Szereplők:
- Sebők Imre – nyugdíjas tanár
- János – Sebők Imre rokona, Mira apja
- Mira – rokon kislány Erdélyből
- Zoltán – Sebők orvos fia
- Gábor – Sebők fia
- Éva – Sebők menye
- Klári – Sebők leánya
- Jóska – Sebők veje
- Zsófi – Sebők szomszédasszonya
Történet:
Sebők Imre, a nyugdíjas tanár dolgozik és Zsófival, a háztartását vezető szomszédasszonyával beszélget az ünnepi ebédről. Mira egy óriási virágcsokorral érkezik rokonlátogatóba, édesapja társaságában, Az újságban is szerepel, hogy Sebők Imre nyugdíjas tudós, tanár ma ünnepli a hetvenötödik születésnapját. Mira fiatalsága, vidámsága jó kedvre deríti az öreg tanárt.
Zoltán is megérkezik, aki az Imre bácsi nevű orvos fia. Zoltán hírére átjön Zsófi is, aki szeretné, hogy lányát megvizsgálja a fiú. Zoltán azonban eltör egy poharat, amivel összevágja a kezét, hogy ne kelljen átmennie. Meglepő tettét megdöbbentő mondattal indokolja édesapjának: „Ma reggel megöltem egy embert…”.
Zoltán otthonában tiltott műtétet hajtott végre szeretőjén. Valami műhibát követett el, az asszony pedig meghalt. Tettéért börtönbüntetéssel kell felelnie attól függően, hogy műhibának vagy gyilkosságnak ítélik.
Imre bácsi másik két gyermeke is megérkezik. Az ünnepi vacsorán egymás után felköszöntik az ünnepeltet, a boldog felszín alatt azonban igen feszült a hangulat, mivel Imre bácsi házas gyermekeinek nem problémamentes a kapcsolatuk.
Zoltán félig részegen felajánlja sógornőjének, hogy ha vele tölti az éjszakát, neki adja autóját, vagy százezer forintot. Klári nővérének pedig felajánlja pesti lakását, hogy elhagyhassa a férjét. Az igazi okot azonban nem mondja meg. Azt hazudja, hogy egy vidéki szanatóriumban vállalt állást. Mira fiatalsága, tisztasága, szépsége és jókedve azonban megfogja – úgy érzi, hogy ő lenne az a lány, akibe képes lenne beleszeretni.
Másnap Mira kedvesen ébreszti fel Zoltánt, aki örül, hogy a lány kelti fel. Megbeszélik, hogy a reggeli után leugranak fürdeni a Tiszához. Míg Mira elmegy összeszedelőzködni, Zoltán sógornője, Éva bemegy Zoltánhoz, és szinte felkínálkozik a férfinak, de a férfi megalázó módon elutasítja.
Zoltánék távollétében zajlik a családi sakkparti, de egyre türelmetlenebbül várják haza Zoltánt és Mirát, a férfi ugyanis megígérte sógornőjének és bátyának, hogy kocsival viszi haza őket. Végül Éváékat a másik sógo, Józsi viszi el, de Klári nem vele megy haza. Ő már előbb elmegy, hogy elhozza otthonról a gyerekeket, így mire a férje hazaér, egyiküket sem találja otthon. Élve bátyja ajánlatával rászánja magát, hogy elhagyja a férjét.
Megjönnek Miráék. Mira játékosan megkéri Imre bácsitól Zoltán kezét, Sebők azonban rosszkedvűen kitér a válasz elől. Zoltán egy gyűrűt ajándékoz Mirának. Elmond mindent a lánynak, azt is, hogy a gyűrűt nem jegygyűrűnek, hanem ajándéknak szánja, hiszen tettéért börtönnel kell felelnie. Mira megígéri a férfinak, hogy akármeddig hajlandó várni rá.
Mira másnap reggel indul haza édesapjával Erdélybe. Mintha egy éjszaka alatt felnőtt volna a lány – ezt a változást még Zoltán is érzi. A férfi legszemélyesebb gondolatait, érzéseit osztja meg a lánnyal. A lány állhatatos, s mindenáron kitart a férfi mellett. Zoltán egy csókkal köszön el Mirától. Sebők is könnyezve búcsúzik Mirától, akit nagyon megkedvelt. Kiviszi őket az állomásra.
Miután Sebők visszatér, fiával kezd beszélgetni. Új lehetőséget vázol fel neki: ha tényleg börtön lenne a sorsa, akkor ott megtanulhatna egy új tudományt, a mikrobiológiát, s kiszabadulásakor kész tudós lehetne.
Zoltánon azonban nem segít apja biztatása. Keserűen szakad ki belőle, hogy: „Ezért a lányért éltem volna…”. Apja csak annyit mond neki, hogy próbálja meg, mire fia leül az asztal mellé, karjára borul, és kitör belőle a mindent érzést felszabadító, megtisztító férfisírás.
Kapcsolódó olvasnivalók
Nagy Imre újratemetésének története
Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
A Puli
A puli (lat. Canis familiaris ovilis villosus hungaricus ) világszerte a legismertebb magyar kutyafajta. A puli legfeltűnőbb külső tulajdonsága szinte páratlan szőrköntöse, amely a fajta védjegye. A szőrtakarója lehet zsinóros, szalagos, nemezes vagy csak egyszerűen gubancos, de annyi bizonyos, hogy főleg a lakásban tartott példányoknál alapos gondozást igényel.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Arany és Petőfi levelezése
Ha megkérnénk bárkit az országban, hogy nevezzen meg, mondjuk öt olyan írót, vagy költőt, akit a legjelentősebbnek tart Magyarországon, két név egészen biztos szerepelne a felsorolásban. Az egyik Arany Jánosé, a másik Petőfi Sándoré. Ennek a két hatalmas személyiségnek barátian bensőséges, őszinte levelezése ennek a tanulmánynak a tárgya.
Felesleges volna a két életrajzzal...
Az arany ember (tartalom)
Szereplők:
Levetinczy Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, később földbirtokos nemes, kereskedő
Fabula János, a Szent Borbála kormányosa, később komáromi sáfár
Trikalisz Euthym (eredeti nevén: Ali Csorbadzsi), Kandia kormányzója, később sztambuli khazniár
Csorbaffy Timéa Zsuzsánna, Trikalisz Euthym lánya, Timár felesége, majd Kacsuka felesége
Teréza, özvegy...
Sorstalanság
Első regénye már megjelenése évében (1975) is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi posztmodern („utómodernség”) alapművei közé sorolják. A mű megírásának hátteréről az 1992-ben kiadott személyes és olvasói naplójában számolt be. (Gályanapló)
Kertész Imre írásainak...
