Bűnügyi (nyomozási) ismeretek | Kriminalisztika » Mester Györgyi - Szemből, szembe

OBSITOS DETEKTÍVEK LAPJA – JUBILEUMI KIADÁS Kulturális és szakmai folyóirat, 2023/1–4. online szám Mester Györgyi322 Szemből, szembe A barátnője a sarki ivóban dolgozott. A szóban forgó kiskocsmát leginkább azok látogatták, akik szerettek inni, illetve, akik ivás közben, mondhatni ingyen, gyönyörködni akartak a női nem jeles képviselőiben, a két csinos felszolgálóban. A barátnője igazi széplány volt. A szőke, karcsú pincérnőnek valójában az égkék szemébe szeretett bele, akinek ragyogó kinézetét csak fokozta, hogy szöges ellentéte volt kolléganőjének, az enyhén kancsalító, folyton morcos, kicsit duci barnának. Bár volt, akinek éppen ez tetszett Eltérő külsejük ellenére, a két lány között szoros elkötelezettséggel járó, őszinte barátság alakult ki. Egy idő után, a szőke bizalmasan elmondta, vagy inkább elpanaszolta a barnának, hogy a párjával,

akivel nemrég költöztek öszsze, komoly anyagi gondjaik merültek fel. Ennek enyhítésére plusz munkát, másodállást vállaltak mindketten, mégsem tudják fizetni a lakhatási költségeket, a bérleti díj, valamint a magas rezsi miatt, már szinte ételre se telik. „Én bármit felvállalnék” – így a szőke. „Talán, a pornózáson kívül, bármit Akár valamelyik páros szervemet is áruba bocsátanám, csak enyhülne körülöttünk ez a rettenetesen szorító, az anyagiakból eredő, fojtó hurok.” A barna elgondolkodott, mivel is segíthetne, amikor eszébe jutott, hogy az egyik, gyakran visszatérő, igencsak határozott fellépésű vendégük épp a napokban említette: komoly gondja van, a lányának új vesére lenne szüksége, donor pedig még a láthatáron sincs. A húszat épp csak betöltő, szegény lány, háromnaponta jár dialízisre, de már nagyon nehezen bírja a megpróbáltatásokat. És persze, nem csak a gyerek, a szülők is

Mindenüket feláldoznák, személy szerint ő, az apa, bármit megtenne, ha segíthetne rajta A barna megemlítette ezt a szőkének: „Hallgass ide, mi az esély arra, hogy te, vagy valamelyik családtagod idővel vesebeteg lesz? Szinte semmi. És ha nem, akkor te remekül elleszel egy vesével is.” A szőke felvette a kapcsolatot a vendéggel. Azután titokban, amit még a barnának se árult el, komolyan egyezkedni kezdett vele. Szabadnapot vett ki – nem mondta, miért –, bement a kórházba a vendég által megnevezett 322 Keglovicsné Mester Györgyi nyá. rendőr alezredes, nyugállományba vonulásáig a Budapest XI kerületi Rendőrkapitányságon bűnügyi vizsgálóként, majd a BRFK Jogi, Koordinációs és Panaszügyi Osztályán kiemelt főelőadóként teljesített szolgálatot. Ezt követően – 2008-tól 2012-ig – az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Igazgatási Főosztályán közalkalmazottként dolgozott. Nevezett többkötetes novella- és meseíró

(emellett szívesen fest és rajzol), lapunk olvasószerkesztője. Írásai a határon túli folyóiratokban és napilapokban is megjelennek. A legutóbbi néhány év termése: Jeles napok meséi (Budapest, Sprint Kiadó, 2021); Mesél a tél (Budapest, Ad Librum Kiadó, 2021); Zizi naplója III. – Zizzie’s diary III (Budapest, Ad Librum Kiadó, 2021); Évszakok meséi (Budapest, Sprint Kiadó, 2021); Állati (Budapest, Ad Librum Kiadó, 2022); 44 (Budapest, Ad Librum Kiadó, 2022); Sugi (Budapest, Ad Librum Kiadó, 2023); Enyém, tied, övé Egyszervolt szerelmek (Budapest, Ad Librum Kiadó, 2023). 150 OBSITOS DETEKTÍVEK LAPJA – JUBILEUMI KIADÁS Kulturális és szakmai folyóirat, 2023/1–4. online szám orvoshoz, aki a vizsgálatok alapján, pozitív eredményre jutott: „Kisasszony, a veséje megfelel a páciensemnek, Ön remek donor lesz.” Döntéséről még a párjának se tett említést. Meglepetésnek szánta Ajándéknak a plusz pénzt, megismerkedésük

ötödik évfordulójára Munkaideje lejártával azonban az évfordulós vacsorára, az étterembe, nem érkezett meg. A fiú várta, eleinte csak türelmetlenkedett, később már megfogalmazta magában a számonkérést: „Vajon mi fontosabb dolga akadhatott? Netán volt egy másik randija is, az ő találkozójuk előtt?!” – és így tovább Ahogy azonban telt-múlt az idő, komolyan nyugtalankodni kezdett. Az ő égkék szemű kis szőkéje, a mindene, nem volt elérhető még mobilon sem Pedig azt mindig bekapcsolva, magánál tartotta. Minden eshetőségre, ha a párjának esetleg valami szép gondolata támadna a szerelmükkel kapcsolatban, aminek a közlése nem tűrt halasztást. Este hatra tervezték a találkozót, de az étteremből el kellett jönnie a fiúnak, mivel nyolcig nem rendelt mást, csak egy ásványvizet. A pezsgőt későbbre tartogatta. Majd ha már a lány is ott lesz A foglalt asztalt lemondta, igyekezett vissza közös albérletükbe. A lányt

azonban nem találta otthon, és annak sem látta nyomát, hogy a lakásban járt volna reggel óta. A kutatás következő állomása a munkahely volt. Netán ottfogták az ivóban, helyettesíteni barna kolléganőjét. Viszont ott se tudtak róla Onnan, valamivel öt óra után, elment – mondták. Akkor hol lehet?! A szüleihez nem mehetett, más helységben laktak, nem az ő városukban. Meg oka se lett volna Össze nem vesztek, sőt, reggel a lehető legnagyobb szerelemben, szeretetben váltak el egymástól. Nem maradt más hátra, a fiú elkezdte körbe telefonálni a kórházakat. Hátha baleset érte. Végül is, a városban nagy a forgalom, főként munkaidő végeztével Jön a hétvége, mindenki rohan haza, vagy épp elindul a városon kívüli szabadidős programjára. A keresgélés nem járt sikerrel A telefonálást abbahagyta, csak reménykedni tudott: a helyzet megoldódik, és hamarosan fény derül a titokra, hogy hová tűnt a barátnője. De nem így lett.

Másnap elment a rendőrségre, és bejelentette a lány eltűnését. Azután beszélnie kellett a lány szüleivel, és a munkahely felé is jelezte, hogy nem „elaludt” a kolléganőjük, hanem eltűnt A rendőrség nem jutott semmire. A nyomozás zsákutcába futott, semmi nem utalt arra, miszerint bűncselekmény történt volna. De arra sem, hogy a szerelmes lány ok nélkül megfutamodott volna a párjával való kapcsolata ötéves évfordulójának megünneplése elől. Teltek a hónapok, majd az évek, de a titokról nem lebbent fel a fátyol. A sarki ivóba új lányt vettek fel, egy virgonc kis „vöröset”. Amúgy a vendégkör is változott, így egyáltalában nem volt feltűnő, hogy a vesebeteg lánya miatt panaszkodó apukát nem látták többé. A fiú, a szőke lány párja évekig kesergett, siratta a barátnőjét, és nem keresett új társat magának. Egészen addig, amíg egy koncerten össze nem futott egy kedves, szőke, kékszemű lánnyal, aki több,

jó tulajdonsága mellett, még hasonlított is eltűnt barátnőjére. Volt valami a szemében, a tekintete kísértetiesen hasonlított az eltűnt lányéra Már egy ideje jártak, és amikor a kapcsolatuk komolyra fordult, a fiú úgy érezte, ideje családot alapítania Nősülésre adta a fejét, megkérte a lány kezét. 151 OBSITOS DETEKTÍVEK LAPJA – JUBILEUMI KIADÁS Kulturális és szakmai folyóirat, 2023/1–4. online szám Előtte azonban mindketten kikötötték: legyenek teljesen őszinték egymáshoz. Ha van valami, amiről a másiknak tudnia kell, akkor most elő a farbával Nehogy később egyikük a másik szemére vethessen bármit is. A fiú elmondta, valamikor nagyon szeretett egy szőke lányt, aki nyomtalanul eltűnt. Megsiratta, de most kész új fejezetet nyitni az életében Már őt szereti, vele akar élni. Azt azért nem árulta el, elhallgatta, hogy új barátnője égkék tekintete mennyire emlékezteti a régi szerelmére. Minek felkavarni a

múltat – gondolta. A lány, az új barátnő „bevallotta”, donortól kapott vesékkel él. Bár ettől még nagyon jól érzi magát. Évekkel azelőtt, amikor a betegsége kiderült, apja minden követ megmozgatott azért, hogy megfelelő donort találjanak a számára Szerencsére, sikerült. Ő meg azt nem mondta el, hogy a szemével ugyancsak baj volt, és a jelenlegi szaruhártyája ugyanattól a donortól származik, akitől a veséket kapta. A lényeg azonban az, hogy jelenleg egészséges, és jól lát a szemével. Az esküvőt hamarosan megtartották. Éppen a nászútjukat élvezték, ezért nem olvasták az újságcikket, amely hírül adta, hogy a közeli erdőből előkerültek az évekkel ezelőtt eltűnt csinos, szőke pincérlány földi maradványai. A tetem boncolása során – a modern orvostudománynak köszönhetően –, a szakértői vizsgálat megállapította, hogy az áldozaton műtéteket hajtottak végre, s a veséin kívül, a két szeméről a

szaruhártyát is eltávolították Kártyajáték Évekig dolgozott az észak-amerikai országban. Amennyire lehetett, megismerte, megkedvelte, annak minden szépségével és veszélyével együtt Csak azt bánta, hogy munkából adódó elkötelezettségei miatt, igazán vad, egzotikus tájakra nem jutott el, csupán a nagyvárosban élők mindennapjairól alkothatott átfogó képet. Persze, ez sem volt kevés, de ő többre vágyott Így, amikor már nem munkavégzés okán, hanem nyugdíjasként tért vissza, mindenképpen szerette volna, ha régi vágya teljesül. Hirdetéseket böngészve akadt rá egy helybéli emberre, aki vállalta, hogy kísérője lesz az őserdőbe tervezett gyalogos túrája során. Már egy hete járták a rengeteget. Számtalan színpompás lepkével, tarka tollazatú, ismeretlen fajtájú madárral találkozott, társával, hű kísérőjével óriássá burjánzott, harsányzöld levelű bokrok között bujkálva törtek előre, noha igazi,

elérendő célt nem tűztek ki maguk elé. A várakozás titokzatossága, az ismeretlen felfedezésének öröme munkálkodott benne, hiszen megeshet, hogy útjuk során valamilyen különleges emberi közösséggel is találkoznak. Az interneten történő barangolásai során tudomást szerzett arról, hogy az őserdőkben emberevő törzsekkel is „össze lehet futni”. Hát, ha nem pontosan erre, de valami hasonlóra vágyott. Felfokozott várakozással számított az eljövendő, előre nem látható eseményekre, élményekre, nagyon ki volt éhezve az izgalomra. A második hét vége felé – ekkor már jól eltávolodtak kiindulási pontjuktól, az utolsó ismert, lakott településtől –, különösebb előzmény nélkül, minden erre utaló jel hiányában, néhány tudatosan, de a külső szemlélő szerint 152 OBSITOS DETEKTÍVEK LAPJA – JUBILEUMI KIADÁS Kulturális és szakmai folyóirat, 2023/1–4. online szám hevenyészve összetákolt kunyhóféleségre

akadtak. Embert nem láttak a környéken Közelebb óvakodtak, amikor hirtelen az egyik kunyhó takarásából vörösre festett indián lépett elő A bennszülött felbukkanása teljesen váratlanul érte, mint ahogy az is, hogy a válla fölött hátra nézve, sehol nem látta eddigi „hűséges” kísérőjét. Megijedni sem ért rá, amikor az indián mellélépett, és szelíd erőszakkal maga előtt tolva, a kunyhók által közrefogott tisztás felé irányította. A kör közepén kialudt tűz maradéka látszott, s amikor odaértek, szinte egy szempillantás alatt egy tucat ember – férfiak, nők vegyesen, közöttük néhány gyermek –, tűnt elő a semmiből. Az asszonyok kíváncsian bámulták, egy gyerek egészen megközelítette, és megfogta a kabátja ujját, mintegy „kóstolgatva”, miből is van összerakva ez a lisztfehér arcú ember, aki hasonlít rájuk, mégis annyira más. A gyerek a kabátja ujján keresztül tapogatva eljutott egészen a

bicepszéig Ekkor megpróbált hátrálni, de nem volt igazán hová Azután nem történt semmi. Az amúgy sem felzaklatott kedélyek hamarosan végképp elcsitultak. A nők visszaszállingóztak a kunyhókba, csupán – a kíváncsiságtól hajtva –, egy-két gyerek ácsorgott ott továbbra is Az elsőnek meglátott indián egy fa takarásába kísérte, és kézzel-lábbal mutogatva érdeklődött, éhes-e? Kéttenyérnyi zöld levélen valami sülthús féleséget hozott neki, és egy bögreszerű termésben némi folyadékot. Miután elfogyasztotta az ételt, magára hagyták, és ő csak nézelődött, hűsölt az árnyékban A kunyhók lakói ezután mintha tudomást se vettek volna az ottlétéről. Mindenki tette a dolgát Lassan leszállt a nap, megnyúltak az árnyékok, enyhült a hőség. Úgy gondolta, próbálkozik egy kis terepszemlével Vagy engedik, vagy nem Vagy megállítják, vagy hagyják, hogy ismerkedjen a környezetével Ki tudja, meddig kell itt maradnia?!

Séta, nézelődés közben, feltűnt neki egy különleges kunyhó. Kisebb volt a többinél, és mintha őrt állt volna előtte az egyik indián. Ez felkeltette a kíváncsiságát Addig-addig téblábolt, mígnem sikerült kivárnia, hogy az indián elhagyja az őrhelyét Gyorsan belépett a kunyhóba, és a félhomályban megpróbálta kivenni, mit őriznek ott, mi lehet az a fontos dolog, amire ilyen nagyon vigyázni kell. Ahogy erőltette a szemét, elképedve vette észre, hogy a bejárat közvetlen közelében, a földön, több hófehér koponya van sorba rakva. De ami még jobban meghökkentette, hogy a koponyák fölött színes, kisméretű lapocskák voltak a kunyhó falára erősítve Hozzányúlt, megérintette, és rá kellett jönnie, hogy azok bankkártyák. Ráadásul egészen különleges kártyák Mindegyik különböző rajzolatú, rajtuk egy-egy érdekes táj képe, felirat, sőt fotó – vélhetően a tulajdonos arcmása. Ekkor belenyilallt a rémület. Az

egyik kártyán megdöbbenve silabizálta ki barátja nevét, akivel jó ideig együtt dolgoztak az egzotikus országban. A fiatalember azonban két éve nyomtalanul eltűnt Emlékszik, szeretett túrázni A munkán kívül, a közös hobbi hozta össze őket. Így visszagondolva, a barátja mesélte, hogy korábban többször is járt „felfedező túrán” az őserdőben. A civilizált világban – játékból, szórakoztató elfoglaltságként – gyerekek gyűjtenek kártyákat, például híres focistákról. De hát bizonyos értelemben az 153 OBSITOS DETEKTÍVEK LAPJA – JUBILEUMI KIADÁS Kulturális és szakmai folyóirat, 2023/1–4. online szám indiánok is „gyerekek”. Egyszerű, primitív nép, akik szintén kártyákkal játszanak meg emberéletekkel A bankkártya ott van, ahol a tulajdonosa. Ezek szerint, a földön fekvő koponyák egyike eltűnt barátjáé lenne?! Két egyformát nem talált a kártyák között A változatosságra nagyon ügyeltek a

„gyűjtők”. És ekkor eszébe jutott, hogy az ő bankkártyája még ezeknél is szebb, különlegesebb. Hobbijából eredően, az észak-amerikai indián törzsek istene, a Nagy Manitu képe van rányomtatva * 154