Egészségügy | Tanulmányok, esszék » Projekt Hippokratész, vezetői összefoglaló

PROJEKT HIPPOKRATÉSZ Bizalmas PROJEKT HIPPOKRATÉSZ Vezetői összefoglaló 2020. augusztus 7 2 Bizalmas Tartalomjegyzék 1. Teljes program bevezetője 4 2. Megelőzés, szűrés és korai felismerés 11 3. Alapellátás 15 4. Járóbeteg-ellátás 21 5. Fekvőbeteg-ellátás 27 6. Rehabilitáció és ápolás 33 7. Finanszírozás 38 8. Irányítás, HR és adat 42 9. Változásmenedzsment 47 3 Bizalmas 1. Teljes program bevezetője Ezen, az egészségügy átalakítására vonatkozó javaslatcsomagnak az összeállítását egy átfogó, adatvezérelt elemzés előzte meg, amelynek során feltártuk a hazai egészségügyi rendszer jelenlegi állapotát, és beazonosítottuk azokat a kritikus pontokat, amelyek beavatkozást igényelnek. A koronavírus-járvány sok olyan hagyományos elemére rámutatott a magyar egészségügyi rendszernek (pl. lakosság magas szintű átoltottsága, magas szakmai színvonalú pulmonológiai ellátás), amely nemzetközi

összehasonlításban is jól működik, és komoly előnyt jelentett a járványhelyzet kezelése során. Számos olyan tényező is megmutatkozott azonban, amelyek további fejlesztésével minőségi változás érhető el a magyar egészségügyi rendszerben, és tovább javítható a lakosság általános egészségi állapota. Miért? – Egyértelmű lakossági igények, minőségi és gazdasági felzárkózás Magyarországon az egészségügyi rendszer megérett a mélyreható változtatásokra. A lakosság egészségügyi állapotát tekintve hazánk más EU-s és V4-es országokkal összehasonlítva is lemaradásban van. A legutolsó adatok szerint Magyarországon az 50 éves korban várható egészséges évek száma 16, míg Lengyelországban vagy Csehországban 18, Dániában pedig 20 év1. A megelőzhető és elkerülhető halálestek száma 10000 főre vetítve Magyarországon 387, szemben a többi V4-es ország 279-es átlagával, vagy 173-mal Ausztriában. Az

elkerülhető kórházi betegfelvételek száma is Magyarországon a legmagasabb a V4-ek közül2. A potenciálisan elvesztett életévek száma (PYLL) is a legmagasabb a V4-ek közül, 5,655 a többi V4-es ország 4,744-es átlagához képest.3 Ezek az egészségügyi mutatók jelzik az elveszett egészséges munkaerő által eredményezett jelentős gazdasági kiesést. A fejlesztés és a régiós országok utolérése csak mélyreható változásokon keresztül lehetséges. Az orvosi és szakdolgozói korfát vizsgálva látható, hogy az egészségügy humánerőforrás-krízise a jövőben súlyosbodni fog, a háziorvosok egyharmada, a szakorvosok ~20%-a 65 év feletti. Noha a kivándorlók és pályaelhagyók száma csökken, a rohamos tempóban elöregedő dolgozói társadalom miatt várható tömeges nyugdíjba vonulást nem tudják ellensúlyozni az egészségügyi képzésből érkező friss orvosok és szakdolgozók. A szükséges humán erőforrás hosszú távú

biztosítása csak strukturális változtatásokkal, és hozzájuk párosuló jelentős béremeléssel lehetséges. A lakossági igényekre a társadalmi felmérések eredményeiből lehet következtetni: nemzetközi közvélemény-kutató szervezetek, mint az IPSOS vagy Gallup által készített reprezentatív felmérések a magyar egészségüggyel való elégedettségi szintet csak 20% és 50% közé becsülték4. Egy 2020 júniusában készült hazai felmérésben5 az emberek számos megoldandó problémát jelöltek meg: 22%uk a várakozási idők csökkentését emelte ki, míg 16%-uk szerint a fókusz az orvosok számának 1 Eurostat 2017/2018 2 Eurostat2017/2018 3 100.000 főre vetítve, Eurostat 2017/2018 4 IPSOS Global Health Survey 2018, Gallup World Poll 2018 5 Századvég Lakossági attitűdfelmérés az egészségügyi rendszerhez kapcsolódóan 4 Bizalmas növelése kellene, hogy legyen. A válaszadók ~10%-a a jelenlegi felszereltség fejlesztését és

az egészségügyi dolgozók betegek felé tanúsított hozzáállását jelölte meg, mint fejlesztendő területet. A közfinanszírozású egészségügyi költségvetésünk nemzetközi összehasonlítása szintén a változás mellett szól: vásárlóerő-paritáshoz igazítva Magyarország költi a legkevesebbet az egészségügyre a V4-ek közül, Csehország költségeihez képest 1300 milliárd forinttal elmaradva. Ha a GDP arányos egészségügyi költségeket vizsgáljuk, 2018-ban Magyarország a GDP 4,7%-át fordította egészségügyi kiadásokra, elmaradva a 6,4%-os EU-s vagy az 5,4%-os V4-es átlagtól.6 A költések növelése ugyanakkor a rendszer lényegi elemeinek a megváltoztatása mellett hozza csak meg az elvárt eredményt. Merre? – Azt finanszírozzuk, ami bizonyítottan működik Az értékalapú változás a magyar egészségügyi rendszerben előtérbe helyezi azokat a tevékenységeket és beavatkozásokat, szolgáltatókat, amelyek valódi és

mérhető pozitív eredményeket (outcome) hoznak a páciensek számára. Érték = Eredmény, ami számít Valós ráfordítás Ennek a megközelítésnek lényegi következménye, hogy a minőség és a hatékonyság területén nem kell és nem is szabad kompromisszumot kötni, magasabb minőség az egészségügyben eleve hatékonyságnövekedést is eredményez (kevesebb komplikáció, kevesebb mellékhatás, kevesebb költség). A változások középpontjában ezért mindig a beteg számára fontos érték, azaz magasabb minőség áll, ami egyben nagyobb hatékonyságot, az erőforrások jobb felhasználását is eredményezi. Az ilyen elvekre épülő értékalapú változásnak három fő eleme van: 1 A szerepek következetes és világos leosztása: a megfelelő intézményi infrastruktúra és a feladatkörök kialakítása és tisztázása, új stratégiai és működési irányelvek megalkotása 2 Valós eredmények (outcome) visszacsatolása a rendszerbe: az

eredmények (outcome) gyűjtése, elemzése és transzparens közzététele, és a rendszerbe való visszacsatolás kialakítása 3 A finanszírozás teljesítményorientált átalakítása: az erőforrás-allokációs és finanszírozási keretrendszer megváltoztatása az új, értékalapú elvek mentén Ahhoz, hogy valódi változást érjünk el, mindig mind a három elemhez hozzá kell nyúlnunk az ellátórendszer minden szereplője esetében, egyszerre kell a feladataikat újra meghatározni, a finanszírozásukat megváltoztatni és mindezt rendszeres eredményméréshez és visszacsatoláshoz kötni. 6 OECD adat 2018 5 Bizalmas Hogyan? – 7+1 összefüggő beavatkozási terület 1. illusztráció: Beavatkozási területek Az egészségügy átalakítására 7 összefüggő beavatkozási területen kerültek kidolgozásra intézkedéscsomagok (1. illusztráció), melyek az egészségügy különböző területeit érintő, de azokon átívelő ajánlásokat

fogalmaznak meg. A 7 beavatkozási területen átívelve 53 intézkedéscsomag készült el, amelyek A (ellátási rendszer), B (finanszírozás), C (humán erőforrás) és D (irányítás és adat) csoportokba lettek besorolva. Ezek együttesen biztosítják a változás korábban említett 3 elemének a megvalósulását. Hogy a lakosság és az egészségügyben dolgozó több, mint 150 ezer ember számára is látható és érezhető eredményeket érjünk el, az intézkedéscsomagok párhuzamos, összehangolt implementációja szükséges. A +1. beavatkozási terület a változásmenedzsment teendőit foglalja magában Ezek fontosságát egy ekkora rendszert érintő változás esetében nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mikor? – Megvalósítás három fázisban A hosszú távú, mélyreható hatások elérése és a program társadalmi támogatottságának biztosítása érdekében az átfogó egészségügyi átalakítási programot lépcsőzetesen, az egyes

intézkedéscsomagokat megfelelően időzítve javasoljuk végrehajtani. A közvélemény támogatásának megnyeréséért és az átalakítási program megfelelő pozicionálásáért elsőként az olyan gyors eredményeket jelentő, alapvetően magas támogatottságú intézkedéscsomagok végrehajtása célszerű, amelyek egyértelműen pozitív képet tudnak kialakítani a társadalomban az átalakításokról. A következő fázisokban pedig – a szakértői közösség bevonása és célzott, hatékony kommunikáció mellett – sor kerülhet a mélyrehatóbb, komplexebb hatásokat kiváltó intézkedéscsomagok részletes megtervezésére és végrehajtására is. 6 Bizalmas 2. illusztráció: A végrehajtás javasolt ütemezése Az átalakítási program megvalósítását három fázisban javasoljuk: 1. fázis: Gyors eredmények – 2020 szeptember–2021 június között – rövid idő alatt megvalósítható, de jelentős pozitív egészségügyi és társadalmi

hattással bíró javaslatok, illetve a később végrehajtandó strukturális változásokat megalapozó intézkedéscsomagok 2. fázis: Háttérmunka – 2021 július–2022 június között – a megkezdett intézkedéscsomagok folytatására, illetve a strukturális változások részleteinek kidolgozására, további támogatására vonatkozó javaslatok 3. fázis: Strukturális változások – 2022 július után – az egészségügyi rendszer strukturális átalakításának végrehajtására vonatkozó javaslatok Az átalakítások ütemezése során figyelembe kell venni, hogy számos olyan, elsősorban hosszú távú, mélyreható átalakítási intézkedéscsomag szerepel a javaslatok között, amelyek megvalósítása szorosan összefügg (pl. a hálapénz visszaszorításához elengedhetetlen a szakorvosok bérfejlesztése, a párhuzamos munka szabályozása és a fiatal orvosok helyzetbe hozása). Ezek koordinációja csak erős központi irányítás és

változásmenedzsment mellett valósítható meg, amely garantálni tudja az intézkedéscsomagok megfelelő időzítését és összehangolt végrehajtását. Milyen forrásból? – Cseh minőségi szint az ellátásban, de kevesebb ráfordítással Magyarországon az egészségügyre fordított állami kiadások szintje jelenleg elmarad az EU-s és néhány környező ország költési szintjétől is. Míg az átalakítási program végrehajtása egyes területeken (pl. ellátórendszer strukturális átalakítása révén) megtakarításokat fog eredményezni, más esetekben (pl. létesítmények felújítása, bérfejlesztések) további források bevonására lesz szükség a változások eléréséhez. Az intézkedéscsomagok végrehajtásához becsléseink szerint 15 év alatt évente átlagosan addicionális ~3%-kal kell növelni az egészségügyre fordított állami folyó kiadásokat, amellyel – az ellátás minőségének jelentős emelése és a lakosság

egészségügyi állapotának javítása mellett – megközelítjük (de nem érjük el) Csehország jelenlegi finanszírozási szintjét. A többlet folyóköltségek jelentős része, mintegy 80%-a a humán erőforrás területén jelentkezik, míg 10% a finanszírozói modell, 8% az ellátórendszer és 2% az irányítás és adat területén 7 Bizalmas jelentkező kiadások súlya a 2026-os várható költségek között. Jelentős infrastrukturális beruházások szükségesek továbbá a létesítmények és az informatikai háttér fejlesztése és az eszközpark bővítése, megújítása érdekében. 3. illusztráció: Az egészségügyre fordított folyó kiadások várható növekedése 2020-2035 között A szükséges források egy része várhatóan az újonnan megnyíló EU-s finanszírozási lehetőségekből is fedezhető, különösen a Next Generation programból, amely várhatóan ~7 mrd eurónyi7 többletforráshoz juttatja Magyarországot a következő

költségvetési ciklusban. 7 Legutolsó elérhető információk alapján, Európai Bizottság, 2020. június 10 8 Bizalmas Hogyan olvassuk ezt a dokumentumot? Ez a dokumentum a projekt során készült ~1000 oldalas anyag vezetői összefoglalója. A következő 7 fejezet a beavatkozási területek tematikáját követi és a bennük található összesen 53 intézkedéscsomagot és a megoldási javaslatokat foglalja össze, míg az utolsó fejezet a változásmenedzsment részleteit ismerteti. A fejezetekben végig követhető, hogy az A, B, C és D típusú intézkedések hogyan egészítik ki egymást egy-egy területen belül, illetve az egyes területeken átívelve is. 9 Bizalmas 4. illusztráció: Javasolt intézkedéscsomagok Bizalmas 2. Megelőzés, szűrés és korai felismerés Magyarországon jelenleg is kiemelt jelentőségű a megelőzés, szűrés és korai felismerés, öt népegészségügyi program célozza a lakosság általános egészségügyi

állapotának javítását. Társadalmi szempontból kiemelt jelentőségű ezen rendszer megfelelő működése, hiszen ez a lakosság általános egészségügyi állapotának javításán túl az ellátórendszer fenntarthatóságához is hozzájárul. Az átalakítási javaslatcsomagban a megelőzés, szűrés és korai felismerés képezi az értéklánc első pillérét, amely a betegségek, egészségügyi problémák időszerű feltárását, illetve megelőzését célozza. A rendszer megújítására, minőségének növelésére a következő intézkedéseket javasoljuk: A1 Megelőzés, szűrések és a korai felismerés fejlesztése Háttér és cél: A jelenleg futó öt népegészségügyi program (Nemzeti Keringési Program, Nemzeti Rákellenes Program, Nemzeti Mentális Egészségügyi Program, Nemzeti Mozgásszervi Program, Nemzeti Gyermekegészségügyi Program) megfelelő területekre irányul, de a kitűzött célok magas szintűek, nem egyszerűen

megvalósíthatók, és hiányzik az alapellátás megelőzési, szűrési és korai felismerési stratégiákba történő integrálása, valamint az elérhetőség és a kényelem növelése (pl. jelenleg a nők kevesebb, mint 50%-a vesz részt emlőrák-szűréseken). Javasolt intézkedések • • • Megelőzés – szabályozással és anyagi ösztönzőkkel, egyértelmű célok mentén (pl. dohányzók arányának csökkentése 26%-ról 20%-ra) kell népszerűsíteni az egészséges életmódot és táplálkozást (pl. csökkentett só- és zsírbevitel), valamint csökkenteni kell a káros szenvedélyek, az alkoholfogyasztás és a dohányzás elterjedtségét Szűrés – el kell érni a veszélyeztetett csoportok 80%-ának szűrését minden releváns betegség esetében, digitalizált folyamatok, összehangolt kommunikáció és személyes ösztönzők (pl. plusz szabadnap) révén, valamint növelni kell a szűrővizsgálatok elérhetőségét, és le kell bontani a

szűrésekhez kapcsolódó „mentális gátakat” (pl. fájdalom, kellemetlen érzés stb) Korai felismerés – erősebben kell bevonni a háziorvosokat, foglalkozás-egészségügyi orvosokat és iskolaorvosokat a korai felismerésbe, meg kell teremteni a szükséges anyagi ösztönzőket az indokolt szűrések elvégzéséhez, és megfelelő képzéseket kell számukra nyújtani az ellátási utak követéséhez és a betegségek korai jeleinek felismeréséhez A2 Betegutak kialakítása a leggyakoribb krónikus betegségekre Háttér és cél: Bár Magyarországon is léteznek klinikai irányelvek mintegy 500 betegség kezelésére, ezeket az orvosok különböző mértékben tartják be, ami jelentős eltérésekhez vezet a kezelésekben és a kezelések eredményességében. Javasolt intézkedések: • Betegutak kifejlesztése – a szűréstől a kezelés lezárásáig terjedő betegutakat kell kifejleszteni a Szakmai Kollégium bevonásával az öt népegészségügyi

programban leírt stratégiai területeken (pl. Dániában szívbetegségekre és cukorbetegségre is kialakították ezeket) 11 Bizalmas • Adatgyűjtő- és elemző kapacitások, kikényszeríthetőség – ki kell alakítani a betegutak használatát ellenőrző adatgyűjtő és -elemző kapacitásokat, valamint biztosítani kell a betegutak követésének kikényszeríthetőségét, és finanszírozási ösztönzőrendszerben történő megjelenését (megszabott időn és lépésszámon belül el kell jutnia a betegnek a kivizsgálástól a kezelésig, pl. Dániában emlőrák esetében a gyanú felmerülésétől számított 24 órán belül elérhető a CT- vagy MR-vizsgálat, legfeljebb 62 napon belül pedig első definitív ellátás) A3 Munkaegészségügyi program újjászervezése Háttér és cél: A jelenlegi foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok felületesek, általánosak, tényleges egészségügyi hatásuk alacsony, és – mivel az eredményeket

általában nem osztják meg a háziorvosokkal – nem járulnak hozzá számottevően a megelőzés, szűrés és korai felismerés céljaihoz. Javasolt intézkedések – két lépésű átalakítás: • • Megerősített hatósági kontroll – rövid távon az NNK erőforrásainak (összességében az indikátorok rendszerszintű betartásának ellenőrzésére ~35-40 fős) bővítésével konkrét, teljesíthető célokat kell kijelölni, és meg kell erősíteni a jelenlegi szabályozás betartatását (pl. gyakoribbá kell tenni az ellenőrzéseket, több orvost kell ellenőrizni, és hiányosságok feltárása esetén az összes kiállított igazolást felül kell vizsgálni), a hatósági kontrollt, hogy a rendszer a közegészségügyi szerepét is hatékonyan be tudja tölteni Munkaadói egészségügyi stratégiák – hosszú távon egy amerikai stílusú munkaegészségügyi program bevezetését javasoljuk, amely minden munkaadónak egészségügyi tervek és célok

kialakítását írja elő, és különböző mérőszámokkal (pl. átlagos vérnyomás, BMI-index) rendszeresen visszaméri az eredményeket A4 A lakosság körében átfogó kommunikációs kampány indítása Háttér és cél: A koronavírus-járvány során hatékonyan működött a központi egészségügyi kommunikáció, amelyet a lakosság elfogadott, és a mindennapok során is aktívan követett. A megszerzett tapasztalatokat a megelőzés, szűrés és korai felismerés céljaira is fel lehet használni. Javasolt intézkedések: • • • Egészséges életmód népszerűsítése – a szűrési és oltási programok mellett az egészséges életmódot is népszerűsíteni kell, ösztönözni kell a lakosságot az aktív életvitelre, széles körű, magas intenzitású hagyományos és online kampányokon keresztül (pl. HPV-kampány) Egyablakos ügyintézés – ki kell alakítani a szűrővizsgálatok egyablakos ügyintézésének lehetőségét, elsősorban egy

internetes portálon („szűrővizsgálatok.hu”) keresztül Átfogó betegközpontú app – EESZT mobilapplikációt kell létrehozni, amelyben minden betegadat elérhető egy helyen, és személyre szabott ajánlásokat, akciótervet kaphatnak a betegek 12 Bizalmas A5 Prevenció és egészséges életmód népszerűsítése a fiatalok körében Háttér és cél: A jelenleg a fiatalok nagy részére jellemző, kevés fizikai aktivitással és egészségtelen étrenddel járó életmód átalakításával, megfelelő ösztönzőrendszerrel és gamifikációval sok betegség, szövődmény és kórházi látogatás megelőzhető lehet a jövőben. Javasolt intézkedések: • Mobilapplikáció és gamifikáció – olyan egészségapplikációt kell létrehozni, amely értékes ajándékokra beváltható pontokkal jutalmazza az egészséges életmódot (pl. séta, futás, kerékpározás), valamint rendszeres jelleggel kihívásokat és nyereményjátékokat indít az

érdeklődés és a motiváció fenntartására, akár ingyenes okoskarkötők, sportórák nyújtásával. Szingapúr Healthy 365 applikációja inspirációként szolgálhat, ami jutalmazza a testmozgást és az egészséges étkezést, mely jutalmakra váltható be. D7 A megelőzést és a szűrést tervező és koordináló központi szerv megerősítése Háttér és cél: A megelőzési, szűrési és korai felismerési programok összehangoltsága alacsony, és nincsenek jól integrálva az egészségügyi ellátásba, van tér a központi koordináció megerősítésére és a stratégiai tervezés fejlesztésére. Javasolt intézkedések: • • • NNK jogkörének megerősítése – ki kell bővíteni az NNK mandátumát a megelőzés, szűrés és korai felismerési programok tekintetében, stratégiai tervezési jogkörrel és visszamérési, felügyeleti feladatokkal, és az ehhez szükséges erőforrásokkal kell felruházni a szervezetet (központi szinten ~15-20

fő és regionális szinten további 15-20 fő) Helyi szereplők bevonása – a központi koordináció mellett a helyi szereplőket, pl. háziorvosokat is be kell vonni és motiválni kell az aktív részvételre a programokban Digitalizáció – növelni kell a programok digitális jelenlétét, digitális meghívókat is alkalmazni Több területen átívelő kezdeményezések Az alábbi kezdeményezések az átfogó jellegük miatt más fejezetekben kerültek kifejtésre: • C13. Az egészségügyi dolgozók képzése a hatékony, udvarias és együttérző kommunikációra – Alapellátás fejezetben részletezve (19. o) 13 Bizalmas Intézkedés Megvalósítás 2021 júniusáig Beruházási költség 2026-ig Folyó költség 2026-ban A1 – Megelőzés, szűrések és a korai felismerés fejlesztése Megelőzésre vonatkozó javaslatok megvalósíthatók A2 – Betegutak kialakítása a leggyakoribb krónikus betegségekre Teljes egészében A3 –

Munkaegészségügyi program újjászervezése Teljes egészében 3 mrd Ft A4 – A lakosság körében átfogó kommunikációs kampány indítása Teljes egészében 1 mrd Ft A5 – Prevenció és egészséges életmód népszerűsítése a fiatalok körében Teljes egészében 2 mrd Ft 0,6 mrd Ft D7 – Koordináló központi szerv mandátumának és erőforrásainak megerősítése Koncepció és szabályozás kidolgozható, szervezet felépítése megkezdhető 0,4 mrd Ft 0,8 mrd Ft 4,4 mrd Ft 36 mrd Ft Összesen 30 mrd Ft 2 mrd Ft 0,2 mrd Ft 14 Bizalmas 3. Alapellátás Az alapellátás megerősítése és szerepének növelése a sarokköve egy sikeres egészségügyi átalakításnak. Egy hatékony háziorvosi rendszer megfelelő kapuőri és egészségkoordinátori szerepkörökkel felruházva kezelhetővé teszi a szakellátás terhelését, így hozzájárul a teljes egészségügyi rendszer fenntarthatóságához. Az alapellátás megerősítésével,

kompetenciáinak kiterjesztésével, a háziorvosi jövedelmek megemelésével és minőségi biztosítékok bevezetésével nemcsak a háziorvosi pálya vonzereje növelhető, hanem a lakosság általános egészségi állapota is javítható. A háziorvosi ellátással kapcsolatban a közvélemény-kutatásokban is megmutatkozó általános elégedettség az ellátási kör, háziorvosi szerepkör bővítésével várhatóan tovább növelhető, különösen azon kistelepülések lakosságának körében, ahol a szakellátás nem, vagy csak korlátozott mértékben elérhető. Az átalakítási javaslatcsomagban az alapellátás képezi az értéklánc második pillérét, amely a háziorvosi, fogorvosi, védőnői és iskolaorvosi ellátást fedi le. A rendszer megújítására, minőségének növelésére a következő intézkedéseket javasoljuk: 5. illusztráció: Háziorvosi ellátást érintő változások A6 Háziorvosok erősebb, feladatalapú integrációja az ellátási

rendszerbe, valamint a kapuőri és egészségszervezői szerepük megerősítése Háttér és cél: A háziorvosok jelenlegi integráltsági szintje alacsony, nemzetközi összehasonlításban rendkívül szűk a feladat- és hatáskörük, hosszú távon pedig a rendszer fenntarthatóságának biztosításához növelni kell a rendszerben betöltött szerepüket. 15 Bizalmas Javasolt intézkedések: • • Kapuőri szerep – a tevékenységi kör kibővítésével és ösztönzők bevezetésével növelni kell a definitív ellátások arányát az alapellátásban, ezáltal csökkenthető a szakellátás terheltsége (pl. Dániában arányaiban nagyobb számú, erősebb kapuőri szereppel rendelkező háziorvos van, és az egy főre jutó járóbeteg-vizitek száma 38%-kal alacsonyabb a magyar értéknél) Egészségkoordinátori szerep – feladatául kell szabni, hogy a háziorvos az EESZT-ben navigálja a kezelés folyamatát, koordinálja a beavatkozásokat, egy

közvetlen kapcsolatot biztosítson a beteg és az egészségügyi rendszer között, a kezelés egészének szempontjából ő legyen a kulcsszereplő o Ezáltal egyértelműbb lesz a betegek számára az ellátási út, amelyben többnyire a háziorvos az elsődleges kapcsolattartó és a kezelés irányvonalának meghatározója A7 Lefedetlen régiók ellátásának megszervezése Háttér és cél: Számos régió alapellátása nem biztosított hosszú távon, már most is ~800 betöltetlen praxis van az országban, és a helyzet a kedvezőtlen háziorvosi korfa (a háziorvosok egyharmada már ma is 65 év feletti) miatt várhatóan tovább fog romlani a jövőben, ezért alternatív ellátási lehetőségeket is ki kell dolgozni ezen régiók alapellátásának biztosítására. Javasolt intézkedések: • • • Betöltetlen pozíciók vonzereje – anyagilag kell ösztönözni a háziorvosokat ezen pozíciók betöltésére (C1-C2. javaslatokban részletezve)

Járóbeteg-ellátó intézmények – a 15-20 percen belül megközelíthető települések számára reális alternatívát jelent a környékbeli járóbeteg-ellátó központokban igénybe vehető alapellátás, amely mellett települési szinten kijelölt, külön képesítéssel rendelkező szakorvosok vagy szakápolók veszik át a koordinátori szerepet Telemedicina – széles tömegek, különösen a fiatalabb korosztály ellátását kell biztosítani az ellátatlan körzetekben az orvosi kapacitások optimális, telemedicinán keresztüli kihasználásával A8 Fogorvosi ellátás rendszerének megerősítése Háttér és cél: Míg az állami finanszírozású fogorvosi ellátás alulfinanszírozott és sok a betöltetlen vidéki praxis, a magánfinanszírozású ellátás működése nem transzparens, és nincsenek megfelelő minőségi biztosítékok a rendszerben. Javasolt intézkedések: • • Többletforrás biztosítása – a következő pár éven belül

lépésenként, legalább 50%-kal kell növelni az állami ellátók finanszírozását, minőségalapú finanszírozási logika kiépítése mellett Minőségbiztosítás – a háziorvosi ellátáshoz hasonló rendszerszintű, minőségi standardokat kell bevezetni az átláthatóság növelése és a megfelelő minőségi szintek biztosítása érdekében, majd ezekhez a javadalmazás 15-25%-át kitevő minőségalapú finanszírozási komponens kell rendelni 16 Bizalmas A9 Védőnői rendszer fejlesztése Háttér és cél: Az egyedülálló magyar védőnői rendszeren belül jelentős különbségek tapasztalhatók az ellátók között: a feladatellátás minősége változó, nincs visszacsatolás és nem megfelelő a koordináció az alapellátás többi ágával, valamint jelentős a betöltetlen védőnői körzetek aránya. Javasolt intézkedések: • • Minőség- és eredményfókusz – minőség- és eredményalapú ösztönzőket, valamint erősebb

ellenőrzési rendszert kell bevezetni az ellátás standardizálása és a magas minőség biztosítása érdekében (potenciálisan be kell vezetni egy 10-20% súlyú minőségalapú komponenst a védőnői javadalmazásban) Koordináció javítása – a védőnőket területi körzetek helyett a házi gyermekorvosok mellé rendelni, ezzel növelve a hatékonyságot és az együttműködést (átlagosan 1:4 gyermek háziorvos-védőnő aránnyal) A10 Időpontfoglaló rendszer bevezetése a rendelőkben és járóbetegközpontokban Háttér és cél: Az alap- és járóbeteg-ellátás alacsony szintű digitalizációja jelentős hatékonytalansághoz vezet, amely közvélemény-kutatások által is alátámasztott magas várakozási időket és alacsony betegelégedettséget eredményez. Javasolt intézkedések: • • Központosított időpontfoglalás – lehetővé kell tenni a központi időpontfoglalást az EESZTplatformon belül, önkiszolgáló telefonos és internetes

időpontfoglalási lehetőségekkel Ügyfélhívó rendszerek – digitális ügyfélhívó rendszereket kell bevezetni az ellátó intézményekben (Debrecen és a Honvédkórház példájára), ezzel is csökkentve az adminisztrációs terheket, biztosítva a méltányos várakozási időt a betegeknek, valamint lehetővé téve az adatalapú leterheltségi elemzéseket A11 Járóbeteg és fekvőbeteg intézetek felújítása és karbantartása Háttér és cél: A fekvő- és járóbeteg intézmények létesítményei és infrastruktúrája rossz állapotban vannak, ami rontja a hatékonyságot és a betegélményt, az intézmények bevételei pedig nem fedezik a szükséges felújítások költségét. Javasolt intézkedések: • További források – a következő 12 évben évi ~0,4 mrd Ft beruházási forrás bevonásával (bele nem értve a járóbeteg-ellátó intézmények létesítményeiben működő háziorvosi rendelőket; a teljes ellátórendszeri infrastruktúra

felújításának költsége évi ~224 mrd Ft, amely várhatóan jelentős mértékben fedezhető EU-s forrásokból) fel kell újítani a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás infrastruktúráját, egyaránt beleértve a kisebb, főképp esztétikai felújításokat (pl. festés), és a nagyobb volumenű infrastrukturális beruházásokat is (pl eszközbeszerzés, épületbővítés) 17 Bizalmas B1 Finanszírozási ösztönzőrendszer logikájának újragondolása Háttér és cél: A jelenlegi finanszírozás alapvetően kártyapénz-alapú, csak nagyon alacsony (4-6%) súllyal van jelen eredmény- vagy minőségfinanszírozás, és az ösztönzőrendszer nem segíti elő a háziorvosok kapuőri szerepének betöltését. Számos külföldi példát láthatunk fejlett ösztönzőrendszer használatára az alapellátásban (pl. az Egyesült Királyságban 77 indikátor határozza meg a háziorvos jövedelmének 20-25%-át). Javasolt intézkedések: • •

Indikátorrendszer továbbfejlesztése – specifikus jógyakorlatok követését, pozitív betegkimenetelt, és magas minőségű ellátást mérő indikátorokat kell kijelölni (a mai 8-16 indikátor 30-40 mutatóra történő bővítésével) Finanszírozási ösztönzők – a mérőszámokhoz pénzügyi ösztönzőket kell kapcsolni, és növelni kell az indikátorrendszeren alapuló ösztönző díjazás arányát a háziorvosi jövedelemben (1525%-ra) C1 A háziorvosok jövedelmi szintjének jelentős megemelése Háttér és cél: A háziorvosi korfa rendkívül előnytelen, sok a 65 év feletti háziorvos, míg a háziorvosi pálya vonzereje alacsony, és az utánpótlás nem elegendő a létszám fenntartásához és az üres praxisok betöltéséhez. Javasolt intézkedések: • Magasabb jövedelem – olyan szintre kell emelni a háziorvosi jövedelmet a B1 intézkedésben részletezett minőségi indikátorok bevezetésével együtt, amely növeli a pálya vonzerejét,

és nemzetközi összehasonlításban is versenyképesnek számít o Becsléseink szerint a vásárlóerő alapján korrigált osztrák háziorvosi jövedelem 75-80%ára kell emelni a javadalmazást, amely 130-140%-os emelkedést jelent (a mai átlagos 575 ezer forintos javadalmazást 1300-1400 ezer forintosra növeli) C2 Háziorvosi életpályamodell újragondolása, megerősítése Háttér és cél: A szakorvosival ellentétben a háziorvosi pálya nem biztosít folyamatos előrelépési lehetőséget, és felfelé ívelő szakmai életpályát, valamint a pályára lépéskor komoly kiadást jelent a praxisjog megvásárlása, így a pálya vonzereje alacsony a fiatal orvosok körében. Javasolt intézkedések: • Háziorvosi életpályamodell – olyan életpályamodellt kell bevezetni, amely a pályára lépéskor praxisvásárlási támogatással (10-20 millió forint), a teljes életpálya során fokozatos jövedelememelkedéssel (pl. szolgálati időn alapuló jövedelmi

szorzók), a háziorvosi karrier végén pedig praxisátadási támogatással (4-8 millió forint) segíti a pálya vonzerejének növelését 18 Bizalmas C3 A háziorvosok tevékenységi körének, szakmai képzésének kiterjesztése Háttér és cél: Korlátozott feladat- és hatáskörük miatt a háziorvosok olyan betegeket is a járóbeteg-ellátásba utalnak be, akik nemzetközi példák alapján elláthatók lennének a háziorvos által is, így kapuőri feladatkörüket a jelenlegi helyzetben csak korlátozottan tudják betölteni. Javasolt intézkedések: • • • Eszköztár bővítése – támogatni kell olyan eszközök (pl. ultrahang, spirométer, ABPM) beszerzését, amelyek segítségével növelhető a háziorvosok által nyújtott definitív ellátások köre Szakmai képzés kiterjesztése – további szakmai képzéseket kell nyújtani a háziorvosok számára, hogy megfelelő felkészültséggel láthassák el a bővített feladatkörüket (pl.

véroxigénszint-mérés, 24 órás ambuláns vérnyomásmérés, ultrahangos vizsgálatok) Szabályozás átalakítása – szabályozási oldalon is meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a háziorvos olyan ellátásokat is nyújthasson, amelyek nemzetközi példák alapján az alapellátásban is elérhetővé tehetők (pl. vérvétel) C4 Orvosi képzési férőhelyek növelése Háttér és cél: A pályaelhagyást és kivándorlást figyelembe véve nem képzünk elég orvost, az orvosok, és különösen a háziorvosok száma várhatóan csökkenni fog a következő években, de hosszú távon ez a negatív folyamat a képzési férőhelyek növelésével kezelhető. Javasolt intézkedések: • • Férőhelyek számának növelése – ~25%-kal kell növelni a magyar nyelvű, államilag finanszírozott általános orvosi képzésbe felvett hallgatók számát Külföldi hallgatók aránya – amennyiben a képző intézmények nem rendelkeznek elegendő kapacitással a

megnövekedett hallgatói létszám kezeléséhez, felül kell vizsgálni (és potenciálisan szabályozni kell) a külföldi hallgatók arányát (jelenleg több mint 50%) és az általuk fizetett tandíjakat o Összességében továbbra is biztosítani kell az intézményeknek a korábbi finanszírozási szintet, hogy a létszámbővítés egyetemek finanszírozási egyensúlyának veszélyeztetése nélkül is megvalósítható legyen C13 Az egészségügyi dolgozók képzése a hatékony, udvarias és együttérző kommunikációra Háttér és cél: Közvélemény-kutatások eredményei szerint az egészségügyi ellátással való elégedetlenség egyik legfőbb forrása az egészségügyi dolgozók esetenkénti negatív viszonyulása a betegekhez és a páciensek által elvárt megértő és együttérző kommunikáció alacsony szintje. 19 Bizalmas Javasolt intézkedések: • • Dolgozók képzése – kommunikációs képzéseket kell szervezni a dolgozóknak,

amelyek felhívják a figyelmet a hatékony, udvarias és együttérző kommunikáció fontosságára, valamint a mindennapi munka során is alkalmazható eszközöket, technikákat adnak a dolgozóknak a betegek kezelésére és a velük való bánásmód egységesítésére, javítására Visszamérés – álcázott megfigyelési látogatásokkal vissza kell mérni a képzések gyakorlati sikerességét, a dolgozók beteghez való viszonyulását, és szankcionálni kell a kedvezőtlen viselkedésformákat Megvalósítás 2021 júniusáig Beruházási költség 2026-ig A6 – Háziorvosok erősebb, feladatalapú integrációja Fokozatos bevezetés megkezdhető C1-C4. intézkedéscsomagok alatt jelentkező költségek A7 – Lefedetlen régiók ellátásnak megszervezése Koncepció kialakítása megkezdhető A8 – Fogorvosi ellátás rendszerének megerősítése Teljes egészében A9 – Védőnői rendszer fejlesztése Teljes egészében A10 – Időpontfoglaló

rendszer bevezetése Teljes egészében 4,3 mrd Ft A11 – Járóbeteg és fekvőbeteg intézetek felújítása és karbantartása Első hullám megkezdhető 2,1 mrd Ft B1 – Finanszírozási ösztönzőrendszer logikájának újragondolása Bevezetés megkezdhető 1 mrd Ft C1 – A háziorvosok jövedelmi szintjének jelentős megemelése Bevezetés megkezdhető 59,2 mrd Ft C2 – Háziorvosi életpályamodell újragondolása, megerősítése Bevezetés megkezdhető 7,4 mrd Ft C3 – A háziorvosok tevékenységi körének kiterjesztése Eszközbeszerzés, képzés megkezdhető C4 – Orvosi képzési férőhelyek növelése Teljes egészében C13 – Képzés a hatékony, udvarias és együttérző kommunikációra Teljes egészében Intézkedés Összesen Folyó költség 2026-ban 2 mrd Ft 1 mrd Ft 22,2 mrd Ft 0,1 mrd Ft 0,4 mrd Ft 17 mrd Ft 4,1 mrd Ft 25,4 mrd Ft 95,4 mrd Ft 20 Bizalmas 4. Járóbeteg-ellátás A járóbeteg-ellátás szerepének

és hatékonyságának növelése és a nyújtott ellátások minőségének javítása kulcsfontosságú az egészségügyi rendszer hosszú távú fenntarthatósága szempontjából, hiszen egy jól működő alap- és járóbeteg-ellátás a lakosság egészségi állapotának javítása mellett tehermentesíteni tudja a fekvőbeteg-ellátást is. Nemzetközi kitekintésben szintén az tapasztalható, hogy a vezető európai egészségügyi ellátórendszerek is egyre inkább a járóbeteg-ellátást helyezik a középpontba. Az átalakítási javaslatcsomagban a járóbeteg-ellátás képezi az értéklánc harmadik pillérét, amely az önálló járóbeteg-ellátó központokban és kórházi „poliklinikákon” (széleskörű ellátást nyújtó, integrált kórházi járóbeteg-ellátó központokban) nyújtott ellátásokat fedi le. A rendszer megújítására, minőségének növelésére a következő intézkedéseket javasoljuk: A11 Járóbeteg és fekvőbeteg intézetek

felújítása és karbantartása Háttér és cél: A járóbeteg intézmények létesítményei és infrastruktúrája rossz állapotban vannak, ami rontja a hatékonyságot és a betegélményt, az intézmények saját bevételei pedig nem fedezik a szükséges felújítások költségét. Javasolt intézkedések: • További források – a következő 12 évben évi ~69,5 mrd Ft forrás bevonásával (a teljes ellátórendszeri infrastruktúra felújításának költsége évi ~224 mrd Ft) fel kell újítani az önálló járóbeteg-ellátórendszer infrastruktúráját, egyaránt beleértve a kisebb, főképp esztétikai felújításokat (pl. festés, színkódolás), és a nagyobb volumenű infrastrukturális beruházásokat is (pl. környezet parkosítása, nagyobb eszközbeszerzés) 6. illusztráció: Többszintű modell a járóbeteg-ellátásban 21 Bizalmas A12 Ellátórendszer minőségalapú átalakítása Háttér és cél: A járóbeteg-kapacitások jelenleg szét

vannak aprózódva, 557 közfinanszírozású ellátási pont van, melyek nincsenek összehangolva, ami jelentősen rontja az ellátás minőségét és a betegélményt, ezért indokolt a rendszer átalakítása. Javasolt intézkedések: • • • Területi lefedettség összehangolása – a hatékonyság növelése és a betegélmény javítása érdekében egy konkrét javaslatot dolgoztunk ki, amelyben előre lefektetett, egyértelmű elvek mentén, földrajzilefedettség-szimulációkkal megterveztük a járóbeteg-ellátás területi újjászervezésének egy lehetséges megvalósítását (~220 intézmény el tudja látni a lakosságot) Harmonizáció – megyei szinten össze kell hangolni a járó- és fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményeket, az összetettebb járóbeteg-ellátásokat kórházi poliklinikákon kell biztosítani Kétszintű ellátás – az ellátás minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében kétszintű ellátórendszert

kell kialakítani, ahol minden ellátói szint számára egyértelműen meghatározott a nyújtható szolgáltatások köre (pl. az olyan összetettebb ellátások, mint a neurológia vagy az onkológia csak a teljeskörű ellátást biztosító kórházi poliklinikákon érhetők el). A rendszer bevezetése 2035-ig az intézmények számának 60%-os konszolidációját eredményezi. o Az önálló járóbeteg-ellátó központok a minőségi feltételek teljesítésének függvényében alapszintű vagy kiegészített alapszintű ellátást nyújthatnak o A kórházi poliklinikák teljeskörű, minden szakterületre kiterjedő járóbeteg-ellátást és diagnosztikai ellátást nyújthatnak 7. illusztráció: Első javaslat a járóbeteg-ellátás különböző szintjei által nyújtható ellátások körére 22 Bizalmas A13 Telemedicina továbbfejlesztése a szakorvosok elérhetőségének növelése céljából Háttér és cél: Az állami egészségügyi telemedicina

Magyarországon gyerekcipőben jár, noha a koronavírus-járvány alatt fellendült a használata, és a használatát elősegítő szabályozási intézkedések is életbe léptek. Indokolt a telemedicina további fejlesztése a szakellátáshoz való hozzáférés növelésére a gyengén lefedett területeken. Javasolt intézkedések: • • • Háziorvosi támogatás – lehetővé kell tenni a háziorvosok számára, hogy komplex krónikus betegségek kezelése esetén telemedicinás eszközökkel konzultáljanak szakorvosokkal (hasonlóan, mint a magyar bírósági rendszerben már működő távmeghallgatás intézménye) Közvetlen ellátás – elérhetővé kell tenni a betegek számára a közvetlen telemedicinás szakorvosi vagy háziorvosi konzultációkat (dedikált távkonzultációs órákkal) és a receptek távoli újrafelíratását Távradiológia – be kell vezetni az európai radiológusok több mint 60%-a által használt távradiológiát, amely

lehetővé teszi a leletek távoli kiértékelését és a munkateher megfelelő megosztását A14 Laborok központosítása és a háttérlogisztika fejlesztése Háttér és cél: Szétaprózódott a laboratóriumi szolgáltatás, noha a vizsgálatok többségét már most is nagy klinikák végzik, ezzel szemben a mintaadási pontok száma túl alacsony, nem hatékony a tesztelési folyamat, így hosszú várakozási idők alakulnak ki. Az átalakításokkal egyszerűsíthető a folyamat, ezáltal javítható a betegélmény, illetve növelhető a rendszer hatékonysága és gyorsítható az eredmények feldolgozása. Javasolt intézkedések: • • • • Központi laborok – nagy mennyiségű minta feldolgozására alkalmas központi laboratóriumi intézményeket kell kialakítani a kórházakban, hogy lehetőség szerint a lelet utazzon, ne a beteg Rendelői mintavétel – lehetővé kell tenni a házi- és szakorvosoknak, hogy a rendelőben vegyék le a szükséges

mintákat Logisztika – megfelelő rendszert kell kiépíteni a minták összegyűjtésére és feldolgozására Kisebb laborok – a kisebb, kevésbé hatékonyan működő laborok tevékenységét központosítani kell a hatékonyság növelése érdekében (a vizsgálatok 90%-át már most is a laborok 43%-a végzi) B1 Elmozdulás az eset- és minőségalapú finanszírozási ösztönzőrendszer felé Háttér és cél: A jelenlegi finanszírozásban nincs jelen eredmény- vagy minőségfinanszírozás, és a rendszer arra ösztönzi a járóbeteg-ellátókat, hogy a TVK-határig feltöltsék a kvótájukat, de ne haladják meg azt, így a jelenlegi finanszírozás nem tudja leképezni a valós lakossági keresletet. 23 Bizalmas Javasolt intézkedések: • • Indikátorrendszer kialakítása – specifikus jógyakorlatok követését, pozitív betegkimenetelt, és magas minőségű ellátást mérő indikátorokat kell kijelölni (pl. alacsony mortalitási ráta,

szövődményráta, megfelelő ellátási folyamat) Finanszírozási ösztönzők – a mérőszámokhoz pénzügyi ösztönzőket kell kapcsolni, és minőségalapú többletfinanszírozást (5-10%) kell biztosítani a járóbeteg-ellátásban C5 A szakorvosok bérszínvonalának jelentős megemelése Háttér és cél: A szakorvosi korfa rendkívül előnytelen, a szakorvosok 20%-a már most is 65 év feletti, és ez várhatóan tovább nő a következő időszakokban, miközben a probléma egyik fő forrása a nem megfelelő bérezés, a Nyugat-Európában elérhető jövedelem többszöröse a hazai béreknek. Javasolt intézkedések: • Magasabb jövedelem – olyan szintre kell emelni a szakorvosi béreket, amely nemzetközi összehasonlításban is versenyképesnek számít o Becsléseink szerint a vásárlóerő alapján korrigált osztrák szakorvosi jövedelem 7580%-ára kell emelni a bérszinteket, amely 130-140%-os emelkedést jelent (a mai átlagos 725 ezer forintos

javadalmazást 1650-1750 ezer forintosra növeli) C7 A köz- és magánellátásban végzett párhuzamos munka szabályozása Háttér és cél: A közellátásban dolgozó orvosok párhuzamos magánszektori munkavállalása negatív hatással van az ellátás hatékonyságára, összeférhetetlenségekhez vezet, és végső soron rontja az ellátás minőségét. Javasolt intézkedések: • • Jövedelem korlátozása – főállású állami munkavállalók esetében maximalizálni kell a jövedelem vagy munkaidő arányában a magánszektori munkavállalást, amely lehet a béremelés egyik feltétele (pl. főállású állami munkavállalók esetében az Egyesült Királyságban a jövedelem 10%-a, Franciaországban a 30%-a származhat a magánszektorból) További ösztönzők – ösztönözni kell az elsődlegesen az állami szektorban történő munkavállalást, anyagi bónuszok és/vagy gyorsított előrelépési lehetőségek formájában C8 Személyi

minimumfeltételek szabályozásának átalakítása Háttér és cél: Az ellátás minimális tárgyi és személyi feltételeit szabályozó 60/2003. (X 20) ESzCsM rendelet több esetben szigorú, nehezen teljesíthető feltételeket szab meg, és szakértői álláspontok szerint a szabályozás idejétmúlt, nem életszerű, felülvizsgálatra szorul, és az ellátók az esetek jelentős részében már most sem tudják teljesíteni a megszabott feltételeket. Javasolt intézkedések: • Rendelet átalakítása – felül kell vizsgálni a minimumrendelet létjogosultságát és hozzáadott értékét, és külföldi példák alapján– központilag meghatározott elvek és keretek mentén – 24 Bizalmas potenciálisan az ellátóra kell delegálni a megbízható és biztonságos ellátás biztosításának felelősségét és a teljes munkaszervezést C9 A szakdolgozói béremelés reálértékének megtartása Háttér és cél: Míg a szakorvosok esetében főként a

kivándorlás, külföldi munkavállalás jelenti a legfőbb elszívó erőt, addig a szakdolgozók esetén az egyéb belföldi szektorok elszívó ereje a legjelentősebb, ezért kiemelten fontos biztosítani a megállapodott szakdolgozói béremelés reálértékének hosszú távú megtartását. Javasolt intézkedések: • Inflációkövetés – hosszú távon is meg kell tartani a bérek reálértékét, ezért a szakdolgozói béreket az inflációval (MNB-előrejelzések alapján várhatóan 3%) megegyező mértékben kell növelni a bérfejlesztés 2022-es befejezését követő időszakban (2023-ban ~14 mrd Ft költség) Több területen átívelő kezdeményezések Az alábbi kezdeményezések az átfogó jellegük miatt más fejezetekben kerültek kifejtésre: • • • • A10. Időpontfoglaló rendszer bevezetése a rendelőkben és járóbetegközpontokban – Alapellátás fejezetben részletezve (17. o) C4. Képzési férőhelyek növelése – Alapellátás

fejezetben részletezve (19 o) C6. Fiatal nemzedékek helyzetbe hozása – Fekvőbeteg-ellátás fejezetben részletezve (31 o) C13. Az egészségügyi dolgozók képzése a hatékony, udvarias és együttérző kommunikációra – Alapellátás fejezetben részletezve (19. o) 25 Bizalmas Megvalósítás 2021 júniusáig Beruházási költség 2026-ig A11 – Járóbeteg és fekvőbeteg intézetek felújítása és karbantartása Első hullám 417 mrd Ft A12 – Ellátórendszer minőségalapú átalakítása Koncepció kidolgozható 8,2 mrd Ft -10,8 mrd Ft A13 – Telemedicina továbbfejlesztése Teljes egészében 7,6 mrd Ft 0,2 mrd Ft A14 – Laborok központosítása és a háttérlogisztika fejlesztése Javarészt megvalósítható 2,4 mrd Ft 0,7 mrd Ft B1 – Elmozdulás az eset- és minőségalapú finanszírozás felé Bevezetés megkezdhető Alapellátás fejezetben lefedve C5 – A szakorvosok bérszínvonalának jelentős megemelése Bevezetés

megkezdhető 247,2 mrd Ft C7 – A köz- és magánellátásban végzett párhuzamos munka szabályozása Koncepció és szabályozás kidolgozható C8 – Személyi minimumfeltételek szabályozásának átalakítása Bevezetés megkezdhető C9 – Szakdolgozói bérek reálértékének megtartása Tervezés megkezdhető Intézkedés Összesen Folyó költség 2026-ban 60 mrd Ft 435,2 mrd Ft 297,3 mrd Ft 26 Bizalmas 5. Fekvőbeteg-ellátás A fekvőbeteg-ellátás egészségügyi rendszerben betöltött kulcsszerepének biztosítása és az aktív ellátás színvonalának garantálása miatt kiemelkedő fontosságú a rendszer hatékony, eredmény- és minőségorientált működtetése. A nemzetközi gyakorlatok egy többszintű, minőségfókuszú finanszírozáson alapuló fekvőbeteg-ellátó rendszer kialakítását teszik indokolttá, amely a hosszú távú fenntarthatóság mellett az ellátás minőségének javítását, a kezelések jobb kimenetelét is

eredményezi. Az átalakítási javaslatcsomagban a fekvőbeteg-ellátás képezi az értéklánc negyedik pillérét, amely a kórházi ellátást fedi le. A rendszer megújítására, minőségének növelésére a következő intézkedéseket javasoljuk: A11 Járóbeteg és fekvőbeteg intézetek felújítása és karbantartása Háttér és cél: A fekvőbeteg intézmények létesítményei és infrastruktúrája rossz állapotban vannak, ami rontja a hatékonyságot és a betegélményt, és ez a probléma Budapesten a legsúlyosabb. Jelentős és fókuszált beruházási terv mentén javasolt a rendszer megújítása. Javasolt intézkedések: • További források – a következő 12 évben évi ~154 mrd Ft forrás bevonásával (a teljes ellátórendszeri infrastruktúra felújításának költsége évi ~224 mrd Ft) fel kell újítani a fekvőbeteg-ellátórendszer infrastruktúráját, egyaránt beleértve a kisebb, főképp esztétikai felújításokat (pl.

színkódolás), és a nagyobb volumenű infrastrukturális beruházásokat is (pl oxigéntechnikai beruházások, parkosítás) 8. illusztráció: Többszintű modell a fekvőbeteg-ellátásban 27 Bizalmas A12 Ellátórendszer minőségalapú átalakítása Háttér és cél: A fekvőbeteg-ellátás kapacitásai jelenleg szét vannak aprózódva, az ellátási pontok nincsenek összehangolva, ami jelentősen rontja az ellátás minőségét, ezért indokolt a rendszer átalakítása. Javasolt intézkedések: • • • • Háromszintű ellátás – az ellátás minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében háromszintű ellátórendszert kell kialakítani, ahol minden ellátói szint számára egyértelműen meghatározott a nyújtható szolgáltatások köre. Mivel több tanulmány és a hazai ellátási adatok alapján is pozitív összefüggés van az esetszám és az ellátás minősége között, minőségi kritériumok figyelembevételével

kell meghatározni, hogy az egyes kórházak milyen kezeléseket nyújtanak, milyen profillal működhetnek (pl. szülészet csak olyan kórházban működtethető, ahol az évi esetszám eléri az ~500-600-at). A rendszer bevezetése 2035-ig az intézmények számának 35%-os konszolidációját eredményezi. o A helyi kórházak sürgősségi és alapszintű ellátást nyújtanak, sürgősségi szakorvosokkal és alap felszereltségű műtőszobával o A regionális kórházak kevésbé időkritikus, elektív és magas minőség/volumen összefüggésű ellátásokat nyújtanak, és képesek a különleges esetek kezelésére (alapvetően megyei bontású rendszerben, összesen 19 megyei és 4 fővárosi kórházzal) o A specializált országos intézetek az egyes szakterületeken (a jelenlegi 9 helyett 5 specializált intézet megtartása mellett) az elérhető legmagasabb szintű ellátást nyújtják Területi lefedettség – egy konkrét javaslatot dolgoztunk ki, amelyben előre

lefektetett, egyértelmű elvek mentén, földrajzilefedettség-szimulációkkal megterveztük a fekvőbetegellátás területi újjászervezésének egy lehetséges megvalósítását, biztosítva ezzel a szükséges területi lefedettséget (pl. a társadalom 85%-a számára legfeljebb 30 percen belül elérhetőnek kell lennie a legközelebbi kórháznak) Harmonizáció – megyei szinten össze kell hangolni a járó- és fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények elhelyezkedését, különös tekintettel a kórházi poliklinikákra Nemzetközi trendek – a javasolt átalakítások, a többszintű ellátás kialakítása és a fekvő- és járóbeteg-ellátás koordinációja a nemzetközi trendekben is tapasztalhatók, a közelmúltban egészségügyi átalakításokat végrehajtó országok hasonló elveket követtek a változtatások végrehajtása során (pl. Dániában szintén háromszintű fekvőbeteg-ellátó rendszert alakítottak ki, amely a megfelelő területi

lefedettség biztosításán és a kezelések komplexitásán alapult) 28 Bizalmas 9. illusztráció: Javaslat az ellátórendszer átalakítására 2035-ig A15 A felesleges kórházi kapacitások átalakítása egyéb feladatra Háttér és cél: Az átalakítási program eredményeként kapacitás szabadul fel az aktív és krónikus ágyak (~14 000 aktív és ~13 000 krónikus ágy, ennek előfeltétele az otthonápolási rendszer A18. intézkedéscsomagban részletezett fejlesztése) terén, illetve a szükséges ellátó intézmények számában is csökkenés (35%) várható, így lehetőség nyílik ezen kapacitások átalakítására, más célokra történő felhasználására. Javasolt intézkedések: • • Több szakasz – fokozatosan, az érintettek bevonásával, visszajelzések beépítésével kell végrehajtani az átalakításokat (pl. hosszú távú ápolási otthonokká, menedékházakká, hajléktalanszállókká, idősotthonokká) Proaktív

kommunikáció – a kezdetektől fogva párbeszédet kell kezdeményezni és minőségfókuszú kommunikációt kell folytatni a lakossággal, önkormányzatokkal, egészségügyi szakemberekkel, és az átalakítások melletti kommunikációban elismert szakemberekre kell támaszkodni A16 Mentőszolgálat állomások integrálása kórházakkal vagy katasztrófavédelmi központokkal Háttér és cél: A mentőállomások egy része elavult és korszerűtlen, ami csökkenti a szolgáltatás színvonalát és minőségét, és emellett az infrastruktúra elaprózódottsága miatt az csak magas költségek mellett üzemeltethető. 29 Bizalmas Javasolt intézkedések: • Infrastruktúra optimalizálása – felújításokkal egyidejűleg lépésenként optimalizálni és integrálni kell a mentőállomásokat három lehetséges opció mentén: o Kórházzal való integráció – amennyiben a minőségi kritériumok és a szükséges területi lefedettség által meghatározott

intézménystruktúra lehetővé teszi, a sürgősségi osztállyal rendelkező helyi kórházakkal kell integrálni a mentőállomásokat (jelenleg mindössze 22 ilyen állomás van, ennek jelentős növelése javasolt) o Tűzoltósággal/rendőrséggel/katasztrófavédelemmel való integráció – azokon a területeken, ahol a kórházi integráció nem végrehajtható, alternatív lehetőségként az üzemeltetési, karbantartási költségek optimalizációja érdekében más helyi szervekkel kell integrálni a mentőállomásokat (jelenleg mindössze 7 ilyen állomás van, ennek növelése javasolt) o Egyedi ellátási pontként való üzemeltetés – amennyiben sem a helyi kórházakkal, sem más helyi szervekkel nem kivitelezhető az integráció, továbbra is egyedi ellátási pontként kell üzemeltetni a mentőállomásokat, viszont ez esetben felül kell vizsgálni a kihasználtságot, az esetleges optimalizációs lehetőségeket (jelenleg az állomások nagy része, 227

ellátási pont ilyen struktúrában működik, ezek jelentős részét kórházakkal vagy más szervekkel kell integrálni) A17 RFID/QR-rendszer bevezetése a kórházakban Háttér és cél: A betegek és felszerelések intézményen belüli mozgása nem megfelelően kezelt, jelenleg sok időt és erőforrást kell fordítani a betegek/felszerelések megtalálására és követésére is, továbbá a leltározási, készletnyilvántartási rendszerek sok esetben hiányosak, nem megfelelőek. Javasolt intézkedések: • Intelligens követés – be kell vezetni az RFID-chipek és QR-kódok használatát az eszközök és személyek követésére, a betegek irányítására és a raktárszobák újratöltésére o Eszközök – lehetővé válik az eszközök, berendezésének helyzetének, mozgásának és kihasználtságának valós idejű követése o Személyzet – értesíthetővé válik a személyzet a betegek elérhetősége és vészhelyzetek esetén o Betegirányítás

– nyomonkövethetővé válik a beteg intézményen belüli mozgása o Raktárazás – alacsony készletszintek (pl. gyógyszerek esetében) lehetővé válik az automatikus készletfeltöltés, just-in-time készletezés B1 Minőségi komponensek beemelése a finanszírozási ösztönzőrendszerbe Háttér és cél: A jelenlegi rendszerben nincs eredmény- vagy minőségfinanszírozás, és a kapacitásalapú finanszírozás arra ösztönzi az ellátókat, hogy maximalizálják az ágykapacitásokat, és ezzel minél magasabb TVK-t érjenek el, figyelmen kívül hagyva a minőségi szempontokat. 30 Bizalmas Javasolt intézkedések: • • Ösztönzők megváltoztatása – a mérőszámokhoz pénzügyi ösztönzőket kell kapcsolni, és azokon a kiválasztott ellátási területeken, ahol ez lehetséges, minőségalapú többletfinanszírozást (5-10%) kell biztosítani a fekvőbeteg-ellátásban. Minőségi indikátorrendszer bevezetése – specifikus jógyakorlatok

követését, pozitív betegkimenetelt, és magas minőségű ellátást mérő indikátorokat kell kijelölni, és fokozatosan el kell mozdulni a kapacitásfinanszírozásból a minőségalapú finanszírozás irányába (pl. NagyBritanniában vizsgált mutató a mortalitási és az újrafelvételi ráta) C6 Fiatal nemzedékek helyzetbe hozása Háttér és cél: A szakellátásban az elmúlt évtizedekben kialakult hatalmi struktúrák komoly szervezeti ellenállást jelentenek bármilyen strukturális átalakítás esetén, illetve nem támogatják a teljesítményalapú előrelépést és akadályozzák a fiatal orvosok szakmai fejlődését. Az átalakításokkal a fiatal orvosoknak több lehetősége nyílik a tapasztalatszerzésre, a betegek ellátásra és a gyorsabb előrelépésre, amely a szakorvosi pálya perspektíváját is javítja. Javasolt intézkedések: • • • • Vezetői pályázatok – minden vezetői szerepet, beleértve a főorvosi pozíciókat, nyílt

pályázat útján kell betölteni, és biztosítani kell a tisztán szakmai alapú döntéshozatalt Mandátumok korlátozása – limitálni kell a vezetői mandátumok időtartamát (pl. 5 év) és számát (pl. legfeljebb 2 ciklus, jelenleg a kórházigazgatók 38%-a 5-10 éve, 28%-a pedig több mint 10 éve van hivatalban) Többletforrások elosztása – szabályozni kell a többletforrások, kutatási támogatások (~40 mrd Ft) szétosztásának módját Tudásátadás – ösztönözni kell a tudásátadást és a fiatal orvosok gyakorlatszerzését (jelenleg jellemzően az orvosok 30%-a látja el a betegek 55-60%-át a sebészeti szakmákban) C12 Egyéb dolgozók hosszú távú bérrendezése Háttér és cél: A nem egészségügyi dolgozók (pl. gazdasági, adminisztratív alkalmazottak) bérszintje alacsony, az elmúlt évek egészségügyi átlagbér-növekedési ütemét sem követte le, és emiatt az ellátó intézmények nem tudnak megfelelő minőségű és

mennyiségű munkaerőt alkalmazni, megnehezítve ezzel a gördülékeny működtetést. Javasolt intézkedések: • Magasabb jövedelem – olyan szintre kell emelni a béreket, amely piaci összehasonlításban is versenyképesnek számít o Becsléseink szerint a piaci átlagot megközelítő jövedelem már elegendő lehet a minőségi munkaerő bevonzására, ehhez ~39%-os béremelésre van szükség, amelyet a későbbiekben a szakdolgozói bérekhez hasonlóan az infláció mértékével folyamatosan korrigálni kell (a 2019 végi ~300 ezer forintos bért ~410 ezer forintosra emelve 2022 végéig) 31 Bizalmas Több területen átívelő kezdeményezések Az alábbi kezdeményezések az átfogó jellegük miatt más fejezetekben kerültek kifejtésre: • • • • • • C4. Képzési férőhelyek növelése – Alapellátás fejezetben részletezve (19 o) C5. A szakorvosok bérszínvonalának jelentős megemelése – Járóbeteg-ellátás fejezetben részletezve

(24. o) C7. A köz- és magánellátásban végzett párhuzamos munka szabályozása – Járóbetegellátás fejezetben részletezve (24 o) C8. Személyi minimumfeltételek szabályozásának átalakítása – Járóbeteg-ellátás fejezetben részletezve (24. o) C9. A szakdolgozói béremelés reálértékének megtartása – Járóbeteg-ellátás fejezetben részletezve (25. o) C13. Az egészségügyi dolgozók képzése a hatékony, udvarias és együttérző kommunikációra – Alapellátás fejezetben részletezve (19. o) Megvalósítás 2021 júniusáig Beruházási költség 2026-ig A11 – Járóbeteg és fekvőbeteg intézetek felújítása és karbantartása Első hullám megkezdhető 925 mrd Ft A15 – A felesleges kórházi kapacitások átalakítása egyéb feladatra Tervezés megkezdhető 2,2 mrd Ft A16 – Mentőszolgálat állomások integrálása Pilot és megvalósítás megkezdhető 1,5 mrd Ft A17 – RFID/QR rendszer bevezetése a kórházakban

Tervezés megkezdhető B1 – Minőségi komponensek a finanszírozási ösztönzőrendszerben Bevezetés megkezdhető C6 – Fiatal nemzedékek helyzetbe hozása Koncepció és kidolgozható C12 – Egyéb dolgozók hosszú távú bérrendezése Koncepció és szabályozás kidolgozható Intézkedés Összesen Folyó költség 2026-ban Alapellátás fejezetben lefedve szabályozás 84 mrd Ft 928,7 mrd Ft 84 mrd Ft 32 Bizalmas 6. Rehabilitáció és ápolás Jelenleg a krónikus és rehabilitációs ellátási rendszer kórházközpontú, strukturális szinten nincs megfelelően kialakítva. A krónikus ellátásban használt finanszírozási logika káros, hosszabb és felesleges ellátást ösztönöz, míg a hosszú távú ápolás kapacitásai elmaradnak a társadalmi szükséglettől: bentlakásos gondozásra több, mint 24 ezer ember vár, és népességarányosan a meglevő ágyszám 25%-kal elmarad az EU-s átlag mögött. A két faktor együttesen az

ápolási igények krónikus ellátásban való lecsapódását eredményezik. Ezen túl alacsony a koordináció és digitalizáció mértéke, és a többi ellátási területhez hasonlóan nem megfelelő az emberi erőforrás bérezése, képzettsége. Az átalakítási javaslatcsomagban a krónikus, rehabilitációs és ápolási ellátás képezi az értéklánc ötödik pillérét. A rendszer megújítására, minőségének növelésére a következő intézkedéseket javasoljuk: 10. illusztráció: Az ápolási ellátásra szorulók számának várható változása 2019-2035 között A18 Az ápolási és krónikus ellátás struktúrájának változtatása Háttér és cél: A jelenlegi hosszú távú- és szociális ellátási kapacitás alacsony, és lassabban bővül, mint ahogyan a társadalmi igény erre növekszik. Emiatt, és a kórházközpontú, rossz finanszírozási logika miatt a krónikus- és az átmeneti kapacitást részben a hosszú távú ápolási

helyezésre váró betegek foglalják el. A nemzetközi trendek szintén a rokkantsággal és betegséggel élők kórházon kívüli, szociális ellátásban való kezelésének irányába mutatnak. 33 Bizalmas Javasolt intézkedések: • • Otthonápolás és gondozás megerősítése – egységesíteni kell a finanszírozás és feladatkör szabályozását, meg kell növelni a gondozási központok-kapacitásait és szerepkörét, illetve a háziorvosok otthonápolásban és gondozásban betöltött szerepét Kórházi ágyak átalakítása – krónikus (kb. 50%, ~13000 ágy) és aktív (~14000 ágy ~70%-ának) ágyak bentlakásos-kapacitássá való átalakítása, az ágyak és finanszírozás átcsoportosítása szükséges A19 Digitális megoldások krónikus és rehabilitációs ellátásba való bevezetése Háttér és cél: A krónikus betegek és az ápolást igénylők növekvő számának (pl. demenciában szenvedő betegek száma várhatóan 209 ezer főre

növekszik 2035-ig a jelenlegi 136 ezerről) következtében digitális eszközökkel való támogatásuk szükségessé vált. Ezek lehetővé teszik a minél hosszabb otthoni környezetben történő tartózkodást. Javasolt intézkedések: • • Digitális vizsgálati megoldások bevezetése – krónikus betegek digitális folyamatos nyomon követése megbízhatóbb adatot és kevesebb beutalást eredményezhet (pl. demenciás betegek kamera és GPS által való nyomon követése egy központi ápoló által, elesésjelzés időseknek) Otthoni rehabilitációs online tudástár bevezetése – online rehabilitációs támogatás nyújtás különböző eszközökön keresztül (pl. stroke felépülés támogatása számítógépes játékokkal otthoni környezetben) A20 Ellátók közötti szoros koordinációs rendszer kialakítása Háttér és cél: Nincs megfelelő koordináció az akut ellátás, az alapellátás, a rehabilitáció és a szociális ellátás között.

Hosszú, sokszereplős ellátási folyamatok, melyben a beteg későn, vagy nem részesül ellátásban. Ez többek között a nem célszerű szabályozással és a hiányos IT-infrastruktúrával is magyarázható, amely megnehezíti a szereplők közötti koordinációt. Javasolt intézkedések: • • • • Szabályozói keretrendszer fejlesztése – az egészségügyi és szociális rendszerek szabályozói szintű összehangolása (a koordinációs megállapodások megszegése esetén bírságok bevezetése mellett) Koordinációs szervek létrehozása – felelősség az egészségügyi és a szociális ellátáson átívelő betegutak létrehozásáért, implementálásáért és felügyeletéért (pl. gondozási központok és háziorvosok) IT funkciók fejlesztése – az EESZT-rendszer használata mind krónikus, mind ápolási ellátásban a koordináció elősegítésére Háziorvosok feladatkörének kiegészítése – krónikus betegek monitorozása, támogatása

(pl. gondozási központ látogatási kötelezettsége) 34 Bizalmas A21 Egészségügyi közétkeztetés fejlesztése Háttér és cél: A kórházi és szociális intézetekben a közétkeztetés alulfinanszírozott, a betegek alacsony minőségűnek értékelik az ellátásban kapott ételeket, melyek nem is változatosak. Javasolt intézkedések: • • Állami normatíva növelése – több finanszírozást kell az egészségügyi közétkeztetésre fordítani, de a magasabb költés mellett erősebb minőségi szabályozást kell bevezetni (jelenleg 550-650 forint a napi étkezési normatíva) Betegek elégedettségének mérése – minőségi indikátorként figyelembe kell venni a betegektől érkezett visszajelzéseket is B1 Az önfinanszírozás mértékének és súlyának növelése a finanszírozási rendszerben, ösztönzőrendszer újragondolása Háttér és cél: A jelenlegi finanszírozásban nincs eredmény- vagy minőségfinanszírozás, és a rendszer

arra ösztönzi az ellátókat, hogy maximálisan töltsék fel az ágyakat. Javasolt intézkedések: • • • HBCS-logika bevezetése – ki kell dolgozni rehabilitáció- és krónikus ápolás terén a jelenlegi éjszakaszám helyett a kezelés típusa és komplexitása szerinti protokollokat, majd ez ezen alapuló finanszírozással meg kell szüntetni az ágyfeltöltésre való ösztönzést, és a felesleges vagy túl hosszú beutalásokat Indikátorrendszer és ösztönzők bevezetése – specifikus jógyakorlatok követését, pozitív betegkimenetelt, és magas minőségű ellátást indikátorok alapján történő kiegészítő finanszírozás a jó kimenetelek és minőségi ellátás jutalmazása érdekében Önrész növelése – önfinanszírozás mértékének és súlyának növelése szükséges, az otthonellátási modellben és bentlakásos ellátásban magasabb önrészt kell előírni, ezzel fenntarthatóbbá tehető az ellátás finanszírozása C10

Magasan képzett, bővített hatás- és feladatkörű ápolói pozíció létrehozása Háttér és cél: Túlterheltek a házi- és szakorvosok, gyakran nem jut elegendő idő a betegek ellátására. Ezt részben az okozza, hogy olyan feladatokat is ellátnak, amit az ápolói személyzet is elvégezhetne. Nemzetközi példák azt mutatják, hogy egy, az általános ápoló és az orvos között elhelyezkedő, „diplomás ápolói” pozícióval kockázatok nélkül csökkenthető az orvosok leterheltsége (pl. az Egyesült Királyságban nincs jelentős különbség a háziorvosi és diplomás ápolói ellátás minősége között, a páciensek pedig elégedettebbek a diplomás ápolói ellátással). Javasolt intézkedések: • Új diplomás ápolói pozíció létrehozása – létre kell hozni egy új, diplomás ápolói pozíciót az egészségügyi rendszerben, amelyben magasan képzett szakemberek egyes rutinfeladatokat át 35 Bizalmas tudnak venni az orvosoktól,

és receptírási joggal is rendelkeznek, ezzel tehermentesítve az orvosokat (pl. krónikus betegek rendszeres ellenőrzése, receptek újrafelírása) o Az egyetemi képzési háttér már adott, de szükséges a részletes hatás- és feladatköri szabályozás kialakítása C11 A szakdolgozói pálya vonzóvá tétele, fiatalok nagyobb arányú megnyerése a szakma számára Háttér és cél: Szakdolgozói munkaerőhiány tapasztalható, mivel a pálya nem vonzó még a képzést elvégzők körében sem (35-40%-s állami egészségügyi elhelyezkedési arány). Hosszú távon kritikus fontosságú a belépés növelése. Javasolt intézkedések: • Kampány indítása – a már megkezdett szakdolgozói bérfejlesztési program, valamint az egészségügyben dolgozók jólétének javítását célzó intézkedéscsomagok mellett, a szakdolgozói pályát és hivatást tovább népszerűsítendő, a dolgozók pozitív tapasztalataira építő kommunikációs kampányt kell

indítani, melyben „ápolónagykövetek” is megosztanák tapasztalataikat az egészségügyi hivatásról Több területen átívelő kezdeményezések Az alábbi kezdeményezések az átfogó jellegük miatt más fejezetekben kerültek kifejtésre: • • • • • C4. Képzési férőhelyek növelése – Alapellátás fejezetben részletezve (19 o) C8. Személyi minimumfeltételek szabályozásának átalakítása – Járóbeteg-ellátás fejezetben részletezve (24. o) C9. A szakdolgozói béremelés reálértékének megtartása – Járóbeteg-ellátás fejezetben részletezve (25. o) C12. Egyéb dolgozók hosszú távú bérrendezése – Fekvőbeteg-ellátás fejezetben részletezve (31. o) C13. Az egészségügyi dolgozók képzése a hatékony, udvarias és együttérző kommunikációra – Alapellátás fejezetben részletezve (19. o) 36 Bizalmas Intézkedés Megvalósítás 2021 júniusáig Beruházási költség 2026-ig Folyó költség 2026-ban A18 –

Az ápolási és krónikus ellátás struktúrájának változtatása Megerősített otthonellátás bevezetése A19 – Digitális megoldások krónikus és rehabilitációs ellátásba való bevezetése EESZT-s és törvényi változtatások A20 – Ellátók közötti szoros koordinációs rendszer kialakítása Koncepció kidolgozása 0,5 mrd Ft A21 – Egészségügyi közétkeztetés fejlesztése Teljesen megvalósítható 0,5 mrd Ft B1 - Az önfinanszírozás mértékének és súlyának növelése a finanszírozási rendszerben, ösztönzőrendszer újragondolása Első ösztönzők bevezetve (potenciálisan ezen a területen még nem) C10 – Magasan képzett, bővített hatásés feladatkörű ápolói pozíció létrehozása Rendelet megjelent, de még nem lép életbe a teljes szabályozás C11 – A szakdolgozói pálya vonzóvá tétele, fiatalok nagyobb arányú megnyerése a szakma számára Kampány elindult Összesen -8 mrd Ft 1,2 mrd Ft

Alapellátásban lefedve 1,3 mrd (2022-ben) 1,2 mrd Ft Ft -5,7 mrd Ft 37 Bizalmas 7. Finanszírozás A finanszírozás az egészségügyi ellátás egyik kulcs mozgatórugója, melyben három fő forrást vizsgáltunk, a köz- és magánfinanszírozást, valamint a hálapénzt. Magyarországon az egészségügy állami finanszírozásának szintje más EU-s és V4-es országhoz viszonyítva alacsony, éves szinten ~1 300 mrd Ft-tal marad el Csehország szintjéhez képest. Logikája leginkább intézményrendszert és volument finanszíroz, de az igazi teljesítményfinanszírozás, illetve a minőség- és eredményfinanszírozás hiányzik a rendszerből, és egyes infrastrukturális elemek finanszírozása is hiányos. A magánfinanszírozás aránya relatív magas (~1/3-a az összköltésnek), amely a háztartások 12%-ának túlzott anyagi terhelést jelent. Továbbá, a köz- és magánfinanszírozás viszonya nincs megfelelően szabályozva, jelen pillanatban a pontos

költési volument, az orvosi óraszámokat és a munkavállalói átjárás mértékét sem ismerjük a magánszektorban. A rendszert tovább terheli a hálapénz (~38 mrd Ft) jelensége, amely esetenként felülírja az orvosszakmai döntéseket, protokollokat. A rendszer megújítására, minőségének növelésére a következő intézkedéseket javasoljuk: B2 HBCS-értékek költségkalibrálása és a TVK-súlyok újraosztása Háttér és cél: A HBCS értékek 2004 óta nem kerültek érdemi felülvizsgálatra, amely aránytalan forráselosztást eredményezett. A TVK-súlyok jelenlegi kalibrációja nem tükrözi az ellátandó lakosságszámot (R2=0,28), eltorzult értékeket tartalmaz. Javasolt intézkedések: • • • HBCS-súlyok és forintértékek újrakalibrálása – szakmai és finanszírozási szempontok összehangolása szükséges, valamint egy olyan TDABC-alapú (tevékenységek közötti költségallokáció az elvégzésükhöz szükséges időtartam

alapján) számítási módszert kell bevezetni és olyan kapcsolódó folyamatokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a rendszeres felülvizsgálatot (pl. a német DRG-súlyokat rendszeresen felülvizsgálják és frissítik) TVK-logika központi újragondolása az intézmények új funkciójának tekintetében – kapacitás helyett komplexitással korrigált ellátott betegszám alapján kell meghatározni a TVK-értékeket Keresztfinanszírozás megakadályozása – a TVK-kat a jövőben osztály- és specializáció szinten kell meghatározni B3 Intézmények gazdasági kontrolljának megerősítése és megtakarítási lehetőségek kiaknázása Háttér és cél: Az egészségügyi intézmények gazdálkodása sok esetben nem költséghatékony a központi koordináció hiánya és a menedzsment nem megfelelő képzettsége miatt. Továbbá strukturális finanszírozási problémák vannak a rendszerben, mely újratermelődő adóssághoz vezet (éves 30-70 mrd Ft,

ennek ~80%-át az intézmények 30%-a generálja). 38 Bizalmas Javasolt intézkedések – két lépcsős átalakítás: • • Rövid táv – az átalakulás előfeltétele a B2-es iniciatívában taglalt HBCS/TVK-logika újrakalibrálása; emellett lehetséges a működési problémák javítása, például bérfejlesztéssel, üzleti képzéssel, központosított / jobban tervezett beszerzésekkel, optimális készletszintekkel Hosszú táv – az intézmények gazdasági társasággá alakítása, ami hatékonyabb kontrollt és irányítást biztosít B4 Gyógyszerfelírási szokások monitorozása és ösztönzők bevezetése Háttér és cél: A gyógyszerfelírás és -fogyasztás magas, nem szolgálja a beteg jólétét, és felesleges pénzügyi terhet ró a gyógyszerkasszára. Emellett lassú, átlagosan két évig tart (kivéve az egyedi méltányosság) az innovatív gyógyszerek adaptációja, amely csökkenti a magyar lakosság új kezelési lehetőségekhez

való hozzáférését. Javasolt intézkedések: • • Felírási szokások megváltoztatása – orvosokat célzó akciósorozat, amelynek célja a betegbiztonság növelése a gyógyszerfelírások szabályozásán keresztül (pl. felírási volumen csökkentésével) Innovatív gyógyszerek adaptációja – a szabályozott felírási szokásokból adódó többleterőforrás átcsoportosítása, további készítmények lehetséges befogadása (pl. innovatív, értékalapú árazási modellek bevezetésével) B5 TB járulék beszedési hatékonyságának növelése Háttér és cél: A TB járulékok behajtási gyakorlata nem hatékony, hiányosak az adatok a befizetőkről és a tartozásokról is (~500 000+80 000 biztosított nem fizeti vagy elmaradásban van a járulékfizetéssel). Bár bevezetésre került egy szigorítás a TB járulék nem fizetésének esetére, azonban ennek a jövőben a konzisztens érvényesítésére és esetleges további szigorítására van

szükség. Javasolt intézkedések: • • Jelenlegi szabályozás érvényesítése – a nem befizetés konzisztens szankcionálása, a jövőben ennek akár szigorítása a türelmi idő 3 hónapra csökkentésével, követeléskezelők bevonásával Kommunikáció – a szabályok betartásának megkönnyítése érdekében célcsoportra szabott, célzott kommunikáció bevezetése, folyamatok ismertetése (pl. egyéni vállalkozóvá váláskor, egyetemi diploma megszerzésekor) B6 A jelenlegi intézményesített magánkiadások megerősítése, valamint egy kiegészítő magánbiztosítói pillér bevezetése Háttér és cél: A magánkiadások nem transzparens módon költődnek el, az intézményesített magánköltések volumene alacsony és súlya folyamatosan csökken, valamint az állam ösztönzés helyett extra adóval 39 Bizalmas terheli az egészségügyi öngondoskodást. Nemzetközi példák alapján ezt a jelenséget egy kiegészítő biztosítási rendszer

bevezetésével lehet kezelni (állami vagy magántulajdonban lévő biztosítókkal). Javasolt intézkedések: • • Rövid táv – magánellátás fehérítése, például online pénztárgép, EESZT teljes körű bevezetésén, felelősségbiztosításon keresztül (részletes javaslatcsomag: B7) Hosszú távon (2024-től kezdődően) kiegészítő magánbiztosítói rendszer bevezetése – egészségpénztárral kombinált kiegészítő egészségbiztosítást kell bevezetni, amely lehetővé teszi a magánfinanszírozott ellátások biztosítói kifizetését o A rendszerbe való belépés történhet önkéntesen vagy kötelező jelleggel (előbbi több időt hagy a szolgáltatóknak a felkészülésre, utóbbi viszont garantálja a mérethatékonysághoz szükséges volumen elérését) o Jelentős munkavállalói és munkáltatói adókedvezményekkel kell ösztönözni a részvételt (illetve kötelező bevezetés esetén csökkenteni az addicionális terheket) o Ha a

kiegészítő biztosítást a megfelelő előfeltételek teljesülése nélkül vezetik be, az jelentős károkat okozhat az egészségügyi rendszerben (pl. munkavállalók elszivárgása a magánszektorba, növekvő átláthatatlan magánköltések). Ennek elkerülése érdekében több átalakítási intézkedéscsomagot végre kell hajtani még a bevezetés előtt (pl. C5 Szakorvosi bérfejlesztési program megvalósítása, C7 Párhuzamos államimagán munkavállalás szabályozása és B7 Magánegészségügy átláthatóvá tétele) B7 A magánintézmények működésének átláthatóvá tétele Háttér és cél: Magánellátó intézmények működése nem átlátható és nem jól szabályozott, ami miatt párhuzamos kapacitások épülnek ki az állami ellátórendszer mellett, valamint az állami-magán ellátás sok esetben összefolyik, a rendszer visszaélésekre ad lehetőséget, és tisztázatlanok a felelősségi körök. Javasolt intézkedések – négy terület

mentén különböző kezelési irányok: • • • • Magánfinanszírozott magánegészségügyi ellátás – ki kell fehéríteni a területet, erősebb minőségi kontrollt, szabályozottabb működést kell előírni (pl. online pénztárgép kötelezővé tételével, felelősségbiztosítási rendszer megerősítésével, standardok szigorúbb betartatásával) Magánellátó tevékenységek közfinanszírozása – magánkapacitások engedélyezett és államilag támogatott, koncesszióalapú bevonása az ellátásba, ahol stratégiai jelentőségük indokolja, mivel az állami ellátás nem elég, vagy nem megfelelő az adott területen és specializációban (pl. nőgyógyászat) Magánellátásban megkezdett, állami ellátásba átterelt kezelések – felelősségi körök pontos szétválasztása transzparens beutalási folyamaton, és osztott felelősségbiztosítási rendszeren keresztül Állami intézményben magán-vállalkozóként dolgozó orvosok –

ellátási forma tiltása, hálapénz kriminalizálása, orvosonkénti kapacitás (óraszám) maximalizálása magán-köz ellátásban B8 A hálapénz visszaszorítása Háttér és cél: A hálapénz volumene Magyarországon 2018-ban ~38 mrd Ft-ra becsült, és számos rendszerszintű negatív következménnyel jár, gátolva az érdemi fejlődést azáltal, hogy felülírja a betegutakat, 40 Bizalmas hátráltatja a transzparens működést és jelentős pénzügyi terhet ró a lakosságra. A hálapénz minden betöltött funkciójának kiváltására átfogó akciósorozat bevezetése szükséges. Javasolt intézkedések: • • • Kriminalizálás – a hálapénz szisztematikus, konzisztens büntetése (bérfejlesztés mellett) Célzott akciócsomag – mind orvosi, mind beteg oldalt célzó intézkedéssorozat (pl. edukációs kampány, anonim telefonvonal korrupció jelentésére, transzparens várólisták) Értékalapú strukturális változtatások – betegek

visszajelzéseinek aktív becsatornázása 11. illusztráció: A hálapénz 7 funkciója Intézkedés Megvalósítás 2021 júniusáig Beruházási költség 2026-ig B1 – A finanszírozási ösztönzőrendszer logikájának újragondolása Indikátorrdsz. bevezetése elindul (pl háziorvosoknak) 1 mrd Ft B2 – HBCS értékek költségkalibrálása és a TVK súlyok újraosztása Új súlyok és értékek bekalibrálása (nincs bevezetés) 1 mrd Ft B3 – Intézmények gazdasági kontrolljának megerősítése és megtakarítási lehetőségek kiaknázása IT rendszer bevezetése 2 mrd Ft -5 mrd Ft B4 – Gyógyszerfelírási szokások monitorozása és ösztönzők bevezetése Teljesen megvalósítható 1 mrd Ft 13 mrd Ft B5 – TB járulék beszedési hatékonyságának növelése Jogszabálymódosítás hatályba lép 1 mrd Ft -9 mrd Ft B6 – A jelenlegi intézményesített magánkiadások megerősítése, valamint egy kiegészítő magánbiztosítói

pillér bevezetése Előfeltételek miatt késletetett indítás, nem indul 2021 előtt 2 mrd Ft 53 mrd Ft B7 - A magánintézmények működésének átláthatóvá tétele Teljesen megvalósítható 2 mrd Ft 5 mrd Ft B8 - A hálapénz visszaszorítása egy átfogó akciósorozattal Előkészíthető, de legtöbb konkrét akció ’21 2. felétől 2 mrd Ft 0,4 mrd Ft 12 mrd Ft 57,4 mrd Ft Összesen Folyó költség 2026-ban 41 Bizalmas 8. Irányítás, HR és adat Az egészségügyi ellátás egy sokszereplős, összetett rendszeren keresztül valósul meg. Ennek felügyelete, alakítása, fejlesztése nagyon nagy hatással van az állampolgárok életminőségére és a befektetett társadalmi erőforrások hatékonyságára. Ma Magyarországon ez az irányító, felügyelő funkció korlátozottan működik. Nincs nemzeti szintű ellátórendszer-tervezés, korlátozottan működnek és számonkérhetőek a szakmai irányelvek és protokollok, valamint a

minőség- és eredménymérés is kezdetleges. Ezek mögött nem megfelelő irányítási szervek és struktúra, hiányos szabályozói környezet, és erőforráshiány áll. Javasolt intézkedések az irányítási tevékenységek megerősítésére (ezek szervezeti formáira a részletes anyagban térünk ki): 12. illusztráció: Megerősítendő területek az irányításban D0 Az egészségügy súlyának növelése a kormányzati döntéshozatalban Háttér és cél: Az egészségügy európai országokban tipikusan vagy önálló minisztérium, vagy kisebb társterülettel összevonva egészségügyi fókuszú (pl. sport, szociális ügyek) A magyar berendezkedésben fennáll annak a veszélye, hogy az egészségügy nem kap megfelelő súlyt a kormányzati döntéshozásban. Javasolt intézkedések: • Jelenlegi minisztériumi struktúra átgondolása középtávon – olyan átalakítás, melyen keresztül az egészségügy kiemeltebb szerephez juthat az

államirányításban, például a minisztérium átalakítása által, vagy az egészségügyi szervek vezetői és a kormány vezetése közötti távolság csökkentésével (Magyarországon kívül minden európai országban van külön egészségügyi, vagy főként az egészségüggyel foglalkozó minisztérium) 42 Bizalmas D1 Új központi szerv létrehozása ellátórendszer-tervezésre Háttér és cél: Több szereplő széttöredezett hatáskörrel rendelkezik az ellátórendszer-tervezés különböző aspektusai mentén, és végső soron nincs egy egységes központi szereplő, aki rendszeresen, szisztematikusan és minden ellátóra és ellátástípusra kiterjedően tervezne. Javasolt intézkedések: • • Központi szerv létrehozása – erős jogszabályi háttérrel megtámogatott központi szervezeti egység létrehozása, valamint tervezési keretrendszer kialakítása. ~20-25 fő állandó erőforrás felvétele, akik, támaszkodva az intézményekre, a

Szakmai Kollégiumra és a többi irányítási szervre, ellátórendszert terveznek, mely minden ellátóra és intézményre kiterjed, és meghatározza az intézmény típusokat, az intézményi szinteket, és a szükséges kapacitást magas szinten Rendszeres ellenőrzés és felügyelet – központi ellenőrző szerv létrehozása, amely minden szereplőre kiterjedő ellenőrzési és felügyeleti tevékenységet végez, és támogatja a fenntartókat ~35-40 fő (főként gyakorló orvosok) felvétele, akik regionális jelenléttel, helyi ellenőrzésekkel támogatják a központ tevékenységét D2 Szakmai irányelvek, minőség- és eredménymérés kialakítása Háttér és cél: Jelenleg a Szakmai Kollégium felelős szakmai irányelvek kialakításáért, melyek léteznek, de használatuk limitált, nincsenek eléggé számon kérve. Ezen túl a minőségi indikátorok használata és visszamérése sincs következetesen kialakítva, noha ezek szolgálhatnának egy olyan

minőségmérési rendszer alapjául, amely a későbbiekben jelentős mértékben hozzájárulhatna a minőségfókuszú ellátás elterjedéséhez és az ellátás színvonalának növeléséhez. Ez egy olyan terület, ahol a legtöbb releváns európai ország egészségügyi rendszere folyamatosan fejlődik. Javasolt intézkedések: • • Központi szerv/szervezeti egység létrehozása – felügyeli a Szakmai Kollégium munkáját, operatívan működteti a folyamatokat, sztenderdeket ad a szakmai irányelveknek. ~20-25 fő felelős az irányelv írásért, kapcsolattartásért, operatív folyamati elemek végrehajtásáért, míg ugyanennyi erőforrás az irányelvek implementációját segíti elő és ellenőrzi azokat Minőséget és eredményességet mérő indikátorrendszer – a Szakmai Kollégiummal és a NEAKkal együttműködve mérhető és számonkérhető indikátorok (pl. mortalitási ráta, szövődményráta, betegélményt felmérő kérdőívek)

kidolgozása, ugyanazon emberek által, akik a szakmai irányelvek kidolgozásáért felelnek. Addicionálisan ~15-20 ember felel ezen indikátorok implementációjának segítéséért, ellenőrzéséért, adatgyűjtésért D3 Az eredményességi / minőségi finanszírozás szervezeti és irányítási kialakítása Háttér és cél: A jelenlegi finanszírozás alapvetően intézményrendszert finanszíroz, és nem veszi figyelembe, illetve se nem jutalmazza, se nem bünteti az intézmények és szakemberek eredményességét. Hiányzik a NEAK-ból az ezt lehetővé tevő intézményi keret és felhatalmazás. 43 Bizalmas Javasolt intézkedések: • • NEAK mandátumának kibővítése, dedikáltan finanszírozási indikátorok további kidolgozására és bevezetésére, ezen célra dedikált csapat létrehozása (alacsony addicionális erőforrásigény, ~5-10 ember, mivel komoly létező belső kompetenciára is lehet alapozni) Minőségbeli ösztönzők fokozatos

beépítése a finanszírozásba (B1-es fejezetben részletezett) D4 Központi HR Stratégiát kidolgozó és megvalósító szervezet megerősítése Háttér és cél: Jelenleg nincs átfogó HR tervezés az egészségügyben, mely stratégiai irányvonalakat határozna meg, és az emberi erőforrás intézkedések alapjául szolgálhatna (pl. elemezné a foglalkoztatottsági adatokat, előre jelezné az egyes szakterületeken jelentkező hiányt vagy többletet, intézkedéseket dolgozna ki a humán erőforrást érintő legfontosabb kérdések terén) Javasolt intézkedések: • ÁEEK HR fejlesztő szervezeti egységének megerősítése – szervezet erőforrással (1-5 ember) és mandátummal való ellátása, és feladatkörébe bevonni a HR tervezést / modellezést, mely segítségével periodikusan nyomon követhető a HR hiány vagy többlet szakmánként, specializációnként. A tervezés során azonosított hiányosságok, problémák orvoslására a szervezet

feladatköre bővül mind a stratégiai válaszlépések azonosításával, mind pedig ezek megvalósításával is D5 Az EESZT további fejlesztése és integrálása az egészségügyi rendszerbe Háttér és cél: Az EESZT egy jó kezdeményezés, mely kritikus helyet foglal el a magyar egészségügyben, de funkcionalitásai még tovább bővíthetőek. Több minisztérium és irányítási szerv is felügyeli, mely tisztázatlan adathozzáférést, adattulajdonlást és felügyeletet eredményez. Javasolt intézkedések: • • EESZT szervezeti helyének és kereteinek kijelölése – stratégiai jelentősége miatt javasolt magasabb szintre hozása (ÁEEK-en belül, vagy mint önálló szervezet), valamint a kulcs irányítási kérdésekben döntéshozás, mint adathozzáférés és -tulajdonlás szabályozása EESZT fejlesztési stratégia újragondolása – a jelen egészségügyi stratégiával összhangban a platform további fejlesztése szükséges, és kibővült

integrációja az ellátás minden szintjébe. Az EESZT-t érintő fejlesztések részletezése, priorizálása, és pontos megvalósítási terv készítése szükséges, mely alapján megtörténhet a konkrét végrehajtás D6 Az ellátásban stratégiai fontosságú digitális megoldások központi kijelölése Háttér és cél: Az EESZT-n túl nincs egy egységes hozzáállás az egészségügy digitalizációjához, elszórt intézkedéseken és projekteken túl nincs átgondolt, konzisztens stratégiai gondolkozás. 44 Bizalmas Javasolt intézkedések: • Központi irányító szerv létrehozása – az EESZT szervezetén belül dedikált egység létrehozása (5-10 ember), mely a központilag támogatandó és kritikus digitális irányvonalak kijelölésével, egyes esetekben projektimplementációval foglalkozik (építve a piaci megoldásokra is) D8 Innovatív technológiák befogadásának egyszerűsítése Háttér és cél: Az innovatív gyógyszerkészítmények

befogadási folyamata Magyarországon lassú, a 90-napos elbírálási ciklus helyett 1,5-2 évente történik befogadás, melyet részben kompenzál az egyedi méltányossági eljárás, ám rendszerszinten ez nem megfelelő megoldás. Javasolt intézkedések: • Gyakoribb elbírálási ciklus bevezetése – 180, majd idővel 90 napos elbírálási ciklus bevezetése, melyben a gyógyszerek részben megemelt forrásokból, részben forrásátcsoportosításokból finanszírozódnak (egyedi méltányosságból és a B4-ben kifejtett csökkenő gyógyszerhasználatból) D9 Beszerzések további központosítása az egészségügyi ellátórendszer számára Háttér és cél: Még az ÁEEK által fenntartott intézmények esetében sincs sok területen központosított, költséghatékony beszerzés, és általánosságban sincs transzparencia a beszerzések területén. Javasolt intézkedések: • Központi beszerzési funkció kialakítása – fokozatosan bővülő beszerzési

körrel és emberi erőforrásokkal az összes ÁEEK intézmény beszerzéseinek racionalizálása (jelenleg a beszerzések ~5%-a központosított) a költségek csökkentése, a minőség javítása, és a visszaélések elkerülése céljából (egyéb költséghatékonyságjavító intézkedések részletezése a B3-as javaslatban) D10 Az egészségügy számára hasznos kutatási területek szabályzói támogatása Háttér és cél: A gyógyszerkutatások az országban történő lefolytatása gazdasági és szakmai szempontból előnyös, de az évi ~35 mrd Ft-ot kitevő források eloszlása nem arányos, és az ország versenyképessége még növelhető, az orvosok klinikai kutatásokba való bevonása pedig tovább javítható. Javasolt intézkedések: • • A jelenleg ajánlás szintjén levő ÁEEK szabályozás kezdetben szakmai irányelvvé, majd kötelező szabályozássá emelése, a klinikai vizsgálatok során érkező jelentős bevételek igazságosabb

elosztására az ellátórendszer közreműködő szereplői között Versenyképesség-növelő lépések – elbírálási és szerződési folyamat egységesítése és transzparenssé tétele és felgyorsítása, s mind ezen lépésekben, mind a kutatásban a digitalizációs lehetőségek kihasználása (pl. digitális szerződésaláírások, automatizált adatbevitel) 45 Bizalmas Intézkedés Megvalósítás 2021 júniusáig Beruházási költség 2026-ig D0 – Az egészségügy súlyának növelése a kormányzati döntéshozatalban 2021 jún. utáni megvalósítás 0,2 mrd Ft D1 – Központi szerv létrehozása az ellátórendszer feladatainak meghatározására, a rdsz. elemeinek tervezésére Szervezeti előkészítés megvalósítható 0,5 mrd Ft 0,9 mrd Ft D2 – Szakmai sztenderdek következetes kialakítása és elterjesztése, valamint strukturált és átfogó eredményesség mérés Szervezeti előkészítés megvalósítható, első eredmények 1,3

mrd Ft 1,2 mrd Ft D3 – Az eredményességi/minőségi finanszírozás szervezeti és irányítási lehetővé tétele és előkészítése Szervezeti előkészítés megvalósítható 0,6 mrd Ft 0,1 mrd Ft D4 - Az ellátási stratégiából következő Egészségügyi Emberi Erőforrás Stratégia kidolgozása Teljesen megvalósítható 0,1 mrd Ft 0,1 mrd Ft D5 - Az EESZT erőteljes további fejlesztése és integrálása az egészségügyi rendszerbe Fejlesztések egy része megvalósítható (folyamatos további fejlesztés szükséges) 23,1 mrd Ft 1,7 mrd Ft D6 – Az ellátási stratégiába illő, teljes rendszert érintő digitális megoldások központi fejlesztése Szervezeti előkészítés megvalósítható 4,1 mrd Ft 0,7 mrd Ft D8 – Innovatív technológiák befogadásának egyszerűsítése Teljesen megvalósítható D9 – Beszerzések további központosítása az egészségügyi ellátórendszer számára Részben megvalósítható egyes

beszerzések terén 1,2 mrd Ft 0,5 mrd Ft D10 – Az egészségügy számára hasznos kutatási területek (klinikai vizsgálatok) szabályzói támogatása Szabályozás részleges megerősítése 0,3 mrd Ft 0,3 mrd Ft 31,4 mrd Ft 11,1 mrd Ft Összesen Folyó költség 2026-ban 5,6 mrd Ft 46 Bizalmas 9. Változásmenedzsment Átgondolt változásmenedzsment nélkül az átalakítási programok jelentős része kudarcra van ítélve. Egy ilyen nagyszabású program sikeres végrehajtásához erős központi irányítás szükséges, de emellett nem vihető végbe a kritikus tömeg támogatása nélkül sem. Hasonló átalakító programokból két fontos tanulság szűrhető le. Egyrészt fontos a konzisztens, erős kommunikáció a minőségbeli javulásra fókuszálva, ezen túlmenően is kulcs szakmai véleményvezéreken keresztül a változások szakmai alapokra helyezése és megindoklása. Másrészt fontos minden érintett aktív bevonása és menedzselése,

valamint a dolgozók és a szakmai közösségek bevonása a konkrét átalakítási javaslatkidolgozásba. 13. illusztráció: Az érintettek köre Bár alapvetően hosszú távon pozitív reakció várható az átalakításra, amennyiben meghozza az ígért minőségbeli változást, a folyamat során az érintettek részéről ellenállásra is fel kell készülni. Jó példa lehet erre a fekvőbeteg-ellátás átalakítása. Bár egy koncentráció jobb minőségű ellátást eredményezne, több utazással is járna a beteg számára, mely negatív reakciót válthat ki a társadalomból. Az átalakuló finanszírozási rendszer és magasabb transzparencia egyes vezető orvosokból is ellenállást válthat ki, mivel kevesebb hatalom összpontosulna a kezükben, és plusz jövedelemforrásoktól esnének el. Ehhez hasonló reakciókra fel kell készülni, és előre megtervezett (folyamatosan adaptált) kommunikációval enyhíteni vagy megelőzni a negatív reakciókat és

megszólalásokat. A változásmenedzsment-javaslatainkban a 7 beavatkozási terület mindegyikére 47 Bizalmas vonatkozóan ajánlásokat fogalmazunk meg, azonosítjuk a várható érintetti reakciókat és súrlódási pontokat, és nemzetközi példák és jó gyakorlatok alapján megoldást javaslunk ezek feloldására. A sikerben kritikus szerepe van továbbá egy jól átgondolt központi szervezetnek, melyre egy Transzformációs Iroda létrehozása a legmegfelelőbb eszköz, mely 70-90%-kal meg tudja növelni a sikeres végrehajtás esélyét. Ez a szervezet támogatja az érintetteket, ellenőrizi a végrehajtás milyenségét, összefogja a szereplőket döntéshozatalra, irányítja és összehangolja a teljes folyamatot. A Transzformációs Irodán túl fontos egy teljes projektmenedzsment struktúra felállítása és erőforrással való ellátása, melyben projektvezetési tapasztalattal rendelkező, az egészségügyet ismerő szakemberek támogatják a

végrehajtást. 14. illusztráció: Javasolt projektmenedzsment-struktúra 48 Bizalmas Disclaimer The services and materials provided by Boston Consulting Group (BCG) are subject to BCG's Standard Terms (a copy of which is available upon request) or such other agreement as may have been previously executed by BCG. BCG does not provide legal, accounting, or tax advice The Client is responsible for obtaining independent advice concerning these matters. This advice may affect the guidance given by BCG. Further, BCG has made no undertaking to update these materials after the date hereof, notwithstanding that such information may become outdated or inaccurate. The materials contained in this document are designed for the sole use by the board of directors or senior management of the Client and solely for the limited purposes described in the document. The materials shall not be copied or given to any person or entity other than the Client (“Third Party”) without the prior

written consent of BCG. These materials serve only as the focus for discussion; they are incomplete without the accompanying oral commentary and may not be relied on as a standalone document. Further, Third Parties may not, and it is unreasonable for any Third Party to, rely on these materials for any purpose whatsoever. To the fullest extent permitted by law (and except to the extent otherwise agreed in a signed writing by BCG), BCG shall have no liability whatsoever to any Third Party, and any Third Party hereby waives any rights and claims it may have at any time against BCG with regard to the services, this document, or other materials, including the accuracy or completeness thereof. Receipt and review of this document shall be deemed agreement with and consideration for the foregoing. BCG does not provide fairness opinions or valuations of market transactions, and these materials should not be relied on or construed as such. Further, the financial evaluations, projected market and

financial information, and conclusions contained in these materials are based upon standard valuation methodologies, are not definitive forecasts, and are not guaranteed by BCG. BCG has used public and/or confidential data and assumptions provided to BCG by the Client. BCG has not independently verified the data and assumptions used in these analyses. Changes in the underlying data or operating assumptions will clearly impact the analyses and conclusions. 49 Bizalmas Bizalmas