Szociológia | Felsőoktatás » Struktúraelméletek Max Weber nyomán

Struktúraelméletek Max Weber nyomán (vázlat) August Comte (1798-1857) A társadalom alapegysége a család. A család alapja kétféle viszony, mely szervesen kiegészíti egymást: • A nemek közötti viszony, mely a családot létrehozza • és a nemzedékek közötti viszony, mely a családot fenntartja. A családokat a kölcsönös szolgáltatások rendszere, a munkamegosztás egyesíti társadalommá. A társadalmak változásáról, fejlődéséről A fejlődés gyorsaságát meghatározó tényezők: alapvető tényező: • az intellektuális fejlődés másodlagos tényezők: • faj, éghajlat • az emberek átlagos élettartama • népszaporulat A társadalmi változások szakaszai: a) Teológiai szakasz (az ember istentől eredeztetett mindent) • fetisizmus • politeizmus • monoteizmus b) Metafizikai szakasz (a jelenségek alapja egy elvont metafizikai lényeg) c) Pozitív szakasz (az abszolút tudásról való lemondás, és az ismeretek felhalmozásának

időszaka) Herbert Spencer (1820-1903) a társadalom felépítéséről és működéséről A társadalom organizmushoz hasonló képződmény, mely mindig az egyensúlyi állapot kialakulása felé halad. Az evolúció eredménye egy mind tökéletesebb alkalmazkodás, a fejlődés. A fejlődésre ható tényezők: 1. Külső tényezők: Elsődleges tényezők: • éghajlat • földrajzi környezet • növényvilág • állatvilág Másodlagos tényezők: • az emberi tevékenység következtében létrejövő környezet 2. Belső tényezők Elsődleges tényezők: • az emberek testi, szellemi, érzelmi tulajdonságai Másodlagosak: • a társadalom számbeli növekedése A társadalmi intézmények azok a "szervek", melyek a közösségi életet lehetővé teszik. Ezek olyan funkciót töltenek be, mint az élő organizmusban a szervek, amelyek az életfolyamatokat biztosítják. Karl Marx (1818-1883) a társadalmi osztályokról A osztály olyan emberek

összessége, akiknek azonos a viszonya a termelési eszközökhöz, amelyek segítségével megélhetésüket biztosítják. A preindusztriális társadalmakban • a föld, valamint a földművelés állattenyésztés szerszámai voltak a legfontosabb termelési eszközök, • és ebből következően két alapvető osztály létezett: a földbirtokosoké (arisztokraták, nemesek, rabszolgatartók) és a földművelőké (jobbágyok, rabszolgák, szabad parasztok). A modern ipari társadalmakban • nagyobb jelentőségre tettek szert a gyárak, hivatalok, gépek, valamint az ezek megvásárlásához szükséges vagyon vagy tőke. • A két alapvető osztályt azok alkotják, akik birtokolják ezeket az új eszközöket, ők a tőkések, és akik munkaerejük eladása révén biztosítják megélhetésüket, ők a munkások. • Az osztályok közötti viszony kizsákmányolás jellegű. A kizsákmányolás forrása a többlettermék azon része, amelyet a tőkés nem fizet ki a

munkásnak, holott az az élőmunka hozadéka. V. Pareto (1848-1923) • A történelem az elitek körforgásának története. • A hatalom birtoklása az, amelynek alapján a társadalom alapvető csoportjai elválnak egymástól. • A harc a hatalom megszerzéséért folyik. A történelem nem más, mint "arisztokráciák temetője". E. Durkheim (1864-1920) A társadalom nem az egyének egyszerű összege, hanem specifikus, saját jegyekkel rendelkező realitás. Mi tartja össze a társadalmat, mi adja belső kohéziójukat? • A primitív társadalmakban a "mechanikus szolidaritás". Az egyén vakon aláveti magát a hagyomány és a közvélemény parancsaiban megnyilvánuló kollektív akaratnak. A közösségi szerepek átruházásának és átvállalásának aktusai a szertartások, melyek révén a társadalom elfogadja az egyént egy adott szerepben, és az egyén is kinyilvánítja a társadalmi szerepelvárásoknak történő megfelelésre

vonatkozó szándékát. • A modern társadalmak összetartó ereje az "organikus szolidaritás", vagyis a kölcsönös szolgáltatásszükséglet, a munkamegosztás rendszere. (A jog szerepe) Mi idéz elő változásokat a társadalomban? A változásokat előidéző tényezők között Durkheim szerint a legfontosabbak a társadalom morfológiai (alaktani) változásai, pontosabban a társadalmi sűrűség (a közösségek tagjainak számbeli) növekedése jelenti. Max Weber (1864-1920) a társadalom struktúrájáról A társadalmi osztály Weber a Marxhoz képest a gazdasági tényezők szélesebb körét tartja fontosnak egy-egy osztály kialakulásában. A termelési eszközök tulajdona alapján megkülönbözteti a birtok szerinti osztályt, a k épzettségek és iskolai végzettségek szerint pedig a kereset szerinti osztályt. A rend (státusz) A rend (státusz) azt írja le, hogy a különböző társadalmi csoportok milyen társadalmi megbecsültséggel és

tekintéllyel rendelkeznek. • Míg az osztályhelyzet objektíve adott, a rendi helyzet a társadalmi különbségekről kialakított szubjektív vélemények függvénye. • Az osztályokat a tulajdonnal és keresettel összefüggő gazdasági tényezők alakítják ki, a rendeket pedig a csoportok által követett jellegzetes életvitel határozza meg. • A osztályhelyzet nem feltétlenül jár együtt magas társadalmi státusszal és fordítva. A párt A párt olyan egyének csoportját jelenti, akik együtt tevékenykednek, mert közösek a gyökereik, céljaik, érdekeik. A modern társadalmakban a pártokba tömörülés a hatalom lényeges aspektusa, és az osztályoktól és rendektől függetlenül befolyásolhatja a rétegződést. A kialakult pártok vallási és osztálykülönbségeket egyaránt kifejezhetnek