Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Ember és környezet

Ember és környezet Emberi tevékenységek környezet alakító hatása: - 20000-12000 évvel ezelőtt- gyűjtögetés, vadászat 12000-10500évvel ezelőtt- kutya, földművelés, népesség jelentősen nőtt 10500-9600- kecske, disznó szarvasmarha, épített falvak 9600-8000- települések mérete egyre nőtt, kő, agyag, csont 8000-7000- mezőgazdaság, fazekasművesség 7000-5750- öntözés, szántás, pásztorkodás, réz jelentős hatások-mezőgazdasági termelés- megváltoztatta a talaj felső rétegét. Növények, háziasított állatok- beavatkozott a biodiverzitásba. Fémek használata- réz, réz-arzén (mérgező)-réz-ón, bronz, vas ércek bányászata és kohászat addiginál nagyobb környezetterhelés- fakitermelés, fémek forradalamasították a földművelést. Ökoszisztémák stabilizálódásának csökkenése öntözés-szikesedés hajóépítés, kocsik- mediterrán erdők irtása népesség nő- i.e-200millió, Róma- 1millió középkor- köszén-

euban 14.szelején bányászni kezdték Víz és szélenergia- 10-11sz 14. sz-tól új iparágak- építőipar, vasipar, gépgyártás, közlekedés 20. század: - népességnövekedés hatalmas - építkezésben: beton, vasbeton - erdőirtások áttevődnek a trópusokra- évente 4-6000 faj kihalása -növekvő vegyianyaghasználat- fejlett országokban élők 90%-a allergiás - műanyag- természet nem képes lebontani - megújuló energiaforrások használata - turista ipar Ember és környezete viszonyának tartalmi elemei: - termelés- természetből anyagot veszünk el. Átalakítás- termék, melléktermék, hulladék - fogyasztás közvetlen környezeti hatása elenyésző (átalakítunk, ez már termelés)turizmus- környezetkárosítás<->rekreáció - környezetpusztítás az ember gazdasági tevékenysége során lezajló nem szándékolt mellékhatás (externália) Környezeti problémák társadalmi okai Modernizáció: -modernitás kialakulásának folyamata

-feudális, premodern kulturális struktúrák lebontása -2 rész: Beck: első és második modernitás Giddens: korai és késő modernitás Első vagy korai modernitás kialakulása: -kapitalizmus kialakulása NY- Európában és USA sajátja -Marx: társadalmi viszonyok a termelés módjától függnek -Weber: többdimenziós megközelítés -racionális tudomány és technika elterjedése -polgárság jogilag a társadalom más reészeitől eltérő jogosultságokkal rendelkező csoport (város). Csak központi hatalomtól függött -modern racionális állam- politikai pártok, szakhivatalnoki rendszer(államaparátus), racionális jogrendszer(római jog) -reformáció, protestáns etika: puritán életvitel és hivatás. Gazdagodás: kapitalista fejlődéshez szükséges működő tőke felhalmozása -gazdasági változások: háztartás és az üzem szétválása, racionális kalkuláció, a cél a profit, hosszútávú működésre törekvés. Giddens: beágyazottság

csökkentése: Társadalmi beágyazottság: csak az együtt élő emberektől függnek és a közösen elfogadott szabályoktól -térbeni: nem volt vándorlás -időbeni: csak az a kor határozta meg az életét amiben élt Erős önazonosság volt a jellemző. A beágyazottság csökkenése a modernizáció elengedhetetlen velejárója volt. A társadalom a normatív szabályozásról a piaci szabályozásra tért át. Giddens beágyazódását csökkentő mechanizmusai: 1, elvont szakértői rendszerek: -differenciálósás. Új egymástól különböző tudományok létrejötte, egyre többet tudtak egyre kevesebbről -emberek nem maguk oldják meg a problémájukat-közlekedési háloózatok- postakocsi, hajózás, vasút -idő mérése- ciklius, határidők, munkaütemezés 2, szimbólikus zsetonok -kommunikációt segítő szimbólikus közvetítők -áthidalják a kulturális különbségeket-pénz: kiemeli a k ereskedlmet a helyi társadalmi viszonyokból. Pre-modern-

önellátó, modern- piaci csere Differenciálódás: Család. Pre-modern társadalom sokfunkciós alapegysége (Termelési egység, társadalmi szolidaitás alapegysége, reprodukció, szocializáció, normatív kontroll)->modernizáció során differenciálódik, kikerül a család hatásköréből. Család leegyszerűsödik- nukleáris család (2 generáció) -termelés- gazdaság veszi át, munkahely külsődleges -gazdaság differenciálódik- gazdasági ágak, szakmák -más funkciókat az állam vesz át- kiterjeszti hatás és feladatkörét Állam: -állami gazdaságpolitika- védi a termelők és fogyasztók érdekeit. Adórendszer, állami megrendelések, támogatások. -állam elválik az egyháztól-szekularizáció. Átvesz funkciókat- oktatás, egészségügyi ellátás, idősek gondozása. -új feladatok- modern tömeghadsereg, társadalombiztosítási rendszer Gazdasági és állami differenciálódás lehetővé tette a fogyasztás bővülését.

Gyarmatokreáljövedelem-növekedés->belső piacok bővülése Alexander Gerschenkron: tőkeekkumuláció 3 legfontosabb típusa: - Angol modell- polgári vállalkozóvá vált földbirtokosok. Hatékony mezőgazdaság, gépipar. Óriási gyarmatok- exportértékesítés Óriási haszon, gyors megtérülés Bankrendszer- rövid lejáratú (1 éven belüli) hitelezés. Német modell(magyar)- hiányzik az erős polgárság és a hatalmas piac. Tőkeakkumulációt bankrendszer biztosítja-befektetési bankok. Hosszútávú hitelezés, nagy kockázat. Banki tulajdonlás- vállalati koncentráció Orosz modell- sem polgárság, sem bankrendszer. Állami beruházások(vasút) Infrastruktúra, bankrendszer kiépítése. Globalizáció Globalizációról szóló megközelítések csak abbab egyeznek, hogy a globalizáció létezik. Dimenziói: -Therborn- időbeni globalizációk -Meyer- tematikus globalizációk -Urry- térbeni globalizációk -Meyer- globalizációs szereplők közt

fennálló kapcsolat Globalizáció az időben: -világvallások és univerzális hordozónyelveik elterjedése(4-7. sz) vallás, kultúra terjedése Ellenhatás- nemzeti nyelvek különválása pl.: latin(12-16 sz) -földrajzi felfedezések- európai hatalmi és kulturális rendszer elterjedése(15.sz) gazdasági és kereskedelmi jelleg. -európai imperializmus időszak(1850- I. vh)- tömegkereskedelem, aranystandard rendszer, tömeges migráció, 1918- II. vh V égáig újabb bezárkózási hullám, nemzetpolitikák megerősödése. - 2 pólusú világrend- USA<-> SZU, ideológiák kiterjedése az egész világra, lokális háborúk. -1980-as évek közepétől mai globalizációs hullám (globalizációs hullámok rendre gyorsabban jelentkeznek és rövidebb ideig tartanak)- kereskedelem és kultúra liberalizációja. Tematikus globalizációk: -politikai és katonai interdependencia globálissá válása- katonai stratégiák kiterjedését, globálissá válását

jelenti. -gazdaság globalizálódása- gazdasági szereplők közti kölcsönös függőség. Szereplői: vállalatok és kormányok. Világkereskedelem -társadalmak közti átjárhatóság- migráció, utazás (vakációs, üzleti- tömeges) -kulturális kifejezésmód globalizációja- kultúrák közti kölcsönhatások kibővülése. Megteremti számos termék globális keresletét. - társadalmi intézményrendszer globalizációja- nemzeti identitás, gazdasági fejlődés, emberi jogok, oktatás nemzeti keretek közt Térbeni globalizációk: -korábban nemzetállami egységekben zajló folyamatok területileg kiszélesedve, egy nagyobb területi egységbe helyeződnek át -uralkodó forma a delokalizált hálózatokban zajló folyamat-térbeni viszonyoktól, nemzetállamoktól, kultúráktól független működés- pl.: multik- coca-cola, nemzetközi szervezetek-ENSZ(pol), Green Peace(non-profit) -folyamatok a h álózatokkal szemben az egyedi helyi cselekvések nem

szándékolt következményei. -globalitás- kapcsolat a globális hálózatok, folyamatok és a lokális struktúrák között. Globalizációk szereplői: -világtársadalmat erős szereplők alakítják: államok, világméretű egyesületek, nemzetközi szervezetek, egyének. -világtársadalom egy állam-mentes alakulat - a domináns szereplők az általános modell adaptálására ösztönöznek pl.: emberi jogok, oktatás, környezetvédelem, szabályozások. Kockázat -reflektív modernizáció- modernizáció által létrehozott új problémák megoldása válik a modernizáció céljára. Reflektív modernizáció-második, v késő modernitás -modernizációs nyereség- életszínvonal, élettartam, magasabb fogyasztás veszteség- társadalmi intézmények megygengülése-> - termelés szervezetében a térbeli viszonyok elvesztik jelentőségüket - nemzetállamok egyre kevésbé képesek szabályozni a hipermobil multikat - újradifferenciálódás - párkapcsolatok

sokfélesége Kockázattípusok: A második modernitásban a racionalizálás irányába mutató megoldások egyre kevésbé hozzák a várt eredményt. - Piaci intézményi kockázat- társadalmi intézmények meggyengülése, munkerőpiacon érvényesül. - Technológiai, ökológiai kockázat- egészségi mellékhatások - Globalizációs-civilizációs kockázatok- világ 2 részének fejlődése elvált, egymást veszélyezteti, különbség nő, terror - Modernizációs kockázat esetén- kiváltó és viselő gyakran különböző, emberi érzékelés számára láthatatlan, térben, időben nagyobb hatású, értékelése magyarázat kérdése. Individualizáció: - az ember kötöttségek alóli kiszabadulása - Beck- individualizáció a társadalmi egyenlőtlensége individualizációja - 2 folyamat okozza: - származás jelentősége csökken, egyéni döntéseké nő -szűkösen rendelkezésre álló anyagi és szellemi javakkal való ellátottság. Emancipáció: -

cselekvő szelektíven válogathat a csoporttagságok között - párkapcsolatok termelési jellege elvész, erre a felek öállóan is képesek- intimitás Stabilitás elvesztése: - egyén nem követhet generációkon át bevált életút-mintákat - múltbeli eredmények nem garantálják a jövőbeni sikert - egész életében pályakezdő marad - nők életében a család és a gyereknevelés elveszti abszolút érvényét - nők munkavállalása- 2 munkahelyről hazavitt problémák- konfliktus Kontroll: - család átalakulása: külső kontroll beengedése - házasság- szabályépítő jelleg, állandóságot biztosít, legintenzívebb interakciók - egyén- fogyasztó- élete piaci alapon szerveződik - normatív minták helyét átveszik a piac által generált minták - munkaerőpiac könyörtelensége előírja az egyén feltétlen alkalmazkodását II. Az élet színterei - környezeti elemek, mint víz, fény, hő és tápanyag eloszlása a természetben nem egyenletes

minél több faj él egy adott helyen, annál jobban tudnak az egyes fajok alkalmazkodni a környezetükhöz fajszegény élőhelyek lakó viszont sokkal jobban elviselik a környezeti változásokat biotópok az életközösségek lakhelyei gyakori jelenség, hogy egy faj több biotópban él élőhely fajták: vizes élőhelyek, erőd, rétes, füves puszták, kő és jég birodalma, sivatgok Erdők: - saját mikroklíma és talajviszonyok- forró nyári napokat enyhébbé teszi, páratartalom magas (nyáron is 50-60%) - szélfékező hatás, viharok ellen jó, pl.: mezővédő erdősávok - talajvédő- megköti, tápanyagot tár fel, csapadék visszatartó - faanyagot termel- erdőgazdálkodás- lassan növő keményfa vágásfordulója 80-120 év. Természetközeli erdőgazdálkodás- gyorsan növő ültetett erdők- 10-20 év - gázok körforgalma- fotoszintézis - legfajgazdagabb ökoszisztéma- állatok a biomasszának kevesebb mint 1%-a - lombos és tűlevelű erdők aránya

a mérsékelt övezetben azonos - tűlevelű erdők öve a tajga, a Föld legnagyobb erdői - puhafa ligeterdő(fűz, nyár, éger)- ártéri, leggyorsabban növő a mérsékelt övben - keményfa ligeterdő(szil, kőris, gyertyán, tölgy)- csak esős időszakban elöntött árterekben Óceánok: - Föld felszínének 2/3-át borítják - Nem képviselnek nagyságukkal arányos élőlény produkciót - Növények az oxigén felét szolgáltatják - Hidegvíz feláramlásos zónákban a legnagyobb a biomassza- tápanyagokban gazdag mélységi vizek kerülnek felszínre(algák), pl.: D-Amerika NY-i partjai, Új-Funland és Izland között Édesvízi életterek: Tavak: - gyenge hővezető, különleges sűrűség - nyáron a tó felső része melegebb, télen pedig az alsó része - felső réteg felelős az oxigénellátásért-algág, fotoszintézis-döglött, lesüllyed, bomlik, oxigént fogyaszt- ha sok akkor ox.hiány, nem kívánatos a sok alga - ősszel, tavasszal

összekeveredik-nagyon mély tavaknál nem - sekély tavakban túl sok tápanyag kerül- feltöltődnek, rövid életűek - elmocsarasodott tóba víz kerül tápanyag nélkül- dagadóláp, tőzegmoha(levegőből veszi a tápanyagot), ritka , mert lecsapolják- tőzegbányászat, mezőgazdaság Folyók: - hordalékot szállítanak- zátonyok, szigetek, delta, iszap- gazdag tápanyagokban - építő, romboló oldal-meanderező folyó - folyószabályozások miatt ártéri erdők pusztulása - nagy áramlás. A sebességnél a legtöbb élőlény nem tud megmaradni Kövekre tapadva- helyhez kötött életmód, a táplálék megy oda - gyors folyású vizek- hőmérsékletingadozás kisebb, hidegebbek, oxigéndúsak - lassabb melegebb vizek- rövidebb fejlődési szakaszok, több növény - folyókban nem alakultak ki stabil viszonyok- szervezeteket az áradások elmossák, új betelepedés - folyók öntisztulók, de ezt nem szabad kihasználni Nedves és száraz rétek, sztyeppék: -

legelő állatok leharapják a fák rügyeit, megakadályozva a beerdősülést - élet produktivitása a talaj közelében - egyszíkű fűfélék uralkodnak - pedig a 2szikűek fajgazgagság nagyobb, de 1szikűek jól bírják a tiprást, biomasszájuk 70%-a a föld alatt van, alulról hajtanak - gyors a tápanyagforgalom és a humuszképződés - nedves rétek ritka lágy szárú növényeknek adnak otthont - száraz gyepek sérülékenyek, nedvesség hiányában nehezen újulnak meg - közép Eu. Különleges fajtája a sziki gyep- magas sótartalmú területeken Kő és jég és a sivatag birodalma: - szélsőséges körülmények - kevés faj - legnagyobb befolyást az élettelen tényezők gyakorolják- időjárás, talaj Magashegységek: - csökken az ózonréteg védőhatása, az átlagos középhőmérséklet - nagyobb hőingadozások, mint a sarkvidékeken - állatok téliálmot alszanak, vagy lehúzódnak az erdőhatár alá - növények rendkívűl sok tápanyagot

tudnak raktározni- hegyvidéki legelőgazdálkodás Sivatagok: - problémák: víz feltétele, megőrzése - szárazságtűrő növények- nagy gyökérzet- mindig képes némi nedvességet felvenni. Minimális párolgás- bőrszerű levelek, vagy nincs levél - pozsgás növények- nagy mennyiségű vizet tudnak tárolni - rövid életciklusú(etemer) növények- 2-3 hét alatt képesek csírázni.teremni, magjaik évekig képesek várni a csapadékra - növények egymástól távol helyezkednek el-nedvesség miatt - rendkívűl szomjúságtűrő állatok - partmenti sivatagokban az élőlények a ködből nyernek folyadékot Települések ökológiája: - adnak alkalmazkodó fajok a városokban - emberi településeket felfoghatjuk önálló biotópként vagy hozzásoroljuk más élőhelyekhez amelyek a környezetében találhatók - számos olyan faj van, melyek egyedszáma nagyobb a városokban, mint trmészetes élőhelyén, pl.: madárfajok Települések környezeti feltételei:

- város a természet szempontjából mélypont - ember számára a kedvezőtlen körülményeket megszünteti vagy enyhíti, pl.: időjárás, ivóvíz, talaj, világítás - nagyvárosi emberek közönyösek- több millió embert lehetetlen megismerni - városi klíma melegebb mint környezete- városkp. Akár 8 fokkal is melegebb lehet Technogén nő (melegkedvelő fajoknak kiváló), építőanyagok hőtárolása, kevés párologtató növény - magas építmények szélfogók- csökken a légcsere-rossz levegő - rengeteg por- porszemcse kondenzációs magként működik, magához vonzza a vízrészecskéket, gyakori jégesők, csapadék nem okvetlenül nő meg, mert a szél elviszi - vízzel a város nem tud mit kezdeni- esőelvezető csatornák Emberi települések mint élőhelyek: - azért vonzzák az élőlényeket, mert- sok a tápanyag(hulladék), biztonság ellenségeiktől, időjárástól - élelmiszerraktárok tökéletesítésével a rágcsálók jelenléte megszűnne

- ezeket követik a ragadozók - virágok vonzzák a rovarokat, azok a madarakat - kultúrakövető fajok- háziegér, házipatkusz-védett állatt - vándorpatkány(pestisbolha) - növényeknek jó a kipufogógáz nitrogénje, mint műtrágya, jó a széndioxid is- tisztítják a város levegőjét. Fák jelentős portömeget vonnak ki a levegőből- lebontják az aromás CH-eket(rákkeltők) - kiskertekben vegyszerezés nem jó, mert minden vad növényfajt kipusztít- fokozza a környezet vegyi terhelését. III. Természetháztartás - Földön él 2millió növény és állatfaj Bioszféra: életfeltételeket biztosító élettelen környezet a b enne és vele kölcsönhatásban lévő szervezetekkel együtt Embertől független élő szervezetek úgy használják a természetet, hogy annak egyensúlyát nem ingatják Környezetgazdálkodás alapja: létrehozni egy új dinamikus egyensúlyt, amelyben az ember alapvető és civilizált szükségletei is ki vannak elégítve,

anélkül, hogy környezete degredálódna. Ökológiai rendszerek: - az élőhelyek az ott élő életközösség és az őket körülvevő élő és élettelen hatótényezők alkotják az ökoszisztémát - biotóp- élőhely, amely egy adott életközösség(bioöcnozis) számára életfeltételeket nyújt - bioöcnozis- életközösség, egy adott helyen adott időben létező létező élőlényekből állószerveződési egység - populáció- életközösségek egyazon fajba tartozó egyedei - szukcesszió- ökoszisztémák összabályozása mindig a l egstabilabb állapot irányába változik - öntisztulás- ökoszisztéma képes a belejutott szennyezőanyagokat lebontani, hatástalanítani. Élőlények anyagcseréjük folyamán feldolgozzák (kémiai, biokémiai) - stabil rendszer- visszatér a korábbi dinamikus egyensúly állapotba - labilis rendszer- külső hatásra kedvezőtlen irányú változások- maradandó pusztuláshoz vezethet - stabilitásban fontos szerepe

van a táplálékláncoknak- minél több kereszteződési pont, annál stabilabb. Öko-rendszer energiaforgalmának része Lassan bomló szennyezőanyagok koncentrációja megnő, mire a tápláléklánc csúcsára érnek. Tudományok szerepe a környezetvédelemben: - földrajz-összekötő kapcsolat a természet és társadalomtudomány között - természeten kívüli rendszerek- technoszféra- átalakított természeti környezet, gazdasági szféra, politikai szféra - meteorológia- éghajlatváltozás, légköri gázok, ózonréteg ritkulása - közgáz- piacgazdaság nem lesz magától környezetkímélő- szabályozni kell - pedagógia- környezettudatos nevelés - matek, számtech- környezeti modellek - fizikai, műszaki tud.- zárt technológiák - vegyészet- emberbarát, természetközelibb vegyipar - geológia- bányászat, veszélyes hulladékok elhelyezése, felszín alatti vizek védelme Napsugárzás részei, a fény és a hő: - élet lefolyását a napfény

irányítja sokféle módon - fény olyan sugárzás, amely fényérzetet kelt - fény hatására alakul ki a belső óra zöld növényekben található klorofill segítségével építik fel táplálékukat- CO2-ból és vízből fényenergiával cukrot építenek fel és melléktermékként o2-t bocsátanak ki fényspektrum infravörös tartományát melegként érzékeljük aktív élet a Földön -10-40 fok között zajlik fejlett állatok táplálékuk döntő többségét testmelegük fenntartására használják A víz, a hidroszféra környezeti problémái: - alapvíz- H2o-hez fizikai, kémiai és biológiai összetevők járnak - emberi szervezet 60-70%a víz - élővilág elsősorban az édesvizekre van utalva- víztömegek mindössze 1 %a felszíni édesvíz, ember számára 1/5-e hasznosítható - víznek nagy a fajhője ezért jelentős hőraktár, illetve hőenergiaszállító- enyhíti környezete szélsőséges hőmérsékletét - nagy a párolgáshője, ezért

párolgáskor nagy felületet hűt le - legnagyobb sűrűsége +4 fokon van. Jég sűrűsége jóval kisebb, ezért úszik a vízen Hőszigetelő. Megvédi az alatta lévő vizet a teljes befagyástól Fagyáskor sok hő szabadul fel, tovább fékezve az alsóbb rétegek lehülését - klasszikus vízkeletkezési elmélet- felszínre törő gőz 100 fok alatt lecsapódott - szoláris vízpára- napból érkező hidrogén+oxigén. Föld alatti vízkészlet néhány ezreléke Felszín alatti vizek: - talajvíz- legfelső vízréteg vize. Szoros kapcsolatban a felszíni jelenségekkel Szinte minden lakott területen elszennyeződött - rétegvíz- talajvíz alatti víztároló, kőzetek vize - hasadékos tárolókőzet vize- speciális esete: karsztvíz- oldott sókban gazdag. Nagyon kemény - part szűrésű víz- talajvíz speciális esete, mikor az utánpótlás folyóvízből- partmenti városok vízellátása - óceánokról származik az összes elpárolgott vízmennyiség 83%-a -

csapadék formájában csak 76% hull visza - a szárazföldi víztöbbletet a folyók vezetik vissza az óceánokhoz - fejlett országok ma 2-3szor annyi vizet használnak, mint amit 2 vízkörforgás biztosít. Szükséges lesz a tengervíz sómentesítésében rejlő ma még nagyon drága lehetőségek kihasználása Vízszennyezések: - nehézfémsók- higany, króm, réz, mangán, nikkel, ólom, cink. Hajlamosak az élő szervezetben való felhalmozódásra. Japánban- kadmium a növényekben (Itai-kór), higany a halakban (minamata-kór)-> több 100 halott - növényvédők, rovarölők- peszticidek, szintén felhalmozódnak - szénhidrogének- legveszélyesebbek, ipari közlekedés, illetve balesetekből származhat. Olaj kisebb sűrűségű, mint a víz- hártya. Rákkeltőek is - műtrágyák- szervtelen tápanyagok( foszfátok, ammóniumsók, nitrátok). Természetes vizek idő előtti elöregedése, növényi biomassza túlszaporodása-> eutrofizáció. Lebegő

- alkotórészek csökkenése is okozhatja, mert a napfény mélyebbre hatol, pl.: Duna felső szakaszán a duzzasztók miatt. Hőszennyezés- ipari üzemek hűtővizei okozzák- csökken a víz gázoldó képessége. Felgyorsul a szervezetek anyagcseréje. Nő az algatermelés Csökken az öntisztulás Aktív beavatkozás- csökkenti az emissziót Passzív beavatkozás-koncentrációt mérsékli Szennyvizek befogadására alkalmas közeg szempontjából a legfontosabb ennek öntisztuló képessége. Lebontásához oxigén kell, felfordulhat a befogadó oxigénháztartása, hullámzás révén pótolhat. Folyók és tengerek alkalmasak Befogadók vízminőségét folyamatosan ellenőrizni kell. Szennyvíz talajfelszínen való elhelyezése: öntözés. Tehermentesíti a b efogadókat Korlátozottan alkalmazzák. Szigorú előírások az öntözővízzel szemben Levegő- atmoszféra környezeti problémái: - nitrogén 78% - oxigén 21% - 1%vízgőz, co2, hidrogén, nemesgázok,

nyomgázok - co2 tartalom csak 0,03% mégis meghatározó az élet szempontjából- fotoszintézis. Üvegháztartás nélkül -18 fok lenne az átlaghő (+15 fok) - oxigén feldúsulása- fotoszintézis, UV-sugárzás hatására a víz disszociációjával - Földre beérkező és elhagyó globálisan egyensúlyban van. A Föld egyes részein igen eltérő, horizontális légmozgások, szélrendszerek - Troposzféra- légkör alsó rétege- itt zajlanak az időjárási jelenségek - Felszíntől távolodva folyamatosan csökken a hőmérséklet km-enként 6.5 f okot Erőteljes függőleges légmozgások- vízgőzt, nyomásokat, hőt szállít. Konvekciónak nevezzük. - Szennyezők: 1, pontszerű szennyezők- okozott kár könnyen mérhető, könnyebb megoldani elhárítását. Szennyezés csökkentés fajlagos költségei viszonylag alacsonyak 2, diffúz szennyezők- szennyezés csökkentése nehezebb, költségesebb - légkör szennyező anyag befogadóképessége- adott

szennyezőanyagból mik a határértékek. Szennyezés légtérből való távozásának sebessége Szennyezőanyag kibocsátásának attól a mennyiségtől ami az adott légtérben egységnyivel növeli a koncentrációt. Talaj környezeti problémái: (pedoszféra) - földkéreg felső, laza, szilárd, termékeny rétege - élő anyag - szennyezőanyag átlagon felüli(illegális hulladéklerakók) - öntisztulás- kémiai, biológiai átalakulások, más szférába jutás Energiaáramlás, anyagkörforgalom: - ökoszisztémák egyik alaptulajdonsága - energia az erő amely a tápanyagokban rejlik. Növények fogják be, a napból származik - víz körforgalma létrejönne élőlények nélkül is, de abban nincs meg a magas fejlettségű kémiai energia raktározás IV. Globális problémák - 20. sz második felére a termelőerők fejlettsége a munkamegosztás és a kereskedelem globalizációját eredményezte- globális információs rendszerek, nemzetközi

intézmények világfejlődés globális probléma: - egyetlen ország fejlődése sem független más térségektől - 1970-es évekre világossá vált, hogy a II. vh ut áni gazdasági növekedésnek fizikai korlátai lehetnek (olajválságok) - népességnövekedés, urbanizáció - környezetszennyezés - fogyasztás regionális differenciái feszültséget teremtenek-> politikai konfliktusok, háborúk - technikai forradalom sem képes megnyugtatóan megoldani számos problémát Globális problémák kezelésének 2 módja: - okszerű elemzés, logikai következtetések, verbális összefoglalók, jelentések - modellszerű elemzés, matematikai módszerek- a növekedés határai, világ népessége, egy főre jutó ipari termelés, egy főre jutó élelmiszermennyiség, környezetszennyezés, nyersanyagforrások. Modell 1900-2100- gyászos vég, alkalmazkodás révén megvalósuló egyensúly fő következtetésével. Ha a trendek nem változnak 100 éven belül elérjük a

növekedés határait. Meg lehet találni a globális egyensúly állapotát Annál több esély van a sikerre, minél előbb nekiállunk. Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése: - 80-as évek második felében jött létre - Burtland- bizottság - Jelentés problémaköre(ENSZ-nek): - Népességnövekedés kérdése - Élelem biztosítása - Fajok, ökoszisztémák védelme - Energiafelhasználás kérdései - Iparfejlesztés problémái - Városok kihívása Globális problémák bemutatása: - globális krízis kezelése az emberiség legnagyobb kihívása - „Gondolkodj globálisa, cselekedj lokálisa!” - humán- túlnépesedés, éhezés, analfabetizmus - ökológiai- meg nem újuló energia kimerülése, globális felmelegedés, termőföld eróziója, édesvízkészletek korlátozottsága - környezetgazdálkodás- gazdasági tevékenységek olyan megtervezését és végrehajtását jelenti, melynek során a gazdálkodók nem károsítják környezetüket

Túlnépesedés, népességnövekedés: - 2 rész- fejlett országok- lassú növekedés vagy csökkenés. Kevésbé fejlett országokgyorsan szaporodó, világnépesség 4/5-e - minél reménytelenebb a helyzet, annál jobban túlnépesedik, tovább rontja a helyzetet - 50 év alatt a jelenlegi trendek mellett +3,6 milliárd fő! - Népesség stabilizálása jelentősen hatna a természetes erőforrások rombolásának megállítására - Függ- gazdasági, társadalmi, vallási helyzettől Iskolázottság csökkenti a családok méretét Élelmiszertermelés gondjai: - 3. világban nem tud lépést tartani a népességszaporulattal - világ mezőgazdasága eleget termel mindenkinek, problémák az elosztásban vannak - éhezés nem az élelmiszerek, hanem a vásárlóerő hiányában van - világnak legalább 70 napi gabonatartalék kell a biztonsághoz - másik biztonsági tényező- termést milyen hányadban állítják elő fenntarthatatlan vízés földhasználattal -

óceánok túlhasználata- ritkul a halállomány, csökken a kifogott mennyiség - kimerülés fenyegeti- nyugat- atlanti tonhal állományt, atlanti- óceáni tőkehalállományt, É-csendes-ó - világ halfogásának nagy része régen alig hasznosított halakból - világ gabonatermelését és halászatát nem lehet tovább fokozni fenntarthatón - népességproblémával küzdő országok élelmiszerellátása importfüggővé válik Légkör globális problémái: - légkörbe jutott káros anyagok - globális felmelegedés, éghajlatváltozás - természeti katasztrófák pusztítóbbak - ózonréteg ritkulása - savas esők Globális felmelegedés: - üvegházhatást okozó gázok egyre fokozódó ütemben kerültek a levegőbe - co2, ch4, dinitrogén-oxid, n2o, freonok - 50%-ban felelős a co2 - 21. sz közepére 1-3 fokos hőmérsékletnövekedés - világóceánok szintjének növekedése - tengervíz hőmérséklet emelkedése- mérgező planktonok - csapadékos nedvesebb,

száraz területek még szárazabbá válnak - növények, rovarok anyagcseréje felgyorsul - élőlények vándorlása - egyes fajok túlszaporodása - elsivatagosodás - kárelhárítás nem megoldás, megelőzni kell - co2 kibocsátás döntő része 8 ország- USA 30% Ózonréteg problémái: - 15-20 km magasan - ultraibolya- sugárzás élőlényekre káros részét teljesen nagy részben elnyeli - 1970-es években vették észre Antarktisz felett a vékonyodást - halogénezett szénhidrogének- freonok, CFC-k. nagyon stabil vegyületek, egészen az ózonrétegig jutnak bomlás nélkül - UV- sugárzás- bőrrák, bőrgyulladás, szembetegségek, károsítja az immunrendszert, káros a fotoszintézisre - Felszínközelben káros az ózon Savasodó környezet: - kén-dioxid, nitrogén-oxidok, CHek-reakciók-savas esők, vagy leülepednek a talajonsavak fenyvesek pusztulása-németo, cseho rongálja az épületeket, tavakat, egészségkárosító katalizátorok használata

szükséges helyreállítás-lúgos kalcium-karbonát-mészkő savasodás az utóbbi években csökkent Energiatermelés problémái: - fosszilis energiahordozók még ma is dominánsak(készletek kimerülése belátható időn belül)- múltban csapdába ejtett napenergia tárolói - megújuló energiaforrások-szél, víz, biomassza. Jelenlegi napenergia transzformátorai - napelemek- napenergia közvetlen befogása - alternatív energiaforrások- nukleáris, árapály, geotermikus- nem a napsugárzást közvetíti - szén hatékony tüzelési módja- fluidágyas tüzelés Alternatív energiaforrások: Nukleáris energia, atomenergia: - atommaghasadásból nyerhető energia az egyik legtisztább energiaforrás - veszélyes - sugárzás hatásai- rák, genetikai károsodás, hosszú bomlási folyamat - kárelhárítás hosszú és költséges - probléma a sugárzó hulladékok elhelyezése Vízenergia: - nem terheli a környezetet szennyező anyagokkal - megváltoztatja a terület

ökológiai viszonyait - folyók a hordalékot a duzzasztóban lerakják- kotrás, hiányzik az árterekből - veszélyforrás- gátak sérülés, nagy víztömeg- földrengés Szélenergia: - elektromos árammá alakítják - gazdaságos szélerőműtelep igen nagy - csak megfelelő széljárás mellett telepíthető Napenergia: - elektromossá alakít - nagy helyet igényel Biogáz-energia: - szerves hulladék->metán->hőenergia nyerhető - helyi jellegű energiaellátás Biomassza-energia: - biomassza elégetésével felszabaduló hő - gőz vagy gázturbinál - környezetbarát üzemanyag állítható elő(metanol, etanol) - elégetés utáni maradványok talajjavításra Geotermikus energia. - föld mélyének energiája kimeríthetetlennek tűnik - csak ott alkalmazható, ahol a geotermikus lépcső kicsi - vízzel együtt hő formájában lehet a felszínre hozni- gőzturbinál- elektromos áram Árapály erőművek: - lokális Hidrogén és izotópjai: - hidrogén

elégetésével szinte csak víz keletkezik és kevés nitrogén-oxid - víz elektrolízisével fejleszthető - üzemanyag, erőművekben - előállítása 5x annyiba kerül, mint a földgázé - izotópjai-deutérium, trícium. Fúziós energiatermelés - világ olajtermelésének felét a közlekedés használja fel Energiastratégiai módszerek. - környezetbarát energiatermelés támogatása - tüzelőanyagadó növelése - energiaártámogatás megvonása Városiasodó világ. - világ lakosságának fele városban él - peremterületek csatlakozása is növeli a városokat - ENSZ: város. Agglomerációba a városok és az őket körülvevő agglomeráció népessége is beletartozik - 20. sz közepén ipar miatt mentek a városba - 90-es évektől a szolgáltatás a legfőbb munkaerőpiac - fejlett országokban az urbanizáció olyan magas, hogy már csak lassan fejlődhet - afrikai, ázsiai országokban további urbanizáció, több százezres óriásfalvak - külvárostól

minél távolabbra nyúlása növeli a város erőforrásigényeit- kerülendő, korlátozzák - fenntartható városok tervezésének 2 fő akadálya- politikai akarat és pénz hiánya - szegény nagyvárosoknál probléma a sok illegális lakó, nem lehet adatokat gyűjteni Hulladékelhelyezés problémái: - végtermékcentrikus ipari növekedés - gyors technológiai váltás - termékek használati idejének mesterséges csökkentése - urbanizáció - megváltozott fogyasztói magatartás - hulladék döntő többsége értékes anyag- anyag és energiaveszteség - osztályozás: 1, települési hulladékok. - eloszlási és fogyasztási tevékenységből származnak - szilárd települési hulladék. Szemét, elhasznált tartós fogyasztási cikkek, közlekedési eszközök, építkezés, bontás - folyékony települési hulladékok- nem csatornahálózatba vezetett szennyvíz 2, termelési hulladékok - ipari hulladék- 955-a nem veszélyes - termelési hulladékok-

többsége mezőgazdasági hulladék, takarmányozás, trágyázás, energiatermelés. Hasznosítás elmúlasztása esetén környezeti kár - szemétlerakóba kerülő hulladék 50-60%-a könnyen hasznosítható lenne hulladékot deponálni szokták a hulladéklerakókban a talaj végzi a bontást legalább 1,5 m vastag talajszűrő réteg ivóvíztől való védőtávolság legalább 20-50 m lerakó alatti réteg agyag vagy hasonló végtermék- biogáz, hő, csurgalékvíz legjobb megoldás a csurgalékvízgyűjtő-rendszerrel ellátott depónia hulladék komposztálása- trágya értékesítése hulladék elégetése- korszerűen füstmentes égető erőművekben, energiatermelők is megelőzés lenne jó- műanyag csomagoló eszközök korlátozása, lebomló műanyagok szelektív hulladékgyűjtés és újrafeldolgozó ipar kell Biodiverzitás csökkenése: - biodiverzitás- élő szervezetek változatosságát a genetika, a faj és az ökoszisztéma szintjein - évente kihaló

fajok- 1000-100000 - feljegyzett fajok- 1,4-18 millió - létezhető fajok- 3-30 millió - megoldás- elkötelezettség, oktatás, kultúra, ökoturizmus - fajok pusztulása- élőhelyeik pusztulása, túlvadászat. Idegen élőlények behurcolása>őshonos populáció eltűnik Sok faj képtelen gyors éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni. Másodlagos kihalások- egy faj kihal->több is - Fajok megőrzésének gazdasági és tudományos jelentősége is van, pl.: gyógyászat - Genetikai diverzitás is csökken az emberi tevékenység hatására- mezőgazdasági monokultúrák- labilis - Nem mindig a legnagyobb biodiverzitású területek védettek - Sok park csak papíron védett V. környezetvédelmi problémák közgazdasági kezelése Szükségletek és növekedés: - közgazdaság központi problémája a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások hatékony elosztása - csak akkor beszélünk gazdálkodásról, ha a szükség fennáll - szükségletek teljes

kielégítése lehetetlen - szükségletek minőségileg hierarchizáltak- kielégítés- újabb szükséglet - népesség növekedése- az igények mennyiségi bővülése - gazdasági növekedés egy adott ország által meghatározottidőszak alatt előállított áruk és szolgáltatások mennyiségében bekövetkezett(pozitív) változás Növekedés és fejlődés: - növekedés- termelt mennyiségben bekövetkezett pozitív változás feltételezi az erőforrások nagyobb igénybevételét is fejlődés- minőségi változás, alkalmazott technika és a gazdaság szervezésének olyan új módja, melynek eredményeként a szükségleteket hatékonyabban lehet kielégíteni. Felhasznált erőforrások mennyisége nem nő mai nemzetgazdasági mérőszámok elsősorban a növekedés nyomonkövetésére alkalmasak- minőségi változásokat kevésbé képesek nyomonkövetni Természeti erőforrások: - 3 csoport- Föld és természeti erőforrások- nem bővíthető és

helyettesíthető. Munka, tőke és újabban az információ a negyedik csoport, ezek mind bővíthetők és átválthatók - népességnövekedés- egy főre jutó fogyasztás növekedése-> egy főre jutó természeti erőforrások mennyisége csökken - Kenneth Boulding- űrhajó-cowboy- emberiség cowboy szemlélettel gazdálkodik a Föld nevű űrhajón Környezet szerepe a gazdaságban: - környezet szolgáltatásai a gazdaságnak: termeléshez szükséges anyagok és energia biztosítása, hulladék elhelyezése, élettér - ezek a funkciók sokszor kölcsönösen kizárják egymást, pl.: hulladékelhelyezés-> élettér nuku Hatékonyság: - optimalizálási döntések- rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb beosztása, legnagyobb hasznosság elérése - erőforrás-kombinációk között nincsenek általános átváltási szabályok. Döntéshez ismerni kell az erőforrások révén elérhető hasznosságot és az erőforrások árát - gazdasági javak-

korlátozottan állnak rendelkezésre, van áruk, valaki tulajdona, pl.: tőkejavak - szabad javak- mindenki számára hozzáférhetőek, nincs tulajdonos, nincs ár, pl.: levegő. Felhasználók nem gazdálkodnak-> pazarlás Természeti erőforrások sokáig ide tartoztak. 1960-as évekis nem volt érezhető a korlátozottságuk Külső gazdasági hatások:(externália) - externália- termelés vagy fogyasztás járulékos költségeket, nagy előnyöket okoz másoknak úgy, hogy aazokat okozóik nem fizetik meg- pozitív, negatív - nehezíti az externáliák számbavételét, hogy sokszor az eredeti tevékenységtől távol, vagy később jelentkeznek- tisza szennyezése - pozitív externália különleges esete: állam tudatosan, pl.: nemzeti turizmusmarketing - visszafordítható vagy nem- fakitermelés->faj kipusztul Külső gazdasági hatások következményei: (negatív) - szennyezést okozó termék ára a valós költségek alatt - termék alacsonyabb ára

következtében megnő a kereslet - előállítás pazarló - nagyobb előállítás, értékesítés-> megnő a negatív externália mértéke - szennyezés kivédése nem versenyképes mert külső költségek önkéntes felvállalását jelenti<-> költség minimalizálás negatív externália: külső, belső költség pozitív externália. Külső, belső bevétel - szennyezést okoz termék ára a valós költségek felett magasabb ár- csökken a kereslet kisebb előállított, értékesített mennyiség- csökken a pozitív externália mértéke Egyéni és társadalmi hatékonyság: - teljes társadalmi költség: belső(intern)+külső(extern) költség - teljes társadalmi haszon: ------ II --------- természeti erőforrások ára a reálisnál alacsonyabb-y negatív externáliák Külső gazdasági hatások belsővé tételének módjai: 1, magánérdek érvényesítése: - magántárgyalások- költségek megosztása. Érintettek alacsony száma, tiszta

tulajdonviszonyok, szennyezés nyilvánvalósága, kölcsönös nyomásgyakorlás lehetősége felelősségi szabályok alkalmazása- költségeket egyértelműen az okozóra terheli. Magántárgyalásokat elősegíti, mert kedvezőbb lehet, mint a teljes kártérítés 2, állami beavatkozás (hatalmi pozíció): - adminisztratív szabályozás- környezetvédelmi normál, hulladékelhelyezési szabályok, jövőbeni előírások jóval előre meghatározva-> iránymutatás a kutatásfejlesztés számára. - támogatások, adók- környezetszennyezés megdrágítása (adók). Szennyezés- csökkentés költségeinek csökkentése (támogatások) 3, társadalmi nyomás által kikényszerített önszabályozás: - oktatás- környezettudatos fiatalok - egyre nagyobb nyilvánosság - környezettudatos fogyasztók/szavazók- gazdaság és politika számára kifizetődő zöld ügyek - ipar- környezetbarát szabványok pl.: ISO 14000 VI. Természet jelentősége a turizmusban 20.

sz-ban több tényező a turizmus gyors fejlődését okozta: - gazdasági fejlődés-> középosztály-> anyagi lehetőségek-> szabadidő - átalakuló értékrend, megismerés vágya-> motíváció - turisztikai szektor gazdasági fejlődése->turisztikai kínálat fejlődése - tömegturizmus 70-es évekig töretlen fejlődés, 80-as évektől ciklikus megközelítés 3 fő oka-> 1, nagy turisztikai kereslet-> természeti, társadalmi, kulturális degradálódás. Desztináció veszít népszerűségéből (környezetszennyezés) 2, érintetlen környezete értéke megnőtt. Autentikus társadalmi közeg értéke megnőtt 3, környezeti problémák reflektorfényben látogatók megváltozott környezettudatos attitűdökkel - turisztikai piacot is környezettudatossá intették, pl.: ökoturizmus, kalandturizmus, örökség-turizmus hagyományos turisztikai termékek átalakulása fenntartható kezelés környezettudatosság marketing eszközzé,

eladható termékké vált Turizmus környezeti hatásai Érintett csoportok: - attrakció tulajdonosa- hosszú távú életben tartás - látogató- attrakció nyújtja a rövid távon elvárt élményt - fogadóközösség- megélhetési lehetőségek - nemzetgazdaság és a turizmus szektor- befektetett tőke prioritás - ezek dinamikus kölcsönhatásban vannak egymással Turizmus környezeti hatásainak okozói: 1, kiszolgáló létesítmények hatásai: - koncentrált hatás - jól körülhatárolható - létesítmény méreteitől és a tervezésnél alkalmazott menedzsment módszerektől függ - tervezéskor megfelelő szabályozással befolyásolható - működő létesítménynél magas ráfordítással kezelhetőek - környezettel kapcsolatos beruházási hajlandóság- turisták igénylik<-> turisták igényeinek mindenáron történő kiszolgálása , rövid életciklus, üzleti érdekek 2, turisták viselkedésének hatása: - dekoncentrált - sokféle - forgalom

koncentrációjától, méretétől és a turisták viselkedésétől függ - információnyújtás turisták felkészítése révén szabályozható - nehezen mérhető, kezelhető - kialakult negatív szokások megváltoztatása hosszú távon nagy ráfordítások mellett - környezetre kifejtett hatás- természeti és épített környezetre- fizikai. Társadalmi környezetre- kulturális - környezeti hatások többsége extrnáliaként fogható fel, pl.: szűkös vízkészletek felhasználása Hollókő(világörökség)- 70-es, 80-as években megtiltották a helyiek gazdálkodási lehetőségeit. Fiatal népesség elvándorolt, népzene napjai meg vannak számlálva Turizmus hatása a természetre és az épített környezetre: Cohen 4 tényezőt határoz meg: 1, terület turisták általi használatának intenzitása: - létszám - átlagos tartózkodási idő - tevékenység 2, ökoszisztémák ellenállóképessége: - különböző - minél ritkább és sérülékenyebb egy

ökoszisztéma annál értékesebb - megoldás a terület védelem alá helyezése 3, beruházó fejlesztésének rövid-közép, vagy hosszú távú működtetése: - fenntartható turizmusfejlesztés a hosszú távú beruházásokat ösztönzi - mert rövid távú beruházó gazdasági racionalitás alapján nem lehet érdekelt a h osszú távú károk elkerülésében 4, turizmus fejlesztés hatására a terület/telpülés arculatának megváltozása - turizmus elkerülhetetlenül hatással van a környezetére - beépítettség terjedése már önmagában is az eredeti attrakció megváltozását jelenti - új építészeti megoldások tájidegen elemek - infrastruktúra túlterheltsége- fejlesztése drága - „turista negyed”- konfliktusok A turizmus hatása a kulturális környezetre: - szocio-kultúrális hatás: helyi társadalom szerkezetében, és kulturális szokásaiban bekövetkezett változás - lakosok nem csak szolgáltatásokat nyújtanak, munkaerő, hanem a

velük való találkozás az élmény része - demonstrációs hatás: kultúrák találkozásakor a domináns kultúra idővel a másik fölé kerekedik. Elsősorban negatív (nyugati érdekek, divat) Pozitív- oktatást, nyelvtanulást ösztönözheti. Hagyományos értékek csorbulása Első sorban a fiatalokat és a turizmusból élőket fenyegeti. - új gazdasági lehetőségek- betelepülők- megváltozhat az etnikai összetétel. Megakadályozza az elvándorlást - helyi lakosoknál „szolga” magatartás-> vendég az úr-ellenérzések - előnyök a helyi lakosoknak- oktatás, népességmegtartó erő, szociális ellátás javulása, életszínvonal nő, kulturális érdeklődés- helyi értékek revitalizálódása - nagyon különböző kultúrák találkozása- konfliktus - minél nagyobb a kulturális különbség- annál nagyobb kulturális sokk- annál kisebb demonstrációs hatás. Cohen- környezeti buborék- megszokott környezetet, szolgáltatásokat nyújtja.

Helyi lakosság csak objektum - deviáns magatartások kiélése a turizmusban- kábítószer- jamaica, ganja, indiai hasis. Szexturizmus- Bangkok -externáliák- bűnözés, betegségek Turizmus környezeti hatásainak kezelése: - hatások vizsgálata - teherbíró képesség vizsgálata - fenntartható kezelés elveinek vizsgálata Hatások vizsgálata: - hatások körének meghatározása - hatások mérésére alkalmas mutatók kiválasztása - hatások térbeni és időbeni koncentrációjának vizsgálata - érintettek köre - hatások elháríthatósága Teherbíró képesség vizsgálata: Egy helyszín turizmus befogadó képessége minőségromlás nélkül. Típusai: - fizikai- ökológiai, biológiai, pl.: tó öntisztulási igénye Tényleges fizikaiinfrastruktúra, létesítmények kapacitása - - pszichológiai vagy perceptuális- várakozás- terület érintetlen- kevesen legyenek ott. Várakozás- pezsgő nagy élet- sokan legyenek ott. Meghatározása-

látogatói elégedettségre vonatkozó felmérések. Társadalmi- fogadóterület lakosságának toleranciaszintje. LAC- még/legkisebb elfogadható változás. Felmérés- helyi lakosoknál Gazdasági- helyi gazdaság és munkaerő mennyi turistát tud ellátni Ezek mind kölcsönhatásban állnak egymással - WTO- teherbíró képesség vizsgálatára ajánlott megközelítés - Termék életciklus (bevezetés, fellendülés, érettség, hanyatlás)- desztináció nem vonul ki végleg a piacról. Kereslet változás nem a t elítettség, hanem a t eherbíró képesség túllépése okozta visszaesés. - Fenntartható turizmus: - alapja- kölcsönös együttműködés. Látogatók igényeit magas fokon kielégíti Fogadó terület attrakcióinak, természeti erőforrásainak védelme, gazdasági fejlődés elősegítése Természeti, társadalmi és kulturális erőforrások megőrzése: 1, Túlhasználat, pazarlás megszüntetése: - hasznosításnál ne a turisztikai

igények, hanem az erőforrások teherbíró- képessége domináljon - táj 3 alapvető funkciója. Ökológiai funkció, élelmezési és jövedelmi funció, üdülési funkció 2, Sokféleség fenntartása: - turisztikai kínálat fenntartásának alapja - biológiai kulturális 3, Turizmus integrálása a hosszú távú tervezésbe: - turizmus részét kell képezze a régió fenntartható fejlesztési stratégiájának - tájba illő környezetbarát építkezés 4, Helyi gazdaság támogatása: - optimális esetben a helyi lakosságnak maximális előnyöket biztosít- munka, piac, forrás közösségi beruházásokhoz, ösztönzi az infrastruktúra fejlesztését 5, Helyi közösségek bevonása: - be kell vonni a fejlesztendő terület minden szegmensét a döntéshozatalba - joguk van beleszólni saját életkörülményeik alakulásába 6, Véleményformálók és a lakosság tájékoztatása: - helyi közösségek bevonásának alapja a folyamatos informálás- fórumok 7,

Személyzet képzése: - turizmusban dolgozók folyamatos képzése- kapcsolatteremtés, megértés, gondoskodás. Földrajzi, környezetvédelmi ismeretek - helyi lakosok képzése- bevételek helyi közösségnél maradjanak 8, Felelősségteljes turizmusmarketing: - tájékoztatja a turistákat - jó tájékoztatás és helyes reklám a környezetkímélő turizmus jövőbeli fejlődésének fontos feltétele 9, Folyamatos kutatás és monitoring: - felelősök, tervezők a turizmus hatásait folyamatosan figyelemmel kell kísérjék-> információk-> káros folyamatok kiszűrhetőek 10, Turizmus a társadalmi, politikai életnek szerves része kell, hogy legyen: - idegenforgalmi politika vegye figyelembe a táj, turisták, állandó lakosok érdekeit- táj védelme elsődleges 11, Nem gépesített turizmus elősegítése: - csendes turizmus - turisták autó nélkül- tömegközlekedés, tartós parkolók, bicikliutak 12, Csökkenteni kell az idényszerűséget: -

gazdaságilag és környezetvédelmileg is előnyös lenne 13, terület (táj) terhelhetőségének megállapítása: - szubjektív vélemények+objektív megfigyelések KIEGÉSZÍTŐ A természeti erőforrások Természeti erőforrások típusai: - nem csak a piacon lévő erőforrások - szabad javak - szennyező anyagokra vonatkozó befogadó képesség Kimerülő energiaforrások optimális használata: - egység kitermelésének van egy lehetőségköltsége, ám azzal egyenlő, ha nem most, hanem a jövőben termelnék ki lehetőségkltsg = opportunity cost ár = termelés hazárköltsége + lehetőségkltsg - vállalkozó kénytelen AB nagyságú pozitív különbséget meghagyni a kitermelési kltsg és az ár között AB= bérleti díj, határ profit, royaliti - AB(royaliti) időben állandó kell legyen, ezért a tőkekamatlábnak megfelelő százalékban időben növekednie kell, hogy diszkontált értéke ne változzon Megújuló erőforrások és optimális

felhasználásuk: - megújuló és kimerülő energiaforrások közé nehéz éles határokat húzni - megújuló kimerülhet, pl.: erdő, tó halállománya - kimerülő megújulóvá válhat- réz kimerülő volt- üvegszál- rézfelesleg - hulladékújrahasznosítás+ új technika- nem kell primer nyersanyag, pl.: platina, ólom - új technika olyan érdeket képes hasznosítani melyeket meddőnek hittünk - megújuló erőforrások kimerítése nagyon veszélyes- esőerdők, biodiverzitás. Esetleges kimerülés után a regeneráció több millió év - fenntartható használat- olyan ütemben használható fel, ahogy újratermelődik - létezik egy optimális méretű 8egyedszám) készlet, ami a max. fenntartható hozamot biztosítja- max. hozam felett felhasználás, bármilyen induló egyedszám mellett idővel kipusztuláshoz vezet Védelem- a maximális hozamhoz tartozó mennyiség fenntartása: - ha a megújuló erőforrás magántulajdon, akkor az a tulaj gazdasági érdeke

- köztulajdonban nincs szabályozás-> kimerülés veszélye - ha a k ereslet kínálat összhangja a m ax hozam alatt van, akkor nem fenyeget kimerülés- ez jellemezte régen az óceánokat - napjainkban a kereslet meghaladja a fenntartható értékeket - szabályozás nélkül kimerülés Megújuló energiaforrások ára tökéletes versenyzői piacon a határköltség felett fog alakulni: + költség: a most kitermelt egységek miatt csökken a jövőbeni hozam - ezt nevezzük megőrzési árnak (reservation price) - a határköltséggörbe balra tolódik - kompenzálja a jövőbeni kisebb hozam miatti veszteségeket negatív megőrzési árat befolyásolja: - kamatláb: ha magas csökkenti, ha alacsony növeli - erőforrás várható átalakulása - kitermelési költségek - opt. értékeket befolyásoló beavatkozások Környezeti probléma megjelenése: - közgazdasági értelemben akkor merül fel, ha az erőforrások ellokációja nem hatékony - akkor hatékony ha a

társadalom jóléti trét maximálja (pareto) - ne hagyjunk a jövő nemzedéknek rosszabb feltételeket, mint ami nekünk van - piacgazdaságok a hatékonysági kritériumot 2 tulajdon cseréje által képesek teljesíteni - feltételezi a hatékony tulajdonosi szerkezetet - feltételei: - 1, általános érvényűség (universelity)- minden jog maradéktalanul meghatározott - 2, kizárólagosság (exclusivity)- erőforrás tulajdonlásával kapcsolatos hasznok és költségek kizárólag a tulajdonos jólétét befolyásolják - 3, átruházhatóság (transferability)- tulajdonjogok szabad átruházhatósága - 3, kikényszeríthetőseég- enforcebelity-tulajdonjogok védettek kell legyenek erőszakos eltulajdonlással szemben - tulajdonos érdekelt lesz abban, hogy eladja tulajdonát annak, akinek nagyobb hasznot hoz Mi a helyzet ha a tulajdojogok nincsenek tisztázva, köztulajdon?- közlegelők problémája - ha mindenki betartja az együttélés kialakult szabályait,

kooperatív stratégia, akkor a legnagyobb a közösség együttes jövedelme - minél többen dezertálnak, annál inkább csökken a kooperatív stratégiát folytatók jövedelme, annál jobban csökken a közösség összjövedelme, és csökken a dezertálók jövedelme is - Megoldás: állami beavatkozás, kooperatív stratégia kikényszerítése, magántulajdon Nem kitermelhető(in situ) természeti javak: - föld nem annyit ér ami kitermelhető belőle, hanem többet, más lehetőségek, pl.: táj szépsége- ezt nevezzük in situ javaknak (helyben lévő) - technológia fejlődésével inkább képes anyagi javak kitermelésére, mint természeti környezet reprodukálására- ez az in situ javak felértékelődéséhez vezet- sajnos a legtöbb projekt rövidlátó módon figyelmen kívül hagyja - irreverzibilis változás: vissza nem fordítható Környezet értékelése: - közgazdászok szerint az a baj a környezettel, hogy nincs pénz ami mérhetné az árát a

környezeti javaknak - környezet minőségének javulása gazdasági értelemben is javulást jelent, hiszen a társadalom jóléte nő - mikor fogyasztási javak és a természeti táj szépségének megőrzése között választunk, mérjük preferenciáinkat, vagyis értéket adunk a természeti környezetnek - - környezet értékének monetáris mérése- pl.: fatelep-higanyszennyezés-cukorgyárvíztisztítás Tiszta víz értéke a cukorgyár számára- higanytalanítás költsége miért fontos ez? – hogy a társadalom preferenciái között meghatározhassuk mértékét. Politikusok számára érzékelhetővé válik fontossága. Kifejezésre juttatjuk a természetvédelem fontosságát. Lehetővé válik más alternatívákkal az összehasonlítás Minden természeti értéket nem tudunk védeni, szűkösek az erőforrások- érzékelni kell, hogy mennyit ér a társadalmunk, fizetési hajlandóság. Természeti környezet értéke- használói érték- közvetlen-

élelmiszer. Közvetettárvízvédelem Nem használattal összefüggő értékek- választási lehetőség értékevédett élőlények Örökölhetőség- irreverzibilis változások Létezési értékveszélyeztetett fajok Értékelési módszerek- jelenlegi vagy majdani értékrendszer alapul-e- valóságos, vagy rejtett konstruált piac. Direkt ( környezetminőségben meglévő előnyök közvetlen pénzbeni kifejezése) vagy indirekt ( szennyezés egységnyi dózisa által okozott hatás pénzbeni értékelése) 1, élvezeti ármódszer: - egy ingatlan piaci árából visszaszámolható az árra ható természeti környezet hatása - lineáris regresszió modell - statisztikai problémák - bonyolult adatgyűjtés 2, Feltételes ár módszer: - emberek megkérdezésén alapul - mennyit hajlandóak fizetni, pl.: tisztább levegőért - teljesen univerzális módszer 3, Utazási kltsg. Módszer: - az idő pénz - ha egy parkot látogatunk annak költsége: - dolgozhatnék is

helyette+belépő+utiköltség - mindhárom módszernél sok adatot kell begyűjteni Környezetszennyezés gazdaságtana - külső gazdasági hatások- externáliák- méhészes: +, lignittel fűtött erőmű: -, autópálya: is-is környezetgazdaságban kifejezetten a negatív externáliákkal foglalkozik- „közrosszak” ahhoz, hogy valami negatív ismert legyen, nem elég a kedvezőtlen hatás léte, tudnunk is kell róla, pl.: DDT- sokáig nem tudtuk, hogy káros externáliák korábbi osztályozása: technológiai (hígtrágya), pénzügyi( bevásárlóközpont-> kis üzletek forgalma csökken), közjavakhoz kötődő( szennyezett levegő), magántulajdonhoz kötődő( szemét) természetvédelemmel összefüggő externáliák általában a közjavakhoz kötődnek Környezetszennyezés két alaptípusa: - környezetszennyezésről akkor beszélünk, ha az anyag/energia kibocsátás gyorsabb ütemű, mint amilyen ütemben a környezet képes átalakítani. 1, Flow

(szétoszló) szennyezők: - károsítja a környezetét, de a károkozás mértéke csak az aktuális emissziótól függ - károkozás egyszeri - szétoszlik, a jövőre vonatkozólag elveszíti környezetkárosító hatását - legtöbb szennyező ilyen típusú- közgazdasági elméletek ezekre lettek kidolgozva - pl.: zajszennyezés 2, Stock (felhalmozódó) szennyezések: a, - felhalmozódnak- koncentrációjuk folyamatosan nő - minden újabb kibocsátás növeli a környezet terhelését b, felhalmozódó, de lassan lebomló: - műanyag, DDT, radioaktív izotópok - akkora mértékű szennyezés engedhető meg, amilyen mértékben lebomlik Externális hatások közgazdasági következménye ( - ): - szennyezést okozó tevékenység vagy termék termelése túlzott lesz - semmi sem ösztönzi a szennyezés csökkentését - okozó termék ára túl alacsony-> túlzott kereslet - amíg a s zennyezési költségek külsők, semmi sem ösztönöz az egységre jutó szennyezés

csökkentésére - újrahasznosítás nem versenyképes a hagyományos ártalmatlanítással ( szinte ingyen ) Környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje: - környezetszennyezés csökkenti a társadalom optimális jólétét - közgazdaságilag nem a szennyezés megszüntetése, hanem az optimális szennyezési szint elérése a cél - nincs olyan szennyezési szint, ami tökéletesen reverzibilis Externália optimális nagysága: - szennyezés a termeléssel arányosan nő - egyén határhaszon= ár- egyéni határköltség: MNPB - legnagyobb profit a vállalkozónak: Q m - externáliás határkltsgek: MEC - 2 görbe metszéspontja az opt. Szint - Q’- nél nagyobb termelés: haszon<ár - Q’ termelés: haszon=kár - Q’-nál kisebb termelés: haszon>kár Pigou-i adó nagysága: - t’ nagyságú adó kivetése a szennyező termékre - t’= az optimális szinthez tartozó externális határkltsg-gel - gyakorlatban komolya akadályok- ismerni kéne az externális

határkltsg és az egyéni határhaszon görbét - modell fogyatékosságai: - 1, tiszta piaci versenyt feltételez, valóságban mindig vannak monopolisztikus hatások - 2, feltételezi, hogy egységnyi termelés egységnyi szennyezéssel jár- eltérő technológiák-> eltérő szennyezés. Nem ösztönzi a környezetbarát technológiákat, csak a termelést csökkenti. Kiküszöbölhető, de a szennyezést kell mérni- költséges - 3, okozott kár meghatározása szinte lehetetlen - 4, irreálisan magas adók, pl.: cigaretta 3000%-os Coase- tétel: - függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, aku útján a rendszer eléri a társadalmi minimumot - nem mindig a szennyezőre kell kivetni az adót- a károsult fizet a szennyezőnek, hogy csökkentse a emissziót - modell nagyon távol áll a valós világtól: - tárgyalási költségek figyelmen kívül hagyása - tökéletes verseny nem létezik - lehet, hogy a károsultak még meg sem születtek -

alku ktsge magasabb lehet mint a haszna- nem kerül sor alkura- jelen állapot a pareto optimum - gyakorlatban nem működik, de pl.: ISO 14000 szabványok- termelő környezetbarát módon termel- drágább termék- fogyasztó kompenzálja - Mégis működik az elv! Környezetpolitika szabályozása eszközei, környezetvédelem Közvetlen, vagy normatív szabályozás: Normák rendszere: jogszabályok útján, imisszió: terület szennyezőanyag koncentrációja - célok- egy környezetminőségi szint kritériumok: műszaki paraméterek- iható víz értékei imissziós vagy környezetminőségi normák- területre szabályozza a szennyezőanyagok max értékét. Célja az irreverzibilis ökológiai változások megakadályozása emissziós kibocsátási normák: kibocsátható szennyezőanyagok max értéke. Szabályozható a környezetminőség. Gyakorlatban nem az imisszióból számolják vissza a megengedhető emissziót, hanem tech szempontból. pl: szennyezőforrás:

tonna/év, vagy kg/óra. Alkalmazható legjobb technológia alkalmazásásnak megkövetelése. Szankcionálás elengedhetetlen feltétele a normák működésének Közvetlen szabályozáshátrányai: - normák megállapítása nehézkes - magas adminisztrációk költsége - csődbe juttathat cégeket - környezet használata ingyenes azoknak, akik a norma alatt szennyeznek - nemzetközi összhang hiánya Közvetett vagy gazdasági szabályozás: - érdekeltség alapján szabályoz ösztönzőbb, rugalmasabb mint a jogi előírás és szankcionálás a. adó, környezethasználati díj, illeték, járulék, stb - szennyező termeléssel okozott kár alapján kivetett adó - Piogou féle adó Megnöveli a termelő magánköltségeit b, támogatás(szubvenció) pozitív ösztönzés: - szennyező azért részesül pénzügyi támogatásban, hogy szennyezéscsökkentő intézkedéseket hajtson végre - formái: -dotáció(támogatás)- költségvetési pénzt igényel, ki nem

bocsátott szennyezőanyag fejében. Környezetvédelmi beruházások finanszírozása -adókedvezmények, gyorsított leírás- szigorúbb normáknak csőd nélkül meg tudjanak felelni. Gyorsított leírás- gyorsabb amortizációt ismernek el a követő 1-2 évben - állami kölcsönök, kamatkedvezmények- kamatok egy részét a költségvetés fizeti c, piactermelés(piaci és hatósági eszközök kombinálása): szennyezési jogok piaca- 1970, USA - emissziócsökkentési jóváírások- csökkentésért jár, piacra van, kereskedés, bank, adásvétel - emissziókiegyenlítés- új üzemek létesíthetőek, ha a meglévők az új szintjére csökkentik kibocsátásukat - buborékpolitika- adott szennyezőanyagra egy térségben korlátot szabnak meg, amit a szennyezők közösen nem léphetnek túl. Együttműködési stratégia. Szennyezéscsökkentés ott a legnagyobb ahol a legolcsóbb - összevont szennyezéskibocsátás- ha új létesítmény nem növeli a vállalat káros

emisszióját, az engedélyezés nagyon leegyszerűsödik. Innovációt ösztönzi Szervezetek, konferenciák - Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése- 80-as évek második felében. Burthend bizottság. Jelentés az ENSZnek Környezetvédelmi Konferncia Stockholm 1972- globális környezetvédelem szabályozás. UNEP- ENSZ környezetvédelmi programja Worldwatch Instituteminden évben részletes vizsgálat a földi rendszerek állapotáról ENSZ szakosodott szervezetei: - UNESCO- kutatási és oktatási feladatok. MAB- ember és bioszféra Bioszféra rezervátumok létesítése, ellenőrzése - FAO- élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezet - WHO- egészségügyi világszervezet. Környezetvédelmi kérdések az ember egészsége szempontjából. Határértékeket dolgoz ki - WMO- meteorológiai világszervezet. Monitoring, információszolgáltatás - IAEA- nemzetközi atomenergia ügynökség - IMO- nemzetközi tengerhajózási szervezet, tengerszennyezés

ellen - ILO- nemzetközi munkaügyi szervezet, munkahelyi környezet ENSZ Környezet- és Fejlődés Világkonferenciája Rio de Janeiro 1992: - nyilatkozat a fenntartható vagy harmonikus fejlődésről - Agenda 21 akcióprogram- 21. sz-ra vonatkozó teendők EU 1973: Közösség első környezetvédelmi akcióprogramja- intézkedések fontossági sorrendben, 5 éves. Kezdetben felmérés elhárítás Jelenlegi akcióprogram: - preventív jellegű (megelőzés) - környezet és egészség meghatározott szintjének megóvása - alkalmazzunk reális árakat - alapokból nyújtott támogatások Nemzetközi Népességi és Fejlődési konferencia Kairo 1994: - népességcsökkenést elsősorban társadalmi problémák megszűntetésével - nőknek jogot kell adni - bővíteni az egészségügyi ellátást, oktatást és gazdasági lehetőségeket - csökkenteni a szegénységet - így azóta 31 országban állandósult a népesség Kiotói Éghaljatváltozás Konferencia 1997: -

üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése Montreáli Egyezmény 1989: - 150 országban ratifikálták - ózont károsító anyagok gyártásának befejezése - ha betratják 2045-re regenerálódik az ózonréteg Nagytávolságú levegőszennyezésről szóló egyezmény Genf 1979: - 1984- kéndioxid - 1986- Mo. is csatlakozik - 1991-ben a nitrogénoxidról szólóhoz is csatlakozik Magyarország Biodiverzitás egyezmény 1992: - 1996- ra 162 ország ratifikálta - 1 milliárd hektár felett védelem