Biológia | Ízeltlábúak » Furka Tünde - A bogarak tulajdonságai I

Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera Phylum: Arthropoda – Ízeltlábúak Subphylum: Hexapoda – Hatlábúak Classis: Insecta – Rovarok Subclassis: Dicondylea – Kétbütykű rágójúak Sectio: Pterygota – Elsődlegesen szárnyasok Subsectio: Neoptera – Újszárnyúak Csoport: Holometabola – Fejlett szárnyas rovarok Ordo: Coleoptera – Bogarak − − − − − − − − − − − − − − − − − − rágó szájszerv szárnyfedő (elythrum): erősen szklerotinizált első szárnypár ahol a szárnyfedők összeérnek: varrat 2. szárnypár hártyás a közép- és az utótor hozzá van nőve a potrohhoz  kompakt, tömör test olyan élőhelyeket tudtak kolonizálni, ahol más rovarok szárnya tönkremenne, pl. trágya, talaj, gombák teste, fakéreg alatt, stb. nappal ritkán repülnek, nehogy kiszáradjanak, a szárnyfedőjük megvédi őket szárnyfedő alatti üreg (suberythralis üreg): vízi bogarak O2-t visznek le benne a

légzőnyílások (stigmák) egyébként a potroh két oldalán vannak, de a vízi bogaraknál feltolódtak, a suberythralis üregbe nyílnak scutellum: középtor megmaradt hátoldali lemeze pronotum: előhát, nyakpajzs a pronotum, prosternum és propleuron közti varratok száma  subordo szintű határozó bélyeg 460 000 leírt bogárfaj hazánkban kb. 9 000 testméret 0,25 – 18 cm-ig 4 alrend, de csak kettővel foglalkozunk az összes védett fajnak 2000 Ft az eszmei értéke : nem lesz benne a ZH-ban SUBORDO: ADEPHAGA − szinte kizárólag campodeoid lárvatípus (amit tanulunk, mindnél) Superfamilia: Caraboidea Familia: Carabidae – Futóbogarak − 650 hazai képviselő Subfamilia: Cicindelinae – Homokfutrinkák − homokon − jól fejlett futóláb − nagy szemek − ragadozók − a csápok a tőíz alatt erednek − síkvidék − nagyon jó repülők 1 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera − lárvájuk földbe ásott függőleges járatban

fejlődik, ehhez módosult a test (rágó, szem a fejtetőre tolódott), hangyákra vadászik − 1,5 cm Cicindela hybrida – Öves homokfutrinka − barna alapon vajszínű öv Cicindela campestris – Mezei homokfutrinka − zöld alapon két pötty Subfamilia: Carabinae Calosoma sycophanta – Aranyos bábrabló − ragadozó, lepkék bábjaival, hernyóival tápl.  lepkefajok gradációjának megfékezése − hegyvidéki, dombvidéki − erdei − tölgyes − 3,5 cm − inkább a cserjeszintben mozog fák kérgén, bokrokon − gyapjaslepkék, apácalepkék és más bagolylepkék − védett Calosoma inquisitor – Kis bábrabló − ragadozó, lepkék bábjaival, hernyóival tápl.  lepkefajok gradációjának megfékezése − hegyvidéki, dombvidéki − erdei − tölgyes, de máshol is − előfordulhat fákon, de inkább talajon mozog − 1,5 – 2 cm − nagy téli araszoló lepke Carabus coriaceus – Bőrfutrinka − K-Eu legnagyobb termetű futóbogara −

szárnyfedői összenőttek, nem látszik a varrat  röpképtelen − bőrszerűen rücskös szárnyfedő − domb-, hegyvidék − erdő, erdőszegély − ragadozó: bogarak, lárvák, giliszták − 4 cm − védett Carabus violaceus – Kékfutrinka − fekete a háta − neki is összenőtt − 2,5 – 3 cm − előtorának és szárnyának szegélye kékes-lilásan irizál − domb-, hegyvidék 2 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera − fás társulások − talajon mozgó ragadozó: meztelen csigákat eszik − gyakrabban láthatjuk gyepekben, mint az előzőt Carabus intricatus – Lapos kékfutrinka − kék − életmódja megegyezik a violaceus-szal − ősszel kel ki, az imágó telel át, fakorhadék alatt, néha csoportosan Carabus ulrichi – Rezes futrinka − 1,5 – 2 cm − barnásvörös, alulnézetből teljesen fekete, fekete lábak − rücskös hát − domb-, síkvidék − fás társ., gyepekben is akár − ragadozó, de néha a

gyümölcsöket is megrágcsálják szomjoltásként Carabus cancellatus – Ragyás futrinka − külsőre olyan, mint a rezes, csak a csápjai és lábának combjai vörösek − élőhelyük, életmódjuk, méretük is egyezik Subfamilia: Harpalinae − széles előtor − kisebb rágók − növényevők Harpalus rufipes – Nagy selymesfutrinka − 1,5 – 2 cm − szárnyfedőin sárgás szőrzet − vörös lábak − síkvidéki − Alföld − homokos talaj − melegkedvelő − nyáron rajzik  Zabrus tenebroides – Gabonafutrinka − fényesebb, mert szőrtelen − feketés, lábai is sötétebbek − a ’10-20-as években nagy károkat okozott − az imágók pázsitfűfélék magjaival tápl. − lárváik is növényevő („csócsároló féreg”): szürkületben előjönnek a földen lévő járataikból, a friss zsenge hajtásokat lerágják, lehúzzák a föld alá és ott megeszik − 1,5 – 2 cm 3 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera Familia:

Gyrinidae – Keringőbogarak − 10 hazai faj Gyrinus substriatus – Közönséges keringőbogár − 0,5 – 1 cm − vízfelszínen „rohangál” − szemei egy kitinléccel ketté vannak osztva és más szerkezetű alul és felül  a ragadozókat figyeli a levegőből és a vízből is − a víz felszínéről táplálkozik, arra viszont vak  csápjain lévő érzékeny receptorok a víz legkisebb rezdülését is megérzik − leginkább vízbe hullott szárazföldi rovarokkal tápl. − a 2. és 3 lábpár úszólábbá módosult, lebukva menekülnek − tejfehér váladékot választanak ki a ragadozók ellen (tintahalszerűen) − lárvájuk vízben él, tracheakopoltyúkkal lélegzik, aktív ragadozó ő is − a szárazföldön bábozódnak be, cocon-szerű, földdel bevonja Familia: Dytiscidae – Csíkbogarak − 80 hazai faj − tipikus vízibogarak − áramvonalas testfelépítés − 2. és 3 pár láb úszólábbá módosult Dytiscus marginalis –

Sárgaszegélyű csíkbogár − az előtor két szélén is megvan a két sárga csík − hímek háta sima, nőstényeké bordázott − ♂-nek első lábpárján tapadókorongszerű képlet  párzás − ♀ éles tojócsövével vízinövények belsejébe petézik  védelem, O2-dús környezet − a lárvák sziphoval lélegeznek, az imágókhoz hasonlóan ragadozók − más vízibogarakat, lárvákat, ebihalakat, stb. esznek − a lárvák emésztőenzimeket engednek ki − halgazdaságokban károkat is okoznak − egyszerre csapkodnak lábaikkal  jól úsznak − ha feljön levegőt venni, a potrohát dugja ki a vízből és suberythralis üregbe engedi a levegőt − fonalas csápok Cybister laterimarginalis – Nagy búvárbogár − életmódja megegyezik az előzőével − álló-, vagy lassú folyású vizek − van sárga szegély, de csak két oldalt 4 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera SUBORDO: POLYPHAGA Superfamilia: Hydrophiloidea

Familia: Hydrophilidae Hydrous piceus – Közönséges óriáscsíbor − életmódja ennek is megegyezik az előző kettőével − lárváik is morfológiailag, életmód szempontjából is megegyezek a csíkbogarakéval − különbségek: − az imágók növényevők − felváltva csapkodnak a lábaikkal  rosszabb úszók − levegővételnél a fejüket dugják ki, begörbítik a csápjukat és a csápok szőreinek mozgatásával és a hasoldalon lévő hidrofób szőrök közt visz le levegőt − bunkós csápok − vízen úszó levél aljára csinál cocont Superfamilia: Histeroidea Familia: Histeridae – Sutabogarak − 110 hazai faj − erősen szklerotinizáltak − laposak − lábaikat odaszorítják a testükhöz  védelem a ragadozók ellen − ásóláb − trágyában lévő Diptera lárvákat ragadoznak − 1 – 4 cm Hister quadrimaculatus – Közönséges sutabogár Superfamilia: Staphylinoidea Familia: Silphidae – Dögbogarak − 30 hazai faj −

bunkós csáp − kevésbé szklerotinizált − ált. feketék Silpha obscura – Közönséges dögbogár − dombvidék, erdőtalaj − nemcsak dögöket eszik, hanem ragadozik is, még növényeket is megrágcsál Necrophorus vespillo – Közönséges temetőbogár − 2 narancssárga sáv − kisemlősök, kisebb madarak, békák tetemeivel tápl. − verekednek egymással, amíg csak egy ♂ és egy ♀ marad − kihordják alóla a talajt, párzanak, majd a nőstény elkergeti a hímet − mellékjáratot készít a központi kamrához, abban egyesével 20-22 tojást rak le 5 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera − ezután visszamegy a tetemhez, a hátánál emésztőenzimet nyom bele, a nyílást saját ürülékével lezárja − a kikelt lárvákat elvezeti az élelemhez és eteti őket Oeceoptoma thoracicum – Vörösnyakú dögbogár − kizárólag dögevő − domb-, hegyvidék, erdőtalaj Xylodrepa quadripunctata – Négypettyes dögbogár −

szárnyfedőjén 4 fekete pötty − dombvidék, erdei − ragadozó, fák kérgén „rohangál”, hernyókat eszik mind az imágó, mind a lárva Familia: Staphylinidae – Holyvák − rövid a szárnyfedőjük, ezért szárnyaikat rengetegszer összehajtják − többnyire kis termet − mozgékony potroh − élőhelyek: trágya, fakéreg alatt, stb. − 1400 hazai faj − fejük tetején 3 pontszem − bábjaik nem szabad, hanem múmiabábok − előfordul trágyaevő, dögevő, gombaevő, ragadozó, vegyes tápl. (mi csak ragadozókat tanulunk)  Staphylinus caesareus – Aranysújtásos holyva − potroh szelvénye mentén aranysárga Ocypus olens – Bűzös holyva − legnagyobb holyvafaj − erdőtalajon − ragadozó − puhatestűeket, rovarokat, lárvákat, stb. eszik − büdös − nagy rágók − a nőstény a tojásokat egyesével a földbe rakja − lárvák is ragadozók − múmiabáb Paederus sp. – Partiholyva − a képen a P. littoralis van −

folyópartok nedves fövenyén, fövenyében − ragadozó 6 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera Superfamilia: Scarabaeoidea − lemezes csáp − lárvájuk a pajor Familia: Lucanidae – Szarvasbogarak − lemezes csápjuk még térdelt is − ásólábak − szaproxilofágok: elhalt, korhadó faanyagon fejlődnek lárváik − 6 hazai faj Lucanus cervus – Nagy szarvasbogár − K-Eu legnagyobb bogara, 10-11 cm, ma már csak 6-8 cm − tölgyfához kötődik, élettere beszűkült − rajzás: május, június − a nőstény leássa magát elhalt tölgyfák elhalt gyökereihez, ott a lárvák a klimatikus viszonyoktól függően 3-4-5 évig fejlődnek − az imágók testmérete és rágóik hossza a lárvális időben megevett táplálék mennyiségétől és minőségétől függ − a ♂ nagy rágóikkal a nőstények kegyeiért harcolnak − nem állnak párba, csak párzanak − az imágók korhadó fák vagy rothadó gyümölcsök kifolyó nedvét

nyalogatják − védett Dorcus parallelepipedus – Kis szarvasbogár − gyakoribb, mert nem kötődik olyan szorosan a tölgyfához (nyár, kőris, nyír is megteszi, akác semmiképpen) − 2 – 3 cm − a hímek kicsit robosztusabbak, rágójukon van két felfelé álló bütyök − védett Familia: Geotrupidae – Álganéjtúrók − nem annyira jól alkalmazkodtak a ganéjtúráshoz, mint a Scarabaeidae − rágójuk látszik − mindenevők − jól repülnek  Trypocopris vernalis – Tavaszi ganéjtúró − kékes-feketés − nagyon gyakori − 1,5 – 2 cm Lethrus apterus – Nagyfejű csajkó − rövid szárnyfedő − nagy rágók, de nem harcol − növényevő − a nőstények löszös talajba ferde járatot ásnak, a végén költőkamra − a hím hoz táplálékot, a nőstény felaprítja, ezzel eteti a lárvákat − fészekőrzés, lárvaetetés, de nem maradnak együtt  szubszociális életmód 7 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera

− 1,5 – 2 cm − védett Familia: Scarabaeidae – Ganéjtúrók − 3 csoport, aszerint, hogy hova helyezik tojásaikat: o endocoprid fajok: trágyába o paracoprid fajok: trágyakupac alatt járatokat ásnak o telocoprid: galacsinokat kiszaggatnak, elgörgetik, 1 galacsinba mindig csak 1 tojás − folyadékevők, a trágyában lévő oldott cukrokkal, nagyon kicsi mérettartományú rostokkal tápl. Subfamilia: Scarabaeinae – Ganéjtúrók Scarabaeus affinis – Óriás galacsinhajtó − viszonylag száraz környezetben fordul elő − emberi zavarás, klíma − 4 cm − főleg marhatrágya-evő − telocoprid Sisyphus schaefferi – Lőcslábú galacsinhajtó − 1 cm − megelégszik kisebb kupacokkal is, pl. birka − telocoprid Copris lunaris – Holdszarvú ganéjtúró − hímnek sarló alakú szarva van − sík- és dombvidék egyaránt − főleg marhatrágya − 2-3 cm − paracoprid Subfamilia: Dynastinae – Orrszarvú bogarak Oryctes nasicornis – Orrszarvú

bogár − életmódja megegyezik a Nagy szarvasbogáréval − vörösbarna − tud repülni, csak ritka, alkonyatban Pentodon idiota – Butabogár − sötétebb − lárvaként (2-3 év) növényeket, imágóként . eszik − alkonyatban, nagyon ritkán repül − főleg az Alföldön − nagyon ritka, de még nem védett 8 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Coleoptera Subfamilia: Melolonthinae – Cserebogarak − pajorjaik fás- és lágyszárú növények gyökereit rágcsálják  nagy mez.gazd károk Melolontha melolontha – Májusi cserebogár − pajorja 2-3 évig fejlődik, ciklikusan van nagyszámú rajzás, a kártétel is ciklikus − mikor kikel a lárva, a horizont legmagasabb sötét foltja felé kezd el repülni − potrohának utolsó szelvénye hegyes Polyphylla fullo – Csapó cserebogár − alföldi, homokos talaj − fenyőféléket rág (ültetett) Amphimallon solstitiale – Sárga cserebogár − mindenhol szalmasárga − júniusban rajzik 

hívják júniusi cserebogárnak is − inkább dombvidéki Subfamilia: Rutelinae – Szipolyok Phyllopertha horticola – Kerti cserebogár − 1 cm körüliek − előháta kékeszöld − utolsó potrohszelvénye lekerekített − vékonyabb gyökérrészeket rágcsál Subfamilia: Cetoniinae – Virágbogarak − 15 hazai faj − korhadó faanyagban fejlődnek a lárvák − úgy tudnak repülni, hogy nem nyitják ki szárnyfedőiket, csak két oldalt kidugják szárnyaikat  nem száradnak ki, így a legmelegebb nappali órákban is repülnek − gyorsan repülnek, de mivel a szárnyfedők az egyensúlyozásban is segítenek más bogaraknál, így a virágbogarak imbolyogva repülnek − rózsabogaraknak is szokták őket hívni Cetonia aurata – Aranyos rózsabogár − felül fémes-zöld, alul rezes, egyébként 8 színváltozata van − 4 fehér sáv − lárváik gyakran fejlődnek hangyabolyban − szaproxilofágok − 2 cm 9 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1.

Coleoptera Potosia aeruginosa – Pompás virágbogár − legnagyobb hazai faj, akár 4 cm − teljesen zöld − lárváik fakorhadékban fejlődnek − imágók a lombkoronaszintben repkednek, fák kifolyó nedvével tápl. − védett Trichius fasciatus – Feketesárga prémesbogár − lárváik ennek is fakorhadékban fejlődnek − cukros, lédús virágokkal, . tápl − főleg dombvidéki − szőrös − 76 színváltozat − 1 cm Epicometis hirta – Bundásbogár − 1 cm − a virágokat egy az egybe lerágják  károk − a lárva itt is szaproxilofág Készítette: Furka Tünde 10