia, sertum, corolla M A Bokrétás. Floribus ornatus Faludi E M p 74 Bokrétás kalap. Pileus floribus ornatus Bokrétáz, bokrétázza. Floribus exornat Föl bokrétázza. Adcumulat flores Meg bokrétázza. Coronat floribus Öszve bokrétázza. Fasciculis florum undique exornat. BOKÁL. BOKÁL. Batiocus CM M A Baucalium PP BOL. BOL. BOLD. Bolda. Boldád (alsó, fölső) FF. Szatmár Vben Boldócz. E F Torda Vben Boldur. F Krassó Vben Boldva. F Borsod Vben BOLMÁNY. F Baranya Vben BOLOG. Bologd. F Abauj Vben BOLOND. Stultus, insipiens, demens, fatuus, stolidus, vesanus, vecors. M A BOLDOG Beatus Vide sub radice BÓD Bolondnak bú járása. km BOLGÁR.

Bolond beszéd. Stultiloquentia, stultiloquium. M A BOLGÁR. Bulgarus Faludi T É p 104 NC p 463. Bolond búza. Frumentum fatuum Biró Bolgár-hony. F Nógrád Vben Márton Micae in praef. Bolgár-ország. Bulgaria Faludi T É p 87 Bolond dolog. A’ Bolondok bolond doNC p 463 logban főzik fejeket. km Bolond gombát evett. km BOLHA. Bolond hagymáz. Phrenesis PP BOLHA. Pulex. M. A. Csoda féreg a’ bolha, Bolond ház. Hospitium vesanorum S I addig szökdécsel, hogy vagy vízbe esik, Bolond Istók Debreczenben. km vagy tűzbe. km Pázm Kal p 166 Bolond Lomba, ördög' lova. Paraszt Bolha-csípés. Punctura pulicis Pázm Pred gyermekek’ játéka. Le ütnek egy czöveket p. 729 690 a’ földbe, keresztül egy durungot, Bolha-fű. Hydropiper PP M A Conyza mindenik végére egy gyermek CM. csingaszkodik, és forgatják. * Fél bolond. Semistultus, stultizans Bolha-halál. Conyza CS Gazdag bolond. A’ gazdag, ha bolond is Bolha-magu fű. Pulicaria CS szerencsés. km Bolha-pohár.

Esti utolsó pohár S I Játékos bolond. Pázm Pred p 349 Bolha-szín. Pucefarbe S I Kész bolond. Pázm Pred p 1193 Földi bolha. Chrysomela oleracea S K Okos bolond. Perargutus S K Kovács-bolha. Stricturae S K Sültt bolond. Czigány-bolha. idem S K Udvari bolond. Morio, sannio S K BOLHÁS. Pulicosus M A CM Bolonddá teszi. Facit stultum Ha eszes vagy, ne Bolhás. F Somogy Vben tedd magadat bolonddá. km Bolhás (alsó, fölső, közép) FF. Veszprém Bolondít, bolondítja. Infatuat Vben. Bele bolondítja. idem Bolhásodik: bolhákkal meg telik. El bolondítja. Facit alterum delirare Bolháson. A’ ki ebbel fekszik, bolháson kél föl Meg bolonditja. Dementat, infatuat M A km. Bolondítás. Infatuatio BOLHÁSZ. Puliceps S I Bolondító fű. Hyosciamus M A Pázm BOLHÁZ, bolházza Pulices venatur Eb ebet Pred. p 612 bolház. Dug Közm 1 R p 53 Bolondja. Ejus stultus A’ ki mindennek barátja, Ki bolházta. Excussit a pulicibus mindennek bolondja. km BOLHÓ. Bolondja valaminek.

Rei alicujus nimium amans, excessivus aestimator. S I BOLHÓ. F Somogy Vben Bolondjában. Per ludum, jocumque S I BOLISZLÓ. Bolondjává teszi. Facit ludicrum PP Bolondok’ had-nagyja. Praestultus, summus BOLISZLÓ t f n Boleslaus Vajda 2 K p 293 stultorum. S I Bolondos. Substultus BOLY. Bolondoskodik. Delirat, insanit, fatuatur BOLY. Cumulus, acervus Sz D S I Pesthi M. A CM Fábuláji. p 43 Bolondoskodás. Deliratio, deliramentum Boly. F Zemplin Vben M. A Hangya-boly, hangya-fészek. Sz D FerBolondoskodó Delirus, insaniens M A micetum. Faludi T É p 316 Pesthi loco Bolondozik. Insanit, delirat, fatuatur M A A’ prius citato. ki ebbel bolondozik, fa legyen a’ kezében. Magyar-boly. F Baranya Vben km. Német-boly. M V Baranya Vben Bolondozás. Deliratio, insania M A BOLYA. Sz P Heves Vben E F fölső Fejér Bolondoztat, bolondoztatja. Pázm Pred Vben. p. 345 Bolondság. Stultitia, insipientia, dementia, Bolyár Patak Sáros Vben vecordia, vesania, deliramentum, BOLYG, bolyog.

Oberrat, vagatuc, peregrinatur M. A stupiditas. M A Nem bolondság az Uraság. km Sültt bolondság. Pázm Kal p 50 Bolondságtul meg szűnik. Resipiscit Bolondúl. Stulte, dementer, stolide M A Bolondúl cselekedtél. Stulte fecisti Bolondúl. (ige) Stultescit, delirat, insanus fit M. A Bele bolondúl. Ob amorem rei alicujus insanit, furit. S I El bolondúl. Deviat, viam perdit Meg bolondúl. Insania corripitur BOLDISÁR. BOLDISÁR. (Boldizsár, Bódi) t f n Balthasar BOLDOG. 47 Bontakozás. Disturbatio, corruptio M A El bomlott óra. Horologíum turbatum PP Környül bolyg. Circum errat, circum Bontakozott. Corruptus, disturbatus M A Meg bomlott. Corruptus, labefactus M A vagatur. M A Meg bontakozott. idem M A Öszve bomlott fonál. Sz D Bolygat, bolygatja. Vexat, turbat, impedit PP Bontás. Disturbatio, dirutio M A it Öszve bomlott haj. Sz D M. A Meg bolygatja. Pázm Pred p 1163 Bomlottság. Ész-vesztés Sz D Analysis. Meg bolgatja. Perturbat M A El bontás. Corruptio,

disruptio M A Bomló. Ruinosus, fragilis M A Bolygatás. Pázm Pred p 926 Föl bontás. Abrogatio, effractio, convulsio Bomló félben van. Ruinam minatur Bolygatag. Absurdus, erraticus, vide Balgatag M. A Bomló épület. Sz D M. A Meg bontás. Corruptio M A Bomolhatatlan. Bolygás. Erratio, oberratio M A Bonthatatlan. Inviolabilis, illabefactus M Föl bomolhatatlan. Insolubilis, indissolubilis Bolygó. Erraticus, vagus M A M. A A. Bolygó világ. Incertus, fluctuans rerum Föl bonthatatlan. Pázm Pred p 710 BOMBA. status. Bontogat, bontogatja. Labefactat M A Bolygó lelkek. Lemures, spectra S I Bontogatás. BOMBA. (Bombi) Sulphurata bolis PP Bolygó csillag. Planeta, erro, sidus errans S Bontott. Corruptus, dissolutus I. Bomba-hányás. Bontó. Labefactans, destruens BOLYK. F Nógrád Vben Bomba-hányó. Bontó fésü. Sz D BOLYOK. (kis, nagy) FF Borsód Vben Eke-bontó Borbála. Belius BOMHÉCZ. BOLYOM. E F Kraszna Vben Bontva. BOLYONG. Errat, vagatur M A Meg bontva. Corrupte M A

BOMHÉCZ, csúf név. Vajda 2 K p 126 Bolyongás. Erratio M A „Te Bomhécz, Te Sokecz, Vajkai Vaksi, Bolyongó. Errans, errabundus, erro M A BONY. Lampértos etc. E’ féle csúfolódó szókat BOLYOS. Acervatus, cumulatus feleletre se tartsanak érdemeseknek.“ BONY. E. Hegy Háromszék Székében. Bolyos farkú. S I BOLYÓ. Fatuus vecors, delirus S I BONYA. F Somogy Vben BON. Bolyóka. BONYGYOR. Habens capillos crispos, Bolyókás, bohókás, tréfás, nevetséges, v. BON cincinnatos. Hallottam Sághon 1829 eszelős. Sz D Fatuus, vecors, delirus, BONA F Vas Vben Pilgersdorf Ján. 26 BONCZ. Monile. M. A. PP. demens, stultus, Blax, gurdus. M A CM BONYHA. E F Küküllő Vben Boncz’ hida. E F Doboka Vben Bolyókásság. Fatuitas M A L Bonyhád. MV Tolna Vben Bolyókázás. Delirium CM Boncz-nyíres. E F Doboka Vben BONYOLÓDik. Tegit se v involvitur, Bolyókáskodik. Delirat CM Napkeleti Bonczok. Faludi E M p 244 immiscetur. Sz D S I Bonczod. Bé bonyolódik, bé takaródzik. Sz D

BOM. Bonczod’ földe. F Szala Vben Bonczol, bonczolja. Dissecat, dissolvit, diribit S BOR. BOM. I. Bom-fordi. Ineptus, impolitus, incultus S I BOR. Vinum, Temetum M A Sokat tud a’ Bonczolás. Anatomia bor. km Bomlott eszü. Vajda ht etiam „bonfordi“ Test-bonczolás. Anatomia corporis Bonczoló Bor’ alja. Faeces vini, v Vinum K. É 1 K p 161 Anatomus v. Anatomicus taeculentum. Udvari bomfordi. Vajda p 497 Bonczoló mesterség. Anatomia Bor-anya. Baranya Bom-hécz. L alább „BOMHÉCZ“ Bonczolódik. Diribitur Bor’ ára. Pretium vini Mást beszél, mint a’ BOMLik. Buit, dilabitur, collabitur M A BONCS: Fürt, czafrang, rojt. Sz D Faludi T É p kitől a’ bor’ árát kérik. km El bomlik. Corrumpitur, confringitur M A 22. Bor-áros. Vinarius, oenopola M A CM Föl bomlik. Pázm Pred p 237 Dissolvitur, Boncs-virág. Téli zöld Bor-áruló. Oenopola NC p 281 disrumpitur. M A Boncsok: Ló-fark, Török zászló. S I Bor-bajnok. Faludi N A p 217 A’ bor lator Ki bomlik.

Geidler Hadi oktat p 5 Mikes Török Országi Levelek. p 378 bajnok, legelőször is lábáról ejti le az embert. Meg bomlik. Corrumpitur, disturbatur, Boncsokos: Ló-farkas. Mikes p 439 KV. p 532 labefactatur. M A Három Boncsokos Basaság. Mikes p 264 Bor-bánd. E MV alsó Fejér Vben Öszve bomlik. Collabitur, corruit Három Boncsokos Vezér. Mikes p 398 Weindorf. Széljel bomlik. Dilabitur BONG. Bombilat M A Bor-berek. E MV alsó Fejér Vben Bomladék. Ruina, rudus S I Bong, dong. Nic. Oláhi Hung p 64 Bomladozik. Labescit v conturbatur, Bongás. Bombus M A CM Bor-betegség. Vinaria angina M A confunditur. Sz D S I BONKA. Bor-bogár. Bibio M A Bomladozás. Csonka-bonka. Pázm Kal p 559 571 Bor, búza, békesség. km Bomladozott. BONT, bontja (Bom-t). Turbat, corrumpit Bor-czégér. Faludi N A p 5 Bomlaszt, bomlasztja. Facit labi, caussat Bont ront. Faludi B E p 64 Bor-csap. Magnus vinipotor Bibio S I ruinam. Sz D El bontja. Diffringit, diruit, denormat M A Bor-csaplár. Vinarius M

A L Bomlatlan. Illabefactus, M A Föl bontja. Convellit, abrogat, dissolvit M Bor-csiszár. Philoenus, vinipotor M A Bomlás. Luxatio, dissolutio M A A. Bor-cső. Bor-szívó Sipho vinarius S I El bomlás. Corruptio, disruptio M A Ki bontja. Evolvit, enodat, extricat Bor-csuda. Faludi N U p 111 Föl bomlás. Dissolutio, corruptio, cohvulsio, Le bontja. Diruit Bor’ doha. Ember’ szájának a’ sok bordeturbatio, ruina M A Meg bontja. Corrumpit, collabefactat M A ivástól való dohossága. S I Meg bomlás. Corruptio M A Széljel bontja. Dissolvit Bor-edény. Oenophorum, vas vinarium Bomlott. Ruinosus, labefactatus v Bonta. Bicolor M A NC. p 317 conturbatus, confusus. S I Bontakozik. Corrumpitur, conturbatur, Bor-emelő. Sipho vinarius S I Bomlott eszű. Delirus, mente captus S I effringitur. M A Faludi N U p 159 Bomlott forint: 35 polturás forint. Fata Tarcz. p 131 Bomlott óra. Annyit hazud, mint a bomlott Ki bontakozik a’ várból. Sz D Honnyából óra. km Pázm. Pred p 133

1158 Országából Faludi T. É p 155 Meg bontakozik. Corrumpitur, disturbatur. M A 48 Bor-szag. Vini anhelitus PP Pázm Kal p 898 Korsó-bor Igen jól illik a’ szomju emberhez a’ korsó-bor. Bor’ szamatja. Odor vini Bor-szeg. Acidulae Sedis Csikiensis Külföldi bor. Adventitium vinum S K Bor-szeplő, Ki verte a’ bor-szeplő. Hallottam Lágy bor. Vinum molle, leve NR p 107 1792-ben. Magyar-bor. Vinum Hungaricum Bor-szeplős. Cuprosus Máslás. Vinum secundarium NR p 109 Bor-szerető. Pázm Pred p 955 Oenophilus Megygyes bor. Vinum merasis conditum S K Bor-szesz. Vapor, et odor Vini M A Spiritus Meszes bor Vinum tophosum S K vini. Pázm Kal p 264 Pred p 227 1112 Mező-földi bor. Vinum campestre Bor-szikra. Szemeiből bor-szíkrákat hány Dug Mézes bor Mulsum NR p 109 CM km. 2 R p 185 Mise-bor. Vinum Sacrificii S K Bor-szin. Species vini Pázm Kal p Mosadék-bor. Margit’ Élete Prájnál p 373 898. Nyárlott bor. Vappa M A Prágai p 829 Bor-szó. E F belső Szolnok Vben

Nyel-ízű bor. Bor-szörcsök. F Veszprém Vben Nyulós bor. Vinum pendulum S K Bor-szüret. R Vindemia S I Ó bor. Vinum Inveteratum M A Bor-szürő kosár. Colum, qualus M A CM Örvényes bor. Helenites NR p 111 Bor-termés. Procreatio vini Palaczk-bor. Hirnea meri S K Bor-termő. Vini ferax Penészes bor. Vinum mucidum S K Bor-termesztés. Cultura vini Pint-bor. Két pénzes szatyornak egy pint-bor Bor-töltő désa. Solium M A az ára. km Bor-tömlő. Uter vinarius v Potator Pohár-bor. Poculum vini Egy két pohárS I borban sok jó barát lakik. km Bor-vevő edény a’ csap alatt. Excipulus, Roszsz bor. Malum vinum S K Savanyu bor. Vinum acidum S K Excipulum PP. Kár-mentő Sötét vörös bor. Vinum atrum S K Bor’ vékonya. Spiritus vini Molnár János Spanyol-bor. Vinum Hispanicum Bor-virág. Hyacinthus S I Sürü bor. Vinum crassum M A Bor-viz. Aquae acidae, acidulae Szagos bor. Vinum odoratum M A * Alá való bor. Villum S K Szegény bor. Caricum vinum M A

Aszszú-szőlő-bor. Ausbruch Szeg-füves bor. Caryophyllites NR p 111 Áldozó bor. Sacrificale vinum S K Szeremi bor. Vinum Sirmiense Büdös bor. Mali odoris vinum S K Szesztelen bor. Vappa S K Csipős bor. Vinum acre NR p 111 Szín-bor. Pázm Pred p 390 Merum CM Dézma-bor, Decumanum vinum. S K Színetlen bor. Vinum excolor Dohos bor. Vinum mucidum M A Szösz-bor. Hallottam Sághon 1822 Maj 9 Eczetes bor. Vinum acescens NR p 111 töltelék-bor. Erős bor. Vinum forte Szűzeket nemző bor. Vinum generans Erőtlen bor. Vinum debile, villum CM. Virgines. Édes bor. Vinum dulce (Konty alá való bor) S Tavali (termés) bor Vinum bimum Tiszta bor. Vinum merum NC p 403 K. Égett bor. Crematum, crematura Fejér bor. Vinum album S K Fejtett bor. Vinum a faecibus detractum S K Fogyaték-bor „qui bibit ex fogyaték, ex frissibus incipit ille.“ Csergics Simeon’ tréfás verse. Fordúltt bor. Kardot köt a’ bor km Az az: meg fordúlt. Forrott bor. Vinum tenerum defaecatum NR p 105

Fő-bor. Vinum excellens, principale Zvonárics Postilla. 1 R p 296 Fő-bántó bor. Vinum vehemens M A Fő-fájós bor. Idem Bor nélkül szegény a’ vendégség. km Főtt bor. Defrutum Vrancsics Bor-nyomó. Vini pressor, calcator vini M A Fujtott bor. Sapa S K Bor-nyomó kád. Calcatorium PP Fű-szerszámos bor. Aromatites S K Bor-nyomó zsák. Saccus calcatorius vinaceus, Gyönge bor. Leve vinum S K faecinaceus. M A PP Harmad évi bor. Vinum trimum M A Bor-nyomtatás. Pressura, calcatio botrorum S I Harmadlás Tertiaria lora NR p 109 Bor-nyúlás. Vini pendulitas S I Háltt bor. A’ háltt bor izetlen km Bor-özön. Csuzi p 739 Tromb 5 205 208 Hitván bor Vile vinum S K Bor-patak. E Patak Csík Székében Hon töltött bor. Vinum vernaculum M A Bor-rév. E F Torda Vben Hordó-bor. Pázm Kal p 662 Bor-só. Bor-sóval tele a’ torka Dug km 2 Idegen országi bor. Vinum exoticum M A R. p 183 Idei bor. Vinum hornum NR p 107 Bor-söprü. Faex vini, Faeces M A Jó bor. Vinum excellens

Jó bort, és a’ kincset Bor-söprüből lett kő. Lapis vinaceus, e faece meg hitt emberre kell bízni km vini concretus. M A Jó illatu bor. Vinum fragrans M A Kástélyos bor. Vinum rubellum M A Kemény Bor-söprű-pálinka: égett bor. bor. Forte, asperum vinum S K Bor-söprüs. Faeculentus Kerti bor. Vinum hortense Bor-zsák. Potator Bibio S I Konty alá való bor: édes bor. Bor-zsufa. Jus vinaceum S I Bor-égető. Cremator vini, confector cremati. S I Bor-ének. Canticum potatorium S I Bor-festő. Alkermes Phitolacca S I Bor-féreg. Culex vinarius NC p 147 Bor-föld. Regio vitifera, viniferax S I Bor-föld-mives. Viticola, vinicola S I Bor-fő (Kálna-Tegzes-). FF Hont Vben Bor-ház. Oenopolium, taberna vinaria M A Bor-hely. Bor-áros hely Oenopolium S I Bor-hidegítő edény. Frigidarium M A Bor-hid. F Szatmár Vben Bor’ hida. F Vas Vben Bor-himlő. Gutta cuprosa SI rectius Bor-szeplő. Bor-himlős. Cuprosus S I Bor-hordó. Vas vinarium Bor-hűtő. Vas pro refrigeratione

vini Bor’ illatja. Aroma vini Bor-illatu virág. Hyacinthus S I Bor-Isten. Bacchus Pázm Pred p 230 CM Bor-isza, Bor-meg-isza. Vinipotor S I Bor-iszák. Vini potor, merobibus, calicum remiges. M A CM Bor-ital. Vinipotus M A Bor-itlan. Invinius Bor-itlanság. Sallyai István Orvoslás p. 90 Abstinentia a vino Bor-ivás. Vinipotatio M A Bor-ivó. Vinipotor M A Bor-íz, Vinositas. S I Bor-ízű. Vinosus, vini saporem habens, dulcacidus. CM Bor-ízű alma. Bor-kereskedést űz. Mercimonium cum vino exercet. Bor-kereskedő. Qui cum vino mercatur Bor-korcsolya. Ferculum haustum procurans, Bolus guttur titillans. S I Bor-korcsoma. Oenopolium M A Bor-korcsmáros. Vinarius, oenopola M A Bor-köles. Panicum M A Bor-kő. Tartarus PP Bor-kút. Fons aquae acidae, acidulae S I Bor-kút. F Marmaros Vben E F belső Szolnok Vben. Bor-leves. Oenogarum, Jus vinarium S I Bor-légy. Vinula, culex vinarius, Bibio, muscio S. I Bor-mérő. Oenopola, caupo vinarius S I Hitetlen mint a’ bor-mérő. km Dug

1. R p 220 Bor-nem-isza. Abstemius M A Invinius CM Bor-nem-iszaság. Pázm Kal p 581 Non bibitio vini. 49 Bordó-sípos. Utricularius M A CM Tokai bor. Et sic a promontoriis: BaEl boroztak Potando vino dederunt dacsonyí, Ménesi, Neszmélyi, Somlyai ’s operam. BORGONYA. a’ t. Föl borozta magát. BORGONYA. Töltelék-bor. Vinum infusorium Borozás. Compotatio Vajda K É 1 K p 454 BORGONYAI Herczeg Aszszony. Faludi Törköly-bor. Vinum fecatum NR p 105 BORRA való. Bibale, congiarium Trinkgeld N. A p 14 Új bor. Vinum novellum NR p 107 Borra valót kapott. Ürmös bor. Vinum Absynthiacum NR Borra valóra szolgáltt. BORJÚ. p. 111 Thymites CM Borral mosdik, sülttel törlődzik. km BORJU (quibusdam BORNYÚ) Vitulus, Vad bor. Vinum asperum NR p 107 Borral kinálta. Vinum ei propinavit vitula. Valló bor. Szőlő be valláskor szokták BORT ide. Borju-bőr. Pellis vitulina Szinte annyi hozatni, és meg inni. Bort sem ivott, ’s már is részeg. km A’ ki a’ borjú-bőrt

visznek a’ vásárra, mint ökörVékony bor. Vinum tenue NR p 107 bort meg iszsza, Ura legyen km BORTALAN bőrt. km Virágos bor. Vinum mucidum NR p 109 Vino carens, vinum non procreans Borju-czimer. Lumbus vitulinus PP Vizes bor. Vinum dilutum M A Bortalan Ország. Hallottam Káldon 1825 Borjú-fog. Ajándék-marhának nem kell Vörös bor. Vinum rubrum S K Febr. 14 borju-fogát nézni. km Zagyvalék-bor. Keverett bor BORBÁLA. Borju-hús. Caro vitulina Zavaros bor. Vinum turbidum NR p109 Borjú-kötél. Zeverliczás bor. Vappa Él ezen szóval Csuzi BORBÁLA. t a n Barbara Borjú-láb. Pes vitulinus Tromb. p 73 437 482 Zevrelicza Horvát szó, Borbála. Sz P Fejér Vben és Jámbresics szerint, ki mentt szeszű bort Eke-bontó Borbála. Belius Not Hung T IV Borjú-láb-fű Aron, aros M A Borju-nyirő Péntekre. Ad calendas graecas jelent. p. 115 VM. Intő Levél p 22 BORA. Ejus vinum Minő a’ tőkéje, ollyan a’ BORBAT. Borju-pásztor. bora. km Borju-pázsit. Antoxatum

odoratum Pankl Úr’ bora. Reám szokott, mint az Úr’ borára BORBAT Solers PP Comp. Oecon km. BORBÉLY. * Árva-borju. Égett tőke fekete, árva borjú, BORBAN lakik az igazság. km nincs anyja. km Többen halnak borban, hogy sem a’ BORBÉLY. Tonsor vide BARBÉLY M A Bika-borju. Vitulus S K tengerben. km Bival-borju. Vitulus bubalinus BORBÚL eczetet csinálni könnyű. km BORBOLA. Hizlaltt borju. Vitulus saginatus BORI. Vinarius M A Nyőstény borju. Vitula Vrancsics Bori. FF Hont, és Nyitra Vkben, és BORBOLA. F Soprony Vben Walpersdorf Rugott borjú. Abrumus vitulus S I mocsáros hely Árva Vben. Szalmán hízott borjú. Nem sokat finczál a’ Zsobrák-bori-fű. Coriandrum Csapó BORD. szalmán hízott borjú. km p. 146 Tehén-borjú. Vitula S K ’Sobra-bori-fű. idem Csapó BORDOS. E F Udvarhely székében Tengeri borjú. Phoca S K BORKA. Meg metszik a’ torkát, ha el veszik a’ BORDÓ. Ünő-borjú. Vitula S K borkát. Dug km 2 R p 183 Bordó-síp. Fistula rauca,

uter M A Üszü-borjú. idem BORNAK nincsen rakonczája. km Monoszlai, Hit oltalm. p 333 Vízi borju. Ratus (vox nova) NC p 141 BOROS. Temulentus, vinolentus, vinosus, BORJA. Vitulus ejus Kinek nem borja, nem vinarius. M A nyalja. km Boros Bocsárd (Magyar, Oláh). E FF alsó BORD. E F Küküllő Vben Máté’ tehén-borja. Mosolyog, mint a’ Fejér Vben. BORD A. Pecten filiarium, tibicen liciatorium Máté’ tehén-borja. km Boros búcsú. Faludi N U p 114 M. A CM BORJÚS. Vitulinus, vitulum habens M A Boros edény. Vas vinarium M A Borda. Sz P Abauj Vben Borjús tehén. Horda, forda M A Boros észszel. Csuzi p 55 Borda-nád. Sz D BORJUZik. Vitulum parit Boros garázdaság. Pázm Pred p 230 Egy bordában szőtt. Ejusdem farinae Ab Meg borjuzik. Boros gazda. uno digrammate eodem in ludo docti. M Boros gödör. F Vas Vben A. BORNÓT. Boros gyán. Telek Békes Vben Gonosz bordában szőtt ember. Sz D Boros hordó. Vas vinarium Ördög-borda. Filix PP BORNÓT’ Pulvis Nicotianae.

Faludi N Boros Jenö. MV Arad Vben F Pest Vben Szövő borda. Sz D E. p 38 Bordája. Vörös hagymának bordája: göm- bölyű BORNÓTOL Sumit pulverem herbae szára. Sz. D. Boros korsó. Ha titkot akarsz ki tanúlni, nicotianae. Hát’ gerincze’ bordája. Spina dorsi NC p jártasd a’ boros korsót. km Bornótolás. Vajda 3 K p 22 185. Boros kulcsár. Roszsz boros kulcsár az, a’ ki BORONA. BORDÉLY. Lustrum, lupanar M A szomjan meg hal. km Prostibulum. CM Boros mező. E F alsó Fejér Vben BORONA. Occa, sarculum M A CM Bordély-ház. Lupanar, lupanarium, ganea, Boros pincze. Cella vinaria Pázm Pred p ganeum. M A 389. Borona-fal. Paries cratitius Bordély-házi. Lupanaris M A Boros rigó. Szőlős rigó Turdus iliacus Borona’ fogái. Sz D Occae dentes Bordély-tartó. Leno M A Weindrossel. S I Borona-hajó. Talp-hajó Ratis S I Bordélyba járó. Ganeo M A Eke-borona. Sz D Boros Sebes. MV Arad Vben Bordélyoz. Lupanaria frequentat Fogas borona. Crates dentatae Boros Telek. F

Bihar Vben Bordélyozás. Vajda K É 1 K p 390 BORONÁL. Occat Baronálja Pázm Pred Borosnyó (kis, nagy). E FF Háromszék p. 688 Bordélyozó. Vajda 2 K p 368 Székében. Gross - Klein - Weindorf Borosodik. Inebriatur M A Bordélyi. Lenonius M A Le borosodik. Bordélyos. Leno, lenonius M A 7 Meg borosodik. Káldi Daniel 5 2 Bordélyoskodik. Prostat CM Borosság. Vinolentia, temulentia M A Bordélyoskodás. Káldi Ezech 16 25 Borosúl. Inebriatur Bordélyosság. Lenocinium M A Meg borosúl. BORDICZA. A’ Járom’ közepének első részéből BOROZ. Vinum bibit S I Egygyütt boroznak ki álló fa. Sz D km. Dug 1 R p 66 7 50 Be boronálja. Inoccat, deoccat M A CM Bé Bors-fenyő-fa. Juniperus communis S I Föl futó borsó. Pisum innitens perticae S K baronálja. Pázm Kal p 428 495 Pred p Bors-fű Saturea PP Coriander S I Gyalog borsó. Pisum nanum, pumilio S K 1122. Bors’ monostra. Monasterium Borsii, seu a Kakuk-borsó. Orobus vernus S K Meg boronálja. Bors conditum. F

Soprony Vben Ló-borsó. Vicia sativa S K Boronálás. Occatio CM Bors-por. Piper contusum, pulvis piperis S Szeges borsó. v Vad borsó Orobus PP NC Boronáló. Occator CM I. p. 63 Boronáltt. Occatus Sok hazugságokkal bé Bors-por-lé. Maradék pecsenye Bors- porTörött borsó Étel’ neme Tritum pisum S boronáltt ember. Sz D lében más étek. km K. Boronálva. Bors-poros étek. Piperatum S I Vad borsó. Pisum sylvestre S K Bors-szemnyi. Egy bors-szemet nyomó, v Varjú-borsó. Hedysarum onobrychis Bé boronálva. Pázm Kal p 27 egy bors-szem-nagyságú. S I Mitterpacher Rei R. P 1 p 349 *Fejér bors. Piper album, leuco piper S K Zöld borsó. Pisum viride S K BOROSTA. Fekete bors. Piper nigrum S K BORSÓS. Pisis abundans, pisis confectus, it BOROSTA. Setaceum, pecten setaceus M A Szelid bors. idem S K villosus, crispus. M A PP. Szerecsen-bors. Piper Aethiopicum M A Borsós hó. Sok szerecsen-borsot törtek az órrom alá. Borsós husa a’ Disznónak. Suillae glandulae,

Bor-borosta. Rájnis. glandulosa caro porci. PP Gyalog-borosta: nyeletlen borosta. Török-bors. Piper Indicum M A BORSÓZik. Glandulescit Meszelő borosta. Setaceum pro inalVízi bors Persicaria M A L Borsózik a’ fa. Arbor gemmare incipit S I batione. Borsózik a’ teste. BOROSTÁL, borostálja. Sctaceo purgat, pectit BORSA (Bors az, alsó, fölső) FF Posony Vben BORSAD (alsó, fölső). Sz PP Veszprém Vben BORZ. Meg borostálta fejét. BORSI. F Zemplin Vben BOROSTYÁN. BORSOD. R Parvum piper Anonym Cap BORZ Melis, taxus M A Öszve akadtt Hörcsök a’ Borzzal. km Dug 1 R p 69 XVIII. BOROSTYÁN. Hedera, daphnis M A Borz. F Bihar Vben Borsod. F. Borsod Vben. Sz. P. Bács Vben. Borostyán-fa. Laurus M A Borz-bőr. Pellis melina Borsod Vármegye. Comitatus Borsodiensis Borostyán-koszorú. Laurea M A * Ebi borz. Taxus, melis S I BORSOL, borsolja. Pipere inspergit, Borostyán-kő. MV Vas Vben Vár, és F Torzon borz. Pronunciatione vulgi Torzomcondit Posony Vben. borz. Meg

borsolja. Borostyán’ magva. Corymbi M A BORSOS. Piperatus M A it Pretiosus, carus BORZAD Pili eriguntur, horret M A Borostyán-olaj. Laurinum M A Föl borzad. Faludi N E p 33 S. I Fái borostyán. Hedera NC p 39 Meg borzad. Inhorrescit PP Borsos a’ szolgálatja. Földi borostyán. Chamaedaphne NC p 31 Borzadoz. Idem M A Borsos ára valaminek. Faludi N U p 16 BOROSTYÁNOS. Hederosus, laureus M A Borzadtt. Horridus, hirsutus M A Borsos Berénke. F Nógrád Vben Borostyános hely. Lauretum M A Borzadttság. Sz D Borsos Győr. F Veszprém Vben BORZAS. Hirsutus, hirtus, hispidus, sentus M Borsos perecz. BOROSZLÓ. A. Incomptus CM Borsos rét. (Kis, nagy) Tavak Szabolcs Vben Borzas. E FF Doboka, Kraszna, Küküllő BOROSZLÓ. Vratislaus, v Vratislavia Boroszló Borsoska Fű’ neme, v borsos mézes pogácsa Vkben. F. Sáros Vben Sz. D Borzas haj. Capilli turgentes, erecti, incomti, Boroszló’ tornyos falai. Faludi E M BORSOZ, borsozza. Pipere conspergit Csoszsz incompositi. S I p. 12

elő szilva-lé, téged is meg borsoznak. km Borzas haju. Impexus S I Meg borsozza. BOROTVA. Borzas hideg. Kalend 1716 p 6 BOROTVA (Beretva). Novacula M A Nem Torzas Borzas. Sz D BORSÉTA. minden botból válik borotva. Non e quovis Borzasan. Horride, hispide, hirsute M A BORSÉTA. Subsericum it Verriculum PP trunco fit Mercurius. M A p 25 Borzasodik. Terretur, terrefit, horripilatur S I Sz. D Borotva-fok. Éles mint a’ beretva-fok BORSÓ. BORZASZT, borzasztja. Terret, terrefacit, pilos km. Dug 1 R p 86 BORSÓ. Pisum M A Akár mint hányd a’ erigit. Faludi N A p 129 Borotva-köszörüs. Novacularius M A Borsót a’ falra, de nem ragad rajta. Uter Föl borzasztja. Arrigit, horrificat M A Borotva-kő. Cos olearis tingeris, sed mergere nemo valebit. Borzasztás. Horripilatio Borotva-szíj. Cos coriacea Prágai p 839 Borsó-eső. Borzasztó. Horrifer, horrificus M A CM Borotva-tartó. Borsó-mező. E F alsó Fejér Vben Hajunk’ szálát föl borzasztó káromkodások. Borotva-tok.

Xyrotheca Borsó’ tokja. Valvuli PP Pázm. Kal p 520 Éles beretva. Pázm Pred p 815 * Ágozó borsó. BORZOGAT, borzogatja, (Börzöget, börzögeti). Két élű borotva. Faludi N E p 174 Bagoly-borsó. Cicer PP NC p 31 Horrificat, horrefacit, horripilat. Vajda 2 BOROTVÁL, borotválja. Detondet Könnyü a’ Csicser-borsó. Cicer S K K. p 295 kopaszt borotválni. km Czukor-borsó. Pisum dulcius, sacchaFöl borzongatja a’ szénát El beretválja. Attondet, detondet M A raceum. S K BORZONGAT, borzongatja. idem, ac Borzogat Le beretválja. Detondet M A Sz. D Le borotválja. idem M A Meg beretválja. idem M A BORZA. Meg borotválja. idem M A Környül beretválja. Circumtondet M A Borotválás. Tonsura, rasura Borotválkozik. Seipsum tondet Meg borotválkozik. BOROTVÁS. Tonsor Vajda K É 1 K p 354 BORS. BORS. Piper M A Kicsiny a’ bors, de erős. km Bors. F Bihar Vben Bors’ fa. F Szala Vben BORZA, (Bozza, bodza) Sambucus. PP Borza-fa. Sambucus PP Borza-fa-puska. Tubus

jacularis, puerorum PP. Borza-túró. Pázm Kal p 836 Borza-vár. F Veszprém Vben 51 BOSNYA. Botlakozik. idem Faludi N U p 202 Vindicat. Botlasztja. Facit, ut impingat Meg boszulja. Vindicat, ulciscitur S I BOSNYA. Bosnia Meg botlasztja. idem Boszúlat. Vindicta Bosnya-ország. Bosnia Botlás. Offensio, caespitatio, offendiculum M Boszúlatlan. Non vindicatus, inultus. BOSNYÁK. Bosniacus, Bosnensis Rá-rá kezdi, A. A’ botlásban leg jobb a’ Csuzi. Tromb p 684 mint Bosnyák a’ tánczot. km Dug 1 R p tanács-változtatás. km Boszúlatlanúl. Inulte, impune S I Boszúlás 211. Botlékony. Caespitator Csötlő botló Sz D Vindicatio. BOSNYASÁG. Heltai M Kron 1 Dar p 314 Botlékony elme. Faludi E M p 238 Boszús. Indignabundus, contumeliosus, Moesia. M A L Botlékony láb. idem ibidem injuriosus. Botlékony szájú. Dug km 1 R p 265 Nagyon boszús. Est valde irritatus BOZS. Botlott. A’ meg botlott nyelv is néha igazat Boszúsítja. Geidler H okt p 83 BOZS. Confertae

multitudinis strepitosus sonus mond. km Boszúsom. Faludi E M p 249 BOZSOD. Sz P Bihar Vben Botlottság. Sz D Boszúság. Contumelia, injuria A’ boszúság BOZSOG. Prae multitudine strepit nagyra viszi az embert. Injuria tollit amores M Botló Offensator, caespitator M A Bizseg-Bozsog. BOTOL, botolja. Batuit, verberat, fustigat M A A. BOZSOK. FF Baranya, Szala, Vas, Veszprém Le botolja. Le botolták a’ fűz-fákat Sz D Boszúság-tétel. Beniczki p 209 Vkben. Meg botolja. Boszúság-tévő. Contumeliosus M A it BOZSONG. Zsibong Sz D Botolás. Fustuarium, fustigatio M A Injuriator. Bozsongás a’ nagy sokadalomban. Sz D Boszúságos. Injuriosus, contumeliosus M A BOTOR Hebes, stolidus, stupidus, bardus BOZSVA. (Kis, nagy) FF Abauj Vben M. A Boszúságosan. Contumeliose, injuriose M Botor kábaság. Faludi E M p 238 A. BOSZ. Botorkál. Caespitando incedit Biró Márt Micae BOSZ. p. 176 BOSZON. BOT. Elföl- ki- le botorkál. Boszonkodik. Stomachatur, indignatur M A Botorkáz. Pázm

Kal p 319 515 625 El boszonkodik. BOT. Baculus, fustis M A A’ ki verekedni akar, Bé botorkáz valahová. Sz D Föl boszonkodik. Exacerbatur könnyen botot talál. km Meg botorkáz. Caespitat, titubat, talipedat Meg boszonkodik. Irritatur M. A Boszonkodás. Indignatio M A Bot. Sz P Fejér Vben Botorkodik. Sz D Boszonkodó. Stomachans, stomachosus, Bot alá fogták. Sub ferulam acceptus M A Botorság. Sz D indignans, indignabundus. M A Bot’ fa. F Szala Vben Botorúl. Stolide, barbare M A Boszont, boszontja. Incessit, insultat, lacessat, Bot’ falva. FF Ungvár, és Nyitra Vkben Botránkozik (botoránkozik). Offendit, offensat exacerbat, injuriat. M A E. F Brassó’ vidékében M. A it Scandalizatur Föl boszontja. Irritat, exacerbat M A Bot-fej. F Bihar Vben Meg botránkozik. Meg boszontja. Idem M A Bot’ háza. E F Kolos Vben Botránkozatlan. Inoffensus M A Boszontás. Irritatio, insultatio, exacerbatio Bot-kalács. Kürtös kalács Sz D Botránkozás. Scandalum, offendiculum M

A M. A A boszontás minden embertől ki Bot-kérő. E Hegy Csík’ Székében Botránkozó. Offensator M A telik. km Bot-palád. F Szatmár Vben Botránkoztat, botránkoztatja. Scandalizat M A Boszontva mutogatása valaminek. Procax Bot-szeg. Major Posony Vben Meg botránkoztatja. Scandalizat M A ostentatio. PP * Barkóczás bot. Baculus striatus Botránkoztatás. Scandalizatio, scandalum, Boszontó. Irritator Béke-bot. Caduceus offensio. M A BOSZORKÁNY. Strix, incubus, lemur, lamia, Czúczás bot. Scipio ferro acuminatus S K Botránkoztató. Scandalosus, scandalum venefica. M A Csomós bot. Faludi T E p 149 praebens, offendens. M A Boszorkány-kása. Festuca fluitans, gramen Dákos bot Sicam recondens baculus S K BOTOS. Capitulatus M A it Udo, genus mannae. S I calceamenti. CM Furkós bot. Fustis nodosus S K Boszorkány-pille. Méz-evő nagy pille Botos kapcza. Sculponea, udo M A Calcei Horgos bot. Pázm Kal p 839 * Böjti boszorkány. Úgy néz, mint a’ böjti ex lana confecti.

CM Pedocucullus, laneus Kallangos bot. Faludi T É p 157 boszorkány. km pero. PP Koldus-bot. Mendici baculus, incitae S K Vén boszorkány. Venefica vetula Botosban járó. Sculponeatus M A CM Koldus-botra szorúltt. Ad mendicitatem Tüskére való Boszorkány. BOTOZ, botozza. Verberat, fustigat Vajda 2 K p redactus. Boszorkányoz, boszorkányozza. 369. Kürtös bot. Sz D Meg boszorkányozza. Infascinat, fascino Meg botozza. Batuit, fustigat, baculo Lánczos bot. Caestus NC p 323 obligat, veneficio obstringit. PP verberat. S I Pásztori bot. Pedum pastorale Boszorkányság. Pázm Pred p 911 Ró-bot. (Contractum ex Rovó-bot) Bacillus, Botozás Fustigatio BOSZÚ (quibusdam Boszszú, quod tamen cui praestationes colonorum inciduntur. it BOTRA Sz P Bács Vben contra Etymologiam est) Contumelia, 7* Ipsae praestationes colonorum. indignatio, ultio. M A Somfa-bot. Boszu-állatlan. Inultus M A L Tollas bot: tollas buzogány. Sz D Boszú-állás. Vindicatio, vindicta, ultio M BOTA. F Borsod

Vben A. BOTJA. Baculus ejus Minden koldus a’ maga Boszú-álló. Ultor, vindex M A botját dicséri. km Boszú-beszéd. Pázm Kal p 407 Margit’ Él Vas-bota. Zvonárics 1 R p 225 p. 61 BOTK. Boszú’ el nyelése. Injuriae dissimulatio S I Botkos Nodosus, bullosus M A Boszú-illető. Injuriosus Vrancsics Botkos lábú. Scaurus M A Boszú’ ki töltése. Ultio, vindicatio SI BOTLik. Caespitat, talipedat, offensat M A A’ Boszú-kivánás. Pázm Pred p 54 ki hamarkodik, hamar botlik. km Dug 1 Boszú-tétel. Pázm Pred p 897 R. p 177 Bele botlik. Impingit Boszú-tévő. Injuriam faciens M A El botlik. Boszú-törődés. Pázm Pred p 800 Meg botlik. M A A’ ló is meg botlik, noha Boszú-űzés. Vindictae studium, aemulatio négy lába van. M. A Pázm Kal p 70 Csötlik botlik. Boszú-üzö. Vindictae studiosus Vajda Ötlik botlik. 2. K p 111 Ötlés botlás. Vajda K É 1 K p 565 Boszúl, boszúlja. Indignatur, aegre fert M A Botladozik. Offensat, caespitat Sz D 52 Botra tekercs:

kürtös kalács, bot-kalács. Sz. D BOZ. BOZ. F Soprony Vben g Holling E F Hunyad Vben. Boz, Boz-fa, Bozza. R Sambucus S I BOZA. E F Hunyad Vben Patak, fölső Fejér Vben. Folyó víz Három-szék Székében. BOZA. Parabia PP M A Kölesből készített Kún-ital. S I Erről Oláh Miklós így írtt. „In campis Cumanicis praeter vina advectitia, usum habent Cumani cujusdam liquoris, ex MILIO et AQUA, suo more expressi, quem BOZAm vocant.“ L Ejus Hung cap XVIII. p 81 edit Vien „Hi- szem, föl éledt, mint a’ Boza-czibere.“ Kún közmondás Mondatik a’ jó kedvű, ’s csintalankodó emberről. Valamint a’ szőke, fejér haju gyermekről ugyan ott mondják csúf-képpen „Szőke Boza.“ Parabiárul Calepinus ezt jegyzi „Parabia, Parabiae, rtaga(ha. Genus potionis ex miliio et conyza. Coel Ant Lect. L 4 C 26 Boza-sör. Alica M A L Bozai, Bozaj. F Vas Vben BOZOG. Bozog’ háza, Sz. P Gömör Vben BOZOK. MV Hont Vben BOZOLNOK. Bozolnok’ pataka. E Sz P Kolos Vben

BOZONT. Villus Bozonta (Kís, Oláh). E FF Kővár’ Vidékében Bozontos. Villosus, hirsutus, hispidus Faludi E. M p 34 BOZOS. F Ungvár Vben BOZÓT. Carectum, juncetum Sz D S I Bozótos. Bozótos hely. BOZUL. Telek Bihar Vben BÓ. BÓB. BÓB. Crista v vitta turrita Bub Sz D BÓBISKOL. Álom-szeszszel hajtogatja fejét, szundikál. BÓBITA. Avium crista, cirrus item Vitta turrita. PP Bóbitás. Cirratus PP BÓBOS. idem Sz D Bubos BÓCZ. BÓCZ. Henger-bócz. Henger-bóczot vetett BÓCZA. Patak Liptó Vben Bócza-bánya. MV Liptó Vben Bócza-Szent Ivány. F Liptó Vben BÓCS. BÓCS. Sz P Bihar Vben E F Kolos Vben BÓCSA. Sz P Nagy Kunságban Kis Bócsa. ( Sz. PP Pest Vben Nagy Bócsa. ( BÓD Boldog Aszszony’ rózsája. S I Boldog Aszszony’ teje. Carduus lactens M A Boldog Aszszony’ telke. Sz P Bihar Vben Boldog Aszszony’ tenyere. Carduus Ma- BÓD. R Beatus, felix BÓDA. Capulus, manubrium M A CM Evező bóda. Enchiridion CM Szablya-bóda. Capulus CM BÓDÉ. Deszkából

épültt ház, v hajlék Sz D Bódé. Sz P Veszprém Vben (Praedium Beati.) BÓDÍT, bódítja. Sub specie felicitatis seducit, infatuat, confusum reddit. El bódítja. Meg bódítja. Dementat Bódítás. Dementatio Bódító. Dementans, it temulentum reddens Bódító ereje van. BÓDOG, BOLDOG. Beatus, felix, faustus, prosper, fortunatus. M A Halála előtt ne mondj senkit boldognak. Boldog. F Pest Vben Boldog Anya. Beata Mater Boldog Aszszony. Beata Domina Boldog Aszszony. t h n Boldog Aszszony’ bogara. Coccinella S I Boldog Aszszony’ csipkéje. Rubus Idaeus M A. BBoldog Aszszony’ fa. FF Vas, Somogy és Szala Vkben. Boldog Aszszony’ falva. F Posony Vben E FF. Udvarhely Székében Boldog Aszszony’ haja. Cassutha, cuscuta M. A Boldog Aszszony’ hava. Januarius M A Boldog Aszszony’ háza. Sz PP Szala Vben Boldog Aszszony’ katonája. Prov Ollaris Deus. M A Boldog Aszszony’ méntája. Mentha Mariae, riae. M A Boldog Aszszony’ tövisse. idem S I Boldog’ fa. F Szala

Vben Boldog’ falva. F Posony Vben Sz P Bihar Vben. E FF Küküllő, és Hunyad Vkben Boldog halál. Minden búnak vége boldog halál’ szekere. km Boldog’ háza. Sz P Jászságban Boldog Isten, mire jutánk! Boldog kő-vár. Omlott vár Abaúj Vben Boldog kő-vár’ alja. MV Abaúj Vben Boldog Szűz. Beata Virgo Boldog Szűz Anyánk. Beata Virgo, Mater nostra. Bódogit, bódogítja. Beat, felicitat M A mentha graeca. M A Boldog Boldogítás. Felicitatio Aszszony’ Boldogító. Felicitans napja. Boldogodik. Beniczki p 4 Assumtio Mariae. Bódogság. Beatitudo, beatitas, felicitas, faustitas. M A A’ boldogság csak akkor kezdődik, mikor a’ többre vágyás meg szűnik. km Boldogságos. Fortunatus, felix, faustus M. A Boldogságos Szűz Mária. Beatissima Virgo Maria. Bódogtalan. Infelix, infortunatus M A Boldogtalan fa. Lignum infelix Keresztfa Pázm Pred p 1211 Boldogtalan óra. Malheur Boldogtalanít, boldogtalanítja. Infelicitat M A Boldogtalanság. Infelicitas M A

Bódogúl (ige). Beatus fit, scopum assequitur Boldogúltt. Beatus effectus v defunctus Istenben boldogúltt. Meg boldogúltt. Pázm Kal p 528 Bódogúl (mellyék-íge.) Beate, feliciter, prospere. M A BÓDOR Bódorog. Errat deceptus imagine boni Bódorgó. Vagus PP BÓDÚL. Errat, insanit Bóldúl Beniczki p 33 Bódúl idem. p 42 El bódúl. Aberrat Biró M Micae p 153 Meg bódúl. Káldi 4 Reg 7 15 Bódúlás. Aberratio, insania M A Pázm Kal p. 646 Bódúltt. Stupidus, insanus M A Bódúlttság. Insania Sz D BÓDIZSÁR. BÓDIZSÁR, BOLDIZSÁR, BÓDI. t f n Balthasar. BÓK. BÓK. F Zágráb Vben Sz P Kunságban BÓKA. Astragalus M A PP Bóka. F Torontál Vben Bóka’ háza. F Szala Vben BÓKLÁL: feljebb alább járkál. BÓKOL: bólogat, szundikálva le-le üti fejét. Sz. D BÓKONY. A’ hajó’ oldalait belől tartó löcsforma fa Sz D BÓL. BÓL (név.) BÓLINT. Sopore victus caput semel flectit El bólintott. BÓLOG. Sedens, sopore obrepente, capite adnutat. Bólogat:

szundikál. Sz D Incipit sopore vinci, et caput saepius inclinat. Bólogatás. Nictitatio soporans, somnolescentia Bólogató. Prae sopore caput agitans BÓL. BÓL, BŐL. De, Ex Sunt affixa M A aliis BÚL, BŰL. 53 Böcstelenkedik. Agit indigne, inhonore Bödön-turó (Bödöny-turó). Zólyomi Csuzi Tromb. p 175 Dávid’ Levelében 1630. L Tót Ferencz Böcstelenség. Infamia Protest. Hist p 106 Böcstelenűl. Infamiter, inhonore BÖF. BÖCSÜ. Aestimatio BÓR. Böcsü-áron. Pretio aestimationali BÓR. BÖF. Ructus S I Böcsü-eledel. Legumen M A Török-bór. Sz P Nagy Kunságban BÖFFEN. Eructatur Böcsü-kár. Nem tettem böcsü-kárt Föl böffen. Cum ructu erumpit BÓT. Böcsü-pénz. Quod titulo aestimationis Böffent, böffenti. Ructat solvitur. Ki böffenti. Eructat BÓT, BOLT. Fornix, testudo, camera M A Böcsü szerint. Juxta aestimationem Böffentés. Ructus, eructatio M A Bót. Sz P Szabolcs Vben Böcsül, böcsüli. Aestimat, honestat, Böffentő. Ructans M A

Bót-hajtás. Laquearium, concameratum, honorat, cohonestat, reveretur, veneratur. M BÖFÖG, böfögi Ructat Pázm Kal p fornix. M A Bolt-hajtás CM A. A’ ki mást böcsül, magát böcsüli. km. 1088. Bót-hajtásos. Arcuatus M A El böcsüli. Abaestimat Belé böfög. Irructat M A Kalmár-bót. Taberna M A Meg böcsüli. Aestimat, taxat. M. A. Ki böfögi. Eructat BÓTI. Camerarius M A Az ebet uráért meg kell böcsülni. km Reá böfög. Irructat M A BÓTOS. Habens fornicem Nevet, mint a’ Bótos’ Meg böcsüli magát. Szépen viseli magát Böfögés Ructus, ructatus, eructatio M A kutyája. km S. I Böfögő. Ructator, ructuosus M A Bótos inas. Tyro mercatoris Böcsület. Honor, honos, veneratio, Böfögdögel. Ructitat M A Bótos kalmár. Fornicarius M A reverentia, aestimatio, existimatio. M A Tabernarius mercator. PP A’ böcsületet minden ember szereti. km BÖG. Bótos legény. Böcsület’ illatja. Csuzi p 247 Bótos népek: Kalmárok, kereskedők. BÖG. Nodus,

tuber, geniculum Sz D S I Böcsület-keverés. Calumnia, detractio Gyöngyösi’ Munk. 1 Darab p 220 famae. Faludi U. E. 2. R. p. 44. Bög. Sz P Pest Vben Bótos zsidó. Judaeus fornicem habens Böcsület-tétel. Zvonárics 1 R p 240 BÖGELLŐ aliis Bögölő. F Posony Vben BÓTOZ, bótozza. Fornicat, camerat, Böcsülete. Honor ejus. Mind jó ott lakni, hol BÖGÖD. Sz P Fejér Vben concamerat. M A böcsűlete vagyon az embernek. km. Bé bótozza. Bé bóltozza Arcuat PP BÖGÖLY. Tabanus, asilus M A Böcsülete-vesztett. Infamis. Tiszti SzóMeg bótozza. Meg bóltozza Confornicat, Bögöly-Patony. F Posony Vben tár p. 50 concamerat. M A BÖGÖT. F Vas Vben Böcsületében jár. Agitur de nomine ipsius Bótozás. Arcuatio Bögöte. F Vas Vben S. I Bótozás’ közepe, köldöke. Tholus, Böcsületes. Honorabilis, honorandus M A BÖGÖZ, bögözi Nodat, geniculat Sz D concamerationis umbilicus. PP Bögöz. E F Udvarhely Székében Böcsületesen. Honorate, honorifice, Bótozat.

Fornix, concameratio M A Boltozat BÖGRE. Urceus M A reverenter. M A CM. Böcsületesség. Honorificentia M A BÖGY. Áros bóltozat. Faludi T É p 305 Böcsületlen. Inhonorus Pázm Kal p Bótozva. Arcuatim PP BÖGY. Ingluvies, rumen volatilium S 187. 221 Pred p 1213 I. Ventriculus volatilium M A Böcsületlenség. Pázm Kal p 297 MoBÖGYE Ejus rumen Meg tellett már a’ noszlai Hit olt. p 116 bögye. km Böcsületlenűl. Pázm Kal p 300 BÖGYKE. BÖ. Böcsületre való. Aestimatorius Hegyke bögyke. Csuzi Tromb p 280 Böcsülés. Aestimatio, honoratio M A BÖGYÖK. Meg böcsülés. Taxatio, aestimatio. M. A. BÖCS. Bögyökös. Protuberans, turgidus Böcsülhető. Aestimatorius M A Bögyökös korsó. Amphora in medio BÖCS. Pretium, existimatio, honor, aestimatio, Böcsülhetetlen méltóságú. Pázm Pred p protuberans. dignitas, valor. M A 863. BÖGYÖS. Pectorosus, v elatus S I Bécsi böcs. Wiener Währung Meg böcsülhetetlen. Inaestimabilis Pázm Bögyös aszszony. Sz D

Pectorosa mulier BÖCSE. Ejus valor, pretium A’ pénznek leg Pred. p 41 M A Bögyös galamb. Columba gutturosa kevesebb böcse van ott, a’ hol verik. km Böcsülő Venerator, aestimator M A it Bögyös kontyos madár. Faludi N E K. V p 400 Taxator. p. 196 BÖCSEDELM. Böcsedelem Ember-böcsülő. Bögyös korsó. Gutturnium Böcsedelmes. Böcsülni méltó Sz D Böcsültet, böcsülteti. Curat aestimari Tele bögyös. Csuzi p 632 Plennm habens BÖCSMÉR. El böcsülteti. Curat abaestimari ventriculum. Böcsmérel, böcsméreli, böcsmérli. Vituperat, Böcsültt. Aestimatus M A Bögyösül. Pectorosus fit vilipendit. Sz D BÖGYÖSZKEDik. Reá tartja magát Sz D Böcsmérlés. Vituperatio, vilipensio BÖD. BÖGYÜ. Böcsmérlő. Vituperator Nagy bögyű. Böcsmérez, böcsmérezi. Idem Faludi U Szép bögyű. E. 2 R p 89 BÖCSÖS. Praestans, dignus, pretiosus M A BÖH. Böcsösít, böcsösíti. Böcsre emeli Sz D BÖH. BÖCSTELEN. Vilis, nullius pretii, proletarius v BÖHÖNY.

inhonorus, inhonestus. Pázm Pred p BÖD Böhönye. MV Somogy Vben 599. Böd be, böd. Ludakat be hajtó szó BÖJT. Böcstelenedik. Vilescit Faludi N A p 130 BÖDE. F Szala Vben Böcstelenít, böcsteleníti. Inhonorat Faludi N BÖJT. Jejunium, quadragesima, carnis, Böde’ háza. F Szala Vben E. p 169 privium. M A Teli hassal könnyű a’ a’ BÖDES. E F Csík Székében böjtöt dicsérni. km BÖDÖGE. F Győr Vben Bőjt’ dereka. Faludi E M p 249 Egyházas Bödöge. Sz P Veszprém Vben Homok-Bödöge. F Veszprém Vben BÖDÖNY. Kut-káva kut-köpü Sz D Bödöny. E F Doboka Vben BÓNÉ. BÓNÉ. Póné, bizonyos halász háló Sz D. S I 54 BÖNG. Böjt’ eleje. Initium quadragesimae Kolos Vben. Böjt-elő-hó. Februarius M A BÖKÖ. Pungens BÖNG. Böngeni a’ méhek szoktak Sz D Böjt’ elő-hava. Idem Bökő légy. Stomoxis Stechfliege S I Böngés: dongás. Sz D Böjt-fő-szerda. Primus quadragesimae dies Bökő szó. Dicterium aculeatum, asperae BÖNGÉSZ,

böngészi. Sonitum edendo circumit, Mercurii, s. dies cinerum Eszterházi Tamás facetiae. S I quaerit instar Apis. Hunn. ford p 478 Bökőcze: bökő veszszőcske Sz. D Ki böngésztem Homert. Molnár János Böjt-köz. Tüske-bökőcze. Sz D BÖNGET. Mugit M A Böjt-közben. Intra jejunium Bökős. Puncturosus A’ rózsa szép, és jó illatu, Böngetés. Mugitus M A Böjt-középig. Pázm Pred p 407 de bökős a’ tüskéje. km BÖR. Böjt-más-hó. Martius M A Bökős ökör. Bos cornupeta BÖR. Böjt’ más hava. Idem BÖL. Bör-hegy, nevezetes hegy, Veszprém Vben. Böjt-szegés. Pázm Pred p 558 BÖL. BÖRCS. F Győr Vben Böjt’ utólja. BÖLGYÉN. (alsó, fölső.) FF. Nyitra Vben. Börcs’ háza. Sz P Veszprém Vben Hoszszú böjt. Tasi Gáspár p 65 A’ ki sok zabálló csötörtököt tart, hoszszú böjtre BÖLKÉNY. (Magyar, oláh) E FF Torda Vben BÖRDÖCZE F Szala Vben BÖLINY. Bison, vison M A PP BÖRDÖN. Torok nem bördön km Dug szorúl. km BÖLÖMBÖL.

Clamat more Ardeae stellaris 1. R p 79 Köteles böjt. Jejunium de praecepto Bölömbölő Bölöm-bika. Zrinyi 2 Ének BÖRGÖLIN. F Vas Vben Negyvennapi böjt. Quadragesima Stroph. 4 BÖRGÖND. Sz P Fejér Vben Szabott böjt. Pázm Kal p 297 BÖLÖN. (Kis, közép és nagy) E FF HáBÖRKÖS Sz P Borsod Vben Száraz böjt. Csuzi Tromb p 49 rom szék Székében. BÖRMÉNY. (Nagy, kis) E Sz P Kolos Vben BÖJTI. Quadragesimalis M A BÖLÖNY. Erdei bika, jáhor, jávor Urus BÖRÖLLŐ. Sz P Veszprém Vben Böjti boszorkány. Úgy néz, mint a’ böjti Auerochs. S I BÖRÖNY. boszorkány. km Bölöny-bika, bölön-bika, bölöm-bika: nádi Böröny-szilva. Lippai Gy K p 175 Böjti eledel. Cibus esurialis v. vizi bika Ardea stellaris Rohrdommel Börönyd, börönd F Szala Vben Böjti eleség. Victus sine carne S. I Sz D BÖRZSA. Sz P Veszprém Vben Böjti étel. Idem BÖLSE. (Kánya Kápolna Sándor Sziget BÖRZSÖNY Bresillum M A Böjti nap. Dies esurialis ) FF. Abaúj Vben

Börzsönybe teszi a’ tojást. BÖJTJE. Ejus jejunium Beteg ember’ böjtje, Börzsöny. MV Hont Vben Sz P Tolna részeg ember’ imádsága. km Vben. BÖJTÖL, böjtöli. Jejunat, jejunando sacrat BÖLCS. BÖRVÉLY. F Szatmár Vben Ki böjtöli. Ki böjtölte a’ nagy böjtöt Integram BÖLCS. Sapiens, doctus, eruditus, philosophus BÖRZÖNCZE MV Somogy Vben F Szala quadragesimam jejunando extraxit. M. A Vben. Meg böjtöli. Jejunando sacrat Bölcs ember. Nincs olly bölcs ember, kit a’ Böjtölés. Jejunatio, jejunitas M A BÖRBITÉL. bor meg nem bolondít. km Böjtölő. Jejunator Bölcs’ háza. Major Liptó Vben BÖJTÖS. Böjtöt tartó BÖRBITÉL. Demurmurat, blaterat M A Bölcs-név. A’ tudatlanok között könnyű Böjtös Szent János. Joannes jejunator L. Berbitél bölcs-nevet szerezni. km El börbitéli. Zvonárics Post 1 R p BÖK. Világi bölcs. Philosophus S I 84. BÖLCSELKEDik. Philosophatur, sapit M A CM. BÖRBÖNCZE. BÖK. Pungit, figit El bölcselkedik.

Által böki. Transfigit BÖRBÖNCZE. Pixis. M. A Bölcselkedés. Philosophatio, philosophia Belé böki. Infigit Dohányos börböncze. Pixis tabaccaria Bölcselkedő. Philosophator, philosophus Föl böki. Suffigit Faludi E. M p 67 BÖLCSEN. Sapienter, erudite M A Ki böki. Expungit BÖLCSES. Sapientulus, eruditulus Le böki. Defigit BÖRHE. Bölcseskedik. Faludi N A p 130 Meg böki. Pungit, figit S I Meg bökte a’ BÖLCSESÉG. Sapien ia, doctrina M A A’ BÖRHE. Subligaculum, subligar, perizoma M Sz. Tamást bölcseség leg jobb úti költség. km A. L BERHE BÖKCSE. Stomoxis S I Bölcseség-szerető. Philosophus CM BÖKDÖS, bökdösi. Punctitat Sz D Szúrkál Bölcseség’ titka. Faludi E M p 249 BÖRTÖN. BÖKDÖZ, bökdözi. Idem BÖLCSI. Sz P Bihar Vben BÖRTÖN. Praeco, carnifex, stentor M A FogBÖKE Curvus, tortus, reflexus, nodosus M A BÖLCSKE F Tolna Vben ház, tömlöcz. Sz D Bökény. Sz P Csongrád Vben F Ugocsa Vben BÖRTÖNÖS: tömlöcz-tartó, rabokra vigyázó.

Bökény. E F Kolos Vben g Krumendorf BÖMB. Sz. D Custos carcerum Szirmai Parab p BÖKET. Punctura, punctum, fixura BÖMB. Sonus boum 92. BÖKÉS. Punctio, fixa BÖMBÖL, bömböli. Boat, mugit M A Mód BÖKKEN. Titubat, vacillat M A nélkül bömböl. Suilla harmonia Meg Bé bökken valakihez. Sz D bömböli. Demugit Belé bökken, belé botlik. Sz D Bömbölés. Boatus M A Pázm Kal p Reá bökken (Reá ütközik.) Incaute 74. Pred p 7 supervenit. PP Bömbölő. Boans Bökkenés. Titubatio, vacillatio, haesitatio, Bömbölve. Boando Faludi N A p 165 talipedatio, offensio. M A Bökkenő. Offensator, it locus salebrosus, BÖMM. salebra. M A Ez ám a’ bökkenője Hinc illae BÖMM. Vox ursi lacrimac. M A Ne kerengesd annyit, mondd ki BÖMMÖG. Ursinum sonum edit Bömmög a’ bökkenőjét. km mint a’ medve. Dug km 1 R p 198 Bökkenős. Faludi N A p 240 Bömmögő. Idem in nota Bökkent, bökkenti. Botlatja Facit vacillare. BÖND. BÖKÖD böködi. Punctitat Sz D BÖND. Böködés.

Iterata punctio Sz D BÖNDŐ. Epigastrion M A CM BÖKÖNY F. Szabolcs Vben E Sz P Nagy böndő. Tanagraeus cetus M A 55 Bőven adakozik. Largitur Bőven adakozás. Largitio M A BÖS. MV Posony Vben Bőven adó. Largitor, munificus M A Bös’ háza. E F közép Szolnok Vben Bőven folyó. Largifluus M A Bös-törő. Pistillum S I Bőven költ. Prodigit sumtus, profundit, BÖSÖVÉNY. Cicutaria PP Baraboly Sz D dilapidat. M A BÖSTÖRKÖDik. Jurgia serit, rixas excitat Bőven költés. Profusio M A Vajda 3. K p 398 Bőven költő. Profusus M A BŐVES. Faludi Sz E p 96 N E p 189 Pázm BÖZSE. Pred. p 192 BÖZ. Bőves tárház. Faludi E M p 237 BÖZ. BÖZSE. Elisabetha juvencula Bőveskedik. Abundat BÖZÖD. E F Udvarhely Székében Bőveskedő. Abundans M A BÖZNYE. F Bihar Vben BÖSZ. BŐVÍT, bővíti. Auget, ampliat, amplificat S I El bővíti. Abundare facit M A BÖSZ. Meg bővíti. Ampliat, locupletat, foetat, Bösz-ér. Sz P Pest Vben BŐ. abundare facit. M A BÖSZÉNY.

Bővítés. Ampliatio Böszény’ fa, Böszén’ fa. F Somogy Vben BŐ. Bővítő. Ampliator BÖSZME. Együgyü-ostoba, és mindennek BŐVSÉG. Abundantia, copia, redundantia, vakmerőn neki menő. llly értelemben BŐ, BŐV. Copiosus, amplus, prolixus M A ubertas. M A hallottam 1826. Ján 8 Bő. MV Soprony Vben Sz P Somogy Bővséges. Copiosus M A BÖSZÖRMÉNY. MV Bihar Vben Vben. E F Maros Székében Bővségesen. Abundanter, copiose M A Hajdu-böszörmény. Hajdu-város Bő beszédű. Multiloquus M A BŐVÜL. Angetur, ampliatur S I BÖSZTÖR. Sz P Kis Kunságban Bő bugyogó. El bővűl. Augescit, augetur, multiplicatur Bő kezű. Munificus, liberalis, dapsilis M A BÖT. S. I Bő kezüen. Liberaliter. M. A. BÖT. Meg bővül. Augescit, multiplicatur, Bő kezüség. Liberalitas, munificentia. M. A. BÖTE. abundare incipit. M A Bő nadrág. Böte’ fa. F Szala Vben Bő népü. Frequens, copiosus, populosus S BŐCSŐ. BÖTKE. Bruscum, bulbus M A Tölgyfa’ I. csomója, taplója,

v. csomós fejes fű, mint a’ Bő Sárkány. F Soprony Vben BŐCSŐ, BŐLCSŐ. Cunae, cunabula M A hagyma. Sz D A’ tölgyfának fodros csomója, Bő szavu. Disertus, eloquens Bőcső-rengetés. Cunarum agitatio, bötke. CM Bő tollú. Stylum amplum habens motitatio. Bötkés. Bulbosus M A Bő vérü. Sangvinosus, sangvine abundans Bőcső-rengető. BÖTKÖDik: tűvel mivel által lyuggatja. Sz D S. I Bőlcső-rengető madzag. Vajda 2 K p Bötködés a’ vásznon, papiroson. Sz D Bő vérüség. Plethoria, abundantia san374 BÖTKŐ. Nodus, geniculum, tuber M A gvinis. S I Fa-bőcső. Ezt sem fa-bőcsőben ringatták Bötkőjit el írtja. Enodat M A * Olly bő. Hodierna pronunciatione: Öl bő km. Bötkőnkint. Geniculatim M A (sicut dölög tévő nap, loco: dolog tévő.) F BŐCSŐBELI gyermek Faludi E M p 238 Bötkős. Geniculatus, nodosus M A CM Vas Vben. BŐCSŐI. Ad cunas pertinens M A Bötkősödik. Tuberat M A Száraz Bő. Sz P Heves Vben BŐCSŐJE. Ejus cunae A’ melly

bőcsőjéből BÖTÖK. Nodus Csomó CM Tisza Bő. F Heves Vben nagy hamar sírba hág. km Bötökös. Nodosus Csomós CM BŐBEN büdös, szükben édes. BŐCSŐS. Habens cunas Bötköt köt. Nodat CM BŐD. R Subfertilis Bőcsős gyermek. Infans cunis incubans BÖTYÖK, bötykő. Nodus, tuber, protuberantia Bőd. FF Abauj és Vas Vkben Sz PP M. A S. I Csongrád és Pest Vkben. E F belső BŐCSŐZTETI, bőlcsőzteti Pázm Pred p 1273 BÖTKŰ. Szolnok Vben. In cunis detinet. Három bötkü. Trinodis CM BŐNY. (Bő hony?) F Győr Vben BŐG. BŐS. Abundans, copiosus, amplus BÖTÜ. BŐSÉG. Abundantia, copia BŐG. Mugit, boat Idegen ökör haza felé bőg BÖTÜ, BETÜ. Litera, Bőség’ szarva. Cornucopiae km. M. A Bőséges. Superfluus CM Bele bőg. Immugit M A Bőségesen. Abundantissime CM Ki bőgi. Emugit M A Bőségesség. Superfluitas CM Reá bőg. Admugit M A BŐVE valaminek. Copia, abundantia aliViszsza bőg Remugit M A cujus rei. BŐGET. Balat, boat, mugit M A BŐVEBB. Amplior,

copiosior Meg bőgeti. Demugit M A Bővebbed. R Subcopiosus, plusculus Bőgetés. Balatus, boatus, mugitus M A Bővebben. Plenius, largius, amplius, coBőgető Mugiens, boans, balans M A piosius, fusius. Bögető madár. Ulula M A BŐVELKEDik. Abundat, redundat, exuberat BŐGÉS. Mugitus, boatus M A M. A BŐGÖLY. Tabanus, asilus M A Bötü-szedő. Collector literarum, typotheta Bővelkedés Affluentia, redundatio M A BÖGÖ. Mugiens, boans Bővelkedő. Copiosus, redundans M A Bötü szerint. Ad literam BŐVEN. Abunde, affatim, affluenter, copiose, Bőgő hegedü. Pandura, barbitos gravis A’ Bötü-vetés. Algebra Dugonics cumulate, large, largiter, j laxe, részeg ember még az eget is bőgőnek Bötü-vető. Algebraista liberaliter, opime, opipar*, profuse, nézi. km Bötü-öntő. F prolixe, obertim. M A Bőgő síp. Tibia utricularis S I S. I Bőgős. A’ bőgő hegedüt vonó * Arany-bötük. Faludi T É p 79 Arasznyi bötük. Literae trabales Vajda 3 K p 520. Barát-bötük.

Literae Monasticae Gottus-bötük. Literae Gothicae Faludi N U p. 178 Jóta-bötü. Faludi U E 3 R p 101 Kóta-bötük. Faludi N E p 62 BÖS. gramma. Bötü’ értelme. Sensus literae. Bötü-rend. Alphabetum. S. I. Bötű-szedés. Collectio literarum. usor typorum. Nóta-bötük. Idem, ibidem. Nulla-bötük. Faludi N E p 159 Szegletes bötük. Faludi T É p 9 BÖTÜI. Literalis Bötüi értelem. Sensus literalis BÖTÜNKÉNT. Per literas, de litera ad literam BÖTÜZ, bötüzi. Syllabisat Ki bötüzi. Exsyllabisat Bötüzés. Syllabisatio Bötüző. Syllabisans, syllabisator 56 BŐR. 503. Szattyány-bőr. Corium ovillum S K Tehén-bőr. Corium vaccinum S K BRIA. BŐR. Corium, pellis, cutis, tergus, byrsa M A Tinó-bőr. BRIA. Bőr alatt való. Subcutaneus, Ürü-bőr. Gaz-bria. subtercutaneus, intercus, intercutaneus. Vidra-bőr. VVL M. A BŐRBÜL való. Coriaceus, tergínus M A BROSA. Bőr alatt viszkettető serke. Acarus M A BŐRE. Ejus pellis Ha nincs szőre, vagyon bőre

BROSA Bőr’ alja. Caro sub cutem S I Si non potest aere, luat pelle. Brosál. Prosas decantat Bőr’ aljai. Subcus, subcutaneus S I Bőrében jár a’ dolog. km Brosálás. Prosarum decantatio M A PP Bőr’ aljai víz. Aqua subcus, intercus S I Bőrével fizeti meg. km BROSMITÁL. Prosas decantat L Prosál M A Bőr’ aljai tetü. S I Erőtlen, mint a’ BŐRÉBŐL KI vetkőző kigyó. BRÚG. Bör-csáváló, bőr-érlelő. Sz D km. BRÚG. Bőr-csont. Sceleton vivum S I Kiki a’ maga bőrét viszi a’ vásárra. km BRÚGATYÓ. Bizonyos játék-eszköz S I Bőr-egér, bőr-madár. Vespertilio S I Meg nem fér a’ bőrében. km Keresztűl fúrtt, és ki üresített diobul Bőr érlelő. Sz D Nem lennék a’ bőrében. km csináltt játszó eszköz. Sz D Bőr-foszlás a’ köröm’ tövén. Reduvia S I BŐRKE. Pellicula nunc detor e: Bürke; úgy BRÚGÓ. Barbitos gravis Bassgeige S I Bőr’ föl törése, járás miatt hévi időben, az terjed a’ böcsülete, mint a’

szalonna bőrke Bögő hegedü, bordó hegedü, morgó hegedü. S (bürke) a’ tűzön. km al-felen. Intertrigo M A I. BŐRÖD. R Pellicula Bőr-fű. Conferva S I Bőrödzik. Pellicula obducitur Bőr-gyártó. Alutarius M A Bé bőrödzik. Pellicula inducitur Bőr-harang. Valaki meg szakad az Uraság’ dolgán, ollyat bőr-haranggal fizetnek ki BŐRÖL, bőröli. Verberat BU. Meg bőröllek: korbácsollak. Sz D Budán. Dug km 1 R p 279 BŐRÖS. Pellitus, pelle obductus Bőr-hámlás, korpázás. Porrigo PP BUCZ. Bőrös láda. Riscus PP Bőr-hártya. Epidermis v charta pergamena BUCZ. R Coxa Czomb PP Bőrös pecsenye. Costula porcina PP S. I BUCZA. Ejus coxa Fáj a’ bucza Sz D Bőrösödik. Pelliculatur Bőr-hid. Midőn az ellenség a’ folyó vízhez BUCZKÓ. Köpczös, czombos, zomok Sz D it szoríttatik, hogy a’ vízbe vész, és a’ Bé bőrösödik. idem S I Csomó. Bőrösül. idem győzedelmesek a’ bele veszett ellenségnek Buczkóztatik, bulczkóztatik. Margit’

Élete testein gázolnak által, akkor mondatik BŐRT gyárt, bőrt készít. Fordítsd a’ bőrt, csizma Prájnál. p 296 lessz belőle. km „hogy bőr-hidon mentek által.“ it Traductio militum per utres. Kis Koss BŐRTELEN Excoriatus, cute privatus S I Buczkós: csomós BUCZLÓ. F Sáros Vben Mihály Halotti Beszéd 1757. Gróf BŐRZik Pelle obducitur BUCZÓ. Asper S I Festetics József fölött. p 10 Bé bőrzik. Sz D Bőr-mives, bőrbül mivelő, u. m keztyüs, BÖRÖZ, bőrözi Pelle inducit BUCS. Bőrözés. VVL szíj-gyártó ’s a’ t. S I BUCS. F Esztergom Vben Bőrözet. Superficies pelliculata rei alicujus Bőr-nadrág. Caligae pelliceae S. I BUCSA. t h n Bihar, Békes, Szala és Zólyom Bőr-ostor . Terginus CM Vkben. Bőr-pais. Caetra M A BÖSZ. BUCSKA. Cadus M A ht Bocska Bőr-poklos. Elephantiacus M A BUCSONY. Sz P Nógrád Vben Bőr-poklosság. Elephantia, elephantiasis BŐSZ BUCSOTA. F Szala Vben M. A BÖSZÜL. Vadúl, bolondúl, a’ marháról BUCSU, (bulcsu,

bocsú, bolcsú.) Indulgentia Bőr-ruha: ködmen. Pellicium S I mondatik. Sz D S I M. A Bucsu pénzzel jár km Bőr-sisak. Cudo M A Bele böszűl: bele bolondúl, bele dühödik. S Bucsu. FF Vas és Bereg Vkben Bőr-zsák. Culeus, culeum M A Vr I. Bőr-szék. Sella pellicea Pázm Pred p 696 Bucsu-adás. Largitio indulgentiae, dimissio Meg böszűl. Bőr’ színe. Superficies cutis S I M. A Bőr-tarisznya. Bucsu-beszéd. Oratio valedictoria Bőr-tok. Scortum M A Bucsu-dal. Carmen propemticum S I BR. Bőr-ülep. Salavári S I Bucsu’ fia, mint vásár’ fia. Bőr-viszketeg. Formicatio S I Bucsu’ háza. F Posony Vben BRASLÓ. * Bagaria-bőr. Corium bovinum russicum S K Bucsu-hely. Locus indulgentiarum, Bárány-bőr. Agnina pellis S K peregrinationis religiosae, clarus imagine BRASLÓ. Telek a’ Hajdu-városokban Birka-bőr. VVL Thaumaturgae. S I Bocskor-bőr az orczája. km BRASSÓ. Borjú-bőr. Szinte annyi borjú-bőrt visznek BRASSÓ. Corona, Urbs Transyl M A a’ vásárra,

mint ökör- bőrt. Brassó’ vidéke. Districtus Coronensis Csikó-bőr. Pellis pulli equini Elő-bőr. Praeputium S I BRASZLÓ. Elő-bőr’ gyulladása. Phymosis S I Elő-bőr a’ kocsiban. BRASZLÓ. Vratislaus L Boroszló Braszló’ várasa. Wratislavia PP Elő-bőr (a’ kovácsoknál). Ventrale BREKEKE. S. K Far-bőr (a’ bányászoknál). Subligaculum BREKEKE Béka-szó tegens nates. S K BREKEKÉL. Béka-módon szóll Anal Phil T Hasi bőr. VVL IX. p 63 Juh-bőr. Pellis ovina Kigyó-bőr. Serpentis exuviae S K BRENZA. Kos-bőr. Ló-bőr. Corium equinum Medve-bőr. Ursina pellis S K Ökör-bőr. Corium bovinum Róka-bőr. Egy rókának nem lehet két bőrét húzni. km BRENZA, Brondza, Bronza. Caseus Bresnensis, Burenda Brinsenkäs S I Lippai ht. Berenza Cal Oec p 46 BREVIÁR. BREVIÁR. Breviarium Monoszlai Hit oltalm p 57 Bucsu-járás. Pia processio, religiosa Ó Buda. Vetero Buda, Buda vetus A. peregrinatio. S I Pázm Kal p 764 Szász-Buda. E F Segesvár Székében

BUGYOLA. Bulga, sarcina S I Könnyen veszik föl, mint a’ bucsú- járást Új Buda. Sz P Kolos Vben Bugyoláz, bugyolázza. Tegit, operit S I km. Dug 2 R p 98 BUDAI. Budensis, Budaeus M A BUGYOROG. Bullat, bullit v scaturit Sz D Bucsu-járó. Peregrinator religiosus, Budai bor. A’ Budai piros bor nyelBUJik peregrinus ex devotione. S I ízű. km Bucsu-lakzi. Coena viatica, v epulae enBudai csonka torony Pázm Pred p 1076 BUJik, buvik. Latitat, delitescit, se abscondit, coeniorum. S I Budai fördő. Balneum Budense recondit, occultat. A’ ki ebért, gyermekért Bucsu-levél. Ablass-brief Zvonárics Postilla Budai mérték. Budai mértékkel fizet km veszekedik, pad alá bujjék. km 1. R p 85 Tasi Gáspár p 175 Budai vékával fizet. Dug km 1 R p 262 Által bujik. Transrepit Bucsu-nap. Dies encoeniorum, dedicationis BUDÁBAN Bé bujik. Ad aliquem locum angustum Mi hír Budában? templi. S I contracto corpore se infert. Pázm Pred p BUDÁN. Csak egyszer volt Budán kutyaBucsu-szó

Faludi E M p 62 990. vásár. km Lásd Magyar Hirmondó 1792 Bucsu-vétel. Valedictio M A Bele bujik. Irrepit M A 2-dik Szakasz. p 162 Bucsu-vétlen. Discedens sine scitu aliorum El bujik. Takács Jósef Költeményei p 54 Kinek lova nincs, Budán is gyalog jár. km Prágai p. 166 ,,Az élet gyakorta búcsúEl buik, el buvik Delitet, delitescit, BUDÁRA. vétlen el szakad tőlünk“ it. p 266 abscondit se. M A Sokáig ér a’ sánta kutya Budára. km Bucsu-vétlenűl. Absque valedictione S I Ki bujik. Nem bujik ki, mint a’ kígyó, a’ BUDÁRÚL. Teljes Bucsu. Indulgentia plenaria bőréből. km Ha Budárúl jött volna, sem hinném. km BUJA Lascivus, petulcus M A Vég-bucsu. Faludi E M p 22 Szirmai Parab. p. 7. Bucsus. (Habens indulgentiam) Indulgentiarius Buja dög. Lues Venerea S I Meg jött Antal Budárúl, zöld ágot hozott M. A Buja kivánatos. Procax M A orrában. Profectus ad Apaturia rediit Bucsus levél, Zvonárics 1. R p 748 Tasi Gáspár Buja kórság. Lues Venerea S

I Majo. K V p 424 p. 176 Buja mirígy. Bubo venereus S I BUDÁTÚL. Bucsus nép. Peregrinatores ex devotione Buja szerelem. Venus vulgivaga Sz D Olly meszsze jár tőle, mint Bécs Budátúl. Bucsut ád. Indulgentias largitur, dimittit M A Buja tűz. Urigo S I km. Bucsut jár. Loca sacra devotionis causa Bujaság. Luxus, lascivia, libido M A Szorgos adit. Egygyütt járják a’ bucsut munka felejteti a’ bujaságot. km km. Dug 1 R p 66 Bujaságos. Csuzi, Tromb p 504 BUF. Bucsut vesz. Valedicit M A Bucsut vett Bujálkodik. Lascivit, luxuriatur, libidinatur M eszétől. Dug km 1 R p 107 BUF. A. Bucsuzik, bulcsuzik. Valedicit Faludi BUFA. Buccosus M A PP Bujálkodás. Lascivia Faludi N U p U. E 1 R p 142 Bufál, bufálja. Buccas verberat M A 43. El bucsuzik. Pázm Pred p 397 Valedicit Meg bufálja. Bujálkodó. Libidinosus, luxuriosus M A M. A Bujálkodva. Libidinose M A Ki bucsuzik. Faludi N E p 162 T BUFTI. Nagy pofájú, nagy fejű Buján. Lascive, petulanter, v fertiliter Pázm É.

p 27 Pred. p 26 Bucsuzás. Valedictio BUGY. Buján terem a’ roszsz fű. Sz D Bucsuzó. Valedicens BUGY. Sonus aquae ferventis, bullientis, BUJÁS, buvás Absconsio, occultatio, latitatio, Bucsuzó ének. Faludi E M p 61 secreti captatio. S I scaturientis, v. aëris ex aqua erumpentis Bucsuzó félben van. Est in procinctu Bugy, bugy. BUJDOG. Pázm Pred p 206 valedictionis, discessus. Faludi N A p BUJDOKLik. Errat, latitat, mergitur Bugy-borék. Bulla S I 57. M. A Bugy-borékos. Bullosus Biró Márton Micae Bucsuzó szépségek. Faludi U E 2 R Bujdoklás. Pázm Pred p 1192 p. 346 p. 29 Bujdokló. Pázm Pred p 874 Bugy-borékol. Bullat, bullit Sz D Bucsuzatlan: bucsu-vétlen. Bucsuzatlan el BUJDOSik. Errat, vagatur M A Heverő testben Paraszt Kalandáriom. mentt. Abiit, quin valedixisset Bugy-fa, vizet ütő, és zavaró halász- fa. S I bujdosik az elme. km it Peregrinatur Bucsuztat, bucsuztatja. Facit loco alterius Bujdosik. Bujdosik szegény árva Deák BUGYA. valedictionem. Bé

bujdosik. Immigrat Zvonárics 1 R Egye-bugya. El bucsuztatja. p. 262 BUGYGYAN. Bullat, ebullit M A Bucsuztatás. Facta in persona mortui El bujdosik. Pázm Pred p 654 Föl bugygyan. Ebullit valedictio. El budosik. Pererrat, aberrat, abscedit M A Ki bugygyan. Ebullat M A L Bucsuztató. Valedicens in persona mortui Demigrat. Bugygyanás. Bullatio Bucsuztató ének. Cantilena valedictoria Ki bujdosik. Emigrat Bugygyanó. Bullans in persona mortui decantari solita. Bugygyant, bugygyantja. Facit, ut erumpat, Bucsuztató versek. Versus valedictorii prosiliat. S I BUGYI. F Pest Vben BUGYKA: szük száju bugyogós korsó. BUDA. Sz. D Bugykáz: vizet veréssel zavarja ’s a’ part alját BUDA. Buda, Metropolis Ungariae M A bolygatja a’ halászatkor. S I Meszsze Buda sánta ebnek. km Buda alatt. Ad Budam Több veszett Buda BUGYKOS idem ac Bugyka S I BUGYOG. Scaturit, strepit M A Bullat, bullit, alatt. km fervet, tumet, turget, protuberat. S I Buda’ fa. FF Baranya és Szala Vkben Föl

bugyog. Protuberat, prosilit Buda’ háza. F Ung Vben Ki bugyog. Extuberat, effervet Buda-keszi. F Pest Vben Bugyoga: szük száju korsó. VV L Buda-Örs. F Pest Vben Bugyogatlan hordó. Orca CM Buda’ telke. E F Kolos Vben Bugyogó. Braccae turgidae, follicantes, prout Buda-vár. F Szala Vben Germani olim gestabant. S I Buda’ vára. Arx Budensis Bugyógós. Turbinatus, protuberatus, * Kis Buda. F Szala Vben Sz P Hecapitatus, bulbosus, bulbineus M A ves Vben. Bugyogós korsó. Brocchus M A Mike-Buda. Sz P Pest Vben Bugyogtat, bugyogtatja. Mergit, submergit M Oláh-Buda. E F Kolos Vben 16 58 Bujdosás. Erratio, vagatio M A it Peregrinatio. PP Bujdosás ember’ élete. Sz D Peregrinatio est vita hominis. Bujdosó. Errabundus, vagabundus, migratorius Bujdosó csallán. Marrubium nigrum Cs. Bujdosó csillag Planeta, stella erratica. Pázm Kal p 700 Bujdosó gondolatok. Faludi E M p 238. Bujdosó köszvény. Arthritis vaga, morbus articularis. PP Bujdosó kurva. Circulatrix S I

Bujdosó levél. Sz D Literae commeatus. Bujdosó madarak. Aves commeantes S I. Bujdosó pohár, kerengő duska Ez a’ pohár bujdosik, éljen a’ barátság. Bujdosó társ. Faludi T É p 90 Socius peregrinationis. Bujdosóba jut. Pázm Pred p 775 Bujdosóba megy: el utaz. S I Bujdosva. Vage, erratice, Bujdostomkor. Sz D Quando ego peregrinabar. BUJHATIK. Potest se abscondere, occultare. Erővel nem bujhatom a’ földbe. km El bujhatik előle. Non potest se cum eo conferre, aequiparare. BUJKÁL. Se identidem abscondit, occultat. Pázm Pred p 467 Bujkálás. Iterata occultatio Bujkáló. Identidem se abdens Bujkáló félelem. Sz D Bujkáló nap. Bujkáló nyáj. Pázm Kal p 1081 Bujkálós. Bujkálóst játszik. BUJNA. Bujnán szaporoszik. Lippai Virágos Kert. p. 53 Bujnaság. Lippai Virág K p 48 BUJÓ, buvó. Se abdens, occultans Bujó hely. Latibulum Bujós, bujúsdi, bujóska. Bizonyos játék S. I Bujóskáz. Bujóskát játszik Sz D BÚJT, bujtja. Facit ut abdatur, occultat,

submergit infra terram. it Concitat L. bővebben BOJT Föl bújtja. Concitat S I Bujtár. Subopilio Bujtárkodik. Agit subopilionem Biró Márton. Micae p 276 Bujtás. Concitatio v propagatio palmitis S. I Bujtogat, bujtogatja. Concitat, incitat S I Bujtat, bujtatja. Facit ut alter se abscondat. Belé butatja. Ördögöt bujtatta belé El bujtatja. Pad alá bujtatja. Sub scamnum cogit M. A BUVÁK. Mindent föl buvó v bujó Sz. D BUVÁR Mergus, homo marinus. PP Buvár-kutya Canis ponticus. PP Buvár-lud. Merganser Tauchergans S. I Buvárkodik Agit urinatorem S I. BUVÓ. Se abdens Buvó hely. Latebra S I Által buvó fű. Perfoliata PP BUK. BUK. Casus, lapsus S I Buk-fencz. Volutatio in gyrum Buk-fenczet hányt. Czigány-kereket hányt S I Buk-fity. Idem S I Kecske-buk. Idem Kecske-bukot hány. In caput prolabitur PP. BUKik. Cadit, prolabitur v inclinatur v caput submittit. Alá bukik. Caput submittit Bele bukik. Immergitur El bukik. Demergitur Elő bukik. Prosilit Föl bukik.

Subsilit, caput ex aquis attollit Ki bukik. Exsilit, emergit Le bukik. Cernuit, incurvat se, inclinat se S. I Meg bukik. Cadit v mergitur v lusum perdit, successu destituitur. S I Meg bukott a’ nyúl. Sz D Meg bukott a’ játékban. BUKÁS. Lapsio, prolapsio S I BUKÁZ. Vizet zavar halászáskor Bukázás. Turbatio aquae fine piscationis Bukázó. Bukázó háló. Rete, quo pisces turbata studio aqua capiuntur. BUKDOGÁL. Urinat v caespitat S I BUKDOKLik, (mint haldoklik) víz alá ereszkedik. Sz D BUKDOL a’ vizben. Urinat PP BUKDOSik a’ vízben. Urinat M A BUKKAN. Caespitat Be bukkan, bé bukkantt a’ házba: bé botlott. Sz D Elő bukkan. Se repente profert Föl bukkan. Vajda 3 K p 110 Ki bukkan, ki bukkantt az ablakon. Sz D Le bukkan. Se demittendo occultat Reá bukkan: hirtelen reá talál. Impingit, incidit, offendit. S I Bukkanás. BUKLA. E Hegy Szeben Székében BUKORVÁNY. F Bihar Vben BUKÓ. BUKRA. Ad lapsum, inclinate Bukra van a’ hordó’ eleje. Hallottam Sághon

a’ Bor-fejtőmtül 1825. Maj 11 It. 1818 Jul 6-án midőn a’ Pajtám’ födelét raknák, és a’ homloklát némellyek igen alá ereszteni akarnák, egy ellenkező azt mondá „De így igen Bukra leszsz.“ BUKTAT, buktatja. Mergit, v dejicit, sternit, detrudit, praecipitat. S I Belé buktatja. Immergit Le buktatja. Demergit Meg buktatja. Demergit v facit, ut alter lusum perdat. BULI. BULI. BULIKOL: galamb-módra nyög. Sz D Bulikló. Cyöngyösi Munk 2 Darab p 435 BULY. BULY. F Szabolcs Vben BULYA. R most Buja Lascivus, salax, venereus. S I Török-aszszony Sz D. Mulier v uxor turcica PP Bulya szövet. R Byssus, tela luxuriae S I Bulya-vászon. Tela coa, coa vestis, byssus PP. Bulyább a’ verébnél. Hedera lascivior S I BUNDA. BUNDA. Vestis hyemalis, pelle subducta PP Szür: hozz fát, Pallást: rakj tüzet, Bunda: nyugodjál. km Farkas-bunda. Juhász-bunda. Dug km 1 R p 237 BUNDÁS. Habens talem vestem hyemalem Bundás Geczi. BUNDÁZ, bundázza. Tali se veste byemali

instruit. Föl bundázta magát. BUNKÓ. BUNKÓ. Tuber, nodus S I BUNKÓCZ. F Ung Vben BUNKÓS. Nodosus, tuberosus Bunkós bot. Fustis nodosus S I Sz D Bunkós buzogány. Clava capitata S I BUR. BUR. Erdő Nyitra és Posony Vkben BURA. F Heves Vben BURDÓ. Gyalogok’ háti turbája Ascopera, saccus coriaceus, culeus sarcinarius. PP BURGONYA. Solanum tuberosum S I Sz D BURÍT, burítja. Borít, borítja Contegit M. A Bé burítja. Obruit, adoperit, contegit, obtegit. M A El burítja. Submergit, demergit, obtegit, operit, obruit. M A Föl burítja. Retegit, invertit Ki burítja. Retegit Környül burítja. Circum obruit M A Le burítja. Obtegit, obvolvit Meg burítja. Obducit M A Reá burítja. Adoperit, obvelat Burítás. El burítás. Zvonárics M Post 1 R p 29 Buríték. Velamen, operimentum M A Burító. Tegulum M A BURJÁN: giz gaz, haszontalan fű, gyom a’ kertben. Sz D Nagy István Márt Coron p. 121 Csuzi p 498 Burján’ fatva. E F Hunyad Vben Burjános. E F Kolos Vben

BUROGAT, burogatja. Be burogatja. Le burogatja. BUROK. Frons, dis PP 2 Cyermek-tartó lantorna. Secundae M A Galea infantum. PP Burokban született. Infans galeatus PP Burokja. Ejus secundae Természet’ burokja Biró M Micae p 153 Burkol, burkolja. Csomóba kötözi, bé takarja, födözi. Sz D Burkolat: csomólék, kötőlék. Sz D Burkos. Frondosus, nemorosus PP 8* 59 Búgdogaló. Egy tavaszi Gerliczének szeBurkosodik: gallyasodik, sűrű ágokat ver, addit. S I relmesen búgdogaló szavára el - meg hajt. Sz D Meg buzdítja. Ebullare facit M A szűnik. Csuzi p 404 Meg burkosodik. Vajda K É 1 K p 8 Buzdítás. Incitatio BÚJA. Ejus moeror Burkozik. Se involvit S I Buzditó. Incitans, concitans Nem tud hová lenni bujában. M A p 234 Be burkozik. Buzdító beszéd. Öli magát bujában. km Buzdító ének, buzdító versek. Protrepticon Ki burkozik. Ki burkozott (fölhőbül, BÚS. Tristis, moestus M A Buzdúl. Refervescit M A homályból ki jött) a’ nap. Sz D Bús

aggodalom. Beniczki p 138 Föl buzdúl a’ vére, kivánsága. Sz D BURONG. Involvitur, tegitur Bús Gerlicze. Meg buzdúl. Ebullat, infremit, inflammatur, Burongó. Bús gond. Beniczki p 111 incenditur. M A Burongó fű. Caltha, calendula PP Bús, mint a’ kotló tyúk. km Buzdulat. Fervor, bullitus, effervescentia S BURÚL. Procidit pronus, it mergitur, Bús telek. F Posony Vben I. tegitur. M A Borúl Bús tenger. Mare fluctibus jactatum, BUZG. Buzog Bullit, bullat, fervet M A Bé burúl. Contegitur, obtegitur, obcommotum, agitatum Faludi T É Ki buzog. Effervescit, ebullit M A volvitur. S I p. 110 Buzgalm. Buzgalom El burul. Submergitur, obtegitur, obruitur Búsít, búsítja. Contristat, exacerbat M A Vak buzgalmú. Guzmics A’ Vall. Egy. ideája. M. A Meg búsítja. Exasperat, irritat M A p. 27 Elejbe burúl. Accedit, provolvitur S I Búskodik. Tristatur, moeret, luget Faludi N U Buzgány. Clava, vulgo cambuca M A Ki burúl. Evolvitur p. 19 U E 1 R p 176 Buzgányos. Clavator,

claviger M A Le burúl. Procidit, procumbit M A Búskodás. Sz D Buzgás. Reá burúl. Incumbit S I Búslakodik. idem Búslakodik, mint a’ Ki buzgás. Ebullatio M A Burulás. Prolapsus, procidentia, demersio, kereke-törött paraszt. km Buzgó. Fervidus M A Zelosus submersio. M A Búslakodás. Pázm Pred p 626 Buzgó heveskedések. Faludi E M p 238 El burulás. Submersio, demersio M A Búslakodó. Faludi N U p 63 Pázm Pred Vak buzgó. Coece zelosus Le burulás. Procidentia M A p. 11 Buzgólkodik, Buzgódik, Buzgódozik. Burúltt. Busodalom. „Akarván az bánatot szivekből ki Fervet, zelat. S I Sz D Burúltt idő. Tempus nubilum, nebulosum, vetni, vagy ha az nem lehetne is, csak meg Buzgón. Fervide, zelose turbidum. S I Faludi E M p 237 könnyebbíteni busodalmokat.“ Zvonárics Buzgóság. Fervor, ardor M A 1. R p 674 Burúltt nap. Dies nubilus, obscurus S I Buzgóságos. Fervidus, ardentissimus, Búsolog. Gemit, moeret, tristatur M A Pesthi’ vehemens. M A Meséji. p 63 BURI.

Buzgóságosan. Ardenter, fervide M A Búsulgás. Moeror, gemitus M A BURI. Ludakat hivó szó Buzgótalan. Búsolgó. Moerens, gemebundus Buri, buri. Buzgótalanság. Martonfalvi György Tanitó Búson Moeste S I BURIKOL, burukol, burukkol. Gemit instar Theol. p 590 Búsong. Gemit, moeret, tristatur M A columbarum. S I BUZMA. Elatus, arrogans, insolens Sz D Búsongás. Gemitus, moeror M A S. I Búsongó. BURKUS. BUZOGÁNY. Clava, cambuca M A Búsúl. Exacerbatur M A Tristatur, moeret Buzogány-fű. Typha latifolia. S. I. BURKUS. Burgus Borussus Búsúljon a’ ló, elég nagy a’ feje. km Buzogányos. Clavator Burkus ország. Borussia El búsúl. Buzogányoz, buzogányozza. Meg búsúl. Commovetur, exacerbatur v Meg buzogányozták. Dug km 1 R p 26 BURNÓT. dolori cordis succumbit. S I BUZONG: buzog. Sz D Búsúlás. Furor, moeror M A Késő a’ kár BURNÓT. Pulvis nicotianae L Bornót után a’ búsúlás. km K V p 477 Búsúlkodik. Moerori indulget BUSA. Búsúlkodó. Faludi N A

p 163 BÚ. Búsúlva. Moeste S I BUSA. BÚTALAN. Vacuus moerore, expers tristitiae S Busa. F Nográd Vben I. BÚ. Busa fejű: nagy fejű. Bútalanság. Sz D Busa képű. Bucco, bucculentus S I BÚ. Moeror, tristitia, dolor M A Az egygyes BÚVA Ejus moeror Pázm Kal p 749 „búvát élet bú nélkül nem lehet. km látja hazúgságának.“ BUT. Bú-bánat. Moeror dolori mixtus BUVALL, buvallja. Bút szerez BUT. Bú-berek. F Szala Vben Buvallják az uraságot. Hallottam Sághon BUTA. Stupidus, hebes, obtusus Sz D S I Bú-bér. Himfi 2 R p 46 Poenitere tanti 1820. Mart 15 Buta elme. Ingenium hebes Sz D non emo. Buvallkodik. Moerore se torquet Hallottam Buta tőr. Verutum gladiatorium S I Bú-felejtés. Oblivio moeroris 1825. Máj 3 item egy alsó Lendvai Bú-felejtés’ fejében. Butaság. Hebetudo Aszszonytól September 11- dikén 1825. Bú-felejtő. Bú-oszlató S I Föl kötötték a’ BUTÍT, butítja. Facit hebetem, hebetat, v bú-felejtőre. Dug km 1 R p 24 stupefacit. S I BÚB.

Bú-felejtető vígadozás. Vajda 2 K p 129 BUTÚL. Hebetatur v stupet, stupescit S I Bú-járás. Bolondnak bú járása km BÚB. Gibbus, tuber M A it Cirrus avium, Bú-látott. Aerumnosus PP crista v. vitta turrita mulierum S I BUZ. Bú-látó. Moestus, moerore correptus v BÚBI. Ad vittam vel cristam pertinens Búbi afflictus, miser, calamitosus. S I készületek. Faludi N A p 14 BUZ. Bú-telek. Sz P Heves Vben BUBJA. Ejus crista v vitta Bú-vallás Három roszsz vallás vagyon a’ BUZAD. F Tömös Vben 8* világon: kár-vallás, szégyen-vallás, búBuzad’ földje, Sz. P Veszprém Vben vallás. km. BUZD. E F alsó Fejér Vben Szász-Buzd. E F Medgyes Székében Buzdít, BÚBAN van Cum moerore conflictatur buzdítja. Concitat, stimulat v facit, ut ferveat, BÚGDOGAL. bullet, bulliat. S I Sz D Föl buzdítja. Inflammat, animum alicui 8* 60 BUBOR. Buborék. Bulla M A Szappan-buborék. Bulla saponacea Víz-buborék. Bulla aquea Buborékol. Bullas excitat, facit Buborékos.

Bullatus, bullosus M A Buborka Cucumis. Föl hágott a’ Buborka- fára km Buborkás. Buborkás hordó. Vasculum pro cucumeribus condendis. BUBOS. Turbineus, turbinatus M A it Avis v. mulier cirrata, cristata, in altum vittata. S I Bubos galamb. Columba cristata Bubos harkály. Picus pileatus S I Bubos pirók. Loxia cardinalis S I Bubos rend. Faludi N E p 33 Bubos rigó. Ampelis garrulus S I Bubos tyúk. Gallina cristata Bubosan. Cristate, vittate BUBOZ, bubozza. Facit alteri cristas Meg bubozta. BÚG. BÚG (név.) Loculamentum M A Galamb-búg. Columbarium CM BUGA. Ejus loculamentum Fenyő’ buga. Strobilus S K Len’ buga: Len’ tokja. Sz D Mag’ buga. Siliqua S I Bugáz, bugázza: tokjábul ki veri. Sz D, BUGACZ. Sz P Pest Vben BUGLYA, baglya, boglya. Sz D Buglya-széna. Sz D Buglyál: baglyát rak. Sz D BUGOLYA: búb, bóbita, bób. Sz D Bugolyás tyúk: bubos tyúk. Sz D Bugolyáz, bugolyázza. Sz D BÚG. BÚG, (ige) galamb módra nyög. it Subat Sz D. A’ galamb csak búg,

és nyögődik Vajda K. É 1 k p 70 Súg búg. Sz D Búgnak a’ disznók. Subant porci Sz D Búgnak a’ galambok, gerliczék Sz. D A’ galamb’ búgása. Csuzi Tromb p 321 BUGÁS. Sugás bugás. BÚTYOR. BÚTYOR. Bulga, sarcina M A Butyor, buttyor, bugyor, butor Sz. D BUTYORA, bugyora. Ejus sarcina BÚZA. BÚZA, Buza. Triticum, frumentum M A Sokszor ki vész a’ buza, meg marad a’ konkoly. km Búza. E F Doboka Vben Búza-alj, búza’ alja. Excretum PP Búza-asztag. Zvonárics 1 R p 778 Búza-cséplés. Excussio granorum tritici e stramine, perticis facta. Búza-dara. Polenta M A Búza-drágítók. Dardanarii M A Búza’ falva. F Abauj Vben Búza-fő, buza-fej. Spica M A Könnyű a’ kepe Kétszeres búza. Frumentum mixtum S K mellett búza-fejet szedni. km Régi búza. Régi búzából is válik jó kenyér Búza-főbül való. Spiceus M A km. Dug 1 R p 95 Búza-fejes. Spicatus M A Szóratlan búza. Frumentum acerosum Búza-féreg. Curculio PP Nagy búza- féreg a’ NC. p

411 henye ember. km Tar búza. Triticum muticum S K Búza-föld. Ager frumentarius S I Tiszta búza. Nem mind tiszta búza, a’ mi Búza-gaz. Palea, acus, gluma S I az ő földén terem. km Búza-gyűjtés: búza-takaritás. Frumentatio S Török-búza. Fagopyrum, zea mays S K I. Üszögös búza. Kevés jó válik az üszögös Búza-haj. Furfur S I búzából. km Búza-ház. Granarium S I BÚZAI. Triticeus M A Búza’ háza. E F Maros székében BÚZÁS. Habens triticum, abundans tritico Búza-kalász. Spica triticea Pázm Pred p 62 Búzás Besenyő. E F Küküllő Vben Búza-kalász-koszorú. Corolla e Spicis tritici Búzás ház. Granarium NC p 411 contexta. Búzás kas. Cumera M A Búza-kazal. Meta frumenti Búzás Bocsárd. E F alsó Fejér Vben Búza-kása. Alica, pulticula triticea PP Búzásd. Sz P Bihar Vben Búza-kenyér. Panis triticeus BÚZÁTLAN. Sine tritico Búza-kéve. Manipulus frugum, merges M A Búzátlanság: szüke, fogyatkozása a’ búzának Búza-korpa.

Furfur triticeus Sz. D Búza-koszorú. Corona spicea PP Búza-liszt. Far, aleuron M A A’ Disznó is néha búza-Iisztet eszik. km Búza-mag. Semen tritici, granum tritici BÜ. Beniczki p. 89 Búza-mag-tok. Gluma M A BÜD. Búza-major. Sz P Vas Vben Búza-marok. Merges, manipulus M A BÜD. F Abaúj Vben Búza-mező. E F Belső Szolnok Vben Mező-büd. F Szabolcs Vben Búza-mérő. Sitometra PP BÜDÖS. Foetidus, putidus, olidus, olens M Búza-nyomtatás. Tritura frumenti per equos A. Ne bizgasd, nem leszsz büdös km S. I Büdös babuk. Upupa, Epops M A CM Búza-nyomtató. Triturator M A Büdös bak. Hircus foetens Büdös mint a’ Búza-őrlés. Pistura, molitura M A Bak. km Búza-piacz. Forum frumentarium PP Büdös bogár. Pimelia Stinker S I Búza-polyva. Palea triticea Büdös bor. Hogy büdös bora czégér nélkül Búza’ sükere. Mucilago tritici S I ne maradna. Búza-zsidó. Dardanarius S I Büdös daduk. Upupa, epops M A PP Búza-szalma. Stramen tritici Büdös fa.

Rhamnus frangula, alnus nigra Búza-szár. Culmus, stipula Káldi Oseae 8 7 S. I it Anagyris foetida StinkBúza-szem Granum tritici baum. S I Búza-szem-tok. Gluma M A Büdös’ fa. F Baranya Vben Búza-szemelés: szedés, tisztítás, válogatás. S Büdös féreg. Cimex PP I. Büdös fű. Iris foetidissima, spatula Búza-sziget. R Nunc Szécsi sziget Nic Oláhi foetida. S I Hung. p 34 Büdös gomba. Phallus impudicus S I Búza’ szüke. Penuria rei frumentariae, inopia Büdös hegy. E Hegy annonae. S I Büdös kéneső. Sulphur Búza-tartó. Cumera S I Büdös kő. Lapis suillus Stinkstein S Búza-tartó ház. Pázm Pred p 871 I. Büdös követ tűzbe ne hints: meg Búza-tok. Gluma M A fulladsz. Dug km 2 R p 162 Búza-varjú. Mag-varju Corvus frugilegus S Büdös kút. F Soprony Vben StinkenI brunn. Búza-verem. Sirus, siri, sirrhus M A CM Büdös mesterség. Pázm Pred p 1263 Búza-vetés. Seminatio tritici. Nincs Büdös patak. E Patak Torda Vben szerencséje hozzá, mint a’

Czigánynak a’ Büdös’ pataka. E F Kővár’ Vidékében búza-vetéshez. km Büdös szeg-fű. Tagetes patula, flos tuBúza-viasz netanus. S I Búza-virág. Liszt-láng Pollis, pollen M A Büdös szer. Laser, assa foetida S I Búza-virág. Kék virág Cyanus M A Büdös tó. Csárdák Baranya és Gömör Búza-virág-szín. VV L Vkben. * Jó búza. Fekete földben terem a’ jó búza Büdösen Putide, foetide M A Büdösít, büdösíti. Oletat, foetidum facit S I km. Büdösítő. Pázm Pred p 817 Kalászos búza. Triticum arisum SK Büdöske. Virág’ neme, v a’ lapta ki verésben a’ futóknak meg álló helyek. Sz D Büdösödik. Incipit foetere Faludi U E 2. R p 56 61 Meg büdösödik. Putrescit, corrumpitur PP Meg büdösödött hús. Putrida caro PP Büdösödni kezdett hús. Caro subrancida PP Büdösség. Foetiditas, foetor M A Büdösűl. Sordescit, putescit M A El büdösűl. BÜSZ. Bűn-bocsánat. Venia peccati, indulgentia Pázm. Kal p 906 Pred p 175

Bűn-bocsátás. Pázm Pred p 429 Bűn-bocsátó hatalom. Potestas remittendi peccata. Bűn-ember. Homo peccati, Antichristus S I. Meg büdösűl. Putescit, foetet M A Bűn-ölés. Zvonárics 1 R p 476 Bűn-tevő. Káldi 4 Esd 16 51 BÜK. Bűn-tétel. Delictum, peccatum M A BÜK (BÜKK). Fagina, v fagea glans Bűn-vallás. R Peccati omissio, perpetratio Bük. F Szala Vben S. I Bük. Hegy Szatmár Vben, és E közép * Bocsánandó bűn. Peccatum veniale Szolnok Vben. Cselekedendő bűn. Tasi G p 78 Bük’ alja. F Vas Vben Eredendő bűn. Peccatum originale Tasi G Bük-fa. Fagus M A p. 78 Bük-fai. Fageus, faginus M A Égbe kiáltó bűn. Peccatum is coelum Bük-fa-gomba. Fungus fageus clamans. Bük-fa-láng. Csöndes, mint a’ bük-fa- láng Fő-bűn. Peccatum capitale km. Dug 1 R p 215 Halálos bűn. Peccatum mortale Tasi Bük-havas. E Folyó víz Csík Székében G. p 78 Bük-havas patak. Idem Idegen bűn. Peccatum alienum Bük-makk. Glans fagina M A Néma bünök. Csuzi p 596

Bük-tapló. Fomes fagineus S I Sz. Lélek ellen való bűn Peccatum contra * Alsó Bük. F Soprony Vben Spiritum Sanctum. Bánya-Bük. E F Torda Vben BŰNBE keveri. Insimulat M A Csiki Bük. E Hegy Csík Székében Bűnbe keverődzik. Peccato involvitur BÜT. Egyházas Bük. F Szala Vben BÜNE. Ejus delictum. Fejér Bük. E Hegy Csík Székében BÜT, BÜTT. Ki büne? Cur cessatum est. M A p 160 Fölső Bük. F Soprony Vben BÜTÖS, Büttös. F Abaúj Vben BÜNHÖDik. Peccat, delinquit, it poenam luit, Gyalú-Bük. E Hegy Háromszék Székében BÜTÜ. Finis PP Vége v hegye valaminek Sz peccati reus fit. M A Hét Bük. E F Torda Vben D. Bűnhödik, a’ ki ebűl cselekedik. km Kis falussa Bük. E Hegy Csík Székében Bütüz, bütüzi: egyengeti, egyenessé teBŰNÖL, bűnöli. Faludi E M p 250 Közép Bük. F Soprony Vben szi. Sz D BÜNÖS. Peccator, sons, sonticus M A Márkus-Bük. Telek Szala Vben Bünös ember. Ozmán-Bük. F Szala Vben Bünös lélek. BÜKE. Bizonyos hal S I

Bünösít, bünösíti. Reum facit Kapitár János BÜKI. F Sáros Vben BŰ. Halotti beszéd 1775. Talián János fölött BÜKK. Idem ac bük Glans fagea, fagina p. 20 Bükköl, bükköli: bükk-makkal tartja, hízlalja. Bünösnek vallja magát. Fatetur se reum BŰ. Bükkölés. Sagina fagea, pastus glandis BŰNRE vivő. Pázm Pred p 725 fageae, Glandinatio fagea. S I BŰ. Magia, incantamentum, veneficium Se bűt, BŰNT tesz Peccat M A Bükkölteti. Curat glande faginea saginari se bát nem tudott mondani, úgy meg Bűnt vall. Peccat, delinquit, peccatum Bükköny. Spelta Tönköly Sz D committit it. conficit M A ijedett. km Bükkös. Faginetum, sylva faginea S I BŰNTELEN. Insons, inculpatus, innocens M Bű-báj. Cantamen, incantatio M A BÜKÖS. A. Bű-bájos. Incantator, veneficus, magus M Magyar-bükös. F alsó Fejér Vben Bűntelen szenved. Innocens luit A. Oláh-bükös. F Küküllő Vben Bűntelenűl. Innocenter Bű-bájos ördöngösség. Faludi N E Bükösd. MV Somogy Vben

F Baranya Vben BŰNTET, bűnteti. Punit, plectit M A p. 146 BÜKS. F Vas Vben Meg bünteti. Idem M A Hü, Bü, Bá. „Szájunk tátva ezt mondjuk, ha Bűntetdegel, bűntetdegeli. Culpitat M A valakit alá valónak akarunk jelenteni“ Pázm. Bűntetés. Punitio, poena M A A’ bűnt BÜR. Pred. p 815 nyomában éri a’ bűntetés. km BÜVÖL, büvöli. Incantat Sz D M A BÜR. F Szabolcs Vben Bű-bájolja. Idem Sz D BÜRKE. L bőrke Pellis suilla larde spoliata, Bövőli bájolja. Incantat M A panicula, nucamentum. M A Meg büvöli, bájolja. Incantat M A Bürkés. Büvölés. Incantatio, incantamentum Sz D Bürkés szalonna. Laridum cum pelle Büvölés bájolás. idem M A BÜRÖK. Cicuta PP A’ bürök is nagyobbra nő, Meg büvölés bájolás. idem M A mint a’ ló-her. km Büvölő. Incantator Bürkös. Cicutis abundans BÜVÖS. Veneficus Bürkös. E F fölső Fejér Vben Büvös aszszony. Saga, venefica M A BÜRÜ. Ponticulus e trabe per rivulum Büvös bájolás. Cantatio,

incantatio M A transposita. Gyalog-hid, palló-bid Sz D Büvös bájos. Incantator, veneficus M A Trabs trajectualis. Büvös ének. Cantus magicus Rájnis Tengeri Bürü. Isthmus Molnár János M könyv-ház. 2-dik szakasz BŰN. Bürüs. Habens trabem trajectualem Bürüs F Somogy Vben. BÜS. BÜS, BÜSS. Büsü v. Büssü F Somogy Vben BÜSZ. BÜSZHŐDik. Putescit Pázm Pred p 517 El büszhödik. Káldi Exod 8 14 Meg büszhödik. Idem Büszhödés. Pázm Pred p 186 686 Büszhödtt. Putidus Büszhödtt dög. Faludi U E 2 R p 57 Büszhödtt test. Pázm Pred p 430 BÜSZÍT, büszíti. Foetidum facit Sz D BÜSZKE. Superbus PP Quasi qui foeteat prae superbia. Büszke mint a’ Kompódi menyaszszony km Büszkeség. Superbia, fastus, arrogantia Stolz S. I Büszkélkedik. Arroganter se gerit Sz D Büszkéz, büszkézi. Facit arrogantem, elatum Sz. D Büszkül. Fit arrogans Sz D BÜSZÖDik. Putescit M A idem ac Büszhödik Meg büszödik. Putescit M A BÜSZÖS. Putidus, foetidus, olidus

Faludi N. E p 38 198 Büszös majorság. Faludi N A p 139 BŰN. Peccatum, erratum, delictum M A Ez még nagy Pénteken sem bűn. km Bűn-alma. Beniczki p 24 Bűn-bánat. Poenitudo Bűn-bánás. Poenitentia M A 62 Meg büntetés. Punitio, multa M A Bűntetetlen. Káldi Prov 17 5 Bűntetési. Poenalis M A Bűntetget, bűntetgeti. Plectitat Bűntetlen. Inultus, impunitus M A Bűntetlenség. Impunitas M A Bűntetlenűl. Impune M A Bűntethető. Culpabilis M A Bűntető. Punitor, puniens, castigans M A Bűntető hely. Locus supplicii S I Bűntetődik. Punitur, peccati poenam luit M A. BŰNŰL tulajdonítja. Imputat alteri in peccatum. M A Kapta-bűz. BŰZÖL, bűzöli. Foetorem excitat Ló-bűz. Foetor equinus Ne bűzölj: ne csinálj bűzt. Rút bűz. Rút bűzzel vagyon a’ Jámbor Bűzölg, bűzölög. Foetorem emittit mint Spondyla fugiens pessime pedit. M A füstölög. BŰZBE keveri. Sordidat, defoedat, foetore, Bűzölgés. pedore afficit. M A Bűzölgő. BŰZE. Ejus foetor

Föl találod bűzén a’ ganéjt BŰZÖS Olidus, putidus, foetidus S I km. BŰZŰ. Se íze, se bűze. km Bak-bűzű. Hircum olens, caprini foetoris, Régen érzik a’ bűze: régen foly híre hircosus. CM gonoszságának. Dög-bűzű. Pázm Pred p 353 BŰZEL, bűzeli: szagolja. Pesthi’ Meséji Kapta-bűzű. p. 47 BŰZHÍT, bűzhíti. A’ büdös férgek akármelly szép virágot is ha meg mász- szák, meg BŰZ. bűzhítik. Nagy István Márt Coron in Bűz. Foetor, putor M A Olim odor tam gratus, praef. quam ingratus. S I BŰZLEL, bűzleli: szagolja. A’ marháról Bak-bűz. Foetor caprinus Pázm Kal p 509 mondatik. Sz D Odorat, olfacit Dög-bűz. Foetor cadaverosus S. I 63 M u t a t ó (CZ-ből) CZA. CZA. CZAF, czafat, czafog, czafra, czafrang, czafri. CZAK, czakó. CZAMM, czammag. CZANGA. CZANKÓ, czankózik. CZAP, czapa, czaprag. CZAVIRA. CZÁ. CZÁF, czáfol. CZÁK, czákó. CZÁP. CZÁR. CZE. CZEBE. CZEDELE. CZEDROS. CZEG, czege, czegő. CZEKLYE. CZEL, czeli, czelna.

CZELE, czelekezik. CZEMETE. CZENK. CZEP, czepel. CZEREMONIA. CZET. CZEVERE. CZÉ. CZÉCZ, czéczc, czéczke. CZÉDA, czédaság, czédálkodik, CZÉDULA. CZÉG, czégény, czégléd. CZÉGÉR, czégéres, czégérez. CZÉH, czéhel, czéhes. CZÉKLYA. czédás. CZÉL, czéloz. CZÉLLA. CZÉMP. CZÉRNA, czérnás. CZÉT, czétény. CZITÁL, czitálás. CZITERA. CZITROM, czitromos, czitromoz. CZITVAR. CZIV, czivakodik, czivódik. CZlZl, czizicz, czizike. CZI. CZO. CZOBÓK, czobókos. CZOMB. CZOMPÓ. cziczkány. CZONCZÓ CZO. CZIB, cziba, czibak. CZIB, czibere, czibek. CZIBET, czibetes. CZICZ, czicza, cziczi, cziczog, CZICZELLE. CZIFRA, czifraság, czifrálkodik, czifrás, czifráz. CZONDOR, czondora, czondorlik CZIGÁNY, czigányd, czigányi, czigánykodik, czigányos, czigányság. CZÓ. CZIGÁR. CZIGERE. CZÓK, czókos, czókó. CZIH, cziha, czihog, czihol. CZÖ. CZIK, czika, czikk, czikola, czikornya, czikó. CZIKORIA. CZÖLÖNK, czölönköl, czölönkös. CZIL, cziloz.

CZÖLÖP. CZILIFÁNT. CZÖVEK, czövekel. CZIM, czima, czimel, czimer, czimes, czimez. CZIMBALOM, czimbalmas, czimbalmaz. CZŐ. CZIMBORA, czimborál, czimborás. CZŐDÖR. CZIMPA. CZŐK, czőkös. CZIN, czines, czinez, czingető, czinkota. CZINADOF. CZINAMOM. CZU. CZINCZ, czincza, czinczog, czinczorog. CZUBOR. CZINEDONIA. CZUCZ, czucza, czuczaly, czuczolék. CZINEGE, CZINKE. CZUDAR. CZINK, czinkos. CZUHA. CZINOBER. CZUKOR, czukros, czukroz. CZINTEREM. CZULA, czuladár, czulák. CZIP, czipe, czipeg, czipell, czipő. CZUN. CZIPÓ. CZUP, czupog, czuppan. CZIPROS. CZIR, czira, czirka, czirkalom, czirok, czirom, CZÜ. cziró. CZÜ, czühej, czühölődik, czühődik. Summa 95. 9 CZ. CZA. CZANGA. Czáfoló. Refutator, oppressor, confutator PP M. A CZANGA. Olly júh-nyáj, mellynek bárányi el Czáfoló irás. vesztek. Sz D CZA. CZE Suffixum quorundam nominum ut: kapcza, kelepcze, Rábcza, Répcze. Czáfolhatatlan. Quod refutari non potest CZANKÓ. CZAF. CZANKÓ. Utólja a’ sörnek,

pálinkának, égett CZÁK. CZAF. bornak. Sz D CZAFAT. CZANKÓZik: lassan lassan ólálkodva CZÁK. F Vas Vben Czafatol. Locsban, sárban megy Öszve megy. Oda czankózott CZÁKÓ. F Gömör Vben czafatolta ruhájit. CZAP. Czafatos: locsos, sáros. CZÁP. CZAFOG. Locsban, sárban jön CZAP. CZAFOS. Locsos, nedves, harmatos, sáros CZÁP. Hircus PP Kecske-bak Csere Encycl p Czap-hal. Squallus, lamia Seewolf Czafoskodik. Locsban, sárban járkál 349. S. I CZAFRA. Lotyó, kikapó leány, szajha Sz D Czáp-bőr. Hircina pellis PP CZAPA. Corium punctis asperatum PP CZAFRANG. (aliis CZAFRAG Pázmánno Czapa-bőr Sz D CZÁPA. Squallus maximus Kulcsár Haszn CZAPRAG) Capitium, taenia, fibrae. M Mulat. 1828 1 R p 125 Földi p 275 Czapa-dinnye. Lippai Vet p 177 A. Lemniscus PP Cirrus, fimbria, Czapa’ falva. E F Küküllő Vben ornatus pendulus. S I CZÁR. Czapa-pohár. Poculum asperum, asperatum Lóra való czafrang. Dorsuale, phalerae, PP. Faludi N U p 108 Csuzi p 741 Szirmai CZÁR. Czarus

Russorum ephippii stragulum. PP Parab. p 80 Muszka-Czár. Imperator Russorum Czafrangos. Phaleratus PP CZAPRAG. Fimbria Pázm Pred p 413 CZÁRNÉ. Czarissa Czafrangos czipellős. Crepida M A Phalera. M A Muszka-Czárné. Czarissa Russorum, Czafrangos czipellős-csináló. Crepidarius Czapragja. Ejus fimbria Pázm Pred p Imperatrix Russorum. M. A 475. Czapraga Pred p 413 Czafrangos czipellősű. Crepidatus MA Czapragos. Phaleratus M A Czafrangos czipellőske. Crepidula MA Czapragoz, czapragozza. Fimbriis, lemniscis CZE. Czafrangos ló. Equus phaleratus Sz D ornat. Czafrangos, villangos. Faludi N E p 204 Föl czapragozták versekkel. Pázm Kal p CZEBE. Czafrangoz, czafrangozza. Lemniscis ornat 517. Föl czafrangozza. CZEBE. Sz P Pest Vben Ki czafrangozza. CZAVIRA. Meg czafrangozza. CZAVIRA. CZEVERE Fiatal vérű kancza, v ki CZEDELE. CZAFRI. idem ac CZAFRA kapó eleven leányka. Sz Czafrinka. idem D. S I CZEDELE. Gausape Szűr S I CZAK. CZEDRUS. CZA. CZAK. CZAKÓ. Ciconia Gólya S I

Czakó’ háza. F Győr Vben CZÁ. Czedrus-fa. Cedrus M A CZÁF. CZÁF. CZÁFOL, czáfolja. Refutat, confutat PP M A Meg czáfolja. Refutat, confutat refellit M A CZAMM. Vissza czáfolja. Refutat Csuzi Tromb p 47 CZAMMOG. Lassan megy, medve-módra ballag Czáfolás Confutatio PP M A Sz. D Otiose procedit PP Czammag Monoszlai Meg czáfolás. Refutatio, confutatio M A Cult. Imag p 314 El czammag Monoszlai Hit’ Viszsza czáfolás. Refutatio Faludi N E p oltalm. p 322 184. Ki czammag. Vajda 2 K p 116 Tehén-úton czammog. Sz D CZAMM. CZEDRUS. (Czedros, czédros) Cedrus CZEG. CZEG. CZEGE. E F Doboka Vben Czegény E. F Közép Szolnok Vben CZEGŐ. E F Doboka Vben CZEKLYE. CZEKLYE. Tőr, kelepcze Sz D Pendicula M A. CZEKLYÉBE keríti. Inducit in casses Sz. D 66 CZEL. CZÉ. CZEL. Cella CZÉCZ. Kis Czel. MV Vas Vben CZÉCZ. Mária-Czel. Cellae Marianae in Styria CZÉCZE. F Fejér Vben CZELI. Cellensis Alsó Czécze. ( Fölső Czeli vezér. Czeli bucsusok. Qui devotionis caussa

Cellas Czécze( CZÉCZKE FF. Abaúj Vben Marianas petunt. F. Bihar Vben CZELLA. F Krassó Vben CZÉDA. CZELNA. Sz P Baranya Vben CZELE. CZELE. Czele-czula. Sarcina, bulga S I CZELLEKEZik: czankózik. Heltai 1 D p 265 CZEMETE. CZEMETE. Sz P Sáros Vben CZENK. CZENK. Caniculus, catellus, catulus M A Katona-czenk: katona-inas. Sz D Kis czenk. F Soprony Vben Nagy czenk. MV Soprony Vben CZENKE. Ejus catellus Árrius’ czenkei. Pázm Kal p 153 CZEP. CZEP. CZEPEL, czepeli. Portat, gestat, bajulat S I Himfi. 1 R p 158 Czepelődik. CZEREMONIA. Czéh-tartás. Biró Márton Micae p 188 CZÉHBÉLI társok. Contubernales PP CZÉHHEZ való. Tribulis PP CZÉHEL. Compotat M A Czéhelés. Compotatio M A CZÉHES társ. Compotor, compotator M A Czéhesen. Faludi T É p 298 CZÉKLA. CZÉKLA. Beta M A Az izetlen czéklához is hozzá szokhatni. km Dug 1 R p 44 CZÉDA. Dévaj, csintalan, pajkos Sz D Nequam, petulans, dissolutus. S I CZÉDASÁG. Petulantia CZÉDÁLKODik. Petulantem se exhibet CZÉDÁS.

Petulciens Czédáskodik. Dévajkodik Sz D CZÉL. CZÉL. Meta, scopus M A A’ czél mellett lőtt el km. CZÉLJA. Ejus meta, ejus scopus Ez a’ czélja a’ beszédemnek. CZÉLNA. E F alsó Fejér Vben CZÉDULA. CZÉLOS. Metalis, scopum praefixum habens CZÉDULA. Scheda M A Czélos tárja. Csuzi Tromb p 134 Czédula-mutató. Pázm Pred p 926 CZÉLOZ, czélozza. Collimat, collineat Bankó czédula. Scheda Bancalis Alá czéloz. Gyónó czédula. Testimonium peractae Félre czéloz. Biró M Micae p 168 confessionis. Föl czéloz. Csuzi Tromb p 150 Váltó czédula. Scheda Reluitionalis Meg czélozza. CZÉDULÁZ, czédulázza. Reá czéloz. Meg czédulázza. Epigraphen rei alicui indit Czélozás, czélzás. Collineatio PP. Czélzó. Collimator Czélzott. Collimatus, pro scopo habitus CZÉG. El czélzott gonosz szándék Faludi N. E p CZÉG (kis, nagy) E. FF Kolos Vben 104. Propositum deliberatae malitiei Czélozgat. Identidem collineat CZÉGÉNY. F Szatmár Vben CZÉGLÉD. MV Pest

Vben F Somogy Vben CZÉLRA lövöldöz Ad metam expositam jaculatur. CZÉGÉR. Czélra veszi. Ad metam applicat CZÉGÉR. Index, signum M A Nem kell czégér CZÉLLA. a’ jó bornak. km CZÉGÉRES. Notorius, insignis, infamis, CZÉLLA Cella M A manifestus. PP M A Czégéres bünök. Pázm Pred p 723 Barát-czélla. Cella Monastica Czégéres hazugság. Pázm Kal p 969 Czégéres kurva. Csuzi p 107 CZÉMP. Czégéres lotyó; híres lotyó. Sz D CZERKÓ. Czégéres vétek. Scelus, facinus, crimen CZÉMP. Femur CZERKÓ: igy híják Szeged körűl a’ halász- notorium. S I Lud-czémp. Femur anserinum madarakat, azon CZER-szórúl, mellyel élnek, Czégéresen. Notorio, insigniter S I CZÉRNA. midőn meg ijednek. CZÉGÉREZ, czégérezi Signis erectis notat, designat. Csuzi p 558 CZÉRNA. Filum. M. A Nem győzi cérnával km Ki czégérezi. Czerkó-éneklés. km Dug 1 R p 259 Czérna-szál. Csak egy czérna-szálon függ Meg czégérezi. Insignit, manifestat, publicat, De filo, atque

pilo pendet. M A p 324 propalat. M A CZET. Czérna-szálon csügg. Beniczki p 28 Czégérezhet, czégérezheti. Pázm Pred p 1156 CZET. Czégéreztet, czégérezteti. Curat designari, facit CZÉRNÁRA veszi Amussim applicat, lignum Czet-bogár. Wallfischhaas S I linea describit. PP notorium. Sz D Pázm Pred p 144 Czet-hal. Cetus, balaena, balena M A CZÉRNÁS. Filosus CZÉGÉRT köt ki. Virágos czégért köt ki, mérget Czet-hal-áros. Cetarius NC p 167 Czérnás fű: hajas fű. Caulis fibrosus M A árúl. km Czet-halász. Cetarius, captor balaenarum S Czérnás alma. Pomum striatum I. CZÉH. CZÉRNÁT viaszszal meg vonja. Cera linit Czet-halászat. Cetaria, captura balaenarum filum. PP S. I CZÉH. Tribus opificum, it symposium M A Czet-hal’ gyomra. Pázm Pred p 553 CZÉRNÁZ, czérnázza. Effilat M A L Czéh-korsó. Amphora compotationis czeCzet-ló Rosmarus Wallross S I halistarum. CZÉT. Czéh-láda. CZEVERE. CZÉT. Czéh-mester. Tribunus collegii S I it CZÉTÉNY (Kis, nagy)

FF. Nyitra Vben aedituus. CZEVERE. Nyolcz, kilencz esztendős Leányka. Sz D Már akkor jó czevere voltt. Sz D Lásd Czavira. CZEREMONIA. Ceremonia M A Czeremonia-Mester. Magister Ceremoniarum Nagy czeremoniával mentt végbe. CZEREMONIÁS. Czeremoniáskodik. Csuzi p 576 9 67 CZI. CZIGÁR. CZIFRÁJA. Szóllás’ czifrája. Pázm Pred p 1020 CZIGÁR, czingár. Macer, macilentus Szigár, CZIFRÁLKODik. Se comit, exornat Csuzi CZIB. szikár. S I Tromb. p 350 CZIB. CZIFRÁN. Ornate Mintha Csicsóba készűlne, CZIBA. czifrán öltözik. km Czibál, czibálja. Crinibus trahit, capillos vellicat CZIGERE. CZIFRÁS. Vermiculatus, picturatus M A CM M. A CZIFRÁZ, czifrázza. Exornat M A Meg czibálja. Meg czibálta a’ haját Sz D CZIGERE. Játék Cindalismus PP Föl czifrázza. Öszve czibálja. Vajda 3 k p 440 Ki czifrázza. Czibálás. Pázm Pred p 239 CZIH. Czifrázás. Exornatio M A CZIBABÓ. Sciurus Evet, mókus S I CZIH. Czifrázat. Ornatura CZIBAK. Claudus, claudicans, v

luxatus S I CZIHA. Czifrázott. Exornatus M A Czibak. Sz P Pest Vben Vánkos’ cziha: vánkos’ héjja. Czibak’ háza. F Heves Vben CZIHER. Erdőcske’ vége, apró csere, csalit Sz Czibakol, czibakolja. Crinibus trahit CZIGÁNY. D. Meg czibakolja. Cziherész. Kiáltozva játszik, czihog Sz D Czibaklik: ficzamodik. Sz D CZIGÁNY, czigán. Ciganus, tiganus, fallax M CZIHOG. Sz D A. CZIB. Czigány. Hegy Gömör Vben CZIHOL a’ kopó, midőn a’ nyúlat űzi. SzD CZIB. Czigány-abrak. Verbera S I CZIBER. Czigány-bolha. Strictura ferri candentis PP CZIK. Czibere. Jus acetosum M A Czigány’ falva. F Bihar Vben CZIK. Korpa-czibere: Keszőcze. Sámbár Máttyás Czigán-garas. Vajda 3 K p 341 CZIKA. Csira, új növés, hajtás Sz D v A’ p. 13 Czigány-gyermek. Hozzá szoktak a’ czigánymagnak azon helye, honnan a’ csira támad S I Czibert. gyermekek a’ szikrához. km Czibertes. Claudicans M A item lusus puellaris, qui fugitando exercetur. S Czigány-hal. Tinca. Czompó,

vargaCZIBEK. K. hal. S. I. Ócsó, mint a’ Czigányhal. Czibekel. Claudicat Czikába indúl. Sz D km. Dug. 1. R. p. 228. Czibekelő. Claudicans Sz D Czikája a’ hagymának. Sz D Czigány-kereset. km Dug 2 R p 319 Czikákol: kinek a’ torkán valami fönn akad, ’s Czigány-kerék. Circumactio sui circa erőlködik. CZIBET. longitudinem corporis. S I Hányja a’ Csak alig czikákol. czigány-kereket. In rotam se versat PP Czikázik: csirázik, ki hajt. CZIBET. Zibethum S I Czigány-kéz. A’ ki a’ serény lovat sarKi czikázik: czikába indúl Sz D CZIBETES. Felis Zibethina Zibet-Thier kantyúzza, czigány-kézre szánta. km Czikázó (el ágozó) villámok. Himfi 2 R S. I Czigány-ló. Kéntelen vagyok vele, mint a’ p. 199 czigány-ló az ügetéssel. CZIKK. CZICZ. Czigány-méz: vízes nád-méz. Fortunátus Czikkely Articulus, particula M A historiája. p 24 Czikkellyenként. Intercise, articulatim, CZICZ. Cattus, felis Czigány-petrezselem. Coriandrum Csapó Füv

membratim, particulatim M A Czicz’ farka. Cauda catti p. 241 Czikeles. Csuzi p 384 Articulatus Czicz-farkú fű. Millefolium Egér-farkú fű Czigány-rajkó. A’ czigány-rajkó is kedves az CZIKOLA Sz P Fejér Vben Csapó. annyának. km Dug 1 R p 45 CZIKORNYA. Elegantia, ornamentum Sz D Czicz-karton. Czigány-Szent György. E F Maros Sárga virágú czikornya Condryllon, s conCZICZA Macska’ neve, it Leányi játék’ neme Székében. drylle v. condrylla, cichorea lutea NC p 33 Sz. D Czigány-utszára talált. km Dug 1 R p 264 Czikornyás. Elegantulus PP Czicza-macza. Fructus rami palmarum Czikornyás beszéd. Sz D Cziczáz: föl alá futkos, cziczát játszik. Sz D Czigány Vajda. Praepositus Zingarorum S CZICZEG: czinczeg. S I rectius cziczog Czikornyáz, czikornyázza. Exornat I. CZICZI, mellyel a’ macskát hiják. Cziczike Felis Czikornyázza szavát az éneklésben. ViCzigány-zab Bromus secalinus Rockenbrissat M A catulus. S K tresp. Pánkl zab-fű M A Czikornyázza a’

beszédet. Sz D CZICZKÁNY. Sorex Spitzmaus S I * Bari Czigány. Tűz az esze, mint a’ Bari CZIKÓ. F Tolna Vben CZICZOMA. Ornamentum czigány’ lovának. km Czikó’ háza. Sz P Gömör Vben Cziczomáz, cziczomázza. Exornat Kár-vallott Czigány. Fohászkodik, mint a’ Föl cziczomázza. kár-vallott Czigány. km Czicsomázott. Prágai p 794 Nagy Idai Czigány. El fogyott a’ puskapora, mint a’ Nagy Idai CzigányokCZICZELLE nak. km Nyalkai Czigány. Meg kivánja a’ verést, mint CZICZELLE. t a n Caecilia a’ Nyalkai Czigány’ teste a’ csigázást. km Oláh-Czigány. Sátorbeli Czigány. Hamis, mint a’ sátorbeli CZIFRA. Czigány. km CZIFRA. Numeri nota PP Pázm Pred p 210 CZIGÁNYD (Kis, Nagy) FF Zemplin Vben it. ornatus, ornamentum v comtus, CZIGÁNYI E F közép Szolnok Vben elegans, exornatus. Nem mind szép az, a’ CZIGÁNYKODik Manticulatur M A CM ki czifra. km Czifrákkal ne ékesgesse Ki czigánykodja: ki csalja Sz D CZIGÁNYOK’ lova. Jól tud szántani

a’ magát. Pázm Pred p 1133 czigányok’ lován. km Czifra hazugság. Pénzen vett dicséret, czifra CZIGÁNYOS. Morem Zingaricum redolens hazugság. km Czigánykodás. Manticulatio M A L Czifra lakodalom, ritka jutalom. km CZIGÁNYÓCZ. F Ung Vben Czifra nyomorúság. Splendida miseria CZIGÁNYSÁG. Fraus, fallacia M A Czifra ruha. Meg eszi a’ czifra ruhát, mint a’ Mestertelen czigányság. Pázm Kal p 372 tehén a’ poklát. km CZIGÁNYÚL. Zingarice, it fallaciter Módi czifra. Faludi T É p 282 CZIFRASÁG. Ornamentum S I 9* 68 v CZIKORIA. CZIMBORÁS. Consors, socius, sodalis keresztül a’ ligetet, egy szomorú előCzimboráskodik, czimborálkodik. S I követe a’ télnek. Kelemen Borbála, Pichler CZIKORIA. Intubus M A CZIMBORASÁG. Consortium Biró Márton in Károlina, Hasonlatosságai p. 84 Czikoria-saláta. praef. Micae CZIMBORÁT köt. Consortium init Faludi B E CZINK. CZIL. p. 89 CZINK. A’ czink-játékban leg nagyobb CZIL. Sz P Tolna Vben it Scopus,

meta M CZIMBORÁZ Idem ac czimborál Faludi E. M p 161 mesterség a’ vetés. Dug km 2 R A. L czél Czimborázás. Faludi T É p 15 p. 120 CZINKOS. Histrio, ludio, collusor, ganeo, CZILIFÁNT. CZIMPA. consors in latrocinio. M A Czinkos játszó. Faludi N E p 191 CZILIFÁNT. Szőlő’ neme, találtatik Somlyó’ CZIMPA Cartilago nasi Czinkos társ. Ismérem czinkos társaidat Sz D hegyén. L Fábián Jósef’ M Chaptaljában Orra’ czimpája, porczogója. Meg ütötte az Fő czinkos. Pázm Kal p 203 Gombás úr’ jegyzéseit. orra’ czimpáját. Sz D Illő fillő czinkos. km Dug 1 R p 243 Czinkoskodik. Histrionem, ludionem agit M A CZIM. CZIN. Czinkoskodás. Faludi T É p 197 Czinkoskodó. CZIM. Titulus, inscriptio, signum Sz D CZIN. Stannum Fejér ón S I Czinkosság. Faludi N E p 207 U E 2 R p S. I Czin-edény. Vas stanneum 178. 3 R p 145 Könyv’ czimje. Titulus libri Sz D Czin’ falva. F Soprony Vben Majmos czinkosság. Faludi U E 3 R Levél’ czimje. Titulus literarum Sz

D Czin Szent Kereszt. F Liptó Vben p. 20 CZIMA. Cyma M A PP CZINES. Stannearius v stanno obductus CZIMEL, czimeli. Nominat, appellat, titulo, CZINEZ, czinezi. Stanno obducit CZINOBER. vocabulo, v. inscriptione donat S I Czinezés. CZIMER. Armus, it insignia, stemma, crista Czinező CZINOBER. Synopis, minium M A M. A item ligatura Kincs- tartó’ CZINGETŐ Sz P Somogy Vben CZINOBRIOM. idem M A számadása anni 1496. p 84 CZINKOTA. F Pest Vben CZINADOF. Bárány-czimer. Bárány’ eleje Armus CZINTEREM. agninus. Sz D Czimer-levél. Pázmán Magyari ellen p 151 CZINADOF Syndon, tela pretiosa M A CZINTEREM. Coemeterium M A Czinterem-virág veri a’ fejét: ősz, nem Gém-czimer. Cirrus ardearum NC p 155 CZINAMOM. sokáig él. Czimere. Ejus insignia Czimeres. Cristatus M A Insignis v signatus, CZINAMOM. Cinamomum M A insignitus. S I CZINCZ. Czimeres marha: szép, szálos, szűgyös, testes CZINCZ. marha. Sz D CZINCZA. Czimeres madár. Avis cristata M A CZIP. Czimeres hazugság. Insigne

mendacium PP Czinczál, czinczálja: czibálja, üstököli CZIP. Schopfbeiteln. S. I. Czimerez, czimerezi. Depingit, characterizat S CZIPE. Crepida, solea Sz D CZINCZIN-bogár. Cerambyx Holzbock S I I. Czipe-csináló. Crepidarius Sz D CZIMES. Inscriptus, nominatus, appellatus S CZINCZI finczi Naucci flocci Szirmai Parab p CZIPEG. 61. I. Czipeg czopog: kipeg kopog. CZINCZOG. Mintrat M A Czinczognak az CZIPELL Nehezen, erölködve visz valamit CZIMEZ, czimezi. Titulat Sz D egerek, nem érzik a’ macskát. km Czimezés. Sz D Sz. D Czinczogó. Mintrans S K El czipelli. Sz D CZINCZOROG. idem S I Czipellés. Crepida, solea Pázm Kal p 290 CZIMBALOM. CZINCZÚR. Bombylius Schweber S I CM. CZINGOLÓDik. Faludi E M p 21 Czipellés-csináló varga. Solearius CM CZIMBALOM. Cymbalum, tinnibulum, tympanum CZINI fini, Péter bátya néked hegedülnek. Dug Czipelléses Soleatus CM M. A km. 2 R p 79 Czipellő. idem Czimbalom-verő. Cymbalista M A CM Czipellős. idem M A CZIMBALMA. Ejus cymbalum

CZINEDONIA. Czipellős-csináló. Crepidarius M A CZIMBALMAS, czimbalmos. Cymbalistes Czipellőske. Calceolus M A M. A Néha a’ czimbalmosnak is el szakad az öreg CZINEDONIA. Föcske-fű Chelidonium majus Czipellősös. Soleatus, calceatus M A húrja. km Dug 1 R p 170 PP. CZIPŐ, idem ac czipellö. CZIMBALMAT ver. Cymbalissat M A Czipő-gyártó. Crepidarius S I CZIMBALMAZ. Idem CM CZINEGE. Fa-czipő. Calapodium Fa-talp S I Czipőke Calceolus. Csuzi Tromb p 504 CZINEGE. Meancha, saix M A A’czinege is örül a’ tök-magnak. Dug km 2 R p 168 CZIMBORA. CZIPÓ. Czinege czinege kis madár. CZIPÓ. Libum, panis albus. M A Mennél CZIMBORA. Consortium, pactio M A Cinege-dió. Apró könnyű töretű dió roszszabb a’ sütő, annál több czipót igér. km L. ZIMBORA Czinege-fogó. Czipó-sütő. CZIMBORÁL. Paciscitur, contrahit, init Barát-czinege. Árpa-czipó. Hetvenkedik, mint az árpaconsortium M A A’ ki ellenségével CZINKE contractum ex Czinege, czinge, czinke czipó a’

kemenczében. km czimborál, forrót öntenek alája, ha eszén (sicut ex föcsög, fit föcsöge hinc föcsge, ac Czőkös czipó. Nastus PP nem jár. km tandem föcske), él ezen szóval Kelemen Darab-czipó. Pázm Pred p 741 Egybe czimborál. Pázm Pred p 809 Borbála ,,csak a’ kékes czinke szökdécseli Fejér czipó sós turóval használ éhes magánosan gyomornak. km Szép czipó. Csúnya a’ ganéj, de szép czipó terem utánna. km 69 Vásári czipó. Libum forense Vajda K É 1 K p. 690 CZIPROS. CZIPROS. Cupressus M A Czipros-dió. Galbalus M A Czipros-fa. Cupressus M A Czipros-fás hely. Cupressetum M A Czipros-fenyő. Kerti czipros-fa Juniperus sabina. S I Czipros’ szigete. Insula Cypri CZOMB. S. I. Ló-czitrom. Rájnis CZOMB. Antiqu Búcz Femur, inquen femen CZITROMI. Citreus M A PP. CZITROMA. Gyümölcsös melyjének két Lud-czomb. Anserinum femur S K mozgó czitroma. Gyöngyösi 2 D p 364 CZOMBJA. Ejus femur CZITROMOS. Succo citri conditus CZOMBOS. Femorosus

Czitromos leves. CZITROMOZ, citromozza. Succo citri condit CZOMPÓ. Meg czitromozza. CZITVAR. CZITVAR. Zedoaria PP CZIR. CZIR. Czir-köles. Holcus sergum Panicum CZIV. italicum. Czirok, olasz köles S I CZIV. CZIRA. Macska CZIVAKODik. Rixatur, jurgatur Sz D Czirák. F Soprony Vben CZIVÓDik. idem Sz D Vajda K É 1 CZIRKA. K. p. 595 ,,A’ Királyok czivódnak“ Czirkál, czirkálja. Inquirit, investigat, disquirit, lustrat, perlustrat. M A Prágai p 625 CZIZI. Meg czirkálja. Pázm Pred p 213 Lustrat, CZIZI. visitat, perlustrat. M A CZIZICZ. F Nyitra Vben Czirkálás. CZIZIKE. Madár’ neme Czirkáló. Prágai p 624 CZIRKALOM. Circinus M A Meg czirkalmolja. Circino obducit, czo. determinat. M A Czirkalmas. Csuzi Tromb p 2 CZO. Czirkalmosan. Circinate M A CZO. Czirkalmaz, czirkalmazza. Circinat M A Czo Dora. Progredere Dorothea S K Ki czirkalmazza. Decircinat Czo-föl. Surge Kelj föl S I Czirkalmazás. Czo-ki. Kutyának szokás mondani, hogy Czirkalmazó. Pázm Pred p 911 ki

mennyen. CZIROK. Zea, spelta M A Czoki félre. Apage hinc Biró Márton CZIROM. Mocsok, szeny Sz D Micae in praef. Czirmol, czirmolja: rutítja, szennyesiti. Sz D Czo-ki-név. Harmad napi vendégnek Bé czirmolja az arczáját. Sz D czoki a’ neve. km Czirmos. Szennyes, mocskos Sz D Czoki-pohár. Poculum valedictorium Czirmosít, czirmosítja: szennyesíti. Sz D Igyuk meg a’ czoki-poharat. Czirmosság. Szennyesség Czokigat, czokigatja. CZIRÓ. El czokigatja. Instar canis repellit Vajda Czirógat, czirógatja: simogatja. Sz D 2. K p 353 3 K p 464 Cziróka. Czo tovább. Eredj beljebb S I Czirókál, czirókálja. Mulcet, delinit, cicurat CZOBÓK. Sz. D S I CZOBÓK. Czomb. Sz. D Meg czirókálta. Czirókálás. Czirókálással is lehet ártani km CZOBÓKJA Czombja A’ tyuknak, ludnak czobókját szereti. Sz D Dug. 2 R p 14 CZOBÓKOS. Czombos Sz D CZITÁL. CZOCZ. CZOCZ. CZOCZA. Kis malacz CZITÁLÁS. Denunciatae provocationis libellus CZOCZI PP. Czoczi ne. Porcelli sic vocantur ad

pastum. CZITERA. CZITÁL, czitálja. In jus vocat PP CZITERA. Cithara M A Czitara Káldi CZITARÁS. Citharoedus Káldi Apoc 14 2 Czitaráz. Káldi Apoc 14 2 Czitarázás. Káldi 1 Cor 14 7 CZITROM. CZITROM. Malum medicum, citrium M A CZOMPÓ. Tinca CM Czompó-hal. Tinca, tencha PP M A CZONCZÓ. CZONCZÓ. Sz P és folyó víz Komárom Vben CZONDOR. CZONDOR. Czudar Sz D Lacer, pannosus S I. CZONDORA. CZONDRA Sacconia, panniculus M A Czondorás. Laciniosus Czondorás köntös. Thelegdi Homil p 555 CZONDORODik: rongyollik. Sz D El czondorlik: el rongyollik. Meg czondorlik. Heltai M Kron 2 D p 334. Czondorlott: rongyollott, szakadozott. p. o ruha, háló, ország Sz D Czondorlott Herczegség. Heltai 2 D p 125. CZÓ. CZÓK. CZÓK. CZÓKOStul, mókostul. Cum omnibus appertinentiis CZÓKÓ. Calapodium Fa-talp fa-czipő S. I CZÖ. CZÖK. CZÖK. Mulcta Alsó Örs, és Lovas között való határ-levél de Anno 1611. 2-da Mart. többi között igy szóll „Valamellyik fél pedig a’

megkötött dolgot föl bontja, száz forént a’ C z ö k i , mellyel meg tartozzék.“ CZÖLÖNK CZÖLÖNK. Stipes, trunculus M A Elég egy ebre egy czölönk. km Te czölönk. Sz D CZÖLÖNKÖL. Trunculo ad collum ligato sonitum edit, excitat. CZÖLÖNKÖS. Habens trunculum ad collum ligatum. CZÖLÖP. Czitrom-fa. Malus medica, citrus M A PP Czitrom-lé. Jus citreum v succus citri S I Czitrom-körtvély. Czitrom-olaj. Citrium M A Czitrom-szín. Color citreus, citrinus S. I Czitrom-víz. Aqua citrea Limonade CZÖLÖP. Stipes, truncus S I 70 CZÖVEK. CZÖVEK. Bacillus, paxillus, clavus ligneus M A. Czövek-verés. Incussio paxilli Czövek-verő kos. Fistuca PP Czövek-rágó ló. Sz D CZÖVEKEL, czövekeli. Paxillis in terram adactis firmat. Le czövekeli. CZUCZOLÉK. idem Sz D CZUDAR. CZUDAR. Turpis, deformis, sordidus S I CZUHA. CZUHA. Patak Veszprém Vben CZUKOR. Darab-czula. Pázm Kal p 72 CZULADÁR. Sarcinatus PP CZULÁJA. Ejus sarcina Világ’ czulája. Pázm Pred p

512 CZULÁK. Karó CZUN. CZUN. F Baranya Vben CZUP. CZUKOR. Saccharum candidum, et pellucidum CZUP. F Szala Vben it Sonus compressis PP. Süvegben is meg böcsülik a’ czukrot. Dug. 1. CZÖDÖR. labiis editus. R. p 297 CZUPOG. Sonum edit compressis labiis CZÖDÖR (csődör) Equus integer. Mén-ló Czupogat, czupogatja. Szája’ gyürejét Czukor-falat. Faludi E M p 24 Tudja két kézre ugratni a’ cződört. km czupogatja. Cződör-indulat. Lascivus affectus Vajda K É p CZUPPAN. Czukor-kánna. Pyxis saccharacea 598. Meg czuppan. Szinte meg czuppant a’ csók rajta. Czukor-répa. Napus CZŐK. Czuppant. Czukor-sütő. Vajda 2 K p 251 Pistor dulciarius. CZÖK. Savanyító, oltó, kovász Sz D Égetett czukor. Saccharum ustum S K Vajda 2. K p 339 CZÜ. CZÖKKEL sütő. Nastocopus PP Fejér czukor. Saccharum candidum S K CZŐKÖS. Kándiai czukor. Faludi N A p 57 Czőkös czipó. Nastus PP Konyha-czukor. Cibarium saccharum CZÜH. S. K CZÜH. Medve-czukor. CZÜHEJ. CZU. Sárga

czukor. Saccharum candum S K CZÜHÖLŐDik. In re perficienda superfiue Tüz-kő-czukor. Saccharum Candiae Haldistinetur Tempus in exequendo perdit CZUBOR. lottam 1826. Dec S. I Sz D CZUKROS. Saccharatus, saccharo conditus Föl czühölődik. Az ágyból nagy nehezen ki CZUBOR. Liciatorium, jugum textorium Czukkoros ht. Nagy István Márt Coron vergődik, föl öltözik. M. A p. 196 CZÜHŐDik. idem Beniczki p 188 Czubor-fa. idem M A CZUKROZ, czukrozza. Saccharo condit, Ki czühődik. Faludi N U p 14 inspergit. CZUCZ. Meg czukrozza. CZUCZ. CZULA. CZUCZA. Amasia Sz D Czuczája: kedvese. Sz D Gyöngyősi 2 CZULA. Sarcina M A Pázm Pred D. p 275 p. 412 Czuczám: tubám, kedvesem. Sz D Czele-czula. CZUCZALY: czula. Sz D Bulga, sarcina S I CZŐ. 71 Mutató (CS-ből) CSEG, csege, csegely, csegez, csegöd, csegö. CSEH, csehel, csehérd, csehi. CSEJ, csejd, csejt. CSEK, cseke, csekenye, csekély, csekle. CSEL, csele, cselekedik, cselekszik, cseléd, cselleg, cselleng, cselő. CSEM,

csemege, csemelet, csemete. CSEMCS, csemcseg. CSEMP, csempe, csempes, csempesz. CSEN, csencs, csenevész, csenk, csent. CSEP, csepe, csepel, cseper, csepő, csepzik. CSER, cserel, cserény, cseres, cseri, cserőcze, cserz. CSER, cserke. CSERCS, csercse, csercselye. CSERE, cserebéli, cserél. CSEREKLYE. CSERESZNYE, cseresznyés. CSERESZNEG. CSERÉP, cserepellik, cserepes, cserepez. CSERGE. CSERJE. CSERKESZ. CSERM, csermely, csermő. CSERPA. CSERSZ. CSERT, csertel, csertész CSESZ, cseszel, csesznek, cseszt. CSET, csete, csetellik, csetnek, csető. CSETT, csetteg, csetten. CSEV, cseveg, csevetöl. CSEVICZE. CSA. CSA. CSAB, csaba, csabda, csabdi. CSACS, csacsi, csacska, csacsog. CSADAJ. CSAH, csahol, csaholy, csahos. CSAJ, csajag, csajka, csajkó, csajt, csajva, csajvalék. CSAK. CSAL (név) csala, csalár, csalfa. CSAL (ige) csalakozik, csalat, csalás, csalhat, csalogat, csalogány, csalomány, csaló. CSALÁN, csalánka, csalános. CSALIT, csalitos. CSALMA, csalmás. CSAMP, csampa.

CSAN, csana, csanak, csanász, csang, csantavér. CSAP (név) csapa, csapi, csapja, csaplár, csapod, csapol, csapor, csapos. CSAP (ige) csapat, csapás, csapdoz, csapinós, csapint, csapkod, csapong, csapott, csapó, csappan, csaptat. CSAR, csarad, csari, csarit, csarna, csarnok, csarnota, csarnó. CSASZLÓ. CSAT, csatak, csatangol, csatka, csatol, csató, csatrang. CSATA, csatai, csatád, csatány, csatár, csatáz. CSATT, csattan, csattig, csattog. CSATORNA, csatornás. CSAVAR, csavarás, csavarék, csavarog. csavarit, CSÉ. csavarodik, csavarúl. CSÁ. CSÉ. CSÉB. CSÁB, csába, csábít, csábor, csábúl. CSÉCS, csécse, csécses, csécsezik. CSÉK, cséke, cséklye. CSÁCZ, csácza. CSÉL, cseles, cselleg. CSÁCS, csácsog, csácsó. CSÉM. CSÁDÉ, csádés. CSÉNY, csénye. CSÁF, csáford. CSÉP, csépel. CSÁGATYÓ. CSÉR, cséri. CSÁK, csákány, csáki, csáklya, csákó. CSÉSZE. CSÁLI. CSÉSZTŐ. CSÁMM, csámmog. CSÉV, cséve, cséves. CSÁMP, csámpa, csámpor.

CSÉZA. CSÁN, csánig, csánk, csántér. CSI. CSÁNY. CSÁP, csápok, csáprág. CSI, csiatag, csiápol, csigat. CSÁR, csárda, csári, csárma. CSIB, csibe, csibor. CSÁSZ, császló, császta. CSICS, csicser, csicsó, csicsörke. CSÁSZÁR, császári, császárkodik. császárné, CSIGA, csigás, csigász, csigáz. császárság. CSIGOLYA. CSÁT, csátó. CSIH, csihol. CSÁV, csáva, csávoly, csávos. CSE. CSEB, csebe, csebsa. CSECS, csecse, csecseget. CSEDREG. CSIMAZ. CSIMB, csimbe, csimbelkedik, csimbeszkedik, csimbók. CSIN, csinatlan, csinál, csinár, csinkó, csinog, csinos, csinód, csintalan. CSINCSÉR. CSING, csinga, csingasz, csingolódik. CSINNY, csinnyan, csinnyos. CSIP, csipdel, csipdez, csipe, csipedelem, csipeget, csipelléresz, csiperész, csipeszkedik, csipet, csipés, csipke, csipked, csipő, csiptet. CSIP, csipeg. CSIPA, csipás, csipalag. CSIR, csira, csires, csiri, csirib, csiriz, csirke. CSISZ, csiszamik, csiszamlik, csiszamodik, csiszár, csiszlik,

csiszol. CSIT, csitár, csiti, csitit, csitke, csitkó, csitri, csitt, csitürke. CSIV, csives. CSIV, csivog. CSIZ, csizike. CSIZMA, csizmadia, csizmás. CSÍ. CSÍGER. CSÍK, csikász, csikkan, csíkos. CSO. CSOB, csoba, csobod, csoboka, csobolló. CSODA. L csuda CSOH, csoha, csoholy. CSOK, csokma, csokony, csokva. CSOL, csold, csolnak, csolnok, csollyos, csolt. CSOM, csoma, csomb, csomony, csomor, csomosz, csomota, csomó. CSONG, csongva. CSONGRÁD. CSONK, csonka, csonkít, csonkúl. CSONT, csonta, csontalan, csontos. CSOP, csopa, csopor, csoport, csoppal. CSOR, csorda, csorgó, csormán, csormoly, csoron, csorva. CSORB, csorba, csorbaka, csorbít, csorbúl. CSOROSZLYA. CSOSZ, csoszog, csosztat. CSÓ. CSÓ, csór, csóva. CSÓCS, csócsa, csócsi. CSÓF. CSÓK, csókol, csókos. CSIK, csiklándik, csikló, csikoltu, csikor, csikó, CSÓKA, csókás. CSÓNAK, csónakos. csikvánd. CSILL, csilla, csillag, csillang, csillap, csillám, CSÓR, csóri, csóré. CSÓT, csóta, csótolog.

csillog, CSILL, csilleng, csillent, csillye. CSIM, csima, csimota. 72 CSÖ. K CSŐREGE. CSŐSZ, csőszi. CSÚCS, csucsor, csucsos. CSÚF, csúfit, csúfol, csúfondár, csúfos, csúfság. CSÚNY, csúnya, csúnyít, csúnyúl. CSÚSZ, csúszos. CSÖB, csöbör. CSÖCS, csöcsetlen, csöcske, csöcsörész, csöcsös, CSU. csöcsöz, csöcsü. CSÖD, csöde. CSÜ. CSÖG, csögle, csökmő, csögös. CSUB, csubokol, csubor. CSÖK, csökken, csököly, csököny, csökös. CSUDA, csudatékony, csudál, csudás. CSÜCS, csücske, csücsör, csücsül. CSÖL, csölestö, csölle, csölönk. CSÖM, csömbölyék, csömény, csömöd, csömög, CSUHA, csuhadár, csuhás. CSUHÚ. CSÜGG, csügged, csüggelődik, csükken, csömör. CSUK, csukaszkodik, csukás, csuklik, csuklász, csüggeszt, csüggés, csüggő, csüggve. CSÖMÖGE. csukor, csukó, csukva. CSÖMÖLET, csömölyét. CSUKA, csukár, csukás. CSÜH, csühő. CSÖMÖTE. CSUKLYA, csuklyás. CSŰNik, csüng. CSÖN, csönd,

csöng, csönke. CSUKOLÁDÉ. CSÜRKE, csürkész. CSÖP, csöpincz, csöpög, csöpöny, csöpör, CSULA. csöpped, csöppen. CSUNY, csunya. CSÖPÜ, csöpül, csöpüs. CSŰ. CSÖR, csörös, csörd, csörg, csörnöcz, csöröl, CSUP, csupa, csupasz, csupor, csuport. csörömpöl, csörötnek, csörtet, csörtöl, CSUR, csurás, csurd, csurg, csurka, csurog, CSŰD. csurran. csörtöz. CSŰR, csüre, csürke, csürök, csüröl, csürös, CSUSZ, csuszam, csuszás, csuszdogal, csuszka, CSÖT, csötlik, csötöny, csötör. csürüllye, csürve. csuszkora, csuszkó, csuszó, csuszszan, CSŰV. csusztat, csusztog, CSŐ. csuszva. CSŐ, csőd, csős CSUT, csuta, csutak, csutka, csutor. CSŐCSELÉ CSÚ. Summa 183. CS. CSA. CSA. Csaholó. Csak nem mindenkor. Plerumque, S I CSAHOLY. Sz P Szathmár Vben E F közép * De csak. Tantum, dummodo Szolnok Vben. Ha csak. Nisi SA, Hajsz. Voces ad stimulandos boves CSAHOS. Garrulus, dicaculus Még is csak. Tamen adhuc Csa szőke, hajsz tarcsa.

Beniczki p 145 Elő-csahos. Os communitatis Minden CSA, cse. Suffixum diminutivum quorundam Faluban szokott lenni egy illyen előnominum, ut: CSAL. csahos. Darabcsa. Frustillum Pázm Pred p 712 CSAHÓCZ. F Szathmár Vben Szárcsa. Querquedula, fulica M A CSAL (név.) Deceptio, dolus Szerencse. Fortuna CSAJ. Csal. F Hont Vben Tarcsa. Calvulus Csal-ember. Impostor, deceptor S I CSAJ. Sciurus Evet, mókus, czibabó S I Tócsa. Lacuna Csal-étek. Illecebrae S I Csaj (alsó, fölső). F Abaúj Vben Csal-faj, csal-fajú. R Impostor, deceptor S Csaj’ torja. Sz P Veszprém Vben CSAB. I. Csalfa CSAJÁG. F Veszprém Vben Csal-fajúság. R Impostura S I Csalfaság CSAB. FF Hont, és Nyitra Vkben CSAJKA. Csal-fajuskodik. R Imponit, fallit CSABA. FF Békes, Baranya és Pest Vkben CSAJKÓ. Ollós bogár Scarabaeus frondator S Csalfáskodik. S I E. F belső Szolnok Vben I. Csal-kert. Labyrinthus S I Csaba’ íre. Pimpinella M A PP CSAJT. Csal-síp. Fistula illex, aucupatoria S I Csabány. Sz P

Pest Vben Csajta. F Vas Vben Csal-szó. Vox alliciens S I CSABDA. Sz P Fejér Vben Csajtos. Sordidus, infectus S I Csal-vetés. Technae, insidiae CSABDI. Sz P Fejér Vben Csajtos köpönyeg. Sárral föl vertt kö- pönyeg Csal-vető. Deceptor Sz. D Hadi csal. Stratagema Hadi csallal vette CSACS. CSAJVA. Scarabaeus melolontha S I meg a’ várt. Sz D CSAJVALÉK. Zagyvalék, keverék. CSACS. CSALA. Telek Pest, és Tolna Vkben CSACSI. Asinus A’ ki itten tulok, talán Bécsben Csala-finta. Charlatan CSAK. sem lesz csacsi. km Ha nagy füle volna, Puszta Csala. Sz P Fejér Vben éppen csacsi lenne. km Dug 1 R p 123 CSAK Tantum, duntaxat M A Család. Familia M A PP loco cseléd Csak addig. Tantisper M A Csak addig CSACSKA. Garrulus Csuzi p 32 Család. F Nyitra Vben Csacskaság. Garrulitas, loquacitas Vajda 2 K nyújtózzál, míg a’ lepedőd ér. km Puszta Család. F Soprony Vben p. 316 Csak az. Tantumdem, nihil restat aliud M A * Vámos Család. F Vas Vben Csacskálkodik. Garrulum agit,

blaterat Csak azért. Tantum ideo Családka. F Nyitra Vben CSACSOG, csacsogja. Garrit, garriendo effutit Csak az hogy. Nisi quod CSALÁR. F Nógrád Vben El csacsog. Csak az előtt. Proxime, paullo ante M A Csalárd. Falsus, dolosus, fraudator, Ki csacsogja. Eblaterat, garriendo effutit Csak a’ híja. Id unum deest S I fraudulentus, impostor, versipellis, Csacsogás. Garrulitas, loquacitas, dicacitas M Csak az kár. Hoc dolendum subdolus. M A A. Nem talál partot nyelve’ Csak ennyicskén. Tantulum M A L Csalárd beszédű. Falsidicus, falsiloquus M csacsogása. km A. Csak hogy. Dummodo M A Csacsogó. Garrulus, loquax, dicax, blatero, Csalárd mester. Impostor PP Csak imént. Paullo ante, non ita pridem S I Csalárdkodik. Praevaricatur, fraudulenverbosus M A Csacsogó, mint a’ szajkó Csak imígy amúgy. Defunctorie, perfunctorie ter agit. M A Sycophantatur CM M. A km. Csak egyszer voltt Budán kutya-vásár. km Csalárdos. Fraudulentus M A Csacsogva. Loquaciter M A Csak egy

hajszálon lóggott. km Csalárdság. Fallacia, fraudatio, fraus, CSADAJ. Csak a’ poczikban hever. Foco, et cineri dolus, impostura, techna. M A incumbit. PP Csalárdsággal rakva. Fallaciosus M A CSADAJ. Herbetum, dumus, dumetum, vepres Csak köz-köpülködik. Arietem emittit M A Csalárdúl. Fraudulente, dolose, subdole, M. A PP Csak maga’ hasznát keresi. Sibi prodest PP fallaciter, false, falso. M A Csak most. Recenter Csalárkodik. Contechnatur CM CSAH. Csak most az egyszer. Hac duntaxat vice CSALFA. Halophanta M A olim Csalfaj Csak nem. Pene, prope modum, fere, ferme CSAH. Vox canis feram investigantis Csalfa biró. Bomolochus M A M. A CSAHOG. Csalfaság. Dolositas, fraudulentia Csak nem kiki. Plerique S I CSAHOL. Nictat M A Csalfákodik. Biró Márton Angyali Társ p 755 Csaholás. Latratus canis feram persequentis Csalfáskodik. Technas nectit Vajda K. E 1 K p 631 CSALT vet. Insidias ponit, decipit C 10 74 Csapáz, csapázza. Vestigio reperto perquirit CSAL.

Csalán-csípés. Uredo S I feram. Pázm Kal p 847 Csalán- himlő. Urticae S I CSAL (ige) csalja. Fraudat, fallit M A A’ ki El csapázza. Csalán’ falva. F Bereg Vben csal, csalatik. CSAPI. F Szala Vben Árva csalán. Urtica minor Alá csalja. CSALÁNKA. Urticaria Nösselkönig S I CSAPJA. Ejus epistomium A’ nyelv a’ szűnek Bele csalja. Allicit, inducit S I CSALÁNOS. Urticetum, urticis abundans csapja. Pázm Pred p 808 Be csalja. Illicit Csalános bokrok. Pázm Pred p 352 CSAPLÁR. Tabernarius, vinarius, oenopola M Elő csalja. Prolicit A. El csalja. Seducit, it decipit, defraudat, CSALIT. Szó-csaplár. Hir-hordó, föcsögő Sz D intervertit. M A Csaplárkodik. Oenopolam agit Sz D Ki csalja. Elicit v adulando adipiscitur, CSALIT. Saltus, nemus v dumetum, vepretum Csapláros Oenopola, educillator S I dolose assequitur. S I Sz. D S I Takács Jó’sef’ Költeményei p Csaplároskodik. Oenopolam agit Sz D Le csalja. Inducit, ut descendat 81. Csaplárosné. Educillatrix,

cauponissa Sz D Meg csalja. Decipit A’ ki senkit meg nem CSALITOS. Dumetosus CSAPOD. R Parvum epistomium csal, könnyen másra bizza dolgát. km Csapod. F Soprony Vben CSALAKOZik. Decipitur, fallitur Faludi U E 2 CSALMA. Csapodár. Scurra v parasitus, assecla R. p 24 mensarum. Sz D S I Sámbár scribit: CSALMA. Cidaris turcica S I Turbán CSALAT, csalatja. Curat decipi csappondár. p 487 Csalma. F Szathmár Vben Csalatás. Deceptio Csapodár-ember. Sz D Meg csalatás. Frustratio, deceptio M A Meg CSALMÁS Cidarim turcicam habens Csapodár-szív. Sz D csalatik. Frustratur, hallucinatur M A Csapodárkodik. Agit scurram Sz D CSAMP. Csalatkozik. Decipitur, fraudatur, allucinatur Csapodárkodás. Scurrilitas CSAMP. M. A Csapodárság. Scurrilis assentatio Sz D CSAMPA. Sz P Tolna Vben Meg csalatkozik. idem M A S. I Csalatkozás. Allucinatio M A Csapodi, csapdi. Idem ac csapodár CSAN. Csalatkozhatatlan. Infallibilis M A Csapdi ember. Magát mindenhez csapó, adó, Meg

csalatkozhatatlanság. VM p 96 kenő fenő, állhatatlan ember. Sz D CSAN. Csalatkozó. Faludi B E p 87 CSANA. CSAPOL, csapolja. Epistomiat, terebrat, aperit Csalatság. Deceptio, dolus, fraus, impostura, Csanál. Urtica M A dolium. S I casus, allucinatio. M A Pesti’ Fáb p 8 Káldi Csanálos. FF Pest, Csanád, és Torontál Meg csapolja a’ víz-kórságost. Sz D Sap. 14 21 Le csapolja a’ vizet, tavat Sz. D Facto canali Vkben. E F Torda Vben CSALÁS. Deceptio, captio, impostura, derivat aquam, lacum. Csanád Vármegye. Comitatus Csanadiensis circumductio. S I Csanál. FF Bihar, Szathmár, és Zemplin Vkben Csapolás Epistomiatio, v derivatio El csalás. Seductio, deceptio M A E. F közép Szolnok Vben Csapoló. Epistomiator, v derivator, v Meg csalás. Deceptio, defraudatio M A CSANAK. L Csónak, csólnak M A derivatorius. CSALHAT. Decipere, fallere potest CSAPON van a’ hordó. Csanak. FF Győr, Komárom, és Soprony Csalhatatlan. Infallibilis PP Csapon adta. Dedit vinum de

epistomio Vkben. Csalhatatlanság. Infallibilitas S I Csapon veszi. Epistomio emittit PP CSANÁSZ. Sz P Bars Vben CSALOGAT, csalogatja. Pellicit M A Csapon veszi a’ lisztet. El adja borért a’ CSANG. Csalogatás. Illectatio, deceptio M A Csalogató Csangó Nem szép hangú S I lisztet. Csúzi p 16 Alliciens, allector, leno. S I Csalogató eledel Csapon-vett bor. Vinum de epistomio Csangó harang. Campana malum fundens Cibus allectivus. sumtum. sonum. S K Csalogató síp. Fistula allectiva Csapon-vétel. Sumtio vini de epistomio Csangó Magyarok Moldvában. Csalogató szer. Illecebra S I CSAPOR. F Nyitra Vben CSANTAVÉR. F Bács Vben CSALOGÁNY. Illex, allex, pellex v motacilla CSAPOS. Habens epistomium modularis. Braunelle S I CSAP. Csapos fele a’ hordónak. Ex qua parte CSALOMÁNY. Fraus, dolus, impostura S I epistomium habet. CSAP (név). Epistomium, obturamentum, CSAPOT fúr Terebro foramen facit pro CSALÓ. Deceptor Csaló köz. Insula Cituorum spina. M A it Medica balanus,

epistomio. Csaló tör. Decipula CM suppositorium. PP Csap-fúrás. Terebratio pro epistomio Eb-csaló. Csap. F Ung Vben CSAPRA veri a’ hordót. Epistomio instruit Ember-csaló. Reductor Pázm Pred p 531 Csap alá való kád. Excipulum PP dolium. Lélek-csaló. Pázm Kal p 387 Kármentő. Csapra-verés. Epistomiatio Csap’ berke. Sz P Veszprém Vben Meg csaló. Deceptor, defraudator M A Csapra üti a’ hordót. Csap’ dugaszsza. Epistomium M A Pénz-csaló. Csap-furás. Fistula, foramen dolii M A Csalóka. Circulator, holophanta M A Csap-fű. Hyppoglossum S I Csalóka beszéd. Faludi U E 3 R p 37 CSAP. Csap-ház. Oenopolium M A Csalóka deszka. Lippai Veteményes Kert CSAP (ige), csapja. Infligit, petit, icit, ferit, Csap’ szabadsága. Jus educilli S I p. 228 caedit. M A Ág csap, Uram, ág csap Csap-szék. Taberna vinaria Sz D CSALTTON csalja. Faludi N E p 43 U E 3 R Alá csap a’ prédára, mint az ölyv. Ex alto in Csél-csap. Scurra Fél bolond, nevetségp 150 T É p 277

praedam ruit. PP szerzö. CM Által csap. Transcutit CSALÁN. Jég-csap Stiria. NC p 13 Bé csap, bé csapja. Invadit, claudit Nyelv-csap. Tonsillae CM Bé csaptak a’ marhák a’ tilosba. Bé csapta az Réz-csap. Aeneum epistomium S K ajtót. Clausit cum impetu januam Vak-csap. Fa-dugasz az igazi csap helyett Belé csap. Incutit CSAPA. Animalis cuntis vestigium praesertim El csapja. Abigit, pellit v abjicit S I in nive relictum. Farkas’ csapa. Nyúl’ csapa. CSALÁN (csalány, csalyán, csanál. M A csilyán, csolyán Sz. D) Urtica M A Nyilván csalánra vizellett, hogy olly komor. km 10 * 75 Csapó-ideg. Fidelia NC p 285 Csatló szíj. Sz D Lorum suffrenatorium El csap, el csapja. El csapott mellettem El Csapó-köz. Sz P Heves Vben Csatlós inas. Ductor equitum PP csapta kezemről. A’ zsíros borsó el Csapó-legény. Sodalis fullonis Csatolódik, csatlódik. Nectitur csapta a’ gátot. Csapó-mester-ember. Fullo Öszve csatlódik. Connectitur Föl csapja. Föl

csapták az al-felét Csapó-sár. Sz D Csatlott. Junctus, nexus Hozzá csap. Adjungit se ei it Ictu petit Csapó sinor. Cynosura PP Eszterházi Le csatlott. A’ Lucifer’ lánczáról le csatlott Hozzá csapja. Allidit M A Tamás. M Hunnius p 190 késértő ördögök. Faludi N E p 105 Ki csapja. Ki csapták az oskolából Ki csap * Félre csapó. Exorbitator, scortator CSATÓ. az útból. Faludi T É p 191 S. K Csató’ háza. Sz P Ugocsa Vben Le csap. Le csapott a’ menykő Ki csapó. Evagator it evirgator S K Csató-szeg. E F Csik Székében Meg csapja. Caedit, ferit, verberat M A Légy-csapó. Muscarium S K CSATRANG. Csúnya szavú kolomp Sz D Öszve csapta a’ kezét. Complosit manus Csapódik. Clauditur Csatrangol. Idem ac Csatangol Sz D Reá csap. Percutit Be csapódott az ajtó a’ lakat Viszsza csapja. Repercutit CSATA. CSAPAT (név). Cohors, manipulus, agmen S I Csapólag. Oldalaslag, görbén, kajszán Csapatonként. Catervatim CSATA. Classicum, praelium, pugna M A

Sz. D Geidler H Okt p 93 Csapatos. Catervatus Csata. F Bars Vben E Hegy Hunyad Vben CSAPPAN. Macescit, macrescit, deficit Csapatosan járnak.Manipulatim incedunt Csata-bér. Merces pugnae, praemium Sz. D. CSAPAT, csapatja (ige). Curat feriri conflictus. Meg csappantt. Emacruit Meg csapatta. Curavit caedi Csata-bér’ falva. Hajdani helység Rába CSAPTAT, csaptatja. Subdito adminiculo CSAPÁS. Plaga, ictus, flictus M A mellett. Ezt 1091-ben ajándékozták el reponit ad locum. Arczul csapás. Alapa, colaphus S K CHÁKok (Móricz, és Chák Mester). Föl csaptatja. Erigit subdito adminiculo, Be csapás. Invasio v januae cum impetu Bárdosi Körmendnek tartja, én inkább suffulcit, surrigit. clausio. S K Csákánynak vélném, hogy így az Meg csaptatja. Munit adminiculo addito. Csél-csapás. Scurrilitas CM ajándékozó CSÁK-nak neve örök háláúl Csaptató. Adminiculum El csapás. Abactus S K fönn maradna. Lásd Bárdosi Supplem Csaptató fa. Lignum oneri ferendo Egy

csapással kettőt üt. km Analect. Scepus Parte 1-a p 1 suppositum. A’ szerencse ritkán elégszik meg egy Csata-dal. Kulcsár Hazai Tud 1825 2 R Csaptató kalitka. Tendicula, decipula. Sz. D. csapással. km p. 346 CSAPVA. Ad mensuram erigendo Nem föl Csata-hely. Locus pugnae Sz D Has-csapás. Lienteria S K eregetve. Csata-játék. Ludus latrunculorum SákHozzá csapás Allisio S K játék. S I Karika-csapás. Az előtte csak egy karika Csata p ta, csaté paté. Tumultus, strepitus csapás. CSAR. M. A CM Ki csapás. Excessus Faludi U E 2 Csaté patés. Tumultuosus M A CM CSAR. R. p 26 Csaté patét szerez. Tumultuatur M A CSARAD. F Bars Vben Nyakon csapás. Faludi N A p 101 Csaté paté-szerző. Tumultuosissimus CM Pofon csapás. Ha a’ pofon csapást el Csarada, csaroda F és Patak Bereg Vben Nagy csaté patéval. Pertumultuose CM szenveded, máskor durungot hoz reád. CSARI F Nyitra Vben Csata-piacz. Sz D CSARIT. Vepretum I Csalit km. Csata-rend. L’ ordre de bataille CSARNA.

Csapásos. Plagosus M A CM Csata-rendü ütközet. Csarna-tó. F Ugocsa Vben CSAPDOZ, csapdozza. Caedit, ferit M A Szél Csata után okos a’ Magyar. km CSARNOK. Porticus, theatrum, atrium M A az ajtót csapdozza. Szó-csata. Logomachia Meg csapdossa. Caedit, ferit, verberat M A CSARNOTA F Baranya Vben Tréfa-csata. Faludi U E 3 R p 84 CSARNÓ. F Sáros Vben Csapdozás. Percussio, casus M A CSATAI. Praeliaris M A Csarnó’ háza. F Bihar Vben Csapdosgatja. Pázm Pred p 1113 Csataj. F Posony Vben CSAPINÓS. Obliquus S I CSASZLÓ. CSATALIA F. Bács Vben (mint Bátália) Csapinósan, csapinólag. Oblique S I CSATÁD. F Torontál Vben CSAPÍNT, csapintja. Gyöngédeden illeti, CSASZLÓ t f n CSATÁJA. Ejus pugna Pázm Pred p 568 legyinti. Sz D Csaszló. Csaslavia L Geidler Hadi CSATÁN (fors Csatány) E. F belső Szolnok CSAPKOD, csapkodja. Identidem ferit Pázm oktatások. p 134 45 Vben. Pred. p 13 781 Csaszló. F Szathmár Vben CSATÁR t. h n Békes, Bihar, Szala, Tolna, Csapkodd meg

a’ lovakat. Sz D Veszprém és Vas Vkben. CSAT. CSAPONG. Vagatur, errat, discurrit, circulatur Csatár’ megye. Csárda Veszprém Vben S. I Sz D Fluctuat PP CSAT. Hamus, fibula M A Csapongó. Inconstans PP Csat-gyártó. Fibularius S I CSAPOTT. Ad mensuram exactus, non Csat-pöczök. Ansula hami PP Claviculus superfluus, non superabundans. fibulae. S I Csapott mente. Clamys curta Ezüst-csat. Fibula argentea Csapott mérték. Mensura non redundans Réz-csat. Fibula aenea Csapott paróka. CSATAK. Sordes Csapott ruha. Vestis brevis Csatakos. Sordidus, infectus Sz D Csapott öltözet. Faludi N U p 163 Csatakosság. Mocskosság Sz D Csapott szolga: üzött szolga. CSATANGOL. Vagatur, errat, circulatur Vajda Ki csapott kurva. Meretrix prostituta 2. k p 206 CSAPÓ. Nacca, lanarius it Fullo M A Csatangoló Vagabundus Carminarius, carminator. PP Sugár az CSATKA F Veszprém Vben CSATOL, csatolja. Connectit, confibulat M A ostoron. Sz D Le csatolja. Csattal le köti Csapó. F Szala Vben Meg

csatolja. Confibulat Csapó ajtó. Porta jacens Fall thiere Öszve csatolja. Connectit, constringit, Csapó csiga. Turbo S I compaginat. M A Csapó czérna. Amussis CM Csatolat. Faludi N U p 18 T É p 23 Csapó fa. Hostorium M A Csatolás. csatlás Suffrenatio M A Csapó-ház. Lanaria M A Csatoló, csatló. Subscus, lorum ligneum M A Csapó’ háza, olim Csapó’ földe. F Zemplin Csatló fa. Sz D Vben. Csatló pálcza a’ szekérben. VV L 76 Csatarász: hadarász. Sz D CSATÁRA ki megy. Velitatur M A Csatára való. Velitaris, praeliaris M A CSATÁZ. Praeliatur, pugnat, belligerat M A Csatázás. Velitatio CM Csatázó. Praeliator, pugnator M A Csatázó levél. Pázm Kal p 360 Epistola polemica. Csatázó martalékok. Pázm Kal p 456 Csatázó piacz, csata-piacz. Sz D CSATORA. CSAVAR. CSÁF. CSAVAR (radix primaria est CSÓ, inde csóar, CSÁF. csovar, csavar), csavarja. Vertit, versat M CSÁFORD F Soprony Vben Alsó Csáford. ( A. Fölső Csáford. (FF Szala Vben El

csavarja. Detorquet CSÁFORTA. Az a’ fa, mellyel a’ présben körül Ki csavarja. Extorquet tekerik a’ cylindert. CSAVARÁS. Torsio, flexio CSAVARÉK. Flexura Sz D CSÁGATYÓ. CSAVARG, csavarog. Vagatur, divagatur M A Csavargás. Vagatio, erratio M A CSÁGATYÓ az ekében. Fél kerék szabású Elme-csavargás. Pázm Pred p 458 725 deszka. Sz D Csavargó. Vagus, vagabundus M A Szönyítő nagy csatorával. VM p 111 Csavargó vad. Faludi T É p 139 Csavargóra tér. Faludi U E 2 R p 95 Csavargat, CSATT. CSÁK. csavargatja. Regyrat M A CSAVARINT, CSATT. Sonus, quem res aliqua rupta, vel csavarintja. Unam flexuram facit Egygyet CSÁK. Clavus, cuneus v cuspís alicujus rei S I cadens, vel displosa edit. csavarintott rajta. Csák-néma. Sz P Győr Vben CSATTAN. Disploditur, fragorem edit CSAVARÍT, csavarítja. Contorquet, gyrat, Csák’ tornya. MV Szala Vben Föl csattan. Cum fragore erumpit Házi rotat, versat. M A Csák-vár. MV Fejér Vben orvosságok. Vácz 1821 p 107 El

csavarítja. Faludi U E 1 R p 169 CSÁKÁNY. Clava cruciata, runcina PP Ulászló’ Meg csattan. Intonat, fragorem edit M A Meg csavarítja. Contorquet M A Kincstartója. p 63 Bicellus Szirmai Parab Csattanás. Plangor M A fragor CM Csavarítás. Gyratio, contorsio p. 47 51 Csattant. Plodit M A Csavarítva. Contorte M A Csákány. MV Vas Vben FF Abauj, Posony, Ki csattantja. Explodit M A CSAVARODik. Inclinat, reclinat, reflectitur M Somogy Vkben. Sz P Gömör Vben Öszve csattantja. Complodit M A A. Csákány’ háza. F Nógrád Vben Csattantó, csattantyú. Datura stramonium S I Félre csavarodik. Deflectit, declinat Csákányos. Habens clavum Csuzi p 563 Ki csattantás. Explosio M A Faludi N. E p 126 Csákányosan balúl függ a’ kobzok. Csuzi CSATTIG. „Ej Bátya, csak a’ csattig vonnyad, Viszsza csavarodik. Reflectitur p. 16 és eddig nyújtózzál, míg a’ lepeled ér“ Pázm. CSAVARTT. Tortus, flexus CSÁKl. Nemzetségi név Kal. p 163 Csavartt értelem. Sensus detortus

Csáki-sziget. Sz P Bihar Vben CSATTOG. Percrepit PP CSAVARÚL. Torquetur, flectitur Nem Csáki’ szalmája. km Belius Notitiae Csattog pattog. Csavarulat. Tortura Hung. Tom IV p 260 Csitteg csattog. CSÁKJA. Dependentia v extremitas ejus Csattogás. Fragor, strepitus M A Dolmány’, süveg’, csótár’, v. zászló’ csákja Csattogó. Strepens, crepitans Faludi T S. I É. p 82 CSÁ. CSÁKLYA. Harpago, hama, contus M A Csattogó eperj. Fraga alba M A Csáklya. E F Alsó Fejér Vben Csattogó tél. Rigida hyems Csikorgó tél S I Csáklyáz. In lubrico fertur, super glaciem Csattogó viszsza vonás. Faludi N E discurrit. Sz D S I p. 104 CSÁB. CSÁKÓ. Prominentia, dependentia Faludi E M Csattogat, csattogatja. Crepitat, strepitat p. 71 Csattogatta az ajtót az ostort. CSÁB. Elő-hegy Szala Vben Csákó. E F Aranyos Székében Csattogatás. Strepitus, fragor M A CSÁBA. Stupidus, delirus M A Kis Csákó. ( CSÁBÍT, csábítja. Dementat, seducit, CSATORNA. Nagy Csákó. (

corrumpit, percellit, stupefacit. M A Csákója. Ejus prominentia dependentia Csákós CSATORNA. Cisterna, canalis M A El csábítja. Obstupefacit, percellit, attonitum Habens dependentiam. Sz. PP Békes Vben reddit. M A Csatorna a’ házon. Imbrex PP Csákós süveg. Pileus Hungaricus, olim El csábítja. Addig szopta, nyalta, míg el Csatorna, mellyben a’ víz a’ föld alatt foly. Cumanicus. S I csábította. km Tubulus, tubus. Csábító. Seductor, dementator CSÁLI. Csatorna-kút. Cisterna Káldi Pred CSÁBOR. Sz P Pest Vben 12. 6 CSÁLI. Ökör-név. Csábrág (csáborág). Dorsuale NyeregVíz-vévő csatorna Colliciae PP ally. S I Víz-vezető csatorna. Tubus CSÁMM. CSATORNÁJA. Ejus canalis CSÁMM. CSÁBÚL. Dementatur, seducitur Sz D Ferencz’ csatornája. Canalis Francisci in C CSÁMMOG. Dentibus strepitum edendo Bácsiensi. manducat. CSÁCZ. CSATORNÁS. Canalitius M A CSÁCZ. Csatornás cserép. Tegula imbricata PP CSÁCZA. MV Trencsén Vben Kupás cserép. CSÁCS.

Csatornás cseréppel héjaztatott. Imbricibus tectus. PP Csatornás mester. Imbricarius CSÁCS. F Szala Vben CSÁMP. CSÁCSOG. Blaterat L Csacsog CSÁMP. Káldi 3. CSAUZ. Joan. 1 10 CSÁMPA. CSAUZ. Csámpás. Scambus, valgus, varus, curvipes Sz Csácsogás. Pázm Pred Csauz-mente. Faludi E M p 238 D. S I p. 499 Csámpás lábú. Curvipes Sz D Vén csauz. Dug km 2 R p 324 CSÁCSÓ. F Nyitra Vben CSÁDÉ. Csámpásodik. El csámpásodik. Sz D CSÁMPOR. CSÁDÉ. Bozót Csámporodik. Acescit PP Csádé bádé. Meg csámporodott a’ bor, sör. Sz D Csádé. Patak Posony Vben Csámporú. Acetosus, acidus Sz D CSÁDÉS. Bozótos 77 CSÁN. CSÁN. E P Közép Szolnok Vben Mező-Csán. ( E F Torda Vben Puszta-Csán( CSÁNIG. F Vas Vben CSÁNK. F Hont Vben CSÁSZÁRI. Caesareus M A Császári. F Szathmár Vben E F Doboka Vben. Császári ág. Faludi E M p 132 Császári Herczeg. Princeps Caesareus Császári szék. Faludi E M p 195 CSÁSZÁRKODik. Imperatorem agit CSÁSZÁRNÉ. Imperatrix

PP CSÁSZÁRSÁG. Dignitas Caesarea, Imperatoria. S I CSÁSZÁRÚL. Pro Caesare, loco Caesaris Faludi E. M p 128 CSEDREG. CSEDREG. F Ugocsa Vben CSEG. CSEG, aliis Csög. E F közép Szolnok Vben CSEGE. F Szabolcs Vben Sz P Nógrád Vben E. F Doboka Vben CSEGE. R Víz-rekesztés IV Béla’ levele 1261 CSÁNTÉR. Apud Kat. H Crit T VI p 338 Item villa Fürem per beatissimum Regem CSÁNTÉR. Cantherius S I Gántár-fa Stephanum donata in tributa . et duabus clausuris Titiae „Csege“ vocatis Tisza CSÁNY. CSÁT. Püspöki cum Clausura Titiae „Csege“ CSÁNY. t h n Abauj, Csongrád, Heves, Szala, vocata. CSÁT, Csáth. MV. Borsod Vben. és Baranya Vkben. CSEGELY. Ék, v ék-formára keskenyedés, CSÁTÓ. Sz P Bihar Vben vékonyodás. Sz D CSÁP. Csegely van ezen a’ földnek végén. Sz D CSÁV. Csegelyes, cseglyes. Cuneatus, cuneiformis Sz CSÁV. CSÁP. D. CSÁVA. Lixivium coriariorum, quo corium CSÁPOK. Antennae S I Cseglyes szántó föld. Sz D macerant, et elaborant. M. A.

Nékem is CSÁPRÁG, Csábrág. Nyereg alá való szőnyeg volt egy bölcs macskám, a’ csávába holtt. CSEGEZ E F Aranyos Székében Sz. D Faludi T É p 22 CSEGÖD. F Szathmár Vben Sz P Bihar Vben K. V p 453 CSEGŐ. E F Doboka Vben Csáva. F. és Patak Soprony Vben. CSÁR. Csávál, csáválja. Lixivio calcato foedat it CSEH. Corium elaborat. M A CSÁR. Ki csáválja. Nehéz a’ molyos bőrt ki csáválni CSÁRDA. Óenopolium extra villam v in loco CSEH. Bohemus M A km. deserto. Sz D S I Egy csárdában két Cseh-kő. Gemma spuria, adulterina Faludi Meg csáválja. Pázm Kal p 741 Alududás meg nem fér km N. A p 99 201 Ha a’ cseh kőre leg szebb tariorum lixivio corium elaborat. it Conspurcat, CSÁRI. F Nyitra Vben pöcsétet metszenek is, még se válik CSÁRMA. Lármás Hallottam 1823 Septemb foedat M A gyémánt belőle. km Dug 1 R p 298 Csáválatlan bőr. Corium non elaboratum 22. Cseh-ország. Bohemia M A CM Nyers bőr. S I Csármáz. Lármáz Cseh-posztó. Pannus

bohemicus Ulászló’ Csáváltt. Opere alutario elaboratus it kincs-tartója. p 178 Depravatus, defoedatus. M A CSÁSZ. Cseh-tapló. Fungus igniarius Fűzfa- tapló S Csáváltt moslék. Pázm Pred p 255 I. CSÁSZ. F Heves Vben Csáváltt bőr. Cseh-telek. F Bihar Vben CSÁSZKÁL. Mászkál Himfi 2 R p 221 Csávás. Cseh’ telke. E F Kolos Vben CSÁSZKIRÁL. Hallottam Sághon 1825 Mező-Csávás. E F Maros Székében Cseh-tótok. Prágai p 7 Máj. 9 Szász-Csávás. E F Küküllő Vben CSÁVOLY Cseh-üveg. Vitrum bohemicum CSÁSZLÓ. F Szathmár Vben F. Bács Vben CSEHEL. Gannit M A Csehöl Vrancsics CSÁSZTA. F Baranya Vben Sz P Borsod Vben CSÁVOS F Torontál Vben Csehelés. Gannitus M A Mocsár, Komárom Vben. CSEHÉRD’ falva. E F Udvarhely Székében Császta. Bozótos, sásas, nádas hely Sz D CSEHI. t h n Baranya, Bihar, Borsod, Vas, CSE. Komárom, Heves, Nyitra, Szala, Honth, CSÁSZÁR. Somogy, és Veszprém Vkben. it E F CSEB. CSÁSZÁR. Caesar M A Kraszna Vben Császár.

F Komárom Vben CSEB. Sz PP Abauj és Borsod Vkben Császár-birtok. Imperium S I Császár-falu. F Soprony Vben Cseb, aliis Csób. E F Udvarhely Székében Császár-fi. Porphyrogenitus S I Császár’ könyve. Pázm Pred p 100 Kis Cseb Császár-körtvély. Császár’ kenyere. Hijában eszi ez is a’ Nagy Cseb { FF Zemplin Vben CSEJ. Császár’ kenyerét. Telluris inutile pondus CSEJ. K. V p 505 Csej-kő. F Bars Vben CSEBE. E F Zaránd Vben Császár-madár. Attagen, attagena, bonosa Csebény F Baranya Vben CSEJD. E F Maros Székében M. A CSEBSA. F Torontál Vben CSEJT. Sz P Békes Vben Csejte. MV Nyitra Vben Császár-metszés. Sectio caesarea apud CSECS. medicos. S I CSEK. CSECS. Császár’ szakállya. Török szeg-fű CSECSE. Crepundia M A it In ore infantum CSEK. R Exiguus, exilis, minutus, parvus, v Császár’ szállása. Sz P Szabolcs Vben pulcher, venustus. S I Sz D paucus, modicus. S I Császár’ töltése. F Pest Vben Csecse báb. Venusta pupa CSEKE. FF Bars és

Szathmár Vkben Sz P Császár-vár. Omlott vár, Varasd Vben Csecse becse. Vajda K É 1 K p 152 Szala Vben. Császár-virág. Viola tricolor S I Csecsés. Elegantulus S I Cseke’ fa. F Vas Vben Fölséges Császár! Augustissime Imperator. Csecsésgeti. Szépitgeti Sz D Cseke’ falva. E FF Udvarhely és Csik Római Császár. Imperator Romanorum Csecsésségét mutogatja, fitogatja. Sz D Török Császár. Imperator Turcarum Székekben. Csecsézi. Csuzi Tromb p 591 Cseke’ laka E. F alsó Fejér Vben CSECSEGET, csecsegeti. Kecsegteti, kéCseke’ hida Sz P Bihar Vben nyezteti. Sz D CSEKENYE. E F közép Szolnok Vben CSECSKE. Csecskéje (csöcskéje). Prágai p 47 78 CSEKÉLY. Exiguus, modicus A’ nagy kéR p 173 CSENE. Sz P Bács Vben szűletnek gyakran csekély szokott lenni a’ CSELLENG. idem Sz D Csenej. F Torontál Vben vége. km CSELŐ. Csenéte. F Abaúj Vben Cselő’ háza. Sz P Heves Vben Csekély-víz. Vadosa aqua NC p 367 CSENEVÉSZ. Gyönge, erőtlen, gyarló,

hitván, Cselőte. Sz PP Nógrád és Pest Vkben Csekélyedik. Decrescit, deficit, diminuitur, nyomorúltt, v. el fajúltt CSELT vet. Insidiatur, struit insidias Sz D minuitur. Sz D CSENGER. MV Szathmár Vben Csekélyít, csekélyiti. Diminuit, minuit Sz D Csenger’ háza. Sz P Nógrád Vben CSEM. Csekélyli. Parvi facit Csekélynek tartja, nézi S CSENK. I. Csenke. F Posony Vben Sz P Esztergom Vben CSEM. Cyma, germen, surculus, ramus Csekélység. Minutiae, parvitas, paucitas Sz D Csenke’ fa. F Posony Vben novellus. S I CSEKLE. R Laqueus, tendicula, decipula Csenkesz. Bromus secalinus arvensis RocCsem’ fa Sz P Szala Vben Tőr, kelepcze, hurok. S I kentrespe. S I CSEMEGE. Cupediae, bellaria M A Cseklész. R Captator, insidiator, venator cum CSENT. Csemege-áros. Cupediarius. M. A. plagio. Nachsteller S I Csente. F Szala Vben E F Doboka Vben Csemege-étek. Lautitiae exquisitae Cseklész. MV Posony Vben Csentő. Sz P Posony Vben Csemege-készítő. Sz D Csentő’ fa. F Posony Vben

Csemege-piacz. Cupediarium M A CSEL. Csemegés. Cupes, cupediarius, cupediis CSEP. addictus, deliciarium amans. PP CSEL. Insidiae, dolus, astutia Faludi N U p Csemegéskedik. Cupediis fruitur, vescitur, CSEP Sz P Komárom Vben 31. B E p 33 oblectatur. Faludi T É p 285 CSEPE. F Ugocsa Vben Csel’ falva. F Sáros Vben Csemegéz. idem Sz D CSEPEL. FF Pest, Somogy, és Veszprém Vkben Csel-hányás. Pázm Kal p 835 Csemegézés. Faludi N A p 82 Csepel’ szigete. Pest Vben Anonym C Csel-vetés. Insidiae, insidiatio S I CSEMELET. Cymatilis M A Undulatus XLIV. Palotás csel. Tudja a’ palotás cselt: udvari pannus. PP CSEPELY. FF Baranya, és Ung Vkben fortélyokat. CSEMETE. Surculus, frutex M A Pullulus Cseplye Gramen Perje M A CSELE. Ejus astutiae Csuzi Tromb p 212 CM. Cum accentu ht M A Cseméte, Csepelyes, cseplyes Germinans, pululans, Csele fende ember. Ballio M A csemétés, csemétézik. succrescens. S I Cselej. F Zemplin Vben Csemétés. Surculosus, frutetosus, fruticosus M

Cseplyes erdő. Quercetum, dumetum Cselény. Erdő Gömör Vben A. S. I CSELEKEDik. Agit, operatur, facit M A Csemetés hely. Frutetum, fruticetum M A Cseplyes háj. Omentum S I (cseplez- háj Bünhödik, a’ ki ebül cselekedik. km Csemetézik. Fruticescit, fruticatur, pullescit, M A cseplesz-háj Sz D) Meg cselekedi. Peragit, efficit M A pululascit, pululat, germinat. M A CM Cseplyesedik. Germinat, pululat, succrescit Cselekeddegel. Factitat M A Csemetézett Jesse’ gyöke. L B Aszszony’ S I Cselekeddegelés. Factitatio M A szolosmaja. p 180 El cseplyesedik. Sz D Cselekedet. Actus, actio, actum opus, operatio, Csemetézés. Fruticatio, germinatio M A Cseplyeteg. Sz D facinus, factum. M A Ki csemetézik. Sz D Egerminat Aszott cseplyeteg. Sz D Jóságos cselekedet. Bonum opus, actus CSEPLÉSZ. Alá való, apró cseprő Hallottam CSEMCS. virtuosus. Sághon 1823. Cselekedés. Effectio, operatio M A CSEPER. CSEMCS. Sonus mandendo editus Cselekedő. Factor, effector M A Cseperedik.

Crescit, adolescit Sz D CSEMCSEG. Csámcsogva eszik Sz D Meg cselekedő. Effector M A Cseperít, cseperíti. Ne csemcsegj. Sz. D. Cselekedőség. Martonfalvi Tanit és Czáfoló Föl cseperíti: föl állítja. Sz D Csemcsegés. Porcorum mandentium sonus Theol. p 23 Cseperke. Agaricus campestris ChampigS K CSELEKSZik, cselekszi. Agit, facit, efficit M A non. S I Sz D Mit mással cselekszel, azt várjad fejedre. Csemcsegheti Meg csemcsegheti. Mikes Török O L p 427 Csepredék Apróság S I Sz D km. Csepreg. MV Soprony Vben El cselekeszi. Peragit, perpetrat M A Cseprente. Frutex, dumus S I Sz D CSEMP. Meg cselekszi. Expatrat, patrat, perpetrat, Cseprő. Apróság, aprólék efficit. M A Meg cselekszi, ha szépen Apró cseprő. Sz D CSEMP. Fraus, dolus, astus S I kérjük. CSEPÖ. CSEMPE. R Kálha Testa fornacea, fidelia CSELÉD. Familia M A Csepöcze, csepölcze. Frutex, dumus S I Sz D fornacea. PP Cseléd’ atyja. Pater familias Pázm Pred p Csepőte. idem S I CSEMPELŐDik. 269.

Öszve csempelődik. Conglobatur, conjurat, CSEPZIK Bomlik, szövődik, fonódik Sz D Cseléd-ház. Cella familiae PP Egybe csepzett a’ haja. Sz D conspirat. PP Sed M A scribit öszve Cseléd-szerető. Pázm Pred p 619 Csepzés. Sz D Concretio csömpölyödik. Cseléd-szoba. Idem CSEMPES. Fraudulentus, dolosus, astutus, Cseléd-tartás. Intertentio famulitii fallax, versutus. Sz D S I Cseléd-tartó. VV L Qui famulitium servat, Csempeskedik. Agit dolos, ludit dolis, imponit herus. Sz. D S I Cselédes. Habens familiam Csempesség. Astutia, dolositas, fallacia, Cselédes ember. Pater familias M A CM versutia, impostura. Sz D S I Cselédes gazd’ aszszony. Mater familias M CSEMPESZ. F Vas Vben A. Csempesz. Csuzi p 402 744 Cselédes gazda. Pater familias Faludi N E p. 218 CSEN. Cselédes Úr. idem Faludi N E p 133 Cselédestől. Una cum familia tota M A CSEN, cseni. Suffuratur Aprólék holmit lop Sz Cselédenként Per familias. M A D. Cselédi. Familiaris M A El cseni. Prágai p 974

Cselédség. Famulitium Tasi Gáspár p 46 El csente a’ pipáját. Sz D CSELLEG, lézzeg. Ott csellegnek a’ tolvajok, CSENCS bolyonganak, szédelegnek. Sz D Horvát-Csencs Csellegve. Noha csak csellegve, és halkán Német-Csencs FF. Vas Vben menének. Gyöngyösi 1 D p 7 Taród-Csencs Csellegő bellegő. Tekergő Dug km 2 79 Csepzett. Concretus, convolutus Csepzettség. Sz D Convolutio CSER. cerasinum. S I Cseresnyét az Urának, magvát a’ tányérnak. km CSER. Sonus, quem cucullus indicator edit in Cseresnye-pálinka. perquirendo melle. Lásd Unterhaltungen Cseresznye-szem. Pázm Pred p 766 CSER. aus der Naturgeschichte von Gottlieb * Bor-ízű cseresnye. Tobias Wilhelm. Der Vogel Zweiter Theil Fejér cseresnye. CSER. Quercus M A it Cerdonum nautea PP Wien 1810. p 215 Fekete cseresnye. Cerasum ascium NC Cser a’ vargáknál. Lixivium cerdonum, CSERKE. Cucullus indicator Ita videtur olim p. 83 coriarium. PP ab Hungaris adhuc Asiaticis designatus ob Havasi cseresnye.

Myrtillus S K Cser-bel. E F Hunyad Vben repetitum ejus sonum Hólyagos cseresznye. Cerasum Julianum Cser-bogyó. Galla Guba, gubacs S I CSER, CSER, sicut ex Föcs quem sonum PP. Cser-buga. idem S I hirundo edit, provenit Föcske (föcsög, föcsöge, Oltott cseresnye. Cerasum insitivum Cser-fa. Quercus, robur M A Pattog, mint föcsge, Föcske). Öreg szemű cseresznye. Cerasa duratia M a’ cser-fa a’ tűzön. km Cserkél, cserkéli. Duce cucullo indicatore A. Cser-fa-gyöngy. Loranthus europaeus S I perquirit, pervestigat, indagat, astute in Piros szemű cseresznye. Cerasum CiliCser-fa-pipa Faica quercina notitiam rei penetrat. cianum. M A Cser-fa-tapló. Fomes quercinus S I Meg cserkéli. Zsidó-cseresnye. Alkekengi baccae S K Cser-fai. Robureus, roburnus, querceus M Cserkész (ige) Quaerit, scrutatur, investigat S A. Vad cseresnye. Cerasum cornetum NC p I. Cser-fás hely. Quercetum M A 83. Cserkész (név). Qui utitur ope cuculli Cser-haj. Cser-héj Cortex quercinus indicatoris ad

investigandum. (Valamint: CSERESNYÉS Cerasis abundans Cser-hajú dinnye. Pepo rugosus S I Czeresznyés kert. Cerasetum PP halász, madarász, vadász). Cser-hát. Sz P Somogy Vben Cser-hát. Hegy Nógrád Vben CSERESZNYEG. CSERCS. Cser-hátiak. Incolae hujus montis Cser-hegy. Elö-hegy, Vas Vben Csárda Szala CSERCS CSERESZNYEG. Kemencze’ szája fölött való Vben. lyuk, kemencze-lyuk. Lásd Nagyváti M CSERCSE. Fül-függő, fülön-függő, függelék Sz Cser-kabala. Girgillum PP Szél-hintó Sz házi gazd’ aszszony. p 74 D. D. Lásd ördög’ lova v Bolond lomba CSERCSELYE. Inauris S I Cser-kigyó. Druinus, dryinus S I CSERÉP. CSERE. Cser-köz. Sz P Heves Vben Cser-kő. Basaltes, productum vulcanicum CSERÉP. Testa, ostratium M A CSERE. Permutatio, commutatio M A Csere Illyen köbül áll Ságh’ hegye. Cserép-csév. Imbricium M A csal. km. Cser-kút. F Baranya Vben Cserép-edény. Vas testaceum Faludi N A p Csere bere. Concambium. M. A. Cser-levél. Folium quercinum 139.

Csere berél, csere beréli. Pázm Kal p 775 Cser-levelű fű. Chamaedrys, quercula PP Cserep-falu. v Cserép’ falva F Borsod Csere berélés. Concambiatio Cser-makk. Glans quercina M A Vben. Csere beréltt. Commutatitius M A Cser-tölgy. Carpinus M A Cserép-fazék. Olla testacea Csere berét indít. Sz. D. Cser-tölgyes. Carpinetum M A Cserép-födél. Tectum imbricatum Reá illik, Csere-bogár. Bruchus M A CM Cser-víz. Cser-hej-víz Lixivium cerdonum mint a’ disznó-ólra a’ cserép- födél. km Csere bül. Idem M A Cser, csáva. S I Cserép-gyártó. Confector imbricum S I Csere’ falva. E. F. Maros Székében. Cser-szeg. Elő-hegy, SzalaVben Cserép-kálha. Fornax testacea Csere-levél. Literae cambiales, collyCser-tő F Somogy Vben Telek Pest Vben Cserép-kő. Lapis foliatus, fissilis, scissilis, bisticae. Wechselbrief S I Sz D CSERBE hagyja. Spe frustratur aliquem, in luto schistus. Schiefer S I Csere-törvény. Jus cambiale Wechselrecht haerentem fraudulenter deserit. M

A Cserép-palaczk. Pázm Pred p 111 S. I CSERBEN marad. Haeret, frustratur M A Cserép-pohár. Culullus M A CSEREBÉLI. Cambialis, permutatorius. CSERD. R Parva quercus Cserép-tál. Patina fictilis PP Cserép- tálhoz Cserebéli dohány. Cserdi. F Baranya Vben fa-kanál. km Dug 1 R p 292 Cserebéli törvény. Lex cambialis CSEREN. In querceto Cserép-sindöl. Imbrices CSERÉL, cseréli. Commutat, permutat M A Cseren öröz. Cserép-vár. Omlott vár Borsod Vben Sapkát cserél süvegen. km CSERÉNY. Scirpea CM M A Crates viminea Cserép-vár’ alja v. Cserép’ alja F Borsod Bé cseréli. Cambiat. Vajda 3. K. p. 144. PP. Vben. El cseréli. Commutat Cserény. F Zólyom Vben Csatornás cserép. Sz D Imbrices imbricati Föl cseréli. Permutat Cserény’ fa. F Somogy Vben Csiga-cserép. Sz D Ki cseréli. Cambio redimit Cserenye, csernye. F Bars Vben Ház-födő cserép. Sz D Meg cseréli. Pázm. Pred. p. 847. Cserenyő, csernyő. F Zemplin Vben Cserélés. Permutatio, commutatio. M. A.

Csernye. F Veszprém Vben Cserélget, cserélgeti. Frequenter mutat, Csernye’ földe. F Szala Vben commutat. S I CSERES. Quercubus abundans, quercetum, Cseréltt. Permutatus, commutatus quernus, querceus. M A Cseréltt fajzat. Proles supposita, infans Cseres erdő. Quercetum NC p 73 supposititius. S I Váltott gyermek Cseres hely. Quercetum, virgultum M A Cseréltt ló. Meg cseréltt ló könnyen ismét CSERI. Quercinus cserbe megyen. km Cseri. Telek Bihar Vben F Hont Vben Sz P Somogy Vben. CSEREKLYE. CSERŐCZE. Cseres hely Sz D CSERZ, cserez, cserezi, cserzi. Corium praeparat, elaborat. Sz D S I Egy talpat CSEREKLYE Fenyő-fa-levél Sz D cserzenek. km Dug 1R p 65 CSERESZNYE. Ki cserzi a’ bőrt, ki dolgozza. Sz D Hogy a’ Varga cserezze ki bőrét. Dug km 2 R p CSERESZNYE (cseresnye) Cerasum M A 35. Nem jó a’ nagy urakkal cseresnyét enni. Cserzés. Maceratio corii in lixivio km. Cserzett. Maceratus in lixivio Cseresznye-fa. Cerasus M A Cserzett bőr. Pellis lixivio macerata PP

Cseresznye-mag. Nucleus cerasinus, os 80 Mécses cserép. Ellychnium testaceum Reá Vben. tartja magát, mint a’ mécses cserép. km CSEREPE. Ejus testa Cserepén ismérem, CSET. minémű fazék voltt. km CSET. CSEREPELLik. Cset’ falva. F Bereg Vben Cserepellés. CSETE. Cserepellése a’ szájnak, ajakaknak. Aphthae Csetény F Veszprém Vben Sz P Tolna Vben M. A Csetenye. Sz P Szepes Vben CSEREPES. Testaceus M A CSETELLik, csetlik. Lapsat, offensat, caespitat Cserepes ajak. Labium ab aura asperatum Sz. D S I Sz. D S I Hátra csetellik a’ kocsi. Cserepes állat. Animal testaceum, ostreum Csetlik, botlik a’ roszsz lábú ló. Sz S. I D. Lelki vakságban tapogatnak, Cserepes csigák. Sz D csetlenek, botlanak. Csuzi Tromb p 396 Cserepes ház. Domus laterculis tecta, CSETNEK MV Gömör Vben és Patak ugyan imbricata. PP ott. Cserepes út. Sz D Via aspera CSETŐ. Telek Szala Vben Cserepesedik: darabosodik. Sz D S I Föl cserepesedik: föl darabosodik. CSETT. Meg cserepesedik.

Asperatur CSETT. Hang, mellyet puskán a’ meg eresztett CSEREPEZ, cserepezi. Cseréppel födi sárkány ejt. Cserepező. VV L CSETTEG. Saepe talem sonum edit CSEREPEZik. Hasadoz, repedez Cserepezése a’ szájnak v. ajaknak Aphtha PP Csetteget, csettegeti idem Cserepedzik. In tenues scissuras abit, leniter CSETTEN Csetten a’ puska. asperatur. Csettent. Causat talem sonum CSERÉPI. Testaceus M A CSEV. CSERGE. CSERGE. Gausape, gausapina, stragulum M A CSEV CSEVEG. Argutatur, obloquitur, garrit M A Csevegés. Argutatio M A Garritus CSERJE. Csevegő. Dicax, loquax, garrulus, locutulejus Vajda K. É 1 K p 444 CSERJE. Frutex Strauch S I CSEVETÖL. Garritat Csevetölés. Garritatio CSERKESZ. CSEVICZE. CSERKESZ. Circassius M A CSEVICZE. Savanyú víz, bor-víz Sz D CSERM. CSERM. CSERMELY. Patak Abauj Vben Csermelye. Fluentum, fluviolus, rivulus M A CSERMŐ. F Arad Vben CSERPA. CSERPA. Ficsór v forrásból merítő edény Sz D. CSERSZ. CSERSZ. CSERSZEG a’ puska. S I CSERT. CSÉ.

CSÉ. CSÉ. Csé’ fa. MV Bihar Vben Csé’ falva. Csé’ fa F Posony Vben Csé-kút. F Veszprém Vben CSÉB. CSÉB. FF Bács és Szala Vkben Cséb-lak. Sz P Szala Vben CSERT. CSERTEL. Fegyvert fegyverrel, botot bottal CSÉCS. öszve üt ’s próbálja, mellyik erősebb. Sz D. L Csörtölöz CSÉCS. Varioli Himlő Sz D S I CSERTÉSZ. FF Bereg és Ung Vkben CSécs. FF Abaúj, Borsód, és Zemplin Vkben. CSESZ. Csécs-helyes. Himlő-helyes CSÉCSE. FF Nógrád és Szatmár Vkben CSESZ, cseszi. R Ferit, fricat v pectit, strigillat Csécsény. F Győr Vben S. I CSÉCSES. Variolis correptus v notatus Sz D CSESZEL, cseszeli. idem S. I Cseszelődik. Teritur, fricatur Hallottam Sághon 1824. Novemb 28 CSESZNEK. F Veszprém Vben CSESZT. Cseszte. MV Posony Vben Csesztreg. MV Szala Vben Csesztve. F Nógrád Vben E FF alsó Fejér CSÉCSEZik. Variolis corripitur Ki csécsezik. Meg csécsezik. CSÉK. CSÉK. Crepundia M A Bika-csék. Nervus bovinus, taurea S I. Dugonics scribit Bika-csík

km 1 R. p 25 Marha-csék. Vajda 3 K p 494 CSÉKE. FF Vas, Zemplin és Bihar Vkben CSÉKLYE. F Bihar Vben CSÉL. CSÉL. Nugae, gerrae, tricae, ineptiae, vanus sermo. S I Csél-csap (név). Nugator, scurra M A Csél-csap beszéd. Beniczki p 14 224 Csél-csap (ige). Scurratur M A Csél-csapás. Scurrilitas M A Csél-csapó. Ardelio, scurra, garrulus M A CM. Csél-csapság. Scurrilitas S I Csél-csapkodik. Nugatur CSELES. Vanus, ridiculus, ludicrus S I CSELET csap. Nugas vendit Sz D CSELLEG. Scurratur, nugatur, ineptit, jocatur S. I CSÉM. CSÉM. F Vas Vben Sz P Komárom Vben CSÉNY. CSÉNYE. F Vas Vben CSÉP. CSÉP. Tribula, tribulum, clava pendula, flagellum frugum. M A Csép, kapa, nyavalya, ki nem hiszi, próbálja. km Csép. F Pest Vben Sz P Veszprém Vben. Csép-hadaró. Clava pendula flagelli frugum S. I Csép’ ütöje, ostora, melly a’ nyeléröl függ. Sz D Csuzi p 627 CSÉPEL, csépeli, csépli. Triturat, deterit M A Szalmát csépel. km El csépeli. Pertriturat, Föl

csépeli. Triturando absolvit, consummat. Ki csépeli, ki csépli. Triturat, excutit M A Le csépeli. Detriturat, deverberat Meg csépeli. Cséplet. Trituratura, tritura Cséplés. Trituratio M A Ki cséplés. Excussio, tritura M A Próba-cséplés. Trituratura probac causa instituta. Csépletlen. Nondum trituratus 81 CSICS. CSIGÁN járó kötél. Funis ductorius M A Csigán sem mondhatnék egyebet. km CSICS. CSIGÁRA vonja. Fidiculis destringit PP Csigára Csics-al. Sz P Somogy Vben fogják vonni. In nervum ibit Csics-ér. FF Arad, és Ung Vkben K. V p 239 CSICSE. Mamilla Vrancsics Csigára föl tekerő kinzás. Pensilis trochleae CSICSER. Borsó’ neme Csicser-borsó Cicer cruciatus. PP Bagoly-borsó. Csigára vonatott. In cruciariam trochleam Csicsereg. Sonus pullorum. sublatus. PP CSÉR. Csicsergés. CSIGÁS. Ostreatus M A it Cochleatus, CSÉR. F és Sz P Soprony Vben Csicsergő. sinuosus, tortuosus S. I CSÉRI. Csicserke. Csigás kantár. B Apor Péter’ kézirati Cséri

barát. Franciscanus Szürke barát S I Kóró-csicserke. Madár, ollyan mint a’ pityer, L. Dug km 2 R p 262 Heltai scribit sine accentu: ,,Cseri barát.“ csak hogy nem búbos, a’ kórókon Csigás kő. Lapis e conchis concretus S I M. Kron 1 D p 249 2 D p 300 csicsereg. Csigás kut. VV L CSICSÓ. Ornamentum v coma cirrata, Csigás márvány. Marmor conchylaceum Cséri szerzet. Ordo S Francisci S I cincinnata. S I Muschelmarmor. S I Csicsó. FF Komárom, Somogy, és Szala Csigás oszlop. Columna cochleata S I CSÉSZE. Vkben. Sz P Tolna Vben CSIGÁSZ (név.) Collector limacum S I CSÉSZE. Scyphus, patera, poculum, calix, E. F Csik Székében CSIGÁSZ (ige.) Limaces colligit phiala, sympulum. M A Csicsóka. Pityóka, földi édes alma Sz D CSIGÁT csap Turbinem versat, flagellat PP Egy csésze kávé. Helianthus tuberosus. Mitterpacher P 1 CSIGÁZ, csigázza Torquet, cochlea torquet M p. 331 A. Kávés csésze. Phiala cafeacea Csicsóka F. és Patak Zemplin Vben Föl csigázza. Vi

elevat, attollit Csicsós. Ornatus, exornatus S I Csigázás. Torsio, tortura, tormentum CSÉSZTŐ. Csicsóz, csicsózza. Ornat, exornat, concinnat, M. A it Fidiculae PP Meg kivánja, mint cincinnat. S I a’ Nyalkai Czigány’ teste a’ csigázást. CSÉSZTŐ. Sz P Bács Vben CSICSÖRKE, csitürke. Linaria, ligurinus S I Csigázó. Tortor M A CSÉV. Csigázó eszköz. Equuleus PP CSIGA. Csigázott. Tortus CSÉV. Situla, tubus M A Föl csigázott értelem. Sensus nimium Csév. F Esztergom Vben Sz P Pest Vben CSIGA. Trochus, concha, turbo, cochlea, exaltatus, violentatus. CSÉVE. idem M A ostreum, domiporta, purpura. M A Cserép-cséve. Tubus testaceus Csiga. Sz P Csanád Vben CSIGGENYE. Föcskendő cséve. Faludi T É p 95 Csiga biga. Cochlea M A Csiga biga tóljd Vas-cséve. Tubus ferreus tóljd szarvadat, én is tólom talyicskádat. CSIGGENYE Bacca cynosbati (Az IstenCSÉVES Tubulatus M A km. átkozta tüskén termö bogyó.) Van Cséves kút. Fons fistularius M A Csiga biga az ő

dolga. Polypi caput, szokásban Vas Vben, Perenye’ táján. CSÉVÉLŐ kosár. Csapóknál, a’ kallóban, van labyrinthus. M A kelete. CSIGOLYA. Csiga biga: Haszontalan, hiába való. Pesti’ Fáb. p 6 CSÉZA. CSIGOLYA. Disznónak bizonyos tagja Csiga-csapás. Turbinis rotatio CSÉZA. Rheda, essedum S I Hintó Chaise Csiga-csapó. Rotator turbinis Csigolya-fűz-fa. Salix purpurea Apró füz-fa, Csiga-grádics. Cochlidium melly füző veszszöt ad. S I Csiga-ház. Testa limacis S I CSI. Csiga-héj. Idem Csiga-háziak. Conchilia, testacea SchalCSIH thiere. S I CSI. CSIH. Csiga-járás. Gradus testudineus Igen lassu CSIHOL aczéllal a’ kován. S I ballagás. S I CSI. Bat M A item Sonus, quo porci ad Csiholtt a’ puskám: az az el nem sültt. S I Csiga’ karikája. Trochleae orbiculus. pastum vocantur. „CSI ne“ Csiga-képű, csiga szabású. Cochleatus CSIK. CSIATAG. Ramosus, dumosus, virgulis refertus Csiga-kin-szer. Trochlea cruciaria, pensilis S. I trochleae cruciatus. S I

CSIK. Csiga’ kötele. Funis ductarius Csiatag hely. Dumetum, vepretum, Csik-bük. E Hegy Csik Székében Csiga-postán indúl. km Csik’ falva. E F Maros Székében virgultum. S I Csiga-riga. Vad fű, mezőkön terem, mély Csik’ széke. Sedes Csikiensis in TransCSIÁPOL: cseveg Ne csiápolj a’ fülembe Sz. D gyökeret ver, gyökere’ vége ollyan, mint a’ sylvania. CSIGET, csigeti. Exstimulat Pázm Pred Csik-völgy. Sz P Komárom Vben vörös hagyma. p. 459 Csik-vár. Vár Fejér Vben Csiga-termő. Ostrifer CM CSIGAT. idem Pázm Pred p 961 Vajda 2 K Far-csik. Uropigium CM Csiga-vér. Res nihili p. 51 412 CSIKA. Álló csiga. Trochlea fixa Far’ csika. Coxa, coxendix Föl futó csiga. Trochlea mobilis CSIB. CSIKLAND. Titillat „Ha csikland a’ bujaság“ Földi csiga. Limax NC p 149 CSIB. Gyöngyös csiga. B Apor Péter’ kézirati Dug Vajda K É 1 K p 316 CSIBE. Pullus gallinaceus, pipio S I CSIKLANDik. Titillatur CM km. 2 R p 262 Csibe-becsináltt. Csiklandás.

Titillatio, titillatus M A CM Kerti csiga. Helix pomatia. Landschnecke. Csibe-hús. Caro pulli gallinacei Csiklandékos. A’ ki a’ csiklandást nem igen Mitterpacher. Hist. Nat. CSIBOR. Dytiscus Wasserkäfer S I türheti. Kút-csiga. Trochlea M A 11 Téli csiga. Meg vonja magát, mint a’ téli csiga. km Cséplett. Excussus, trituratus M A Cséplő. Triturator M A Cséplő pajta. Area trituratoria v Horreum area trituratoria instructum. CSÉPPEL csapott. Pázm Kal p 171 CSÉPRE, kapára termett ember. Ad clitellas natus. M A 82 Csillag-levelű fű. Stellaria M A Csillámlik. Stellat, coruscat, micat M A Csiklandó. Idem Titillationis impatiens PP Csillag-lövellés. Trajectio stellae S I Pellucet. CM Csiklandós. Idem Titillabundus Csillag-öszve jövés. Constellatio S I Csillámlás. Emicatio M A Csiklandoz, csiklandozza. Titillat Sz D Csillag-röpülés. Trajectio stellae S I Csillámló. Stellans, coruscans M A Meg csiklandozza. Csillag-rúgás. Bizonyos pásztori tréfa S

I Csillámló kő. Mica Glimmer S I Öszve csiklandozza. Csillag’ taknya. Fungus stellaris S I Csillámodik, csillámozik, csillámpozik, idem Csiklándoztató. Csúzi Csillag-vár, csillag-sáncz. Munimentum ac csillámlik. S I CSIKLÓ. Junctura, suffrago stellare. S I Csillámpozik. idem Tordai MSS ,,A’ reá Csiklója a’ lónak. Suffrago PP Csillag-vetés. Astrologia S I nézőknek szemek csillámpozik vala.“ Csiklós. Titillosus, titillicus, suffragineus PP it Csillag-vető. Astrologus Csillámpozó kő. Mitterpacher Hist Nat In-pókos, ina-ütött. Sz D Csillag-virág. Aster, lychnis coronaria PP CSILLOG. Stellat, micat, coruscat Sz D Csillog, CSIKOLTU. Vinculum ligneum in conjunctione Csillag-viselő. Stellifer, stelliger M A villog. jugorum bovinorum. M A Csillag-vizsgáló. Astronomus Csillogvány. Corpus splendidum, fulgidum S I Csikoltó-szeg. Clavus ligneus vinculi jugalis Csillag-vizsgáló torony. Specula astroM A nomica. CSILL. CSIKOR. Telek Nógrád Vben * Arany

csillag. Stella aurea, insigne Csikorg, csikorog. Stridet, stridit M A CSILL. Principis, vel tabernae. S K Csikorog a’ malom-kerék, essőt kiált. Csill-ér. Sz P Fejér Vben Álló csillag. Stella fixa S K km. CSILLENG. Filleng, fürtöcske Sz D Bújdosó csillag. Planeta CM Alig csikorog. Aegre se sustentat Csilleng-szőlő. Sz D Éjszaki csillag. Pázm Pred p 1045 Csikorgás. Stridor, strepitus M A Futó csillag. Stella volans Vajda K É 1 K p CSILLENT, csillenti Suffuratur Csikorgó. Stridulus, stridens M A El csillentette: el lopta. 606. Csikorgó: szél’ anyja a’ ház’ tetején. Velum CSILLYE. Hajnal-emelő csillag. Phosphorus Csuzi p M. A Csillye-hajó. Ratis Talphajó CM 494. Csíkorgó ajtó. Sz D Csillye-hajós. Ratiarius CM Hajnali csillag. Stella matutina, lucifer Csikorgó fű. Gratiola S I Csillye-szekér. Csekély terhű szekér S I Levegő csillag. Sidus volans NC p 5 Csikorgó hideg. Saevum frigus S I Roszsz csillag alatt lett. Quarta luna nati Csikorgó

szekér. Stridulum plaustrum PP CSIM. Sarki csillag. Stella polaris Molnár Fizika Csikorgó tél. Csuzi Tromb p 322 Üstökös csillag. Cometa S K Csikorgat, csikorgatja. Stridere facit M A CSIM. Cyma, cymatís S I Csillagatlan. Anaster Csikorgatja fogait. Frendet M A CSIMA. idem S I Káposzta-torzsa Sz D Csillagatlan ég. Coelum anastrum. M. A. Csikorgatás. Stridor M A Csima. Sz P Esztergom Vben Csillagi. Sidereus M A Fog-csikorgatás. Stridor dentium Diófa’ csimája. Lippai, Gyümölcsös Kert p Csillaglik: tündöklik, fénylik. Effulget CM Csikorít, csikorítja. Facit stridere, torquet 210. Csillagos. Stellatus, stellis interstinctus PP Meg csikorítja. CSIMOTA. Ramus tenellus Novella M A Csillagos ég. Firmamentum. M. A. Csikorító. Torquens Csemete. Csillagos gém. Ardea stellaris S I Csikorja. Torquet, premit Csillagos gyék. Stellio S I Ki csikorja. Extorquet Minden pénzét ki CSIMAZ. Csillagos kereszt. Crux stellata csikorta a’ szegénységnek. Sz D Csillagos kő.

Astrites Sternstein S I Csikorodás. Stridor NC p 233 CSIMAZ. Cymex, cimex M A Csillagos moh. Mnium Sternmoos S I CSIKÓ. Equuleus, pullus equinus M A Gyökér-rágó csimaz. Sz D Ló-tetü Csillagzik. Stellat Faludi T É p 50186 Csikó-fogak. Dentes pullini CSIMMAZ. idem M A Csillagzat. Csillagból álló jegy Sidus, Csikó-herélés. Adjuk meg a’ módját, mint a’ Páliak a’ csikó-herélésnek. km astrum. M A CSIMB. Délczeg csikóbúl válik a’ jó paripa. km Csillagzás. Constellatio M A CSIMB. Kis csikó. Reszked érte, mint a’ farkas a’ kis Csillagozó. Astrifer, stellifer M A CSIMBE. Hippobosca Ló-légy S I csikóért. km Ki csillagzott ég. Sz D CSIMBELKEDik: függeszkedik p. 0 a’ szekér’ Csikaja. Ejus pullus equinus Élődik, mint a’ CSILLANG Rutilat Toldi Miklós’ csikaja. km Csillangó (mint pillangó). Rutilans Csuzi p 38 farkára Sz D Csikós. Pastor equatii S I CSILLAP. ,,A’ sötétes estvéknek idején, nagy CSIMBESZKEDik idem Sz D S I

Csikós-tanya. Hospitium pastorum equatii csillapjában sátorunk körül titkos istrázsát CSIMBÓK. Nodus Csomó, csombók Sz D S. I is állítson, és tartson.‘‘ Rákóczi György’ Csimbókot köt Sz D Csikózik. Parit hinnulum, equulum S I Rendelése, Rumi Károlnál. Monum Meg csikózik. A’ heréltt ló is meg csikózik CSIN. Hung. p 186 néha. km mikor t i le veti a’ Málé Petit Csillapít, csillapítja. Placat, sedat, mitigat S I CSIN. Ordo, modus, v cultus, decor, elegantia, CSIKVÁND. F Győr Vben Le csillapítja. Demitigat concinnitas v. factum, facinus S I Csillapodik. Conquiescit, tranquillatur. Vajda K. CSILL. CSINATLAN. Inordinatus, inconcinnus, É. 1. K. p. 670. CSILL. incultus, impolitus. S I Le csillapodik. Sedatur Csill (alsó, fölső) FF. Arad Vben Csinatlanság. Disordo, inconcinnitas S I Meg csillapodik. CSILLA. Tésztás étek’ neme Sz D Dugonics, CSILLÁM. Splendor, fulgor, micamen, Csinatlanúl. Inconcinne, inconcinniter S I Jólánka. 1 R p 318

CSINÁL, csinálja. Parat, facit, fabricatur, coruscamen. S I (mint villám) CSILLAG. Stella, aster M A Sok a’ csillag, de fabricat. M A Hoszszú köntös port csinál km Csillámik. Micat. föl nem ér egy nappal. Dug km 2 R p Által csinálja. Permunit Csillámó. Coruscus, micans M A 235. Be csinálja. Condit v involvit S I Csillámít, csillámítja. Lippai, Virágos Kert p. 65Csillag’ föl tetszése. Stellae v astri apparitio Bele csinálja. Instruit, illocat 6. ,,Anemoné . . az ő világos vörös szinével S. I El csinálja. Disponit, dislocat még az embernek szemevilágát is Csillag-fű. Herba paris M A Föl csinálja. Erigit, aedificat M A csillámítja.“ Csillag’ hozása. Influxus astrorum S I Föl csinálta a’ sátorát. Csillag-járás. Motus siderum, corporum coelestium cursus. S I 83 Ki csinálja. Elaborat Le csinálja. Construit Meg csinálja. Reparat M A Öszve csinálja. Componit Reá csinálja. Adstruit Csinálatlan. Infectus M A Csinálás.

Fabricatio Be csinálás. Conditura S I Ház-csinálás. Más is télben csinál házat Meg csinálás. Reparatio M A Csinálgat, csinálgatja. Fabricat, conficit, pedetentim. Csinálgatott. Confectus, confabricatus Csinálható. Parabilis M A km. M. A Csinosodás. Cultura, politura S I Csinosság. Mundities, elegantia, concinnitas Pázm. Pred p 739 1165 Csinosúl. Mundatur, politur Sz D Csinosulás. Sz D CSINÓD. E kis falu, Három szék Székében CSINT tesz. Facinus admittit Sz D CSINTALAN. Tumultuosus, inquietus, turbulentus, intranquillus, inordinatus. M A Csintalankodik. Tumultuatur, euribatizat M A. Petulcit, curiose agit Káldi 2. Thess. 3 11 Csintalanság. Petulantia M A Csintalanul. Petulanter, turbulente M A CSINCSÉR. CSINCSÉR. Manica, bojae M A Nyakkaloda, nyak-vas Sz D Bojae CM Meg csinálható. Reparabilis M A Csinálmány. Opificium CM Opificium, fabrica, CSINCSERE Ejus manica Prágai p 267 factum. M A Manufactura Pázm Pred p 1008. 1088. Csináló. Opifex, factor M

A CSING. Kard-csináló. Machaeropoeus S K CSING. Kés-csináló. Cultrarius S K CSINGA. Orgona-csináló. Organifex S K Csingál. Lapta-játékban mondatik: ne csingálj Óra-csináló. Horopoeus S K CSINGASZ. Papiros-csináló. Chartopoeus S K Csingaszkodik. Akaszkodik Szönyeg-csináló. Textor tapetorum Belé csingaszkodik. Inhaerescit Tű-csináló. Acuarius S K Reá csingaszkodik. Adhaerescit S. I CSINGOLÓDik. idem Zrinyi C XI Strop 51 Be csináltt szerek. Salagma, conditanea S I Csináltt. Factitius, factus M A CSINNY. Csinálvány. Opus, fabrica M A CSINÁR. CSINNY. Silentium, tranquillitas M A Csináros. Mocsáros hely Torontál Vben CSINJA. Ejus modus, ejus qualitas Csinny-csere. Czinege’ hangja Helység’ csinja. Faludi T É p 141 Nyelv’ csinja. Genius linquae CSINNYAN. Tranquille, sedate M A Csinján. Parce, modice, aliquantum S I Sz D Csinján borotválj, mert meg akadsz. km Csinnyan borotválj, mert meg akadsz. Sub Csinnyán beretvély. Nequid nimis CM omni lapide

scorpius latet. M A Csinját föl veszi. Föl vettem, ki tanultam a’ dolognak, háznak, konyhának minden CSINNYOS. Tranquillus, sedatus, pacatus M csinját. Sz D A. CSINKÓ. E Sz P Kolos Vben Be csináltt. Eingemacht CSIP. Be csináltt gyümölcs. Fructus conditi CSIP, csipi. Pungit, vellicat, mordet, carpit M A. Az éh szunyog jobban csip km CSINOG. Csip-kerek. F Vas Vben Csinogat, csinogatja. Polit, ornat A’ Csip-szar. Res nihili törzsök csak törzsök, akár mint Be csipi. Immordet, morsu intercipit csinogassák. km El csipi. Decerpit, avellit, tollit S I CSINOS. Compositus, pacatus, tranquillus, Föl csipi. Nem a’ két nap csiped föl km ordinatus, concinnus. M A Cultus, Ki csipi. Excerpit Ki csipte a’ részét elegans. Le csipi. Faludi N A p 124 Demordet Csinos áruk. Merces ad cultum eleganMeg csip, meg csipi Pungit A’ kit egyszer tiorem pertinentes. Galanterie-waaren a’ kigyó meg csip, a’ gyiktul is fél. km S. I Oda csipi. Admordet Csinos öltözet. Vestitus

cultior Csinos viselet. Cultus elegans A’ tisztaság CSIPDEL, csipdeli Punctitat, vellicat CSIPDEZ, csipdezi. Vellicat, vellit, pervellit M és a’ csinos viselet az emberben másadik A. Csípdesi CM egésség. km El csipdezi. Minutim avellit Csinosan. Eleganter, exquisite, polite, Meg csipdezi. Compungit apparate. PP Öszve csipdezi. Convellicat Csinosgat, csinosgatja. Concinnat, decorat, Csipdezés. Vellicatio, punctitatio complanat, pacat. M A Csipdező. Avellens, it furunculus Csinosgatás. Pázm Pred p 1124 CSIPE. Coxendix M A Csinosít, csinosítja. idem M A Csipe-fájás. Ischias M A Föl csinosítja. Instruit PP Föl csinositott ház. Cubiculum instructum PP. Csinosodik. Politur, excolitur S I CSIPEDELEM. Fragmen Csipedelem. Mácsik, csipdesett tészta CSIPEGET, csipegeti. Morsicat, punctitat, minutim aufert. El csipegeti. Abmorsicat CSIPELLÉRESZ. ,,A’ marha itt el nem élhet, de a’ birka el csipelléresz.“ (t i nagyon ki égett, és kopár voltt a’ mező).

Hallottam 1822. Aug 27 CSIPERÉSZ. Morsicat Hallottam 1828 Ján 13. Izsákfán CSIPESZKEDik. Adhaeret PP Bele csipeszkedik. Hallottam 1825 Jun 17 CSIPET. Fragmen Annyi a’ mennyit egyszerre csiphetni. S I CSIPÉS. Vellicatus, vellicatio, punctio M A CM. Bolha-csipés. Pulicis punctura Méh-csipés. Apis punctura CSIPKE. Rubus, fructus rubi M A Bacca cynosbati. S I it Fimbria claviculata, limbus denticulatus. PP Csipke a’ köntösön. Patagium PP Csipke-béka. Rubeta, buffo Varas béka S I. Csipke-bokor. Rubus M A Cynosbatus, cynorrhodon, rubus caninus. S I Csipke-bokros hely. Rubetum M A Csipke-gomba. Spongia cynosbati S I Csipke gubó. idem S I Csipke-madár. Rubetula, ruticella M A Csipke-mű. Faludi N A p 45 Opus fimbriatum, denticulatum. Csipke-rózsa. Rosa sylvestris, cynorrhodon, coroneola. M A Csipkés. Fimbriatus, clavatus M A CM Csipkés. F Sáros Vben Csipkés káposzta. Brassica crispa S I Csipkésen, lánczosan szitkozódnak. Csuzi Tromb. p 231 Csipkéz, csipkézi.

Dentat Meg csipkézi a’ fát. Crenis incidit PP Meg csipkézi a’ ruhát. Lembos adsuit PP Csipkézet. Crena M A Fimbriatio Faludi N. A p 43 Csipkézett. Pinnatus, dentatus, serratus PP. Csipkézett köntös. Vestis patagiata PP CSIPKED, csipkedi. Carpit, vellicat M A Csipkedés. Vellicatus, vellicatio, punctio M A CSIPŐ. Femur M A it Pungens CM Csipő-csont. Coxa, coxendix M A Csipő-fájás. Ischias PP at NC p 349 scribit „Csipke-fájás, csipke-fájó.“ Csipeje. Ejus femur Csipejére tette két kezét Sz. D Csipős. Mordax, acerbus M A Csipős ízű. Acidulus PP Csipösit, csipősíti. Acrefacit, acidum facit, fermentat. S I Csipősödik. Acrescit, acescit S I Csipősűl. Idem S I Csipösség. Acrimonia, acritas, acritudo mordacitas. M A CSIPPEL csoppal. Minutim, per exiguas quantitates. CSIPTET, csipteti. Facit adhaerere, adstringit Két fa közé csiptették. Sz D Csiptető. Pertica aucuparia S I Csiptető vas. Harpago M A 11 * 84 CSISZ. Ha csizmád nincs, bocskort

köss. km Csizma-béllés. Fulmenta PP CSISZ. Csizma-huzó. Detractor cothurnorum v Csisz-ér. E F Kraszna Vben Machinula pro detrahendis cothurnis. CSISZAMik. Prolabitur in lubrico loco. M. A. CSIP. Csizma’ sarka. Calcei talus Csiszamó. Pázm Pred p 626 Csizma’ sarkát el nyomja. Calcei talum Csiszamós. Lubricus S I CSIP. Sonus avicularum atterit. PP Csiszamós az út. Sz D Via lubrica Csizma-szár. Caulis ocreae PP Csiszamóság. Lubricitas Pázm Pred CSIPEG. Pipit M A Csiszma-szár a’ torka. Dug km 2 R p 179 p. 88 308. CSISZAMLik. idem ac csiszamik M A Csizma-talp. Solea PP CSIPA. El csiszamlik. Prolabitur, lubricat Fejellés-csizma. Cothurni subducti Csiszamlás. Prolapsus in loco lubrico Himes csizma: ki varrott csizma. CSIPA. Gramiae M A Csiszamló. Kordován csizma. Cothurni e corio CorCSIPÁS Lippus, lipposus, gramiosus M A CSISZAMODik. idem ac csiszamlik dubensi. Csipás és vakos ernber. Tithymallus IaEl csiszamodik Vestigio fallitur PP Piros csizma. Cothurni rubri

conicus. M A Meg csiszamodik. Prolabitur in lubrico Sarkantyus csizma. Cothurni calcaribus Csipás szemű. Pázm Kal p 1087 CSISZÁR. Machaeropoeus M A Armorum instructi. Csipásít, csipásítja. Lippum facit, faber, politor, samiator, samiarius. PP Sárga csizma. Flavi cothurni lippitudinem caussat. Csiszár-ház. Machaeropolium NC p 299 Új csizma. Ifjú úr, új csizma, kedvesebb az Csipásitás. Pázm Pred p 1080 Bor-csiszár. Gyöngyösi 2 D p 649 ónál. km Csipáskodik. Lippitur M A L Ló-csiszár. Hippocomus S I Sz D CSIZMADIA. Calcearius, cothurnarius PP Csipásság. Lippitudo M A Csiszárolja. Arma polit ,,Éles pallosok nem Akkor örül a’ Csizmadia, mikor fáradtt Csipázik. Lippit S I csiszároltatnak.“ Vajda 2 K Musikust lát. km CSIPALAG. Csipa Sz D p. 22 CSIZMAZIA. idem PP Csipalagos. Csipás CSISZLIK. Csizma-sark-bőr, mellyel a’ kéreg bé CSIZMÁBA esett kő Scrupulus PP Csipalagosság. Csipásság Sz D Gyöngyösi borittatik belőlről. Sz D CSIZMÁS.

Cothurnatus M A 1. D p 140 CSISZOL, csiszolja. Tritat, atterit M A it Pollit, pumicat. Tisztítja M A CSIR. El csiszolja. Deterit, defricat Föl csiszolja. Atterit, perfricat CSÍ. CSIR. R Pullus animalium S I Csiszolás. Attrimentum, attritio M A CSIRA. Germen M A surculus, cauliculus PP Csiszoló. Tritor M A Csira-bogár. Chrysomela oleracea ErdCSÍGÉR Csiszolódik. Atteritur, deteritur, confricatur flöhe. S I M. A Csira-káposzta. Broccolo S I CSÍGÉR. Vinacium, lora, lorca, deuteria, Répa-csira. secundarium vinum CM. M A Alább való Hozzá csiszolódik. Affricat se alicui Csirág. Asparagus S I Thalli, aspargi M A csígért isznak barátságért. Csirája. Ejus germen Csirájában el ölte a’ dér K. V p 530 Vilis amicorum annona est CSIT. km. CSIT. Vox silentium indicentis CSÍK. Csirás. Germinosus M A CSITÁR. FF Nógrád, és Nyitra Vkben Csirás veszsző. CSÍK. Lampetra, poecilias, lacertus, lumbricus Csiráz, csirázza. Germen escindit Csirát ki veti CSITI paté

Tumultuaria velitatio aquaticus. M A Csapja csikot a’ lencsével CSITÍT, csitítja. Placat, ad silentium componit Csirázás. Répa-csirázás km. Sz. D Csirázó. Répa-csirázó Csík-bogár. (fölötte nagy bogár, télen mikor CSITKE. Sz P Borsod Vben Csirázik. Germinat, germinascit, pullescit, csíkot fognak, közöttök elég találtatik) CSITKÓ. Equuleus, equulus, mannulus, pullus pullulat. M A Hydrocantharus, dytiscus. S I equinus. M. A. L. Csikó. Ki csirázik. Egerminat, expullulat, Csík-ér. Mocsár Bács Vben, Árok Bihar CSITRI. Brevis, scissus, truncatus S I Sz D progemmat. M A Vben. Csitri haj. Sz D Kurta haj Ismét ki csirázik. Repullulat, repullescit M Csík-mák. Cocetum M A CSITT patt. Tace, sile. Halgass. Sz. D. A. Csík-sás. Sás’ neme, mellytől az ökör, ha meg CSITÜRKE. Linaria, ligurinus S I Lásd Csirázás. Germinatio, germinatus M A eszi, meg döglik. Csicserke, csicsörke. Ki csirázás. Egerminatio M A Csiráztat, csiráztatja. Facit germinare

CSIV. Csiráztatás. Procuratio germinationis CSIV. Sipho, tubus, calamus M A Csiráztató. Germinatorium CSIRCS. F Sáros Vben CSIVES. Tubulatus M A CSIRI. Csiri biri. Exilis, minutus, vilis, parvi pretii CSIV. S. I CSIV. Sonus avicularum Csiri biri roszsz emberek. Mátyás király’ CSIVOG Pipit, pipilat M A L Csibeg mondása a’ Mádiakról. L Belii Not Hung CSIZ. Tom. 2 p 245 CSIZ. Fringilla spinus, acanthis. Zeisig S I CSIRIB, csirip, csiripp. Sonus passerum Csiz. FF Gömör, és Zemplin Vkben Csiribel. Fritinnit Csiz-ér. Sz P Ung Vben Ki csiribelték a’ verebek. Csiz-kút. Füz-kút E F Kolos Vben Csirippel. Pipit, passeris instar strepit, fritinnit Csiz-madár. Acredula PP M. A Pázm Kal p 1067 Csiz-víz. F Nyitra Vben CSIRIZ. Colla farinacca PP Csirizel. Pappat, colla farinacea glutinat S I Sz CSIZIK Örül mint a’ kalitkában a’ csizik km Dug. 1 R p 86 D. CSIRKE. Pullaster, pullus gallinaceus M A CSIZIKE idem ac Csiz Sz D S I Csiptetődik. Pázm Kal p 664 CSIPVE.

Punctim M A CM Régen mindenféle baromfit jelentett. Sz CSIZMA. D. Főtt tojásból nem sok csirke kél km CSIZMA. Cothurnus. M. A Calceus turcicus PP Csirke-béka: varas béka. 85 Csík-szemű: apró szemű. Sz D Lucinus M A. Csík-tó. Sz P Abaúj Vben CSÍKÁSZ (név). Captor flutarum S I CSÍKÁSZ (ige). Flutas capit S I CSIKKAN: Ficzamodik, ficzamlik. Sz D CSÍKOS. Flutas habens it striatus, virgatus, lineatus. Sz D S I Csíkos káposzta. Caules cum flutis Csíkos körtvély Sz. D Pyrum striatum Csíkos ruha. Vestis striata, Sz D Csomójit meg oldja. Enodat M A Gordiusz’ csomója. Nodus Gordius Csomódzik. In tuberculos abiit Sz D CSOM. Csomólék, csombólék. S I Csomós. Nodosus M A CSOM. Csomós bot. Faludi T É p 149 CSOMA. Cyma, cymatis Tavaszszal a’ Csomós gyökér. Radix bulbosa M A torzsából ki növő csira. Sz D S I Csomós hát. Gibbus, gibber S I Csoma. FF Gömör, Somogy, és Ugocsa Csomós hátu. Gibbosus, gibberosus S I Vkben. E Hegy fölső Fejér

Vben, és Csik Pupos hátú Székében. Csomósít, csomósítja. Nodat Vrancsics Csoma’ falva. E F Csik Székében Csomósodik. Tuberat Föl pöffed M A Csoma’ fája. E F Doboka Vben Csomósság. Nodositas M A Csoma’ háza (rectius Czoma’ háza). F Vas Csomótalan. Enodis M A L Görcstelen CSO. Vben. S. I Nem mind káka, a’ mi cso- mótlan Csoma-köz. F Szatmár Vben km. Dug 1 R p 84 Csomád. F Pest Vben Csomózik. Nodatur, tuberat CSOB. Csomány. Meg csomózik. Extuberat, extumet M A Csomány’ falva, Csomán’ falva F. Marmaros CSOB. Csomózat. Tuberamentum Vben. Nagy csobbal a’ koporsóba hullanak. Prágai Csomóz, csomózza. Nodat, connodat M A CSOMB. p. 796 Csomózás. Nodatio, extuberatio M A Csombár. CSOBA. Csombárd. F. Somogy Vben. Csobád (belső, külső) FF. Abaúj Vben CSONG. Csombol, csombolja (mint gombol, gombolja). Csobád’ falva. E F Csik Székében Nodat. CSONG. Csobány. Culigna M A Csombolék. Sarcina, bulga, fascis, CSONGVA. E F alsó Fejér Vben

Csobányka, csobánka. F Pest Vben Sz PP fasciculus. Sz D S I Csongova (kis, nagy). FF Ugocsa Vben Gömör Vben. E FF belső Szolnok Vben Csombolgat: kötözget, takargat. Sz D Csobáncz: Két fülü víz-meritő vödör. Csombolít, csombolítja. idem Csobáncz. F Szala Vben Csomboly. CSONGRÁD. Csobai. Csobaj F Bihar Vben Csombolyodik (mint gombolodik). Nodatur, CSOBOD. CSONGRÁD. M V Csongrád Vben in nodos contrahitur. Csobod’ háza. Sz P Veszprém Vben Öszve csombolyodnak a’ hernyók a’ hiCSOBOKA. Sz P Baranya Vben Csongrád Vármegye. Comitatus Csondegben Sz D CSOBOLYÓ, Obba. M A In vicinia SághiCsombor Pulegium M A grádiensis. ensi dicitur. CSOBOLLÓ Csombord. E F alsó Fejér Vben Csombók. Nodus Sz D CSONK. CSODA. Csombókot köt. Sz D CSODA. Mirus, mirabilis it miraculum Lásd CSONK. Csombókol, csombókolja. Nodat Sz D bővebben CSUDA. CSONKA. Mancus, mutilus M A Csombóklik. Nodatur Sz D Csonka bonka. Mutilatus M A Ki-csoda. Quis Öszve csombóklik: öszve

csombolyodik. Sz Csonka bonkán. Mutilate Pázm Kal p 791 Mi-csoda. Quid D. Csonka csötörtök. Prima dies Jovis in Mi-csodás. Qualis CSOMONY. Quadragesima. Csomonya. F Bereg Vben CSOH. Csonka fog, csontorka. Dens mutilatus PP CSOMOR. Ranunculus sceleratus S I Csonka hegy. Kis falu Szala Vben Csomorika. idem Sz D Csonka hét. Septimana, cujus postremi dies Csomorka. in Quadragesimam incidunt. Csomorkány. Sz P Csongrád Vben Csonka kéz. Manus truncata Sz D Csomorta. CSOH. Csonka makkra hészültt gomb-kötő- munka Csomortány. E FF Csik és Háromszék CSOHA. VVL. Székeiben. Csohai. Csohaj F Bihar Vben Csonka Mind-szent. F Baranya Vben CSOMOSZ. CSOHOLY. E F Közép Szolnok Vben Lásd Csomoszol, csomoszolja. Frangit, quassat Sz Csonka nyomorék Faludi N A p 216 Csaholy. Csonka Papí. F Bereg Vben D. Czomoszolja a’ szőlőt a’ kádban Csonka Tebe. Sz P Pest Vben Csomoszló fa. Törő fa, zúzó fa, mint a’ CSOK. Csonka torony. Szirmai Parab p 79 szőlős kádban. Sz D S I

Csonka vár. E omlott vár Három szék CSOMOTA. Corymbus M A CSOK. CSOMÓ. Nodus, tuber, it fasciculus Kákán székében Csok-aly. F Bihar Vben csomót keres. Nodum in scirpo quaerit Csonkaság Csonkán. Mance S I CSOKMA. Sz PP Baranya, és Szala Vkben M. A CM Csomó-dohány. Fasciculus foliorum ni- Csonkás Submancus, submutilus Csokmány. E F Kő vár Vidékében Csonkás. Sz P Vas Vben cotianae herbae. Sz D CSOKONY. Csonkásít, csonkásítja. Mutilat M A Csomó-levél. Fasciculus literarum. PP. Csokonya. MV Somogy Vben Csonkásítás. Mutilatio M A Csomo-veszsző. Fasciculus virgarum PP Csoknya. F Somogy Vben Csonkásított. Mutilatus, truncatus M A Csomó-virág. Fasciculus florum S I CSOKVA. F Borsod Vben Csonkáz, csonkázza. Pampinat, truncat * Egy csomó. Fasciculus S K Csonkázza a’ szőlőt. Sz D Fa-csomó. Tuber S K Le csonkázták a’ fát. Sz D CSOL. Takács-csomó. Textorius nodus S K CSONKÍT, csonkítja. Mutilat, truncat M A Csomóban. In fasciculo. CSOL. El

csonkítja. Egy csomóban. Junctim, in uno fasciculo CSOLD. E F Kolos Vben Csomója. Ejus nodus Meg kötötte a’ csomóját CSOLNAK. Cymba M A L Csónak km. Okosan, eszesen cselekedett CSOLNOK. F Esztergom Vben CSOLLYOS. Sz P Kis Kunságban CSOLT. E F Kő-vár vidékében Csolta. Sz P Somogy Vben Csoltó. F Gömör Vben 86 Meg csonkítja. Demutilat, emancat, distruncat, decacuminat. M A Truncat. CM Meg csonkították a’ kereskedést. Sz D Csonkítás. Mutilatio M A Meg csonkítás. Detruncatio, mutilatio M. A Csonkított. Truncus, truncatus, mutilatus M. A CSONKÚL. Mutilatur, truncatur M A Meg csonkúl. Faludi N E p 82 U E 1 R p. 41 Csonkúltt. El csonkultt. El nyomorodott Sz D CSONT. CSONT. Os, ossis M A Csont van a’ hasában. km Csont-állvány. Sceleton Sz D S I Csont-daganat. Tophus S I Csont-esztergáros. Csutorás Cornuarius, cornarius. PP Csont-fa. Virga sangvinea Hartriegel S I Csont’ falva. Sz P Nógrád Vben Csont-fene. Caries ossis Beinfrass S I Csont-forrasztó

fű. Chamaecistus S I Csont-forrasztó kő. Osteocolla Molnár János. Csont-hártya. Periosteum S I Csont-ház. Ossuaria, ossuarium, ossarium. S I Csont-kalamáris. Corneum atramentarium. PP Csont-müves. Tornator S I Csont-növés. Exostosis S I Csont-por. Os pulverizatum Csont-rágás. Fogas ebnek való a’ csontrágás km Csont-rontó. Ossifragus M A L Csont-szedés. Ossitegium M A L Csont-szedő. Ossilegus M A Csont-szedő vas. Sz D Csont-tetem. Sz D Csont-törés. Catagma Beinbruch S I Csont-törő. Ossifragus S I Csont-váz. Sceleton Sz D Csont-velő. Medulla ossis Csont-veszés. Caries ossis, spina ventosa S. I * Boka-csont. Talus S K Csipő-csont. Coxa, coxendix M A Eb-csont bé heged. km Elefánt-csont. Ebur S K Forgó csont. Coxa, coxendix NC p 189 Hal-csont. Testus, os sepiae S K Kar-csont. Szeredai B 1 R p 29 Mezítelen csont. Mezítelen csonton veszekednek km Oldal-csont Costa. S K Oldal-borda Szár-csont. Fibula, fibia cruris S K Velős csont. Os habens medullam CSONT

A. Csonta’ háza. F Bihar Vben CSONTALAN. Exos M A CSONTI. Osseus M A CSONTJA. Ejus os Csak a’ csontja ’s bőre vagyon. Vix ossibus haeret M A CSONTON. Nehezen alkuszik meg két eb egy csonton. km Csontonként. Ossiculatim M A CSONTOS. Ossatus, ossosus, osseus S I Csontos’ falva. F Abauj, Sz P Zemplin Vben, Csontos velős. Sz D Csontosodik. Roboratur, fortescit Sz D S I Csontosúl. Idem CSOP. CSORON. Csoron’ földe. F Szala Vben Csorna (csorona?) MV. Soprony Vben Telek Pest Vben. Csornok. Porticus, theatrum M A Scribit etiam „Csarnok, ex csarnak.“ Csornok F Nyitra Vben. CSORVA. Homok Sz D Saburra S I Csorvás. Sz P Békes Vben CSOP. Csop’ telke. E F belső Szolnok Vben CSOPA E. F Küküllő Vben Csopa Szent György. E F Torda Vben CSORB. Csopak. F Szala Vben Csopákás kenyér. Sürü bélű, tömött sza- CSORB lonnás kenyér. L A’ kenyérsütésről Tud CSORBA Edentulus it Lacuna M A it Crena, hiatus. S I Gyűjt. VI kötet 1817 Csorba. Turcice significat

Jusculum CSOPOR. Urceus M A L Csupor garo, et visco simile. Vide Bocatii CSOPORT. Gleba M A Epistol. de sua Legatione ad Steph Csoport-gyülekezet. Manipulus, congregatio Bocskai anno 1605. suscepta apud M. A Belium Appar. p 326 Egy csoport katona. Sz D Turma militum Csorba. F Liptó Vben Sz PP Nagy Ércz-csoport. Stuffa Sz D Kunságban, és Csongrád Vben. Csoportonként. Catervatim, gregatim, turCsorba fog Dens mutilatus PP matim. S I Csorba fogu. Dentes mutilatos habens Csoportos. Scaber, glebosus M A it Csorbaság. Hiatus, defectuositas cumulatus, copiosus. S I Csoportos tagadás. Faludi T É p 261 Csorbája Faludi Sz E p 113 Csorbás. Mutilatus Repetita negatio. Csorbásítja. Sz D Mutilat Csoportos út. Via scabra, salebrosa Ha útnak Csorbát ejtett, hagyott rajta. Sz D indúltál, törd a’ hol csoportos. km Csoportosan, Catervatim, turmatim. Sz D S CSORBAKA Lactuca leporina M A CSORBÍT, csorbítja. Hebetat, hiantem, I. defectuosum reddit. Sz D Csoportositja. Geidler H Oktat

p 29 Meg csorbitja. Sz D Csoportosodik. Congregatur, convenit, coit in CSORBÚL. Defectuosus fit, mutilatur, parte manipulum, it. Cumulatur, coacervatur S I quapiam truncatur. Csoportosság. Scabredo M A Ki csorbúltt az éle. Sz D Csoportosúl. idem S I Meg csorbúltt reménysége. Sz D Spe Csoportozik. idem Pázm Pred p 294 frustratus. Föl csoportozik a’ föld. Sz D Öszve csoportoztak. Sz D Öszve csoportozott a’ sok nép Faludi T É p 18 CSOROSZLYA. Öszve csoportozott itéletek. Faludi E M p 244. CSOROSZLYA. Lemez-vas. Culter Csoportozás. Cumulatio, coacervatio praecisorius in aratro. PP Vargához Csoportozva járnak, jönek. Sz D Turmatim viszi a’ csoroszlyát élesíteni. km incedunt. Vén csoroszlya. Vén szatyor, vén CSOPPAL. aszszony. Sz D Csippel csoppal. Minutim CSOR. CSOSZ. CSOSZ. (név) Sonus leni cum strepitu CSOR. gradientis. CSORDA. Grex, armentum M A Derék dolog: CSOSZ (ige) csoszja, csoszsza. Faludi N A három tehén, egy csorda. km p. 69 Csoszsz elé

szilva-lé, téged is meg Csorda. F Krassó Vben borsolnak. km Csorda-pásztor. Armentarius M A CSOSZOG. Leniter strependo ambulat Csordabeli. Congrex M A Himfi 2. R p 91 Csordai. Gregarius, gregalis, armentalis M A Csoszogás. Ambulatio cum leni strepitu Csordánként. Gregatim M A Csoszogó. Csordás. Armentarius, pastor gregis Belius Not Csoszogva. Hung. Tom 3 p 20 CSOSZTAT. Facit, ut leniter strepat, Csordás-körtvély. Pignoli lenem strepitum edit. Ökör-csordás. Boarius Tehén-csordás. Pastor vaccarum CSORGÓ. Hegy Sáros Vben CSORMÁN. Csormán-fa. S I Csormán-fű. Tormentilla S I CSORMOLY, csormolya. Gaz-fű a’ gabonában, mellynek a’ magva a’ kenyeret igen feketíti. Csörmölye Sz D S I Melandryum, melampyron, myagros. PP. Csormolyás búza: üszögös búza. Csormolyás kenyér. Sz D 87 CSÓ. Csókolkozik. idem S I Csókoló. Osculans Csókolódik. Identidem osculatur CSÓKOS. Osculo junctus Csókos üdvözlet. Salutatio osculo juncta CSÖBÖR. Medimnus,

amphora, tina M A A’ csöbörbül vödörbe szállott. km Csöbör-hordó. Amphorarius M A CSÓ. Csöbör-rúd. Phalanga, baculus Csó’ falva. E F Háromszék CSÖB. Székében. gestatorius. M A CSÓKA. Csöbörrel szunyognak vérét nem vehetni. Nemes Csó Puszta Csó CSÓDDik. CSÓKA. Monedula, gracus M A Hiában fördik km. Ki csódik. Excidit, elabitur a’ csóka, nem leszsz hattyu belőle. km Csöbrös. Csöbör-hordó CSÓR, csórja. Torquet, agitat Vess az ebnek, Csóka. MV Torontál Vben E F Maros csórja a’ farkát. km L csavar CSÖCS. Székében. Csórál, csórálja. idem Ne csóráld móráld, Csóka’ falva, aliis: Csók’ falva. E. F. Maros mondd ki igazán. km CSÖCS. Uber, mamma, ruma M A Székében. Csórás, csavarás. Csöcs-bimbó. Papilla M A Csóka-fiak. Pulli monedularum Csóri móri. Csöcs-bimbós. Papillatus M A Csóka-fő. Sz P Tolna Vben FF. Vas Vben Csöcs-emő gyermek. Infans, lactens M A Csóka-hegy. Hegy Fejér Vben CM. Csóka-kő. F Fejér Vben

Major Vas Vben Sz Csöcs-emő gyermekség. Infantia M A P. Somogy Vben Csöcs-emősség. idem Biró Márton Micae Csóka-szemű. Caesius Kék szemű, macskap 94 szemű. S I Csöcs’ fájdalma. Trichiasis M A Csóka-toll. Pluma monedulae Csöcs-födél. Mammillare M A CM CSÓKÁS. Monedulis abundans Csöcs-has. Ruma, rumen, rumis, sumen, Csókás. Sz PP Csanád Vben és N sugimen. S I Kunságban. Csöcs-képű. Mammiformis S I Csóró. Agitans, torquens Csavaró Csöcs-körtvély. Hoszszú szárú körtvély CSÓSZT, csósztja. Sinit labi, cadere, lubricare Pyrum pomponianum, mammosum. S CSÓNAK. Ki csósztja. Sinit elabi, excidere I. Szalában is böven terem. Vettem CSÓVA. Signum PP Lengő, inogó pózna, illyent 1825. Aug 13 tilalom-jel p. o a’ réten, v ijesztő váz a’ CSÓNAK, csólnak, csolnak Cymba M A Scapha CM. Csöcs-szopó. Lactens M A Subrumus kertekben. Ki tenni, föl ütni a’ csóvát Sz Csólnok. F Esztergom Vben CM. D. A’ hol a’ csóva, ott a’ tilalmas km

Csónak’ orra. Pázm Pred p 989 Csöcs-szoptató. Lactans M A Dug. 1 R p 298 Csöcs-takaró. Mammillare, pectorale S I Csóvál, csóválja. Agitat, movet, motat, quatit, CSÓNAKOS, csólnakos EF Hunyad Vben Csöcs-téj. Lac muliebre S I vibrat. M A A’ ki csóválja róka’ farkát, CSÖCSE. Ejus mamma nem kerüli el a’ csávát. km CSÓR. Csóválás. Agitatio, commotio M A CSÖCSETLEN. Arumnus S I Fej-csóválás. Agitatio capitis Sz D CSÓR FF Fejér és Nógrád Vkben Csöcsetlen aszszonyok. Amazones M A Csóváz, csóvázza. Designat Sz D CSÓRI. Csóriensis „Csóri csuka, nincsen májja“ CSÖCSKE Sz P Tolna Vben Ki csóvázza. Ki csóvázta a’ rétet Sz D azt mondá egykor Mátyás Király’ szakácsa, CSÖCSÖGET, csöcsögeti. Lactat Káldi Ecel Meg csóvázza. Sz D mikor a’ csuka’ májját föl nem adta a’ 30. 9 Palotai udvarban, erre Mátyás meg CSÖCSÖRÉSZ. CSÓCS. boszonkodván azt felelé viszsza: „Palotai CSÖCSÖS. Mammatus, mammosus M A CSÓCS.

Dajka-szó pálcza, nincsen száma.“ Csöcsös hasa a’ disznónak. Sumen M A CSÓCSA. CSÓRÉ. Nudus v calvus, depilis v certus cibus CSÖCSÖT ád Lactat, ubera praebet PP Csócsál. Pappat Pépet eszik S I Sz. D S I CSÖCSÖZ, csöcsözi. Mammas contrectat S I CSÓCSI fiam anyádat, apádat. Sz D Csóré árpa. Hordeum glabrum Meztelen Csöcsözés Mammarum contrectatio M A árpa. S I CSÖCSTÜL el választja. Ablactat M A CSÓF. Csóri. Savó-leves Sz D Ordas leves Csöcstül el választott. Ablactatus PP Jusculum ex casco cocto, sive secundario; Csöcstül el váltt. Infans ablactatus S I CSÓF. Hegy Bihar Vben aliis Tyrosis dicitur. L Benkő Transylvania CSÖCSÜ P. 1 p 402 Kecske-csöcsü szőlő. Uva bumastos M A CSÓK. Leány-csöcsü alma. Malum CSÓK. Osculum, svavium, basium M A CSÓT. orchomasticum. M A Karcsu ruha a’ csók. km Sok csöcsü. Multimammea, polymastos Galamb-csók. Osculum columbinum CSÓT. F Veszprém Vben Judás-csók. Lethale mulsum K V p 271 CSÖD.

Csót’ fa. Sz P Posony Vben CSÓKJA. Ejus osculum Jobb a’ szeretőnek CSÓTA. CSÖD. Astragalus PP M A Csüd: apró sebe, mint gyülölönek a’ csókja. km gömbölyü csont kezekben. és lábakban CSÓKOL, csókolja. Svaviatur, osculatur, Csótán Blatta Schabe Tarokan S I Fekete bogár, ollyan mint a’ tücsök, de laposabb és exosculatur, basiat. M A Sz. D hoszszabb farú. Sz. D. Konyhán szokott CSÖDE (Belsö, külsö.) F Szala Vben Meg csókolja. Exosculatur, deosculatur M tartózkodni. A. CSÖG. Csótár. Dorsuale S I Czafrang, gazdag, ékes Öszve csókolja. csótárt visel a’ lova. Sz D CSÖG. Nodus Sz D S I Viszsza csókolja. Reosculatur Csóltár. idem Pázm Pred p 413 Csög. E F közép Szolnok Vben Csókolás. Osculatio, exosculatio, svaviatio M Csótáros: czafrangos. Csög bög. A. Csótáros ló. Sz D Kéz-csókolás. Osculum manuum CSÓTOLOG. Circumit ,,Mind addig csóLáb-csókolás Osculum pedum tologtam, még bé mentem.“ HallotMeg csókolás Exosculatio

M A tam 1816. Aug 16 Csókolgat, csókolgatja. Dissvaviatur M A CSÖ. Meg csókolgatja. Desvaviat, basiat M A CM Csókolgatás. Pázm Pred p 1126 Csókolkodik. Dissvaviatur S I CSÖB. CSÓ. 88 CSÖNG, csönög. Tinnit, tintinnit, resonat M A. Csönög pönög. Csönge. F Vas Vben CSÖMÖTE. Csönget, csöngeti. Tintinnabulum pulsat M CSÖK. A. CSÖMÖTE. Germen M A L Csemete Bé csöngeti. Campanula dat signum ut CSÖK. Kovász, savanyitó, élesztő Sz D Csömöte. (Kis, nagy) FF Vas Vben intret. CSÖKKEN. Impingit, labescit, haesitat, Csöngetés. Pulsatio tintinnabuli CSÖN. titubat. M A L CSÜKKEN Csöngető. Tintinnans it Tintinnabulum Meg csökken. Labascit, corruit, impingit CSÖN. Csöngetyű. Tintinnabulum CM M A M. A CSÖND. Tranquillitas, silentium S I Pázm. Pred p 1238 Csökkenés. Haesitantia, lapsio, titubatio M A Csönd-szerető. Amans tranquillitatis Csöngetyű a’ malomban, mikor ki fogy a’ CSÖKÖLY. F Somogy Vben Csönddel. Pacifice, tranquille Faludi E M p

133 garatból. Molarium crepitaculum lingula CSÖKÖNY. Csönderít: csapint, legyint. Sz D Leniter ferit, infundibuli, bractea molaCsökönyös. leviter percutit. S I ris. PP. Csökönyös ló. Equus protervus, pertinax, Csöndes, csöndesz. Tranquillus, pacatus, Csöngés. Tinnitus, tinnimentum. M A refractarius v. qui cito terrefit S I requietus, sedatus, placidus, securus. M A Csöngés böngés. Clangor, tinnitus S I CSÖKÖS. Habens fermentum, cum fermento Csöndes elme. Sz D Mens placida, sedata Csöngő. Resonabilis, resonus, tinniculus M factus. Csöndes eső. Lenis pluvia A. Csöndes háború. Bellum amicum Te se Csöngő. Taréj a’ sarkantyún, v vas karika Csökös czipó: czőkös czipó. Sz D bánts, én se bántlak. a’ tengelyen. Sz D Csöndes idő. Tranquilla tempestas. CSÖL. Csöngő fű. Hypericum, perforata M A Könnyű csöndes üdőn kormányt tartani. In Csöngő pöngő. Faludi T É p 262 CSÖL. tranquillo quilibet gubernator est. M A Csöngő virág. Faludi

E M p 20 CSÖLESZTŐ. F Posony Vben g Kledern Csöndes szelidség. Faludi E M p 238 Csöngőd. Sz P Pest Vben CSÖLLE (alsó, fölső). FF Posony Vben Csöndes szivű. Aequanimus, aequanimis M CSÖNKE. F Posony Vben CSÖLÖNK. Crepitaculum Vajda K É 1 A. K. p 571 Csöndesedik. Tranquillatur, silescit, conquiescit CSÖP. Csölönköz. Crepitat, strepitat M. A Ne csölönközz. El csöndesedik, el csendeszedik. CSÖP Stilla, gutta M A Sok csöpbül nagy Csölönközés. Crepitatio eső válik. km Tranquillatur, pacatur. M A Csöp-gyöngy. Stalagmium Csöp-forma Le csöndesedik. Sedatur, considet, CSÖM. gyöngy. S I complacatur. M A Csöp-hely. Stillicidium Csöpögés’ helye CSÖM. Meg csöndesedik. Pázm Pred p 989 S. I CSÖMBÖLYÉK: csombolyék. Sz D Requiescit. M A Csöp-kő. Stalactites Tropfstein S I Csömbölyékesedik. L Fejér a’ fa-nevelésről p Csöndesedés Tranquillitas, tranquillatio M A Csöp-rend. Telek Somogy Vben 60. Csöndesedett. Placatus, sedatus Csöp’

telke. E F belső Szolnok Vben CSÖMÉNY. E F belső Szolnok Vben Csöndesen. Tranquillate, placate, sedate, pacate Csöp-víz. Gutta aquae Ollyan hasonló Csöményd, csöménd. F Somogy Vben M. A hozzá, mint egy csöp-víz a’ másikhoz. CSÖMÖD. Csöndesít, csöndesíti. Sedat, tranquillat, placat, Csömöd-ér. Sz P Szala Vben km. commulcet, compescit. M A El csöndesíti, el CSÖMÖG. Sz P Bihar Vben * Egy csöp. Una gutta Egy csöpöt sem Ne csendeszíti. Consopit, sedat, tranquillat M A CSÖMÖR. Nausea M A Fastidium cibi PP guttam quidem. M A Le csöndesíti, le csendeszíti. Sedat, complacat Csömör-hozó. Nauseosus CM Köny-csöp. Lacryma M. A Csömör-üző fű. Helleborus S I Vér-csöp. Gutta sangvinis Meg csöndesíti, meg csendeszíti. Tranquillat, Csömör. F Pest Vben CSÖPINCZ. F Vas Vben pacat, sedat. M A Csömörlik. Nauseat M A CM CSÖPJE. Ejus gutta Csöndesítés. Sedatio, tranquillatio M A Meg csömörlik. Pázm Pred p 315 Nauseat, CSÖPNYI. In quantitate

guttae El csendeszítés. Idem M A nausea laborat. PP Csöpnyi gyönyörüség. Faludi Sz E p 42 Le csendesítés. Sedatio, complacatio M A Csömörlés. Nauseatio, nauseatus M A Csöndesítetlen Insedatus M A Csöpnyire. Csömörlő. Nauseator M A Egy csöpnyire. Tasi Gáspár Csöndesíthetetlen. Insedabilis M A Csömörlő. E F Doboka Vben CSÖPÖG. Stillat M A Ha nem csurog, Csöndesíthető. Placabilis, sedabilis M A Csömörlős. Nauseosus M A csöpög. km Le csöndesíthető. Placabilis CM Csöndesítő CSÖMPÖLY. Bé csöpög. Transtillat Pacator, tranquillans. M A Csömpölyödik. Ki csöpög. Exstillat M A Le csendeszítő. Complanator, tranquillans, Öszve csömpölyödik. Conglobatur, conLe csöpög Destillat, distillat M A sedans, complacator. M A jurat, colligitur, conspirat. M A Reá csöpög. Csöndesítő szerek. Paregorica Öszve csömpölyödött. Catervarius CM Csöndesség. Tranquillitas, silentium, requies M Csöpögdögel Paullatim stillat A. Nagy a’

csöndesség mint Nagy pénteken a’ CSÖMÖGE. mészárszékben. km CSÖMÖGE. Cupediae, bellaria M A L Csöndesül. Sedatur, placatur Csemege. El csendeszül. Tranquillatur, pacatur M A Csöndetlen. Inquietus S I CSÖMÖLET. Csöndetlen erkölcs. Faludi E M p 238 Csöndetlen idő. Kalend 1742 p 6 CSÖMÖLET. Cymatilis M A L Csemelet Csöndít, csöndíti. Tinnire facit M A Ki csöndíti. Ki kell csöndíteni a’ halottat Meg csöndíti. Intonat, pulsat M A Csöndítés. Tinnitus M A Csöndül. Tinnit M A Meg csöndül. Tinnit M A Meg csöndültt a’ füle. Káldi 1 Reg 3 11 Csöndülés. Tinnitus M A CSÖGLE. F Veszprém Vben CSÖGMŐ. F Bihar Vben CSÖGÖS. Nodosus Bogos Sz D S I Csögös bögös. Sz D Habos csömölet. Undulata M A Csömöllyet ruha. Vestis cymatilis NC p 445 CSÖMÖLYÉT. Pannus camelinus, cilicius PP 89 Csöpöget, csöpögeti. Stillat, destillat M A Csördít, csördíti. Facit strepere Biró Márton Trencsin Vkben. Ki csöpögeti. Exstillare facit M A

Micae p. 188 Csötörtök-hely. MV Szepes Vben Sz P Csöpögetett. Stillatus, destillatus M A Meg csördíti. Szala Vben. Csöpögetett színű. Guttatus, stillatus M A Csördül. Constrepit M A Áldozó csötörtök. Feria quinta post Csöpögetés. Destillatio M A Meg csördül. Pázm Pred in praef p XX Dominicam 5-tam Paschatis. Bele csöpögetés. Instillatio M A Csöpögető Csördül a’ koczka. Faludi N E p 49 Csonka csötörtök. Prima dies Jovis in Stillans. M A Csördülés. Strepitus M A quadragesima. Csöpögés. Stillatio, stillicidium, distillatio M Fa-levél’ csördülése. Pázm Kal p 5 Pred p Nagy csötörtök. Feria quinta hebdomadae A. 590. Sanctae. Ki csöpögés. Exstillatio M A CSÖRG. csörög Strepit Csörög a’ szarka, Zabálló csötörtök. Ultima dies Jovis in Le csöpögés. Distillatio M A vendég jön. km quadragesima. Csöpögéses. Stillatitius M A Csörge. Cremium lardi M A Csöpögő. Guttans, stillans M A Csörgés. Cremium lardi habens

Csöpögő eszterha’ allya. Stillicidium M A Csörgés gombócz. Csöpögő szemü. Lippus, lipposus M A Csörgés szalonna. Faludi E M p 72 CSŐ. Csöpögött. Stillatus M A Csörgedez. Faludi E M p 77 Susurrat CM Csöpögtet, csöpögteti. Guttatim fundit Csörgedezet. Murmur CM CSŐ. Által csöpögteti. Guttatim transfundit Csörget, csörgeti. Pázm Kal p 433 Belé csöpögteti. Instillat M A Csörgeteg. Flumentum, rivulus streperus M A CSŐ (csév, cséve.) Csőv Situla, tubulus M A Csöpögtetés. Destillatio Molnár Fizika Csörgetés. Strepitatio Syringa, syrinx. PP Canalis, tubus, CSÖPÖNKÉNT. Guttatim M A Csörgető. Strepens, it Crotalum, fistula, sipho. S I CSÖPÖNY (alsó, fölső, közép). FF Posony crepitaculum. Cső-fekély, cső-seb. Ulcus fistulosum Vben. Csörgetyű, csörgettyű. idem S I Rohrgeschwür. S I CSÖPÖR. Csörgés. Strepitus Cső-gyártó. Tubularius Rohrmacher S I Csöpörödik. Corrugatur, rugas contrahit M A Csörgés börgés. Gyöngyösi 2 D

p 92 Cső-sárkány. Draco ignivomus, pyrites Öszve csöpörödik. Corrugatur Fegyver-csörgés. Sz D Strepitus armorum sclopeti. S I Csöpörödött. Corrugatus, decrepitus M A Csörgő Streperus Cső-vár. F Pest Vben Prágai p. 815 Csörgő. R Szarka Pica Cső-víz. Aqua canalibus immissa S I Csöpörödés. Csörgő. Sz P Zemplin Vben * Bor-cső. Szívárvány, mellybe bort vesznek Csörgő csattogó hintó. Faludi N E p Ágyék-föl-csöpörödés. Intertrigo CM Doliaris fistula. PP 160. T É p 279 Csöpörög (mint szemereg). Guttatim cadit Puska-cső. Tubus catapultarius PP Csörgő kigyó. Crotalus S K Csöpörgés. CSŐD. Astragalus M A PP it Tubulus Csörgő korsó. Csöpörgő eső: szemergő eső. Csődít, csődíti. Conglobat, concitat, commovet Csörgő pálcza. Játék’ neme Csöpredék: apróság. Sz D S. I Csörgő pálczást játszik. Csöpröny. Sz P Somogy Vben Öszve-csődíti. Csörgő récze. Anas strepera Faludi E M p Csöprő: apró, apróság. Sz D S I

Csődör. Equus integer Mén-ló, monyas 238. Apró csöprű. Vajda 3 K p 511 S. I Csörgő réz. Rauschgold. S. I. CSÖPPED. Csődül. Confluit, concurrit S I Csörgő szerek. Crepundia Csöppedék. Guttula M A Öszve csődül. Concurrit Csörgős. Crepitans Csöppedékes. Guttulosus, maculosus Öszve csödülés. Concursus multitudinis S Csörgős korsó. Amphora crepitaculis CSÖPPEN. Stillat, cadit guttatim Ha nem I. provisa. csurran, csöppen. km Csője. Ejus tubulus M A L p 618 Csörgős szán. Traha crepitaculis provisa. El csöppen. Az aranyból is el csöppen km CSŐS (csévés.) Habens tubum Sz D Ki csöppen. Olly irigy szemmel nézte, majd CSÖRNÖCZ Árok Vas Vben CSÖRÖL, csöröli, csörli: fonalat a’ tekerőrül ki csöppent a’ vér a’ szeméből. km csökre veszi. Sz D CSŐCSELÉK. Csöppenés. Casus guttae Föl csörli a’ fonalat. Sz D Csöppenet. Stillicidium S I CSŐCSELÉK: szecskevész, hiába való, giz-gaz. Csörlés. Csöppent, csöppenti. Facit, ut

gutta cadat Pázm. Kal p 145 454 Csuzi p 629 Csörlő. Girgillus PP El csöppenti. Faludi N E p 34 Csőcselék-ember. Sz D Homo nauci, flocci CSÖRÖMPÖL. Strepit, strepitum facit Ki csöppenti. Facit, ut gutta excidat, exstillet Csőcselék-beszéd. Sz D Inanis sermo S. I Reá csöppenti. Reá csöppentette a’ téntát CSŐLÉK. Analecta Morzsalék, söpreCSÖRÖTNEK F Vas Vben Csöppentés. Pázm Pred p 730 lék. CM CSÖRREN. Repentinum strepitum facit Csöppentett vér. Ollyan piros, mint a’ Meg csörrentt. csöppentett vér. km CSÖRTET, csörteti. Facit, ut strepat 12 Csörögteti. CSÖPÜ. Kardját csörteti. Gladio strepitum excitat CSÖRTÖL, csörtölöz: fegyvert egybe veri. Sz D CSÖPÜ, csöpő. Stupa, linum M A A’ lennek Concutit arma. alá való része. C M Csörtölözés. Sz D Armorum strepitosa Csöpü-tűz. Pázm Pred p 1145 concussio. CSÖRTÖZ: zörget. CSÖPÜBÜL való. Stupens CSÖT. Csöpübül tekertt fonál. Tomex, tomix, tomice. M A CSÖT. CSÖPÜL,

csöpüli. Deprimit, decutit, prosternit, CSÖTLik. L Csetlik, conculcat. Pázm Pred p 678 Csötlik botlik. Dug km 2 R p 327 Le csöpüli. Pázm Kal p 683 Pred p Csötlő botló. Tordai MSS 222. Deprimit, deculcat, prosternít M CSÖTÖNY. A. Csötönyöz: csoszog. Sz D CSÖPÜS. Stuparius M A Csötönyözve jár. Sz D CSÖR. CSÖTÖR. Modius M A CSÖR. Sonus rei strepentis Csötörtök. Dies Jovis Feria quinta M A CSÖRCS. Csötörtököt vetett puskája. km Dug Csörcse. R Inauris S I 2. R p 279 Nem sültt el a’ puskája Csörcső. R idem S I Csötörtök. MV Posony Vben FF Posony és CSÖRD. 90 CSŐREGE. Csudálatos. E Hegy, Csik, és Udvarhely Csukros saláta: fodor saláta. Sz D Székekben. Csukrosan: fodrosan, bokrosan. Sz D CSŐREGE. Pollenta, pastillus M A Herőcze, Csudálatosképpen. Mirifice, mirabiliter, Csukroz, csukrozza: fodrozza, fürtözi. fársángi sütemény, valamint Pánkó: fánk. mirum in modum. M A Sz. D Sz. D Csudálatosan. Idem M A CSUKÓ. Claudens,

occludens Csudálatosúl. Idem Pázm Pred p 254 Csukódik. Clauditur ex se CSŐSZ. Csudálatosság. Mirabilitas M A Be csukódik. Includitur, includit se Csudálás. Miratio, admiratio M A CSUKVA. Clausus, reclusus Pénzes ládát, CSŐSZ. Custos campi, sylvae, vineae Csudálás. Játék-nézés Spectaculum, pinczét jó csukva tartani. km spectamen. M A Csősz. F Veszprém Vben Sz PP Fejér, és Csudálkodik. Admiratur M A CSUKA. Veszprém Vkben. Csudálkodás. Admiratio M A Csősz’ árka, aliis Csörsz’ árka. Régi Árok Csudálkozik Miratur, admiratur M A CSUKA. Lucius, lupus piscis M A Pest, Heves Vkben, és Jászságban. Csudálkozás. Admiratio Csuka-fog tanította fürészelni az embert. Csősz-kéve. Unus e quavis cruce frugum Csudálkozásra méltó. Res admiratione Dug. km 2 R p 217 manipulus custodi campi solet dari. digna. Csuka-hegedű. Species fidium Köszönje meg, ha csősz-kéve jut neki. Csudálkozó. Admirator, mirabundus M A Csuka-szinű. Lividus, ferrugineus

Hechkm El csudálkozik. tengrau. S I Csősz-ökör. Meg nyomta a’ csősz-ökör a’ Csudáló Mirator, miratrix, admirator, CSUKÁJA. Ejus lucius Háló előtt halász nem lábát. km spectator. M A fogja csukáját. km Csősz-telek, aliis Cseszterek. F Torontál Csudáltat, csudáltatja Rapit in admirationem, CSUKÁR. Vben. stupefacit. M A Csukár-Páka. F Posony Vben CSŐSZI. Ad custodem campi pertinens CSUDÁS. Mirus, prodigiosus, monstrificus, Csukád F Posony Vben Csőszi hegy. Sz P Szala Vben monstrosus, portentosus. M A CM CSUKÁS. Lucios habens Csudás cselekedet. Pázm Kal p 851 Csukás tó. Piscina, in qua lucii aluntur Csudáson. Prodigiose, monstrifice, monstrose CSU. M. A CSUKLYA. Csudásít, csudásítja. Mirificat M A CSUDÁT tesz. Miraculum patrat CSUKLYA. Cucullus, capucium. it Capsula CSUB. Csudát mondok. Rem mirandam profero chartacea, toga aromatum. M A CSUB. CSUHA. S. I Mész, bors, csuklya sok roszszat el CSUBOKOL. S I födöz. km Telegdi felelet p 113 CSUHA.

Tunica, vestis. M. A. Közelebb az ing a’ CSUBOR. Liciatorium M A „Kuklya.“ csuhánál. km Ulászló’ Kincstartója irja: CSUKLYÁS. Cucullatus M A „Eadem die (29. Septemb. 1495.) pro CSUDA. Csuklyás barát. Capucinus S I subduccione unius vestis C h u h a de Csuklyás galamb. Columba cucullata commissione Re Mtis sarcita de Tafatis CSUDA, CSODA. Mirus, mirabilis M A it Kontyos galamb. S I emte sunt ulne 5 pro 2½ fl. Et pro sericis Miraculum, prodigium, portentum, Csuklyás ruha v. zeke Sagum cucullatum, emendis pro praefata C h u h a , caligis, monstrum. M A cucutium. S I Joppa, et Capucio Den. 25 Csuda. Sz P Bars Vben CSUHADÁR. Ruha-tartó Vox a Turcis petita C CSUKLYÁZ, csuklyázza Cucullo investit Ki Csuda-állat. Monstrum S I Desőffi voluit usurpare pro Secretario. L csuklyázza Excucullat Csuzi Tromb p 71 208 Csuda-dolog. Res mira Tud. Gyüjt 1818 2 Köt p 73 Item Csuda-fa. Ricinus Lippai, Veteményes kert CSUKOLÁDÉ. Dugonics, Jólánka p. 223 2. R p 126 Csuda

faj, csuda fajzat. Partus monstrosus, CSUKOLÁDÉ. Chocolade monstrum. Missgeburt S I CSUHÁS. Tunicatus M A Csuda-fű. Palma christi, ricinus M A CSULA. CSUHÚ. Csuda-képpen. Mire, mirifice, admirabiliter CSULA. M. A Csula’ falva, Csulya’ falva. F Bihar Vben CSUHÚ. Juncus, scirpus S I Csuda-látás. Spectrum M A Csuda nagy. Nimirum magnus S I CSUNY. CSUK. Csuda-nevű. Pázm Kal p 1086 1092 Csuda-só. Sal Glauberi S I CSUK, csukja. Claudit Késő akkor csukni az CSUNY F Mosony Vben g Sandorf Csuda-szer. Sz D istállót, mikor már a’ tehenet el vitték. Csuda-tétel. Miraculum, prodigium km. CSUNYA. R Balbocastanum, apios Földi Csoda-tétel. Zvonárics 1 R p 296 Margit’ Bé csukja. Includit Be csukta a’ ládát, az mogyoró PP Élete Prájnál. p 314 ajtót. Sz D Csunya-virág. Földi mogyoró’ virágja Sz Csuda-tévő. Miraculosus, thaumaturgus El csukja. Occludit El csukta előle D. Csuda-tévő hatalom. Potestas miracula Ki csukja Excludit. patrandi. CSUKASZKODik

(mint ragaszkodik). Csuda-történet. Casus mirificus S I Be csukaszkodik. Includitur v includit se se * Kicsoda. Quis „Be csukaszkodtak a’ szoMicsoda. Quid bába.“ Hallottam 1820 Aug 23 Micsodás. Qualis CSUKÁS. Clausura CSUDATÉKONY (mint kártékony). Mirificus, CSUKLik Singultit M A prodigiosus. S I Csukladozik. Faludi N A p 90 CSUDÁJA. Ejus miraculum Csuklás. Singultus M A Világ’ csudája. Miraculum mundi v Csukló Singultans M A it A’ forgó csontnak portentum. helye. Ki mentt a’ csuklójából Sz D CSUDÁL, csudálja. Miratur, admiratur M A Csukolva. Singultim M A Csudálja erősen. Demiratur M A CSUKLÁSZ. F Trencsén Vben Meg csudálja. Demiratur M A CSUKOR. Egy marok, fűrt v fodor Hozz egy Csudálat. Admiratio M A csukor-virágot. Sz D Csudálatos. Mirabilis, mirandus, mirificus, Csukros: fodros, bokros mirus, admirabilis. M A . 91 CSUP. CSUP. Apex, vertex, fastigium Csúcs, tető S. I CSUPA. Merus M A Nem sokat ér a’ csupa hallom, mondom. km Csupa

hazugság. Merum mendacium Sz D. Csupa Tót. Qui solam Slavicam callet Csupa víz. Mera aqua Sz D Csupád. Csupádon csupa. Purissimus Sz D S I Csupán. Mere M A Csupán csak: egyedül csak. CSUPASZ. Nudus, intectus v calvus, depilis. Kopasz Sz D S I Csupaszodik: kopaszodik. El csupaszodik. Sz D CSUPOR. Ollula, urceus CM M A Az első éteknek ízét majd végig meg szokta tartani a’ csupor. km Föld-csupor. Ollula testacea Föld-csuporhoz fa-kalán Dignum patella operculum. CSUPORT. vide Csoport M A CSUR. CSUR (név.) Sonus prolabensis aquae Csur Sz. PP Szabolcs, és Veszprém Vkben Csur-víz. Csur-víz vagyok Permadeo M A. CSUR, csurja, csavarja Torquet Csur csavar. Sz D Sokat csurtt csavartt Sz. D Csur-csavari ki fogás. Posaházi p 164 Distorta exceptio. Csurja csavarja. Torquet, contorquet CSURÁS. Csur-csavarás. Eszterházi Tamás M Hunnius. p 367 Csurás-csavarás. Sz D Contorsio, distorsio CSURD. Csordogal. Fluitat Vajda 3 K p 11 Csurdogál. Vajda 3 k p 498 Csurdúl. Effluit

PP M A Ki csurdul. Ki csurdultak a’ könnyei Le csurdul. Defluit M A Csurdultig. Usque ad effluxum Csurdultig tölti borral. Pázm Pred p 255. CSURG, CSUROG. Perfluit M A El csurog, el csorog. Diffluit, perfluit M A. Ki csurog. Effluit Le csurog. Defluit Csurgás. Decursus aquae strepentis El csurgás. Effluxio, defluxus M A Csurgó. Fluens, fluor, fluentum M A Scribunt aliqui etiam Csorgó. Csurgó. Folyó víz Fejér Vben MV Somogy Vben. F Fejér Vben Sz PP Szala, és Tolna Vkben. Le csorgó. Pázm Pred p 499 Csorgóra bocsátja szép vérét. Mártyr Cor P. 176 Csurogdogál. Leniter defluit Csurogvány. Fluentum, rivulus S I, CSURKA. Hurka S I CSUROG. F Csajkások’ vidékében CSURRAN. Profluit Ha nem csurran, csöppen. km Csurran. Facit ut profluat, prorumpat CSUSZ. Föl-csut. Sz P Fejér Vben CSUTA. Tusa, csutka Sz D Csutaj. Csere, bokros hely Sz D Csutajos: bokros. Sz D CSUSZ (ige.) Serpit, repit, labitur, elabitur, Csutajosodik: bokrosodik. Sz D labat. M A Sikámlik a’

titok, hol csusznak a’ El csutajosodott a’ heverő föld. Sz D poharak. km CSUTAK. Caudex M A Bé csusz. Irrepit, illabitur M A Egy csutak virágot adott. Sz D Le csusz. Delabitur, derepit M A Iró tollam jó csutakkal vagyon. Sz D Csusz mász. Pázm Pred p 173 Csutakokra köti a’ le vagdaltt ágokat. Sz D Bé csusz mász, mint a’ tő után a’ czérna. Csutakol, csutakolja. Obturat Sz D Pázm. Kal p 106 Bé csutakolta a’ hordó’ száját. Sz D El csusz. Labitur, labat Csutakos. Ki csusz. Faludi U E 1 R p 191 Szalma-csutakos ágy. Csuzi p 661 T. É p 68 Elabitur Szalma-csutakos kaliba. Csuzi Tromb p Meg csusz. Prolabitur 90. CSUSZAM. CSUTKA. Petiolus M A Csuszamék. Lubricum Sz D S I Csutkája a’ gyümölcsnek. Pediculus M A Csuszamékos. Lubricus Sz D S I Csutkás. Pediculatus M A Csuszamékosság. Lubricitas Sz D S I Csutkáson szedi a’ cseresnyét, medgyet. Csuszamik. Collabitur, prolabitur in lubrico Csutkástol. Una cum pediculis M. A Csutkó. Idem ac Csutka Sz D

El csuszamik. Káldi Deut 32 35 CSUTOR. Meg csuszamik. Pázm Pred p 1117 Csutora. Obba lignea, culigna; v extremitas Csuszamás. Lapsio, lapsus Pázm Pred p 850 cornea sugibuli tabaccarii. S I 900. Csutorás. Habens obbam ligneam v Tornator Csuszamó. Pázm Pred p 706 Csutorás Vármegye. Csuszamós: sikos. Vajda K É 1 K Csutorodik. Dülled, ki áll S I p. 222 Csuszamósság. Lubricitas Sz D Csuszamít, csuszamítja. Facit, ut prolabatur CSÚ. in lubrico. Faludi N A p 144 El csuszamítja. Faludi N U p 24 Csuszamlik. Lapsat, collabitur, prolabitur in CSÚCS. lubrico. M A El csuszamlik. CSÚCS. Tuber, acroterium, pinnaculum M A Meg csuszamlik. Prolabitur Csúcs. E FF alsó Fejér, és Zaránd Vkben Csuszamodik. Idem Pázm Kal p 989 CSUCSJA. Ejus apex A’ tyukmony is meg Alá csuszamodik. Delabitur M A áll az asztalon, ha be töröd a’ csucsját El csuszamodik. (csucscsát) km. Módjával sokat lehet Félre csuszamodik. végbe vinni. Le csuszamodik. Delabitur, derepit M A CSUCSOGAT.

Meg csuszamodik. Csucsogatás. Poppysmata CM CSUSZÁS. Lapsus, reptatio per lubrica M A CSUCSOR Csuszás mászás. Reptatus M A Csucsorodik. Tuberat, protuberat CSUSZDOGAL. Reptat M A CM Ki csucsorodott (dőlledtt) a’ szeme. Sz D CSUSZKA. CSUCSOS. Turbineus, turbinatus, Csuszkál a’ jégen. Decurrit in glacie pyramidatus. M A CM Csuszkálás. Cursus in glacie Csucsos állvány. Pyramis S I Csuszkáló. Decurrens in glacie Csucsos kö. idem S I Csuszkáló hely. Locus decursus Csucsosan csinálja. Turbinat M A CSUSZKORA: csuszkáló hely. Sz D Csucsosít, csucsosítja. Acuminat, cuspidat Sz Csuszkorál. Saepe in glacie decurrit Sz D D. S I CSUSZKÓ. Pastillus Tésztás étel’ neme Csucsosodik. Cuspidatur Sz D S I CSUSZÓ. Repens, labens M A it Lubricus Ki csucsosodik. Extenuatur M. A Meg csucsosodik. Adtenuatur, abit in Csuszó mászó. Serpens, repens M A cuspidem. Csuszó mászó állatok. Reptilia Csucsoz, csucsozza. Acuminat, cuspidat Sz D Csuszós. Lubricus M A S. I

CSUSZSZAN. Meg csuszamodik S I CSÚF. CSUSZTAT, csusztatja. Facit, ut lubricet, protrudit, promovet ope vectis Pázm. Pred p CSÚF R Jocus v joculator, nugator, sannio, 729. scurra, mimus v. ludibrium, Csusztató fa. Scala cellaria, promotoria deridiculum, v. illusor, irrisor, cavillator, Korcsolya. S I ludificator, it. turpis, deformis M A S CSUSZTOG. Strepitum edit vestigiis pedum I. calceatorum. M A Csúf-beszéd. Facetiae v irrisio, illusio, Csusztogás. Strepitus M A cavillatio. Mérges csúf-beszéd. CSUSZVA. Rependo, serpendo Sarcasmus. S I Csuszva mászva. Pázm Pred p 823 12 * CSUT. CSUSZ (név.) Török búza’ torzsája S I CSUT. Petiolus S I Al-csut. F Fejér Vben 92 CSÜRHE. CSÚSZ. Csúf-ember. Monstrum hominis Csúf-írás. Satyra S I CSÚSZ. Erysipelas, ignis sacer Orbáncz, Szent CSÜRHE Csiribiri, aprólék v malacz Sz D Csúf-játék. Faludi E M p 16 Sok csürhe gyermek. Sz D Antal’ tüze. S I Csúf-képpen. Per jocum v per ironiam, v CSÜRHÉSZ.

Malacz-kondás S I CSÚSZOS. Obnoxius erysipelati. per contemtum, contemtim. S I Csúf-név. Nomen ridiculum Spottname S I. CSÜ. CSŰ. Csúf-pénz. Spottgeld Csúf-pompa. Faludi N E p 56 C s ú f - ruha. Pázm Pred p 531 CSÜCS. CSŰD. Csúf-szó. Scomma, convicium S I CSÜCS. Valami dombnak, partnak vékonyan ki CSŰD. Sz. P. Békes Vben. Csúf-űzés. Jocatio, joculatío v derisio S I CSŰR. nyúltt vége. Sz D Cuspis protuberantiae, CSÚFÍT, csúfítja. Turpat, deturpat, deformat S extremitas colliculi. S I I. CSŰR. Horrreum M A Jobb a’ teli ól, mint CSÜCSKE. Idem sed diminutivum Sz D El csúfítja. Sz D az üres csűr. km Dug 2 R p 23 CSÜCSÖR. CSÚFJA. Ejus ludibrium Pázm Pred p 505 Csűr (Kis, nagy). E FF Szeben Székében Csücsörke. Szántóka, pacsirta, pipis, pipiske. Sz. Világ’ csúfja. Ludibrium mundi Csűr’ adva. Capacitas horrei D. CSUFOL, csufolja. Subsannat, irridet M A Csűr-biró. Horrearius PP M A L CSÜCSÜL. Sedet. Ki csufolja. Risui exponit

Csűrhöz látó. idem M A Le csücsül, csücsülj le. Gyermeknek szokták Meg csufolja. Deludit, deludificatur, illudit Csűr-nagy. idem S I mondani. Sz D Domborodjál le M. A Könnyű a’ szegényt meg csúfolni, de Csűr’ falva. E F belső Szolnok Vben nehéz föl ruházni. km Rozs-csűr. E F Szeben Székében CSÜGG. Csufolás. Subsannatio, irrisio M A Üveg-csűr. E apró FF fölső Fejér, és CSÜGG. Pendet. M. A. Meg csufolás. Illusio, delusio M A Kolos Vkben, és Három szék Székében. Csügg lógg. Propendet. Csúfolkodik. Jocatur, joculatur M A it Csüre. Ejus horreum Az egerek nem sok fészket Le csügg. Dependet Deridet, irridet. S I vernek az ő csürében. km Szegény CSÜGGED. Pendet, propendet, dependet, Csúfolkodás. Joculatio, jocatio M A Horrea formicae veniunt ad inania proclinat. M. A. Csúfolkodó. Joculans, jocabundus M A nunquam. El csügged. Reflectitur, dependet, dejicitur. Csúfoló. Irrisor M A CSÜRHE. Egy malacz nem csürhe km Dug M. A.

Csúfolódik. Jocatur, joculatur M A 1. R p 77 Meg csügged. Sz D Elangvet Csúfolódás. Jocatio M A A’ csúfolódást CSÜRKE. Horreolum it Pullus gallinaceus Csüggedelem. Clinamen v langvor v animi hevenyjében leg jobb félbe szakasztani. M. A L Csirke desponsio, abjectio. Sz D km. CSÜRÖK. Conus Kegel S I Czigere, játék’ S. I. CSÚFONDÁR. neme. Pilinczk Sz D Csúfondáros. Él ezen szóval Sámbár p 453 és Csüggedez: kételkedik, akadoz, kétségeskedik Csürök-csapás. Csűrökkel való játék S I Sz. D Haeret, haesitat, pendet animo PP másutt is. Heltai M Kron 2 D p 270 CSÜRÖL, csüröli, csürli. Congerat, congerit, Csüggedezés. Haesitatio irja. „Csuffondáros“ S I Csufondáros pro confilat. Csüggedés. Proclinatio. csuf-monda-áros. Terminatio turcica Csürlés. Confilatio Csüggedtten. Sz. D. Proclinanter. prodit vocem esse semi barbaram. Csűrlő, csüllő. Stamimeus rhombus PP CSÚFOS. Jocosus, jocularis, facetosus, facetus Csüggedve Sz D idem

Csürlő aszszony. Rhombi versatrix PP CSÜGGELŐDik. Heltai M Kron 2 D it. Scurra, histrio M A Csüllő. Sz P Borsod Vben p. 122 CSÚFOT űz. Jocatur v deridet, irridet, illudit, CSÜRÖS. Horrearius Sz D ludibrio habet. Sz D S I CSÜGGEN, CSÜKKEN. Labascit, supprimitur, CSÜRÜLLYE. E F Torda Vben CSÚFRA üti, veszi. Sz D Ludibrio habet delabitur, subruit, corruit. CSÜRVE csavarva. S I CSÚFSÁG. Jocus, facetiae M A Meg csükken. Meg csükken elméjében Csúfságba. Joco, joculariter M A Faludi T. É p 16 CSŰV. Csúfságból. Ex contemtu, joculariter, scurriliter Meg csükkentt a’ kedve. Faludi U E CSŰV. Sipho, tubus M A L CSŐ PP. 2. R p 210 Csúfságos. Joculatorius, jocularis M A CSÜGGÉSZT, csüggeszti. Appendit, suspendit, Csúfságos tréfa. Pázm Pred p 500 facit, ut propendeat. Csúfságosan. Jocose, joculariter M A Föl csüggeszti: föl függeszti. Sz D CSÚFÚL. Per ludibriumFaludi T É p 56 Ki csüggeszti: ki függeszti. CSÜGGÉS. Pendentia, dependentia M A

CSÚNY. CSÜGGŐ. Pendens, pendulus, pensilis M A CM. CSÚNY. Csüggőben tartja. Tenet in suspenso Pázm CSÚNYA. Rudis, incompositus M A Turpis, Kal. p 33 foedus, deformis, obscoenus, sordidus, Csüggőleg. Perpendiculariter Sz D immundus. S I Nehéz a’ csúnyát szépen ki mondani. km A’ majom, ha leg szebb CSÜGGVE: függve CSÜH. is, még is csúnya. km Csúnya leány. Puella deformis Csúnya CSÜH CSÜHŐ. leánynak szép a’ pénze. km Csúnyaság. Turpitudo, deformitas, sordities Sz Csühődik Extricat se Faludi N A p 177 Zrini. P VII St 88 „Lám vártalak D. S I addig, míg csühődöl a’ ló alól.“ Csúnyáúl. Turpiter S I Csúnyáz, csúnyázza. Deturpat, maculat CSÜNik. Bé csúnyázza. Sz D Inficit CSÜNik. Languescit, tabescit, languet, El csúnyázza. Commaculat aegrotat. M A Labescit, delabitur, ruit CSÚNYÍT, csúnyítja. Deturpat, foedat, S. I Lankad Sz D deformat, polluit, maculat. S I El csünik. Oblanguescit, contabescít El csúnyítja. Sz D

Inficit, inquinat CSÚNYÚL. Deturpatur, deformatur, polluitur, M. A El csüntt erejében Sz D inquinatur. S I Meg csünik. Meg csüntt reménysége El csúnyúl. Idem CSÜNG: csügg, fityeg. Sz D 93 M u t a t ó (D-böl) DA. ab, dabar, dabas, dablyon, dabócz. D DACZ, daczos. DACS, dacsó. DAD, dada, dadog. DAG, dagad, daganag, daganat, dagaszt. DAJ, daja, dajka, dajna. DAL, dali, dalja, dall, dalol, dalom, dalos. DAM, damak, damasz, damálos, damásd, damonya, damos. DAN, dana, dancs, dandár, danol. DANCZIA. DARA, darál, darány, darás. DARAB, darabcsa, darabja, darabka, darabol, darabos. DARABANT. DARAGÁNT. DARÁZS, darázsi. DARMA. DARNÓ. DARNYA. DARÓCZ. DARU, darva, darvadoz, darvas, darvul. DÁ. DÁD, dádé. DÁG, dágvány. DÁK, dáka, dákos. DÁL, dállya, dálnok, dályok. DÁM, dáma, dámos, dámócz. DÁN, dánom, dános. DÁNIEL. DÁNY, dánya. DÁRDA, dárdás, dárdáz. DÁT, dátos. DÁV, dávarikol. DÁVID. DE. DO. DEREGLYE, dereglyéz. DERELLYE.

DERESZLE. DERÉB. DERÉCZE. DERÉK, dereka, derekas. DERM, dermed. DERS, dersenye, dersi. DESŐ. DESPOT. DESZKA, deszkáz. DEV, devecs, devernál. DEZM. DÉ. DÉCZ. DÉCS, décse. DÉD, déda, dédes. DÉG. DÉKÁN, dékánság. DÉL, délel, déli, déll, dellest, dellez. DÉLCZEG, délczegség. DÉM. DÉN, dénfereg. DÉNES, dénesd. DÉR, deres, dérlel. DÉR-DUR, dérrel-durral. DÉS. DÉZSA, dézsán. DÉZSMA, dézsmál, dézsmás. DÉVA, dévai, dévaj. DÉVÉN, dévény. DÉVÉR. DI. DIB. DICZ. DICS, dicsekedik, dicsekszik, dicselkedik, dicsér, dicske, dicső, dicstelen. DIKIS. DILK, dilkos. DINOM. DINNYE, dinnyés. DIÓ, diód, diós. DIPSE. DIRIB, diribel. DISPUTÁL. DISZNÓ, disznód, disznókodik, disznós, disznóság, disznóúl, disznóz. DITAMOS. DIVÁN. DIVÉK. DE, dea. DEÁK, deáki, deákja, deákné, deákos, deákoz, deákság, deáktalan, deákúl. DEB, debella, deberke, debreczen, debrek, debren, debréte, debrő. DED, dedereg, dedény, dedes. DEGET, degenet.

DEJ, dejte. DELÉTHE. DELFIN. DELI, delia, deliség. DELNE. DEMETER, demeteri. DEMIÉN, deményd. DEN, dencs, denevér, dengel, denk, denna, dennek, denta. DER, dercsika, derecske, dereducsál, DÍ. deregnyő, deres, derit, derna, dernő, DÍ, diadal, diadalm, dias, diat, díja, div, divat. dernye, derűl. DÍSZ, diszes, diszke, díszlik, dísztelen. DERCZE, derczés. DOB (név) doba, dobancs, dobasz, dobban, dobi, dobog, dobol, doboly, dobor, dobos, dobosz, dobzik. DOB (ige), dobál, dobás, dobó. DOH, doha, dohány, dohlik, dohollik, dohos, dohot. DOKTOR, doktorság. DOL, dolmány, dolog, dolos. DOM, doma, domola, domony, domoszló, domó. DOMB, dombéroz, dombi, dombor, dombos, dombó. DOMIKA. DOMOKOS. DON, dong. DONYHA. DOR, dorbézol, dorgál, dormány, dorna, dorog, doromb, dorong, dorosma. dorosz DOROTTYA. DOZMAT. DÓCZ. DÓNÁT. DÓZSA. DÓ. DÖ. DÖB, döbben, döbög, döböny, döböllő, döbör. DÖCZ, döczczen, döczög. DÖCS, döcse. DÖD, dödölle, dödör. DÖF,

döfés, döföd, döfdöz, döföl, döfött, döfő. DÖG, döge, döglik, dögöny, dögös. DÖLF, dölfös. DÖM, döme, dömöczk, dömöcsköl, dömölk, dömör, dömös. DÖMM, dömmög. DÖNG, dönget, döngés, döngöl, döngö. DÖNT, döntés, döntöget, döntő. DÖR, dördűl, dörg, dörmög, döröcs, dörömb, dörög, dörös, dörren, dörzsöl. DÖT, dötk. DÖVÉNY. DŐ. DŐ, dőít, dől. DŐR, dőre. DŐZS, dőzsöl. DR. DRABANT. DRAGONYOS. 94 DRÁG, drága, drágalátos, drágít, drágodik, drágúl. DRASSÓ. DRÁVA. DRÉGELY. DRIDA, dridáz. DRINÁPOLY. DRINCS. DRÓT, drótos, drótoz. DRUSZA. DSIDA, dsidáz. DSINDSA. DS. DU. DUBA. DUD, duda, dudar, dudog, dudol, dudor, dudva. DUFLA. DUG, duga, dugasz, dugan, dugás, dugdal, dugdos, duggat, dugogat, dugó, dugúl, dugva. DUH, duhog. DUK, duka, dukó. DŰ. DUL. DŰH, dühe, düheszt, dühít, dühödik, dühös, DUNA, dunai. dühűl. DUNYHA, dunyhás. DŰL, dűled, dűleszkedik, dűlés, dülö,

düllőz, DUNN, dunnog. dültt. DUPLA, dupláz. DUR, durál, duránczi, duránd, durboncza, durcza, durda, durung, durva, durz. DURR, durral, durran, durrog. DÚ. DÚ, dúd, dúl, d ú s , duvad. DÚCZ, ducza, duczos, duczó. DÚS, dúsa, duska, dusna, dusnok, dúsodik, dússág. DÚZ, duzm, duzzad, duzzan, duzzasz. Summa 161. D. DA. 238. Föl dagadott. Extumidus M A Ki dagadott. Extumidus, extuberatus M A DAB. Meg dagadott. Extumidus M A Dagadék. R idem ac: Dagadat S I DAB. F Pest Vben Dagadékos. Ulcerosus, tumoribus obnoxius DABAR. Határ-falu Dagadoz. Extuberat, intumet M A Dabrony. (Dabar-ony) F Veszprém Vben El-föl-ki-meg-öszve dagadoz. Dabronycz, Dabroncz. F Szala Vben Meg dagadozik. Extumat, protuberat M A Dabróka. Sz P Veszprém Vben Dagadozat. Tumor DABAS (alsó, fölső.) FF Pest Vben Dagadozás. Extuberatio, tumor M A DABLYON. E F Közép Szolnok Vben Meg dagadozás. Extuberantia M A DABÓCZ, Dabolcz. F Ugocsa Vben Dagadozott. Tumidus M A Dagadoztat,

dagadoztatja. Facit protuberare, DACZ. tumere. DACZ. Föl dagadoztatja. Pázm Pred p 1004 DACZOS. Kényes, pajkos (a’ lórúl mondatik) DAGANAG Margit’ Élete p 126 Prájnál p 331 Sz. D Pervicax, protervus, obstinatus, v DAGANAT Vomica, tumor, apostema M A facile irritabilis. S I Minden kis daganatért nem kell el vágni a’ Daczos urak. Heltai M Kron 2 Dar p 46 kezet. km Daczosan felel: pajkosan felel. Heltai M Kron DAGASZT, dagasztja Subigit, depsat, 2. Dar p 135 tumefacit. M A Meg dagasztja. Condepsat M A DACS. Öszve dagasztja. Condepsat M A DACS. Dagasztás. Depsatio DACSÓ. Dagasztott. Depsiticus M A Dacsó-lam. (alsó, felső) FF Hont Vben Dagasztó. Depsans, subigens Dagasztó szék. Fulcrum mactrae DAD. Dagasztó tekenő. Mactra, magis M A CM DAD. F Komárom Vben it Suffixum DAGÁLY Ira, furor M A Tumor, duplicatam diminutionem indicans, ut: incrementum v. superbia, ambitio S I kisded, édesded, gyöngéded, távuldad. Far-dagály. Postilena, phalerae M A DADA. Anus,

vetula M A Dagályja. Ejus tumor Agg dada. idem M A Víz’ dagályja. Intumescentia aquae Sz D Kapos-dada. F Somogy Vben Dagályos. Iracundus, stomachosus M A Tisza-dada. F Szabolcs Vben inflatus, tumidus. DADOG. Blaterat, obstrepit M A Dagályoskodik. Káldi Judic 8 3 Tumet El dadog. Perstrepit Dagályosság. Pázm Kal p 4 Tumiditas Dadogás. Blateratio, obmurmuratio, strepitus M. A DAJ. Dadogó. Blatero M A DAJ. DAJA. Sz P Fejér Vben DAG. DAJKA. Nutrix M A A’ leg jobb falatot gyermeknek dajka nem adja. km DAG. DAGAD. Tumet, tumescit, tuberat, extuberat, Dajka-bér Nutritia M A Dajka-regék. Dajka-regékhez való Sz D extumet, extumescit M. A Dajka-szavak a’ kisdedhez: Föl dagad. Tumet, tumescit, extumet, Edi (csócsi) fiam anyádat. extuberat, intumet, intumescit. M A Ne p a p a v . p e p e : kenyér Ki dagad. Extuberat, extumet, extumescit Ne ptrütü: víz v. ital M. A Ne c s u c s u : hús. Meg dagad. idem M A Kacsi: ne nyúlj hozzá. Öszve dagad. Tumoribus repletur

Zsizsi: tűz, meg éget. Sz D Dagadat. R Tumor, ulcus, bubo, apostema, v * Gyermek-dajka. Nutrix infantis Gibbus, protuberantia. S I Száraz dajka. Educatrix Dagadás. Tumor, apostema M A Inflatio, Szoptató dajka. Nutrix S K protuberatio. S I Dagadástól meg szünik. Detumet M A Dajkál, dajkálja Enutrit Dajkálás. Enutritio Dagadás-lágyító. Emolliens PP Dajkálkodik. Nutricatur Pázm Pred p 945 Dagadás-oszlató. Discutiens PP M. A Föl dagadás. Protuberatio, tumor M A Dajkálkodás. Nutricatio Pázm Kal p 605 Ki dagadás. Extuberatio M A M. A Meg dagadás. idem M A Dajkáló. Sz D Enutriens Dagadtt. Tumidus M A Dajkálódik. Sz D M A Nutricatur Dagadott búsúltt tenger. Faludi E M p Dajkás. Dajkáskodik. Faludi N A p 115 Nutricem agit. Dajkaság. Nutricatio, officium nutricis Biró Márton Micae p. 258 Dajkasággal keresi kenyerét. Nutricando, nutricem agendo se se sustentat. DAJNA. Testes, tenyeres, talpas aszszony, v menyecske. Sz D DAL. DAL. Cantus, modulamen M A A’

bor meg hajtja a’ dallót. km Dal-evező. Tonsae M A Dal-ének. Faludi E M p 238 Dal-gúzs. Scalmus M A Dal-láb. Tactus Muzsikai mérték Sz D Dal-madarak. Oscines, aves canorae S I * Pásztori dal. Carmen pastoritium, Ecloga DALI. Insignis, celebris M A Dalia, delia. R Heros, miles decantatus S I Daliás. Sarissarius, miles hastatus PP Daliáson öltözködik. Sz D DALJA. Ejus cantus Majd föl fújja az ebek’ dalját. km DALL (contractum ex Dalol). Canit, modulatur S. I Egy regét dallanak km Dug 1 R p 64. Dallás. Cantio, modulatio Dalló. Cantor, modulator A’ bor’ meg hajtja a’ dallót. km 96 Daráltt árpa. Hordeum contusum, molitum Dalló (kis, nagy). Sz PP Nógrád Vben M. A DALOL (idem ac Dall). Modulatur, canit M A DARÁNY. F Somogy Vben El dalolja. Decantat S I DARÁS. Cum ptisana conditus v ptisanam Dalolás. Hangosb dalolásra fakadjunk habens. Rájnis. Darás. F Baranya Vben DALOM (kis, nagy). Sz P Bihar Vben Dalma Darás rétes. (daloma). Dalmád. F Hont

Vben Dalmánd. Sz P Tolna Vben DARAB. Dalmár. E F belső Szolnok Vben DALOS (Dallos). Cantor, versifex Barde S DARAB Frustum, portio, pars, fragmen, fragmentum. M A I. Darab-fa. Sok darab fa kivántatik egy szekér DAM. csináláshoz. km Darab esőlék, metélék. Segmentum PP DAM. Darab-fonál. Convoluti fili spira PP DAMAK. F Borsod Vben Darab-hús, vagy hal. Carnis vel piscis DAMASEK. Pogány Magyarok’ Istene Heltai segmentum. PP szerint. M Kron 1 Dar p 92 Darab-kenyér. Panis segmentum Buccella DAMASZ. Magnus porcus Lippai Vetemény NC. p 401 Sok darab-kenyeret kiván egy Kert. p 137 Nagy kamasz disznó Sz D esztendő. km Damasz-ér. F Posony Vben * Dirib darab. Laciniae DAMÁLOS. Sz P Somogy Vben Frustillum. ,,Egy darabcsa DAMÁSD. FF Bars és Hont Vkben DAMONYA DARABCSA tömjény ha tűzre tétetik, az egész házat bé F. Soprony Vben tölti füstivel.,, Pázm Kal p 861 Pred p DAMOS. E F Kolos Vben 712. DAN. DARABJA. Ejus Frustum DARABKA. Frustulum, particula, portiuncula

DAN. S. I DANA. Malus genius Dana verje meg Szalában DARABOCSKA Idem M A igen hallani. Dana, Havas- elvi nemzetség Darabocskánként Frustillatim volt. L Nic Oláhi Hung p 55 DARABOKBAN veszi. Emit per singula PP Danál. Patak Tolna Vben DARABOL, darabolja. Partitur, in frusta dividit DANCS: csúnyaság. Sz D M. A Dancsos: csunyás. Turpis, foedus, immundus S El darabolja. Concidit, conscindit, dissecat, I. discerpit. PP Dancsosság. Nem türheti a’ galamb a’ rút Föl darabolja. Dissecat S I dancsosságot. Sz D Meg darabolja. Concidit in frusta, DANDÁR. Phalanx, cohors, caterva, exercitus v comminuit. M A sacer manipulus. M A Pázm Kal p 456 Öszve darabolja. Consecat Faludi N. A p 175 Darabolás. Pázm Pred p 1089 DANOL. Canit Faludi N A p 38 Darabolhatatlan. Quod non potest in frusta Danolás. Vajda K É 1 K p 495 dividi. Föl darabolhatatlan. Pázm Kal p 860 DANCZIA. Daraboló. In frusta secans DANCZIA gyökér. Gentiana PP Daraboltt. In frusta consectus Darabolva.

Frustatim, in frusta secando M A DARA. DARABONKÉNT. Frustatim, minutim, particulatim. M A DARA. Ptisana, polenta, athara, granula, item DARABOS. Asper, scaber, squallidus, horridus, pruina. M A Glarea farinacea fragosus, confragosus. M A Dara. F Szathmár Vben Darabos erkölcsű. Pázm Pred p 144 Dara-gombócz. Pastillus e farina granulata Moribus asper. Dara-kása. Ptisana M A Darabos hegy. Elő-hegy Vas Vben Dara-moslék. Vajda K É 1 K p 658, Darabos hely. Aspretum M A Siliqua. Darabos zabola. Lupatum PP Apró dara. Crimnum Griessmehl Pánkl Darabosítja. Asperat Hó-dara. Kalend 1717 p 9 Pruina Meg darabosítja. Exasperat M A L DARÁL, darálja. Pultes facit v blaterat, Daraboskodik: makacskodik. Sz D garrit Sz. D Szapora malom sokat darál km Darabosan. Squalide M A Daráló. Mola miliaria M A Répa-daráló. Machinula pro conscíndenda Daraboson szóllott. Durius loquebatur rapa. Pázm. Pred p 1276 Daráltt. Contusus, comminutus Darabossá teszi. Asperat M A Darabosság.

Asperitas, aspredo M A DARABRA. In frusta Diribre darabra tördelte. Biró Márton Micae p. 101 DARABANT. DARABANT. Satelles M A Darabant-sereg. Satellitium M A DARAGÁNT. DARAGÁNT. Tragacantha S I DARÁZS. DARÁZS. Vespa A’ Darázst ne szúrkáljd Ignem gladio ne fodito. km M A Darázs-fészek. Nidus vesparum Darázs- fészket piszkál. km Darázs-kö. Tophus Tufstein S I * Gyilkos darázs. Ichneumon Schlupfwespe Kecske-darás. Species minor vesparum Házi orvos. Vácz 1821 Méh-tartás p 7 Ló-darázs. Asilus NC p 145 DARÁZSI. FF Hont, és Nyitra Vkben DARMA. DARMA. F Ung Vben DARNÓ. DARNÓ. FF Posony, és Szathmár Vkben DARNYA. DARNYA. F Gömör Vben DARÓCZ. DARÓCZ. Stragulum M A Tela cannabina rudissima. Darócz. t h n Baranya, Bereg, Nógrád, Sáros, Ung, Szathmár, és Borsod Vkben. E. Kolos, és közép Szolnok Vkben Darócz-fok. Árok, Baranya Vben Darócz-szukmány. Symballota M A DARU. DARU. Grus Láss Darvat Psaphonis aves M A. Daru-fiacskák. Vipiones M A Daru’

hoszszában kapálják a’ kukoriczát, midön t. i nem egymás mellett, hanem egymás után kapálnak, mint a’ daruk szoktak röpülni. Daru-orrú fű. Geranium M A Daru-vár. MV Posega Vben FF Tömös és Posega Vkben. DARVA. F Marmaros Vben DARVADOZ. Valaki előtt forog, jár, gomolyog, hentereg. Sz D DARVAS. Quod grues habet, aut iis abundat Darvas. F Bihar Vben DARVUL kiált. Gruit M A DÁ. DÁD. DÁD. Sz P Fejér Vben DÁD’ fa. Sz P Somogy Vben 97 Deák-oskola. Schola latina Deák-Óvár. MV Verőcze Vben Deák-sör. Hydrodes S I DÁG. Deák-szertartású. Latini ritus DÁT. Deák-szó. Latinitas M A DÁG. F Esztergom Vben Deák-társ. Condiscipulus, commilito M A DÁGVÁNY. Sikeres, ragadós sár Sz D DÁT. * Föl-deák. F Csanád Vben DÁTOS. E F Torda Vben DÁK. Fül-deák. Telek kis Kunságban DÁV. Fűz-fa-deák. km Dug 1 R p 245 Garabonczás DÁK. E F fölső Fejér Vben deák. DÁV. DÁKA. F Veszprém Vben Iró deák. Scriba Alsó Dáka. Csárdák Veszprém Vben

DÁVARIKOL. Kurjogat, beszél, szót szaporít, Fölső Dáka. Török-deák. Literatus turcicus lármáz. DÁKOS. Sica, pugio M A CM DEÁKI. Literarius, latinus, latius M A DÁVOD. Sz. P. Somogy Vben. Két élű dákos. Lippai Virág Kert p Deáki F. Posony Vben Sz P Szala Vben 52. Deáki nyelv. Margit’ Élete p 157 Prágai in praef DÁVID. Dákoska. Sicula M A DEÁKJA. Ejus scriba v ejus literatus DÁVID. t f n David Hegedültt arról szent DEÁKNÉ Uxor literati viri Nem jobb az Deákné’ DÁL. Dávid, el is magyarázta. km Dug 1 R P vásznánál km Qualis vervex, talis offa M A 87. DEÁKOS. Literator M A DÁL. Sz P Csanád Vben E F Doboka Vben Dávid’ háza. FF Bereg, és Vas Vkben Deákos ember. Vir literatus Faludi és Segesvár Székében. Dávid-vágás. F Zemplin Vben T. É p 202 DÁLLYA. MV Verőcze Vben E FF alsó Fejér Deákosság. Literatura VM Intő levél Vben és Udvarhely, meg Segesvár p. 58 Székeiben. DE DEÁKOZ, deákozza. In latinum traducit, latine

DÁLNOK. E F Három szék Székében interpretatur. DÁLYOK. F Baranya Vben DEÁKSÁG. Latinitas, CM Latium, v scholastica DE. DÁM. juventus. S I it literatura Magyar deákság DE. Sed, verum, ast M A Literatura hungarica. Révai De az. Utique ille DEÁKTALAN. Illiteratus, amusus M A Nem DÁM. Dama Animal De azért. Verum tamen M A deáktalannak való a’ könyv. km Quid coeco Dám-vad. Platyceros, sterpsiceros PP De azért sem. Eo ipso non cum speculo. DÁMA. Foemina praenobilis S I De csak. Tantum, dummodo Deáktalan szó. Barbara lexis M A Dáma-módon. Faludi T É p 85 ut De ha. Sed si, sin, quodsi S I Deáktalanság. Pázm Kal p 366 Káldi Okt Int p praenobilem decet foeminam. De ha nem. Sin minus S I 21. De hiába. Sed inutiliter DÁMOS. F Bihar Vben Deáktalanúl. Barbare M A De hogy. Minime, nequaquam S I DÁMÓCZ. F Zemplin Vben DEÁKÚL. Latine M A A’ ki deákul tud, a’ Pappal De igen. Utique, ita, sane S I is szóllhat. km DÁN. De kicsoda. Equis M A De lám. Verum

tamen, sed tamen M A DEB. DÁN. De maga, de mindazáltal. Attamen, verum DEB Dán’ falva. E F Csik Székében, és Kő-vár’ tamen, sed enim. M A DEBELLA. Nagy magas leányról mondatik Sz D Vidékében. De még. Adhuc DEBERKE. Scaphium, orca PP Dán-fok. Sz P Békes Vben De még is. Attamen, nihilominus S I DEBRECZEN. Debrecinum M A Sz KV Bihar Dán’ pataka. E F Belső Szolnok Vben De nem. Utique non. Vben. Debreczenbe pipáért, Szegedre dohányért Dán-Szent-Miklós. Sz P Pest Vben De úgy. Papae M A km. Dug 1 R p 294 DÁNOM. De úgy e. Obsecro, ita ne vero M A Kis Debreczen. E FF belső Szolnok Vben Hej dinom dánom. De úgy hogy. Eatenus M A Debreczeni szappan. DÁNOS. E F Segesvár Székében DEA. DEBREK ( K i s , lapos, nagy). E FF DÁNIEL. belső Szolnok Vben. Dea’ falva. E F Udvarhely Székében DEBREN. E F közép Szolnok Vben DÁNIEL. (Dani) t f n Daniel DEBRÉTE. F Borsod Vben Dániel. F Szala Vben DEÁK. DEBRŐ (Al, föl). FF Heves Vben DÁNY. DEÁK. Literatus,

latinus, scholasticus M A Debrőd F Abauj Vben A’ Pap is csak egy deák volt. km DÁNY. F Pest Vben DED. Deák-falu. F Turócz Vben DÁNYA. Deák’ falva. FF. Arad és Ugocsa Vkben. Dányád. F Szathmár Vben Deák-ír. Ungventum diachilon S I Dányány. E F Küküllő Vben DEDEREG (didereg, dödörög). Prae frigore tremit Deák-konyha: patika. „Ha hidegekben született, és dederget, DÁRDA. Deák-korában. Dum scholasticus fuisset olvadjon a’ mi szivünk’ jeges hidegsége az ő Faludi T. É p 204 szerelmének tűzével.“ Pázm Pred p 107 DÁRDA. Hasta, lancea, verutrum, verutum, Deák-nyelv. Lingua latina DEDÉNY. bolis. M A Hotsza Aszszony a’ gyermeket, Dedény-szeg. F Torontál Vben ne neked a’ dárda km. Kis Viczai p 485 DEDES. F Szala Vben Dárda (Nagy, kis,) MV. és F Baranya Vben 13 Dárda-játék, dárda-törés. Hastiludium S I DÁDÉ. Senex, vetulus, decrepitus S I Vén dádé. Idem Dárda-hegy. Acies hastae, cuspis lanceae Dárda-nyel. Manubrium hastae Két

élű dárda. Bipennis S K Szeges dárda. Spiculum S K Vadász-dárda. Venabulum M A DÁRDÁN ugró hajdu. Petaurista M A DÁRDÁS. Hastatus M A Dárdás darabant. Lancearius, lanceatus M A Dárdás tizedes. Nagy István Mártirok’ Koronája. p 321 DÁRDÁZ. Hasta se exercet 98 DEGET. DEGET. Axungia, terra pinquis PP DEGENET. idem Sz D DEJ. DEJ. Dej-tár. F Nógrád Vben DEJTE. F Nyitra és Posony Vkben DERESZLE. DENGEL. Dengeleg. E F belső Szolnok Vben FF Nógrád DERESZLE. Selinum S I és Szatmár Vkben. Dengláz (Dengeláz). F Ung Vben DENK (Kis, nagy). E FF Hunyad Vben DERÉB. DENNA. Sz P Somogy Vben DENNEK. Sz P Nógrád Vben DERÉB. Dorsum M A DENTA. MV Tömös Vben DERÉBBE üti. Sz D DER. DER. DERCSIKA. F Posony Vben DERECSKE. MVV Bihar és Soprony Vkben F Veszprém Vben. DELÉTHE. F Sáros Vben DEREDUCSÁL. Futiliter argumentatur, vel blaterat. Posaházi’ védelme p 167 DELFIN. DEREGNYŐ. F Zemplin Vben DERES. Murinus it Lignum, super quod DELFIN. Delphinus

verberandus decumbit. S I Huzd le a’ Delfin-hal. idem M A deresre. DELI. Deres csere. Sz D Deres ló. Margit aszszony, deres ló, ritkán válik abból jó. km DELI. Celebris, insignis, strenuus M A Deres szőrű. Murinus PP Meddig hordod teli, addig lészesz D e l i , Deresk. F Gömör Vben de ha egyszer üres, meg vet minden rühes. DERÍT, deríti. Illuminat, illustrat, serenat, km. clarificat, v. exhilarat Sz D S I Deli bába. Aër elasticus sole splendente Föl deríti. Kedvét föl deríti Sz D super sata. S I Ki deríti. Serenat Deli csizma. Bakancs, topánka Sz D Derítés. Illuminatio, illustratio, clarificatio S I Deli erkölcs. Faludi N E p 60 Derítte. E F Kolos Vben Deli legény. Strenuus et egregius juvenis, DERNA (Alsó, fölső). FF Bihar Vben insignis, celebris. M A DERNŐ. F Torna Vben Deli módra. Strenue, egregie M A DERNYE. Határ-falu Deli saru: bakancs. L Vas Vármegyei DERÜL. Illuminatur, illustratur, clarescit, Limitátio. serenatur, mundatur. S I Deli

termet. Faludi E M p 238 Föl derül. Tél után tavasz lesz, fölhős után föl Deli vitéz. Miles strenuus, insignis derül. km DELIA. Vir strenuus, conspicuus juvenis Ki derül. Serenatur Ki derűltt nap M. A Sz. D DELISÉG. Pázm Pred p 1176 Faludi Derülés. Clarescentia, serenatio, v exhilaratio N. E p 62 T É p 35 animi, v. cultura mentis, intelligentiae perfectio. S I DELNE. Derűltt. Serenatus, serenus Derűltt kedv. Animus serenatus DELNE. E F Csík Székében Derűltt öröm. DELÉTHE. DERÉCZE. DERÉCZE. Beccabunga Isten’ korsókája fű Kutassi MSS. p 100 in Flora Francica it Csapó p. 71 DERÉK. DERÉK (olim DARÉK). Corpus, systema, summa, membrum. M A it Insignis, inclitus, praeclarus. S I it Truncus, quadrum. Derek-aly. Culcitra PP Derék állapot. Ugyan derék állapot, be ittam a’ kalapot. km Derék dolog, hátom tehén, egy csorda. km Derék’ egyháza. Sz P és Kastély Csongrád Vben. Derék ember. Vir insignis Derék-fájás. Lumbago Derék fogás. Media

convivii fercula PP Derék had. Robur exercitus Pázm Epist T 1. p 248 Derék képpen. In solidum, ad summam M A. Derék-szeg. Clavus compactorius Ki esett a’ derék-szeg. km Dug 2 R p. 286 Derék szekér. Carrus, plaustrum M A Derék-vas. Thorax, lorica, cataphracta S I Mely-vas. Sz D DEREKA. Ejus truncus Dereka fáj Fa’ dereka. Truncus arboris Ház’ dereka. Víz’ dereka. Sz D DEREKAS. Membrosus, corpulentus, solidus M. A DEMETER. Derekasint. Insigniter, probe, solide, potenter DERCZE. S. I DEMETER (Dömötör). t f n Demetrius M A DERCZE Tribusculum M A Appluda PP Derekason Solide, nervose M A DEREKON fogja. Sz D Demeter. Sz P Pest Vben E FF Udvarhely Korpa, darabos liszt. Sz D DERÉKSŐ (mint középső.) Hallottam Sághon Székében, és Besztercze Vidékében. Kukoricza-dercze. 1818. Jul 10 Demeter’ falva. E F Maros Székében DERCZÉS. Rigidus, morosus, stomachosus M Demeter’ pataka. E F alsó Fejér Vben A. DERM. DEMETERI (Dömötöri). F Vas Vben Derczés aszszony.

Pázm Kal p 308 Derczés feleség. Pázm Kal p 1054 DEMIEN. Derczéskedik: durczáskodik, makacskodik, DERM. DERMED. Emoritur, obrigescit, exanimatur M daraboskodik. Sz D A. Derczésség. Sz D Meg dermed. Pázm Kal p 214 DEMIEN (Demjén, Dömjén, Demény). t. f n Damianus M A Demény’ falva. F Liptó Vben Demény’ háza. E F Maros Székében DEREGLYE. DERS. DEMÉNYD. F Hont Vben DEREGLYE. Hajó’ neme Roszsz hajó az, DERS. t f n Desiderius DEN. mellynek dereglyéje nincsen. km DEREGLYÉZ: Ders. FF Heves, és Szatmár Vkben hajókáz. Sz D DEN. Sz. PP Borsod, és Heves Vkben DENCS. Sz P Vas Vben Ders’ hida. (Kis, nagy) E FF közép Dencs’ háza. F Baranya Vben DERELLYE. Szolnok Vben. Fazokas Dencs ( Ders’ falva. E F Udvarhely Székében DERELLYE. Barát-fül Étek’ neme Sz DERSENYE. F Hont Vben Szőke Dencs (FF. Somogy Vben DERSI. DENEVÉR. Vespertilio M A Dersi gát. Sz P Heves Vben D. A’ szalonnát ha egyre füstölik is, nem válik belöle derellye. km. 99

DERZA. DÉD. Dellesti órák. Faludi N E p 151 Horae pomeridianae. Dellestkor. Pomeridiano tempore DELLEZ. Ebédet eszik Sz D DÉD. Avus S I DERZA. Déd-ős. Atavus, tritavus M A DERZÁL, derzálja. In partes minutiores Déd-ük. Atavia M A conscindit. Nemes Déd. F Somogy Vben DÉLCZEG. Derzálás. Contusio in partes minutiores DÉDA. FF Bereg, és Bihar Vkben Telek Derzáló. DÉLCZEG. Armentum, it refractarius M A Esztergom Vben. E F Torda Vben Répa-derzáló: répa-daráló. Délczeg akarat. Rebellis voluntas Pázm Dédács. E F Hunyad Vben Pred. p 757 DÉDES. F. Borsod Vben. DESŐ. Délczeg iffjú. Pázm Pred p 120 Refractarius juvenis. DÉG. DESŐ. t f n Délczeg keménység. Faludi E M p 238 DÉG. F Veszprém Vben E F Küküllő Vben Délczeg ló. Equus armentalis M A Deső’ falva. E Sz P Kolos Vben DÉLCZEGI. Armentalis M A DÉKÁN. DÉLCZEGSÉG. Pázm Pred p 690 DESPOT. DÉKÁN. Decanus M A DÉLCZESKEDik. Csuzi p 114 DESPOT. Princeps Serviae, v tyrannus S I DÉKÁNSÁG.

Decanatus Despot. Határ-őr Bánátban DÉM. Despot-Szent Iván. F Bács Vben DÉL. Rácz-Despot. Pázm Kal p 1048 DÉM (Kis, nagy) Sz. P és F Veszprém Vben DÉL. Meridies M A DESZKA. Dél’ egyháza. Sz P Pest Vben DÉN. Dél előtt. Ante meridiem DÉN. DESZKA. Asser M A Földvárá mentt deszkát Dél előtti. Antemeridianus S I DÉNFEREG. Fentereg, dőlöncsel, dőlőngözik árúlni. km Dél előtt való. Idem M A Sz. D Deszka-enyv. Gluten asseritium Dél-est. L Dellest Deszka-metsző. Mola asserum sectoria Dél felé. In meridiem, ad meridiem, versus DÉNES. Deszka. F Torontál Vben meridiem. S I * Által-deszka a’ hajóban, kin a’ révészek Dél-szak (mint éj-szak) R. Meridies, pars DÉNES. t f n Dionysius Aliis: Diénes ülnek. Transtrum CM mundi meridionalis. Sz D S I Dénes’ fa. FF Vas és Soprony Vkben Bél-deszka. Dentale NC p 117 Dél-szaki. Meridionalis, australis, Dénes’ falva. Sz P Gömör Vben Fenyő-deszka. Szent Dénes. FF Vas, Baranya és Bihar

antarcticus. S I Talp-deszka. Asser crassior Vkben. Dél-szaki szél. Sz D DESZKÁZ, deszkázza. Deszkával be burítja, DÉNESD, Diénesd. F Vas Vben Dél-szeg. R Locus meridiationis S I padolja, bélli. Tabulat M A Assat CM Dél-szín. Lux meridiana DÉR. Be deszkázza. Contabulat Dél-színig. Pázm Pred p 321 Ki deszkázza. Asseribus exponit DÉR. Gelu, algor M A Bánnya béka a’ deret Dél-szinre hozza. Profert in apricum Pázm Meg deszkázza. Contabulat M A Tabulat Kal. p 90 km. CM. Dél-táj. Dér (Kis). F Baranya Vben Deszkázat. Tabulatum Faludi T É p Dél-tájban. Circa meridiem Dér-vette. Pruina adustus 297. Káldi Exod 35 11 Dél-tájra mutat az üdő. Faludi N E DERES. Gelidus, congelatus (Déres PP) Deszkázás. Tabulatio M A p. 110 Deresedik. Sz D Alget, congelat, pruinosus fit Meg deszkázás. Contabulatio M A DÉRLEL: fagylal, merevít. Sz D Dél után. Post meridiem. Gyakorta dél után Deszkázott. Tabulatus vagyon. km Homo pomeridianus Deszkázott fal. Paries

contabulatus PP DÉR-DUR. Dél utáni. Pomeridianus Szitán látott sok Meg deszkáztatott. Contabulatus M A aranynak, dél utáni kéz-fogásnak rovás a’ dijja. DÉR-DUR Tumultus, strepitus, v ira, km. iracundia, impetus, violentia. S I A’ vén DEV. * Disznó-dél. Telek Gömör Vben aszszony dér-dur. Dob-dél. F Torna Vben 13* DEV. Fél dél. Fél délig el végezik DEVECS. Fél dél-közben. Circa nonam matutinam Devecs-ér. E F Doboka Vben Fényes dél, fényes délben. Devecser. MV Veszprém Vben FF AbaFényes dél-színben Pázm Kal 619 új, Bács, és Baranya Vkben. Közép-dél. Vajda 3 K p 533 DEVERNÁL. Mulatoz Éjtszakát tánczban, DÉLBEN. Meridie Délben gyújtasz gyerivásban tölti Nap-estig v egész éjjel t yát. Lucernam adhibes in meridie; lumen soli devernáltak. Sz D mutuas. M A Délben vakoskodol. km DEZM. DÉLEL. Meridiatur PP M A Delelés. Meridiatio CM DEZM. Dezm-ér. E F és Sz P Kolos Vben DELETSZAKA. (mint nyaratszaka, teletszaka) Per meridiem,

durante meridie. DÉLI. Meridianus, australis, austrius M A Déli maradék. Cibi residui a prandio DÉ. Déli nap. Sol adultus, meridianus S I Déli sark. Polus antarcticus, australis S I Déli szél. Auster, notus M A DÉCZ. DÉLIG. Usque meridiem Reggeli vendég, nem DÉCZ. t f n forte Decius marad délig. km Décz’ háza. Sz P Abauj Vben Közép-délig. Vajda K É 1 K p 464 DÉCS. DÉLL. (contractum ex Délel) Meridiatur M A DÉCS, DECS. F Tolna Vben Sz PP Nyitra és Déllő Meridians Déllő. E FF Torda Vben Békes Vkben. Déllő hely. Locus meridiationis M A Décs-ér. Sz P Békes Vben DELLEST (dél-est). A meridie M A Décs’ falva. E F Udvarhely Székében Dellesti. Pomeridianus, post meridianus M A DÉCSE. E FF Belső Szolnok, és Torda Vkben 100 DÉRREL-DURRAL. Fragose, rigide M A Cum strepitu, ira v. impetu S I Dérrel-durral, keménységgel felele. Durius loquebatur. Pázm Pred p 656 DÉS. DÉS, DÉÉS. E MV belső Szolnok Vben Comidava. PP Dés-akna. F ugyan ott

Dés-ér. F Bihar Vben Dés’ falva. E F Küküllő Vben Dés’ háza. E F közép Szolnok Vben Sz P Veszprém Vben. DÉSÖL. L Dőzsöl El désöl. Vajda 2 K p 236 Désölés. Vajda K É 1 K p 368 Désölő. Vajda 2 K p 65 DI. DIB. DIB. Dib-dáb. Buttubata M A Vilis, nauci, floeci S. I Dib-dáb agyaskodások. Pázm Kal p 511 Dib-dáb irásocskák. Pázm Kal p 1068 Holmi dib-dáb. Gyöngyösi 1 Dar p 274 Dib-dábság. Quisquiliae DICZ. DICZ. Dicz’ háza. Sz P Borsod Vben DICS. Dicsőséges Szűz. Virgo gloriosa Dicsőségesen. Gloriose Dicsőségeskedik. Faludi N A p 93 Dicsőségtelen. Káldi Job 12 17 Dicsőűl. Glorificatur M A Dicsőülés. Zvonárics Post 1 R p 123 Dicsőűltt. Glorificatus M A Meg dücsőültt. Idem M A Dicsőültség. Glorificatio, status gloriae Meg dicsőültség. Zvonárics Post 1 R p 99 Dicsőűl. (mellyék-ige) Gloriose DICSTELEN. R Inglorius S I DIÉNES. DIÉNES t. f n Dionysius M A L DÉNES DIKIS. DIKIS. Linea sutoria PP A’ csizmadiáknál DICS

(DÜCS). R Gloria, laus S I item: laudat símító vas. Sz D Nam superest adhuc participium „DICSŐ“ DÉZSA. Scaphium M A Orca PP et MSS. anni 1592 habet ,,Kyrt DILK. DICHtessék az u szent neve.“ DÉZSÁN’ falva. F Tömős Vben Dics-kapu. Porta triumphalis, arcus gloriae DILK. Sica Consonat ei germanicum, S. I „Dolch.“ DÉZSMA. Dics-vadász. R Avidus gloriae, cupidus DILKOS. Sicarius L Gyilkos honoris. S I Dilkosság. Homicidium Telegdi Pred 3 DÉZSMA, désma, dézma. Decimae M A Ki Dics-vadászat. Honorum coeca libido, R. p. 67 adta a’ dézsmát. km aviditas gloriae, ambitio. S I Dézsma-adó föld. Ager decumanus PP DICSEKEDik. Gloriatur M A Más tollával Dézsma-bor. Decimale vinum DINOM. dicsekedik. km Dézsma-kéve. Manipulus decimalis Meg dicsekedik. DINOM. DÉZSMÁL, dézsmálja. Decimat M A Dicsekedés. Gloriatio M A DINOM-dánom. Dézsmálni kell a’ szavát. km Caute ei fides Dicsekedő. Gloriabundus adhibenda. DINNYE. DICSEKSZik. Idem ac: dicsekedik S I Meg

dézmálja. Decimat, addecimat M A DICSELKEDik. R Gloriatur, se jactat S I Dézsmálás. Decimatío DICSÉR, dicséri. Laudat M A Ő maga dicséri DINNYE Pepo M A Dézsmáló. Decimator Dinnye-fű. Teucrium camaepytis S I magát. Ipse sibi tibicen est M A Meg dézsmálja. Desumit decimam Dinnye-berki. F Baranya Vben El dicséri. Dilaudat DÉZSMÁN szedett gabona. Hánnyák vetik, Dinnye-mag. Semen peponum Meg dicséri. Allaudat, collaudat, dilaudat M mint a' dézsmán szedett gabonát. km * Görög dinnye. Melo, melopepo M A A. DÉZSMÁS. Decimator M A Meg dicséri maga magát. A’ jó portékáról Őszi dinnye, a’ melly Decemberben is eltart mondatik, melly dicséret nélkül is ki Mikes Török országi Levelek. p 445 DÉVA. Sárga dinnye. Pepo mutatja jóságát. Téli dinnye. (tomleg) Dicséret. Laus, collaudatio, hymnus M A DÉVA. E MV Hunyad Vben Dacidava PP Tök-dinnye: tök-nagyságú dinnye. Roszsz ember’ dicsérete nem nagy böDéva-ványa. MV Heves Vben Vas-dinnye

(Alsó, fölső) Sz. PP Komárom csületedre válik. km DÉVAI. A’ ki Dévára való Vben. Dicséretes. Laudabilis M A DÉVAJ. Petulans, nequam, dissolutus, devius DINNYÉS. Peponibus abundans Dicséretesen. Laudabiliter M A S. I Dinnyés kert. Cucumerarium M A Dicséretlen. Illaudatus v illaudabilis S I Dévaj mesterség. Faludi E M p 80 Dicsérés. Laudatio M A Dévajkodik, csintalankodik. Sz D Petulcit DIÓ. Meg dicsérés. Collaudatio M A Dévajság. Petulantia, nequitia S I Dicsérő. Laudans, collaudans Dévajságból tette. DIÓ. Nux M A Dicsérő beszéd. Panegyris Faludi E M p 238 Dió-bél. Nucleus M A CM Dicsért. Laudatus, famigeratus DÉVÉN. Dió-bélnek hártyája. Nauci M A DICSKE. F Nyitra Vben Dió-fa. Nux M A Dió-fának, aszDICSŐ Gloriosus, glorificatus M A DÉVÉN. MV Posony Vben szonynak, szamárnak, verve veszik Dicső fű, dics-fű. Verona Ehrenpreiss S I Dévén-Ujfalu. F Posony Vben hasznát. km Dicső kapu, dics-kapu. S I DÉVÉNY. MV Nógrád Vben

Dió-fás hely. Nucletum M A Dicső képpen. Gloriose S I Dió-fa’ virága. Nucamentum PP Dicső Szent Márton. E F Küküllő DÉVÉR. Vben. DÉVÉR: keszeg. Cyprinus PP Leuciscus Dicsőit, dicsőíti Glorificat M A Meg dicsőíti. Glorificat M A S. I Dévér nem ponty, hanem annál fejérebb, és nem olly hasas, jó ízű és Dicsőítés. Glorificatio M A böcsös hal. Találtatik a’ Marczalban is DÉZSA. Dícsős. Gloríosus M A Dücsősködik. Pázm Pred p 1067 Dücsősködó. Pázm Pred p 1240 Dicsőség. Gloria, laus Dicsőség-kivánás. Gloriae cupido Dicsőséges. Gloriosus Dicsőséges emlékezet. Faludi E M p 238 101 Dió-fenyő-fa. Pinus cembra v pinus pinea S DISZNÓ Sus, porcus M A A’ Disznó is néha Magló disznó. Scrofa I. búza-lisztet eszik. km Makkos disznó makkal álmad. km Dió’ héja. Calix nucis M A Disznó. A’ játék-kártyában: Vörös, tök, zöld, Malaczos disznó. Scrofa lactans Dió-hártya. Nauci M A makk-disznó. Rácz-disznó. Porcus

rascianicus Dió-kopács. Dió’ kopácscsa Culeolum Disznó a’ papiroson. Gutta atramenti e Sül-disznó. Erinaceus Margit’ Élete Prájnál Dió kopácslékja. idem M A calamo in chartam decidui. p. 369 Dió’ kopácsolékja. idem PP Disznó-akol. Hara Disznó-ól Szarvas disznó. Babyrussa Hirscheber Mitt Dió-mal. E F alsó Fejér Vben Disznó-alom. Substramentum porcorum M Tengeri disznó. Delphinus S K Dió-olaj. Carynion M A A Még a’ disznó-almot is el akarja adni. Vad disznó. Aper Dió-pohár. Oroscyphium PP km. DISZNAJA. Ejus Porcus Föl tartja az orrát, Dió-szány. E F Hunyad Vben Disznó-bab. Altercum M A Hyosciamus, mint az Érsek’ disznaja. km Díó-szeg. MVV Bihar és Posony Vkben faba suilla. Csapó p 33 DISZNÓBUL való. Suinus, suillus M A Sz. P Torontál Vben Disznó-bél. Margit’ Élete p 22 Intestina DISZNÓCSKA Porcus, porcellus M A Diószegi vásár. Meg esett neki a’ Diószegi porci. DISZNÓD R. idem vásár. km Disznó-dély. Telek Gömör

Vben Disznód. (Kis, nagy) E FF Szeben Dió-törő. Nucifrangibulum M A L Disznó’ farcsikája. Perna M A Székében. * Czinege-dió. Apró, és könnyű töretű dió Disznó-fark-pecsenye. Sültt disznó- fark Offa DISZNÓI Porcinus, suarius M A Egyiptomi dió. Pistacium CM penita. S I DISZNÓKODik. Spurce agit, spurcitias exercet Fás dió: nehéz töretű. Duratea nux Disznó-féreg. Porcellio S I DISZNÓRA ne vesztegess gyömbért. Cibum in Fenyő-dió. Pinea nux M A L Disznó-förtő. Volutabrum S I matellam non immittas. M A Férges dió. Egy férges diót sem adnék érte Disznó-hal. Delphinus V r a n c s i c s DISZNÓS. Suarius, porcarius M A Cassa nuce non emerim. Disznó-halál. Disznó-halállal agyon Disznós. F Hont Vben E Patak Szeben Koválatlan dió. Nux nondum a viridi veretessék. Pázm Pred p 214 Székében. putamine separata. Disznó-háj. Arvina PP Disznós Horváth. F Borsod Vben Kókos-dió. Cocus, nux indica S K Disznó -hús. Caro suilla, porcina cara M A

Disznósd F Borsod Vben Olasz-dió. Juglans S K Disznó-hús-áros. Porcinarius M A CM DISZNÓSÁG. Porcismus, sordities, spurcitia, Szerecsen-dió. Nux myristica Disznó-kenyér. Cyclaminus M A obscoenitas. S I Torok-dió. Epiglossis S K Disznó-kék. Endivia, dens leonis, sonchus DISZNÓT mellyeszt Glabrat suem aqua DIÓD. R Parva nux, nucula Diócska M. A candente. PP Diód. E F alsó Fejér Vben Disznó-kömény. Peucedanum, foeniculum Disznót pörzsöl. Glabrat suem PP Diód vár’ alja. E F alsó Fejér Vben porcinum, agriophylon. M A DISZNÓUL. Suatim M A DIÓI. Nuceus M A Disznó-láb. Perna S I DISZNÓZ, disznózza. Maculis inficit chartam Disznó-mogyoró. Xanthium PP DIÓS (quod nuces habet, v. iis abundat, aut Disznó’ nyúlja. Spina suilla S I nucibus conditum est, v . ) Nucetum M DITAMOS. Disznó-oldal. Petaso M A A. Disznó-ól. Hara, suile M A CM Diós. Nussdorf E F Kolos Vben ElőDITAMOS Dictamnus, dictamus M A Disznó’ órja. Unctum M A it Portulaca hegy Szala

Vben. Sz PP Fejér és Somogy domestica. Csapó. p. 225. Vkben. FF Posony és Nyitra DIVÁN. Disznó-ölés. Suicidium Vkben. Disznó-ölő. Suicida, mactator suis. Diós Győr. MV Borsod Vben DIVÁN (Déván, dévány.) Török nagy Tanács v Disznó-ölő Tamás. Diós Jenő. F Nógrád Vben ágy-szék, párna-szék, könyöklő. Beniczki Disznó-paréj. Mercurialis. Has-lágyító fű, Diós Kál. F Szala Vben p. 183 szél-fű. Csapó p. 113. Diós kert. Hortus nucum Káldi Cant Dévány-szőnyeg. Faludi E M p 238 Disznó-patak. F. Marmaros Vben. 6. 10 Déván Török fő-tanács. Faludi T É p 177 Disznó’ pataka. E F belső Szolnok Vben Diós mácsik, metéltt, rétes. Dévány-vánkos. Faludi E M p 238 Disznó-pázsit. Centumnodia, sangvinaria Diós’ pataka. E F Kővár Vidékében Csapó p. 226 Diós Patony. F Posony Vben DIVÉK. Disznó-pásztor. Subulcus, porcarius M A Diósod. E F közép Szolnok Vben CM. Dióst játszik. Nem játszik már dióst km Disznó-pörkölés.

Adustio porci, combustio DIVÉK Nemzetség-név Divék. F Nyitra Vben DIÓT kopácsol. Nuces putamine, cortice nudat setarum. S I Divék-új falu. F Ugyan ott PP. Disznó-rivás. Grunnitus S I DIPSE. Disznó-röfögés. idem M A Disznó sajt. Csinálják meg fözött, és apróra DIPSE. E F Besztercze Vidékében vágott bürkéből, disznó-fülbül, szalonnából, egy kalán disznó- vért hozzá töltvén, gömböczbe teszik, meg nyomtatják DIRIB. mint a’ sajtot, ollyan leszsz, mint az Olasz Szálámi. DIRIB. Disznó-serte. Seta M A Dirib-darab. Fragmenta, frustula, segmina, Disznó-zsir. Pinquedo suilla minutiae. M A Disznó-szaka. Angina PP Dirib-darab-fa. Csuzi Tromb p 667 Disznó-szar. Succerda M A Dirib-darab-kő. Caementitius lapis PP Disznó-szögy. Erinaceus suillus S I DIRIBEL: darabol. Disznó-tartás. Porculatio, res suaria S I El diribeli: darabolja. Consecat Disznó-tartó. Porculator CM Diribelés. Sectio in frusta Disznó-téj. Pázm Pred p 1126 Diribelő.

Diribitor Disznó-tor. Disznó-öléskori lakozás DIRIBRE darabra vagdalja. In frusta secat Disznó-tök. Cucurbita S I DISPUTÁL. Disznó-tövis. Carlina, chamaeleon alb Csapó p. 17 DISPUTÁL. Disputat M A Disznó-válu. Alveus porcorum S I Ki disputálta. Alterum disputando vicit * Kan-disznó. Verres S K DISPUTÁLÁS. Disputatio M A Eme-disznó. Scrofa, porca NC p DISPUTÁLÓ. Disputator M A 129. CM DISZNÓ. Mag-disznó. Scrofa Eme-disznó CM 102 DÍ. Dísztelenkedik. Indecore se gerit, indecenter DOBOS. Tympanista, tympanistes M A agit. S I Dobos. F Bereg Vben Sz P Fejér Vben DÍ. Disztelenség. Immodestia, insulsitas M A Dobos gém. Ardea stellaris S I Dedecus, turpitudo, probrum. S I Város-dobos. Sz P Szabolcs Vben DÍ. (D í j , diu, div) Valor, pretium v potentia, Disztelenűl Incondite, insulse, immodeste M DOBOSZ Coriarius S I potestas v. homagium, sacramentum A Dobosz. Sz P Fejér Vben submissionis. S I Doboszka, döböszke. Fa-iskátulya Sz D DIADAL: győzedelem.

Sz D DOBOT ver. Tympanizat M A Diadali: győzedelmi. Sz D DO. Dobot üttet. Pázm Pred p 482 DIADALM, diadalom. Victoria, praevalentia M DOBRA üti. Evulgat, famigerat S I A. Dobra veri. Idem DOB. Diadalma. Ejus victoria, ejus triumphus Dobra vonták a’ bőrét. km Diadalmas. Victoriosus, devictor M A DOB. (név) Tympanum M A El laktam mint DOBZik. Tumet, tumescit, turget, protuberat S Diadalmaskodik. Vincit, praevalet, a’ dob. km I. triumphat. Csuzi p 132 Dob. F Szatmár Vben Dobzás. Az alkő, és korong - vas között lévő fa, Diadalmat vesz. Vincit, triumphat M A Dob-dél. F Torna Vben a’ malomban. Diadalmasság. Biró Márton Micae p 143 Dob-fenék. F Gömör Vben Dobzó. Turgidus, tumidus it Species pruni Diadalmi. Victorialis, triumphalis Dob-pálcza: dob-verő pálcza. Sz D Nárai dobzó. Diadalmi jelek. Trophaea Dob’ rostya. Sz P Gömör Vben Dobzódik. Comessatur, epulatur, lurcatur, Diadalmi kapu. Porta triumphalis Dob-szó. Sonitus tympani M A helluatur. Pázm

Pred p 548 Diadalmi koszorú. Laurea * Réz-dob. Tympanum aereum Tisza-dob. F Szabolcs Vben Diadalmi szekér. Currus triumphalis Sz D DOB. DOBA. F Veszprém Vben Diadalmi vers. Epinicion M A DIAS, DIJAS. R Validus, valens, pollens, Doba-alszeg DOB. (ige) dobja Jacit, projicit Dobd le Barát Doba-fölszeg {E. FF közép Szolnok Vben potens, firmus v. pretiosus S I a’ vakarót. Fur ablatum restitue DIAT. Alá dobja. Jacit deorsum Doba-Pinkócz. Telek Veszprém Vben Diat-tartás. Gyülés, gyülekezet, közÁltal dobja Transcutit DOBANCS. Dobula Dőbel S I tanácskozás. Sz D Be dobja. Injicit Diatlan. R Invalidus, inpotens, infirmus, v DOBASZ Plenus, v satur v turgidus, tumidus Bele dobja. Injicit S. I vilis. S I El dobja. Abjicit DOBBAN. Terretur, terrefit. S. I. Diatlanság. Impotentia, invaliditas Föl dobja. Projicit sursum El dobban szívében. Faludi N. A. p. 205. DÍJA. Ejus valor v homagium Páz Kal Ki dobja. Ejicit Dobbant, dobbantja. Terret, terrefacit it allidit p. 916 Le

dobja. Dejicit Káldi Ezech. 6 11 it supplodit Ha láboddal Meg dobja. Percutit Ember’ díja. Homagium Sz D dobbantasz mellette, meg rezzen a’ jó ló. Reá dobja. Projicit ad alterum DIV. Aestimatio, lytrum, homagium M A DOBI. Sz. P. Heves Vben. Viszsza dobja. Reprojicit DIVJA, dijja. Ejus valor, ejus homagium DOBJA. Ejus tympanum. DOBÁL, dobálja. Jactat, jactitat S I DIVAT. Valor, pretium M A Dobja fakadva. Re infecta VM p 218 Dobálás. Projectio iterata Divatja. Divatjában vagyon a’ munka Fervet DOBOG. Palpitat M A Dobálgat, dobálgatja. Saepius jactitat opus. Dobogás. Plangor, sonitus, strepitus, palpitatio Dobáló Divatlan. Vilis, impotens M. A Dobálódik. Saepius projicit Divatlan ember: tehetetlen ember. Sz D Szű-dobogás. Palpitatio cordis DOBÁS. Jactus, projectio Dobogó. Palpitans, tremens DOBÓ. Jactor, projector DÍSZ. Dobogtat, dobogtatja. Facit palpitare, tremere Dobó. F Sáros Vben DOBOL. Pulsat, tundit, tympanizat M A Dobó’ falva. E F Udvarhely

Székében DÍSZ. Decus, decorum, ornamentum, elegantia Föl dobolja. Gravidat, impraegnat S I Dobócza. F Gömör Vben S. I Ki dobolja. Evulgat Dobóka, doboka. F Baranya Vben Disz-hely. F Szala Vben Reá dobolja: reá veszi. Pázm Kal p 436 Doboka. E FF Doboka, és belső Szolnok DÍSZE. Ejus decus Dobolás. Tympanisatio, pulsatio M A Vkben. Van dísze: van kelete. Doboló. Tympanista, tympanistria M A Doboka Vármegye. Comitatus Dobokensis Nincs dísze. Non aestimatur v non provenit Doboltat, doboltatja. Curat tympanizari DISZES. Decorus M A Venustus, elegans Ki doboltatja. Curat extympanizari, curat ad DOH. Diszes erkölcsök. Mores elegantes S I sonum tympani promulgari. Diszes öltözet. Vestitus elegans, cultus DOH. Putor M A Reá doboltatja. Edito tympani sono in collum Diszesedik. Decoratur, ornatur S I Doh. E F Kraszna Vben alterius rejicit. Diszesen. Decenter, decore, festive, venuste M DOHA. Ejus putor Beniczki p 102 Káldi Joël Viszsza doboltatja. Revocat Faludi N A. 2.

20 E. p 179 Diszesít, diszesíti. Decorat, ornat S I Régi búza’ doha. DOBOLY. E F Csik Székében Diszeskedik. Eminet, excellit, decoratur, Doboly ( A l , fel.) E FF Három szék DOHÁNY. Tabacum, nicotiana PP ornatur. Pázm Pred p 1269 Székében. Dohány-ágy. Area, cui semina nicotiaDiszesség Pázm Pred p 366 DOBOR. nae inseminantur. DÍSZKE. Agnus annotinus PP Dobor-gaz. F Posony Vben Dohány-czérna, mellyre a’ dohányt föl füzik Doborka aliis Doborló. E Major Három szék DÍSZLik. Laete provenit, procrescit levelenként, midőn szárogatják. Székében. Nagyon diszlik. Luxurianter procrescit Dohány-füst. Fumus tabacae S I Doborka. E. F. Szerdahely Székében. Nem diszlik: soványon terem. Dohány-füst-szivó. Nicotianae fumator S I Dobrony. (Doborony) F Veszprém Vben Diszlet. Prepon M A L Decorum Dohány-füzés. Confilatio h nicotianae DÍSZTELEN. Indecens, inconditus, insulsus, Dobrony (K i s , nagy) FF Bereg Vben immodestus. M A Disztelen erkölcs. Mores

inculti Faludi E M p. 238 Dísztelenít, diszteleníti. Turpat, maculat S. I 103 DOM. DOLMÁNY. Tunica, subucula, poderis M. A CM (talán Dalmatica) SokDOM szor a’ rongyos dolmányban is van DOMA. Telek Posony Vben okos legény. km Doma’ földe. F Vas Vben Dolmán. E F Szeben Székében Doma’ háza F. Borsod Vben Sz P Heves Dolmány’ galléra. Tunicae collare PP Vben. Dolmány-szür. Tunica gausapea Doma’ hida. F Szatmár Vben Posztó dolmány. VV L Domál. Szakolczai dolmány. Domáld. E F Küküllő Vben Maldorf Szür-dolmány. idem ac Dolmány- szür Fakó kocsi, kender-hám, nemes ember, Domány. F Krassó Vben Domány’ falva. F Szepes Vben szür-dolmány. km DOMOLA. Dolmányka. Faludi N E p 54 Domola’ háza. Sz P Torna Vben Dolmányos. Subuculatus, tunicatus M DOMONY. F Pest Vben A. CM DOLOG. Res, opus, negotium, labor M A Domonya (Alsó, fölső) FF Ung Vben DOMOSZLÓ. F Heves Vben E F közép Dolog’ ideje. Itt a’ dolog’ ideje Dolog-kerülő. Laborem

devitans, amans Szolnok Vben Pressdorf DOMÓ. Tuber, tumor, gibbus, tumentia, otii, desidiae. S I protuberantia. S I Dolog-nap. Dies profestus S I Kenyér’ domója: kenyér’ pupja. Sz D Dolog’ székében. In merito rei Pázm Kal p. 960 DOMB. Dolog’ szünte. Cessatio a labore S I Dolog-tétel. Operatio, labor, laboratio M A Dolog-tévő nap (vulgo dölög -tévő nap). Dies DOMB Tumulus, tuber terrae, tuber M A Domb. E F Kolos Vben profestus, operosus. M A Domb-oldal. Latus colliculi Dolog után édes a’ nyugodalom. km Domb’ egyháza. F Csanád Vben Dolog’ veleje. Rei summa, medulla S I Dolog-véghez-vitlen (re infecta) viszsza jött. Domb’ teteje, Summitas colliculi. Dolog-üzés. Operatio, laboratio S I * Ganéj-domb. Fimetum S K * Derék dolog. Magna res scilicet Határ-domb. Terminus S K Nyír-domb. Sz P Vas Vben Kutya-dolog. Elég kutya-dolog km Meg esett dolognak felejtés a’ vége. km Szemét-domb. Sterquilinium S K Mi dolog? Quid rei, quid novi? Vár-domb. F

Tolna Vben Szorgos dolog. Res urgens DOMBÉROZ. Helluatur, lurcatur, Dolga. Ejus labor Mi közöm hozzá, ő dolga, crapulatur, bacchatur. S I maga lássa. km DOMBI. Jól foly dolga. Prosperatur Dombi föld. Sz P Győr Vben Dolgatlan. anovos M A DOMBJA. Ejus collis Dolgatlanság. ««orsa Laboris carentia M Kozma’ dombja. F Szala Vben DOMBOR. A. Domborít, domborítja. Tumefacit, Dolgolódik. Laborat, operatur, occupatur M A turgidum facit. S I scribit etiam sine accentu. Domborodik. Turget, turgescit M A Dolgolodik. Föl domborodik. Adturget, adtumet, Dolgolódás. Laboratio, operatio, occupatio protuberat. M. A Domborodás. Protuberantia Domboru Dolgolódó. Laborator, operarius M A dombodnak dob-domborodása Dolg’ onya. F Sáros Vben dobodnak. Dolgos. Negotiosus, actor, it provisor, Domboru. Turgidus, tumidus, subvexus administrator. M A M. A Mi dolgosok? mit csinálnak, miben fogDomboruan. Turgide, convexe Sz D lalatoskodnak. V ö r ö s m a r t i p 249 Domborúl. Tumescit,

turgescit Dolgot ád. Hoc opus, hic labor est Domborúl a’ kenyér. Sz D Dolgot kerüli. Vitat laborem Domboruság. Protuberantia, convexitas Dolgot nem talál. Roszsz gazd’ aszszony az, CM. ki a’ ház körül dolgot nem talál. km Dombró. E F Aranyos Székében Dolgozik. Operatur, laborat M A Ki nem DOMBOS. Tumulosus, grumosus M A dolgozik, ne egyék. km Dombos hát. Gibbus S I Be dolgozott neki: jól meg verte. DOKTOR. Dombos hátu. Gibbosus S I Föl dolgozza. Laborando absumit Dombosság. Porculetum M A L Ki dolgozza. Elaborat, effingit, exasciat. S. I. DOKTOR. Doctor Dombosúl. Fit tumulosus Le dolgozza. Labore solvit. Doktor-koszorú. Laurea doctoralis Vajda DOMBOVÁR. MV Tolna Vben Dolgozás. Operatio, commercium M A 2. K p 157 DOMBÓ. FF Marmaros, Posony, Somogy Dolgozgat. Sensim laborat Sz D Doktor-sapka. Négy szegű Doktor-sapka és Bihar Vkben. E F Küküllő Vben Dolgozó. Laborans, operarius Faludi T. É p 295 Dolgozó szoba. Laboratorium. Orvos-Doktor. Faludi T É

p 297 Dolgoztat, dolgoztatja. Curat laborari, DOKTORSÁG. Doctoratus labore exercet. DOL. Dologtalan. Deses, otiosus Sz D DOL. F Zágráb Vben Dologtalankodik. Otiatur Vajda K É Dol’ honya, v. Dolg’ honya F Sáros Vben 1. K p 506 Dologtalanság. Otium, desidia Sz D DOLOS. Dolosd. Sz P Veszprém Vben Dohány-gáiczolás. Dohány’ fattyazása Dohány-kapálás. Pastinatio nicotianae Dohány-mag. Semina nicotianae Dohány-palánta. Planta nicotiana Dohány-por. Pulvis nicotianae S I Dohány-termesztés. Cultura nicotianae Dohány-termesztés’ tilalma. Dohány-tű. Hoszszú tű, mellyel a’ dohányt czérnára füzik. Dohány-zacskó. Sacculus ad nicotianam reponendam. S I * Bassa-dohány, Török dohány. Turcica tabaca. S K Cserebéli dohány. VV L Csomó-dohány. Fasciculus tabacae SK Döbrei dohány. Egy pipa dohány. Nicotiana, quantum faica capere potest. S K Füzes Gyarmati dohány. Hoszszú levelű dohány. Jánosházi dohány. VV L Kospalagi dohány. Leveles dohány.

Foliacea tabaca S K Metéltt dohány (aprított). Scissa tabaca S K. Viitnyédi dohány. VV L Dohányos. Nicotianam habens v ejus fumo utens. Dohányos. Soprony Vben Fekszik Sebesnek szomszédságában. Vályi Dohányos börböncze. Faludi E M p 67 Faica. Dohányozik. Tabaci fumum e fistula haurit PP. Dohányozás. Fumatio nicotianae Dohányozgat. Fumigat Dohányozó, dohányzó. Fumator Dohányzó szoba. Fumatorium DOHLik. Putescit, putidus fit Sz D Meg dohlik. Sz D DOHOLLik. idem Sz D DOHOS. Putidus M A Dohos fa, dögös fa. Anagyris foetida S I Dohos kérődés. Dohos liszt. Szeleld meg, ha dohos, mint a’ Vajkai aszszony a’ lisztet. km Dohos pára. Mephitis M A CM Dohos szájú. Oriputidus Pázm Pred p. 1011 Dohosít, dohosítja. Putidum facit Meg dohosítja. Pázm Pred p 1134 Dohosodik. Putet, putescit S I Sz D Meg dohosodik. Dohosság. Margit’ Él p 26 Putor M A L Dohosúl. idem Sz D Meg dohosúl. DOHOT. Deget Axungia ex oleo subterraneo S. I 104 DOROG. Hajdú-város FF

Tolna és Esztergom Vkben. Patak Esztergom Vben Sz P DOMIKA. Pulmentum Turós étek M A CM Heves Vben. A’ turóra vizet öntnek, domikának Dorog’ háza. F Heves Vben mondják: a’ vén leányt is férjnek adják, ’s Dorgos (Dorogos.) F Tömös Vben menyecskének hijják. km Dorogma. F Borsod Vben DOROMB. Crepitaculum, sistrum, crusma M DOMOKOS. A. Doromb’ nyele. DOMOKOS, DOMONKOS. t f n Dominicus Dorombol Dorombot pönget S I M. A Dorombolás. Doromb-pöngetés Domokos. F Heves Vben E F belső Dorombos Doromb-pöngető Szolnok Vben. Doromboz. idem ac Dorombol Domokos’ fa. F Vas Vben DOROMLÁS. Telek Pest Vben Domonkos. Telek Esztergom Vben DORONG. Phalanga, palanga, fustis, pertica, Domonkos’ szerzete. Ordo S Dominici palus. M A L DURUNG Dorongos. Fustibus instructus Vajda 3 DON. K. p 375 DOROSMA. F Kis Kunságban DON. DONG. Donog Bombilat, resonat M A Donog DOROSZ mint a’ darázs a’ ptrücsök között. km Azt Doroszol, doroszolja Leviter subigit, pastino PP. Gyomot

a’ föld’ szinéről éles kapával donogják szüntelen. Tasi p 158 el irtja. Sz D Meg dongja. Jó meg érett gyümölcs, mellyet Doroszlás. Gyom-írtás, sarabolás a’ darázsok meg dongnak. km Dug 1R Doroszló. Gyom-írtó, saraboló p. 299 Doroszló. F Vas Vben Deissdorf Dong-ér. Ér Csongrád Vben Doroszló. F Bács Vben Donga. Asserculus, assiculus M A Rába-doroszló. F Vas Vben Frauendorf Vékony dongájú ember: nem igen egészséges. Sz D DOROTTYA. Dongat, dongatja. Az ő házát sürüen dongatták a’ látogatók, a’ vendégek. Sz D DOROTTYA. (DORA, DORKA, DORKÓ) Dongás. Bombus M A Dorothea. M A Dongó. Bombilans, resonans M A DORÁNY. Dongó. E Sz P Kolos Vben Dorányka, doránka. Kis Patak Nyitra Vben Dongó bogár. Bombylius M A Dongó légy. Donogó légy Tinulus, DOZMAT. tinnunculus. PP Musca carnaria S I. Crabro NC p 147 DOZMAT. F Vas Vben DOMIKA. DONYHA. DONYHA. Matta M A Nagy párna L DUNYHA. DOR. DÓ. DÓCZ. DÓCZ. Sz P Csongrád Vben DOR.

DORBÉZOL. Helluatur PP Dorbézolás. Nagy István Márt Koron p 55 DÓNÁT. Dorbézlás. Prágai p 764 DÓNÁT. t f n Donatus Dorbézló. Helluo PP Dónát. Sz P Csongrád Vben DORGÁL, dorgálja. Reprehendit, objurgat, corripit, castigat. M A A’ ki mást DÓZSA. dorgálni akar, maga feddhetetlen légyen. km. Quae culpare soles, ea tu ne feceris DÓZSA F Jászságban ipse. Meg dorgálja. Coarguit M A Dorgálás. Objurgatio, correptio, castigatio, DÖ. reprehensio. M A Meg dorgálás. Reprehensio, correptio, DÖB. redarguitio, increpatio. M A Dorgáló. Reprehensor, objurgator, castigator DÖB Döb’ réte. F Szala Vben M. A Dorgálódik. Reprehensat, saepius redarguit DÖBBEN Terretur, terrefit Sz D Meg döbben. Faludi T É p 14 DORMÁNY. Döbbent, döbbenti. Terret, terrefacit S I Dormányd, Dormánd. F Heves Vben Meg döbbenti. Perterret DORNA. E Patak Csík Székében DÖBÖG. Tremit, palpitat, agitatur Sz D Döbögés. Palpitatio Döbögő. Palpitans, tremens DÖBÖNY. Vas

ligneum pro caseo Sz D. S I DÖBÖLLŐ. E Major Három szék Székében DÖBÖR. F Vas Vben Döbör-hegy. F Vas Vben Döbörke. Orca, labrum, vannus S K Döböny. Döbörög. Tonat Döbörög az ég Sz D Döbres. Sz P Veszprém Vben Döbrő. F Heves Vben Döbrő-köz. MV Tolna Vben Döbröcze. F Szala Vben Döbrög. Sz P Somogy Vben Döbrönte. Sz PP Tolna és Veszprém Vkben DÖCZ. DÖCZ. DÖCZCZEN. Impingit, offendit, succutitur S I Meg döczczen. Döczczent, döczczenti. Succutit Meg döczczenti. DÖCZÖG. Succutitur, concutitur, jactatur Biró Márton Micae p. 352 Döczögés. Succussio Döczögő. Succutiens Döczögő ló v. kocsi Sz D Succussor equus, currus. S I Döczögős út, szerencse. Sz D Döczögtet, döczögteti. Succutit Döczögtetö kövek. Pázm Pred p 86 Döczögtetö, zökögö. Faludi E M p 238 DÖCS. DÖCS. Határ-falu DÖCSE. F Szala Vben Vályi DÖD. DÖD. DÖDÖG. Viszsza dödögtem. Durczáson viszsza feleltem. Hallottam 1828 Ján 1 DÖDÖR. Dödörög

(didereg, dedereg). Frigutit M A CM Dödörgés. Faludi N A p 71 Dödörgö. DÖDÖLLE. Liszttel föl eresztett kásagombócz Sz D DÖF. DÖF, döfi. Arietat, quatit M A Által döfi. Transfigit Föl döfi. Configit Meg döfi. Pungit Viszsza döfi. Recutit DÖFÉS. Arietatio, punctura DÖFÖD, döfödi. Saepius arietat, quatit, figit, pungit. Meg döfödi. Döfdös. idem S I Döfdöz. idem Döföl, döföli. Saepius pungit Pázm Pred p 510. Kal 137 Döfölés. Pázm Pred p 509 1060 DÖFÖTT. Punctus, ictus, ictu petitus 105 DÖR. Döföttyű. Tésztás étel’ neme A’ Székely Dögösödik: mirígyesedik Sz D DÖRDÍT, dördíti. aszszony meg nem sütte még a’ mézes Meg dögösödik. Széllyel dördíti. Kónyi, Ábel’ halála p 24 mákos döföttyűt. DÖGÖT ránczigál. Cadaver vellicat DÖRDÜL. Intonat M A DÖFŐ. Pungens, arietans, quatiens DÖLF. Meg dördül. Intonat M A DÖG. Meg dördül az ég. Sz D Intonuit coelum DÖLF. Superbia, elatio, arrogantia S I

Dördület. Tonitru Sz D DÖG. Cadaver, lues, pestis M A Kisfaludi’ Regéji. p 144 Dördülés. Meny-dördülés Tonitru M A L Dög-halál. Pestis, pestilentia M A DÖLFÖS. Sciolus, elatus M A Vajda Meg dördülés. Intonatio M A Dög-hely. Locus morticiniorum S I K. É 1 K p 376 ht „Dölfölös“ uti et p DÖRG, dörög. Tonat, intonat, murmurat M A Dög-hús. Caro morticina, cadaver S I 584. Hadd dörögjön, csak ne üssön. km Dög-kórság. Lues, morbus contagiosus S I Föl fuvalkodott dölfösök. Pázm Kal p 25 Környül dörög. Circumtonat M A Dög-légy. Musca caesar S I Dölfösködik. Superbit, arroganter se gerit Csuzi Meny-dörög. Coelum tonat Dög-ló. Equus macie corruptus Schindp 257 Tromb p 75 Dörget, dörgeti. Facit tonare maehre. S I Dölfösség. Superbia, elatio, arrogantia M A Dörgés. Tonitru, crepitus M A Dög-mező. E F belső Szolnok Vben DÖM. Ég-dörgés. Annyit tanultam a’ beszédjéből, Dög-mirígy. Bubo pestilentus, carbunculus mint az

ég-dörgésből. km S. I DÖM. Meny-dörgés. Dög-nyúzó. Excoriator morticiniorum S I DÖME Dörgicse (Alsó, fölső, kis.) FF Szala Vben Dög-rovás. Ha a’ júh szomorúan legel, dögDöme’ földe F Szala Vben Dörgöcze. Apró hal’ neme, melly Fertő’ tavában rováson van. Dug km 2 DÖMÖCZK. Damascus fogattatik. L Rumi EmlékR p 305 Dömöczki. Damascenus Csuzi p 659 írás. I Köt p 422 Dög-szag. Putor, foetor cadaverosus S I Dömöczki aczél. Faludi E M p 185 Dörgöl, dörgöli. Conterit, deterit M A Dög-test. Cadaver Dömöczki kard. Gladius Damascenus S I Hozzá dörgöli. Adfricat, adfriat S I Dög-verem. Fossa morticiniorum SchindDömöczki Szent János S Joannes Le dörgöli. Delet, detergit, defricat S I grube. S I Damascenus. Csuzi p 95 Meg dörgöli. Confricat * Buja dög. Lues venerea Rácz Sámuel Dömöczki szövet. Tela Damascena. S. I. Dörgölés. Attritus, contusio M A Marha-dög. Lues pecorum Dömöczki vörös tafota. Materia Damascena Föl

dörgölés. Intertrigo S I DÖGE. Ejus lues Sz. D Ruha-dörgölés. Laevigatio vestium Döge, Döghe. F Szabolcs Vben DÖMÖCSKÖL, dömöcsköli: csomoszolja Dörgölő. Conterens Döge van: sok van. a’ szőlőt a’ kádba. Sz D Conterit, Dörgölődik Increpitat, murmurat M A it DÖGGEL holtt. Morticinus M A CM contundit, confringit. S I Affricatur, atteritur. Pázm Pred p 29 DÖGLik. Putescit, putrescit M A Perit, DÖMÖLK (Nemes, pór) FF Vas Vben Bele dörgölődik. Interitur mortem luit, cadaver fit. S I Szépen DÖMÖR Föl dörgölődik. Perfricatur döglik a’ marha, olcsó leszsz a’ bőr. km Dömör-kapu. Sz P Tolna Vben Hozzá dörgölődik. Affricatur Bele döglik. Immoritur, interit DÖMÖS. F Esztergom Vben Meg dörgölődik. El döglik. Interit, perit Dömösöd, Dömsöd. F Pest Vben Dörgölődés. Murmur, murmuratio M A Meg döglik. Putescit, putrescit M A A’ it. Affrictus, affricatio DÖMJÉN. kecske is akkor rúgoldoz leg inkább, Dörgő. Tonans mikor meg

akar dögleni. km DÖMJÉN. t f n Damianus Szent Dömjén Meny-dörgő. Coelitonans Döglel, dögleli. Facit perire, lue inficit Pázm Meny-dörgős adta. Péter. S Petrus Damianus Csuzi p Pred. p 1077 DÖRMÖG. Murmurat Sz D 110. Döglelet. Pestilitas M A Ki dörmögte magát. Dögleletes. Pestiferus M A DÖMM. Dörmögés. Vajda 2 K p 357 Dögleletesség. Pestilitas M A DÖMM. Meg dörmögtetlek várj. Dögleltt. Pázm Kal p 201 DÖMMÖG: dunnog, dörmög, morog. Sz D DÖRÖCS. Dögleltet, döglelteti. Facit, ut lue inficiatur, Dömmögő Döröcske. F Somogy Vben et contagione. Pázm Pred Döröcsköl, döröcsköli: öszve zuzza, DÖNG. p. 1011 zöcsköli v. tömi Zsákba döröcsköli, Dögleltető. Pestiferus Pázm Kal p 248 DÖNG. Resonat, strepit Dong Sz D gyúrja. Sz D Dögleszt, dögleszti. Facit perire, pessumire DÖNGET, döngeti. Sonitum vel strepitum facit 14 Ki dögleszti. Sz. D S I Meg dögleszti. Meg döngeti: meg ütögeti, kongatja. Sz D Döglet (név). Pestilitas M

A DÖNGÉS: dongás. Dögletes. Pestilens M A DÖNGÖL, döngöli. Sulykolja Sz D Döglet (ige), dögleti (idem ac Dögleszti) Faludi Döngölő. N. U p 90 Döngölő fa. Sulyok Pavicula Ein Schlaegel Meg dögleti. Corrumpit, inficit, pestem PP. inducit. M A DÖNGŐ: dongó. Döglött. Putidus, putridus, tabidus M A DÖNT. Meg döglött. Putrefactus, tabefactus putidus. M A DÖNT, dönti. Diruit, deturbat, v effundit Sz D DÖGÖN száll. Nem méh az, ki meg száll a’ S. I dögön. km Be dönti. Infringit DÖGÖNY. El dönti. El döntötte a’ levest km Dögönyeg. Dolon M A Ollyan pálcza, Föl dönti. Resupinat, evertit S I mellyben belöl handzsár vagyon el rejtve. Ki dönti. Effundit Dögönyöz, dögönyözi. Verberat, fustigat Faludi Le dönti. Dejicit, prosternit N. E p 118 Prágai p 803 Meg dönti. Ruinum alteri caussat Meg dögönyözi. Öszve dönti. Facit, ut corruat DÖGÖS. Pestilens, pestifer M A CM DÖNTÉS. Ruina v effusio Dögös. Sz P Nyitra Vben DÖNTÖGET,

döntögeti. Identidem ruinat Dögös egű föld. Faludi E M p 238 DÖNTŐ. Ruinans, deturbans Dögös kelevény. Carbunculus, bubo S I Dögösít, dögösíti. Lue inficit S I DÖR. Dögösködik: betegeskedik. Vajda 2 K p 436 106 Éjjeli dőzsölés. Compotatio nocturna DÖRÖMB: doromb. Crepitaculum, sistrum Dőledez Sensim ruit, collabitur Pázm Pred p 1205. Föl dőzsölés. Faludi N U p 44 S. I Dőzsölő. Pázm Pred p 192 Ki dőledez. Dörömböl: zörget. Sz D Le dőledez. Dörömböz. Strepit, pulsat, intonat M A Dőledezés. Collapsus DÖRÖG. Sz P Győr Vben Dőledezett. Ruinosus DR. Dörögd. F és Sz P Szala Vben Dőledező. Ruinam minitans DÖRÖS. Dőledés, dölledés, dülledés. Döröske. F Vas Vben Ki dülledés. Extuberatio M A DRABANT. Dörösök, Dörsök. E Sz P Kraszna Vben Dőledtt. Turgidus M A DÖRREN. Intonat DRABANT. Stipator, satelles M A Dőledtt pofájú. Buccosus, genas habens Meg dörrent az ég. Intonuit coelum turgentes. S I DÖRZSÖL,

dörzsöli: csiszolja, morzsolja. Sz D Dőledtt szemek. Oculi eminuli PP Terit, conterit, friat, fricat. S I Kukoriczát DRAGONYOS. Dőledtt szemű. Oculos habens protuberantes S dörzsölnek. I. El dörzsöli. Deterit, defricat DRAGONYOS. Dimacha PP Ki dülledtt. Extumidus M A Meg dörzsöli. Dragonos. idem Faludi T É p 264 DŐLENDŐ. Ruiturus Pázm Kal p 656 Öszve dörzsöli. Conterit, confricat Búzát DŐLESZ. dörzsöl. Pázm Kal p 650 DRÁG. Dőlesz-szék. R Hodie zsöllesz-szék Sella DÖT. DRÁG. E F Doboka Vben reclínatoria. Drág-fi. Dőleszkedik. Acclinat se Neki dőleszkedik, DÖT. DRÁGA. Pretiosus, carus M A mint az egész helyes paraszt. km DÖTK. F Szala Vben Drága dolog. Jó bor, szép feleség, csöndes Ki dőleszkedik az ablakra. Fenestrae pectore DÖVÉNY. lelki isméret, drága dolog a’ világon. km tenus innititur. Drága étel.Uraknak való a’ drága étel km Meg dőleszkedik. Acclinat se DÖVÉNY (mint sövény.) F Borsod Vben Drága gyöngy. Margarita

PP Reá dőleszkedik. idem Drága kincs a’ jó hír, valaki avval bír. km Dőleszt, dőleszti. Acclinat se Drága kő. Gemma, unio M A Neki dőleszti magát. Drága kő-áros. Gemmarius M A DŐLÉKENY. A’ mi könnyen dől Caducus DŐ. Drága kő-hozó. Gemmifer M A Dőlékenység. Caducitas Drága köves. Gemmatus, gemmosus M A DŐLÉS. Prolapsio Drágaság. Caritas M A it Annonae penuria, El dőlés. Eversio, delapsus M A DŐ. caristia. A’ sok pénz is tehet drágaságot Dug km Föl dőlés. Inversio DŐ. 2. R p 236 Ki dőlés. Prolapsio, elapsio M A DŐÍT, döjt, döjti. Deturbat, defundit M A Drágaságot szerez. Caristiam causat DŐLNI indúltt. Proclinatus, prociduus M El dőjti. Profundit, deturbat M A Drágaságok. Pretiosa A. Föl dőjti. Resupinat, evertit M A Drágább. Nincs drágább az üdőnél km DŐLÖNCSÉL: dőledez. Sz D Föl döjti a’ kocsit. Sz D Invertit currum Leg drágább az, a’ mit könyörgéssel kell meg DŐLÖNG. Ruit, proruit Káldi 1 Reg Le

dőjti. Defundit, deturbat, demolitur M A nyerni. km 23. 13 Pred 12 13 Öszve dőjti. Diruit, demolitur, deturbat, Drágábbodik. Carior fit, crescit in pretio S Dőlöngő. Nutans, vacillans, titubans S I destruit. S I I. Dőlöngöz. Nutat v labascit Dőlengez Döjtés. Deturbatio, defusio M A Drágáll, drágállja. Carum putat M A DŐLŐ. Ruens El döjtés. Profusio, eversio, deturbatio M A Meg drágállotta. Quia caro pretio servatum Dőlő bötük. Literae cursivae Sz D Föl dőjtés. Deturbatio, eversio M A est, noluit emere. Dőlő félbeli. Ruinam minans DŐL (Dő-ül, alterutra vocali elisa fit Drágán. Pretiose, care M A Dőlő félben van. Nutat M A DŐL, v. DÜL, nam utroque modo dicitur) Ruit, Drágán tartja. Justo carius vendit Dőlő félben való. Prociduus M A labitur. M A Drágás. Care omnia vendens, care aestimans M Dőlő föld. Jugerum M A Bé dől. Bé dőltt a’ kut A. Dőlő földnyi. Spatium jugeri, stadium M A Bele dől. Bele dőltt az árokba

Drágáskodik. Care omnia servat, vendit Dőlőz, dőlőzi. L DÜLLŐZI El dől. Delabitur, corruit M A El dőltt a’ DRÁGALÁTOS. Pretiosus M A DŐLTT. Prolapsus, deciduus zsák. Drágalátosan. Pretiose, sumtuose M A Dőltt fa. A’ le dőltt fának fejét a’ gyermek is Föl dől. Föl dőltt a’ szekér DRÁGÍT, drágítja. Árát föl veri, szökteti, ugratja ránczigálja. km Dug 2 R P 7 Ki dől. Excidit, elabitur M A Sz. D Dőltt gabona. Fruges ob fertilitatem Le dől. Procidit, decidit, delabitur, corruit El drágítja. Pretium rei nimis auget prociduae. M. A Le dőltt az ágyra Meg drágítja. Procurat rei majus pretium El dőltt. Collapsus M A Meg dől. Meg dőltt a’ búza DRÁGODik. Pretium rei augetur Le dőltt. idem M A Reá dől. Acclinat se Meg drágodott búza. Auctum est frumenti Őszve dől. Corruit DŐR. pretium. Sz D Széllyel dől. idem DRÁGUL. Idem DŐR. F Soprony Vben Szét dől. idem El drágúl. DŐRE. Insipiens, stultus M A DŐLED. Protuberat M A

Proruit, labascit Meg drágúl. Dőreség. Insipientia, stultitia. Sz. D. Ki dőled. Extumet, protuberat M A Dőrélkedik. Insipit, stultum agit. Sz. D. DRASSÓ. Dőledék. Rudus, ruina Dőledékeny. Prociduus, labascens, ruinae DŐZS. DRASSÓ. E. F. alsó Fejér Vben. proximus. S I DŐZS. Dőledékes. Ruinosus, ruderosus DRÁVA. DŐZSÖL. Perpotat M A Tempus potando, confabulando consumit DRÁVA. Dravus Föl dőzsöli. Ligurit M A Dözsölés. Pázm Kal p 396 Dráva’ vize. idem M A Dráva-fok. F Somogy Vben 107 Dudás. Tömlő-sipos Utricularius, pythaules, DUGGAT, duggatja idem ascaules. S I Egy csárdában két Dudás DUGOGAT, dugogatja Occultat, abscondit meg nem fér. km frequenter. M A Pázm Kal p 304, 1007 DUDAR. F Veszprém Vben DUGÓ: dugni való. Stiparius M A DRIDA. DUDOG. Orrából beszéll, v magában dörmög Eczetes Korsó meg találta dugóját. km Sz. D DUGTIG. Teliden teli, torkig S I DRIDA. Missile PP Dudognak a’ vén aszszonyok. Sz D DUGÚL. Obstruitur,

obturatur S I DRIDÁZ. Missile torquet PP DUDOL. Minurizat, modulatur M A CM Dugulás Obstructio S I Dudolja. Faludi N E p 209 DRINÁPOLY. Bé dugulás. Obstructio S I Dudolás. Minurizatio M A Dugúltt. Obstructus Dudolgat. Biró Márton Micae p 49 DRINÁPOLY. Hadrianopolis M A Dugúlttság. Obstructio S I Dudoló. DUGVA. Confertim M A Jó dudoló: jó köppentő. DRINCS. DUH. DRINCS. Permutatio, commutatio M A DUDOR Dudorodik. Turgescit, protuberat DRINECS. Idem M A Ki dudorodik. Extuberat DUH. Ki dudorodott a’ szeme. Sz D DUHOG. Magában morog, dömmög SzD DRÓT. Dudorog: reszketve, sziszegve fázik. Sz D Mit duhogsz. Sz D DRÓT v. DARÓT Filum ferreum v aeneum S I DUDVA. Vepres, vepretum, sentes, senticetum, Viszsza duhog: viszsza felel. Sz D DRÓTOS. Venditor fili ferrei v aenei carectum. M A Dudvás. Drótos Tót. DUK. Dudváskodik. Csuzi p 245 DRÓTOZ, drótozza. Filis ferreis munit, v DUK. obducit. v instruit DUKA. FF Vas, és Pest Vkben DUDI. DRUSZA. DUKÓ’ falva. F

Sáros Vben DUDI. Juditha junior DRUSZA. Homonymus, similis nominis S I DUL. DUFFAT. DUL. DUFFAT. Rosz bor’ neme, melly föl puffasztja DS. Dul’ falva. F Marmaros Vben az embert Szala VárDul’ háza. F Gömör Vben megyei roszsz Duffat-bor. Hallottam DSIDA. 1806. DUNA. DSIDA. Missile v hasta, sarissa, verutum S I DUFLA. DUNA. Danubius Sok víz el foly addig a’ DSIDÁZ. Missile torquet v hasta petit, hastis Dunán. km concurrit. S I DUFLA. Dupla Duna elvi. Transdanubianus Fábsics, Dufla tafota. Tafetum duplicatum. PP. DSINDSA. Kengyel-futó. MSS Dufla viola. Duna elvö fölső Magyar ország. Heltai M DSINDSA. Sáros, iszapos, ingoványos hely Kron. 1 Dar 409 DUG. Duna’ pontya, Tisza’ kecsegéje, Ipoly’ csukája leg jobb böjt, ha Szeremi borban DUG, dugja. Stipat M A Occultat, abscondit főtt. Bél Mátyás Not Hung Tom IV p DU. PP. 12. Bele dugja. Ingerit M A Duna-szeg. F Győr Vben Bé dugja. Obstruit, obturat M A Nehéz Duna’ víze. A’ Duna’ víze sem mossa le

DUBA. minden szájt bé dugni. km emberről a’ gyalázatot. km El dugja. Occulit, celat, obstrudit M A Nagy Duna. Alveus Danubii principalis DUBA. SZ P Szala Vben Ki dugja. Protrudit Ki dugta a’ fejét Vág-Duna. DUGA, donga. Sz D DUNAI. Danubianus DUD. Dugába dőltt: öszve dültt, öszve omTul-dunai. Transdanubianus DUD. lott. Sz D S I DUNÁBA. In Danubium Kipez kapoz Dud-vág. Folyó víz Nyitra és Posony DUGACS. Obturaculum, obturamentum, mint a’ Dunába haló ember. km Vkben. Mocsár Komárom Vben embolus. Sz D Dunába hal. Mind egygy, akár a’ tengerbe Dud-vág’ berke. Beniczki p 66 Dugacsol, dugacsolja. Obturat Sz D haljon az ember, akár a’ Dunába. km DUDA. Fistula rauca, uter PP LyripiDunába hordani vizet Ligna in sylvam ferre Bé dugacsolja. Sz D pium. Tele vagy szóval, mint a’ duda széllel DUNÁBAN. In Danubio Nagy dolog volna, ha DUGASZ. Obturamentum M A km. a’ Dunában nem volna víz. Fontes ipsi Segg-dugasz. km Oláh-duda. Föl fujták, mint az

oláh- dudát sitiunt (ironice). Dugaszol, dugaszolja. Obturat, obstruit. km. Dunában keres vizet. In mari aquam quaerit S. I Dudál. Fistula rauca ludit, Tibia utriculari K. V p 238 Be dugaszolja. canit. S I DUNÁN. In Danubio, per Danubium El dugaszolja. Vajda K É 1 K p Dudálás. A’ dudálás szerint kell tánczolni Dunán innen. Cis Danubium 585. Ut calami resonant, sic est ducenda Dunán túl. Trans Danubium DUGÁS. Occultatio, absconsio chorea. K V p 544 Dunán mentt le. Danubio vectus Bé dugás. Obstructio M A DUNÁT által uszsza. A’ kutya csak kutya, ha El dugás. Occultatio, absconsio M A tízszer által uszsza is a’ Dunát. km DUGDAL, dugdalja. Identidem occultat Sz D DUGDOS, dugdossa. idem, Sz D Bé dugdossa. Obstipat CM DRÉGELY. DRÉGELY. Vár-omladék Hont Vben Drégely-palánk. F Hont Vben 8* 108 DUNYHA. DUNYHA. Matta, pulvinar M A Dunyha-lepedő. Dunyha-töltés. Tomentum M A DUNYHÁS. Habens mattam Dunyhás ágy. Lectus matta instructus DURZ.

Extruditur. Durzad: borzad. Sz D Ki duvad a’ bodza-fának béle. Sz D Durzadtt. Hispidus, horridus M A Duvaszt, duvasztja. Durzaszt, durzasztja. Ki duvasztja. Extrudit, extundit Sz D Meg durzasztja az orrát. Tollit supercilium Duvadás Sz D K. V p 512 M A DURR. DÚCZ. DURR. Sonus explosionis DÚCZ. Tuber PP Kenyér’ pupja it Fulcrum, Dér-durr. A’ vén aszszony dér-durr fulcimentum. Duczot vetett a’ gerenda DURRAL. alá. Somogyi mondás Dérrel durral beszél. Pázm DÚCZA. Ejus tuber Dérrel durral adják ki a’ választ. Mikes Kenyér’ dúcza. Tuber panis PP Török Orsz. Levelek p 424 DUCZOS. Pupos DURRAN. Tonat, crepat S I Duczos kenyér. Sz D El durran. Detonat DUPLA. DUCZÓ. F Nyitra Vben Durranás. Tonitru, bombus, sclopus, crepitus S. I DUPLA. Duplex Kettős, kétféle, kétszeres S I DÚS. Durrant, durrantja. Explodit Dupla arany. Aureus duplus El durrantja. Dupla kereszt. Crux duplicata Ki durrantja. Explodit DÚS. Opulentus, dives, locuples M A A’ dusok

Dupla szeg-fű. DURROG. Tonat, crepat S I nem soká uralkodnak. km Dupla tafota. Tafetum duplicatum Durrogtat, durrogtatja. Facit tonare, crepare Dús. F Tolna Vben Dupla viola. Durrogtatás. Crepitatio Dús aszszony. Faludi E M p 238 DUPLÁN. Duplicato, dupliciter A’ fösvény Durrogtató. Dús gazdag. Epulo Faludi N A p 229 duplán költ, a’ röst duplán jár. km Dús kincs. Thesaurus rapto partus DUPLÁZ, duplázza. Duplicat S I DUTKA. Dús menyecske. Faludi N A p 109 Meg duplázza. Conduplicat Dupláztatja. Curat duplicari DUTKA. Epops Szar-babuk, büdös babuk DÚSA. F Gömör Vben Dusány. F Liptó Vben Szara-kakota. M A L DUR. DUSKA. Poculum religiosum, haustus votivus, DUR. hospitii cyathus. M A Poculum DURÁL, durálja. Firmat, obfirmat charitatis. Meg durálta magát. Obfirmavit se Duska-ital. Magyari Orsz Roml p 74 DÚ. DURÁNCZI. Duskál: iddogál. Sz D Duránczi baraczk. Malum durantium, Duskálkodik: fennyen költ, veszteget, DÚ. persicum duracinum. PP M A

részegeskedik. Sz D Duránczi szilva. Prunum durantium, DÚ. R Rapina, praeda Duskálkodás. Vajda 2 K p 252 duracinum. PP M A Dú-méh. Tolvaj méh Hallottam 1822 Febr Duskálkodó. Biró Márton Micae p 234 DURÁND. Durandi villa MV Szepes Vben 3. Egy méh-kas-kötő Kocsi embertől Duskás. Dug km 2 R p 67 Csuzi p 55 DURBONCZA. Duskás élet. Vajda 2 K p 253 DÚD, Dúud. F Arad Vben Durbonczás. Duskás társ. Faludi N E p 9 DÚL, dúlja. Depopulatur, depraedatur M A it Durbonczáskodik: makacskodik, Fremit, vincit, superat. S Duskáskodik. Compotat Csuzi Tromb, p makranczoskodik. Sz D I. Veszett Ország az, kit szamáron 110. DURCZA. Inobedientia PP Contumacia, dúlnak. km Duskásság. Csuzi p. 661 pervicacia, renisus. S I Dúl-foszt. idem M A Duskát iszik. Bibit poculum charitatis Prágai p Durczálkodik. Molnár Ferencz Lelki Tárház p Dulnak fosztnak. km Agunt et ferunt M A 793. 10. Dúl-fúl. Fremit, infremit M A Spirat Duskáz: iddogál ,,Vitézi, mint szokás Durczás.

Asper, inobediens PP Contumax, minas, frendet. Dúl-ful magában, mint a’ duskáznak egymással.’’ Gyöngyösi Munk pervicax. Trotzig S I vad kan. km 1. Dar p 283 Durczáskodik. Obsistit, renititur, non obedit El dulja. Depraedatur M A DUSNA. Folyóka Zemplin Vben Sz. D S I Föl dulja. idem M A Faludi N A p 39 DUSNOK. F Pest Vben Sz P Borsod Vben DURDA. Drama, abramis Brachsen S I Meg dulja. idem M A Víz-árok Szabolcs Vben. Durda: széles, vastag, tömött testű, p. o Dulakodik. Luctatur, concertat S I DÚSODik: gazdagodik. Sz D gyermek. Sz D Dulás. Depopulatio, depraedatio M A DUSSÁG. Opulentia M A DURUNG. (Pázmáno „Dorong“ pred p 496) Dulás fosztás. idem Vectis, solidior fustis Dulás fulás. Fremitus M A Emelő durung. Vectis El dulás. Depraedatio, depopulatio M A Durungol, durungolja. Meg dulás. idem M A Ki durungolta. Fuste expulit Dúló, dulló. Depopulator, vastator, praedator Durungot vetettek elejbe. km Meg akaM A item Adó-bé hajtó Dúllót küldöttek

dályoztatták szándékát. a’ nyakára. Dulló van a’ házánál it DURVA. Rudis, indigestus, impexus PP Mintegy Szolga- biróságot viselő Tiszt a’ Crassus, impolitus, incultus, barbarus. S I Székelyeknél. Sz D Durvad. Parasztosodik Dulló. F Trencsin Vben El durvad: el parasztosodik, el Dulló-új falu. F Ugyan ott otrombásodik. Sz D Durvaság. Asperitas, ruditas, mores inculti, Dúlság: rablás Heltai M Kron 1 Dar p 314 413. morum inhumanitas. S I Durválkodik. Aspere, impolite, inculte loquitur Dulva fulva Pázm Pred p 1244 DÚS (Dú-us.) Rapinam habens L alább v. agit S I Dús gazdag. Rapto partis ditatus Durvás. Subrudis DUVAD (Dú-ad.) Szoros üregen, v hézagon ki Durváskodik. Faludi N A p 191 nyomódik, ki tolyódik. Sz Durvít, durvítja. Asperat Sz D S I D. Protruditur Durvul. Horrescit S I Ki duvad a’ füst a’ kéményen. Sz D El durvúl. Fit horridus, crudus DUNN. DUNN. DUNNOG. Orrából szóll Sz D Muginatur PP Mit dunnogsz. Sz D Dunnogó. Muginator PP

Dunnogó orrú: orrából szólló. Sz D 109 DÚZ. furore corripitur. M A Reá dűhödik. Pázm Pred p 46 DÚZ. R Tumor, tuber, protuberantia S I Dühödés. Cynanthropia, rabie correptio S I. Dühödtt Furiosus M A DÚZ (ige), duzza. Dühödtt eb. Canis rabidus Pázm Kal p 23 Föl dúzta az orrát. Sz D DÜHÖS. Rabidus, rabiosus, furiosus, DUZM. furibundus, vesanus. M A Duzma. Flatus, spuma M A Dühös forgó szél. Typhon S I Duzmad. Turget Dühös kutya. Canis rabidus Föl duzmad. Extumescit M A Dühös merő. Temerarius S I Duzmadtt. Inflatus, tumidus M A Dühös szél. Turbo Orkan S I Föl duzmadtt. Elatus, inflatus M A Dühösen. Rabide, furiose, furenter M A Duzmadttság. Tumiditas Dühösít, dühösíti. Furiosum facit S I In Duzmadoz. Sz D furiam agit. DUZZAD. Inflatur, intumescit, ira turget, Meg dühösíti. Furiat M A stomachatur. M A Dühösködik. Vesanit, furit M A Föl duzzad. Faludi E M p 78 Contumescit, Dühösködés Káldi 2 Machab 4 4 effervet, effertur,

excandescit. M A Dühösködő. DUZZAN: támad, emelkedik. Kedve duzzantt Dühösödik. Föl duzzan, föl duzzant. Meg dühösödik: meg dühödik. M A Duzzant, duzzantja. Facit tumere, inflat, Dühösség. Furor, rabies M A concitat M. A S I Dühösül. In furiam agitur DUZZASZ. Meg dühösűl. Pázm Pred p 52 M A Duzzaszkodik. idem ac: duzzad M A DÜHÖSZik. Furit Föl duzzaszkodik. Meg dühöszik. Zvonárics 1 R p 579 In Duzzaszt, duzzasztja. Tumefacit, inflat v rabiem agitur. gravidat. S I DÜHÜL. Idem Föl duzzasztja az orrat. Pázm Kal p 523 Meg dühül. Pázm Kal p 500 Dühültt. Furiosus M A Meg dühültt harag. Pázm X Bizonys p. 1 DŰ. DŰH. DŰH. Rabies, furor, mania S I DÜHE. Ejus furor DÜHESZT, düheszti. Furore, rabie inficit, imbuit. S I DŰHÍT, dűhíti. idem S I DÜHÖDik. Insanit, furore corripitur M A Ne dühödjél. Belé dühödik, bele bőszűl S. I Föl dühödik. Meg dühödik. Insanit, furit, insanus fit, DŰL. DŰL. Ruit, cadit, labitur Hoszszú zsák

könnyen dűl, kurta föl fordúl. km L. bővebben Dől Alá dűl. Delabitur, decidit Bé dűl. Csuzi Tromb p 279 Dugába dűl. Dugába dűltt, mint az Iványi ember’ kutyája. km El dűl. A’ nagy fák soká nyőlnek, de hamar el dűlnek. km Föl dűl. Invertitur Ki dűl. Excidit Le dűl. Decidit A’ le dűltt fát még a’ gyermek is kopácsolja. km Meg dűl. Procidit Meg dűli. Incumbit Meg dűlik a’ tengert a’ kemény szelek. “ Faludi E M. p 202 Reá dűl. Adlabitur Öszve dűl. Corruit, collabitur S I Viszsza dűl. Relabitur, residet S I DŰLED, DÜLLED. Extumescit, protuberat M A. Ruit, collabitur S I Dűledez. Incipit hinc et inde ruere Pázm Pred p. 1205 Dűledék. Rudus, ruina Dülledtt. Turgidus M A Ki dülledtt homlokú. Cilo S I DŰLESZKEDik, DÜLLESZKEDik. Se acclinat Dülleszt, dülleszti. Facit acclinare Meg dülleszti. Protendit, inflat, protuberare facit M A DŰLÉS. Prolapsio Föl dűlés. Inversio DŰLŐ, DÜLLŐ. Ruens v jugerum Düllő föld. Jugerum

Düllőz, düllőzi. A’ szántó föld’ végeit föl szántja, hogy bizonyosabb határa legyen, és a’ le tiprás akadályoztassék. Föl düllőzi a’ földet. DŰLTT. Deciduus, prociduus Dűltt gabona. Segetes prociduae Rohadtt szőlő, dűltt gabona, tavali asztag, nem szerez szükséget. km Mutató E. (E-ésÉ-böl) Eb, ebe, ebeczk, ebed, ebell, ebes, ELLik, ellet, ellés, ellő. ERSZÉNY. ebész, ebhendi, ebség, ebűl. ELME, elmebéli, elméjű, elmél, elmés, ERTÉNY. EBÉD, ebédezik, ebédlik, ebédött. elmétlen. ESik, esdik, esedezik, esedék, esendő, esemény, ECZET, eczetes. EM, eme, emel, emes, emészt, eming, emle, esenkedik, eset, esés, eskél, eslétes, eső, est, ECS, ecsed, ecseg, ecsell, ecset, ecsér, ecsény, emleget, emlékezik, emlél, emlét, emli, estődön, esve. ecsk. emő, emse. ESK, esküdik, esküetlen, esküszik, esküvés, ED, edde, edeles, edelény, ederics, edény, edve, EM, emez, emint, emigy, emillyen, eminnen, esküvő. edzik.

emitt, emütt. ESKÜLLŐ. EG, ege, egecs, egen, eger. EMBER, embere, emberi, emberkedik, emberli, ESME, esmég, esmér, esmét. EGÉR, egércse, egeres, egerész, egérke, egérlő. embernyi, emberség, embertelen, ESPERES, esperest. EGÉSZ, egészedik, egészen, egészít, egészség. ESPÉLY. emberül. EGY, egybe, egyed, egyel, egyen, egyetem, EN, encz, enes, end, enes, eng. ESTRÁNG. egyéb, egygyes, egygyez, egygyik, egyre, ENDRE, endréd, endrőcz, endrőd. ESZik, eddegel, ehetik, etet, evés, evő. egység, egyszer, egygyü, egyvel. ENY, enye, enyeget, enyekes, enyel, enyett, ESZÉK. EGYED. enyez, enyezd, enyészik, enyhes, enyhít, ESZKÁBA, eszkábáz. EGYEM. ESZKÖZ, eszköze, eszközi, eszközöl. enyhődik, enyhül, enyi, enyiczke. EGYHÁZ, egyháza, egyházas, egyházi. ESZTENA. ENYV, enyves, enyvez. EGYIPTOM. EP, epe, eped, epekedik, epeszt, eplény, epöly. ESZT, esztendő, esztelnek, eszten, esztény. EH, ehe. EPER, eperjes, epres, eprez. ESZTER. ESZTERGÁR,

esztergárol, esztergáros. EH, eha. ERADONY. ESZTERGOM, esztergomi. EJ, ejnye. ERCSÉNY. EJT, ejteget, ejtel, ejtemény, ejtés, ejtett, ejthet, ERDŐ, erdei, erdély, erdőd, erdől, erdős, ESZTERHA, eszterház. ESZTREGNYE. ejtő. erdőség. ESZTRENY. EK, eke, ekecs, ekel. ERE. ESZTRENGA. EL, eldődi, elecske, elegy, elenk, elep, eles, EREK, erkély. ET, eted, etel, etes. eleszteb, eleve, elé, elég, elig, ellen, elő, EREKLYE. ETY, etye, etyek. első, elve, elvegy. ERETNEK, eretnekez, eretnekség. ELEDEL, eledele. ERKÖLCS, erkölcsi, erkölcsös, erkölcstelen, EV, eved, eves, evezik. EVET, evetke. ELEFÁNT, elefánti. erkölcsű. EVEZ, evezés, evezget, evezkél, evező. ELEK, elekes. ERNY, ernyed, ernyő. EZ, eddig, efféle, ekképpen, ekkor, ennyi, ezen, ELEVEN, elevend, elevenedik, elevenen, ERŐ, ereje, erőlködik, erőltet, erős, erőtlen. ezért. eleveneszik, elevenít, elevenkedik, ERR, erreg. EZER, ezere, ezered, ezeren, ezerény, ezeres, elevenség, elevenül.

ERSÉBET. ezernyi, ezerszer. EZÜST, ezüstös, ezüstöz. Summa 77. ÉJ, éjeledik, éjell, éjellik, éji, éjig, éjjel, éjt, éjten. ÉR (ige), érd, érez, érént, érés, érkezik, érlel, ért, értet. ÉK, éke, ékes, ékez, ékít, ékség, éktelen. ÉRik, érett, érés, érlel, érő, értt. ÉL (név), éle, éles, életlen, éllel, élű. ÉL (ige), éldegel, éled, élelem, élem, élemény, ÉRCZ, érczes, érczi. eleség, éleszt, élet, élés, eleven, élő, élten, ÉRCZE. Ébán. ÉRSEK, érseki, érsekség. éltes, éltig. ÉBER, ébred, ébreget, ébren, ébreszt, ébrékeny, ÉRT (rag-szó), érte, érette. ÉMik, émely, émett. ébrül. ÉS. ÉN, énes, engem, énként, ennen, enyim, Écs, écsi. ÉSZ, eszbéli, esze, eszel, eszes, eszény, észi, ÉNEK, éneke, énekel, énekes, éneki, énekzet. ÉD, édeleg, édelkedik, éden, édes. eszméll, észre, esztelen, eszű. ÉP, épen, épít, éppen, éppé, épség, éptelen, épül. ÉG (név), égbe, ege,

égi, egű. ÉT, étek, étel, étit, étlen, étő. ÉG (íge), égdegel, éget, égett, égemény, égevény, ÉR (név), érd, ere, ered, eregel, ereget, erény, ÉV, ev. eres, eresz, érk, erő. égés, égő, égten. ÉV, éven, évi, évik, évedik. ÉH, éhen, éhes, éhezik, éhhel, éhom, éhség, ÉVA. ehül. É. Summa 29. E. Eb-harapás. Morsus canis E. E. E. Eb-harmiczad. Sors adversa Az ebek’ Kérdező szó. An, anne, nec ne, num, harmiczadjára huzzák. km utrum. S I Eb-hájjal kenték az al-felét: hamis, csintalan. Akarsz e? Visne. Eb’ hátán meg fordúltt. km Ki jut e? Obtingetne cuivis. Eb-helye, mi nem én dolgom. Multum valeat, Tudsz e magyarul? Scisne Hungarice. non est meum negotium. M A Van e? Habeturne. Eb hiszi, eb hidje. Credat judaeus apella S I Úgy e? Siccine. Eb-ijesztő péntek. Feria sexta proxima post Dominicam Paschatis. Eb-kapor. Parthenium, cauta, cotula foetida, E’. accipitrina. M A CM Szapora, mint az ebkapor km E’ loco: EZ. S I

Eb-káposzta. Cynocrambe, mercurialis S. I EB. Eb-kenyér, korpa-kenyér. Canicae S I Eb-kérdi. Dug km 1 R p 62 EB. Canis M A Eb, a’ ki nem barát km Eb-kígyó. Boa canina Hundskopf S I Eb adta, eb adtáz. Blasphemat, maledicit S Eb-konyhára szorúltt. km I. Öszve eb adtázta Eb-kölyök. Canicula M A Ez is a’ mi ebünk’ Eb’ agja. Kis gyermekek’ nyavalyájok kölyke. km Comedones. PP Nagy ehetőség Sz Eb-lábon jár. km D. Ezen nyavalyát okozza a’ bőr alatt Eb-lánczot kötöttek egymás között Dug km 1 termő szőr-féreg. Lásd Házi Orvosságok R. p 70 Váczon 1821. p 45 Eb-légy. Cynips, cyniphis, cynomya Eb’ annya. Eb’ annya’ terhe km M. A Eb-apa. Eb-apának kutya fia km Eb-majom. Simia inuus S I Eb’ ágyából esett. km Eb-marásra kutya-szőr. km Sz D Eb-bőrben öltözni. Leonis exuvium induere Eb-nyelv Cynoglossa, cynoglossum M A K. V p 169 Eb-nyelvű fű. Idem PP Eb -csillag. Syrius, canicula, canis eriEb-orcza Os impudens Meg nem pirúltt

ebgoneius S I Sz D orczája. Pázm Kal p 397 Eb-csont bé heged. km Eb-orczával. Impudenter Pázm Kal p 255 Eb-dal. Majd föl fujja az ebek’ dalját km Eb-peszér. Canarius famulus Vajda 2 K p 248 Eb-ebéd. Prandium caninum A’ hol bor Eb-rózsa, vad rózsa. Cynosbaton, rosa canina nincs. Pázm Pred p 389 sylvestris. Csipke-bokor S I Eb-el-adóban hagyta. km Eb-rudon vetni ki. Expellere furcillis M A Eb-ellette. Catulus Vajda 2 K p 255 Eb’ segge. Csavarog, mint a’ savó az eb’ Eb-erkölcsű. Cynicus, cynaedus S I seggében. km Eb-élet. Katonának szép a’ neve, eb az élete Eb-szar Fogadatlan prókátornak eb-szar a’ km. fizetése. km Eb-fa. Rhamnus frangula S I aliis Eb-szokás. Mos caninus Eb-se-fa. Eb-szívü. Nebulo, homo nequam S I Eb-fajt. Genus caninum, ortus de scorto Eb-szolga. Kutya-gazda, eb-szolga km Eb-fejü. Cynocephalus v simia inuus Eb-szomorúság Aszszony-sírásnak, ebS. I szomorúságnak ritkán lehet hinni. km Eb-szőlő. Solanum, solatrum M A

Eb-szőny. Sz P Esztergom Vben Eb-tartó pajta. Cynodochium PP Eb-fogak. Dentes canini S I Eb-fű. Triticum repens Hundsgras Kutyapörje S I Eb-gallér. Collare caninum Örv S I Eb-gondolat. Késő bánat, eb-gondolat km Eb-hal. Piscis capitosus, mugil M A PP Squallus. Hayfisch S I Eb-halállal veszszen el. km Eb-téj. Esula M A Herba lactaria PP. Tithymalus CM Eb-tövis. Rhamnus, rhamnus solutivus M A Eb-tulok. Elő-hegy Vas Vben Eb-ugatás. Latratus M A Eb ugatás nem hallik menybe. km Bruta fulmina Eb’ ura kurta. km Dictatorem non agnosco Eb-vám. Sors adversa S I Eb-vár. Telek Fejér Vben Eb vigye. km Nem bánom, nem gondolok véle, bizvást. S I Eb-ütés. Vagyon módja benne, mint Antalnak az eb-ütésben. km * Agg eb. Canis vetulus Agg ebnek, öreg szolgának egy a’ fizetése. km Bagzó ebnek sok lyukja vagyon. km Beledi eb. Ollyan nagy a’ feje, mint a’ Beledi ebnek. km Fanos ebnek gubás eb a’ társa. km Félénk eb. Többet ugat a’ félénk eb km Fogas ebnek

való a’ csont-rágás. km Gyévér-eb. Species canum venaticorum S I Idegen eb. A’ ki idegen ebnek hány kenyeret, nem veszi jutalmát. km Jó eb. A’ jó ebet nem ütik agyon egy turóért km. Juhász ebek’ nevei: Bodri. Borzas. Bundás. Dervet. Duna. Fari. Farkas. Kormos. Maros. Medve. Mocskos. Ordas. Piszkos. Sajó. Szamos. Tisza. Torzas. Vidra. Vigyáz. L. Sándor, Sokféle 12 Darab p 250 Maró eb. Alattomban maró eb km Nyalakodó eb. km Sánta eb. Meszsze Buda sánta ebnek km Vak eb, a’ ki a’ rostán által nem lát. km 15 114 Vadász-ebek’ nevei: Betyár. Csonka. Dobos. Dudás. Gyöngyös. Kurta. Kürtös. Lantos. Sipos. Szálkás. Tisza. Tüske. Vitéz. L. Sándor, Sokféle 12 Darab p 249 Vén eb. A’ vén eb-ugatásra méltó ki tekénteni. km EBBEL. Cum cane Tégy jót ebbel, végtére rád mordul. km EBBŰL. Ex cane Nem leszsz az ebbűl szalonna km. EBDE. Sz P Somogy Vben EBECZK. F Nógrád Vben EBE. Ejus canis Esopus’ ebe, két ház’ ebe, kalmár’

ebe, kunok’ ebe. kmm EBED. F Esztergom Vben Ebedecz. F Bars Vben EBELL, ebelli. Propudiose facit, se gerit Meg ebellette magát. Ebelkedik: kutyálkodik. Sz D EBEN heába. km Eben gubát cserélt. km EBER. Ebergény. F Szala Vben Ebergőcz. F Soprony Vben EBES. Canifer, canibus abundans. Ebes. Sz P Tolna Vben Ebes csárda. Telek Tolna Vben Ebes’ falva. E Sz KV Küküllő Vben Ebestől macskástól oda lett. Dug km 1 R p. 57 EBÉSZ. Peczér Canarius famulus PP Gyöngyösi 2. D p 369 Ebészkedik. Curandis canibus occupatur Sz. D EBHENDI: semmire való. Dug km 1 R p. 49 EBI. Caninus M A Ebi borz. Taxus, melis S I Ebi hal. Ranula larvata Ebi napok. Caniculares dies Sz D Ebi török. Exosa aliqua species turcarum EBNEK mondják, eb a’ farkának, farka azt mondja, eb mennyen. Dug km 2. R p 222 EBSÉG. Canem esse, mos caninus M A EBŰL. Canine, instar canis M A Ebűl gyűltt, ebűl költt. Male parta, male dilapsa. S I Ebűl gyüjtött marhának ebűl kell el veszni. Idem. M A

Ebéd-látó hegy. Hegy Fejér Vben, Czecze Eczetes általag. Buticula acetaria PP mellett. Eczetes bor. Vinum acetosum Ebéd-leső. Parasitus S I Eczetes hordó. Vas aceti Ebéd-szoba. Triclinium, refectorium Eczetes korsó meg találta dugóját. km S. I Eczetes lé. Acetarium, jus acetosum PP Ebéd-tájban. Circa prandium Eczetes lőre. Posca M A Ebéd után. A prandio, post prandium, Eczetes üveg. Lagena vitrea acetaria pomeridie. M A Eczetesedik. Acescit S I Ebéd utáni. Pomeridianus M A El eczetesedik. Ebéd-véka. Prandium missile, portatile S I Meg eczetesedik. Acescit PP Meg eczeEbéd-vékát fején vivő Canephorae PP tesedik a’ bor. Vinum acescit PP * Barátságos ebéd. Prandium familiare Eczetez, eczetezi. Aceto perfundit S I Eb-ebéd. Prandium sine vino Meg eczetezi. idem Katonás ebéd. Prandium militare Eczetesít, eczetesíti. Facit acetosum Kenyér-ebéd-tájban: kenyerezéskor. Meg eczetesíti. Pázm Pred p 839 Méh tartás. Vácz 1821 p 41 Eczetesül. Vertitur

in acetum Korán való ebéd. Maturius prandium Meg eczetesül. Acescit M A Nagy ebédet adott. ECS. Szántó-ebéd. Prandium circa 9-nam matutínam. Mert a’ szántók kilencz óra ECS tájban szoktak ki ereszteni, és etetni. Ecs-ér. Major Borsod Vben Elő-hegy Szala Consonat huic. Ihász-dél Quod vide Vben. Szántó-ebédkor. Margit’ élete p 336 ECSED. MV Szatmár Vben FF Heves és EBÉDEN van. Prandet Nógrád Vkben. EBÉDET eszik. Prandet ECSEG. F Nográd Vben Sz P Heves Vben EBÉDEZik. idem ECSELL, ecselli. Pectit M A EBÉDI. Pransorius M A Meg ecséli. Vajda K É 1 K p 567 Ebédi beszélgetések. Colloquia mensalia Ecselletlen. Impexus M A CM Ebédi jó lakás. Pázm Pred p 437 Ecsellett. Pexus M A EBÉDJE. Ejus Prandium Ecsellett haj. Coma CM EBÉDLik. Prandet M A VM p 175 Ecsellő. Pectens Sz D Ebédletlen. Impransus M A Ecsellő. E F alsó Fejér Vben Ebédlő. Pransor M A Ecselteti. Ebédlő ház. Pázm Pred p 248 Meg ecselteté mind fejét, mind szakállát. Ebédlő

hely. Triclinium CM Heltai Kron. 2 D p 248 Ebédlő palota. Triclinium M A ECSER. F Pest Vben Sz P Csongrád Vben Ebédlő szoba. Idem ECSET. Setaceum, pecten M A Ebédlő társ. Compransor M A Föstő ecset. Penicillus Pázm Pred p 712 Ebédlett. Pransus M A Meszelő ecset. Sz D Setaceum inalEBÉDNÉL találta Invenit eum prandentem batorium. EBÉDÖTT. Tempore prandii Ebédkor Serte-ecset. Setaceum M A p 868 in Lat Marg. Élete p 60 Ecsettel ecseli. Scopula pectit PP EBÉDRE hivatalos. Ad prandium invitatus ECSÉNY. F Somogy Vben Ebédre mentt. Pransum ivit ECSK. Ebédre várta. Exspectavit cum ad prandium Ecska F EBÉDRŐL jött. Venit a prandio Ecskend. Sz P Pest Vben Ebédről hivatta ki. Prandentem eum curavit ED. evocari. Torontál Vben. ECZET. ECZET. Acetum M A Jó borbúl jó eczet lészen. km Eczet’ ágya. Nidus aceti S I Eczet-áros. Acetarius M A Eczet-csinálás. A’ borbúl eczetet csinálni könnyű km Eczet-kóró. Baculus pastoris M A Eczet-örlés. Tokorcson

eczetet őrlenek km. Eczet-víz. Oxycratum S I * Bodza-virág-eczet. Sambuci acetum EBÉD. S. K Bor-eczet. Acetum e vino S K EBÉD. Prandium M A Hol az ebéd, ott a’ Gyümölcs-eczet. Acetum e fructibus vacsora. km Levendula-eczet. Lavandulae acetum Ebéd alatt. Sub prandio S. K Ebéd’ ára. Pretium prandii, symbola PP Málna-eczet. Rubi idaei acetum S K Ebéd előtt. Ante prandium Oláh-eczet. Erős mint az oláh eczet km Ebéd előtti. Quod ante prandium est Pipacs-eczet. Papaveris erratici acetum S K Ebéd fölött. Tempore prandii Rózsa-eczet. Acetum rosarum Ebéd fölötti beszéd. Sermo tempore prandii Sör-eczet. Acetum e cerevisia S K Ebéd-hordó. Tárkony-eczet. Pyrethri acetum S K Ebéd-hordó kosár. S I ECZETES. Acetosus M A Ebéd-kor. Sub prandio, tempore prandii ED. EDDE aliis Ebde. Sz P Somogy Vben EDELES. Sz P Békes Vben EDELÉNY. MV Borsod Vben 115 Eger’ víze. Patak Heves és Borsod Vkben EDERICS. Eger’ völgye. F Vas Vben Balaton-Ederics. FF. Szala

Vben Egregy. FF Baranya és Szala Vkben E FF Puszta-Ederics. Doboka Vben. E folyó víz Hunyad Vben EDÉNY. Vas M A Egres. Alnetum it Baccae grossulariae Edény-csináló. Vascularius M A Stachelbeere. S I Szőlőt várt, egrest Edény -foltozó Tót. szedett. Isai 5 v 4 Pázm Pred p 557 Edény’ füle. Ansa S I Egres. t h n Arad, Baranya, Borsod, Fejér, Edény’ szája. Orificium S I Torontál, Zemplin, Somogy és Tolna Edény-vásár. Nundinae vasorum fictilium Vkben. E FF belső Szolnok és Torda * Arany-edény. Vas aureum Nem kell az Vkben. arany-edényt a’ pad alá vetni. km Egres-lé. Omphacion NC p 307 M A L Czin-edény. Vas stanneum Egres-lével való főzés. Omphacismos NC p Cserép-edény. Vas fictile 307. Ezüst-edény. Vas argenteum S K Egres-patak. E F közép Szolnok Vben Éjjeli edény. Matula S K Egres-tő. E F Küküllő Vben Fejő edény. Mulctra NC p 315 Egresd. F Trencsin Vben Húgyozó edény. Matula NC p 315 Egreske. F Bereg Vben Kö-edény. Vas lapideum

Egri. Agriensis it F Szathmár Vben Mázos edény. Vas fictile lutatum Egri bor. Vinum Agriense Olajos edény. Olearia lagena S K Egri név. Nomen illustre, celebratum a Ón-edény. Vas plumbeum S K fortitudine. Föl ütötte az Egri nevet km Porczellán-edény.Vas fictile sinicum S K L. Szirmai Parab p 38 Réz-edény. Vas cupreum Szűrő edény. Colum, colatorium S K EGÉR. Üveg-edény. Vas vitreum S K Vas-edény. Vas ferreum S K EGÉR. Mus M A Item morbus certus equorum. S I Vizellő edény. Matula S K Egér-csöcs. Sedum minus S I Edényke. Vasculum EDVE. F Soprony Vben Egér-fark. Cauda muris M A EDZI. Ferrum indurat PP Aczélozza Sz D Egér-farkú fű. Millefolium Meg edzi (meg aczélozza). Chalybem Egér-fogó. Muscipula, decipula M A CM solidat, indurat. PP Egér-fogó kelepcze. Pázm Kal p 9 Edzett. Induratus Egér-fül. Auricula muris M A Meg edzett lelki isméretű. Sz D Egér-lyuk. Egér nem fér lyukjába, ’s tököt Conscientiae induratae. köt farkára. km Egér-kő,

egér-etető, egér-maszlag. Edző. Indurans Arsenicum. S I Edző víz. Aqua ferraria Egér-méreg. Idem Edződik. Chalybescit, durescit, induratur S Egér-pinty. Fringilla spinus Csizige S I I. Himfi 1 R p 130 Egér-rágta szuszék. Prágai p 829 EDDIG. Egér-szar. Muscerda M A Egér-szőrű. Murinus S I EDDIG. Hactenus, adhuc M A L EZ Egér-tövis. Acaron M A EG. * Erdei egér. Mus sylvestris NC p 139 EG. Fejér egér. Mus ponticus NC p 139 Eg-bél. MV Nyitra Vben Házi egér. Mus domesticus S K EGE. Sz P Békes Vben Kis egér kis csapással is oda van. Dug km EGECS. 2. R p 94 Egecse. Sz P Pest Vben Mezei egér. Mus rusticus, agrestis S K EGEG. F Hont Vben Szárnyas egér. Vespertilio S K EGEH. aliis EGEK E F Udvarhely SzéVárosi egér Mus urbanus kében. EGÉRCSE. Musculus S I EGEN. Egércsél. Egércsél a’ marha, midőn ágak után Egen’ földe. F Szala Vben jár, kapdos. Sz D EGER. Alnus EGERE. Mus ejus Meg mozdultt az egere, Eger. Agria, urbs Hungariae M A EGERES. Muribus

abundans Eger. FF Nyitra és Szala Vkben Egeresedik. Eger’ alja. F Veszprém Vben Meg egeresedett a’ lovam. S I Meg ínEger-ág F Baranya Vben pókosodott. Eger-bögy. E MV Torda Vben FF EGERÉSZ (név) Muriceps, mures captans. Kolos Vben. és Medgyes Székében M. A it Falco buteo Mausefalk S I Eger-fa. Alnus M A EGERÉSZ (íge). Mures capit v Eger-ház. E F közép Szolnok Vben alattom- ban keresgél. Sz D Más erszénnye Eger-hegy. E F ugyan ott körül egerész. Faludi N E p 45 T É p 298 Eger-patak. E FF Háromszék Székében El egerész. Mures capiendo tempus terit Eger-szeg. MV Szala Vben FF Baranya, Egerészget. Capiendis muribus vacat Nyitra, Torna és Vas Vkben. és E F Egerésző. Captor murium Faludi N E p Maros Székében. 195. Eger-vár. MV Vas Vben Egerésző szemek. Sz D EGÉRI. Murinus M A EGÉRKE. Musculus S I EGÉRLŐ. Egérlő szemek. Csuzi Zsigmond p 6 64 EGÉSZ. EGÉSZ. Integer, totus M A R Sanus, valens, incolumis. S I Egész áldozat. Holocaustum M A

Egész éjjel. Tota nocte Egész fegyveres. Clibanarius, cataphractus S I. Egész helyes. Integrae sessionis colonus Egész nap. Tota die Egész napi. Perdius S I Egész ördög. Alter Hercules Egész selyem. Holosericum S I Egész selymes. Holosericus S I EGÉSZEDik. Integratur Sz D Integrascit M A L. EGÉSZEN. Integre M A Totaliter, plene, funditus. S I Egészen oda van. Ex integro male valet Egészen semmire mentt. Totaliter ad nihilum redactus est. Egészen el égett. Funditus exarsit EGÉSZÍT, egészíti. Integrat M A EGÉSZLEN. Integre M A EGÉSZSÉG. Sanitas, incolumitas, salus, salubritas, integritas. M A Kelletlen ott a’ kincs, a’ hol egészség nincs. km Egészség’ fenn-tartása. Conservatio sanitatis Egészsége. Ejus sanitas Kinek elesége, szükön bora, ’s söre, annak van egészsége. Mater sanitatis indigentia. Egészséges. Sanus, salubris, salvus, salutaris, sospes, vegetus, incolumis, columis. M A Egészséges, mint a’ makk. km Három dolog egészséges:

eleget nem enni, munkátul nem futni, és nem bujálkodni. Tria saluberrima: vesci citra saturitatem, non refugere laborem, naturae semen conservare. M A Egészségesen. Salubriter M A Egészségesül. Convalescit Meg egészségesűl. Redditur valetudini Egészséggel. Ave, salve M A Egészségre váljék. Sit saluti Egészségtelen. Insalubris M A Egészségtelenkedik. Aegrotat, minus valet S I. Egészségtelenség. Invaletudo, invalentia M A. Egészségtelenűl. Insalubris fit, redditur EGY. EGY, EGYGY. Unus M A Egygy, meg érett a’ megygy. km Egygy akarat. Communis consensus, unanimitas. PP Egygy akarattal azt végezték. Communi consensu, unanimiter hoc decreverunt. Egygy akaratú. Unanimis M A Egygy arány. Aequilibrium, scopus, meta L bővebben ARÁNY. Egygy az. Hoc unum, idem Akár eb, akár kutya, egygy az. km Egygy álló esztendeig. Uno integro anno Egygy álló helyben. Stans pede in uno PP 14* 116 Egygy átaljában. Directe PP Egygy árkos papiros. Philyra, scapus

PP Egygy bakot nyúz. km Eandem crambem recoquit. Egy bokor. Par, compar, manipulus M A Egy bordában szőtt. km Egy csárdában két dudás meg nem fér. km Egy edényből másba tölteni. Tvansvasare Egy egy. Egy egy pénzt vet minden főre. Numum in capita indicit. PP Egygy eleint, egygy eleinten. Statim initio S I Egygy előbe. Prima vice, primario M A Egygy előre, egygy először, egygy elsőben. Primum, primo, initio. S I Egy először. Statim initio Thelegdi Hom 1 R p. 418 Egy elsőben. Tasi Gáspár p 75 Egygy esztendős. Anniculus M A Egygy értelem. Unanimitas, consensus PP Egygy értelmű. Unanimis, consentiens S I Egy fa nem erdő. km Egy fára üttetett. km Egy fajból való. Congener M A Egy faju. idem S I Egy falat. Buccella PP Egy felé. Ad unam partem S I Egy felől. Ab una parte Egy féle. Par, similis, consimilis, aequalis, v simplex, v. unius generis, unius modi S I Egy féle képpen, egy képpen. Simili ter, aequaliter. S I Egy föcske nem szerez nyárt. km Egy

forma. Uniformis S I Egy formán. Uniformiter, similiter S I Egy forradás. Una ebullitio PP Egy futamatnyi. S I Egy futással. Contento cursu PP Egy gyékényen árúlnak. km Egy hajóban eveznek. km Egy hajszálig. Penitus, funditus, totaliter Egy hajszálon lógg. km Egy hamis pénz százat emészt. km Egy hangú. Monotonus S I Egy hangúság. Monotonia S I Egy hasiak. Uterini S I Egy ház. L alább EGYHÁZ Egy hiján. Uno minus Egy hitű. Eadem sacra sequens S I Egy hörpöt sem ittam. km Egy húron pendűl. km Egy húzomban. Uno tractu, non interrupte, sine cessatione. S I Sz D Egy ideig, egy ideiglen. Aliquamdiu, diutile M A. Egygy idejű, egygy idős. Coaetaneus, coaevus, aequaevus. M A Egy Istenem, egy lelkem. Formula graviter asseverandi. Egy ízben. Semel, una vice S I Egy kerekű talyiga. Unirotum S I Egy kezű. Unimanus S I Egy kevessé. Aliquantisper M A Egy kérget rág. km Egy kézre dolgozik. Egy ki. Aliquis, quidam S I Egykor. Quondam, quandoque, aliquando M A.

Egykorba. idem M A Egykoron. idem M A Egy korácsú. R Coaevus, coaetaneus Komj Egykori. Certus, quidam, aliquis S I Egykor immár. Jam tandem, tandem aliquando. S I Egy korú. Coaevus, coaetaneus S I Egy könyv papiros. Chartae scapus minor PP Egy követ fujnak. km Egy köz-arányú. Parallela Molnár Fizika Egy lantot penget. km Egy lábig el vesztek. km Egy lábú. Unipedius S I Egy levél papiros. Scheda, folium PP Egy lélekzés hevet, ’s hideget nem vehet. km Egy lépés. Passus, gradus, gressus M A Egy lövésnyi. Jactum sclopeti non superans S I. Egy malomban őrlenek. km Egy maroknyi. Manipularis S I Egy más. Alter et alter M A it Supellex, vasa, reculae domesticae. S I Recula mixta, utensilium congeries. M A Egy másért kezesek. Consponsi, fide mutua obligati. PP Egy másért szakadó szivek. Faludi E M. p 239 Egy más’ gubáját vonják. km Egy más-gyülölés. Odium mutuum, reciprocum. S I Egy más’ kezére adják. km Egy más között. Inter se Egy másra nézni.

Inter se aspicere PP Egy másra törés. Mutua aemulatio, v reciproca malitía. S I Egy mással. Mutuo, invicem, secum; inter se S. I Egy más-szeretet. Dilectio mutua M A Egy mást. Se invicem M A Egy mást éri. Se mutuo contingunt PP Egy mást érő. Contiguus S I Egy mást értés. Mutua cointelligentia, v commercium v. collusio S I Egy mást köszöntés. Consalutatio M A Egy más után. Alternate, alternatim M A it Continuatim, ordine v. incessanter, non interrupto ordine. S I Egy más után folyva. Cohaerenter, incessanter, sine intermissione. S I Egy más után való. Alternus M A Egy mást üldözés. Mutua persecutio S I Egy mást üző könyörgés. Faludi E M p 239 Egy mázsányi. Centenarium ponderans S I Egy monyú. Monocolos S I Egy módú. Unius modi M A Egy nap nem a’ világ. km *Egy nap élő. Ephemera Uferaas S I Egy napi. Ephemerus, unius diei S I Egy napi hideg. Febres epheme: ae S I Egy napi járás. Iter diurnum, unius diei PP Egy napi járó föld. Distantia

unius diei S I Egy napi szántó föld. Jugerum Egy nemű. Congener M A Egy nevű. Homonymus, ejusdem nominis S I Egy néhány. Aliquot, aliquam multi M A Egy néhányszor. Aliquot fariam, aliquoties M A. Egy néhányan. Aliquot, nonnulli M A Egy némelly. Quidam, aliquis S I Egy némü némü. Quidam M A Egy nótát fúj. km Egy nyájbéli. Congrex S I Egy nyommá sem. Ne latum quidem pedem M. A Egy nyomon járnak. Sibi similes S I Egy ollykor. Aliquando, cum tempore M A Egy órányi. Distans v durans una hora S I Egy öl. Ulna, orgyia M A Egy ölnyi. Unius orgiae Egy pár. Duo, unus et alter S I Egy pillantás. Momentum M A Egy pórázon futnak. km Egy regét dudol. km Egy részént, egy részről. Partim, ex parte S I Egy részű. Partialis, parti alterutri favens S I Egy rét, egy rétüleg. Egyszeresen S I Sz D Egy rétű. Unius plicaturae Egy rőfnyi. Cubitalis S I Egy rókának nem lehet két bőrét húzni. km Egy sem. Nullus M A Egy són, egy kenyéren vannak. km Egy sütet

kenyér. Una coctura fornacea PP Egy süveg alá nem fér két fő. km Egy szarvú. Unicornis M A Egy szálig, egy csöppig. Usque unum, v omnes. Totum v prorsus, penitus, totaliter S. I Egy szálnyi. Unicus v unius styli, fili M A Egy szálnyira sem. Ne hilum quidem M A Egy szempillantás. Temporis punctum, ictus oculi, momentum. M A Egy szempillantási. Momentaneus M A Egy szemű. Unoculus, monoculus S I Egy szerű. Simplex Csuzi Tromb p 676 Egy színű. Concolor, unicolor M A Egy szívű. Unanimis S I Egy szívvel, lélekkel. Unanimiter, uno anímo S. I Egy szó, mint száz. km Egy szóval. Diserte, breviter S I Egy szóval, így akarom. Diserte postulo, sic volo, sic jubeo. S I Egy szülött. Unigenitus M A Egy tapodást sem. Ne gressum quidem Egy táncz. Unus gyrus PP Egy távozású. Parallelus, aequidistans S I Egy távozatú. idem Egy terhű. Aequilibris S I Egy terhűség. Aequilibrium S I Egy természetűek. Természetben meg egygyezők. S I Egy testvér. Germanus, uterinus S

I Egy tű-hegyre szedi beszédjét. km Egygy újnyi. Digitalis M A 117 Egyenlő képpen. Aequaliter M A Egygy úttal. Simul, una, una fidelia Egyeledik. Miscetur, commiscetur M A Bele Egyenlő osztál nem támaszt hadat. km S. I egyeledik. Immiscetur S I Aequa divisio non conturbat fratres. Egygy űgyű. Simplex M A Egybe egyeledik. Káldi 3 Esdrae 9 18 Öszve Egyenlőség. Aequalitas, aequabilitas M A Egygy ügyűen. Simpliciter M A egyeledik. Commiscetur Egyenlőz, egyenlőzi. Aequat, aequalisat Egygy űgyűség. Simplicitas M A Egyeledés. Mixtio M A Pázm. Kal p 707 Egy valaki. Ullus, nonnemo, nonnullus, Egyeleg: tévelyeg. Egyenlít, egyenlíti. Aequat quidam. S I Egyelgés: tévelygés. Zvonárics 1 R p 572 Egyenlítő. Aequator, linea aequinoctialis S I Egy vallásbeliek, egy vallásuak, egy hitüek. 573. EGYETEM. S. I Egyeles. Mixtus, promiscuus Csuzi p 163 244 Egyetemben. Simul, una M A Egy végben. In uno continuo Egyeles nemzetség. Káldi 2 Mach 8 9 EGYÉB. Alius,

ceteri, cetera M A Egy vég posztó. Pecia panni Egyeles sokaság. Káldi 2 Mach 12 13 Egy vég vászon. Pecia telae Egyelesleg. Mixtim, promiscue Káldi 2 Paral Egyéb aránt Alioquin secus S I Sz D Egyéb ha. Alias, quandoque M A Egy virág nem hozza meg a’ tavaszt. 35. 8 Egyéb hogy. Praeterquam quod km. Egyeleszik: egyeledik. Zvonárics M Azon egygy. Idem unum, id ipsum Egyébképpen. Alias, secus, sequius M A Postilla p. 24 761 Mind egygy. Idem Egyebe. Ejus aliud Nem maradtt egyebe Egyeletlenül. Faludi B E p 80 Mint egygy. Circiter Nihil supermansit ei aliud. Egyelít, egyelíti. Miscet, commiscet M A EGYBE. 1-o pro egy végbe Statim, illico, Bele egyelíti Immiscet M A Egyebek. Alii, ceteri confestim. 2-o Verbis praepositum, Egyébhai. Pristinus, antiquus M Verbőczi Prol El egyelíti. Permiscet simul, una, junctim. Öszve S I tit. 10 Meg egyelíti. Zvonárics 1 R p 360 Egybe elegyítés. Commixtio, commixtura Egyébként. Alias, aliter S I Sz D Öszve-egyelíti. Commiscet M.

A Egyébkor. Alias M A Egyelítés. Mixtio, mixtura M A Egybe foglalás. Conjugatio, conjunctio, Egyébkori, máskori. Non ejusdem temporis, Egyelített. Mixtus M A connexio. M A S. I EGYEN. Egybe fonás. Contextio, connexio M A Egyébünnen, másunnan. Aliunde S I Egyenel, egyeneli, egyenli: hasonlitja. Egybe forradás. Coalitio S I Egyébünnet. Alicunde, aliunde M A Aequat. Monoszlai Cult Imag p 131 Egybe forradott. Coalitus M A Egyenes. Aequus, rectus, planus, concors L Egyébütt. Alibi M A Egybe forrasztás. Ferruminatio S I IGYENES. M A A’ szerencsétlennek az EGYGYE. Ejus unus, ejus unum Egybe füzi. Connectit, complicat S I egyenesen is el törik a’ lába. km Egygye mássa. Variae ejus reculae Egybe gyűjtés. Collectio, congregatio, Egyenes fal. Murus rectus Egygyem. Mi unice concumulatio. M A Egyenes ellenében. Directe e regione Faludi EGYGYEK: egy testvérek. Sz D Egybe gyűlés. Congregatio, conventus M A E. M p 121 EGYGYEN. Singulatim, singillatim S I Egybe gyültek

a’ jó sülttek. km Egygyen kivül. Praeter unum, excepto uno Egyenes szív. Sz D Egybe hivás. Convocatio M A Egygyenként. idem M A Egyenes szívű. Sincerus, simplex, ingenuus, Egybe hordás. Congestio, comportatus, EGYGYES. Singularis, simplex, simplusit candidus. S I congeries. M A Unicus, et solitarius. M A Egyenes út. Via recta Az egyenes uton is lehet Egybe kel. Conjungitur, copulatur, Egygyes egyed. Unicus, solitarius S I örvényes. km matrimonium init. S I Egygyes egyedűl. Unice, solitarie prorsus, Egyenesedik. Planatur, aequatur Egybe kelő bokor pár. Faludi E M p 238 solus omnino. M A Föl egyenesedik. Káldi Luc 13 13 Egybe omlik. Corruit, collabitur S I Egygyes egygyig. Usque ad unum Meg egyenesedik. Pázm Kal p 823 Egybe ott termett. Sz D Egygyes ember. Homo solitarius Sz D Egyenesen. Directe M A Egybe rontja. Comminuit M A Monachus. CM Egyenesít, egyenesíti. Complanat, aequat M Egybe zsákolja. Convasat M A Egygyes élet nem lehet bú nélkül. km A. Addig kell

a’ fát egyenesíteni, mig fiatal Egygyes gerlicze. Csuzi p 91 Egybe szerkeszteti. Componit, copulat M km. Egygyes ital. Pázm Pred p 348 A. Egyenesítés. Complanatio M A Egygyes tanács. Faludi E M p 238 Egybe szűrte a’ levet vele. km El egyenesíti. Complanat Egygyes veréb. Passer solitarius Csuzi p Egybe tekeri. Convolvit S I Föl egyenesíti. Erigit, surrigit M A 32. Egybe takarja. Convolvit, complicat, Ki egyenesíti. Exaequat Egygyesedik. Unitur, adunatur Pázm Kal p corradit, colligit. M A Meg egyenesíti. Complanat, exaequat M A 834. Egybe verődik. Concutitur, colliditur M A Egyenesség. Planities v aequitas, rectitas, Meg egygyesedik. Pázm Pred p 264 Egybe veszés. Contentio, rixa rectitudo. Pázm Kal p 445 Egygyesen. Unice, solitarie M A Egybe veti. Confert, comparat, congeEgyenest Recte M A A’ kí soha nem botlik, Egygyesít, egygyesíti. Unit, conjungit, v rit. M A soha egyenest nem jár. km pacificat. S I Egybe vetés. Comparatio, collatio M A Egyenetlen.

Discors, inaequalis M A Egygyesség. Unitas, unio, concordantia, Egybe vethető. Comparabilis S I Egyenetlenkedik. Discordias fovet Biró Márton concordia. M A Egybe zöndül. Conclamat, concurrit, Micae. p 297 Egygyest. Nem eszik eggyest a’ hasával km confluit ad tumultum. M A Egyenetlenség. Discordia, inaequalitas M Egygyesűl. Unitur, convenit, coalescit M A Egybe zúdúl. Colliditur, concutitur M A A. Meg egygyesűl. Concordiam init EGYE-bugya: kicsiny, apró, hitván, nem Egyenget, egyengeti. Complanat M A Öszve egygyesűl. Coalescit El egyengeti. Paulatim complanat szemre való. Egygyesülés. Unio, adunatio M A Ki egyengeti. Paulatim exaequat Személyes egygyesülés. Hypostatica unio EGYED. R Unicus, solus, solitarius S I Meg egyengeti. Complanat, extendit, Eggyesűltt. Unitus, conjunctus M A Egyed. MV Soprony Vben Sz P Bihar EGYGYET. Unum, idem Egygyet mondok, adaequat. M A Vben. kettő leszsz belöle. km Öszve egyengeti. Adjustat Egyedűl. R Unice, solum S I Solitarie

Egyedűl-való. Solitarius PP Egyengetés. Complanatio, aequatio M A Egyes egyedül van othon. Unice solitarie Meg egyengetés. Complanatio M A Egyedülség. Faludi T É p 125 143 Egyenlik. Aequatur (mint hasonlik) EGYEK. F Szabolcs Vben Egyenlés. Aequatio EGYEL. Egyenlet. idem Egyenlő. Aequalis M A Egyenlő eleget nem tehetünk. Pázm Pred p. 631 118 Egygyet ér. Aequípollet, aequivalet S I Egyszer-kétszer. Subinde Egygyütt lakás. Cohabitatio M A Egygyet érés. Aequipollentia, aequivalentia Egyszer ’s mind. Simul una M A Egygyütt legeltet. Compascit M A S. I Egyszer sem. Nunquam, nullo tempore S I Egygyütt lovagol. Coequitat M A Egygyet érő. Aequipollens, aequivalens S I Egyszer valahára. Tandem aliquando Egygyütt nyög. Congemit, congemiscit M Egygyet ért. Consentit, concordat M A S. I A. Egygyet értés. Collusio, v consensus, Egyszer valamikor. idem Egygyütt örül. Congaudet M A consensio voluntatum, concordantia. Egyszeres. Simplex, non compositus S I

Egygyütt örvendez. Congratulatur M A S. I Egyszeres adó. Simplum S I Egygyütt röpül. Convolat M A Egygyet értő. Unanimis, consentiens M A Egyszeri, egykor éltt. Quidam, quispiam, certus Egygyütt sir. Adplorat, adflet, collaEgygyet értőleg Unanimiter, uno animo S S I Mint az egyszeri ember crymatur. S I I. Egyszeribe. Ad semel, repente, inopinate S Egygyütt szenved. In afflictionis societatem Egygyet kettőt. Unum et alterum M A I. venit. S I Egygyet kettőt ugrik. Proludit, prosilit M A Egyszerre Ad semel Egygyütt szökik. Consilit, simul saltat M A Egygyet mást. Varia, diversa Egyszerte. Una vice Egygyütt tart. Est conjunctus, consentiens, Egygyet nyomó. Aequipondium M A Egyszerű. Simplex M A est socius. S I Egygyetlen. Nec unus, nullus S I Egygyütt tették a’ tűzhöz, egygyütt EGYGYÜ. Simul Öszve Nékem egygyetlenem. Unicus, mihi est emészszék. km Egygyü adja: öszve adja. Káldi Luc. 9 38 Egygyütt tobzódik. Congraecatur M A Egygyü áll: öszve áll.

Egygyetlen egygy. Unicus M A Unus sine Egygyütt uszik. Connatat M A Egygyü beszél: öszve beszél. socio. S I Egygyütt ül. Considet M A Egygyü eszik: öszve eszik. Mindent Egygyetlen egygyig. Usque ad unum Egygyütt üvölt. Conclamat M A egygyü eszik. Egygyetlen egygyűl. Unice M A Egygyütt vacsorál. Concoenat M A Egygyü fut. Öszve fut Confluit EGYGYEZ. Convenit, concordat, consentit M Egygyütt vásárol. Commercatur M A Egygyü fér: öszve fér. Patiuntur se invicem A. Egygyütt vész. Comperit M A Egygyü jár: öszve-jár. Coeunt Meg egygyez. Concordat, convenit, consentit, Egygyütt ví. Compugnat M A Egygyü megy. Coit v. paciscitur, contrahit Sz Egygyütt zöng. Consonat M A Egygyü nyomja. Comprimit D. S I Egygyütt zöngő. Consonans Egygyü szokik: öszve szokik. Meg nem egygyez. Dissentit, discordat S I Egygyüvé. Simul, una, in unum locum M A Egygyü tart: öszve tart. Öszve egygyez. Concordat Egygyüvé röhögnek mint a’ disznók. km Egygyü tesz.

Componit Egygyezés. Conventio, consensio M A EGYVEL. R pro egygyel Egygyü ül. Considet Egygyü ültek a’ jó Meg egygyezés. Conventio, concordatio, Egyveledik. Miscetur, immiscetur, adunatur sültek. km consensio v. harmonia S I Faludi T. É p 19 Egygyü vásárol. Commercatur Egygyező. Concors, consentiens M A Egyveleg. Mixtim, una, promiscue S I Egygyü veri: öszve veri. Egygyező éneklés. Concentus M A Egyveles. Mixtus, promiscuus, confusuS S I Egygyü vesz: öszve vesz. Coemit Egygyezőleg. Concorditer, unanimiter S I Egyvelesleg. Mixtim, promiscue Faludi U Egygyül egygyig. Usque ad unum omnes M Egygyezőlen. idem VM p 155 E. 2 R p 49 T É p 69 A. Egygyeztet, egygyezteti. Unit, conciliat Sz D Egyvelest. Promiscue, indiscriminatim Egygyüld. Ne forte, forsan M A Passim Meg egygyezteti. Sz D Conciliat, reconciliat, Egyöld, aliis Igyóld, Együld Thelegdi Hom 3 S. I invicem componit. S I Egyvelez, egyvelezi. Miscet, permiscet, R. p 47 731 Öszve egygyezteti. idem

commiscet. S I Sz D Egygyünnen. Alicunde, ex uno loco M A EGYGYÉ. Unius v in unum Egyvelezés. Sz D Egygyünnen is, más unnan is. Tordai’ Egygyé létel. Zvonárics Post 1 R p 98 Egyvelit, egyveliti. idem Faludi B E p 97 Kézirati. Egygyé teszi. Unit, adunat M A Egygyünnett. idem Sz D EGYGYÉRT. Egygyüs. Junctus, conjunctus EGYED. Egygyért azért. Primum ideo Egygyüs egygyig. Junctim omnes usque ad EGYGYIG. Ad unum unum. EGYED. t f n Aegidius M A Egygyül egygyig. Usque ad unum omnes M Egygyütt Una simul, conjunctim M A Egyed’ földje. Sz P Veszprém Vben A. Egygyütt aluszik. Condormit M A Egyed’ úta. F Szala Vben EGYGYIK. Unus ex duobus aut pluribus M A Egygyütt adás. Contributio M A Szent Egyed. E F Doboka Vben Sz P Egygyik kökény, a’ másik galagonya. km Egygyütt beszéllés. Collocutio, colloquium M Somogy Vben. Egygyik nap a’ másiknak tanítványa. km A, Egygyik sem. Neuter M A Egygyütt dösöl. Congraecatur, compoEgygyik szavát a’ másikkal öli km

tat. M A Egygyike. Alter uter Egygyiktek. Unus vestrum M A Egygyütt ebédlő. Compransor M A Egygyikünk. Unus nostrum M A Egygyütt esküvök. Conjuratores Pázm EGYNEK. Uni Egynek el esése, másnak föl Pred. p 665 kelése. km Egygyütt eszik. Comessatur, simul comedit Egynek tartja. Pro eodem reputat M. A EGYRE. Ad unum it Identidem, continuo, Egygyütt élnek, ’s halnak ők. Nunc duo incessanter. S I concordes anima moriemur in una. M A Egyre másra. Ad varia, ad diversa Egygyütt énekel. Concinat, admodulatur M Egyre megy. Redit ad idem A. Egyre százat tesz föl. Egygyütt fekszik. Concubat, concumbit M Egyre veri. Incessanter verberat A. Egyről egyre. Semper perpetuo, incessanter Egygyütt hál. idem M A S. I Egygyütt haló. Commoriens, commoriEGYRŐL turus. M A Egyről egygyig. Omnes universim S I Egygyütt is, másutt is. Passim, hic et illic Egyről másrúl értekeztek. Zvonárics. Postilla 1 R p 881 EGYSÉG. Unitas, unio M A Egygyütt iszik. Combibit, compotat M A

EGYSZER. Semel M A Egygyütt járó. Faludi U E 3 R p 165 Egyszer házasultt. Univira CM Egygyütt játszó. Collusor S I Egyszer is, másszor is. Semel atque iterum Egygyütt kéri. Competit M A M. A 119 és Csongrád Vkben. E FF alsó Fejér, és EH. Doboka Vkben. EH (név) Epar, hepar, jecur. S I EGYEM. Inquam, nempe, scilicet M A EGYHÁZAS. Habens ecclesiam EHA embernek. Epar hominis M A Sámbár Mátyás Posaházi ellen. p Egyházas Bást. F Gömör Vben Eha-fájós. Cui hepar dolet Sz D 32. 69 Egyházas Bödöge. Sz P Veszprém Vben Egyházas Bük. F. Szala Vben. EJ. EGYHÁZ. Egyházas Falu. F Soprony Vben EJ, ej. Exclamatio admirantis v. suspirantis Egyházas Füzes. F Vas Vben Faludi E. M p 149 EGYHÁZ. Templum, aedes, fanum M Egyházas Gélle. F Posony Vben Ejha. A. Ecclesia S I Egyházas Hollós. F Vas Vben EJNYE. Exclamatio admirantis Egyház-atya. Curator templi S I Egyházas Karcsa. F Posony Vben Egyház’ átka. Excommunicatio S I Egyházas Karmacs. Sz P Szala Vben

EJT. Egyház-bér. F Baranya Vben Egyházas Kesző. F Vas Vben Egyház’ fa, Egyház’ falva. F Posony Vben EJT, ejti. Facit cadere, sinit labi M A Egyházas Marót. F Hont Vben Egyház-fi. Aedituus, aeditimus M A Bele ejti, bele ejtette kutba. Egyházas Rádócz. F Vas Vben Egyház’ fia, egyház-őrző. Tutelarius CM El ejti. Dejicit, sinit labi, facit ut cadat, Egyházas Szecsőd. F Vas Vben Egyház-fosztás. Sacrilegium S I decidere sinit. M A EGYHÁZI. Ecclesiasticus, v ecclesiastes S I Egyház-fosztó. Sacrilegus, spoliator templi Kétségbe ejti. In desperationem inducit Egyházi állapot. Res ecclesiastica S. I Ki ejti, ki ejtette a’ kezéből. E manibus Egyházi beszéd. Oratio sacra, concio S I Egyház-kelés. Introductio Vajda K É 1 K dimisit. PP Egyházi beszédes. Orator sacer, concionator p. 67 Le ejti. Sinit delabi, demittit S I S. I. Egyház-kelő. Introductio Avatás S I Meg ejti. Inducit ad lapsum, cadere facit M Egyházi birtok. Patrimonium ecclesiae S I

Egyház-kelőbe megy: be avattatja magát. A. Egyházi dolog. Res ecclesiastica. Vajda K. É 1 K p 32 Reá ejti. Super incidere facit M A Egyházi ember. Sacerdos, clericus, Egyház-megye. Parochia S I Fára Sebet ejt. Vulnus infligit Könnyü sebet ecclesiasticus. M A Egyház-nagy. Cardinalis S I Egyházi fenyíték. Disciplina ecclesiastica ejteni, de nehéz meg gyógyítani. km Egyház’ napja. Encoenia, dies dedicationis, Egyházi gyülés. Concilium, synodus S I Szerét ejti. Procurat consecrationis templi. M A Tőrbe ejti. Inducit in casses Nehéz az agg Egyházi hatalom. Hierarchia S I Egyház-őrző. Aedituus M A rókát tőrbe ejteni. km Egyhází könyv. Ecclesiae matrica v rituale, Egyház-szeg. FF Vas, Nyitra, és Szala EJTEGET, ejtegeti. Frequenter dejicit, labi sinit liber liturgicus. S I Vkben. v. declinat per casus S I Egyházi rend. Status ecclesiasticus, ordo Egyház’ szokása. Ritus Ecclesiae S I Ejtegetés. Frequens dejectio v declinatio per sacerdotalis. S. I.

Egyház-tolvajlás. Sacrilegium M A casus. S I Egyházi személy. Persona ecclesiastica Egyház-tolvajló. Sacrilegus M A EJTEL. Justa, media, cotula M A Egyházi szertartások. Ritus ecclesiastici * Anya-egyház. Ecclesia Mater Egygy ejtel bor, pálinka ’s a’ t. Sz D Egyházi szék. Consistorium, senatus sacer Anya-szent-egyház. Sancta Mater Ecclesia EJTEMÉNY. Dejectum aliquid Sz D S. I Szent Szék Fiók-egyház. Ecclesia filialis EJTÉS. Inductio ín lapsum, delapsio M A Egyházi szokás. Consvetudo ecclesiastica Szent egyház. Sancta Ecclesia Elejtés. Prolapsio, delapsus, dejectio M A Egyházi szolga. Diaconus, minister M A Új egyház. E MV Kétségbe ejtés. Inductio in desperationem Egyházi szolgálat. Diaconia, ministerium M EGYHÁZA. Ejus Ecclesia it t h n Meg ejtés. Inductio in lapsum, dejectio, A. Egyháza. F Pest Vben proturbatio. M A Egyházi tanács. Senatus sacer * Ágas egyháza. Sz PP Pest Vben és Kis Szó-ejtés. Vocum pronunciatio, elocutio, Egyházi

tanácsos. Membrum senatus sacri Kunságban. enunciatio. S I Sz D Szent Széki Tanácsos. Bán’ egyháza. F Pest Vben Tőrbe ejtés. Inductio in casses Illaqueatio Egyházi tár. Supellex sacra, vasa ecclesiae S Derék’ egyháza. Sz P Csongrád Vben EJTETT. Dejectus I. Dél’ egyháza. Sz P Pest Vben Meg ejtett személy. Sz D Egyházi tolvaj. Sacrilegus M A Dum’ egyháza. F Csanád Vben EJTHET, ejtheti. Potest in lapsum inducere Kit Egyházi történetek. Historia ecclesiastica, Fejér’ egyháza. MV Soprony Vben FF meg nem ejthetett a’ csalárd világ. annales ecclesiae. S I Ejthetetlen. Qui dejici v corrumpi non potest Mármaros, Posony, Somogy Vkben. Sz Egyházi törvény. Jus canonicum Faludi T S. I PP. Békes, Borsod és Pest Vkben E FF É. p 31 Meg ejthetetlen. idem S I Alsó Fejér Vben. és Besztercze’ Vidékében Egyházi törvény-hatóság. Potestas le- EJTŐ Dejiciens, v inducens in lapsum Fél’ egyháza. MV Kis Kunságban F Bihar gislativa ecclesiae. Virág

Kétségbe ejtő. Inducens in desperationem Vben. Sz P Szabolcs Vben Telek Pest Ejtődik. Cadit, labitur v projicitur, dejicitur S Vben. EGYIPTOM. I. Fülöp’ egyháza. Sz P Bihar Vben Ejtődés. Sz D Halom’ egyháza. Sz P Pest Vben Kerek’ egyháza. Sz PP Békes, Bihar Vkben EGYIPTOM Aegyptus EK. és Kis Kunságban. Telek Pest Vben EGYIPTOMI. Aegyptiacus Pázm Pred EK. Két’ egyháza. F Békes Vben p. 169, 762 EKE. Aratrum M A Könnyű hat ökör után Köves’ egyháza. F Bihar Vben Egyiptomi dió. Pistacium CM Pimpernuss tolni az ekét. km Német’ egyháza. Sz P Fejér Vben Eke’ alja. Egy királyi eke’ alja Aratrum EH. Nyár’ egyháza. Sz P Pest Vben regalis mensurae. M Verbőczi p 245 Nyír’ egyháza. MV Szabolcs Vben Sz P 246. EH. Exclamatio disgustati Faludi N E Pest Vben. Eke-bontó Borbála. Belius Not H Tom IV p. 6 Sár’ egyháza. Telek Csongrád Vben p. 115 EHE. Vah M A Szeg’ egyháza. Sz P Borsod Vben Eke-gát. Gramen ononis Pörje S I EHÉ. Káldi

Psalm 39 16 Szék’ egyháza. Sz P Csanád Vben Ehéd. E F Maros Székében Szent László’ egyháza. F Szala Vben EGYEM. Szer’ egyháza. Telek Békes Vben Szolga’ egyháza. Sz P Fejér Vben Tövis’ egyháza. Sz P Arad Vben Vörös’ egyháza. F Pest Vben Sz PP Békes 120 Eke-gerendely. Buris, bura, elyma M A Meg elegyítés. Permistio M A Elég egy Pap a’ templomban. km Eke-kabala. Feretrum aratri PP Elegyített. Miscellus, mistus, mixtus M A Elég gazúl. Satis male S I Eke-ló, eke’ lova. idem Sz D Elegyíthető. Miscibilis, miscendo aptus S I Elég ha. Sufficit quod, verum tamen M A Eke-mező (Kis, nagy). E FF Szeben Elegyítetvén. Commixtim M A Elég hamar. Sat cito Elég jó. Sat bonus, commodus, tolerabilis S Székében. Elegyítve. Mistim, mixtim M A I. Eke-nád. Vas, melly az eke’ fejét az eke’ Meg elegyítve. Permiste M A Elég jól. Sic satis, commode utcunque S I szárával öszve foglalja, hogy erősen álljon. Elegyül Commiscetur, permiscetur M

A Elég képpen. Sufficienter M A Eke’ szarva. Stiva, buris M A Sok érdemes Elegyültt. Mixtus Elég kutya dolog. Satis male legény, hogy értéke szegény, fogja az eke’ ELENK. Elég már. Jam satis est S I szarvát. Beniczki Elenkes pénz. Species monetae deterioris Elég neven. ,,Ha nem veszed elég neven Eke-szarva’ fogatója. Chirolabes NC argenteae sub Ludovico II. Erről Sigler p. 117 Mihály igy ír: „Eodem anno (1523) nova én tülem“ Telegdi. Felelet p 128 Elég nyavalya a’ vénség. km Eke-talp. Dentale M A in Hungaria moneta cuditur Elenkesch Elég nyomású. Justi ponderis Mart Coron Eke-vas. Vomer M A vocata.“ L Belii Appar p 66 p. 13 ELEP. Sz P Szabolcs Vben Ekés. Aratrum habens, aratrum faciens M A Elég szép. Forma tolerabilis S I EKECS. F Komárom Vben ELES. Elég szöszöt szerzettem neki, csak fonhassa. EKEL. F Komárom Vben Eles falu. F Hont Vben km. Elesd. MV Bihar Vben Elég-tétel. Satisfactio M A ELESZTEB. R Pristinus Margit Élete p 143 EL.

Elég vagyok. Suppeto, sufficio M A Elesztebi egésség. Margit’ Élete p 110 * Nem elég csak orrunkig nézni. km ELEVE. Primitus, antiquitus, prius EL. A, ab, praefixum verbale M A Torkig elég. Satis abunde Eleve el látja. Praevidet S I El addig. Adusque M A Untig elég. Sz D Ad nauseam usque Eleve itélet. Praejudicium. Sz. D. El annyira. Usque adeo M A Elege van. Habet ille suum satis Zvonárics Eleve meg érezi. Praesentit, praesagit. S. I. El későre. Zvonárics 1 R p 455 Postilla 1. R p 298 Eleve meg látja. Praevidet M A El lehet nélküle. Potest eo carere M A Elegedendő. Sufficiens Eszterházi Tamás p Eleve meg tudja. Praescit M A El messze. Faludi U E 1 R p 78 529. ELÉ. Pro, prae Csoszsz elé szilva-lé, téged El ottan. Faludi U E 1 R p 178 Elegen. Sufficienter, multi satis M A borsolának meg. km El tova. Procul, longe Faludi B E Elegendő. pro elégedendő Sufficiens, Elé adja. Promit, profert M A p. 85 U E 1 R p 211 Elé állatás. Repraesentatio M A competens.

M A PP El végre. Pázm Kal p 211 Tandem Elé állatja. Repraesentat, producit M A Elegendő képpen. Abunde, sufficienter El-vegy. Mixtus M A L alább ELVEGY Elé csúsz. Prorepit M A S. I El-vegyesen. Mixtim Zvonárics 1 R p 500 Elé csúszás. Prolapsio, proreptio M A Elegendőség. Sufficientia Zvonárics M El vélte. Raro El vélte mond igazat Elé édesgeti. Prolectat, prolicit M A Postilla 1. R ajálló levél p 12 549 880 Sz. D Elé futamodik. Procursat M A Elegendően. Sufficienter Sz D ELDŐDI: első időbeli, régi, hajdani. Sámbár Elé fut. Procurrit, accurrit M A Elegendőleg. idem Sz D Mátyás Posaházi ellen. p 452 Elé futás. Procursus M A Eleget. Abunde, satis Eldődi Ekklésia. Primitiva Ecclesia Elé hozás. Prolatio, productio, repetitio M Eleget emlegetik. Sámbár. A. Eleget élt a’ szerencsétlen, de hamar meg is Az eldődi szent Atyák v. Keresztények Sz D Elé járul. Prodit, procedit M A holtt. km Eldődink: eleink. Sz D Elé jelentés. Repraesentatio,

exhibitio M A Elé Eleget tesz. Satisfacit M A Az Isten sem ELECSKF. F Nyitra Vben látó. Providus M A tehet eleget mindennek. Ne Jupiter ELEGY. Promiscuus, mixtus, it promiscue, Elé mászdogál. Prorepit, proserpit M A quidem omnibus placet. mixtim. M A Elé megy. Progreditur M A Elégedik. Satiatur, saturatur, contentatur S I Elegy-belegy. Hitvány, hányatt vetett holmi, Elé mondás. Proloquium, relatio, Sz. D dirib-darab, háj-báj, p. o írás Sz D enumeratio. M A Meg elégedik. Satiatur, saturatur, Elegy-színű. Varius, discolor, versicolor S I Elé rohan. Proruit M A contentus est. M A Elegyedik. Miscetur S I Elé szökellik. Prosilit M A Elégedetlen. Incontentus Bele elegyedik. Immiscetur Elé tólja. Protrudit M A Meg elégedetlen. Idem M A Meg elegyedik. Permiscetur M A Elé toszsza. Obtrudit, protrudít M A Elégedett. Contentus Elegyedés. Commixtio, confusio M A Elé veddegeli. Promptat M A Meg elégedett. Satur, contentus M A Meg elegyedés. Permixtio M A Elébb.

Antea, prius M A Elegyedett. Permixtus M A Elébb áll. Abit, discedit, abscedit, profugit v Meg elegyedett. idem M A prodit. S I Elegyes. Mixtus, miscellaneus, promiscuus M Elébb elöbb mász csusz. Proserpit, prorepit A. M. A Elegyes búza. Frumentum miscellum PP Elébb inditja. Promovet M A Elegyes kövér. Adipe interstinctus PP Elébb megy. Progreditur M A Elegyes vers. Elébb mendegel. Prolabitur M A Elegyesleg. Promiscue, mixtim M A Elébb menetel. Progressus, progressio M A Elegyest, elegyesen. idem S I Elébb való. Praestantior, praecellentior S I Elegyetlen. Purus, non mixtus, impermixtus, Elébb vetekedik. Apellat ulterius M A merus. S I Elébb űzi. Propellit M A Elegyít, elegyíti. Miscet, commiscet, Elébb viszi. Provehit M A permiscet. M A Elébbi. Pristinus, prior M A Bele elegyíti. Immiscet M A Elébbeni. idem S I Bé elegyíti. Immiscet, intermiscet, ingerit M ELÉG. Satis M A Elég egy rés egy kerten km A. Elég az hozzá. Egybe elegyíti. Admiscet M A Elég

beteg, az is, a’ ki beteget emel. km Hozzá elegyíti. Admiscet M A Elég ebül vagyunk. km Meg elegyíti. Permiscet, diluit M A Elég egy bőr egy rókáról. km Elegyítés. Mistio, mistura, permixtio M A Elég egy ebre egy kölöncz. km Egybe elegyítés. Commixtio, eommixtura M Elég egy huzomban. km A. Elég egy lepény egy sütésre. km Hozzá elegyítés Admistio, commixtura. M A 121 Ellen-szél. Ventus adversus S I Ellenkező mondás. Contradictio M A Elégedés. Satietas S I Ellen-szív. Cor aversum, aversatio Ellenkező képpen. Contrarie, repugnanter, e Meg elégedés. Satietas, saties, saturitas M Ellen-tartás. Refragatio M A diametro. S I A. Ellen-tartó. Refragator M A Ellenkezőleg. idem S I Elégedendő: elegendő. Ellen-társ. Aemulus, rivalis, competitor, Ellenkezőség. Sz D Elégedhetetlen. Insatiabilis Pázm Pred p 976 concertator. S I Ellenkezve. Contrarie M A 1159. Ellen-tevés. Antithesis M A Ellenség. Inimicus, hostis, adversarius M A Meg

elégedhetetlen. Idem M A Ellen-vetés. Objectio M A Ellenség’ földjen. In hostico Elégedő. Zvonárics Postilla 1 R p 187 Ellen-vető. Contradicens, opponens M A Ellenség-gyülölés. Pázm Pred p 122 Elégel, elégeli, elégli. Satis existimat, contentus Ellenbe, (ellemben. M A) E regione, ex Futó ellenségnek arany hidat állits. km est. M A adverso, e contra. M A Házi ellenség a’ test, friss a’ roszszra, jóra rest. Meg elégli. Faludi T É p 205 Ellenbe által. p o lakik km. Meg eléglette a’ költést, olvasást szenvedést. Ellend. F Baranya Vben Kicsiny ellenséget sem jó meg vetni. km Sz. D Ellene, ellened, ellenem. Contra se, contra te, Ellensége. Ejus hostis Halálos ellensége Eléggé. Sat, satis, sufficienter M A contra me. M A Ellenséges. Hosticus, hostilis M A Elégít, elégíti. Satiat, saturat M A Ellene áll. Contra stat, resistit, obsistit, Ellenségesen Inimice, hostiliter M A Ki elégíti. Excontentat, exsatiat, exsaturat reluctatur, adversatur,

repugnat. M A Ellenségeskedik. Hostilitates exercet M. A Ellene mond. Contradicit M A Ellenségtül meg toltt hadi sereg. Faludi E Meg elégíti. Satiat, saturat, exsatiat, Ellene mondasz e az ördögnek? Abre- M. p 239 exsaturat, satis dat, satisfacit. M A nunciasne Diabolo. Ellent. Elégítés. Satisfactio, saturatio M A Ellene morog. Obmurmurat M A Ellent áll. Contra stat, resistit M A Meg elégítés. Idem M A Ellene szegezi magát. Resistit, opponit se Ellent állás. Resistentia Elégíthetetlen. Insatiabilis, insaturabilis S I Ellene szóll. Obloquitur, reclamat M A Ellent álló. Resistens, repugnans Meg elégíthetetlen. Idem M A Ellene támad. Rebellat M A Ellent tart. Refragatur, reluctatur M A Elégíthetetlenség. Insatietas, insatiabilítas Sz Ellene tesz. Contraponit, opponit M A Ellent tartó. Biró Márton Micae p 263 D. Ellene tétel. Oppositio M A ELŐ. Prae, ante M A Meg elégíthető. Satiabilis M A Ellene törekedik. Obnititur M A Elő adás. Exhibitio M A

Elégnél több. Plus quam satis Faludi B E p Ellene tusakodik. Obluctatur M A Elő-arasz. Lichas M A 18. Ellene ugat, Obgannit, oblatrat. M A Elő állás. Comparitio Elégség. Satietas, satias, saties, saturitas, Ellene vet. Objicit. M. A, Elő állítás. Sz D Procuratio, praesentatio sufficienter. M A Ellene zajog. Obstrepit M A Elő-álom. Primus somnus M A Elégséges. Sufficiens, idoneus, dignus M A Ellenébe. E regione ejus Elő-álomkor. Concubium, nox concubia M Elégségesen. Sufficienter Káldi 4 Esdrae Ellenére. Contra illum Viz’ ellenére nehéz A 1. 20 uszni. km Elő-beszéd. Praefatio, prologus S I Elégséget tesz. Excontentat Ellenes. Adversarius Gegner S I Sz D Elő beszéllés. Enarratio Elégszer. Saepe, frequenter S I Ellenesen esett: ellenkezőleg. Sz D Elő-bér. Sz D Elégszik. Contentatur Ellenez, ellenezi, ellenzi. Abnuit, refragatur M Elő bocsátás. Praemissio M A Meg elégszik. A’ temészet kevéssel A. Elő-bor. Vinum primum Szín-bor S I meg

elégszik. A’ szerencse ritkán elégszik Ellenzék: ellenzet, soromp, gát. Sz D Obex, Elő-bőr. Praeputium S I meg egy csapással. kmm impedimentum v. agger, moles, septum Elő-bőr’ gyulladása. Phymosis Elégtelen. Insufficiens, non sufficiens, non S. I Elő-bőr a’ kocsiban: ellenző bőr. Sz D satis. M A Ellenzés. Repulsio, refragatio, cohibitio M Elő-bőr a’ kovácsoknál, és egyéb mester Elégtelenkedik. Insufficientem se asserit A. embereknél. Ventrale, opificis praecinctorium Elégtelenség. Insufficientia Pázm Kal p Ellenző. Faludi E M p 89 Csuzi p 42 PP 631. Adversans, contrarians. Elő-csahos. Os communitatis Elégtelenűl. Non sufficienter M A Ellenző a’ nadrágban. Sz D Elő esés. Prolapsus S I ELIG. R Ultra modum, supra modum, praeter Ellenző bőr a’ kocsiban: elő-bőr. Sz D Elő-érzés. Praesensio, praesagitio, divinatio modum. S I Ellenző fél. Csuzi Tromb p 25 animi praesagientis. S I Sz D ELLEN. Adversus, contra M A Ellenző valami. p

Eső- nap- por- szél- tűzElő érő Praecox Ellen-állhatatlan. Irresistibilis, villám-ellenző. S I Elő érő szőlő. Praecoquae uvae Káldi Num irrefragabilis. S I Ellenkedik. Repugnat, adversatur M A 13. 21 Ellen-beszéd. Sz D Sermo contrarians Ellenkedés. Adversitas, repugnantia M A Elő fizetés. Praenumeratio S I Ellen-erő. Faludi E M p 203 Vis Ellenkedő. Adversus, repugnans M A Elő-fizetmény. Sz D Ellenkedve. Repugnanter M A Elő-fogak. Dentes gelasini, incisores S I contraagens. Ellen-mondás. Contradictio M A El ellenkedett vele. Elő fogás. Apprehensio, protractio Ellen-mondó. Contradictor Faludi U E Ellenkezik. Rebellat, adversatur, inimicatur M Elő görbedtt nyaku. Obstipus PP 3. R p 172 A. Elő-had. Acies prima, prima signa, frons S Ellenkezés. Inimicitia, repugnantia, I. Ellen-fa. Obex, vectis remissarius contrarietas. M A Elő-hasi. Primipara Schlagbaum, Sperbaum. S I Ellenkező. Contrarius, repugnax, repugnans, Elő-hasú. idem M A CM Ellen-fél. Pars

adversa, contrapars adversarius, rebellator, rebellis. M A Elő-hám. Antilena, lorum equi pectorale Faludi U. E 1 R p 21 Szügy-elő. S I Ellenkező beszéd. Antilogia M A Ellen-írás. Antigraphum, contrascripElő-hegy Promontorium Ellenkező dolog. Az ellenkező dologban tum. S I Elő hengerítés. Praevolutio M A válik meg, ki mire való. km Ellen-lábiak. Antipodes Elő hivás. Aecersio, adhibitio, advocatio Ellenkező fél. Pars adversa Zvonárics 1 R Ellen-leczke. Faludi U E 2 R p 196 M. A p. 486. Ellen-morgás. Obmurmuratio M A Elő hozás. Citatio, depromtio, prolatus M Ellen-rész. Pars adversa, contraria S I A. Elő hozakodás. Commemoratio Elő hozakodik. Sz D Profert intra discursum. Elő-idő. Kisfaludi Ellen-sáncz. Contrescarpe Ellen-suly. Contre-poids 16 122 Elejbe megy. Obviat M A Elő-ítélet. Praejudicium Elől. Prae, ante M A Elöl tűz, hátul viz km El Elejbe menés. Occursus M A Elő-játék. Praeludium S I teszik az ebek elöl. Elejbe olvassa. Praelegit

km. Elő járó. Antecessor M A Elejbe siet. Properat ei obviare, occurrere Elől áll. Antestat M A Elő járóban. Praeliminariter Faludi Elejbe szalad. Currit ei obviam Elől bocsátja. Praemittit M A U. E 2 R p 100 Elejbe számlálja. Adnumerat in conspectu Elől érő. Praematurus, praecox M A Elő jövés. Processio ejus. Elől éneklő. Praecentor M A Elő kelhető. Magnae spei, exspectationis S I Elejbe szövés. Practextus M A Elől futó. Antecursor, prodromus, Elő kelő. Pázm Pred p 60 881 1136 Elejbe teszi. Praeponit praecursor. M A Elő-kép. Faludi T É p 75 Elejbém. In occursum meum Elől függő. Antependulus v antipendium v Elő-képpen. Praevie, praeliminariter Elejbéd. In tui obviam siparium. S I Elő-kötő. Cinctus M A Eleje valaminek. Initium, principium v pars Elől hátul. A fronte et a tergo PP Elő-látás. Praevisio S I antica, anterior. S I Jól meg kell elejét, Elől ízlés. Praelibatio, praegustatio S I Elő-levél. Pagina prima, folium primum S I

végét, a’ dolognak kötni. Elől járás. Praepositura, praecessio M A Elő-lé. Elő-leve a’ szőlőnek Elején. Antiquitus, quondam M A Thelegdi Hom. 1 R p 71 Elő-Monaj. Sz P Abaúj Vben Elejénten. Idem M A Elől járó. Praepositus, praefectus, Elő mutatás. Praemonstratio Elején érö. Praecox, praecoquus S I antecessor. M A Elő menet. Processus, progressus, sucElejét keli Zvonárics 1 R p 664 Elől járó bak. Sectari us vervex CM cessus. M A Elejét veszi. Praevenit S I Elől járóban. Praevie Pázm Kal p 935 Elő menetel. idem M A CM Elejét, erejét veszi. Faludi U E 3 R Pred. p 425 Elő meneteles. Faludi B E p 59 p. 23 Elől járója a’ bizonyságnak. Praemissa Elő mondás. Recitatio Pázm. Kal p 1037 Elejétől fogva. Ab initio, primitus Elő mozditás. Promotio Elől járó beszéd. Praefatio M A CM Eleji valamelly tudománynak. Rudimenta, Elő nyomulás. Progressus, promotio Elől járó követ. Praenuncius, praecursor, elementa. S I Elő-Patony. F Posony

Vben Elei. Primordium, principium M A it Majores prodromus. S I Elő-pénz. Arrha, auctoramentum Faludi E ejus. Mit használ a’ vaknak, hogy elei Elől járólag. In antecessum S I M. p 239 Csuzi Tromb p 137 láttak. km Elől írás. Praescriptio, M A Elő-rész. Pars adversa Vorderseite S I Eleink. Majores nostri M A Elől kóstoló. Praegustator M A Elő-ruha. Linteum, cinctus M A Elein érő. Praecox, praematurus M A Elől menő. Praeiens, praecedens, Elő rugaszkodás. Proruptio Elein érett, elein ért. Idem M A antecessor. M A Elő-sereg. Agmen praevium AvantgarEleitől fogva Ab initio, primitus M A Elől mutatja. Praemonstrat M A de. S I Eleit veszi. Praevenit, praevertit, praecavet, Elől mutató. Praemonstrator CM Elő-sör. Cerevisia primaria PP antevenit, antevertit, praeoccupat. M A Elől olvasó. Praelector M A Elő-szállás. Sz P Fejér Vben Előbb. Ante, prius M A A’ ki előbb mégyen a’ Elől sietés. Praeceleratio, M A Elő számlálás. Recensio, recensus,

malomba, előbb önt a’ garatra. km Elől szedett szőlő’ bora. Praeliganum M A enumeratio. M A Elöbb böcsüli. Praeaestimat, praeeligit S I Elől szökö. Praesultor, praesul M A Elő-szeri. Primigeni s Előbb el ragadja. Praeripit M A Elől szólló. Praefans, prologus M A Elő-szín. Proscenium Szín’ eleje S I Előbb járó. Praecellentior Zvonárics Elől szülés. Praegenitura M A Elő-szoba. Anticamera Faludi N U 1. R p 270 Elől tánczoló. Praesul, praesultor M A p. 14 Előbb jön. Citius venit Elől tétel. Praepositio M A Elő-szó. Anteloquium, proloquium Előbb kelő. Faludi U E 3 R p 138 Elől ül. Praesidet S I M. A Előbb kivánja. Mavult, praeoptat Elől ülés. Praesidium Elő szóllítás. Provocatio Előbb meg látja. Praevidet M A Elől ülő. Praeses, praesidens S I Elő szólló. Prolocutor S I Előbb meg próbálja. Praetentat M A Elől valók. Primores M A Elő szökés. Prosultus Előbb meg kötözi. Praevincit M A Elől világító. Praelucens M A

Elő-tag. Armus, pectus animalium Czimer, Előbb meg tudja. Praescit M A Előle, előled, előlem. Prae, vel ante se, te, mar, szügy, szegy. S I Előbb meg veszti. Praevitiat M A me. M A Elő találás. Repertio, occursus Előbb mondja. Antedicit M A Elől (ige) előli R. Anteponit S I Elő taszitás. Protrusio Előbb utóbb. Serius ocyus Faludi E M p Elömbe. In conspectum meum, obviam mihi S Elő-Tejed. F Posony Vben 205. I. Elő-téj. Colostrum S I Előbb űzi. Praeteragit, propellit M A Elömbe ölembe. Elő-téj’ rágása. Colostratio S I Előbb való. Prior, praeferentior Elömbe ne jöjj. Elő-tik-szóig. Margit’ élete p 10 Előbb való a’ böcsület a’ szalonnás káElőre. In antecessum PP Jobb elöre félni, mint Elő-tik-szókoron. Margit’ élete p 80 posztánál. km utóljára rettegni. km Elő toppanás. Előbbeli. R Pristinus, prior M A Előre meg jövendőli. Praedicit Elő toszás. Protrusio Előbbeni. Idem M A Előre meg mondom. Praevie dico Elő ugrás.

Prosultus Elöbbi. Idem M A Margit’ élete PrájElőre néz A’ forgott ember nem Elő-vár. Antemurale S I nál. p 339 csak hátra, hanem előre is néz. km Elő vetés. Objectio M A Elöbbi nyom. Aetas superior, antiquitas Elő-világ. Vorwelt S I Vorwelt. S I Elő vitel. Promotio, provectio M A Elöbbség. Prioritas Faludi N U p 28 B * Böjt elő-hava. Mensis Februarius E. p 25 N E p 201 N A p 232 Homlok-elő. Frontale M A T. É p 75 Pázm Kal p 785 Szügy-elő. Antilena, pectorale M A Előbe. In antecessum Előre S I Elejbe. Obviam M A Előd. R Praecessor, antecessor S I Elejbe adja. Proponit Elődbe. In tuum conspectum, in tuam Elejbe akad. Obviam ei fit, obvius fit praesentiam. M. A Elődbe öledbe hozom gyermekedet. Faludi Elejbe akadó. Obvius M A Elődet veszi. Praeoccupabit te, praevertet te Elejbe borúl. Accidit provolvitur S I Thelegdi Hom. 1 R p 290 Elejbe ereszti. Admittit in sui conspectum Elődi. R Antiquus, vetustus, priscus S I Elejbe fut. Occurrit M A Elődink.

R Majores, praecessores noElejbe futás Procursio, procursus, occursus stri. S I M. A Elődedén. Primitus Pápisták’ üldezése p 17 Elejbe futamodik. Occursat M A Elődedi. Priscus, vetustus Márt Coron p 116 Elejbe ír. Praescribit . 123 Meg eleveníti. Vivificat M A Duna elvi Magyar. Hungarus transElőre nézés Providentia Pázm Pred p 858. Elevenítés. Vivificatio M A danubianus. Fábsics Kengyel-futó MSS Előre pénzt ád. Arrham, arrhabonem dat Meg elevenités. idem M A ELEDEL. PP. Elevenítő. Vivificator, vivificus, vivificans M A Először. Primo, primum M A Elevenítő lélek. Pázm Pred p 704 ELEDEL. Cibarium, alimentum, alimonia, Leg először. Omnium primo edulium, epulae, victus, esca. M A Radix ELEVENJE Ejus vivum Előte. Dug Jólánka 1 K p 318 Elevenjére. Ad vivum primaria. ÉL Előtt. Ante, coram M A Vetés előtt aratsz ELEVENKEDik. Conatur, adnititur, adlaborat Barom-eledel. Pabulum S K Előtte, előtted, előttem. Coram se, te, me M Sz. D Bé sózott

eledel. Salsamentum S K A. ELEVENSÉG. Alacritas, vitalitas M A Tápláló eledel. Alimentum S K Elöttem a’ képe. Praefiguro mihi Töltött eledel. Tucetum S K ELEVENT szülő. Viviparus S I Mindenek előtt. Ante omnia v ante omnes ELEDELE Ejus esca, cibus ELEVENŰL (ige). Reviscit, vivificatur M A Előve. Prae ELEDELT vesz. Obsonat M A Föl elevenűl. Reviviscit Előve érő. Praecox M A Meg elevenűl. Vivificatur ELEFÁNT. Előve értt. Praematurus M A ELEVENŰL (mellyék ige). Vitaliter M A Elővel érő. Pázm Pred p 337 ELEFÁNT. Elephantus, elephas, barrus M A ELLik. Előz, előzi. Praevenit, praeoccupat, praevertit Elefánt-csont. Ebur S. I Praevindemiat PP Elefánt-csontból való. Eburneus ELLik. Parit M A proprie dicitur de ove Meg előzi. Praevenit, praevertit Elefánt-ordítás. Barritus M A Meg ellik. idem M A Előzet. Praeventio, praeoccupatio S I Elefánt-tetem. Ebur M A ELLET. Foetura S I Elefánt-tetemes. Eboreus M A Előzés. Praeventio, praeoccupatio Egy

elletből valók. S I ELEFÁNTI. Elephantinus M A Szüret-előzés. Praevindemia PP ELLETT. Effoetus M A Előzködik. Sz D ELLÉS. Partus, foetura M A ELEK. Előzmény. ELLŐ. Pariens, parturiens S I Előző. Praeveniens, praeoccupans ELEK. t f n Alexius M A Ellős. Ad partum apta, foemella Elek. F Arad Vben Előzőleg. Praeoccupanter Szent Elek. MV Vas Vben F Bihar Vben ELME. Előződik. Praevenitur Sz D ELEKES. Idem ac Alexius M A Előztet, előzteti. Facit praevenire ELME. Mens, memoria, ingenium M A Elekes. E F alsó Fejér Vben Előzve szürtt bor. Vinum raeliganeum PP ELSŐ. Primus, principalis, primarius Még az Elme-botlás. Faludi U E 1 R p 14 ELEVEN. ebnek sem jó az első fia. Posteriores Lapsus mentis, memoriae. ELEVEN Vividus, vivus, vitalis, vegetus. M A prioribus potiores. M A Elme-csavargás. Pázm Pred p 458 Radix primaria ÉL. Első boldogság a’ jó ész. km Divagatio mentis. Eleven föld. Terra viva, terra profundior, Első belső tanács. Faludi N A p 247

Elme-élesítés. Pázm Kal p 403 quae nondum ligonem est experta. Terra Első, és belső embere. Pázm Pred p 1170 Elme-élesitő. Pázm Pred in praef rastris intacta, nec ullis saucia vomeribus. Első fogás. Primum ferculum, primus Elme-faggatás. Csuzi Tromb p 116 Ovid. missus. PP Elme-fárasztás. Pázm Pred p 692 AdEleven gyökér. Zadura, zedoaria. S. I. Első fölső. Faludi U E 3 R p 14 flictio mentis. Eleven káka. Hydra. Grüner Polyp. S. I. Első példa. Archetypus M A Elme-fogás. Faludi N E p 198 Eleven kéneső. Hydrargyrus, argentum Első szülött. Primogenitus, primigenitus M Elme-futás. Hermán Jósef G Festetics vivum. M A A. Kristóf fölött p. 34 Eleven olaj. Naphta Első szülöttség. Primogenitura M A Elme-futtatás. Faludi U E 3 R p 81 Eleven szén. Pruna M A Első templom. Curialis aedes, episcopalis Elme-futtató. Speculativus ELEVEND. R. Viviscens, reviviscens. cathedrae templum. PP Elme-gyakorlás. Exercitium ingenii Sz D Elevendűl: elevenedésre

indúl. Mondatik Első sereg. Prima acies, frons exercitus PP Elme-háborodás. Pázm Kal p 969 kiváltképpen a’ fiatal fákról. Hallottam Első vétek bocsánatot érdemel. Prima Elme-háború. Faludi E M p 203 Csuzi p Izsákfán 1823. September 7 parcata. 236. ELEVENEDik. Viviscit, reviviscit M A Elsőbb. Prior, prius M A Elme-hiba. Lapsus memoriae S I Föl elevenedik. Reviviscit Elsőbbi. Prior Elsöbbi levelemre nem feleltt Elme’ leleményi. Inventa, excogitata Faludi Meg elevenedik. Pázm. Pred. p. 704. N. E p 138 Elsőbe. Initio, primo, primitus M A Reviviscit. M. A. CM. Elme-mutatás. Beniczki p 158 Ostentatio Elsőben. Idem Elevenedés. Reviviscentia ingenii. Egy elsőben. Pázm Kal p 412 819 Meg elevenedés. Vivificatio, reviviscentia: M Elme-mutogató. Pázm Kal p 502 Elsődször. Primo A. Elme-tétovázás. Pázm Pred p 1023 Elsője. Ejus primus Pázm Pred p 569 ELEVENEN. Vivide, vitaliter, in vita S I Elme-törés. Mentis contentio, ingenii Elsőség. Primatus, prima

M A Öregség ELEVENESZik. Viviscit fatigatio. Biró Márton Micae p 345 elsőség. km Meg eleveneszik. Lippai Vetem Kert Elme-törő munka. ELVE (elöe, elüe, elve). Trans M A L p. 235 * Éles elme. Ingenium perspicax, acutum Hid’ elve. Téte de pont ELEVENÍT, eleveníti. Vivificat M A Vén elme, fiatal erő, veri meg a’ hadakat. Tenger’ elvén való. Transmarinus M km. Föl eleveníti. Revivificat A. L ELMEBÉLI. Memorialis, mentalis S I ELVEGY. Mixtus, mistus, promiscuus S I Elmebéli háború. Faludi U E 1 R Promiscue M. A p. 150 Elvegyes. Idem M A Elmebéli viadal. Faludi U E 1 R p 23 Elvegyesleg. Mixtim M A ELMEI. Memorialis M A Elvegyít, elvegyiti. Commiscet M A ELMÉBŐL mondja. Könyv nélkűl mondja E Elvegyítés. Mixtio M A memoria recitat. Sz D 16 * ELVŐ. R Ulterior Tulsó, tul eső, tul való S I Havas elvő (al) földébe mentt. Sz D Duna elvő fölső Magyar Ország. Heltai Kron 1. Darab p 409 124 memorat, recordatur. M A ELMÉJE. Ejus mens, memoria,

ingenium Alatt Emésztet Consumtum, concoctum, concoctio, digestio. Meg emléti. Commemorat, mentionem jár elméje. km Ember’ emésztete. Merda, stercus injicit. M A ELMÉJŰ. humanum. Emlétés. Mentio M A Késedelmes elméjű. Pázm Pred p 783 Nehéz emésztetű eledel. Cibus durae Emlétő Memorator M A ELMÉL, elméli. Mente versat Sz D EMLI. R Lactat Pesthi concoctionis. Elmélkedik (identidem mente versat.) Meditatur, considerat, ratiocinatur, Emésztetlen. Inconsumtus, indigestus, crudus Emlés R Lactatio Pázm. Pred p 837 Emlő. R Lactans, lactator imaginatur. M A Emésztetlenség. Indigestio, cruditas S I El elmélkedik. Meditationi vacat Emlő bér. Nutricium S I Elmélkedés. Meditatio, consideratio M A Emésztetlenűl. Inconsumpte S I Emlő mely. R Ubera, mammae, ruma Elmélkedő. Meditabundus, considerator M A Emésztés Consumtio, digestio Emlő tag. R idem Elmélkedve. Meditabunde M A Meg emésztés. Consumtio, concoctio M A Emlő. Mammae, it lorum, habena M A

ELMÉNEK rütete. R Extasis Bát Nehéz emésztés. Dyspepsia NC p 345 Emlős. Mammata, habens mammas ELMÉS. Ingeniosus, memoriosus, scitus, Emészthetetlen Difficilis concoctu Pázm Pred Emlős állatok. Mammalia S I Szoptatós perspicax. M A állatok. p. 405 Elmésen. Ingeniose, memoriose, scite M A Emésztmény. A’ mi el kél, el fogy, el EMŐ R Lactens, sugens Szopó Elméskedik. Ingenio ludit, argutatur Sz D Csöcs-emő. Infans lactens Csöcs-szopó emésztődik. S I Elmésség. Ingenium, affluentia ingenii S I Sz Emésztő Consumens Emőd. F Borsod Vben Anonym C XXXI D. Emők. Sós lé, a’ melly p o a’ sajtból ki Emésztődik. Consumitur ELMÉTLEN. Demens, hebes, insipiens M A nyomattatik (eming). Sz D EMING. Sós nedvesség Sz D Dictator CM Elmétlenség. Stupor v dementia, amentia S I Emőke (Kis, nagy). F és Sz P Nyitra Vben Eméngi. Dictatorius CM Emős. Lactens Eméngség. Dictatura CM EM. Csöcs-emős gyermek. Parvulus lactens EMLE. Ubera Pázm Pred p 739 Thelegdi

Hom. 1 R p 838 ,,Boldogok a’ Emőség EMik, emi. R lactat Mint szopik, szopja Csöcs-emőség. S I Status lactentis infantis magtalanok, és a’ méhek, mellyek nem EME. R Femina, femella, animal feszültek, és az EMLÉK, mellyek nem EMSE Sus, scrofa S I mineum v. mater v nutrix S I EMLETTENEK.“ EMTET, emteti: mint szoptat, szoptatja. Lactat, Eme-állat. Femella, animal femineum EMLEGET, emlegeti Comminiscitur M A L. Boldog Aszszony’ szolosmája p 41 Pázm. Kal p 416 Farkast emlegetnek, ’s kert alatt kullog. Eme-disznó. Scrofa, porca M A CM km. Eme-tyúk. R Gallina Sylvester EM. Emlegetnek valahol. Sternutaverunt Eméhez való. Porcarius M A amores. M A EM (mellyék ige) loco IM. EMEL, emeli. Levat M A Az egygyeség a’ Meg emlegeti. Meg emlegeted a’ Magyarok’ EMERRE Hac, isthac S I kicsinyt is nagyra emeli. km Istenét. km EMEZ, eme. Hic, iste S I El emeli. Amovet, dimovet, tollit M A Memoratio, commemoratio, Emez amaz. Föl emeli. Tollit, attollit, extollit, levat,

Emlegetés recordatio. M A EMÉNT. Paullo ante S I elevat, sublevat. M A Nem tudom az ég EMLÉKEZik. Meminit, memorat. M. A. emelte föl, vagy a’ föld nyelte el. km EMIDE. L imide Meg emlékezik. Recordatur M A Ki emeli. Elevat, extrahit M A EMIGY. L imigy Reá emlékezik. M. A. Recordatur, Emigyen. Faludi N A p 187 Le emeli. Deorsum levat reminiscitur, meminit. Jut eszébe CM EMILLYEN. L imillyen Meg emeli. Levat Emlékezet. Mentio, memoria M A EMINNEN. L iminnen Emelcsős hid. Pons arrectarius, ductitius PP Emelcsős kapu. Catarrhacta, porta pendula Emlékezet-kő. Monumentum PP M. A Emlékezet’ segétsége. Adjumenta memoriae Emelet. Contignatio Szegés, ház’ szegése S I. Emlékezetes. Memorabilis M A Emelés. Levamen, sublatio, elevatio M A Emlékezeti. Memorialis M A Föl emelés. Sublatio, elevatio M A Emlékezetre föl irja. In commentarios, in Emelésre szorúltt. tabulas refert. PP Emelget, emelgeti. Levat, elevat, attollit, erigit Emlékezetre méltó.

Commemorabilis M A S. I Emlékezetre nem méltó. Immemorabilis M Emelít, emelíti. Káldi Eszther 15 8 A. Emelkedik. Levatur, elevatur, attollitur, Emlékezetre vertt pénz. Symbolicum erigitur. Mint a’ szárnya-szegett lúd, numisma. PP nem emelkedik. km Emlékezetlen. Immemor M A Föl emelkedik. Erigit se PP Emlékezés. Commemoratio Faludi U E 1 R p Föl emelkedés. Erectio, elevatio PP 17. Ki emelkedik. Emergit, elevat se Meg emlékezés. Recordatio M A Emelő. Levans Reá emlékezés. Reminiscentia, recordatio Emelő rud. Trudes, ergata, vectis, M. A hypomochlion. PP Emlékező. Memor M A Emelő szerszám. Ergata Hebzeug S I Emlékező elme. Memoria M A Emelődik. Levatur, attollitur S I Emlékező tehetség. Facultas reminiscendi Föl emeltt. Sublatus, elevatus, elatus M A Emlékeztet, emlékezteti. In memoriam reducit Emeltyű. R Hypomochlium S I Emlékeztetés. Pázm Kal p 1024 Pred p EMES. Mammata 2 tulajdon neve ÁLMOS 1058. annyának L. Anonymi Cap 3 mert az ott

Emlékeztető. Monitorius, mnemonicus, it irtt EMESU olvastatik EMES-nek. Monumentum. M A Pázm Pred p 1002 Emesez, emese, emse. Sus, scrofa S I Emlékeztető épület. Monumentum CM EMÉSZT, emészti. Consumit, concoquit M A Emlékeztető pénzek. Numi memoriales Egy hamis pénz százat emészt. km Meg emlékezteti. El emészti. Disperdit Reá emlékezteti. Reducit ei in memoriam Ki emészti. Facit ut dispereat EMLÉL, emléli. Ubere lactat Monoszlai Apol Meg emészti. Consumat, consumit, p. 56 concoquit. M A Az üdő mindent meg Emlélés. Lactatio Monoszlai Apol p 129 emészt. km EMLÉT, emléti, emlit, említi. Meminit, Magát emészti. Moerore se conficit 125 EN. Koros ember. Grandaevus homo S K Minden ember ember, de nem minden ENCS. F Abaúj Vben Sz P Heves Vben ember emberséges ember. km EMBER. EN. Müves ember. Operarius, mechanicus En’ laka. (nisi malis Eny’ laka) E F S. K EMBER (em-bér?). Homo M A Ember Udvarhely Székében. Nagy ember. Vir animo v corpore magnus

emberrel jó. Homo homini Deus M A ENCZ. S. K Ember-áros. Venditor hominum, mango, Encze-bencze. Nemes ember. Nobilis plagiarius. CM Enczen-bencz. Nugae, buttubata M A Prágai Ollyan ember, mint a’ falat kenyér. km Ember-áruló. Mango CM p. 350 Özvegy ember. Viduus S K Ember-csaló. Pázm Pred p 531 Enczen-bencz-áros. Nugivendus M A Paraszt ember. Rusticus Ember-csufolás. Pázm Pred p 815 Enczen-bencz dolog. Tordai Sámuel’ Részeg ember elött az Isten is ki tér. km Ember-csufoló. Pázm Pred p 815 kézirati. Semmire kellő bitang ember. Vilissimus Ember-derék. Truncus corporis humaEnczen-benczek Heltai M Kron 2 D homo. S. K. ni. S I p. 221 Terem az ember. km. Ember’ díja. Homagium M A E. F Doboka Vben Vad ember. Satyrus, homo ferus. S. K. Ember-dög. Pestis, lues, hominum v Vén ember. Depontanus, senex homo S K Encsencs F Szabolcs, és Szatmár Vben cadaver humanum. S I END. Világi ember. Profanus S K Ember-evő. Anthropophagus S I Endes. Sz PP Somogy, és Szabolcs

Vkben EMBERE. Ejus homo. Ember-evő hal. Nagy eb-hal Squalus ENE. Ollyan borjas tehén, mellyet ki nem Nem embere. Non est ei addictus. carcharius. S I hajtanak a’ csordára, hanem otthon EMBERETLEN. Carens homine, ubi nullus Ember fogad fogadást, agg eb, a’ ki meg tartanak az istállóban. A’ mint tartod mortalium commoratur. Káldi Job 38 állja. km enédet, úgy ihatod tejedet. km Dug 1 R 26. Ember-fő. Hegy, Szepes és Gömör Vkben p. 72 EMBERI. Humanus S I E. F belső Szolnok Vben ENES. Emberi képpen. Humanitus, humaniter. Ember-ganéj. Oletum M A Enese. F Győr Vben S. I Ember-gyülölés. Misauthropia S I ENG. Emberi mód szerint. Humanitus M A Ember-gyülölő. Misanthropus CM Enged, engedi. Obedit, obsecundatur, Emberi tekéntet. Respectus humanus Ember-hús. Pázm Pred p 374 obsequitur, morigeratur, indulget, paret, Emberiség. Humanitas Ember-isméret. Physiognomia cedit. M A Ő sem engedi a’ magáét km EMBERKE. Homulus Ember-ismérő. Physiognomus El engedi.

Condonat M A Kis emberke. Homunculus, homuncio NC p Ember kell a’ gátra. km Föl enged. Regelat S I 173. Ember-kerülő, ember-futó. Umbraticus, Ki engedi. Remittit e pretio EMBERKEDik. Viriliter agit, virum se praestat abstractus. S I Meg engedi. Sinit, concedit, permittit, M. A Ember-kor. Aetas virilis M A condonat, indulget. M A Azon gonoszság Föl emberkedik. Virilem aetatem attingit Ember-korú. Aetatis virilís, majorennis mindent mindenkinek meg engedni, mint Prágai p. 232. Tiszti Szótár. p 53 senkinek semmit. km Ember-lopó. Plagiarius M A Káldi 1 Tim Emberkedés Pázm Kal p 39 Pred p 82 Engedelem. Concessus, indulgentia M A EMBERLI. Humaniter suscipit, honorifice 1. 10 Engedelem-levél. Literae consensuales, habet. S I Ember-módon. Humaniter, viriliter M A Steph. Verböci M A Meg emberli. Ember-módra. idem M A Engedelmes. Obediens, placidus, propitius, Meg emberlette magát. Virum se praestitit. Ember-nyúzás. Hominis excoriatio v indulgens, exorabilis, lenis,

mitis. M De nem emberlette magát meg. expressio pecuniae, vexatio. S I Engedelmesen. Placide, indulgenter, EMBERNYI ember. Justam hominis mensuram Ember-nyúzó. leniter. M A habens. Pázm. Pred. p. 149. Ember-öldöklés. Homicidium M A Engedelmeskedik. Obedit, paret S I EMBERSÉG. Humanitas, modestia, civilitas, Laniena. Engedelmesség. Obedientia, obsequentia, urbanitas, decorum. M A Ember-öldöklő. Homicida, sicarius M A obsequium, obtemperatio, indulgentia, Emberség által senki sem sértődik meg. km Ember-ölés. Homicidium M A placiditas, lenitas, lenitudo. M A Emberség-tudó. Scite urbanus Ember-ölö. Homicida M A Engedelmetlenkedik. Faludi N A p 192 Ruha tisztesség, pénz emberség. km Ember ő a’ gáton. km Engedet. Indultum Emberséges. Humanus, honestus, modestus, Ember’ szava, nem Isten’ szava. km Isteni engedet. Margit’ Élete p 96 98 civilis. M A Ember-szeretés. Philanthropia S I Engedetlen. Inobsequens, inobediens M A Emberséges beszédű. Urbanus M A

Ember-szerető. Philanthropus M A Engedetlenkedik. Inobedientem se exhibet Emberséges ember. Sűrüen vetik magvát az Ember-szóllás. Traductio, infamatio Faludi N. E p 82 emberséges embernek, de vékonyan kél. S. I Engedetlenség. Inobedientia Pázm Kal P km. Ember-szólló. Infamator, calumniator S I 700. Pred p 631 Emberségesen. Humane, humaniter, Ember-társ. Alter, quivis alius, socius Engedetlenkedhetik. Thordai Sámuel’ civiliter. M A kézirati. humanae naturae. Mitmensch EMRERTELEN. Inhumanus, incivilis, Engedékeny. Qui facile paret S. I inurbanus. M A Engedékenység. Guzmics A’ Vall egyesül Ember volt, ’s meg holt. km Embertelen lator. Faludi E M p 239 Ideája. p 16, 54, 111 * Cselefende ember. km Embertelenkedik. Inhumaniter agit v loquitur Engedés. Concessio, concessus M A Derék ember. Praestans Csuzi p. 553 El engedés. Condonatio M A Első ember. Protoplastus S K Embertelenkedés. VM p 242 244 Meg engedés. Permissio, indulgentia M A Fő ember. Optimas S K

Embertelenség. Inhumanitas, inurbanitas M Engesztel, engeszteli Placat, conciliat, propitiat, Gaz ember. Meg gaz emberezte A. mitigat. M A Gazda-ember. Herus, hospes, oeconomus Embertelenűl Inhumane, inhumaniter, Meg engeszteli. Conciliat, complacat, S. K inciviliter, inurbane. M A reconciliat, propitiat. M A Henye ember. Piger Nagy búza-féreg EMBERTŰL embernek mindég kell tartani. km Engeszteletlen. Implacatus M A a’ henye ember. km EMBERŰL. Viriliter M A Isten-ember. Theanthropos Kicsiny ember sem szalma-szál. km EMITT, emitten. L imitt, imitten EMÜTT. Faludi N E p 113 A. 126 Epe-öntés. Sz D Ki öntött rajta az epe Engesztelés. Placatio, mitigatio, El enyészik. Disparet, evanet, evanescit Epe-sár. Atra bilis Rácz propitiatio. M A M. A A’ melly szélvész hirtelen támad, Epe-sáros. Atrobilosus idem Meg engesztelés. Reconciliatio, complahirtelen el is szokott enyészni km Epe-víz. Aqua fellis Káldi Jerem 8 14 catio. M A Mitigatio CM Enyészet. Occasus M A

Epéje. Ejus fel Több epéje, mint vére Engesztelhetetlen. Implacabilis, Nap-enyészet. Occasus solis Vrancsics km. inexorabilis. M A Nap-enyészeti szellő. Zephyrus Anxietatula, naeniae, negotia, Meg engesztelhetetlen. Idem M A El enyészés. Evanescentia, disparitio M A Epeség sollicitudo, acerbitas, amarulentia. M A Engesztelhetetlenség. Implacabilitas M A El enyésző. Evanidus, disparens M A Pázm. Kal p 183 734 Engesztelhetetlenűl. Implacabiliter M A Enyészt, enyészti. Consumit, absumit Meg engesztelhetetlenűl. Idem M A ENYHED. Mitigatur, lenitur, respirat M A Epés Felleus, amarulentus, acerbus M A Epésség. Engesztelhető. Placabilis, exorabilis M A ENYHES. Lenis, mítis, temperatus, moderatos, EPECSEL. Gesticulatur M A Engesztelő. Placamen, placamentum, mitigatus. S I Epecselés. Gesticulatio M A propitiatorium, propitiabilis, Enyhes öv. Zona temperata S I Epecseldegel. Gesticulatur propitiatorius, mitigatorius. M A ENYHÍT, enyhíti. Mitigat, lenit, pacat M A

Epecseldegelő. Gestuosus M A Meg engesztelő. Reconciliator M A R. Fraenat, refraenat EPED. Marcet, marcescit, exarescit, Engesztelő áldozat. Propitiatorium Meg enyhíti. idem R Castigat Meg contabescit. M. A. Amaritudine Engesztelődik. Placatur, mitigatur enyhétem az én testemet. Castigo colpus conficitur, frangitur, v. viribus deficit S Meg engesztelődik. Pázm Pred p 453 meum. Thelegdi Hom 3 R p 709 I. Engeszteltetett. Placatus, reconciliatus M A Enyhítés. Mitigatio, mulcedo, lenimen M A Eped valamiért, v. valami után Aliquid sitit, Meg enyhítés. Lenimentum M A desiderat. ENDRE. Enyhítő. Mitigatorius M A El eped. Pázm Pred p 826 Adaret, Enyhítő szer. Lenimentum, lenitivum S I exarescit, contabescit. M A ENDRE. t f n Andreas „Per carissimum Meg enyhítő. Delinitor M A Meg eped. Marcescit, arescit, deficit, patrem nostrum ENDRE Regem felicis Enyhíthetetlen. Inplacabilis, non contabescit. M A memor.“ IV Bela’ levele L Kat Hist Crit Tom mitigabilis S I Epedés.

Angor, moeror, dolor animi S I V. p 335 344 ENYHÖ. Epedett, epedtt. Contabidus M A Enyhőbb. Mitior VM Intő levél p 150 Epedtt szív. Mihez fogjak epedtt szív Endre’ falva. F Nógrád Vben ENYHŐDik. Mitigatur, lenitur Pázm Kal p Kártigám. Endre’ földe. Sz P Gömör Vben 186. Pred p 302 Meg epedtt. Tabidus, tabefactus M A Szent Endre. MV és Sziget, Pest Vben Meg enyhődik. Pázm Pred p 157 542 Epedttség. Contabescentia Csuzi p 339 ENDRÉD. FF Somogy, Soprony, Szatmár és ENYHÜL. idem ac enyhődik EPEKEDik. Angitur, maceratur, moeret Faludi Bars Vkben. Sz P Veszprém Vben Meg enyhűl. E. M p 250 ENDRŐCZ. Sz P Somogy Vben ENYI. EPESKEDik. Heába epeskedik Káldi Okt Int ENDRŐD. FF Békes, és Somogy Vkben Enyi erdő az Izsákfai határban. p. 13 Enyi malom ugyan ott. EPESZT, epeszti. Angit, affligit, amaritudine ENY. afficit. Pázm Pred p 283 ENYICZKE. MV Abauj Vben F Sáros Vben El epeszti. ENY. Palatum, vide INY M A ENYV. Meg epeszti. Tabefacit M A Eny. F Bars Vben,

aliis ÍNY EPÉTLEN. Sine felle. ENYV (enyű). Bitumen, gluten, glutinum. M. A. Eny-hely. Locus pacis, quietis, respirii S I Epétlen galamb. Csuzi p 304 Úgy ragad a’ vétek, mint az enyv. km ENYE. Au, eheu M A EPLÉNY. Szánynak két keresztfája, mellyre a’ Asztalos-enyv. Fabrile gluten S I Enyéng. F Veszprém Vben teher tétetik. Sz D S I A’ szánynak Deszka-enyv. Gluten asseritium ENYED. Sz P Posony Vben E MV és vagyon három eplényje. Elsö Eplény, Fekete enyv. Maltha Mitterpacher FF. alsó Fejér Vben melly a’ szárny’ orránál vagyon, és a’ Madár-enyv. Viscus. ENYEGET, enyegeti. Palliat, celat, occultat, rudat tartja, 2-dik, és 3-dik eplény, Növevény-enyv. Gluten vegetabile fovet, protegit. M A Az ő fenéjét mellyeken a’ szárny’ terhe fekszik. enyegeti Isten’ szavával. Pázm Kal p ENYVED Glutinatur Eplény. Sz P Veszprém Vben Hozzá enyved. Adglutinatur Vajda 3 555. EPÖLY. F Esztergom Vben K. p 518 El enyegeti. Tolerat, suffert, perpetitur S I

ENYVES. Glutinosus, bituminatus, Enyegetés. VM Hit tartás p 98 EPER. bituminosus. M A ENYEKES: nyálas, sikos, csuszamós. S I Enyves árok. Békes Vben EPER, EPERJ. Fragum, fraga M A Meg enyekesedik: meg nyálasodik. Enyves kezű. Viscatis manibus est K Hires eperre nem kell kosárral menni. Meg enyekesűl. V. p 537 Non respondet opinioni calculus. M A Enyecskés. idem ac enyekes Sz D Enyves veszsző. Virga visco illita ENYEL. Jocus, et facetiae Sz D Enyves víz. Aqua glutinata Enyeleg. Balbutit, gannit M A Pázm Kal p ENYVEZ, enyvezi. Bituminat, glutinat M A 729. Hozzá enyvezi. Adglutinat M A Enyelgés. Facetiae Meg enyvezi. Enyelgő. Jocasta Öszve enyvezi. Conglutinat M A Enyelgős. Jocosus, facetosus Reá enyvezi. idem M A Enyelgős beszéd. Sz D Sermo facetosus Enyvezés. Glutinamentum, glutinatio M A Enyeles. Jocosus, facetus S I Pázm. Pred p 1274 ENYETT. R Loco, pro, vice M A Hozzá enyvezés. Agglutinatio M A Enyette, enyetted, enyettem. Loco illius, tui, Öszve enyvezés.

Conglutinatio M A mei. M A Reá enyvezés. idem M A ENYEZ, enyezi. Celat, occultat Enyvező. Glutinator M A El enyezi: el röjti. „Egy csoport lisztbe Öszve enyveztetett. Conglutinatus M A enyezte el magát (a’ macska) . oda ENYVI. Bituminosus M A futának az egerek“ ’s a’ t. Pesthi Meséji p 37. EP. ENYEZD. Sz P Somogy Vben EP. ENYÉSZik. Occidit, evanescit M A Bé enyészik. Insinuatur, illabitur, EPE. Fel M A Epe-hólyag. Folliculus fellis M A immittitur, imbibitur M. A 127 Eper-fa. Sycaminum M A * Csattogó eper. Fraga alba M A Fa-eper. Morum S K Kerti eper. Szamócza S K Mezei eper. Fraga S K EPERJES. Fragis abundans Eperjes. Sz KV Sáros Vben FF Arad és Posony Vkben. Sz P Békes Vben Csárda Szabolcs Vben. EPRES. idem Szálas epres erdő. Faludi E M p 239 EPRET szed. Fraga colligit Lassan kullog mintha epret szedne. km EPREZ: epret szed. S I ERADONY. ERADONY. Eridanus M A Po’ víze Olasz Országban. ERCSÉNY. ERCSÉNY. F Fejér Vben ERDŐ. ERDŐ (eredő,

erdő.) Sylva M A Radix primaria ÉR. Erdő’ alja. E F Küküllő Vben Erdő’ falva. E FF Hunyad, és Kolos Vkben. Erdő-hát. Sz P Szala Vben E F Hunyad Vben. Erdő’ háta. Tergum sylvae, sylvae vicinia S. I Erdő-háti paraszt. Rusticus sylvam accolens. S I Erdő-hegy. F Arad Vben Erdő-ispán. Spanus sylvanalis Erdő-isten. Sylvanus M A L Erdő-kerülő. Custos sylvae, saltuarius NC. p 125 M A L Erdő-őrző. idem Erdő-pásztor. Saltuarius, nemoris custos Faludi N. U p 46 PP Erdő-ritkitás. Interlucatio S I Erdő-rontó. Sylvifragus CM Erdő-szél. Ora sylvae PP Erdő-széli. Quod est ad oram sylvae Erdő-telek. F Heves Vben Erdő-vég. F Szerem Vben Erdő-zúgás. Nemorum mugitus PP * Bárdos erdő. Sylva dolabrosa M Verbőczi p. 246 Bé vágott erdő. Concaedes S K Erdőlő erdő: tüzre vagy örökségre a’ kit hordanak. M Verböczi in Indice Gyakor erdő. Lucus NC p 125 Ligetes erdő. Lucus Vajda 2 K p 392. Makkos erdő. Sylva glandifera M Verböczi p. 246 VM Intő

levél p 104 Somos erdő. Cornetum S K Sürü erdő. Densa sylva S K Szabad erdő. Sylva caedua NC p 125 Szálas erdő. Sylva proceras habens arbores. Tilos erdő. Sylva sub interdicto Vadon-erdő. Ferarum sylva S K ERDEI. Sylvester, sylvestris