Középiskola > Kötelező olvasmányok > Aiszkhülosz - Agamemnón

A darab Agamemnón argoszi palotája előtti téren játszódik.

Főbb szereplők:

- Agamemnón a király, valamint felesége
- Klütaimnésztra, a királyné
- Aigiszthosz, Agamemnón unokatestvére
- Kasszandra, a trójai királylány
- Őr
- Argoszi vének kara

A cselekmény kiindulópontja: Tíz évvel ezelőtt a trójai király, Parisz elrabolta Menelaosz (Atreusz-fi) feleségét Helénét. Ennek megbosszulására a két Atreusz-fi, Menelaosz és Agamemnón bosszúhadjáratra indult Trója ellen.

A cselekmények alakulása: Klütaimnésztra utasítására az őr egy jelre vár, tűzjelre, mely jelzi, hogy a hadjárat sikeres és a sereg elfoglalta Tróját. A tűz kigyulladása után az őr sietve igyekszik a királynőhöz és közli a jó hírt, de szavaiból hallani lehet, hogy egy súlyos titkot őriz, melyet nem mondhat el senkinek.

Eközben az argoszi vének csoportja hol a múltról, hol Parisz és Helena bűnös szerelméről dalolnak.

A Trója elleni hadjáratban Zeusz egy jósjelet küld a seregnek, melyet a sereg jósa fejt meg. A jósjel: két sasmadár, amelyek felfalnak egy nyulat. A jel szerint a görög sereg lerombolja Tróját, minden kincs az övék lesz, de figyelmeztet a jós, hogy a vadak védője megharagudhat a nyúl elpusztulása miatt. A seregnek meg kell állnia Auliszban, ahonnan a szélcsend miatt nem tudnak hazaindulni. A jós tanácsára Agamemnón feláldozza egyik leányát, Iphigénát, kiengesztelve ezzel a haragos istennőt, Artemiszt.

Mindeközben a királynő tájékoztatja a jelenlevőket, hogy a sereg győzedelmeskedett, s csak egyet remél, hogy a hősök nem követnek el semmilyen bűnt.

Megjelenik egy hírnök, aki közli, hogy Agamemnón nemsokára hazatér, a küldetés sikeres volt. Szavaiból azonban kiderül, hogy Menelaosz és a többi hős nincs Agamemnónnal, így valószínű, hogy hazafelé egy szélvihar miatt a hajóik elsodródtak egymástól.

Harci szekerén hazatérve a királyné, Klütaimnésztra túlzott alázattal fogadja Agamemnónt, s még az isteneknek járó piros szőnyeget is leteríti férje elé. Agamemnón azonban nem üres kézzel jött haza; magával hozta rabszolganőként a trójai királylányt, Kasszandrát. Az argoszi vének azonban mindezt rossz előjelnek vélik.

Agamemnón visszatér a palotába. Kasszandra önkívületi állapotba kerül, mely során elmondja, hogy borzalmas dolgok fognak történni a palotában. A királyné nemcsak vele, de férjével is végezni fog, és bűntette nem marad következmény nélkül.
Az argoszi vének közben arról szólnak, hogy az emberi sors kiszámíthatatlan. A palotából halálsikoly hallatszik, a vének már betörnék a palota kapuját, mikor a királynő megjelenik véres ruhájában, s mellette halott férje és a trójai királylány holtteste fekszik. Klütaimnésztra büszke tettére, hiszen férje megérdemelte a halált, mivel a sikeres hadjárat és a hazaút során feláldozta egyik lányukat, s hozzá sem volt hű, hiszen magával hozta Kasszandrát. Ezért a tettért mindkettőnek meg kellett halni – mondta.

A mű végén megjelenik Agamemnón unokatestvére, Aigiszthosz, aki valójában apja halálért akar bosszút állni Agamemnónon, de kiderül, hogy az egész gyilkosság az ő terve volt. A vének és Aigiszthosz serege között majdnem összecsapásra kerül a sor, de a királyné közbelép. Az új uralkodópár visszatér a palotába, a vének pedig csak bíznak abban, hogy egyszer hazatér Oresztész, Agamemnón fia, aki apja haláláért bosszút fog állni.

Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400 körül – 1468. február 3.) a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója. Apja neve Friele Gensfleisch zur Laden volt, anyjáé Else Wyrich von Gutenberg, a fiú tehát az ő nevét vette föl.

A karácsonyfa eredetét Bálint Sándor népmondájában így írja le: Amikor Jézus Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült üldözőitől.

A farkas 1972 óta szerepel a veszélyeztetett fajok nemzetközi Vörös könyvében. Valaha az egész földkerekség legelterjedtebb és legsikeresebb ragadozója volt, mára már azonban - az embernek hála - csak az isten háta mögötti erdőkben, hegyekben fordulnak elő.

Az epikus színház elméleti alapjainak megfogalmazása és néhány sikeres darab (Koldusopera, Mahagonny), majd kísérletező tandrámák után írta meg Bertolt Brecht legjobbnak tartott alkotásait, köztük a Kurázsi mamát, melyet skandináviai emigrációja idején, közvetlenül a második világháború kitörése előtt fejezett be. Az írót személyes állásfoglalása, morális érzékenysége...

A cselekmény 1840 őszén egy szajnai hajón kezdődik. Ezen a hajón utazik Frédéric Moreau, egy diák, aki Párizsból tér haza Nogent-sur-Seunebe, ahol két hosszú hónapot kell eltöltenie, míg megkezdheti jogi tanulmányait a fővárosban. A hajón találkozik Arnoux-néval, Jack Arnoux műkereskedő feleségével. Az asszony teljesen elbővüli, s minden vágya, hogy újra találkozhasson vele...

Harmadik könyv 1. Báthory csodálattal vegyes áhítattal állt a szebeni vár főterén. Elmondása szerint látogatóba érkezett a gazdag szász városba, valójában azonban csellel be akarta venni azt. Kérte, sorakoztassák fel neki a város hadseregét, csak úgy, fegyverek nélkül. Mikor aztán mindenki, még az őrök is a nagy felvonulást figyelték, katonái, akik már...