Politika, Politológia | Tanulmányok, esszék » Max Weber - Gazdaság és társadalom, vázlat

Adatlap

Év, oldalszám:2001, 3 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:518
Feltöltve:2006. augusztus 11
Méret:62 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

10000 Ntrope 2020. szeptember 21
  Gratulálok, hogy felraktál három oldalt egy több, mint háromszáz oldalas tanulmányból és elláttad a mű címével. Sokat segít.

Új értékelés

Tartalmi kivonat

Max Weber: Gazdaság és társadalom 1. A legitimitás érvényessége 1.§ Uralomról akkor beszélünk, ha van rá esély, hogy az emberek egy megadható csoportja engedelmeskedni fog egy különleges parancsnak. Nem minden uralom vesz igénybe gazdasági eszközöket, és nem mindegyiknek vannak gazdasági céljaik. De szüksége van egy olyan csoportra, akik engedelmeskedése olyan megbízható, hogy cselekvésük az uralmat gyakorlók parancsainak betartására irányul. Ennek az igazgatási csoportnak az engedelmessége többféleképpen kötődhet az úrhoz. Ezek a motívumok lehetnek: szokáserkölcs, érzelmi-indulati indíttatású, kötődhet anyagi érdekekhez, vagy eszmei motívumokhoz. Bármelyikről is legyen szó rendszerint az uralom legitimitásába vetett hit kapcsolódik hozzá. Nem minden konvencionálisan, vagy jogilag biztosított igény esetén beszélünk uralomról, mert ha így lenne a munkás ura lenne a munkaadónak, míg az ki nem fizeti a bérét. Az

uralom legitimitását csakis lehetőségnek szabad tekinteni: azt a lehetőséget, hogy az uralmat valamilyen mértékben legitimnek fogják tekinteni és a gyakorlatban is ez érvényesül majd. 2.§ A legitim uralomnak három tiszta típusa van, ezek abban különböznek, hogy az uralom legitimitásának érvényessége lehet elsődlegesen: • Racionális jellegű • Tradicionális jellegű • Karizmatikus jellegű Ezek persze ténylegesen, sose tisztán fordulnak elő. 2. Legális uralom bürokratikus igazgatási csoporttal Legális uralom alapul: bármilyen tetszőleges megállapodáson, vagy kényszeren alapuló, tételesen lefektetett jogon. A jog: elvont szabályok rendezett világa, joggyakorlat: e szabályok alkalmazása egyes esetekre. Legális úr: elöljáró, aki kiadja rendelkezéseit, parancsait A személyes rendnek engedelmeskedik (a jog szerint), s az úrnak csak a hatáskörén belül engedelmeskednek. 3.§ A racionális uralom alapkategóriái a következők: 1.

folyamatos, szabályokhoz kötött hivatali ügyvitel, melynek körét 2. az illetékesség, a hatáskör vonja meg Ez a.) a tárgyilag körülhatárolt feladatkört jelenti b.) a feladat ellátásához szükséges parancsadási jogokkal és c.) az adott esetben megengedett kényszerítő eszközök használatának szigorú körülhatárolásával. 3. a hivatali hierachia elve, mely elhatárolja az ellenőrző és felügyeleti hatóságot, és az alárendelteknek panasztételi joguk van fölfelé. Ide tartoznak 4. a szabályok, melyek szerint az eljárást lefolytatják Ezek lehetnek a.) technikai szabályok b.) normák 5. Az igazgatást végző csoport és az igazgatási, valamint a termelőeszközök teljes szétválasztásának elve érvényesül. 6. Hivatalnok csak bizonyos szakképzettség megszerzése után lehet valaki 7. Nem fordulhat elő, hogy a hivatali állást a hivatalt betöltő személy teljesen elsajátítsa. 8. Az ügyiratokon alapuló szabályozás elve érvényesül

még ott is, ahol a szóbeli megvitatás a szabályos. 4.§ A legális uralom legtisztább típusa az, mely bürokratikus igazgatási csoportot vesz igénybe a hatalom gyakorlásához. Ez a csoport hivatalnokokból áll Ezek a hivatalnokok: 1. csak dologi természetű hivatali kötelességeknek engedelmeskednek 2. rögzített hivatali hierarchiában helyezkednek el 3. hivatali hatáskörük rögzítve van 4. állásukat szabadon választják 5. szakképzetségük alapján alkalmazzák őket, nem választással 6. fix fizetést kapnak pénzben, többnyire nyugdíjjogosultak 7. hivataluk a főfoglalkozásuk 8. pályafutásuk szolgálati idő és teljesítményfüggő 9. teljes mértékben el vannak választva a hivatali eszközöktől 10. szigorú és egységes hivatali ellenőrzések alatt állnak 5.§ A tisztán bürokratikus igazgatás formálisan a legracionálisabb válfaja az uralom gyakorlásának. A modern szervezeti formák fejlődése egybeesik a bürokratikus igazgatás

fejlődésével. A bürokratikus igazgatás előnye a szaktudásban rejlik A bürokratikus apparátus állandó, nélkülözhetetlen. Az a kérdés mindig, hogy ki uralkodik fölötte A kapitalizmus mai fejlődési szakaszában megköveteli a bürokráciát. A bürokratikus igazgatás tudás alapján gyakorolt uralmat jelent. A bürokratikus uralom szociális szempontból a következőket jelenti: 1. nivelláló tendencia érvényesül, hogy minél szélesebb körben lehessen válogatni a szakmailag legképzettebbek közül 2. szerephez jut a vagyon, nő a plutokrácia, hogy a szakmai iskoláztatás a legtovább tartson 3. személytelen formalizmus uralkodik A hivatalnok csak kötelességeit tarja szem előtt, nem foglalkozik a személy kilétével. A bürokrácia elterjedése mindenütt maga után vonja a demokráciát. 3. Tradicionális uralom 6.§ Tradicionálisnak nevezzük az uralmat, ha a legitimitásába vetett hit a régről áthagyományozott rend és az úri hatalmi jogok

szentségén alapul. Az úr igazgatási csoportja elsődlegesen nem hivatalnokokból áll, hanem olyanokból, akik személyükben szolgák. Az alávetettek pedig vagy tradicionális jogállású társak, vagy alattvalók. Az emberek nem a lefektetett szabálynak, hanem a kijelölt embernek engedelmeskednek, melyek kétféleképpen lehetnek legitimek: 1. részben a rendelkezések tartalmát egyértelműen megszabó tradíció folytán 2. részben az úr szabad önkénye folytán legitimek Az utóbbi területen az úr kedvezhet bárkinek, sőt ajándékokkal megvásárolható önkénye. Amennyiben az úr itt is elveket követ, a méltányosság és igazságosság elvei szerint jár el, de nem formális elvek szerint, mint a legális uralomnál. 7.§ Az úr vagy igazgatási csoport nélkül, vagy annak igénybevételével uralkodik A tipikus igazgatási csoport verbuválódhat a.) azok közül akik tradicionálisan kötődnek az úrhoz Ilyenek: 1. a nemzetséghez tartozók 2. a

rabszolgák 3. a függő helyzetben lévő hivatalnokok 4. a kliensek 5. a kolónusok 6. a felszabadított rabszolgák b.) a másik esetben azok közül válogatják a csoportot, akiket 1. személyes bizalom fűz az úrhoz 2. akik az úrhoz való tartozásukat hűségükkel legitimálták 3. azok a szabad hivatalnokok, kiknek a úrhoz való kapcsolata tiszteleten alapul. A tradicionális uralomra nem jellemző: 1. szabályokban rögzített illetékesség (hatáskör) 2. rögzített hierarchia 3. szabad szerződés alapján történő alkalmazás 4. szakmai iskolázottság mint norma 5. fix pénzben kiutalt fizetés 4.A Karizmatikus uralom 10.§ Karizmának nevezzük egy személy nem mindennapinak számító tulajdonságait Ezek a tulajdonságok miatt a karizmatikus társadalomban vezérüknek tekintették. 1. A karizma akkor érvényes – általában vmi csoda folytán – beigazolódik, s elismerik. Ez az elismerés, nem a legitimitás alapja, hanem kötelesség 2. Ha a

beigazolódás tartósan elmarad, ha vezetése nem hozza meg híveinek a jólétet és a boldogulást, úgy elveszíti karizmatikus tekintélyét. 3. Az uralmi szervezet közössége érzelmi alapon szerveződik közösséggé Az úr igazgatási csoportja, nem hivatalnokokból áll, hanem karizmatikus képességeik szerint vannak elhelyezkedve a ranglétrán. Nincs fizetség, hanem a szeretet és a bajtársiasság érzésén alapuló kommunisztikus közösség van. A jogalkotás formálisan konkrét esetekhez kapcsolódik. A karizmatikus uralom a mindennapiság körén kívül eső forma, szöges ellentétben áll az előzőekben tárgyalt uralmi típusokkal. A karizmatikus uralom, csak addig és annyiban legitim, ameddig a személyes karizma beigazolódik, azaz elismerik. 4. A tiszta karizma jellegzetesen idegen a gazdaságtól Megvetendőnek tartja és elutasítja a kegyelmi ajándék jövedelemforrásként való értékesítését. A racionális gazdaság felől nézve, ez

gazdaságellenes, mert elvet mindent, ami a mindennapi tevékenységgel összefonódik.