Középiskola > Kötelező olvasmányok > Thomas Mann - Mario és a varázsló

1. Az olasz ifjú köszönti a varázslót, amit az sértésnek vesz, megsuhintja felé lovagló ostorát, s a fiú nyelvet ölt a publikumra.

2. Számtani mutatványok: számokat írt fel a táblára, letakarja egy papírlappal, s a közönségből akar kihívni két embert (elsőre két írni nem tudót), végül egy fiatalember áll ki szülőfaluja mellett - hascsikarás. Kimegy egy fiú, vállalva az írnok szerepét, s a közönség által diktált számokat felírja a táblára, majd Cipolla összeadatja vele. A papiros alatt ugyanez a szám áll.

3. Kártyatrükkök: 2 pakli kártya, Cipolla kihúz az egyikből 3-at, s a néző a másikból ugyanazt a hármat. Egy büszke olasz saját akaratából akar választani, ám a kihúzott lapok újra megegyeznek.

4. Tárgyakat ad körbe a teremben, háttal ül a színpadon a publikumnak, s megkéri őket, rejtsék el azokat. Egy angol nő cipőjéből húzza elő az ékköves tűt, amit átad Angiolieri asszonynak, majd elmondja, hogy a nő Eleonora Duse művésznő társalkodója.

5. Szünet. A gyermekek már aludszak, a Mann család mégis marad.

6. Cipolla megmerevít egy fiút, két szék támlájára fekteti, és ráül a deszkamerev testre.

7. Egy idősebb, szalmaszéken alvó nővel elhiteti, hogy úton van Indiába, a nő pedig elmeséli kalandjait.

8. Egy daliás katona többet nem tudja felemelni karját, miután Cipolla kijelentei, hogy karja lebénult.

9. Angiolieri asszonyt férje keresztnevén - Sofronia - szólítja. A nő teljesen hatalmába keríti Cipolla, akit bárhová követne, miközben férje teljesen tehetetlen.

10. Az imént megmerevített férfi most steppelni kezd a színpadon, majd két másik is csatlakozik hozzá, s hiába tiltakozik a római úr, ő is táncolni kezd. Egy német nő eközben tarantellát kezd járni.

11. Éjfél után járunk. Mindenki "mámoros". Cipolla felhívja Mariót a színpadra. Mario nem lelkesedik a felkérésért, de felmegy. Cipolla faggatja bánatáról, múltjáról, s végül egy bekiabálás útján megtudta, hogy Mario szerelme Silvestra. - Csúfos csók - Cipolla halála.

Kapcsolódó olvasnivalók

Árpád-házi Szent Erzsébet élete

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.

A röntgensugárzás

A röntgensugárzás az elektromágneses sugárzás egyik formája, amelynek hullámhossza 10 nanométer és 100 pikométer közé esik, ennek megfelelően frekvenciája 30 PHz és 3 EHz (30ˇ1015 Hz és 3ˇ1018 Hz) közötti. Legfontosabb felhasználási területei az orvostudomány és a kristálytan. Mivel a röntgensugárzás ionizáló sugárzás, ezért élettanilag veszélyes.

Sopron története

A Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Mario és a varázsló

1. Az olasz ifjú köszönti a varázslót, amit az sértésnek vesz, megsuhintja felé lovagló ostorát, s a fiú nyelvet ölt a publikumra. 2. Számtani mutatványok: számokat írt fel a táblára, letakarja egy papírlappal, s a közönségből akar kihívni két embert (elsőre két írni nem tudót), végül egy fiatalember áll ki szülőfaluja mellett - hascsikarás. Kimegy egy fiú, vállalva az írnok...

A mindennapi bűnök művészi ábrázolása a XX. századi irodalomban Thomas Mann-nál

A 20. századi kritikai realizmus jellemzői Az epikában és a drámában tovább él a kritikai realizmus a 20. században is. Az alkotó szemben áll a polgári társadalommal, embertelenségét, széthullását mutatja be analizáló módszerrel. Új jelek: nem törekszik a valóság pontos, tipikus tükrözésére. Megjelenik a költői túlzás, a lelkiállapot szürrealista rajza, ami abszurditást...

József Attila élete és munkássága

József Attila 1905 április 11-én született Budapesten, Ferencvárosban. Édesapja József Áron szappanfőző munkás, édesanyja - Pőcze Borbála - Pesten szolgált cselédlányként. Attila hároméves, amikor apja elhagyva őket Romániába távozott - ezzel kilátástalan nyomorba taszítva háromgyerekes családját - még írt egy utolsó levelet, amelyben Amerikába való vándorlást emlegetett, azután...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!