Tartalmi kivonat
A biodiverzitás és megőrzésének fontossága Biodiverzitás = biológiai sokféleség: Életformák gazdagsága: növények, állatok és mikroorganizmusok, a tulajdonságaikat hordozó gének, az élettársulások (ökoszisztémák), melyeket kialakítanak. Sokféleség egysége a faj, annak különböző tulajdonságú populációi és egyedei. Biológiai sokféleség magában foglalja az élő szervezetek genetikai sokféleségét, a fajok sokféleségét és az ökoszisztémák sokféleségét. Sokféleség biztosítja a változó körülményekhez alkalmazkodni tudó populációk, fajok és így az élet fennmaradását. Földön min. 5 millió növény-és állatfaj él (3-30 millió becslések szerint) A fajok eloszlása nem egyenletes. A fajok 50%-a a trópusi őserdőkben él Az ismert és leírt fajok száma: 1,4 millió. (1,08 millió állatfaj és 248 ezer magasabb rendű növényfaj). A madarak és emlősök az ismert fajok 1%-át adják, 60%-át a rovarok
teszik ki. Kb 10 millióra becsülik az ismeretlen rovarok számát. Biodiverzitás csökkenése Fajok kihalása természetes jelenség, az emberi tevékenység az utóbbi évszázadokban felgyorsította a fajok kihalását: 400 év alatt kb. 400 faj tűnt el. Okok: • Élőhelyek megszűnése • Népességnövekedés közvetlen és közvetett hatásai • Természeti erőforrások nem fenntartható kiaknázása Okozó: az ember Legalább 140 növény-és állatfaj tűnik el naponta. Az erdők évi 17 M hektáros sebességgel fogynak, ez nagyjából Finnországnyi terület. Ha a trópusi erdők kivágása a jelen ütemben folytatódik, a XXI. sz közepére a Föld teljes fajállományának 25%-a kipusztul. Biológiai sokféleség csökkenése: • Természetes életközösségekben • Mezőgazdaságban, állattenyésztésben: egyre szűkebb, homogénebb genetikai állomány, monokultúrák terjedése Global 2000 jelentés: ezredfordulóra fajok
15-20%-a kihal. Biológiai sokféleség csökkenésének okai: • Élőhelyvesztés: Az emberi tevékenység hatásaként a természetes élőhelyek lerombolása, területcsökkenés, elszigetelődés. • Szennyezés: ipari és mezőgazdasági szennyezés és a települési hulladékok veszélyeztetik az ökoszisztémákat. Savas esők, globális éghajlatváltozás, ózonréteg vékonyodása megváltoztatják az életkörülményeket. • Nem fenntartható halászat és vadászat miatt egyes fajok megfogyatkoztak, kihaltak. • Élőlényekkel vagy azokból készült termékekkel folyatatott nemzetközi kereskedelem. • Szigeteken élő fajok veszélyeztetése háziasított, behurcolt fajokkal. A madárpusztulások 90%-a, az emlősök kihalásának 75%-a szigeteken zajlott le. • Tömegtermelésre és monokultúrákra átállt mezőgazdaság. Biodiverzitás megőrzésének fontossága Erkölcsi indok: fajok evolúciós egyediségek, egyszeriek és pótolhatatlanok,
létezésük funkciója nem egyszerűen az, hogy kielégítsék a fogyasztók mai generációjának gazdasági igényeit. Gyakorlati indok: a sokféleség biztosítja az egészségen, táplálkozáson, ipari hasznosításon keresztül az ember életfeltételeit, életminőségét: • Gyógyszerek élő szervezetekből származnak. Fejlődő országokban a lakosság 80 %-a ma is hagyományos gyógyszereket használ. 5000 növényfajt vizsgáltak meg eddig csupán gyógyszerészeti szempontból!! • Biológiai sokféleség a mezőgazdaság alapja (talaj ökoszisztémája, rovarok) • Emberi táplálék 75%-át 7 faj adja: búza, rizs, kukorica, burgonya, árpa, édesburgonya, manióka. Monokultúrás termesztés, genetikailag homogén, ezért a betegségekre érzékenyebbek. Megoldások: o Fogyasztásra szánt fajok körének szélesítése o Fajok ellenállóképességének növelése keresztezéssel o Termőképesség növelése vad fajokkal (világ mezőgazdasági
termőterülete 2 évtized alatt 4 %-al növekszik, a népességnövekedés 60%-os tápláléktermelési növekedést igényel) • Biológiai sokféleség az ipari termelésben: o Keményítők: ragasztóanyagok, szappanok, kozmetikumok, filmek, robbanóanyagk, festékek, műanyagok o Természetes zsírok és olajok: vegyipar, élelmiszeripar, gyógyszeripar o Fosszilis tüzelőanyagok o Mikroorganizmusok ipari szennyezések ellen Egyezmény a biológiai sokféleség megőrzéséről ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia, Rio de Janeiro, 1992. jun 5 Egyezmény a biológiai sokféleség megőrzésére. Az egyezmény az élővilág, az élőhelyek, mikroorganizmusok, állat-és növényfajok védelmére és azok sokféléségének megőrzésére született. Egyezmény célkitűzései: • Biodiverzitás megőrzése • Genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos megosztása Keretegyezmény kimondja: biológiai
sokféleség megőrzése közös érdek, de az egyes országok nemzeti tulajdonát képezik. Magyarország: csatlakozott az egyezményhez. Fenntartható Fejlődés Bizottság: A biológiai sokféleség állapota és védelme Magyarországon