Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » A munkakereslet alapmodellje

A munkakereslet alapmodellje (optimális választás, egyetlen input (munka), két korlátozottan helyettesíthető termelési tényező (munka, tőke), kvázifix munkaerőköltségek esetén, helyettesítés és kiegészítés, Hicks-Marshall törvények) Rövidtáv: (adott a tőkeállomány) - itt csak 1 input – a munka – határozza meg a keresletet - optimum feltétel: HP L =w (határtermék=bér) HPL, w határtermék görbe w1 w2 L1 L2 L keresleti görbe w Hosszú táv: (változó tőkeállomány) - 2 input (gondolom L, K) - alkalmazott módszerek: - korlátozott helyettesíthetőség - költségminimalizálás - optimális választás: azt a legkisebb összköltséget keressük, amellyel meg tudunk termelni Q mennyiséget - optimum feltétel: MRTS = − w ∆K ∆L avagy ⋅r = ⋅w r ∆Q ∆Q - összköltség: wL + rK = C (meredeksége: − w C  w ) K = −  L r r r K Q A wL + rK L Helyettesítési és skálahatás (a költségváltozás

hatása) Egy termelési tényező árának emelkedése esetén a vállalat: - a dráguló tényezőt olcsóbbal helyettesíti (Helyettesítési hatás) - a megnövekvő összköltség miatt nő az eladási ár és/vagy csökken a termelés (skálahatás) A munkaerő-kereslet bérrugalmassága: (vagyis a saját bérrugalmasság) ε ii = ∆L L <0 ∆w w - ε ii < −1 : rugalmas (w↑ hatására csökken a munka összes keresménye) - ε ii = −1 : egység-rugalmasság - ε ii > −1 : rugalmatlan - lineáris keresleti függvény mentén ε folyamatosan csökken (1%-nyi bérváltozás hány %-os keresletváltozást okoz) Keresztár-rugalmasság: (parciális helyettesítési rugalmasság) (vagyis j árának egységnyi változása mekkora keresletváltozást okoz k-nál) η j ,k = ∆L j L j ∆wk wk , j=k η j ,k > 0 : j és k bruttó helyettesítők η j ,k < 0 : j és k bruttó kiegészítők Helyettesítés: j ára nő Nő az összköltség? (HM4) nem nem

k helyettesíti j-t? (HM2) igen igen csökken a kibocsátás? (HM1) igen Drágul-e k a növekvő kereslet hatására? (HM3) igen j kereslet csökken, k kereslet nő (helyettesítési hatás), vagy csökken a kibocsátás; (k kereslet csökken) (skálahatás) Helyettesítők és bruttó helyettesítők: NEM minden helyettesítő viszonyban álló tényezőpár bruttó helyettesítője egymásnak. - mivel a skálahatás és a helyettesítés ellentétes irányba mozgatja a keresletet - ha w k növekszik, k kereslete csökken, j kereslete is nő (helyettesítés), ugyanakkor a skálahatás miatt j kereslete is csökken η j,k meghatározhatatlan Kiegészítés: j ára nő érzékelhetően nő az összköltség? (HM4) k kiegészíti j-t csökken a kibocsátás? (HM1) j kereslete csökken k kereslete csökken k árcsökkenése legfeljebb az összköltségváltozáson keresztül hat, nem vezet a relatív kereslet növekedéséhez Kiegészítők és bruttó kiegészítők:

MINDEN kiegészítő viszonyban álló tényező-pár bruttó kiegészítője egymásnak - mivel a skálahatás és a kiegészítés azonos irányba mozgatja a keresletet - ha w k nő, k kereslete csökken, emiatt és a skálahatás miatt is csökken j kereslete (η j ,k < 0 ) Kiegészítők Helyettesítők Bruttó kiegészítések η<0 Bruttó helyettesítések η >0 Képzetlen munka – tőke η = 0,71 Képzetlen – fiatal, képzett η = −0,203 HICKS-MARSHALL törvények: 1. A munka (valamely munkafajta, vagy bármely más termelési tényező) kereslete annál rugalmasabb, minél rugalmasabb a termék iránti kereslet. - béremelkedés hatására erősen visszaesik a termék kereslete (erős a skálahatás) 2. A munka (valamely munkafajta, vagy bármely más termelési tényező) kereslete annál rugalmasabb, minél könnyebben helyettesíthető a munka más termelési tényezőkkel. (Helyettesíthetőség a két tényező arányának változásával szinten

tartható a termelés.) - a helyettesítés akadályai: - technikai korlátok - jogi, és szerződéses korlátok - időigény 3. A munka (valamely munkafajta, vagy bármely más termelési tényező) kereslete annál rugalmasabb, minél rugalmasabb ez utóbbi tényezők kínálata. - az olcsóbbá vált tényező iránt megnövekszik a kereslet, nő az ára és/vagy kínálata, minél inkább a kínálat növekedéséről van szó annál erősebb a helyettesítési hatás 4. A munka (valamely munkafajta, vagy bármely más termelési tényező) kereslete annál rugalmasabb, minél nagyobb a részaránya az összköltségben. - nem mindig igaz, az összefüggés meg is fordulhat, ha egy adott tényezőt könnyebb másikkal helyettesíteni, mint a terméket más termékkel Bonyodalmak: Kompetitív piac (ez nem bonyodalom) w S U D2 D1 L* L - piaci kereslet az egyéni keresletek összesítése - átmeneti egyensúlytalanság előfordulhat - U a megfelelő munkanélküliséget mutatja

U - egyensúly: MRPL = w = L UX Monopólium: w MRM LM MRC LC - keresleti görbe meredekebb, azonos bér esetén alacsonyabb a foglalkoztatás. Mint versenyzői piacon - MRM: monopólium határbevételi görbéje - MRC: versenyző vállalat határbevételi görbéje L Monopszónium: (egyedüli vásárló) a. klasszikus helyi monopszónium b. egymáshoz igazodó vállalatok kompetitív vállalatok w w MEL S w nincs kereslet nincs kínálat L L ME L (határkiadás)=w Kompetitív vállalat esetén ME L = w, monopszóniumnál ez kiegészül a l étszám növeléséhez szükséges bérnövekménnyel, ami abból adódik, hogy mindenkinek a bérét fel kell emelni a foglalkoztatás növelésekor. A határkiadás egyenlő egy pótlólagos ember felvételéhez kapcsolódó többletkiadással. Kettős optimum feltétel: MRP L (határtermék bevételi görbe)=ME L és S=D w A: MEL=MRPL B: S=D - addig csökkentik w-t, hogy S=D MEL A wA S B wB MRPL L LA Minimálbér

bevezetésének hatására a monopszóniumnál L és w nő, valamint a munkanélküliség és az átlagköltség is. ⇒ Nőnek a költségek ezek semlegesítik, illetve megfordítják a minimálbér emelés hatásait. Minimálbér-bevezetés (ebben az esetben a minimál bér emelése nem túl nagy) E D w w A S B C w0 L nő w nő U nő átlagköltség nő MEL=ACDE MRPL L0 L1 L Minimálbér 2 (itt a minimálbér emelése drasztikus) w MEL minimálbér B S A MRPL L Kvázi-fix költségek: MEL=minimálbér L csökken w nő U nő átlagköltség nő - Munka-input=hasznos óra - egyes költség= /fő - felvételi, szűrési, betanítási és adminisztrációs költségek - a költségek zöme a felvételt követő, rövid időszakban merül fel, és csak később térül meg DHK Két periódus, z költség DHK: diszkontált határkiadás w1 w0 + z + 1+ r DHB: diszkontált határbevétel MP 0 + MP1 (1 + r ) DHB L ( ) DHK=DHB w 0 + z − MP 0 = MP1 − w1 (1 + r )

Hatás a képzett és képzetlen munka keresletére