A darab Agamemnón argoszi palotája előtti téren játszódik.
Főbb szereplők:
- Agamemnón a király, valamint felesége
- Klütaimnésztra, a királyné
- Aigiszthosz, Agamemnón unokatestvére
- Kasszandra, a trójai királylány
- Őr
- Argoszi vének kara
A cselekmény kiindulópontja: Tíz évvel ezelőtt a trójai király, Parisz elrabolta Menelaosz (Atreusz-fi) feleségét Helénét. Ennek megbosszulására a két Atreusz-fi, Menelaosz és Agamemnón bosszúhadjáratra indult Trója ellen.
A cselekmények alakulása: Klütaimnésztra utasítására az őr egy jelre vár, tűzjelre, mely jelzi, hogy a hadjárat sikeres és a sereg elfoglalta Tróját. A tűz kigyulladása után az őr sietve igyekszik a királynőhöz és közli a jó hírt, de szavaiból hallani lehet, hogy egy súlyos titkot őriz, melyet nem mondhat el senkinek.
Eközben az argoszi vének csoportja hol a múltról, hol Parisz és Helena bűnös szerelméről dalolnak.
A Trója elleni hadjáratban Zeusz egy jósjelet küld a seregnek, melyet a sereg jósa fejt meg. A jósjel: két sasmadár, amelyek felfalnak egy nyulat. A jel szerint a görög sereg lerombolja Tróját, minden kincs az övék lesz, de figyelmeztet a jós, hogy a vadak védője megharagudhat a nyúl elpusztulása miatt. A seregnek meg kell állnia Auliszban, ahonnan a szélcsend miatt nem tudnak hazaindulni. A jós tanácsára Agamemnón feláldozza egyik leányát, Iphigénát, kiengesztelve ezzel a haragos istennőt, Artemiszt.
Mindeközben a királynő tájékoztatja a jelenlevőket, hogy a sereg győzedelmeskedett, s csak egyet remél, hogy a hősök nem követnek el semmilyen bűnt.
Megjelenik egy hírnök, aki közli, hogy Agamemnón nemsokára hazatér, a küldetés sikeres volt. Szavaiból azonban kiderül, hogy Menelaosz és a többi hős nincs Agamemnónnal, így valószínű, hogy hazafelé egy szélvihar miatt a hajóik elsodródtak egymástól.
Harci szekerén hazatérve a királyné, Klütaimnésztra túlzott alázattal fogadja Agamemnónt, s még az isteneknek járó piros szőnyeget is leteríti férje elé. Agamemnón azonban nem üres kézzel jött haza; magával hozta rabszolganőként a trójai királylányt, Kasszandrát. Az argoszi vének azonban mindezt rossz előjelnek vélik.
Agamemnón visszatér a palotába. Kasszandra önkívületi állapotba kerül, mely során elmondja, hogy borzalmas dolgok fognak történni a palotában. A királyné nemcsak vele, de férjével is végezni fog, és bűntette nem marad következmény nélkül.
Az argoszi vének közben arról szólnak, hogy az emberi sors kiszámíthatatlan. A palotából halálsikoly hallatszik, a vének már betörnék a palota kapuját, mikor a királynő megjelenik véres ruhájában, s mellette halott férje és a trójai királylány holtteste fekszik. Klütaimnésztra büszke tettére, hiszen férje megérdemelte a halált, mivel a sikeres hadjárat és a hazaút során feláldozta egyik lányukat, s hozzá sem volt hű, hiszen magával hozta Kasszandrát. Ezért a tettért mindkettőnek meg kellett halni – mondta.
A mű végén megjelenik Agamemnón unokatestvére, Aigiszthosz, aki valójában apja halálért akar bosszút állni Agamemnónon, de kiderül, hogy az egész gyilkosság az ő terve volt. A vének és Aigiszthosz serege között majdnem összecsapásra kerül a sor, de a királyné közbelép. Az új uralkodópár visszatér a palotába, a vének pedig csak bíznak abban, hogy egyszer hazatér Oresztész, Agamemnón fia, aki apja haláláért bosszút fog állni.
A mesterlövész, a gyalogos katona fegyverei számára elérhető hasznos lőtávot akár többszörösen is túlteljesítő, mesterlövész puskákkal dolgozik. Két alapvető csoport különböztethető meg, a katonai mesterlövész (sniper) és a rendészeti (sharpshooter), melyek közötti technikai különbségekről később lesz szó.
Az őssejtAz őssejtek a legtöbb, ha nem az összes többsejtű élőlényben megtalálható sejtek. Különlegességük, hogy mitotikus sejtosztódással széles körben képesek a szervezet speciális funkciót ellátó testi sejtjeivé differenciálódni. Az őssejtek kutatása az 1960-as években Ernest A. McCulloch és James E. Till kanadai kutatók eredményeiből indult ki.
A Rulett története és jellemző stratégiáiA rulett egy kaszinókban elterjedt szerencsejáték, amelynek neve a francia roulette (kis kerék) kifejezésből ered. Története egészen az ókorig vezethető vissza, de pontos eredete nem bizonyított. A játék lényege, hogy a játékvezető (krupié) megforgatja egy irányba a tárcsát, amellyel ellentétesen a golyót is elgurítja; fogadni a folyó megérkezési pozíciójára lehet. Minden kis boxhoz tartozik szám és szín, így ezek különböző kombinációjára lehet érvényes tétet tenni.
Középiskolai anyagokA magyar költészetben kevés példát találunk expresszív hatásokban annyira gazdag műre, mint Illyés Gyula Bartók című költeménye. A felvállalt előzmény- Vörösmarty Liszt Ferenchez írott ódája, amely utalások szintjén a versben is helyet kapott - ugyan sok tekintetben hasonló összecsengését adja szónak és zenének, de a lényeges különbségeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk...
Szerelem és halál összekapcsolódása Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájábanA XV-XVI. századi életet tárja elénk Shakespeare Rómeó és Júliája. A középkori hagyományok és a reneszánsz jegyek együttélését, az új és a régi értékrend szembenállását tükrözi. A szerelem és a halál összekapcsolódik a drámában, Két szerelmes sírig tartó szerelme, akik örök hűséget esküdnek egymásnak, és inkább a halált válasszák, mint sem hogy...
Goriot apó (elemzés)A történetíró a francia társadalom lesz, nekem csak az a dolgom, hogy az írnoka legyek. Ha leltárba szedem a bűnöket és erényeket, csokorba gyűjtöm a szenvedélyek fő tüneteit, s jellemeket rajzolok, kiválasztva a Társadalom legjelentősebb eseményeit, típusokat alkotva több egynemű jellem vonásainak egyesítésével, talán sikerül megírnom azt a történelmet, melyről a historikusok...