Kereskedelem | Turizmus » Az EU turizmusa

Az EU turizmusa Szállodák letéti felelőssége (ideiglenes megőrzés) Bevitt dolgokért való helytállás. Csak a szállóvendégre terjed ki a felelősség (aki csak pl. úszni megy, arra nem), aki elsősorban a szállást veszi igénybe, tehát a nappali szoba igénybevételére is. Időbeni korlátozás nincs, akár 2 órára is. Szálloda: min.12 szobával rendelkezik A megszálló vendég valamennyi bevitt dolgára vonatkozik. Vagyis bármint bevihet Ha létrejön a szállodai szerződés, azonnal vonatkozik. Megkötése előtt mondhatja a szálloda, hogy bizonyos dolgokért nem vállal felelősséget! (értékes festmény) Csak a vendégek számára nyilvános helyeken bekövetkező károkért felelős. Ellenkező esetben ez a szigorú felelősség már nem lesz érvényes. (egyértelműen a vendég tudomására kell hozni) Bevitt dolgok két csoportja: a., készpénz b., minden más ingóság a., készpénz csak akkor felelős, ha megőrzésre átvette (nem átadásról

van szó!). Az átvételt kifejezetten meg lehet tagadni, de a felelősség akkor is fennáll, ha ezt csak a szerződés után mondták ki. Nemcsak fizikai átvételről van szó, ráutaló magatartás is lehet (széf a szobában már átvételnek minősül) Ha nem működik a szobai széf, az megtagadásnak minősül. Ha szerződés előtt nem mondták, hogy nem veszik át, akkor már nem lehet megtagadni. A készpénzben egyébként is felelős a szálloda (antik óra, nem tette széfbe, tűzriadó hajnalban, leverte az órát, összetört. Általános kártérítési felelősséggel tartozna a szálloda, mert nem volt indokolt a szálloda riasztása. A vendég nem úgy járt el, ahogy elvárható Viszont ez nem felróható magatartás, mert a szálloda átvette, tehát felelőséggel tartozik a szálloda.) A dologban keletkezett kár mindig fizikai! (lopás is, de ha ellopják a pénzt, tőzsdézik vele, az nem fizikai, tehát nem szállodai letéti felelősség) Értéktárgy

esetében nincs egyértelmű meghatározás. Lehet csak simán használati cikk is (márkás óra, márkás szemüveg) Fel kell hívni a vendég figyelmét, hogy mi nem minősül értéktárgynak. Nem köteles tájékoztatni, hogy van értékmegőrző, mert a j ogszabály rendezi ezt, tehát a feleknek nem kell megállapodniuk erről. b., minden más ingóság Napi szobaár 50-szereséig terjedhet a kártérítés. (értékes autó felelősségét megtagadhatja szerződéskötés előtt!) Nem dologi kár Vendég személyében is bekövetkező, lelki is. (hulla a konyhában, elvárható, tehát felelős) Vendéget nem lehet elküldeni csak mert pl. debil, fehér, fekete (debil, utazási iroda, nem marasztaltak el senkit, szerződésen kívüli jogszabálysértés nem történt, mert jogszabálysértés nem volt) Animátorokkal kapcsolatos felelősség Felelősség tekintetében lényegtelen a munkaszerződés jellege, a felelősség a szállodáé, mert vele áll kapcsolatban a

vendég. (animátor, uszoda, megmutatta, vendég fejsérülés Szálloda felelős, mert az animátor felülírta a táblát azzal, hogy megmutatta, hogyan kell ugrani, de vendéget is elmarasztalták) Mi az utazás célja? Két furcsa cél: zarándokút, ösztönzőút (incentive) Ha az utazás célja nem teljesül, akkor joggal kérhet díjcsökkentést, vagy nem vagyoni kártérítést. Ösztönzőnél az utazási iroda nem tudja befolyásolni az eredményt. Ha az utazás során nem teljesül a cél, akkor ki perelhet? Senki. A megrendelő a vállalat, aki jogi személy Aláírhat, de nem tud utazni, így ez esetben közte és az iroda közt van szerződés, az utasok és az iroda között nincs, tehát szerződésszegést nem tud elkövetni. Szerződésen kívüli kárért perelhet csak az utas. Nemzetközi jog 2 nagy terület - nemzetközi jog: az államokkal kapcsolatos (háború joga, béke joga, stb.) - nemzetközi magánjog: amelyben természetes vagy jogi személyek vesznek

részt és a tényállásnak van nemzetközi (külföldi) eleme Bizonyos tekintetben az EU országai is külföldnek minősülnek. 1979./XIII trv a nemzetközi magánjogot szabályozza kollízió: összeütközés (jogszabályok ütközése) Kollíziós szabályok alapján kell eldönteni, hogy melyik ország szabályait használják. Cselekvőképes? Angol ember magyar irodánál jelentkezik  állampolgárság állama szerint kell elbírálni. Kettős államp. (magyar-egyéb) akkor a magyart veszik figyelembe Több államp. (egyik sem magyar) akkor a tartózkodási hely, életvitel szerint Jobb ezeket előre tisztázni. Hol következett be a kár? Ha meg kell téríteni, akkor melyik jog alapján? Fő szabály: kár bekövetkezésének helye alapján Pl. utaskísérő rossz hangnemben beszél pl Argentínában is, akkor a szerződéskötés helye szerint, mert nem lehet földrajzilag országhoz kötni Közlekedési esemény során bekövetkezett kár káresemény Biztonsági ügyek

miatti kár helye szerint Pl. magyar buszbaleset Olaszoban  olasz jog szerint Többféle kollíziós szabály van • Területi: egy országban lévő területek jogi szabályai ütköznek (pl. USA) • Személyközi: embercsoportok közötti ütközés (vallási csoportok) • Időközi: később meghozott jogszabály a korábbival ütközik Kapcsolódó elemek is vannak a kollíziós szabályok mellett. Ezek segítik a bíróságot a döntésben, hogy melyik országét alkalmazzák. Fő csoportjai: a., Személyes jog: a jogalany személyes joga, aki a jogügyletben szerepel - az állampolgárság szerinti jog, - a lakóhely* szerinti, - vagy a cég székhelye szerinti jog alapján kell-e elbírálni csak ezt a hármat lehet figyelembe venni ilyen pl. a cselekvési képesség kérdése *vagy tartózkodási hely. Lakóhely: ahol a fogkeféje van , életvitel szerint ott él b., Dologi jog: dolog mindaz, ami birtokba vehető - vagyonjogi kérdést szabályoz (személyhez

fűződő nem vagyoni kár esetén is használható a nemzetközi magánjog) - az utazási szerződés nem minősül vagyonnak (az utazási élmény nem lehet vagyon) - ahol a dolog fizikailag található, aszerint az ország szerint c., Lobogó joga: nemzetközi hajók, nemzetközi légtérben repülők - magyar zászlós hajón bárhol magyar jog alapján - polgári repülő lajstromjel alapján az az ország (ajtó becsukásától kinyitásig) pl. magyar ember amerikai gépen szül  automatikusan kettős állampolgárság olasz ember olasz gépen Argentína felett  olasz-argentín államp. légtér miatt d., Kötelem joga: valakit kötelezettség terhel - polgárjogi szerződéshez kapcsolódó - szerződéskötés helye szerint - teljesítés helye szerint is lehet szempont - teljesítés jellemző szolgáltatása szerinti helye alapján is lehet e., Valuta jog f., Eljáró bíróság joga: ha Svájcban dönt a bíróság, akkor svájci törvényt is használhat - jobb előre

kikötni, hogy melyik ország bíróságát használják, ha kell Jó ismerni a közreműködő ország jogát, hogy az jó-e nekünk vagy sem. Iszlámjog Indonézia, Malajzia, É-Afrika országai, Közel-Kelet „iszlám” – alávetni magunkat valakinek (Allah = Isten = God) az Arab-félszigeten leginkább nemzetségek között volt védelem, összetartás minden jelenségnek megvolt a maga istene Mohamed a „Próféták Pecsétje” Az iszlámban az élet célja az isteni parancsolatok teljesítése. A muzulmánok szerint a keresztények nem egyistenhitűek (szentháromság), tehát őket lehet téríteni, akár erőszakkal is a Sáría magába foglalja az ember - önmagával való kapcsolatát - és másik ember kapcsolatát - és a társadalom kapcsolatát Az egész közösség erősítéséért van. (igazhitű muzulmán nem fog kezet idegen, ismeretlen nővel, mert tisztátalan nőt nem lehet érinteni) a Szunna Mohamed próféta életét és mondásait tartalmazza. Az

iszlám 5 alappillére: - hitvallás („Egy az Isten, és Mohamed az ő prófétája.”) - ima (napi 5 ima) - zarándoklat (Mekkába) - adomány - böjt (ramadán) Az iszlám jog a Korán és a Szunna. Vannak jogágak: büntetőjog, családjog, polgárjog A polgárjogban nincs szabad szerződéskötés. Nem kötelező a szerződéseket leírni, viszont tanuk mindig kellenek. 2 férfi tanú minimum kell (1 férfi = 2 nő), de olyan nincs, hogy csak női tanuk vannak. Ha van írott szerződés és tanuk is, akkor a tanuk véleménye az érvényes A felperes (aki indítja) kötelessége gondoskodni arról, hogy az alperest a b íróságra vigye. Nyert ügy esetén a felperesnek kell gondoskodni a végrehajtásról, tehát vagy be tudja hajtani, vagy nem. Mindent a felperesnek kell bizonyítania, az alperesnek elég megesküdnie, hogy nem igaz, amit a felperes mond. Csak az az eskü számít, ha Allahra vagy a Koránra esküszik. Esküszegés = 25 korbácsütés dzimmik: külföldiek,

akik nem muzulmánok A büntetőjog nagyon keveredik a vallással. A szabadságvesztés ált ismeretlen Ha adás-vételnél nem megfelelően teljesít az eladó, akkor annak nincs büntetőjogi következménye. Hibás a szerződés, ha felhajtották az árát a dolognak, semmi a szerződés Vissza kell állítani az eredeti állapotot. Péntek délutáni második müezzin elhangzása után is semmis a szerződés. Az iszlám teljes mértékben tiltja a kamatot. Tiltja a munka nélkül szerzett jövedelmet Csak egyenértékű dolgok cserélhetnek gazdát. (100dollár = 100fabatka) A kölcsönadó gyakran névleg betársul az üzletbe, így nem kamatot, hanem fixen kötött nyereséget (vagy veszteséget) kap. Az EU turisztikai joga Kiterjedt jogi szabályozás, nagy gazdasági jelentőség. Az EU gazdasági szerveződésként indult, de egységes európai politika felé bővül. Liberalizmus - először a gazdaságban jelent meg - az állam a lehető legkisebb mértékben avatkozik

bele  a verseny jót tesz Az EU az EGK óta fogyasztói társadalomként működik, a gazdaságot így lendíti, az állam így is jut bevételekhez. A fogyasztónak nagyon sok joga van, erős a fogyasztóvédelem, kötelezettség alig van. A turista is fogyasztó Kohézió – összetartó erő Nem az a lényeg, hogy segítsük egymást (túl nagy már ahhoz), hanem hogy a fejlettebbektől elmaradott régiók felzárkózzanak, megszűnjenek a gazdasági különbségek. Az egyik ilyen összetartó erő a gazdasági közösségben jelentkezik. Ne legyen az, hogy az elmaradott régiókból elvándoroljanak a fejlettebbekre, mert a kultúrájuk elsorvad, eltűnik. Ez nem érdeke az EU-nak. A régiókat kell zárkóztatni Át kell változtatniuk az eddigi struktúrájukat, hogy versenyképes termékeket gyárthassanak azok a régiók. Sok régió a turizmusban látta a fejlődés lehetőségét Abszolút demokrácia van, ha nem fogadja el mindenki, akkor nem lesz egyáltalán elfogadva.

22 hivatalos nyelv van, bárkinek joga van anyanyelvén megszólalnia. Az EU Parlamentben mindenki csak az anyanyelvén beszélhet, így szólalhat fel. Megmarad az államok szuverenitása, de egy részét feladták, amikor önkéntesen csatlakoztak az EU-hoz. Pl nemzetközi szerződéseket csak Uniós szinten lehet kötni Római Szerződés Az Unió alapokmánya. Közösségi előírások, melyeket be kell tartani, és számon is lehet kérni. Minden Uniós jogszabály csak akkor érvényes, ha hivatkozik a Római Nyilatkozat (Szerződés) valamely cikkelyére. Az Európai Parlament nem azonos az Európa Parlamenttel!!! Az Európai Parlament nem hoz törvényt, csak az Európai Tanáccsal közösen. Az Európai Parlamentbe pártok delegálnak tagokat, nem országok. Európai Bizottság: Az Európai Bizottság az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament döntéseit készíti elő és hajtja végre, az Európai Tanács által rögzített fő irányvonalak mentén. Minden

országnak joga van egy biztost küldeni a Bizottságba. A tagok nem fogadhatnak el utasítást az országuktól, csak az Európai Parlament és a Bizottság elnökétől. Azért van így, hogy ne országérdekek érvényesüljenek. Európai Tanács: Az Európai Tanács (ET) az EU állam- és kormányfőinek testülete, amely meghatározza az Unió fejlődésének általános politikai irányvonalát. A szakminiszterek helyettesítik a főket, de őket is helyettesítik, és kb. ők állandóan Brüsszelben vannak A jogszabályokat az Európai Parlamenttel együtt hozza. Európai Parlament: Az Európai Parlament az Unió polgárai által közvetlenül választott képviselő-testület, amely a Tanács mellett fokozatosan bővülő szerepkört tölt be a közösségi jogalkotás folyamatában. A döntéshozatalban való közreműködése révén az állampolgári érdekek közösségi szintű érvényesítésének letéteményese. Emellett jelentős kinevezési és ellenőrzési

jogosítványokkal bír, valamint részt vállal a költségvetés meghatározásában is. Európai Bíróság Az Európai Unió igazságszolgáltatási szerve. Jogi kontrollt gyakorol a közösségi, illetve uniós intézmények aktusai és a közösségi tárgyú nemzeti törvényhozás felett egyaránt, a szerződés és más jogi előírások értelmezésén keresztül pedig mind a közösségi jog jelentését, mind pedig alkalmazásának gyakorlati következményeit meghatározza, értelmezi. Előzetes döntéshozatali kérést teljesít. A nemzeti bíróságok kérik fel ilyenre Nem dönt ilyen ügyben, csak kérdésre válaszol. Nemcsak a bíróságok fordulhatnak, hanem a felek is kérhetik a bíróságot, hogy forduljon az EU-i Bírósághoz. Az állásfoglalás minden tagországra nézve kötelező. Amennyiben ellenkezik a nemzetivel, akkor a nemzetit meg kell változtatni, idomítani kell hozzá. Luxembourgban székel Petíció Bármelyik EU-s állampolgár fordulhat a

Petíciós Bizottsághoz, ha EU-s jogot sértő dolgot tapasztal. Ha pl sérül valamelyik EU-s alapszabály, vagy diszkriminációba ütközik Ingyenes, anyanyelven is írható. Európai ombudsman Ha valamely EU-s szervezet nem megfelelően működik, ekkor fordulhatunk hozzá. Az éppen aktuális ombudsman dönti el, hogy mi nem számít megfelelőnek. Ő fordul aztán a Bizottsághoz. Az Európai Unió 4 alapszabadsága: - munkaerő - tőke szabad - személyek áramlása - szolgáltatás Az EU egy nagy országként működik, és egy országon belül azonos (gazdasági) szabályok vannak, ezért van a 4 alapszabadság. Az áruk szabadon mozoghatnak az EU-ban. Hollandiában jogszerű marihuana-t venni, ezért áruként szabadon vihető. De úgyis elveszik máshol, de nem EU-s jogszabály miatt, hanem mert kábítószert nem lehet birtokolni. EU-s országból érkezett árura nem lehet vámokat kivetni. Bizonyos adójellegű illetéket ki lehet róni bizonyos árukra, de nagyon

szigorú szabályok vannak. A halászat területén EU-s illetékek vannak. Ha a behozott árunak az importőr országban nincs hasonló terméke, akkor ki lehet róni az illetéket. Pl Magyarország nem gyártana autót, akkor Németországból behozott autóra ki lehetne vetni az illetéket, mert nem kell védeni a belső piacot. Eltérő nemzeti szabályokkal sem lehet korlátozni vagy nehezíteni az áruk szabad áramlását. Az EU határain kívül érkező országokra Uniós szintű szabályok vonatkoznak. Ahol a termék belép az Unió területére, ott szedik be a vámot, melynek 75%-a megy a közös kasszába, 25%-t pedig megtart az adott ország. Az áru belépte után EU-s árunak minősül, és szabadon vihető, szállítható. Sok terméknek közös szabványa van, bár némelyik kimaradt, mint pl. a paprika, de ez is nemsokára bekerül. Erősen korlátozott az EU-n belüli áruforgalom ellenőrzése, mert nincsenek határellenőrzések. Személyek szabad mozgása Az

Uniós állampolgárok a Közösség területén belül szabadon mozoghatnak. Elvileg mindenfajta külön okmány nélkül utazhatnak, és max. 3 hónapi g engedély nélkül tartózkodhatnak. Elég sok illegális bevándorló érkezett, ezért létrejött a S chengeni-egyezmény. Közösség a Közösségen belül. Az aláírók megállapodnak, hogy az egyezményen belül teljesen felszámolják a határellenőrzést, viszont a külső határokról való belépést jelentősen megszigorítják. (Magyarország 2007-ben lesz teljes jogú tagja) Ezek a tagországok jogosultak bárhol, bármikor, bárki külföldit ellenőrizni! GB és Írország nem tagja az egyezménynek. A külső határokon bárkit igazoltathat, kérdezhet, visszafordíthat Kérdezősködés csak az Unión kívüli országokra érvényes. Érdemes elvinni az útlevelet, mert elkérhetik, ha nem elegendő a másik okmány, mert lehet, hogy nem fogadják el, hogy tényleg magyar állampolgár-e. A határőr

visszafordíthat! Ha nem engednek be az adott országba, pedig EU-s ország, akkor jegyzőkönyvet kell felvetetni, hazajönni, és benyújtani egy petíciót az EU Parlamentnek (magyar nyelven). Kártérítést nem ad, max. az adott államtól kell kérni, és azt meg is fogjuk kapni Schengeni-egyezményes teljes jogú tagként már nem kell majd útlevél. Tartózkodás és letelepedés: egyhuzamban 3 hónap, de másnap már megint visszamehetek. Ha jogtalanul állítják valakiről, hogy túltartózkodott (3 hónapnál többet töltött kint egyhuzamban), akkor fel kell szólítani, hogy bizonyítsa be! Illegális munkavállalás esetén kiutasíthatnak az országból, de ennek már nincs jelentősége, mert úgysem tudják ellenőrizni, hogy mikor megy vissza oda, és egyébként is sérti a Római Szerződést. Kiutasítás csak nagyon kivételes esetben van Munkavállalási letelepedéshez bejelentést kell tenni (nem engedélyt kérni!) az adott önkormányzatnál. Igazolni

kell, hogy van elegendő legális bére, és hogy nem fogja a szociális ellátásokat igényelni. Ekkor megkapja az igazolást Diákoknál igazolni, hogy van megélhetési forrásuk és betegbiztosításuk. Munkavállalási korlátok max. 7 é vig vannak némely országban A munkáltatónak okoz kellemetlenséget, és ált. illetéket is kell fizetnie, ha külföldit alkalmaz egy munkára Egy rendelet szól a n emEU-s országok belépéséről. Az 1-es számú mellékletben a vízummentes országok vannak, a 2-esben a vízumköteles országok. Schengeni-vízum is létezik. Az egyezmény területén 3 hónapig szabadon mozoghat, de nem mehet át nem-schengeni országba. Határozat a nemUniós polgárok mozgásáról. Chicagoi-egyezmény Repterek tranzitjában nem kell az adott ország vízuma. A határozat nem kötelező, de betartják De mivel kijátszható, ezért néha mégis kérnek vízumot, ha vízumköteles az állampolgár. Szolgáltatások szabad áramlása A Római

Szerződés szerint ideiglenes esetben nem kell a fogadóországtól semmilyen engedély, ha a küldő ország joga szerint jogszerűen szerezte meg a képesítést. Ekkor 3 hónapig engedély nélkül dolgozhat bárhol. Az idegenvezető tipikusan ideiglenes szolgáltató. Ezt nem lehet akadályozni! Sok pert nyertek már, mert a helyi törvény ellentétes a Római Szerződéssel. Van egy elv, ami nem jogszabály, de kb. elfogadják, hogy a Világörökség helyszíneken külön engedély kell A mai napig nincs új jogszabály, tehát a Római Szerződés érvényes az ideiglenes munkavállalásra. Gond esetén jegyzőkönyv, majd petíció. Tartós esetben engedélyt kell kérni (ez nem bejelentés). Mindegyik tagállamnak joga van ellenőrizni a szaktudást, gyakorlottságot, amit a fogadó ország előír. Lehet különbözeti vizsga, vagy igazolt gyakorlati idő egy helybeli felügyelete alatt. A kérelmező dönti el, hogy melyiket választja. Különbözeti vizsga csak abból

állhat, amit a fogadó országban oktatnak A küldő ország tárgyaiból nem kell már újra vizsgázni. Tőke szabad áramlása Az egyik tagország tőkéje megvásárolhatja a másik tagország vagyontárgyát. Mind a négy szabadságjogot lehet korlátozni, de csak 3 okból: -közegészségügy -közbiztonság -közérdek Közösségi finanszírozás Korábban nem volt kiemelt jelentőségű a turizmus. A 10 új tagország csatlakozása rávilágított a benne rejlő lehetőségekre: - nemzeti jövedelemben való részesedésére - munkahelyteremtés és –megőrzés A turizmus nagy bevételt teljesít, gerjeszti a fogyasztást, munkahelyet teremt és fenntart. A Közösségnek nincsenek olyan kiadásai, mint az egyes országoknak (pl. nincs rendőrsége, nyugdíjrendszere, stb.) A Római Szerződés teremtette meg az igényt a gazdasági-szociális kohézióra. Összetartást csak gazd-i eszközökkel érdemes fenntartani, nem politikaival A tagországok egyedül nem

képviselnek világszintű erősséget, de együtt erősek lehetnek. Megteremtik a jólétet, a megfelelő életszínvonalat. (Uniós átlagban élni, a lemaradt régiókat felzárkóztatni) Legmagasabb életszínvonal: Lux., S, Fin, Irl, NL Nem támogatást ad, hanem gazd-i programokat az átstrukturálásra, ezeket finanszírozza. Főbb bevételek: - vámok - ÁFA bevételek - Bírságok (ez a legkisebb) Kiadások: - fenntartás - kohézió (bevételek 70%-a) A Közösség régiós szinten gondolkodik, van olyan, amely gazdaságilag hanyatlóban van. Az ilyeneket fel kell fejleszteni, hogy ne legyen elvándorlás. Gazdasági és kulturális jelentőségű, hogy a helyükön maradjanak az emberek. A hanyatlás általában elavultságból fakad, amely nem biztosítja az EU-s átlagos életszínvonalat. Az átalakítást nem az EU mondja meg, hanem a helyiek, a régiók. Az ötleteknek hosszútávú megélhetést kell biztosítaniuk a régióra nézve. A turizmusnak óriási hatása

van a felzárkóztatásra. Minél több egyéni vállalkozásnak kell beindulnia ezeken a területeken. A hatékony finanszírozást nehéz fenntartani. Strukturális Alapok (ez a jelentősebb) Kohéziós Alapok (lényege a felzárkóztatás) Európai Beruházási Bank Strukturális Alapok Azon régiók megsegítése, amelyek lemaradtak a fejlődésben, rossz szociális mutatókkal* rendelkeznek, elavult, piacképtelen gazdaságuk van. Ezek megújítására szolgál 3 területet lehet finanszírozni: *bűnözési mutató, 1főre eső nemzeti jövedelem, - gazdasági átépítés munkanélküliség, mezőgazdaságból élők aránya - oktatás, szakképzés NUTS: Egységes területi statisztikai besorolás NUTS 0 - tagország, nagyságtól függetlenül (tehát Németország is, Luxemburg is NUTS 0) NUTS I - tartomány- illetve régiócsoportok, kivéve Németországot, ahol ez a tartományi szint NUTS II - tartományi szint illetve régiók (Magyaro-n ez a hét

tervezési-statisztikai régió) NUTS III - megye NUTS IV - kb. járási szint (Magyarországon 1998-ban ez a 150 statisztikai kistérség volt) NUTS V - községi, települési önkormányzati szint A Strukturális Alap támogatást nyújt, nem kell visszafizetni. A helyi közösség - kezdeményezi az átalakítást, - felméri a visszafejlődés pontos okait, - megmondja, hogy hogyan szeretné megoldani. A régió adja be a pályázatot, bizonyos mértékben a tagállammal együtt, mert a Nemzeti Fejlesztési Tervhez illeszkednie kell. A Strukturális Alapok belső szerkezete komplikált. Vannak alapelvek(5) és célkitűzések(3) Ezek a Stratégiai Alapok 2006.dec31-ig vannak érvényben, az új költségvetés 2007jan1-től indul. Strukturális Alapok alapelvei 1., Koncentráció Sok régió igényli a támogatást. Más a hanyatló ok és a megoldás is Meghatározott területekre koncentrál, amelyeket célkitűzéseknek neveznek. Célkitűzés, hogy melyik terület élvez

előnyt: 1., NUTS II terület, ha az 1főre jutó GDP az EU-s átlag 75%-ánál kisebb 2., 3., 2., Programozás Az EU melyik finanszírozási alapjába fér majd bele a támogatott program. Európai Regionális Fejlesztési Alap 3 területen nyújt támogatást. Ezt sem kell visszatéríteni - termelési beruházásra - infrastruktúra fejlesztésére (kulturális és természeti értékek megóvása érdekében ez köteles támogatást adni) - helyi lakosság lehetőségeinek fejlesztésére Részprogramokkal több alaphoz is lehet fordulni, ami aztán összeáll egy egésszé. Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap A termelés és a piac közötti egyensúly megteremtése a cél. Ösztönözni a k evesebb termelésre, idővel hagyjanak fel a mezőgazdasággal és másra álljanak át. Csak ott, ahol túltermelés van. Két nagy terület: - meglévő termelést újra(másra) átállítani, pl. biomezőg-ra vagy egyedi termékre (pl gomba) - abbahagyni a mezőgazdaságot és

átállni a turizmusra Ez persze hosszú folyamat. Interreg Leader Urban Equal a turizmusban a két legmeghatározóbb kifejezetten a kisebb közösségeket támogatja Interreg Határokon átnyúló régiók fejlődését segíti. A határok ne legyenek akadályok Az ottlakók érdekeit kell, hogy szolgálja, adott esetben a nemzeti érdekekkel ellentétben is. Lehet szó tagállamok közötti együttműködésről is. Leader, Leader + Inkább csak a Leader + az érdekes. A helyiek kezdeményezésére alapul, a vidéki, falusi közösségek között. Lehet határon átnyúló is 3 feltétel: - egyértelműen integrált vidékfejlesztési program legyen + máshol is megvalósítható legyen, tehát nem lehet levédetni + mindenki számára elérhető legyen - úgy kell kialakítani a programot, hogy a vidéken belüli és kívüli együttműködést is elmélyítse - az együttműködés hálózatszerűen épüljön fel A gazdasági környezetnek is erősödnie kell a változás

hatására (pl. a környékbeliek a beszállítók). A helyi szervezet szervezőképességét is erősítse Urban Hanyatlóban lévő városoknak van. A város rehabilitálja saját magát, ne legyen elvándorlás. Kohéziós Alapok Maga a tagország elmaradott, annak a gazdaságát kell megújítani, átépíteni. 2 alapvető feltétel: - a tagországban az egy főre jutó GDP < EU-s átlag 90%-a - gazdasági fejlesztő program legyen a tagországban A TÁMOGATÁST MINDIG UTÓLAG FIZETIK! Ezért szükséges az addícionalitás. 3., Addícionalitás A tagállam minden esetben társfinanszírozó kell, hogy legyen. Nincs meghatározva az érték, mindig változik. A pályázókra is vonatkozik, nemcsak a tagállamokra Átlagosan 25% szokott lenni. Az önrész az elinduláshoz kell 4., Partnerség A pályázat megírásának elején már kell kezdeni az együttműködést. Legyen szakember is, aki tud kommunikálni. Az együttműködés során különböző dokumentumoknak kell

születniük 3 fontos dokumentum: - közösségi támogatási keretek - működési programok - egységes programdokumentumok 5., Ellenőrzés A megnyert pályázatot szigorúan ellenőrzik. - indulás előtt meg lehet-e valósítani - közbenső  teljesítés folyamata - befejezéskor az egészet ellenőrzik, jó volt-e, azt csinálták-e, amit kellett Ha valami nem jó, bármikor megvonhatja a támogatást, a kifizetéseket visszaigényelheti. Kiegészítés a Strukturális Alapokhoz Külügyminisztérium, 2003. február 1., Forrás: http://www.magyarorszaghu/eu/tanacsado/onkormanyzatok/onkorm alapokhtml?sq=struktur%C3%A1lis+alap ok Az Unió megreformált regionális politikájának kidolgozása az "Európai Területfejlesztés Perspektívái" (European Spatial Development Perspective - ESDP) c. tanulmány alapján kezdődött meg, amely az ezredforduló utáni Unió regionális politikájának főbb irányait vázolja fel. A tanulmány szerint a jövőben

meghatározónak tekinthető egyrészt a városrendszerek és hálózatok fejlesztése, másrészt az infrastruktúra és a tudásanyaghoz jutás biztosítása, valamint a természeti és a kulturális örökség fokozott védelme, ennek a területi, regionális folyamatokba való integrálása, s végül az integrált területfejlesztés, amely az európai szintű transznacionális (nemzetek közötti) és multiregionális (több ország egymással érintkező régióit összekötő) stratégiák kialakítását szorgalmazza. Az ESDP-ben felvázolt jövőbeli fejlesztési irányok azt jelzik, hogy mind határozottabban folyik az európai gazdasági térség erősítése. Az elkövetkezendő évek célkitűzései között szerepel az átfogó hálózati rendszerek további fejlesztése, a regionális szintű együttműködés bővítése, ami a helyi, területi erőforrások jobb hasznosítására adhat új megoldásokat. A Strukturális Alapok A berlini Európai Tanács döntése

szerint a strukturális politikák területén a korábbi hat célkitűzést három célkitűzésre csökkentik. A strukturális politikák finanszírozására a 20002006 közötti költségvetési periódusban 213 m illiárd eurót különítettek el, amely biztosítja a korábbi költségvetési periódus évi átlagos támogatási intenzitásának fenntartását. A 213 milliárd euróból 195 milliárd euró jut a Strukturális Alapokra és 18 milliárd euró a Kohéziós Alapra az alábbi évenkénti megoszlás szerint: Az Európai Unió regionális politikájának forrásait jelentő Strukturális Alapok a következő tényezőkből tevődnek össze: - Európai Regionális Fejlesztési Alap (angol rövidítése ERDF): 1975-ben jött létre, a gazdasági szempontból hátrányos helyzetű régiók támogatását szolgálja, elsősorban a termelő beruházások, az infrastruktúra és a kisvállalkozások fejlesztését segíti (1. célkitűzés), - Európai Szociális Alap (angol

rövidítése ESF): 1960-ban jött létre, elsődlegesen a szakképzés és a foglalkoztatás ösztönzését hivatott támogatni (3. célkitűzés), (ezenkívül segítséget nyújt az 1., 2 célkitűzés megvalósításához), - Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (angol rövidítése EAGGF): 1962-ben jött létre, a mezőgazdasági szerkezet átalakítását és a vidékfejlesztés támogatását szolgálja (1. célkitűzés), - Halászati Pénzügyi Alap (angol rövidítése FIFG): 1993-tól működik a halászati ágazat alakításának segítésére. Az új 1. célkitűzés a legelmaradottabb régiók támogatását szolgálja Ezek azok a j elenlegi NUTS 2 régiók, ahol - az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75 százalékát nem éri el, - a legtávolabb fekvő régiók (pl. francia tengerentúli területek), amelyek egyértelműen a 75 százalékos küszöbérték alatt vannak, - a korábbi 6. célkitűzés (kivételesen alacsony

népsűrűségű - svéd, finn - régiók) területek Azon tengerparti, tengermelléki területek, amelyek - különösen a svéd és a finn belépést követően kiemelt figyelemben részesülnek - nem lennének jogosultak az 1. célkitűzés támogatásaira, kompenzálásképpen a Halászati Pénzügyi Alapból igényelhetnek forrásokat. 2000-2006 között erre 1106 milliárd euró áll rendelkezésre. Az új 2. célkitűzés a gazdasági, társadalmi átalakulás alatt lévő, strukturális nehézségekkel küzdő régiókat támogatja. Az Unió lakosságának legfeljebb 18 s zázaléka tartozhat a 2 célkitűzés alá, tagállamonként meghatározandó egységes (népességi) kvóták alapján az össztermelésen belül az ipar 10 százalékkal, a mezőgazdaság 5 százalékkal részesedhet a támogatásból. Az ipar vonatkozásában azok a NUTS 3 szintű területek tartoznak ide, amelyekben a munkanélküliség, illetve az ipari foglalkoztatottság aránya a közösségi szint

fölött van. A mezőgazdaság vonatkozásában azok a NUTS 3 területek, amelyeken a népsűrűség kevesebb mint 100 fő/km2, vagy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a közösségi átlag kétszerese/vagy ennél magasabb, illetve a munkanélküliség a közösségi átlagnál magasabb. Az új 3.célkitűzés az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszerének és politikáinak modernizációját támogatja az 1. célkitűzésen kívül eső területeken Minden egyes tagállam százalékos formában részesedik az e célra szánt összegből, a területén élő érdekelt célcsoportoknak az uniós egészhez viszonyított aránya alapján. A Strukturális Alapok forrásainak 69,7 s zázaléka (135,9 milliárd euró) fordítható az 1. célkitűzés céljainak támogatására, beleértve az átmeneti intézkedések finanszírozását szolgáló 4,3 százalékot. 22,5 milliárd euró (11,5 százalék) jut a 2 célkitűzés és 24,05 milliárd euró (12,3 százalék) a 3.

célkitűzés finanszírozására Az egyes célkitűzések feltételeinek az új költségvetési periódusban már nem megfelelő régiók átmeneti támogatásban (phasing-out) részesülnek, melynek fedezetére összesen 11,14 milliárd eurót szánnak. A Tanács döntése szerint a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból együttesen számítva - egyetlen tagállam sem részesülhet a G DP-je 4 százalékánál nagyobb támogatásban. A közösségi támogatás aránya az 1. célkitűzés esetében általános szabályként a projekt összes költségének legfeljebb 75 százaléka lehet. A Kohéziós Alapból támogatott országok esetében a maximális közösségi támogatás ugyanakkor elérheti a 8 0-85 százalékot is. A 2 és a 3 célkitűzés esetében a maximális közösségi hozzájárulás az összes költség 50 százaléka lehet. Versenyjog Az EU egyik alapvető gazdasági koncepciója a verseny. A tagországokon belüli piaci torzulások nem EU-s

jogszabályok által lesznek megítélve. A versenyjog Közösségi szabályozás, csak bizonyos szinten felül lép életbe: - legalább két tagországban jelen legyen a vállalat - meghatározott forgalma legyen - meghatározott árbevétele legyen Melyek azok a magatartási formák, amelyeket az EU tilt és szankcionál? - versenyellenes szerződések tilalma - erőfölénnyel való visszaélés tilalma - vállalati összeolvadás tilalma - állami támogatás tilalma Van engedélyezett versenykorlátozási szerződés is, ha - annak pozitív hatása van az árakra, - az előnyöket a fogyasztók élvezik, - kedvező hatással van a technológiai fejlődésre. Ha az adott szerződés hatása nem éri el a 10%-ot, akkor általában engedélyezik. A turizmusban nem jellemző, de szállodaláncok esetében lehetséges. A fapados légitársaságok azóta élnek, amióta megnyitották a n emzeti légtereket, ezzel elhárultak a versenykorlátozó akadályok. Versenyellenes szerződések

tilalma A vállalatok ne zárják ki az egymás közötti versenyt, ne torzítsák a piacot. Az Európai Bizottság feladata a szabályok felügyelete. Ő állapíthatja meg, hogy sértő-e a szerződés vagy sem, és csak ő adhat felmentést bizonyos szabályok alól. Határozatban állapítja meg, amely csak az adott ügyletben részt vevő szereplőkre nézve kötelező, másokra nem. Mindig a vállalati magatartást kell vizsgálni: 1. lépés: meg kell nevezni az érdekelt feleket (pl Hilton és Scengton(?)) a gazdasági tevékenységet is megnevezni (turizmusban ez nagyon nehéz) 2. lépés: az erőfölénnyel való visszaélés megvalósul-e hatása miben fog jelentkezni Közösségi szinten 3. lépés: vannak-e enyhítő körülmények 4. lépés: a versenyellenes magatartás érinti-e a piacokat, azoknak mekkora részét érinti önálló piacok vannak, mindig az odavonatkozót nézik szállodák, éttermek, catering, utazásszervezők, repülés, kompszolgáltatás,

autóbérlés, vadászat, ingatlanok, CRS, reptéri szolgáltatások A tiltásnak védelmi funkciója is van: a Közösségen belül védje a kis-, és középvállalatokat a nagyvállalatokkal szemben. Magát a K özösséget és a K özösségi vállalatokat teszi képessé arra, hogy a világpiacon helyt álljanak. Már a döntést is tiltják, amikor még nem is csináltak semmit. (Neckermann - spanyol helyi tengerparti szállodákkal megállapodás - megtiltották) Tilos: - árkartell: rögzített árakról való megállapodás - termelés, műszaki fejlesztés, beruházások korlátozása vagy ellenőrzése - a piac felosztása - a kínálati források felosztása (Neckermann) - azonos ügyletekre eltérő feltételek alkalmazása (belföldinek és külföldinek más-más ár meghatározása) Az EU nem tesz különbséget légitársaságok között (fapados vagy nemzeti), nem is tesznek kivételt. Piaci határok meghatározása A versenyjog itt két területet különít el:

- földrajzi határok - termék határok (a fogyasztó hasonló jellegű termékkel pótolhat. Turizmus területén ezt nagyon nehéz meghatározni, nincsenek is meghatározva.) Ha kialakul az erőfölény, az nem tilos, csak nem élhetnek vele vissza. Engedélyezett együttműködés Általában légi közlekedésben. Ilyenek pl. a SLOT-megállapodások  repülőgép tartózkodási ideje le- és felszállás között a földön. A légitársaságok harmonizálják a menetrendjüket (a reptérrel is), hogy ezek az idők a lehető legrövidebbek legyenek. A reptér nem különböztethet meg légitársaságokat, nem mondhatja, hogy az egyiknek pl. min1 órát kell várakoznia (vagy nagyon meg kell ezt indokolni) a másiknak pedig elég csak min.20 perc Nem tilos pl. az emblémák használata (TUI embléma az utiroda kirakatán), mert lehet, hogy szolgáltatási minőséget jelent, ha használják NEM tilos a CRS-együttműködés, de a versenysemlegességnek meg kell valósulnia.

Állami támogatás Nem adható, csak kivételes esetben (katasztrófa sújtotta területek). Támogatásnak minősül a pénz, az adó- és járulékkedvezmények, az adósságok elengedése is. NEM minősül ennek a kis- és középvállalatok támogatása, ha 3 é ven belül nem nagyobb a támogatás 100ezer eurónál. NEM minősül ennek az sem, ha oktatásra, szakképzésre, átképzésre adják. Ebben nincs korlátozás. Légitársaságoknak csak akkor adható, ha nehezen megközelíthető területen van és nem lenne nyereséges. Azért támogatják, hogy fent maradjon, hogy ne legyen elvándorlás a területről Támogatás adható még a regionális turizmus támogatására a turisztikai jellegű beruházásokra, hogy megtartsa a munkahelyeket vagy teremtsen. A támogatottnak min25% önerővel kell rendelkeznie, a beruházásnak pedig a regionális bevételeket kell növelnie. A Bizottság saját maga, vagy kérelemre intézkedik. A vállalat megkérdezheti, hogy sértő-e,

amit tenni akar. Ha nem engedélyezik, akkor még kérhet felmentést a szabály alól, de nagyon meg kell indokolnia. A tagállam nem akadályozhatja a Bizottság munkáját A Bizottság bírságot is kiszabhat, ha úgy látja jónak, a bírságnak nincs határa. Végső esetben pert is indíthat az Európai Bíróságon a vállalat ellen. Uniós közlekedés, légi közlekedés A verseny legjobb példája itt alakult ki. Korábban csak meghatározott számú berepülési engedélyt adtak ki a tagállamok. Azóta versenyszabályok vannak, sok légitársaság jött létre Minőségi problémák a szolgáltatásban. Először nem akartak jogszabályt alkotni, a fogyasztóra akarták bízni, de ez nem volt hatásos, ezért mégis jogszabály született. Varsói egyezmény Légi fuvarozók felelősségéről szól. 1921-ben hozták, még mindig érvényben van, de nagyon általános volt, szűk kártérítési határokat szabott meg. Országok írják alá, nem szervezetek

(Magyarország is aláírta) Nem mindegy, hogy mit nevezünk balesetnek – mély vénás trombózis- még nem született bírósági ítélet. Első eset: angolszász terület – süketség – nem megfelelő nyomáskiegyenlítőre hivatkoztak – ez baleset kategória. Végül elutasították a keresetet, mert bebizonyosodott, hogy a kiegyenlítő megfelelően működött. Az USA Legfelsőbb Bírósága azt mondja, hogy baleset: ami váratlan és rendkívüli, az utas körén kívül keletkezik. Ezt tartják mérvadónak azóta is Másik eset: asztmás utas, allergiás a dohányfüstre, dohányzó helyet kapott, meghalt asztmás rohamban, az USA Legf.Bír helyt adott, mert az volt váratlan, hogy az utaskísérők nem segítettek neki. Harmadik eset: utas Ausztrália-London, majd néhány napon belül vissza, mély vénás trombózis, elutasított kereset, mert eseménytelen volt az út. Az ügy a Lordok Házában kötött ki. Ha az utat nem zavarta semmi, és mégis bekövetkezik

valami „sérülés”, akkor a társaság nem vonható felelősségre. Angolszász területen ezért alapból elutasítanak minden mély vénás trombózisos ügyet, ha nem történt semmi különös az úton. (UK, USA, CAN, NZ, AUT, stb) Mindez addig áll fenn, amíg a társaságok fel nem hívják az utasok figyelmét a repülés esetleges egészségkárosító jelenségeire. Az EU hamarosan ezt kötelezővé fogja tenni A varsói egyezményt többször módosították, legutóbb a kártérítési összegek tekintetében. Ez a montreáli egyezmény. Halál esetén 100.000 S DR (virtuális valuta, ma kb1 S DR = 1,15 e uró) Az érdekelt ország pénznemében fizetik ki. Ha a jogosult nem kér többet, akkor ezt a társaság köteles automatikusan kifizetni. Ha ennél többet követelnek, akkor a társaságnak joga van védekezni és bírósághoz is fordulni. Nem kell kártérítést fizetni, ha bizonyítják, hogy a repülés biztonságát érintette az esemény, és minden

ésszerű óvintézkedést megtettek vagy eleve elkerülhetetlen lett volna. A társaság nem hivatkozhat mentségül az előre bejelentett sztrájkokra. Min. 36 ország aláírásával lép életbe Ez már megtörtént, de 2002-ben még nem, ezért akkor az EU rendeletet hozott. - E rendelet értelmében halál esetén 16.000 SDR-t vita nélkül ki kell fizetni - Ha a társaság hibájából késett az utas és emiatt kára keletkezik (nem azonos a késés miatti kártalanítással!), akkor max. 4450 SDR kártérítés illeti meg (koncert Londonban, lekéste, meg kell, hogy térítse a kárt, de akkor még nem volt meg ez a rendelet) - Csomagok késése miatt max. 1000 SDR A társaságoknak kötelességük a helyszínen felhívni a figyelmet a társaság felelősségi politikájára, hogy ha nagyobb értéket visz az utas, akkor lehetősége van különbözeti (magasabb) biztosítást kötni. Ha bizonyítják, hogy erről nem beszéltek az utasnak, akkor a bíróság kötelezheti a

társaságot a nagyobb érték megfizetésére is. Fontos, hogy kártérítésről van szó és nem kártalanításról! Egy tavaly életbe lépett EU-s rendelet a túlfoglalásról, a hosszú késéről, és a járattörlés esetén nyújtandó kártalanításról és segítségről Vonatkozik az EU-ban bejegyzett légi társaságokra, és azokra, akiket nem itt jegyeztek be, de EU-s társaság üzemelteti őket. A rendelet bünteti a késést, de a lényeg, hogy arra vonatkozik, hogy az utas miért késett. Csak járattörlés vagy túlfoglalás miatt. Ha ezek miatt, akkor az utast megilleti az azonnali kártalanítás és a segítségnyújtás. Vagy ha abba beleegyezik, akkor csekk vagy 7 napon belüli banki átutalás. Kártalanítás mértéke: 250 euró, ha az út <1500km 400 euró, ha az út >1500km, EU-n belül 400 euró, ha az út 1500-3500km, nem EU-n belül 600 euró minden egyéb, tehát >3500km Önmagában a késés tehát nem ok a kártalanításra! Mikor

törlik a járatot? Ha kiírják, az utas tudomására hozzák. Ha az utazás előtt 14 nappal tájékoztatják az utast, akkor nem jár a kártalanítás. A késés nincs meghatározva, lehet akár 23 és fél óra is. Ha nem írják ki a törlést, akkor NEM jár a pénz. Törlésnek minősül az is, ha a járatszámot változtatják (kimarad egy járat), ekkor már jár a kártalanítás. A montreáli egyezmény kártérítése nem zárja ki e rendelet kártalanítását! Segítségnyújtás: napszaknak megfelelő ellátás (aktuális étkezés), ha a késés több napos, akkor legalább két telefonváltás engedélyezése (időtartam nem szabályozott). Felajánlhatják a jegy visszavásárlását, vagy másképp, más útvonalon viszik haza az illetőt. Szervezett utazás esetén nem az utazási irodát kell keresni, hanem a légitársaságot! Az irodával szemben is felléphet a szervezett keretek között utazott utas, ha a késés miatt lemarad egy programról. Ekkor jön a

partneri felelősség Probléma esetén amúgy a Fogyasztóvédelmet kell keresni először, nem az ügyvédet. Utazási csomag, szervezett utazás 90/314. EGK-irányelv Az irányelvek címzettjei mindig a tagországok. Ha eltérés van az adott tagország jogrendszere és az EU között, akkor az utazási irodák nem hivatkozhatnak közvetlenül az irányelvre. A bíróság előtt azonban lehet hivatkozni az eltérésre, és kérni a bíróságot, hogy szükség esetén forduljon az EU Bírósághoz. A magyar jogrend megfelel e irányelvnek. Ez az irányelv az „utas” szó helyett „fogyasztó”-t használ. Ebbe nem fér bele a diákcsere, vagy a zarándok út. A fogyasztó az utazási csomagot megvevő személy A fogyasztónak mindig kiemelt szerepe van az EU-ban, ezért is használja ezt a szót. Ki lehet utas? Jogi személy lehet utas? Csak természetes személy lehet. Fogyasztó az, aki megvásárolja az utazási csomagot Incentive utak esetén érdekes jogi helyzet. A

személy NEM élhet a jogaival, mert a vállalat írta alá a szerződést. A vállalat nem léphet fel hibás teljesítés miatt, mert fogalmilag kizárt Az irányelv nem tesz különbséget az utazási típusok között, egyszerűen csak „utazás” szót használ. Utazási csomag Az irányelvben is ugyanaz, mint a magyar kormányrendeletben. Szállítást, szállást, szolgáltatást foglal magába. Az utast teljes körű védelemben kell részesíteni. Megfelelő tájékoztatás az utazás előtt A szerződés teljesítéséért és a közreműködőkért is az utazás szervező felel. (az irányelvben utazásszervező = utazásközvetítő, csak nálunk van különbség) Ha szerződéskötés után vásárol az fogyasztó programot (pl. fakultatív), azt az irányelv (még) nem említi, de a magyar jogban felelősnek számít ezért is az iroda. Indulás előtti problémák Szerződés megkötése utáni díjemelésre csak meghatározott esetekben van lehetőség. Az

irányelv „közlekedési költségek” -et említ, míg a magyar jog „nemzetközi egyezmények alapján módosított közlekedési költségek”-et. Mivel nemzetközi egyezményekről van szó, azokat országok írják alá, nem szervezetek. Így tehát pl a IATA-egyezmények NEM minősülnek nemzetközinek! Ha ennek alapján emel, akkor megvárja, hogy az utas pert indítson. A bíróság előtt hivatkozik az eltérésre, és azt mondja, hogy az állam megkárosítja az irodát az eltérés miatt (valószínűleg meg is nyerné az ügyet az iroda) Indulás utáni problémák A kártérítésbe minden esetben beletartozik a nemvagyoni kártérítés is. Ha indulás után derül ki, hogy az iroda nem tud megfelelően teljesíteni, akkor egy megfelelő helyettesítő szolgáltatást kell felajánlania. Az irányelv nem mondja meg, hogy kinek megfelelő, de magától értetődik, hogy a fogyasztó számára megfelelő. A fogyasztó indok nélkül is mondhatja, hogy nem fogadja el a

helyettesítő szolgáltatást. (A rejtett indok a szerződés megkötéséig tart, tehát már nem hivatkozhat erre az iroda.) Az irányelv lehetőséget ad az utazásszervezőnek/közvetítőnek, hogy a felelőssége mértékét korlátozza, de nem lehet ésszerűtlen (ált. a részvételi díj 100%-ig, esetleg 3-szorosáig) Ezzel ellentétben Magyarországon nem korlátozható a felelősség, a kártérítés mértékét sem lehet korlátozni (vagyis felső határa sincs). Közös vonás, hogy az utazásszervező/közvetítő korlátozhatja az együttműködőkért való felelősséget, ha azt nemzetközi egyezmények korlátozzák. 4 ilyen egyezmény van: varsói (légi), berni (vasút), párizsi (szálloda), athéni (hajózás). Magyarországra csak a varsói és a berni vonatkozik, mert a másik kettőt nem írtuk alá! Érdemes figyelni, hogy a desztinációbeli ország aláírta-e őket. pl párizsi egyezmény, Franciaországban károsítják meg az utast, akkor a szálloda

felelőssége az egyezmény alapján megvan, de a m agyar iroda is köteles a k ártérítésre a p artnerség miatt, max. a k ülönbözetet visszakaphatja az iroda a szállodától Vagyoni biztosíték Az irányelv alapján a kezességvállaló felelőssége sem korlátozható