Szociológia | Településszociológia » Sági Manuéla - Helynév-szociológiai vizsgálatok Ikerváron

SZAKDOLGOZAT Sági Manuéla angol nyelv és kultúra – magyar nyelv és irodalom osztatlan tanári szak Szombathely 2023. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szakdolgozat Helynév-szociológiai vizsgálatok Ikerváron Témavezető: Készítette: Dr. Tóth Péter Sági Manuéla egyetemi adjunktus angol nyelv és kultúra – magyar nyelv és irodalom tanári szak Szombathely 2023. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Tóth Péter tanár úrnak, amiért a szakdolgozat elkészítése során végig támogatott, bíztatott, a konzultációk során hasznos tanácsokkal látott el, segítette a dolgozat tartalmi felépítését és logikai megformálását. Hálával tartozom továbbá az adatközlőimnek, nélkülük, az ő segítségük nélkül ugyanis nem jöhetett volna létre ez a dolgozat. Különösen köszönöm: Koszorús Ödönnek, aki rengeteg hasznos információval és forrásanyaggal látott el. Nagy Dezsőnek, a

www.ikervarerthu weboldal működtetőjének, aki készségesen válaszolt minden megkeresésemre. Pásti Józsefnek, aki révén többet megtudhattam Ikervár történelméről, illetve a Batthyány család tevékenységeiről. Szabó Katalinnak, hogy rendelkezésemre bocsátotta édesapja könyvét. Külön köszönöm a családomnak, hogy lehetővé tették ennek a tanulmánynak a folytatását, hogy egyetemi éveim során végig támogattak céljaim elérésében, és biztosították számomra a szeretetteljes, nyugodt légkört. Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni a barátaimnak is a folyamatos támogatást és bíztatást. 3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés . 9 2. Magyar Nemzeti Helynévtár Program . 10 3. A dolgozat célja. 11 4. Hipotézisek . 12 5. Terminológia . 13 6. Módszertan . 14 6.1 A hagyományos helynévgyűjtés módszere . 14 6.2 Adatközlők . 15 6.3 A helynévismereti felmérés módszere . 16 7.

Helynév-szociológiai elemzés Ikervár helynevei alapján . 17 7.1 Településtörténeti háttér . 17 7.2 Ikervár névváltozatai és a helynév etimológiája . 18 7.3 Onomasztikai háttér: Ikervár helynevei . 20 7.4 Életkor és helynévismeret . 20 7.5 Nem és helynévismeret. 21 7.6 Helynévrendszer és helynévismeret . 22 7.7 A dűlőnevek helyzete. 23 7.8 A helynevek változásának okai . 24 8. Az ikervári helynevek adattára . 25 9. A téma pedagógiai felhasználhatósága . 74 9.1 A téma megjelenése a közoktatásban. 74 9.2 A téma további lehetséges felhasználása a közoktatásban . 80 10. További célok . 81 11. Záró gondolatok . 81 12. Felhasznált források . 84 12.1 Szakirodalom . 84 12.2 Interneten található online források . 86 12.3 Térképek. 87 12.4 Tankönyvek és okostankönyvek . 87 12.5 Képek forrásai . 88 8 Szakdolgozat Helynév-szociológiai vizsgálatok Ikerváron 1. Bevezetés Homo

nominans (névadó ember; NICOLAISEN, W. F H 1986) – ezzel a szellemes kifejezéssel lehet a legjobban kifejezni azt, hogy nem léteznek emberi közösségek, nem létezik emberi kultúra anélkül, hogy a körülvevő világ jelentősebb részleteit tulajdonnevekkel ne látnák el. A tulajdonnevek sajátos alakulásmódjuk, változatos jelentésszerkezetük, kulturális beágyazottságuk, esetenként történeti homályba vesző régiségük stb. révén számos információt hordoznak magukban Ezek tudományos kiaknázásával a névtan, idegen szóval onomasztika foglalkozik, amely tipikusan interdiszciplináris tudományterület (M IKESY 2022: 5). A 20. század közepétől jelentősen megnőtt Magyarországon a különböző megyék és települések helyneveit közlő tudományos munkák száma (BÍRÓ 2002: 9). A történeti forrásmunkák hasznosítása mellett egyre nagyobb figyelem fordult az élőnyelvi anyag feltárására is. Az ismert helynévkutatók között

említhetjük meg K NIEZSA ISTVÁNt, PAIS DEZSŐt, BÁRCZI GÉZÁt, K ISS LAJOSt, PESTI JÁNOSt és HOFFMANN ISTVÁNt, az ő munkásságuk a mai napig megkerülhetetlenek a helynévkutatók számára. A gyűjtések eredményeképpen több helynévgyűjtemény (adattár) született, arra azonban már kevesebben vállalkoztak, hogy a bennük rejlő kutatási lehetőségekkel éljenek, szótörténeti vizsgálatokat végezzenek, rendszerezzék és elemezzék az adatokat. Közismert, hogy a 20. század hatvanas éveitől nagy lendülettel induló helynévgyűjtés eredményeként a magyarországi megyék többségének a helynévtárát kiadták már, azonban ennek az óriási névanyagnak a kutatása, tudományos feldolgozása alig haladt előre (BÍRÓ 2002: 9). Szeretném kiemelni Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészt, aki a történeti és jelenkori helynevek gyűjtését egyaránt szorgalmazta és végezte. S ZABÓ T ATTILA egy település és környéke összes fellelhető

helynevének (domborzati formák, térszerkezeti elemek, vizek, növényzeti formák stb.) feltérképezését és leírását szorgalmazta, amely mint módszer egyedülálló volt, hiszen akkoriban főleg a települések neveire és vízrajzára koncentráltak a kutatók. A határnevek mint külső helynevek iránti érdeklődés is pl Szabó T Attila nevével fémjelezhető (ANDRÁS 2012: 155). 9 Szerencsére egy idő óta a helynevek használatának kérdései újra egyre inkább foglalkoztatja a kutatókat, így nem véletlen, hogy a tanulmányozásukra egy önálló részdiszciplína, a helynév-szociológia is kialakult (E. NAGY 2021: 7) Napjainkban ezen a területen élen járnak a Debreceni Egyetem nyelvészei, többek között E. NAGY KATALIN, GYŐRFFY ERZSÉBET és SZILÁGYI-VARGA ZSUZSA, de HOFFMANN ISTVÁN és TÓTH VALÉRIA is fűztek ehhez a területhez fontos elméleti jellegű megjegyzéseket. Saját kutatásommal a fent nevezett nyelvészekről és az ő

munkásságukról példát véve, a helynév-szociológiai tanulmányok sorát igyekszem gyarapítani. Az egyes szakmunkák kutatási eredményeinek egymásra vetítése nem csupán a még formálódó elméleti (s vele együtt a terminológiai) és módszertani keretrendszer megszilárdulásához járulhat hozzá jelentős mértékben, hanem az összevetés révén az elméleti általánosítás céljából tett megállapítások finomítására, árnyalására is sor kerülhet, továbbá várható újabb szempontok előtérbe kerülése is (E. NAGY 2021: 7) 2. Magyar Nemzeti Helynévtár Program A kutatásom kapcsolódik egy országos programhoz is, ugyanis jelenleg zajlik a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott Magyar Nemzeti Helynévtár Program, melynek alapvető célja a magyar nyelvterület élő és történeti helynévkincsének minél teljesebb összegyűjtése és dokumentálása online adatbázisok, illetve kiadványok formájában. A Magyar Nemzeti Helynévtár

legfontosabb célja az, hogy az egész magyar nyelvterületre kiterjedően hozzáférhetővé tegye a legkorábbi írásos forrásoktól napjainkig előforduló helynév adatokat. Ez az adatbázisként történő közzététel egységes szerkezetű adatállomány létrehozását teszi szükségessé. Ebben a történeti forrásokból és az élőnyelvi használatból származó adatok egymás mellett, azonos rendszerben szerepelnek (https://mnytud.artsunidebhu/bevhnkut/) A tudomány számára rendkívül fontos és jelentős ez az adatbázis, hiszen ahhoz, hogy a nyelvi változásokat, illetve a generációk közötti különbségeket vizsgálni tudjuk, korábbi és mai gyűjtések egybevetésére van szükség. Szeretnék néhány gondolatot megosztani a jelenleg készülő adatbázisról is. A teljes magyar helynévanyag valószínűleg milliós nagyságrendre rúg, melynek összegyűjtése és közreadása hallatlanul idő- és munkaigényes feladat. Ennek teljesítését az a

körülmény is nehezíti, hogy a helynevek nagy része írásban egyáltalán nem dokumentált, hiszen csupán a beszélők szókincsében, mondhatni a nyelvhasználók fejében létezik. Ám a helynevek 10 hatalmas adatmennyiségének a kezelésében új lehetőségeket teremtett a digitális kultúra térhódítása. Ennek egyik első eredményeként a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének névkutatói Magyar Névarchívum néven online adatbázist hoztak létre azzal a céllal, hogy a legkorábban megjelent gyűjtemények anyagát valamelyest egységesítve digitalizált formában is hozzáférhetővé (https://mnynk.unidebhu/publikaciok/hi tv mnh2015pdf) 2022 tegyék júniusában volt szerencsém részt venni a Debreceni Egyetem által szervezett adatbázisépítő táborban, így a program résztvevőjeként élőnyelvi helynévgyűjtéseket folytathatok, és munkámmal hozzájárulhatok a teljes Magyar Nemzeti Helynévtár

elkészüléséhez is. 3. A dolgozat célja Dolgozatom fő célja egy nyelvészeti kutatás módszerének és eredményeinek bemutatása, amelynek keretében egy vas vármegyei település, Ikervár helyneveit vizsgáltam. Magáról a kutatásról elmondható, hogy a nyelvi adatok egy részét 2021-ben és 2022-ben saját magam gyűjtöttem a településen, másik része pedig már történetinek mondható. A történeti források kapcsán a 19. századig nyúltam vissza, ugyanis ebben a korban ismerték fel a helynevekben azt a hatalmas forrásértéket, amely a magyarság múltjának megismerésében is nélkülözhetetlen, s a népnyelvi gyűjtések is ekkor lendülnek fel igazán. A magyarság esetében a fokozatosan kikristályosodó nemzetfogalomnak központi kötőanyaga a nyelv, a nyelv területi kiterjedtségét, határait pedig történeti vonatkozásban is az a nyelvi elem mutatja meg legpontosabban, amelynek alapfunkciója a helyhez kötés, lokalizálás: vagyis a

helynév (https://mnynk.unidebhu/publikaciok/hi tv mnh2015pdf) Az általam gyűjtött toponimák egy részét már az 1982-ben megjelent Vas megye földrajzi nevei című kötetben publikálták. Az említett könyvben Pomogyi László által összegyűjtött ikervári helynevek találhatók, szám szerint 130 lokalizált és 28 nem lokalizált toponima. Emellett a régi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán 2006-ban szakdolgozati témául is választották Ikervár község dűlőneveit, ami ma már szintén történeti forrásként szolgál. A kutatás során szeretnék képet kapni arról, hogy Ikervár helynevei – fél évszázad távlatában – mennyire maradtak meg a köztudatban. A dolgozatban az életkor és a helynévismeret, a nem és a helyismeretet, valamint a helynévrendszer és helyismeret viszonyával egyaránt foglalkozom. Emellett olyan kérdésekre is választ keresek, hogy milyen névadási motivációi lehetnek a különböző helyneveknek, miért

változnak a földrajzi 11 nevek, vagy éppen miért tűnnek el egyre inkább a dűlőnevek. Továbbá azt a célt is kitűztem magam elé, hogy olyan helyneveket gyűjtsek, amelyeket még nem jegyeztek fel korábban. Kutatásom során számos térképet is egybevetettem a mai adatokkal, például a katonai felmérések térképeit, a kataszteri térképet és különböző jobbágytérképeket. 4. Hipotézisek Az én személyes előfeltevésem az, hogy a történeti forrásokban lesznek olyan adatok, amelyek ma már nem ismerősek senki számára. Továbbá úgy vélem, a fiatalabb korosztály kevésbé fogja ismerni a helyneveket, az ő tudásuk leginkább a belterület megnevezéseire korlátozódik. Az idősebbek – különösen azok, akik a mezőgazdaságban dolgoztak – jobban fogják ismerni a külterületre vonatkozó neveket. Biztosan lesz különbség a nők és a férfiak helynévismerete között is, már csak a foglalkozásukból, szabadidős tevékenységeikből

adódóan is. Hiszen a férfiak között vannak vadászok, mezőgazdaságban dolgozók, és sokuk hobbija a horgászat. Ezáltal számukra a határnevek sokkal ismerősebbek lehetnek Ami a helynevek névadási motivációját illeti, talán ezzel kapcsolatban vagyok a legizgatottabb. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy egy-egy helynév miről, mi alapján kapta az elnevezést. Az előfeltevésem az, hogy biztosan lesznek olyan helyek, amelyek a természeti adottságuk alapján kapták a nevüket, például a jellemző növényvilágukról, állatvilágukról, vagy éppen talajminőségükről. Nagyon érdekes még az utcák elnevezése is, hiszen – ha csak magamból indulok ki – úgy vélem, a fiatal ikervári lakosok bizony nem nagyon tudják, hol voltak a régi utcák, és azokat hogyan, mi alapján nevezték el. A régi utcák népi elnevezéseinek ismerete és megőrzése azonban nagyon fontos, és mivel a falu mai lakói már nem mindegyiket használják, sőt nem is mindegyiket

ismerik, érdemes ezekre külön figyelmet fordítani. Az, hogy miért változnak a földrajzi nevek, szintén nagyon érdekes kérdés, és nehéz is rá választ adni. Véleményem szerint ahogy a generációk változnak, úgy változik vele együtt a lakókörnyezet is, és ez egy természetes folyamat. Éppen ezért úgy gondolom, biztosan sikerül olyan helyneveket gyűjtenem, amelyeket még nem jegyeztek fel korábban. Végül, de nem utolsó sorban, ami a dűlőneveket illeti, szerintem ezen helynevek megnevezése a legösszetettebb, mivel nagyon sok tényező hatással lehet rá, például a földek felosztása, tulajdonosváltás, téeszesítés stb. Továbbá biztos vagyok benne, hogy a 12 fiatalabbak nem fogják ismerni ezeket az elnevezéseket. Sőt, szerintem az idősebbek számára sem lesznek ezek annyira egyértelműek. 5. Terminológia Mielőtt rátérnék az általam végzett kutatás részletes ismertetésére, szeretnék kiemelni néhány nyelvészeti

terminust, először is a Magyar és nemzetközi névtani terminológia című kötet segítségével (B ÖLCSKEI–FARKAS–SLÍZ szerk. 2017) A nyelvészetben a helyneveket más szóval toponimáknak nevezzük. A toponimákon belül megkülönböztetünk makrotoponimákat és mikrotoponimákat. A makrotoponima terminus a nagyobb kiterjedésű területek megnevezésére alkalmas, például Erdély, Dunántúl, emellett a településnevekre is használatos, például Ikervár. A mikrotoponima terminus pedig kisebb objektumokra vonatkozik, például a dűlők, legelők, kerítések, kövek, mocsarak, árkok stb. neveire Az általam gyűjtött helynevek nagy része mikrotoponima, mivel ezeket általában az emberek egy kisebb csoportja ismeri és használja, mégpedig a településen élő emberek. Ám vannak olyan helyneveink is, amelyek nem csak lokálisan, de országosan is ismertek, ilyen például a Rába folyónév. Ami a helynév-szociológia fogalmát illeti, a

helynév-szociológia alapvetően a nyelvtudományhoz tartozó részdiszciplínának, a névtannak a részterülete. Erősen interdiszciplináris jellege miatt műveléséhez más tudományterületek, pl. a szociológia, antropológia, földrajz- és történettudomány, statisztika, informatika stb. ismeretanyaga is szükséges. A helynév-szociológiai vizsgálatok által feltárt eredmények nem csupán a nyelvtudományban hasznosíthatók, azok számos más tudományterület céljainak szolgálatában is állhatnak (E. NAGY 2021: 12) A következő fogalom a kognitív és/vagy mentális térkép. Ez jellegzetesen interdiszciplináris fogalom: noha gyökerei a pszichológiában keresendők, a nyelvtudomány mellett a földrajztudomány, a térképészet, a szociológia, az antropológia stb. fogalomrendszerében is használatban van (E. NAGY 2021: 15) ROGER DOWNS és DAVID STEA a következőképpen vélekedik a fogalomról: „A kognitív térképezés olyan absztrakció,

amely magába foglalja azokat a kognitív, illetve mentális képességeket, amelyek segítségével összegyűjtjük, rendezzük, tároljuk, felidézzük, valamint manipuláljuk a körülöttünk lévő térre vonatkozó információt.” (2005: 598) RESZEGI KATALIN úgy véli, a fejünkben meglévő térkép meglehetősen eltér a nyomtatott térképektől: ez utóbbiak ugyanis sokkal 13 részletszegényebbek. A kognitív térkép multimodális, azaz különféle modalitásokból származó információk egyaránt részét képezhetik a helyek reprezentációjának, továbbá események, élmények, kulturális ismeretek fűződnek, sőt érzelmek is kapcsolódhatnak hozzá (2018: 171). 6. Módszertan 6.1 A hagyományos helynévgyűjtés módszere Vizsgálatomat kiterjesztettem a településhatár mindenféle objektumának a nevére, vagyis valamennyi helynévfajtára (B ÍRÓ 2002: 10). Vizsgálatomban a hagyományos helynévgyűjtés első fázisát a hely- és

népességtörténeti vonatkozások feltárása jelentette (E. NAGY 2021: 21). GYŐRFFY ERZSÉBET Helynév-szociológia című monográfiájában a következőképpen vélekedik: „Egy egyén vagy névhasználó közösség helynévhasználatát és helynévismeretét feltáró munka nulladik lépésének [] azt tekinthetjük, hogy a kutató egy adott hely összes létező és egykor létezett nevét megpróbálja összegyűjteni” (GYŐRFFY 2018: 18). A település történetét részletező munkák kitűnő kiindulópontként szolgálnak ahhoz, hogy a településről tájékozódjunk (E. NAGY 2021: 21) A Vas megye földrajzi nevei című kötet mellett Ikervár történetéről három olyan könyv is megjelent, melynek szerzői és szerkesztői maguk is ikervári lakosok. Így az alábbi művek voltak segítségemre: a Koszorús Ödön által szerkesztett Válogatott írások Ikervár történetéről I. és Válogatott írások Ikervár történetéről II., valamint DR SZABÓ

ENDRE A régi Ikervár hétköznapjai és ünnepei című könyve. Érdekesség, hogy LAKNER REGINA tollából mesék is születtek Ikervár mindennapjairól. Ezekből a mesékből K OSZORÚS ÖDÖN hat darabot közölt a Vasi honismereti és helytörténeti közlemények című folyóirat 1995. 1 számában KOSZORÚS ÖDÖN így ír a mesékről: „Összesen tíz történet került papírra Lakner Regina mesekincseiből, melyek bepillantást engednek az ősi Ikervár mindennapos életébe és gondolatvilágába. Tekintettel arra, hogy a történetek javát a nagyanyjától és nagyapjától hallotta, ezek legalább 150-200 éves múltra tekintenek vissza, és ez adja igazi értéküket.” (KOSZORÚS 1995: 72–77) Ezekben a mesékben az alábbi helynevek bukkannak fel: Kataliktya, Nyúlszer, Háromhódak, Gógán, Hányás út és Aldómány. Ezen helynevek közül az Aldómány megnevezést nem láttam még sehol máshol lejegyezve. 14 6.2 Adatközlők A hagyományos

helynévgyűjtés során a kutatók a területet jól ismerő, úgynevezett névmesterek segítségét kérik, s a gyermekektől például nem gyűjtenek. A helynévszociológiai vizsgálatokhoz ez azonban nem elegendő, hiszen ahhoz, hogy reális képet kapjunk többek között a névismeretről, rétegzettebb mintavétel szükséges. Ezáltal nem elég csak a névmestereket megkérdezni, mivel ők nem a falu „átlagát” képviselik. Az élőnyelvi adatgyűjtést tehát a kezdetektől fogva 40 adatközlő segítségével végeztem. A hazai névismereti vizsgálatokban az adatközlőket négy, életkoron alapuló kategóriába szokás sorolni: 1) 20 év alatti, 2) 21-40 év közötti, 3) 41-60 év közötti és 4) 61 év fölötti korosztály. A helynévkutatók ugyanis úgy vélik, ezek a korcsoportok jól igazodnak az emberi élet egyes szakaszaihoz (E. NAGY 2021: 17) Így a kutatás során én is ezt a korcsoport-besorolást alkalmaztam. Továbbá arra is figyeltem, hogy az

adatközlők nemek szerinti eloszlása is azonos legyen, ezáltal minden korcsoportból 5 nő és 5 férfi adatközlőm volt. A gyűjtött adatok az adatközlők korától függően időben igen nagy korszakot öleltek át, ezáltal lehetőséget adtak az általam vizsgált helynevek életének vizsgálatára is (Ik. Dül 2006: 8) Az adatközlők kiválasztásánál a fő elvek az alábbiak voltak: életvitelszerűen, legalább 10 éves koruk óta a településen élnek, vagy huzamosabb ideig a településen éltek; közlékenyek és együttműködők. Törekedtem arra is, hogy az adatközlőim lakhelyei a falu egész területét lefedjék, tehát a falu különböző részein élő embereket igyekeztem felkeresni. 1. ábra Az adatközlők életkor és nem szerinti megoszlása 15 A fenti ábrán (1. ábra) az adatközlők életkor és nem szerinti megoszlása látható A 20 év alatti korcsoportból minden egyes adatközlőm 10 év feletti volt, tehát öt 11–20 év közötti

nőt és öt 11–20 év közötti férfit kérdeztem. A 21–40 év közötti korcsoporton belül három nő és két férfi 21–30 év közötti, két nő és három férfi pedig 31–40 év közötti. A 41– 60 év közötti korcsoporton belül látható, hogy a 41–50 év közötti adatközlőim közül három nőt és három férfit kérdeztem. Végül a 61 év fölötti korcsoporton belül egy nő és két férfi 61– 70 év közötti, valamint négy nő és három férfi 71–100 év közötti. 6.3 A helynévismereti felmérés módszere Az élőnyelvi gyűjtés két fordulóban zajlott – ahogy korábban említettem, 40 adatközlő segítségével. Első körben a szóbeli interjú módszerét alkalmaztam, és a célom az volt, hogy a település minden toponimáját lejegyezzem. Az interjúk egy kötetlen beszélgetéssel indultak, ahol próbáltam szociológiai kérdéseket is feltenni adatközlőimnek, például, hogy hol végezte az iskoláit és milyen szakmát

tanult, hol dolgozik stb. Ugyanis a helynevek ismerete az egyén érdeklődési körén kívül függ iskolai végzettségétől, munkakörétől, korától, nemétől, lakóhelyétől (Ik. Dül 2006: 8) Ezután előbb a határ, majd a belterület neveiről beszélgettünk. Igazodva a kor technikai lehetőségeihez, adatközlőimhez nagyméretű lapokra nyomtatott térképeket is vittem magammal, amelyet a Debreceni Egyetem biztosított számomra. Ily módon könnyebb volt az egyes objektumok beazonosítása, hiszen az adatközlőknek lehetőségük nyílt arra, hogy gondolatban bejárják a települést, ezáltal könnyebben elő tudták hívni a településsel kapcsolatos ismereteiket (E. NAGY 2021: 22). A beszélgetés során igyekeztem szóbeli iránymutatást is adni az adatközlőknek, például az alábbi kérdések segítségével: „Hogy hívják ezt az utcát/településrészt, ahol most vagyunk?”, „Kapcsolódik-e valamilyen történet/magyarázat ennek a résznek az

elnevezéséhez?”, „Melyek a legnevezetesebb épületek a faluban?” stb. A toponimák lejegyzése során igyekeztem visszaadni az ejtésmódot, például a zárt e hangot (ë), az l hang kiesését vagy éppen a különféle betű nyúlásokat, ahogyan azokat a gyűjtés során hallottam. Miután a kötetlen interjúk lezajlottak, az élőnyelvi gyűjtés következő fázisában a gyűjtött anyagok rendszerezése történt. A település névanyagát szerettem volna valamilyen módon kategorizálni. A neveket többféleképpen rendszerezhetjük, minden részrendszer eltérő megközelítést igényel. A földrajzi jellegek alapvetően egy természeti (vizek, domborzat, tájak stb.) és egy társadalmi (lakott helyek, közterületek, építmények, 16 közlekedési nevek, és közigazgatási egységek stb.) alapú csoportba illeszthetők Nem kell és nem is lehet mereven szétválasztani ezeket, hiszen például számos hely vegyes jellegű, vagy egyszerre része több

csoportnak, vagy olyan, amely a természetben elkülöníthető ugyan, de a nevét nem ennek alapján, hanem a rajta folyó gazdasági tevékenység alapján kapta (MIKESY 2022: 7). Én végül BÍRÓ FERENC felosztását alkalmaztam, amely a következő kategóriákat tartalmazza: víznevek, vízkörnyéknevek, domborzati nevek, tájrésznevek, határnevek, lakott területek neve, építménynevek (BÍRÓ 2002: 10). Ezután a toponimákat szócikkes formába rendeztem. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a szócikkek névadatainál nem szerepelnek az évszámok, így azokból nem lehet tudni, hogy úgynevezett. történeti adatról van-e szó, vagy pedig saját gyűjtés. Ennek oka egyrészt az, hogy munkám során E. NAGY KATALIN Empíria és teória a helynév-szociológiában című művét használtam mintaként, és a szócikkek elkészítésénél én is a könyvben szereplő formátumot igyekeztem követni. Másrészt jelenleg is dolgozom az adatbázis elkészítésén,

amely a Magyar Nemzeti Helynévtár Program által megfogalmazott követelményeket követi. Miután elkészült a végleges szócikk lista, következhetett a gyűjtés második fordulója, ahol a lakosság általi névismereten volt a hangsúly. Az adatközlőkhöz újra ellátogattam, majd a település teljes névanyagán végigmenvén az összes toponimára rákérdeztem, hogy ismerik-e az adott helynevet. Egy-egy toponima kapcsán három lehetőség volt: 1 ismerik, és tudják is, hogy hol található az adott toponima; 2. hallottak már az adott toponimáról, de nem tudják meghatározni, hogy hol található; 3. még sohasem hallották az adott toponimát 7. Helynév-szociológiai elemzés Ikervár helynevei alapján 7.1 Településtörténeti háttér Ikervár a Rába völgyében fekvő, 1790 lakosú település, a “Batthyány család ősi fészke”, Vas vármegye egyik legrégebbi települése. Területén már a késő bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítja a

Rába partján itt előkerült edény, amely a sárvári múzeum tulajdona. Ugyancsak biztos adat található a Képes Krónikában, mely szerint „Ebben az időben (1073) az Úr születésnapját (a karácsonyi ünnepeket) a király (Salamon) azon a helyen ünnepelte, amelyet Geminum Castellumnak (Iker kastély – Ikervár) mondanak”. A Fejér-féle kódex 17 szerint itt, a Rába jobb és bal partján egy-egy vár állott. A helység nevét erről a kettős várról (a Fazék és a Póka dombon állókról) kapta (SZABÓ 2004: 7). Ahogy korábban említettem, Ikervár a Batthyány család ősi fészke. Nézzük, hogy miért is nevezhetjük így. Egyesek szerint már az amatőr botanikus Batthyány Boldizsár is élt Ikerváron az 1500-as évek második felében (mások szerint Németújváron). Későbbi legendák szerint növénykertjében Törökországból behozott tulipánokat tenyésztett, és a nála több éven át vendégeskedő Carl Clusius belga tudós révén

jutott el Hollandiába az ott ma is világhírű tulipán. Ez azonban csak feltételezés Hivatalos adat csak 1649-től van arra, hogy ekkor már a falu a Batthyány család tulajdonában volt (SZABÓ 2004: 9). A szócikkek egyes elemeinél még részletesen kitérek a Batthyány család tevékenységeire, Ikervár ugyanis nagyon sokat köszönhet nekik, akik meghatározó gazdasági erővel bírtak. Korszakalkotó, előremutató gondolkodásuknak köszönhetően Ikervár a térség településeinél jóval nagyobb előnyökre tehetett szert. Emellett a gazdasági erőn felül a Batthyány családnak gondja volt a népnevelésre is, mindig kellő nyitottsággal voltak az emberek felé, igazán jó lélek volt József is és Lajos is. 7.2 Ikervár névváltozatai és a helynév etimológiája NASZÁDOS ISTVÁN összegyűjtötte a helyiség nevének középkori alakváltozatait, melyek a következők: Ikurwar 1255. 1 , Ikyruar-Ikyrwar 1358 2 , Ikeruar 1330 3 , Ikerwar 1406. 4 ,

Oppidum Ikerwar 1492 5 , Ikerwaar 1549 6 , Ikerware 1553 7 , Iker war 1570 8 , Eökeörvár 1594.9, Eükerwar 159810, Ikerüáár 160811, Ikervar oppidum 166312, Ikervár oppidum 1677.13 1 CSÁNKI: Magyarország története 723. lap OL 61201-1358. szpt 17 3 Vasm. Kápt Lt Szhely, Lad I fasc 3 nr 20 4 Vasm. Kápt Lt Szhely, Lad I fasc nr 7 5 CSÁNKI: Id. mü 723 lap 6 OL Dic. Vas 1-4 E 158 (Fol 307) 7 OL Dic. Vas I köt E 158 (Fol 366) 8 OL Dic. Vas II köt E 158 (Fol 14) 9 Finanz-und Hofkammerarchiv Wien-film W 524/4. 10 OL Dic. Vas III (1 kötet Fol 3) 11 OL E 156. U et C (Fasc 37) No 56 12 OL E 156. U et C (Fasc 40) No 30 13 P 623. Széchenyi család Lt 104 m cs A/3 2 18 Ikervár latin névváltozatait pedig KOSZORÚS ÖDÖN gyűjtése által ismerhetjük: Geminum castellum – Iker kastély14 és Castrum gemselli – Iker vár15. A település nevének etimológiáját az iker és a vár szavainak összetétele adja, eszerint neve a vár kettős szárnyára utal. De lehet,

hogy az Iker családnév rejlik nevében, amely ugyancsak az iker köznévre megy vissza. Föltehető még török eredete is az Ik törzsnév és az er (= hím) jelentésű szavak összetételéből (N ASZÁDOS 1996: 27). Ikervár eredetéről egyébként egy mese is született, melynek írója Horváth Imréné Lakner Regina. Egy idézet a történetből: „. a királynő két várat építtetett a Rába jobb és bal partjára Mindegyiknek egyforma magas tornya és erős palánkja volt. Mindegyikben egyenlő számú katona, szolga, szolgáló lány volt. Vagyis a két vár, amely egymással szemben állott úgy hasonlított egymásra, mintha ikrek lettek volna.” (LAKNER 1996: 10) Az ikerváriak elmondása alapján a két vár valóban létezett, egyik a Póka-dombon, a másik a Fazék-dombon állt. A két vár Ikervár község legrégebben megtalált címerében is megmutatkozik. A XVIII. században készült pecséten ornamens díszítéssel körülvett pajzsban kéttornyú vár

látszik, a pecsét körirata: S. OPIDI IKERVAR (jelentése: IKERVÁR MEZŐVÁROS PECSÉTJE) (FEISZT 1996: 29). Ami pedig a falu címerét illeti, az 1993 szeptember 16-án hatályba lépett címer csücsköstalpú, kék pajzsban, zöld mezőben kváderkövekből épült, kéttornyú, gombban végződő gúlasisakos, kerek, lőréses, ezüst színű, Iker-várat ábrázol, amelyet ezüst híd köt össze (FEISZT 1996: 31). 2. ábra Ikervár községének címere 14 15 Chronica Hungarorum 1473. ANTONIUS BONFINIUS: Rerum Hungaricum Decades 1495. 19 7.3 Onomasztikai háttér: Ikervár helynevei Az általam elkészített szócikk gyűjtemény 379 helynevet tartalmaz, amely 273 objektumot nevez meg. Ugyanis vannak olyan objektumok, amelyeknek többféle megnevezése is létezik. A szócikkben szereplő toponimák közel fele, 42,1%-a jelenkori adat 7.4 Életkor és helynévismeret Az adatközlőim átlagéletkora 38,5 év. A legfiatalabb adatközlőm 16, míg a legidősebb 86

éves. A 20 év alatti korcsoport névismereti átlaga 18% Ebben a korcsoportban a helynevek 10,4%-a minden adatközlő számára ismert, és a helynevek 54%-a minden adatközlő számára ismeretlen. A 21–40 év közötti korcsoport névismereti átlaga 39% Ebben a korcsoportban a helynevek 18%-a minden adatközlő számára ismert, és a helynevek 32,9%-a minden adatközlő számára ismeretlen. A 41–60 év közötti korcsoport névismereti átlaga 63%. Ebben a korcsoportban a helynevek 28%-a minden adatközlő számára ismert, és a helynevek 12,2%-a minden adatközlő számára ismeretlen. Végül a 61 év fölötti korcsoport névismereti átlaga 78%. Ebben a korcsoportban a helynevek 43%-a minden adatközlő számára ismert, és a helynevek csupán 1,8%-a minden adatközlő számára ismeretlen. Ha összehasonlítjuk a négy korcsoport helynévismeretét, láthatjuk, hogy az ismert helynévkincs korcsoportonként előrehaladva nő. Ez a növekedés nem meglepő, hiszen a

mindennapi élettér kitágulása és az ehhez kapcsolódó kommunikáció magával hozza a helynevekkel való intenzívebb megismerkedést is (E. NAGY 2021: 46) Az 1. korcsoport minden tagja számára ismeretlen helynevek mindegyike külterületi név, határnév. De ezeket a megnevezéseket még a 2 korcsoportot alkotó fiatal felnőttek sem igazán ismerik. Azonban itt szeretném kiemelni, hogy az élőnyelvi gyűjtés folyamán nagyon szépen kirajzolódott számomra, hogy azok a fiatalok, akik többgenerációs családban élnek – azaz a nagyszülő(k) is szerves részét képezi(k) a gyermek mindennapjainak – jóval nagyobb helynévkinccsel rendelkeznek kortársaiknál. Emellett a 3 korcsoportból is többen említették, hogy helynévismereti tudásuk nagy részét a nagyszülőknek köszönhetik, és hogy nagyon hálásak azért, hogy mindezt az ismeretet „megörökölték”. Ahogy az az ábrán látszik, nem volt olyan adatközlő, aki a teljes helynévállományt

ismerte volna, viszont örömmel 20 tapasztaltam, hogy voltak olyanok, akik megközelítő teljességgel ismerték a falu helynévkincsét. 3. ábra A névismeret átlagos mutatói korcsoportok szerint 7.5 Nem és helynévismeret A következő ábrák (4. és 5 ábra) a nemek szerinti helynévismeretet mutatják Az élőnyelvi adatgyűjtés során törekedtem arra, hogy az adatközlőimnek különböző szociológiai háttere legyen. Így az adatközlők között voltak tanulók, pedagógusok, irodában dolgozók, varrónők, gyári munkások, vadászok, mezőgazdaságban dolgozók, egykori téeszdolgozók stb. A nők helynévismerete 48%, míg a férfiak helynévismerete 53%. Láthatjuk, hogy a férfiak átlagosan több helynevet ismernek, azonban a két nem névismerete között nincs nagy fokú eltérés, és véleményem szerint itt fontos szerepet játszik az adatközlők foglalkozása, hobbija is. Hiszen egy férfi, aki a mezőgazdaságban dolgozik, vagy szeret

horgászni, rendre kijár a határba, míg egy varrónő élettere legfőképp a belterületre korlátozódik. Tehát a férfiak valamivel nagyobb mértékű névismerete nem a biológiai, hanem sokkal inkább a társadalmi nemük következménye (E. NAGY 2021: 55) 21 4. ábra A nemek szerinti helynévismeret A nemek szerinti helynévismeretet korcsoportokra lebontva is vizsgáltam. A könnyebb számolás érdekében minden adatot egész számra kerekítettem. Érdekesség, hogy minden korcsoportban magasabb a férfiak helynévismerete. A 20 év alatti korcsoportban a nők helynévismerete 16%, a férfiaké 21%. A 21–40 év közötti korcsoportban a nők helynévismerete 38%, a férfiaké 43%. A 41–60 év közötti korcsoportban a nők helynévismerete 59%, a férfiaké 68%. Végül a 61 év fölötti korcsoportban a nők helynévismerete 77%, a pedig férfiaké 81%. 5. ábra A nemek szerinti helynévismeret korcsoportokra lebontva 7.6 Helynévrendszer és helynévismeret

Az 6. ábrán a helynevek lakosság általi ismertségének foka látható a névanyag egészéhez viszonyítva. Ezekből az adatokból nagyon jól kirajzolódik, melyek azok a toponimák, amelyeket a helynévközösség tagjai jobban vagy kevésbé ismernek. A dolgozatom 1. számú mellékletében részletesen felsorolom a helyneveket ismertségi fokuk alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy azok a helynevek, amelyek ismertségének foka 100%os, leginkább belterületi nevek; utcanevek és épületnevek. Meglepő volt azonban számomra, hogy vannak olyan utcanevek, amelyeket nem minden adatközlő ismer, ezek a következők: Dózsa György utca, Kinizsi Pál utca, Petőfi Sándor utca és Rákóczi Ferenc utca. Összességében elmondható, hogy az adatközlők által leginkább ismert helynevek a lakott területek nevei és az építménynevek. Ez az eredmény természetesen nem túl meglepő, hiszen a legtöbb lakos élettere a belterületre korlátozódik. Érdekesség

azonban, hogy nincs 22 olyan határnév, amely minden adatközlő által ismert lenne. Csupán egyetlen olyan határnév van, amelynek ismertségi foka 91–99% közötti, ez pedig nem más, mint a Zsidahó. Rendkívül szembetűnő, hogy a határnevek nagy részének ismertségi foka 26–50% közötti. A történeti forrásokban 16 szerepelnek olyan toponimák, amelyeket ma már egyetlen adatközlő sem ismer. Ezek a helynevek a következők: Aldómány17; Fekete víz; Fekete vizi; Fekete-víz-árok; Gátszeg; Hajduk utja; Juhászi; Magyaros allya; Napkeleti almafa; Napkeleti kertallya; Öreg karók hídja; Szabad földek; Szérüskerti tábla; Szilfa; Szita major; Város rét. 6. ábra A helynevek ismertségének mértéke a teljes névanyagon belül 7.7 A dűlőnevek helyzete A térség meghatározó tényezője a Rába folyó, amely az évszázadok alatt sokszor változtatta útját. Ezek a tényezők egy olyan területet hoztak létre, amely völgyszerűen állandó

jelleggel árvízveszélynek van kitéve. A folyó ugyan szabályozva lett az újkorban, de a Rába még mindig szinte minden évben így is tengerré változtatja a vidéket. Ez nagyban meghatározta az itt élő emberek megélhetését, ugyanis az állandó árvízveszély miatt csak a 16 BALOGH LAJOS – VÉGH JÓZSEF (szerk.): Vas megye földrajzi nevei Szombathely 1982 253–255 old. 17 KOSZORÚS ÖDÖN: Lakner Regina meséi. In: Vasi honismereti és helynévtörténeti közlemények Szombathely. 1995 1 szám 77 old 23 mezőgazdaságra támaszkodhat ez a vidék. Az itt élő emberek tehát földművelésből éltek, de itt-ott előfordult elenyésző mértékű – szinte csak önellátó jelleggel – ipar, például téglaégetés, kosárfonás. A helynevek adásában azok az emberek voltak a meghatározóak, akik használták a földterületeket, és számukra egyszerűséget jelentett ezeknek a birtokoknak a használatában az, ha „beszélő” nevet adtak

birtokaiknak (Ik. Dül 2006: 7) Dűlőneveink sokkal hamarabb változnak, mint más helyneveink. Egyrészt, mert nincsenek oly mértékben hivatalossá téve, mint például az utcanevek, másrészt a dűlőnevek vannak leginkább kitéve a változásoknak, tulajdonjog, művelési ág, éghajlat, névadási divatok tekintetében. Néhány dűlőnév mára már több évszázados múlttal él, néhány kiveszett, csak egy emberöltőt, vagy még annyit sem használták (Ik. Dül 2006: 30) A felmérés során egyértelműen látszik, hogy a dűlőnevek egyre inkább kikopnak a köztudatból. Tény és való, hogy ezeket az elnevezéseket jobbára a földtulajdonosok használják csak. Továbbá a 20 század folyamán Magyarországon három nagyobb földosztási és két nagyüzemszervezési hullám is végig söpört, amelyek erős nyomot hagytak a névanyagban (MIKESY 2022: 15). A téeszesítés során a birtokhatárok megváltoztak, illetve az új utak kialakítása is befolyásolta a

dűlőnevek használatát, akárcsak a 2011-ben, Ikervár határába telepített szélkerékpark. Továbbá nem hagyhatjuk figyelmen kívül a technika fejlődését, és a megváltozott életkörülményeket sem. A lakosság megélhetésének megváltozásával, a földművelés visszaszorulásának, és a legújabb kor nagyparcellás földművelésének eredményeképpen visszaszorult a területek eredeti nevének használata. Az egybevont dűlők neve feleslegessé vált, helyüket mára csak egyetlen kód jelöli a térképeken (Ik. Dül 2006: 8) Ezek a folyamatok, tényezők mind-mind kiszorítják a régi dűlők elnevezéseit, és hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az értékes helynevek fokozatosan elvesszenek. 7.8 A helynevek változásának okai Végül, de nem utolsó sorban arról szeretnék néhány gondolatot írni, hogy vajon miért változnak a helynevek, illetve a helynevek névadási motivációi az idők folyamán. Ugyanis a fizikai térnek és a társadalomnak az

állandó változása új és újabb névadási-névhasználati motivációt jelent. Egyes megnevezések megmaradnak az egyéni szóhasználat részeként, 24 másokat átvesz a közösség, formájukban véglegesülnek, beépülnek a kultúrába (M IKESY 2022: 6). A helynevek változására remek példa az Angolkert esete, lásd Az ikervári helynevek adattára című fejezetben. A tulajdonosváltás mellett gyakori befolyásoló tényező még a területek felszínének változása, gondoljunk csak például a dombok elhordására, – Ikervár esetében például a Fazék-domb – , a területek elcsatolására, a vízszabályozásra (például a Rába és a Zsidahó esete), vagy éppen az erdők kiirtására. Továbbá Ikervár környékére néhány jelentős beavatkozás is hatással volt: a fűzvesszők telepítése, és korábban a selyemhernyó tenyésztéséhez szükséges szederfások telepítése – az igen nagy szakértelmet igénylő munka méreteire jellemző, hogy

csaknem 118 holdat ültettek be, valószínű, részben külföldről beszerzett szederfákkal, amelyek a selyemhernyók táplálékául szolgáló nagytömegű levelet biztosították (TILCSIK 1996: 59) –, valamint gróf Batthyány Lajos cukorgyárához szükséges répaföldek kialakítása. Ezek mind-mind a területek időszaki névváltozásához vezettek A toponimák változása kapcsán befolyásoló tényező lehet például a földön dolgozó ember és a szekéren elhaladó ember közötti kommunikáció során fellépő akusztikai torzulás, ami átment a beszélt és az öröklött nyelvbe. A toponimák egy részének több változata is él, pl Csaritos – Csalitos, Kábosztás – Káposztás, Pálkányos – Bákányos stb. 8. Az ikervári helynevek adattára 1. A víznevek: A falu határában található természetes vízfolyások, mesterséges vízelvezetők, állóvizek, mindezeknek a szakaszai, részei és ivóvíznyerő helyek. Csatorna Villanycsatorna ~

Műcsatorna Batthyány Lajos fiumei kormányzó közreműködésének és pozitív gondolkodásának köszönhetően indult el a Csatorna kiépítése 1895 körül a Rába azon szakaszán, ahol a legalkalmasabb volt a víz esése: rövid időn belül 9 méter volt a lejtése. Batthyány Lajos mellett svájci és német befektetők is támogatták a munkát. Az Alföldről hozattak kubikusokat, akik kiásták a medret Teljes egészében kézi munka volt. Villanycsatorná-nak is nevezik, mert itt található a vízerőmű A Műcsatorna név pedig mesterséges kialakítására utal. Minden adatközlő által ismert Csecsér Csëcsér Hideg, gyorsfolyású, alacsony vízállású patak Ikervár külterületén, Sótonyhoz közel. Ikervár irányában van előtte két híd, de az azokhoz tartozó patakok már kiszáradtak. A Csecsér vízállása régebben magasabb volt, kb térdig érő 25 Fürödni nem igazán volt alkalmas, inkább horgászni, játszani, kavicsokat dobálni.

Minden adatközlő által ismert. Csobogó Csobogó A jelenlegi Dózsa György utca végén kell lemenni, a tehenek régen ott ittak. Az adatközlők kicsivel több mint fele ismeri Csörnöc-patak Csörnöc-patak Egykori patak Ikervár külterületén, a Csecsér előtt volt. A hídja még ma is megvan Az adatközlők 80%-a ismeri Csurgó Csurgó A Rába egy szakasza. Az adatközlők kicsivel több mint fele ismeri. Duzzasztógát Gát A gát ma is megvan, csak már teljesen át van építve. Itt találhatóak a zsilipek, és itt vezetik el a vizet a Csatornába. Az adatközlők 95%-a ismeri Feneketlen-tó Feneketlen-tó Egykori tó Ikervár vagy Sótony külterületén. A Csecsér után, a Hányás út közepén helyezkedett el, így meg kellett kerülni. Igen mély lehetett, erre utal a neve is. Hasznos volt, mert innen lehetett vizet vinni akár permetezéshez, akár boroshordók mosásához. A tavat mára már betemették Egyesek úgy vélik, a tó nem Ikervárhoz, hanem

már Sótonyhoz tartozott. Ikervár sótonyi határa ugyanis kérdéses, nehéz meghatározni, mivel ez a határ nem természetes, mint pl. egy folyó Az adatközlők háromnegyede ismeri. Genye Genye Egykori patak Ikervár külterületén, délre. Ma már kevesen emlékeznek rá, csupán az adatközlők negyede. A téeszesítés miatt a magánterületek a téesz tulajdonába kerültek, így az emberek már nem mentek arra, ezáltal nem is beszéltek róla. Holt-meder Hót-medër ~ Hót-Rába A Rába kiapadt medre, több ilyen szakasza is van a folyónak. A folyó ezen szakaszait Holt-Rábának hívjuk mind a mai napig Kedvelt fürdőzőhelyek voltak, de egyes részeit benőtte a növényzet. Az adatközlők 90%-a ismeri Holt-Rába Hót-Rába lásd Holt-meder Kenyérvize-patak Kenyérvize A jelenlegi Kossuth Lajos utca vége felé, az régi kisbolt helyén folyt az egykori patak. Jó minőségű víz volt Akik az alsó mezőkre mentek, ott tudtak vízhez jutni, mivel ásott kutak

akkor még nem igazán voltak. Az adatközlők több mint fele már nem ismeri. Kis Herpenyő Kis Herpenyő A Csecsér és a Csatorna között található ártéri terület, egykor patakocska volt, amely a Gógánba folyt. Már egy jó ideje ki van száradva, ugyanis a Rába szabályozása óta nincs benne víz. Az árok a Rába lecsapolóárkaként szolgál, ha árvíz van. Az adatközlők 82,5%-a ismeri Műcsatorna lásd Csatorna 26 Nagy Herpenyő Nagy Herpenyő Egykori patak Ikervár külterületén. Halban gazdag volt. Az adatközlők 80%-a emlékszik rá Patkó-tó Patkó-tó A Rábának egy kanyarulatát hívják így. A Rába jobb partjának síkján, a Csatorna előtt helyezkedik el, kedvelt horgászhely. Az adatközlők 80%-a ismeri Rába Rába Folyó Ikervár külterületén. Régen vízimalmok sorakoztak rajta Minden adatközlő által ismert. Város-úti-tó Város-uti-tó ~ Város-réti-tó A Bikarét után volt. Árvíz idején kiment oda a víz, ezáltal

több tó is kialakult. Csupán az adatközlők 20%-a ismeri valamelyik névváltozatot. Város-réti-tó lásd Város-úti-tó Villanycsatorna lásd Csatorna 2. A vízkörnyéknevek: A vízfolyások, állóvizek közvetlen környéke: a vizek határoló szárazulatok (vízpartok, partszakaszok, árterületek, töltések), a vízzel határolt szárazulatok (közök, szigetek, zugok) és mocsarak. Baltás Baltás A Csatorna-part egy bizonyos része, ahol egy férfi beleejtette a baltáját a Csatornába. Tréfás elnevezés Az adatközlők csupán 20%-a ismeri, ők leginkább horgászok. Magaspart Magaspart A Rába-part egy szakasza, a Zsidahónál található. Az adatközlők háromnegyede ismeri. Malomkő Malomköű A Malomszegben található, még manapság is létezik. A régi malomból már csak ez a vízből kiálló nagy kő maradt, alkalmas volt a vízbe való ugrálásra, bár ez nem volt veszélytelen. Az adatközlők 92,5%-a ismeri Malomszeg Malomszëg A jelenlegi

Dózsa György utca végében, a Rába kanyarulatában létezett. Állítólag ez Ikervár egyik legrégebbi része, itt kezdődött a falu A régen ott álló malomról kapta a nevet. Napjainkban a malom maradványai a Rába folyóban vannak. Kedvelt fürdőzőhely, ám veszélyes volt, mivel a víz köves volt, és a Rába vize hamar mélyült. Érdekesség, hogy a háború alatt az oroszok nem Ikervárt, hanem Malomszeget keresték, mert a térképükön ez a név szerepelt. Az adatközlők háromnegyede ismeri. Pásti-kanyar Pásti-kanyar A Rába egy kanyarulata határolja ezt a Sehöl utáni területet. Családnév eredetű az elnevezés Az adatközlők 60%-a ismeri 27 Öntés Öntés A Rába partján lévő terület, itt készítettek agyagtéglákat. Az adatközlők 70%-a ismeri. 3. A domborzati nevek: Az enyhe földfelszíni kiemelkedések, homorulatok és az egyenes, sík felszínű térségek. Fazék-domb Fazék-domb ~ Földvár ~ Ikervári földvár Ikervár

külterületén, a Herpenyőn és a Rábán túl elterülő domb. Enyhe kiemelkedését a katonai térképek is megjelölték az 1900-as években, mint földvár. Ezen a dombon állt az egykori iker várak egyike. A Fazék-domb-ról és a Póka-domb-ról azt kell tudni, hogy ezek úgynevezett motték, azaz földhalomvárak voltak. „A földhalomváron (mottén) általában olyan erődítményt értünk, melynek középpontja, lényegi eleme egy földből mesterségesen emelt több méter magas domb. Ezen fa-, kő- (esetleg tégla-) torony állt” (DÉNES, 2003) Az eredetileg több méter magas Fazék-domb-ot teljesen elhordták, trágyahordáskor a parasztok és a jobbágyok visszafele jövet kitermelték az ott lévő téglát. Gyermekek találtak a területen bronz fegyvereket, lándzsahegyeket, de ezeket eljátszották, így nem lehetett azonosítani. Mindenben megegyezett a másik mottéval, nevét jellegzetes csonkakúpos alakjáról kapta (DÉNES, 2003). Az adatközlők

82,5%-a ismeri valamelyik elnevezést Földvár Ikervári földvár lásd Fazék-domb Póka-domb Póka-domb Domb Ikervár külterületén, a Rába és a Csatorna között. Ezen a dombon állt az egykori iker várak egyike, lásd Fazék-domb. Árkát jelenleg nád, magát a központi dombot pedig akácos borítja. Római eredetű őrhely volt, amelyhez köves út vezetett, ezt mára a Rába hordaléka eltakarja. A katonai térképek is feltüntetik Az adatközlők 85%-a ismeri. Róka-domb Rouka-domb Domb Ikervár külterület, a Rába és a Csatorna között található. Napjainkban borzok lakják, nem pedig rókák, ahogy az a nevére utal Az adatközlők 52,5%-a ismeri, de a hasonló hangalak miatt sokan összekeverik a Pókadombbal. Rózsa-domb Rouzsa-domb Egykori domb Ikervár külterületén, amelyet Batthyány miniszterelnök tanácskozó dombjának is neveznek. A Rózsa-dombi pavilonban szabadon lehetett beszélgetni és politizálni. Nevét valószínűleg a beültetett sok

rózsafa és egyéb díszcserje miatt kapta (MOLNÁR–TÓTH 2005: 18). Könnyen lehet azonosítani, ugyanis Ikervártól délkeletre kb. 2,5 km-re a Rába és a Herpenyő közötti ártéren emelkedik Mesterséges volta szembeötlő (SÁNDORFI 1996: 25). A dombot régi Rába-meder vette körül, 28 ezt a medret feltöltötték vízzel, ily módon alakult a közepén egy sziget, egyfajta fedett filagória. A Batthyány család itt meg is csónakáztatta vendégeit, ugyanis volt egy török gályájuk, egy velencei gondolájuk és egy comói vitorlásuk. Ezeket a nekik megfelelő nemzetiségű hajósok kormányozták (MOLNÁR–TÓTH 2005: 18). Később egy régész megásatta a dombot, mert azt gondolta, hogy itt egy Árpádkori váracs állott. Ezt a dombot írta le dr. Dénes József – Fazék domb-ként mint az Árpádkori váracst (mert egy tudatlan ikervári félre vezette.) A Rózsa dombhoz a kastélyból kocsiút vezetett és a Rábán átívelő, nyírfából készült

Cifra hídon át lehetett a tópartot megközelíteni (MOLNÁR–TÓTH 2005: 18). Az adatközlők 57,5%-a ismeri. 4. A tájrésznevek: Jelentős kiterjedésű területek, illetőleg külterületi gazdasági egységek Olyan területi egységek, amelyeken különböző felszíni formák, vízerek, árkok, árterek, erdők, legelők stb. találhatók; amelyeken dűlőutak, csapások vezetnek át; amelyeken tanyák, majorok épültek; s amelyeket a lakosság valóságosan területi egységeknek tekint, s külön-külön tulajdonnévvel meg is nevezi őket. Alsó rész lásd Levalós Belső kanális Belső kanális lásd Berek Berek Berëk ~ Belső kanális A Csatornától a Gógánig terjedő terület. Erdős, lápos, kötött talaj jellemzi. A száraz évszakokban szántották, nedves időben kaszáló vagy legelő volt. Szántóföldként, rétként és legelőként is funkcionált tehát a terület, melynek fás részei is voltak. Régen a férfiak onnan szokták megvágni a télre

való fát A jobbágyfelszabadítás után a terület fel lett osztva, így több rét, dűlő is található rajta. Ami a Belső kanális elnevezést illeti, tekintve, hogy a Berket a Rába és a „hegy” közötti területre mondták általánosan, a földet művelők ezt pontosították. A kanális szó itt a Csatornára utalt A Belső kanális megnevezést az adatközlők fele, míg a Berek megnevezést az adatközlők 80%-a ismeri. Felvalós Felvaló ~ Fövalós ~ Fölső rész Ikerváron belül két falurészt szoktak emlegetni. A Felvalós a falu északi része, ahol a kastély és a templom is található Aki a Felvalós-ban lakik, ő kevésbé ismeri a Levalós-ban élőket, és fordítva. Az adatközlők 87,5%-a ismeri és használja valamelyik megnevezést. Felső rész lásd Felvalós Levalós Levaló ~ Alsó rész Ikervár déli falurésze, ahol a Malomszeg is található. Lásd Felvalós Az adatközlők 87,5%-a ismeri és használja valamelyik megnevezést. 29

Sehöl Sehő A mostani Rába utcai házak kertvégében lévő szakasz, a Csurgótól a Pásti-kanyarig. Ott volt a falu első focipályája, kb 1950-ig Később egy Jarina József által menedzselt kis lőtér is üzemelt, melynek romjai talán még ma is látszanak. Rendőrök is jártak oda lőni. Emellett ismert fürdőzőhely volt Manapság a területet rétként lehet jellemezni, magántulajdonban lehet, mert szépen rendbe van téve, ki van pucolva. A név Sehő-ként maradt fenn, és szinte minden adatközlő ismeri. 5. A határnevek: A növénytermesztés helyei (szántók, kertek, gyümölcsösök, szőlők, erdők), vagy az állattartással (rétek, legelők) kapcsolatosak. Agg erdő-dűlő Agg erdő A terület szélén öreg tölgyerdő van, innen az elnevezés. Az adatközlők 17,5%-a ismeri. Akói-dűlő Akói-düllő ~ Akol A Berekben található, nem volt nagy területű föld. A területen régen juhok szálláshelye, juhakol volt, innen az elnevezés. Mára semmi

nyoma ennek az építménynek (Ik. Dül 2006: 14) Az adatközlők csupán 25%-a ismeri valamelyik megnevezést. Akol lásd Akói-dűlő Almafai-dűlő Almafai-düllő ~ Almafa ~ Amafai ~ Ómafa-düllő ~ Nyugoti almafa ~ Pozdamáris A jelenlegi Kossuth Lajos utca vége felé volt. Nagyon jó minőségű terület volt, gabonát, burgonyát és répát termesztettek rajta. A terület közepén magányosan álló almafáról kapta a nevét, mára már csak az elnevezés őrzi a néhai almafa emlékét (Ik. Dül 2006: 15). Ma már lakóházak vannak a helyén, és szinte senki nem emlékszik az almafára Az Almafai-dűlő megnevezést az adatközlők 37,5%-a ismeri, a Pozdamáris megnevezést csak kevesen. Alsó-Berek ‰só-berëk A duzzasztógáton túl található terület, a Berek része. Jellemző növényzete a fűzvessző. Az adatközlők 65%-a ismeri Alsó–felső-szabadföldi-dűlő Alsó szabadföld ~ Felső szabadföld Szántóföldek Ikervár külterületén. Az alsó

vagy felső határozószó egy ároktól való felső (északi), vagy alsó (déli) elhelyezkedését mutatja. A szabadföldek az első világháborúban szolgált katonák jutalmaként kerültek kiosztásra. A területekért kellett ugyan valamit fizetni, de ez csak egy jelképes összeg volt. A fogság, vagy sebesülés arányában kaptak területet a háborút kiszolgált katonák (Ik. Dül 2006: 17) A gyerekek által nem ismert helynevet az adatközlők 37,5%-a ismeri. 30 Alsó–felső-szőlőmálla-dűlő Főső-szőlő-málla ~ Szőlőmálla ~ Szőllőmálla ~ Szőlőmála A Pap-kereszt alatti, a Disznójárástól délre lejtő földterület Ikervár külterületén. Az 1849-es jobbágyfelszabadítás után került a gazdák birtokába Kb az első világháborúig szőlős volt, ahol míg az „öregek” dolgoztak, a gyermekek játszottak. A területeket a termelőszövetkezeti nagyparcellás földművelés előtt egy dűlőút választotta el. A felső és alsó

elnevezés az északi és déli oldalát jelentik az útnak. A Vas megye földrajzi nevei című helynévgyűjtemény szerint a „málla” szó a domboldalt jelenti, viszont ez a földterület teljesen sík. Elnevezését indokolhatja a területen lévő szőlő, amelyet a déli domboldalra szoktak telepíteni. Előfordulhat, hogy a domboldal hiányában a szőlő jellegzetes élőhelyét, a domboldalt, a népi elnevezés nem tudta, vagy nem akarta elválasztani megszokott helyétől. A névben tehát megmaradt a málla mint domb, a szőlő tipikus élőhelye A népi etimológia viszont mást mond: indokolatlan a szőlő termesztése, amikor a Hegyhát jobban alkalmas erre a célra. A szőlőskertet nem csak a szőlőtermesztés kedvéért telepítették, hanem a szőlő gyökérzetének talajjavító hatása végett. A „málla” tag ennek a mállásnak a kifejezője, ami a kőzet esetén a termőtalajjá válást jelenti. A szőlőt tehát a köves talaj termővé tételének

elősegítésére telepítették oda (Ik. Dül 2006: 15) Az adatközlők 37,5%-a ismeri. Alsó-konvenciós-föld ‰só-konvënciós-főd lásd Konvenciós-földek Alsó-nagyerdői Alsó nagyerdői lásd Tuskós Alsó-Nyáras ‰só-nyáros A Berekben található terület. Az adatközlők csupán 35%-a ismeri. Alsó-Rancsika-dűlő ‰só-Rancsika lásd Rancsika-dűlő Alsó-rét ‰só-rít Rét Ikervár külterületén, a Belső-dűlő mellett található. Az adatközlők fele ismeri. Alsó-sertés legelő Alsó sertés lásd Erdő Alsó-szabadföld Alsó szabadföld lásd Alsó–felső-szabadföldi-dűlő Alsó-túró-haraszt Alsó-turó-haraszt lásd Kis-túró-haraszt Átemelő-ház lásd Szivattyú-ház Áteresztő Áteresztő A folyató árkokat mondták ennek. Ha nem volt sok eső, öntözni kellett a réteket. A rétek öntözése az 1870-es években, a Hányás úttól délre, a Rába és a Herpenyő között jött létre. Ikervár nagy szarvasmarhatartó község

volt, a vágómarhák hízlalásához pedig szénát szolgáltatott, így szükségessé vált az öntözés. Minden földnek, rétnek volt deszkája, azokon szoktak átmenni egyik dűlőről a másikra. Érdekesség, hogy a Rábában korábban kétszer ennyi víz volt, mint most. Az adatközlők 47,5%-a ismeri 31 Bangos-kerítés Bangos-kerittís A Berekben található kerítés, a Bangos-rétet vette körül. Az adatközlők csupán 35%-a ismeri Bangos-rét Bangos-rít ~ Bangos(~ok) ~ Bankos A Berekben található rét, Bejcgyertyános alatt. 1916 után a szombathelyi bankok felvásárolták az ikervári uradalom földbirtokának jelentős részét, majd az ikervári gazdáknak áruba bocsátották. A terület a falutól messze van, vasárnaponként általában szekérrel mentek szénát gyűjteni az emberek, a szekér elé a teheneket is befogták. Miután összegyűjtötték a szénát, a földön a kupacok helyét el kellett gábrálni (gereblyézni). Az adatközlők

40%-a ismeri Barátok sara Barátok Sára A Zsidahótól nyugatra lévő bokros, fás, vizenyős terület. Az elnevezés egy meséhez kötődik: valamikor hajdanán a barátok egy fogadóházat tartottak fenn, és a zarándokokat, utazókat vendégül látták. De erkölcstelen életet éltek, és az égi büntetésük az volt, hogy a terület elmocsarasodott, és a barátokat elnyelte a sár. Az adatközlők csupán 12,5%-a ismeri. Batyu-rét Batyu-rét Rét Ikervár külterületén. Az adatközlők csupán 20%-a ismeri. Bákányosi-dűlő Bákányosi-düllő ~ Bákányos ~ Bálkányos ~ Pálkányos Fás, vizenyős terület Ikervár külterületén, a Virág utca után található. Szántó és erdőrész is található rajta. A föld kavicsos, rossz minőségű Vízelvezető árok is tartozik hozzá Egyes térképeken Pálkányos néven szerepel. Az adatközlők 55%-a ismeri Bejci-rét Bejci-rít Bejcgyertyános alatt található rét, innen az elnevezés. Az adatközlők

55%-a ismeri. Belső-dűlő Belső-düllő ~ Herpenyőre dülő belső Szántóföld Ikervár külterületén. A Metszet út másik oldalán található, mellette pedig az Alsó-rét. A Belső-dűlő megnevezés maradt fenn, az adatközlők 42,5%-a ismeri. Berki-dűlő Berki-düllő ~ Berki herpenyői A Berekben található szántóföld. Az adatközlők 45%-a ismeri. Berki herpenyői lásd Berki-dűlő Berki kanálisi lásd Berki-rét Berki-rét Berki rít ~ Berki legelők ~ Berki kanálisi Rét Ikervár külterületén, a Berekben. Valójában több rét is van itt, 5-6 darab biztos, ezért ezeket együtt Berki legelőknek nevezik Az adatközlők 47,5%-a ismeri Bikarét Bikarít ~ Borjurít ~ Borgyurét lásd Borjúrét Bikatilos Bikatilos A falu tenyészbikáinak volt a legelője. A falubeliek féltek a terület felé menni, tartottak a bikák vadságától. Tehenüket sem merték arra hajtani, a bikákat 32 nem merték felizgatni. A helytől való félelmük szülte ezt

a nevet, mint nagyon sok más helyen, ahol a földesúrtól, vagy természeti veszélyforrástól pl.: ingoványtól féltek az emberek (Ik. Dül 2006: 14) Az adatközlők 40%-a ismeri Bonificationális lásd Borjúrét Borjúrét Borjurít ~ Borgyurét ~ Bikarét ~ Bonificationális ~ Szabó Miska Rét Ikervár külterületén, a Berekben található. Szarvasmarhákat legeltettek itt, innen az elnevezés. A Bonificationális név pedig a bonifikálás, azaz leértékelés szóból származik Ezeket a földeket minden csapadákos évben akár többször is elárasztotta a Rába, ezáltal vizenyőssé vált a terület, és földművelési szempontból hasznavehetetlenné vált. A földeket ezért bonifikálták, azaz leértékelték. A területen később üzemeltetési ágat váltottak A területet nevezték még Szabó Miská-nak is, ugyanis a nevezett személy vette meg, és államosításig az ő tulajdonában volt (Ik. Dül 2006: 17) A Szabó Miska megnevezést az adatközlők

30%-a, Borjúrét megnevezést az adatközlők 37,5%-a, míg a Bikarét megnevezést az adatközlők 42,5%-a ismeri. Centráli Centráli ~ Centrálé A 19. században Ikervárott 10 km átmérőjű körben elterülő szántóföldek számára lett a villamos szántás berendezve. E célra a földeknek körülbelül a közepén az Antónia major mellett külön centrálé épült, amely 80 m2 alapterületű (KOMÁROMI 2005: 114). Az első világháború után a működése megszűnt Csupán az idősebb korosztályból emlékeznek rá néhányan. Cigány-rét Cigán-rét Rét Ikervár külterületén, a Metszet-út után található. Csupán az adatközlők negyede ismeri. Cupi-tag Cupi-tag Családnév eredetű helynév. Az adatközlők csupán 27,5%a ismeri Csaritosi-dűlő Csaritosi-düllő ~ Csaritos ~ Csalitos Bokros, fás, sűrű aljnövényzettel megáldott terület. Ikervár területi névként önállóan nem igazán ismert, csak terület részeként jelölték meg.

Például, ha az erdő egyik végén fát vágtak ki, utána a bokros területre mondták, hogy Csalitos. Inkább l betűvel, mint r-rel Az embereknek a termőföldeken többnyire távolságot kellett áthidalni a kommunikáció során, ezért a r-l betű módosulhatott, a hová mész kérdésre adott válasz során. Csupán az adatközlők 32%-a ismeri. Csicsa-rét Csicsa-rít A Berekben található, udvar nagyságú rét. Csupán az adatközlők 27,5%-a ismeri. Csontházi-dűlő Csontházi Szántóföld Ikervár külterületén, Péterfától nyugatra. Manapság szinte alig ismerik, csupán az adatközlők 12,5%-a. 33 Csordási-rét Csordási-rét Rét Ikervár külterületén. Manapság szinte senki nem ismeri ezt az elnevezést. Manapság kevesen ismerik, csupán az adatközlők 15%-a Csőhídi út Csőhidi ut Mezőgazdasági út a Berekben. Kevesen ismerik, főként vadászok. Disznó-járás Disznó-járás Megyehíd felé haladva az első erdő Ikervár

külterületén, A Pap-kereszttel szemben. Mocsaras, füves terület, ahol a disznók túrtak Egy ének is kapcsolódik a területhez: „Túr a disznó, túr a mocsár szélen, tartottam szeretőt, de már régen. De már sokszor megszenvedtem érte, betyár világ, ne vesd a szememre” Vízi madarak pihenőhelye is volt, például kócsagoké, sirályoké vagy libáké. Az adatközlők 57,5%-a ismeri. Disznó legelő lásd Felső-sertés legelő Dögtér lásd Temetői-dűlő Dőltmalom-dűlő Dült malom ~ Dültmalom-düllő Szántóföld Ikervár külterületén. Az elnevezés már a malom megsemmisülése után jött létre Terület szabadult fel a malom tönkremenetelével, ezért az új terület már csak a malomról kapta a nevét (Ik. Dül 2006: 18). A gyerekek által nem ismert helynevet az adatközlők 32%-a ismeri Egyházi-rét Ëgyházi-rít ~ Tojásos-rít ~ Parti szeg Az egyházközösség tulajdonában lévő rét Ikervár külterületén, a Rába-híd után balra

található, a jelenlegi focipályával szemben. Nagyon szép rét volt, oda járt a tehéncsorda legelni, és kedvelt tyúkgombázó hely volt. A rétet nevezik Tojásos-rét-nek is, mivel húsvétkor a gyermekek ott szokták dobálni a tojásokat. Illetve pénzt dobáltak a tojásokba, általában 2 forintost, mert az nehéz volt. Emmer Károlyné, Szekeres Margit elmondása alapján: „Dilután aztán ki szoktunk menynyi az Egyházi rítre. Szíp gyöpös vót az a rít akkor még, nëm mást csinyátunk ám, csak a tojásokka’ dobálóztunk, ki ekapta, ki nëm. Ott aztán vótunk lányok, leginyëk, fiatalok, gyerëkëk, a kisebb gyerëkëk mëg a szülőkke’ gyüttek. Kísőbb má’ narancsokka’ is dobálóztunk, mikor má’ lëhetëtt kapnyi, mer az a mi időnkbe’ még nëm mindig vót (SZABÓ 2004: 121).” Az Egyházi-rét és a Tojásos-rét megnevezés egyaránt fennmaradt, az adatközlők 70%-a ismeri őket. A Parti szeg megnevezés már kevésbé ismert Erdő

Erdöü ~ Alsó sertés ~ Alsó-sertés legelő ~ Felső-sertés legelő Szántóföld Ikervár külterületén. Érdekes módon ennek a szántónak a neve nem alakult a rajta folytatott tevékenységek hatására, mikor a falubeliek ezt a részt emlegették, egymás közt beszéltek róla, továbbra is úgy emlegették, mint erdőt. Csak találgatni lehet, hogy ennek a területnek miért nem adtak más nevet, lehet, hogy érzelmi motivációja volt – szerették a régi erdőt – vagy a terület nagyon soká vette át egy mezőgazdasági művelésre alkalmas terület arculatát, 34 és mindig is „erdő” maradt (Ik. Dül 2006: 16) Az Alsó-sertés legelő és a Felső-sertés legelő elnevezések arra utalnak, hogy a Disznó-járás idáig tartott. A felső sertés legelő és az alsó sertés legelő, mint külön megjelölő dűlők, a sertéslegelő árokkal való elválasztásakor jelent meg (Ik. Dül 2006: 14) Ma mindkét dűlőn áll egy-egy szélkerék Az

adatközlők csupán 25%-a ismeri az Erdő és/vagy a Sertés-legelő megnevezést. Erdő-alja Erdő alla A Sehöl végében található erdős terület. Az adatközlők 30%-a ismeri csupán. Fazék-kert Fazék-kert Kertészkert volt Ikervár külterületén, az Angolkert északi folytatása. A Fazék-dombtól nyugatra található, arról kaphatta nevét Később a Téesz kertészete lett, Svéd és norvég exportra is termelt. Az adatközlők 35%-a ismeri csupán Felső-Rancsika-dűlő Fëlső-Rancsika lásd Rancsika-dűlő Felső-sertés legelő Felső-sertés legelő ~ Disznó legelő lásd Erdő Felső-szabadföld Felső szabadföld lásd Alsó–felső-szabadföldi-dűlő Felső-szőlőmálla-dűlő Főső-szőlő-málla lásd Alsó–Felső-szőlőmálla-dűlő Fenyőfai-dűlő Fenyőfaji Szántóföld Ikervár külterületén. A szántó szélén fenyves állt. A fenyőfák alá húzódtak az emberek, mialatt elfogyasztották az ebédjüket aratás közben. Ebből a

névadásból kitűnik az, hogy milyen kedves volt a földművelő embernek az a néhány fa, amelynek árnyékában elkölthette ebédjét. A névadás erős érzelmi motiváltságát láthatjuk itt megnyilvánulni (Ik. Dül 2006: 13) Az adatközlők 30%-a ismeri csupán Félhold-dűlő Féhód Szántóföld Ikervár külterületén. A névadást a föld alakja motiválta, ugyanis a terület úgy helyezkedik el az erdők között, hogy mintegy félhold alakban kanyarodik (Ik. Dül 2006: 12) Az adatközlők 20%-a ismeri csupán Folyató-árok Folató-árok A Hányás úttól délre eső terület. Több folyató árok is volt a rétek körül, ezek árasztásos öntözésre szolgáltak. Ezzel a folyató árok rendszerrel próbálták ugyanis kiküszöbölni a szárazságot. Zsilipekkel le lehetett zárni őket A téeszesítés után ezeknek az árkoknak jó része eltűnt, egybeszántották őket, de a zsilipek még ma is látszanak. Leginkább a Keskenyeket szokták folyatni, oda

fürödni is kijártak az emberek, ugyanis sekély, meleg volt a víz. Az adatközlők fele ismeri Folyatói-dűlő Folatói-düllő lásd Malomaljai-dűlő Fonyódi Fonyódi Tuskós mellett található szántóföld Ikervár külterületén. Az adatközlők 42%-a ismeri. Fő-folyató-árok Fő-folató-árok A Rábától indult, de a Csatorna 1896-os megépítése után lett igazán kiépítve, kubikusok által. A Patkó-tótól kiinduló folyató árok lehetett a fő folyató árok, amely a Bankos féle rétek fő folyató rendszere volt. Ez a rendszer 35 behálózta a keleti területet. A Rába és a Csatorna közé felesleges volt, ott ugyanis nincs aszályos terület, a növények nagyon jól érzik magukat. A Csatornától keletre lévő rétek szorultak öntözésre. Az adatközlők 42,5%-a ismeri Francsics-Bangos-dűlő Francsics A Berekben található, ahol több bangos is van. Az elnevezés családnév eredetű. Csupán az adatközlők 20%-a ismeri

Gájer-Bangos-dűlő Gájer-Bangos A Berekben található, ahol több bangos is van. Az elnevezés családnév eredetű. Az adatközlők 42,5%-a ismeri Gáti út Gáti ut A Zsidahó felé lévő út, amelyen ki lehet menni a duzzasztógáthoz. Az adatközlők 67,5%-a ismeri. Genyevölgye Genyevőgye lásd Nagy-Genyevölgyi-dűlő Genye-föld Genye-föld ~ Genye-földi erdő lásd Nagy-Genyevölgyi-dűlő Gógán Gógán ~ Kis-Gógán ~ Nagy-Gógány ~ Gógán-erdő Egykori nagy, erdős rész Ikervár külterületén, Ikervár és Sótony között. Jó hűvös szokott lenni, azonban manapság már kisebb terjedelmű. Híres kockásliliom és gyöngyvirág lelőhely Két részét Kis- és Nagy-Gógán-nak nevezik. Az adatközlők 85%-a ismeri a Nagy-Gógán elnevezést Gógán-erdő lásd Gógán Gógán-szél Gógán-szíl A Gógán része, vöröstölgyes terület. Az adatközlők 62,5%-a ismeri. Grünwald-kerítés Grünvald-kerittis A Berekben található kerítés, a

Grünwaldkertet vette körül. Az elnevezés családnév eredetű, egy Grünwald nevű zsidóé volt Az ikervári uradalom déli részét vásárolta ki 1916 után. Csupán az adatközlők 24%-a ismeri Grünwald-kert Grünvald-kert A Berekben található, erdővel körül határolt szántóföldek, amelyeken általában gabonát termesztettek. Az elnevezés családnév eredetű, a Grünwald családé volt. Csupán az adatközlők 27,5%-a ismeri Grünwald-rét Grünvald-rít A Berekben található rét. Az elnevezés családnév eredetű, a Grünwald családé volt. Csupán az adatközlők 27,5%-a ismeri Harangvirágos rét Harangvirágos rét Rét Ikervár külterületén, nevét a jellemző növényzetéről kapta. Csupán az adatközlők 30%-a ismeri Három-holdak Három-hódak ~ Meleg-rít Rétek Ikervár külterületén. Sótony felé, a Csatorna után, a Gógánnal szemben, balkéz felől a hegyi út mellett találhatók. A Három-holdak elnevezés a területére utal,

ugyanis valamikor úgy osztották ki a földet, hogy három holdat mértek egybe, és annyit lehetett megvenni. A Meleg-rét elnevezés nem igazán maradt meg a köztudatban. Idősebb adatközlőim gyakran jártak erre a rétre szénát gyűjteni, 36 manapság pedig a sótonyi téesz legelteti ott a szarvasmarhákat. Csupán az adatközlők 32,5%-a ismeri a Három-holdak elnevezést. A Meleg-rét manapság kevésbé ismert Három holdas és köbölrét lásd Miháczi-rét Hegedűs-tag Hegedüs-tag ~ Szabad földi Szántóföld Ikervár külterületén, a Disznó-járással szemben található. Az elnevezés családnév eredetű, a föld tulajdonosa után kapta a nevet. Az adatközlők 15%-a ismeri csupán, főként az idősebb korosztály Hercegi-föld Hercegi-főd lásd Urasági-föld Herpenyőközi-dűlő Herpenyőközi Szántóföld Ikervár külterületén. A Herpenyő mint a térség patakja, és az erdő közötti dűlő (Ik. Dül 2006: 11) Az adatközlők fele ismeri.

Herpenyőre dőlő belső Herpenyőre dülő belső lásd Belső-dűlő Hosszi-dűlő : Hosszú-földek-dűlő Hosszifődek ~ Hosszu-düllő Szántóföld Ikervár külterületén, Meggyeskovácsi felé található. Hosszú, egészen kimegy a Gyulamajorig Földrajzi fekvése alakította így ennek a földnek a képzését (Ik Dül 2006: 11) Jó minőségű föld, gabonát és kapásnövényeket termesztenek rajta. Az adatközlők csupán 27,5%-a ismeri. Hosszú irtás Hosszú lásd Nagy-hosszi-föld Hosszú megye Hosszu megye ~ Hosszi-mëgye Közigazgatási határ Meggyeskovácsi felé. Az adatközlők 40%-a ismeri Hosszú-keskeny-dűlő Hosszu-kesken-düllő ~ Hosszu-keskën Szántóföld Ikervár külterületén. Az elnevezés a szántó felosztására utal, ugyanis a földdarabokat úgy mérték ki a földhasználóknak, hogy azok hosszan, viszont keskenyen voltak elrendezve (Ik. Dül 2006: 10). Jó minőségű földek Csupán az adatközlők 37,5%-a ismeri Ilonkai-tábla

Ilonkai-tábla Szántóföld az Ilonka-major mellett. Az adatközlők 42,5%-a ismeri. Kanálison-felüli-dűlő Kanálison fölüli lásd Poletár Kata-lyuka Kataluktya ~ Katalikja Egy délnyugati irányú táj megnevezés. A tapasztalatok szerint, ha ebből az irányból jönnek a felhők a falu irányába, akkor mindig esik az eső, és ez gyakran viharkárral is együtt jár. Obszcén elnevezés Az adatközlők 55%-a ismeri. Káposztás-kert Káposztás ~ Kábosztás A Malomszeg mellett, a Rába kanyarulatában található kertészkert. Itt alakítottak ki olyan területet is, amely faiskolának is alkalmas. Az adatközlők 45%-a ismeri 37 Keleti-dűlő Keleti Sárvár felé, a falutól keletre a legszélső dűlő. Az adatközlők negyede ismeri csupán. Kenyérvize-árok Kenyérvize-árok lásd Nagy-Genyevölgyi-dűlő Ebben az árokban folyt a Kenyérvize-patak. Az adatközlők kicsivel több mint fele ismeri Keresztvize-árok Keresztvize-árok Megyehíd felé

található árok. Az adatközlők csupán 32,5%-a ismeri. Kertesi-dűlő Kertësi-düllő A név a belterületekhez való viszonyát tükrözi, ugyanis a kertekhez közeli külterület volt, az Almafai-dűlővel szemben. Ma lakóházak állnak a helyén. Az adatközlők csupán 20%-a ismeri Kertész-kert lásd Angolkert Keskeny(~ek) Keskenyek ~ Keskën ~ Kis-kesken ~ Nagy-kesken Egykor rét volt, ma szántóföld Ikervár külterületén. A Berekben található, ahogy lejövünk a villanyhídról, az első és a második bejárat közötti rész. Az adatközlők 40%-a ismeri Két-út-közi-dűlő Két-ut-közi Nagy területű szántóföld Ikervár külterületén, két fontos dűlőút között helyezkedik el, innen az elnevezés. Az adatközlők csupán 30%-a ismeri. Kínlódi-dűlő Kinlódi-düllő ~ Kinlódi A mostani szántó helyén királyi erdő állt, amelynek fáit a kincstár kitermeltette a jobbágyaival. A munka bére a fák gyökere volt, a parasztok

„kikínlódhatták” a gyökereket a földből, amelyekkel aztán egész télen fűthettek. A felügyelők persze gondosan őrizték a munkát, ügyelve arra, hogy a fa tuskó feletti része maradéktalanul a kincstár tulajdona maradjon, és hogy a munkások tiszta munkát végezzenek, megtisztítsák a területet a gyökerektől, és jó termőtalajjá váljon (Ik. Dül 2006: 16). Egyesek úgy vélik, köves, agyagos szántóföld volt, amit nehéz volt kapálni Mások szerint az 1945-ös földosztás után kerültek magántulajdonba ezek a rossz minőségű földterületek, és így igás állatok hiányában szinte csak kapás műveléssel lehetett termelni burgonyát, kukoricát. Az adatközlők csupán 35%-a ismeri Kis-Gógán lásd Gógán Kis-hosszú-dűlő Kishosszu-düllő ~ Kishosszi-düllő ~ Kis-hosszu-főd A NagyGenyevölgyi-dűlő mellett lévő szántóföld Ikervár külterületén. Ellentétes értelmű név Az adatközlők 27,5%-a ismeri csupán.

Kis-hosszú-föld Kis-hosszu-főd lásd Kis-hosszú-dűlő Kis-keskeny Kis-kesken lásd Keskeny(~ek) Kis-túró-haraszt Kis-túró-haraszt ~ Túróharaszt ~ Alsó-turó-haraszt Szántóföld Ikervár külterületén. A Pap-földi felé található, a Poletár előtt A tábla három dűlőből áll, 38 más a tulajdonosuk is. Ezeket a dűlőket különböztetik meg a ’kis’ és ’alsó’ szavakkal Az adatközlők 40%-a ismeri. Komáromi-lap Komáromi-lap Ikervár külterületén lévő terület, családnév eredetű az elnevezés. Az adatközlők 30%-a ismeri csupán Konvenciós-földek Konvënciós-fődek ~ Konvenciós ~ ‰só-konvënciós-főd Szántóföldek Ikervár külterületén, a Virág utca háta mögött, a Bákányosi-dűlő mellett. Gyenge, kavicsos, rossz minőségű föld volt. Ráadásul, ha esett az eső, állt rajta a víz, sokszor egész nyáron, ha esős évszak volt. Ezért sokszor alig termett valamit Az uradalmi cselédek és béresek, mesteremberek

földjáradéka volt. Erdészek, kovácsok, bognárok és kosárfonók is kaptak itt földterületet. Később a téesznek nem kellettek ezek a földek, így akik nem álltak be a téeszbe, azok kaptak földeket a Konvenciósban. A szántó alsó részét Alsó-konvenciósföld-nek nevezik Az adatközlők 45%-a ismeri Körtvélyesi-dűlő Körtvélyesi-düllő Meggyeskovácsi felé található terület, a közigazgatási határnál. Kedvelt gombázóhely volt Az adatközlők 32,5%-a ismeri csupán. Kőhídi-dűlő Kőhidi Szántóföld Ikervár külterületén, Sárvár felé. A területen több árok is volt, ezek választották el a földdarabokat. Ezek az árkok ma már nincsenek meg, egybe van szántva az egész terület. Ami az elnevezést illeti, valamikor tényleg volt itt egy kőből készült híd, aminek jó magas fala volt. Sokan nekimentek, ezért le lett bontva Az adatközlők 35%-a ismeri csupán. Kőhídi-les Kőhidi-les A Berekben található, leginkább a

vadászok használják ezt a toponimát. Az adatközlők negyede ismeri csupán Kőszer Kőszer lásd Kőszeri-dűlő Kőszeri-dűlő Kő-szëri-düllő ~ Kűszeri ~ Kőszer Közepes minőségű szántóföld Ikervár külterületén. Kavicsos jellege miatt kaphatta ezt az elnevezést A Petőfi Sándor utcában található házak mögött lévő földek végében ment egy földút, – amelyre a Batthyány Lajos utca vége felé is be lehet menni – ezt nevezik Kőszer-nek. Az adatközlők 30%-a ismeri csupán. Major-előtti-dűlő Malom-elötti Urasági földek voltak Ikervár külterületén, a bajor herceghez tartoztak. Az elnevezést építmény és viszonyítás alkotja (Ik Dül 2006: 19) Az adatközlők 37,5%-a ismeri csupán. Majsa-dűlő Majsa-düllő Szántóföld Ikervár külterületén, családnév eredetű az elnevezés. Az adatközlők 32%-a ismeri csupán 39 Malom-rét Malom-rít Rét az egykori malom mellett, innen az elnevezés. Az adatközlők 47%-a

ismeri. Malom-sűrű Malom-sürü A Duzzasztógát előtt található erdős rész. Az adatközlők 32,5%-a ismeri csupán. Malomaljai-dűlő Malomallai-düllő ~ Folatói-düllő Szántóföld Ikervár külterületén, az egykori malomhoz közel. A malom alatt egy folyató ároknak volt zsilipnyílása, innen a két elnevezés. Az adatközlők 40%-a ismeri a Folyatói-dűlő elnevezést, míg a Malomaljai-dűlő elnevezést csupán az adatközlők 30%-a. Malom-feji-dűlő Malom feji Szántóföld Ikervár külterületén, az egykori malomról kapta a nevet. Az adatközlők 27,5%-a ismeri csupán Meleg-rét Meleg-rít lásd Három-holdak Mentes-kert Mentes(~ek) ~ Mentes-düllő A terület tehermentes volt a jobbágyi terhek alól. A királynak járó adó és a robot nem sújtotta az itt élőket (Ik Dül 2006: 17) Az adatközlők 42,5%-a ismeri. Mester-rét Mestër-rít Rét Ikervár külterületén. Az adatközlők 30%-a ismeri csupán. Metszet út Meccet ut A Keskenyek

mellett, az árkok között lévő mezőgazdasági út, amely lemegy a Berekbe. Régen vadlóherés, pipacsos, szegfűs terület volt, kiváló legeltetőhely. Viszont, ha borjúja volt a tehénnek, akkor nem mehetett ki legelni, ugyanis szoptatnia kellett. Az adatközlők 35%-a ismeri csupán Miháczi-rét Miháci-rí ~ Három holdas és köbölrét Rét Ikervár külterületén. Az elnevezés családnév eredetű, a Miháczi család nagy gazdálkodók voltak, több földjük, rétjük is volt. Az adatközlők 40%-a ismeri a Miháczi-rét elnevezést Miháczi-vágás Miháci-vágás Erdő Ikervár külterületén. Az elnevezés családnév eredetű, lásd Miháczi-rét. Volt ott egy istálló és egy kút is Az adatközlők 37,5%-a ismeri csupán. Mogyorósi-dűlő Mogyorósi-düllő ~ Mogyorósi ~ Mogyorós ~ Mogyorós-ajja A Kis-túró-haraszt és a Nagy-Genyevölgyi-dűlő kereszteződésében lévő tábla. Nem nagy terület, kb. 400-800 öl Az elnevezést a táj jellegzetes

növényvilágáról kapta, ugyanis gyakori itt a mogyoróbokor. Az adatközlők 45%-a ismeri Nagy-Genyevölgyi-dűlő Nagy-Genyevőgye ~ Na’genyevőgyi ~ Genevőgye ~ Genye-föld ~ Genye-földi erdő Tuskós és Fonyódi között található szántóföld Ikervár külterületén. A nevében szereplő Genye egykor patak volt, és a terület vízállásos jellegéből következik a neve. A helybeliek elmondása szerint a szántó minden tavasszal erősen belvizes 40 volt, csak a Kenyérvize-árok tudta levezetni a vizét. Az árok tisztítására a földművelők mindig nagy gondot fordítottak, sőt az árok elnevezésében is megadták a tiszteletet ennek a csatornának. Tudták, ha az árok tiszta, le tud folyni a víz, „jön a kenyér vize” – jó termés várható. Viszont, ha nem folyik víz az árokban, a víz a földeken marad és megfojtja a vetést A kenyérvize a kilencvenes évek közepe óta nem jön meg tavaszonként (Ik. Dül 2006: 12) A Genyevölgye

megnevezést az adatközlők 37,5%-a ismeri csupán. Nagy-Gógán Nagy-Gógány lásd Gógán Nagy-hosszi-föld Nagy-hosszi-főd ~ Hosszú irtás ~ Hosszú Nagy, és hosszú kiterjedésű szántóföld Meggyeskovácsi felé. Az adatközlők 20%-a ismeri csupán Nagy-keskeny Nagy-kesken lásd Keskeny(~ek) Napnyugati-közép-dűlő Napnyugoti-közép ~ Napnyugoti Szántóföld Ikervár külterületén. A neve arra utal, hogy ez a dűlő a belterülettől leginkább nyugatra eső dűlő (Ik Dül 2006: 11). Az adatközlők 12,5%-a ismeri csupán, főként az idősebb korosztály Nyárasi-dűlő Nyárosi-düllő ~ Nyárosi ~ Nyáros ~ Nyáras Picike, magántulajdonú szántóföld a Hosszi-dűlő mellett, közel a trágyatárolóhoz. Egykor nyárfaerdő állt a terület szélén, ez az erdő azonban mára visszaszorult. Mellette most akácerdő található. Az adatközlők 30%-a ismeri csupán Nyárfás Nyárfás A Sótonyi út mentén több ilyen terület is volt, ahol nyárfa volt

a jellemző fafaj. Az adatközlők 37,5%-a ismeri csupán Nyugati almafa Nyugoti almafa lásd Almafai-dűlő Pap-birtok Pap-szőlő A papnak a szőlőbirtoka volt Sótony felé, itt termelték meg a misebort. Az adatközlők 65%-a ismeri Pap-földi Pap földje ~ Pap-tag ~ Pap-legelő Szántóföld Ikervár külterületén, a Pap-keresztnél található. Jó minőségű, fekete föld Az egyháznak mindig volt földtulajdona A földtulajdonok mindig ugyanott, mindig ugyanakkora területen helyezkedtek el. A pap halála után visszaszállt a püspökség tulajdonába a terület, majd az újonnan kinevezett pap kapta meg (Ik. Dül 2006: 19) Az adatközlők majdnem fele ismeri Pap-legelő lásd Pap-földi Pap-tag lásd Pap-földi Parti szeg lásd Egyházi-rét Pámsul Pámsuj A Malomszeg alatti terület. Az adatközlők 57,5%-a ismeri 41 Pedagógus-földek Pedagógus-föld(ek) Szántóföldek Ikervár külterületén. A tanárok földjeit hívták így, leginkább

konyhakertként használták ezeket a földeket, alapvetően burgonyatermesztésre (Ik. Dül 2006: 19) Az adatközlők 45%-a ismeri Postás út Postás ut Út a Berekben, a Vízház mellett. Az adatközlők 55%-a ismeri. Pénzes-gödör Pinzës-gödör A területen szántóföld és akácos erdő is található. A domborzati viszonyok miatt nevezik gödörnek, ugyanis az akácos egy gödörben van. Nagyon kötött itt a föld. Az adatközlők 57,5%-a ismeri Pénzes-rét Pinzës-rít Rét Ikervár külterületén, családnév eredetű az elnevezés. Az adatközlők 37,5%-a ismeri csupán. Péterfai-dűlő Péterfai-düllő Szántóföld Péterfa major mellett. Az adatközlők 65%-a ismeri. Pinkóc Pinkóc Szántóföld Ikervár külterületén. Megyehíd felé, jobbkéz felől található. Rossz minőségű, kavicsos a föld, régen kavicskitermelés is folyhatott ott „Olyan rossz föld volt, hogy a nyulak lába elégett benne. 18” Gabonát és kapásnövényeket egyaránt

termeltek rajt. Az adatközlők 47,5%-a ismeri Poletár Polëtár ~ Kanálison fölüli Pinkóc után található szántóföld Ikervár külterületén. Az elnevezés a proletár szóból származik, az 1920 utáni földjuttatás jogcímére utal (MIKESY 2022: 15). Itt is azoknak mértek ki földet, aki nem volt téesz tag Nem volt túl jó minőségű föld. A Kanálison fölüli elnevezés a vízelvezető árokra utal Erre a vízelvezető árokra már senki nem emlékszik, még nyomai sincsenek meg, csak a nyelv őrzi a terület elnevezésében (Ik. Dül 2006: 19) Az adatközlők 45%-a ismeri Pozdamáris lásd Almafai-dűlő Rancsika-dűlő Rancsika ~ Fëlső-Rancsika ~ ‰só-Rancsika Megyehíd felé, a Tizennyolcnaposok mellett található, jó minőségű szántóföld Ikervár külterületén. A szántóföld részeit külön is megnevezik: Felső-Rancsika és Alsó-Rancsika. Az adatközlők majdnem fele ismeri. Rókalyuki-dűlő Rókajuki A rókák állandó

tartózkodási helyéről kapta a terület a nevét. Ezen a dűlőn a rókalyukak száma átlagon felüli még napjainkban is A falubeliek elmondása szerint mindenféle módszerrel próbálkoztak itt a rókák kiirtásával, de eredménytelen volt törekvésük. A rókák nagyszámú előfordulása a terület kevéssé kötött 18 BALOGH LAJOS – VÉGH JÓZSEF (szerk.): Vas megye földrajzi nevei Szombathely 1982 42 talajviszonyaira utal, mivel a rókák itt ásnak a legkönnyebben maguknak kotorékot (Ik. Dül 2006: 13). Az adatközlők 40%-a ismeri Sárvári gyaloguti lásd Urasági-föld Srég út Srég ut Mezőgazdasági út, amely a Nagy-Genyevölgyi-dűlőhöz megy fel. Az elnevezést a jellegzetes irányáról kapta, térképeken is látszik, hogy tényleg srégen megy. Az adatközlők 25%-a ismeri csupán. Stekovics-dűlő Stekovics-düllő Szántóföld Ikervár külterületén, családnév eredetű az elnevezés. Az adatközlők 32,5%-a ismeri csupán Swarz-kert

Svarc-kert lásd Angolkert Szabad-földi lásd Hegedűs-tag Szabó Miska lásd Borjúrét Szedresi-dűlő Szedrezsi A Batthyányiak idejében a selyemhernyó tenyésztéséhez telepített szederfák adják ezen terület nevét. A szántó mellett húzódó dűlőút szederfákkal volt szegélyezve (Ik. Dül 2006: 15) Az adatközlők negyede ismeri Szekeres-tag Szekeres-tag Családnév eredetű elnevezés. Az adatközlők negyede ismeri. Szent-kút-dűlő Szent-kut-düllő Kaszáló, rét Ikervár külterületén. Az ikervári téesz-major utáni terület, a Zsidahó nyugati folytatása. Jobbkéz felől állt egy kút, ami itatóként szolgált az állatoknak. Kezdetben még egy kőből kirakott rész volt, aztán már csak egy vödör volt ott, végül már csak egy kampó, amivel fel lehetett húzni a vizet. Az adatközlők 37,5%-a ismeri csupán. Szentjánosi-dűlő Szent Jánosi Szántóföld Ikervár külterületén. Vallásos jellegű az elnevezés, Szent János

férfiszentről. Az adatközlők 27,5%-a ismeri csupán Szilbokor-árok Szijbokor-árok Meggyeskovácsi felé, a jelenlegi trágyatároló környékén volt. Ma már nincs meg, ugyanis betemették Az adatközlők 32,5%-a ismeri csupán. Szilfai-dűlő Szilfa Szántóföld Ikervár külterületén. Az elnevezést már kevesen ismerik. Az adatközlők 20%-a ismeri csupán Szilvás-szegi-erdő Szivás-szëgi-erdő ~ Szilvás szegi Erdő lehetett Ikervár külterületén. Ma már szinte senki nem emlékszik rá Szivattyú-ház Szivattyu-ház ~ Átemelő-ház A Metszet-úton található épület, ahogy megyünk be a Pedagógus-földek felé. Az adatközlők 42,5%-a ismeri valamelyik elnevezést. 43 Szőlőmálla-dűlő Szőlőmálla ~ Szőllőmálla ~ Szőlőmála lásd Alsó–Felsőszőlőmálla-dűlő Sztalin-földek Sztálin-földek 1945 után, az urasági földek felosztásával a nincstelen parasztok között felosztott földterületek Ikervár külterületén. Ezek a

földek később a téeszbe kerültek. Az elnevezés népi tréfa, humor által létrejött név Az adatközlők csupán 27,5%-a ismeri. Temetői-dűlő Temetői-düllő ~ Dögtér Itt volt a falu téglával kirakott dögkútja. Mivel dögtemető volt, temetőként maradt meg a helynévben (Ik. Dül 2006: 18) A Dögtér elnevezést az adatközlők 37,5%-a ismeri. Tevel Tevel ~ Teveli felső és közép Szántóföld Ikervár külterületén, Csénye felé található. Részeit külön is megnevezik a ’felső’ vagy a ’közép’ szavakkal Értéktelennek számító földek voltak. Az adatközlők közel fele ismeri Tilos-erdő Tilos-erdöü ~ Tilos A Swarz-kert mellett lévő, őserdőszerű rész a Rába és a Csatorna között. Egy szombathelyi zsidó bankár felvásárolta a területet, kivágatta a fákat és eladta bútorfának, vagy tűzifának. A területet felparcelláztatta, a bent lévő kisebb fákat pedig el kellett tűrnie a felvásárlónak addig, ameddig ki

nem vágták őket. A fák közé lehetett burgonyát és kukoricát ültetni. Ez a szokás még az 1970-es években is megvolt, például a Szombathely felé található földeken. Az adatközlők közel fele ismeri Tizennyolcnaposok-földje Tizënnyócnaposok-földje ~ Tizennyolcnaposok Szántóföld Ikervár külterületén, a Poletár mellett található. Az elnevezés a középkor végéről származik, ugyanis még a Batthyányiak előtt, a földesúr ezeket a földeket évi tizennyolc nap robotért adta örök használatra jobbágyainak (Ik. Dül 2006: 16) Az adatközlők negyede ismeri. Tojásos-rét Tojásos-rít lásd Egyházi-rét Tölgyfai-dűlő Tőgyfai ~ Tőgyesi Egykori erdő Ikervár külterületén, a Zsidahó felé található. A területen álló magányos tölgyfáról kapta a nevét, ami ma már nem található Mára csak következtetni lehet arra, hogy ez a terület is egy erdő volt, tehát irtásterület. Az erdő letermelésekor emlékül hagyott tölgyfa

évszázadokig emlékeztette az utókort az egykori erdő emlékére (Ik. Dül 2006: 13) A Madarak és fák napját ezen a területen szokták ünnepelni az ikervári általános iskolás tanulók és tanáraik. Az adatközlők csupán 32,5%a ismeri Tuskós Tuskós ~ Alsó nagyerdői Szántóföld Ikervár külterületén, a Vízköz és a Nagy-Genyevölgyi-dűlő után található. A helyén egykor lombhullató erdő volt, az erdőt tarvágással megszüntették, majd a fákat óriási munka árán gyökerestől kitermelték. A 44 falubeliek elmondása szerint, egy fának annyi része van a föld felett, mint a föld alatt. A „régiek” szerint óriási pazarlás lett volna a fák gyökereit veszni hagyni a föld alatt (Ik. Dül 2006: 15–16). A területen általában kukoricát termesztettek, mert azt szerette a föld Akik ott dolgoztak, reggel elmentek és csak este mentek haza. Volt egy hatalmas árok is mellette, a gyermekek ott tudtak játszani, míg az öregek

kapáltak. Az adatközlők 52,5%-a ismeri Urasági-földek Urasági-fődek ~ Hercegi-fődek ~ Sárvári gyaloguti Jó minőségű szántóföldek Ikervár külterületén. Sótony felé található, a sótonyi Urasági-hegy alatt A Batthyány birtokhoz tartozott, pince is volt ott. A Batthyány család a sótonyi jobbágyoktól vette meg, mint írtásföldet. Ezért a jobbágyok pénzt kaptak Az Urasági-föld megnevezést az adatközlők 45%-a, a Hercegi-föld megnevezést az adatközlők 35%-a, míg a Sárvári gyalogúti megnevezést az adatközlők 70%-a ismeri. Úsztató-dűlő Usztató-düllő Vizes szántóföld volt, még a lovakat is megúsztatták a területen. Az adatközlők csupán 32,5%-a ismeri Vadászi-dűlő Vadászi-düllő Szántóföld Ikervár külterületén. Csupán néhány adatközlő ismeri. Város út Város ut lásd Borjúrét Vegeta-sűrű Vegeta-sürü Egy erdős rész tréfás elnevezése, amelyet a vadászok használnak, az ott lakók ugyanis

vegetáriánusok. Az adatközlők 20%-a ismeri Veláncsics-kert Veláncsics-kert Ikervár külterületén lévő terület, családnév eredetű az elnevezés. Veláncsics tanító és kántor volt Az adatközlők csupán 25%-a ismeri. Vízház Vizház Elosztóként szolgált az árasztásos öntözéshez. Betonhíd is volt ott, ha az elhagyjuk, onnan kezdődnek a rétek. Az adatközlők 47,5%-a ismeri Vízköz Vizköz ~ Jóna-lap Meggyeskovácsi felé található szántóföld Ikervár külterületén. Érdekes, hogy az elnevezésnek semmi köze a vízhez Ez a rész olyan terület, amelynek széleit két árok határolja, de ezekben soha nem volt víz. Viszont régebben a csapadékosabb, havasabb telek után, a hóvíz elvezetésére szolgáltak. Ma már a klímaváltozás eredményeképp a kevesebb csapadék miatt megszűnt az árkok jelentősége, egykori hivatásukat csak a köztük lévő szántó neve őrzi (Ik. Dül 2006: 11) A Jóna-lap elnevezés családnév eredetű

lehet, a föld egykori tulajdonosára utalhat. Az adatközlők 55%-a ismeri a Vízköz megnevezést, míg a Jóna-lap megnevezést csupán az adatközlők 30%-a. Vízkút feletti Vizkut fölötti lásd Víz-kúti-dűlő 45 Víz-kúti-dűlő Viz-kuti-düllő ~ Vizkut fölötti Szántóföld Ikervár külterületén, a Pap-kereszt után balra található. Valamikor lehetett ott egy kút, innen az elnevezés A föld jelenleg egy osztrák származású gazdáé. Csupán az adatközlők 30%-a ismeri Völgyesi-dűlő Völgyesi ~ Vőgyesi ~ Vőgyes Egykor tölgyfákkal teli terület volt, de mára a fákat kiirtották. A hely a völgyszerű képe miatt kapta a nevét (Ik Dül 2006: 11) Csupán az adatközlők 27,5%-a ismeri. Zsidahó Zsidahó A Zsidahó története rendkívül izgalmas, ugyanis egy legelőről van szó, amely egykor Batthyány-birtok volt. Gróf Batthyány József 1809-ben azzal a feltétellel adományozta a falunak, hogy neve napján, március 19-én minden évben

koccintsanak a helyszínen, emlékezve az ő jótéteményeire. Részletek gróf Batthyány József 1809-es adományozó leveléből: „minden esztendőben március 19.-i az az Szent József napján ezen a jó léteményemről hálaadó szível megemlékezvén s megirt düllő szinén egészségemért egyet inni és gyermekeiknek örömmel eszekben kutatni, hogy azon nap hozzám Uraikhoz mutatott igaz vonszásokért ezen düllővel kegyesen megjutalmaztattak mely kötelességeket ha a nevezett jobbágyaim Elöljárói csak egy Esztendőben is elmulasztották azon esetre eltökéllett akaratom, hogy a megirtt düllő az Ikervári Templomra szálljon.” (KOMÁROMI 1996: 51) Az Ikervári Batthyány Lajos Művelődési Ház és Könyvtár 16 évvel ezelőtt (2007-ben) egy pályázat során „ébresztette fel” az évszázados hagyományt, melyet azóta is tartunk. A több hektáros, ősfás, cserjés Natura 2000 területről még azt kell tudni, hogy nagyon szép volt, tele

vadkörtefákkal, melyek termését licitre meg lehetett venni. Egykor nagyobb volt, de a Rába-meder rendezésekor kisebb lett az elcsatolt résszel Egy időben homokbánya is üzemelt a Zsidahó-ban, a faluban épülő házak az 1980-as években az onnét kitermelt homokból épültek. Valamint itt található a Rába Magaspart elnevezésű szakasza is. További érdekesség, hogy meg volt szabva, ki hány tehenet vihetett ki a rétre. Gyakran ki kellett menni tüskét vágni, hogy az a tehenek száját ne sértse fel Az adatközlők 92,5%-a ismeri. 6. A lakott területek nevei: A kisebb-nagyobb emberi közösségeknek állandó jelleggel vagy időszakosan megtelepedés, lakhatás céljára használt térségei; tanyák és majorok; a belterületnek a legkülönbözőbb méretű, alakú, funkciójú, rendeltetésű térségei, falurészei, zöldterületei, temetői stb.; utak, utcák, terek, sétányok stb 46 Ady Endre utca ~ Adi Endre utca ~ Adi utca Utca Ikervár

belterületén. 1946 után egy ideig a mai Szent István utca viselte ezt a hivatalos nevet, ma azonban egy másik utcára utal. Minden adatközlő által ismert Ángluskert lásd Angolkert Angolkert Angolkert ~ Angolpark ~ Kert ~ Ánglus ~ Ángluskert ~ Swarz-kert ~ Kertész-kert Angol kert, a szó szoros értelmében nem volt Ikerváron, de a köznyelvben a kastélykertet hívták így a tervezettsége és telepített növényzete végett. Gyönyörű kert lehetett régen. Voltak benne szobrok, medence és szökőkút, de már csak a maradványok látszanak. 1836-ban Fényes Elek a következőket írta: „Ékesíti ezen várost a ’földes aszszonyság’ 2 gyönyörű kastéllya, számos kivált Olasz országból, Rómából hozott művészi darabokkal; és a’ ritka szépségű angol kert. Nevezetes itten a’ nagy ananas ház, mellyben több külföldi növevényeken kivűl 1000 darab ananas fa, ’s egy szeggeletben olly szőllőtőke virágzik, ’s mind anyiszor érett

gyümölcsöt hoz.” (http://www.vasiszemlehu/2017/01/bajzikhtm) Az uradalomnak valóban volt egy nevezetes kertészete, ahol több ezer, részben egzótának számító növénykülönlegesség mellett üvegházakban – többek között – citrom-, narancs-, sőt ananászfákat is neveltek (TILCSIK 1996: 59). Gróf Batthyány Lajos kivégzése után, 1916-ban a területet egy Swarz nevű úr vette meg, így az emberek Swarz-kertként emlegették. Swarz úr a faanyagot eladta bútorfának és tüzelőnek, a területen maradt tuskós részt felparcelláztatta és darabonként adta el, a tuskókat felvásárló gazdák saját részre, tűzifának termelték ki. Majd a teljes Swarz családot koncentrációs táborba hurcolták, és a terület a kommunizmus alatt fóliasátras kertészetnek adott otthont. Így Kertész-kert lett a neve (Ik Dül 2006: 27) Az Angolkert megnevezést az adatközlők 55%-a, míg a Swarz-kert megnevezést az adatközlők 32,5%-a ismeri. 47 Az

ikervári kastély angolparkjának részlete Angolpark lásd Angolkert Antónia-major Antónia-major ~ Antónia Major Ikervár külterületén. Gróf Batthyány Lajos építtette, és az ő feleségéről, Zichy Antónia úrnőről lett elnevezve. Péterfa után jobbra kanyarodva található. Azok laktak ott, akik az uradalomban dolgoztak Disznó hizlalda, majd pulykatelep is volt a területen. Egy svájci tejtermelő tehenészetet is szeretett volna létrehozni, ám a magyar szürkék kevés tejet adtak, ezért igásként használták őket. A hímeket kasztrálták, ezáltal szelíddé váltak és fogatot húzattak velük. A terület manapság már az enyészeté lett, sajnos nagymértékű hulladéklerakás, szemetelés jellemzi. Az adatközlők 80%-a ismeri. Bákányos utca lásd Hársfa utca Bákányosi-árok Egykori árok Ikervár belterületén, a Kinizsi Pál utca és a József Attila utcai buszmegálló magasságában lehetett valahol. Az adatközlők 55%-a ismeri Béke

utca Béke utca lásd Gróf Batthyány Lajos utca Berek-major Berek-major ~ Sütőkonyha Major Ikervár külterületén. Az Antóniamajor mellett található Hasonlóan Péterfához, itt is egy hosszú épület volt, kb 12 lakással Ez az épület nagy konyhákkal rendelkezett. Sütőkonyhá-nak is nevezték, ugyanis volt egy kemence, amiben kenyeret sütöttek. A Berek-major elnevezést az adatközlők 85%-a, míg a Sütőkonyha elnevezést csupán az adatközlők 30%-a ismeri. Cigányszer Cigányszër ~ Szent István utca Egy 1865-ben készült falutérképen létezett már a Cigányszer, bár déli oldalán csak két ház állt. Ma a hivatalos elnevezése Szent István utca. (A Vas megye földrajzi nevei című kötetben a mai Gróf Batthyány Lajos utcával 48 azonosították, ám ez téves gyűjtés lehet.) A Cigányszer megnevezést roma lakóiról kaphatta, bár érdekes, hogy már a régi öregek se igen emlékeznek rá, miért is Cigányszer az utca neve, hiszen a falu

cigány lakói (a teknővájó Bogdánék) a Rába parton laktak, a muzsikus Bakosék meg a Malomszegben (SZABÓ 2004: 30). Az adatközlők 60%-a ismeri Dózsa György utca Dózsa utca ~ Munkás utca Utca Ikervár belterületén. A Dózsa György utca a hivatalos név, de a mai napig szinte mindenki Munkás utca-ként emlegeti. Ez az elnevezés arra utal, hogy itt nem a földterülettel rendelkező gazdák, hanem a kétkezi munkás cselédemberek laktak. Vekerle Gyula miniszer támogatásával Batthyány gróf vette és építtette a házakat, ezzel támogatva az ipari munkásokat. Ezek a házak nagyságra és külalakra is ugyanolyanok voltak: sűrű, pici, 1-2 ablakos parasztházak jellemezték az utcaképet. Szinte minden adatközlő ismeri Fehér-major lásd Gyula-major Fehérház lásd Gyula-major Feri Oszkár utca lásd Rákóczi Ferenc utca Földgödör Földgödör A temetővel szembeni széles terület, ahol a Faipari KTSZ. volt, illetve ahová jelenleg időszakosan

gyűjtik a lomot. Az adatközlők 25%-a ismeri csupán. Fő utca lásd Kossuth Lajos utca Gróf Batthyány Lajos utca Battyányi Lajos utca ~ Béke utca ~ Temető utca ~ Temetőszer ~ Templomszer ~ Fölsőszer Utca Ikervár belterületén. Az 1843-as esztendőben a barokk várkastély környezetének szépítésébe kezdtek, ezért az északi parkot megnövelték úgy, hogy az itt álló zsellér házakat a Rózsa utcába telepítették át. Az öt ház helyén hárs és juharfákból széles fasort ültettek, amely majd fel tudta fogni az erős északi szeleket. Így vált egyházsorúvá a templomszer (MOLNÁR–TÓTH 2005: 25) Egy 1865-ben készült falutérképen a templomtól a temető sarkáig létezett az utca. A mai Batthyány Lajos utca a II. világháború előtt is ezt a nevet viselte, 1946-tól a rendszerváltásig azonban Béke utca volt a neve. Érdekesség, hogy a házak előtt végig tó volt, oda hajtották ki a kacsákat és a libákat, akik a nap végén egytől

egyig mind hazataláltak. Népi elnevezése a templomtól a kocsmáig Templomszer, a temető melletti rész Temetőszer, Temető utca vagy Fölsőszer neveket viselte. A Gróf Batthyány Lajos utca minden adatközlő által ismert A Béke utca és a Templomszer elnevezéseket az adatközlők 77,5%-a, míg a Temetőszer elnevezést az adatközlők 75%-a ismeri. Gyakorlókert Gyakorlókert Az egyikori kert a templom mögött volt. Gyakorlati foglalkozásokat tartottak ott, télen hímzést, kötést és horgolást lehetett tanulni. Nyári 49 szünetre ki volt adva a tanulóknak, akik kijártak gyomlálni, kapálni, öntözni. Amikor a Cigányszerből ide költözött az óvoda épülete, az óvoda konyháján használták fel a kertben termett zöldségeket. Az adatközlők 57,5%-a ismeri Gyula-major Gyula ~ Gyulaháza ~ Fehér-major ~ Fehérház A major az 1860 utáni időszakban jött létre, a Batthyányiak uradalma volt. Valószínűleg Batthyány Gyulára emlékeztet az

elnevezés. 1916 után Tuboly Lajos földbirtokos az ikervári uradalomból vásárolta ki, és ide fehér udvarházat is épített, ezért nevezték Fehér-major-nak vagy Fehérház-nak is, mivel az épület fehérre volt meszelve. A Gyula-major és/vagy Gyulaháza megnevezést az adatközlők 87,5%-a, míg a Fehér-major és/vagy Fehérház megnevezést az adatközlők 62,5%-a ismeri. Gyulaháza lásd Gyula-major Hányás út Hányás ut lásd Sótonyi út Hársfa utca Hársfa utca ~ Hársfa ~ Ujj utca ~ Bákányos utca A legutóbb kiépült utca Ikervár belterületén, ezért is nevezik sokan Új utcá-nak a mai napig. A Hársfa utca hivatalos név, de az utca majdnem a Bákányos utca nevet kapta, ugyanis közel van a Bákányos-dűlőhöz. A Hársfa utca megnevezés minden adatközlő által ismert Hosszúszer Hosszuszer lásd Kossuth Lajos utca Ifjúság utca Ifjuság utca ~ Pelenka utca Utca Ikervár belterületén. Egy 1971-ben készült térképen még nem létezik, az

1980-as években alakult. Fiatalok költöztek oda, innen a Pelenka utca népi elnevezés. Az Ifjúság utca minden adatközlő által ismert A Pelenka utca elnevezést az adatközlők közel fele ismeri. Ikervári major Téesz-major ~ Major Meggyeskovácsi felé, a falu végén lévő major. Ma magántulajdonban áll Az adatközlők 95%-a ismeri Ilona-major Ilonka-major ~ Ilonka Úr-major Urasági major volt. Batthyány Ilona nevét őrzi, de nevezik Úr-major-nak is. A Bangoson fölül, az árkon túl található Az Ilonka-major elnevezést az adatközlők 62,5%-a, míg az Úr-major elnevezést az adatközlők 47,5%-a ismeri. József Attila utca József Attila utca ~ Posta utca Utca Ikervár belterületén. Korábban Ujj utcá-nak nevezték az utcának a kereszteződésétől felfelé lévő részét, illetve a keleti oldalon lévő házakat. Kicsi, egyforma munkásházak voltak ezek 1946 óta a József Attila utca a hivatalos név. Posta uccá-nak is hívják, mivel ezen az

utcán keresztül vitték a postát a szomszédos városba, Sárvárra. A József Attila utca minden adatközlő által ismert, míg a Posta utca megnevezést az adatközlők 67,5%-a ismeri. Kálvária ~ Kálváriára menő út lásd Rába utca 50 Kastélyszer Kastélyszer Ikervár a sárvári uradalom részeként a Kanizsaiak, a Nádasdyak, majd a Draskovicsok tulajdonát képezte. A mai kastély elődjének számító nemesi rezidenciát minden bizonnyal a XVI. század közepén emelték, majd az épületet a XVII. században megerősítették, hogy ellen tudjon állni a török seregek támadásainak1 Ezt bizonyítja egy 1639-ben készült összeírás, amelyben a „Palánkon belül a kastélyszeren” megjegyzés alapján megállapítható, hogy ekkor már létezett egy erődített kastély a településen (http://www.vasiszemlehu/2017/01/bajzikhtm) Az adatközlők háromnegyede ismeri. Keresztszer Kërësz-szër ~ Keresszer A jelenlegi Kossuth Lajos utca középső

részének elnevezése, ugyanis az utca azon szakaszán több kereszt is található. Több adatközlő más-más helyet értett Keresztszer alatt. Többen úgy gondolták, hogy a kereszt miatt a templomhoz, vagy a temetőhöz, esetleg egy konkrét útszéli kereszthez lehet köze az elnevezésnek. Az adatközlők 55%-a ismeri Kinizsi Pál utca Kinizsi utca Utca Ikervár belterületén. Egy 1971-ben készült térképen még csak házhelyek láthatók a helyén. Az adatközlők 95%-a ismeri Kompkert Konkert A plébánia mellett délről fekvő kert. Ha elvitte a jeges ár a Rába hídját, komppal lehetett átkelni a folyó nagy vízállása miatt. A Kompkert megnevezést az adatközlők 32,5% ismeri. Kompjárási-rét Komjárási lásd Rába utca Kossuth Lajos utca Kosut Lajos utca ~ Fő utca ~ Kërësz-szër ~ Hosszuszer Utca Ikervár belterületén. Egy 1865-ben készült falutérképen csak az utca nyugati oldalán voltak házak, a keleti oldalán a Batthyány-kastély

épülete, illetve kerítése állt. A Kossuth Lajos utca hivatalos név. Az utca középső részét Keresztszer-nek, míg egy másik részét Hosszúszer-nek nevezték. A Kossuth Lajos utca minden adatközlő által ismert Az adatközlők 92,5%-a említi Fő utca néven. A Hosszúszer megnevezést az adatközlők 52,5%a ismeri Major lásd Ikervári major Meggyeskovácsi út Kovácsi út ~ Rábakovácsi út ~ Rábakovácsiba vezető út Meggyeskovácsi felé vezető út Ikervár külterületén. Korábban Meggyeskovácsi két különálló falu volt: Rábakovácsi és Balozsameggyes, és ezek az Ikervár és Meggyeskovácsi közötti út megnevezéseiben is tükröződnek. Az idősebbek gyakran használják a Rábakovácsi út megnevezést. Az adatközlők 92,5%-a ismeri Miseút Miseut ~ Zarándokut A jelenlegi József Attila utcában található egy kereszt, és itt kettéágazik az út. A keleti oldalon lévő utat nevezték Miseút-nak vagy 51 Zarándokút-nak.

Valószínűleg azért, mert a körmenet eddig szokott kimenni Illetve a péterfaiak és az antónia-majoriak ezen az úton jöttek az ikervári templomba misére, az ikerváriak pedig a sárvári piacra ezen az úton vitték a tejhasznot (túró, tejföl). A Miseút elnevezést az adatközlők fele, míg a Zarándokút elnevezést az adatközlők 35%-a ismeri csupán. Nyúlszer Nyulszër A mai Petőfi Sándor utcában a Komáromi háztól a Pénzes házig terjedő rész. Egyesek szerint a környéken nagyon elszaporodtak a nyulak Bár a régi időkben a parasztság nem sokra becsülte a nyúlhúst, az I. világháború okozta szegénység miatt elkezdték étkezésre tenyészteni őket. Mások úgy vélik, hogy a ’nyúl’ szó a terület méretére utal, ugyanis ez egy picike terület volt. Az adatközlők 65%-a ismeri Új utca Ujj utca Mindig a legújabb utcát nevezték Új utcá-nak, a legutóbbi a Hársfa utca. Lásd Hársfa utca és József Attila utca és Rába utca

Ürge-major Ürge Antónia-major után található major Ikervár külterületén. Az elnevezés onnan ered, hogy a területen rengeteg volt a kártevő ürge az 1940–1950-es években. Az adatközlők közel fele ismeri Palántáskert Palántáskert A templom mögötti terület, ami valamikor temető volt. A területet már 1860-ban is Palántáskert-nek hívták. Az adatközlők 42,5%-a ismeri Péterfa Pétërfa ~ Péterfa-puszta Major Ikervár külterületén, a Batthyányiak volt uradalma. 1779 táján vette meg a birtokot Batthyány Miksa, aki burgenlandi németekkel telepítette be a majort, mert nem volt elég munkaerő Ikerváron. A kastély ma is megvan, laknak is benne. Istállók és egy hosszú cselédsor is található itt Sok család lakott itt, ám amikor több pénzük lett, bementek Sárvárra a kertvárosba lakni. Péterfán volt a cukorgyár, emellett selyemhernyó tenyészettel is foglalkoztak, ezért nagyon sok szederfa volt a területen. Minden adatközlő

által ismert Petőfi Sándor utca Petőfi Sándor utca ~ Rózsa utca ~ Szent István utca ~ Nyulszër Utca Ikervár belterületén. Egy 1865-ben készült falutérképen az utcának csak a keleti oldalán vannak jelölve házak, a nyugati oldalán pedig csak hét ház állt. A Nyúlszer-en egyetlen ház sincs még ekkor. Ahol nem voltak házak, ott kacsa- és libaúsztató volt A Rózsa utca elnevezés onnan származik, hogy az utcában nagyon sok volt a rózsa. Az utca 1946 előtt a Szent István utca hivatalos nevet viselte, azóta pedig a Petőfi Sándor utca a hivatalos név. A Szent István utca ma már egy másik utca hivatalos neve A Petőfi Sándor utca az adatközlők 97,5%-a által ismert. A Rózsa utca névre az adatközlők 65%-a emlékszik Posta utca lásd József Attila utca Postaút lásd Sárvári út 52 Rába utca Rába utca ~ Ujj utca ~ Rábaszer ~ Kálvária ~ Kálváriára menő út ~ Komjárási-rét Utca Ikervár belterületén. Egy 1971-ben készült

térképen már látható a Rába utca, melynek a templom melletti szakaszát Konkert-nek vagy Komjárási-rét-nek nevezték, mivel itt volt valaha a rábai kompátkelő. Korábban egyébként a Rába utca területét Kálváriá-nak, vagy Kálváriára menő út-nak hívták, mely a temető (első katonai felmérés jelzi) irányába vezetett. A Rába utca minden adatközlő számára ismert A Rábaszer megnevezést az adatközlők 62,5%-a ismeri. A Kálvária megnevezést csupán az adatközlők 35%-a ismeri. Rábaszer Rábaszër lásd Rába utca Rákóczi Ferenc utca Rákóci utca ~ Tobán ~ Tabán ~ Feri Oszkár utca Utca Ikervár belterületén. Egy 1865-ben készült falutérképen az utca helyén mindkét oldalon állnak házak. A Rákóczi Ferenc utca hivatalos név Egy rövid ideig, 1944-ben Feri Oszkár utca volt a neve. A Tobán név népi elnevezés, melynek eredetéről megoszlik az adatközlők véleménye. Egyesek úgy vélik, egy Tobán vezetéknevű uradalmi ember

lakott abban az utcában, innen az elnevezés. Mások szerint az utcát szőlősgazdák lakták, akik otthon árusították boraikat, valószínű az elnevezés a ’tabán’ szóból ered. A harmadik és egyben leggyakoribb magyarázat szerint az utcát valamikor tabakosok, azaz bőrkészítők lakhatták, de erre már senki nem emlékszik. Egy helytörténeti kalauz, a Kapolcsi útilapok szintén tesz említést Tabán helynévről, és ebben azt írják, hogy az elnevezés a török débágháne/tabakhane szóból származhat, jelentése pedig tímártelep. A tabán szó a 16-17 században változott a magyar nyelvben előbb tabahonra, majd rövidült-magyarosodott tabánra. KISS LAJOS a Földrajzi nevek etimológiai szótárá-ban azt írja, hogy a Tabán név a török hódoltság idején itt levő tímárnegyedre emlékeztet; vö. tabhana ~ tabakhána ~ tabakána ’cserzőműhely, tímárműhely’. A Rákóczi Ferenc utca az adatközlők 97,5%-a által ismert. A Tabán/Tobán

elnevezést az adatközlők 67,5%-a ismeri, míg a Feri Oszkár utca elnevezésre csupán az adatközlők 25%-a emlékszik. Rigó-köz Rigó-köz Csúfnév eredetű elnevezés. Csak az ott élő néhány ember használja ezt a toponimát. Rózsa utca Roúzsa utca lásd Petőfi Sándor utca Sárvári út Sárvári ut ~ Postaut ~ József Attila utca Sárvár felé vezető út Ikervár belterületén, a jelenlegi József Attila utca. Csonka Béla bácsi volt a postás Volt egy lova, és mindig ezen az úton hordta be a postát Sárvárra, innen ered a Postaút elnevezés. A Sárvári út és/vagy Postaút elnevezés az adatközlők 97,5%-a által ismert. 53 Sótonyi út Sótonyi ut ~ Hányás ut Sótony felé vezető út. Az út mentén régen végig szederfák álltak, illetve az úton 5-6 híd is volt, ezek nagy részét mára már felszámolták. Ami a Hányás út elnevezést illeti, ennek háromféle magyarázata is van. 1 A sótonyi hegyen sokszor beboroztak az emberek,

ami megtette a hatását. 2 Amikor a Rába árvize keresztülfolyt a Hányás úton, ezt hordalékból hányták fel, hogy az árvizes időszakban Ikervár és Sótony között közlekedni lehessen. 3 Télen, hólapáttal hányták el a férfiak a havat, hogy ki tudjanak menni a hegyre borért. A Sótonyi út az adatközlők 95%-a által ismert, míg a Hányás út megnevezést az adatközlők 67,5%-a ismeri. Sütőkonyha lásd Berek-major Szent István utca Szent István utca ~ Cigányszër ~ Árpád utca ~ Adi Endre utca Utca Ikervár belterületén. 1946 előtt a mai Petőfi Sándor utca viselte ezt a nevet, ma azonban egy másik utcára utal ez a hivatalos név. A mai Szent István utca a háború előtt az Árpád utca, majd 1946 után egy ideig az Ady Endre utca hivatalos neveket viselte. A Szent István utca az adatközlők 87,5%-a által ismert. Szombathelyi út Szombathelyi ut ~ Vicidárius ut Szombathely felé vezető út. Nevezik Vicidárius út-nak is. A Szombathelyi

út elnevezést az adatközlők 95%-a, míg a Vicidárius út elnevezést az adatközlők 30%-a ismeri csupán. Szúnyog-major Szonyog-major Meggyeskovácsi felé található major. Régen cselédek laktak ott, most istállók és állatok találhatóak. Az adatközlők 55%-a ismeri Temetőszer Temetőszër ~ Temető utca ~ Fölsőszer lásd Batthyány Lajos utca Templomszer Templomszër lásd Batthyány Lajos utca Téesz-major Téesz-major lásd Ikervári major Tobán ~ Tabán lásd Rákóczi Ferenc utca Úr-major lásd Ilona-major Vicidárius út Vicidárius ut lásd Szombathelyi út Virág utca Virág utca Utca Ikervár belterületén. Egy 1971-ben készült térképen még nem létezett. Minden adatközlő által ismert Völgyes út Vőgyes ut A mai Dózsa György utca egyik része, ami kimegy a Zsidahó felé. Egy kis hullám volt a domborzatban, innen az elnevezés Csupán az adatközlők 25%-a ismeri. Zarándokút Zarándokut lásd Miseút 54 7. Az építménynevek: A

középületek, állomások, gyárak, üzemek; a lakóházak; a kisebb építmények, keresztek, őrtornyok, köztéri szobrok; szolgáltató létesítmények; malmok, állattelepek, istállók; vízi átkelőhelyek, hidak. Áfész bolt lásd Deli bolt Áfész Kis Vendéglő Kis Vendéglő lásd Varsa Vendéglő Ajándék & Divat Jutka Butik Divatcikkeket és ajándékot kínáló butik Ikervár belterületén, a Gróf Batthyány Lajos utcában. Farkas Péterné Jutka bérli és üzemelteti a helységet a Batthyány Emlékház földszintjén. Tulajdonosa után mindenki csak Jutka Butiknak nevezi Minden adatközlő által ismert Berki néni boltja Berki néni üzlete ~ Gyümölcsbolt ~ Gyümölcsös ~ Gyümi bolt A jelenlegi iskola melletti egykori kisbolt, írószereket lehetett ott vásárolni. Tulajdonosáról nevezték el. A helyiség ketté volt osztva, asztalosműhely és biciklijavító műhely is működött a helyén, illetve valamikor ott volt a Takarékszövetkezet

is. Legutóbb zöldség-gyümölcs boltként funkcionált az üzlet, oda gyakran kijártak az iskolai szünetekben a diákok. Mára már ez is megszűnt, és családi ház lett az egykori boltból. A Berki néni boltja megnevezésre az adatközlők 40%-a emlékszik, míg Zöldség-gyümölcs bolt-ként az adatközlők 82,5%-a ismeri. Bravúr ABC Bravur ábécé ~ Csabi bolt Magántulajdonú kisbolt Ikervár belterületén, a Felvalósban. A helyén egykor lakóház volt, a bolt az 1980-as években nyílt meg. Tulajdonosa után mindenki csak Csabi bolt-nak nevezi Minden adatközlő által ismert. Batthyány Ákos szobra Battyányi Ákoska szobra Egykor szobor lehetett a Rábafolyó partján. A Cifra hídon átkelve, az úttól balra pár lépésre volt egy szintén Bécsben készült, öntött szobor. A „halhatatlanság nemtő” néven volt ismert Ahogy a többi ikervári szobrot, ezt is rejtély övezi. Ugyanis a Batthyányakról a környéken mint „kutyaharangozó

Ikerváriak”-ról tettek említést. Batthyány Miksa gróf ugyanis a legendák szerint jobban szerette a kutyáját, mint a jobbágyait. Amikor kedves ebe elpusztult, kiharangoztatta, mint az embereket volt szokás. Innen a „kutyaharangozó” megnevezés Állítólag díszes síremléket is állíttatott a kimúlt állatnak. A síremléken található klasszicista szobor egy római ifjút ábrázolt, aki egy magas, borostyánnal övezett urnára borul. A homokkő szobrot a művészettörténészek Josef Klieber munkájának vélték, aki Bécsben több magyar főúrnak is dolgozott (MOLNÁR–TÓTH 2005: 29). Később egy ikervári kántor úgy mesélte, hogy a szobor alá valójában a negyedig, halvaszületett gyermekét (előzőleg 3 lánya volt, illetve az 55 ötödik gyermeke maradt életben, ő volt Batthyány Elemér) , Ákoskát temettette el Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, tehát nem Batthyány Miksa kedvenc vadászkutyájának állított síremlékről van

szó. Ezt a szobrot az adatközlők 30%-a ismeri csupán Batthyány Ákos halotti anyakönyvi kivonata, 1845. Részlet Batthyány Ákos halotti anyakönyvi kivonatából, 1845. 56 A Halhatatlanság nemtője Batthyány Ákoska síremléke a Rába partján (Josef Klieber 1846.) Fotó: Jarina József, 1940. Batthyány-emlékház Battyányi-emlékház Egy saroképület Ikervár belterületén. A felső emeleten még ma is megvannak a vendégszobák. Minden adatközlő által ismert Batthyány Lajos Művelődési Ház és Könyvtár Művelődési Ház ~ Művház ~ Kulturház ~ Kultur Ikerváron az 1970-es években kezdődött igazán a közösségi kultúra kialakítása. A művelődési házban egy nagyobb terem és több kisebb szoba van kialakítva kisebb közösségek számára. Minden adatközlő által ismert Batthyány Lajos szobra Battyányi-szobor Szobor Ikervár belterületén, a Gróf Batthyány Lajos utca és a Kossuth Lajos utca találkozásánál található. Ez

Magyarország első, teljesalakos, Batthyány Lajost ábrázoló köztéri szobra. 1913-ban jött létre nehézségek árán, ugyanis a belügyminiszter nem volt hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy közadakozásból épüljön fel a szobor, ami kezdetben csak egy emlékoszlop lett volna. Horváth György kezdeményezésére létrejött egy szoborbizottság, és a kor kiemelkedő szobrászát, Bory Jenőt bízták meg a szobor elkészítésével. Végül a sárváriak kiszálltak a szobor finanszírozásából, így teljes egészében Ikervár lakossága állíttatta közadakozásból. A szobor avatásán jeles személyek vettek részt, többek között a Zichy család tagjai és Károlyi Mihály. A szobor 57 helyét Batthyány Lajos unokája biztosította oly módon, hogy a saját birtoka sarkából adományozott helyet, mivel a szobor közterületen nem állhatott. A szobor 1923-ban érte el a mai állapotát, ekkor ugyanis az Országos Ipartestület egy nagy szalagos

bronzkoszorúval tisztelte meg Batthyány emlékét. A szobor minden adatközlő által ismert Batthyány-kastély Kastély ~ Villa Draskovich Az ikervári uradalmat 1785-ben a Draskovich családtól örökölte Viczay Mihály gróf, majd 1789-től birtokolja a Batthyánycsalád grófi ága. Igazából 1795-ben kerül teljes egészében a Batthyányiak kezébe az ikervári birtok, hiszen ekkor váltja meg Viczay Anna Máriától az uradalomban lévő részét Batthyány Maximilián (http://www.vasiszemlehu/2017/01/bajzikhtm) 1846–47-ben Ybl Miklós, – akinek ez volt az első magyarországi kastélyterve – tervezte és Pollack Ágoston ráépítéssel olasz reneszánsz stílusúra alakította át a régi, klasszicista Batthyány-kastélyt. Rados Jenő a következőket írta ezzel kapcsolatban: „Van benne 37 szoba és egy tágas csarnok, melyek minden kényelemmel vannak berendezve. A csarnokot Batthyány Lajos és neje, Zichy Antónia olajfestésű arcképe díszíti, a

szobákat reneszánsz ízlésű bútorok foglalják el. A falakon a család előkelőbb tagjainak olajfestésű arcképei láthatók. A ház kincsestárában értékes gyűrűk vannak I. Mátyás király korából Ott van egy régi ezüsttál és serleg, melyeket a család tagjai megkeresztelésnél szoktak használni. A házi könyvtár 6000 kötetet számlál A park 280 kh, s a Rába által kettéosztott részeket, a belső és külső parkot, híd köti össze. A belső parkban van a kastély és az üvegházak. A külső parkban, melynek öt holdnyi halastava is van, dámvad, vadpulykák (http://www.vasiszemlehu/2017/01/bajzikhtm) A és fácánok tenyésznek.” belső, arborétum jellegű ún. angolparknak ékes dísze volt a kastéllyal szemben az a zöld növényekből kifejlesztett labirintus, amelyet Zichy Antónia paplanmintája alapján építettek a kertészek (SZABÓ 2004: 9–10). 1876-ban Batthyány Elemér gróf építteti a nagy üvegházat, amely 1916

után felkerült a pesti állatkertbe, ahol a krokodilok laktak benne. Batthyány Elemér tigrisekre vadászott Indiában, haza is hozott belőlük élő példányokat. Emlékezetes lett az Angolparkban rendezett tigrisvadászata (KOSZORÚS–HORVÁTH 1996: 62). A kastély minden adatközlő által ismert. 58 Az ikervári Batthyány-kastély (Apolló Irodalmi Nyomda Rt.) Részlet Gróf Batthyány Lajos parkjából 1877. A nagy üvegház Bikaistálló Bikaistáló A jelenlegi Orvosi Rendelő helyén volt. A parasztok ott tartották a bikáikat, és a teheneket oda lehetett vinni pároztatni. A területet a téesz átvette, lett egy iroda és egy takarmánydaráló is. A daráló épülete a mai napig megvan A legtöbb adatközlő már nem emlékszik a bikaistálló épületére, csak azt tudják, hogy valamikor voltak a területen bikák. Az adatközlők 70%-a ismeri a megnevezést Coop bolt Kóp bolt ~ Kópos bolt lásd Deli bolt Csabi bolt lásd Bravúr ABC Csatorna-híd

Csatorna-hid ~ Villanyhid Híd Ikervár külterületén, a Csatorna fölött. Szinte minden adatközlő által ismert 59 Czifra híd Cifra híd Híd Ikervár külterületén. A mostani hídtól délre esett, ott ma a Rábában nagy cölöpök vannak. Ezeken a cölöpökön vezetett át a Czifra híd egy része A híd felső részét nyírfából készítették, melynek fekete-fehér mintázata volt. Ezen a hídon tudott átkocsizni Zichy Antónia, amikor a gyermeke, Batthyány Ákoska sírját látogatta. Csupán az adatközlők 37,5%-a emlékszik a hídra. Az angolpark Cifra hídja 1896-ban Danka-ház Danka-ház A Danka családnév. Az 1950-es évek elején itt lakott a vízmester, aki a villanytelep vezetője volt. Ebben a házban volt egyedül telefon, innen lehetett telefonálni. 1954-ben volt a Dunán egy nagy árvíz, a Kovács Béla doktorék költöztek ide, és ebben a házban alakították ki az orvosi rendelőt. Csupán az adatközlők 35%-a ismeri. Deli bolt

Deli bolt ~ Áfész bolt ~ Nagy ábécé ~ Barkovics bolt ~ Áfész bolt ~ Kóp bolt ~ Kópos bolt Magántulajdonú vegyesbolt volt a Felvalósban, Deli József volt a tulajdonos, akinek felesége ikervári születésű volt. (Érdekesség, hogy Deli úr nagy színházkedvelő volt, a terasza úgy volt kialakítva, hogy ott akár színi előadásokat is lehetett tartani.) Később a boltot az újabb magántulajdonosa után nevezték Barkovics bolt-nak Illetve hívták Nagy ABC-nek, mivel a faluban volt egy kisebb bolt is, az volt a Kis ABC. Miután állami tulajdon lett, nevezték Áfész bolt-nak is (Áfész=Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet). Jelenleg a bolt a Coop élelmiszerlánc tulajdona A Coop bolt minden adatközlő által ismert. A Deli bolt megnevezésre az adatközlők 57,5%-a emlékszik Diósi Temető Diósi Temető Batthyány József által 1810 körül adományozott egykori temető, a péterfai lakosok temetkeztek ide. (Koszorús Ödön:

Péterfa az ikervári 60 plébánia filiáléja volt, de kápolnája nem lévén az ott élők az ikervári templomba jártak misére és ide, a templom mellé temetkeztek.) A Ikervár északi részén, a Sárvár felé vezető út végén volt. Mára az egykori temető területe be lett építve, magánházak találhatóak a helyén. A péterfaiaknak Batthyány József nem csak temetőt adományozott, hanem egy kis harangocskát is elhelyezett a major épületén. Ezt a harangot a sárvári állami gazdaság igazgatója levetette, vagy azért, mert balesetveszélyesnek tartotta, vagy azért, mert lebontottak épületeket, és ennek a harangnak nem volt helye. Fodor Károlyné elkérte ezt a harangot, és Koszorús Ödönnek adta halála előtt. A jelenlegi, Batthyány utcai temetőt az Ikerváriak kapták, és érdekesség, hogy ez is Diósi temetőnek volt nevezve, mert diófák voltak a helyén. Ennek a temetőnek a közepére épült Batthyány József rotundája,

(körtemploma) amelyet a fájdalmas szűz tiszteletére emeltettek, s ennek kriptájába helyezték el Batthyány József szívét. A második világháborút követően ravatalozónak használták ezt az épületet, amely mára ki lett egészítve, s a harangtoronyban Batthyány József harangocskája lett elhelyezve. Így ahányszor megszólal, Batthyány Józsefre emlékezhetnek az ikerváriak mind a mai napig. Egyébként Kaposvár környékén élt egy harangöntő mester, és az ő stílusjegyeit mutatja ez a harangocska. A temetőre az adatközlők 25%-a emlékszik csupán. Ezredfordulós kereszt lásd Millenniumi emlékkereszt Fábrika Fábrika Gróf Batthyány Lajos 1836–39-ben cukorgyárat létesített Péterfán, ezt a gyárat nevezték Fábriká-nak. A gyár nem „rafinált cukrot” (nem finomított, azaz nyers cukrot) állított elő (KOSZORÚS–HORVÁTH 1996: 61). A gyár 1848-ig működött, és évente 15-25000 mázsa cukorrépát dolgozott fel

(https://ikervar.hu/ikervar/) A Fábrika megnevezést az adatközlők 45%-a ismeri, de azt szinte mindenki tudja, hogy egykor működött cukorgyár Péterfán. Fakereszt Fakereszt Fából készült kereszt Ikervár belterületén, a keresztre feszített Jézust ábrázolja. Mára egy családi ház kerítésén belülre került, de a mai napig megvan. Katonai térképeken helymeghatározó szerepe volt Az adatközlők kicsivel több, mint fele ismeri. Genius-szobor Géniusz lásd Szent Borbála-szobor Egykor szobor lehetett a Rába-folyó partján. A géniusz szobor egy nőt ábrázolhatott, akinek egyik kezében lefelé fordított fáklya volt, a másikban pedig kígyót szorított. A hiányzó attribútumok miatt nem lehet megállapítani, hogy a Genius-szobor azonos-e a jelenlegi Szent Borbála-szoborral, ahogy Dr. Tilcsik György állítja Ha a szobor karja nem törött volna le, a karon lévő kígyóból meg lehetne ezt határozni. Josef Klieber osztrák szobrász 12

Biographisches Lexikon des 61 Kaisertums Österreich című művében szintén tesz említést a szoborról, szerinte a Genius Batthyány Barbara számára készült. A Genius-szobor kérdése az adatközlők 35%-a által ismert csupán. Részlet Josef Klieber 12 Biographisches Lexikon des Kaisertums Österreich (1864) című művéből Gyula-majori-Rába-híd Gula-majori-Rába-híd ~ Sárga híd Egykori híd Ikervár külterületén, amelyet a szombathelyi honvédség építtetett. Manőverhídnak készült, és amikor kivonulás volt, a katonák itt gyakorlatoztak, ugyanis ezen a hídon lehetett gyorsan megközelíteni az egervári lőteret. A híd rozoga volt, nagyon ingott, de mindenki járt rajta Nem volt alatta mély a víz. Sárga híd-nak is nevezték A híd ma már nincs meg A Gyulamajori-Rába-híd megnevezést az adatközlők 70%-a, míg a Sárga híd megnevezést az adatközlők 47,5%-a ismeri. Hősök szobra Hősök szobra Szobor Ikervár belterületén. 1921-ben

az ikervári tanítók elhatározták, hogy szobrot állítanak az I. világháború hőseinek A tanulók 486 korona 60 fillért gyűjtöttek e nemes célra (SZABÓ 1996: 71). A szobor 1923-ban lett emeltetve, majd 1989-ben fel lett újítva. Az adatközlők 95%-a ismeri Ifjúsági Otthon Ifjusági Otthon A paplak melletti régi épületben található közösségi tér. Alatta egy nagyon szép boltíves pince helyezkedik el Minden adatközlő által ismert. Ikervári Mesevár Óvoda Ovoda ~ Ovi Óvoda Ikervár belterületén. A mai óvoda helyén működött a Nádasdyék idejében híres evangélikus iskola, melynek alapítása a kb. 1526–1541 közötti időszakra tehető. Az építéséhez Batthyány Elemér adományozott 62 125.000 téglát és 35000 db cserepet (KOSZORÚS–HORVÁTH 1996: 62) A Nádasdyak familiárisai az ikervári iskolába járatták a gyermekeiket. Rég múlt időkben „egyeseknek a tanulását a földesúr is támogatta. 1645-ben Nádasdy Ferenc

utasította Fejes Albert sárvári tiszttartót, hogy Farkas István fiacskájának, aki Ikerváron ’scholaban jár’ szállására, s tanítására visellyen gondot fogyatkozás nélkül, amikor kell, ruhát is csináltasson neki.” (Sárvár monográfiája. Műveltségi viszonyok 372 oldal Szombathely 1978) A Mesevár Óvoda a Cigányszerből költözött az egykori iskola épületébe, amelyben nagy és modern konyhát is kialakítottak. Az Ikervári Mesevár Óvoda minden adatközlő által ismert JaniZoo Janizó ~ Nelli ~ Nelli presszó ~ Nelli kocsma Magántulajdonú kocsma Ikervár belterületén, a Levalósban. A jelenlegi bérlője után kapta a JaniZoo nevet, előtte a Nelli Presszó nevet viselte tulajdonosáról. Ugyanis a kocsmát Borbás Tivadar és neje, Nelli építtette és üzemeltette nyugdíjba vonulásukig. Manapság is szinte mindenki Nelli-nek hívja A JaniZoo megnevezést az adatközlők 85%-a, míg a Nelli Presszó megnevezést az adatközlők 95%-a

használja. Jutka Butik lásd Ajándék & Divat Kis ABC Kis ábécé lásd Kis Coop Kis Coop Kis kóp ~ Kis kópos bolt ~ Kis ábécé ~ Maszek bolt Egykori kisbolt a Levalósban. A mérete miatt Kis ABC-nek is nevezték Mielőtt megszűnt, a Coop élelmiszerlánc tulajdona volt, de előtte több magántulajdonosa is volt, ezért nevezték Maszek bolt-nak is. Jelenleg egy cégnek a raktárhelyisége A Kis Coop elnevezés minden adatközlő által ismert. A Maszek bolt elnevezést az adatközlők 65%-a ismeri Kis játszótér Játszótér Ikervár belterületén, az Ady Endre utca és a Szent István utca kereszteződésében. Szinte minden adatközlő által ismert Kompház Kompház A plébánia cselédházát nevezték így. 1850 augusztus 13-án Dancsecs esperes plébános korosabb szolgáló lánya, Sulyok Kati, mivel a gazdaasszony nem akarta elereszteni és ruháit kiadni, alkonyat tájban felgyújtotta a Kompházat (KOSZORÚS– HORVÁTH 1996: 61). Ma már leginkább az

idősebb korosztály emlékszik rá Kórház Korház Az 1800-as években működött Ikerváron kórház is, a jelenlegi Ady Endre utcában. ám erre nagyon kevesen emlékeznek csak Ma már nincs meg az épület, de 1945-ben még biztosan álltak ott falak. Lebontását követően a tágláit az új házak építéséhez használták fel. Azt, hogy volt kórház a faluban, az adatközlők 45%-a tudja Kosárfonó Háziipari Szövetkezet ~ Pásztorház ~ Trika A falu tulajdona volt az épület, többen is laktak ott. Az első téesz 1953 körül alakulhatott, akkor építettek oda istállót is. Egy külön pásztor gondozta a teheneket, és egy külön a sertéseket 1970 körül 63 magántulajdon lett, akkor működött asztalos- és kosárfonó műhely, valamint ott volt a téesz iroda is. Az asszonyok a közös műhelybe mehettek fonni, a régi kosaras mesterektől tanulták meg a mesterség egyes fogásait, és a kosárfonás műveleteit. A műveleteket részekre bontották,

és mint betanított munkásokat alkalmazták a dolgozókat. A régi kisiparosokat szövetkezetekbe kényszerítették. Megnagyobbították, én onnantól nevezték Trikának Az asszonyok úgy mesélték, hogy aki ügyesebb volt, attól el lehetett tanulni a mesterséget. Később megjelent a könnyűipar is, és az asztalosműhely helyett ott működött a Trika (varroda). A Kosárfonó Háziipari Szövetkezet megnevezést az adatközlők 75%-a, míg a Pásztorház megnevezést az adatközlők 45%-a ismeri. A Trika megnevezést szinte mindenki ismeri. Kovács Jenő Fogadója Fogadó Egykori négy vendégszobás fogadó Ikervár belterületén. A tulajdonos Kovács Jenő volt Amikor Kovácséktól kisajátítottak mindent, a fogadó telkére építették először az orvosi rendelőt, majd a jelenlegi Művelődési Házat. Korábban melléképületek, gazdasági épületek is álltak a területen, amelyeket lebontottak. Ide épült még a Varsa vendéglő is. A fogadóra az

adatközlők 52,5%-a emlékszik Kultúrház Kulturház ~ Kultur lásd Batthyány Lajos Művelődési Ház és Könyvtár Makarenkó Intézet ~ Maki lásd Vas Megyei Batthyány Lajos Gyermekotthon és Általános Iskola Malom Malom A Rába partján már a 18. században állt egy malom, amely Batthyány Lajos nevéhez kötődik. Ez egy nagy, nyolckerekű, a víz által turbinával meghajtott vízimalom volt, és a vízierőmű építése előtt működött. 1836-ban az uradalmi malmot újjáépítették, a Rába medrébe alapozott vasbeton lábakra vagy zsilipkapukra (MOLNÁR–TÓTH 2005: 18). Továbbá a nyolc kerekű vízimalom nem csak őrölt, hanem nagy kovácsműhelyt is működtetett, ahol a kocsikhoz fém tengelyeket készítettek az uradalom szekereihez. 1860-ban Zichy Antónia visszavásárolta a kamarától az ikervári földbirtokot, amit Batthyány Lajos miatt elvettek tőle. Az uradalom búzáját ez a malom őrölte meg A búzát kétféleképpen lehetett

elszállítani, vagy lisztté őrölték, vagy beletették egy nagy tölgyfahordóba. Ügyelni kellett rá, nehogy megázzon, akkor ugyanis romlott az értéke A búzát/ lisztet Budapestre vitték. Továbbá a vízimalom kereke egy nagy kovácsműhelyt is működtetett, így a kovács tudott fémtengelyeket készíteni a Batthyányiak szekerére. Korábban ezeket a tengelyeket fából készítették, de a fatengelyek nem voltak alkalmasak nehéz rönköket szállítani. A malom az 1890-es évek végén szűnt meg az ikervári vízierőmű megépítésével, ezzel ugyanis a malom elvesztette jelentőségét, és a villanymeghajtású malom Sárvárra települt. A malmot az adatközlők 85%-a ismeri 64 Maszek bolt lásd Kis Coop bolt Mágus Pizzéria Mágus Egykori pizzéria a Virág utcában. Az adatközlők 62,5%-a emlékszik rá. Meszinger kocsma Tobán kocsma ~ Tabán borozó Meszinger Kálmán volt a tulajdonos, testvéréé volt a kocsma melletti bolt. Zsidó származású

család voltak A kocsmát Tobán kocsmá-nak vagy Tabán borozó-nak is nevezték, mivel a Tobán utcában volt. A Meszinger családot 1944-ben internálták, a kocsmát pedig később államosították. 1980 körül épült a helyére a Takarékszövetkezet, ami mára szintén megszűnt már. A kocsmára az adatközlők 62,5%-a emlékszik. Meszinger bolt Meszinger Sanyi boltja Meszinger Sándor volt a tulajdonos, az ő nevét viselte a bolt. A bolt melletti kocsma testvéréé, Meszinger Kálmáné volt Zsidó származású család voltak. A boltra az adatközlők fele emlékszik Millenniumi emlékkereszt Ezredfordulós kereszt Az ezredfordulós keresztet Ikerváron a községháza előtt, a Batthyány kastély átalakításából maradt lépcsőfokokból állították. Koszorús Ödön készítette el a tervezetét Ez Vas megye egyetlen milleneumi kőkeresztje. 13 vagy 14 darabból áll, középen van egy nagy ajtó vagy ablakszerű rés, ahol a lelkek ki-be tudnak járni. Az

adatközlők 75%-a ismeri Mozi Mozi A mozi a Kis Coop helyén üzemelt a két világháború között. Az új saroképületben, a Batthyány-emlékházban alakult ki újra a második világháborút követően, az 1950-es évektől 1979-ig üzemelt. Az adatközlők 85%-a tudja, hogy volt a faluban mozi. Nagy ABC Nagy ábécé lásd Deli bolt Nagy játszótér Játszótér Ikervár belterületén, a Művelődési Ház mögött található. Minden adatközlő által ismert. Nelli Presszó Nelli ~ Nelli kocsma lásd JaniZoo Nemzeti Dohánybolt Dohánybolt ~ Dohi Nemzeti Dohánybolt Ikervár belterületén, először a Bravúr ABC mellett volt, ma azonban a volt Sakk-Matt Söröző helyén. Szinte minden adatközlő által ismert Orvosi Rendelő Orvosi ~ Egészségház Az egykori Bikaistálló helyén ma felnőtt,gyermek- és fogorvosi rendelő is van. Előtte az orvosi rendelő a falu több pontján is üzemelt Minden adatközlő által ismert. Pap-kereszt Pap-kërëszt ~ Pap

kërësztje Útszéli kereszt Ikervár külterületén, Mária ábrázolással. Megyehíd felé, a kanyarban található 1911-ben állították, egy zalai restaurátor készítette. Egyesek szerint az egyház építtette, hogy megvédje a mögötte lévő 65 földet, mások úgy vélik, egy pap emlékére állíttatták, és innen az elnevezés. A kereszt fel van újítva, magánszemély gondozza, és mindig található előtte friss virág. Az adatközlők 92,5%-a ismeri. Paplak Paplak A templomtól nem messze lévő ház, ahol a pap lakik. A régi U alakú plébánia helyén egy emeletes épületet építettek az ikervári plébánosnak a Batthyányiak, amelyet 1945-ben felgyújtottak, majd földszintesre átalakítottak. Ezt 2018– 22 között felújították. Szinte minden adatközlő ismeri Pásztorház lásd Kosárfonó Háziipari Szövetkezet Pillangó ABC Pillangó ábécé ~ Vöröskeresztes bolt Egykori kisbolt Ikervár belterületén, a Felvalósban. A névadás

motivációját tekintve a pillangó szónak nincs különösebb jelentősége, szép hangzása miatt kapta a bolt ezt a nevet. A Vöröskeresztes bolt pedig arra utal, hogy a bolt helyén egykor orvosirendelő volt. Manapság erre a területre építik a bölcsödét. Mindkét megnevezést az adatközlők 92,5%-a ismeri Polgármesteri Hivatal Ikervár Önkormányzat ~ Tanács ~ Tanácsönkormányzat Polgármesteri hivatal Ikervár belterületén. Talán ez az épület tekinthető a falu központjának Minden adatközlő által ismert. Posta Pósta A jelenlegi Posta a Művelődési Ház mellett található, korábban a jelenlegi gyógyszertárral szembeni magánépület volt. Minden adatközlő által ismert Rába-híd Rába-hid Híd Ikervár külterületén, a Rába felett. Kezdetben fából készült híd volt, azonban ez nem volt biztonságos, a téli fagy mindig megmozgatta. 1836ban épült az új híd Batthyány Lajos adott vastengelyes szekereket, hogy a lakosság a

gyanyógeregyei erdőről (Rum felé található) a készre faragott gerendákat el tudja szállítani Ikervárra. A követ Gércéről hozták Nyolc ökröt fogtak a szekér elé Abban az időben a parasztoknak nem volt pénze, a vas pedig borzasztóan drága volt, ezért általában fatengelyes szekereik voltak. Ezek azonban nem bírták volna el ezeket a gerendákat, és összerogytak volna. Midőn a híd elkészült, az azon túli gyepes és fás helyen ökörsütés volt A hordó fenekét a Gróf lőtte be. A Grófné az emelvényről pénzt szórt Nagy népünnepély volt tánccal, famászás stb. (KOSZORÚS–HORVÁTH 1996: 61) A híd minden adatközlő által ismert. Sakk-Matt Söröző Sakkmatt ~ Sakk Egykori kocsma Ikervár belterületén, a Felvalósban. Kezdetben a Bravúr ABC mellett volt, később a Varsa Vendéglő helyén Mára Nemzeti Dohánybolt lett. Minden adatközlő által ismert Sárga híd lásd Gyula-majori-Rába-híd 66 Schwájceráj Svájceráj ~

Schweizer Az Atónia-majorban található. Batthyány Lajos idejében az uradalmi szarvasmarha-tenyésztés központja Ikervár volt, ahol a „schwárceráj”-ban minden valószínűség szerint külföldről behozott tenyészállatok segítségével igyekeztek az állomány tisztaságát növelni (TILCSIK 1996: 59). 1836-ban Fényes Elek a következőket írta: „Határja a’ városnak róna, ’s igen termékeny, de az árvizektől sokat szenved. Szarvasmarha és juhtenyésztése virágzó Az uraság szép svájcerájt tart.” (http://wwwvasiszemlehu/2017/01/bajzikhtm) Kevesen ismerik, csupán az idősebb korosztályból néhányan. S.T Florian Virágvarázs és Ajándék lásd Virágbolt Szent Borbála-szobor Borbála-szobor Szobor Ikervár belterületén, a Rába utca és a Gróf Batthyány Lajos utca találkozásánál, a tér közepén helyezkedik el. Ami a szobor nevét illeti, a névadás motivációja nagyon érdekes. Egyesek úgy vélik, az ikervári Szent

Borbála-szobrot az 1848-as miniszterelnök Batthyány Lajos édesanyjának, Skerletz Borbálának kezdeményezésére állították az 1830-s években, ezért az ikerváriak csak Borbála-szoborként emlegették. Mások úgy vélik, Skerletz Borbála gyermekei állíttatták édesanyjuk emlékére a szobrot, amely Szent Borbálát ábrázolja. Magyarország autóatlasza szerint J. Klieber 1822-ben alkotta, tehát nem Skerletz Borbála halála előtt állították Ám a szobrot még több rejtély lengi körül, ugyanis Dr. Tilcsik György levéltáros egy újonnan felfedezett dokumentum alapján azt állítja, hogy nem Szent Borbála szobra a templom közelében álló monumentum, ahogy az emberek tartják, hanem Genius szobra, ami valaha a Batthyány-birtokon állt. Erről a kérdésről Koszorús Ödön helytörténeti kutatóval beszélgettem, aki úgy véli, a szobor Szent Borbálát ábrázolja. Minden szent szobornak megvannak a maga attribútumai, ami alapján egy szobrot

azonosítani lehet. Szent Borbála a keleti, bizánci szentek közé tartozik, mondhatni a legrégebbiek között tisztelik. A bányászoknak, tüzéreknek lett a patrónájuk a középkortól kezdve. Nemes hölgy volt, ezért a fején látható egy korona. Adódik a kérdés, hogy a Geniusnak miért lett volna a fején korona? Szent Borbála az egyik kezében tartott egy pálmaágat, ami a vállára feküdt. A másik keze behajlított könyékkel látható, és ebben a kézben tartott egy kelyhet. Ez a kehely az 1970-es évekig ott volt a szobor mellett, igaz, darabokra törve. További érdekesség, hogy az 1830–1840-es években a Bécsi Akadémián új szoborkészítési móddal kísérleteztek annak érdekében, hogy minél könnyebben, minél több megrendelőnek tudjanak eleget tenni. A Borbála-szobor nem faragott, hanem öntött szobor. Erre bizonyíték, hogy a szobor belsejében vas merevítő részek vannak. Nem tudjuk, hogy az 1800-as évek elején a szobrászok mennyire

voltak tisztában a fizikai hőtágulási együtthatók fogalmával. Ez azt 67 jelenti, hogy a bevasazott, meszes, cementes, homokos alapanyag végeredményben minden felületi védelem nélkül (rongy vagy szalma becsavarása nélkül) került a vasszerkezetre, a vasszerkezetnek ezáltal nem volt semmi védelme. Kontinentális éghajlatunk (meleg nyár és hideg tél) az egész szoborra hatott, felmelegedett és lehűlt. Ebből következett az, hogy a jobb kezében lévő kehely, a felső kar középső része, az alsó kar és a kéz az időjárási viszontagságok miatt szétfagyott és darabokra hullott. Régi fényképekkel úgy, ahogy lehet bizonyítani, hogy valóban kehely volt a kezében. Ezt a szobrot nem kőszobor, hanem bronzszobor szerűen mintázták meg, tehát a kehely és a kar elállt a testtől. Ebből következett az, hogy részben ez a hőtágulás, részben az utóbbi 40 év savas esői szép csendesen megtámadták a szobrot. Továbbá a téli jegesedés és

olvadás behatolt a kézbe, így megtörtént a kéz elaprózódása, így a relatíve nagy súlyú kehely és a kéz leszakadt. A vállnál most is látszik egy gömbvas, amin nem tud megállni egy matéria. Összességében elmondható, hogy a szobor rendkívül értékes, függetlenül attól, hogy kit ábrázol. A szobrot az adatközlők 90%-a ismeri. Szent Borbála-szobor Forrás: Koszorús Ödön Szent György Templom Templom Szent István uralkodása alatt kialakított és megerősödő egyházi szervezet a győri püspökség fennhatósága alá sorolta megyénket. Mint királyi udvarhely a megye területén legelőször megépített templomok közé tartozhatott az ikervári templom, mely valószínűleg fából épült (KOSZORÚS 1996b: 36). A templom első 68 írásos említése 1073-ból való, ekkor töltötte Ikerváron a karácsonyt Salamon király. Ebből arra következtethetünk, hogy már akkor templomos település lehetett (KOSZORÚS 1996b: 36). 1532-ben a

törökök foglalták el a községet, s a téglából épült gótikus templomot lóistállónak használták. Egyszer, a reformáció korában a templomba belecsapott a villám, akkor leégett az evangélikusok által díszített kazettás mennyezet. Ezután a templom barokk kosárboltozatot kapott. A templomot később visszakapta a katolikus egyház, ez volt az úgynevezett ellenreformáció kora. 1916 előtt Batthyány Lajos adományából újították fel Megújult a kórus, melynek aljazatát két öntött korinthoszi vasoszlop tartja. Egy pécsi orgonakészítő mesternek egy használt orgonáját helyezték el a régi orgona helyére. A régi, szúette oltárt kicserélve a templom hátsó falára román stílusú keretbe Sárkányölő Szent György képét helyezték, amelyet Fiumében Batthyány Lajos rendelésére Than Mór festett. Minden adatközlő által ismert. Székely Leventék Emlékműve Leventék emlékműve A II. világháború végén kivégzett 20 székely

fiatal tiszteletére állított emlékmű Péterfa-majorban. Ikervár Község Önkormányzatának alapítványa a kopjafák mellé kő síremléket állíttatott. Az adatközlők 75%-a ismeri. Takarékszövetkezet Takarék 1980 körül került a mai helyére. Az épület még megvan, azonban mára már megszűnt a takarékszövetkezet. Szinte minden adatközlő ismeri. Temető Temető Érdekesség, hogy Ikerváron honfoglaláskori temetőt fedeztek fel. 1987. júliusában Koszorús Ödön tanár egy 10 századi ezüstberakásos vaskengyelt vitt be a Sárvári Nádasdy Ferenc múzeumba, amely párjával és egy zablával együtt a település északi oldalán újonnan nyitott Virág utca nyugati oldalán a 12. számú ház alapjainak ásásakor került napvilágra, ló- és embercsontok mellől (KISS 1996: 18). Az építkezők duhaj jókedvükben apróra törték a csontokat, labdáztak a koponyákkal és hajigálóztak az ezüst berakásos kengyelekkel (KOSZORÚS 1996a: 13). A

terepszemlén kiderült, hogy az építkezések eddigre már kb. 20-25 sírt megbolygattak, illetve elpusztítottak A temető az elpusztult és a jelenlegi feltárhatatlan temetkezéseket is ideszámítva kb. 200 síros lehetett (KISS 1996: 18). A viselet tárgyaiból tudományosan meghatározható a kor Az ikervári temető a X-től a XI. századig működött (KOSZORÚS 1996a: 14) A temetőt valószínűleg már a 11. század közepe táján felhagyták, ami arra utal, hogy a fontos rábai átkelőhely ellenőrzésével megbízott közösséget viszonylag hamar keresztény hitre térítették. A település népessége számára új temetkezőhelyet már az újonnan felépített templom mellett jelöltek ki (KISS 1996: 20). A templom körüli temetőt 1775-ig használták A templom 69 kövezete alá, valamint a szentély és a sekrestye alatti kriptába az előkelőbbek és a plébánosok temetkeztek (KOSZORÚS 1996b: 38). A jelenlegi temető a Gróf Batthyány Lajos utcában

található, ez a falu harmadik temetője. A jelenlegi temető minden adatközlő által ismert. Téglaégető Téglaégető A falu határában, Ikervár déli részén volt, itt szinte csak önellátó jelleggel működött ilyen ipari tevékenység. A mai napig láthatóak olyan téglák, tetőcserepek házak falaként, illetve tetőszerkezetként, amelyek itt készültek (Ik. Dül 2006: 18–19). Az adatközlők 40%-a ismeri Téglaházi Téglaházi A jelenlegi Ady Endre utcában volt egykor egy téglagyár. Csupán az adatközlők 30%-a ismeri. Trágyatároló Trágyatároló Trágyatároló Ikervár külterületén, Meggyeskovácsi felé található. Az Ikervári Téesz építtette, az ő tulajdonában van Az adatközlők 85%-a ismeri. Trika lásd Kosárfonó Háziipari Szövetkezet Tur bolt Tur bolt Egykori kisbolt Ikervár belterületén, az Önkormányzat mellett volt. A tulajdonost, Németh Istvánt TurPisti-nek becézték Textil- és méteráruval kereskedett. Az

adatközlők 57,5%-a ismeri Turbina Turbina telep lásd Vízerőmű Tűzoltó Szerház Tüzoltó Szerház Ikerváron Önkéntes Tűzoltó Egyesület működik. A Tűzoltó Szerház a Kossuth Lajos utcá-ban található Ebben az épületben tárolják a tűzoltáshoz szükséges kellékeket, illetve egy tűzoltóautó is helyet foglal a garázsban. Szinte minden adatközlő ismeri. Varsa Vendéglő Varsa ~ Kis Vendéglő ~ Áfész Kis Vendéglő ~ Sakk-Matt Söröző ~ Nemzeti Dohánybolt Egykori vendéglő Ikervár belterületén. Az idő folyamán több tulajdonosa is volt, ezáltal több megnevezése is volt. Az utóbbi években kocsma volt (SakkMatt Söröző), mára pedig Nemzeti Dohánybolt lett Szinte mindenki ismeri a Varsa Vendéglő megnevezést. Vas Megyei Batthyány Lajos Gyermekotthon és Általános Iskola Battyányi Lajos Nevelőotthon ~ Makarenkó Intézet ~ Maki Gyermekotthon és általános iskola Ikervár belterületén. A gyermeknevelő intézet az 1900-as évek

elején került állami tulajdonba Az első világháborút követően hadiárva intézet volt, majd leánynevelő intézet a két világháború között. 1970-ben Angler László kijárta, hogy a nevelőotthon megkapja a Batthyány Lajos Nevelőotthon nevet. 1970–85 között évente 250-300 túlkoros tanulót fejlesztett ezekből évente 100-150 tanuló kapott szakmunkás bizonyítványt. A növendékeket nem csak Vas 70 megyéből, de az ország különböző részeiből vagy nevelőotthonaiból kapták. Ezekből a tanulókból Sárváron, Celldömölkön, Jánosházán jó középvezetők lettek. 2000-ben az iskolát felszámolták, a kastélyt a megye privatizálta. A mai épület kb 30 éve épülhetett Árván maradt gyermekek, majd magatartási problémákkal küzdő, csonka családban maradt gyermek laktak itt. Az intézetben szakképzés is folyt: munkát és szakmát adott több száz gyermeknek, akik ide kerültek. Így a munkaerőt illetően az intézetnek jelentős

gazdasági szerepe volt a település életében. Az intézetből többek között kisegítő, parkgondozó, asztalos, pék, konyhalány, gyermeknevelő szakmákkal kerültek ki a gyermekek. Az egyik adatközlőm hat évet töltött a nevelőotthonban. Elmondása szerint színes közösségi élet zajlott az intézményben, minden nap megvolt a program. A diákok többek között tanulhattak kertészetet, növényvédelmet vagy sportot is. Minden évben kb 50-60 gyermek hagyta el az intézményt szakmával. Az intézménynek nagyon szép kertje volt, tele bukszusokkal, és még medence is volt. Nagyon sokat dolgoztak a kertben A gyermekek nem vitték rossz hírét az intézménynek. Bár a messziről hozott gyermekek nehezen tudtak beilleszkedni, gyakran megszöktek, de mindig vissza is mentek. Az intézetet manapság szinte mindenki Maki néven említi, Makarenkó után. Ő volt ugyanis, aki Oroszországban összeszedte az árva gyermekeket az utcáról. Az intézmény kapcsán egy

szállóige is fennmaradt: „Makarenkó Intézet, te vagy az oka mindennek.” A gyermekotthont az adatközlők 95%-a ismeri, míg a Maki megnevezést az adatközlők 87,5%-a. Azt viszont a fiatalabb korosztály nem igazán tudja, hogy a Maki elnevezés a Makarenkó szó rövidítése. Vezérkereszt Vezérkereszt Az ikervári temetőben álló kereszt. A hátulja le van festve, ezért nem lehet elolvasni, hogy mikor és ki állíttatta. Az adatközlők elmondása alapján Ikervár közössége emeltette az 1800-as években a Batthyány rotunda elé. Az adatközlők fele ismeri. Villa Draskovich lásd Batthyány-kastély Villanyerőmű lásd Vízerőmű Villanyhíd Villanyhid lásd Csatorna-híd Villanytelep lásd Vízerőmű Virág Cukrászda Egykori cukrászda a Virág utcában. Az épület még megvan, de a cukrászda már nem üzemel. Az adatközlők 90%-a ismeri Virágbolt S.T Florian Virágvarázs és Ajándék Ikervár belterületén az idő folyamán több virágbolt is

működött, különböző időben, különböző helyeken. A Kossuth Lajos utcában, a jelenlegi iskolával szemben még mindig megvan az egyik egykori virágbolt romos épülete, amely a tulajdonosa halála után szűnt meg. A József Attila utcában is 71 működött virágbolt, ám az pár év múlva bezárt. A Virág utcában lévő virágbolt sokáig működött, a tulajdonos nyugdíjba vonulását követően szűnt meg. Jelenleg szintén a József Attila utcában működik a S.T Florian Virágvarázs és Ajándék nevű üzlet A jelenlegi virágboltot az adatközlők 90%-a ismeri. Vízerőmű Vizierőmű ~ Erőmű ~ Turbina ~ Turbinatelep ~ Villanytelep ~ Villanyerőmű Az ikervári vízerőmű 1885-ben kezdett épülni, és ez Magyarország első vízerőműve. Az 1900-as évek elején ennek köszönhetően már voltak Ikerváron olyan eszközök, mint elektromos hajsütővas, ami nem kis dolognak számított. Más falvakban az 1960-as években vezették be az elektromos

áramot, így Ikervár 50-60 évvel megelőzte a korát. Fény gyúlt a faluban és a fejekben egyaránt, az embereket nyitottá tette a fejlődésre A vízierőmű megépítése nemcsak munkalehetőséget biztosított, hanem a mezőgazdasági kultúra fejlesztésének lehetőségét is felvillantotta (KOMÁROMI 2005: 115). Megjelent továbbá a lovaskocsikban lévő dinamórendszer is. Ikervár sokat köszönhet a Batthyány családnak. Nagyon sokat jelent, hogy egy-egy területen ki az, aki meghatározó gazdasági erővel bír, és aki a gazdasági erőn felül kellő nyitottsággal van az emberek felé. A vízerőmű ma is üzemel, egy időben múzeum is működött. A vízerőműhöz vezető bekötőút viszont nagyon rossz minőségű. Minden adatközlő által ismert A Turbina megnevezést az adatközlők 80%-a ismeri. Víztorony Viztorony Vízkezelő létesítmény, 1973-ban épült. A vezetékes víz bevezetése fontos lépcsőfok volt a falu fejlődésében

(http://ikervarert.hu/viztorony/viztoronyhtm) A Zichy Antónia Általános Iskola mögött található. Szinte minden adatközlő ismeri 72 Az Ikervári víztorony Fotó: Nagy Dezső, 1975. Vöröskeresztes bolt Vöröskeresztes lásd Pillangó ABC Zichy Antónia Általános Iskola Zichy Általános iskola Ikervár belterületén, a Kossuth Lajos utcában. Az 1 számú iskolaépület a mai óvoda helyén volt 1903-ban majd 1927-ben elkészültek a 2. és 3 számú iskolaépületek a hozzájuk tartozó lakással (SZABÓ 1996: 64). Az idő folyamán többféleképpen is nevezték Jelenlegi hivatalos nevét Batthyány Lajos feleségéről kapta. Minden adatközlő által ismert Zöldség-gyümölcs bolt Gyümölcsbolt ~ Gyümölcsös ~ Gyümi bolt lásd Berki néni boltja Nem ismert történeti nevek: - Aldómány - Fekete víz ~ Fekete vizi ~ Fekete-víz-árok - Gátszeg - Hajduk utja - Juhászi - Magyaros allya - Napkeleti almafa - Napkeleti kertallya - Öreg

karók hídja 73 - Szabad földek - Szérüskerti tábla - Szilfa - Szita major - Város rét 9. A téma pedagógiai felhasználhatósága 9.1 A téma megjelenése a közoktatásban Ebben a fejezetben az általam kutatott téma, azaz a helynevek és a helynévgyűjtés pedagógiai felhasználhatóságát szeretném bemutatni. Először szeretném megvizsgálni, hogy az általános iskolai és a középiskolai tananyagban, – azaz 5. évfolyamtól a 12 évfolyamig –, mikor esik szó a helynevekről, és azok hogyan hasznosíthatók az oktatásban. A vizsgálat során elsősorban az Oktatási Hivatal NAT 2020 magyar nyelv tankönyveit tekintettem át. Ezeknek a tankönyveknek az egyik nagy előnyük, hogy úgynevezett okostankönyv formájában is fellelhetőek az interneten. Az okostankönyvek a weben megszokott élményt kínálják tanárnak és diáknak egyaránt. Ezek a tankönyvek nem pusztán a papírtankönyvek digitalizált változatai, hanem sok ezer

kiegészítő digitális taneszközt tartalmaznak: videókat, képeket, hanganyagokat és interaktív feladatokat (https://www.nkphu/) Az általános iskola felső tagozatában, 6. osztályban találkoznak a diákok először a földrajzi nevekkel, amikor a szófajtant kezdik el tanulni. A valódi alapszófajokon belül először megismerkednek a névszókkal, a névszókon belül a főnévvel, végül a főneveken belül a köznevekkel és a tulajdonnevekkel. A tulajdonnevek fajtáival egy külön fejezet foglalkozik, ezen belül a földrajzi nevekről három oldalon keresztül tanulhatnak a diákok. Ebből nagyságrendileg egy oldal az elméleti háttér, és a 65. oldalon megismerkedhetünk a földrajzi nevek fogalmával: „A földrajzi nevek a világban való tájékozódásunkat segítik. Gazdag és változatos névanyagukkal jelölhetik világrészek, országok, tájak, közigazgatási területek (megyék, tartományok), települések, utak, terek, hegyek, vizek nevét (Európa,

Pannónia, Kárpát-medence, Alföld, Pest megye, Gödöllő, Pacsirta utca, Kossuth tér, Mátra, Duna).” Majd a tankönyv a földrajzi nevek helyesírásával foglalkozik, és leírja a törvényszerűségeket, amelyek segítségével el tudjuk dönteni, hogy melyik írásmódot 74 válasszuk a több elemből álló földrajzi nevek esetében (https://www.tankonyvkatalogushu/pdf/OH-MNY06TB teljespdf) Az elmélet mellett két oldal gyakorlófeladat található a könyvben. Szemléltetésképp mutatnék egy példát is részlet a Magyar nyelv 6. Nat 2020 tankönyvből, 64 old A hagyományos tankönyv után a leckéhez tartozó okostankönyvbe is belepillantottam. Nagy meglepetésemre az okostankönyv egy külön fejezetet szentel a földrajzi nevek helyesírásának, és ebben a leckében rengeteg feladat áll a tanulók rendelkezésére. A vonatkozó fejezet az alábbi linken megtekinthető: https://www.nkphu/tankonyv/magyar nyelv 6 nat2020/lecke 01

010, de szeretnék egy példát is mutatni a feladatok közül. 75 részlet a Magyar nyelv 6. Nat 2020 okostankönyvből A 7. évfolyamon csupán két alkalommal, érintőlegesen találkoznak a diákok a földrajzi nevekkel. Először az összetett szavak helyesírása kapcsán, ahol a tankönyv a 36 oldalon az alábbit mondja: „Nem kell figyelembe venni a hatszótag-szabályt a földrajzi neveknél: fehéroroszországi, Szépkenyerűszentmárton (https://www.tankonyvkatalogushu/pdf/OH-MNY07TA teljespdf) Másodszor akkor, amikor az értelmező jelzőket tanulják a diákok. részlet a Magyar nyelv 7. Nat 2020 tankönyvből, 84–85 old 76 .” pedig A 8. évfolyam tankönyvei közül sajnos csak egy korábbi példányt, az OFI Magyar nyelv 8. tankönyvet találtam meg az interneten A földrajzi nevek 8 osztályban szinte egyáltalán nem bukkannak fel, csupán a tankönyv elején található Mit tanultunk az előző években? című fejezetben, ahol a könyv

említést tesz az alapszófajokról és a földrajzi nevek helyesírásáról. Áttérve a középiskolai tankönyvekre, a 9. évfolyamon újra találkozhatunk a földrajzi nevekkel, pontosabban a földrajzi nevek helyesírásával. részlet a Magyar nyelv 9. Nat 2020 tankönyvből, 147–148 old A 10. évfolyamon a tankönyv Külön, egybe vagy kötőjellel? című fejezetében tesz említést földrajzi nevek melléknévképzős alakjainak helyesírásáról. 77 részlet a Magyar nyelv 10. Nat 2020 tankönyvből, 105 old A 11. évfolyam tananyaga bővelkedik a földrajzi nevekben, hiszen a diákok ekkor tanulnak többek között a nyelvcsaládokról, nyelvrokonságról és rokon nyelvek kérdéseiről, mely témákhoz elengedhetetlen a földrajzi tényezőket is figyelembe venni. A tankönyv A magyar írásrendszerek eredete című fejezeten belül A legkorábbi magyar szórványok című alfejezetben kitér a földrajzi nevekre és azok jelentőségére, az 54. oldalon ezt

olvashatjuk: „Az első jelentős magyar szórványok VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császárnak A birodalom kormányzása című, 950 körül szerkesztett művéből származnak. Ebben földrajzi és személynevek, továbbá a magyar törzsek nevei maradtak ránk. Mivel ez a munka görög nyelvű és görög betűs, már viszonylag jól megállapítható egykori neveink hangzása: Álmucsi ’Álmos’, Árpádi ’Árpád’, Termácsu ’Tormás’, Medzseri ’Megyer’, Kürtüdzsërmátu ’Kürtgyarmat’, Etëlküzü ’Etelköz’ stb.” (https://wwwtankonyvkatalogushu/pdf/OHMNY11TB teljespdf) Továbbá a dialektológiában is fontos szerepet játszanak a földrajzi nevek, amelyről a A magyar nyelv területi változatai című fejezet tesz említést. De mivel is foglalkozik a dialektológia? A dialektológia nyelvjárások (dialektusok) kutatásával foglalkozik. A kutatók eredetileg a gazdálkodó életmódot folytató falusi ember nyelvhasználatát

tanulmányozták hangtani, alaktani és lexikai szempontból, s ezen túl a nyelvjárási jelenségek földrajzi elterjedését vizsgálták. Napjainkban a dialektológusok azt is feltárják, hogy a falun élők milyen mértékben képesek megőrizni elődeik nyelvét, emellett a városban élők által beszélt nyelvet is tanulmányozzák. Manapság a technika fejlődésének köszönhetően fejlődött ki a számítógépes dialektológia. Az eddig elkészült nyelvatlaszok digitalizálásával könnyebben lehet összehasonlítani és színes térképeken szemléltetni a nyelvi jelenségeket. Nyelvjárásnak (dialektusnak) pedig egy adott földrajzi területen élő társadalmi csoport sajátos 78 nyelvhasználatát nevezzük (https://www.nkphu/tankonyv/magyar nyelv 11 nat2020/lecke 03 016) A tankönyv ezen fejezetében a diákok megismerkedhetnek a nyelvjárási régiókkal, illetve az egyes nyelvjárások sajátosságaival is. A földrajzi nevek fontosságát mi sem

tükrözi jobban, mint hogy történeti szempontból elárulják, hogy egyes területeken milyen népcsoportok éltek, illetve az általuk használt szókészletről is nagyon sokat megtudhatunk. A 12. évfolyam tankönyvei közül szintén csak egy korábbi példányt, az OFI Magyar nyelv 12. tankönyvet sikerült fellelnem az interneten Ezen az évfolyamon elsősorban a magyar nyelv eredete és rokonsága kapcsán találkozhatnak a diákok földrajzi nevekkel. A tankönyv 22. oldalán az alábbi szöveget olvashatjuk: „Egy nyelv története összefonódik a nyelvet beszélő közösség (nép) történetével. A magyarság korai történetéről keveset tudunk Az azonban bizonyos, hogy a Kr. u 2 században a Volga és az Urál hegység között élt (ezt egy alexandriai tudós, Klaudiosz Ptolemaiosz görög nyelvű földrajzi műve alapján állíthatjuk), a Káma folyó középső folyásától délre eső területen. A 6 század végén létrehozták eleink a hetumoger (ejtsd:

hetümodzser) törzsszövetséget, mely átkelve a Volgán, a Volga és az Oka folyók között foglal szállásterületet. Innen dél felé húzódva, majd a 8. században nyugat felé vándorolva (Etelköz), eléri a Kárpátok, a Duna és a Fekete-tenger északi partvonalát. A törzsszövetséghez 810 körül csatlakoznak a kabarok, s velük megerősödve tervszerűen foglalják el a Kárpátmedencét. A történeti áttekintésből látható a magyarság útja, amely az egykori török–finnugor nyelvhatártól indulva vezet mai lakóhelyünkig. A legkorábbi magyar nyelvemlékek (Ptolemaiosz manyseként olvasható, a magyarokat jelölő népnevén kívül) Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár A birodalom kormányzásáról című művében találhatók. A 950 körül keletkezett írásban a császár beszámol a magyarok korai történetéről: Levediről, az első „vajdáról”, Álmosról és Árpádról. Felsorolja a törzsek neveit, szól a honfoglalásról,

megemlít folyóneveket (Temes, Körös, Maros, Tisza), felsorolja Árpád fiait és unokáit, a gyula és a karcha méltóságnevet. Ezeket az információkat a 948 körül Bizáncba látogató magyar követektől kapta” (https://www.tankonyvkatalogushu/pdf/FI-501011201 1 teljespdf) Láthatjuk tehát, hogy a helyneveink nélkülözhetetlen forrásanyagként szolgálnak, és nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar nép múltjába betekintést nyerhessünk. Emellett a diákok 12. osztályban is tanulnak a nyelvi sokszínűségről, amely kapcsán tudjuk, hogy a szókészleti rétegződést meghatározó egyik legfontosabb tényező a földrajzi hovatartozás. Végül a Stílusok és szövegek című fejezeten belül is felbukkannak a földrajzi nevek, 79 méghozzá a Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek összehasonlítása című lecke keretén belül. részlet az OFI Magyar nyelv 12. tankönyvből, 136 old 9.2 A téma további lehetséges felhasználása

a közoktatásban Ebben az alfejezetben szeretnék javaslatokat tenni arra, hogy véleményem szerint a közoktatás mely területeire lehetne még beilleszteni a helyneveket. Úgy gondolom, hogy a kommunikáció témaköréhez mindenképpen felhasználhatóak lennének a helynevek mind az 5., mind a 9 évfolyamon Hiszen a helynevek létrehozásának 80 alapvető motivációja a tájékozódás, eligazodás szempontjából a tér strukturálása lehetett (Balázs 2008: 349.) Munkámmal többek között azt a célt is kitűztem magam elé, hogy felhívjam az emberek, különösképp a fiatal generáció figyelmét a helynevek fontosságára. A helynevek sokáig szájhagyomány útján terjedve tanítómesterükké váltak az embereknek. Elbeszélték a terület jellegzetes vonásait, birtokviszonyait, keletkezési körülményeit (Ik. Dül 2006: 26) A hagyományőrzés egyre inkább a feladatunkká válik, és leendő pedagógusként úgy érzem, nekünk még fontosabb szerepünk

van ebben. Nagyon jó lenne, ha a fiatalok megbecsülnék azokat az értékeket, amelyeket helyneveink magukban hordoznak. Leendő pedagógusként szeretném, hogy a helyismeret és a helynevek részét képezzék a magyar nyelvtan óráknak, és ezáltal is ápoljuk nemzeti identitástudatunkat. Ezen elképzelésemet tanórai keretek között, vagy akár egy honismereti szakkör keretén belül szeretném megvalósítani. Azzal a céllal, hogy a téma felhasználhatóságát még inkább bemutassam, egy fiktív óratervet is készítettem az ikervári Zichy Antónia Általános Iskola 6. osztályos tanulói számára, magyar nyelvtan órára. Az óratervet a dolgozat 2 számú melléklete tartalmazza 10. További célok Röviden szeretném megfogalmazni a helynévkutatással kapcsolatos további céljaimat. A Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretén belül vállaltam, hogy két további település, Megyehíd és Pecöl helynévkincsét is összegyűjtöm. Továbbá nagy öröm

volt számomra, hogy az ikervári lakosok a korábban általam végzett helynévgyűjtés során mennyire érdeklődők és együttműködők voltak, ezért ezen felbuzdulva úgy döntöttem, hogy tovább folytatom a munkát, és a toponimák beszédben betöltött szerepét szeretném vizsgálni. Azaz valós kommunikációs helyzetekben szeretném megfigyelni a helynévhasználatot, illetve az egyes névváltozatok tovább élését. 11. Záró gondolatok Összefoglalásképp szeretném kiemelni, hogy a magyar helynevek a magyar nyelv és a magyar kultúra felbecsülhetetlenül nagy értékét jelentik (https://mnynk.unidebhu/publikaciok/hi tv mnh2015pdf) Felismerve, hogy a világ kulturális örökségének a földrajzi nevekben megőrzött részeit számos veszély fenyegeti 81 egyrészt a tájra és a társadalomra ható gyors ütemű gazdasági változások, másrészt az államok eltérő gyakorlata miatt, az ENSZ földrajzi nevekkel foglalkozó intézményei

ajánlások sorával hívta fel a figyelmet az utóbbi évtizedekben a földrajzi nevek olyan gondos kezelésére, hogy az támasza lehessen az egyetemes és a helyi kulturális örökségek megőrzésének, és az identitás biztosításának az egyes országokban. A hangsúly tehát a névkincs összegyűjtésén és a helyi alakok minden külső szempont nélküli tiszteletben tartásán van. (MIKESY 2022: 19) A toponimák összegyűjtése a legközvetlenebb módon szolgálja a nemzeti örökség védelmét. Emellett helyneveink több tudományterület számára nyújtanak olykor nélkülözhetetlen forrásanyagot. A helynevek gondozása egyfajta szellemi környezetvédelemnek is tekinthető: a természeti és az épített környezet óvása nem lehet teljes az őket jelölő nevek és a hozzájuk kapcsolódó szellemi értékek megmentése nélkül (https://mnynk.unidebhu/publikaciok/hi tv mnh2015pdf) A földrajzi nevek egy nép múltjába, szokásaiba, nyelvének rejtelmeibe,

kisebb régiók, falvak belső világába nyithatnak kaput, mérhetetlenül gazdag forrást biztosítva azoknak, akik be akarnak lépni rajta (MIKESY 2022: 23). Az élőnyelvi anyaggyűjtés folyamán azt tapasztaltam, hogy a falu lakói nagyon lelkesek a témával kapcsolatban, és örömmel vesznek részt a kutatásban. Ikervár története mindig is foglalkoztatta a lakosságot, és nagyon sokan gratuláltak ahhoz, hogy sok-sok év után újra készül a faluval kapcsolatos tanulmány. A lakosság számára különösen fontos a falu történetének ismerete, értékeinek őrzése, hiszen „helyek és közösségek között szellemi, érzelmi kapcsolat is létrejön, az otthonlét érzése, egyfajta lelki birtoklás élménye: az a hazám, ahol az életteremet meg tudom nevezni. A nevek összekötnek elődeinkkel, akik ránk hagyományozták a neveket. E kötelékek alapján a közösségileg használt nevek jelentős részt képeznek az emberek identitásában, mind helyi és

regionális, mind nemzeti szinten” (MIKESY 2022: 6). Emellett azt is megtapasztaltam, hogy a falu közössége ma is ugyanolyan összetartó, ahogy azt SZABÓ ENDRE írja könyvében: „A falusi ember hétköznapjai mások voltak a múlt században, mint a városiaké. A falu mindig is igen erősen megtartó közösség volt, melyet a rokonok, barátok, ismerősök, munkatársak, valamint a közös utcák, dűlők stb. közössége olyan erősen összetartott – és tart még részben ma is –, mert az emberek köszöntek, köszönnek egymásnak az utcán, és az »Adj’ Isten«, »Jónapot«, »Dicsértessék«, »Csókolom«, »Szervusz« mellé gyakran járt egy »hogy vagy?«, »há míssz?«, »hunnaj’ gyüssz?« vagy valami egyéb, közvetlen megjegyzés is. Még a mezőn is szokásban volt egymást köszönteni 82 Jó napot! Jó munkát!, a válasz meg az volt: Isten megáldja! (mármint a munkát). Kovács Béla sógoromnak annak idején azt is megtanították,

hogy Batthyány Lajos szobrának is mindig köszönjön. Mert a faluban mindenki mindenkit ismert” (2004: 4–5) Nagy jelentőséggel bír számomra ez a munka, hiszen 2021-től a mai napig az életem részét képezi a helynévgyűjtés, illetve az adatok feldolgozása. Nagyon a szívemhez nőtt a kutatói munka, mely hozzájárult ahhoz is, hogy még inkább megismerjem szeretett szülőfalumat, Ikervárt. Bízom benne, hogy a nyelvtudomány számára is hasznosak az általam gyűjtött információk, és dolgozatommal hozzájárulok ahhoz, hogy Ikervár is szerepeljen a Magyar Nemzeti Helynévtárban. 83 12. Felhasznált források 12.1 Szakirodalom 1. ANDRÁS ZSELYKE 2012 Szabó T Attila helynévkutatásainak jelentősége In: Erdélyi Múzeum. 74 kötet, 3 füzet 154–159 old 2. BALÁZS GÉZA 2008 A helynevek antropológiai nyelvészeti szempontból In: Magyar Nyelvőr. 132 évf 3 sz 348–354 old 3. BALOGH LAJOS – VÉGH JÓZSEF (szerk) 1982 Vas megye földrajzi nevei

Szombathely. 253–255 old 4. BÍRÓ FERENC 2002. Nyelvi-tipológiai vizsgálatok Kőrösladány helynévrendszerében. Eger 5. BÖLCSKEI ANDREA – FARKAS TAMÁS – SLÍZ MARIANN (szerk) 2017 Magyar és nemzetközi névtani terminológia. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság 6. DÉNES JÓZSEF 2003 Királyi halmok - földhalomvárak az Árpádok királyi udvarhelyein. 7. E NAGY KATALIN 2021 Empíria és teória a helynév-szociológiában Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. 8. FEISZT GYÖRGY 1996 Ikervár község címerének kutatása In: Válogatott írások Ikervár történetéről I. Szerk: K OSZORÚS ÖDÖN 29–35 old 9. GYŐRFFY ERZSÉBET 2018 Helynév-szociológia Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen. 18 old https://mekoszkhu/18600/18676/18676pdf (utolsó letöltés: 2023.0423) 10. HORVÁTH GYÖRGY 1996 Töredékek Ikervár történetéből In: Válogatott írások Ikervár történetéről I. Szerk: K OSZORÚS ÖDÖN 55–57 old 11. HORVÁTH IMRÉNÉ LAKNER REGINA

1996 Ikervár eredete In: Válogatott írások Ikervár történetéről I. Szerk: K OSZORÚS ÖDÖN 10–11 old 12. KARDOS LÁSZLÓ 2006 Ikervár község dűlőnevei Szombathely (szakdolgozat) 13. KISS GÁBOR 1996 Az ikervári 10–11 századi temető In: Válogatott írások Ikervár történetéről I. Szerk: K OSZORÚS ÖDÖN 16–24 old 84 14. KISS LAJOS 1978 Földrajzi nevek etimológiai szótára Budapest, Akadémiai Kiadó. 15. KOMÁROMI TIBOR 2005 A jobbágyfelszabadítás végrehajtása In: Válogatott írások Ikervár történetéről II. Szerk: K OSZORÚS ÖDÖN 76–119 old 16. KOMÁROMI TIBOR 1996 A Zsidahó története In: Válogatott írások Ikervár történetéről I. Szerk: KOSZORÚS ÖDÖN 51–54 old 17. KOSZORÚS ÖDÖN 1995 Lakner Regina meséi In: Vasi Honismereti és Helynévtörténeti Közlemények. Szombathely 1995 1 szám 72–77 old 18. KOSZORÚS ÖDÖN 1996a Az ikervári honfoglaláskori temető sajtóvisszhangja In: Válogatott írások Ikervár

történetéről I. Szerk: KOSZORÚS ÖDÖN 12–15 old. 19. KOSZORÚS ÖDÖN 1996b Az ikervári templom története In: Válogatott írások Ikervár történetéről I. Szerk: K OSZORÚS ÖDÖN 36–40 old 20. KOSZORÚS ÖDÖN – HORVÁTH GYÖRGY 1996 Feljegyzések a Batthyány uradalomról. In: Válogatott írások Ikervár történetéről I Szerk: KOSZORÚS ÖDÖN. 61–62 old 21. MIKESY GÁBOR 2022 Kalandozás a földrajzi nevek között In: Geometodika 6 évf. 1 sz 5–24 old 22. MOLNÁR ANDRÁS – TÓTH DEZSŐ 2005 Némethujvári Gróf Batthyány Lajos valamint Zichi és Vásokeöi Zichy Antónia Grófnő cselekedeteinek vázlata. In: Válogatott írások Ikervár történetéről II. Szerk: KOSZORÚS ÖDÖN 17–74 old 23. NASZÁDOS ISTVÁN 1996 Ikervár névváltozatai In: Válogatott írások Ikervár történetéről I. Szerk: KOSZORÚS ÖDÖN 27–28 old 24. RESZEGI KATALIN 2018 Helynevek – térszemlélet – mentális térkép A nyelv, a helynevek és a tér

összefüggései. Magyar Nyelv 114: 169–184 old 25. ROGER DOWNS – DAVID STEA 2005 Térképek az elmében – Gondolatok a kognitív térképezésről (Részletek). In: Településkutatás 2 Szerk: LETENYEI LÁSZLÓ. Budapest, L’Harmattan–Ráció Kiadó 593–613 old 85 26. SÁNDORFI GYÖRGY 1996 Ikervár-Rózsadomb In: Válogatott írások Ikervár történetéről I. Szerk: KOSZORÚS ÖDÖN 25–26 old 27. SZABÓ ENDRE 2004 A régi Ikervár hétköznapjai és ünnepei Sárvár 28. SZABÓ KÁROLY 1996 Az ikervári iskola történetének bemutatása az 1948-as államosításig. In: Válogatott írások Ikervár történetéről I Szerk: KOSZORÚS ÖDÖN. 63–76 old 29. TILCSIK GYÖRGY 1996 A Batthyány uradalom leltára In: Válogatott írások Ikervár történetéről I. Szerk: KOSZORÚS ÖDÖN 58–60 old 30. WILHELM NICOLAISEN 1986 The structure and function of names in English literature. Studia Anglica Posnaniensia 18 pp 139–152 12.2 Interneten található online

források 1. http://ikervarerthu/indexhtm (utolsó letöltés: 20230105) 2. http://ikervariwebhu/ (utolsó letöltés: 20230105) 3. https://ikervarhu/ikervar/ (utolsó letöltés: 20230105) 4. https://wwwarcanumcom/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csankidezsomagyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/ii-kotet32A7/vasvarmegye-5B35/varosai-5B75/ (utolsó letöltés: 20230105) 5. https://adocpub/a-helynevek-antropologiai-nyelveszeti-szempontbolhtml (utolsó letöltés: 2023.0105) 6. https://mnynkunidebhu/publikaciok/hi tv mnh2015pdf (utolsó letöltés: 2023.0105) 7. https://mnytudartsunidebhu/bevhnkut/ (utolsó letöltés: 20230105) 8. http://wwwvasiszemlehu/2017/01/bajzikhtm (utolsó letöltés: 20230105) 86 12.3 Térképek 1. https://mapsarcanumcom/hu/map/cadastral/?layers=3%2C4&bbox=1868039 679 6876001%2C5969187.274116875%2C18956220957441404%2C5978948863 54 9384 (utolsó letöltés: 2023.0105) 2.

https://mapshungaricanahu/hu/MOLTerkeptar/18209/view/?pg=15&bbox=87 %2 C-6515%2C11037%2C-101 (utolsó letöltés: 2023.0105) 3. https://mapshungaricanahu/hu/MegyeiTerkepek/5363/view/?bbox=1157%2C 9231%2C6620%2C-6964 (utolsó letöltés: 2023.0105) 4. https://mapshungaricanahu/hu/MegyeiTerkepek/4666/view/?bbox=-193%2C7299%2C15261%2C-885 (utolsó letöltés: 20230105) 5. https://mapshungaricanahu/hu/MegyeiTerkepek/4667/view/?bbox=6056%2C10901%2C19935%2C-114 (utolsó letöltés: 20230105) 6. https://wwwfentrolhu/hu/kereses/telepules/Ikerv%C3%A1r (utolsó letöltés: 2023.0105) 12.4 Tankönyvek és okostankönyvek 1. https://wwwnkphu/ (utolsó letöltés: 20230423) 2. 5 osztály: https://wwwtankonyvkatalogushu/pdf/OH-MNY05TB teljespdf (utolsó letöltés: 2023.0423) 3. 6 osztály: https://wwwtankonyvkatalogushu/pdf/OH-MNY06TB teljespdf (utolsó letöltés: 2023.0423) https://www.nkphu/tankonyv/magyar nyelv 6 nat2020/lecke 01 010 (utolsó letöltés: 2023.0423) 4. 7 osztály:

https://wwwtankonyvkatalogushu/pdf/OH-MNY07TA teljespdf (utolsó letöltés: 2023.0423) 87 5. 8 osztály: https://wwwtankonyvkatalogushu/pdf/FI-501010801 1 teljespdf (utolsó letöltés: 2023.0423) 6. 9 osztály: https://wwwtankonyvkatalogushu/pdf/OH-MNY09TB teljespdf (utolsó letöltés: 2023.0423) 7. 10 osztály: https://wwwtankonyvkatalogushu/pdf/OH-MNY10TA teljespdf (utolsó letöltés: 2023.0423) 8. 11 osztály: https://wwwtankonyvkatalogushu/pdf/OH-MNY11TB teljespdf (utolsó letöltés: 2023.0423) https://www.nkphu/tankonyv/magyar nyelv 11 nat2020/lecke 03 016 (utolsó letöltés: 2023.0423) 9. 12 osztály: https://wwwtankonyvkatalogushu/pdf/FI-501011201 1 teljespdf (utolsó letöltés: 2023.0423) 12.5 Képek forrásai 1. 2 ábra: Ikervár község címere: https://hu.wikibooksorg/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Ikerv % C3%A1r c%C3%ADmere (utolsó letöltés: 2023.0105) 2. Az ikervári kastély angolparkjának részlete In: Válogatott írások Ikervár

történetéről II. Szerk: Koszorús Ödön 2005 20 old 3. Batthyány Ákos halotti anyakönyvi kivonata, 1845 https://www.familysearchorg/ark:/61903/3:1:939J-VY6CY?cc=1743180&cat=392691 (utolsó letöltés: 20230423) 4. A Halhatatlanság nemtője Batthyány Ákoska síremléke a Rába partján (Josef Klieber 1846.) In: Válogatott írások Ikervár történetéről II Szerk: Koszorús Ödön. 2005 30 old Fotó: Jarina József, 1940 5. Az ikervári Batthyány-kastély (Apolló Irodalmi Nyomda Rt) In: Válogatott írások Ikervár történetéről II. Szerk: Koszorús Ödön 2005 36 old 6. Részlet Gróf Batthyány Lajos parkjából 1877 A nagy üvegház In: Válogatott írások Ikervár történetéről II. Szerk: Koszorús Ödön 2005 59 old 88 7. Az angolpark Cifra hídja 1896-ban In: Válogatott írások Ikervár történetéről II Szerk.: Koszorús Ödön 2005 19 old 8. JOSEF KLIEBER 1864 12 Biographisches Lexikon des Kaisertums Österreich 94 old.

http://www.literatureat/vieweralo?objid=11815&viewmode=fullscreen&scale =3.33&rotate=&page=96 (utolsó letöltés: 20230423) 9. Szent Borbála-szobor, forrás: Koszorús Ödön 10. Az ikervári víztorony 1975-ben Fotó: Nagy Dezső http://ikervarert.hu/viztorony/viztoronyhtm (utolsó letöltés: 20230105) 89 1. számú melléklet Az ikervári helynevek megoszlása ismertségük foka szerint 0% Fekete víz (~ Fekete vizi ~ Fekete-vízárok) 11–25% Genye Város-úti-tó (~ Város-réti-tó) 26–50% Kenyérvize-patak 51–75% Csobogó Csurgó - Baltás - - - - - Pásti-kanyar Öntés Róka-domb Rózsa-domb Tájrésznevek - - - Belső kanális - Határnevek Aldómány Hajduk utja Juhászi Magyaros allya Napkeleti almafa Napkeleti kertallya Szabad földek Szérüskerti tábla Szilfa Város rét Centráli Parti szeg Pozdamáris Szilvás-szegierdő (~ Szilvás szegi) Vadászi-dűlő Agg erdő-dűlő (~ Agg erdő) Akói-dűlő (~Akol) Barátok sara

Batyu-rét Cigány-rét Csontházi-dűlő Csordási-rét Csőhídi út Erdő (~ Alsó sertés) Félhold-dűlő Francsics-Bangosdűlő Grünwald-kerítés Hegedűs-tag Keleti-dűlő Kertesi-dűlő Kőhídi-les Nagy-hosszi-föld Almafai-dűlő (~ Nyugati almafa) Alsó–felsőszabadföldi-dűlő Alsó–felsőszőlőmálla-dűlő Alsó-Nyáras Alsó-rét Áteresztő Bangos-kerítés Bangos-rét Belső-dűlő Berki-dűlő (~Berki herpenyői) Berki-rét (~Berki kanálisi) Bikatilos Borjúrét (~ Bikarét ~ Város út Alsó-Berek Bákányosi-dűlő (~ Bálkányos ~ Pálkányos) Bejci-rét Disznó-járás Egyházi-rét (~ Tojásos-rét) Gáti út Gógán-szél Kata-lyuka (~ Kataluktya ~ Katalikja) Kenyérvize-árok Pap-birtok (~ Pap-szőlő) Pámsul (~Pámsuj) Postás út Pénzes-gödör Péterfai-dűlő 1. Víznevek 2. Vízkörnyéknevek Gátszeg 3. Domborzati nevek 4. 5. 1–10% - 76–90% Csörnöc-patak Feneketlen-tó Holt-meder (~Holt-Rába) Kis Herpenyő Nagy Herpenyő

Patkó-tó Magaspart Malomszeg Fazék-domb (~ Földvár ~ Ikervári földvár) Póka-domb Berek Felvalós (~ Fölső rész) Levalós (~ Alsó rész) Nagy-Gógán 91–99% Duzzasztógát (~Gát) 100% Csatorna (~ Villanycsatorna ~ Műcsatorna) Csecsér Rába Malomkő - - - Sehöl - Zsidahó - 1. számú melléklet Az ikervári helynevek megoszlása ismertségük foka szerint Napnyugati-középdűlő Srég út Szedresi-dűlő Szekeres-tag Szilfai-dűlő (~ Szilfa) Tizennyolcnaposokföldje Vegeta-sűrű Veláncsics-kert ~ Bonificationális ~ Szabó Miska) Cupi-tag Csaritosi-dűlő (~Csalitos) Csicsa-rét Dőltmalom-dűlő Erdő-alja Fazék-kert Fenyőfai-dűlő Folyató-árok Fonyódi Fő-folyató-árok Gájer-Bangosdűlő Grünwald-kert Grünwald-rét Harangvirágosrét Három-holdak (~ Meleg-rét) Herpenyőközidűlő Hosszi-dűlő : Hosszú-földekdűlő Hosszú megye Hosszú-keskenydűlő Ilonkai-tábla Jóna-lap Káposztás-kert (~Kábosztás) Keresztvize-árok

Keskeny(~ek) Két-út-közi-dűlő Kínlódi-dűlő Kis-hosszú-dűlő (~ Kis-hosszúföld) Kis-túró-haraszt Komáromi-lap Sárvári gyalogúti Tuskós (~ Alsó nagyerdői) Vízköz 1. számú melléklet Az ikervári helynevek megoszlása ismertségük foka szerint Konvenciósföldek Körtvélyesi-dűlő Kőhídi-dűlő Kőszeri-dűlő (~Kűszer) Major-előtti-dűlő Majsa-dűlő Malom-rét Malom-sűrű Malomaljai-dűlő (~ Folyatói-dűlő) Malom-feji-dűlő Mentes-kert (~ Mentes~ek) Mester-rét Metszet-út Miháczi-rét (~ Három holdas és köbölrét) Miháczi-vágás Mogyorósi-dűlő NagyGenyevölgyi-dűlő (~ Genye-föld ~ Genye-földi erdő) Nyárasi-dűlő (~ Nyáras ~ Nyáros) Nyárfás Pap-földi (~ Pap földje ~ Pap-tag ~ Pap-legelő) Pedagógusföldek Pénzes-rét Pinkóc Poletár Rancsika-dűlő (~ Alsó-Rancsika 1. számú melléklet Az ikervári helynevek megoszlása ismertségük foka szerint 6. Lakott területek nevei Szita major Rigó-köz Feri

Oszkár utca Földgödör Völgyes út ~ FelsőRancsika) Rókalyuki-dűlő Stekovics-dűlő Swarz-kert (~ Kertész-kert) Szent-kút-dűlő Szentjánosi-dűlő Szilbokor-árok (~ Szijbokorárok) Szivattyú-ház (~ Átemelő-ház) Sztalin-földek Temetői-dűlő (~ Dögtér) Tevel Tilos-erdő (~ Tilos) Tölgyfai-dűlő (~ Tőgyfai ~ Tőgyesi) Urasági-föld (~ Hercegi-föld) Úsztató-dűlő Vízház Víz-kúti-dűlő (~ Vízkút fölötti) Völgyesi-dűlő (~ Völgyes) Kálvária Kompkert Miseút (~ Zarándokút) Pelenka utca Sőtőkonyha Úr-major Ürge-major Palántáskert Vicidárius út Angolkert (~ Ángluskert ~ Angolpark) Bákányosi-árok Cigányszer Fehér-major (~ Fehérház) Gyakorlókert Hányás út Hosszúszer Ilona-major (~ Ilonka-major ~ Ilonka) Antónia-major Béke utca Berek-major Gyula-major (~ Gyulaháza) Templomszer Szent István utca Dózsa György utca Fő utca Ikervári major (~ Téesz-major ~ Major) Kinizsi Pál utca Meggyeskovácsi út (~ Kovácsi út ~

Rábakovácsi út ~ Rábakovácsiba vezető út) Petőfi Sándor utca Ady Endre utca Gróf Batthyány Lajos utca Hársfa utca Ifjúság utca József Attila utca Kossuth Lajos utca Péterfa Rába utca Virág utca 1. számú melléklet Az ikervári helynevek megoszlása ismertségük foka szerint 7. Építménynevek Öreg karók hídja - Diósi Temető Kompház Schwájceráj Batthyány Ákos szobra Berki néni boltja Czifra híd Danka-ház Fábrika Genius-szobor Kórház Meszinger bolt (~ Meszinger Sanyi boltja) Pásztorház Sárga híd Téglaégető Téglaházi Vezérkereszt Kastélyszer Keresztszer Nyúlszer Posta utca Rábaszer Rózsa utca Szúnyog-major Tabán (~ Tobán) Temetőszer Bikaistálló Deli bolt Fakereszt Gyula-majoriRába-híd Kosárfonó Háziipari Szövetkezet Kovács Jenő Fogadója Mágus Pizzéria Meszinger kocsma (~ Tabán borozó) Millenniumi emlékkereszt (~ Ezredfordulós kereszt) Tur bolt Postaút Rákóczi Ferenc utca Sárvári út Sótonyi út

Szombathelyi út JaniZoo Malom Maki (~ Makarenkó Intézet) Mozi Székely Leventék Emlékműve Trágyatároló Zöldséggyümölcs bolt Turbina Csatorna-híd (~ Villanyhíd) Hősök szobra Kis játszótér Nelli Presszó Trika Nemzeti Dohánybolt Pap-kereszt Paplak Pillangó ABC (~ Vöröskeresztes bolt) Szent Borbálaszobor Takarékszövetkezet (~ Takarék) Tűzoltó Szerház Varsa Vendéglő Vas Megyei Batthyány Lajos Gyermekotthon és Általános Iskola (~ Intézet) Virág Cukrászda Virágbolt (S.T Florian Virágvarázs és Ajándék) Víztorony Batthyány-emlékház Batthyány Lajos Művelődési Ház és Könyvtár Batthyány Lajos szobra Batthyány-kastély (~ Kastély) Coop bolt Csabi bolt (Bravúr ABC) Ifjúsági Otthon Ikervári Mesevár Óvoda Jutka Butik (Ajándék & Divat) Kis Coop bolt (~ Kis kópos bolt ~ Kis ABC ~ Maszek bolt) Nagy játszótér Orvosi Rendelő Polgármesteri Hivatal (~ Önkormányzat ~ Tanács ~ Tanácsönkormányzat) Posta Rába-híd Sakk-Matt

Söröző Szent György Templom 1. számú melléklet Az ikervári helynevek megoszlása ismertségük foka szerint Temető Vízerőmű Zichy Antónia Általános Iskola